Eljárásjogi Szemle 2016/2.

ELJÁRÁSJOGISZEMLE HAJAS BARNABÁS Még egyszer a gyülekezési jog gyakorlásával kapcsolatos közigazgatási eljárásjogi kérdésekről 3. oldal CSATLÓS ERZSÉBET Az európai közigazgatási eljárási jog kodifikációja és a hatóságok együttműködése 14. oldal HORVÁTH KATALIN Az ügyész szerepe a fiatalkorúak elleni büntetőeljárásban 23. oldal SZALAI ANDRÁS A terhelt nyilatkozatának bizonyító ereje a hatékony védekezés szempontjából 36. oldal UDVAROS JUDIT Gondolatok a perköltség elleni fellebbezés illetékéről 42. oldal SIPKA PÉTER A hozzátartozói kárigények érvényesítésének eljárásjogi nehézségei a munkaügyi perekben 47. oldal2 I. évfolyam, TEMATIKUS JOGI SZAKLAPOK 2016. június www.hvgorac.hu

/TARTALOM   CONTENTS SZERKESZTŐBIZOTTSÁG ELNÖKE:HAJAS BarnabásMég egyszer a gyülekezési jog gyakorlásával kapcsolatos közigazgatási Darák Pétereljárásjogi kérdésekrőlOnce again about the administrative procedural issues related to FŐS Z E R K E S Z T Ő :the exercise of the freedom of assambly3 Harsági ViktóriaCSATLÓS Erzsébet SZERKESZTŐBIZOTTSÁG:Az európai közigazgatási eljárási jog kodifikációja és a hatóságok együttműködése– Mérföldkő az európai közigazgatás szabályozásában? Bárd KárolyCodification of European Administrative Procedural Law and Cooperation of Belovics Ervin Darák PéterAuthorities. – Milestone for Regulating European Administration? 14 Erdei Árpád Harsági ViktóriaHORVÁTH KATALIN Németh JánosAz ügyész szerepe a fiatalkorúak elleni büntetőeljárásban Patyi AndrásThe role of the state prosecutor in the criminal procedure against juvenile Varga Istvánoffenders 23 Varga Zs. AndrásSZALAI ANDRÁSA terhelt nyilatkozatának bizonyító ereje a hatékony védekezés szempontjábólThe defendant’s testimony: having probative value in effective defence36UDVAROS JuditGondolatok a perköltség elleni fellebbezés illetékérőlThoughts about the duties of the appeal against legal fees in civil procedures 42SIPKA PéterA hozzátartozói kárigények érvényesítésének eljárásjogi nehézségeia munkaügyi perekbenThe procedural difficulties of damage claims by relatives in labour disputes47IMPRESSZUMELJÁRÁSJOGI SZEMLEALAPÍTÓ: Harsági Viktória TÖRDELŐ: Máthé József ELŐFIZETÉS a kiadónál. A folyóirat előfizetési díja nyomtatott formában:KIADJA: HVG-ORAC Lap- és Könyvkiadó Kft. KORREKTOR: Nagy Márton 8800 Ft.1037 Budapest, Montevideo u. 14. NYOMTATÁS: Multiszolg Bt. A folyóirat a www.eljarasjog.hu oldalon ingyenesenTelefon: (1) 340-2304, 340-2305 elérhető. Megjelenik évente 4-szer.FELELŐS KIADÓ: Frank Ádám, a kft. ügyvezetője ISSN 2498-6062 (Nyomtatott)FELELŐS SZERKESZTŐ: Gábor Zsolt ISSN 2498-6070 (Online) Tájékoztatjuk tisztelt Szerzőinket, hogy a folyóiratMŰSZAKI SZERKESZTŐ: Bors Kriszta publikációs felhívását, szerkesztési szabályait és a A borítón látható fényképet Harsági Viktória beküldendő szerzői adatlapot a www.eljarasjog.hu készítette a finn Legfelsőbb Bíróság épületében oldalon a „Szerzőknek” menü alatt találja. Helsinkiben.Az Eljárásjogi Szemle tanulmányai kutathatóak a Jogkódex Szakcikk Adatbázisában is. www.jogkodex.hu

MÉG EGYSZER A GYÜLEKEZÉSI JOG GYAKORLÁSÁVALKAPCSOLATOS KÖZIGAZGATÁSI ELJÁRÁSJOGI KÉRDÉSEKRŐLHAJAS BARNABÁSegyetemi docens (PPKE JÁK)1. PROBLÉMAFELVETÉS – A harmadik megközelítés abból indul ki, hogy a Gytv. hatálya alá tartozó rendezvények bejelentése Bár korábban is foglalkoztam a kérdéssel,1 el kell is- alapján nem keletkezik hatósági ügy, azonban az el-mernem, hogy a mai napig sem született minden szem- járásra a Ket. szabályait kell alkalmazni. [A Gytv.pontból megnyugtató válasz arra, hogy a közigazgatási 8. § (3) bekezdéséhez hasonló formulát a jogalkotóhatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól ugyanis akkor alkalmaz, ha az eljárás a Ket. tárgyiszóló 2004. évi CXL. törvény (Ket.) hatálya mennyiben hatályán kívül esik, és azt „csak kölcsönveszi.”2]3– és a bejelentés elintézése során melyik időponttól –terjed ki a gyülekezési ügyekre, sem pedig arra, hogy A gyakorlatban a Ket. alkalmazásának problémájaennek milyen eljárásjogi hatása lehet. valóban a „mikortól” kérdés köré kristályosodott ki (ezzel összefüggésben pedig: mi módon lehet a bejelen- A gyülekezési jogról szóló 1989. évi III. törvény tést előterjeszteni), viszont az arra adandó válasz a(Gytv.) 8. § (1) és (2) bekezdései szerint, ha a bejelentés- rendőrség, mint közrendvédelmi szerv gyülekezési joghez kötött rendezvény megtartása a népképviseleti gyakorlásával összefüggő eljárásának teljes menetéreszervek vagy a bíróságok zavartalan működését súlyo- kihatással lehet. A gyakorlati tapasztalatok felhaszná-san veszélyeztetné, vagy ha a közlekedés más útvona- lásával megkísérlem a gyülekezési jog alkalmazásáhozlon nem biztosítható, a rendőrség a bejelentésnek a ha- elengedhetetlen rendőrségi eljárások szabályainak át-tósághoz való beérkezésétől számított 48 órán belül a tekintését, a Gytv., a Ket. és a BMr. közötti ellentmondá-rendezvénynek a bejelentésben megjelölt helyszínen, sok feloldását, mégpedig azért, hogy ennek eredménye-vagy időben való megtartását megtilthatja. A rendőr- ként egy következetesen alkalmazható megoldássalség határozatát 24 órán belül írásban közölni kell a szolgáljak a jogalkalmazás számára.szervezővel. Ugyanezen § (3) bekezdése pedig kimond-ja, hogy „a rendőrség eljárására a közigazgatási hatósá- 2. SZÜKSÉGES-E FORMALIZÁLNIgi eljárás általános szabályai az irányadók.” A BEJELENTÉSEKKEL KAPCSOLATOS RENDŐRSÉGI ELJÁRÁST?4 E rendelkezésnek alapvetően három értelmezése is-mert: A kérdést első pillantásra meglehetősen könnyen megválaszolhatjuk: természetesen indokolt, hogy a – Az első két nézet abból indul ki, hogy a bejelentés rendezvény bejelentése alapján lefolytatott eljárás ki- alapján hatósági ügy indul, a különbségük abban számítható és tervezhető legyen. Ha azonban azt is fi- ragadható meg, hogy a megszorító értelmezés sze- gyelembe vesszük, hogy a magyarországi Gytv. hatálya rint a Ket. hatálya kizárólag a rendőrségi eljárásra alá tartozó bejelentéseket a rendőrség jellemzően tu- vonatkozik, vagyis azt csak a rendezvény megtar- domásul veszi, és csak az esetek elenyésző hányadában tását megtiltó határozat meghozatalakor lehet kerül sor a rendezvény megtiltására, a nem formalizált (kell) alkalmazni. eljárások híveinek táborát gyarapítjuk. Úgy vélem azonban – és ezt alátámasztja a 2008. júliusi LMBT Me- – A másik nézet szerint a Gytv. 8. § (3) bekezdése net megtartását megtiltó, majd változatlan tényállás egyértelmű, és a bejelentés előterjesztésétől kezd- mellett a határozat visszavonását követő tudomásulvé- ve a Ket. szabályait is alkalmazni kell. [Mindezek tel, vagy a 2013. évi Adj Gázt című motoros felvonulás mellett meg kell jegyezni azt is, hogy – bár ez szin- tudomásulvétele, majd megtiltása –, hogy jelenleg két- tén több kérdést felvet, mint amennyit megvála- séges, mennyiben érvényesül a hatósági eljárás kiszá- szol – bizonyos eljárási szabályokat a rendezvények rendjének biztosításával kapcsolatos rendőri fel- adatokról szóló 15/1990. (V. 14.) BM rendelet (BMr.) is tartalmaz.] 1  Így Hajas Barnabás: A gyülekezések bejelentésével kapcsolatos 2  Varga Zs. András: Tűnődések a Ket. hatályának dogmatikai alapjai-rendő­ rségi eljárások szabályairól. Jura, 15. évf., 2009. 2. sz. 43., Hajas ról. Magyar Jog, 2014/6. 327.Barnabás: A gyülekezés bejelentésével kapcsolatos rendőrségi eljárásokszabályairól – gyakorlati megjegyzések a Gytv. és a Ket. viszonyához. In: 3  A 30/2015. (X. 15.) AB határozat szerint a 3/2013. (II. 14.) AB határo-Hajas Barnabás: Utcák, terek szabadsága – Kézikönyv szervezőknek, tün- zatban az Alkotmánybíróság megállapította, hogy a rendőrség gyüleke-tetőknek, rendőröknek és bámészkodóknak. Budapest, Századvég, 2014. zéssel kapcsolatos eljárása a Ket. hatálya alá tartozik. Indokolt megje-206. Legutóbb pedig Hajas Barnabás: Közigazgatási (hatósági) eljárás- gyezni, hogy a 3/2013. (II. 14.) AB határozat a hatály kérdésében nemjogi kérdések a gyülekezési jogról szóló törvény alkalmazásában. In: foglalt állást, azonban leszögezte, hogy a Ket.-et a döntést megelőző eljá-Csefkó Ferenc (szerk.): Közjog és jogállam. Tanulmányok Kiss László pro- rásban is alkalmazni kell.fesszor 65. születésnapjára. Pécs, PTE Állam- és Jogtudományi Kar, 2016.139−152. 4  Bár e megfogalmazás a helyesebb, a hatályos szabályozás azonban – meggyőződésem szerint félrevezető módon – az bejelentések elbírálásá- nak fogalmát használja. [Vö. BMr. 2. § (1) bekezdése.]/2016   2  |ELJÁRÁSJOGI SZEMLE 3

míthatósága. Ezért elengedhetetlen, hogy az eljárás lást sem tartalmaznak arra, hogy a gyülekezésekkelfőbb elemei jogszabályban – ideális esetben pedig tör- kapcsolatos közrendvédelmi hatósági tevékenység bár-vényben – kerüljenek megnyugtatóan rendezésre. mely eleme ne tartozna a Ket. tárgyi hatálya alá. A Gytv. jelenleg – az anyagi jogi rendelkezések mel- 4. MIÉRT INDOKOLT MÁR A BEJELENTÉSTŐLlett, gyakran azokkal keveredve – több eljárási sza- A KET. ALKALMAZÁSA?bályt is tartalmaz, ez azonban – a következők szerint –semmiképp sem nevezhető teljes körűnek: rendelkezik Nem állja ki a logika próbáját az az érvelés, hogy kizá-arról, ki lehet bejelentő, milyen formában, és mit kell a rólag a rendezvényt megtiltó rendőrségi határozat meg-bejelentésnek tartalmaznia, azt mely szervnél kell elő- hozatala során kell a Ket.-et alkalmazni, ugyanis a ható-terjeszteni, ugyanakkor egyes, eljárási határidőkre vo- ság különböző döntését megelőzően – függetlenül attól,natkozó szabályokat is előír. Nem rendelkezik azonban hogy a bejelentés nyomán hatósági ügy indul-e vagyarról, hogy kell-e (és miként?) tisztázni a tényállást, csak alkalmazni kell azt – szükségképpen sort kell kerí-miként lehetséges a hiányok pótlása stb. (ez utóbbit a teni a hatáskör és az illetékesség vizsgálatára, valamintBMr. terjedelmesen szabályozza). a tényállás tisztázására. Az Alkotmánybíróság ezt oly- annyira magától értetődőnek tekintette, hogy mindös�- Ugyancsak a BMr. rendelkezik arról, hogy a bejelen- sze rögzítette: „A Gytv. 8. § (3) bekezdésének megfelelő-tésről igazolást kell kiállítani, és annak egy példányát a en ezért a rendőrség a közterületen tartandó rendez-bejelentést személyesen benyújtónak át kell adni. (Ért- vény bejelentését követően a [Ket.] alapján vizsgáljahetetlen, hogy a bejelentést nem személyesen benyújtó többek között azt, hogy a gyülekezést közterületre je-személynek miért nem?) Ki kell emelni, hogy az igazo- lentették-e be. Ennek során a rendőrségnek meg kelllás kiállításához nem fűződik joghatás, ebben a rendőr- győződnie arról, hogy van-e hatásköre a bejelentés vizs-ség nem adatot, tényt vagy jogosultságot igazol, vagyis gálatára: a rendezvény bejelentett helyszíne nem ma-az nem a Ket.-ben szabályozott hatósági bizonyítvány.5 gánterület, és a megjelölt közterület mindenki számára hozzáférhető.”7 Ebből pedig szükségszerűen az is követ- Mindebből kitűnik, hogy a Gytv.-ben, valamint a BMr.- kezik, hogy valamennyi bejelentés nyomán ugyanaz azben meghatározott eljárási szabályok, illetve azok sza- eljárás indul meg és zajlik, legfeljebb az esetek elsöprőbályozási szintje és módja legalábbis ötletszerűnek lát- többségében nem születik a rendezvény megtartásátszik, mindezt pedig tovább bonyolítja a Gytv. Ket.-re megtiltó határozat. Ugyancsak elképzelhetetlen lenne,utaló 8. § (3) bekezdése.6 hogy csak a később megtiltásra kerülő bejelentések ese- tében, és nem valamennyi bejelentést követően kerülne A szükségességnél tehát égetőbb kérdés, hogy hol, sor a tényállás teljes körű tisztázására.8milyen terjedelemben és módszerrel lenne célszerű eszabályokat elhelyezni? Más nézőpontból úgy is megfo- 4.1. A HATÁSKÖR ÉS ILLETÉKESSÉG VIZSGÁLATAgalmazhatjuk, hogy szükséges-e, és mennyiben külö-nös eljárási szabályok megalkotása? (Nem ördöngösség A Ket. 22. § (1) bekezdése szerint a hatóság – jogható-ugyanis a közigazgatási eljárás általános szabályainak sága mellett – hatáskörét és illetékességét az eljárásmegfelelő alkalmazása, ti. ez Németországban a gya- minden szakaszában hivatalból köteles vizsgálni. Nemkorlati tapasztalatok alapján még úgy is jól működik, világos azonban, hogy a gyülekezési ügyekben a rend-hogy ott nem egy egyszemélyi vezetés alatt álló, hierar- őrség e kötelezettségének minden esetben ténylegesenchizált szervezet végzi a bejelentésekkel kapcsolatos eleget tesz-e?eljárásokat, hanem tartományonként más-más – tör-vényben kijelölt – szerv.) Nem lehet jellemző – egyetlen ilyen esetet ismerek –, hogy nem az illetékes rendőri szervnél, hanem a BRFK3. KITERJED A KET. HATÁLYA A RENDŐRSÉG V. ker. Kapitányságán terjesztette elő a szervező a beje- GYÜLEKEZÉSEKKEL KAPCSOLATOS lentését, amelyet a kapitányság illetékesség hiánya mi- E L JÁ R Á S Á R A? att tett át a BRFK-hoz.9 Ez az áttételi kötelezettség min- den esetben fennáll, vagyis praktikusan bármely szerv- A válasz – a Gytv. 8. § (3) bekezdése – nem lehet két- nél előterjeszthető a bejelentés, azt azonban haladékta-séges: a rendőrség eljárására a közigazgatási hatósági lanul meg kell küldeni az illetékes szervnek. Ki kelleljárás általános szabályai az irányadók. Megjegyzem, emelni, hogy az ilyen esetekben a bejelentést fogadóhogy sem a Gytv., sem pedig a Ket. 13–14. §-ai még uta- szervnek valóban késedelmet nem tűrő módon kell – telefaxon vagy éppen megfelelően biztosított egyéb 5  A bejelentésről kiállított igazolást, mint joghatás nélküli közlést a elektronikus adatátviteli rendszeren – a bejelentést aznémet álláspont nem tekinti közigazgatási aktusnak. Bővebben: AlfredDIETEL – Kurt GINTZEL – Michael KNIESEL: Versammlungsgesetz. Kom- 7  3/2013. (II. 14.) AB határozat ABK 2013. 5. szám 171., 177.mentar zum Gesetz über Versammlungen und Aufzüge. Köln – München, 8  A 30/2015. (X. 15.) AB határozatban az Alkotmánybíróság ugyan-Heymann, 2008. 283. (16. sz. margószám). Volker Lohse: Kooperation im csak részletesen vizsgálta a Ket. alkalmazhatóságának kérdését.Sinne des Brokdorf-Beschlusses und Verwaltungsverfahrengesetz. Die 9  2009. április 9-én – vagyis a Gytv.-ben meghatározott háromnaposPolizei, 1987, 97. 33. sz. lábjegyzet. határidőn belül – került két, április 11-i, Hollán Ernő utcai rendezvény bejelentésre, ezek egyikét azonban nem a megfelelő szervnél tették meg. 6  Van, aki mindezt pusztán formanyomtatványokkal kezelhető admi-nisztrációs teherként értelmezi. Vö.: Kállai András: A gyülekezésekkelkapcsolatos adminisztráció. Rendészeti Szemle, 1992/4. 53. EllentétesenSzikinger István: A formanyomtatványok kritikája. Hozzászólás KállaiAndrás A gyülekezésekkel kapcsolatos adminisztráció c. cikkének mel-lékleteihez. Rendészeti Szemle, 1994/10. 64−65.| 4 ELJÁRÁSJOGI SZEMLE /2016   2

