A pótmagánvádas eljárás (részlet)

FÁZSI LÁSZLÓ A PÓTMAGÁNVÁDAS EL JÁ R ÁS



FÁZSI LÁSZLÓ A PÓTMAGÁNVÁDAS ELJÁRÁS

© Fázsi László, 2020 © HVG-ORAC Lap- és Könyvkiadó Kft., 2020 A kézirat lezárva: 2020. július 3. A könyv megjelenését a Magyar Jogász Egylet Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Szervezete és a Nyíregyházi Törvényszék támogatta. A kiadó számára minden jog fenntartva. Jelen könyvet, illetve annak részleteit tilos reprodukálni, adatrendszerben tárolni, bármely formában vagy eszközzel – elektronikus, fényképészeti úton vagy módon – a kiadó engedélye nélkül közölni. ISBN 978-963-258-501-7 Budapest, 2020 A HVG-ORAC Lap- és Könyvkiadó Kft. Internet: www.hvgorac.hu E-mail: [email protected] Felelős kiadó: dr. Frank Ádám, a kft. ügyvezetője Felelős szerkesztő: dr. Bulyovszky Csilla Tipográfia és műszaki szerkesztés: Harkai Éva Borítót tervezte: Batki Anita Borítófotó (a Nyíregyházi Városháza Justitia-szobrai): Ilyés Gábor

TARTALOM I. RÖVIDÍTÉSEK JEGYZÉKE.......................................................................... 11 II. PROLÓGUS................................................................................................... 13 III. ALAPKÉRDÉSEK....................................................................................... 17 1. A sértett ....................................................................................................... 17 1.1. A törvényi meghatározás jelentősége és a hatályos definíció előzményei............................................................................................... 17 1.2. A III. Be. sértett fogalmának elemzése................................................... 22 1.3. A 3/2004. számú büntető jogegységi határozat....................................... 24 2. A Be. sértettre vonatkozó rendelkezései......................................................... 28 2.1. A sértett fogalma..................................................................................... 28 2.2. A sértett jogai.......................................................................................... 33 2.3. A sértett kötelezettségei.......................................................................... 34 2.4. A sértetti jogutódlás................................................................................ 35 2.5. A sértett különleges bánásmódhoz való joga.......................................... 35 2.5.1. A különleges bánásmód szabályozásának fogalma, jelentősége és rendszere................................................................................... 35 2.5.2. A különleges bánásmód megállapítása......................................... 36 2.5.3. A különleges bánásmód visszautasítása és felülvizsgálata........... 38 2.5.4. A különleges bánásmód körébe tartozó intézkedések általános szabályai........................................................................................ 39 2.5.5. A különleges bánásmód körébe tartozó intézkedések különös szabályai... 40 2.5.6. A különleges bánásmód biztosításának egyéb szabályai.............. 42 3. A vád............................................................................................................... 43 3.1. A magánvádtól a közvádig...................................................................... 43 3.1.1. A magánvád kialakulása............................................................... 43 3.1.2. A nyomozó rendszer uralomra jutása............................................ 45 3.1.3. A közvád általánossá válása.......................................................... 47 3.2. A vád fogalma, funkciója és formái........................................................ 48 3.3. A magánvád fogalma és formái.............................................................. 49 3.3.1. A magánvád általában................................................................... 49 3.3.2. A főmagánvád............................................................................... 52 3.3.3. A pótmagánvád............................................................................. 52 3.3.4. A mellékmagánvád........................................................................ 54 3.3.5. A csatlakozás................................................................................. 55 IV. A PÓTMAGÁNVÁDAS ELJÁRÁS ELSŐ SZABÁLYOZÁSA.................. 57 1. A bűnvádi eljárás szerkezete és szervezete..................................................... 57 5

