Eljárásjogi Szemle 2016/1.

/TARTALOM   CONTENTS SZERKESZTŐBIZOTTSÁG ELNÖKE:HARSÁGI ViktóriaElőszó az Eljárásjogi Szemle első számához Darák PéterPrefacen3 SZERKESZTŐBIZOTTSÁG:VARGA ZS. András Bárd KárolyAz egyedi normakontroll iránti bírói kezdeményezések eljárási feltételei Belovics ErvinProcedural Requirements of the Judicial Initiative for Norm Control Darák Péter Erdei Árpádin Concrete Cases 4 Harsági Viktória Németh JánosBELOVICS Ervin Patyi AndrásAz önvádra kötelezés tilalma és a terhelti vallomástétel Varga Istvánmegtagadásának joga Varga Zs. AndrásThe Prohibition of the Obligatory Self-incrimination FŐS Z E R K E S Z T Ő :and the Accused’s Right to Refuse to Testify10 Harsági ViktóriaDARÁK PéterAdózás rendje újratöltveThe Procedure of Taxation – Reloaded16PARLAGI MátyásA per észszerű időn belül történő befejezéséhez való jog,valamint a jogorvoslathoz való jog viszonya?The Relationship between the Right to Conclude the Procedure withina Reasonable Period of Time and the Right to Legal Remedy?21HARSÁGI ViktóriaA modellválasztás dilemmái a kollektív igényérvényesítéshazai szabályozásánálThe Dilemmas of Choosing a Collective Redress Model for Hungary24SZABÓ IldikóAz Európai Bíróság ítélete a WebMindLicenses Kft. ügyébenThe Judgment of the European Court of Justice in the Caseof WebMindLicenses Kft. 30IMPRESSZUMELJÁRÁSJOGI SZEMLEALAPÍTÓ: Harsági Viktória TÖRDELŐ: Máthé József ELŐFIZETÉS a kiadónál.KIADJA: HVG-ORAC Lap- és Könyvkiadó Kft. KORREKTOR: Nagy Márton Előfizetési díj a 2016. évre: 8800 Ft.1037 Budapest, Montevideo u. 14. NYOMTATÁS: Multiszolg Bt.Telefon: (1) 340-2304, 340-2305 A folyóirat a www.eljarasjog.hu oldalon és nyomta- tott formában jelenik meg. Megjelenik évente 4-szer.FELELŐS KIADÓ: Frank Ádám, a kft. ügyvezetője ISSN Tájékoztatjuk tisztelt Szerzőinket, hogy a folyóiratFELELŐS SZERKESZTŐ: Gábor Zsolt Az első lapszám borítóján a Kassai Ítélőtábla publikációs felhívását, szerkesztési szabályait és aMŰSZAKI SZERKESZTŐ: Bors Kriszta egykori épülete látható. beküldendő szerzői adatlapot a www.eljarasjog.hu Fotó: Harsági Viktória. oldalon a „Szerzőknek” menü alatt találja.Az Eljárásjogi Szemle tanulmányai kutathatóak a Jogkódex Szakcikk Adatbázisában is. www.jogkodex.hu

ELŐSZÓ AZ ELJÁRÁSJOGI SZEMLE ELSŐ SZÁMÁHOZ Köszöntjük a Tisztelt Olvasót! Az eljárásjog majd minden területe megújul és emiatt fokozottan a szakmai közönség figyel-mének középpontjába került az utóbbi időben. Erre tekintettel látjuk szükségesnek egy olyanszakfolyóirat indítását, mely tematikus, alapvetően három jogágat fog át, a büntető, a közigaz-gatási és a polgári eljárásjog területét nemzetközi kitekintéssel, de figyelme kiterjed mindeneljárásjogi problémára. Ez a szemlélet reményeink szerint hozzájárul a három eljárásjogi terü-let művelői közötti eszmecsere erősödéséhez, amely mindhárom terület tekintetében megter-mékenyítő lehet. Az interdiszciplináris jelleget tükrözi és garantálja a szerkesztőbizottság összetétele is, mely-ben mindhárom jogterület szakemberei képviseltetik magukat, és akik áldozatos munkája nél-kül a folyóirat elindulása nem vált volna lehetővé. Az új szakfolyóirat célja nem kizárólag a kodifikációs folyamatok végigkísérése, illetve annakproduktumaira való reflektálás, hanem az annak eredményeképpen hatályba lépő új törvények-kel kapcsolatos gyakorlati tapasztalatok összegzése. A szakfolyóirat terveink szerint egy minőségorientált fóruma lehet az elméleti és gyakorlatiszakemberek közötti párbeszédnek, így olvasótáborában várhatóan ott lesznek a bírói, az ügyé-szi, az ügyvédi hivatás képviselő, a közigazgatás szakemberei is. A színvonal biztosítása érdeké-ben fontos szerepe van az anonim lektorálásnak, amely a szakterület elismert szakembereinekbevonásával történik. Elektronikus megjelenési formája jobban igazodik a fiatalabb generáció igényeihez, továbbielőnye, hogy a határon túli magyar kollégák számára is nehézség nélkül elérhető. Köszönjük a HVG-ORAC Lap- és Könyvkiadónak és különösen Frank Ádám ügyvezető igazgatóúrnak, hogy az ügy mellé állt, az induló lapot felkarolta, biztosítja annak technikai szerkeszté-sét és megjelentetését. Harsági Viktória/2016   1  |ELJÁRÁSJOGI SZEMLE 3

AZ EGYEDI NORMAKONTROLL IRÁNTI BÍRÓIKEZDEMÉNYEZÉSEK ELJÁRÁSI FELTÉTELEIVarga Zs. Andrástanszékvezető egyetemi tanár (PPKE JÁK)1. AZ ALKOTMÁNYBÍRÓSÁG SZEREPVÁLTOZÁSA mint ahogy a rendes bíróság sem fogható fel negatív AZ ALAPTÖRVÉNY RENDSZERÉBEN bűn­elkövetőként, negatív szerződéskötőként vagy ne- gatív közigazgatási hatóságként. Nehezen támadható- Az Alaptörvény államszervezetre gyakorolt hatásá- nak látszik Bragyova András felfogása, aki egészen vi-nak egyik nem vitatott eleme az Alkotmánybíróság sze- lágosan kimunkálta, hogy a normakontrollt végző álla-repének megváltozása. Míg a rendszerváltozástól az mi szervnek miért kell szükségszerűen bírósági jellem-Alaptörvényig az Alkotmánybíróság elsősorban nor- zőkkel rendelkeznie, függetlenül attól, hogy mi a tény-makontroll-eljárásokat folytatott (habár az alkot- leges elnevezése.6 Magyarországon ráadásul az elneve-mányjogi panasz és a hatásköri összeütközés egyik zés sem okozhat gondot, hiszen az Alkotmánybíróságeset­ ének feloldása már akkor is a jogalkalmazási kont- nevében hordozza, hogy „bíróság”.rolleljárás volt), mégpedig actio popularis alapján, azAlaptörvény hatálybalépését követően az alkotmány- Az Alaptörvény rendszere az igazságszolgáltatás te-jogi panasz alapján folytatott eljárások váltak megha- kintetében sok és fontos újdonságot hozott. Az mégtározóvá1. Ez a nem jelentéktelen körülmény felvetette nem lenne dogmatikai értelemben jelentős változás,egyfelől az Alkotmánybíróság és a rendes bíróságok vi- hogy a Legfelsőbb Bíróság helyére a jogtörténetünkbőlszonyának kérdését, másfelől felértékelte az eljárási ismert hagyományos elnevezéssel a Kúria lépett, az vi-szabályok, köztük az indítványok érdemi elbírálható- szont igen, hogy a Kúria nemcsak a Legfelsőbb Bíróságságát biztosító eljárási szabályok jelentőségét. feladatait vette át, de az ideiglenes Alkotmány Alkot- mánybíróságától is örökölt feladatot, nevezetesen az Ami az első kérdést illeti, az Alaptörvény egyik előz- önkormányzati rendeletek törvényességének vizsgála-ményének tekinthető, a Salamon László által vezetett tát. Mondhatjuk, hogy ezzel a normakontroll megosz-Alkotmány-előkészítő Eseti Bizottság számára készült lott az Alkotmánybíróság és a Kúria között, de a megol-szakértői anyag2, és a határozattervezet3 az elfogadott dás ennél bonyolultabb gyökerű: legalább ennyire he-Alaptörvény szerkezeti leírásához képest koherens lyes ugyanis azt mondani, hogy a Kúriának ezzel a ha-megoldást javasolt. Az államszervezet leírása azokban táskörével feléledt a több mint fél évszázados Királyia 3+1 hatalmi ág (a „+1” a constanti értelemben4 felfo- Közigazgatási Bíróság hagyománya.7gott neutrális köztársasági elnök lett volna) következe-tes rendszerére épült, azon belül egyetlen csoportba, az Az új igazságszolgáltatási rendszer dogmatikai szem-igazságszolgáltatás fejezetbe kerültek volna az Alkot- pontból legfontosabb kérdését a bírósági szervezetrőlmánybíróság, a rendes bíróságok és az ügyészség. Az szóló új törvény (2011. évi CLXI. törvény a bíróságokAlaptörvény rendszere nem ezt a struktúrát követi, szervezetéről és igazgatásáról, a továbbiakban: Bszi.)ami a kérdés megválaszolását nem könnyítette meg. 6. §-a veti fel, amely szerint a bíróság határozata min- denkire kötelező. Csakhogy az új alkotmánybírósági Kelsenre visszavezetett hagyományként szokás mon- törvény (2011. évi CLI. törvény az Alkotmánybíróság-dani, hogy az Alkotmánybíróság „negatív törvényho- ról, a továbbiakban: Abtv.) – az Alaptörvény 24. cikk (2)zó”5, de álláspontunk szerint ez félrevezető jellemzés, bekezdés d) pontjában írt rendelkezésével összhang- ban – a 27. §-ában úgy rendelkezik, hogy az alaptör- 1 2012-ben: 25 utólagos normakontroll, 65 bírói kezdeményezés, 728 vény-ellenes bírói döntéssel szemben az egyedi ügybenalkotmányjogi panasz; 2013-ban 13 utólagos normakontroll, 49 bírói érintett személy vagy szervezet alkotmányjogi panasztkezdeményezés, 199 alkotmányjogi panasz; 2014-ben 3 utólagos norma- nyújthat be, az Alkotmánybíróság pedig, ha az alaptör-kontroll, 54 bírói kezdeményezés, 333 alkotmányjogi panasz; 2015 első vény-ellenességet megállapítja, akkor – a 43. § szerint9 hónapjában: 4 utólagos normakontroll, 42 bírói kezdeményezés, 212 – a felülvizsgált rendes bírósági döntést megsemmisíti.alkotmányjogi panasz érkezett. Forrás: http://mkab.hu/dokumentu- Sőt a bírói döntést megsemmisítő alkotmánybíróságimok/statisztika/2015 (2016. január 4.) döntés eljárási jogkövetkezményei tekintetében a bíró- sági eljárások szabályait tartalmazó törvények rendel- 2 Patyi András – Szalay Péter – Varga Zs. András: Magyarország al-kotmányának szabályozási elvei. Szakértői változat. Pázmány Law Verwaltungsakten durch die ordentlichen Gerichte. Walter de Gruyter C Co.,Working Papers, Nr. 2011/31., http://www.plwp.eu/evfolyamok/ Berlin und Leipzig, 1929, 54. és Paczolay Péter: Alkotmánybíráskodás a2011/107-2011-31 (2016. január 4.) politika és a jog határán. In: Paczolay Péter (szerk.): Alkotmánybíráskodás – alkotmányértelmezés. Budapest, ELTE, 1995. 20−21. 3 H/2057 számon az Országgyűlés elé terjesztett határozati javaslat.http://www.parlament.hu/irom39/02057/02057.pdf (2016. január 4.) 6 Bragyova András: Az Alkotmánybíráskodás elmélete. Budapest, KJK – MTA ÁJTI, 1994. 4 Lásd Trócsányi László: Alaptanok. In: Trócsányi László – SchandaBalázs (szerk.): Bevezetés az alkotmányjogba. Az Alaptörvény és Magyar- 7 Lásd Patyi András: Közigazgatási bíráskodás de constitutione feren-ország alkotmányos intézményei. Budapest, HVG-ORAC Kiadó, 2012, 74., da. In: Varga Zs. András – Fröhlich Johanna: Közérdekvédelem − A köz-Ereky István: Közigazgatás és önkormányzat. Budapest, MTA, 1939. igazgatási bíráskodás múltja és jövője. Budapest, PKE JÁK, 2010, 33−55.169–175. 5 Lásd erről: Hans Kelsen: Wesen und Entwicklung der Staatsgerichts-barkeit. In: Heinrich Triepel – Hans Kelsen – Max Layer – Ernst von Hip-pel: Wesen und Entwicklung der Staatsgerichtsbarkeit. Überprüfung von| 4 ELJÁRÁSJOGI SZEMLE /2016   1

kezései az irányadóak, és a szükség szerint lefolytatan- Ha az eljárásfajtákat tovább vizsgáljuk, azt találjuk,dó (újabb rendes) bírósági eljárásban az alkotmányjogi hogy néhány közülük absztrakt, azaz nem a jogalkal-kérdésben az Alkotmánybíróság határozata szerint mazás során, közvetlen érintettség alapján felmerültkell eljárni. A 39. § értelmében pedig az Alkotmánybíró- okból indul (előzetes normakontroll, utólagos norma-ság döntése mindenkire nézve kötelező. kontroll közjogi kezdeményezésre, az Alaptörvény ér- telmezése, az Országgyűlés népszavazás elrendelésé- A Bszi. 6. §-a és az Abtv. 39. §-a értelmében van tehát vel összefüggő határozatának vizsgálata), míg másokkét mindenkire kötelező döntésfajta, amelyekről külö- esetén az érintettség vizsgálata lényeges eljárási felté-nösebb spekuláció nélkül kiderül, hogy valójában csak tel. Az előbbiek esetén főszabályként a kezdeményezés-egyikük, mégpedig az Alkotmánybíróságé a valóban re jogosultság (a speciális alanyiság) és a kezdeménye-kötelező, a rendes bíróságét ugyanis az Alkotmánybí- zési határidő, valamint az indítvány értelmezhetőségeróság nem egyszerűen felülvizsgálhatja, hanem meg is vizsgálandó. Ezek viszonylag egyszerűen megválaszol-semmisítheti. Leegyszerűsítve: a rendes bíróságok íté- ható kérdések, ezért ebben a dolgozatban figyelmen kí-lete mindenkire kötelező, kivéve az Alkotmánybíróságot. vül hagyjuk őket. Szintén figyelmen kívül hagyjuk aMinthogy azonban ezt a kivételt a Bszi. nem tartalmaz- csak speciális alany kezdeményezésére folytatható to-za, az ellentmondás csak akkor oldható fel, ha az Alkot- vábbi eljárásokat (az Országgyűlés vallási tevékenysé-mánybíróságot valódi bíróságnak tekintjük. Az persze get végző szervezet elismerésével összefüggő döntésé-minden vitán felül áll, hogy az AB nem „rendes” bíró- nek vizsgálata, az alaptörvény-ellenesen működő kép-ság, a „rendes” bíróságok feje a Kúria, viszont az AB fö- viselő-testület feloszlatásával és a vallási közösséglötte áll, mint a legfelsőbb igazságszolgáltatási szint alaptörvény-ellenes működésével összefüggő vélemény(tulajdonképpen mint alkotmányos semmítőszék). Ezt adása, a köztársasági elnök tisztségtől való megfosztá-a megközelítést tükrözi az Alkotmánybíróság kialakí- sa, valamint a hatásköri összeütközés feloldása).tott és következetes gyakorlata. A fennmaradt, személyes érintettség esetén kezde-2. AZ ELJÁRÁSI SZABÁLYOK JELENTŐSÉGE ményezhető eljárásfajták, az Alaptörvény 24. cikk (2) bekezdés b)–e) pontjaiban írt A két intézmény kapcsolatánál kevésbé látványos, vi-szont legalább annyira lényeges az eljárási szabályok – egyedi ügyben alkalmazandó jogszabály és az Alap-jelentőségének növekedése, amely lassan, esetenként törvény összhangjának vizsgálata bírói kezdemé-felismert és kimondott összetevőkből építkező gyakor- nyezés (Abtv. 25. §),lathoz vezetett. Ennek alapja az egyes alkotmánybíró-sági eljárások kezdeményezésére jogosultak és azok – egyedi ügyben alkalmazandó jogszabály és az Alap-célja közötti összefüggés. törvény összhangjának vizsgálata alkotmányjogi panasz alapján [Abtv. 26. § (1) bekezdés], Ha az Alaptörvény 24. cikk (2) bekezdéséből indu-lunk ki, kétfajta eljárási célt látunk: egyfelől a norma- – bírói döntés és az Alaptörvény összhangjának vizs-kontrollt [az a)–c) és az e) pontban], másrészt az egyedi gálata alkotmányjogi panasz alapján (Abtv. 27. §).bírói döntés fölötti alkotmányossági felülvizsgálatot [ad) pontban]. Az f) pontban megjelölt eljárás (nemzetkö- Ezt egészíti ki az Abtv. 26. § (2) bekezdésében írt ki-zi szerződésbe ütközés vizsgálata) nem önálló eljárás- vételes alkotmányjogi panasz, amely jogszabály és azfajta, hanem csak az egyes eljárásokban vizsgált jogsér- Alaptörvény összhangjának vizsgálatára irányul, éstés más (nemzetközi szerződésbe ütközés az Alaptör- amely akkor kezdeményezhető, ha a jogszabály alap-vénnyel való összhang megsértése helyett). Az f) pont törvény-ellenessége közvetlenül, bírói döntés nélkültehát eljárási szempontból csak megkettőzi a többi eljá- okoz jogsérelmet és nincs a jogsérelem orvoslásárarásfajtát, de más sajátossággal nem bír. Ezt erősíti az szolgáló jogorvoslati eljárás, vagy a jogorvoslati lehető-Abtv. 32. §-a, amely szerint a nemzetközi szerződésbe ségeit az indítványozó már kimerítette.ütközést egyfelől az alaptörvény-ellenesség vizsgálatátkezdeményezni jogosultak indítványára, másfelől bár- Mind a négy eljárásfajtára jellemző tehát, hogy csak amely eljárása során hivatalból végzi az Alkotmánybíró- közvetlen érintettség esetén folytatható (ez még a bíróiság. A g) pont arra hatalmazza fel az Országgyűlést, kezdeményezésre is igaz, habár abban az esetben ahogy magában az Alaptörvényben, illetve sarkalatos tényleges kezdeményező nem az érintett, a bíró viszonttörvényben további feladatokat határozzon meg az Al- rá tekintettel fordul az Alkotmánybírósághoz). Az eljá-kotmánybíróság számára. Ilyenek az Abtv. 33–36. és rások célja jelentősen különbözik. A két szélső pont a38. §-aiban írt eljárásfajták: az Országgyűlés népszava- közvetlen panasz, amely csak normakontrollra irányulzás elrendelésével összefüggő határozatának, vallási (hiszen bírói döntés hiányában kezdeményezhető), va-tevékenységet végző szervezet elismerésével összefüg- lamint a bírói döntés elleni alkotmányjogi panasz,gő döntésének vizsgálata, az alaptörvény-ellenesen amelyben nem kell (nem is szabad) az alkalmazott jog-működő képviselő-testület feloszlatásával és a vallási szabály alaptörvény-ellenességére hivatkozni. A másikközösség alaptörvény-ellenes működésével összefüggő két eljárás esetén ugyanilyen sajátosságokat látunk: avélemény adása, a köztársasági elnök tisztségtől való bírói kezdeményezés csak normakontrollra irányul,megfosztása, a hatásköri összeütközés feloldása, illetve habár konkrét eljárással összefüggésben, míg a jogsza-az Alaptörvény értelmezése. bályt támadó alkotmányjogi panasz bizonyos értelem- ben ennek a fordítottja: konkrét bírói döntés ellen irá- nyul, de valójában normakontrollt kell indítványozni. Ezeknek a sajátosságoknak a következménye az eljá- rási feltételek bonyolultsága, amit a három alkotmány- jogi panasz esetén az önálló eljárási szakasz, a panasz/2016   1  |ELJÁRÁSJOGI SZEMLE 5

befogadhatóságának vizsgálata is jelez. Az Alaptör- lényeges eltérést mutat, ugyanis megkettőzi a kezdemé-vényből, illetve az Abtv.-ből következő befogadási nyezést: „Ha a bírónak az előtte folyamatban levő egyedi(vagy általában: eljárási) feltételek összefüggéseit az ügy elbírálása során olyan jogszabályt kell alkalmazni,Alkotmánybíróságnak kellett meghatároznia. Az egyes amelynek alaptörvény-ellenességét észleli, vagy alap-panaszokra vonatkozó sajátos feltételek is egyre in- törvény-ellenességét az Alkotmánybíróság már megál-kább felismerhetők, ezek azonban kívül esnek a címben lapította, – a bírósági eljárás felfüggesztése mellett – azígért, most vizsgálandó kérdéskörön, ezért elegendő a Alaptörvény 24. cikk (2) bekezdés b) pontja alapján azlegfontosabb meglátásokat rögzíteni. Az Alkotmánybí- Alkotmánybíróságnál kezdeményezi a jogszabály vagyróságnak az ideiglenes Alkotmány alapján, illetve az jogszabályi rendelkezés alaptörvény-ellenességénekAlaptörvény alapján folytatott tevékenysége egybe- megállapítását, illetve az alaptörvény-ellenes jogsza-hangzó abban a tekintetben, hogy bály alkalmazásának kizárását”. Míg tehát a bírói kezde- ményezés egyik fajtája (jogszabály vagy jogszabályi 1. elsődleges alapjogvédő állami intézménynek a rendelkezés alaptörvény-ellenességének megállapítása) rendes bíróságokat tekinti;8 nem mutat új jegyeket, a másik eset, a már alaptör- vény-ellenesnek minősített jogszabály alkalmazásának 2. az alkotmányjogi panasz jogorvoslat, még ha rend- kizárására irányuló indítvány egyfajta felülbiztosítás. kívül sajátos is;9 Ugyanakkor ez utóbbi az eljárási feltételek szempontjá- ból csak speciális eset – az erre hivatkozó bírónak meg 3. az alkotmányjogi panasz benyújtójának alanyi kell jelölnie a korábbi alkotmánybírósági határozatot is. joga van ahhoz, hogy ügyében az Alkotmánybíró- ság határozzon;10 Jóval lényegesebb eltérés az, ami a korábbi szabá- lyozáshoz képest első olvasatra nem látszik, de amit 4. az Alkotmánybíróságnak az Alaptörvényen alapu- az alkotmánybírósági eljárások új rendszere vont ló joga van ahhoz, hogy az alkotmányellenes bíró- maga után. Az egyik ilyen új körülmény az actio popu- sági ítéletet megsemmisítse, laris megszűnése. Jogszabály és az Alaptörvény össz- hangja utólagos vizsgálatának kezdeményezése már 5. a jogsérelemnek ezért az Alkotmánybíróság eljárá- nem „bárki” alanyi joga, hanem vagy egyfajta közjogi sa folytán kell orvosolhatónak lennie, különben a per, vagy pedig az érintett személyes jogvédelmének panasz a jogorvoslati jellegét veszítené el, ami lé- eszköze. nyegi elem, mert ez különbözteti meg az utólagos normakontrolltól. Az első eset a kormány, az országgyűlési képviselők egynegyede, a Kúria elnöke, a legfőbb ügyész vagy az3. A Z EGYEDI NORMAKONTROLL alapvető jogok biztosa által kezdeményezett eljárás. (BÍRÓI KEZDEMÉNYEZÉS) ÁLTALÁBAN Ennek sajátossága, hogy absztrakt, a kezdeményezésre A vizsgált kérdések fokozatos szűkítése során elér- jogosult nem személyes érintettsége, hanem közjogi tisztsége (a képviselők esetén ötven egybehangzó ál-tünk az Alaptörvény 24. cikk (2) bekezdés b) pontjá- láspont) folytán jogosult a normakontrollt kezdemé-ban, illetve az Abtv. 25. §-ában szabályozott eljárásfaj- nyezni. A második esethez a bírói kezdeményezés és aztához, az egyedi ügyben alkalmazandó jogszabály és az alkotmányjogi panasz tartozik. Mindennek következ-Alaptörvény összhangjának bírói kezdeményezés alap- ménye az, hogy egyetlen eljárásfajta, így a bírói kezde-ján folytatott vizsgálatához. Ilyen eljárás az ideiglenes ményezés sem csempészheti vissza az actio popularist,Alkotmány hatálya alatt is ismert volt. A régi Abtv.11 az vagyis csak a személyes jogsérelmet okozó (alkotmány-egyébként actio polpularis alapján folytatható utólagos jogi panasz esetén) vagy alkalmazandó (bírói kezdemé-normakontroll egyik eseteként tette lehetővé a nyezés esetén) jogszabály vizsgálata kezdeményezhe-38. §-ban, hogy bíró – saját eljárásának felfüggesztése tő. Ez az a körülmény, amely az eljárási feltételek tüze-mellett – az Alkotmánybíróság eljárását kezdeményez- tes vizsgálatát és szigorú megkövetelését elkerülhetet-ze, ha az előtte folyamatban levő ügy elbírálása során lenné teszi. A bírói kezdeményezés további sajátosságaolyan jogszabályt vagy közjogi szervezetszabályozó az alkotmányjogi panaszhoz képest, hogy a bíró jogieszközt kellett alkalmaznia, amelynek alkotmányelle- szakismerettel rendelkezik, ezért a lege artis indítványnességét észlelte (a bíró ilyen eljárását a felek is kérhet- megkövetelése bizonyos értelemben evidencia.ték, ami a bírót nem kötötte). A másik sajátosság, ami a bírói kezdeményezéseket a Az Alaptörvény hivatkozott rendelkezése ettől lénye- korábbi szabályozáshoz képest felértékeli, az immár agét tekintve látszólag nem tér el: az Alkotmánybíróság bírói döntéssel szemben is igénybe vehető alkotmány-„bírói kezdeményezésre soron kívül, de legkésőbb ki- jogi panasz. Az Alaptörvény rendszerében az alkot-lencven napon belül felülvizsgálja az egyedi ügyben al- mányjogi panasz eredményeként a bíróság döntését azkalmazandó jogszabálynak az Alaptörvénnyel való össz- Alkotmánybíróság megsemmisítheti, vagy – az Alkot-hangját”. Az Abtv. szabálya már első megközelítésre is mánybírósági eljárás következményeként – a Kúria dönthet perújítás engedélyezéséről. A bírónak tehát 8 Ezt azóta az Alaptörvény 28. cikke is alátámasztja. több okból is figyelnie kell az általa alkalmazandó jog- 9 Ezt először az 57/1991. (XI. 8) AB határozat jelentette ki, majd a szabályok és az Alaptörvény összhangjára. Mindenek­3367/2012. (XII. 15.) AB végzés fenntartotta, és a 6/2013. (III. 1.) AB ha- előtt ez következik az Alaptörvény 28. cikkéből, misze-tározat megerősítette. rint a „bíróságok a jogalkalmazás során a jogszabályok 10 Ezzel teljesedett ki az alanyi jogvédelem intézményrendszere, l. szövegét elsősorban azok céljával és az AlaptörvénnyelCservák Csaba: Az alapjogvédelem komplex intézményrendszere Ma-gyarországon. Pro Publico Bono – Magyar Közigazgatás, 2015/3. 11 Az Alkotmánybíróságról szóló 1989. évi XXXII. törvény.| 6 ELJÁRÁSJOGI SZEMLE /2016   1

