Pszichológia és pszichopatológia jogászoknak (részlet)

DR. GRÁDNÉ FEKETE MÁRIA  –  DR. GRÁD ANDRÁS PSZICHOLÓGIA ÉS PSZICHOPATOLÓGIA JOGÁSZOKNAK Harmadik, bővített és átdolgozott kiadás



DR. GRÁDNÉ FEKETE MÁRIA  –  DR. GRÁD ANDRÁS PSZICHOLÓGIA ÉS PSZICHOPATOLÓGIA JOGÁSZOKNAK Harmadik, bővített és átdolgozott kiadás

© Dr. Grádné Fekete Mária, 2020 © Dr. Grád András, 2020 © HVG-ORAC Lap- és Könyvkiadó Kft., 2020 A kiadó számára minden jog fenntartva. Jelen könyvet, illetve an- nak részleteit tilos reprodukálni, adatrendszerben tárolni, bármely formában vagy eszközzel – elektronikus, fényképészeti úton vagy más módon – a kiadó engedélye nélkül közölni. ISBN 978 963 258 505 5 Budapest, 2020 A HVG-ORAC Lap- és Könyvkiadó Kft. kiadása Internet: http://www.hvgorac.hu E-mail: [email protected] Felelős kiadó: dr. Frank Ádám, a kft. ügyvezetője Felelős szerkesztő: dr. Bulyovszky Csilla Tipográfia és műszaki szerkesztés: Harkai Éva

TARTALOM Előszó a harmadik kiadáshoz . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 21 Bevezető . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 23 I. fejezet Nagy pszichológiai iskolák . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 27 1.1. Pszichoanalízis . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 27 1.1.1. A lelki működés szintjei (tudat, tudatelőttes, tudattalan) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 28 1.1.2. A személyiség szerkezete (Id, Ego, Szuperego) . . . . . . 28 1.1.2.1. Az ösztön-én (Id) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 29 1.1.2.2. Az én (Ego) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 30 1.1.2.3. A felettes-én (Szuperego) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 30 1.1.2.4. Énvédő mechanizmusok . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 31 1.1.3. A személyiség fejlődése . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 32 1.1.4. A pszichés zavarok kialakulásának pszichoanalitikus magyarázata . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 34 1.1.4.1. A pszichotraumák . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 34 1.1.4.2. Fixáció . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 34 1.1.4.3. Túlzott elhárítás . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 35 1.1.5. Gyógyítás . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 36 1.1.6. A pszichoanalízis továbbfejlődése . . . . . . . . . . . . . . . . . 36 1.2. Behaviorizmus . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 39 1.2.1. A klasszikus behaviorista modell és a neobehaviorizmus . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 41 1.2.2. A pszichés zavarok kialakulásának és korrekciójának behaviorista magyarázata . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 42 1.2.3. Tanuláselméletek . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 42 1.2.3.1. Klasszikus kondicionálás . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 43 1.2.3.2. Operáns kondicionálás . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 44 5

Tartalom 1.2.3.3. Utánzás (modellkövetés) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 45 1.3. Kognitív pszichológia . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 45 1.3.1. A kognitív pszichológia emberképe . . . . . . . . . . . . . . . . 47 1.3.2. A kognitív pszichológia tartalmi gazdagodása . . . . . . . 47 1.3.3. A pszichés zavarok kialakulásának kognitív magyarázata és gyógyítása . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 48 1.4. Humanisztikus pszichológia . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 49 1.4.1. A humanisztikus emberkép . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 49 1.4.2. A pszichés zavarok kialakulásának humanisztikus magyarázata és gyógyítása . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 50 1.5. Összegzés . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 51 II. fejezet A normalitás – abnormalitás és a mentális zavarok . . . . . . 53 2.1. A normalitás – abnormalitás pszichológiai megközelítése . . 53 2.2. A normalitás – abnormalitás jogi megközelítése . . . . . . . . 57 2.3. A mentális zavarok kialakulásának okai . . . . . . . . . . . . . . . 58 2.4. A stressz . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 59 2.5. A mentális zavarok gyógyítása . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 63 III. fejezet Szorongásos zavarok . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 65 3.1. A szorongás . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 65 3.1.1. A szorongásra jellemző tünetek . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 66 3.1.1.1. A szorongásra jellemző testi tünetek . . . . . . . . . . . . 66 3.1.1.2. A szorongásra jellemző viselkedéses tünetek . . . . . 67 3.1.1.3. A szorongásra jellemző lelki tünetek . . . . . . . . . . . . 68 3.1.2. Az egészséges és a patológiás szorongás . . . . . . . . . . . . 70 3.1.2.1. Az egészséges lelki működésre jellemző szorongás . 70 3.1.2.2. A patológiás szorongás . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 70 3.1.3. A patológiás szorongás kialakulásának magyarázatai . 71 3.1.3.1. Lélektani magyarázatok . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 71 3.1.3.2. Biológiai felfogás . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 72 3.1.3.3. Szomatogén elméletek . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 73 3.1.3.4. Pszichofiziológiai felfogás . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 75 3.1.4. Gyógykezelés . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 76 6