illetékes szervhez továbbítani. A bejelentő szemszögé- Az előző két esetnél jellemzően nagyobb visszhangraből nézve pedig bármely rendőri szervnél lehetséges a talál a rendőrség döntése, ha a bejelentést arra hivat-bejelentés akár szóbeli előterjesztése, amely majd az il- kozva utasítja el, hogy az adott terület ún. „biztonságiletékes szervhez kerül áttételre. (Amellett, hogy e meg- műveleti terület”, vagy személy- és létesítménybizton-oldás nyilvánvaló haszna, hogy a bejelentő személye sági intézkedéssel érintett terület. Amikor a rendőrségegyszerűen azonosításra kerülhet, hordoz jogalkalma- személy- és létesítménybiztosítási intézkedést meg-zási kockázatot. Ha ugyanis a bejelentéstől a Ket.-et hozta (vagyis „biztonsági műveleti területté” nyilvání-kell alkalmazni, akkor a megtiltásra nyitva álló 48 órás totta az adott területet), ennek a területnek a Gytv. fo-határidő az illetékes rendőri szervhez érkezéssel kez- galma szerint megszűnt a közterület jellege.15dődik, vagyis az áttétel – akár 8 napos10 – időtartamaabba nem számít be. Eddig nem került bíróság elé olyan Elkerülhetetlen e helyütt is felhívni a figyelmet arra,ügy, ahol az áttétel időtartamának megítélése felmerült hogy a 3/2013. (II. 14.) AB határozat eljárásjogi szem-volna, mégis szükséges jelezni, hogy a bejelentő ilyen- pontból nonszensz eredményre jutott azzal, hogy a be-kor könnyen abba a téves felvetésben lehet, hogy meg- jelentés elbírálására jogosult hatóságtól megkívánja,tiltás hiányában rendezvénye megtartható.) hogy egyfajta előkérdésként vizsgálja meg a személy- és létesítménybiztonsági intézkedés megalapozottsá- Azokat a bejelentéseket, amelyek nem a Gytv. hatálya gát, illetve a közterület-használati hozzájárulás megfe-alá tartozó rendezvény megtartására vonatkoznak, jel- lelőségét. Ez azokban az esetekben sajátos helyzetetlemzően hatáskör hiányában,11 végzéssel utasítja el a eredményez, amikor a személy- és létesítménybiztosí-rendőrség.12 tási intézkedést a Terrorelhárítási Központ főigazgató- ja, nem pedig általános rendőrségi feladatok ellátására4.2. A GYTV. HATÁLYÁNAK TÁRGYI KERETEI létrehozott szerv hozta. Ebben az esetben a TEK nem lesz az eljárásnak résztvevője, és az intézkedést – a ha-4.2.1. Közterületen kerül-e a rendezvény megtartására? tározat indokolásán túl – megokolni sincs módja.16 Erre azonban a rendőrségnek is csak akkor lehetne hatáskö- A Gytv. a közterület fogalmát az általánosnál szűkeb- re, ha ugyanaz a szerv hozná meg ezeket a döntéseket,ben határozza meg, ugyanis a 15. § a) pontja szerint mint amelyik a bejelentést elbírálja. Ennek megfelelőenközterület a mindenki számára korlátozás nélkül igény- nem látok jogszabályi alapot (hatáskör hiánya okán)be vehető terület, út, utca, tér. A rendőrségnek tényál- arra, hogy a rendőrség ezen, a gyülekezési jog gyakor-lástisztázási kötelezettsége teljesítése körében tehát lása szempontjából vitán felül állóan megkerülhetetlenmeg kell győződnie arról, hogy a bejelentésben a ren- kérdésekben hozott döntéseket akár tartalmi, akár pe-dezvény helyszínéül vagy útvonalául megjelölt terület dig formai szempontból felülvizsgálja. Fontos azonbanvalóban – jogi értelemben – korlátozás nélkül igénybe megjegyezni azt is, hogy a békés gyülekezés joga sza-vehető-e. Így fel kell tárni, hogy a megjelölt helyszín az badságjogként ugyan kiemelt szereppel és jelentőség-ingatlan-nyilvántartás szerint nem magánterületenfekszik-e,13 vagy arra a közterület tulajdonosa közterü- sonló megállapításokat tett a 3/2013. (II. 14.) AB határozat is. (ABKlet-használatot engedett-e másnak.14 2013. 5. szám 171., 178.) 10  Ket. 22. § (2) bekezdése szerint hatáskör vagy illetékesség hiányá- 15  A Fővárosi Bíróság két ügyben már 2006 ősze előtt kimondta, hogyban a hatóság a kérelmet és az ügyben keletkezett iratokat – az ügyfél a „biztonsági műveleti területté minősítés együtt jár a közterületi jellegegyidejű értesítése mellett – haladéktalanul, de legkésőbb a kérelem elvesztésével”. Az egyik a Terror Háza Múzeum előtti demonstráció mi-megérkezésétől, folyamatban levő ügyben a hatáskör és illetékesség hi- atti területlezárás, a másik pedig a Dohány utcai Zsinagóga előtti területányának megállapításától számított nyolc napon belül átteszi a hatás- volt, ahová a biztonsági műveleti területté nyilvánítás miatt nem lehe-körrel és illetékességgel rendelkező hatósághoz. tett más demonstrációt szervezni. Mindkét esetben indult a Fővárosi Bí- róság előtt per, amelyekben a bíróság jogerősen megállapította, hogy a 11  Így pl. a budapesti Szabadság téren felállított ún. ereklyés ország- biztonsági műveleti területté nyilvánítással elveszítette közterületi jel-zászlóhoz bejelentett, több hónapig tartó, folyamatos rendezvény. legét a terület, ezért arra demonstrációt bejelenteni nem lehetett. Bő- vebben: Mudráné Láng Erzsébet: „Gyülekezési jogi garanciák – a jogor- 12  A rendőrségi szakzsargon – egyébként helytelen – szóhasználata voslati rendszer hatékonysága” (Gyülekezési jog – problématérkép ré-szerint ilyenkor „Ket.-es” végzést hoz, amelytől megkülönböztetik a „Til- szeként). Közjogi Szemle, 2008/3. A 3/2013. (II. 14.) AB határozat pedigtót”, amelyet egyébként ugyancsak a Ket. szabályai szerint hoznak meg. összefoglalóan bemutatja, hogy később a BRFK-nak a személy- és létesít- ménybiztosítási intézkedés elrendelése elleni panasz elbírálása során a 13  Ezzel megelőzhetőek lehetnek az olyan esetek, mint a Jobbik 2009. Fővárosi Bíróság 27. K. 31.354/2012/9. számú ítélete megállapította,február 13-i rendezvényén történtek, amikor a rendőrség tudomásul hogy bár a szóban forgó terület „biztonsági műveleti területté” nyilvání-vette a Budapest Sportaréna elé szervezett rendezvény bejelentését, és tása 2006. október 23-án szükséges és jogszerű volt, annak 2006. no-csak a rendezvény napján derült ki, hogy a bejelentésben megjelölt hely- vember 22. napján történő meghosszabbításáról ugyanez nem volt meg-szín magánterület, és annak tulajdonosa politikai demonstrációhoz nem állapítható. A meghosszabbításkor ugyanis a BRFK nem jelölte meg,járult hozzá, így a bejutást sem tette lehetővé. Ennek következtében a hogy arra milyen okok és körülmények fennállta miatt volt szükség. AStadionok metróállomás és a helyközi autóbusz-pályaudvar közötti te- Fővárosi Bíróság ezért a rendőri intézkedést aránytalannak minősítet-rületet foglalta el a tömeg, csaknem ellehetetlenítve ezzel a közösségi te, mert az kellő indok nélkül korlátozta a polgárok mozgásszabadságátközlekedési eszközök megközelítését. és gyülekezési jogát. (A Fővárosi Bíróság az első fokon eljárt BRFK-t új eljárásra kötelezte. A budapesti rendőrfőkapitány 01000-105-300/16/ 14  A jelenlegi gyakorlatban amennyiben olyan területre tesznek beje- 2011.P. számú, 2011. április 4-én kelt határozata már elismerte: arány-lentést, amely feletti rendelkezés közterület-használati megállapodás talan és ezért jogszerűtlen volt a Kossuth téren alkalmazott személy- ésalapján kizárólagosan mást illet meg, a rendőrség nem tiltó határozatot létesítménybiztosítási intézkedés 2006. november 22-ei meghosszabbí-hoz, hanem hatáskörének hiányát állapítja meg a Ket. szabályai szerint tása.) (ABK 2013. 5. szám 171., 178.)hozott végzésében, mivel a bejelentés nem tartozik a Gytv. hatálya alá,ugyanis nem mindenki számára korlátozás nélkül igénybe vehető terü- 16 Lásd a Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság 20. Kpk.letre tették. Lásd Majoros Róbert: Kivételből főszabály? Avagy a 45.258/2013/4., 27. Kpk. 45.920/2013/2., 17. Kpk. 45.713/2013/2., 27.75/2008. (V. 29.) AB határozat után a bejelentések megtételével kapcso- Kpk. 45.265/2013/2. számú végzéseit.latban kialakult helyzet értékelése. Közjogi Szemle, 2009/2. 24−30. Ha-/2016   2  |ELJÁRÁSJOGI SZEMLE 5

gel bír, mindazonáltal nincs olyan jogszabályi rendel- tozik a gyülekezési jogról szóló törvény hatálya alá, mertkezés, amely kizárólagosságot, vagy akár csak a más például egy kivett esetkörről van szó (pl. családi vagycélú közterület-használatokkal szemben elsőbbséget kulturális rendezvény), vagy éppen a gyülekezési jogbiztosítana a részére. Kétséges, hogy mennyiben helyes gyakorlásának immanens elemei hiányoznak (pl. egy-az a gyakorlat, amely szerint a rendőrségnek a bírósági személyes vagy éppen résztvevő nélküli „gyülekezés”,felülvizsgálati eljárás során a TEK vagy a Készenléti sajtótájékoztató), akkor végzéssel elutasítja a bejelen-Rendőrség határozatán mint közokiraton túl azt is iga- tést azzal, hogy annak elbírálására nincs hatásköre. Azolnia és bizonyítania kellene, hogy a személy- és léte- bejelentő ilyen esetben, a rendőrségi tájékoztatást köve-sítménybiztosítási intézkedés arányos.17 tően, a közterület-használat engedélyezése kérdésében az illetékes önkormányzati szervhez fordulhat. A rendőrségi gyakorlat a legutóbbi időig töretlennekvolt tekinthető annyiban, hogy – közterületi jelleg hiá- Az országos rendőrfőkapitány azonban válaszában ki-nyában – hatáskörének hiányát közigazgatási végzés- fejtette, hogy – a BRFK megállapításaival érdembenben állapítja meg, így nem is lehet vitás, hogy az eljárás egyetértve – a Magyar Gárda tagjai a bírósági előtt neme szakaszában is a Ket. szabályai szerint jár el.18 demonstratív jelleggel várakoztak, cselekményük nem tartozott a Gytv. hatálya alá. A BRFK a bíróság épülete4.2.2. Gyülekezési jog gyakorlása-e előtti megjelenésről szóló tájékoztatást azért nem kezel- az adott rendezvény?19 hette bejelentésként, mivel az nélkülözte a bejelentés lé- nyegi ismérveit, nem tartalmazott „semmilyen üzenetet Számtalan olyan közterületi rendezvény kerül beje- vagy állásfoglalást”. Az országos rendőrfőkapitány sze-lentésre, amely nem tartozik a Gytv. hatálya alá,20 azon- rint a BRFK egyértelműen döntött a kérdésben, az érin-ban e rendezvényeket rendszerint gyülekezésnek te- tettek számára megállapítható volt az, hogy tájékoztatá-kinti a BRFK.21 (Ezzel párhuzamosan az is megfigyelhe- sukat nem kezelik bejelentésként, mivel nem került sor atő, hogy egyes, egyébként a gyülekezési jog hatálya alá „szervezőkkel” való kapcsolatfelvételre, és más ilyentartozó rendezvények szervezői más szabályok alá esetekben „szokásos intézkedésekre”. A BRFK bejelentés„menekülnek”, és rendezvényüket pl. kulturális vagy hiányában nem mérlegelhette, hogy a várakozás megza-éppen sportrendezvényként szervezik meg.)22 varhatja-e a bíróság működését, sőt eleve már az is ki- zárt volt, hogy hatáskörének hiányát állapítsa meg. Egy civil szervezet képviselője a BRFK-nál bejelentet-te, hogy a Fővárosi Bíróság épülete előtt több személy Igaz ugyan, hogy a bejelentésekre vonatkozó szabá-„nem demonstratív jelleggel”23, várakozás céljából a lyozás nem egészen hézagmentes, azonban megfelelő, aMarkó utcának a Bírósággal szemben lévő járdaszaka- gyülekezési törvénnyel összhangban lévő jogértelme-szát veszi igénybe. A vizsgált ügyben24 a BRFK nem adott zéssel az esetleges problémák orvosolhatóak, megelőz-érdemi választ, nem hozott döntést (tudomásulvétel, hetőek. Az állampolgároktól érkező valamennyi pa-megtiltás, hatáskör hiányában elutasítás) a bejelentéssel naszt, kérelmet, tájékoztatást tartalma, és nem annakkapcsolatban. A Gytv. alapján az illetékes rendő­ ri szerv- elnevezése alapján kell megítélni. Az illetékes rendőrinek a szervező által tett bejelentéssel kapcsolatban, a be- szervhez érkező, közterületen zajló „eseménnyel” kap-jelentés tartalmi vizsgálata után több döntési lehetősége csolatos tájékoztatás esetén formai és tartalmi szem-is van. Ha azt állapítja meg, hogy a rendezvény nem tar- pontból egyaránt vizsgálni kell, hogy a gyülekezési tör- vény hatálya alá tartozó rendezvényre vonatkozó beje- 17  Amint az pl. a Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság 20. Kpk. lentésről van-e szó. Ha a megalapozott döntés megho-45.258/2013/4. végzéséből fakadna. zatalához nem áll rendelkezésére megfelelő informá- ció, akkor az érintettet hiánypótlásra felszólítani, meg- 18 A gyakorlat – a 3/2013. (II. 14.) AB határozatot követő, a hatáskör keresni, tájékoztatni kell, a hallgatás azonban nem le-hiányát a közterületi jelleg elvesztésére alapító döntések felülvizsgála- het követendő magatartás.tával kapcsolatos – megváltozásáról bővebben: Hajas Barnabás: A gyü-lekzés helye In: Utcák, terek szabadsága – Kézikönyv szervezőknek, tün- Az általam megismert bírósági döntések rendszeresentetőknek, rendőröknek és bámészkodóknak (Budapest, Századvég 2014) tartalmazzák azt a fordulatot, hogy a „rendezvény a133–135. . [rendőrség] által sem vitatottan a Gytv. hatálya alá tar- tozik”. Mindazonáltal több olyan ügy is volt, amelyben a 19  Erről bővebben: Hajas Barnabás: A gyülekezési jog tárgya: A gyüle- bejelentett rendezvény nem felelt meg a gyülekezés dog-kezés fogalma. Új Magyar Közigazgatás, 2. évf., 2009/12. 36−48. matikai fogalmának (jellemzően célja nem közéleti kom- munikációs cél volt, vagy éppen nem lenne ideiglenesnek 20  Így egy cserkészcsapat rendszeres városi számháborúja, vagy utcai tekinthető, esetleg a bejelentésen túlmutató nyilvánosigehirdetések, esetleg választási kampányrendezvények. információkból kitűnik, hogy a magatartás más miatt – rendezvény nem gyülekezésre irányul, hanem más 21  A BRFK 2008. március 15-én ilyenként kezelte az állami, önkor- alapjog gyakorlására, létszáma két főnél kevesebbremányzati, sőt egyes kulturális rendezvényeket is. csökkent – stb.), azonban ezt sem a rendőrség, sem pedig a bíróság nem vizsgálta, holott a hatáskör hiányát a nem 22  A rendőrségtől kapott tájékoztatás szerint éveken keresztül ilyen peres eljárás során is észlelni kellett volna.25volt a budapesti Critical Mass nevű kerékpáros-rendezvény. 25  Lásd pl. Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság 27. Kpk. 23  Nem mellőzhetem megjegyezni, hogy önmagában annak is lehet kom- 46.051/2014/2., 17. Kpk. 46.407/2014/2. vagy 27. Kpk. 46.274/2012/3. szá-munikációs jogi jellege vagy üzenete, ha egy egyesület tagjai formaruhá- mú végzéseit, amelyekben a bejelentésekből kitűnt, hogy a rendezvény nemban, jelentős számban „várakoznak” az éppen az egyesületük feloszlatásáttárgyaló bíróság épülete előtt. Kérdésként vethető fel, hogy például egy – atájékoztatásban megjelöltnél – nagyságrendekkel nagyobb, akár tizenöt-ezer fős, de „nem demonstratív jelleggel” várakozó tömeg megjelenése,összeverődése milyen következményekkel járhatott volna. A bíróság előt-ti „várakozással” szembeni rendőrségi fellépésre, annak esetleges felosz-latására a Rendőrség a Gytv. alapján – mivel nem annak hatálya alá tarto-zóként „könyvelték el” – nem lett volna jogi lehetősége. A jelenlévők pedigalappal hivatkozhattak volna arra, hogy ők egy szabályosan bejelentett, aGytv. hatálya alá tartozó rendezvényen vesznek részt.24  OBH 3765/2008 sz. jelentés.| 6 ELJÁRÁSJOGI SZEMLE /2016   2