összhangban értelmezik. Az Alaptörvény és a jogszabá- ti”15. Ennek során nemcsak az eljárásait kezdeményezőlyok értelmezésekor azt kell feltételezni, hogy a józan indítványok jogalapját – a jogszabályok vagy bírói dön-észnek és a közjónak megfelelő, erkölcsös és gazdasá- tések és az Alaptörvény, illetve nemzetközi szerződé-gos célt szolgálnak”. Ezért az Alaptörvénnyel való össz- sek összhangját – köteles vizsgálni, de – amint erre máshangot hivatalból kell vizsgálnia a bírónak még akkor döntésében rámutatott – nem mellőzheti annak vizsgá-is, ha ezt az összhangot egyébként vélelmezi. latát sem, hogy az egyes indítványok formája és tartal- ma megfelel-e az Alaptörvényben szabályozott típus- Különös figyelmet kell fordítania erre, ha eljárásában kényszernek, továbbá a 24. cikk (9) bekezdésének fel-valamely fél kéri az alkalmazandó jogszabály és az hatalmazása alapján elfogadott Abtv.-ből, illetve aAlaptörvény összhangjának vizsgálatára irányuló al- 24. cikk (2) bekezdésének g) pontjának felhatalmazásakotmánybírósági eljárás kezdeményezését. Ha ugyanis alapján más sarkalatos törvényből következő feltéte-ennek nem tesz eleget a bíró – amihez természetesen leknek16.joga van, és konkrét esetekben nyilván oka is –, a fél azindítványát maga ismételheti meg, immár alkotmány- Az ABV rögzítette, hogy az „Alkotmánybíróság dön-jogi panasz formájában. Megjegyzést érdemel ugyan- téseinek kiszámíthatósága, végső soron az Alaptörvényakkor az is, hogy az alkotmányjogi panasz előterjesztő- védelme nemcsak azt követeli meg, hogy érdemi dönté-jével szemben a bíró indítványozási joga tágabb: míg a sei következetesek legyenek, hanem azt is, hogy az eljá-panasz jogvédelmi eszköz, ezért csak alapjog sérelme rást kezdeményező indítványokkal szemben az Alap-miatt vehető igénybe, a bíró az Alaptörvény más, nem törvény és a jogszabályok által elvárt, az indítványokalapjogi természetű rendelkezésének megsértése miatt érdemi elbírálásra alkalmasságát meghatározó feltéte-is fordulhat az Alkotmánybírósághoz. lek értelmezése világos és teljesíthető legyen.”17 A bírói kezdeményezésekkel szemben támasztható Az Alaptörvény 24. cikkében az Alkotmánybíróságraformai és tartalmi követelményeket az Alkotmánybíró- bízott feladatból, és az eljárásaira vonatkozó típus-ság esetről esetre állapította meg12, majd ezeket a kényszerből következően az Alkotmánybírósághoz in-III/1825/2014. számú ügyben hozott 3058/2015. (III. tézett indítványokkal szemben három általános –31.) AB végzés (a továbbiakban: ABV) össze is foglalta. mindegyik eljárásfajtára, nem kizárólag a bírói kezde-[Ilyen elvi jellegű, a későbbiekben zsinórmértékül ményezésekre irányadó – követelményt állapított meg:használható döntést az Alkotmánybíróság korábban ishozott, ilyen volt az Alkotmány értelmezésére irányuló – Conditio generale ratione personae (általános alanyiindítvány követelményrendszere a 31/1990. (XII. 18.) feltétel): mivel az egyes eljárások indítványozásáraAB határozatban13.] A továbbiakban az ABV feltétel- jogosultak köre eltér egymástól, minden eljárásfaj-rendszerét mutatjuk be.14 tát csak az arra feljogosított indítványozó kezde-4. ÁLTALÁNOS ELJÁRÁSI FELTÉTELEK ményezhet, ami önmagában is megköveteli, hogy az egyes indítványok típusa azonosítható legyen, Az Alkotmánybíróság az eljárási feltételek meghatá- az eljárásfajták ne keveredjenek. Ez a feltétel arozását az Alaptörvény 24. cikk (2) bekezdésére alapí- 31/1990. (XII. 18.) AB határozatban rögzített elv al-totta. Megállapította, hogy a rendelkezés a)–g) pontjai kalmazása a bírói kezdeményezésre.felsorolják az Alkotmánybíróság eljárásait (a hatáskö-rébe tartozó ügyeket), ezért – szemben a korábbi Alkot- – Conditio generale claritatis (általános világosságimánnyal, amely csak az utólagos normakontrollt sza- követelmény): eszerint az indítványozók jogosult-bályozta – az alkotmánybírósági eljárások típuskény- sága és az eljárási feltételek különbözősége nem ki-szerének tiszteletben tartása közvetlen és megkerül- zárólag formális követelmény, hanem azt az indít-hetetlen alkotmányos követelmény. Az Alkotmánybíró- ványok tartalmának is tükröznie kell. Az egyes in-ság, a 24. cikk (1) bekezdésének megfelelően, „az Alap- dítványok nem rejthetnek más indítványokat, nemtörvény védelmének legfőbb szerveként alkotmányos szolgálhatnak sem az indítványozásra jogosultakkötelezettségeit hatáskörei gyakorlása folytán teljesí- körének burkolt kitágítására, sem olyan más eljá- rásfajta leplezésére, amelynek kezdeményezésére 12  Így a 3230/2013. (XII. 21.) AB végzés, 3111/2014. (IV. 17.) AB vég- az indítványozó nem jogosult. Ez a feltétel végső so-zés, 3112/2014. (IV. 17.) AB végzés, 3193/2014. (VII. 15.) AB végzés, ron szintén a 31/1990. (XII. 18.) AB határozaton3242/2014. (IX. 22.) AB végzés. nyugszik, de a világosság követelményének okát is megjelöli. 13  „Ugyanakkor az Alkotmánybíróság elvi jelentőséggel mutat rá: […]alkotmányértelmezésre kizárólag akkor kerülhet sor, ha az indítvány – az – Conditio generale potestatis (általános hatásköri kö-AB tv. 21. § (6) bekezdésében meghatározott szervek és személyek vala- vetelmény): ennek alapján az indítvány érdemi el-melyikétől származik – nem általánosságban, hanem valamely konkrét al- bírálása nem vezethet arra, hogy az Alkotmánybí-kotmányjogi probléma aspektusából kezdeményezi az Alkotmány ugyan- róság átvegye más alkotmányos – jogalkotó vagycsak konkrétan megjelölt rendelkezésének értelmezését, […] az adott al- jogalkalmazó – intézmény feladatait. Ebből fakadókotmányjogi probléma közvetlenül – más jogszabály közbejötte nélkül – követelmény, hogy az indítványok az Alaptörvény-levezethető az Alkotmányból. […] A kifejtettek szerint tehát az Alkot- ben meghatározott célokra irányuljanak és az Al-mánybíróság hivatkozott hatáskörét megszorítván kell értelmezni.” kotmánybíróság hatáskörébe tartozó kérelmet tar- talmazzanak. 14  A feltételrendszer bemutatása – figyelemmel arra, hogy a szerzővolt az előadó alkotmánybíró – a határozat szövegéhez képest csak ki- 15  3136/2013. (VII. 2.) AB végzés, Indokolás [7].sebb módosításokra, átszerkesztésre, magyarázatokra szorítkozik. 16  3193/2014. (VII. 15.) AB végzés, Indokolás [7]. 17  ABV Indokolás [10]./2016   1  |ELJÁRÁSJOGI SZEMLE 7

A továbbiakban az Alkotmánybíróság a három általá- kezményre23, vagy olyan jogkövetkezmény alkal-nos követelményt a bírói kezdeményezésekre vonat- mazását kéri – mulasztással előidézett alaptörvé-koztatta, illetve kiegészítette azokat az erre az eljárás- nyesség fennállásának megállapítását –, amelynekfajtára jellemző sajátos követelményekkel, melyek na- kezdeményezésére nem jogosult, mivel a mulasztásgyobbrészt a korábban már hivatkozott határozatok- megállapítása az Abtv. szerint (szemben a korábbiból és végzésekből is kiolvashatók. Ezek tehát már nem szabályozással!) nem indítványfajta, hanem az Al-kizárólag az Alaptörvényből következnek, hanem az kotmánybíróság mérlegelésén alapuló lehetségesAbtv. 25. §-ában a bírói kezdeményezésre vonatkozó jogkövetkezmény24.különös szabályokon, és az Abtv. 51–52. §-aiban az in- A két feltétellel összefüggésben hangsúlyozta az Al-dítványokra vonatkozó további formai és tartalmi fel- kotmánybíróság, hogy a határozottság követelményé-tételeken alapulnak. nek minden támadott jogszabály vagy jogszabályi ren- delkezés és az Alaptörvény minden felhívott rendelke- Két, egymással összefüggő tárgyi feltétel (conditiones zése vonatkozásában külön-külön teljesülnie kell, mi-speciales ratione materiae) nem kizárólag a bírói kezde- vel az Abtv. 52. §-ának (2) bekezdése értelmében „azményezésekre vonatkozik, hanem minden más indít- Alkotmánybíróság által lefolytatott vizsgálat – a tör-ványfajtára is, azok sajátosságainak megfelelően. vényben taxatíve felsorolt kivételekkel – kizárólag a megjelölt alkotmányossági kérelemre korlátozódik”25. – Certa applicatio (határozott indítvány18): a feltétel Ennek különös súlya van: a kérelemnek az Abtv. 52. §-án közvetlenül az Abtv. 52. §-ának (1) bekezdésén ala- alapuló határozottsága olyan feltétel, amely az indítvá- pul. Az indítvány akkor határozott, ha az 52. § (1b) nyozót terheli, de az Alkotmánybíróságot is köti: nem bekezdésben felsorolt feltételeknek következete- alkalmazhat olyan jogkövetkezményt, amelyet az indít- sen eleget tesz, így pontosan és egyértelműen meg- ványozó nem kért. jelöli az indítvány indokait, az indítvány által táma- dott jogszabályt vagy jogszabályi rendelkezést, az 5. A EGYEDI NORMAKONTROLL Alaptörvény vagy nemzetközi szerződés megsér- (BÍRÓI KEZDEMÉNYEZÉS) tett rendelkezését. Az indítványnak indokolnia kell RÉSZLETES ELJÁRÁSI FELTÉTELEI továbbá, hogy a sérelmezett jogszabály vagy jog- A következő feltételek már az egyedi normakontroll szabályi rendelkezés miért ellentétes az Alaptör- vény megjelölt rendelkezésével vagy a nemzetközi sajátosságaiból következnek. Az Abtv. 25. §-ának (1) szerződéssel, továbbá kifejezett kérelmet kell tar- bekezdése értelmében a bíró akkor fordulhat az Alkot- talmaznia a támadott jogszabály vagy jogszabályi mánybírósághoz, ha az előtte folyamatban levő egyedi rendelkezés alaptörvény-ellenességének megálla- ügy elbírálása során olyan jogszabályt kell alkalmaz- pítására és alkalmazása tilalmának kimondására. nia, amelynek alaptörvény-ellenességét észleli, vagy Korábbi döntéseiben az Alkotmánybíróság megál- amelynek alaptörvény-ellenességét az Alkotmánybíró- lapította már, hogy nem alkalmas az indítvány az ság már megállapította. A fentiek értelmében az Alkot- érdemi elbírálásra, ha félreérthetően jelöli meg az mánybíróságnak az Alaptörvény és az Abtv. rendelke- Alaptörvénynek azt a rendelkezését, amelyet sérül- zéseit együttes és összefüggő feltételrendszerként kell ni vél19, vagy pusztán megjelöli azt, de nem indokol- értelmeznie, amikor mindenekelőtt arról dönt, hogy a ja meg – nem tartalmaz részletes érvelést arra vo- bírói indítvány érdemben elbírálható-e26. Az indítvány- natkozóan –, hogy az Alaptörvény megjelölt rendel- nak tehát az Alaptörvényből közvetlenül eredő általá- kezésével miért ellentétes a támadott jogszabály nos eljárási feltételeken túl az Abtv. rendelkezései sze- vagy jogszabályi rendelkezés20. Az elégtelen indo- rinti különös feltételeknek is eleget kell tennie. Ezek az kolás miatt akadálya az érdemi elbírálásnak az is, ABV szerint az alábbiak: ha a támadott jogszabály vagy jogszabályi rendel- kezés és az Alaptörvény megjelölt rendelkezése kö- – Conditio specialis ratione personae (különös alanyi zött nem állapítható meg összefüggés21, vagy az al- feltétel): a feltétel azon alapul, hogy az Abtv. kotmányjogi értelemben nem releváns22. 51.  §-ának (1) bekezdése értelmében az Alkot- mánybíróság az Alaptörvény, valamint az Abtv. sze- – Petitum certum (határozott kérelem): a feltétel tu- rint arra jogosult indítványa alapján jár el. Az Alap- lajdonképpen a határozott indítvány része. Az ABV törvény 24. cikke (2) bekezdésének b) pontja és az- megállapítása szerint ugyanis nem alkalmas az in- zal egybehangzóan az Abtv. 25. §-ának (1) bekezdé- dítvány érdemi elbírálásra akkor sem, ha nem tar- se értelmében egyedi normakontroll-eljárást csak talmaz világos kérelmet az alkalmazandó jogkövet- bíró kezdeményezhet, az Abtv. 1. § b) pontja szerint pedig bírón a bírósági titkárt is érteni kell, ha tör- 18  Az ABV ezt határozott kérelemnek nevezi, viszont a következőkben vény rendelkezése alapján az egyesbíró hatásköré-tárgyalandó petitumot is kérelemnek nevezi. Ebben a cikkben a bizto-sabb elhatárolás érdekében ezért a certa applicatio határozott indít- 23  3175/2014. (VI. 18.) AB végzés, 3001/2015. (I. 12.) AB határozat.ványt, vagyis tágabb feltételrendszert, míg a certum petitum a szűkebb 24  3230/2013. (XII. 21.) AB végzés, 3238/2013. (XII. 21.) AB végzés,értelemben vett határozott kérelmet jelöli. 3135/2013. (VII. 2.) AB határozat. 25  3136/2013. (VII. 2.) AB végzés, Indokolás [7]. 19  3175/2014. (VI. 18.) AB végzés, Indokolás [5]. 26  3193/2014. (VII. 15.) AB végzés, Indokolás [6]. 20  3136/2013. (VII. 2.) AB végzés, 3193/2014. (VII. 15.) AB végzés,3226/2013. (XII. 12.) AB végzés. 21  3269/2012. (X. 4.) AB határozat, 12/2014. (IV. 10.) AB határozat,3025/2014. (II. 17.) AB határozat, 37/2013. (XII. 5.) AB határozat,3074/2013. (III. 14.) AB határozat. 22  3009/2012. (VI. 21.) AB határozat.| 8 ELJÁRÁSJOGI SZEMLE /2016   1

ben bírósági titkár eljárhat. Ezeket a feltételeket az gesztésre került) üggyel nem áll összefüggésben, 52. § (4)–(6) bekezdései azzal egészítik ki, hogy az annak elbírálása során nyilvánvalóan nem kerül al- eljárás feltételeinek fennállását az indítványozó- kalmazásra, akkor érdemi alkotmányossági vizs- nak kell igazolnia, ennek megfelelően az indítvány- gálatnak nincs helye […] A bírói kezdeményezés ban meg kell jelölni az indítványozót azonosító ada- mint normakontroll »egyedi vagy konkrét« jellege tokat, illetve az indítvány mellékleteként meg kell az absztrakt utólagos normakontrollhoz képest küldeni az Alkotmánybíróság részére azokat a do- annyiban szűkebb, hogy az indítványozó bíró csak kumentumokat is, amelyek az indítványban foglal- az ügyben alkalmazott jogszabályt támadhatja meg takat igazolják. Az ABV lényeges megállapítása – és részletesen meg kell indokolnia, hogy valóban mert az Abtv.-ből következik, de félreérthető –, kell azt az adott ügyben alkalmaznia. Csak ezzel hogy: „nem elegendő önmagában az, hogy az indít- biztosítható ugyanis a kezdeményezés egyedi – ványt a bíró aláírja, hanem az indítványnak tartal- konkrét – normakontroll jellege”31. Kijelenthetjük, mi szempontból is teljes egészében az indítványo- hogy ez a feltétel a bíró által kezdeményezett egye- zása jogosult bírótól kell származnia”27. di normakontroll differentia specificája. Itt muta-– Conditio specialis claritatis (különös világossági kö- tott rá az Alkotmánybíróság arra is, hogy az egyedi vetelmény): ez a követelmény az előzőnek a kifejté- normakontroll-eljárás – szemben az alkotmányjogi se. Az ABV itt rögzíti azt a követelményt, amelyre panasz folytán indult eljárásokkal – nem csak Alap- korábban már utaltunk, miszerint az Alkotmánybí- törvényben biztosított jog, hanem az Alaptörvény róság korábban más összefüggésben, a támadható más rendelkezésének sérelmére is alapítható. jogszabály vonatkozásában kifejtette, hogy az – Conditio specialis ratione temporis (különös időbeni „Abtv. nem teszi lehetővé a bíró számára, hogy utó- feltétel): ez az egyetlen feltétel, amely tekintetében lagos absztrakt normakontrollt kezdeményezzen, a az ABV nem korábbi határozatára hivatkozott, ha- bírói kezdeményezés nem actio popularis”28, amely nem amelyet új követelményként határozott meg. megállapítás az indítvány tartalmára is vonatko- Eszerint az ügy egyediségéből következő feltétel, zik. Mivel az egyedi normakontroll-eljárás nem ke- hogy „a bíró indítványának nemcsak absztrakt jogi veredhet az Abtv. 26. §-ának (2) bekezdésében sza- érvelést kell tartalmaznia, hanem a bíró által az bályozott közvetlen alkotmányjogi panaszra indu- előtte folyamatban lévő ügyben megállapított ló eljárással, az „indítványozó jogosultsága ezért tényállást is, amelyben az Alaptörvény vagy nem- nem ruházható át a felekre vagy más személyre, il- zetközi szerződés sérelme megvalósult”. A feltétel letve nem osztható meg velük az általuk készített megfogalmazását – amely lényegében azt jelenti, irat indítványhoz csatolása által, hanem a bírónak hogy az indítványozó bíró saját eljárásának megha- magának kell megjelölnie az indítványozási jogo- tározott szakaszban, a bizonyítási eljárás legalább sultságát alátámasztó körülményeket, illetve telje- részleges lefolytatását követően fordulhat csak az sítenie az indítvánnyal szemben az Alaptörvény és Alkotmánybírósághoz –, a végzés meg is magyaráz- az Abtv. által támasztott összes követelményt”29. ta. Az Alkotmánybíróság rámutatott arra, hogy – az– Conditio specialis ratione materiae (különös tárgyi Abtv. 52. §-ának (6) bekezdése következtében – sa- feltétel): az egyedi normakontroll-eljárásnak az ját eljárásában nincs lehetősége bizonyítás lefoly- Abtv. 25. § (1) bekezdésén alapuló két ikerfeltétele, tatása, hanem az indítványra és mellékleteire kell hogy a bírói kezdeményezés ténybeli alapja a bíró alapoznia vizsgálatát és döntését. Ebből követke- előtt folyamatban lévő egyedi ügy legyen, a kezde- zően az indítványozó bíró által megállapított ményezés pedig az ebben az ügyben alkalmazandó tényállás hiányában, „az eljárás elveszítené egyedi jogszabály vizsgálatára irányuljon30. Az Alkot- alapját, és absztrakt normakontrollá válna”32. mánybíróság itt hosszan idézte egyik korábbi dön- Végül az ABV kitért a hiányzó feltételek esetleges tését, ezzel is jelezve, hogy ez a követelmény meg- pótlására is. Utalt arra, hogy az érdemi elbíráláshoz hi- kerülhetetlen: „eljáró bíró tehát csak azon jogsza- ányzó általános vagy különös feltételek biztosítását bály, illetve jogszabályi rendelkezés alaptörvény- megkísérelheti hiánypótlás útján, a hiánypótlás teljesí- ellenességének megállapítására tehet indítványt, tésének elmulasztása pedig az érdemi elbírálás akadá- melyet a konkrét ügy elbírálása során kifejezetten lya33. Mulasztás esetén, miként akkor is, ha az eljárási alkalmaznia kell(ene). Ebből következően alapvető feltételek hiánya nem orvosolható hiánypótlás útján, az feltétel a támadott norma és a folyamatban lévő Alkotmánybíróság az indítványt az Abtv. 55. §-a alap- egyedi ügy közötti közvetlen összefüggés. Amen�- ján érdemi tárgyalás nélkül, vagy ha az eljárási aka- nyiben a bírói kezdeményezés olyan jogszabályt dályt az indítvány érdemi vizsgálata során állapítja vagy jogszabályi rendelkezést támad meg az Alkot- meg, az Abtv. 64. §-a alapján végzéssel visszautasítja. mánybíróság előtt, mely az előtte folyamatban lévő Szintén visszautasításnak van helye, ha az indítvány (az Alkotmánybírósághoz fordulás miatt felfüg- tárgyára vonatkozóan az Alkotmánybíróság már ho- zott döntést és a körülmények nem változtak meg alap- 27  ABV Indokolás [17]. 31  3193/2014. (VII. 15.) AB végzés, Indokolás [5]–[7]. 28  3193/2014. (VII. 15.) AB végzés, Indokolás [5]. 32  ABV Indokolás [23]. 29  ABV Indokolás [18]. 33  3094/2013. (IV. 19.) AB végzés, 3139/2012. (VII. 26.) AB végzés, 30  3111/2014. (IV. 17.) AB végzés, 3112/2014. (IV. 17.) AB végzés, 3140/2012. (VII. 26.) AB végzés, 3141/2012. (VII. 26.) AB végzés.3242/2014. (IX. 22.) AB végzés./2016   1  |ELJÁRÁSJOGI SZEMLE 9

vetően34, vagy ha az eljárás okafogyottá vált, mert a tá- delkezéseket és perbeli cselekményeket. Ezt az intézke-madott jogszabály hatályát veszítette és alkalmazási dési tilalmat nem oldja fel a 155/B. § (3) bekezdése sem,tilalom kimondásának sincs helye35. Utóbbi esetben az amely arról rendelkezik, hogy az Alkotmánybíróság el-Abtv. 59. §-a alapján az Alkotmánybíróság a visszauta- járásának kezdeményezéséről a bíróság végzéssel hatá-sítás helyett az eljárását végzéssel megszüntetheti. roz, egyidejűleg a per tárgyalását felfüggeszti [sőt a (4) bekezdés szerint ez a felfüggesztő végzés nem is felleb- Ezzel összefüggésben szükségesnek tartjuk megje- bezhető]. Álláspontunk szerint (amelyet az Alkotmány-gyezni, hogy a bírói kezdeményezés esetén a hiánypót- bíróság eljárása nem tükröz) bírói kezdeményezés ese-lás lehetősége korlátozott, mégpedig a Pp. szabályai kö- tén az Alkotmánybíróság csak olyan hiánypótlást ren-vetkeztében. A hatályos Pp. 155. § (2) bekezdése szerint delhet el, amelyet a kezdeményező bíró a felfüggesztésa felfüggesztés tartama alatt tett minden bírói rendel- hatálya alatt is teljesíthet, de a bíró nem hívható fel semkezés, úgyszintén a felek által teljesített minden perbeli a végzése (azaz indítványa) kiegészítésére, sem a hiány-cselekmény hatálytalan, kivéve a felfüggesztéssel, ille- zó tényállás megállapítására.tőleg az annak megszüntetésével kapcsolatos bírói ren-34  3197/2014 (VII. 15.) AB határozat.35  3108/2013. (V. 17.) AB végzés.AZ ÖNVÁDRA KÖTELEZÉS TILALMA ÉS A TERHELTIVALLOMÁSTÉTEL MEGTAGADÁSÁNAK JOGABELOVICS ERVINegyetemi tanár (PPKE JÁK)BEVEZETÉS kapcsolódóan a hallgatási jog elismerésének szükséges- A terhelt központi szereplője a büntetőeljárásnak, hi- sége már a XI. század elején megfogalmazódott. 1.1. A common law sajátosságaiszen az ügyben eljáró hatóságoknak, bíróságoknak ab-ban a kérdésben kell állást foglalniuk, hogy az eljárás Angliában a középkor elején az egyházi és a világi bí-tárgyát képező bűncselekmény tekintetében megálla- róságok egyidejűleg folytattak ítélkező tevékenységetpítható-e a büntetőjogi felelőssége. „A terheltnek a bün- ráadásul – ami a rendszert, ha lehet még bonyolultabbátetőeljárásban kettős jogállása van. Egyfelől proces�- tette – az egyházi bíróságok polgári ügyekben is eljár-szuális jogosultságok alanya, a tárgyaláson ügyfél; hattak.másfelől vallomásával bizonyítási eszközt szolgáltatóalany és kényszerítő intézkedések passzív alanya is. A XIII. századtól a világi bíróságok által eljárás aláEnnek megfelelően a terhelt vallomásának is kettős vont személynek alanyi jogává vált az ártatlanságát bi-szerepe van. Egyfelől tartalmazhatja a terhelt védeke- zonyító eskü letétele, és egyre inkább elfogadott lett azzését, másfelől bizonyítékokat szolgáltat.”1 a gyakorlat, amelynek alapján a vádlottnak nem kellett önmagát terhelő adatokat szolgáltatnia. Az, hogy a terheltet a vallomástétellel kapcsolatbanmilyen kötelezettségek terhelik, avagy, hogy milyen jo- A XIV. Lateráni Zsinat döntését követően az egyházigosultságok illetik meg ebben a körben, régóta alapkér- bíróságok gyakorlatában a klasszikus inkvizitóriusdése a büntetőeljárási jognak. modell vált uralkodóvá, amelynek lényege szerint a bűncselekménnyel gyanúsítható személynek a feltett1. JOGTÖRTÉNETI ELŐZMÉNYEK kérdésekre válaszolnia kellett és az általa elmondottak A bűncselekmény elkövetésével gyanúsítható személy bizonyítékként felhasználhatóak voltak. A terheltnek először esküt kellett tennie, de már az eskütétel megta-vonatkozásában az önvádra kötelezés tilalma és ehhez gadását a bűnösség bizonyítékának tekintették. 1  Király Tibor: Büntetőeljárási jog 4. Átdolgozott kiadás. Budapest, Angliában az egyházi és a világi hatalom küzdelmeOsiris Kiadó. 2008. 294. természetesen kiterjedt az egyházi és a common law bíróságokra is. Ennek keretében egyre jelentősebb mértékben került sor az egyházi bíróságok hatásköré- nek a visszaszorítására, illetve az inkvizíciós eljárások| 10 ELJÁRÁSJOGI SZEMLE /2016   1

korlátozására. Ezzel egyidejűleg, ha fokozatosan is, de te. Bár ezen rendelkezést Angliára és Wallesre is ki kí-bővültek a büntetőeljárás alá vont személyek eljárási vánták terjeszteni, a problémakörrel foglalkozó Royaljogosultságai. Commission on Criminal Procedure, azonban arra hi- vatkozva ellenezte a jogszabályi módosítást, hogy a 1641-ben szüntették meg az addig bírósági funkciót hallgatás jogának korlátozására kizárólag akkor lenneis betöltő High Commissiont és a Csillagkamarát. A két lehetőség, amennyiben – a kontinentális eljárási model-testület felszámolásával egyidejűleg került sor Angliá- lekben rögzítetteknek megfelelően – a terhelt a bíróságiban az úgynevezett „ex officio eskü” jogintézményének tárgyalást megelőzően teljes egészében tudomást sze-a megszüntetésére, amelynek alapján a kihallgatott rezhetne a bűnösségét alátámasztó bizonyítékokról,személy köteles volt vallomást tenni, illetve a feltett ami viszont jelentős mértékben ellentétben állna az an-kérdésekre válaszolni. A hallgatás jogának elismerése golszász büntetőeljárás elveivel.azonban kizárólag azt a követelményt fogalmazta meg,hogy tilos bárkit bizonyítékok hiányában arra kötelez- Az Amerikai Egyesült Államok Alkotmányának V. ki-ni, hogy a bűneit nyilvánosságra hozza. „Az elv nem azt egészítése már kifejezetten rendelkezett az önvádragarantálta, hogy az egyén megtagadhassa az önmagát kötelezés tilalmáról, kimondva, hogy „Senki nem köte-terhelő bizonyíték szolgáltatását, hanem pusztán azt lezhető arra, hogy büntetőügyben önmagával szembentiltotta, hogy arra kötelezzék: önmaga adjon alapot tanúskodjék”. A szóban forgó alkotmánykiegészítéstarra, hogy az eljárást vele szemben megindítsák. A ius azonban 1964-ig csak a szövetségi bíróságok előtti eljá-commune tehát inkább a véleménynyilvánítási, a gon- rásokra vonatkoztatták, így a Twining v. New Jerseydolat- és a lelkiismereti szabadság, valamint a magán­ ügyben a Legfelső Bíróság okfejtése szerint „Eltekintveélethez való jog minimumát garantálta: nemo tenetur a common law szabályaitól, a civilizált és szabad orszá-prodere seipsum – senki sem köteles önmagát elárulni gok joggyakorlata nem ismeri a mentességet, és azvagy más megfogalmazásban nemo tenetur detegere igazságszolgáltatás területét kivéve, saját népünk semturpitudinem suam – senki sem kötelezhető arra, hogy tekinti azt olyan elvnek, amely az igazság megismeré-szégyenét feltárja.”2 sét garantálja”.3 1964-ben azonban a Malloy v. Hogan ügyben4 a Legfelső Bíróság megváltoztatta az állás- Az 1680-as évek végén már uralkodóvá vált a com- pontját és olyan döntést hozott, amely szerint az Alkot-mon law bíróságok gyakorlatában a vallomás megtaga- mány V. kiegészítésében definiált önvádra kötelezés ti-dásának joga, miként a vád megismeréséhez és a védő- lalma az Alkotmány XIV. kiegészítésében megfogalma-höz való jog is. zott tisztességes eljáráshoz való jog követelménye által valamennyi tagállami bíróságra vonatkozik. Ugyaneb- Megjegyzést igényel, hogy Angliában a XVIII. század ben az évben született egy másik kiemelkedő jelentő-elejétől a terhelti vallomást nem tekintették teljes ér- ségű döntés, amely a hallgatáshoz és a védőhöz való jo-tékű bizonyítéknak, sőt csak a XIX. század végén ismer- got deklarálta. Az Escobedo v. Illinois ügyben a Legfel-ték el a terhelt jogát a tekintetben, hogy eskü alatt val- ső Bíróság a rendőrség eljárását jogellenesnek tartvalomást tegyen. kimondta, hogy amennyiben a terhelt ragaszkodik a vé- dőjéhez, a védő jogosult jelen lenni a terhelt kihallgatá- A múlt század közepétől ugyanakkor – különösen a sán, akinek a távollétében a terhelt a vallomástételt isrendőrségi vezetők által támogatottan –jelentősen nőtt megtagadhatja, valamint, hogy a védő kirekesztésévelazoknak a gyakorlati és elméleti szakembereknek a szá- lefolytatott terhelti kihallgatások jogellenesek és ezértma, akik egyre erőteljesebben amellett érveltek, hogy a a terhelt által ott elmondottak bizonyítékként nem ér-hallgatás jogának biztosítása, valamint az erre vonatko- tékelhetők.zó figyelmeztetési kötelezettség előírása gátolja a bűn-cselekmények eredményes felderítését. Az 1970-es Az Amerikai Egyesült Államok Legfelső Bíróságaévekben több szervezet, illetve számos politikus felka- 1966-ban a Miranda v. Arizona ügyben5 hozott jogtör-rolta ezeket a törekvéseket. Így a Criminal Law Revision téneti jelentőségű döntést, aminek lényege szerint aComittee arra tett javaslatot, hogy amennyiben a terhelt rendőrség a személyi szabadságától megfosztott sze-él a hallgatás jogával és csak az eljárás egy későbbi sza- mélyt kihallgatásának megkezdése előtt köteles a jo­kaszában terjeszti elő érdemi védekezését, akkor a bíró- gai­ra, így a hallgatás jogára is figyelmeztetni.ság jogosult legyen azt figyelmen kívül hagyni. Azészak-írországi terrorcselekményeket követően a brit A terheltet figyelmeztetni kell tehát arra, hogy nemkormány 1988-ban az ilyen bűnelkövetők hallgatáshoz köteles vallomást tenni, illetve hogy amennyiben en-való jogát kívánta korlátozni. Az északír parlament pe- nek ismeretében válaszol a feltett kérdésekre, az általadig olyan jogszabályt fogadott el, amely lehetővé tette, elmondottak bizonyítékként felhasználhatóak. Amen�-hogy „a nem nyilatkozást” – bizonyos körülmények kö- nyiben az őrizetben lévő terhelt nem kíván vallomástzött – terhelő adatként értékeljék. Így például amennyi- tenni, további kérdések nem tehetők fel a részére és aben a terhelt hallgatott arról, hogy a bűncselekmény rendőrség nem tehet kísérletet arra, hogy vallomásté-helyszínén megtalált tárgyai miként kerültek oda, vagy telre késztesse.ha nem adta magyarázatát annak, hogy mért tartózko-dott a bűncselekmény végrehajtási helyszínén, akkor a Így a Legfelső Bíróság a Miranda-ügyben hozott dön-bíróság a hallgatását terhelő bizonyítékként értékelhet- tésével egyértelműen állást foglalt abban a kérdésben, 2  Bárd Károly: Emberi jogok és büntető igazságszolgáltatás Európában. 3  Twining v. New Jersey 211 U. S. 78, 113 (1908).A tisztességes eljárás büntetőügyekben – emberijog-dogmatikai értekezés. 4  Malloy v. Hogan 378 U. S. 1, 84 (1964).Budapest, Magyar Hivatalos Közlönykiadó, 2007. 244. 5  Miranda v. Arizona 384. U. S. 436 (1966)./2016   1  |ELJÁRÁSJOGI SZEMLE 11