Tartalom 3.1.5. A generalizált szorongásos zavar jogi vonatkozásai . . . 77 3.2. Pánikzavar . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 79 3.2.1. A pánikroham . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 81 3.2.2. A pánikzavar . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 82 3.2.3. A pánikzavar következményei . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 83 3.2.4. A pánikzavar hátterében álló bio-, pszichoszociális tényezők . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 86 3.2.5. A pánikzavar kezelése . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 88 3.2.6. A pánikzavar jogi vonatkozásai . . . . . . . . . . . . . . . . . . 89 3.3. Fóbiák . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 89 3.3.1. A fóbiák közös jellemzői . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 89 3.3.1.1. A félelem fóbiává válásához vezető út . . . . . . . . . . . 90 3.3.1.2. A fóbiák kialakulásának története . . . . . . . . . . . . . . 92 3.3.1.3. A fóbia tünetei . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 93 3.3.1.4. A fóbiák kialakulásának okai . . . . . . . . . . . . . . . . . . 94 3.3.1.5. A pszichoszociális hatásokra vonatkozó pszichológiai elméletek . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 94 3.3.2. Agorafóbia . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 97 3.3.2.1. Az agorafóbia főbb jellemzői . . . . . . . . . . . . . . . . . . 97 3.3.2.2. Az agorafóbia kiterjedtsége . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 98 3.3.2.3. Az egyén haszna a betegségből (elsődleges és másodlagos betegségelőny) . . . . . . . . 101 3.3.2.4. Az agorafóbia kialakulását magyarázó elméletek . . . 103 3.3.3. Szociális fóbia . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 104 3.3.3.1. A szociális fóbia főbb jellemzői . . . . . . . . . . . . . . . . 104 3.3.3.2. A szociális fóbia kialakulását magyarázó elméletek . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 107 3.3.4. Specifikus fóbiák . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 109 3.3.4.1. A specifikus fóbiák közös jellemzői . . . . . . . . . . . . . 109 3.3.4.2. Állatokkal kapcsolatos fóbiák . . . . . . . . . . . . . . . . . 110 3.3.4.3. Természeti környezettel kapcsolatos fóbiák . . . . . . 111 3.3.4.4. Vérrel, injekciózással, sérüléssel, orvosi, beavatkozással betegséggel kapcsolatos fóbiák . . . 112 3.3.4.5. Szituációhoz kötött fóbiák . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 113 3.3.5. A fóbiák mentális betegségekkel való társulása . . . . . . 114 3.3.6. A fóbiák gyógyítása . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 115 3.3.7. A fóbiák jogi vonatkozásai . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 115 3.4. Kényszeres zavar . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 116 7

Tartalom 3.4.1. Ismétlődés és rituálé . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 116 3.4.2. Kényszerbetegség . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 118 3.4.2.1. Kényszergondolat (rögeszme) . . . . . . . . . . . . . . . . . 119 3.4.2.2. Kényszercselekvés . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 120 3.4.3. A kényszerbetegségtől független normális és abnormális kényszerjelenségek . . . . . . . . . . . . . . . . . 122 3.4.3.1. A normalitásba tartozó ún. „fejlődési kényszer” . . 122 3.4.3.2. Az abnormalitás körébe tartozó kórképek . . . . . . . 122 3.4.4. A kényszerbetegségek pszichológiai magyarázatai . . . 123 3.4.5. Gyógyítás . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 124 3.4.6. A kényszerbetegségek jogi vonatkozásai . . . . . . . . . . . 124 3.5. Stressz-zavarok . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 126 3.5.1. A stressz-zavarok általános jellemzői . . . . . . . . . . . . . . 128 3.5.2. A stressz-zavarok tünetei . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 129 3.5.3. A stressz-zavarok lefolyása . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 130 3.5.4. A stressz-zavarok kialakulásának magyarázatai . . . . . 133 3.5.5. Gyógyító technikák . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 134 3.5.6. A stressz-zavarok jogi vonatkozásai . . . . . . . . . . . . . . . 134 IV. fejezet A szexuális magatartás és a nemi identitás zavarai . . . . . . 137 4.1. A szexualitás kultúrtörténete . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 137 4.2. Szexuális funkciózavarok . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 141 4.2.1. A vágy zavara . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 142 4.2.2. A készenlét zavara . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 143 4.2.3. Az orgazmus zavara . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 143 4.3. A funkciózavarok gyógyítása . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 144 4.4. Parafíliák . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 145 4.4.1. Fetisizmus . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 148 4.4.2. Transzvesztita fetisizmus . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 149 4.4.3. Exhibicionizmus . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 150 4.4.4. Voyeurizmus . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 150 4.4.5. Frottőrizmus . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 151 4.4.6. Pedofília . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 151 4.4.7. Szexuális mazochizmus és szadizmus . . . . . . . . . . . . . . 152 4.5. A parafíliák kialakulását magyarázó pszichológiai elméletek . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 154 8

Tartalom 4.6. A parafíliák gyógykezelési lehetőségei . . . . . . . . . . . . . . . . 154 4.7. A nemi identitás zavara (transzszexualizmus) . . . . . . . . . . 155 4.8. A szexuális zavarok jogi vonatkozásai . . . . . . . . . . . . . . . . 156 V. fejezet Személyiségzavarok . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 160 5.1. A személyiségzavarokról általában . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 160 5.1.1. Az egészséges személyiség jellemzői . . . . . . . . . . . . . . . 160 5.1.2. A személyiségzavarok közös jellemzői . . . . . . . . . . . . . . 160 5.1.3. A személyiségzavarok a mentális zavarok rendszerében . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 161 5.1.4. A személyiségzavarok előfordulási gyakorisága . . . . . . 162 5.1.5. A személyiségzavarok kezelése . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 162 5.1.6. A személyiségzavarok kialakulásának magyarázatai . 5.1.7. A személyiségzavarok típusai . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 165 5.2. Paranoid személyiségzavar . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 166 5.2.1. Klinikai tünetek . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 166 5.2.2. A paranoid személyiségzavar kialakulásának magyarázatai . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 167 5.2.3. Terápiás lehetőségek . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 168 5.2.4. A paranoid személyiségzavar jogi vonatkozásai . . . . . 168 5.3. Szkizoid személyiségzavar . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 170 5.3.1. Klinikai tünetek . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 170 5.3.2. A szkizoid személyiségzavar kialakulásának magyarázatai . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 171 5.3.3. Terápiás lehetőségek . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 172 5.3.4. A szkizoid személyiségzavar jogi vonatkozásai . . . . . . 172 5.4. Szkizotíp személyiségzavar . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 173 5.4.1. Klinikai tünetek . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 173 5.4.2. A szkizotíp személyiségzavar kialakulásának magyarázatai . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 175 5.4.3. Terápiás lehetőségek . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 175 5.4.4. A szkizotíp személyiségzavar jogi vonatkozásai . . . . . 175 5.5. Antiszociális személyiségzavar . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 176 5.5.1. Klinikai tünetek . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 176 5.5.2. Az antiszociális személyiségzavar kialakulásának magyarázatai . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 185 9

