Tóth Judit: Mi fán terem a (kényszer)betelepítés?

tanulmányok mi fán terem a (kényszer)Betelepítés? tÓtH JUDIt egyetemi docens, SZTE 1. méltóságot mindenkinek A méltósághoz való jognak ez a felfogása különbözteti meg az embert a jogi személyektől, amelyek teljesen sza- Az ember méltóságát mindenki köteles tiszteletben tar- bályozás alá vonhatók, nincs érinthetetlen lényegük.” tani, ezért a megalázó bánásmód tilos minden jogható- Másként ezt az általános személyiségi jog egyik megfo- ságunk alá tartozó személlyel kapcsolatosan. Ahogy az galmazásának tekinti, olyan anyajognak, amelyet a bíró- Alkotmány 54. §-a a múltban, ma az Alaptörvény írja elő, ságok is hivatkozásul használhatnak az egyén autonómi- hogy az emberi méltóság sérthetetlen, minden embernek ájának védelmére, ha az adott tényállásra a konkrét, ne- joga van az élethez és az emberi méltósághoz (I. cikk). vesített alapjogok egyike sem alkalmazható. A modern Ennek részeként senkit nem lehet kínzásnak, embertelen, alkotmányok, illetve alkotmánybírósági gyakorlat az megalázó bánásmódnak vagy büntetésnek alávetni, szol- általános személyiségi jogot különböző aspektusokból gaságban tartani, tilos az emberkereskedelem, tájékoz- közelíti meg, a személyiség szabad kibontakoztatásához tatáson alapuló, önkéntes hozzájárulása nélküli orvosi való jogként, általános cselekvési szabadságként, az ön- vagy tudományos kísérletezés, az emberi fajnemesítést rendelkezés szabadságához való jogként nevezi meg (pl. célzó gyakorlat, az emberi test és testrészek haszonszer- az önrendelkezési jog része, hogy „az egyénnek joga le- zési célú felhasználása, valamint az emberi egyedmáso- gyen alanyi jogainak különböző állami szervek előtti ér- lás (III. cikk). Univerzális parancsként e tilalom magában vényesítésére”. Az önrendelkezési jog azonban a jogérvé- foglalja, hogy az ország területén tartózkodó külföldit nyesítéstől való tartózkodás, a nem cselekvés jogát is csak törvényes határozat alapján lehet egyéni döntéssel magában foglalja). Mivel ez a jog az egyéni autonómia (mérlegeléssel) kiutasítani, azaz nem csoportosan, de védelmére szolgál, általában mindenkinek szabadságában senki sem távolítható el olyan államba, ahol a halálra áll eldönteni, hogy jogai és törvényes érdekei védelmére ítélés, kínzás, embertelen bánásmód vagy büntetés fe- nyitva álló és alkotmányosan biztosított hatósági igény- nyegeti, illetve üldöztetés, faji, nemzeti hovatartozásuk, érvényesítési utat igénybe veszi-e vagy attól tartózkodik. meghatározott társadalmi csoporthoz tartozása, vallási, Az önrendelkezési jog az egyén autonómiáját az állami illetve politikai meggyőződése miatt (XIV. cikk). Másfe- beavatkozásokkal szemben is védi, abszolút, nem korlá- lől, az egyenlő méltóságú személyként kezelés regulája tozható alapjogként. A magánszférához való jogot „az a faj, a bőrszín, a nemzeti vagy társadalmi származás és alkotmány konkrét, szubjektív alapjogként nem nevezi egyéb helyzet szerinti megkülönböztetést az alapjogok meg, de a magánélet szabadságához való jog kétségkívül terén tiltja (XV. cikk). Annál is inkább, mivel nem csak az egyén autonómiájának védelmére szolgáló olyan alap- az Alkotmánybíróság értelmezi esetről esetre a nagyon jog, amely az ember veleszületett méltóságából ered, absztrakt méltóságvédelmet, de a nemzetközi emberi amelynek tehát az általános személyiségi jog – az ember jogi egyezmények és esetjog is, amelyek betartása a ha- méltóságához való jog – szubszidiárius alapjoga.” A lelki- zai jogalkotó és jogalkalmazó kötelezettsége – a belső ismereti szabadság jogát az AB a személyiség integritá- joggal való összhang megteremtése és a vállalt kötele- sához való jogaként értelmezte („az állam nem kénysze- zettségek kihirdetése révén [Q) cikk]. Mindebből követ- ríthet senkit olyan helyzetbe, amely meghasonlásba vin- kezik, hogy az emberekkel való bánásmódot szabályoz- né önmagával, azaz összeegyeztethetetlen a személyisé- ni alkotmányosan csak az emberi státus kétségbevoná- gét meghatározó valamely lényeges meggyőződésével. A sa nélkül lehet mindenki számára. lelkiismereti szabadság és a vallásszabadság külön is Az emberi státus jogi kifejeződése többrétegű: az élet- nevesített joga azt ismeri el, hogy a lelkiismereti meggyő- hez való jog, a jogképességéhez való jog és az emberi mél- ződés, s ezen belül adott esetben a vallás az emberi mi- tóság tisztelete határozza meg. Az Alkotmánybíróság nőség része, szabadságuk a személyiség szabad kibonta- szerint „az emberi méltósághoz való jog azt jelenti, hogy koztatásához való jog érvényesülésének feltétele.” Az van az egyén autonómiájának, önrendelkezésének egy önazonossághoz való jog magában foglalja a vérségi szár- olyan, mindenki más rendelkezése alól kivont magja, mazás felkutatását, amelynek elvonása sérti a gyermek amelynél fogva – a klasszikus megfogalmazás szerint – az identitáshoz való jogát; a gyermek vérségi származása ember alany marad, s nem válhat eszközzé vagy tárggyá. kiderítéséhez való jogát. Az emberi méltóság lehet „a vé- / 14 | MAGYAR JOGI NYELV 2017 1