hogy az Alkotmányban megjelenített terhelti jogoknak abban is megnyilvánult, hogy védekezésre csak akkorminden körülmények között hatályosulniuk kell, ami- és oly mértékben nyílt számára lehetőség, amikor ésnek azonban egyik feltétele, ezen jogok ismerete, ezért amennyiben azt a bíróság lehetővé tette a számára.a terheltet a jogaira figyelmeztetni kell. Minderre pediga terhelti kihallgatás megkezdése előtt kell sort keríte- A felvilágosodás eszmerendszerének köszönhetően ani, és amennyiben a figyelmeztetés megtörténtével, va- XIX. században általánosan elfogadottá vált a konti-lamint annak tartalmával kapcsolatban utóbb kételyek nentális Európában a vádelvű és a nyomozóelvű eljárásmerülnek fel, a nyomozó hatóságnak kell bizonyítani elemeit egyesítő vegyes rendszer. Az ilyen típusú eljá-eljárásának jogszerűségét. rásban a bírósági tárgyalást előkészítő szakaszban a terhelti jogok még korlátozottak voltak a tárgyaláson Viski László 1969-ben megjelent tanulmányában még azonban a terhelt már ügyféli jogosultságokkal rendel-egyértelműen arra a következtetésre jutott, hogy „Az kezett. A vegyes rendszer már egyértelműen tiltotta aamerikai büntetőeljárás alapelve, hogy saját ügyében vádlott vallomásra kényszerítését, illetve fokozatosan,senki sem kötelezhető vallomástételre. A terheltnek de egyre erőteljesebben jelent meg a kontinentális Eu-joga van afelől dönteni, hogy kíván-e egyáltalán vallo- rópa országainak eljárásjogi törvényeiben az önvádramást tenni vagy sem. Az elv alapját az az álláspont képe- kötelezés tilalma.zi, hogy teljes mértékben a vádnak a feladata a tények, abűnösség bizonyítása, nem pedig a terheltté az ellenke- A terhelt hallgatáshoz való jogát több, a XX. század-zőnek a bizonyítása, vagy akár valószínűsítése.”6 ban megkötött emberi jogi szerződés is garantálja, ilyen az ENSZ Polgári és Politikai Nemzetközi Egyezség­ Amint arra Tóth Mihály rámutat, az 1970-es évek első okmánya, amely szerint az ellene emelt vád elbírálása-felében azonban „egyre több kifogás merült fel az ame- kor mindenkinek joga van arra, hogy ne kényszerítsékrikai szaksajtóban, amely a »Miranda« túl széles, »sokat önmaga ellen tanúskodásra vagy arra, hogy bűnösségétmarkoló« voltát kifogásolta, és ezzel párhuzamosan az beismerje.10új összetételű Legfelső Bíróság – különösen a konzerva-tívnak ítélt Burger bíró révén – megkezdte a döntés óva- Az Emberi Jogok Európai Bírósága (továbbiakban: Bí-tos, de módszeres aláásását”.7 Így a Harris v. New York róság) az 1993-ban meghozott Funke v. France ügy-ügyben Burger annak az álláspontjának adott hangot, ben11 foglalkozott a hallgatás jogának problematikájá-amely szerint a Miranda-döntés nem használható fel a val. Az érintett személy ellen azért indult büntetőeljá-hamis vallomás védőpajzsaként vagy a Michigan v. Mos- rás, mert a vámigazgatási eljárásban nem adta át azo-ley ügyben olyan álláspont jelent meg, hogy amennyi- kat az okiratokat, számlákat, amelyek nagy valószínű-ben a védőjéhez ragaszkodó és ezért a vallomástételt séggel később a bűnösségét támasztották volna alá. Amegtagadó terhelt utóbb egy másik rendőr előtt már Bíróság okfejtése szerint a tisztességes eljáráshoz fűző-vallomást tesz, az bizonyítékként felhasználható. dő jogosultság azért szenvedett sérelmet, mert a ható- ságok arra próbálták meg rávenni az érintett személyt, A „Miranda”-döntés hatályosulását és hatókörét to- hogy olyan bizonyítékokat szolgáltasson a részükre,vábbi ügyekben is gyengítette utóbb a Legfelső Bíró- amelyeket más módon nem tudtak vagy nem akartakság, a 2000-ben meghozott „Dickerson v. U.S.A” ügy- megszerezni. A Bíróság azonban a hallgatáshoz valóben8 viszont egyértelműen megerősítette azt. jog, legfontosabb tartalmi vonásait nem határozta meg.1.2. A kontinentális eljárásjog A Bíróság valamivel később viszont már a jogosultság Az angolszász jogrendszerrel szemben a kontinentá- hatókörét is igyekezett kijelölni a Saunders v. the Uni-lis eljárásjogok a hallgatás jogát nem ismerték el, ellen- ted Kingdom ügyben.12 A Bíróság okfejtése szerintkezőleg, a terhelti vallomás kikényszerítése érdekében a tisztességes bírósági tárgyaláshoz való jogot megsér-sokáig jogszerűnek tekintették a tortúra, azaz a kínval- tették azzal, hogy a terhelt elleni büntetőeljárásban egylatás alkalmazását. Az inkvizitórius eljárásban a bíró- korábbi, a gazdálkodó szervezetek körében elkövetettság feladata a materiális igazság megállapítása volt, a csalásokat vizsgáló felügyelők előtt, törvényi kötele-hivatalból való eljárás elvének érvényesítése révén. „Az zettségként tett vallomásait a vádhatóság felhasználtaex officio eljárás a legalitás legszigorúbb értelmével pá- ellene.rosulva az akkuzatórius eljárás logikájának a fordított-jára épült: jogvitáról szó sem lehetett, helyette az igaz- A terhelt a Guiness PLC vállalat elnök-vezérigazgatójaság keresése folyt, a bíróság pedig a delikvens bűnössé- volt 1986 áprilisában, amikor cége megvásárolta az Ar-géből indult ki.”9 Ezért a büntetőeljárás alá vont sze- gyll Group PLC-vel folytatott tőzsdei harc után a Distil-mély nem alanya, hanem tárgya volt az eljárásnak, ami lers PLC-t. 1986 decemberében a Kereskedelmi és Ipari Minisztérium által kijelölt felügyelők vizsgálatot indí- tottak azokról az állításokról, melyek szerint a Guiness 6  Viski László: Bírósági szervezet és büntetőeljárás az Egyesült Álla- 10  Az Egyesült Nemzetek Közgyűlése XXI. ülésszakán, 1966. decembermokban. In: Gödöny József A. (szerk.): Kriminalisztikai tanulmányok VII. 16-án elfogadott Polgári és Politikai Jogok Nemzetközi Egyezségokmá-Budapest, Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó. 1969. 146. nya kihirdetéséről szóló 1976. évi 8. törvényerejű rendelet 14. cikkének 3. bekezdése szerint „Az ellene emelt vád elbírálásakor mindenkinek tel- 7  Tóth Mihály: A „Magyar Miranda” első néhány éve. In: Erdei Árpád jes és egyenlő joga van legalább a következő biztosítékokra:(szerk.): Tények és kilátások (Tanulmányok Király Tibor tiszteletére). Bu-dapest, Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó. 1995. 63. g) ne lehessen kényszeríteni arra, hogy saját maga ellen tanúskodjék vagy beismerje bűnösségét”. 8  Dickerson v. U.S.A 530 U. S. 428 (2000). 9  Erdei Árpád: Tanok és tévtanok a büntető eljárásjog tudományában. 11  Funke v. France 10828/84. (25/02/1993).Budapest, ELTE Eötvös Kiadó. 2011. 75. 12  Saunders v. the United Kingdom [G.C.] 19187/91 (17/12/1996).| 12 ELJÁRÁSJOGI SZEMLE /2016   1

a tőzsdecsata ideje alatt mesterségesen tartotta fenn, mondania, mivel az semmiképpen nem tartozik a bíró-illetve tornázta fel részvényei árát. sági eljárások garanciái alá. 1987 első hat hónapjaiban a felügyelők kilenc alka- A Bíróság kiemelte, hogy senki nem köteles saját ma-lommal hallgatták meg a Saunderst – mindannyiszor gát bűncselekmény elkövetésével vádolni és a hallga-jogi képviselői jelenlétében –, akinek törvényi kötele- táshoz való jog általánosan elismert nemzetközi nor-zettsége volt a kérdésekre válaszolni. Amennyiben ma. Ezek az elvi jellegű tételek az Egyezmény 6. cikké-ugyanis a vallomástételt megtagadja, a bíróság pénz- ben szabályozott tisztességes bírósági eljáráshoz valóbüntetésre vagy két évig tartó szabadságvesztésre ítél- jog középpontjában találhatók. Szorosan kapcsolódnakhette volna az igazságszolgáltatás akadályozása miatt. az Egyezmény 6. cikk 2. pontjában biztosított ártatlan-1987. januárban a felügyelők tájékoztatták a miniszté- ság vélelméhez is, mert az a jog, hogy senki nem kötelesriumot, hogy olyan bizonyítékokra bukkantak, ame- magát bűncselekmény elkövetésével vádolni, elsősor-lyek szerint alapos gyanú van arra, hogy bűncselek- ban arra irányul, hogy tiszteletben tartsa a terhelt el-ményt követtek el. Átadták az ügyészségnek a meghall- határozását a hallgatásra. Nem tiltja a büntetőeljárás-gatásokról készült jegyzőkönyveket és a beszerzett do- ban azon adatok felhasználását, amelyeket a terhelttőlkumentumokat. Ezt követően az ügyészség ezeket a kényszerítő erő felhasználásával szereztek meg, derendőrségnek adta át, majd a rendőrség megindította amely adatok a gyanúsított akaratától függetlenül lé-saját eljárását. teznek, így például a szondázás, a vérvétel, vagy a vize- letvizsgálat eredménye. Saunders ellen ezután tizenöt pontból álló vádatemeltek, ezek között nyolc vádpont számviteli fegyelem A Bíróság szerint az, hogy az ügy körülményei alap-megsértése, kettő lopás és más bűncselekmény volt. ján a terhelt jogát, mely szerint saját magát nem köteles1989 áprilisában került sor a Crown Court előtt a tár- bűncselekmény elkövetésével vádolni, indokolatlanulgyalásra. megsértették-e, függ a vádhatóságnak a tárgyalás fo- lyamán a felügyelőknek a szankciók kilátásba helyezé- Az előzetes eljárásban a terhelt azt kérte a bíróságtól, sével megszerzett vallomások felhasználásától. Az ke-hogy ne fogadja el a nyolcadik és a kilencedik meghall- vésbé fontos, hogy ezek a vallomások vádemelésre okotgatásáról készült összefoglalókat, amelyek a miniszté- adóak-e vagy sem. Azt a jogot, hogy saját magát bűncse-riumból származó jegyzőkönyvek között volt található. lekmény elkövetésével senki nem köteles vádolni, ok-A bíró helyt adott a kérésnek. szerűen nem lehet a bűncselekményekre vonatkozó vallomásokra, vagy azokra az észrevételekre korlátoz- A tárgyalás során a terhelt megerősítette, hogy nem ni, amelyek a vádlottat közvetlenül gyanúba keverik,vett részt semmiféle bűncselekmény elkövetésében. A mivelhogy még egy semleges tanúvallomás is alkal-vádhatóság a terhelt elítélését a felügyelőknek tett val- mazható a vád alátámasztására.lomásait tartalmazó jegyzőkönyvekre alapozva pró-bálta elérni. Az ügyész három napon keresztül olvasta Ami pedig a terhelt vallomásainak felhasználását ille-fel az esküdtszéknek a meghallgatásokról készült jegy- ti, a Bíróság úgy vélte, hogy a vádhatóság azokat a vádzőkönyveket. alapjául használta fel oly módon, hogy a terhelt becsü- letességében kétségeket ébresszen, és az illegális cse- 1990 augusztusában a Crown Court bűnösnek mond- lekményekben való részvételét bizonyítsa. Utalt arra,ta ki a terheltet tizenkét vádpontban és ötévi börtön- hogy három napon keresztül – a kérelmező tiltakozásabüntetésre ítélte. 1991 májusában a fellebbviteli bíró- ellenére – a vádhatóság képviselője felolvasta az es-ság egy kivételével valamennyi vádpontra vonatkozó küdtszék előtt a kérelmezőnek a felügyelők kérdéseirefellebbezését elutasította, és a börtönbüntetés időtar- adott válaszait.tamát két és fél évre csökkentette. 1991 júliusában aLordok Háza nem engedélyezte a semmisségi kérelem Ezért sérült az a jog, hogy saját magát senki nem kö-benyújtását. teles bűncselekmény elkövetésével vádolni, és nem le- het hivatkozni a csalások elleni küzdelem folytatásá- A Bizottsághoz 1988. július 20-án nyújtott be panaszt nak közérdekére a terhelt elleni büntetőeljárásban aa terhelt, amelyet 1993. december 7-én nyilvánítottak vád alapjául szolgáló, a nem bírósági eljárásban meg-elfogadhatónak. A Bizottság 1994. május 10-én elfoga- szerzett vallomások felhasználásának igazolására.dott jelentésében az Egyezmény13 6. cikke 1. pontjánakmegsértését állapította meg. A Bíróság mindezek alapján úgy döntött, hogy az Egyezmény 6. cikkének 1. pontját megsértették, mert a Az ügyet a Bizottság 1994. szeptember 9-én, az Egye- hatóságok részéről hatalommal való visszaélés való-sült Királyság kormánya pedig szeptember 13-án ter- sult meg.jesztette a Bíróság elé. 2. AZ ÖNVÁDRA KÖTELEZÉS TILALMA A Bíróság megállapította, hogy a terhelt panasza a ÉS A HALLGATÁS JOGÁNAK EGYMÁSHOZvádhatóságnak a büntetőper során egy korábbi, a bün- VALÓ VISZONYAtetőeljárástól független vizsgálat alkalmával törvényikötelezettségéből eredően tett vallomásai felhasználá- Amint arra számos szerző utal, a Saunders v. the Uni-sát kifogásolta. A Bíróságnak nem a felügyelők által le- ted Kingdom ügyben hozott ítélethez külön véleménytfolytatott közigazgatási vizsgálatról kellett ítéletet fűző Martens bíró részletesen foglalkozik az önvádra kötelezés tilalmának és a hallgatás jogának egymáshoz 13  1993. évi XXXI. törvénnyel kihirdetett „Az emberi jogok és az alap- való viszonyával. Martens „külön tartja az önvádravető szabadságok védelméről szóló, Rómában, 1950. november 4-én keltEgyezmény és az ahhoz tartozó nyolc kiegészítő jegyzőkönyvről”./2016   1  |ELJÁRÁSJOGI SZEMLE 13

kényszerítés tilalmát (az önvádolás alóli mentességet) esküdteket nem lehet felszólítani arra, hogy belátásukés a hallgatás jogát. Szerinte a két jog az álalános-külö- szerint értékeljék a hallgatást. Nem tiltható meg tehát,nös viszonyában áll egymással. A mentesség az együtt- hogy az esküdtek arra a következtetésre jussanak, hogyműködés visszautasításához való jogot jelenti. Terje- a súlyos bizonyítékok miatt nem védekezett a terhelt,delmét illetően az a kérdés: mennyiben kötelezhető a ami az ártatlanoktól elvárható lenne, ezért elítélem”.18terhelt arra, hogy bármilyen módon együttműködjék a Glainwille szerint – amint arra Tóth Mihály rámutat – „azhatóságokkal, és ezzel önmaga ellen bizonyítékot szol- az érv sem állja meg a helyét a hallgatás jogának kiter-gáltasson, illetve arra, hogy az ilyen bizonyítékok meg- jesztő értelmezése mellett, hogy az angol tárgyalásiszerzését elősegítse […]. A hallgatás joga – a kifejezés rendszernek mindig is sarkalatos elve volt a vallomásköznapi értelmének megfelelően – arra ad jogot, hogy megtagadhatóságának a lehetősége. 1898 előtt ugyanisaz érintett megtagadja a válaszadást. Az önvádolás aló- (ekkor lépett hatályba a bűnügyek bizonyításának sza-li mentesség eszerint a szélesebb jog, amely magában bályait összegző angol törvény) a vádlottaknak meg semfoglalja a hallgatás jogát.”14 engedték a vallomástételt, még akkor sem, ha ehhez ra- gaszkodtak. Ez azonban nem a »hallgatás jogának elis- Bárd Károly szerint: „A hallgatás joga – formáját te- meréséből fakadt«, hanem abból az ésszerű felismerés-kintve – ezzel szemben negatív jog kettős értelemben is: ből, hogy helytelen valakit megesketni, ha minden okaa közreműködés visszautasítására ad felhatalmazást és megvan az esküszegésre.”19egyúttal a hatósági beavatkozásnak is útját állja; tiltja,hogy a nyilatkozat megszerzése érdekében kényszert Az Amerikai Egyesült Államok Legfelső Bírósága egyikalkalmazzanak. De ez nem változtat azon, hogy a hallga- döntésében a hallgatás jogának legfőbb sajátosságát ab-tás jogával is peralakító szubjektumnak ismerjük el az ban jelölte meg, hogy – ellentétben a tisztességes eljárástegyént: választást engedünk számára, és így tisztelet- garantáló többi szabálytól – inkább nehezíti, semmintben tartjuk emberi méltóságát. Ő dönti el, hogy miképp segíti az igazság kiderítését. „A tárgyalás célja magátólkívánja az eljárását alakítani: teheti ezt úgy, hogy be- értetődően az igazság megállapítása és e cél teljesülésétszél, de úgy is, hogy hallgat. A hallgatás felfogható a vé- akadályozza, továbbá ártatlan személy elítélhetőségétdekezés egy megengedett módjáról vagy akár a védeke- teszi lehetővé, ha a vádlottat megfosztják a védő segítsé-zéshez való jogról való lemondásként is. A hallgatás jo- gétől vagy attól, hogy az ítélet ellen fellebbezéssel éljengával – akárcsak a többi garanciális szabállyal – azt is- […] ugyanakkor az önvádra kötelezés tilalma nem garan-merjük el, hogy a vádlott peralakító főszemély az eljá- ciája az igazság megállapításának”.20rásban. A hallgatás jogának biztosításával autonómiájátcselekvési szabadságát ismerjük el.”15 Douglas Hurd 1987-ben annak a véleményének adott hangot, amely szerint a hallgatáshoz való jog nem az ár- Azt gondolom, mindkét okfejtéssel egyet lehet érteni, tatlanok érdekeit szolgálja, hanem a bűnelkövetőkét,azaz az önvádra kötelezés tilalma a szélesebb „anyajo- mert aki ártatlan, az jobban jár, ha beszél, mint ha csend-ga” a valóban negatív jellegű hallgatás jogának. Mind- ben marad.ezt a büntető anyagi és eljárási jogok is megjelenítik.Így például a büntetőeljárásról szóló 1998. évi XIX. tör- A Bíróság gyakorlata szerint is, amennyiben a terheltvény (a továbbiakban: Be.) biztosítja a tanú számára a hallgatásának észszerű okát megállapítani nem lehet, azvallomástétel megtagadásának jogát amennyiben a ügyben eljárt hatóságoknak jogukban áll önmagában eb-vallomásával önmagát (vagy hozzátartozóját) bűncse- ből a tényből a terheltre hátrányos következtetéseket le-lekmény elkövetésével vádolná.16 Amennyiben ilyen vonni. Így a Murray v. the United Kingdom ügyben a Bí-esetben a tanú nem tagadja meg a vallomástételt, igaz- róság arra mutatott rá, hogy „a hallgatáshoz fűződő jogmondási kötelezettség terheli. Azonban a Büntető Tör- nem abszolút és nincs akadálya annak, hogy a hatóságokvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvény17 (a továbbiak- a terhelt hallgatásából az ügy egészét tekintve logikus ésban: Btk.) ennek ellenére büntetlenséget biztosít a ha- bizonyítékokkal kellően alátámasztott következtetése-mis vallomást tevő tanú számára, mert még ilyenkor ket vonjanak le, különösen akkor, ha a szükséges eljárásisem kötelezhető senki arra, hogy magát (vagy hozzá- garanciák is érvényesültek.”21tartozóját) bűncselekmény elkövetésével vádolja. 4. A HALLGATÁS JOGÁNAK BEVEZETÉSE3. A TERHELT HALLGATÁSÁNAK ÉRTÉKELÉSE A MAGYAR BÜNTETŐELJÁRÁS-JOGBA A terhelti hallgatás megítélése meglehetősen ellent- A modern büntetőeljárás-jogokban központi szerepemondásos. Így az angol Williams Glainwille annak a véle- van a bizonyításnak, azaz annak, hogy milyen bizonyí-ményének ad hangot, hogy „az ártatlan nem néma, ha- tási eszközöket lehet vagy kell beszerezni, milyen bizo-nem érvekkel védekezik, és alig várja, hogy válaszolhas- nyítási eljárások alkalmazhatók, melyek a bizonyításison a hozzáintézett kérdésekre. Ha ezt mégsem teszi, az tilalmak, vagy éppenséggel melyek azok az alapvető rendelkezések, amelyeket a bizonyítékok beszerzése 14 Bárd i. m. 260–261. 18  Williams Glainwille: The Tactic of Silenc. London, New Law Journal 15 Bárd Károly: Erkölcs és büntető igazságszolgáltatás – a hallgatás 1987/6. 1107.joga. Holé Katalin – Kabodi Csaba − Mohácsi Barbara: Dolgozatok ErdeiTanár Úrnak. Budapest, ELTE Állam- és Jogtudományi Kar. 2009. 21. 19  Tóth i. m. 66. 16  Be. 82. § (1) bekezdés b) pont. 20  Tehan v. United States ex rel. Shott, 382 U. S. 406 (1966). 17  Btk. 275. § (1) bekezdés. 21  Murray v. the United Kingdom 18731/91. (1994).| 14 ELJÁRÁSJOGI SZEMLE /2016   1

során mindenképpen tiszteletben kell tartani, továbbá, e jog megismertetését, féltve a nyomozások eredmé-hogy mi lesz a sorsuk a törvénysértő módon beszerzett nyességét, összekeverve a kioktatást a hallgatásra valóbizonyítékoknak. buzdítással, vagy hivatkozva a terhelt »hallgatással el- lentétes érdekeire« (azt hangsúlyozva, hogy csak a A bizonyítékok rendszerében központi szerepe van a megtett vallomás »kényszerítheti ki olyan eljárási cse-terhelt vallomásának. Mind a kontinentális, mind az an- lekmények elvégzését, amelyek a terhelt számára ked-golszász eljárásjog szól a terhelt vallomásáról. vező bizonyítékot produkálhatnak«).”23 A terhelt vallomása elvileg lehet a bűncselekmény el- A korábbi Be.-t az 1989. évi XXVI. törvény egészítettekövetését (részben) beismerő vagy azt tagadó jellegű. A ki a figyelmeztetési kötelezettséggel.24 Ennek rendel-kontinentális eljárásjogi rendszer biztosítja a hallga- kezései szerint tehát kihallgatásának megkezdésekor,táshoz való jogot, ugyanakkor valójában vallomástétel- – másként fogalmazva az érdemi kihallgatás megkez-re ösztönzi a terheltet, a beismerést pedig általában va- dése előtt – a terheltet a hatóság eljáró tagjának figyel-lamilyen formában – például a büntetés kiszabása so- meztetnie kellett arra, hogyrán enyhítő tényezőként kell értékelni – jutalmazza is.A vallomást tevő terhelt tekintetében a védekezési sza- – nem köteles vallomást tenni,badság szinte teljes, azaz a terhelt hazudhat, védekezé- – a vallomástételt a kihallgatása során bármikorsének egyetlen korlátja, hogy mást bűncselekmény el-követésével hamisan nem vádolhat. A hazugság joga te- megtagadhatja,hát valójában a védekezés egyik pillére. A hallgatás jo- – amennyiben vallomást tesz, az bizonyítékként fel-gát választó terheltet továbbá megilleti a változtatásjoga is, azaz dönthet úgy, hogy nem tesz vallomást, de használható.ezt az elhatározását később módosíthatja, ez a jogo- A korábbi Be.-t módosító rendelkezés előírta azt is,sultsága az egyes eljárási szakaszokon belül, mi több a hogy a figyelmeztetést és az arra adott terhelti választkihallgatásának a folyamatában is létezik. jegyzőkönyvbe kell foglalni. Amennyiben a hatóság el- járó tagja a figyelmezetést elmulasztotta, az azzal a Ezzel szemben az angolszász rendszerben a terheltet a következménnyel járt, hogy a terhelti vallomás – tekin-választás joga csak egyszer illeti meg, azaz dönthet úgy, tet nélkül arra, hogy az önmagát terhelő vagy önmagáthogy nem kíván vallomást tenni, és ezzel lemond a véde- mentő jellegű volt-e – bizonyítási eszközként nem voltkezéshez való jogáról, de utóbb nem állhat elő az eljárás figyelembe vehető. Az új rendelkezés 1990. januársorán azzal, hogy meggondolta magát és vallomást kíván 1-jén lépett hatályba és „Történt pedig mindez akkor,tenni. Abban az esetben viszont, ha vallomástétel mel- amikor másutt már régen nem a figyelmeztetések fel-lett dönt, nincs lehetősége a kérdések között szelektálni, tétlen és kivételt nem tűrő alkalmazásának szorgal-minden kérdésre köteles válaszolni, általában a tanúra mazása, hanem az ésszerű kivételek, a törvényesség ésvonatkozó igazmondási kötelezettség terhe alatt. célszerűség összeegyeztethetőségének és kompro- misszumának keresése volt napirenden”.25 A lényegét A büntetőeljárásról szóló 1973. évi I. törvény (továb- tekintve a Be. a hallgatáshoz való terhelti jogosultsá-biakban: korábbi Be.) is elismerte a terhelt hallgatás- got a korábbi Be.-vel azonos módon garantálja, illetvehoz való jogát22, hiszen a büntetőeljárás alá vont sze- tartalmazza a hatóság tagját terhelő figyelmeztetésimély nem volt vallomásra kényszeríthető. Egyes szer- kötelezettséget is.26zők szerint a terheltet a hallgatás jogáról, a törvény he-lyes értelmezéséből fakadóan figyelmeztetni is kellett 23  Tóth (1995) i. m. 68.volna. „Az 1973. évi I. törvény 4. § (3) bekezdése ugyan- 24  87. § (2) A terheltet a kihallgatásának megkezdésekor figyelmeztetniis előírta a hatóságoknak azt a kötelességét, hogy az el- kell arra, hogy nem köteles vallomást tenni, a vallomás tételét a kihallga-járás résztvevőit valamennyi őket megillető jogról tájé- tás folyamán bármikor megtagadhatja, továbbá, hogy amit mond, az bi-koztassák. Azt pedig józanésszel senki nem vonhatta zonyítékként felhasználható. A figyelmeztetést és a terhelt válaszátkétségbe, hogy a terhelt résztvevő (43. §) és a hallgatás jegyzőkönyvbe kell foglalni. A figyelmeztetés elmaradása esetén a ter-jog [87. § (3) bek.]. A gyakorlat mégis makacsul tiltotta helt vallomása bizonyítási eszközként nem vehető figyelembe.22  87. § (1) A hatóság köteles a terheltet részletesen kihallgatni. A kihall- 25  Tóth (1995) i. m. 68.gatás kezdetén a terhelttől meg kell kérdezni 26  117. § (1) A terhelt kihallgatása előtt meg kell állapítani a személy-a) nevét, születési helyét és idejét, anyja nevét, lakóhelyét és személyi azonosságát, ennek érdekében meg kell kérdezni a terhelt nevét, születé-igazolványának számát, továbbá hogy volt-e már büntetve vagy sem; si nevét, korábbi nevét, születési idejét és helyét, anyja nevét, lakóhelyé-b) állampolgárságát, foglalkozását és munkahelyét, iskolai végzettségét, nek és tartózkodási helyének címét, az értesítési címét, a személyazono-családi, kereseti és vagyoni körülményeit, állami szervnél, társadalmi sító okmánya számát és az állampolgárságát. Ezekre a kérdésekre a ter-szervezetben, szövetkezetben, valamint érdekképviseleti szervben vi- helt akkor is köteles válaszolni, ha egyébként a vallomástételt megta-selt tisztségét, katonai rendfokozatát, kitüntetéseit, továbbá - ha büntet- gadja.ve volt – a büntetésére vonatkozó adatokat. (2) A terheltet a kihallgatásának megkezdésekor figyelmeztetni kell(2) A terheltnek módot kell adni arra, hogy a vallomását összefüggően arra, hogy nem köteles vallomást tenni, a vallomás tételét, illetve azelőadhassa. Ezután kérdések intézhetők hozzá. Ha a terhelt vallomása egyes kérdésekre történő válaszadást a kihallgatás folyamán bármikorkorábbi vallomásától eltér, ennek okát tisztázni kell. megtagadhatja, de bármikor dönthet úgy, hogy vallomást tesz, akkor is,(3) A terheltnek joga van a vallomást megtagadni. A vallomástétel meg- ha korábban a vallomástételt megtagadta. Figyelmeztetni kell arra is,tagadása esetén figyelmeztetni kell arra, hogy ezzel az eljárás folytatá- hogy amit mond, illetve rendelkezésre bocsát, bizonyítékként felhasz-sát nem akadályozza, de védekezésének erről a módjáról lemond. nálható. A figyelmeztetést, valamint a terheltnek a figyelmeztetésre(4) A terhelt beismerése esetén is meg kell szerezni az egyéb bizonyíté- adott válaszát jegyzőkönyvbe kell venni. A figyelmeztetés és a figyel-kokat. meztetésre adott válasz jegyzőkönyvezésének elmaradása esetén a ter-(5) Ha a terhelt vallomásában mást bűncselekmény elkövetésével vádol, helt vallomása bizonyítási eszközként nem vehető figyelembe.ennek következményeire figyelmeztetni kell. (3) A terhelt kihallgatása a foglalkozására, munkahelyére, iskolai vég- zettségére, családi, kereseti és vagyoni körülményeire, továbbá a koráb- bi büntetésére és az eljárás tárgyától függően a katonai rendfokozatára, a címzetes rendfokozatára és a kitüntetéseire vonatkozó kérdésekkel kezdődik. Ezt követi a terhelt részletes kihallgatása./2016   1  |ELJÁRÁSJOGI SZEMLE 15