A közelmúltban sajtónyilvánosságot is kapott az az vélem, hogy a hasonló esetekben az érdemi vizsgálat he-eset, amikor a rendőrség a „Több Technót a Parlamentbe! lyett az ismételt bejelentéseket a Ket. 30. § e) pontja, ha– Technóbarát Magyarországot!” elnevezésű program pedig a megtiltó határozat bírósági felülvizsgálatára isbejelentése tárgyában hatáskörét megállapító döntést sor került, a Ket. 109. § (3) bekezdése alapján a bejelen-hozott, arra hivatkozva, hogy az kulturális rendezvény, s tést érdemi vizsgálat nélkül kellene elutasítani.mint ilyen nem tartozik a Gytv. hatálya alá, ezért a beje-lentés elbírálására a rendőrségnek nincs hatásköre.26 A Korábban a rendőrségi, az utóbbi időkben pedig a bí-rendőrség a bejelentést később mégis tudomásul vette.27 rói gyakorlatban is megjelent az az – egyébként állás- pontom szerint helytelen – értelmezés, amely szerint a4.3. A BEJELENTÉS ÉRDEMI VIZSGÁLAT NÉLKÜLI távolabbi időpontra bejelentett rendezvény – mivel a ELUTASÍTÁSA bejelentés hatását és a megtiltási okok fennálltát a ren- dőrség nem tudja megítélni – nyilvánvalóan lehetetlen Érdekes eredményre vezet, ha a rendőrség bejelenté- célra irányul, ezért a bejelentés érdemi vizsgálat nélkülisek érdemi vizsgálat nélküli elutasítási gyakorlatát át- elutasításának van helye. E kérdés eljárásjogi összefüg-tekintjük. Közismert eset volt, amikor egy ismert blog- géseit a bejelentés legkorábbi időpontjánál tárgyalom.ger 2008. április 11-i, a Gytv. hatálya alá tartozó ren-dezvényeit rövid idővel azok kezdete előtt, motoros fu- 4.4. A TÉNYÁLLÁS TISZTÁZÁSAtár útján jelentette be. 28 E bejelentéseket a rendőrség aKet. 30. § d) pontjára – ha jogszabály az igény érvénye- Általában mindössze két tényállási elem tisztázásárasítésére határidőt állapít meg, és a kérelem elkésett – gondolunk a bejelentésekkel kapcsolatos rendőrségi eljá-hivatkozva érdemi vizsgálat nélkül utasította el.29 rás során: a rendezvény megtartása súlyosan veszélyez- tetné-e a népképviseleti szervek vagy a bíróságok zavar- Távolról sem volt töretlen azonban a rendőrség érdemi talan működését, vagy biztosítható-e a közlekedés másvizsgálat nélküli elutasítási gyakorlata: egy korábbi, bí- útvonalon?32 E megközelítés azonban leegyszerűsítő,rósági felülvizsgálattal helybenhagyott megtiltott beje- ugyanis nincs figyelemmel arra, hogy a tényállás tisztá-lentéssel minden, a rendőrség előtt folyó eljárás megtil- zása során kiderülhetnek olyan körülmények, amelyektás szempontjából releváns tényállási elemmel – a ren- adott esetben a bejelentés elutasítását alapozhatják meg.dezvény időpontjában, helyszínében (útvonalában), lét-számában – megegyező újabb bejelentést30 érdemben A bírói gyakorlat során nem önmagában a tényállásvizsgált, és a rendezvény megtartását „a rendkívül rövid tisztázottsága lehet a vizsgálat tárgya, hanem elsősor-időn belüli bejelentés”-re hivatkozva tiltotta meg.31 Úgy ban a rendőrségi döntés indokolásának meggyőző ere- je. Több esetben éppen ez volt a rendőrségi döntésekfelelt meg a gyülekezés dogmatikai fogalmának (pl. hiányzik az ideiglenes gyenge pontja, amelyek alapján azokat a bíróság meg-jellege, vagy éppen a résztvevők létszáma nem éri el állandóan a két főt.) alapozatlannak találta.33 26  http://hvg.hu/kultura/20160526_Lenyomta_a_negynegyed_a_ Amint arra a 30/2015. (X. 15.) AB határozat is rámu-ketharmadot [2016. május 29.] tatott, a Ket. 3. § (1) bekezdésében deklarált hivatalbó- liság elvéből fakadóan a rendőrség mint közigazgatási 27  A kérdés vizsgálata egyébként felettébb izgalmas lehett volna, hiszen hatóság hivatalból állapítja meg a tényállást, amelynekhasonló ügyek a német közigazgatási bíróságokon és a Szövetségi Alkot- tisztázása során minden, az ügy szempontjából rele-mánybíróságon is előfordultak. A német alkotmánybíróság gyülekezés- váns körülményt figyelembe kell vennie. A Ket. alkal-ként megtiltott berlini „Love Parade” és „Fuck Parade” rendezvényekkel mazásából az is következik, hogy a rendőrség kétféleösszefüggésben helyezkedett erre az álláspontra, egyúttal pedig világos módon tisztázhatja a tényállást: a rendelkezésre állószempontrendszert állított fel az ún. „Pseudo-demo”-k és a valódi gyüleke- adatok alapján, illetve bizonyítási eljárás során.34zések elhatárolására (BVerfG, 1 BvQ 28/01 vom 12.7.2001 [http://www.bverfg.de/entscheidungen/qk20010712_1bvq002801.html]). A gyüleke- 4.5. AZ ÜGYFÉLI JOGÁLLÁSSAL KAPCSOLATOSzési jog fogalmának változásával kapcsolatban lásd még Michael Kniesel: JOGALKALMAZÓI KÉRDÉSEKVersammlungs- und Demonstrationfreiheit. Neue Juristische Wochen-schrift, 39/2000. 2858. továbbá Michael Kniesel – Ralf Poscher: Die A szervező azonosításával, a bejelentő eljárási képes-Entwicklung des Versammlungsrechts 2000 bis 2003. Neue Juristische ségével, a „szervező szerv”-ről, illetve a bejelentés meg-Wochenschrift, 7/2004. 422. tételére való jogosultság vizsgálatáról korábbi mun- 28  Bővebben lásd az állampolgári jogok országgyűlési biztosának OBH 32  Jelen tanulmány kereteit meghaladja a gyülekezési jog korlátainak2452/2008 sz. jelentését. vizsgálata. 29  Ezen, elkésettség miatt a bejelentést elutasító határozatok különle- 33  A teljesség igénye nélkül lásd: „A kérelmezett azonban döntését sajátgességét az adja, hogy az országos rendőrfőkapitány ezekkel párhuzamo- feltevéseire, nem tisztázott, csupán valószínűsített megállapításaira jog-san az OBH 5642/2007 sz. vizsgálat során már más álláspontot képviselt. szerűen nem alapozhatja.” (Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság 27. Kpk. 46.051/2014/2. sz. végzése); „A bíróság megállapította, hogy a ké- 30  A 2009. március 15-i közterületi rendezvényekkel kapcsolatban bő- relmezett döntésében nem adott kellő (a szükséges és elégséges) mérték-vebben: az állampolgári jogok országgyűlési biztosának OBH 2624/2009 ben számot arról, hogy a közterület használatát engedélyező határozat,sz. jelentését. illetve a közterület-használati megállapodás mennyiben és miként adott alapot a gyülekezéshez való jog korlátozására. (Fővárosi Közigazgatási és 31 Bár az eredményt tekintve nincs túl sok jelentősége, érdemes rámutatni, Munkaügyi Bíróság 5. Kpk. 45.468/2015/2. sz. végzése).hogy a rendőrség érvelése egyébként azért is hibás, mert a 75/2008. (V. 29.) 34  Ket. 50. § (1) bekezdés.AB határozat indokolását a szövegkörnyezetből kiragadva, önálló megtiltásiokként értékelte. A hivatkozott AB határozat indokolása egy, a Gytv.-ben ne-vesített megtiltási ok (ti. a közlekedés más útvonalon nem biztosítható) ér-telmezéséhez nyújt segítséget akkor, amikor rámutat arra, hogy „a rendkívülrövid időn belüli bejelentés esetén viszont – a tervezett helyszíntől, útvonal-tól és létszámtól függően – kérdéses lehet, hogy a bejelentett időpontig bizto-síthatók-e a közlekedési feltételek.” Vagyis a rendezvény – bejelentéstől szá-mított – rendkívül rövid időn belüli megtartásának megtiltását semmiképpsem önmagában az idő rövidsége, hanem az a körülmény alapozza meg, hogyennyi idő alatt a közlekedés más útvonalon nem biztosítható./2016   2  |ELJÁRÁSJOGI SZEMLE 7

káimban írtak fenntartása mellett – új elemként – indo- 4.6.1. A bejelentés legkorábbi időpontjakolt kitérni arra is, hogy lehetnek-e a rendőrség eljárás-ban a szervezőn kívüli ügyfelek. Több európai gyülekezési törvényhez hasonlóan ga- ranciális elem hiányára világít rá, hogy jelenleg nincsen Úgy vélem, hogy a Gytv. rendelkezései, amelyek kizá- semmilyen szabály arra nézve, hogy legkorábban men�-rólag a szervező (bejelentő) eljárási jogait szabályoz- nyi idővel a rendezvény előtt van lehetőség a bejelentészák, felfoghatóak a Ket. 15. § (3) bekezdésében kapott megtételére. A jogalkotónak célszerű volna megelőzniefelhatalmazásként, ennek megfelelően pedig a Gytv. a azt a helyzetet, hogy meghatározott időpontokra, akárgyülekezési ügyekre „részletesebb ügyfélfogalmat” ál- évekre előre lefoglalhassanak gyülekezés céljára egy-lapított meg. A rendezvények bejelentését követő rend- egy közterületet. Egy ilyen aprónak tűnő, inkább tech-őrségi eljárást mindezek alapján „egy ügyfeles” eljárás- nikai jellegű, és nem alapjog-korlátozó szabály beeme-nak lehetne tekinteni. Hasonló eredményre vezet, ha lése számos nehéz helyzetet tudna megnyugtatóan, aazt a megközelítést fogadjuk el, hogy a bejelentés alap- jogbiztonság követelményének is megfelelő, kiszámít-ján nem keletkezik hatósági ügy, hanem „csak” a beje- ható módon megelőzni.37lentés elintézése során kell alkalmazni a Ket.-et, így pe-dig fel sem merülhet a bejelentőn kívüli (vagyis ellenér- Különösen élesen jelent meg a probléma a következődekű) ügyfelek problémája. esetben: Egy magánszemély 2009 szeptemberében 2010. szeptember 4. napján 16.00 órától 19.00 óráig A kérdést a bírói gyakorlat árnyalhatta volna, azon- tartó rendezvényt jelentett be. Budapest rendőrfőkapi-ban mindössze egyetlen olyan esetről tudni, amelyben tánya végzéssel a kérelmet a Ket. 30. § c) pontja alapjána közigazgatási nemperes eljárásban a kérelmezett ol- – arra hivatkozva, hogy „a kérelem nyilvánvalóan lehe-dalán kívántak beavatkozni. Kérelmüket a bíróság – tetlen célra irányul” – érdemi vizsgálat nélkül elutasí-annak vizsgálata nélkül, hogy (ellenérdekű) ügyféli totta. A végzés indokolása szerint a bejelentés és a ren-jogállásukat vizsgálta volna, az eljárás időszerűségére dezvény tervezett időpontja közötti időtartam hosszú-hivatkozva – elutasította ugyan, azonban nem pusztán sága kizárja a tudomásulvétel vagy az esetleges tiltásmegjelent érvrendszerük a végzésben, hanem a bíróság kérdésében történő megalapozott döntés meghozata-mások jogai és szabadságára hivatkozva tiltotta meg a lát, azaz a bejelentés érdemi vizsgálatát. Az indokolásrendezvény megtartását.35 Ez az a momentum, amely szerint „a bejelentés arra a célra irányul, hogy a Rend-igazán érdekessé teszi a kérdést: a Gytv. 2. § (3) bekez- őrség egy 2010 szeptemberében esedékes demonstrá-dése szerint „a gyülekezési jog gyakorlása nem járhat ció vonatkozásában mérlegelje a rendezvény ideje alattmások jogainak és szabadságának sérelmével”, amely a várható közlekedési viszonyokat, a vonulás útvonalánKet. 15. § (1) bekezdésénél szigorúbb feltételt állapít lezajló forgalom nagyságát, a rendelvény idején aktuá-meg, mert megkívánja mások jogainak sérelmét, vagyis lis esetleges útlezárásokat és eltereléseket, illetőleg aznem elégszik meg azzal, hogy jogát vagy jogos érdekét esetleges rendőri biztosítás nagyságát, vagyis mindenaz ügy érintse.36 olyan körülményt, amely alapján a Rendőrség mérle- gelni tudja egy rendezvény tudomásulvételét.”4.6. BEJELENTÉS IDŐSZERŰSÉGE Megvizsgáltam több rendőrkapitánysághoz azonos A bejelentés időszerűségét két szempontból is vizs- napra, azonos céllal, és csaknem azonos napirenddelgálni szükséges. Így nemcsak annak van jelentősége, meglehetősen távoli időpontban (2009. novemberi be-hogy a rendezvény kezdete előtt legkésőbb meddig te- jelentésben 2010. október 1. napja) tartandó rendezvé-het eleget a szervező a bejelentési kötelezettségének, nyek bejelentésének kezelését is. A kutatás során meg-hanem az is, hogy az adott demonstrációt vagy felvonu- állapítottam, hogy a Budapesti Rendőr-főkapitányságlást legkorábban mikor jelentheti be a rendőrségen. A illetékességi területére tett bejelentéseket az említettGytv. 6. §-a mindössze a bejelentés legkésőbbi időpont- ügyben hozott végzéssel szó szerint megegyező végzé-ját határozza meg. sekkel utasította el Budapest rendőrfőkapitányának rendészeti helyettese. Ezzel szemben az illetékes rend­ 35  Lásd a Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság F5. Kpk. őrkapitányságok egy kivétellel valamennyi bejelentést46.118/2013/7. számú végzését. tudomásul vettek. Egyesek ezek közül kifejezetten ér- tesítették erről a bejelentőt, más esetekben pedig a 36  Azt gondolom, hogy nem lehetett a jogalkotó célja, hogy az ügyféli megtiltásra nyitva álló határidő döntés meghozatalajogállást minden, mégoly távoli érintettség megalapozza, hiszen ebben nélkül telt el. Egy esetben a rendőrkapitány – egy alak-az esetben a bejelentés elbírálása során lehetetlen lenne az ügyfelek azo- szerűtlen telefaxüzenetben – arról tájékoztatta a beje-nosítása. Megjegyzem, hogy az általános közigazgatási rendtartásról lentőt, hogy azt „nem áll módjában elfogadni, tudomá-szóló törvény társadalmi egyeztetésre bocsátott tervezetének 10. § (1) sul venni.” Tájékoztatása arra is kiterjedt, hogy a „[be-bekezdése szerint „Ügyfél az a természetes vagy jogi személy, jogi sze- jelentő] által megjelölt helyszínre és időpontra a koráb-mélyiség nélküli szervezet, akinek (amelynek) jogát vagy jogos érdekét a biakban már rendezvényt jelentettek be, mely de-hatósági ügy közvetlenül érinti, akire (amelyre) nézve a hatósági nyilván-tartásadatot tartalmaz, vagy akivel (amellyel) szemben a hatóság el- 37 Lásd hasonlóan az állampolgári jogok országgyűlési biztosánaklenő­ rzést folytat.” E – közvetlen érintettséget megkívánó – fordulat OBH 3262/2008 számú jelentését. A bejelentés legkorábbi időpontjárae probléma orvoslására is alkalmas lehet. (http://www.kormany.hu/ vonatkozó szabályt tartalmaz pl. a lengyel (legkorábban 30 nappal adow nload/5/c9/a0000/20160401%20El%C5%91terjeszt % rendezvény előtt), a szlovák (6 hónappal a rendezvény előtt) és a bajorC3%A9s%20az%20%C3%A1ltal%C3%A1nos%20k%C3%B6zigaz- (2 évvel a rendezvény előtt) gyülekezési törvény.gat%C3%A1si%20rendtart%C3%A1sr%C3%B3l.zip#!Docu-mentBrowse [2016. május 30.])| 8 ELJÁRÁSJOGI SZEMLE /2016   2

monstrációt a Debreceni Rendőrkapitányság tudomá- tette, azonban azt nem vizsgálta, hogy a Ket. 30. § c)sul vette, arról igazolást adott ki”. pontja gyülekezési ügyekben a bejelentés túl korai idő- pontja miatt egyáltalán alkalmazható-e. Budapest rendőrfőkapitánya egy, a tervezett időpont-ja előtt három hónappal bejelentett rendezvény bejelen- Álláspontom szerint a bejelentés legkorábbi időpontjá-tését tudomásul vette, továbbá azt javasolta a bejelentő- val kapcsolatos kérdések jogalkalmazással nem orvosol-nek, hogy bejelentését a rendezvény előtt mintegy négy hatóak, elengedhetetlen, hogy a Gytv. – pl. a lengyel40hónappal tegye meg. Nincs azonban arra vonatkozó in- vagy éppen bajor41 gyülekezési törvényhez hasonlóan –formáció, amely legalábbis valószínűsítené, hogy az így meghatározza a bejelentés legkorábbi időpontját, ugyan-megtett bejelentések esetében minden olyan körül- is jelenleg is vannak száz évre előre bejelentett márciusményt mérlegelt, illetve objektíve mérlegelhet-e, amely 15-i és október 23-i rendezvények Budapesten.42alapján a rendőrség az adott rendezvényt tudomásul ve-szi. Az így felállított bejelentési korlátozásnak azonban 4.6.2. A bejelentés legkésőbbi időpontjasemmilyen jogszabályi (nemhogy törvényi!) alapja nincs. A bejelentés előterjesztésére nyitva álló határidőt a Az elmúlt néhány évben is volt arra példa, hogy egy je- rendezvény kezdő időpontjához képest határozza meglentős területlezárással, illetve közlekedési korlátozás- a Gytv. 6. §-a, amikor úgy rendelkezik, hogy a közterü-sal járó delegáció érkezéséről (így pl. George W. Bush, az leten tartandó rendezvény szervezését a rendőrség-Amerikai Egyesült Államok akkori elnökének 2006. júni- nek43 legalább három nappal a rendezvény megtartásá-usi budapesti látogatása) még 3–4 hónappal korábban nak tervezett időpontját megelőzően kell bejelenteni.44sem lehetett az érintett rendőri szervnek tudomása, E rendelkezést a korábbi rendőrségi gyakorlat úgy ér-ugyanis arról csak később, néhány nappal korábban szü- telmezte, hogy a rendezvényt megelőző harmadik napletett döntés. Ugyanígy előfordulhat, hogy a természeti után benyújtott bejelentéseket elkésettségük miatt ér-jelenségek (árvíz, csapadék, tűzvész, egyéb természeti demi vizsgálat nélkül el kell utasítani. Ennek pedig azkatasztrófák), balesetek stb. miatt néhány nap, esetleg lett a folyománya, hogy semmilyen körülmény nem tet-hét alatt oly mértékben megváltoznak a körülmények, te lehetővé, hogy elkésetten bár, de mégis megfelelőenhogy azok következtében a rendezvény megtartása ese- bejelenthesse a szervező a rendezvényét.tén a közlekedés más úton nem lesz biztosítható. Mindezpedig akár a kezdő időpont előtt három nappal bejelen- A Gytv. 14. § (1) bekezdése eredetileg úgy rendelke-tett rendezvény esetében sem zárható ki. Álláspontom zett, hogy „ha a gyülekezési jog gyakorlása a 2. § (3) be-szerint ezért a BRFK önkényesen alakította ki azt a gya- kezdésében foglaltakba ütközik, vagy a rendezvényen akorlatot, miszerint a 3–4 hónapnál korábbi bejelentése- részt vevők fegyveresen, illetőleg felfegyverkezve je-ket jogszabályi felhatalmazás nélkül elutasítja. lennek meg, továbbá ha bejelentéshez kötött rendez- vényt bejelentés nélkül, a 7. § a) és b) pontjában foglal- Kutatásaim szerint a rendőrség bejelentések tudo- taktól eltérően vagy tiltó határozat ellenére tartanak, amásulvételére vonatkozó gyakorlata nem egységes. A rendőrség a rendezvényt feloszlatja.”BRFK-n kívül egyetlen rendőri szerv sem tekintette a11 hónappal korábban megtett bejelentéseket „nyil- Az Alkotmánybíróság 75/2008. (V. 29.) AB határoza-vánvalóan” lehetetlen célra irányulónak, azokat vagy táig az említett rendőrségi gyakorlat egyúttal a rendez-tudomásul vette, vagy pedig éppen az adott helyszínre vény kötelező feloszlatását is előrevetítette. Miután ekorábban (!) bejelentett más rendezvényre hivatkozva határozatában az Alkotmánybíróság a feloszlatási okoknem vette tudomásul. Az általam megismert rendőrsé- közül a rendezvény bejelentésének hiányát megsemmi-gi jogalkalmazói gyakorlat olyan szembetűnő eltérése- sítette, a korábbi gyakorlat is megváltozott.ket mutat, amely a rendezvény bejelentésének jogintéz-ményének kiszámíthatóságát egyenesen kizárttá teszi! 40  Az 1990. július 5-i lengyel gyülekezési törvény (Ustawa z dnia 5 lip- ca 1990r. Prawo o zgromadzeniach) 7. cikk 1. pontja szerint 30 napnál A BRFK 2009-ben önkényesen alakította ki azt a gya- korábban nem lehet a rendezvényt bejelenteni.korlatot, miszerint a 3-4 hónapnál korábbi bejelentése-ket – arra hivatkozva, hogy azok nyilvánvalóan lehetet- 41  Bayerisches Versammlungsgesetz (BayVersG) Vom 22. Juli 2008len célra irányulnak – jogszabályi felhatalmazás nélkül (GVBl S. 421) BayRS 2180-4-I 13. § kétéves határt állapít meg.elutasította. 42  http://nemtetszikarendszer.blog.hu/2012/01/19/szaz_evre Az elmúlt néhány évben a korábban a rendőrségi gya- 43  A rendezvény helye szerint illetékes rendőrkapitányságnak, Buda-korlatból kikopni látszó „túl korai bejelentés” miatti – pesten a Budapesti Rendőrfőkapitányságnak.Ket. 30. § c) pontja szerint mint nyilvánvalóan lehetet- 44  Anélkül, hogy állást foglalnék abban a kérdésben, hogy megfelelő-e alen célra irányuló kérelem – érdemi vizsgálat nélküli el- háromnapos határidő, megjegyezném, hogy 1968 óta Ausztriában ez mind-utasítás a bírósági gyakorlatban nemcsak megjelent, össze 24 óra. Herbert Hofer-Zeni: Versammlungsfreiheit in Österreich.hanem meghatározóvá is vált.38 Olyannyira, hogy a bí- Europäische Grundrechte Zeitschrift, 13. September 1984; 11. Jg Heft 13.róság esetenként meg is változtatta a rendezvény meg- 360. A német VersG 14. § (1) bekezdése szerint pedig 48 óra. Mindezek alap-tartását megtiltó határozatot, és kimondta, hogy a be- ján elképzelhetőnek tartanám a jelenleginél rövidebb, órákban meghatáro-jelentés nyilvánvalóan lehetetlen célra irányult.39 Ezzel zott határidő megállapítását. Éppen a határidő növelésére vonatkozó ja-összefüggésben rá kell mutatni arra, hogy a 24/2015. vaslata miatt fogalmazott meg Halmai Gábor az állampolgári jogok or-(VII. 7.) AB határozat a bíróság végzését megsemmisí- szággyűlési biztosának általános helyettese OBH 5205/2002. jelentésének kritikáját, amelyben a bejelentési határidő meghosszabbítását javasolta. 38  11.Kpk.45.230/2014/2; 17.Kpk.45.531/2014/2. Halmai Gábor: Jogvédelem, vagy jogkorlátozás?: Az ombudsmanhelyettes 39  Lásd a Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság 17. Kpk. a gyülekezési jogról. Fundamentum, 2003/1. 116−121. A Public Order Act45.226/2014/2. számú végzését. 1986 11. § 5. bekezdése a nyilvános felvonulások (public processions), a Se- rious Organised Crime and Police Act 2005 132−138. §-ai pedig a londoni Parliament Square-en tartandó tüntetések bejelentésének legkésőbbi idő- pontjaként azonban meglehetősen hosszú – hat teljes nap – határidőt ír elő./2016   2  |ELJÁRÁSJOGI SZEMLE 9