Tartalom 5.5.3 Terápiás lehetőségek . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 188 5.5.4. Az antiszociális személyiségzavar jogi vonatkozásai . . . 189 5.6. Borderline személyiségzavar . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 192 5.6.1. Klinikai tünetek . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 192 5.6.2. A borderline személyiségzavar kialakulásának magyarázatai . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 196 5.6.3. Terápiás lehetőségek . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 197 5.6.4. A borderline személyiségzavar jogi vonatkozásai . . . . . 197 5.7. Hisztrionikus személyiségzavar . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 199 5.7.1. Klinikai tünetek . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 199 5.7.2. A hisztrionikus személyiségzavar kialakulásának magyarázatai . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 201 5.7.3. Terápiás lehetőségek . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 202 5.7.4. A hisztrionikus személyiségzavar jogi vonatkozásai . . . 202 5.8. Nárcisztikus személyiségzavar . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 203 5.8.1. Klinikai tünetek . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 203 5.8.2. A nárcisztikus személyiségzavar kialakulásának magyarázatai . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 204 5.8.3. Terápiás lehetőségek . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 206 5.8.4. A nárcisztikus személyiségzavar jogi vonatkozásai . . . 206 5.9. Elkerülő személyiségzavar . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 207 5.9.1. Klinikai tünetek . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 207 5.9.2. Az elkerülő személyiségzavar kialakulásának magyarázatai . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 208 5.9.3. Terápiás lehetőségek . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 209 5.9.4. Az elkerülő személyiségzavar jogi vonatkozásai . . . . . 209 5.10. Dependens személyiségzavar . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 210 5.10.1. Klinikai tünetek . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 210 5.10.2. A dependens személyiségzavar kialakulásának magyarázatai . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 212 5.10.3. Terápiás lehetőségek . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 213 5.10.4. A dependens személyiségzavar jogi vonatkozásai . . . 213 5.11. Kényszeres személyiségzavar . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 214 5.11.1. Klinikai tünetek . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 214 5.11.2. A kényszeres személyiségzavar kialakulásának magyarázatai . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 216 5.11.3. Terápiás lehetőségek . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 217 5.11.4. A kényszeres személyiségzavar jogi vonatkozásai . . . . 217 10

Tartalom VI. fejezet Hangulatzavarok . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 218 6.1. A hangulatzavarokról általában . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 218 6.1.1. A hangulatzavarok meghatározása . . . . . . . . . . . . . . . . 218 6.1.2. A hangulatzavarok jellemzői . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 219 6.1.3. A hangulatzavarok felosztása (unipoláris és bipoláris zavarok) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 220 6.2. A depresszió . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 222 6.2.1. A depresszió általános megközelítése . . . . . . . . . . . . . . 222 6.2.2. A depresszió tüneti képe . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 223 6.2.3. A depresszió különböző megjelenési formái . . . . . . . . . 227 6.2.4. A depresszió kialakulásának okai (endogén, pszichogén és szomatogén depresszió) . . . . . . . . . . . . . 228 6.2.5. A depresszió kialakulásának magyarázatai . . . . . . . . . 230 6.2.5.1. Biológiai magyarázat . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 230 6.2.5.2. Pszichológiai magyarázatok . . . . . . . . . . . . . . . . . . 231 6.2.5.3. A szociális kapcsolatok szerepe . . . . . . . . . . . . . . . . 234 6.2.6. A depresszió jogi vonatkozásai . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 234 6.3. Bipoláris zavar: a mániás depresszió . . . . . . . . . . . . . . . . . . 235 6.3.1. A bipoláris zavarok általános megközelítése . . . . . . . . 235 6.3.2. A mániás epizód jellemzői . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 238 6.3.3. A bipoláris zavar jogi vonatkozásai . . . . . . . . . . . . . . . . 242 6.4. A hangulatzavarok gyógyítása . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 244 VII. fejezet Szkizofrénia és egyéb pszichotikus zavarok . . . . . . . . . . . . 245 7.1. A pszichózis sajátosságai . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 245 7.2. Szkizofrénia . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 247 7.2.1. A szkizofréniában megjelenő pozitív tünetek . . . . . . . . 249 7.2.1.1. Észlelési zavarok . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 249 7.2.1.2. A gondolkodás tartalmi zavara . . . . . . . . . . . . . . . . 251 7.2.1.3. A gondolkodás formai zavara . . . . . . . . . . . . . . . . . . 253 7.2.1.4. Az érzelmi, hangulati élet zavara . . . . . . . . . . . . . . . 255 7.2.1.5. Az akarati élet zavara . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 255 7.2.2. A szkizofréniában megjelenő negatív tünetek . . . . . . . 255 7.2.3. A szkizofréniában megjelenő pszichomotoros tünetek . . 256 11

Tartalom 7.2.4. A szkizofrénia típusos megjelenési formái . . . . . . . . . . 257 7.2.5. Kórlefolyás és prognózis . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 259 7.2.6. A szkizofrénia szövődményei . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 262 7.2.7. A szkizofrénia kialakulását magyarázó elméletek . . . . 263 7.2.7.1. Biológiai magyarázatok . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 263 7.2.7.2. Pszichológiai magyarázatok . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 264 7.2.8. A szkizofrénia gyógykezelése . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 266 7.2.8.1. Farmakoterápia . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 266 7.2.8.2. Pszichoterápiák . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 267 7.2.8.3. Szocioterápiák . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 268 7.2.8.4. Elektrokonvulzív terápia . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 268 7.2.9. A szkizofrénia jogi vonatkozásai . . . . . . . . . . . . . . . . . . 269 7.3. Paranoid pszichotikus zavar (paranoia) . . . . . . . . . . . . . . . 270 7.3.1. A hétköznapi bizalmatlanság . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 271 7.3.2. A paranoia klinikai képe . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 271 7.3.3. A paranoia előfordulása és prognózisa . . . . . . . . . . . . . 274 7.3.4. A paranoia típusai . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 274 7.3.4.1. Perzekutoros paranoia . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 274 7.3.4.2. Nagyzásos (grandiózus) paranoia . . . . . . . . . . . . . . . 276 7.3.4.3. Szerelmi (erotomániás) téboly . . . . . . . . . . . . . . . . . . 277 7.3.4.4. Féltékenységi téboly . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 278 7.3.4.5. Szomatikus (testi tünetekkel jellemzett) paranoia . . . 279 7.3.4.6. Kevert típus . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 280 7.3.5. A paranoia különleges megjelenési formái . . . . . . . . . . 280 7.3.6. A paranoia kialakulásának magyarázata . . . . . . . . . . . 280 7.3.6.1. Biológiai magyarázatok . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 281 7.3.6.2. Pszichológiai magyarázatok . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 282 7.3.7. A paranoia kezelése . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 282 7.3.8. A paranoia jogi vonatkozásai . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 283 7.4. Rövid pszichotikus zavar . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 285 7.5. Szkizofreniform zavar . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 285 7.6. Szkizoaffektív zavar . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 285 7.7. Indukált pszichotikus zavar . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 285 7.8. Szervi betegségekhez társuló ún. „organikus” pszichózisok . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 286 7.9. Pszichoaktív szerhasználatra visszavezethető pszichotikus zavar . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 286 12