ÖSSZEGZÉS A részletszabályok teszik lehetővé azt a manapság el- A kifejtettekre figyelemmel, az nem képezheti vita terjedt gyakorlatot, amely szerint a vádelőkészítés so- rán a terhelt a vallomástételt megtagadja, majd a bíró-tárgyát, hogy az önvádra kötelezés tilalma és a vallo- ság előtt vallomást tesz, oly módon, hogy az előre leírtmástétel megtagadásának joga, egyaránt alapeleme a vallomását felolvassa. Ezt követően úgy nyilatkozik,tisztességes eljárásnak tehát a jogállami igazságszol- hogy a továbbiakban a vallomástételt megtagadja, illet-gáltatásnak. A lényeg azonban e körben is a részletek- ve kérdésekre nem kíván válaszolni.ben van. A Be. szerint a terheltet a kihallgatásának amegkezdésekor figyelmeztetni kell arra, hogy nem kö- Amint már említettem az önvádra kötelezés tilalmá-teles vallomást tenni a vallomástételt, illetve az egyes ból fakadóan a hallgatás jogának biztosítása elenged-kérdésekre történő válaszadást a kihallgatás folyamán hetetlen feltétele a fair eljárásnak. E jogtól a terheltbármikor megtagadhatja, de bármikor dönthet úgy, semmilyen érdekre hivatkozással nem fosztható meg.hogy vallomást tesz akkor is, ha korábban, a vallomás- A hallgatás jogának jelenlegi törvényi szabályozásatételt megtagadta. Figyelmeztetni kell arra is, hogy azonban olyan, hogy az ügyek egy részében lehetetlen-amit mond, illetve rendelkezésre bocsát, bizonyíték- né válik a materiális igazság feltárása azért, mert a vád-ként felhasználható. Végül figyelmeztetni kell arra, lónak a terhelt által a tárgyaláson felolvasott – a márhogy a vallomástétel megtagadása az eljárás folytatá- megismert bizonyítási anyagra alapított – vallomásá-sát nem akadályozza. A jelenlegi normarendszer sze- ban állítottakat kellene cáfolnia úgy, hogy ebbe a folya-rint tehát a terhelt a vallomástételt teljes egészében matba a terhelt nem vonható be.megtagadhatja, dönthet úgy, hogy vallomást tesz, dekérdésekre nem válaszol, illetve, hogy vallomást nem Ezért csak – az önvádra kötelezés tilalmának sérelmetesz, de kérdésekre válaszol. E döntéseit az eljárás so- nélkül – a vallomástétel megtagadásának jogát kellenerán megváltoztathatja, módosíthatja. biztosítani a számára, azaz a terheltnek a gyanúsítása- kor csak arra lenne jogosultsága, hogy azt eldöntse, kí- (4) Ha a terhelt a vallomás tételét megtagadja, figyelmeztetni kell ván-e vallomást tenni vagy sem. Nemleges válasz ese-arra, hogy ez az eljárás folytatását nem akadályozza. Ha a terhelt vallo- tén természetesen a terhelt megfosztaná saját magát azmást tesz, figyelmeztetni kell, hogy a vallomásában mást bűncselek- érdemi védekezés lehetőségétől, ez azonban a saját sza-mény elkövetésével hamisan nem vádolhat. Arra a bűncselekményre bad döntésén alapuló következmény lenne. Amennyi-nézve, amelyre a terhelt a vallomás tételét megtagadta, a terhelthez to- ben viszont a terhelt vallomást tesz, a bizonyításbanvábbi kérdések nem intézhetők, és a terhelt a többi terhelttel, illetőleg a játszott szerepét teljes körűvé kellene tenni, azaz a ter-tanúkkal nem szembesíthető, kivéve, ha előtte úgy dönt, hogy vallomást helt köteles lenne a kérdésekre válaszolni. Amint mártesz. A vallomás tételének megtagadása nem érinti a terhelt kérdezési, említettem, az angolszász eljárásjogban az sem példaészrevételezési és indítványtételi jogát. nélküli, hogy a büntetőeljárás alá vont személyt, ilyen- kor igazmondási kötelezettség terheli és amennyiben (5) Ha a terhelt vallomást kíván tenni, a vallomástétel lehetőségét biz- ezen kötelezettségét megsérti, azt a büntető anyagi jogtosítani kell. szankcionálja.ADÓZÁS RENDJE ÚJRATÖLTVEDARÁK PÉTERegyetemi adjunktus (ELTE ÁJK) „The most enthusiastic clapping came from the four young men in the doorway who had gone away at the beginning of the piece but had come back when the piano had stopped.” /James Joyce: Dubliners/1. A Z ÁLTALÁNOS KÖZIGAZGATÁSI Az időközben testet öltött európai közigazgatási el- ELJÁRÁSREND ÉS AZ ADÓELJÁRÁS járásjogi kódex2 (a továbbiakban: Modell Szabályok) Egy 2010-ben létrehozott munkacsoport jelentése anélkül, hogy bármilyen közvetlen hatása lehetne a nemzeti közigazgatási eljárásjogra, hasznosan foglaljaalapján az Európai Parlament 2013. január 15-i állás- össze azokat az értékeket, amelyek az elmúlt évtize-foglalásában arra kérte az Európai Bizottságot, hogy dekben a közigazgatás működése során kialakultak.terjesszen elő javaslatot az európai közigazgatási eljá-rásról szóló jogszabályra.1 2 http://www.reneual.eu/publications/ReNEUAL%20Model%20Rules% 202014/ReNEUAL-%20Model%20Rules-Compilation%20Books%20I_ 1  2012/2024(INL). VI_2014-09-03.pdf| 16 ELJÁRÁSJOGI SZEMLE /2016   1

Ezek közül az elvek közül kiemelkedik a megfelelő ügy- (a továbbiakban: ÁKR) új módon kell hogy viszonyuljonintézéshez való jog, amelyet az Alaptörvény XXIV. cik- az olyan markáns eljárásrendekhez, mint amilyen azke is tartalmaz.3 adóigazgatási eljárás. Követendőnek tűnhet egy olyan megoldás is, amely az adóigazgatási eljárást teljes mér- A megfelelő ügyintézéshez való jog a Modell Szabá- tékben kiveszi az ÁKR hatálya alól. Alátámasztja enneklyok szerint magában foglalja az egyenlő bánásmód, a szükségszerűségét az az alapvető különbség, amely amegkülönböztetésmentesség, a jogbiztonság, a tisztes- hatósági eljárások alapmodellje és az önadózás rend-séges eljárás, az objektivitás és elfogulatlanság, a rész- szere között mutatkozik. Bár az ÁKR is erőteljes lépése-vétel, az arányosság, a jogos elvárások védelme, az átlát- ket tesz az engedélyezési modelltől való elszakadás irá-hatóság és a hatékony jogorvoslat követelményét. A nyába, az adóeljárásban következetesen a hatósági el-tisztességes eljárás elvén belül érdemes kiemelni a meg- lenőrzésé a fő szerep. A hatósági eljárásjog keretébenhallgatáshoz való jogot, az iratokba való betekintés és a értelmezett hatósági ellenőrzés sajátosságai sem azo-dokumentumokhoz való hozzáférés jogát, az észszerű nosíthatók az adóigazgatási ellenőrzés főbb tulajdon-határidőben való döntéshozatal, a döntések indokolási ságaival. E két tevékenység fajtát még a közigazgatásikötelezettségének elvét és a jogorvoslatokról való tájé- eljárásjog-tudomány sem kapcsolja össze8. Újabb példakoztatás elvét. Kifejezetten magyar innovációként utal- az általános és a speciális szabályok összeilleszthetet-hatunk az Alkotmánybíróság gyakorlatára, amely a vég- len voltára az, hogy a Ket. 2016. január 1-jétől hatályosrehajtást szolgáló eljárást az alapeljáráshoz szervesen függő hatályú döntésre vonatkozó szabályozása9 tár-kapcsolódó eljárásként határozta meg, amelyben az gyában annak alkalmazását az Árt.-ben azonnal ki isalapeljárás garanciáinak is érvényesülniük kell.4 kellett zárni10, figyelemmel arra, hogy az adóügyekben kiemelt érdek fűződik ahhoz, hogy a hatóság végleges Ha a közigazgatási eljárásjog hatékonyságát növelő döntést hozzon, és a kérelmezett jog automatikus gya-megoldásokat keresünk, fontos szempont a gazdaság korlását a törvény adóügyekben kifejezetten kizárja.működésére és a versenyképességre gyakorolt lehetsé- 2. AZ ADÓZÁS TÁRSADALMI KÖRNYEZETEges hatás. A lehetséges modelleket egy előadásomban 5rangsorba állítottam, hangsúlyozva, hogy a felsorolás- Ha az adóigazgatási eljárás alapfeladatáról ejtünkban haladva fokozatosan csökken a hatóság központi szót, nem tekinthetünk el a kelet-közép-európai új de-szerepe az eljárásban, ugyanakkor növekszik a tevé- mokráciák olyan szociológiai sajátosságainak elemzé-kenységet gyakorló ügyfél, gazdasági szereplő autonó- sétől, mint a rejtett gazdaság léte és az adóelkerülésmiája, felelőssége. A felsorolás az alábbi modelleket tar- magas mértéke. A rejtett gazdaság törvényes gazda-talmazta: sághoz viszonyított aránya ugyanis meghatározó min- den adórendszer működését illetően. A kiindulópont – kifejezett engedély előírása, ugyanis egy olyan bizonytalan helyzet, amelyben az – hallgatólagos elutasítás, – hallgatólagos engedély, si szabályok jelentősége a közigazgatási eljárási kódex újraszabályozása – bejelentés, későbbi engedélyezési eljárás és felügyelet, tükrében. Új Magyar Közigazgatás, 2015. december 15. – bejelentés, későbbi felügyelet, – szabad tevékenység gyakorlás, későbbi felügyelet. 8  Lapsánszky András: Hatósági ellenőrzés a hatósági eljárásjog kere- Hangsúlyoztam, hogy a rangsorban első (az engedély tében c. tanulmányában alapos és részletes dogmatikai elemzést végez,előírása) a legkörülményesebb és legbürokratikusabb, amelyben Madarász Tibor, Torma Andás, Szamel Lajos, Fazekas Marian-és a rangsorban utolsó (szabad tevékenység gyakorlás, na, Patyi András, Szűcs István, Fonyó Gyula munkáira támaszkodva semkésőbbi felügyelet) a legszabadabb, legversenyképe- érzi indokoltnak az adóigazgatási ellenőrzés sajátosságainak bemutatá-sebb megoldás.6 sát, bár érinti például a helyszíni ellenőrzés, a jogszabálysértés megálla- Az általános közigazgatási rendtartás lassan lezáru- pítása melletti hatósági ellenőrzés lezárásának kérdéseit, amelyekben azló kodifikációs folyamatában kérdésessé vált az eljárási adóigazgatási ellenőrzés komoly értelmezési dilemmákat vet fel. In: Ge-kódex általános jellegének fenntarthatósága. Az elkép- rencsér Balázs – Berkes Lilla – Varga Zs. András (szerk.): A Hazai és azzelések – szemben a Ket.-tel – a garanciális eljárási sza- uniós közigazgatási eljárásjog aktuális kérdései. Budapest, Pázmány Press,bályokra, a tárgyi és értelmezési elsődlegességre, a kü- 2015. 145–148. Fontos jelezni, hogy nem a szerző hiányosságáról, hanemlönös eljárási szabályokhoz való új viszonyulásra össz- általános közigazgatási eljárásjog tudományi szemléletről van szó.pontosítanak.7 Az új általános közigazgatási rendtartás 9  A 2015. évi CLXXXVII. törvény indokolása szerint a Ket. 71/A. §-a a 3  Az Alaptörvény XXIV. cikke szerint mindenkinek joga van ahhoz, hatóság jogszerű hallgatásának intézményét továbbfejlesztve biztosít ahogy ügyeit a hatóságok részrehajlás nélkül, tisztességes módon és kérelmező ügyfél számára garanciát az ügye észszerű határidőn belülésszerű határidőn belül intézzék. történő elintézésére. A valamely jogosultság iránt kérelmet benyújtó ügyfél ugyanis a módosítás alapján a hatóságtól 8 napon belül kap egy 4  22/2013. (VII. 19.) AB határozat indokolásának 18. pontja – e nemze- függő hatályú döntést arról, hogy – amennyiben a hatóság az eljárásti „hozzáadott értékre” Balogh-Békési Nóra hívta fel a figyelmet „A tisz- megindításától számított két hónapon belül eltérő érdemi döntést nemtességes ügyintézéshez és a tisztességes eljáráshoz való jog” című tanul- hoz – az eljárás lefolytatásáért fizetendő illetéknek vagy díjnak megfele-mányában. In: Balogh-Békési Nóra: A Hazai és az uniós közigazgatási lő összeget, ennek hiányában tízezer forintot a hatóság köteles a kérel-eljárásjog aktuális kérdései. Budapest, Pázmány Press, 2015. 53–66. mező ügyfél részére megfizetni; a kérelmező ügyfél mentesül az eljárási költségek megfizetése alól; továbbá – meghatározott kivételektől elte- 5  A Pázmány Péter Katolikus Egyetem Jog- és Államtudományi Karán kintve – a kérelmezett jog gyakorlása az ügyfelet megilleti. A függő hatá-működő Ereky István Közjogi Kutató Központ 2015. március 5–6-án lyú döntés a hatóság adminisztratív terheit nem növeli, mert az eljárásszervezett „A tagállami közigazgatási eljárásjogok az EU eljárási modell- folyamatában az eljárás megindításáról szóló értesítés helyét veszi át,jének fényében” című konferenciáján. ugyanakkor azonban hatósági döntést ad az ügyfél kezébe az eddigi bi- zonytalan jogi helyzet helyett. 6  Darák Péter: Jogelvek és hatékonyság. In: Gerencsér Balázs – Ber-kes Lilla – Varga Zs. András (szerk.): A Hazai és az uniós közigazgatási 10  A módosított Art. 5. § (2) bekezdés c) pontja.eljárásjog aktuális kérdései. Budapest, Pázmány Press, 2015. 145–148. 7  Hajas Barnabás − Pátkai Nándor: Az általános közigazgatási eljárá-/2016   1  |ELJÁRÁSJOGI SZEMLE 17

adófizetőnek mérlegelnie kell, hogy az ellenőrzés való- Nemzeti Adó- és Vámhivatal felettes szerve, hivatalbólszínűsége, a büntetés mértéke, az adó mértéke és saját továbbra is tehet felügyeleti intézkedést az Art. 141. §-akockázatvállalási hajlandósága alapján eltitkolja-e, és alapján, ha törvénysértést észlel.milyen mértékben titkolja el bevételeit.11 E döntésemeghozatalában az adófizetőt nemcsak általában az Az átalakítás indokait illetően utalni kell az Államiadókörnyezet, de az eljárási lehetőségek és jogosultsá- Számvevőszék 2014. évi NAV-ellenőrzésének tapaszta-gok is befolyásolják. Fontos, hogy tisztán adminisztra- lataira, amely megállapította, hogy az adó- és vámterü-tív módszerekkel a feketegazdaságot nem lehet vissza- let egységesítése, integrációja harmadik évében az in-szorítani, a gazdaság fehérítésének ösztönzésén kell tézményi átalakítással járó előnyök még mindig nemalapulnia.12 jelentek meg, a megújulás hiányát mutatja a NAV egysé-3. ÚJ SZERVEZET ges folyószámlarendszere kialakításának elmulasztá- sa. Nem építették ki a hátralékkezelés egységes, jól át- 2016 jelentős változásokat hoz az adóhatóság és az látható és naprakész rendszerét, nem javult az adóbe-adózók életében is. Törvény született a NAV szervezeti szedés hatékonysága. Az adózói hátralékok aránya nö-átalakításáról13. A törvény a NAV szervezetét az alábbi- vekedett, az utóbbi öt évben 3800 milliárd Ft hátralé-ak szerint alakítja át: kot töröltek elévülés, behajthatatlanság, tartozásmér- séklés, felszámolási eljárás jogcímén.14 Ugyanakkor A NAV a feladatait központi szervei és területi szervei arra az ellentmondásra is rá kell mutatni, hogy a NAVútján látja el. A NAV központi szerve a Központi Irányí- által évente vizsgált kb. 150 ezer adózó vizsgálatáttás és a Bűnügyi Főigazgatóság. mindösszesen 3 ezer adóellenőr végzi, és állapít meg évente 500 milliárd Ft körüli (!) jogerős nettó adókü- A NAV területi szervei a megyei (fővárosi) adó- és lönbözetet.15vám­igazgatóságok (a továbbiakban: megyei igazgató- 4. ELJÁRÁSI VÁLTOZÁSOKságok), a Fellebbviteli Igazgatóság, a NAV nyomozó ha-tósági feladatait ellátó területi szervei és a Kormány Jelentősen módosult az adóeljárás is.16 Új jogintéz-rendeletében meghatározott igazgatóságok, illetve in- ményként kerül bevezetésre az adózók minősítésitézetek. A NAV nyomozó hatósági feladatait a Bűnügyi rendszere, valamint a személyijövedelemadó-bevallá-Főigazgatóság és a NAV nyomozó hatósági feladatait el- sok egyszerűbb módjaként bevezetésre kerülő beval-látó területi szervei látják el. A megyei igazgatóságok lási nyilatkozat és bevallási tervezet. Fontos mérföld-kirendeltségeket működtethetnek. kő, hogy az adó- és vámfizetési kötelezettségeket egy- ségesen egy folyószámlán tartják nyilván. Az adózók Eszerint a jogorvoslati fórumrendszer alakulása adó- minősítése eljárásjogi szempontból eltérő ügyféli pozí-és vámügyekben 2016. január 1-jét követően az alábbi: ciót teremt, amely megbízható adózók esetében rövi- debb ellenőrzési időtartamhoz, első alkalommal bír- Az elsőfokú döntések meghozatala az egységes megyei ság helyett teljesítésre történő felhívást, alacsonyabb(és fővárosi) adó- és vámigazgatóságokon történik, bírságösszeget, gyorsabb áfavisszaigénylés-kiutalástamely döntések ellen benyújtott jogorvoslati kérelmeket jelent. A kockázatos adózókkal szemben szigorúbb el-egy speciális, országos hatáskörű szerv, a Fellebbviteli járási szabályok érvényesülnek, nevezetesen: a vissza-Igazgatóság bírálja el, amely kizárólag e tekintetben fe- igényelt áfa kiutalási határideje 75 nap, 60 nappallettes szerve az adó- és vámigazgatóságoknak. hosszabb ellenőrzési határidő, magasabb mértékű ké- sedelmi pótlék, kivételes méltányosság kizárása, köte- E szerv a korábbi regionális adó-főigazgatóságok va- lező bírságszankció alkalmazás 50%-os alsó határ ér-lamint a regionális vám-főigazgatóságok másodfokú vényesítésével, magasabb felső határ a mulasztási bír-hatósági tevékenységét vette át, és a másodfokú ható- ság esetében.sági feladatok mellett ellátja a másodfokú adó- és vám-hatósági döntésekhez kapcsolódó közigazgatási per- E rendelkezésekkel összefüggésben a fent ismerte-képviseleti tevékenységet is az egész ország területén. tett indokolatlan hátrányos megkülönböztetés tilalmá- nak elve említhető meg. Felvethető, hogy nem sérül-e A Fellebbviteli Igazgatóság döntései ellen benyújtott az ügyfélegyenlőség elve, ha a hatóság megbízható ésjogorvoslati kérelmeket – mint felettes szerv – az ún. kockázatos adózó tekintetében azonos tényállás ésKözponti Irányítás (korábban Központi Hivatal) veze- anyagi jogi jogszabály mellett más döntést hoz. Elegen-tője bírálja el. dő-e ellenérvként az eltérő és törvényben szabályozott ügyféli pozíció, vagy vizsgálni kell az arányosság szem- Újdonság, hogy ez évtől a nemzetgazdasági minisz-terhez felügyeleti intézkedés iránti kérelem benyújtá- 14  Domokos László: Az Állami számvevőszéki ellenőrzések adózássalsára már nincs lehetőség, azonban a miniszter, mint a kapcsolatos tapasztalatai. In: Bartha Katalin: Adóigazgatás és ellenőr- zés. Pécs, Penta Unió, 2015. 31–32. 11  Az Eurostat kimutatása szerint 2003–2013 között Magyarországonfolyamatosan csökkenő tendencia mellett a GDP 22–25%-át tette ki a rej- 15  Varga Árpád: A magyar adóellenőrzési rendszer hatékonysága.tett gazdaság aránya. A 2000-es évekre vonatkozó statisztikák szerint In: Bartha Katalin: Adóigazgatás és ellenőrzés. Pécs, Penta Unió, 2015.nominálisan közel 40%-kal magasabb áfának kellett volna befolynia. 38–39. 12  Darák Péter: Az adóigazgatási eljárás és a büntetőeljárás kapcsola- 16  2015. évi CLXXXVII. törvénnyel bevezetett módosítás.ta. In: Bartha Katalin: Adóigazgatás és ellenőrzés. Pécs, Penta Unió,2015. 13  Egyes törvényeknek a Nemzeti Adó- és Vámhivatal átalakításával,valamint a költségvetési tervezéssel és gazdálkodással kapcsolatos mó-dosításáról szóló 2015. évi CXCI. törvény.| 18 ELJÁRÁSJOGI SZEMLE /2016   1

pontját is.17 Ha az európai adójog alapkönyvét a Terra – ban lévő számlakibocsátó üzleti partnerként való kivá-Wattel: European Tax Law című kötetét lapozgatjuk, lasztásánál az elvárható gondossággal és körültekin-hasonló diszkriminációs kérdésekben nem találunk téssel járt el. Egy ilyen vélelemnek kiemelkedő hatásamegfelelő analógiát, hiszen az európai adójog negatív lehetne az áfa hatálya alá eső üzleti forgalom biztonsá-integrációja főként a rezidensek és nem rezidensek ös�- ga szempontjából, aminek indokolásaként a Fővárosiszehasonlítható helyzetével, a kölcsönös elismerés kér- Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság által 2015. au-désével, határon átnyúló adó-tényállásokkal, a bizonyí- gusztus 18-án benyújtott előzetes döntéshozatal irántitási teher elosztásával, a forrásország nemzeti elbírálá- kérelemre utalnék21. A kérelemben előterjesztett kér-si rendszerének kérdéseivel foglalkozik.18 dések felvetik a gazdasági esemény fiktívvé minősíté- sének, a számlában szereplő szolgáltatás elvégzéséhez Ami az európai emberi jogi gyakorlatot illeti, elméle- szükséges személyi és tárgyi feltételek meglétének, atileg az első kiegészítő jegyzőkönyv első cikkében biz- számlakibocsátó dokumentációs hiányosságainak, atosított tulajdon védelme, a hatodik cikk szerinti tisz- tartalmi hiteltelenségnek, a nem a számlában feltünte-tességes tárgyalás, a nyolcadik cikk szerinti magán­ tett felek között létrejött jogügyletnek, a bizonyítás el-élethez való jog, és a kilencedik cikk szerinti gondolat- várhatóságának, a körültekintő magatartás körénekszabadság sérelme, a tizennegyedik cikk szerinti indo- kérdéseit.22kolatlan hátrányos megkülönböztetés valósulhat meg.Az Emberi Jogok Európai Bírósága adójogi tárgyú ös�- 21  Signom Alfa Sped Kft. kontra Nemzeti Adó- és Vámhivatal Kiemeltszeállítása19 azonban egyetlen olyan esetet sem ismer- Adó- és Vám Főigazgatóság (C-446/15. számú ügy). Az előzetes döntés-tet, amely azon az alapon állapítana meg jogsértést, hozatalra előterjesztett kérdések:hogy az adózókat meghatározott ismérvek szerinti cso-portokba sorolták. Talán még a Burden v. United King- 1. Értelmezhetők-e a 2006/112 (1) irányelv héa-levonásra vonatkozódom (no. 13378/05) ügy emelhető ki, amely nem állapí- rendelkezései akként, hogy az adóhatóság általános jelleggel megköve-tott meg diszkriminációs jogsértést azon az alapon, telheti a héa-levonási jogát gyakorolni kívánó adóalanytól azt, hogy an-hogy az együtt élő testvéreket nem illették meg ugyan- nak érdekében, hogy az adóhatóság ne minősítse a gazdasági eseménytazok az adózási kedvezmények, mint az élettársakat. fiktívnek, ellenőrizze, hogy az e jog gyakorlásának alapjául szolgáló szol-Az összeállítás is említést tesz az N.K.M. kontra Ma- gáltatásokra vonatkozó számla kibocsátója rendelkezik-e a szóban forgógyarország ügyről (66529/11.), amely egyes juttatások szolgáltatás elvégzéséhez szükséges személyi és tárgy feltételekkel a tel-98%-os adóztatása kapcsán a tulajdonhoz való jog sé- jesítés és az ellenőrzés időpontjában, héa-bevallási és -fizetési kötele-relmét állapította meg, kiemelve, hogy a megállapított zettségének eleget tett-e, avagy hogy a gazdasági esemény vonatkozás-jogsértésre tekintettel a tizennegyedik cikk alapján ban a számlán túlmenően formai hibától mentes iratokkal rendelkezzen,tett panaszt nem szükséges külön megvizsgálni. Érde- továbbá elvárható-e, hogy a számlakibocsátó a gazdasági tevékenységétkes lehet a téma szempontjából a diszkriminációs jog- nem csak a héa-levonási jog alapjául szolgáló ügylet, hanem az ellenőrzéssértést megállapító Fábián kontra Magyarország ügy időpontjában is minden szabálytalanságtól mentesen végezze.(78117/13.) további vizsgálata. Ugyanakkor irányadó-nak tekinthető az Emberi Jogok Európai Bizottsága 2. Amennyiben az adóhatóság az előző pontban felsorolt körülmények1986. november 11-i döntésének megállapítása, misze- alapján azt állapítja meg, hogy a gazdasági esemény ugyan megtörtént,rint az adózás elkerülhetetlenül különbséget tesz az de a számla tartalmilag hiteltelen, mivel a gazdasági esemény nem aadózók eltérő csoportjai között az állam szociális és számlában feltüntetett felek között jött létre, akkor a főszabály szerintgazdasági céljaitól függően.20 az adóhatóságot terhelő bizonyítási kötelezettség alapján elvárható-e, hogy az adóhatóság azt is feltárja, hogy ebben az esetben kik között jött Ha a jogalkotó még kedvezményezettebb helyzetbe létre az ügylet, ki állította ki a számlát, avagy az adóhatóság az adólevo-kívánná hozni a megbízható adósokat, megfontolandó nással élni kívánó adóalany e jogát e tényállási elem kétséget kizáró bi-lenne e pozícióhoz bizonyos eljárási vélelmeket társíta- zonyítása nélkül, a harmadik személy nevére, szerepére utaló adat, vagyni. Például a megbízható adós gyakorolja az áfalevonási körülmény nélkül, kizárólag csak az erre vonatkozó állítása alapjánjogát, kérelmezni lehetne, hogy a vele üzleti kapcsolat- megtilthatja? 17  A kérdést Jacques Malherbe veti fel a Tax Amnesties című írásában 3. Értelmezhetők-e a 2006/112 irányelv héa-levonásra vonatkozó(Alphen-aan-den-Rijn, Wolters Kluwer 2011) a következőképpen: „First rendelkezései akként, hogy amennyiben az adóhatóság nem vitatja aof all, as there is no definition of a tax amnesty as such, one will have to számla szerinti gazdasági esemény megtörténtét, és a számla alakilag isqualify and answer the question of non-discrimination depending ont he megfelel a jogszabályi előírásoknak, az adóhatóság megtilthatja az áfa­design of each single tax amnesty. At the end, the question might be levonási jog gyakorlását a kellő körültekintés vizsgálata nélkül – mint-whether the dishonest taxpayers of tax evaders, respectively, are better egy objektív felelősségre alapozva – arra hivatkozással, hogy mivel atreated than the honest taxpayers, or in other words, whether the for- gazdasági esemény nem a számlában feltüntetett felek viszonylatábanmer ones have derived a final advantage out of evading taxes, and, if yes, jött létre, ezért a tartalmilag hiteltelen számla esetén a kellő körültekin-whether or not and how such an advantage may be justified. Whether or tés vizsgálata fogalmilag kizárt, avagy az adólevonási jog gyakorlásátnot there is discrimination is largely dependent on the incentives gran- megtiltó adóhatóság ezen körülmények között is köteles bizonyítani azt,ted to tax evaders in consideration for their voluntary disclosure. As hogy az adólevonással élő adóalany a vele szerződéses kapcsolatban állólong as a tax amnesty just forfeits all or part of the penalty and tax vállalkozás szabálytalan – esetenként adókijátszásra irányuló – maga-evaders still have to pay their tax liability and the interest for late pay- tartásáról tudott vagy abban ő maga is közreműködött?ment, they are treated equally as compared with the honest taxpayers,because both have to bear the same tax burden.” Jacques Malherbe: Tax 4. Az előző kérdésre adott igenlő válasz esetén megfelel-e a 2006/112Amnesties. Alphen-aan-den-Rijn, Wolters Kluwer, 2011. irányelv héa-levonásra vonatkozó rendelkezéseinek és az uniós bírósági joggyakorlat által is érvényre juttatott adósemlegesség, jogbiztonság és 18  Ben J. M. Terra − Peter J. Wattel: European Tax Law. Alphen aan arányosság elvének az a jogszabály-értelmezés, hogy a számlabefogadóden Rijn, Wolters Kluwer. 2008. 337–424. kellő körültekintő magatartása csak abban az esetben vonható a vizsgálat körébe, ha a felek közti teljesítés igazolható, vagyis a gazdasági tevékeny- 19  Press Unit: Fact Sheet − Taxation ség a számlában meghatározott módon végbement a felek között, és csu- 20  Lindsay v. the United Kingdom (No. 11089/84.) pán más, pl. formai hiba áll fenn, különös tekintettel arra, hogy a nemzeti adójogi szabályok tartalmaznak rendelkezést a formailag hibás vagy a gazdasági esemény hiányában kibocsátott számlákkal kapcsolatban? 22  Jelzem, hogy a Kúria áfalevonási joggal foglalkozó joggyakorlat- elemző csoportja várhatóan néhány hónapon belül közzéteszi az ítélke- zési gyakorlatot elemző jelentését./2016   1  |ELJÁRÁSJOGI SZEMLE 19