Hangsúlyozandó azonban, hogy az Alkotmánybíró- A BMr. 3. §-a értelmében ha a bejelentés ezeket nem,ság sem a Gytv. bejelentési kötelezettségre, sem pedig a vagy hiányosan tartalmazza, a rendőrség – a személye-bejelentés határidejére vonatkozó rendelkezését nem sen benyújtott vagy szóban tett bejelentés esetén az át-semmisítette meg. A jogalkotó a bejelentés elmulasztá- vevő, illetve a bejelentést felvevő rendőri szerv – hívjasát, illetve annak indokolatlan késedelmét szabálysér- fel a szervező figyelmét, határidő megjelölésével, a hi-tési tényállásban45 rendeli büntetni.46 ány pótlására. Postán érkezett bejelentés esetén – a rendezvény tervezett időpontjától függően – a hiány- Nem ismert azonban a határidőn túl megtett bejelen- pótlásra való felhívás írásban, postai úton vagy közvet-tések, valamint a bejelentés elmulasztása miatti sza- len megkereséssel történik. A felhívás másodpéldá-bálysértési bírói gyakorlat. nyát, illetve a megkeresésről szóló feljegyzést az ügy- irathoz kell csatolni. A személyesen benyújtott bejelen-4.7. A BEJELENTÉS FORMAI VIZSGÁLATA tés hiánypótlását a szervező helyben, azonnal elvégez- heti. Ha a hiány helyben nem pótolható – szóbeli és írá- A Gytv. 7. §-a zártfajú felsorolásban határozza meg a sos bejelentésnél egyaránt –, a hiánypótlásra történtbejelentés kötelező elemeit, amelyeket meghaladóan a felhívást és a megjelölt határidőt jegyzőkönyvbe kellrendőrség sem igényelhet a bejelentőtől adatokat.47 Ki foglalni. A BMr. szerint hiánypótlásra legkorábbi határ­kell emelni, hogy a két megtiltási ok fennállásának meg- időként a rendezvény megtartásának tervezett idő-állapításához elengedhetetlenül szükséges mértéken pontját megelőző harmadik nap jelölhető meg. Termé-túl a rendőrség – ezen eljárásában – nem vizsgálhatja a szetesen, ha a szervező a hiánypótlást a megjelölt ha­bejelentésben megjelölteket. A bejelentett napirend, tári­dőn belül teljesíti, a bejelentést időben megtettnekvagy a rendezvény céljának vizsgálata ugyanis könnyen és szabályszerűnek kell tekinteni. Ha a hiányt határidő-valamiféle cenzúrához vezethet. Miként arra az om- re nem pótolja, a rendőrség a rendelkezésre álló adatokbudsman az OBH 2452/2008 sz. jelentésében is utalt, a alapján dönt.gyülekezési jogra mint kommunikációs jogra is vonat-kozik, hogy érték- vagy igazságtartalmától függetlenül A Ket. 33. § (1) bekezdése lehetővé teszi, hogy az álta-áll védelem alatt. A rendőrség tehát semmilyen módon lános ügyintézési határidőnél rövidebb határidőt bár-nem minősítheti a bejelentő (szervező) szándékát, azt, mely jogszabály megállapítson. Ennek megfelelően ahogy a bejelentés mire „irányul”. A hivatkozott jelentés Gytv. és a BMr. – tartalmilag az általánosnál lényegesenközzététele után született 75/2008. (V. 29.) AB határo- rövidebb – ügyintézési határidőre vonatkozó rendelke-zat kifejezetten utal az ún. tartalmi semlegesség követel- zéseinek alkalmazása – eljárásjogi szempontból – nemményére. „A véleménynyilvánítás szabadságának külső okozhatna nehézséget. A bírósági gyakorlatban a beje-korlátai vannak csak; amíg egy ilyen alkotmányosan lentés elbírálására (a rendezvény megtiltására) nyitvameghúzott külső korlátba nem ütközik, maga a véle- álló 48 órás határidő megtartásának kérdése nem álta-ménynyilvánítás lehetősége és ténye védett, annak tar- lában, hanem kizárólag a döntés megváltoztatásával,talmára tekintet nélkül.”48 Az Alkotmánybíróság szerint illetve visszavonásával összefüggésben merült fel ed-a tartalmi semlegesség elvéből következően nem vehe- dig, ezért ezt bővebben ott tárgyalom.tők figyelembe a Gytv. 8. § (1) bekezdésében foglaltakonkívüli, a rendezvényen megjelenő közlés tartalmára vo- 4.8. A MEGTILTÁSI OKOK FENNÁLLÁSÁNAKnatkozó megfontolások. A rendőrségnek – amennyiben V IZ S G Á L ATAszükséges – minden bejelentett és tudomásul vett ren-dezvényt megfelelő erőkkel biztosítania kell, céljától, Az előzőekkel ellentétben a jelen pontban bemutatottidőtartamától vagy éppen a résztvevők létszámtól füg- esetekben a rendőrség Ket. szerint meghozott határo-getlenül azonos módon, a diszkrimináció tilalmát szem zatban tilthatja meg a rendezvény megtartását, ha an-előtt tartva. Természetesen a rendezvény biztosításá- nak feltételei fennállnak. Figyelemmel arra, hogy a dön-nak megtervezése során nem pusztán lehetősége, ha- tés a gyülekezési jog gyakorlásának korlátozásához ve-nem kötelessége is a rendőrségnek a bejelentésben kö- zethet, különös gondossággal és körültekintéssel indo-zölt információk értékelése. kolt a tényállást tisztázni, és a megtiltási okok fennállá- sának vizsgálatát elvégezni. 45  Lásd a szabálysértésekről, a szabálysértési eljárásról és a szabály- 4.9. A KÖZLEKEDÉSRENDÉSZETIsértési nyilvántartási rendszerről szóló 2012. évi II. törvény 189. §-ában „SZAKVÉLEMÉNY”büntetni rendelt gyülekezési joggal visszaélés tényállását. Nem igényel különösebb bizonyítást, hogy a közleke- 46  Hasonlóan Körtvélyesi Zsolt: Orvosi javallat ellenére amputálva. dés más útvonalon való biztosíthatósága alapvetőenTerhel, de nem kötelez? A gyülekezési törvény szerinti bejelentési köte- szakkérdés. A BMr. szerint azon szolgálati ágak vezetői,lezettségről. Belügyi szemle, 2010. 11. sz. 70−82. „akiknek szakvéleménye szükséges annak eldöntésé- hez, hogy a tervezett rendezvény megtartása nem üt- 47  7. § Az írásbeli bejelentésnek tartalmaznia kell: közik-e a Törvény valamelyik rendelkezésébe, illetőleg a) a tervezett rendezvény kezdetének és befejezésének várható idő- nem szükséges-e a Törvény 8. §-a (1) bekezdésének al-pontját, helyszínét, illetőleg útvonalát; kalmazása” a rendezvény megtartásával kapcsolatos b) a rendezvény célját, illetőleg napirendjét; c) a rendezvényen részt vevők várható létszámát, a rendezvény zavar-talan lebonyolítását biztosító rendezők számát; d) a rendezvényt szervező szerv vagy személyek és a szervezők képvi-seletére jogosult személy nevét és címét. 48  30/1992. (V. 26.) AB határozat, ABH 1992, 179.| 10 ELJÁRÁSJOGI SZEMLE /2016   2

szakvéleményeket a lehető legrövidebb időn, de legké- többségében az egyes bizonyítási eszközök pedig alkal-sőbb 24 órán belül, írásban közlik a közbiztonsági szerv masak lehetnek arra, hogy törvényi szinten nem szabá-vezetőjével”.49 Ez a gyakorlatban úgy történik, hogy a lyozott, sokszor pedig szokáson alapuló, és leginkább arendőrség közrendvédelmi szervezeti egysége a közle- józan ész diktálta eljárási cselekményeknek megfelelő-kedési szervezeti egységet kéri fel „szakvélemény ké- en szabályozott hátteret biztosítsanak.szítésére”, amely a gyakorlatban a demonstrációvalérintett területre vonatkozó közlekedési hatástanul- Így a bejelentővel/bejelentőkkel – különösen konku-mány. Ez a „szakvélemény” tartalmazza, hogy a közös- ráló rendezvények esetén – folytatott BMr.-ben megha-ségi közlekedés más útvonalra átterelhető-e, hogy tározott egyeztetés helyét a Ket. 62. §-a szerinti tárgya-mekkora az áteresztő képessége annak a területnek, lás, vagy az ügyfél meghallgatása vehetné át, a rendez-csomópontnak, útkereszteződésnek, amit érint a de- vény helyszínének bejárása ténylegesen nem más, mintmonstráció, milyen hatása van az egyéni közlekedőkre, a Ket. 56. §-ában szabályozott helyszíni szemle. Ugyan-vagy hogyha járdán kívánnak demonstrálni, akkor ez a csak biztos, és garanciákkal körülbástyázott szabályo-gyalogosforgalmat mennyiben akadályozza. Nem ve- kon alapulna más személyek – pl. szakértő, vagy éppenszélyes-e ez, pl. a gyalogosoknak le kell-e lépni az út- a bejelentő Gytv. 5. § b) és c) pontja szerinti meghatáro-testre, az autók közé. zása miatt tolmács – részvétele a bejelentést követő el- járásban. Igaz ugyan, hogy a BMr. hivatkozott rendelkezéseiszakvéleményről szólnak, azonban a különböző szolgá- 6. A JOGORVOSLATI RENDSZER SAJÁTOSSÁGAIlati ágak együttműködése – lévén ugyanannak a ható-ságnak különböző szervezeti egységei – semmiképp A Gytv. 9. § (1) bekezdésének első mondata szerint anem tekinthető szakértői tevékenységnek, így az annak rendőrség határozata ellen fellebbezésnek helye nincs; aeredményeként létrejövő dokumentum sem tekinthető határozat közlésétől számított három napon belül aszakvéleménynek. A Ket. 58. § (1) bekezdése szerint szervező kérheti az államigazgatási határozat bíróságiszakértőt kell meghallgatni vagy szakértői véleményt felülvizsgálatát. E rendelkezés a Gytv. elfogadása óta vál-kell kérni, ha az eljáró hatóság nem rendelkezik megfele- tozatlan, így fogalomrendszerét is az államigazgatási el-lő szakértelemmel. Ugyanazon rendőrkapitányság, vagy járás általános szabályairól szóló 1957. évi IV. törvénya Budapesti Rendőr-főkaptányság különböző szerveze- (Áe.) tükrében kell értelmezni, amelynek 42. §-a úgy ren-ti egységei esetén az eljáró hatóságnak fogalmilag kell delkezett, hogy a közigazgatási szerv mind az ügy érde-rendelkeznie a megfelelő szakértelemmel, ellenkező mében, mind az eljárás során eldöntendő kérdésekbenesetben ugyanis nem a közlekedési szolgálati ágtól, ha- határozatot hoz. Az Áe. határozatfogalma tehát a Ket.nem szakértőtől kellene a szükséges szakértői véle- döntésfogalmának jelentésével is azonosítható, nemményt beszerezni. csak az ügy érdemében hozott határozat fogalmával. A jelenlegi – imént ismertetett – szisztémával szem- A Ket. hatálybalépése és a 3/2013. (II. 14.) AB határo-ben megfogalmazható kritika, a „szakvélemény” meg- zat között kialakult gyakorlat szerint az ügy érdemé-állapításai, ennek következtében pedig annak megala- ben hozott, rendezvény megtartását megtiltó határo-pozottsága gyakorlatilag nehezen ellenőrizhető. A zatok esetében nyílt meg az út a Gytv. szerinti bírósági2008. júliusi budapesti LMBT-menet megtartását a bu- felülvizsgálata előtt, az ügyben hozott, a bejelentést adapesti rendőrfőkapitány arra hivatkozva tiltotta Ket. 30. §-a alapján érdemi vizsgálat nélkül elutasítómeg, hogy az Andrássy út teljes és tartós lezárása mi- végzéssel szemben pedig a Ket. 98. § (3) bekezdés b)att – pl. mivel az érintett területen a kötött pályás BKV- pontja alapján fellebbezésnek volt helye. A tapasztala-járatok nem válthatóak ki stb. – a közlekedés nem biz- tok szerint ezzel pedig ideális esetben is jelentős kése-tosítható más útvonalon. Határozatát a főkapitány delemmel kerülhetett a döntés a bíróság elé.50utóbb visszavonta, és az új döntést megalapozó újabb„szakvélemény” – változatlan tényállás mellett – a ko- Az Alkotmánybíróság határozatában rámutatott,rábbi szakvéleménnyel ellentétes álláspontra helyez- hogy – ugyan az Áe. hatályon kívül helyezésével e jog-kedett, így pedig nem volt akadálya a rendezvény tudo-másulvételének. 50  Feltéve, hogy a bejelentő gyülekezési ügyben hozott másodfokú végzés ellen előterjesztett keresetét nem hónapokkal később, egy om-5. A FELHASZNÁLHATÓ BIZONYÍTÁSI ESZKÖZÖK budsmani megkeresést követően továbbították a bírósághoz. (Az állam- KÖRE polgári jogok országgyűlési biztosa általános helyettesének OBH 1549/2007 sz. jelentése szerint „A panaszos társadalmi szervezetnek a Úgy gondolom, hogy a gyülekezési jog hatálya alá tar- Budapesti Rendőr-főkapitányság gyülekezési joggal összefüggő döntésetozó rendezvények bejelentésével kapcsolatos rendőr- ellen benyújtott keresetét a főkapitányság hivatalvezetője 2006. decem-ségi eljárásban is érvényesülnie kell a Ket. szabad bizo- ber 20-án továbbította az ORFK illetékes szervezeti egységéhez, a Fővá-nyítási rendszerének, így valamennyi, a Ket.-ben sza- rosi Bíróság 2006. november 9. napján kelt, a panaszos által a BRFK ko-bályozott bizonyítási eszköz – az eljárás sajátosságaira rábbi, azonos tárgyú határozata ellen benyújtott keresetet érdemi vizs-is figyelemmel – megfelelően alkalmazható. Az esetek gálat nélkül elutasító végzéssel együtt. Az országos rendőrfőkapitány tájékoztatott arról, hogy az ORFK Perképviseleti Osztályán »azt feltéte-49  BMr. 4. § (3)–(4) bekezdései. lezték, hogy a közigazgatási per már lezárult, és az ügy további intézke- dést nem igényel«. Az ORFK 2007. január 26. napján szerzett tudomást arról, hogy a panasszal érintett esetben a kereseti kérelem nem került továbbításra a bíróságra. 2007. január 30. napján a keresetet, az érdemi ellenkérelmet, valamint az előzményi iratokat az ORFK megküldte a Fő- városi Bíróságra, amely oda 2007. február 5. napján érkezett meg.”)/2016   2  |ELJÁRÁSJOGI SZEMLE 11