A PÓTMAGÁNVÁDAS ELJÁRÁS 2. A közvádlói szervezet és az ügyész szerepe................................................... 60 3. A pótmagánvád bevezetésének indokai.......................................................... 64 4. A pótmagánvádas eljárás részletes szabályai.................................................. 67 4.1. A pótmagánvádas eljárás külön szabályai............................................... 67 4.2. A vád átvétele az előkészítő eljárásban.................................................... 70 4.3. A vád alá helyezési eljárás....................................................................... 74 4.4. A főtárgyalás............................................................................................ 77 4.5. Perorvoslati sajátosságok.......................................................................... 78 4.6. A járásbíróság előtti eljárás...................................................................... 79 4.7. A pótmagánvádló jogi képviselete........................................................... 81 4.8. Egyszerűsítési törekvések........................................................................ 82 4.8.1. A kötelező ügyvédi képviselet....................................................... 83 4.8.2. Az opportunitás lehetőségének bővülése....................................... 84 4.8.3. A bűnügyi költség előlegezése....................................................... 85 V. AZ ELTÖRLÉSTŐL AZ ISMÉTELT BEVEZETÉSIG................................. 87 1. A pótmagánvád az egypártrendszer idején..................................................... 87 2. A pótmagánvád ismételt bevezetésének előzményei....................................... 92 2.1. A kodifikációs kormányhatározat előtt.................................................... 92 2.2. A kodifikációs kormányhatározat után.................................................... 94 VI. A PÓTMAGÁNVÁDAS ELJÁRÁS KORÁBBI SZABÁLYOZÁSA.......... 97 1. A szabályozás általános jellemzői................................................................... 97 1.1. A külön eljárás kérdése............................................................................ 97 1.2. A jogtudomány képviselőinek álláspontja............................................... 100 1.3. A pótmagánvádas eljárás szabályozásának módosításai ......................... 102 2. A korábbi szabályozás rendelkezéseinek elemzése......................................... 102 2.1. A pótmagánvádló fogalma....................................................................... 102 2.2. A jogutódlás kérdései............................................................................... 104 2.3. A pótmagánvádló jogi képviselete........................................................... 107 2.4. A vádképviselet átvételének korlátai........................................................ 109 2.5. A jogi személlyel szembeni fellépés kizártsága....................................... 112 2.6. A vádképviselet átvételének esetei........................................................... 113 2.6.1. A feljelentés elutasítása.................................................................. 116 2.6.2. A nyomozás megszüntetése........................................................... 118 2.6.3. A nyomozás és a vádemelés részbeni mellőzése........................... 118 2.6.4. Vádelejtés....................................................................................... 120 2.6.5. Vádátvétel közvádas bűncselekmény hiányában........................... 120 2.7. A sértett értesítésének módozatai............................................................ 123 2.8. A vádindítvány......................................................................................... 125 2.9. A vádindítvány benyújtásának kérdései.................................................. 128 6