tanulmányok lemény-nyilvánítási szabadság korlátja”, de mérce az nyító bánásmódot, a prostitúcióra kikényszerítést és a egyenlőség és a szociális jogosultságok terén is. Ebből a veszélyes fenyegetés, kollektív büntetés, rabszolgatartás, 4 komplexitásból fakad, hogy „az egyenlő méltóság alapjo- rabszolga-kereskedelem miden formáját. Mindez az eu- gán esik csorba, és ezért alkotmányellenes, ha a jog a rópai menedéket kérőkre, háború elől menekülőkre is személyiség valamely rétegét, jogi értelemben strukturált vonatkozik. rétegét (pl. tulajdonosként, névvel rendelkezőként, va- gyoni jogalanyokként), tartalmi vonatkozásait fölébe helyezi egy másiknak, illetőleg, ha egyes személyhez fű- 2. létezik a magyar jogrendszerBen ződő jogok tekintetében tartalmilag kirekesztő szabályo- Betelepítés? zással él”. Nincs hierarchia a személyiségi jogok között, minden aspektusát egyenlő védelemben kell a jognak Bármilyen új jogintézmény, norma születésekor a méltó- részesítenie, és minden emberi élet azonos értékű. ság, az emberi státusz és a nemzetközi vállalások betar- Az emberi jogállást sérti a kínzás, azaz minden olyan tása általános követelmény. Kodifikációs alapvetés: a cselekmény, amelyet szándékosan, éles testi vagy lelki köznyelvtől eltérő norma tartalmat a jogalkotónak értel- fájdalom vagy szenvedés kiváltása céljából alkalmaznak meznie kell, hogy a jogalkalmazás egyértelmű, egységes, valakivel szemben, hogy értesüléseket vagy vallomást célirányos lehessen. Ám a 2015. évi CLXXV. törvény ennek csikarjanak ki, vagy olyan cselekmény miatt büntessék, nem tesz eleget: Magyarország és Európa védelmében a amelyet ő vagy harmadik személy követett el, illetőleg kötelező betelepítési kvóta elleni fellépésről úgy rendel- amelynek elkövetésével őt vagy harmadik személyt gya- kezik, hogy az új fogalmat homályban hagyja. Utal ugyan núsítanak, hogy megfélemlítsék, vagy nyomást gyako- az „irreguláris migrációra”, az Európai Bizottság elhibá- roljanak rá, illetőleg hogy harmadik személyt félemlít- zott bevándorláspolitikájára, valamint az ország határai- senek meg, vagy hogy harmadik személyre gyakorolja- nak védelmét szolgáló kerítésre a preambulumban, de nak nyomást, vagy egyéb megkülönböztet, ha a fájdalmat mégsem definiálja, vajon miért kötelező a betelepítés, vagy szenvedést közfeladatot ellátó személy vagy hiva- milyen mennyiségi korlátozásokkal és az mire (kikre) talos minőségben eljáró más személy kifejezett vagy alkalmazandó. Azt rögzíti, hogy hatásköri vitája van az hallgatólagos ösztönzésére vagy ennek hozzájárulásával Országgyűlésnek az EU Tanácsával a nemzetközi védel- 1 bárki más okozza. Például, ha egy rendőr rákényszeríti met kérők kötelező kvótákon alapuló elosztásában, ami a külföldit a tranzitzónába vagy a másik országba visz- miatt az EU Bíróságán pert indítunk a kvótákról szóló szatérésre, akkor az illetékes szervek haladéktalanul és (2015. szept. 22-i) tanácsi határozat ellen, mivel „egyetlen részrehajlás nélkül vizsgálatot kötelesek lefolytatni, szuverén állam sem kötelezhető arra, hogy átvállaljon és amennyiben észszerű indokok állnak fenn annak a felté- elbíráljon más tagállamban benyújtott nemzetközi véde- telezésére, hogy kínzási cselekményt követtek el. Ma- lem iránti kérelmet”. Eszerint lehet kérelmekre, ügyekre gyarország is biztosítja bárkinek, aki azt állítja, hogy és emberekre is vonatkoztatjuk a betelepítést? joghatósági területén valahol kínzásnak vetették alá, a Talán a 12/2016. (VI. 22.) AB határozat segít, ugyanis jogot, hogy panasszal élhessen az illetékes hatóságainál, az Országgyűlés 8/2016. (V. 10.) OGY határozatának amelyek azonnal és részrehajlás nélkül megkezdik ügyé- helybenhagyásáról szól. Nem találta alkotmánysértőnek nek kivizsgálását, biztosítva a panaszos és a tanúk vé- az Országgyűlésnek a népszavazás elrendelésével ösz- delmét (pl. ne részesüljenek rossz bánásmódban, ellenük szefüggő határozatát, bár a fogalmat mint nyilván jogilag megfélemlítést ne alkalmazzanak), a sértett jóvátételét, triviális dolgot, nem értelmezte. A parlamenti határo- rehabilitációját, a sértett halála esetén utódainak kárta- zatban eleve egy kérdés és nem állítás szerepel: „Akar- lanítását. Az Európa Tanács az ilyen helyzetek megelő- ja-e, hogy az Európai Unió az Országgyűlés hozzájárulá- 2 zésére alkotott egyezményt , míg a humanitárius jog sa nélkül is előírhassa nem magyar állampolgárok Ma- vagy száz éve védelmezi a háborús sebesültek, civil ál- gyarországra