Tartalom VIII. fejezet Szenvedélybetegségek (Addikciók) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 287 8.1. A szenvedélybetegségek kialakulása . . . . . . . . . . . . . . . . . . 287 8.1.1. A kémiai és a viselkedéses addikció . . . . . . . . . . . . . . . . 287 8.1.2. A szenvedélybetegség kialakulásának folyamata . . . . . 288 8.2. Kémiai addikciók . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 290 8.2.1. A kábítószer-függőség kialakulásának szakaszai és jellemzői . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 292 8.2.1.1. Alkalmi használat . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 292 8.2.1.2. Rendszeres használat . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 296 8.2.1.3. Függőség (dependencia) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 296 8.2.2. A XXI. századi kábítószer-használati szokások átalakulása – „dizájnerdrogok” . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 299 8.2.3. A kábítószerfüggők személyiségjellemzői . . . . . . . . . . 306 8.2.4. A kábítószer-függőség kialakulását magyarázó elméletek . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 308 8.2.4.1. Biológiai magyarázatok . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 308 8.2.4.2. Pszichológiai magyarázatok . . . . . . . . . . . . . . . . . . 310 8.2.4.3. Szociokulturális magyarázat . . . . . . . . . . . . . . . . . . 312 8.2.5. Terápia . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 313 8.2.6. A kémiai addikciók jogi vonatkozásai . . . . . . . . . . . . . . 315 8.2.6.1. Általános szempontok . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 315 8.2.6.2. Elterelés . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 318 8.3. Viselkedési addikciók . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 322 8.3.1. Szerencsejáték-szenvedély . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 325 8.3.1.1. Kultúrtörténeti érdekességek . . . . . . . . . . . . . . . . . . 325 8.3.1.2. A szerencsejáték-szenvedély lefolyása, sajátosságai . 328 8.3.1.3. A betegek személyiségjellemzői és a betegség előfordulása . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 330 8.3.1.4. A szerencsejáték-szenvedély kialakulását magyarázó elméletek . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 332 8.3.1.5. A szerencsejáték-szenvedély gyógykezelésének lehetőségei . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 334 8.3.2. Internetfüggőség . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 334 8.3.2.1. Általános internetfüggőség . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 334 8.3.2.2. Online szerencsejáték-szenvedély . . . . . . . . . . . . . . 338 8.3.3. Kleptománia . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 338 13

Tartalom 8.3.4. Pirománia . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 340 8.3.5. A viselkedéses addikciók jogi vonatkozásai . . . . . . . . . 341 IX. fejezet Organikus mentális zavarok . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 345 9.1. Delírium . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 346 9.1.1. Klinikai tünetek . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 347 9.1.2. A delírium lefolyása, kimenetele, kezelése . . . . . . . . . . 350 9.1.3. Az organikus mentális zavarok jogi vonatkozásai . . . . 352 9.2. Demencia . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 352 9.2.1. A demenciák lefolyása, kimenetele, kezelése . . . . . . . . 354 9.2.2. A demenciák általános klinikai képe . . . . . . . . . . . . . . . 355 9.2.3. A demenciák jogi vonatkozásai . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 363 X. fejezet Pszichodiagnosztikai módszerek . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 367 10.1. A tesztek általános jellemzői . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 367 10.2. Teljesítménytesztek . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 372 10.2.1. Intelligenciatesztek . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 373 10.2.1.1. MAWI . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 374 10.2.1.2. Raven-féle matricateszt . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 379 10.2.2. Memóriatesztek . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 379 10.2.3. Neuropszichológiai tesztek . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 380 10.3. Személyiségtesztek . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 380 10.3.1. Projektív tesztek és módszerek . . . . . . . . . . . . . . . . . . 381 10.3.1.1. Rorschach-próba . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 382 10.3.1.2. TAT (Thematic Apperception Test, gyermekváltozata: CAT) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 384 10.3.1.3. Szondi-teszt . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 385 10.3.1.4. PFT (Picture Frustration Test) . . . . . . . . . . . . . . . 385 10.3.1.5. Rajztesztek . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 386 10.3.2. Kérdőíves módszerek . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 387 10.3.2.1. MMPI-próba . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 387 10.3.2.2. CPI-teszt . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 388 10.4. Tünetbecslő skálák . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 389 14