TARTALOM 2.10. A vádindítvány elfogadásának és elutasításának kérdései..................... 131 2.11. A pótmagánvádló jogosítványai.............................................................. 134 2.12. A pótmagánvád kérdései a mentességet élvező személyek esetében...... 134 3. A pótmagánvádas eljárás korábbi bírói gyakorlata......................................... 136 3.1. Pótmagánvádlói jogosultság.................................................................... 136 3.2. Igazolási kérelem előterjesztése.............................................................. 141 3.3. A pótmagánvádló indokolási kötelezettsége........................................... 142 3.4. A vádindítvány elutasítása...................................................................... 143 3.5. A vádindítvány törvényességének vizsgálata......................................... 146 3.6. A pótmagánvádló és jogi képviselőjének tárgyalási jelenléte, kihallgatása............................................................................................. 149 3.7. A vádindítványt elutasító végzés hatályon kívül helyezése.................... 151 3.8. A fellebbezési jog gyakorlása képviselő útján........................................ 152 3.9. Egyéb kérdések....................................................................................... 154 VII. A PÓTMAGÁNVÁDAS ELJÁRÁS HATÁLYOS SZABÁLYOZÁSA...... 155 1. Az új szabályozás jelentősége.......................................................................... 155 2. A szabályozás tartalmi erényei........................................................................ 156 2.1. A pótmagánvádlóként történő fellépés szabályozása.............................. 156 2.2. A véleményeltérés kérdésének rendezése............................................... 157 2.3. A pótmagánvád lehetőségének kizárása................................................. 157 2.4. A kötelező jogi képviselet....................................................................... 157 2.5. A közös vádképviselet............................................................................. 158 2.6. A költségkedvezmény engedélyezése iránti kérelem.............................. 158 2.7. Az indokolási kötelezettség kérdése....................................................... 159 2.8. Az elutasítási okok kérdése..................................................................... 159 2.9. A mentességet élvező személlyel szembeni eljárás................................. 160 2.10. A sértett vádejtés miatti fellépése........................................................... 160 2.11. A bűnügyi költség viselésének kérdése................................................... 160 3. A szabályozás kifogásolható megoldásai......................................................... 161 3.1. Az állami érdeket sértő bűncselekmények problémája........................... 161 3.2. A polgári jogi igény érvényesítésének kérdése....................................... 162 3.3. A vádindítvány elfogadása...................................................................... 163 3.4. A bizonyítási indítvány........................................................................... 165 3.5. Az elkülöníthetőség kérdése................................................................... 166 3.6. A pótmagánvádló kötelező jelenlétének kérdése.................................... 166 3.7. Az eltérő minősítés megállapításának kérdése....................................... 167 3.8. A jogi képviselő fellebbezési joga........................................................... 168 4. A törvényi rendelkezések részletezése............................................................ 169 4.1. A pótmagánvádas eljárás általános szabályai.......................................... 169 7

A PÓTMAGÁNVÁDAS ELJÁRÁS 4.1.1. A pótmagánvád, a pótmagánvádas eljárás és a pótmagánvádló fogalma......................................................... 169 4.1.2. A kötelező jogi képviselet............................................................. 172 4.1.3. A kötelező védelem....................................................................... 173 4.1.4. A polgári jogi igény előterjesztése................................................ 174 4.1.5. A közvetítői eljárás kérdése.......................................................... 174 4.1.6. A közös vádképviselet kizárása.................................................... 175 4.1.7. A vádképviselet átvétele az ügyészség részéről............................ 176 4.2. Speciális határidők a pótmagánvádas eljárásban..................................... 177 4.3. A pótmagánvádló fellépésének általános szabályai................................. 178 4.4. A pótmagánvádló fellépésének speciális szabályai................................. 188 4.4.1. A feljelentés elutasítása vagy a nyomozás megszüntetése esetén... 188 4.4.1.1. A feljelentés elutasítása................................................... 189 4.4.1.2. A nyomozás megszüntetése............................................ 190 4.4.1.3. Magánvád vagy pótmagánvád........................................ 192 4.4.1.4. A pótmagánvádlói fellépés technikai szabályai.............. 192 4.4.1.5. A költségkedvezmény igénybevételének szabályai......... 193 4.4.2. A vádindítvány.............................................................................. 193 4.4.3. A vádindítvány benyújtása........................................................... 196 4.4.4. A bíróság teendői a vádindítvány benyújtását követően.............. 197 4.4.4.1. A vádindítvány elutasítása................................................ 198 4.4.4.2. A vádindítvány ismételt benyújtása................................. 203 4.4.4.3. A vádindítvány elutasíthatóságának kizártsága............... 205 4.4.4.4. A vádindítvány elfogadása............................................... 206 4.4.5. A pótmagánvádló fellépése vádejtés esetén................................... 208 4.4.6. A bíróság teendői vádejtés esetén.................................................. 209 4.4.6.1. A vádképviselet átvételének bejelentése........................... 209 4.4.6.2. A bejelentés elutasítása.................................................... 211 4.4.6.3. Az ismételt bejelentés lehetősége..................................... 211 4.5. A tárgyalás előkészítésére és az elsőfokú tárgyalásra vonatkozó eltérő szabályok........................................................................................ 213 4.5.1. Az előkészítő ülés........................................................................... 213 4.5.2. Az elsőfokú tárgyalás..................................................................... 215 4.5.2.1. A pótmagánvádló jogköre................................................ 215 4.5.2.2. A kötelező tárgyalási jelenlét.......................................... 216 4.5.2.3. A tárgyalásra szóló idézés............................................... 216 4.5.2.4. A tárgyalásról való távolmaradás következményei......... 217 4.5.2.5. A pótmagánvádló jogi képviseletének időközbeni megszűnése.................................................................... 217 8