történő kötelező betelepítését?” Ebből 3 dozatok emberi méltóságát , azzal, hogy kimondja velük annyi derül ki, hogy külföldiek deportálásáról, idetolon- kapcsolatosan az emberséges bánásmód követelményét, colásáról, esetleg átvételéről van szó, bár a nemzetközi fajon, színen, valláson, hiten, nemen, születésen vagy egyezményben és hazai jogszabályban szereplő kifeje- vagyonon, valamint más hasonló ismérven alapuló bár- zéseket mellőzve. Az országos népszavazásra a költség- mely hátrányos megkülönböztetés nélkül. A világháború vetésből 4946,5 millió forint fordítható – bár itt a jogin- utáni részletesebb szabályok büntetni rendelik a kínzás tézmény magyarázata, kifejtése költségvetési kiadási minden formáját, akár fizikai, akár szellemi, a személyi kérdésként sem bukkan fel. A kurta AB-döntés a bead- méltóság megsértését, különösen a megalázó, lealacso- ványt gyengének találta, mert az nem jelölte meg az érin- tett alaptörvényi rendelkezést, valamint az Országgyű- lésről szóló törvény vonatkozó passzusait. Ezért nem vizsgálta a közjogi érvénytelenséget sem érdemben (44. 1 1988. évi 3. tvr. a kínzás és más kegyetlen, embertelen vagy megalázó pont). A formális alkotmányossági szemlélet jellemzi a büntetések vagy bánásmódok elleni nemzetközi egyezmény kihirde- téséről. 2 1995. évi III. tv. a kínzás és az embertelen vagy megalázó bünteté- sek vagy bánásmód megelőzéséről szóló európai egyezmény kihir- detéséről. 4 1989. évi 20. tvr. a háború áldozatainak védelmére vonatkozóan 3 Pl. 1911. évi XX. tc. a hadra kelt seregek sebesültjei és betegei sorsá- Genfben 1949. augusztus 12-én kötött Egyezmények I. és II. kiegészí- nak javítása végett Genfben kötött egyezmények becikkelyezéséről. tő Jegyzőkönyvének kihirdetéséről. / MAGYAR JOGI NYELV | 2017 1 15

tanulmányok 14/2016. (III. 2.) NVB határozatot is, amelyben a Nem- amikor nem cselekvő alanyként, hanem valamilyen tör- zeti Választási Bizottság a Kormány által benyújtott or- ténelmi erőszak, hatalmi játszma áldozataként szerepel- szágos népszavazási kezdeményezést hitelesítette. A nek, esetleg alattvalóként, gazdasági vagy demográfiai kérdést tehát jogilag és nyelvileg is egyértelműnek, két- potenciállal rendelkezőként. Egyebekben ezt a kifejezést ségeket kizárónak találták, miszerint „Akarja-e, hogy az csak állatokra, növényekre, ipari létesítményekre, tele- Európai Unió az Országgyűlés hozzájárulása nélkül is pülési funkciókra, kórokozókra, ezzel kapcsolatos ható- előírhassa nem magyar állampolgárok Magyarországra sági munkákra, igazgatási tennivalókra, az ezzel foglal- történő kötelező betelepítését?” Az olvasóval van baj, ha kozók szakmai, pénzügyi követelményeiként fogalmaz- nem tudja, miről is szól a kérdés. zák meg a jogszabályokban. Mivel minden közjogi szereplő birtokolja e titkos tudást, Például a vidékfejlesztés körében, a vidéki lakosságról a 233/2016. (VII. 5.) KE határozat minden gond nélkül szólva is úgy fogalmaztak, hogy „a csökkenő munkaerő- kitűzte az országos népszavazás időpontját 2016.október szükségletből fakadó helyzetet tovább nehezíti az ipari 2-ára, hogy választ adhassanak arra: „Akarja-e, hogy az foglalkozatásból kikerült tartós munkanélküliek betele- Európai Unió az Országgyűlés hozzájárulása nélkül is elő- pülése. Ez a csoport többnyire szociális teherként jelenik írhassa nem magyar állampolgárok Magyarországra tör- meg a vidéki helyi önkormányzatok számára”. Ha nem ténő kötelező betelepítését?” A 1348/2016. (VII. 6.) Korm. is lelkesen, de cselekvő alanyként tekint a jogalkotó a határozat pedig a rendkívüli kormányzati intézkedések- területi szegregációval terhelt munkanélküliek megje- re szolgáló tartalékból csoportosít át pénzt a „Kötelező lenésére egyes településeken. Ám a betelepítés kifejezést betelepítési kvóta ügyében tartandó népszavazás lebo- e rendelet is kizárólag az állatvilágra alkalmazza: „Sú- nyolítására”, összesen 4,6 milliárd Ft-ot. Végül érvénytelen lyos károkat okoz az élőhelyek leromlása, a degradált lett a népszavazás, amelyben a társadalmi érdektelensé- területekre a természetvédelmi szempontból nem kívána- gen és a polarizáltságon túl, szerepe lehetett a kérdés ér- tos fajok, populációk betelepítése. A természet-közeli te- telmezhetetlenségének is. Csúcsot döntött az érvénytelen rületek szétdarabolódása és azok elszigetelődése külö- 6 szavazatok aránya, amely 6,33 százalékos volt, azaz vagy nösen az Alföld térségében jelentős.” Ha mégis embe- 5 200 ezer ember törte a fejét, mit kérdeztek tőle. rekre használja a jog a betelepítést, úgy azt földrészek Érdekes, hogy a 102/2007. (III. 26.) OVB határozattal más területekről érkezőkkel való benépesülésére vonat- 7 a Magyarok Világszövetsége képviseletében benyújtott koztatja. Az érettségin angolból vizsgázóknak ismerni- országos