Tartalom XI. fejezet Pszichoterápiák . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 390 11.1. A pszichoterápiák általános megközelítése . . . . . . . . . . . . 390 11.1.1. A terápiás lehetőségek mérlegelése . . . . . . . . . . . . . . . 390 11.1.2. A pszichoterápia történeti előzményei . . . . . . . . . . . . . 390 11.1.3. A pszichoterápiák meghatározása, közös jellemzői . . . 391 11.1.4. A pszichoterápiák közötti különbség . . . . . . . . . . . . . . 393 11.2. A pszichoterápiás folyamat . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 394 11.2.1. A pszichoterápia előfázisa . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 394 11.2.1.1. A pszichoterápiára való alkalmasság külső és belső feltételei . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 395 11.2.1.2.A pszichoterápia megtervezése, a pszichoterápiás módszer kiválasztása . . . . . . . . . 397 11.2.1.3. A terápiás szerződés . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 399 11.2.1.4. A terápiás kapcsolat . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 401 11.2.2. A pszichoterápiás munka . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 402 11.3. Pszichoanalízis . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 403 11.3.1. A lelki zavarok eredete . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 404 11.3.2. Tudattalan vágyaink megismerése . . . . . . . . . . . . . . . . 404 11.3.3. A klasszikus (standard) pszichoanalízis jellemzői . . . 405 11.3.3.1. A szabad asszociáció . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 405 11.3.3.2. Az értelmezés . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 406 11.3.3.3. Az álomfejtés . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 407 11.3.3.4. Az indulatáttétel jelensége . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 408 11.3.4. A klasszikus (standard) pszichoanalízis indikációs területe . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 409 11.4. Egyéb, pszichoanalitikus szemléletű terápiák . . . . . . . . . . 409 11.4.1. Pszichoanalitikus pszichoterápiák . . . . . . . . . . . . . . . . 410 11.4.2. Rövid távú pszichoanalitikus terápiák . . . . . . . . . . . . . 410 11.4.3. Egyéb alkalmazási lehetőségek . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 411 11.5. Viselkedés- és kognitív terápiák (magatartásterápiák) . . . 411 11.5.1. Viselkedésterápiák . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 412 11.5.1.1. A lelki zavarok eredete . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 412 11.5.1.2. A viselkedésterápiák jellemzői . . . . . . . . . . . . . . . . 412 11.5.1.3. A leggyakrabban alkalmazott viselkedésterápiás technikák . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 413 11.5.1.4. A viselkedésterápia indikációs területe . . . . . . . . . 416 15

Tartalom 11.5.2. Kognitív terápiák . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 416 11.5.2.1. A lelki zavarok eredete . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 417 11.5.2.2. A kognitív terápiák jellemzői . . . . . . . . . . . . . . . . . 418 11.5.2.3. A kognitív terápia felépítése . . . . . . . . . . . . . . . . . . 418 11.5.2.4. A kognitív terápia indikációs területe . . . . . . . . . . 420 11.6. Kliensközpontú pszichoterápia . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 420 11.6.1. A lelki zavarok eredete . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 420 11.6.2. A kliensközpontú terápia jellemzői . . . . . . . . . . . . . . . 420 11.6.3. A kliensközpontú terápia indikációs területe . . . . . . . 423 11.7. Hipnoterápia . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 423 11.7.1. A hipnózis története . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 423 11.7.2. A hipnózis és a hipnoterápia lényege . . . . . . . . . . . . . . 424 11.7.3. A hipnoterápia folyamata . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 426 11.7.3.1. A hipnoterápiára való felkészítés . . . . . . . . . . . . . . 426 11.7.3.2. Hipnózis indukciók . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 427 11.7.3.3. A kölcsönös összehangolódás ericksoni technikája . 428 11.7.3.4. Pszichoterápiás szakasz . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 430 11.7.3.5. A módosult tudatállapot megszüntetése (dehipnózis) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 432 11.7.3.6. Megbeszélés . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 432 11.7.3.7. A hipnózis indikációs területe . . . . . . . . . . . . . . . . . 432 11.8. Relaxációs és szimbólumterápiák . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 434 11.8.1. A relaxációs terápiák általános jellemzői . . . . . . . . . . . 434 11.8.2. A relaxációs eljárások csoportosítása . . . . . . . . . . . . . . 436 11.8.2.1. Aktív relaxáció (Jacobson: Progresszív relaxáció) . 436 11.8.2.2. Passzív relaxáció (Schulz: Autogén tréning) . . . . . 437 11.8.2.3. Eklektikus módszerek . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 439 11.8.2.4. A relaxáció indikációs területe . . . . . . . . . . . . . . . . 439 11.8.3. Szimbólumterápiák . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 440 11.8.3.1. A szimbólumterápiák általános jellemzői . . . . . . . 440 11.8.3.2. A szimbólumterápiák indikációs területe . . . . . . . 442 11.9. Csoport pszichoterápiák . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 442 11.9.1. Analitikus csoport pszichoterápiák . . . . . . . . . . . . . . . 447 11.9.2. Rogers-féle csoport pszichoterápia (Encounter csoport) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 447 11.9.3 Pszichodráma . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 448 11.9.4. A csoport pszichoterápiák indikációs területe . . . . . . 451 11.10. Családterápiák . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 452 16

Tartalom 11.10.1. A családterápia pszichológiai sajátosságai . . . . . . . . . 452 11.10.2. A család rendszerszemléletű megközelítése . . . . . . . 454 11.10.3. A családterápia menete és módszertana . . . . . . . . . . . 456 11.10.4. A családterápia indikációs területe . . . . . . . . . . . . . . . 458 11.11. Gyermek pszichoterápia . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 459 11.11.1. A gyermek pszichoterápiák módszertanát befolyásoló életkori sajátosságok . . . . . . . . . . . . . . . . . 460 11.11.2. A gyermek pszichoterápiák módszertana . . . . . . . . . 461 11.11.3. A gyermek pszichoterápiák jellemzői . . . . . . . . . . . . . 462 XII. fejezet Előítélet . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 465 12.1. Az előítélet mint szociálpszichológiai jelenség; pszichopatológiai vonatkozások . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 465 12.2. Az előítéletesség történelmi gyökerei . . . . . . . . . . . . . . . . 466 12.3. Attitűd és előítéletesség . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 468 12.3.1. Az attitűd ismérvei . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 469 12.3.2. Az előítélet ismérvei . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 469 12.4. Az előítéletesség kialakulása . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 471 12.4.1. Csoportidentitás . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 472 12.4.2. Bűnbakképzés . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 473 12.5. Az előítéletes személyiség jellemzői . . . . . . . . . . . . . . . . . 475 12.6. Az előítélet megnyilvánulási formái . . . . . . . . . . . . . . . . . 478 12.6.1. Szóbeli előítéletesség . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 479 12.6.2. Írásban megjelenő előítéletesség (elektronikus sajtó, internet), a média szerepe . . . . . . 479 12.6.3. Elkerülés . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 481 12.6.4. Hátrányos megkülönböztetés . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 482 12.6.5. Testi erőszak . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 482 12.6.6. Kiirtás . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 482 12.7. A romákkal szembeni előítélet . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 484 12.8. A migránsokkal szembeni előítélet . . . . . . . . . . . . . . . . . . 493 12.9. Az előítéletek tompításának módszerei . . . . . . . . . . . . . . . 498 12.10. Előítéletesség és joggyakorlat . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 502 12.11. Melléklet: California F-Skála . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 507 17