egységi határozat meghaladottá vált, és a 6/2010. (XI. valóban rövidebb eljárási határidők tehát jellemzően25.) KJE határozat értelmében nem is alkalmazható – a egymáshoz képest, mintegy relatív módon kerülnek3/1998. KJE határozatban foglalt dogmatikai megálla- meghatározásra. Az eljárási határidők betartása álta-pítások relevánsnak tekinthetőek. Eszerint pedig a lában nem okozott nehézséget a rendőrség számára.közigazgatási szervnek a közigazgatási jogviszony hiá-nyára alapított hatáskör hiányát megállapító határoza- Több esetben előfordult azonban, hogy a rendőrségta az Áe. 72. § (1) bekezdésének alkalmazása szempont- nem a Gytv.-ben meghatározott határidőben hozta megjából az ügy érdemében hozott döntésnek minősül. a rendezvény megtartását megtiltó határozatát. Így a 01000/24005/1/2013. ált. számú döntés felülvizsgála- Az Alkotmánybíróság arra is rámutatott, hogy a ha- ta során a Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíró-táskör hiányát megállapító határozat azonban a beje- ság 20. Kpk. 45.454/2013/4. számú végzésében megál-lentő gyülekezéshez való jogának az elbírálását is ki- lapította, hogy a rendőrség a bejelentést követően 17zárta, ügye nem kerülhetett olyan szakaszba, amely- nappal (de a lefolytatott egyeztetés után is 9 nappal)ben érdemi határozat születhetett volna. Ebben az hozta meg megtiltó határozatát. A bíróság rámutatott,esetben ezért a hatáskör hiányára történő hivatkozás hogy „a Gytv. 8. § (1) bekezdésében meghatározott 48ténylegesen egy érdemi elutasítást eredményezett. órás határidő anyagi jogi természetű határidő, azaz aMindezek alapján az Alkotmánybíróság elvi éllel muta- kérelmezett részére nyitva álló azon időtartam, amelytott rá arra is, hogy a bíróságnak az érdemi felülvizsgá- alatt a rendezvénynek a bejelentésben megjelölt hely-lat során kell döntenie arról, hogy a rendőrség végzésé- színen vagy időben való megtartását megtilthatja. Aben a rendezvény megtartásának akadályául megjelölt, határidő anyagi jogi természetéből53 pedig az követke-az adott helyszínre szóló közterület-használati megál- zik, hogy amennyiben a bejelentésnek a hatósághozlapodás jogszerűen jött-e létre, és indokolt volt-e a való beérkezésétől számított 48 órán belül a [rendőr-használati megállapodás megkötése.51 ség] nem tiltja meg a rendezvény megtartását, azt tu- domásul vettnek kell tekinteni, és azt követően a ren-7. A KET. GYÜLEKEZÉSI ÜGYEKBEN VALÓ dezvény kapcsán tiltó határozat nem hozható.” ALKALMAZÁSÁVAL ÖSSZEFÜGGŐ TOVÁBBI KÉRDÉSEK 7.2. AZ ELJÁRÁS FELFÜGGESZTÉSE Azok érvei, akik a Ket. rendelkezéseit kizárólag a ren- A Gytv. nem tartalmaz az eljárás felfüggesztésére vo-dezvény megtartását megtiltó határozat meghozatalá-tól tartják alkalmazandónak, jellemzően a következő – natkozó rendelkezést. A Ket. 2016. január 1-je óta hatá-mindeddig a gyakorlatban fel nem merült – kérdéseket lyos 32. § (1) bekezdése szerint törvény lehetővé tehetifogalmazzák meg: miként érvényesülnek az eljárási ha- az eljárás felfüggesztését, ha az ügy érdemi eldöntésetáridők; felfüggeszthető-e az eljárás; mennyi időn belül olyan kérdés előzetes elbírálásától függ, amelyben azkell a bejelentőnek a hiánypótlást teljesítenie; érvénye- eljárás más szerv hatáskörébe tartozik, vagy ugyanan-sülhet-e a Ket. ügyfélfogalma ezekben az eljárásokban; nak a hatóságnak az adott üggyel szorosan összefüggőmiként vehető igénybe például szakhatóság vagy szak- más hatósági döntése nélkül megalapozottan nemértő.52 dönthető el. Mivel a Gytv. nem tartalmaz az eljárás fel- függesztésére vonatkozó rendelkezést, arra kizárólag a7.1. ELJÁRÁSI HATÁRIDŐK jogutódlással kapcsolatos vita miatt van lehetőség. Az igazi problémát azonban az jelenti, hogy az eljárás fel- A Ket. 33. § (1) bekezdése alapján az általános ügyin- függesztésekor minden határidő megszakad, és az eljá-tézési határidőnél rövidebb határidőt bármely jogsza- rás felfüggesztésének megszüntetésekor az ügyintézé-bály, hosszabbat pedig törvény vagy kormányrendelet si határidő kivételével újra kezdődik.állapíthat meg. A Gytv. határidőkre vonatkozó rendel-kezései azonban más módon határozzák meg a rendőr- Visszautalva a tényállás tisztázásánál írtakra, úgység számára az ügy elintézésére nyitva álló időt. A beje- vélem, hogy nehezen volna elképzelhető olyan előzeteslentés előterjesztésének határidejét a rendezvény meg- kérdés, amelyben az eljárás más hatóság hatáskörébetartásának tervezett időpontjához viszonyítva – ezt tartozik. Az egyetlen, az ügy érdemi eldöntését érintő,legalább három nappal megelőzően – határozza meg, és más szerv hatáskörébe tartozó kérdés lehet, hogy azehhez az időponthoz képest 48 órán belül van a rendőr-ségnek lehetősége a rendezvény megtartását megtilta- adott közterület használatát a tulajdonos önkormány-ni, majd e határozatot 24 órán belül kell a szervezővel zat átengedte-e, azonban ez még megengedő törvényiközölni. Ezek – a Ket.-ben meghatározotthoz képest – szabályozás esetén sem alapozhatná meg a felfüggesz- tést: a közterület-használatról ilyenkor az önkormány- zat megfelelő szerve már döntött, legfeljebb annak eredményéről kell a rendőrségnek a tényállás tisztázá- sa körében tájékozódnia. Ugyan a személy- és létesít- ménybiztonsági intézkedést más szerv (Terrorelhárí- 51  3/2013. (II. 14.) AB határozat (ABK. 2013. 5. 171., 178–179.). 53  A Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság 17. Kpk. 45.226/ 52  A Fővárosi Bíróság 20. Kpk. 46.203/2011/2. sz. végzésével elbírált 2014/2. számú végzésében ezzel ellentétben arra helyezkedett, hogy aügyben a kérelmező javasolta szakértő kirendelését, ezt azonban a bíró- Gytv. 8. § (1) bekezdésében meghatározott határidő nem anyagi jogi, ha-ság arra hivatkozva utasította el, hogy a Gytv. 9. §-ában biztosított há- nem eljárási határidő, amely az új eljárásra kötelezéssel indul.romnapos határidő alatt ez nem teljesíthető.| 12 ELJÁRÁSJOGI SZEMLE /2016   2

tási Központ, Parlamenti Őrség) is meghozhatja, az ar- hogy a rendőrség ugyan „helytállóan hivatkozott arra,ról szóló határozatot azonban nyilvánosságra kell hoz- hogy a Gytv. 8. § (3) bekezdése szerint a rendőrség eljá-ni, ezért nem szükséges az eljárás felfüggesztése. rására a közigazgatási hatósági eljárás általános szabá- lyai az irányadók, azonban a Ket. 97. § (3) bekezdése a Mindezek alapján tehát az eljárás kötelező felfüg- közigazgatási döntés hivatalbóli felülvizsgálatáról ren-gesztésére a Ket. rendelkezései alapján nem kerülhetsor, arra azonban – az eddigi tapasztalatok szerint – delkezik, a Ket. IV. fejezete pedig a hatóság döntésekéntszükség sincs.54 kizárólag a határozatot és a végzést említi. Következés- Az eljárás felfüggesztésére irányuló bejelentői kére- képpen a Gytv. szerinti tudomásulvétel nem minősíthe-lem teljesítését – amennyiben az indokolt – elképzelhe- tő a Ket. szerinti döntésnek, így annak saját hatáskör-tőnek tartom ugyan, azonban a rendezvény tervezett ben történő felülvizsgálata fogalmilag kizárt.”időpontját megelőzően mindenképp el kell intézni azügyet, vagyis a szükségeshez képest a rendezvény meg- A 27. Kpk. 45.093/2014/2. ügyben hasonló eredmény-tartását meg kell tiltani, vagy a bejelentést tudomásul re jutott a Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíró-kell venni. Ellenkező esetben ugyanis a gyülekezési jog ság. Kifejtette, hogy a Ket. 71. § (1) bekezdése értelmé-érvényesülését a felfüggesztett eljárás legalábbis ve- ben a hatóság – meghatározott kivétellel – az ügy érde-szélyeztetné. mében határozatot hoz, az eljárás során felmerült min-7.3. A HIÁNYPÓTLÁS den más kérdésben végzést bocsát ki. A bíróság szerint A hiánypótlással kapcsolatos aggályok sem tűnnekmegalapozottnak, ugyanis a kérdést a BMr. 3–4. §-ai a „a Ket. ezen rendelkezése értelmében tehát a hatóságszükséges pontossággal rendezik. Ki kell emelni, hogy ahiányok pótlása a Gytv. 7. §-ában meghatározottakon kétfajta döntést hozhat: határozatot, avagy végzést”.nem mutathat túl, azokról pedig – külön hiánypótlásifelhívás nélkül is – a tényállás tisztázása során a beje- Kifejtette továbbá, hogy „a Gytv. 8. § (1) bekezdéselentő nyilatkozata könnyen beszerezhető. értelmében a rendőrség a bejelentés alapján két dolgot tehet: vagy a bejelentés beérkezésétől számított 48 Mindazonáltal – éppen a „kölcsön vett Ket.”-hez kap- órán belül határozattal megtiltja a rendezvény megtar-csolódóan – az is felvethető, hogy ha a bejelentés nemkérelem, hanem a szolgáltatási tevékenység megkezdé- tását, vagy a bejelentést tudomásul veszi, utóbbi eset-sének és folytatásának általános szabályairól szóló2009. évi LXXVI. törvényben szabályozott bejelentés- ben nem hoz sem határozatot, sem végzést, vagyis nemhez hasonló jogintézmény, akkor a hatósági eljárás nem hoz alakszerű döntést. Amennyiben pedig alakszerűkérelemre, hanem hivatalból indul, és fogalmilag sem döntés a bejelentés beérkezésétől számított 48 óránlehet szó hiánypótlásról. belül nem születik, mert a rendőrség a rendezvény megtartását nem tiltja meg, annak visszavonására sem7.4. KELL-E HATÁROZATOT HOZNI A RENDEZVÉNY TUDOMÁSULVÉTELÉRŐL? kerülhet sor, ugyanis döntés hiányában annak vissza- vonása sem lehetséges, az fogalmilag kizárt. Mindebből A Ket. 71. § (2) bekezdése szerint, ha az ügyfél kérel- pedig az következik, hogy a rendőrség bírósági felül-me (bejelentése) jog megszerzésére irányul, és a ható- vizsgálatával érintett határozata jogszabálysértő, aság az előírt határidőn belül nem hoz határozatot – fel- rendőrség ugyanis a Ket. 114. §-ában és a Ket. 97. § (3)téve, hogy az ügyben nincs ellenérdekű ügyfél, és a ké- bekezdés a) pontjának megsértésével rendelkezett arelmezett jog gyakorlásáról szóló függő hatályú döntés »tudomásulvétel« visszavonásáról, arra ugyanis nincsmeghozatalának nem volt helye –, az ügyfelet megilleti jogszabályi lehetőség.”a kérelmezett jog gyakorlása. Az idézett rendelkezésalapján abban az esetben adható a fenti kérdésre igenlő Úgy vélem, hogy a bíróság ezekben az ügyekben he-válasz, ha a rendezvény bejelentése során nincs ellen­érdekű ügyfél. lyesen állapította meg, hogy a bejelentés tudomásul­ vételét nem vonhatta volna vissza a rendőrség, azon-7.5. A DÖNTÉS MEGVÁLTOZTATÁSA, ban az érvrendszere hibás volt. A bíróság által köve- VAGY VISSZAVONÁSA tett formalista jogértelmezés ugyanis ellentétes ered- A Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság 20. ményre jutna, ha a rendőrség a tudomásulvételről isKpk. 45.454/2013/4. számú végzésében rámutatott, hozna alakszerű döntést, amelyet ekként visszavonha- tónak tekinthetne. Hangsúlyozni kell azonban, hogy a 54  Ha pedig a 48 órás határidő valóban nem eljárási, hanem anyagi jogi megtiltásra nyitva álló – anyagi jogi jellegű – határidőhatáridő, legfeljebb ezen belüli időtartamra lehetne felfüggeszteni az el- eltelte után a Gytv. nem teszi lehetővé más döntés meg-járást, ennek pedig nyilván semmi értelme nem volna. hozatalát. Álláspontom szerint azért nem lett volna he- lye a tudomásulvétel visszavonásának, mert a Ket. 114.  § (3) bekezdése kimondja, „a döntést a hatósági nyilvántartásba, illetve a hatósági igazolványba fel- vett téves bejegyzés, valamint az állampolgársági bi- zonyítvány ténymegállapítása kivételével nem lehet módosítani vagy visszavonni, ha az jóhiszeműen szer- zett és gyakorolt jogot sértene”. A gyülekezési jog gya- korlása azonban nem pusztán a rendezvény megtartá- sát jelenti, hanem a részvétel mellett annak részjogo- sultsága a szervezés és a vezetés joga is. Ennek megfe- lelően a tudomásul vett rendezvény szervezője jóhi- szeműen szerzett jogot demonstrációja megszervezé- séhez, és ha ehhez hozzáfogott, akkor azt nyilvánvaló- an gyakorolja is./2016   2  |ELJÁRÁSJOGI SZEMLE 13

8. MEGVÁLTOZTATÁS gálat körében megállapítható, hogy a jogkövetkezmé- A BÍRÓSÁGI ELJÁRÁSBAN? nyek köre szűkebb, a közigazgatási határozatot a bíró- ság nem változtathatja meg és a Pp. 339. § (3) bekezdé- Mindössze két, általam ismert ügyben merült fel a sében foglalt új eljárásra sem kötelezheti az eljáró ható-rendőrségi döntés megváltoztatásának kérdése. (Elte- ságot, amennyiben a bíróság „más jogalapon álló hatá-kintve attól, hogy a megtiltó határozat hatályon kívülhelyezése gyakorlatilag egyébként éppúgy „viselkedik”, rozat meghozatalát látja indokoltnak.” A Gytv. 9. § (2)mint egy megváltoztatás, hiszen eredményeként a gyü-lekezés az adott helyen és időben megtarthatóvá válik.) bekezdése szerint a bíróság két dolgot tehet: „[h]a a ké- relemnek helyt ad, hatályon kívül helyezi a rendőrség Az egyik esetben a rendőrség a Ket. 30. § c) pontja határozatát, ellenkező esetben a kérelmet elutasítja.” Aalapján a bejelentést érdemi vizsgálat nélkül utasította gyülekezést megtiltó határozatok felülvizsgálata eseté-el.55 A Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság eb- ben a bíróság végső döntési kötelezettsége tehát szigo-ben az ügyben nem egyszerűen hatályon kívül helyezte rúan ellenőrzési jellegű, a közigazgatási perben eljáróa rendőrség határozatát, hanem a felülvizsgálati kérel- bíróságnak csupán kasszációs jogköre van. A kérelemmet elutasította és a rendezvény megtartását megtiltot-ta.56 A másik esetben a rendőrség a Párizsi Békeszerző- érdemi vizsgálata után, ha a kérelemmel a bíróságdést kihirdető 1947. évi XVIII. törvény 2. cikk (1) bekez- egyetért, úgy hatályon kívül helyező végzése meghoza-désére, valamint a Gytv. 2. § (3) bekezdésére hivatkozva talával maga vonja le ennek a következményét, egyéb-a rendezvény megtartását megtiltotta. Ebben az ügy-ben a bíróság úgy foglalt állást, hogy a felülvizsgálati ké- ként pedig elutasító döntést hoz.58relem nem teljesíthető, mert a bejelentés nyilvánvalóanlehetetlen célra irányul, amelyet a rendőrségnek érdemi Az Alkotmánybíróság szerint az alkotmányjogi pa-vizsgálat nélkül kellett volna elutasítania.57 Utóbbi dön- naszban állított jogorvoslathoz fűződő jog sérelmét lé-tést a bejelentő alkotmányjogi panasszal támadta, me- nyegében az okozza, hogy a bíróság valójában egy köz-lyet az Alkotmánybíróság 24/2015. (VII. 7.) AB határo-zatával bírált el. Ebben rámutatott, hogy a közigazgatá- igazgatási határozatot megváltoztató döntést hozott,si bírósági eljárásokban hozható határozatokat a Pp.339. §-a szabályozza. Ez teszi lehetővé a „törvény eltérő amelyre azonban a Gytv. speciális eljárásjogi szabályairendelkezését”, amely alapján a Pp.-ben foglaltakhoz ké- alapján nem lett volna lehetősége, hiszen reformatóriuspest a Gytv. 9. § (1) bekezdése alapján indult felülvizsgá- jogköre a Gytv. 9. § (2) bekezdése alapján nincsen. Az Al-lati eljárás tekintetében a Gytv. 9. § (2) bekezdése speci- kotmánybíróság szerint a végzés indokolásából kiderülőális eljárási szabályokat rögzít. Az Alkotmánybíróság „megváltoztató jelleg” olyan kirívó törvénysértésként ér-szerint a gyülekezések tiltásával kapcsolatos felülvizs- tékelhető, amely eléri az alaptörvény-ellenesség szintjét, mivel a törvénysértések következtében nem érvényesül- hetett a jogorvoslathoz való jog lényegi tartalma.59 Álláspontom szerint az Alkotmánybíróság határoza- ta után a jövőben nem kell reálisan a közigazgatási dön- tés nemperes eljárásban történő megváltoztatásával számolni. 55  Ebben az esetben a „lehetetlenség” nem a távoli időpont, hanem egy 58  Indokolás [23]nagyobb területlezáráson alapult volna. 59  Indokolás [27] 56  Lásd a Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság F5. Kpk.46.118/2013/7. számú végzését. 57  Lásd a Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság 17. Kpk.45.226/2014/2. számú végzését.AZ EURÓPAI KÖZIGAZGATÁSI ELJÁRÁSI JOG KODIFIKÁCIÓJAÉS A HATÓSÁGOK EGYÜTTMŰKÖDÉSEMérföldkő az európai közigazgatás szabályozásában?CSATLÓS ERZSÉBETegyetemi adjunktus (SZTE ÁJTK) Az európai közigazgatás fogalom a Lisszaboni Szerző- gatásra támaszkodnak.”1 A rendelkezés ugyan új, dedés nyomán került az EU működéséről szóló szerződés maga az európai közigazgatás léte és egyéb jogforrásbanszövegébe, mégpedig az alábbi rendelkezés részeként: 1  Európai Unió működéséről szóló szerződés egységes szerkezetbe„[f]eladataik ellátása során az Unió intézményei, szervei és foglalt változata (EUMSz.) HL C 83., 2010.3.30. 298. cikk (1).hivatalai egy nyitott, hatékony és független európai igaz-| 14 ELJÁRÁSJOGI SZEMLE /2016   2