TARTALOM 4.5.2.6. A pótmagánvádló és a jogi képviselő rendzavaró magatartásának következményei.................................... 218 4.5.2.7. Az egyesítés kérdése...................................................... 218 4.5.2.8. A pótmagánvádló vádejtése .......................................... 219 4.5.2.9. Az eltérő minősítés lehetőségének megállapítása......... 220 4.5.2.10. A határozatok közlése.................................................... 220 4.5.3. A jogorvoslati jog gyakorlásának sajátosságai............................ 221 4.5.3.1. A fellebbezésre jogosultak............................................. 221 4.5.3.2. A jogorvoslati nyilatkozatok sorrendje.......................... 222 4.5.3.3. A fellebbezési jog korlátja............................................. 222 4.5.3.4. A bíróság tájékoztatási kötelezettsége........................... 222 4.5.3.5. Az indokolási kötelezettség........................................... 222 4.5.3.6. Az elsőfokú bíróság teendői a fellebbezés bejelentését követően......................................................................... 223 4.5.3.7. A jogerős ügydöntő határozat megküldése.................... 223 4.6. A másodfokú eljárás sajátosságai........................................................... 224 4.6.1. A pótmagánvádló és a jogi képviselő jelenléte........................... 224 4.6.2. A másodfellebbezés lehetősége................................................... 225 4.6.3. A másodfellebbezés következményei.......................................... 225 4.7. A harmadfokú eljárás sajátosságai......................................................... 225 4.8. A hatályon kívül helyezésre vonatkozó szabályok................................. 226 4.9. A pótmagánvádló jogorvoslati jogára vonatkozó rendelkezések összegzése............................................................................................... 226 4.10. A bűnügyi költség viselése..................................................................... 227 4.10.1. Az állam által előlegezett bűnügyi költség viselése.................... 227 4.10.2. A védői díj és költség viselése..................................................... 227 4.10.3. A pótmagánvádló költségviselési kötelezettségének korlátja...... 229 4.10.4. A másod- és harmadfokú eljárásban felmerülő költség viselése........................................................................................ 229 4.10.5. A költségviselésre vonatkozó speciális szabályok összegzése.... 229 4.10.6. A bűnügyi költség viselése a vádlott elítélése esetén.................. 230 4.11. A rendkívüli jogorvoslatokra vonatkozó eltérő szabályok..................... 231 4.11.1. A perújítás................................................................................... 231 4.11.2. A felülvizsgálati indítvány.......................................................... 233 4.11.3. Jogorvoslat a törvényesség érdekében......................................... 234 4.11.4. Jogegységi eljárás........................................................................ 235 4.11.5. Egyszerűsített felülvizsgálati eljárás........................................... 235 4.12. A külön és különleges eljárásokra vonatkozó eltérő szabályok............. 236 9

A PÓTMAGÁNVÁDAS ELJÁRÁS VIII. EPILÓGUS................................................................................................. 239 IX. IRODALOMJEGYZÉK................................................................................ 241 X. A SZERZŐ PÓTMAGÁNVÁDAS ELJÁRÁSSAL FOGLALKOZÓ PUBLIKÁCIÓI.................................................................................................... 247 XI. MELLÉKLET................................................................................................ 249 XII. SUMMARY................................................................................................. 251 XIII. ZUSAMMENFASSUNG........................................................................... 253 10