népszavazási kezdeményezést elutasították, az ük kell például az észak-amerikai kontinens felfedezését aláírásgyűjtő ív hitelesítését megtagadták. „Egyetért-e és betelepítését, sőt az indiánok harcát a betelepülőkkel, azzal, hogy törvény akadályozza és tiltsa az idegenek miként az indiánok rezervátumokban való letelepítését. tömeges vagy szervezett betelepítését Magyarországra?” A hazai nemzeti kisebbségek történetét feldolgozó nép- Az Országos Választási Bizottság megállapította, hogy ismeret tárgyból érettségizőktől kérdezik a XVIII. szá- „a népszavazásra feltenni kívánt kérdés nem határozza zadi újratelepítést a levéltári, írásos emlékek tükrében, meg, mit ért az idegenek tömeges, illetve szervezett be- például a „szlovének betelepítését a XII. század során a telepítése alatt. Az idegen fogalom sokértelmű, különösen történelmi Magyarország nyugati határán húzódó Rába úgy, hogy a kérdés nem tartalmazza, mely embercsopor- és Mura közötti területekre”. Ez történelmi és nyilván- tokhoz viszonyítja az idegen fogalom alatt megjelölt sze- valóan nem az emberi jogokat és a kisebbségek külön mélyi kört. A „tömeges” és a „szervezett” fogalmak szin- jogait elfogadó megközelítés. Hasonló történelmi szem- 8 tén olyan viszonylagos kategóriák, amelyek pontos tar- lélet jelenik meg a nemzetiségek oktatásában. Például talma csak a megfelelő viszonyítási alap ismeretében a „magyarországi németség történelmi szerepének át- határozható meg. Mindezek alapján a kérdés nem vála- tekintése, a betelepítéstől a jelenkorig, ok és okozati ösz- szolható meg egyértelműen a választópolgárok számára, szefüggés feltárása emberi sorsok bemutatásán keresz- és az sem egyértelmű, hogy az eredményes népszavazás tül”. Tehát csak megélt sorsként, történésként tanítják a folytán milyen jogalkotási kötelezettség terheli az Or- kiszolgáltatott vagy éppen ígéretekkel, kedvezmények- szággyűlést”. A betelepítésre azonban itt sem veszteget- kel csábított csoportok betelepítését. Hasonlóan kezeli tek sok szót. Ezek szerint 2007–2015 között valami meg- a miniszteriális iratkezelési szabályzat az etnikai múltat, változott a magyar jogrendszerben, mert mindez vilá- hiszen nem selejtezhetőnek minősíti a „lakosságcserére, gossá vált, bár a népszavazást a törvény – ebben a tekin- a nemzetiségi alapon való kitelepítésre, betelepítésre tetben – ugyanúgy szabályozta, mint ma. vonatkozó iratokat”. 9 3. miért nincs a magyar jogBan Betelepítés 6 53/2001. (VIII. 17.) FVM rendelet a ,,Magyarország SAPARD Terve A hazai joganyagot áttekintve azt találjuk, hogy a bete- 2000–2006’’ kihirdetéséről. 7 3/2015. (VI. 24.) EMMI rendelet az érettségi vizsga részletes követel- lepítés kifejezés csak kivételesen vonatkozik emberekre, ményeiről szóló 40/2002. (V. 24.) OM rendelet módosításáról. 8 32/1997. (XI. 5.) MKM rendelet a Nemzeti, etnikai kisebbség óvodai nevelésének irányelve és a Nemzeti, etnikai kisebbség iskolai okta- tásának irányelve kiadásáról; 28/2000. (IX. 21.) OM rendelet a keret- 5 Megközelítőleg sem szavaztak soha ennyien érvénytelenül. Index, tantervek kiadásáról, bevezetéséről és alkalmazásáról. 2016. október 2. http://index.hu/belfold/2016/10/02/ervenytelen_ 9 16/2016. (VII. 21.) KKM utasítás a Külgazdasági és Külügyminiszté- szavazatok/ rium Egyedi Iratkezelési Szabályzatáról. / 16 | MAGYAR JOGI NYELV 2017 1

tanulmányok Az összes többi előfordulás úgy foglalható össze, hogy vényzet eltávolításáért az ingatlan tulajdonosát csak az nem emberekre vonatkozik: akkor illeti meg kártalanítás, ha a parti sávot vagy a) A természetközeli állat- és növényvilág, a természetes nagyvízi medret magában foglaló terület beépítése, élőhelyek, őshonos fajok, a vadászható, hasznosítható betelepítése nem volt jogellenes a beépítés, betelepítés fajok, a biodiverzitás, a genetikai állományok megőr- időpontjában.” A különböző uniós támogatások pá- zése a környezetvédelem egyik célkitűzése. Ezért ti- lyázataiban pedig dokumentálni kell a „trágyakeze- lalmazzák például olyan növényfajok betelepítését, lő, -szállító és -mozgató berendezések biztonságos amely a védett növénytársulások természetes, termé- ki- és betelepítését, mozgását biztosító ajtók, továb- szet közeli állapotát hátrányosan befolyásolják, de bá a szellőzést és természetes fényt biztosító abla- legalábbis óvatosan kezelik a tájidegen vagy új vad- és kok, ill. nyílások beépítésének anyagköltségeit.” haszonállatok, növények, valamint a genetikailag mó- f) Az egyes települések fejlesztési koncepciójában kap dosított élőlények betelepítését, áttelepítését, vissza- helyet a „faluképet és a közvetlen épített és termé- telepítését, mert gyakran sajátos hatósági engedélyhez szeti környezetet javító beruházások támogatása, kötik. A természetben okozott károk