5. ÚJ JOGINTÉZMÉNYEK – MINŐSÍTETT kezménnyel.24 Indokolt lehet egy olyan lehetőség törvé- ADÓZÓK, REGISZTRÁCIÓS ELJÁRÁS, BECSLÉS nyi szabályozása is, hogy az adózó az egészben vagy KÖZÉRDEKŰ BEJELENTÉS ALAPJÁN, részben megtett teljességi nyilatkozatát az adóigazga- KÉZBESÍTÉS ADÓHATÓSÁGI ALKALMAZOTT tási eljárás során módosítsa vagy visszavonja. Javasolta ÚTJÁN továbbá, hogy a törvény írjon elő értesítési kötelezett- Már korábban is eljárási eszközzel akadályozta meg séget akkor, amikor a bizonyítási teher az adóellenőr- zés során megfordul, és a becsléstől eltérő adatok bizo-az Árt., hogy adótartozást felhalmozó személyek új cé- nyítása már az adózót terheli.gek alapításával vezető tisztségviselőként, tagként, mi-nősített tulajdonosként adószámot kaphassanak. En- A törvény lehetőséget ad az adóhatóság saját kézbesí-nek feltételeit a törvény tovább szigorította. A jövőben tővel történő kézbesítésre is. A hivatalos irat átvételéretovább szélesedik az adózók egyszerűbb bevallásának itt ugyanolyan szabályok vonatkoznak, mint a postailehetősége. 2016-tól úgynevezett bevallási nyilatkozat kézbesítésre. Az új rendelkezésnek különös jelentősé-adható, 2017-től pedig adóbevallási tervezet készül, get ad, hogy az utólagos vizsgálatok esetében az adókö-amelyet az adózó helyett az adóhatóság készít el a ren- telezettség elévülése függhet az adott adóévben törté-delkezésre álló adatokból, amelyet az adózó javíthat, nő szabályos kézbesítés elmaradásától. Az elmúlt évek-kiegészíthet, elektronikus úton elfogadhat. ben számos olyan eset került a bíróságok elé, ahol a kézbesítés körülményeinek tisztázatlansága állította Az adótartozást felhalmozó személyek új cég alapítá- próba elé az igazságszolgáltatást.25 Remélhetőleg a sa-sával kapcsolatos feltételszigorítás esetében kérdése- ját kézbesítővel való kézbesítés szabályának törvénybeket vethet fel a joggyakorlatban az a rendelkezés, amely iktatása egyértelművé teszi az ilyen helyzeteket.a minősített befolyással rendelkező tag hiányában akft. és az rt. valamennyi tagjára kiterjeszti az adóre- 6. ÖSSZEGZÉSgisztrációs vizsgálat személyi hatályát. A módosítások egyelőre nem érintették az adóigazga- Az utóbbi években az áfaügyek mellett az úgyneve- tási és büntetőeljárások határterületeit, a bizonyításizett vagyonosodási ügyek kerültek nagy számban bíró- teher kérdéskörét, a jogellenesen beszerzett bizonyíté-ság elé. A bírói gyakorlat is észlelte, hogy időnként az kok felhasználhatóságát, az adótitok problematikáját, aadóhatóság megállapítását nem támasztotta alá megfe- jóhiszemű, együttműködő adózói magatartás tartal-lelő bizonyíték.23 A vagyonosodási vizsgálatok jelentős mát, az adóalap valószínűsítésének módszertanát, azrésze kizárólag közérdekű bejelentés alapján indult, interkvartilis tartományt, a hibrid eszközöket, holottahol a bizonyítékok teljes körét az adóhatóság ellenőr- ezek a jogintézmények újabb és újabb kérdéseket vet-zése során kellett beszerezni. Valószínűleg ezt a helyze- nek fel a joggyakorlat mindennapjaiban.tet érzékelve módosultak az ellenőrzéssel kapcsolatosszabályok oly módon, hogy amennyiben kizárólag köz­ A James Joyce-tól kölcsönzött kezdőidézet arra aérdekű bejelentő által közölt adatok állnak az adóható- helyzetre utal, amikor a tetszésnyilvánítást nem fogjaság rendelkezésére, és az adatok valódisága nem tá- vissza kétkedő ismeret, közvetlen tapasztalat. Azmasztható alá bizonyítékokkal, akkor ezen adatok adóeljárás megújulása azonban nem ilyen tünékenyalapján becslés nem alkalmazható. zongoradarab („waltz”), és az adójogászok sem csak a záróakkordokra („a final flourish”) térnek vissza a bál- A becsléssel összefüggésben a vagyonosodási perek terembe. Remélhetőleg 2016-ban, amikor az adózástapasztalatai alapján a Kúria a szabályok módosítására rendjéről szóló törvény teljes felülvizsgálata várható, atett javaslatot. Eszerint törvényben kellene rögzíteni, szakmai hivatásrendek mind kapnak báli meghívót.hogy az úgynevezett teljességi nyilatkozat alkalmazá-sára az ellenőrzés mely szakaszában kerülhet sor, telje- 24  http://www.kuria.birosag.hu/sites/default/files/joggyak/osszefog-sítése kötelező-e vagy sem, amennyiben igen, milyen lalo_velemeny_0.pdf – A Kúria Joggyakorlat-elemző Csoportjának a szemé-határidőn belül, ez az időszak beszámít-e az ellenőrzés lyi jövedelemadó megállapítása során alkalmazott becslési eljárással kap-határidejébe, elmulasztása jár-e és milyen jogkövet- csolatos ítélkezési gyakorlat vizsgálata eredményéről készített összefog- laló vélemény 99. 23  Lásd pl. Kfv. I. 35.215/2011/5., Kfv. VI. 35.326/2013/11. 25  Lásd pl. BH 2009.341., Kfv. I. 35.431/2012/5., Kfv. I. 35.874/ 2014/8.| 20 ELJÁRÁSJOGI SZEMLE /2016   1

A PER ÉSZSZERŰ IDŐN BELÜL TÖRTÉNŐ BEFEJEZÉSÉHEZ VALÓJOG, VALAMINT A JOGORVOSLATHOZ VALÓ JOG VISZONYAParlagi Mátyásbíró, kollégiumvezető-helyettes (Fővárosi Törvényszék) Az 1993. évi XXXI. törvénnyel kihirdetett, az emberi nyítást kell lefolytatni (ugyanazokat a tanúkat kell ki-jogok és az alapvető szabadságok védelméről szóló, hallgatni, ugyanazokat az okiratokat kell bemutatniRómában, 1950. november 4-én kelt Egyezmény (a to- stb.), ezért az elsőfokú bíróság valamennyi kereseti ké-vábbiakban: Egyezmény) 6. cikk 1. pontjában írt tisz- relemmel kapcsolatban tájékoztatja a feleket a bizo-tességes tárgyaláshoz való jog magában foglalja az nyítási teherről és valamennyi kereseti kérelem köré-ügyek tisztességes és észszerű időn belüli tárgyalásá- ben lefolytatja (ténylegesen ugyanazt) a bizonyítást,val, valamint határozat hozatalával kapcsolatos jogot.1 majd ítéletében az elsődleges kereseti kérelmet ala-Ezzel összhangban Magyarország Alaptörvénye (a to- posnak ítélve, annak megfelelően marasztalja az alpe-vábbiakban: Alaptörvény) is deklarálja az ahhoz fűző- rest, érdemben nem vizsgálva a többi, eshetőlegesendő jogot, hogy a bíróság a jogokat és kötelezettségeket előterjesztett kereseti kérelmet. Hasonló helyzet álltisztességes és nyilvános tárgyaláson, ésszerű határ- fenn abban az esetben is, amikor a kártérítési/kártala-időn belül bírálja el.2 A polgári perrendtartásról szóló nítási perben a keresettel érvényesített jog fennállása1952. évi III. törvény (a továbbiakban: Pp.) 2. § (1) be- és a felperest ennek alapján megillető követelés össze-kezdése alapján a bíróságnak a polgári perben az a fel- ge körében ténylegesen ugyanazt a bizonyítást kell le-adata, hogy érvényesítse a felek jogát a perek tisztes- folytatni (például ugyanazon tanúkat kell kihallgatni aséges lefolytatásához és észszerű időn belül történő kár bekövetkeztére és összegére is), majd ezt követőenbefejezéséhez.3 A polgári perben a tisztességes bírósá- a bíróság ítéletében a keresettel érvényesített jog fenn-gi tárgyalás követelményének része a per ésszerű időn állásának hiányában elutasítja a keresetet, és ezért azbelül való befejezése.4 Az észszerű időn belüli befejezé- összegszerűség kérdését – az e körben is rendelkezés-séhez való jog a polgári per folyamatában bizonyos re álló felek által szolgáltatott valamennyi bizonyítékesetekben ütközni látszik más jogokkal, így különösen ellenére – nem vizsgálja.a jogorvoslathoz való joggal, ezért szükséges az egyesjogok összhangjának megteremtése, különös figyelem- Ezekben a speciális helyzetekben az elsőfokú bíróságmel az új polgári perrendtartás folyamatban lévő ko- által teljeskörűen lefolytatott bizonyítás nem járt semdifikációjára is. idő-, sem költségtöbblettel, hiszen ténylegesen ugyan- azt a bizonyítást kellett lefolytatni, de végül az így ren-1. A JOGOK ÜTKÖZÉSÉNEK EGYES ESETEI delkezésre álló valamennyi adat elsőfokú bíróság általi A joggyakorlatban rendszeresen felmerül a jogor- értékelésére nem került sor. A másodfokú bíróság szá- mára így rendelkezésre áll az érdemi döntéshez szük-voslathoz való jog és a per észszerű időn belül történő séges valamennyi adat, hiszen az elsőfokú bíróság tel-befejezéséhez való jog egymáshoz való viszonya abban jeskörűen tájékoztatta a feleket a bizonyítási teherről,az esetben, ha az elsőfokú és másodfokú bíróság a ren- teljeskörűen lefolytatta a bizonyítási eljárást, csak elté-delkezésre álló valamennyi perbeli adat értékelése rő jogi álláspontja okán ítéletében nem értékelte azalapján eltérő jogi álláspontra helyezkedik. Ennek egyébként rendelkezésre álló adatokat.egyik esetköre, amikor a felperes látszólagos kereset-halmazatban – sorrendben – eshetőleges kereseti ké- A másodfokú bíróság eltérő jogi álláspontja esetén arelmeket terjeszt elő, és mivel valamennyi kereseti ké- fenti esetekben gyakran hatályon kívül helyezi az elsőfo-relem vonatkozásában ténylegesen ugyanazt a bizo- kú bíróság ítéletét – a kártérítési/kártalanítási perben közbenső ítélet meghozatala mellett – és az elsőfokú bí- 1  Egyezmény 6. cikk 1. Mindenkinek joga van arra, hogy ügyét a tör- róságot a látszólagos keresethalmazatban előterjesztettvény által létrehozott független és pártatlan bíróság tisztességesen nyil- többi kereset/a felperest megillető követelés összege kö-vánosan és ésszerű időn belül tárgyalja, és hozzon határozatot polgári rében a per újabb tárgyalására és újabb határozat hoza-jogi jogai és kötelezettségei tárgyában, illetőleg az ellene felhozott bün- talára utasítja. E döntésekben gyakran nem is szerepeltetőjogi vádak megalapozottságát illetően. annak megjelölése, hogy a Pp. 252. §-ának melyik bekez- désén alapul a hatályon kívül helyezés, hiszen az elsőfo- 2  Alaptörvény XXVIII. cikk (1) Mindenkinek joga van ahhoz, hogy az kú bíróság szabályszerűen volt megalakítva, kizáró okellene emelt bármely vádat vagy valamely perben a jogait és kötelezett- nem állt fenn5, az elsőfokú eljárás lényeges szabályainakségeit törvény által felállított, független és pártatlan bíróság tisztessé- megsértésére nem került sor6, a bizonyítási eljárásnakges és nyilvános tárgyaláson, ésszerű határidőn belül bírálja el. semmilyen megismétlése, illetőleg kiegészítése nem szükséges, hiszen az teljes körűen lefolytatásra került.7 3  Pp. 2. § (1) A bíróságnak az a feladata, hogy – összhangban az 1. §-banfoglaltakkal – a feleknek a jogviták elbírálásához, a perek tisztességes 5  Pp. 252. § (1) bekezdés.lefolytatásához és ésszerű időn belül történő befejezéséhez való jogát 6  Pp. 252. § (2) bekezdés.érvényesítse. 7  Pp. 252. § (3) bekezdés. 4  36/2013. (XII. 5.) AB határozat, Indokolás [38], 3195/2015. (X. 14.)AB határozat, Indokolás [23]./2016   1  |ELJÁRÁSJOGI SZEMLE 21

E másodfokú döntések – kimondva vagy kimondatla- rendelkezés nem érinti az ezen határozatok által kifej-nul – azon az állásponton alapulnak, hogy ha a másodfo- tett joghatásokat. Ugyanakkor az Alkotmánybíróságkú bíróság anélkül döntene a látszólagos keresethalma- 13/2013. (VI. 17.) AB határozatában kimondta10, hogyzatban előterjesztett egyes kereseti kérelmekről/a fel- „[a]z Alkotmánybíróság az újabb ügyekben vizsgálandóperest megillető követelés összegéről, hogy azokat az el- alkotmányjogi kérdések kapcsán felhasználhatja a ko-sőfokú bíróság érdemben vizsgálta volna, úgy az eljárás rábbi határozataiban kidolgozott érveket, jogelveket ésegyfokúvá válna, a bíróság elvonná a fél jogorvoslati jo- alkotmányossági összefüggéseket, ha az Alaptörvénygát. A másodfokú bíróság hatályon kívül helyező végzé- adott szakaszának az Alkotmánnyal fennálló tartalmise ugyanakkor kétségtelenül megnöveli a per érdemi be- egyezése, az Alaptörvény egészét illető kontextuálisfejezésének időtartamát. Annak a kérdésnek a megvála- egyezősége, az Alaptörvény értelmezési szabályainakszolásához, hogy ezekben az esetekben e két jog valóban figyelembevétele és a konkrét ügy alapján a megállapí-ütközik-e, először a jogorvoslathoz való jog pontos tar- tások alkalmazhatóságának nincs akadálya, és szüksé-talmát szükséges meghatározni. gesnek mutatkozik azoknak a meghozandó döntése in- dokolásába történő beillesztése.” Az Alkotmánybíróság2. A JOGORVOSLATHOZ VALÓ JOG ugyanezt az álláspontot erősítette meg a 11/2015. (V. ALKOTMÁNYOS TARTALMA 14.) AB határozatában is.11 A 3373/2012. (XII. 15.) AB Az Alaptörvény XXVIII. cikk (7) bekezdése szerint végzés szerint pedig az Alkotmány 57. § (5) bekezdése az Alaptörvény XXVIII. cikk (7) bekezdésében foglaltmindenkinek joga van ahhoz, hogy jogorvoslattal éljen jogorvoslathoz való jognak felel meg.12az olyan bírósági, hatósági és más közigazgatási döntésellen, amely a jogát vagy jogos érdekét sérti. Az Alap- Mindezekre figyelemmel érdemes megvizsgálni atörvény indokolása nem tartalmazza e rendelkezés bő- jogorvoslati joggal kapcsolatos korábbi alkotmánybí-vebb kifejtését. rósági határozatokat is. Az Alaptörvényre vonatkozó irodalom8 a jogorvoslat- A jogorvoslathoz való jog tartalmának meghatározá-hoz való jog tartalmát az 5/1992. (I. 30.) AB határozat- sa körében a jogirodalomban és a későbbi alkotmány-ra visszavezetve akként határozza meg, hogy az az ér- bírósági határozatokban is általánosan idézett 5/1992.demi (ügydöntő) határozatok tekintetében a más (I. 30.) AB határozat szerint a jogorvoslathoz való jogszervhez vagy ugyanazon szervezeten belüli magasabb körében az a követelmény, hogy „a jogorvoslat biztosít-fórumhoz való fordulás lehetősége. A jogorvoslathoz sa a döntést hozó szervtől eltérő más szerv részéről avaló jogból nem következik, hogy kétfokú jogorvoslati felülvizsgálatot, az állásfoglalást a döntés helyessége,rendszernek kell működnie, a jogorvoslathoz való jog törvényessége tekintetében, esetleg a döntés megvál-nem jelent korlátozhatatlan jogot. Az egyes eljárások toztatását vagy hatályon kívül helyezését. Vagyis a jog-során érvényesülő jogorvoslati lehetőségeket az eljárá- orvoslathoz való jog, mint alkotmányos alapjog imma­si törvények határozzák meg, közöttük azt is, hogy nens tartalma az érdemi határozatok tekintetében amely jogorvoslati formák minősülnek rendesnek, illet- más szervhez vagy […] ugyanazon szervezeten belülive rendkívülinek, valamint melyek bírnak halasztó ha- magasabb fórumhoz való fordulás lehetősége.”13 Az al-tállyal az eredeti döntésre nézve, illetve milyen szintje- kotmányos jogorvoslati jog mint alapjog követelményeit biztosítja az állam a jogorvoslásnak. a kétfokú eljárás biztosítása. Az alkotmányos alapjog- ként felfogott jogorvoslati jogosultságnak csak a má- Az Alkotmánybíróság újabb határozatai szerint „[a] sodfokú felülbírálatot biztosító forma felel meg.jogorvoslathoz való jog lényegi tartalma azt követelimeg a jogalkotótól, hogy a hatóságok vagy bíróságok A jogorvoslathoz való jog alkotmányos tartalmánakérdemi, ügydöntő határozatai tekintetében tegye lehe- meghatározása szempontjából alapvető jelentőségűtővé a valamely más szervhez, vagy ugyanazon szerve- 5/1992. (I. 30.) AB határozat alapján tehát a jogorvos-zeten belüli magasabb fórumhoz fordulás lehetőségét lathoz való jog biztosítása megvalósul minden olyanolyan döntés meghozataláért, amely képes a sérelme- esetben, amikor a jogszabály lehetővé teszi a kétfokúzett döntést felülvizsgálni, és a sérelem megállapítása eljárást, a másodfokú felülbírálatot olyan módon, hogyesetén a döntésre visszaható módon a sérelmet orvo- a felülbírálatot végző szerv érdemben állást foglalhatsolni.”9 az elsőfokú döntés helyessége, annak megváltoztatása vagy hatályon kívül helyezése kérdésében. Ha a szabá- Az Alaptörvény negyedik módosításának 19. cikk (2) lyozás ezt lehetővé teszi, akkor a jogorvoslati jog mintbekezdésével megállapított és 2013. április 1. napjától alapjog követelménye megvalósul.hatályos záró és vegyes rendelkezéseinek 5. pontja sze-rint az Alaptörvény hatálybalépése előtt meghozott al- A 9/1992. (I. 30.) AB határozat kifejezetten kimondja,kotmánybírósági határozatok hatályukat vesztik, e hogy „a jogorvoslathoz való jog követelményét az egy- fokú fellebbezési rendszer is kielégíti.”14 Erre figyelem- 8  Árva Zsuzsanna: Kommentár Magyarország Alaptörvényéhez. Buda- mel nem sérülhet a jogorvoslathoz való jog abban azpest, Wolters Kluwer Kft., 2013. 205–207., Lichtenstein József: A bíró- esetben, ha az érdemi felülbírálatot ellátó szerv dönté-ságok. In: Trócsányi László – Schanda Balázs (szerk.): Bevezetés az al-kotmányjogba. Az Alaptörvény és Magyarország alkotmányos intézményei. 10  Indokolás [32].Budapest, HVG-ORAC Lap- és Könyvkiadó Kft., 2014. 345–346. 11  Indokolás [19]. 12  Indokolás [13]. 9  35/2013. (XI. 22.) AB határozat, Indokolás [16], 17/2015. (VI. 5.) AB 13  Indokolás II. 2. pont.határozat, Indokolás [96]. 14  Indokolás V. 9. pont.| 22 ELJÁRÁSJOGI SZEMLE /2016   1

se során megváltoztatja az elsőfokú határozatot. „[H]a A Pp. 253. §-ának fenti rendelkezéseit az Alaptörvénya határozat felülbírálata egyszer már megtörtént, 28. cikkében írtak szerint értelmezve – ennek körébenugyan nyitva állhat lehetőség a sérelem még további el- a jogorvoslathoz való alkotmányos alapjog Alkotmány-bírálására […], de ezzel szemben már nem érvényesek a bíróság által kifejtett tartalmát is figyelembe véve –voltaképpeni jogorvoslati joghoz kapcsolódó garanciá- nem tűnik alátámaszthatónak az az álláspont, hogy alis követelmények […]. A minimális követelménynek másodfokú bíróság érdemben nem változtathatja megkell teljesülnie: az érdemi határozat felülbírálatának az elsőfokú bíróság ítéletét abban az esetben, ha az ah-a döntéshozótól különböző szerv által.”15 Az 52/1992. hoz szükséges adatok rendelkezésre állnak, mert ekkor(X. 27.) AB határozatban kifejtettek szerint a jogorvos- elvonná a féltől a jogorvoslathoz való jogot. Mint a fen-lathoz való jog akkor sérül, ha az első fokon eljáró bíró- tiekből látható, a jogorvoslathoz való jog immanensság határozata ellen nincs helye fellebbezésnek, vagyis tartalma abban áll, hogy az elsőfokú határozat tekinte-ha nincs biztosítva a döntést hozó szervtől eltérő más tében rendelkezésre áll az ugyanazon szervezeten be-szerv – vagy ugyanazon szervezeten belül magasabb lüli magasabb fórumhoz való fordulás lehetősége, és ezfórum – részéről a felülvizsgálat. Ha az érdemi felülbí- a magasabb fórum jogosult állást foglalni az elsőfokúrálat lehetősége adott egy magasabb fórum részéről – döntés helyessége, törvényessége tekintetében, ennekamely jogosult az elsőfokú döntés érdemi felülbírálatá- körében jogosult a döntés megváltoztatására. A jogor-ra, adott esetben megváltoztatására –, akkor a jogor- voslathoz való jogból nem következik, hogy kétfokúvoslathoz való jog sérelme nem következik be. jogorvoslati rendszernek kell működnie, a jogorvoslat- hoz való jog nem jelent korlátozhatatlan jogot, az egyes Mindezekre figyelemmel a másodfokú bíróság általi eljárási törvények határozzák meg, hogy az állam a jog-érdemi felülbírálat, és az elsőfokú döntés érdemi meg- orvoslatnak milyen szintjeit biztosítja. Márpedig a Pp.változtatása esetén – az Alkotmánybíróság által több 253. §-ának rendelkezései a másodfokú bíróság számá-alkalommal kifejtett alkotmányossági követelmények- ra egyértelműen lehetővé teszik, hogy a perben érvé-re is figyelemmel – nem merülhet fel a jogorvoslathoz nyesített jog, illetőleg az azzal szemben felhozott véde-való jog sérelme. kezés alapjául szolgáló olyan kérdésekben is határoz- zon, amelyeket az elsőfokú bíróság nem tárgyalt, illető-3. A MÁSODFOKÚ BÍRÓSÁG ÉRDEMI leg amelyekben nem határozott. Ezzel az eljárás nem DÖNTÉSÉNEK LEHETŐSÉGE válik egyfokúvá, hiszen a jogorvoslathoz való jog lénye- A Pp. 253. § (1) bekezdéséből következően, ha a má- ge, hogy a felülbírálatra jogosult szerv hatáskörrel ren- delkezzen az elsőfokú döntés érdemi felülbírálatára,sodfokú bíróságnak nem kell hatályon kívül helyeznie ennek körében annak megváltoztatására.az elsőfokú bíróság ítéletét, úgy az ügy érdemébendönt. A 253. § (2) bekezdése alapján, ha az elsőfokú bí- A Pp. 2. § (1) bekezdése szerint a bíróságnak az a fel-róság ítélete érdemben nem helyes, úgy azt a másodfo- adata, hogy érvényesítse a felek jogát a jogviták elbírá-kú bíróság egészben vagy részben megváltoztatja. A lásához, a perek tisztességes lefolytatásához és észsze-253. § (3) bekezdése szerint a másodfokú bíróság ese- rű időn belül történő befejezéséhez. A Pp. 2. § (4) bekez-tén érvényesül a fellebbezésen való túlterjeszkedés ti- dése alapján a bíróságnak a törvény alkalmazása soránlalma, de e korlát mellett a másodfokú bíróság a perben annak rendelkezéseit az alapelvekkel összhangban kellérvényesített jog, illetőleg az azzal szemben felhozott értelmeznie. A perek észszerű időn belül történő befe-védekezés alapjául szolgáló olyan kérdésekben is hatá- jezéséhez való jog megsértése körében az alapjogsértésrozhat, amelyekben az elsőfokú bíróság nem tárgyalt, megvalósulása szempontjából a per egészének időtar-illetőleg nem határozott. tamát kell vizsgálni, amely a keresetlevél benyújtásától a jogerős ítélet meghozataláig tartó időszakot foglalja „A másodfokú bíróság reformatórius jogkörében jár magában.17 A fentiek alapján belátható, ha a másodfokúel érdemi döntésének meghozatalakor. Ez azt jelenti, bíróság azért helyezi hatályon kívül az elsőfokú ítéle-hogy a másodfokú bíróság teljes egészében felülbírál- tet, hogy a már rendelkezésre álló összes adat alapjánhatja az elsőfokú ítéletben rögzített tényállást, ahhoz először az elsőfokú bíróság határozzon a látszólagosnincs kötve, az elsőfokú bíróság által megállapítottak- keresethalmazatban előterjesztett egyes kereseti ké-tól függetlenül, önállóan felülmérlegelheti a bizonyítás relmekről/a felperest megillető követelés összegéről,eredményét és új tényállást állapíthat meg.”16 majd – hosszú idő elteltét követően – az e döntéssel szemben előterjesztett fellebbezés alapján a másodfo- Az Alaptörvény 28. cikke szerint a bíróságok a jogal- kú bíróságnak újra ugyanaz a tanácsa döntsön másod-kalmazás során a jogszabályok szövegét elsősorban fokon ugyanezekről a kérdésekről, úgy ez az eljárás ne-azok céljával és az Alaptörvénnyel összhangban értel- hezen feleltethető meg az észszerű időn belüli befejezésmezik. Az Alaptörvény és a jogszabályok értelmezése- követelményének.kor azt kell feltételezni, hogy a józan észnek és a közjó-nak megfelelő, erkölcsös és gazdaságos célt szolgálnak. 15  Sólyom László: Az alkotmánybíráskodás kezdetei Magyarországon. 17  BH 2013.45., BDT 2008.1811.Budapest, Osiris Kiadó, 2001. 579−580. 16  EBH 2006.1526., BH 2012.118./2016   1  |ELJÁRÁSJOGI SZEMLE 23

4. A HATÁLYON KÍVÜL HELYEZÉS 5. ÖSSZEGZÉS KIVÉTELESSÉGE Az Alaptörvény XXVIII. cikk (1) bekezdésében bizto- A fentiek mellett utalni kell az ítélet hatályon kívül he- sított, a per ésszerű határidőn belüli elbírálásához valólyezésével kapcsolatos egyes kérdésekről szóló 1/2014. jog, a perek észszerű időn belül történő befejezésére(VI. 30.) PK véleményre is, amelynek 1. pontja szerint a vonatkozó Pp. 2. § (1) bekezdésben írt követelmény, va-lényeges eljárási szabálysértésre [Pp. 252. § (2) bekez- lamint az Alaptörvény XXVIII. cikk (7) bekezdése sze-dés] alapított hatályon kívül helyezés akkor indokolt, ha rinti jogorvoslathoz való jog Alkotmánybíróság által ki-az elsőfokú eljárás megismétlése elengedhetetlen. A fejtett tartalmának együttes érvényesülése érdekébenPK-vélemény 3. pontja szerint a Pp. 252. §-ának (3) be- a Pp. 253. § (1)–(3) bekezdéseinek az Alaptörvénykezdésén alapuló hatályon kívül helyezés alkalmazása 28. cikke szerint értelmezése – összhangban az 1/2014.esetén a másodfokú eljárásban törekedni kell arra, hogy (VI. 30.) PK vélemény megállapításaival – arra az ered-az elsőfokú eljárás megismétlésére csak valóban indo- ményre vezethet, hogy ha a Pp. 252. §-ában meghatáro-koltan, a terjedelmes bizonyítást igénylő vagy a per ér- zott hatályon kívül helyezési okok nem állnak fenn, és ademi elbírálását új jogi alapokra helyező esetekben ke- másodfokú bíróság érdemi döntéséhez szükséges ada-rüljön sor. A PK-vélemény indokolása szerint a hatályon tok rendelkezésre állnak, akkor a másodfokú bíróságkívül helyezésre vonatkozó döntés meghozatala során az elsőfokú bíróság ítéletét érdemben megváltoztat-indokolt figyelemmel lenni a célszerűség, a pergazdasá- hatja, melynek körében olyan kérdésekben is határoz-gosság és az időszerűség követelményeire. A szükségte- hat, amelyekben az elsőfokú bíróság nem határozott. Alen hatályon kívül helyezések indokolatlanul növelik a másodfokú bíróság ezzel az érdemi döntésével nempertartamot és fölöslegesen terhelik az elsőfokú bírósá- vonja el a jogorvoslathoz való jogot, ugyanakkor érvé-gokat. A PK-vélemény is megjelöli azokat az eseteket, nyesíti a felek jogát a per észszerű időn belül történőamikor szükségtelen az elsőfokú ítélet hatályon kívül befejezéséhez. A gyakorlat bizonytalanságára figye-helyezése, és a másodfokú bíróság az elsőfokú ítéletet lemmel az új polgári perrendtartás kodifikációja során– a rendelkezésére álló adatok alapján – érdemben bí- egyértelmű normákkal szükséges majd rendezni e jo-rálja felül. gok egymáshoz való viszonyát is.A MODELLVÁLASZTÁS DILEMMÁI A KOLLEKTÍVIGÉNYÉRVÉNYESÍTÉS HAZAI SZABÁLYOZÁSÁNÁL*Prof. Dr. Harsági Viktória A kollektív igényérvényesítés gazdag külföldi jogiro- denre kiterjedő elemzés az intézmény funkcionalitásadalmának áttekintése után megfogalmazható, hogy tekintetében, hiszen az csak monografikus igénnyelalapvetően egyetértés alakult ki a szakmán belül az in- volna megvalósítható, hanem csupán egy nagyvonalútézmény célja, szerepe tekintetében, ami az általános- áttekintés, melyet az összehasonlító jog eszközeivel kí-ságokat illeti. Ekképpen legtöbb szerző említi, hogy az ván a szerző megtámogatni.abban a kollektív igényérvényesítés különböző formáiaz igazságszolgáltatáshoz való hozzáférést, a perhaté- A hatékonyság szempontjából vizsgálva a kérdést, akonyságot és az alperesi jogsértő magatartás1, illetve a kollektív igényérvényesítési mechanizmusok céljagazdaság szereplői viselkedésmintáinak változását alapvetően a bíróság és a felek erőforrásainak kíméle-mozdíthatják elő, a verseny tisztaságának fenntartásá- te. Lehetővé teszik ugyanis, hogy a bíróságok a párhu-hoz hozzájárulhat. Ha a részleteket nézzük, már közel zamos, illetőleg lényeges átfedésben levő ügyeket haté-sem ennyire egységes a kép. Jelen tanulmány célja en- konyan, gyorsan, következetesen és a véglegesség igé-nek a differenciáltságnak bemutatása, de nem egy min- nyével bírálják el, s egyúttal csökkentsék az eljárás(ok) összköltségét. Ezáltal elkerülhetővé válik az ügyek * A tanulmány a K 105559 nyilvántartási számú OTKA-kutatás kereté- megtöbbszöröződése, egyúttal az esetlegesen egymás-ben készült. nak ellentmondó határozatok hozatala is. Probléma- ként merül fel azonban, hogy az igazságszolgáltatáshoz 1  Walker, Janet: General Report. (Session 5. – Cultural Dimensions of való hozzáférés, tisztességes eljárás, alaposság és aGroup Litigation) In: Maleshin, Dmitry (ed.): Civil Procedure in Cross- pergazdaságosság konfliktusba kerülhet egymással. Acultural Dialogue: Eurasia Context, Moscow: Statut Publishing House, kollektív igényérvényesítési mechanizmusok a csoport2012, 420. erejének egyesítése által javítják az esélyegyenlőség el-| 24 ELJÁRÁSJOGI SZEMLE /2016   1