való szabályozása ennél jóval hosszabb múltra tekint közigazgatási struktúrák közötti kapcsolatot hivatottvissza, a szabályozottság tekintetében azonban erős hiá- megteremteni egy közbenső réteg. Az egységes végre-nyosságok mutatkoznak anyagi és eljárásjogi oldalról is. hajtás és az uniós jog hatékony érvényesülése által meg-Ezért is jelent mérföldkövet az a kodifikációs törekvés, követelt tagállami hatóságok, valamint uniós hatóságokamely 2009-ben indult útjára, és amely a jövőben hozzá- közötti együttműködési hálózatok ugyanis – 298. cikk5járulhat egy rendeleti szintű, azaz általánosan kötelező spillover hatásaként – áttörik az egykori végrehajtó ha-és közvetlenül hatályos szabályozás kimunkálásához. talmi föderalizmus elvére épülő, egymástól elváló köz-Kérdés, hogy előreláthatólag beváltja-e az eljárási kó- vetlen és közvetett közigazgatási egységre épülő euró-dexnek szánt modellszabályozás a hozzá fűzött reménye- pai közigazgatás koncepcióját, és megteremtik uniós jogket, vagy tekintsük inkább egy nagy jelentőségű folya- egységes, minden tagállamban azonos módon való vég-mat első lépcsőjének? A tanulmány erre keresi a választ rehajtásának operatív alapját.6 Ez a három terület alkot-annak szemszögéből, hogy mit jelent, mit jelenthet ez a ja együtt az európai közigazgatást, a területeket szabá-munka a tagállami közigazgatási hatóságok egymás kö- lyozó, arra vonatkozó joganyag pedig ilyen módon az eu-zötti, illetve az EU közigazgatási hatóságként eljáró in- rópai közigazgatási jogot.7tézményeivel, szerveivel való együttműködés területén. Az európai integráció történetében a közösségi ha-1. AZ EURÓPAI KÖZIGAZGATÁS ALAPJAI táskörök bővülése, a szakpolitikák növekedésével fo- kozódó végrehajtási feladatok indukálták az indirekt Az Európai Unió saját, tagállamok feletti végrehajtói közigazgatás kérdéseinek napirendre kerülését. Ez aapparátussal csak nagyon csekély körben rendelkezik. belső piac kiépítéséhez szükséges intézkedésekben – ésAz Európai Bizottság többek között a szerződések őre, jogi akadályainak leépítése szükségességében – öltöttaz uniós jog megfelelő végrehajtásáért felelős intéz- testet az 1980-as években.8 Az 1990-es évektől már amény, amely ügynökségek létrehozásával tehermente- SIGMA program9 magas fokú közigazgatási integrációsítheti magát, de általa megszervezett, a tagállamokba érvényesülésének színtereként európai közigazgatásikihelyezett dekoncentrált szervei nincsenek.2 Így az térről10 beszél, és sorra születtek a közigazgatás műkö-uniós jog végrehajtása, a rendelkezések betartásának désével kapcsolatos, elvárt kívánalmakat taglaló, első-ellenőrzése – illetve a döntések előkészítésében való sorban a rendszerváltást – akkor közelmúltban – meg-közreműködés az Európai Unió Tanácsában képviselen- élt, csatlakozásra felkészülő közép-és kelet-európai ál-dő álláspont tekintetében – alapvetően a nemzeti végre-hajtói apparátus, a közigazgatási rendszerek által való- 5  Európai Unió működéséről szóló szerződés egységes szerkezetbesul meg.3 Ebből kifolyólag különbözteti meg a szakiro- foglalt változata (EUMSz.) HL C 83., 2010.3.30. 176. o. 298. cikk.dalom az EU közigazgatási feladatokat ellátó szerveiesetén direkt (közvetlen), míg a tagállamok uniós vetü- (1) Feladataik ellátása során az Unió intézményei, szervei és hivatalailetű kérdések végrehajtása terén végzett közigazgatási egy nyitott, hatékony és független európai igazgatásra támaszkodnak.tevékenységét indirekt (közvetett) közigazgatásnak.A jogirodalomban az 1990-es évek óta forgó európai (2) A 336. cikk alapján elfogadott szabályzat és alkalmazási feltételekközigazgatási tér által lefedett jelenség alatt eszerint tiszteletben tartásával az Európai Parlament és a Tanács – rendes jogal-egy többszintű közigazgatási rendszert érthetünk, kotási eljárás keretében elfogadott rendeletekben – rendelkezéseket ál-amelyben az európai és a tagállami nemzeti közigazga- lapít meg ennek érdekében.tási rendszer szoros kölcsönhatásban állnak egymás-sal.4 A két szint együttműködését, valamint a tagállami 6  Herwig C. H. Hofmann: Composite Decision Making Procedures in EU Administrative Law. In: Herwig C. H. Hofmann –Alexander H. Türk 2  A különböző tagállamokban székhellyel rendelkező szabályozó ügy- (eds.): Legal Challenges in EU Administrative Law. Towards an Integratednökségek nem tekinthetőek ilyen szerveknek. Ezek a Bizottság által, leg- Administration. Cheltenham, Edward Elgar, 2009. 136.; Boros Anita: Azinkább az EUMSz. 352. cikke általi felhatalmazás nyomán létrehozott Európai Unió közigazgatási eljárásjoga – európai közigazgatási eljárás-technikai, tudományos vagy igazgatási feladatokat ellátó szervek, ame- jog avagy európaizálódás a közigazgatási eljárásjog területén (is)? Jogtu-lyek az uniós jogalkotó intézményeket segítik a szakpolitikai döntésho- dományi Közlöny, 2013/12. sz. 611−612.zatalban és a szakpolitikai intézkedések végrehajtásában. Sokszor de-centralizált ügynökségeknek is nevezik, mert ezek székhelye szétszórva, 7  A fogalom részleteiről lásd: Herwig C. H. Hofmann – Gerard C. Rowea tagállamok valamelyikének területén találhatóak, de ugyanúgy köz- – Alexander Türk: Administrative Law and Policy of the European Union.ponti szerveknek minősülnek. Nincsenek a tagállamokba kihelyezett „he- Oxford, Oxford University Press, 2011. 907.lyi” szerveik, viszont a hatáskörükbe tartozó szakpolitika tekintetébenegyüttműködnek a tagállamok kormányzati szintű hasonló hatáskörű 8  L. Boros Anita: A közigazgatási jog europanizálódása − különösközigazgatási szervével a műszaki és szakértői ismeretek kiaknázása vé- tekintettel közép-magyarországi régióban megvalósuló közbeszerzésigett. L. European Agencies – The Way forward. Brussels, Communication eljárásokra. Pro Publico Bono Online, Támop Speciál, 2011. 2.from the Commission to the European Parliament and the Council,11.3.2008, COM(2008) 135 final. 4. Edoardo Chiti: EU and Global Admi- 9  A Support for Improvement in Governance and Management az Európainistrative Organizations. Berlin – Heidelberg, Springer-Verlag, 2011. 21. Bizottság és az OECD 1990-es évek elején életre hívott közös programja, amelynek elsődleges célja a közép- és kelet-európai országok állami és 3  Ficzere Lajos: Európai közigazgatás – nemzeti közigazgatás. In: Ge- közigazgatási fejlesztésének támogatása volt, jelenleg pedig a csatlako-rencsér Balázs − Takács Péter (szerk.): Ratio legis, ratio iuris: ünnepi ta- zásra váró országok érdekében végzi azonos tárgyú tevékenységét. Pre-nulmányok Tamás András tiszteletére 70. születésnapja alkalmából. Buda- paring Public Administrations for the European Administrative Space.pest, Szent István Társulat, 2011. 383−384. SIGMA Papers, No. 23, OECD Publishing. 1998 http://dx.doi.org/ 10.1787/5kml6143zd8p-en (2015.09.01.) [SIGMA Papers, No. 23.] 1. 4  Dezső Márta – Vincze Attila: Magyar alkotmányosság az európai in-tegrációban. Budapest, HVG-ORAC Kiadó, 2012. 490. 10  L. SIGMA Papers No. 23. 1998. A fogalomról részletesen lásd: Eva G. Heidbreder: Structuring the European Adminstrative Space: Channels of EU Penetrations and Mechanisms of National Chance. KFG Working Paper Series, No. 5, September 2009. 5. Torma András: Az Európai Köz- igazgatási Térségről – magyar szemmel. Miskolci Jogi Szemle, 6. évf. kü- lönszám, 2011. 197.; Kárpáti Orsolya: Az európai közigazgatási tér ki- alakulása (I. rész), Sectio Juridica et Politica, Miskolc, Tomus XXIX/1. 2011. 234.; Ivan Koprić – Anamarija Musa – Goranka Lalić Novak: Good Administration as a Ticket to the European Administrative Space. Zbor- nik PFZ, Vol. 61. No. 5. 2011. 1545−1546.; Deirdre Curtin – Morten Ege- berg: Towards A New Executive Order In Europe? London, Routledge, 2013. 30−32./2016   2  |ELJÁRÁSJOGI SZEMLE 15

lamokhoz szóló útmutatói.11 A közigazgatásnak, vagyis mentumokhoz való hozzáférés jogáról rendelkezikaz uniós jog érvényesítésének, végrehajtásának a meg- részletesebben18, a többi elem értelmezéséhez az uniósbízhatóság és kiszámíthatóság, nyitottság és transzpa- maladministration kiküszöbölésére hivatott Európairencia, számonkérhetőség, valamint hatékonyság és ha- Ombudsman által összegzett – jogi kötőerővel nemtásosság elvei szerinti működése, a nyugati demokráci- bíró – helyes hivatali magatartásának kódexe nyújt se-ákban már régebb óta meghonosodott kritériumoknak gítséget.19 A rendelkezések szervi hatályát tekintvevaló megfeleltetés jelenleg is a bővítési politika egyik ugyan elsősorban az Unió intézményei, szervei és hiva-alappillére és elvárása.12 Emellett a Lisszaboni Straté- talai érintettek, de amennyiben a tagállamok az Uniógia a 2000-ben lefektetett tízéves program központi jogát hajtják végre, az a tagállamokat – és azok jogal-elemeként, a versenyképes, tudásalapú, dinamikusan kalmazó hatóságait – is köti20, és a spillover effektusfejlődő gazdaság elérésének előfeltételeként a közigaz- eredményeként, a rendelkezés hatékony érvényesülésegatás és szabályozásának javítását jelölte meg az egyik érdekében az európai közigazgatás egyik alapkövetel-legmeghatározóbb eszközként13, így került be egy év- ményévé lépett elő, függetlenül attól, hogy konkrétanvel később a Nizzai Szerződésbe az akkori tizenkét tag- uniós eredetű jogi norma alkalmazásáról van-e szójelölt állam igazgatási értelemben vett integrálódáshoz vagy sem.21 A megfelelő ügyintézéshez való jog egyéb-szükséges intézményi és jogi feltételek. ként sem az uniós jogban, sem a magyar jogban nem előzmény nélküli22, ahogyan valószínűsíthetően a de- Ezzel párhuzamosan erősödött a jó közigazgatás mokratikus államok egyikében sem jelent kifejezettenalapelveinek előtérbe kerülése. Ez először a bírósági nóvumot. A jogi kötőerővel bíró rendelkezés jelentősé-esetjogban14, majd politikai nyilatkozatként a Nizzai ge azonban az európai közigazgatás szempontjából elő-Szerződéshez csatolt Alapjogi Kartában a megfelelő relépés, hogy immáron expressis verbis azonos elvekvagy gondos ügyintézéshez (good administration) való mentén kell biztosítani az uniós polgárok számára aalapvető jogban csúcsosodott,15 amely a Lisszaboni megfelelő ügyintézést a közvetett és a közvetlen uniósSzerződés hatálybalépését követően elsődleges forrás- közigazgatásban is, innen pedig csak egy lépés annaksá lépett elő, így kötelezővé vált annak alkalmazása.16 tisztázása: ami az uniós polgár részére közigazgatás te-Az ún. esernyő jog számos eljárásjogi kritériumot ölel kintetében jogosultság, az a másik oldalon a közigazga-fel,17 melyek közül az Alapjogi Karta pusztán a doku- tási szerv – és annak személyzete – részére kötelezett- ségként jelenik meg. 11  Madrid European Council 15 and 16 December 1995 presidencyconclusions. http://www.europarl.europa.eu/summits/mad1_en.ht- 2. AZ EURÓPAI ELJÁRÁSJOG FORMÁLÓDÁSA,m#simplif (2015.09.01.) Part A. III. A. SIGMA Papers No. 23, 1998; JELLEMZŐI ÉS ANNAK HATÁSA A TAGÁLLAMIEuropean Principles For Public Administration SIGMA Papers: No. 27, KÖZIGAZGATÁSI ELJÁRÁSRAOECD Publishing. http://unpan1.un.org/intradoc/groups/public/docu-ments/nispacee/unpan006804.pdf (2015. 09. 01.) Kifejezetten közigazgatási eljárásjogi szempontú sza- bályozásról az alapszerződések nem szólnak, pusztán 12  L. Reinforcing Public Administration Reform in the Enlargement az EUMSz. 295. cikke rendelkezik arról, hogy az Euró-Process. Regional Ministerial Conference on the Principles of Public Ad- pai Parlament, a Tanács és a Bizottság közös megegye-ministration. Brussels, 12 November 2014. http://www.sigmaweb.org/ zéssel határozzák meg az együttműködésük szabályait,publications/Principles-Public-Administration-Nov2014.pdf#page=7 és e célból kötelező erejű intézményközi megállapodá-(2015. 01. 01.) 6–7. sokat köthetnek. Ugyanakkor a jelenleg hatályos meg- fogalmazás szerint „[a]z uniós jog tagállamok általi vég- 13  The Lisbon Special European Council (March 2000): Towards a rehajtását – ami az Unió megfelelő működése szempontjá-Europe of Innovation and Knowledge. Presidency Conclusions Lisbon ból elengedhetetlen – közös érdekű ügynek kell tekinte-European Council 23 And 24 March 2000. 9. és 17. pont. http://eur-lex. ni.”23 A végrehajtás intézményrendszere a közigazga-europa.eu/legal-content/EN/TXT/?uri=uriserv:c10241 (2015.12.10.) tás, az egységes végrehajtás pedig feltételezi azt, hogyWolfgang Drechsler: Towards a Neo-Weberian European Union? Lisbon az uniós polgárok számára az uniós jogok érvényesíté-Agenda and Public Administration. Halduskultuur, 2009, Vol. 10. 7.; 10. 18  Alapjogi Karta 42. cikk. 14  Chronowski Nóra: Mikor megfelelő az ügyintézés? Uniós és magyar 19  Alapjogi Karta 52. cikk (6) bek., Joana Mendes: Good Administra-alapjogvédelmi megfontolások. Magyar Jog, 2014. 3. szám. 138−139. tion in EU Law and the European Code of Good Administrative Beha- viour. EUI Law; 2009/09. 2−3. 15  Az Európai Unió Alapjogi Chartája. OJ C 326, 26.10.2012. [Alapjogi 20  Alapjogi Karta 51. cikk (1) bek.Karta] 41. cikk (1) Mindenkinek joga van ahhoz, hogy ügyeit az Unió in- 21  Szegedi László: Az Európa Tanács jó közigazgatásról szóló ajánlásá-tézményei, szervei és hivatalai részrehajlás nélkül, tisztességes módon nak magyar szövegéhez. Pro Publico Bono, 2011/1. 108.és ésszerű határidőn belül intézzék. (2) Ez a jog magában foglalja: 22  A levezetést l. Chronowski i. m. 143−145. 23 Európai Unió működéséről szóló szerződés egységes szerkezetbe fog- a) mindenkinek a jogát arra, hogy az őt hátrányosan érintő egyedi in- lalt változata (EUMSz.) HL C 83., 2010. 3. 30. 197. cikk (1) Az angol nyelvűtézkedések meghozatala előtt meghallgassák, szöveg az administrative cooperation, a francia a coopération administra- tive kifejezést használja arra, amire a magyar fordítás igazgatási együtt- b) mindenkinek a jogát arra, hogy a személyére vonatkozó iratokba a működés. A Hivatalos Lapban megjelent különböző nyelvi verziók­ at lásd:bizalmas adatkezeléshez, illetőleg a szakmai és üzleti titokhoz fűződő EUR-Lex. Access to European Union law.http://eur-lex.europa.eu/legal-jogos érdekek tiszteletben tartása mellett betekintsen, content/EN/TXT/?uri=celex:12012E/TXT (2015. 01. 01.) c) az igazgatási szervek azon kötelezettségét, hogy döntéseiket indo-kolják. (3) Mindenkinek joga van ahhoz, hogy az Unió a tagállamok jogábanfoglalt közös általános elvek alapján megtérítse számára az intézményeiés alkalmazottai által feladatuk teljesítése során neki okozott károkat. (4) Mindenkinek lehetősége van arra, hogy a Szerződések nyelveinekvalamelyikén írásban forduljon az Unió intézményeihez, és ugyanazon anyelven kapjon választ. 16  Az Európai Unió működéséről szóló szerződés egységes szerkezetbefoglalt változata (EUSz.) OJ C 326, 26.10.2012. 6. cikk (1) bek. 17  C-308/07 P. 89. pont, idézte: Schiffner Imola: A gondos ügyintézéselvének érvényesülése az Európai Unió gyakorlatában. In: Papp Tekla(szerk.): A jó állam aspektusai, perspektívái: Az önkormányzatok változógazdasági, jogi környezete. Szeged, Pólay Elemér Alapítvány, 2013. 47.| 16 ELJÁRÁSJOGI SZEMLE /2016   2