Tartalom XIII. fejezet Az igazságszolgáltatás pszichológiája általában . . . . . . . . . 510 13.1. A közhatalom és a magánszféra viszonya . . . . . . . . . . . . . 510 13.2. A hazai bíráskodás általános pszichológiai jellemzői . . . . 513 13.2.1. Feudális hagyományok . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 513 13.2.2. Bírócentrikusság . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 514 13.2.3. Metakommunikációs csapdák . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 515 13.3. A bíró pszichológiai terhelése és a bíráskodás potenciális személyiségtorzító hatása . . . . . 517 13.4. A bírák kognitív működésének problémái . . . . . . . . . . . . 519 XIV. fejezet A polgári eljárás pszichológiája . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 531 14.1. A peres felek és a bíróság konfliktusai . . . . . . . . . . . . . . . 531 14.2. A peres felek egymás közötti konfliktusai . . . . . . . . . . . . 533 14.2.1. Tulajdonítások . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 533 14.2.2. Kognitív disszonancia feloldó mechanizmusok . . . . . 534 14.2.3. Jó egészre törekvés . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 536 14.2.4. Primitív elhárító mechanizmusok . . . . . . . . . . . . . . . . 538 14.3. A tanúbizonyítás problematikája . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 539 14.4. A jogi képviselők szerepe a perben . . . . . . . . . . . . . . . . . . 543 14.5. A pszichológiai helyzet a per befejezésekor . . . . . . . . . . . 544 14.6. Lehetséges alternatív megközelítési módok a bíróságok részéről . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 546 XV. fejezet A családjog pszichológiai többletproblémái . . . . . . . . . . . . . 549 15.1. Rizikófaktorok a házasságkötéskor . . . . . . . . . . . . . . . . . . 549 15.2. Az élethelyzet-változások és a tárgyvesztés jelentősége . 555 15.3. Az alkoholizmus megítélése a családjogban . . . . . . . . . . . 557 15.4. A szülői felügyeleti jog rendezésének pszichológiai problémái . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 559 15.5. A gyermekek tanúkénti kihallgatása . . . . . . . . . . . . . . . . . 562 15.6. Az egyező akaratnyilvánításos bontóperek csapdái . . . . . 565 15.7. A gyermekek váltott elhelyezése . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 566 18

Tartalom 15.8. A családon belüli erőszak problémái . . . . . . . . . . . . . . . . . 576 15.9. A titkosan szerzett bizonyítékok felhasználhatósága . . . . 589 15.10. Nemek háborúja . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 607 XVI. fejezet A büntetőeljárás és a büntetés-végrehajtás pszichológiája . 614 16.1. A normakövetés lehetséges motivációi . . . . . . . . . . . . . . . . 614 16.2. A büntetés visszatartó szerepe . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 615 16.3. Viktimológiai összefüggések . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 618 16.4. Börtönártalmak . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 619 16.4.1. A lét három szférájának összeolvadása . . . . . . . . . . . . 620 16.4.2. A társadalom alá-, fölé-, mellérendeltségi viszonyainak hiánya . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 621 16.4.3. Az önmegvalósítás hiánya . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 622 16.4.4. A bizonytalanság szorongáskeltő (neurotizáló) hatása . 623 16.4.5. Állandósult kudarc- és frusztrációérzet . . . . . . . . . . . . 624 16.5. Informális struktúrák kialakulása . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 625 16.6. Az erőszak és a szociális státusz összefüggése . . . . . . . . . 628 16.7. A társadalomba visszatérés pszichológiai akadályai . . . . . 629 XVII. fejezet A pszichológus szerepe az igazságszolgáltatásban és a büntetés-végrehajtásban . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 633 17.1. A pszichológus szakértőkről általában . . . . . . . . . . . . . . . . 633 17.2. Családjogi perek . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 637 17.3. Mediáció . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 645 17.3.1. A mediációról általánosságban . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 645 17.3.2. Mediáció a polgári ügyekben . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 647 17.3.3. Mediáció a büntetőügyekben . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 651 17.4. Büntetőjogi perek . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 653 17.5. Büntetés-végrehajtás . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 654 17.6. A szakértői vélemények megbízhatósáról . . . . . . . . . . . . . 656 17.6.1. A szakértők köre . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 658 17.6.2. A szakértői vizsgálati módszerek és a vizsgálat elvégzése . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 659 17.6.3. A szakvélemények szakmai megalapozottsága . . . . . . 663 19

Tartalom 17.6.4. Cseppben a tenger: két jellegzetes példa . . . . . . . . . . . 666 17.6.4.1. 1. szakvélemény . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 666 17.6.4.2. 2. szakvélemény . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 668 17.6.5. A szakvélemények alapjául szolgáló adatok megismerhetősége . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 673 17.6.6. Jobbító szándékú gondolatok . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 678 XVIII. fejezet A hatékony jogászi kommunikáció pszichológiája . . . . . . . 680 18.1. A neurolingvisztikai programozás (NLP) tana . . . . . . . . . 680 18.2. Alapaxiómák . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 681 18.3. Az állapot-fiziológiák felismerésének szerepe . . . . . . . . . 683 18.4. A szemmozgások és a hangszín kalibrálása . . . . . . . . . . . 685 18.5. A kommunikáció során alkalmazható műfogások . . . . . . 686 18.5.1. A probléma felszeletelése . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 687 18.5.2. Kizökkentés váratlan fordulattal . . . . . . . . . . . . . . . . . 689 18.5.3. Hamis kauzalitás . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 690 18.5.4. Agymosó technikák . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 691 18.5.5. Pacing – leading (követés – vezetés) . . . . . . . . . . . . . . . 692 18.5.6. Raport kialakítása . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 693 18.5.7. A Milton-modell kínálta lehetőségek . . . . . . . . . . . . . . 694 Felhasznált irodalom . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 697 20