I. RÖVIDÍTÉSEK JEGYZÉKE AB Alkotmánybíróság ABH Az Akotmánybíróság Határozatai (Az Alkotmánybíróság hivatalos lapja) ABh alkotmánybírósági határozat Alap- törvény Magyarország Alaptörvénye Be. a büntetőeljárásról szóló 2017. évi XC. törvény I. Be. a büntető eljárásról szóló 1962. évi 8. törvényerejű rendelet II. Be. a büntetőeljárásról szóló 1973. évi I. törvény III. Be. a büntetőeljárásról szóló 1998. évi XIX. törvény bek. bekezdés Ben1 a büntetőeljárásról szóló 2017. évi XC. törvény hatálybalépésével össze- függő egyes törvények módosításáról szóló 2017. évi CXCVII. törvény Ben2 a büntetőeljárásról szóló törvény és más kapcsolódó törvények módosítá- sáról szóló 2020. évi XLIII. törvény BH Bírósági Határozatok BJE büntető jogegységi határozat BKv büntető kollégiumi vélemény I. Bp. a bűnvádi perrendtartásról szóló 1896. évi XXXIII. törvénycikk II. Bp. a büntető perrendtartásról szóló 1951. évi III. törvény I. Bpn. a büntető igazságszolgáltatás egyszerűsítéséről szóló 1921. évi XXIX. törvénycikk II. Bpn. a törvénykezés egyszerűsítéséről szóló 1930. évi XXXIV. törvénycikk Btk. a Büntető Törvénykönyvől szóló 2012. évi C. törvény Csjt. házasságról, a családról és a gyámságról szóló 1952. évi IV. törvény III. Btk. a Büntető Törvénykönyvről szóló 1978. évi IV. törvény EBD elvi bírósági döntések EBH elvi bírósági határozatok i. m. idézett mű ÍH Ítélőtáblai Határozatok j. (láb)jegyzet Ptk. a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény I. Ptk. a Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény sz. szám, számú szerk. szerkesztő tc. törvénycikk 11



II. PROLÓGUS „…az igazságszolgáltatás fő feladata az áldozat kártalanítása, a bűncselekmény elkövetése előtti állapot visszaállítása…”1 (Vigh József) Tremmel Flórián az 1985-ben megjelent monográfiájában még arra az álláspontra helyezkedett, hogy hazai jogfejlődésünkben korábban „az ún. pótmagánvád is intéz- ményesítve volt, a gyakorlatban azonban nem volt jelentős szerepe”2. Berkes György 2004-ben elhangzott ehhez hasonló véleménye szerint pedig „a régi kommentá- rokban nem sok szó esett a pótmagánvádról, úgy tűnik, akkor sem volt jelentős intéz- mény”3. Az idézetek azt sugallják, mintha egy jelentőség nélküli jogintézmény került volna vissza büntető eljárásjogunkba a büntetőeljárásról szóló 1998. évi XIX. törvény (a továbbiakban: III. Be.) elfogadásakor, amivel a magam részéről egyáltalán nem tudok egyetérteni. Egyrészt azért, mert egy jogintézmény esetében „a jelentőség fok- mérője nem az, hogy sok esetben vétetik-e igénybe; de az, hogy beválik-e akkor, amikor igénybe vétetik”4. Másrészt azért sem, mert még a bírók is hajlamosak meg- feledkezni arról, hogy a sértett legalább olyan fontos szereplője a büntetőeljárásnak, mint a terhelt, aki mellett annak „az ügy mikénti eldöntésében leginkább érdekelt résztvevője”5. Kettőjük helyzetét mégis csupán a hatósági eljárással szembeni kiszol- gáltatottságuk tekintetében lehet közös nevezőre hozni. Ennek mértékében azonban már jelentős különbség mutatkozik közöttük, hiszen a terhelt kiszolgáltatottsága fokozottabban érvényesül, ami indokolja eljárási jogainak erőteljes garantálását. A sértett helyzetét viszont beárnyékolja az akaratlan áldozattá válása, ami nemegyszer a legszorítóbb kiszolgáltatottságát vonja maga után a bűncselekmény elszenvedésekor. A sértetté válás tehát kétszeres kiszolgáltatottsággal jár együtt, amire tekintettel nem lehet kétséges, hogy számára is széles körű jogosítványokat kell biztosítani eljárásjogi helyzetének minél teljesebb megerősítése érdekében. Ez a nézet ma már általánosan elfogadottnak tekinthető, sőt azt is kijelenthetőnek tartom, hogy a jogalkalmazásban ma már nem az érdekeinek érvényesülését biztosító eljárásjogi garanciák hiánya jelenti a legnagyobb problémát, hanem annak a szoci- alizmus évtizedeiben meggyökeresedett jogalkalmazói szemléletnek a makacs to- 1 Vigh József: A kárhelyreállító (restoratív) igazságszolgáltatás. Magyar Jog, 1998. 6. sz. 328. 2 Tremmel Flórián: A magánvád. Budapest, Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó, 1985, 342. 3 Róth Erika (moderátor): A pótmagánvádról (Jegyzőkönyv az Országos Kriminológiai Intézetben 2004. október 16-án megtartott kerekasztal-beszélgetésről). Ügyészek Lapja, 2004. 6. sz. 46. 4 Degré Miklós: A vád alá helyezési eljárásról. In: Angyal Pál (szerk.): Büntetőjogi dolgozatok Balogh Jenő születése ötvenedik évfordulójának ünnepére. Pécs, Wessely és Horváth könyvnyomdája, 1914, 75–76. 5 Cséka Ervin: A büntető jogorvoslatok alaptanai. Budapest, Közgazdaság és Jogi Könyvkiadó, 1985, 153. 13