vének érvényesülését, és segíthetik helyrebillenteni az azon emberek csoportja részére, aki feltehetően nemerőforrások esetleges egyenlőtlenségét. A többalanyú hajlanának a jogorvoslat keresésére az egyéni perekperek külföldi szabályozásában a felperesi csoport a eszközeivel. A következő évtizedekben, főként a ’60-as,jellemző. Az alperesek a külhoni tapasztalatok szerint ’70-es években, a dolgok alapvetően megváltoztak. Agyakran kollektív entitások, az ebből fakadó előnyöket fent írt cél természetesen megmaradt, de a gigantikusélvezik, amelyek elsődlegesen a nagyobb erőforrásaik- kártérítési eljárások relatív új élménye messze túlmu-ból, méretgazdaságosságukból, tudásukból, az infor- tatott a class action eredeti modelljén. E dimenz­ iób­ elimációhoz való hozzáférésükből és a befolyásukból növekedésnek jelentős következményei vannak. Ilyenszármaznak. A felperesi oldalon az egyének kérelmeik pl. a nagyobb adminisztrációs teher vagy a büntető„egy csokorba fűzésével”, egy erre a célra kialakított el- kártérítés (punitive damage) útján a károkozó jövőbelijárásban erőiket és tapasztalatukat egyesítik, megoszt- magatartásának befolyásolása. Mindez természetesenva a pereskedés kockázatát, nagyobb nyilvánosságot és visszahat a célokra is. Szélesebb lett az eljárás alkalma-jobb tárgyalási pozíciót nyerve. A bíróság is számos te- zási területe, nagyobb az ügyek sokfélesége. Új célok je-kintetben nyer ezzel a megoldással, hiszen az eljárás lentek meg (amely tükröződik a jogi nyelvezetben is), amegtöbbszöröződése, a konfúzió, a felek nagy száma class action új kollektív és általános értékek érvényregátolhatja a hatékonyságot.2 A kollektív igényérvénye- juttatása felé orientálódik. Ez a pluralitás visszahat azsítési mechanizmusok az alperes számára is számos eljárásjogi eszközre magára is. Az általános class ac-előnyt hozhatnak, egyfelől a költségek mérséklése te- tion több altípusra bomlik, amelyek speciális célok felérén, másfelől pedig azáltal, hogy esetleg nem szükséges orientálódnak és mindegyik – további konzekvencia-újabb és újabb eljárásokkal szembenézniük, azaz „tisz- ként – eltérő jellegzetességeket vesz fel és különbözőta lappal” tekinthetnek a jövőbe. A megfelelő menedzs- gyakorlati eredményre vezet. A kontinentális jogrend-ment és ellenőrzés szükségessége a nagyszámú felpe- szerben a helyzet teljesen különböző. Először is megres esetén jól látható. Ezeket a pereket nem lehet más- kell jegyezni, hogy az ún. kollektív, diffúz vagy frag-ként lefolytatni, mint hogy világosan, határozottan mentált érdekek védelme az igazságszolgáltatás eszkö-(csak) „egy hang” beszél az összes felperes érdekében zeivel lassan kezdett el felmerülni a ’60-as évek végeés ennek a „hangnak” legyen tapasztalata az ilyen felé és a ’70-es évek folyamán. Először ez a fejlődés isügyek vitelében.3 mindössze néhány országban indult meg, sok helyen1. FEJLŐDÉSTÖRTÉNETI KITEKINTÉS csak későbbi időpontban kezdődött. Legtöbb európai jogalkotó által követett cél specifikus és relatív szűk te- A class action amerikai formájának távoli történelmi rület szabályozására vonatkozott. Németországban azgyökerei vannak, az angol equity gyakorlatot exportál- ún. Verbandsklage vagy az olasz jog kínálta eszközök aták az Újvilágba, lényegében a reprezentatív eljárások- fogyasztók védelmét szolgálják, de nem a gyengébb félra vezethető vissza.4 Az Egyesült Államokban régen fel- kárának megtérítését, hanem a tisztességtelen szerző-ismerték az értékét annak az eljárásnak, amelyik lehe- dési feltételek mellőzését. Szabályozási és nem kom-tővé teszi a személyek számára, hogy az érdek azonos- penzációs célt valósítanak tehát meg. Az utóbbi évtize-sága nélkül, de az ugyanazokból, hasonló vagy össze- deket elég sokirányú változás jellemezte. Mindamellettfüggő körülményekből eredő igények tekintetében osz- az uralkodó európai trend nem a class action irányábatályt alkossanak, és együtt érvényesítsék az igényüket látszik elmozdulni. Habár akadnak olyan európai kom-egy eljárásban. 1966-ban inkorporálták a class action mentátorok, akik a szélesebb, modernebb megközelítésszabályait az Federal Rules of Civil Procedure-ba.5 mellett törnek lándzsát és az amerikai class action be- vezetését javasolják, ezzel szemben a kontinentális jog- A kollektív igényérvényesítés célját illetően a fejlődés alkotók a szűkebb és óvatos, restriktív alkalmazástdinamikája nagyon különböző a common law (különö- preferálják.6sen az USA) és a kontinentális jogrendszerekben. Mind-két rendszer elmozdult a kiindulópontjából, de ezek a Az egyesült államokbeli class action eljárás az Fede-változások majdnem ellenkező irányúak. Az USA class ral Rules of Civil Procedure R. 23 alkotói által előre nemaction klasszikus példáját nézve ennek a funkciója, látott kérdésekkel szembesült az idők folyamán. Arra1938-as megalkotásakor az volt, hogy kompenzációt tervezték eszközül, hogy alapjában véve hasonló ügye-biztosítson sok relatív csekély összegű kár esetén, és ket oldjanak meg, egyesek csodaszert látnak bennemegnyissa az igazságszolgáltatáshoz való hozzáférést azon igényekre nézve, melyben számos felperes érin- tett. A class action eljárásban egyetlen kérelmező van 2  Zuckerman, Adrian: Zuckerman on Civil Procedure. Principles of Prac- felhatalmazva arra, hogy képviselje a kérelmezők osz-tice. London: Thomson Reuters, 2013, 664, 676.; Andrews, Neil H.: Mul- tályát, azon az alapon, hogy minden egyedi ügy lénye-ti-party proceedings in England. Representative and Group Actions. ges elemeiben ugyanolyan, így az egyedi ügy eldöntéseDuke Journal of Comparative & International Law. 2001, 263. az intézmény természetéből adódóan a többi ügy elbí- rálását is jelenti.7 A tapasztalatok azt mutatják, hogy 3  Hodges, Christopher: Multi-party Actions. Oxford – New York: OxfordUniversity Press, 2001, 73. 6  Taruffo, Michele: Some Remarks on Grroup Litigatiion in Compara- tive Perspective. Duke Journal of Comparative & International Law. 2001, 4  Murray, Peter L.: Class Action in a Global Economy. In: Stürner, 409–413.Rolf / Kawano, Masanori: Current Topics of International Litigation.Tübingen: Mohr, 2009, 97. 7  Hodges, Christopher: The Reform of Class and Representative Actions in European Legal Systems. Oxford: Hart, 2008, 119. 5  Zuckerman 2001, 675./2016   1  |ELJÁRÁSJOGI SZEMLE 25

míg a class action betölti a célját bizonyos ügyekben, személyek által, akik a pert üzleti befektetésnek tekin-addig más típusú alkalmazása kontraproduktív. A gya- tik, amely az ő saját hasznukról szól, e) érdekellentét azkorlatban a mass tort ügyek, különösen a termékfele- ügyvéd és az ügyfelek között (különösen az egyezség-lősségi ügyek alkalmatlannak bizonyultak az osztály kötés terén, és sok fogyasztói class action szerény hasz-szintű kezelésre. Ezekben az ügyekben számos olyan not hajt a fogyasztóknak, úgymint az ún. „coupon sett-ténybeli kérdés jöhet fel, ami lehetetlenné teszi az egy lement”), f) eljárások, amelyek természetüknél fogvaügykénti tárgyalásukat. Gyakran vonzzák a gyengéb- drágák, g) aránytalan ügyvédi díjak, és ebből eredőenben megalapozott kérelemmel bíró felpereseket, akik nagyon magas tranzakciós költségek, h) a „vesztes fi-magukban nem perelnének, de egy kikényszerített zet” elvvel össze nem kapcsolt class action eljárásban,egyezség az „igényeik felülértékelését” eredményezi a ahol nagyon magasak az ügyvédi költségek egy óriásitöbbiek hátrányára.8 nyomás van az alperesen, hogy az ügy érdemére (a per- nyertesség esélyére) tekintet nélkül megegyezzen Számos ponton tapasztalható kiegyenlítetlenség, (blackmailing), i) a nyomást a punitive damage rend-aránytalanság a class action eljárásokban. Sok ügy vég- szere csak fokozza”. A Class Action Fairness Act (2005)ződik úgy, hogy a bíróságra sem került, magas ugyanis valamit próbált javítani a helyzeten.11 Bizonyos meg-az egyezségi ráta. Ez első látásra pozitívnak tűnhet, szorításokat tett a sikerdíj és pl. a class action hatályaám meg kell vizsgálni, mi áll a hátterében. Ennek tekintetében (szűkítette a lehetőségét).12ugyanis az Egyesült Államokban több oka van. Egy-részt, mivel a költségeket nem téríti meg a pervesztes 2. EURÓPAI MODELLEKfél, így legtöbbször olcsóbb megegyezni, mint sikerrel Megfigyelhető a jogirodalomban egy sajnálatos ten-védekezni. Az amerikai rendszert sokan támadják ami-att, hogy az ezzel foglalkozó ügyvédi irodák dollármil- dencia, hogy az amerikai „class action” terminológiátliárdokat keresnek olyan ügyeken, amelyek bíróság elé használjuk olyan eljárási formákra is, amelyek valójá-sem jutnak. Második okként az esküdtszék kiszámítha- ban nem azok, de amelyek hordozzák ennek bizonyostatlanságát jelöli meg a szakirodalom. Harmadsorban a elemeit.13 Ugyanis csak kevés ország vette át a classclass action egyezség lényeges előnyöket jelenthet az action eszközt akár korlátozott mértékben is, és szá-alperes számára, aki így „szabadulva” tiszta lappal mos más ország – főként a kontinentális jogrendszer-nézhet a jövőbe. Sokan tartják úgy, hogy az amerikai hez tartozó európai országok – erősen rezisztens e jo-típusú class action rendszer nem megfelelő Anglia szá- gintézmény irányában,14 meglehetősen általános azmára, mert ott esküdtszék tárgyalja a kártérítési ügye- USA rendszerének elutasítottsága („not-in-my-back-ket, míg Angliában nem ez a helyzet. Ráadásul jóval jó- yard”).15 Ennek számos oka lehet, egyik minden bizon�-val magasabb kártérítési összeget ítélnek meg, mint nyal az intézmény céljában ragadható meg. A modernAngliában, így egy esetleges adaptálás következtében amerikai társadalom individualista, versenyző és per-Angliában sokszorosába kerülne a kártérítési rend- lekedő. Első pillantásra ezért következetesnek tűnik,szer. Az Egyesült Államokban az opt-out class action hogy az amerikai jogalkotás és a bíróságok alapvetőenkéz a kézben jár a sikerdíjjal. Az angol szerző, Zucker- a privát iniciatívában bíznak a kollektív igényérvénye-man szerint azonban a class action rendszer működhet sítés kialakítása során.16sikerdíj nélkül is. Szerinte valójában az eljárásnak classactionkénti vagy group litigationkénti, illetve opt-in A sokalanyú eljárásokkal kapcsolatos európai tren-vagy opt-outkénti leírása nem feltétlenül fed fel sokat a dek elemzése során célszerű két típusú mechanizmusgyakorlat működéséről. Az sem mindegy, hogy milyen között különbséget tenni, amelyek funkciójukban tér-jogrendszerbe kerül beültetésre a class action.9 Az nek el egymástól. Habár a két funkció egyre inkábbügyvédek jelentik a hajtóerőt a class action mögött. megtalálható egy adott mechanizmuson belül, külön-„Vadásznak a reprezentatív felperesek után és finan- böző jogpolitikai indokok állnak a háttérben, és a funk-szírozzák az ügyet: valójában ezáltal érdekeltségük cionalitás közelebbi vizsgálata különböző konklúziók-van az ügyben, mivel sikerdíj alapján dolgoznak, ezért hoz vezethet, ami az adott mechanizmus szerepét ésnagyon komoly gazdasági ösztönző van arra nézve, hatékonyságát illeti. Megvan annak a veszélye, hogy ahogy „felépítsenek” egy ilyen eljárást.”10 11  Lásd Marcus, Richard: The Big Bad Wolf: American Class Action. In: Hodges a következőkben látja az amerikai rendszer Harsági, Viktória – van Rhee, Cornelius Hendric (eds.): Multi-partyelőnytelen vonásait. A rendszer a következő nem kívá- Redress Mechanisms in Europe: Squeaking Mice? Cambridge: Intersentia,natos következményeket tudja előidézni: „a) az igaz- 2014, 42–49.ságszolgáltatáshoz való hozzáférés túl könnyűvé válik,b) nincs költség-haszon vagy más racionalitási kontroll 12  Hodges 2008, 131–132, 135.a felperes részétől, ill. ellenőrzés az ügyben hozott dön- 13  Llewelly, Paul: Europe becomes class act. European Lawyer, 2004, 40.tések felett, c) rendkívül nagy mennyiségű per indul, 14  Rowe, Thomas D.: Debates over Group Litigation in Comparativekülönösen sok a megalapozatlan kérelmek száma, Perspective. What can We Learn from Each Other? Duke Journal of Com-d) „zsákmányszerzés” az ügyvédek és más közbenső parative & International Law, 2001, 157–158. 15  Walker, 414. 8  Hodges 2001, 218. 16  Stürner, Rolf: The Role of Judges and Lawyers in Collective Actions, 9  Zuckerman 2013, 666, 685. Equality among Parties, Conflicts of Interest. In: Procesos colectivos – 10  Silvestri, Elisabetta: The difficult art of legal transplants: the case class action. I.International Conference & XXIII Iberoamerican Proceduralof class actions. Revista de Processo, 2010, 109. Law Convention, Buenos Aires, 2012, 87–88.| 26 ELJÁRÁSJOGI SZEMLE /2016   1

két funkció összekeverése egy elégtelen mechanizmust utóbb a KapMuG24 néven ismert törvény, mely a pénz-eredményezhet.17 ügyi befektetésekre kiterjedő hatállyal vezetett be egy új eljárást. Ez lényegében egy mintaper, melynek alap- Óvatosnak kell azonban lenni akkor, ha éles különb- jául legalább tíz egymással – a ténybeli és jogi kérdésekséget akarunk tenni a közérdekű és az ún. „private en- tekintetében összefüggő – ügy kell hogy szolgáljon.forcement” között. A public enforcement legtöbbször A KapMuG rendszerét egy négyfázisú eljárás jellemzi.sokkal hatékonyabb a jogsértések megszüntetése, il- Először a károsultak valamelyikének kérelmére megin-letve megelőzése iránti perek esetén, mint a kártérítés dul a mintaper, ebben arra lehet hivatkozni, a kibocsátóterületén.18 A közérdekű pernek számos sajátossága a hibázott, vázolva, miért jogos a kártérítés és miért ha-kontinentális európai modellhez kötődik19, amelyet ál- sonlóak a jogi kérdések, illetve miért érint más kérel-talában az aktív bíró és a bírói case management jelle- mezőket is [1(2) KapMuG]. Másodszor a bíróság ellen-mez, nem koncentrál akkora erőt a bíróra a kollektív őrzi, hogy az eljárásindítási feltételeket teljesítették-eperekben. Az eljárási kezdeményezésének jogát sok és dönt arról, hogy mely szempontok hasonlóak másesetben nonprofit szervezetekre (egyesületekre) he- kérelmezőkéhez. Nyitnak egy regisztert a közös jogi éslyezi. Ezek főként privát szervezésű szervezetek és ténybeli kérdéseknek, a kérelmezők neveivel és eztarra vannak kitalálva, hogy törvényben rögzített érde- nyilvánosságra hozzák, a bíróság meghatározza azokatkeket szolgáljanak. Privát kezdeményezés eredménye- a kérdéseket, amelyeket semmi esetre sem vizsgálhatként jönnek létre, habár gyakran közpénzekből támo- felül más bíróság utána. Harmadszor – Európában elég-gatják őket és hatóságok által kontrollálják.20 A jogsér- gé egyedülálló módon – az elsőfokú bíróság egy határo-tések megszüntetésére irányuló eljárások jellemzik zatot hoz, melyet a másodfokú bíróságnak címez, melyazok az országokat, ahol hagyományosan az egyesüle- tartalmazza az összes jogi és ténybeli kérdést, amelyettek által indított perek a gyakorlat (pl. Németország, meg kell válaszolni az összes egyedi kérelemmel kap-Ausztria, Olaszország). Ezekben az országokban az csolatban. Erre a rendelkezésre alapozva a másodfokúegyesületeknek van joga pert indítani. Mindamellett bíróság kiválaszt egy vagy néhány ügyet, amelyek al-egyes országokban ez a keresetindítási jog csak a fo- kalmasnak tűnnek arra, hogy vezető ügy(ek)ként vá-gyasztóvédelem területén létezik, ilyenformán a fo- laszt adjanak az összes többi a perrel érintett ügybengyasztóvédelmi egyesületek jogosultak indítani. Más felmerülő jogi és ténybeli kérdés tekintetében. Erre azországokban egyéb szervezetek is fel lettek ruházva időre a többi eljárást felfüggesztik. A negyedik fázisbanezzel, úgy mint a különféle érdekképviseleti szerveze- a másodfokú bíróság megküldi a határozatát az elsőfo-tek, környezetvédelmi egyesületek és kereskedelmi kú bíróságnak, amely az összes eddig felfüggesztettkamarák. A skandináv országokban előforduló megol- ügyet egyenként letárgyalja a vezető ügyet követvedás esetén, amikor a fogyasztói ombudsman jut sze- [16(1) KapMuG]. Végül hangsúlyozni kell, hogy az opt-rephez az eljárásban szintén a jogsértések megszünte- out nem megengedett, tehát a vezető ügyben a másod-tése iránti perek a jellemzőek, az ombudsman nem in- fokú bíróság által hozott határozat köti az elsőfokú bí-díthat pert kártérítés iránt. Az ombudsman formálisan róságot a többi ügyre nézve.25független a kormányzattól, mentes annak ellenőrzésealól, de működése lényegében a kormány finanszírozá- Látjuk tehát, hogy az európai perjogi rendszerek kö-sától függ, s így a politikai autonómiája valamelyest vetkezetesen kínálnak mechanizmusokat, amelyekkorlátozott lehet.21 ügyek együttes elbírálását teszik lehetővé, ám a szá- mos igény különálló marad egymástól. Minden egyes Ennélfogva fontos különbséget tenni a kollektív igény­ kérelmező fél marad az eljárásban, teljesen védve eljá-érvényesítés különböző formái között, megjegyezve és rási garanciákkal, úgy mint a meghallgatáshoz való jogrögzítve, hogy az európai kollektív igényérvényesítési és a szóbeli tárgyaláshoz való jog. A félnek megmarad aformák változásokon mennek keresztül (jelenleg is).22 joga arra nézve, hogy autonóm módon döntsön a per to- vábbi menetéről, pl. hogy köt-e egyezséget, folytatja-e Elterjedt kollektív igényérvényesítési forma Európá- az eljárást, nyújt-e be fellebbezést.26ban az ún. Verbandsklage. Ennek jellegzetessége, hogya pert indító egyesület nem a tagjai jogait és érdekeit Teljesen más alapokon áll a holland jog, ahol az alap-képviseli, hanem közérdekeket képviselnek.23 Ennek lé- vetően a tömeges károkozású ügyekre íródott27 WCAM-nyegéről fentebb már szóltunk. Németországban a Ver-bandsklage hagyományos rendszerét egészítette ki 17  Hodges, Christopher: Europenization of Civil Justice: trends and is- 24  Gesetz über Musterverfahren in kapitelmarktrechtlichen Streitig-sues. CJQ, 2007, 114. keiten, BGBl. I S. 2437 18  Rowe, 158. 25  Cupa, Basil: Scattered Damage: A Comparative Law Study About the 19  Fowkes, James: Civil procedure in public interest litigation: tradi- Enforcement Deficit of Low-Value Damage and the Class Action Ap-tion, collaboration and the managerial judge. Cambridge Journal of Inter- proach. European Review of Private Law, 2012, 530–531.; lásd részle-national and Comparative Law, 2012, 241–242. tesebben: Bakowitz, Michael: The German Experience with Group Ac- 20  Stürner, 88. tions – The Verbandsklage and the Capital Markets Model Case Act (Kap- 21  Koch, Harald: Non-class group litigation under EU and German law. MuG). In: Harsági, Viktória – van Rhee, Cornelius Hendric (eds.): Mul-Duke Journal of Comparative & International Law, 2001, 359–360, 362. ti-party Redress Mechanisms in Europe: Squeaking Mice? Cambridge: In- 22  Llewelly, 40. tersentia, 2014, 153–165. 23  Koch, Harald: Prozeßführung bei komplexen Verfahren in Europa.In: Storme, Marcel (ed.): Procedural Laws in Europe. Towards Harmonisa- 26  Wagner, Gerhard: Collective redress – categories of loss and legis-tion. Antwerpen: Maklu, 2003, 374. lative options. Law Quarterly Review, 2011, 66. 27  Krans, Bart: The Dutch Class Action (Financial Settlement) Act in an international context. The Shell case and the Convernium case. CJQ 2012, 141./2016   1  |ELJÁRÁSJOGI SZEMLE 27

ben28 szabályozott eljárás egy kollektív egyezség eléré- out rendszerként jellemezhetjük. Az újabb angol eseteksét tűzi ki célként. Egy olyan egyezséget, amely olyan mutatják, hogy ennek az eszköznek a szerepe lehet akárok megtérítésére vonatkozik, amelyet egyfelől egy megállapítási keresetek esetén.36 A reprezentatív eljá-vagy több hasonló esemény okozott, és amely egy vagy rások előnye a hatékonyság és az access to justice jobbtöbb fél [aki(k) az egyezséggel arra kötelezi(k) magát/ érvényesülése. Az eljárást jellemzi, hogy a követelt tel-magukat, hogy kártérítést fizet(nek)], másfelől a káro- jes összeg megállapítható és az egyes károsultak közöt-sultak érdekeit képviselő szervezetek között köttetett. ti elosztásának világos kritériumai vannak. Ennek inté-Az egyezségnek meg kell határoznia például, hogy a sze- zését gondosan ellenőrzés alatt kell tartani és monito-mélyek mely csoportjával köttetett. Az egyezségben ka- rozni, mert az indokolatlanul erőteljes és dinamikustegorizálják a károsultakat a károk természete és mér- kollektív igényérvényesítés problémás lehet.37téke alapján.29 Az egyezségben meg kell határozni a cso-porttagok számát, amilyen pontosan csak lehetséges, a A csoportos perlés (group litigation – GL) a Woolf re-kártérítési összeget, amelyet felosztanak a károsultak form nyomán került be az angol jogrendszerbe. Lordközött, valamint azokat a feltételeket, amelyek teljesíté- Woolf a jelentésében38 három alapvető kritériumot ha-se szükséges ahhoz, hogy a károsultak a kompenzáció- tározott meg a csoportos perlési rezsim tekintetében.39ért kvalifikálják magukat. Ha az egyezség megszületik, A GL lényegében az ügyek egy csokorba fogása a közösaz azt megkötő felek benyújtják a bírósághoz, hogy nyil- kérdésekben (common issues) való döntésig. Minden fel-vánítsa kötelező erejűvé.30 Ha a bíróság helyt ad a kére- peresnek magának kell eldöntenie, hogy csatlakozik-e alemnek, a károsultak teljes csoportját köti az egyezség, csoporthoz, mely gyakorlatilag a csoportregiszterbehacsak nem élnek az opt-out lehetőségével. Az egyezség való felvétellel valósul meg. Az aktív kezdési folyamatmeghatározza, hogy a károsultnak kit kell értesítenie az (opting-in) különbözteti meg a reprezentatív eljárások-esetleges kilépéséről, a bíróság nyilatkozata határozza tól.40 Bármelyik fél kezdeményezheti, nemcsak a felpe-meg a kilépésre rendelkezésre álló időt. A kilépők fenn- res, hanem az alperes is, hogy az ügyet GL-ként tárgyal-tartják maguknak a perindítás jogát.31 ják.41 Akkor alkalmazható, ha számos eljárást indíta- nak hasonló vagy összefüggő tények tekintetében. Füg- A holland jog a WCAM-ben foglalt eljáráson felül biztosít getlenül a csoportot alkotó egyének számától, mindenegy kollektív keresetindítási jogot tömeges kár­okozási egyes eljárásjogi cselekményt csak egyszer kell meg-ügyekben. A holland alapítványok és egyesületek, amelye- tenni a perben. Ez nemcsak a csoporttagok javát szol-ket érdekképviseleti célra alapítottak, kezdeményezhet- gálja, hanem azét is, akivel szemben az eljárást megin-nek eljárást annak érdekében, hogy egy csoport közös ér- dították.42 A reprezentatív eljárásoktól eltérően a bíró-dekét védelmezzék. Ám ez a per az érdekelt személyek ja- ság szigorú felügyelete jellemző.43 Generális szabályo-vára meghozott megállapításra, illetve a jogsértések meg- zással állunk szemben, a tárgyi hatálya tekintetébenszüntetésére korlátozódik és az ítélet csak a szervezetet nincs korlátozás, általánosan alkalmazható eszközrőlés az alperest köti (Burgerlijk Wetboek art. 3:305a).32 van tehát szó. Csoportos pereket az eddigi gyakorlat szerint indítottak termékfelelősségi ügyekben, pszichi- Az angol megoldás kombinálja az opt-in és az opt-out kai és szexuális visszaélések esetén, nyaralások ésrendszereket. Anglia az egyik legnagyobb gyakorlattal pénzügyi szolgáltatások tekintetében.44rendelkező ország e téren:33 a képviseleti eljárások(representative proceedings) több mint két évszázados 3. OPT-IN, OPT-OUT DILEMMAmúltra tekintenek vissza.34 A reprezentatív eljárások A külhoni szabályozásokban számos megjelenési for-különböznek a többitől, mert a reprezentatív felperes apert saját és mások (azaz a képviselt osztály) nevében mája ismert ezeknek az eljárásoknak. Az egyik alapve-indítja, ő az egyetlen felperes, a képviselt osztály tagjai tő különbség az opt-in és az opt-out rendszerű modelleknem tekinthetők feleknek a perben. Mindazonáltal ezek között tehető. Míg az előbbi a részvétel kinyilvánításána csoporttagok élvezik a jogerős határozatból szárma- alapul, vagyis belépéssel lehet a csoport tagjává válni,zó előnyöket.35 Az eljárásnak ezt a formáját ezért opt- addig az utóbbi eleve a csoport (ennél az eljárástípusnál 28  Wet Collectieve Afwikkeling Massaschade (WCAM) 2005 júliusában 36  Andrews, Neil H.: Contracts and English Dispute Resolution. Tokyo:lépett hatályba. Jigakusha, 2010, 328. 29  Krans, 142. 37  Andrews, Neil H.: Fundamentals of Multi-party or Collective Litiga- 30  Cupa, 533. tion: Reflections from the Perspective of England. Legal Studies Research 31  Krans, 141–143.; van Rhee, Cornelius Hendric – Tzankova, Ianika: Paper Series, Paper No. 21/2014, February 2014, [online] [2014.05.03.]Collective Redress in the Netherlands. In: Harsági, Viktória – van Rhee, <http://www.law.cam.ac.uk/ssrn> 1.Cornelius Hendric (eds.): Multi-party Redress Mechanisms in Europe:Squeaking Mice? Cambridge: Intersentia, 2014, 209–222. 38  Final Report Access to Justice Report (July 1996) 17. 32  Walker, 417–418.; Krans, 142. 39  Dwyer, Déirdre: Introduction. Dwyer, Déirdre (ed.): The Civil Pro- 33  Llewellyn, 40.; Andrews, Neil H.: Multi-party Litigation in Eng- cedure Rules Ten Years On. Oxford: Oxford University Press, 2009, 11.land. In: Harsági, Viktória – van Rhee, Cornelius Hendric (eds.): Mul- 40  Andrews, Neil H.: The Modern Civil Process. Tübingen: Mohr, 2008,ti-party Redress Mechanisms in Europe: Squeaking Mice? Cambridge: In- 298.tersentia, 2014, 111–123. 41  Harbour, Laurel – Evans, John: The United Kingdom. In: Karls- 34  Parsons, Michelle: European Class Action. South Carolina Journal of godt, Paul G.: World Class Action. Oxford: Oxford University Press, 2012,International Law and Business, 2008, 39. 179. A csoportos perlés részletes bemutatása nem célja jelen írásnak. 35  A képviseleti eljárások részletes bemutatása nem célja jelen írásnak. 42  Zuckerman, 677.A szerző „Sokalanyú eljárások az angol jogban – képviseleti eljárások és 43  Parsons, 40.a csoportos perlés. ( Jogtudományi Közlöny, 2015/1, 16–26.) c. tanul- 44  Lásd részletesebben: Harsági, (lásd 34. lj.)mányában részletesebben foglalkozott e kérdéskörrel.| 28 ELJÁRÁSJOGI SZEMLE /2016   1