sének közigazgatási akadályai sehol nem merülhetnek szó, új kihívásokat tartogatnak. Új, hiszen számos köz-fel, azok a tagállamok mindegyékben ugyanúgy érvé- igazgatási szerv – legyen az tagállami vagy uniós – te-nyesíthetőek.24 Kérdés, hogy mindez hogyan biztosít- vékenységét érintő jogalkalmazásról van szó, amely-ható a közel harminc tagállamban úgy, hogy az EU „tá- nek eljárási szabályai sok esetben nem kimunkáltak,mogathatja a tagállamok azon erőfeszítéseit, amelyek az vagy teljesen hiányoznak. A világos és kiszámíthatóuniós jog végrehajtásához szükséges közigazgatási kapa- szabályozás hiánya pedig aláaknázza az európai köz-citásaik javítására irányulnak”, ugyanakkor „[a]z ilyen igazgatás hatékonyságát és sikerét, ezzel pedig magá-támogatás igénybevételére egyik tagállam sem kötelez- nak az uniós jognak az érvényesülését.29 A tendenciahető.25 A Lisszaboni Szerződés nyomán bevezetett mó- azonban egyértelmű: egyre szélesebb azoknak az élet-dosítás, nevezetesen az igazgatási együttműködés viszonyoknak a köre, amelyet a szabadság, biztonság ésalapszerződésben való rendezése nem sugall tényleges jog térségében közös európai szabályozás érint, ha nemelőrelépést, főként, ha a rendelkezés további fordulatait is feltétlen anyagi jogi értelemben vett egységesítés, denézzük. A közigazgatási kapacitások javítása érdeké- legalább annak kiküszöbölése érdekében, hogy a tagál-ben a szükségesnek ítélt intézkedéseket az Európai Par- lam közigazgatási határai ne jelentsék a jogérvényesü-lament és a Tanács által rendes jogalkotási eljárás kere- lés akadályát nemcsak büntetőügyekben, hanem a köz-tében elfogadott rendeletekben, tehát a legerősebb jog- igazgatási hatósági ügymenet során is. Ennek pedigharmonizációs eszközben: minden tagállamban teljes eszköze az együttműködési eljárások joganyaga.30egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó jogiaktusban rendeli megállapítani.26 Ugyanakkor a rendel- 3. AZ EURÓPAI KÖZIGAZGATÁSI ELJÁRÁSJOGIkezés utolsó fordulata béklyót tesz az ilyen célú uniós KODIFIKÁCIÓ SZEMPONTJAIjogalkotásra: az efféle rendelkezések esetében kizárja„a tagállamok törvényi, rendeleti vagy közigazgatási ren- Az európai közigazgatásra vonatkozó joganyag a tá-delkezéseinek bármilyen harmonizációját”.27 mogató, kiegészítő hatáskörtípusba tartozik31, az EU kötelező erejű jogi aktusai nem eredményezhetik a tag- Nem jelenthetjük ki ugyanakkor, hogy az elsődleges államok törvényi, rendeleti vagy közigazgatási rendel-források nem tartalmaznak eljárásjogi rendelkezése- kezéseinek harmonizációját.32 A közvetlen közigazga-ket, ugyanis az eljárásjogi alapelvek alapja, a jó köz- tás szintjének szabályozása előtt az EUMSz. 298. cikké-igazgatáshoz való jog – továbbá az eljárások során az nek értelmében azonban nincs akadálya, sőt kifejezettiratokhoz való hozzáférés joga – a Lisszaboni Szerző- felhatalmazás van az együttműködés kötelező erejűdés nyomán immáron primer jogi kötelezettség. szabályozására. Az eljárásokra vonatkozó alapvető előírások inkább A kodifikáció kiindulási pontja annak felismerésealapelvi síkon jelentek meg a szerződésekben, mint nyi- volt, hogy a tagállamok közigazgatási jogi és közigazga-tott, hatékony és független európai közigazgatás igé- tási eljárásjogi szabályozása a tagállamokban valójá-nye, illetve az Európai Bíróság esetjogában, majd pedig ban három ponton mutat alapvető különbözőséget: (1)az Alapjogi Kartában. A konkrét jogalkalmazáshoz kö- a jogászi hivatás szervezettségében, rétegződésében;tődő fázisok leírása, az eljárási szereplők jogai és köte- (2) abban, hogy milyen jellegű a szabályozás: közöslezettségei pedig a vonatkozó szektor szabályozásában alapelveket fogalmaznak inkább meg, vagy a másikkeresendő, már amennyiben léteznek ilyen részletes- véglet: inkább gyakorlatorientált a normatív rendelke-ségű előírások, iránymutatások. Egzakt, európai köz- zések zöme; és hogy (3) mennyiben és milyen területe-igazgatási eljárási jogi rendelkezések tehát leginkább akülönböző közös politikákat szabályozó, szektorális 29  Towards an EU Administrative Procedure Law? Report of the Re-anyagi jogi előírások mellé társulnak – például az álla- NEUAL Conference Brussels March 15th &16th – (draft) http://www.re-mi támogatások esetében az EUMSz.-ban található sza- neua l .eu/event s/ ED_ con fer ence/ ReNE UA L _ con fer ence _ Ma r ch _ 2012/bályok további rendelkezései, valamint az azzal kapcso- Conference%20Report%20Brussels%20March%2015Th%20%2016Th.latos eljárás szabályai28 –, vagyis meglehetősen frag- pdf (2015.11.04.)mentált eljárásjogi szabályozási minta alakult ki. 30  Példának okáért, idén májusban fogadtak el új irányelvet a közúti Az európai közigazgatás jelenlegi fejlődési útja a közlekedési szabálysértések ügyében kiszabott büntetések érvényesíté-szektorális fragmentáltság irányából a jelenlegi ten- se érdekében. Ugyan korábban is adott volt a lehetőség, de a megfelelődencia szerint már a közigazgatási együttműködés és eljárás kimunkálása hiányában gyakran nem hajtották végre a pénzbír-koordináció irányába tolódik, és akár vertikális, hori- ság formájában kivetett szankciókat, ha a jogsértést a jogsértés helyezontális vagy sugaras szerkezetű kooperációról van szerinti tagállamtól eltérő tagállamban nyilvántartásba vett járművel követték el. Az új irányelv célja annak biztosítása, hogy még ilyen esetek- 24  L. Czoma Zsófia: Igazgatási együttműködés. In: Osztovits András ben is biztosított legyen a közúti közlekedésbiztonságot veszélyeztető(szerk.): Az Európai Unióról szóló és az Európai Unió működéséről szóló közlekedési jogsértések hatékony kivizsgálása azáltal, hogy a tagálla-szerződések magyarázata. Budapest, Complex, 2011. 2565. A tagállami moknak az információcsere javítása és a hatályos eljárások felgyorsításaközigazgatási autonómiáról és annak korlátjáról lásd: Dezső–Vincze i. érdekében hozzáférést kell biztosítaniuk egymás számára a gépjármű­m. 514−517. nyilvántartási adatokhoz. A korábbi szabályozással ellentétben (2011/ 82/EU irányelv) a jelenlegi konstrukciónak részese Dánia, Írország és az 25  EUMSz. 197. cikk (2) bek. Egyesült Királyság is. Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2015/413 26  L. EUMSz. 288. cikk. irányelve (2015. március 11.) a közúti közlekedésbiztonságot veszélyez- 27  Az idézett rendelkezések: EUMSz. 197. cikk. tető közlekedési jogsértésekre vonatkozó információk határokon át- 28  Például az EUMSz. 108. cikk és az ahhoz kapcsolódóan született ta- nyúló cseréjének elősegítéséről. HL 2015.3.13. L 68/9.nácsi rendelet: Council Regulation (EC) No 659/1999 of 22 March 1999laying down detailed rules for the application of Article 108 of the treaty 31  EUSz. 5. cikk, EUMSz. 6. cikk g) pont.on the functioning of the European Union. L 248 24.9.2015. 9. 32  EUSz. 2. cikk (5) bek./2016   2  |ELJÁRÁSJOGI SZEMLE 17

ken engednek teret a bíró alkotta jognak. Emellett tag- sai, hézagkitöltői az uniós jog alkalmazásának, de a for-államok közigazgatási struktúrája, és annak területi mális jogalkotást nem helyettesíthetik, és mivel nincstagozódásának, a decentralizáció és a dekoncentráció kötelező erejük, így tovább fokozzák a megoldások terénmértéke sokszínű.33 Ehhez kapcsolódik a közvetlen a diverzitást annak ellenére is, hogy az ügynökségek isközigazgatás, és az EU intézményeinek meglehetősé- rendelkezhetnek ugyan szabályozási jogkörrel, ám ese-gen töredezett képet mutató eljárásjoga, amelyből hiá- tükben ez csekély mértékre szorul, általános szabályo-nyoznak az általános előírások, amelyek háttérül szol- zási jogkörrel pedig egyáltalán nem bírhatnak (Meroni-gálnának a nem kellően részletes speciális szabályok- doktrína).39 Ez pedig azért kulcskérdés, mert a ténylegesnak. Hiányoznak továbbá a kötelező erejű, normatív végrehajtás, az uniós eredetű jogi normákat is érintő ha-szabályozások az eljárás különböző aspektusaira néz- tósági jogalkalmazás színtere a tagállamok különbözőve, ideértve az eljárás során igénybe vehető jogorvoslat hatáskörrel és illetékesség alapján eljáró közigazgatásikérdéseit.34 hatóságainak szintje, amelyek egyre gyakrabban együtt- működésre hivatottak a többi tagállam azonos feladat- A szabályozás sokszínűsége az – átlátható és kiszámít- és hatáskörrel bíró szerveivel. A kiszámítható, átlátható,ható közigazgatást igénylő – uniós polgár szemszögéből tisztességes eljárás követelményeinek pedig nem felelaz igényérvényesítést kihívás elé állítja. A konkrét, uniós meg az olyan szabályokon alapuló eljárás, amely ad ab-joganyag végrehajtásának szabályozása ugyanis sok surdum jogi kötőerővel sem bír, ráadásul a jogalkotásiesetben nem jogalkotási aktusban történik, hanem a aktusokon túli szabályozás felvetheti a közvetlen hatályközvetlen igazgatás intézményei által alkotott szabá- lehetőségének kérdését.lyokban. Ez alá a Bizottság által alkotott nem jogalkotásiaktusokban: felhatalmazáson alapuló aktusban35, végre- A strukturális egység diverzitásán ugyanakkor az el-hajtási aktusokban36, illetve a többi intézmény, szerv és járási szabályok kiszámíthatósága és megbízhatóságaügynökség által is kibocsátott soft law dokumentumok- tudná a rendszert megteremteni. A jogintézmények ésban jelennek meg. Arra is van példa, hogy irányelv hatal- fogalmak tisztázására szükség van a következetes ésmazza fel a Bizottságot iránymutatások és egyéb, nem tiszta jogalkalmazáshoz, a hézagok kitöltéséhez azo-kötelező erejű dokumentumok elfogadására, amelyek a kon a területeken is, amelyekre vonatkozó joganyagtagállami együttműködés megkönnyíthetik37, és arra is, már létezik, és tartalmaz közigazgatási vonatkozásúhogy a felhatalmazás nyomán nem derül ki, hogy vajon rendelkezéseket is. Emellett fontos, hogy az EU köz-kötelező vagy ajánlás jellegű útmutatásra szól a igazgatási eljárásjogi szabályozása és a tagállami eljá-felhatalmazás.38 Ez utóbbiak ugyan fontos iránymutatá- rásjogok közötti mindenkori összhang biztosított le- gyen, minden tekintetben összhangban legyen.40 33  Jacques Ziller: Is a Law of Administrative Procedure for the UnionInstitutions Necessary? Introductory Remarks and prospects. Brussels, A 2009-ben megkezdődött kodifikációs folyamat,European Parliament, Directorate General For Internal Policies Policy amelyet az Európai Közigazgatási Jogi KutatóhálózatDepartment C: Citizens’ Rights and Constitutional Affairs, 2011. 11. (Research Network on EU Administrative Law – ReNEU- AL)41 képvisel, elsősorban arra irányul, hogy az EU al- 34  A tagállami közigazgatási eljárási szabályozási minták stációit, és kotmányos értékei miként ültethetőek át közigazgatásiaz abból elvont közvetkeztetést l. uo. 8−10. eljárási jogi szabályokként ahhoz, hogy az EU politikák jogalkotáson túli, jogalkalmazási vetületű érvényesü- 35  Az EUMSz. 290. cikkében felhatalmazáson alapuló aktusok ponto- lését biztosítsák. Ennek szükségessége elsősorban azsíthatnak egyes technikai részleteket vagy utólag módosíthatják vala- EUSz. 1., 9. cikkében és 10. cikk (3) bekezdésében, vala-mely jogalkotási aktus bizonyos rendelkezéseit. Kizárólag a Bizottságot mint az EUMSz. 15. cikkében megfogalmazott, az euró-lehet felruházni azzal a joggal, hogy felhatalmazáson alapuló aktusok el-fogadását, ennek feltételeit és korlátait pedig minden esetben a jogalko- nem lévén végrehajtási aktus, vajon kötelező erővel bír vagy sem. Lásdtó jogosult meghatározni. L. Alan Hardacre – Michael Kaeding: Delega- 11. cikk (2) bek. b) pont. Directive 2011/24/EU of the European Parlia-ted & Implementing Acts. The New Comitology. EIPA Essential Guide, 4th ment and of the Council of 9 March 2011 on the application of patients’edition, December 2011. 12−14.; Alexander H. Türk: Lawmaking after rights in cross-border healthcare. OJ 4.4.2011. L 88. 45.Lisbon. In: Andrea Biondi – Piet Eeckhout – Stefanie Ripley (eds.): EULaw after Lisbon. Oxford, Oxford University Press, 2012. 74−77. 39  C-9/56, Meroni, [1958] ECR 133, 152. Edoardo CHITI: In the After- math of the Crisis – The EU Administrative System Between Impedi- 36  Az EUMSz. 291. §-a alapján Az Európai Unió joganyagának végrehaj- ments and Momentum. Cambridge Yearbook of European Legal Studies,tása főszabályként a tagállamok feladata, az egységesség érdekében Vol. 17. Issue 1., 2015. 315−316.azonban a Bizottság közvetlen felhatalmazással rendelkezik a végrehaj-tási intézkedések elfogadására. Hardacre – Kaeding i. m. 16−19., 77−79. 40  Towards an EU Administrative Procedure Law? Report of the Re-Türk i. m. 77−78. Lásd például a Bizottság határozatát a RAPEX működé- NEUAL Conference Brussels March 15th &16th – (draft) http://www.re-séről: Commission Decision of 16 December 2009 laying down guideli- neua l .eu/event s/ ED_ con fer ence/ ReNE UA L _ con fer ence _ Ma r ch _ 2012/nes for the management of the Community Rapid Information System Conference%20Report%20Brussels%20March%2015Th%20%2016Th.‘RAPEX’ established under Article 12 and of the notification procedure pdf (2015.10.05.)established under Article 11 of Directive 2001/95/EC (the General Pro-duct Safety Directive). OJ 26.1.2010. L22/1. 41  ReNEUAL az európai közigazgatást kutatók és abban dolgozó szak- emberek hálózata, amely 2009-ben kezdte meg működését, 2012 óta 37  Például a tudományos célra használt állatok védelmével kapcsolatos együttműködik az EU-jog minőségének fejlesztésére létrejött Európaiszabályozás esetén: Directive 2010/63/EU of the European Parliament Jogi Intézettel (European Law Institute) és megalkották az európai köz-and of the Council of 22 September 2010 on the protection of animals igazgatási eljárásjog modell szabályai elnevezésű tervezetet, amelyetused for scientific purposes. OJ 20.10.2010. L 276/33. 23. cikk (4) bekez- 2014. szeptember 1-jén hoztak nyilvánosságra azzal a céllal, hogy a jövő-dés vagy az intelligens közlekedési rendszer működése kapcsán: Direc- ben rendeleti formában fejtse ki hatását. Lásd Welcome to ReNEUAL –tive 2010/40/EU of the European Parliament and of the Council of 7 July the Research Network on EU Administrative Law: http://www.reneual.2010 on the framework for the deployment of Intelligent Transport Sys- eu/ (2015.11.04.) The future EU Administrative Procedure Law: Issuestems in the field of road transport and for interfaces with other modes of of Content and Scope. ELI http://www.europeanlawinstitute.eu/about-transport. OJ 6.8.2010. 9. cikk e l i/s t r uc t u r e/g ener a l-a s s embl y/g a -2015/t he -f u t u r e - eu-a d m i n i s t r a- tive-procedure-law-issues-of-content-and-scope/ (2015. 11. 04.) 38  Például a határon átnyúló egészségügyi ellátás esetén az irányelvimplementálása érdekében útmutatás elfogadását teszi lehetővé, de akötelező erő kapcsán csak az intézkedésekről szól, hogy azokat végre-hajtási aktusként kell megalkotni, így nem tudni, vajon az útmutatás,| 18 ELJÁRÁSJOGI SZEMLE /2016   2

pai polgárság irányába fennálló nyitottságból és átlát- anyagait, amelyekre nézve legfeljebb a közigazgatásható működésből ered.42 A konkrét eljárási jogosultsá- működésére vonatkozó alapelvi rendelkezések vannakgaikat pedig az Alapjogi Karta 41. cikkében megfogal- hatályban, illetve szektorális területeken különbözőmazott jó közigazgatáshoz való jog tartalmazza, amely mértékben részletes másodlagos források igyekeznek afelöleli a tisztességes eljáráshoz, a döntések indokolá- hatékony végrehajtást biztosítani. A feladat összetett,sához, a védelemhez, a hatékony jogorvoslathoz, vala- hiszen a tagállami közigazgatási struktúra harmonizá-mint az anyanyelvhasználattal kapcsolatos jogosultsá- ciójára nézve nincs az EU-nak felhatalmazása, ezt azgokat, nem feledve a közigazgatás személyzetének fel- EUMSz. 352. cikkében megfogalmazott flexibilitás-klau-adatellátás közben okozott károkért való felelősségét. zula44 alkalmazása sem eredményezheti. A hatékonyA 8. és a 42. cikk pedig az e jogok gyakorlásához szük- jogalkalmazás kulcsa viszont többek között a megfelelőséges dokumentumokhoz való hozzáférés jogát, és ez- közigazgatási struktúrában rejlik.zel összefüggésben a személyes adatok védelmét dekla-rálja.43 A kodifikációs munkálat mindezt próbálja egy- A modell szabályok tervezetének utolsó könyve tehát azségbe rendezni a kiszámíthatóság, a hézagok lefedése előbbinél is komplexebb kérdéskört igyekszik lefedni aés a valamilyen szintű standard kialakítása érdekében. 298. cikk spillover hatásaként, amely a közvetlen igazga- tás területére fókuszál, hanem kiterjeszti annak hatályát4. A KODIFIKÁCIÓ EREDMÉNYE ÉS ANNAK a közvetlen európai közigazgatást jelentő területekre is: KIHÍVÁST JELENTŐ RÉSZEI A TAGÁLLAMI a tagállamok közigazgatási kapacitásainak egymással és KÖZIGAZGATÁSI SZEMPONTBÓL az EU-s közvetlen közigazgatási szintjével való kapcsola- tára. Egyre nő ugyanis azon szabályozások száma, ame- A kodifikáció hatálya elsősorban a közvetlen igazga- lyek a tagállami hatóságok közötti közvetlen kapcsolatottást öleli fel, eleget téve az EUMSz. 298. cikkében foglal- igénylik, vagy kifejezetten előírják. A közigazgatási ható-taknak, így a leendő kódex java része az EU intézményei, ságok közötti együttműködési formákat jellemzőik alap-szervei és ügynökségei eljárási szabályait igyekszik ján sokféleképpen kategorizálhatjuk, hiszen a palettatisztázni, összegezni és egyszerűsíteni a már kialakult széles, alapvetően azonban két csoportra lehet osztani: aesetleges szabályok, szokások és a bírói joggyakorlat klasszikus jogsegély és az annak nem minősülő, egyébfényében, természetesen a tagállami gyakorlatokhoz operatív együttműködés területére, amelynek során háló-igazodóan. Ennek megfelelően a hat könyvből – az álta- zatba rendeződnek a feladat- és hatáskörben érintett tagál-lános rendelkezéseket nem számítva – három kifejezet- lami és uniós hatóságok. Az Európai Unióban jogsegély so-ten ezekre a területekre fókuszál: a közigazgatási jogal- rán egyik tagállam hatósága illetékességi területén kívülkotásra (II. Könyv), az egyedi jogalkalmazói döntésekre jár el és egy másik tagállam hatóság eljárásának kapcsán(III. Könyv) és a közigazgatási szerződésekre (IV. felmerült eljárási cselekmények tekintetében nyújt jogiKönyv). Ez, mondhatni, az egyszerűbbik eset, hiszen segítséget. Ezt a jogterületet a modell szabályok V. köny-közvetlen alapszerződési felhatalmazás nyomán ve kodifikálja.45 A másik esetben előzetes kérés nélküli,(EUMSz. 258. cikk) alkotott szabályanyagról van szó, uniós jogon alapuló adat-megosztási mechanizmusrólamelynek gyökerei az integráció működése során folya- van szó. Egyre nő ugyanis azon szabályozások száma,matosan, a szükségleteknek megfelelően a gyakorlat- amelyek a tagállami hatóságok közötti közvetlen kapcso-ban alakultak ki, annak ellenére, hogy különböző tagál- latot igénylik vagy kifejezetten előírják. Ennek oka nemlami modellek és hagyományok alapvetően determinál- utols­ ós­ orban az, hogy ezek az együttműködési mecha-ják a közös nevezőt. Nehezebb kérdés közös mederbe nizmusok a Bizottság által működtetett adatmegosztás-terelni az uniós jog végrehajtása kapcsán jelenleg a je- ra épülő hálózatok révén működnek, és személyes adato-lenleg 28 tagállam által képviselt közigazgatási gyakor- kat is tartalmazó adatok, információk, dokumentumoklatot is magában foglaló közvetett közigazgatás eljárási megosztására épülnek. Ebből kifolyólag az átlátható mű- ködés és nyitottság követelményének fényében a felelős- 42  1. cikk második mondata:„E szerződés új szakaszt jelent az Európa ségi kérdések és a jogorvoslat lehetőségei felértékelőd-népei közötti egyre szorosabb egység létrehozásának folyamatában, nek, kiszámítható és világos szabályozásuk hiánya ígyamelyben a döntéseket a lehető legnyilvánosabban és az állampolgárok- még inkább szembetűnő. Ennek okán szentelték a modellhoz a lehető legközelebb eső szinten hozzák meg”; 9. cikk Az Unió min- szabályok VI. könyvének ezt a területet.den tevékenysége során tiszteletben tartja a polgárai közötti egyenlőségelvét; az Unió intézményei, szervei és hivatalai valamennyi uniós polgárt 44  (1) Ha a Szerződésekben meghatározott politikák keretében az Unióegyenlő figyelemben részesítik. Uniós polgár mindenki, aki valamely fellépése bizonyul szükségesnek ahhoz, hogy a Szerződésekben foglalttagállam állampolgára. Az uniós polgárság kiegészíti, és nem helyettesí- célkitűzések valamelyike megvalósuljon, és a Szerződések nem biztosít-ti a nemzeti állampolgárságot; 10. cikk (3) Minden polgárnak joga van ják a szükséges hatáskört, a Tanács a Bizottság javaslata alapján és azahhoz, hogy részt vegyen az Unió demokratikus életében. A döntéseket a Európai Parlament egyetértését követően, egyhangúlag elfogadja a meg-lehető legnyilvánosabban és a polgárokhoz a lehető legközelebb eső felelő rendelkezéseket. Amennyiben a szóban forgó rendelkezéseket kü-szinten kell meghozni. lönleges jogalkotási eljárás keretében a Tanács fogadja el, a Tanács a Bi- zottság javaslata alapján és az Európai Parlament egyetértését követően 43  Herwig C. H. Hofmann − Jens-Peter Schneider − Jacques Ziller: szintén egyhangúlag határoz. […] (3) Az e cikken alapuló intézkedésekAdministrative Procedures and the Implementation of EU Law and Poli- nem eredményezhetik a tagállamok törvényi, rendeleti vagy közigazga-cies Contribution by the Research Network on EU Administrative Law tási rendelkezéseinek harmonizációját olyan területeken, amelyeken a(ReNEUAL) project on administrative procedure to the EU Commission’s Szerződések az ilyen harmonizációt kizárják.‘Assises de la Justice’ conference in Brussels 21–22 November 2013 tothe topic of EU Administrative Law. ReNEUAL Research Network on Law, 45  L. Book V – Mutual assistance. http://www.reneual.eu/publica-Working Paper Series Paper No. 2014-09. t ion s/ R e N E UA L% 20 Mo de l% 20R u l e s % 202014/ B o ok % 20V % 20 - % 20 mutual%20assistance_online%20publication_individualized_fi- nal_2014-09-03.pdf (2015.11.29.)/2016   2  |ELJÁRÁSJOGI SZEMLE 19