„Úgy beszélni ezekről a bonyolult dolgokról, hogy a szó mögött megtalálják a lényeget, s ne csak megtalálják, hanem meg is értsék, viszonylag könnyen megtanulják – nem, ez nem könnyű feladat. Sose hittem volna, hogy így megizzaszt ez a kis tankönyv.” (Benedek István: Aranyketrec) ELŐSZÓ A HARMADIK KIADÁSHOZ Csaknem 20 év telt el a könyv első, illetve 10 év a második kiadása óta – és ezalatt természetesen (sajnos) mi, szerzők is ugyanennyit öregedtünk. Mindketten szakmai pályafutásunk végéhez közele- dünk, ezért még egyszer, utoljára nekifogtunk, hogy a már megír- takat kiegészítsük, illetve ahol szükséges, módosítsuk a könyv ko- rábbi kiadásai óta a pszichológia tudományában született tudomá- nyos eredmények fényében. A pszichológia fejlődése ugyanis érte- lemszerűen az utolsó kiadás óta sem állt meg, számos olyan kutatás és tanulmány született, amelyek hasznosak lehetnek egy gyakorló jogász számára, ekként több alfejezet számottevően átalakult, mi- közben jó néhány teljesen új is született. Hogy csak néhányat említ- sünk példaképpen, a pszichopátia megítélése lényegesen árnyaltab- bá vált az elmúlt évek során. Ma már tudjuk, hogy a pszichopaták- nak nem feltétlenül kell bűnözővé válniuk, életútjuk személyiségük és a körülmények hatására többfelé is ágazhat. A kutatások beiga- zolták, hogy az eddig általánosnak tekintett bűnözői karrier mel- lett ugyanúgy válhat belőlük a saját szakmájában igen sikeres bró- ker, sebész, pilóta, politikus, vállalatvezető, pap, kommandós – vagy éppen ügyvéd. Hogy miként, miért és milyen következmé- nyekkel, az kiderül az új 5.5. alfejezetből. A szenvedélybetegségek körében vadonatúj dizájnerdrogok és ezekhez hasonlóan új problé- mák születtek, amelyekről a 8.2. alfejezetben olvashatunk. Hasonló­ képpen forradalmian új kutatások folytak izgalmas tudományos eredményeket hozva pl. a bírák tudattalan befolyásolhatóságáról, amiről pedig az új 13.4. alfejezetben lesz szó. De belekerültek a leg- újabb kiadásba időközben szükségessé vált teljesen új alfejezetek is, pl. a gyermekek váltott elhelyezéséről (15.7.), a családon belüli erő- 21

Előszó szakról (15.8.), a jogellenesen szerzett bizonyítékok felhasználható- ságáról (15.9.), a pszichológus szakértői vélemények megbízhatósá- gáról (17.6.) stb. Hasonlóképpen a jog is rengeteget változott az el- múlt 10 évben, nemcsak új polgári és büntető törvénykönyvek, illet- ve eljárási törvények születtek, de egyebek mellett kötelezően el- rendelhetővé vált mind a polgári, mind a közigazgatási eljárás egyes területein a mediáció, bevezetésre került az uniós jog alapján a GDPR stb. Eközben a politikai, gazdasági, társadalmi viszonyok is jelentősen átalakultak, elegendő példaként a migránsjelenséget vagy a koronavírus okozta problémákat megemlíteni. Mindezek ér- telemszerűen ugyancsak kihatnak a pszichológia és a jog viszonyá- ra, így elkerülhetetlen volt az újabb kiadás megírása. Egyúttal el is köszönünk az Olvasótól, jelen mű a korszerűsítések eredményekép- pen reményeink szerint még jó ideig használható marad, utána vi- szont átadjuk a stafétabotot a bennünket követő újabb generációk- nak, bízva benne, hogy utódaink a pszichológiának az általunk megkezdett „népszerűsítését” a jogásztársadalomban még eredmé- nyesebben fogják sikerre vinni. 22

BEVEZETŐ Mi is az a pszichológia, és kik azok a pszichológusok? Főzni tanuló emberektől tudjuk, hogy a szakácskönyvek számtalan receptet tartalmaznak, de egyik sem írja le, hogyan kell rántást készíteni. Mivel könyvünk címe „Pszichológia és pszichopatológia jogászoknak”, a kezdő szakácsok tapasztalatán okulva a bevezető címében feltett kérdés megválaszolásával kezdjük az írást. A legna- gyobb fogalomzavar a pszichiáter és a pszichológus szerepével kap- csolatos; sokszor még diplomás emberek számára sem egyértelmű, ki mivel is foglalkozik. A pszichológia (lélektan) a lelki folyamatokkal, jelenségekkel foglalkozó tudomány, ami magában foglalja mind az egészséges, mind a kóros lelki működések széles skáláját – az érzékeléstől a sze- mélyiségfejlődésen át a kóros lelki jelenségek törvényszerűségeinek feltárásáig. A pszichológusok bölcsészdiplomával rendelkező szak- emberek, akik az alapképzettség megszerzése után különböző szakterületekre specializálódhatnak, ilyen például a szervezetfej- lesztés, az iskola-, a munka-, a kriminál- vagy a klinikai pszicholó- gia. A „klinikai” megjelölést a köznyelv is használja. Általában olyan emberre mondjuk, hogy „klinikai eset”, akinek viselkedése lényegesen eltér a környezetében megszokottól, azt is mondhat- nánk, abnormális. A klinikai szakpszichológus munkája nagy ré- szét az ilyen „klinikai esetek” teszik ki. Tevékenységének közép- pontjában a kóros lelki jelenségek vizsgálata és gyógyítása áll. Speciális eszköztárával pszichodiagnosztikai vizsgálatokat végez, szakvéleményt készít és a személyiségre ható pszichoterápiás mód- szerekkel gyógyít. Lényeges azonban megjegyeznünk, hogy pszi- chológushoz nemcsak betegek, de egészséges emberek is fordulhat- nak. A pszichológus nemcsak az egészség visszaállítását, de annak megőrzését és fejlesztését is el tudja látni. Így pl. személyiségfej- lesztést végez olyan emberek részére, akik igyekeznek önmagukat 23