jellemzően osztálynak szokták nevezni) tagjainak te- riumai vannak. Létjogosultságát rendszerint a haté-kinti azokat, akik az osztály pontosan körülhatárolt konysággal és a későbbi jogsértésektől elrettentő hatá-meghatározásának megfelelnek; ők aktivitásukat ak- sával szokták igazolni. A külföldi gyakorlati tapasztala-kor kell hogy kifejtsék, ha nem szeretnének az osztály- tok szerint hasznosnak bizonyulhat különösen csekélyban maradni.45 pertárgyértékű ügyekben, elaprózódó, szórványos veszteségek esetén. Olyan esetekben, melyekben szá- A kollektív igényérvényesítési mechanizmusok legis- mos egyén érintett egy jogellenes magatartás tekinte-mertebb formája az amerikai class action eljárás. Mára tében, de nem olyan mértékig, hogy bármelyikük moti-a kollektív igényérvényesítés koncepciója elterjedt az vált lenne pert indítani, ahol az egyedi károk nem szá-USA határain túl számos más országban gyökeret vert mottevőek, de az egész összeg illetőleg a jogosulatlanmind az angolszász, mind pedig a kontinentális jog- profit tekintélyes. Felmerülhet az opt-out rendszerrelrendszerekben.46 A kollektív igényérvényesítés tehát szembeni kifogásként, hogy nem jelentenek teljes kom-mára már realitás az Európai Unióban is. Európában penzációt a felperesnek, illetve nem veszik figyelembekevés ország engedett teret a radikálisabbnak tartott az egyedi ügyek közötti releváns különbségeket, illetveopt-out modellnek, és ezek az országok is többnyire elmaradhat azok adekvát vizsgálata. Az opt-out rend-korlátozták a hatályát (mint pl. Dánia és Norvégia). Szá- szerek előnye továbbá, hogy nem nevesített osztályta-mos európai állam elutasítja az opt-out mechanizmust gok juthatnak végrehajtható határozathoz – a megne-alkotmányossági szempontból. Az elfogadásával kap- vezett képviselők cselekményei által – anélkül, hogycsolatos vonakodás, ezeknek a mechanizmusoknak az időt kellene tölteniük vele vagy forrásokat mozgósíta-értékére vonatkozó alapvető vitán, illetve a visszaélé- niuk. Nagyobb számú fél részére biztosítja ezt a kom-sek lehetőségén alapul. A kritikusok többnyire azt sé- penzációt, mivel jellemzően a kilépők után is többenrelmezik, ha az osztálytag nem kap tájékoztatást a maradnak, mint ahányan egy opt-in eljárás esetén csat-megindult eljárásról és emiatt nem él az opt-out lehető- lakoznának.50 Egyúttal biztonságot jelent az alperességével, az inaktivitását úgy tekintik, mint hallgatóla- számára, hiszen tudja a kitettség mértékét. Figyelem-gos hozzájárulást ahhoz, hogy a reprezentatív felperes mel kell lenni arra a tényre, hogy az opt-out rendszeráltal képviseltessenek. Ez sértheti az osztálytag meg- adminisztrációja kisebb, amely a negatív elvárt értékűhallgatáshoz való jogát, illetve a rendelkezési jogát.47 ügyeknél fontos szempont lehet.Európában az amerikai típusú class action modelltőlvaló félelem főként azon alapul, hogy nem kívánatos ha- 4. TANULSÁGOK A MAGYAR JOGALKOTÓtásoknak engedhet teret, mint pl. a túlzott mértékű SZÁMÁRAperlekedés, túlzott költségek, következetlenség és átfe- A hazai jogirodalomban Gáspárdy László az anyagidések vannak közjogi szabályozókon alapuló (a közjogikontroll körében született) határozatok és a polgári jogi jogviszonyban alanyként nem szereplő személyekperben született ítéletek között.48 perindítási jogosultságának kérdéseit taglaló írásában a más érdekében történő perindítás céljait a követke- Az opt-in rezsimnek számos előnye van, így pl. a tag- zőkben jelölte meg: a „jogszerű állapot megvalósítása, aság biztossága, javára írható továbbá, hogy a felek sza- gyengék segítése, a csoportérdek, a diffúz és kollektívbad akaratukból csatlakoznak a csoporthoz, éles ellen- érdekek legitim demonstrálása, a közérdek védelme”,tétben az opt-out rendszerrel. A legfőbb problémája melyek érdekében „többféle, egyre bővülő lehetőségazonban éppen az ösztönzés: az érintettek megfelelő nyílott és nyílik más érdekében, illetve mások érdeké-részvételi hajlandósága és részvételi arányának kérdé- ben kezdeményezhető perre, főleg a XX. század máso-se. Emellett fel szokták még hozni, hogy az alperes ré- dik felétől kezdődően glóbuszunk nyugati féltekéjén. Aszére nincs meg a lehetőség a „globális béke” elérésére hazai vidékre tájolt visszapillantó tükrünkben termé-az eljárás eredményeképpen (vagyis arra, hogy rende- szetesen elsősorban az ügyész alakja jelenik meg.”51 Ezzett kérdésként maga mögött tudja az ügyet).49 a közérdekű keresetre vonatkozó megállapítás valójá- ban az a kiinduló alap, ahonnan a magyar jogalkotónak Ezzel szemben az opt-out eljárások előnyeként említ- most ki kell indulnia a magyar szabályozás fejlesztése,hető az igazságszolgáltatáshoz való hozzáférés jobb ér- bővítése során.vényesülése, a követelések összértéke megállapíthatóés egyes károsultak közötti elosztásának világos krité- A korábban tárgyaltakból kiderül, hogy a kollektív igényérvényesítés esetében nem megfelelő a „one size 45  Lásd Harsági, Viktória – van Rhee, Cornelius Hendric: Collective fits all” gondolkodásmód. Ha azokat az igényeket ves�-Redress in the European Union – Comparative Perspectives. In: Harsá- szük sorra, ahol a jelenlegi rendszer nem biztosít haté-gi, Viktória – van Rhee, Cornelius Hendric (eds.): Multi-party Redress kony igényérvényesítési lehetőséget, lényegében kétMechanisms in Europe: Squeaking Mice? Cambridge: Intersentia, 2014, alapszituációt kell elkülönítenünk egymástól: a) egyfe-XIX–XXXVI. 50  Hausfeld, Michael D. – Ratner, Brian A.: Prosecuting class Actions 46  Lásd részletesebben: Udvary Sándor: Pro actione collectiva. Buda- and Group Litigation. In: Karlsgodt, Paul G.: (ed.) World Class Action.pest: Patrocinium, 2015. Oxford: Oxford University Press, 2012, 547. 47  Stadler, Astrid: Mass Tort Litigation. In: Stürner, Rolf – Kawano, 51  Gáspárdy László: Kritikai észrevételek a fél jogállásának szabályo-Masaroni (eds.): Comparative Studies on Business Tort Litigation. Tübin- zásához a polgári perben. In: Miskolczi Bodnár Péter (szerk.): In memo-gen: Mohr, 2011, 172.; Grace, Stefano M.: Strenghtening Investor Confi- riam Novotni Zoltán. Miskolc: Novotni Alapítvány, 2003, 82–83.dence in Europe: U.S.-style securities Class Actions and the Acquis Com-munautaire. Journal of Transnational Law & Policy, 2006, 258. 48  Hodges, 125, 372. 49  Issacharoff, Samuel – Miller, Geoffrey P.: Will Aggregate Litiga-tion Come to Europe? Vand. L. Rev, 2009, 202./2016   1  |ELJÁRÁSJOGI SZEMLE 29

lől a nagyobb főként kártérítési ügyeket, ahol nagyszá- járástípus egészíthetné tehát ki a jelenlegi rendszertmú károsult próbál egyenként is „életképes” igényt ér- (lényegében az actio popularis intézményét). A közér-vényesíteni, és b) másfelől pedig az ún. „szórványos dek érvényesítésére szánt actio popularis fenntartásaigények”, melyek esetében az egyéni követelés triviális, mellett jelennek meg a fent vázolt új eljárásjogi eszkö-ám az aggregált igény jelentős lehet.52 Ezek túl messze zök. A régi és az új egymás mellett élve, alapvetően jólvannak egymástól ahhoz, hogy lehetővé tennék az egy- elválasztható módon jelenhetne meg a Pp. rendszeré-séges megközelítést, kezelést. Ennélfogva egy kompro- ben. Az új Polgári perrendtartásba új eljárási rendek-misszumra van szükség, mely a mindkét ügytípus ként betagozódó új kollektív igényérvényesítési megol-problémáira megfelelően reagál. A létrehívott új eljá- dásokkal szemben az actio popularis elsőbbséget élvez.rásjogi mechanizmusok kialakításánál a differenciálása célravezető. Rendszerezés alapja az lehet, hogy az eljárás inkább a közérdek és az aggregált magánérdek érvényesítését Az új Polgári perrendtartásnak egy kifinomultabb szolgálja-e, a régi és az új szabályozás alapvetően a fo-megközelítéssel élve kellene vegyítenie a két eljárási galompáros mentén válik szét. Míg közérdekű igényér-rendszert annak érdekében, hogy a fent említett mind- vényesítés már meglevő szabályrendszerén lényegébenkét típusú problémakörre választ találjunk. Ennek ér- nem kellett sokat változtatni, ám célszerű volt a Pp.dekében azt az Európában sem gyakori megoldást vá- szabályai közé emelni, addig az aggregált magánérdeklasztani, amely a két modellt (opt-in és opt-out) ötvözi. érvényesítése kapcsán újabb eszközökkel bevezetéseA szabályozásában a differenciálás alapja a következő. szükséges. Az erre vonatkozó részletes javaslatait aAhol az egyéni kártérítési igény várhatóan magas, a szerző vezetésével a „Felek és más perbeli személyek,törvényhozó az opt-in rendszert preferálja, megkíván- kollektív igényérvényesítés, közérdekű kereset” elne-va, hogy a csoport tagjai nevesíthetők legyenek. Az ön- vezésű III. számú Polgári perjogi kodifikációs munkabi-állóan „nem életképes” ügyek tekintetében jellemzően zottság – az igazságügyi miniszter részére 2015. októ-nagy az inaktivitás a potenciális felperesek oldalán. ber 30-án előterjesztett Szakértői Javaslat53 részekéntErre tekintettel ezekben az ügyekben egy opt-out alapú – kidolgozta, ennek publikussá tétele 2016 tavaszánmegoldás vélhetően nem sérti a fogyasztók alkotmá- nyarán várható.nyos jogait, akik a pertárgyértékre tekintettel önállóanáltalában nem érvényesítenék az igényüket. Így két el- 53  Varga István – Éless Tamás (szerk.): A polgári perjogi kodifikációról szóló 1267/2013. (V. 17.) Korm. határozat által elkészíteni rendelt munka- 52  Wagner, 78. bizottsági szakértői javaslat normaszöveg- és indokolás tervezete.AZ EURÓPAI BÍRÓSÁG ÍTÉLETEA WEBMINDLICENSES KFT. ÜGYÉBENAdózói magatartás nyomozati eszközökkel való ellenőrzése kontra adózói szabadságSzabó IldikóPhD hallgató (PPKE JÁK)1. AZ ALAPÜGY ÉS AZ ELŐZETES idejű, erotikus jellegű, interaktív audiovizuális szolgál- DÖNTÉSHOZATAL IRÁNTI KÉRELEM tatásokat nyújtott. Ugyanezen a napon a WebMindLi- censes Kft. licencszerződéssel bérbe adta e know-how-t A WebMindLicenses Kft. Magyarországon bejegyzett a madeirai (Portugália) székhelyű Lalib – Gestão e In-gazdasági társaság, amelyet 2009-ben alapítottak, és vestimentos Lda.-nak (a továbbiakban: Lalib).amelyben annak vezető tisztségviselője kizárólagos tő-kerészesedéssel rendelkezik. Egy 2009. szeptember A WebMindLicenses Kft.-nél a Nemzeti Adó- és Vámhi-1-jén kelt szerződés alapján WebMindLicenses Kft. olyan vatal Kiemelt Adózók Igazgatósága a 2009–2011. évekreinternetes oldal működtetését lehetővé tevő know- vonatkozóan bevallások utólagos vizsgálatára irányulóhow-t szerzett meg ingyenesen a portugál székhelyű ellenőrzést végzett, és az ellenőrzés lezárultával a Web-Hypodest Patent Development Company nevű társaság- MindLicenses Kft. terhére összesen 21  513  161  000 Fttól, amelynek segítségével a világ különböző pontjain ta- adókülönbözetet állapított meg.lálható természetes személyek között létrejövő valós A másodfokú adóhatóság az elsőfokú határozatot rész- ben megváltoztatta, egyébként helybenhagyta, amely| 30 ELJÁRÁSJOGI SZEMLE /2016   1

adóhatósági határozat a kézbesítéssel jogerőssé vált. A és portugál (16%) héa-kulcs közötti eltérés mindösszeWebMindLicenses Kft. a jogerős másodfokú adóhatósági négy százalék volt. Melchior Wathelet azt is fontosnakhatározat bírósági felülvizsgálatát kezdeményezte a Fő- tartja megjegyezni, hogy a kérdéses weboldalhoz kap-városi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróságnál, amely csolódó bevételek fele olyan, az Unió területén kívül2014. szeptember 3-án – az eljárás felfüggesztése mellett lakó ügyfelektől származik, akik a héa-irányelv értel-– előzetes döntéshozatali eljárás kezdeményezéséről mében mentesülnek a héa megfizetése alól, függetlenüldöntött, és 17 kérdést terjesztett az Európai Bíróság elé. attól, hogy a szolgáltatatás nyújtását Magyarországról,A bírósági kérelemben előterjesztett 17 előzetes döntés- vagy Portugáliából szervezik.hozatali kérdés valójában 3 fő kérdéskört érint. A főtanácsnok arra is rámutat, hogy a WebMindLi- Az első kérdéskör arra irányul, hogy az adóhatóság censes Kft. állítása szerint a Lalib bevonására 2008-milyen tények, körülmények mérlegelése alapján dönt- ban a livejasmin.com weboldalhoz kapcsolódó know-het arról, hogy egy szerződés – az abban lévő kikötések how hasznosításával összefüggésben azért volt szük-miatt – az adóhatóság által átminősíthető, illetve az ség, mert a magyarországi bankok vagy nem kínáltak aadózó által megvalósított magatartás visszaélésnek felnőtt tartalmú szolgáltatást nyújtó vállalkozásoknakminősül. az e szolgáltatások ellenértékének beszedését lehetővé tevő bankkártya-szolgáltatásokat, vagy technikailag A második kérdéskör arra vonatkozik, hogy a magyar nem voltak felkészülve ilyen banki szolgáltatások nyúj-és a portugál adóhatóság közötti kölcsönös tájékozta- tására. Ráadásul akkoriban a WebMindLicenses Kft.tási kötelezettség kiterjed-e a magyar és a portugál számára nem állt rendelkezésre megfelelő kapcsolatigazdasági társaság közötti ügyletet átminősítésére. hálózat és tudás weboldalak nemzetközi szinten törté-E kérdéskört érintően tekintettel kell-e lenni az adókö- nő üzemeltetésére. A főtanácsnok azt is kiemeli, hogytelezettségek változására is. az a körülmény, hogy a Webmindlicenses Kft. ellenőr- zést gyakorolhatott a Lalib tevékenysége felett – ide- Végezetül a harmadik kérdés arra irányul, hogy az értve azt is, hogy Webmindlicenses Kft. vezetőjénekadóhatóság jogosult volt-e arra, hogy a nyomozati szerv utasításait a portugál cég kivétel nélkül követte –, nemáltal végzett titkos információgyűjtés keretében meg- jelenti azt, hogy a Lalib ne lett volna ténylegesen jelenszerzett információkat az adóellenőrzés megállapításai Portugáliában és ne folytatott volna ott tényleges gaz-alapjául figyelembe vegye. dasági tevékenységet. Amint ugyanis az a portugál kor- mány írásbeli észrevételeiből kiderül, a Lalib mind az2. A FŐTANÁCSNOKI INDÍTVÁNY emberi erőforrások, mind pedig a technikai felszerelt- Melchior Wathelet főtanácsnok mindenekelőtt rámu- ség terén állandó, megfelelő és önálló struktúrával ren- delkezik, és Portugáliában rendszeresen eleget tesz aztat arra, hogy az a körülmény, hogy valamely vállalko- adófizetési kötelezettségének. Ezzel szemben a magyarzás egy olyan másik tagállamban letelepedett vállalko- adóhatóság elmondása szerint a WebMindLicenses Kft.zás szolgáltatásainak igénybevétele mellett dönt, ahol alkalmazásában csak egy ügyintéző, és egy félállásúalacsonyabb héa-kulcsok vannak hatályban, önmagá- jogtanácsos álltak.ban nem minősül a szolgáltatásnyújtás szabadságávalvaló visszaélésnek. A gazdasági szereplőknek ugyanis Mindezen körülmények – és feltéve, hogy a Fővárosijoguk van az uniós jogból eredő alapszabadságokat oly Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság vizsgálata meg-módon gyakorolni, hogy minimalizálják az adóterhei- erősíti a fenti állítások ténybeli alapjainak valóságtar-ket, feltéve, hogy az érintett szabadság gyakorlására talmát – a főtanácsnok szerint elegendőnek tűnnek an-ténylegesen sor kerül valamely gazdasági vagy keres- nak megcáfolásához, hogy a kérdéses licencszerződéskedelmi tevékenység végzése céljából. megkötésének fő célja adóelőny megszerzése volt. A főtanácsnok ugyanakkor hangsúlyozza, hogy az A magyar hatóságok titkos adatgyűjtésével kapcsolat-alapszabadságokkal, illetve a héa-irányelv rendelkezé- ban a főtanácsnok úgy látja, hogy a magán és családi életseivel való visszaélésnek minősül az, ha az uniós jog tiszteletben tartásához, illetve a személyes adatok vé-szabályainak formális betartása mellett valamely ügy- delméhez való, az Unió Alapjogi Chartájában deklaráltlet eredménye egy olyan adóelőny megszerzése, amely jogoknak a visszaélések, a csalások és az adóelkerülésellentétes e szabályok céljával. A Fővárosi Közigazgatá- érdekében történő korlátozásával összefüggésben sérültsi és Munkaügyi Bíróságnak ezért meg kell vizsgálnia, az arányosság követelménye. Minderre azokból a körül-hogy a jelen ügyben vitatott licencszerződés egy olyan ményekből következtet – amelyek valóságtartalmánakfiktív szerződésnek minősül-e, amelyet egyedül annak vizsgálata a Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíró-a látszatnak a keltése céljából kötöttek meg, hogy a kér- ság feladata –, hogy a WebMindLicenses Kft.-től bíró en-déses szolgáltatásokat a Lalib nyújtja, noha azokat va- gedély nélkül foglaltak le elektronikus leveleket, vala-lójában a WebMindLicenses Kft. nyújtotta úgy, hogy a mint, hogy e cégnek nem volt lehetősége sem annak el­Portugáliában való letelepedésnek nem volt valós gaz- len­őrzésére, hogy a telefonbeszélgetéseinek lehallgatásadasági tartalma. egy ilyen engedély alapján történt-e, sem pedig a kérdé- ses engedély vitatására. Amennyiben a magyar bíróság Emellett a főtanácsnok szerint a magyar bíróságnak ténylegesen megállapítaná a Charta által biztosított em-azt is meg kell vizsgálnia, hogy a vitatott ügylet fő célja lített jogok megsértését, úgy a főtanácsnok szerint nemadóelőny elérése volt-e. E tekintetben a főtanácsnok ki- szabadna figyelembe vennie a jogellenesen megszerzettemeli, hogy az első licencszerződés megkötésekor vagy felhasznált bizonyítékokat.(2008 februárjában) az alkalmazandó magyar (20%)/2016   1  |ELJÁRÁSJOGI SZEMLE 31

3. AZ ÍTÉLET ÉRVELÉSE tatást ténylegesen nem a licencbe vevő társaság, hanem Az EuB C-419/14. számú, 2015. december 17-i ítélete valójában a licencbe adó társaság nyújtotta, teljesen mesterséges megállapodásnak minősül-e. Emellett el-a WebMindlicenses Kft. és Lalib közötti licenceszerződés engedhetetlen annak tisztázásával, hogyadójogi átminősítése tekintetében két alapvetésből in-dul ki. Az egyik, hogy az adócsalás, az adóelkerülés, il- – a licencbe vevő társaság gazdasági tevékenységeletve más visszaélések elleni küzdelem olyan célki- székhelyének vagy állandó telephelyének Madeirá-tűzés, amelyet a héa-irányelv elismer és támogat. A má- ra történő áthelyezése valós letelepedésnek mi-sik, hogy a héa területén alkalmazandó visszaélésszerű nősült-e,magatartás tilalmának elve tiltja a teljesen mestersé-ges, valós gazdasági tartalmat nélkülöző, kizárólag – WebMindLicenses Kft. az érintett gazdasági tevé-adóelőny megszerzését célzó megállapodásokat.1 kenység gyakorlása érdekében üzlethelyiségek, technikai és humán erőforrások formájában nem Az EuB álláspontja szerint annak megállapítása a rendelkezett-e megfelelő struktúrával, továbbászóban forgó licencszerződés visszaélésszerű gyakor-latból eredt, amely a Madeirán alkalmazott alacso- – WebMindLicenses Kft. e gazdasági tevékenységetnyabb héa-mérték kihasználására irányult, azt kell bi- nem a saját nevében, saját javára, saját felelősségé-zonyítani, hogy az említett szerződés leplezte azt a re és saját kockázatára végezte-e.5tényt, hogy az érintett szolgáltatást nem a Lalib nyúj-totta Madeirán, hanem azt valójában a WebMindLicen- Tagállami adóhatóságok közötti együttműködés tekin-ses Kft. biztosította Magyarországon, hiszen ebben az tetében a tagállami bíróság lényegében arra vár vá-esetben a licencszerződés teljesen mesterséges megál- laszt, hogy a hozzáadottérték-adó területén történőlapodásnak minősül.2 közigazgatási együttműködésről és csalás elleni küz- delemről szóló, 2010. október 7-i 904/2010 tanácsi ren- Annak megállapítása érdekében, hogy az említett deletet (a továbbiakban: 904/2010 rendelet) úgy kell-eszerződés mesterséges megállapodásnak minősül-e, a értelmezni, hogy valamely tagállam adóhatósága atagállami (magyar) bíróság feladata az összes ténybeli héa-fizetési kötelezettség keletkezését vizsgálja, akkorelem vizsgálata, különösen annak tisztázásával, hogy a a szolgáltatással érintett másik tagállam adóhatóságá-Lalib gazdasági tevékenysége székhelyének vagy állan- hoz megkereséssel kell fordulnia.6 E tekintetben az EuBdó telephelyének Madeirára való áthelyezése valós le- kifejtette, hogy az említett rendelet első cikke megálla-telepedésnek minősült-e. Továbbá hogy a Lalib társa- pítja azokat a feltételeket, amelyek szerint az illetékesság az érintett gazdasági tevékenység gyakorlása érde- tagállami hatóságok együttműködnek egymással és akében üzlethelyiségek, technikai és humán erőforrások Bizottsággal, és e célból szabályokat és eljárásokat ha-formájában nem rendelkezett-e megfelelő struktúrá- tároz meg, nem pontosítja, hogy valamely tagállamval, továbbá hogy az említett társaság e gazdasági tevé- adóhatósága mely feltételek között lehet köteles arra,kenységet nem a saját nevében, saját javára, saját fele- hogy megkereséssel forduljon valamely másik tagállamlősségére és saját kockázatára végezte-e.3 adóhatóságához.7 Továbbá a rendelet preambuluma (7) bekezdésében szereplő kötelezettség szerint a tagálla- Ezzel szemben azok a körülmények, hogy moknak közösen kell biztosítaniuk, hogy a héa helye- – a WebMindLicenses Kft. vezető tisztségviselője és sen kerüljön megállapításra.8 Ennek megfelelő helyes eljárás különösen az, ha valamely tagállam adóhatósá- egyedüli tagja a know-how-jának megalkotója volt, ga tudomással bír arról, hogy valamely másik tagállam – a WebMindLicenses Kft. vezető tisztségviselője és adóhatósága olyan információkkal rendelkezik, ame- lyek hasznosak, sőt elengedhetetlenek annak megálla- egyedüli tagja befolyást vagy irányítást gyakorolt e pításához, hogy a héa az első tagállamban felszámítha- know-how fejlesztésére és hasznosítására, vala- tó-e.9 Ennek következtében az EuB álláspontja szerint a mint a know‑how‑n alapuló szolgáltatásnyújtásra, 904/2010 rendeletet úgy kell értelmezni, hogy vala- – az említett szolgáltatások nyújtásához szükséges mely tagállam adóhatósága, amely tagállamok közötti technikai eszközök, személyi állomány, pénzügyi szolgáltatásokra nézve vizsgálja a héafizetési kötele- tranzakciók kezelését alvállalkozók végezték, zettség keletkezését, köteles tájékoztatáskéréssel for- önmagukban nem tűnnek döntő jelentőségűnek.4 dulni e más tagállam adóhatóságához, amennyiben az Az EuB szerint a tagállami bíróság feladata az alapügy ilyen kérelem szükséges, sőt elengedhetetlen a héa-kö-összes körülményének vizsgálata, és ehhez kapcsoló- telezettség megállapításához.10dóan annak megállapítása is, hogy e szerződés, amen�-nyiben leplezte azt a tényt, hogy a szóban forgó szolgál- Titkos információgyűjtés jogszerűsége tekintetben az EuB leszögezte, hogy nem ellentétes az uniós joggal, ha 1  A Bíróság a Halifax és társai ítélet (C 255/02, EU:C:2006:121) 74. és az adóhatóság egy párhuzamosan folyó és még le nem75. pontjában kimondta, hogy a héa-rendszerben a visszaélésszerű ma- zárt büntetőeljárás keretében beszerzett bizonyítéko-gatartás megállapításához szükséges az, hogy kat használhat fel közigazgatási eljárás keretében a héa területén fennálló visszaélésszerű gyakorlat bizonyítá- – a héa-irányelv és az azt átültető nemzeti jogszabályok vonatkozó rendelkezéseiben előírt feltételek formális fennállása ellenére az 5  Ítélet 50. pontja. érintett ügyletek eredménye olyan adóelőny megszerzése legyen, 6  Ítélet 55. pontja. amely ellentétes e rendelkezések célkitűzéseivel, 7  Ítélet 56. pontja. 8  Ítélet 57. pontja. – az objektív körülmények összességéből kitűnjön, hogy a szóban for- 9  Ítélet 58. pontja. gó ügyletek elsődleges célja ezen adóelőny megszerzése. 10  Ítélet 59. pontja. 2  Ítélet 43–44. pontjai. 3  Ítélet 45. pontja. 4  Ítélet 46. pont.| 32 ELJÁRÁSJOGI SZEMLE /2016   1

sa érdekében, feltéve hogy az uniós jog, különösen a személlyel szemben olyan aktus meghozatalát helyeziCharta által biztosított jogokat tiszteletben tartják.11 kilátásba, amely e személlyel szemben kifogásokat tar- talmaz. Ezen elv értelmében azon határozatok címzett- Az elismert jogok és szabadságok gyakorlása – így a jei számára, amelyek e címzettek érdekeit érzékelhetőenmagán- és családi élet tiszteletben tartásához való jog érintik, lehetővé kell tenni, hogy érdemben kifejthessék– csak a törvény által, valamint az említett jog lényeges álláspontjukat azon elemekkel kapcsolatban, amelyekretartalmának tiszteletben tartásával korlátozható. Az a közigazgatási szerv határozatát alapozni kívánja. E kö-arányosság elvére figyelemmel, korlátozásukra csak telezettség a tagállamok közigazgatási szerveire hárul,akkor és annyiban kerülhet sor, ha az elengedhetetlen, amennyiben azok az uniós jog hatálya alá tartozó hatá-és ténylegesen az Unió által elismert általános érdekű rozatokat fogadnak el, akkor is, ha maga az uniós jogcélkitűzéseket vagy mások jogainak és szabadságainak nem ír elő kifejezetten ilyen alakszerűséget.21 A jelenvédelmét szolgálja.12 ügyben a WebMindLicenses Kft. írásbeli észrevételeiből és a tárgyaláson lezajlott vitákból kitűnik, hogy az adó- A jelen ügyben a bizonyítékok büntetőeljárás kereté- hatóság hozzáférést biztosított e társaság részére azben való beszerzése vonatkozásában a magán- és családi utólagos adóellenőrzés tárgyában hozott határozat alá-élet tiszteletben tartásához való jog13 tartalmát és terje- támasztásaként bizonyítékként felhasznált telefonbe-delmét az Emberi Jogok Európai Bírósága ítélkezési gya- szélgetések lehallgatási jegyzőkönyveihez és elektroni-korlatára is figyelemmel kell értelmezni, mivel a magán- kus levelekhez, és hogy a WebMindLicenses Kft.-nek le-és családi élet tiszteletben tartásához való jog az Euró- hetősége volt arra, hogy őt az említett határozat megho-pai Unió Alapjogi Charta és az Emberi Jogok Európai zatala előtt meghallgassák a szóban forgó bizonyítékok-Egyezménye alapján is védendő érték.14 Így amennyiben kal kapcsolatban, aminek vizsgálata ugyanakkor a kér-a távközlési rendszerek útján való kommunikáció lehall- dést előterjesztő bíróság feladata.22gatása a magán- és családi élet tiszteletben tartásáhozvaló jog gyakorlásába történő beavatkozásnak mi- 4. A RENDELKEZŐ RÉSZ ÉS A RATIO DECIDENDInősül.15 Ugyanez vonatkozik az elektronikus levelezés A tagállami bíróság feladata az alapügy összes körül-természetes személyek üzleti és kereskedelmi helyisé-geiben vagy jogi személyek helyiségeiben való házkuta- ményének vizsgálata annak megállapítása érdekében,tás során történő lefoglalására.16 Ilyen korlátozásra en- hogy a WebMindLicenses Kft. és a Lalib közötti licenc-nélfogva csak akkor kerülhet sor, ha azt jogszabály írja szerződés leplezte-e azt a tényt, hogy a szóban forgóelő, továbbá ha az az arányosság elvére figyelemmel szolgáltatást ténylegesen nem a licencbe vevő társaság,szükséges, és ténylegesen az Unió által elismert általá- hanem valójában a licencbe adó társaság nyújtotta, azaznos érdekű célkitűzéseket szolgálja.17 a szerződés teljesen mesterséges megállapodásnak mi- nősül-e. Továbbá elengedhetetlen annak tisztázása, Ami az arányosság elvét illeti, a Bíróság korábban hogy a licencbe vevő társaság gazdasági tevékenységemegállapította, hogy annak értelmében a tagállamok székhelyének vagy állandó telephelyének Madeiráraáltal elfogadható intézkedések nem terjeszkedhetnek történő áthelyezése valós letelepedésnek minősült-e.túl azon a mértéken, amely a héa pontos beszedésére ésaz adókijátszás elkerülésére irányuló célok eléréséhez A Bíróság álláspontja szerint a 904/2010/EU tanácsiszükséges.18 rendeletet úgy kell értelmezni, hogy valamely tagállam adóhatósága, amely olyan szolgáltatásokra nézve vizs- Ezzel szemben a magán- és családi élet tiszteletben gálja a hozzáadottértékadó-kötelezettség keletkezését,tartásához való jogra tekintettel meg kell állapítani, amelyek más tagállamokban már ezen adó alá tartoz-hogy az olyan bizonyítékok adóhatóság általi felhasz- nak, köteles tájékoztatáskéréssel fordulni ezen másnálása, amelyeket egy le nem zárt büntetőeljárás kere- tagállamok adóhatóságaihoz, amennyiben az ilyen ké-tében, távközlési rendszerek útján való kommunikáció relem szükséges, sőt elengedhetetlen a hozzáadottér-lehallgatása és elektronikus levelezések lefoglalása út- ték-adó első tagállamban való felszámíthatóságánakján szereztek be, önmagában e jog korlátozásának mi- megállapításához.nősül.19 E tekintetben hangsúlyozni kell, hogy a magán-és családi élet tiszteletben tartásához való jog gyakor- Az EuB szerint a nemzeti bíróság feladata, hogy meg-lása a törvény által korlátozható, azonban az erre vo- vizsgáljanatkozó jogszabályi rendelkezésnek kellően egyértel-műnek és pontosnak kell lennie.20 – egyrészt, hogy a távközlési rendszerek útján való kommunikáció lehallgatása és az elektronikus le- Mindazonáltal a védelemhez való jog tiszteletben tar- velek lefoglalása olyan nyomozati eszköz volt-e,tása az uniós jog általános alapelvének minősül, amelyet amelyet törvény írt elő, és amely szükséges volt aakkor kell alkalmazni, ha a közigazgatási szerv valamely büntetőeljárás keretében, 11  Ítélet 68. pontja. – másrészt pedig az ilyen eszközökkel beszerzett bi- 12  Az Európai Unió Alapjogi Charta 52. cikk (1) bekezdése alapján. zonyítékoknak az említett hatóság általi felhaszná- 13  Az Európai Unió Alapjogi Charta 7. cikke és az Emberi Jogok Európai lását szintén törvény írta-e elő, és az szükségesEgyezmény 8. cikke alapján. volt-e. 14  Ítélet 70. pontja. 15  Ítélet 71. pontja. 21  Ítélet 84. pontja. 16  Ítélet 72. pontja. 22  Ítélet 85. pontja. 17  Ítélet 73. pontja. 18  Ítélet 74. pontja. 19  Ítélet 80. pontja. 20  Ítélet 81. pontja./2016   1  |ELJÁRÁSJOGI SZEMLE 33