helyreállítása, a eredeti közösségi és gazdasági funkciók megtartásával, lehetséges rehabilitáció és szakszerű kezelés érdeké- és újak betelepítésével”, vagy éppen a közösségi terek ben is tilalmazzák például a tápnövény vagy a zsák- fejlesztése, a településképet rontó épületek felújítása, mányállatok betelepítését, elszaporítását. a jelenlegi funkció megtartása és új funkciók betele- b) A haszonállatok és a hobbi- vagy társállatok szaksze- pítése (ide nem értve az önkormányzati és a lakó- rű, kíméletes tartása, tenyésztése, árusítása, bemu- funkciót, mivel azok megtartása kötelező). A fejlesz- tatása érdekében alkottak állatjóléti, szakmai szabá- tés gyakori módja az ipari park létesítése a települé- lyokat. Például egy méhésznek a szakmai vizsgán sek szélén, meghatározva a „betelepített törzsterüle- tudnia kell a kaptároztató betelepítését, újra anyásí- tet”, ideértve a betelepülő vagy a betelepült vállalkozá- tását és felszámolását, a méhészmesternek pedig a sok csatlakozási nyilatkozatát, mert a pályázat csak természetes rajok befogásának és betelepítésének kü- így adható be, ha ehhez támogatást kérnek. lönböző módszereit. A kereskedőnek értenie kell az A szóhasználat alapján érintett jogszabályok listája is akváriumok, inszektáriumok, röpdék szakszerű be- tekintélyes: a cikk végén összegyűjtöttük, így bárki ked- rendezéséhez, a kijelölt állatfajokkal történő betelepí- vére böngészheti tovább. Elég annyi, hogy a hazai jogban téséhez. A tenyészállatok tenyésztési programja ke- élő, cselekvő emberekről szóló szabályokban nem szerepel retében szabályozzák az állatok betelepítési feltétele- a ki/be és főleg a kényszerrel való telepítés. it is. Az állatok sérülését például bálázott alommal kell megelőzni, így az utónevelt baromfiállomány betelepítésekor tíz bálát kell elhelyezni. 4. lehet emBereket kényszerrel c) Rigorózus előírások vonatkoznak az egyes állatbeteg- Betelepíteni? ségekkel szembeni megelőzésre, fellépésre. Például az állategészségügyi hatóság – a tenyészkód alapján Ha emberekről van szó, akkor áttelepítést vagy áthelye- nyilvántartott betelepíthető légterek ismeretében – zést használnak a nemzetközi és a hazai jogszabályok. A engedélyezi a betelepítést a fertőzést követő fertőtle- menekültügyben a törvény például úgy fogalmaz, hogy nítés hatékonysági vizsgálatát követően. A járvány- a Menekültügyi, Migrációs és Integrációs Alap által fi- ügyi intézkedési terv tartalmazza az új állománybete- nanszírozott intézkedésekben részt vevőkről az 514/ lepítésekor elvégzendő megelőző intézkedéseket. Új ál- 2014/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet 25. cikk lattartó telep létesítése, illetve már működő állattar- (1) bekezdés a) pontjában meghatározott Felelős Hatóság tó telepen a betelepítendő, illetőleg az ott tartott szar- – vagyis nálunk a BÁH – a támogatások felhasználása vasmarha-állománynak a bőrbagócs lárváktól, a szar- ellenőrizhetőségének biztosítása érdekében nyilvántar- vasmarha- és juhállományoknak a rühatkától men- tást vezet, amelyben szerepel többek között az a tény, tesnek kell lennie. Ahol a betegség előfordulása nem „ha a célcsoportba tartozó személy áttelepítés vagy át- hozható összefüggésbe vektorokkal, a sertések újra- helyezés keretében került átvételre”. 10 telepítését jelzősertések betelepítésével kell kezdeni. Ha az időben még hátrébb tekintünk, úgy a második d) A gyümölcsösültetvényeken is lehetséges a betelepítés, világháborút követő, hatósági kényszerrel véghezvitt meghatározott sor- és tőtávolság megtartásával, míg etnikai tisztogatást lakosságcserének nevezték, míg a a növényvédelmi szabályok között is szerepel a kifeje- békeszerződésben és a kétoldalú szerződésekben átte- 11 zés. Például a biológiai növényvédelmi eszközök között lepítésről szóltak. Például: „Minden Magyarországon támogatják a növényvédő szereket kiváltó természetes ellenségek, így a hasznos szervezetek betelepítését. Az erdészetben az idegenhonos fa- és cserjefajok megjele- 10 Metv. 89/A. § (2) bekezdés. nése a hazai behurcolásnak vagy betelepítésnek a követ- 11 1947. évi XVIII. törvény a Párizsban 1947. évi február hó 10. napján kezménye, ellentétben azokkal az őshonos fajokkal, kelt békeszerződés becikkelyezése tárgyában: 5. Cikk 1. Magyaror- amelyek nem ilyen módon váltak „flóraelemmé”. szág kétoldalú tárgyalásokba fog bocsátkozni Csehszlovákiával ab- e) A kapcsolódó agrár- és természetvédelmi, környe- ból a célból, hogy rendezze azoknak a Csehszlovákiában lakóhellyel bíró magyar etnikai eredetű lakosoknak ügyét, akik a lakosságcsere zetvédelmi igazgatás szótárában is megjelentek e tárgyában 1946. évi február hó 27-én kelt Egyezmény rendelkezései kifejezések. Például „az építmények, illetve a nö- értelmében nem fognak Magyarországba – áttelepíttetni. / MAGYAR JOGI NYELV | 2017 1 17