Bevezető jobban megismerni, bizonyos képességeiket (pl. kommunikáció) jobban kiaknázni, vagy egyszerűen csak szeretnék magukat jobban megismerni, érteni vagy érezni. A klinikai szakpszichológus felké- résre végezhet szakértői munkát is. Az igazságügyi szakértői tevé- kenység speciális – a klinikusi után megszerezhető – további szak- vizsgához kötött. A pszichiátria (elmekórtan) az orvostudománynak az az ága, ami a kóros, abnormális lelki jelenségek, betegségek (pl. elmebetegsé- gek, hangulatzavarok, szenvedélybetegség stb.) kialakulásával és gyógyításával foglalkozik. A meghatározásból kiderül, hogy a kli- nikai pszichológia és a pszichiátria tárgya jórészt megegyezik, a szakemberek képzettsége, a gyógyítás technikája azonban eltérő. A pszichiáterek olyan szakvizsgázott orvosok, akik a lelki zavarok gyógyítására szakosodtak, és elsősorban orvosi módszereket alkal- mazva, a testi, biokémiai folyamatokra hatva, gyógyszerek alkal- mazásával gyógyítanak. A pszichológiai kultúra elterjedésével azonban ma már egyre több orvos kezd valamilyen pszichoterápiás technika megtanulásába és alkalmazásába, ez a két diszciplína mondhatni közös területe, hiszen az itt alkalmazott terápiás mód- szerek azonosak, legfeljebb a pszichiáter ezek mellett még gyógy- szer felírására is jogosult. Ugyanakkor azt is fontos látnunk, hogy pszichológiai problémákat alapvetően nem gyógyszerekkel lehet elmulasztani, hanem pszichoterápiával, hiszen ami pszichés okból alakult ki, azt gyógyítani is csak pszichésen lehet. Gyógyszerekkel legfeljebb a tüneteket lehet enyhíteni vagy időlegesen megszüntet- ni, ami azonban nem jelent gyógyulást, vagyis maga a betegség et- től általában nem múlik el – pontosan az elmulasztáshoz szükséges a pszichoterápia. Ez azonban távolról sem jelenti azt, hogy a gyógy- szerek mintegy „fölöslegesek” lennének, hiszen gyakran nélkülöz- hetetlenek ahhoz, hogy a beteg szélsőséges tüneteit megszüntes- sék, ezáltal a pszichoterápia számára hozzáférhetővé tegyék. A pszichopatológia (kórlélektan) a pszichológia és a pszichiátria határmezsgyéjén elhelyezkedő, lelki zavarokkal foglalkozó tudo- mány. A mű megírása során nem törekedtünk sem a pszichológia alapjelenségeinek, sem az igazságügyi pszichiátria szakterületének ismertetésére, hiszen ezek mindegyike egy-egy önálló könyvet megtöltene, ráadásul e témakörökről már számos kiváló külföldi és 24

Bevezető hazai szerző művét olvashatjuk. Könyvünket inkább egy jól hasz- nosítható segédeszköznek szántuk művelt laikusok (miként ez már a címéből is kiderül, elsősorban jogászok) számára, ezért főként azoknak a mentális zavaroknak a közérthető bemutatására töre- kedtünk, amelyekkel a jogászok a leggyakrabban találkoznak. A gyakorló jogászok ugyanis tapasztalatból tudják, hogy a pszi- chés zavarokkal küszködő emberek egy része nem a pszichoterápi- ás rendelőt keresi fel, hanem ügyvédhez fordul vagy bírósági tár- gyalásokra jár. Mind a betegek, mind a szakemberek sok időt és energiát megtakaríthatnának azzal, ha időben felismernék egy ál- lapot kórosságát. Könyvünk III–IX. fejezetében ezért főleg olyan pszichiátriai kórképeknek és azok pszichológiai jellemzőinek be- mutatására törekszünk, amelyekkel a gyakorló jogász munkája so- rán gyakran találkozhat. A zavarokra jellemző tünetek részletes leírásával és az esetismertetésekkel abban szeretnénk segíteni olva- sóinkat, hogy – például egy konkrét eset kapcsán a megfelelő feje- zetet fellapozva – képessé váljanak a kóros (patológiás) lelki műkö- dések jelenségszintű felismerése. Az igazságszolgáltatás pszicholó- giája és a hatékony jogászi kommunikáció ismertetésére a mű XIII– XVIII. fejezeteiben kerül sor. Az írók lehetőleg olyan „kedvcsináló” fejezettel nyitnak, ami fel- kelti az olvasó érdeklődését a könyv további olvasásához. Magunk is ismerjük ezt a fogást, most praktikus okok miatt mégis kénytele- nek vagyunk ettől eltérni. Őszintén bevalljuk, hogy az első fejezet- ben bemutatásra kerülő négy nagy pszichológiai iskola nem a könyv legérdekesebb része. A részletes pszichopatológia előtt azon- ban kénytelenek vagyunk ismertetni ezeket, mert a személyiségről alkotott felfogásuk és fogalmaik magyarázata szükséges ahhoz, hogy a következő fejezetek könnyebben érthetővé válhassanak. Tudatosan kerültük ugyanakkor a száraz tudományt, a különfé- le kutatási eredmények listaszerű felsorolását. Igyekeztünk ehe- lyett a könyvet laikusok számára is érthető, élvezhető formában, tudományos igénnyel, ugyanakkor közérthetően megírni – az elő- ző kiadások eladott példányainak száma alapján úgy hisszük, si- kerrel. Ebben a szellemben született a jelen 3. kiadás is. 25