Ezenkívül e bíróság feladata annak vizsgálata, hogy a Logikailag csekély relevanciája van annak, hogy kivédelemhez való jog tiszteletben tartása általános elvé- alkotta meg a know-how-t, jelentőséggel az bír, hogy anek megfelelően az adóalanynak a közigazgatási eljárás know-how-t licencbe adó gazdasági társaság a való-keretében lehetősége volt-e arra, hogy e bizonyítékok- ságban nem engedte át a hasznosítás jogát, és ez alap-hoz hozzáférjen, és azokkal kapcsolatban meghallgas- ján álláspontom szerint nem lehet semmilyen követ-sák. Amennyiben a nemzeti bíróság azt állapítja meg, keztetést levonni. Releváns tény a know-how tulajdo-hogy ezen adóalany számára nem biztosították e lehe- nosának a know-how hasznosítására vonatkozó viszo-tőséget vagy hogy e bizonyítékokat az Európai Unió nya.25Alapjogi Chartájának megsértésével szerezték be abüntetőeljárás keretében vagy használták fel a köz- A releváns tények megállapítása körében a licenc-igazgatási eljárásban, akkor az említett nemzeti bíró- szerződés az az alap, melyhez képest egyáltalán vizs-ságnak ki kell zárnia e bizonyítékokat, és amennyiben gálható, hogy annak tényleges gazdasági tartalmaebből következően az említett határozat megalapozat- megvalósult-e26, vagy csupán a forma adott. Az ebbenlanná válik, azt hatályon kívül kell helyeznie. Ugyan- foglaltak szerint ugyanis a licencbevevőnek mint elkü-csak ki kell zárni e bizonyítékokat, ha e bíróság nem jo- lönült gazdasági társaságnak saját kockázatára és fele-gosult annak ellenőrzésére, hogy e bizonyítékokat a lősségére, profitorientáltan kellene működnie, ennekbüntetőeljárás keretében az uniós joggal összhangban keretében a know-how-val kapcsolatos üzleti döntése-szerezték-e be, vagy valamely büntetőbíróság által ket neki kellene meghoznia, míg az adózó kötelezettsé-kontradiktórius eljárás keretében már lefolytatott ge csupán a know-how átadása és a jogdíj realizálása.vizsgálat alapján legalább nem győződhet meg arról, Ennek ellenére azt mutatják a bizonyítékok, hogy a leg-hogy azokat e joggal összhangban szerezték be. alacsonyabb szintű operatív döntéstől kezdve addig, hogy egyáltalán a „hasznosítást” melyik országba he-5. AZ ÉRVELÉS KRITIKÁJA lyezi át, minden döntést a WebMindLicenses Kft. ügy-5.1. Szerződés adójogi átminősítése vezetője hozott meg. Ezen üzleti döntések eredménye- képpen pedig a licencbeadó folyamatosan úgy jutott A WebMindLicenses Kft. által nyújtott szolgáltatás hozzá a jogdíjbevételhez, hogy eközben a licencbevevőelsősorban az annak nyújtását lehetővé tevő techniká- veszteséges működést mutatott.ra, illetve az igénybevétel és a szolgáltatás ellenértékemegtérítése módjára figyelemmel lényegesen eltér a Alapvetően téves az a megközelítést, hogy a bíróságnem interneten keresztül nyújtott szolgáltatásoktól, il- kívülálló magánszemélyként kezeli a WebMindLicen-letve még ez utóbbiaktól is megkülönböztető jellegze- ses Kft. ügyvezetőjét, és állítása szerint az adóhatóságtességeket mutat. Jelen ügyben álláspontom szerint e személy tevékenységét tudja be egy jogi személynek.nem a WebMindLicenses Kft. és a felnőtt tartalomszol- Az irányadó tényállás ezzel szemben ugyanis az, hogy agáltatók vagy a felhasználók közötti szerződéses kap- WebMindLicenses Kft. által megkötött licencszerződéscsolat érdemel figyelmet, hanem a szerződés, illetve a a formai kikötései ellenére a tényleges gazdasági tar-jogi aktus, amelynek eredményeként a WebMindLicen- talmát tekintve nem valósult meg.ses Kft. egy know-how-t23 térítésmentesen kap meg ésegy másik tagállamban székhellyel rendelkező cégnek Álláspontom szerint a tagállami bíróságnak azt kelllicencszerződéssel ad bérbe. Ennek következtében ál- vizsgálnia, hogy a magánszemély külső tanácsadási te-láspontom szerint nem elsősorban a WebMindLicenses vékenysége kimeríti-e know-how hasznosításának de­Kft. felhasználók felé történő szolgáltatásnyújtási tevé- fi­nícióját, e tevékenység kinek tudható be, illetve mi akenysége a meghatározó a jelen ügyben, hanem valójá- jelentősége, hogy a szerződő felek jogi személyek, Web-ban a Lalib céggel kötött licencszerződés. MindLicenses Kft. ügyvezetője pedig nem jogi személy, és van-e jelentősége, hogy a szükséges technikai eszkö- Jelen ügy vonatkozásában egyes irányokat alapvető- zök, személyi állomány, pénzügyi tranzakciók kezelé-en le kell zárni: sét alvállalkozók végzik. – A szolgáltatásnyújtás fogalmát objektív jellegűnek A kiinduló-helyzetként a WebMindLicenses Kft. kell tekintetni az érintett ügyletek céljától és ered- rendelkezik a know-how-val. Ezt a felek által nem vi- ményétől függetlenül, és anélkül hogy az adóható- tatott tényt a bíróság nem hagyhatja figyelmen kí- ság köteles lenne vizsgálatot indítani az adóalany vül.27 Az sem vitatott körülmény, hogy a hasznosítás szándékának24 megállapítása iránt. megtörtént, a weblap üzemeltetéséből a WebMindLi- censes Kft.-nek jelentős bevétele és haszna is szár- – Az ügylet adókötelesnek minősülése szempontjá- mazott, ezért amennyiben helyes az az álláspont, ból a valós gazdasági és kereskedelmi tartalom fi- hogy a hasznosítási szerződés nem ment teljesedés- gyelembevétele a közös héa-rendszer alkalmazásá- be, hiszen nak alapvető követelménye. – a licencbevevőnek legfeljebb a fizetési rendszerrel 23  Tattay Levente: A know-how fogalom fejlődése. Jogtudományi köz- kapcsolatos szerződéskötésben lehetett szerepe,löny, 2002/9. 409–412. de a know-how hasznosításban nem, és 24  Szilovics Csaba: Csalás és jogkövetés az adójogban. Budapest, Gon- 25  Tattay Levente: A szabadalmi és know-how licencia csoportmente-dolat Kiadó, 2003. 26. sítések. Iparjogvédelmi és szerzői jogi szemle, 2013/4. 5–24. 26  Szalai Ákos: A magyar szerződési jog gazdasági elemzése. Budapest, L’Harmattan, Széchenyi István Szakkollégium. 2013. 97−99. 27  Lomnici Zoltán: Pénzügyi ítélkezés. Budapest, HVG-ORAC Lap- és Könyvkiadó Kft., 2001. 31−32.| 34 ELJÁRÁSJOGI SZEMLE /2016   1

– a feleknek nem is volt olyan szándéka hogy a játszások, adókikerülések, illetve más visszaélések el- know-how-hasznosítás lehetősége átkerüljön a li- leni küzdelem olyan célkitűzés29, amelyet a vonatkozó cencheadótól a licencbe vevőhöz, uniós szabályozás elismer és támogat és a joggal való visszaélés tilalmára vonatkozó elv végeredménybenakkor a hasznosítási tevékenység értelemszerűen nem tiltja a teljesen mesterséges, valós gazdasági tartalmatmerülhet fel máshol, mint ahol maga a know-how van, nélkülöző, kizárólag adóelőny megszerzését célzó meg-és ahol a hasznosításból eredő bevétel realizálódik állapodásokat.színleg jogdíj formájában. Álláspontom szerint, ha a valós gazdasági tartalom A jogi személy csak a természetes személy ügyveze- és a vonatkozó ügyleti rendelkezés között eltérés van,tőjén keresztül hozhat döntéseket, ezért nincs jogalap- akkor a szerződéses kikötéseket át kell minősíteni30 olyja annak a kérdésnek, mely valamely társaság működé- módon, hogy az a helyzet kerüljön visszaállításra,sét elhatárolja a cégvezetéstől. Ha a know-how-val nem amely a visszaélésszerű gyakorlatot megtestesítő ügy-vitásan WebMindLicenses Kft. rendelkezik, a know- letek hiányában állt volna fenn.how hasznosításából eredő bevételek felett jogdíjként aWebMindLicenses Kft. diszponál, akkor ezen társaság Mindezek alapján jelentőséggel bír, hogy a „licencbeügyvezetője által ezen hasznosítás keretében hozott adó gazdasági társaság vezető tisztségviselője ésdöntések is a társaság tevékenységének részei. 100%-os tulajdonosa az a magánszemély, aki a licenc- szerződéssel egyébként átruházott know-how megal- Álláspontom szerint az EuB nem tulajdonított megfe- kotója”, hogy „e magánszemélynek informálisan lehetlelő jelentőséget önmagában annak, hogy az internet­ vagy van-e befolyása a licencbe vevő gazdasági társa-alapú szolgáltatás nyújtásához szükséges technikai ság általi hasznosítás módjára, annak üzleti döntései-eszközöket, személyi állományt, fizetési rendszert al- re”. Szerepet játszik továbbá az értékelésben az a körül-vállalkozók végzik. Az alvállalkozók által végzett tevé- mény is, hogy „a know-how megalkotója egyébkéntkenység kapcsán nem annak van jelentősége, hogy azo- szakmai tanácsadással, a know-how fejlesztésére vagykat igénybe veszik-e vagy nem, hanem a licencbeadó és hasznosítására vonatkozó tanácsaival közvetlenülaz alvállalkozók közötti személyi kapcsolatoknak és vagy közvetve részt vesz vagy részt vehet a know-függőségi viszonyok alapján annak, hogy valójában ki how-n alapuló szolgáltatás nyújtásával kapcsolatos üz-veszi igénybe azokat. A licencadó – a szerződés formá- leti döntésekben”. Ugyanígy jelentőséggel bír a héalis kikötései alapján – úgy adta át a hasznosítás jogát a szempontjából szolgáltatásnyújtó személy megállapí-licencbevevőnek, hogy annak előre tudnia kellett, hogy tása során az alapul fekvő szerződéses ügylet vizsgála-a hasznosítás megvalósításához szükséges technikai ta mellett, „hogy a know-how megalkotója mint magán-eszközök, személyi állomány, pénzügyi tranzakciók ke- személy befolyást, illetve meghatározó befolyást vagyzelését a hasznosítási jog átengedésével egyidejűleg át irányítást gyakorol-e a know-how-n alapuló szolgálta-is adja a licencbeadó társaság ügyvezetőjének egysze- tásnyújtás módjára”.mélyes irányítása alatt álló alvállalkozóknak. Az állandó ítélkezési gyakorlat szerint nem lehet az Relevanciája tehát nem az alvállalkozók bevonásának, uniós jogi normákra csalárd módon vagy visszaéléssze-hanem annak mikéntjének van, a Lalib Lda „alvállalko- rűen hivatkozni. Jóllehet a termékértékesítés és a szol-zói” nem a licencbevevő, hanem a licencbeadó utasításai gáltatásnyújtás adóköteles tevékenységeket meghatá-szerint dolgoznak, amennyiben a licencbeadó ügyveze- rozó fogalmainak31 mindegyike objektív jellegű, bizo-tője utasítására járnak el, és valójában ezek az alvállal- nyos esetekben van kivétel ezen elv alkalmazása alól.kozók azok, melyek diszponálnak a Lalib pénzügyei fe- Általánosságban nem állapíthatók meg sem azok a kö-lett. A bíróság elmulasztotta továbbá annak ismerteté- rülmények, amelyeket ennek az értékelésnek az elvég-sét, hogy a Lalib Lda „alvállalkozói” tulajdonosi köre zésekor figyelembe kell venni, és nem rendelhetőkmegegyezik a licencbeadó tulajdonosi körével, azaz a li- ezekhez a körülményekhez konkrét súlyok sem. A fi-cencbeadó úgy „szervezte ki” a hasznosítást, hogy azt gyelembe veendő körülmények és azok relatív súlya atovábbra is saját cégeken keresztül ő maga végzi. konkrét tényállás függvényében esetről esetre változ- hatnak, azokhoz abszolút, minden körülmények között Az alvállalkozók igénybevételének jelentősége jelen alkalmazható értékek nem rendelhetők. A Bíróság azügyben tehát abban áll, hogy ezen alvállalkozók a li- eset konkrét körülményeinek pontos ismerete hiányá-cencbeadó irányítása alatt állnak, ennek pedig az EuB ban nem végezheti el a tényállás körültekintő értékelé-gyakorlata szerint kiemelt szerepe van az ügylet mes- sét, a releváns körülmények kiszűrését és azok konkrétterséges jellegének megítélése során. konstellációra vetített súlyozását sem. Kiemelkedően fontos tehát, hogy az alapügyben eljá- Mindezek alapján a visszaélésszerű magatartás, aró nemzeti bíró mindezekre figyelemmel körültekintő- rendeltetésszerű joggyakorlás elvének32 sérülése meg-en állapítsa meg a szóban forgó ügylet valós gazdasági állapítható, és így az érintett ügyleteket át kell minősí-és kereskedelmi tartalmát fokozottan ügyelve arra,hogy a szerződés rendelkezései és az ügylet valóságos 29  Szilovics i. m. 31–32.gazdasági tartalma28 között a szerződő felek által szán- 30  Földes Gábor: Adójog. Budapest, Osiris Kiadó, 2004. 115–118.dékoltan különbség állhat fenn, ami eltérő és adott 31  Halustyik i. m. 227–239.esetben helytelen adóügyi megítéléshez vezethet. E te- 32  Az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény 2. §.kintetben fontos megjegyezni, hogy a lehetséges adóki- Szabó Ildikó: A rendeltetésszerű joggyakorlás elvének érvényesülése, rövid kitekintéssel a feltételes adómegállapítási eljárásra is. Iustum 28  Halustyik Anna: Pénzügyi Jog. Budapest, Pázmány Press, 2013. 88. Aequum Salutare. 2014/3. 143–162./2016   1  |ELJÁRÁSJOGI SZEMLE 35

teni oly módon, hogy az a helyzet kerüljön visszaállítás- Álláspontom szerint az egyes speciális körülményekra, amely a visszaélésszerűen végzett ügyletek hiányá- figyelembe vehetők annak megállapítása szempontjából,ban állt volna fenn. Az átminősítéssel33 kapcsolatos kö- hogy a kérdéses ügylet kizárólag adóelőny (tax advant-vetelményeket illetően kijelenthető, hogy az adókiját- age, avantage fiscal) elérésére irányult-e. Ugyana­ kkorszás elkerülése érdekében hozott tagállami intézkedé- sem arra vonatkozóan, hogy ezek a körülmények önma-sek nem haladhatják meg az e célok eléréshez szüksé- gukban megalapozhatják-e a visszaélésszerű magatar-ges mértéket. Ha a nemzeti bíró megállapítja a szerző- tás megállapítását, sem arra vonatkozóan, hogy – ha ön-dés és a megvalósítani kívánt ügylet valós gazdasági magukban nem elegendőek – ezeket a körülményekettartalma közötti eltérést, és hogy ez a WebMindLicen- milyen súllyal kell figyelembe venni a visszaélésszerűses Kft. visszaélésszerű magatartásának következmé- magatartás megállapíthatósága szempontjából, állás-nye, akkor el kell rendelnie a jogosulatlanul szerzett pontunk szerint nem adható általános jellegű, kategori-adóelőny elvonását. kus válasz. E körülmények jelentőségét az adott ügy szempontjából, annak összes egyéb körülményével A jelen ügyben azt szükséges vizsgálni, hogy az uniós együttesen kell értékelni. E körülmények – tehát ajogi szabályozás alkalmazása nem kerül-e olyan módon tényállás – részletes vizsgálatára és értékelésére nem azkiterjesztésre, hogy az vonatkozik a gazdasági szerep- EU Bíróságnak, hanem a tagállami bíróságnak van lehe-lők visszaélésszerű magatartására is, vagy azon ügyle- tősége és egyúttal ez kötelezettsége is.tekre, amelyet nem a rendes kereskedelmi ügyletek ke-retében hajtanak végre, hanem kizárólag abból a célból, Az átminősítés szükségességét nem befolyásolja pél-hogy csalárd módon részesüljenek az uniós jog által dául a teljesítési hely megváltoztatásának kérdése, mi-biztosított előnyökből.34 Ugyanis a jogalanyok az uniós vel ez valójában egy következménye a szolgáltatásnyúj-jog normáira nem hivatkozhatnak csalárd módon35 tás objektív értelmezésének. Ezt támasztja alá, hogyvagy visszaélésszerűen. Ennélfogva a nemzeti hatósá- amennyiben az átminősítés szükségességét, illetvegoknak és bíróságoknak meg kell tagadniuk az uniós megtörténtét befolyásolhatná az, hogy az adóalany –jog által biztosított előnyt, ha objektív körülmények utóbb hibásnak minősített eljárás szerint – más tagál-alapján megállapítható, hogy e jogra csalárd módon lamban megfizette az ügylet után fizetendő héát, azvagy visszaélésszerűen hivatkoztak. végeredményben visszaélések számára nyitná meg a lehetőséget. Ugyanis amennyiben a más tagállamban A visszaélésszerű magatartás tilalma a héa területé- (tévesen) megfizetett héa ténye befolyásolhatná a szer-re is kiterjed. Az uniós ítélkezési gyakorlat a héa vonat- ződéses kikötések átminősítését (tehát az ügylet tény-kozásában rögzíti, hogy a visszaélésszerű magatartás leges tartalma szerinti adójogi minősítést), abban azmegállapításához egyrészt az szükséges, hogy a héára esetben az adóalanyok kivonhatnák magukat az uniósvonatkozó uniós szabályozás és az azt átültető nemzeti szabályok alapján rájuk érvényes tagállami adóztatásijogszabályok vonatkozó rendelkezéseiben előírt felté- joghatóság alól és saját cselekményükkel (héa megfize-telek formális fennállása ellenére az érintett ügyletek tése) másik tagállam joghatósága alá helyezhetnék ma-eredménye olyan adóelőny megszerzése legyen, amely gukat. Ezáltal az adóalanyok elhatározásától függne,ellentétes a fenti rendelkezések célkitűzéseivel.36 Más- hogy mely tagállam adóztatási joghatósága alá helyezikrészt az objektív körülmények összességéből ki kell magukat (mely tagállamban fizetik meg a héát). Ez el-tűnnie, hogy a szóban forgó ügyletek elsődleges célja lentmondana a héa rendszerének, objektivitásának,valamely adóelőny megszerzése. Az EU Bíróság állás- semlegességének, a teljesítési hely szabályok céljánakpontja szerint a visszaélésszerű magatartás tilalma és ezáltal sérülnének az uniós jog értelmében jogható-nem releváns azokban az esetekben, amikor a végzett sággal rendelkező tagállamok költségvetési érdekei.gazdasági tevékenységnek lehet más magyarázata is,mint pusztán az adóelőny elérése. Továbbá figyelem- Amennyiben az egyes szerződéses kikötések nemmel kell lenni arra is, hogy az uniós jog nem írja elő, tükrözik vissza az ügyletek valós gazdasági és kereske-hogy az adóalany a magasabb összegű héa befizetésé- delmi tartalmát – mert a kikötések olyan, teljesen mes-vel járó ügyletet válassza, amennyiben egyébként jog- terséges megállapodást képeznek, amely nem felel megszerűen választhat a kétféle ügylet között. Az adóala- az ügyletek valós gazdasági és kereskedelmi tartalmá-nyoknak joguk van az üzleti tevékenység folytatásának nak – a tagállami hatóságoknak azt adott esetben átlegkevésbé adóztatott módját választani. kell minősíteniük. A visszaélés megvalósulásának, az ügylet valós tartalmának megállapításához37 pedig a 33  Hadi László (szerk.): Az új adójog magyarázata 2010. Budapest. hatóságnak az ügylet valamennyi – többek között aHVG-ORAC Lap- és Könyvkiadó Kft., 2010. 49−51. kérdésekben is említett – körülményét az adott konk- rét esetre vonatkoztatva összességében kell értékelnie. 34  Sólyom Borbála: A joggal való visszaélés doktrínája és az adóvissza- 5.2. Tagállami adóhatóságok közötti együttműködésélés elleni küzdelem eszközei az általános forgalmi adóról szóló irány-elvben és az egyes uniós tagállamok jogszabályaiban. Iustum Aequum Ezzel kapcsolatban ugyanis eleve ellentmondásos,Salutare, 2014/1. 205–220. hogy sem a bíróság, sem a WebMindLicenses Kft. nem tud megjelölni a megállapítás kapcsán olyan tényállási 35  Sólyom Borbála: Az adóelkerülési technikák megítélése az EurópaiBíróság joggyakorlatában, különös tekintettel az általános forgalmi 37  Szakács Imre. Az adózás nagy kézikönyve. Budapest, Complex Kiadóadózás területére és a joggal való visszaélés doktrínájára. Adóvilág, Kft., 2006. 1283.2013/10. 8–12. 36  Erdős Éva: A káros adóverseny elméleti és gyakorlati kérdései azuniós adójogban. In: Burián László – Szabó Sarolta (szerk.): Arbitrandoet curriculum bene delidengo. Ünnepi kötet Horváth Éva 70. születésnapjaalkalmából. Budapest, Pázmány Press. 2014. 83–102.| 36 ELJÁRÁSJOGI SZEMLE /2016   1

elemet, vagy olyan bizonyítási eszközt38, melynek feltá- amelyeket ez utóbbi tagállam sokkal könnyebben tudrásához, illetve beszerzéséhez szükség lenne erre a megszerezni. Az ilyen ügyletek hatékony ellenőrzésemegkeresésre. A bíróság végzése tehát miközben felté- ezért a letelepedés szerinti tagállam információgyűjté-telezi a megkeresés hiányának szabálytalanságát, még sétől, illetve erre való képességétől függ.utalást sem tartalmaz arról, hogy milyen tárgyúnak,célúnak vagy tartalmúnak kellene lennie ennek a meg- Az EUB több ítéletében is értelmezte a tagállamok kö-keresésnek. zötti információcserére40 vonatkozó közösségi szabá- lyozást, melyekben olyan állandó értelmezés rajzolódik A 904/2010/EU tanácsi rendelet preambuluma (7) ki, mely szerint egy másik tagállam hatóságának meg-bekezdése csupán egy elvi jellegű kinyilatkoztatás és keresése a tényállás megállapítás szempontjából nemnem konkrét előírást tartalmaz, és főleg nem jelenti kötelező.azt, hogy olyan értesítési kötelezettséget ró az adóha-tóságra, melynek elmulasztása esetén az egyébként el- Álláspontom szerint a magyar adóhatóság saját jog-járásjogilag és anyagi jogilag kifogástalan megállapítás körében eljárva mérlegelheti tehát a konkrét eset egye-jogszerűsége megkérdőjelezhetővé váljon. A hivatko- di körülményei alapján, hogy foganatosít-e nemzetközizott bekezdés a magyar adóhatóság jogosultságát te- megkeresést a tényállás megállapítása érdekében.remti meg, a valós tényállás megállapításának elősegí- 5.3. Titkos információgyűjtés jogszerűségetését célozza, nem pedig mellőzhetetlen kötelezettsé-get jelent. Amennyiben a megállapított tényállás helyt- A valós tények szerint jelen ügyben a bírói engedély-álló, a megkeresés hiánya nem jelölhető meg eljárási hez kötött telefonlehallgatások elrendelésének célja nemszabály megsértéseként. a közteherviselés biztosítása, hanem a Nemzeti Adó- és Vámhivatalról szóló 2010. évi CXXII. törvény 63. § (1) be- A hivatkozott jogszabályhely tehát nem tényállás­ kezdése alapján bűnüldözési cél volt. Az adóhatóságegyeztetési kötelezettséget teremt, hanem a héa he- semmiféle titkos információgyűjtést nem végzett, nemlyes megállapításához szükséges segítség nyújtása ér- alkalmazott, ezzel az eszközzel a nyomozó hatóság élt adekében információk átadását teszi lehetővé. A megke- saját büntetőeljárása keretében, az ott kiépített garan­resés hiányának akkor lehetne érdemi jelentősége, ha ciák mellett. A bíróság előtt semmiféle olyan adat nemlenne olyan hiányzó tényállási elem, ami nem a Web- merült fel, olyan bizonyíték nem került becsatolásra,MindLicenses Kft. érdekkörébe tartozik, és amely nél- melyből akár csak feltételezhetné a bíróság, hogy a tit-kül a tényállás nem lenne megállapítható. Ez esetben a kos információgyűjtésre törvénytelenül (bírói engedélymagyar adóhatóságnak joga van megkeresni a portu- nélkül) került sor41, a WebMindLicenses Kft. sem hivat-gál adóhatóságot a hiányzó tényállási elem feltárásá- kozott soha arra, hogy a nyomozó hatóság információ-ra39, nem pedig kötelezettség e közös tényállás megál- gyűjtése nem felelt meg a jogállami garanc­ iáknak.lapítására. Ennélfogva csak az a kérdés merülhetne fel, hogy a Az adóhatóság azért nem foganatosított megkeresést nyomozó hatóság által törvényesen beszerzett bizonyí-a portugál adóhatósághoz, mert e körben sem közössé- ték felhasználhatóságát tiltja-e bármi a közigazgatásigi, sem hazai jogszabály nem ír elő kötelezettséget, a eljárásban. A NAV Bűnügyi Igazgatósága által a bizo-tényállás megállapítása nemzeti tagállami hatáskörbe nyítékok felhasználására adott engedély egyben azt istartozik, másrészt pedig a tényállás a portugál adóha- jelenti, hogy az átadott bizonyítékok felvételére, rögzí-tóság bevonása nélkül is megállapítható volt, nem me- tésére és a büntetőeljárásban történő felhasználása isrült fel olyan körülmény, melyre vonatkozóan az adó- jogszerűen történt. Alkotmányossági aggály nem me-hatóság szerint indokolt lett volna a portugál adóható- rülhet fel, azt a NAV tv. rendelkezéseinek betartása biz-ság megkeresése. tosítja. A fenti rendelkezések megtartása biztosítja az adóigazgatási eljárásban a bizonyítékok megismerésé- A nemzetközi megkeresések foganatosítására a nek és felhasználásának szükségességi-arányosságitényállás megállapítása érdekében sem közösségi jog- követelménynek való megfelelését.szabály, sem magyar jogszabály nem tartalmaz kötelezőesetet. A közösségi jogi szabályozás a héa helyes besze- Sem nemzeti jogszabály, sem a Charta nem tiltja ön-dése érdekében alkotta meg a közigazgatási együttmű- magában a bizonyításnak ezt a módját (szabad bizonyí-ködés szabályait, melyeknek nem az volt a célja, hogy tási rendszer működik), ezzel kapcsolatban ugyanazonfelállítsák a megkeresések kötelező eseteit, hanem az, garanciákat kell érvényesíteni, mint más bizonyítékokhogy a héa megfelelő beszedése érdekében jogosultsá- esetében, azaz elsősorban a kellő időben történő meg-gokkal ruházzák fel a tagállami adóhatóságokat. Ezt fe- ismerhetőségnek van jelentősége. Márpedig jelen ügy-jezi ki a Tanács 2010. október 7-i 904/2010/EU rendele- ben az összes felhasznált bizonyíték már a jegyzőkönyvte (a hozzáadottérték-adó területén történő közigazga- mellékleteként elhelyezésre került a többi bizonyíték-tási együttműködésről és csalás elleni küzdelemről) kal együtt.(8) preambulumbekezdése, mely szerint a héa megfele-lő alkalmazásának ellenőrzése a letelepedés szerinti Az ügyben a WebMindLicenses Kft. és így a bíróság istagállamtól eltérő tagállam szerint adóköteles ügyletek említi az Alkotmánybíróság 2/2007. (I. 24.) AB határo-esetében gyakran olyan információktól függ, amelyek a zatát, melynek tartalma azonban nem feleltethető megletelepedés szerinti tagállam birtokában vannak, vagy38  Lomnici i. m. 31. 40  Földes i. m. 179.39  Hadi i. m. 417–429. 41  Boda József: A felderítés, hírszerzés, titkos információgyűjtés elvei és gyakorlata. Belügyi szemle, 2015/9. 5–29./2016   1  |ELJÁRÁSJOGI SZEMLE 37

jelen tényállásra. A hivatkozott AB-határozat olyan jog- Mindezek alapján, álláspontom szerint is az adóható-szabály alkotmányosságát vizsgálta, mely a bírói enge- ság a bizonyítékok beszerzésekor a jogszabályoknakdélyhez kötött titkos eszközöknek közvetlenül a közte- megfelelően járt el.herviselésre vonatkozó rendelkezések érvényesüléseérdekében történő engedélyezését és alkalmazását tet- 6. AZ ÍTÉLET JELENTŐSÉGEte lehetővé. Jelen ügyben a titkos eljárás célja nem köz- Jelen ügy releváns abból a szempontból, hogy egyteherviselés biztosítása, hanem az elkövetőek büntető-jogi felelősségre vonása. A titkos eljárást nem az adó- szerződéshez kapcsolódó adózói magatartást milyenigazgatási eljárás érdekében folytatták le, így annak el- körülmények alapján minősíthet az adóhatóság vissza-rendelésének céljából nem vonható le következtetés je- élésszerűnek, és ennek következtében változtathatjalen ügyben történő felhasználhatóság jogszerűségére. meg a hozzá kapcsolódó adókötelezettségeket. Továb- bá az ítélet alapján az adókötelezettségek tagállamok A titkos információgyűjtés42 eredményének adóigaz- között átnyúló szolgáltatások tekintetében az adóható-gatási eljárásban történő felhasználása tekintetében ságoknak együtt kell működniük. A titkos információ-álláspontom szerint a hatályos magyar szabályozás gyűjtés tekintetében az ítélet releváns iránymutatásnem zárja ki azt, hogy az adóhatóság a törvényes kere- ad, hogy nem elegendő, hogy a bizonyítékokat az adózótek között, de más hatóság (jelen esetben a nyomozó megismerheti, hanem az ellen önálló jogorvoslati lehe-hatóság) által felvett, majd onnan beszerzett, az adóz- tőséget is biztosítani kell.tatandó tényállás feltárása szempontjából is lényegesbizonyítékokat a saját eljárásában bizonyítási eszköz- Az ítélet jelentőségét növeli, hogy abba a Bizottság ésként felhasználja. Tekintet nélkül arra, hogy a titkos in- a portugál kormány is bekapcsolódott.formációgyűjtés során feltárt információk felhasználá-sára egy olyan adóigazgatási eljárásban került sor,amely független a büntetőeljárástól.43 42  Bejczi Alexa: A titkos információgyűjtés és a titkos adatszerzés ha-zai szabályozásának útvesztőjében. Jogi tanulmányok, 2010/1. 321–334. 43  Solti István: A titkos információgyűjtés törvényessége. Nemzetbiz-tonsági szemle, 2013/1. 5–19.| 38 ELJÁRÁSJOGI SZEMLE /2016   1