tanulmányok állandó lakóhellyel bíró szlovák és cseh nemzetiségű közi védelemre szoruló személy egyik uniós tagállamból személy, aki az alább meghatározott feltételek mellett a a másikba átvétele (transfer) és a resettlement (áttelepítés, Csehszlovákiába való áttelepülésre irányuló szándékát benépesítés) szerepel. kinyilvánítja, áttelepíttetik anélkül, hogy a magyar kor- 12 mány ezt megakadályozná”. Ezt az áttelepítést a Külön- bizottság szervezte, de az aszimmetrikus feltételek miatt 5. összegzés tudjuk, hogy az anyaországba áttelepülés nem volt sem emberséges, sem önkéntes. Ez a minta? Ezt akarják meg- A kényszerbetelepítés emberekre vonatkoztatva sem a ismételni az Unióban? nemzetközi jogban, sem az EU-jogban nem létezik, mivel A kollektív bűnösség gondolata mellett azonban jelen az jogellenes, a humanitárius jogot sértő cselekmény. volt az emberséges bánásmód elve is: „Magyarország A hazai jogban csak a világháború előtt és alatt a faji Kormánya haladéktalanul szabadon bocsátja az összes törvényekben, majd a háború után volt példa emberek szövetséges hadifoglyokat és internáltakat. Magyaror- tárgyként kezelésére, azaz a kollektív bűnösség alapján, szág Kormánya, további utasításig saját költségére, ele- hatósági kényszerrel való elüldözésére, az országból ki- gendő élelemmel, ruházattal, orvosi segítséggel, tisztál- zsuppolásukra, elszállításukra (tehervagonokban), és kodási eszközökkel és szerekkel látja el az összes szövet- állampolgárságuktól, életüktől, javaiktól való megfosz- séges hadifoglyokat, internáltakat, áttelepített és mene- tásukra. kült személyeket, köztük Csehszlovákia és Jugoszlávia Ma a hazai jogban mintegy hetven jogszabályban szerepel polgárait is. Szállítási eszközökről is gondoskodik, hogy állatok, növények, ipari vállalkozások és települési funkciók e személyek bármelyike visszatérhessen országába.” betelepítése, de emberekre csak az Unió törekvéseivel kap- Mindezt úgy, hogy legalább olyan védelmet és bizton- csolatos magyarországi interpretációban. Az alkotmány- 13 ságot nyújt nekik, mint saját állampolgárainak. Ezt a bírósági joggyakorlat az emberi minőség részeként kezel- bánásmódot követeli meg a humanitárius jog, így súlyos te a méltóságot és az önrendelkezést, így alkotmányosan jogsértésnek minősíti például, ha a megszálló hatalom sem lehetséges az, amit a népszavazási kérdés tartalmaz. saját polgári lakossága egy részének áttelepítését a meg- Vajon a jogi nyelvet akarta a kérdés megfogalmazója szállott területre vagy a megszállt terület teljes lakossá- alakítani? Tudta-e, hogy a dehumanizáló kérdésben rejtett gának, illetve lakossága egy részének kitelepítését vagy állítás van, miszerint a vándorok nem is emberek, hanem áttelepítését a területen belül vagy azon kívülre végre- olyanok, mint a növények, állatok, kórokozók, ipari léte- hajtja. 14 sítmények, vállalkozások, települési funkciók, azaz ki- és Az EU nem rendelkezik saját végrehajtó, így kényszert betelepíthető objektumok. A címbeli kérdés nem nyilván- alkalmazó apparátussal, tehát csak a tagállamok köz- való képzavar, mert inkább fán vagy erdőn, mezőn terem igazgatása tudja az uniós jogot napi szinten érvényesí- az, amit telepíteni lehet, akár kényszerrel is… teni. A Bizottság sajtóközleménye sem fogalmazhat más- ként: áthelyezés vagy egy másik tagállamba való letele- pülés lesz az alapja a migrációs hullám kezelhetőségé- források nek. A terhek igazságosabb elosztása érdekében, a 15 menedékjogi eljárás lefolytatására átveendő személyekről A LÁBJEGYZETBEN SZEREPLŐKÖN KÍVÜL és a Törökországból befogadandó menekültekről van szó, FELDOLGOZOTT JOGSZABÁLYOK: még akkor is, ha esetleg nem minden részletében kidol- gozott, hogy az átvétel és a befogadás lehetősége minden 1996. évi LIII. törvény a természet védelméről embernek egyformán vonzó és elfogadható, ha a másod- 2003. évi XXXIII. törvény az afrikai-eurázsiai vándorló lagos vagy sokadlagos migráció miként előzhető meg, vízimadarak védelméről szóló, Hágában, 1995. június illetve az önkéntes tagállami vállalások alkalmazható- 16-án aláírt nemzetközi megállapodás kihirdetéséről sága vitatott. A Bizottság az áthelyezési és áttelepítési 1995. évi LXXXI. törvény a Biológiai Sokféleség Egyez- terv végrehajtásáról az első jelentést 2016. március 16- mény kihirdetéséről án fogadta el, a másodikat pedig 2016. május 12-én. Bár 1986. évi 6. törvényerejű rendelet a Bonnban, az 1979. 