A PÓTMAGÁNVÁDAS ELJÁRÁS vábbélése, amely majdhogynem megtűrt résztvevőként kezelte a sértettet a büntetőel- járásban. Ennek mai megnyilvánulása például a sértett tárgyalásról való értesítésének vagy az ítélet részére történő kiadásának rendszeresen tapasztalható elmulasztása, vagy a polgári jogi igények rendkívül „nagyvonalú” kezelése a büntetőbírók részéről, akik erről nemegyszer egyáltalán nem rendelkeznek. Ez utóbbi tipikus előfordulását az is jelzi, hogy a Legfelsőbb Bíróság Büntető Kollégiuma is véleményt nyilvánított az ilyen bírói mulasztás másodfokon történő orvoslásának lehetővé tétele érdekében.6 Ezekben az esetekben azonban legalább a vádemelésre sor kerül. A váderedményesség minden más szempontot megelőző előtérbe kerülésekor viszont az is könnyen meg- eshet, hogy olyan ügyek sem jutnak el a bírósághoz, amelyek megnyugtató befejezése bírói állásfoglalás hiányában nem várható.7 Ezért fontos, hogy a sértett – a közérdeket megjelenítő jogpolitikai célok érvényesítésének igényével indokolható kivételektől eltekintve – minden olyan esetben közvetlenül a bírósághoz fordulhasson a sérelmére elkövetett bűncselekmény miatt, amikor a nyomozó, illetve a vádhatóság a büntetőel- járás lefolytatását, illetőleg a vádemelést nem tartja indokoltnak. Ezt a célt szolgálta a bűnvádi perrendtartásról szóló 1896. évi XXXIII. törvénycikk (a továbbiakban: I. Bp.) által már ismert és a hatálya idején a gyakorlatban is alkal- mazott jogintézmény, a pótmagánvád felélesztése, amelynek az ismételt bevezetésére negyvennégy év után került sor az évszázados jogi tradícióinknak megfelelően, to- vábbá az Európa Tanács ajánlásával is összhangban. Ennek ellenére ez mégis „fél- szívvel”, meglehetősen felemás módon történt meg, hiszen olyan szabályozást sikerült alkotni, amelyre tekintettel a pótmagánvádló fellépésének lehetőségét legfeljebb „Az okos leány” című magyar népmeséből ismert „legyen is, meg ne is” dilemmájának XX. századi jogászi megoldásaként lehetett méltányolni. Ez pregnánsan igazolta Bócz Endre véleményét, miszerint „a pótmagánvádlót nem szereti a jogrendszer”8, amiben csak a III. Be.-nek a 2006. évi LI. törvénnyel bevezetett módosítása hozott áttörést. Már csak ezért is tanulságos a pótmagánváddal való behatóbb foglalkozás, hiszen ennek eredményeként az is kimutatható, hogy a gyakorlat mennyiben iga- zolta vissza a jogintézmény XXI. századi létjogosultságát, amellyel kapcsolatban más szkeptikus vélemények is megfogalmazódtak még az ismételt bevezetését követő években is. Emellett a jogászok többsége számára a jogtörténeti gyökerei el- lenére is új jogintézmény monografikus feldolgozásának az erre vállalkozó korábbi könyvem9 megjelenése előtt nem volt előzménye Magyarországon. Azóta azonban hatályba lépett a büntetőeljárásról szóló 2017. évi XC. törvény (a továbbiakban: Be.), amelynek a pótmagánvádas eljárás szabályozására vonatkozó rendelkezései a korábbi 6 BKv 81. BH 2010. 3. sz. 168–169. 7 Fázsi László: Ki lesz a bírájuk? Belügyi Szemle, 2011. 7–8. sz. 179–187. 8 Róth: i. m. (3. j.) 40. 9 Fázsi László: A pótmagánvád a magyar büntető eljárásjogban és a gyakorlatban. Budapest, Debreceni Egyetem Marton Géza Állam- és Jogtudományi Doktori Iskola, Patrocinium Kiadó, 2013. 14