2015 óta folyik a vita, az uniós szóhasználatban sem a évi június hó 23. napján kelt, a vándorló vadon élő ál- setting (betelepítés), sem a kényszerített betelepítés nem latfajok védelméről szóló egyezmény kihirdetéséről szerepel, csupán a relocation (áttelepítés), azaz a nemzet- 171/2012. (VII. 26.) Korm. rendelet a Kárpátok védelmé- ről és fenntartható fejlesztéséről szóló, 2003. május 22-én Kijevben készült Keretegyezményhez kapcsoló- dó, fenntartható turizmusról szóló Jegyzőkönyv kihir- 12 1946. évi XV. törvény a Magyarország és Csehszlovákia között lakos- ságcsere tárgyában Budapesten 1946. évi február hó 27. napján kelt detéséről magyar–csehszlovák egyezmény becikkelyezéséről, I. cikk 292/2008. (XII. 10.) Korm. rendelet a veszélyeztetett va- 13 1945. évi V. törvény a Moszkvában, 1945. évi január hó 20. napján kö- don élő állat- és növényfajok nemzetközi kereskedel- tött fegyverszüneti egyezmény becikkelyezéséről mét szabályozó nemzetközi és európai közösségi jogi 14 1989. évi 20. törvényerejű rendelet a háború áldozatainak védelmére vonatkozóan Genfben 1949. augusztus 12-én kötött Egyezmények I. aktusok végrehajtásának egyes szabályairól, a Wa- és II. kiegészítő Jegyzőkönyvének kihirdetéséről shingtonban, 1973. március 3. napján elfogadott, a ve- 15 Relocation and Resettlement: EU Member States must act to sustain szélyeztetett vadon élő állat- és növényfajok nemzet- current management of flows. Press release, European Commission, Brussels, 18 May 2016 közi kereskedelméről szóló egyezmény kihirdetéséről / 18 | MAGYAR JOGI NYELV 2017 1

tanulmányok szóló 2003. évi XXXII. törvény, a vadon élő állat- és 3/2014. (I. 16.) VM rendelet a sertésállományoknak a növényfajok számára kereskedelmük szabályozása sertés reprodukciós zavarokkal és légzőszervi tüne- által biztosított védelemről szóló, 1996. december 9-i tekkel járó szindrómájától való mentesítéséről 338/97/EK tanácsi rendelet 31/2009. (III. 27.) FVM rendelet a kéknyelv betegség el- 5/2014. (IX. 1.) FM rendelet a Pogácsa-legelő természet- leni védekezés szabályairól védelmi terület létesítéséről, 15/2008. (VI. 3.) KvVM 12/2008. (II. 14.) FVM rendelet az egyes Brucella fajok rendelet a Mátrai Tájvédelmi Körzet természetvédelmi elleni védekezés részletes szabályairól kezelési tervéről, 155/2007. (XII. 27.) KvVM rendelet a 23/2005. (III. 23.) FVM rendelet a ragadós száj- és kö- Siroki Nyírjes-tó természetvédelmi terület védettsé- römfájás elleni védekezésről gének fenntartásáról, 11/2007. (III. 30.) KvVM rendelet 98/2003. (VIII. 22.) FVM rendelet az afrikai sertéspestis a Bükkhát természetvédelmi terület létesítéséről és elleni védekezésről; 75/2002. (VIII. 16.) FVM rendelet erdőrezervátummá nyilvánításáról a klasszikus sertéspestis elleni védekezésről 19/2008. (VIII. 22.) KvVM rendelet a Baláta-tó termé- 9/2002. (III. 8.) FVM rendelet a szarvasmarhák fertőző szetvédelmi terület bővítéséről és erdőrezervátummá rhinotracheitise elleni mentesítés szabályairól nyilvánításáról 127/2008. (IX. 29.) FVM rendelet a tenyésztett víziálla- 14/2003. (X. 21.) KvVM rendelet a Budakalászi Kemotaxo- tokra és az azokból származó termékekre vonatkozó nómiai Botanikus Kert Természetvédelmi Terület lé- állat-egészségügyi követelményekről és a víziállatok- tesítéséről és a Budai Tájvédelmi Körzet határának ban előforduló egyes betegségek megelőzéséről és az módosításáról azok elleni védekezésről 91/2007. (IV. 26.) Korm. rendelet a természetben okozott 133/2013. (XII. 29.) VM rendelet a halgazdálkodás és a károsodás mértékének megállapításáról, valamint a halvédelem egyes szabályainak megállapításáról kármentesítés szabályairól 32/1999. (III. 31.) FVM rendelet a mezőgazdasági ha- 16/2012. (VII. 6.) VM utasítás az országos jelentőségű szonállatok tartásának állatvédelmi szabályairól védett természeti területekre vonatkozó természet- 123/2005. (XII. 27.) FVM rendelet a tenyésztő szerveze- védelmi kezelési terv tervdokumentációjának tartalmi ti és fajtaelismerés rendjéről követelményeiről és elkészítéséről 139/2007. (XI. 28.) FVM rendelet a baromfi ágazatban 515/2013. (XII. 30.) Korm. rendelet a kormányablakok- igénybe vehető állatjóléti támogatások feltételeiről ról, 2039/2013. (XII. 30.) Korm. határozat a kormány- 2006. évi XLVIII. törvény a gyümölcsös ültetvények, va- ablak-tudástárral kapcsolatos egyes feladatokról lamint a gyümölcsös ültetvény méretet el nem érő, 348/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet a védett állatfajok gyümölcsfával betelepített területek összeírásáról védelmére, tartására, hasznosítására és bemutatására 150/2012. (XII. 28.) VM rendelet a zöldség-gyümölcs vonatkozó részletes szabályokról termelői csoportokról és termelői szervezetekről 67/1998. (IV. 3.) Korm. rendelet a védett és fokozottan 142/2012. (XII. 27.) VM rendelet a szőlőültetvények szer- védett életközösségekre vonatkozó korlátozásokról és kezetátalakításához és -átállításához a 2012/2013 tilalmakról borpiaci évtől igényelhető támogatás feltételeiről 12/2012. (VI. 8.) VM utasítás a nemzeti park igazgatósá- 153/2009. (XI. 13.) FVM