II. PROLÓGUS munkámban kifejtett nézeteim csaknem maradéktalan figyelembevételét tükrözik, ami alapvető jelentőségű változás a III. Be. rendszertelen szabályozásához képest. Ezért vállalkoztam korábbi monográfiám aktualizálására, ami – reményeim szerint – a harmadszor újraszabályozott jogintézmény jogtörténeti előzményeinek (ma sem érdektelen) összefoglalásán túlmenően hasznos segédeszközként is szolgálhat a pót- magánvádas ügyekkel is foglalkozó jogászkollégák számára. Ennek megalapozásához azonban – megítélésem szerint – a jogintézmény köz- vetlen jogtörténeti előzményeinek beható vizsgálata éppúgy hozzátartozik, mint a kontinentális Európában a XX. századra egyeduralkodóvá vált vegyes rendszerű igazságszolgáltatási modell kialakulásának legalább vázlatos áttekintése a magánvád több évezredre visszanyúló történelmi gyökereinek és az ebből következő jelentősé- gének érzékeltetése érdekében. Ezt mi sem jelzi jobban annál, mint az, hogy a pótma- gánvád lehetőségének elfogadásával bizonyos fokig visszakanyarodtunk a vádelv ki- alakulásának bölcsőjét jelentő vádképviseleti formához. Mindennek eredményeként azt is szeretném bemutatni, hogy a jogintézmény XXI. századi létjogosultsága csak szabályozásának módján múlik. A pótmagánvád intézményének III. Be.-beli sza- bályozása ugyanis eklatáns példája volt annak, hogy: „A jogalkotói hatalom óriási ugyan, de a jog ismerete nélkül (s itt a jog nem a tételes jogot jelenti, hanem annál többet) nem sok jót teremt.”10 A Be. pótmagánvádas eljárást érintő rendelkezéseire azonban ez a megállapítás szerencsére alapvetően már nem vonatkozik. Ennek bemu- tatása a büntetőeljárásról szóló törvény és más kapcsolódó törvények módosításáról szóló 2020. évi XLIII. törvény (a továbbiakban: Ben2) által beiktatott módosítások figyelembevételével zárul, amelyek 2021. január 1-jétől hatályosak. 10 Erdei Árpád: A büntető eljárásjog tudománya és az eljárás képe. Belügyi Szemle, 2010. 9. sz. 7. 15