rendelet az erdőről, az erdő vé- gok természetvédelmi célú vagyonkezelési tevékenysé- delméről és az erdőgazdálkodásról szóló 2009. évi gének egységes szakmai alapelvek szerinti ellátásáról XXXVII. törvény végrehajtásáról 217/2012. (VIII. 9.) Korm. rendelet az állam által elismert 75/2007. (VII. 27.) FVM rendelet az Európai Mezőgazda- szakképesítések szakmai követelménymoduljairól, sági Vidékfejlesztési Alapból ültetvények korszerűsí- 27/1996. (X. 4.) FM rendelet a földművelésügyi ágazat- téséhez, telepítéséhez nyújtandó támogatások részle- hoz tartozó szakképesítésekre szervezhető mester- tes feltételeiről képzés szakmai és vizsgakövetelményeinek kiadásáról, 27/2007. (IV. 17.) FVM rendelet az Európai Mezőgazda- 41/2013. (V. 28.) VM rendelet a vidékfejlesztési minisz- sági Vidékfejlesztési Alapból az állattartó telepek kor- ter hatáskörébe tartozó szakképesítések szakmai és szerűsítéséhez nyújtandó támogatások részletes fel- vizsgakövetelményeiről, valamint egyes, szakmai és tételeiről vizsgakövetelmények kiadásáról szóló miniszteri ren- 4/2010. (II. 25.) KvVM rendelet a környezetvédelmi, ter- deletek hatályon kívül helyezéséről mészetvédelmi, valamint a vízügyi hatósági eljárások 3/2001. (II. 23.) KöM–FVM–NKÖM–BM együttes rendelet igazgatási szolgáltatási díjairól szóló 33/2005. (XII. az állatkert és az állatotthon létesítésének, működé- 27.) KvVM rendelet módosításáról sének és fenntartásának részletes szabályairól 24/2008. (X. 8.) KvVM rendelet a védett tokfajok hasz- 32/1994. (VI. 28.) FM rendelet a tenyészállatok teljesít- nosításáról ményvizsgálatáról és tenyész-értékbecsléséről 83/2014. (III. 14.) Korm. rendelet a nagyvízi meder, a 180/2009. (XII. 29.) FVM rendelet a szalmonellózis elle- parti sáv, a vízjárta és a fakadó vizek által veszélyez- ni védekezés egyes szabályairól, 30/2009. (III. 27.) FVM tetett területek használatáról, hasznosításáról, vala- rendelet a sertésállományok Aujeszky-betegségtől való mint a folyók esetében a nagyvízi mederkezelési terv mentesítésének szabályairól és a mentesség fenntar- készítésének rendjére és tartalmára vonatkozó szabá- tásáról lyokról 41/1997. (V. 28.) FM rendelet az Állategészségügyi Sza- 172/2004. (XII. 23.) FVM rendelet az Agrár- és Vidékfej- bályzat kiadásáról lesztési Operatív Program kihirdetéséről / MAGYAR JOGI NYELV | 2017 1 19

tanulmányok 137/2004. (IX. 18.) FVM rendelet a Nemzeti Vidékfejlesz- alföldi Operatív Program keretében gazdaságfejleszté- tési Terv kihirdetéséről, valamint az Európai Mezőgaz- si célú kiemelt projektek akciótervi nevesítéséről és dasági Orientációs és Garancia Alapból nyújtandó vi- támogatásuk jóváhagyásáról, 1009/2007. (III. 7.) Korm. dékfejlesztési támogatásokkal összefüggésben a ked- határozat az Új Magyarország Fejlesztési Terv Regioná- vezőtlen adottságú területek és az azokhoz tartozó lis Fejlesztési Programjainak előzetes akcióterveiről és települések megállapításáról első körben indítandó támogatási konstrukcióiról 297/2011. (XII. 22.) Korm. rendelet az ipari parkokról, 55/2013. (IX. 13.) HM utasítás a Magyar Honvédség Kor- 30/2012. (VI. 8.) NFM rendelet a Regionális Fejlesztés mányzati Célú Elkülönült Hírközlő Hálózatának béke- Operatív Programokra meghatározott előirányzatok idejű üzemeltetési és felügyeleti rendjéről, valamint a felhasználásának állami támogatási szempontú szabá- központilag biztosított szolgáltatások igénybevételé- lyairól, 1464/2012. (X. 26.) Korm. határozat az Észak- nek szabályairól AlApjogok mérlegen Az általános alapjogi tesztek dogmatikája Szerző: pozsár-Szentmiklósy Zoltán Az alapjogi konfliktusokat hordozó jogviták életbevágóan fontos kérdésekről szólnak, feloldásuk azonban a legritkább esetben magától értetődő. Nagy a helyes döntés tétje: ha az Alkotmánybíróság vagy más bírói fórum nem a megfelelő következtetésre jut, mindenképpen valamilyen alapjog elfogadha- tatlan mértékű korlátozását kockáztatja. A döntés azért sem könnyű, mert sok esetben nem egyértelmű, hogy milyen módszerrel tárható fel egy alapjog vé- dett és még korlátozható jogi tartalma. A kötet a bírói gyakorlatban leginkább elterjedt, de sok esetben következetlenül alkalmazott módszert, a jogkorláto- zás vizsgálatára alkalmas szempontok egymáshoz kapcsolódó rendszerét, az Ára: 5000 Ft általános (szükségességi-arányossági) alapjogi tesztet vizsgálja. Célkitűzése, hogy az elméleti viták és a gyakorlati tapasztalatok tükrében átfogóan bemu- tassa és tisztázza az általános alapjogi teszt alkalmazásának módszerét, ilyen módon a gyakorlatban hasznosítható ismereteket kínáljon. –5% WEBES VÁSÁRLÁS HVG-ORAC Lap- és Könyvkiadó Kft., 1037 Budapest, Montevideo utca 14. FAx: (36-1) 349-7600 TeLeFOn: (36-1) 340-2304 • [email protected] www.hvgorac.hu / 20 | MAGYAR JOGI NYELV 2017 1