5. A MODELL SZABÁLYOK ÉS A TAGÁLLAMI zelés informatikai rendszeren keresztül valósul meg. KÖZIGAZGATÁSI HATÓSÁGOK: Ez a kötelezettség többek között az Alapjogi Karta A HIÁNYZÓ SAROKKÖVEK 8. cikk (3) bekezdéséből folyó alapvető kötelezettség is. Ennek a hatóságnak feladat- és hatáskörébe tartozik, A modell szabályok a különböző fejezek tematikáját többek között, az elsősorban mediáció útján való, aérintően foglalkozik adatkezeléssel, így a VI. könyv sza- résztvevő hatóságok közötti konfliktuskezelés, ésbályai kizárólag a hatóságok által végzett (1) jogsegély- szükség esetén kötelező erejű döntések meghozatalanek nem minősülő strukturált adatkezelési mechaniz- (inter-administrative decisions) a konfliktus rendezésemuson keresztüli adatcserére, (2) az előzetes kérelmet érdekében. Ennek keretén belül kötelező döntést hoz-nem igénylő, EU jogi norma által előírt általános adat- hat, és adatkezelésre vonatkozóan utasíthatja a résztmegosztási kötelezettségre, valamint az (3) olyan adat- vevő hatóságokat a vonatkozó szabályok betartására.52bázisok létesítésére és működtetésére vonatkoznak, Hivatalból, valamely részt vevő hatóság vagy az érin-amelyek legalább egy másik tagállam illetékes hatósá- tett személy panasza esetén jár el, és a személyes ada-ga számára biztosít hozzáférést. Természetesen a mo- tok védelme érdekében együttműködik a nemzeti adat-dell szabályok csak a határon túli elem esetén alkalma- védelmi hatóságokkal, valamint az Európai Adatvédel-zandóak, vagyis ha egyetlen állam és annak hatóságai mi Biztossal.53 A modell szabályozáshoz fűzött kom-az érintettek, akkor a nemzeti jog az elsődleges.46 A mo- mentár szerint ez a szerv tehát jogorvoslati fórumkéntdell szabályok meghatározzák egyrészt azt, hogy az in- funkcionál azon személyek számára, akikkel szembenformációkezelés kizárólag jogi kötőerővel rendelkező az adatvédelmi szabályokat megsértették. Ez közigaz-normatív rendelkezés alapján történhet, amelynek vi- gatási, tehát belső jogorvoslati fórumot jelent az adat-lágosan tartalmaznia kell a hatásköröket és az ezzel védelmi kérdések kapcsán. A konkrét rendelkezés,kapcsolatos felelősségi kérdéseket, az alkalmazandó amivel kapcsolatban a kommentár született, viszontjogot, az adatkezelési tevékenység korlátait, valamint a mást tartalmaz. A felügyeli hatóságok jogorvoslati fó-tevékenység feletti felügyelet és a jogorvoslat kérdéseit rumként játszott szerepére pusztán lehetőségként te-világossá, és ezzel az adatkezelés folyamatát átlátható- kint, abban az esetben, ha az adattovábbítási rendszertvá tegye.47 Minden tagállamnak ki kell jelölnie azt a fel- létesítő norma ekként rendelkezik, ilyen feladat- és ha-adat- és hatáskörrel rendelkező kontaktpontként mű- táskörrel ruházza fel.54 Ez így gerjeszt némi ellentmon-ködő hatóságot, amelyik az adatkezelő mechanizmus dást, attól eltekintve is, hogy a független adatvédelmiműködtetésében a tagállam részéről részt vesz, és tart- hatóság kritériumrendszeréről ezúttal sem szólnak,ja a kapcsolatot a koordinációt ellátó uniós központi ráadásul az egyéni panaszkezelés kapcsán pusztán ar-közigazgatási hatósággal, a Bizottság illetékes szervé- ról rendelkezik a modell szabályozás, hogy a függetlenvel vagy – amennyiben külön felállításra kerül – adat- hatóság meghallgatja és kivizsgálja az egyéni panaszo-kezelő hatósággal (information management autho- kat. Ebben a kérdésben kötelező erejű döntések megho-rity).48 A modell szabályok által tartalmazott adatkeze- zataláról szó sem esik, ilyen módon hatékony jogorvos-léssel kapcsolatos jogok, kötelezettségek az adatvédel- latról nem beszélhetünk.mi rendelet49 rendelkezésein alapulnak, kiterjesztikazokat a természetes személyen túl a jogi személyekre 5.2. ADATBÁZISOKis50, redukálják bizonyos rendelkezések alkalmazható-ságát51, azonban vannak lényeges eljárásjogi kérdések, Alapvetően az adattovábbításra épülő hálózatokraamelyek felett eltekint. Ebből a szempontból különbö- vonatkozó előírások alkalmazandóak az adatbázisokzik a szabályozás attól függően, hogy adatbázis létreho- működtetésére is, azok pusztán az adatbázis létére te-zatalával nem járó adattovábbításra épülő hálózat va- kintettel egészülnek ki néhány további rendelkezéssel.lamely formájáról van-e szó, vagy közös adatbázisról. Adatbázisok létrehozatala és fenntartása esetén a tag- államoknak adatvédelmi felelőst kell kijelölniük (data5.1. ADATBÁZIS LÉTREHOZATALÁVAL NEM JÁRÓ protection officer), aki az egyének személyes adatait ADATTOVÁBBÍTÁSRA ÉPÜLŐ HÁLÓZAT védő adatvédelmi rendelet rendelkezéseinek betartá- sát belső felügyelő szervként biztosítja az adott ható- Az adatkezelés jogalapjáról rendelkező jogi kötőerő- ságnál. A külső, független felügyelet pedig egyrészt azvel bíró normatív rendelkezésnek létre kell hoznia, Európai Adatvédelmi Biztos gyakorolja – kivéve, ha avagy ki kell jelölnie egy független felügyelő hatóságot jogalkotó másként rendelkezik55 – az EU hatóságai,(supervisory authority) abban az esetben, ha az adatke- másrészt a független nemzeti adatvédelmi hatóság56 a 46  Model Rules VI. könyv VI. 1. –VI. 2. 52  Model Rules VI-31. 47  Varga Zs. i. m. 547. 53  Model Rules VI. 4. fejezet 1. (94). 48  Model Rules VI. 6. 54  Model Rules VI-30. (2) ”The functions of the Supervisory Authority 49  European Parliament and Council Directive 95/46/EC of 24 October shall be: […] c) to assume the role of the appeal authority if EU law establis-1995 on the protection of individuals with regard to the processing ofpersonal data and on the free movement of such data. OJ L 281. hes an administrative appeal procedure, […].”23.11.1995. 31–50. 55  Model Rules VI-35. 50  Model Rules VI-15 (57). 56  A függetlenség kritériumát az adatvédelmi irányelvhez hasonlóan a 51  Model Rules VI-15 (58). modell szabályok sem definiálják. Model Rules 4. fejezet (87). A témáról bővebben l. Csatlós Erzsébet: Fejezetek az EU magyar közigazgatásra| 20 ELJÁRÁSJOGI SZEMLE /2016   2

tagállam hatóságai által kezelt adatok vonatkozásá- hatóság – ami jelen esetben a Bizottság részéről azban.57 A modell szabályozás értelmében arra is van igazságügyért, fogyasztóvédelemért és a nemek közöt-lehetőség, hogy az adatbázis felállításával működő ti egyenlőségért felelős biztosának intézménye – bizto-adatá­ tadási mechanizmus esetében a jogalkotó a teljes sítja.61 A RASFF62 esetében viszont az ex ante vizsgálatadatkezelési folyamat feletti felügyeleti tevékenységet magában foglalja a hatáskörvizsgálatot is, vagyis, hogyvagy az Európai Adatvédelmi Biztosnak, vagy valamely a nemzeti RASFF kontaktponttól továbbított informá-nemzeti adatvédelmi hatósághoz, vagy esetleg egy ció valóban a RASFF hatáskörébe tartozik, valaminttöbb adatvédelmi hatóságból álló testület gyakorolja.58 azt, hogy azok kellően világosak-e, illetve összhangbanA külső és belső felügyeletet ellátó adatvédelmi szer- vannak-e a rájuk vonatkozó, a hálózat működtetésérevek közötti hatásköri elhatárolás sem kellőképpen le- vonatkozó előírásokkal. A SIS esetében pedig az ellen­határolt, gyakorlatilag konkrét rendelkezést erre vo- őrzést végző hatóságról úgy rendelkeznek, hogy annaknatkozóan nem találunk a tervezetben. A kétféle szerv feladata az adatminőség biztosítása.63 Változó tehátközötti együttműködés kapcsán is mindössze konklu- annak szabályozása, hogy ki milyen tevékenységetdálja, hogy a saját hatáskörükben eljárva, a saját tevé- végez a rendszerbe bekerült információk, adatok kap-kenyesükért való felelősség keretei között biztosít- csán,64 de az ellenőrző tevékenység beiktatásával jog-ják az adatbázisok feletti koordinált felügyeletet. Ösz- gal merül fel a kérdés, hogy miként hat ez az adatokszességében monitoringtevékenységről beszélhetünk elsődleges forrásának számító tagállami hatóságok,mindegyik esetben, a modell szabályok rendelkezésé- többek között az egyének irányába fennálló, adatvé-ből nem következtethetünk egyébre, jogorvoslati fó- delmi szempontú felelősségére. Ezenkívül azonban túlrumként viszont egyik szerv sem funkcionál. Az 5. feje- sok hatóság, túl sokféle adatkezelési tevékenysége me-zet jogorvoslatra és felelősségre vonatkozó rendelkezé- rül fel ahhoz, hogy ilyen mértékben hagyjon mozgáste-sei – egyetlen cikk négy bekezdéssel – sem adnak tám- ret a mechanizmust létesítő jogi normának, ráadásulpontot, hiszen csak azt írják elő, hogy az a személy, akit az EU intézményei, szervei, ügynökségei felelősségé-kár ér a rendelkezések be nem tartása miatt, kártérí- ről, kártérítési kötelezettségének mértékről sem szól,tésre jogosult, erre vonatkozó jogát pedig annál a ható- de tagállami felelős hatóság esetében legalább tesz egyságnál érvényesítheti, amelyik a jogsértésért felelős, iránymutató megjegyzést az összegre vonatkozóan.vagy amelyik a lakóhelye, vagy székhelye, telephelye Ezért is aggályos, hogy a felelősség kérdésére nézve aszerint az ügyben hatáskörrel rendelkezik.59 modell szabályok nem tartalmaznak semmilyen irány- mutatást, és konkrétan deklarálja a tervezet, hogy ez a5.3. ADATKEZELÉSI TEVÉKENYSÉGÉRT VALÓ jogterület egyelőre nem rendelkezik kellőképpen sta- FELELŐSSÉG ÉS A JOGORVOSLAT bil joggyakorlattal ahhoz, hogy az kodifikálható le- KÖZÖS SZABÁLYAI gyen.65 A bírósági esetjog alapján a felmerült jogkérdé- sek megoldhatóak, de a megválaszolatlan kérdések Az információk továbbításában, az adatbázisok mű- esetében fontos lenne egy szabályozási alternatíva le-ködtetése során jellegéből adódóan több hatóság tevé- fektetése ahhoz, hogy a jelenlegi fragmentált szabályo-kenysége is találkozik, ami magában rejti azt is, hogy a zást felválthassa egy bizonyos szintű egység. A modellrészt vevő hatóságok feladat- és hatáskörének pontos szabályok megalkotásának fő motivációja pedig a frag-lehatárolása kiemelten fontos kérdés a felelősségi kér- mentált, eseti jellegű, és ebből kifolyólag átláthatatlandések tisztázása kapcsán. Főszabály szerint az adatke- közigazgatási szabályozás felszámolása volt, de szem-zelési tevékenység EU-s szintű központi hatósága a fe- mel láthatólag eddig a szintig a VI. könyv kapcsán errelelős a teljes rendszer, mechanizmus biztonságáért és még nem került sor.az adatvédelem magas szintű védelméért, valamint afelhasználók részére magas színvonalú szolgáltatás Felelősségi kérdések tisztázása és elhatárolása nél-biztosításáért.60 Adatbázisok és a kérés nélküli adatto-vábbítási mechanizmuson alapuló együttműködés 61  Commission Decision 2010/15/EU of 16 December 2009 layingesetében ráadásul ex ante ellenőrzés (verification) le- down guidelines for the management of the Community Rapid Informa-hetőségének beiktatásáról beszél a modell szabály, az tion System ‘RAPEX’ established under Article 12 and of the notificationerre vonatkozó feladat- és hatáskör-telepítés pedig az procedure established under Article 11 of Directive 2001/95/EC (the Ge-adatbázist létesítő jogalkotó döntésének függvénye. A neral Product Safety Directive) [2009] OJ L22/1, 8. cikk, Melléklet II.3.4.RAPEX esetében például a Bizottság ellenőrzi a bevitt és II.3.2.4.információk, adatok teljességét és helyénvalóságát,mielőtt azok a rendszerben minden illetékes tagállami 62  Rapid Alert System for Food and Feed – élelmiszerekre és ahatóság előtt elérhetővé és megismerhetővé válnak. A takarmányokra vonatkozó gyorsvészjelző rendszer. Regulation (EC) Nomegosztott adatok pontosságát az ellenőrzést végző 178/2002 of the European Parliament and of the Council of 28 January 2002 laying down the general principles and requirements of food law,gyakorolt hatásából: hogyan legyen egy közigazgatási szerv független? establishing the European Food Safety Authority and laying down pro-Közjogi Szemle, Vol. VII. No. 4. 12−17. cedures in matters of food safety, OJ L 31, 1.2.2002, 21. 50. cikk. 57  Model Rules VI-36.–VI-37. 63  Schengen Information System – Schengeni Információs Rendszer. A 58  Model Rules VI-38 (4). külső határok megerősítéséből eredő információáramlásra épülő rend- 59  Model Rules VI-40. (1). szer. Regulation (EC) No. 1987/2006 of the European Parliament and of 60  Model Rules VI-8 (2) (a). the Council of 20 December 2006 on the establishment, operation and use of the second generation Schengen Information System (SIS II) OJ L 381, 28.12.2006, 8. o. 4. cikk, 7. cikk.; EU/Schengen Requirements for Na- tional Border Security Systems. Geneva Centre for the Democratic Cont- rol of Armed Forces (DCAF) Working Paper Series – No. 8. 2002. 3., 5–6. 64  L. Model Rules VI-14. (48)–(53). 65  Model Rules VI-14. (54)./2016   2  |ELJÁRÁSJOGI SZEMLE 21

kül nemcsak az eljárás átláthatóságához fűződő jog sé- lasztást tesz lehetővé: vagy arról rendelkezik, hogy azrül, hanem a hatékony jogorvoslathoz való jog érvénye- egyén a kárt okozó magatartást elkövető hatóságnálsítése is veszélybe kerül.66 Ennek megelőzése érdeké- érvényesítheti a jogait vagy a lakóhelye, székhelye sze-ben alkalmazhatónak tűnik a felügyelő hatóság pa- rinti azonos hatáskörű nemzeti kontaktpontként kije-naszkivizsgálási mechanizmusának azon változata, lölt hatósággal szemben. Ez utóbbi megoldás olyanamelyről a kommentár beszél.67 A kivizsgálás eredmé- esetekben szolgálja a személyek érdekét, amikor a kártnyeként pedig a felügyelő hatóság rendelkezik az ada- okozó hatóság államától eltérő tagállam lakosa, állam-tok hozzáféréséhez, a megsemmisítéséhez és a törlésé- polgára – ami például a SIS esetében gyakran előfor-hez való joggal, továbbá a felügyeletet gyakorló hatóság dulhat –, és nem ismerik az eljáró hatóság nyelvét, ésjogorvoslati fórumként is funkcionálhat a jogalkotó ebből adódóan problémáik adódhatnak a jogérvényesí-döntése nyomán.68 A kommentárral azonban, lásd fen- téssel.73tebb, nincs összhangban a vonatkozó modell szabályo-zás. Az Alapjogi Karta a hatékony jogorvoslathoz és a 6. ÖSSZEGZÉS: A KOCKA EL VAN VETVE?tisztességes eljáráshoz való jog kapcsán ugyan csak abírósági utat említi69, de az Európai Ombudsman kifeje- 2013. január 14-én az Európai Parlament megvitatta,zetten aggályosnak tekinti a belső panasztételi mecha- majd 15-én elfogadta a Berlinguer-jelentést, amelybennizmus hiányát, ha alapjogsérelemről van szó. A belső felkérte a Bizottságot arra, hogy jogalkotási aktus elfo-ellenőrzési rendszer, a kijelölt adatvédelmi felelős útján gadását kezdeményezze az európai közigazgatási eljá-ugyan a hatóság irányába ad visszajelzést a jogalkal- rásjog tárgyában.74 A jelentés az Európai Parlament eu-mazás mikéntjéről, nem egyenlő az eljárásban érintett rópai közigazgatási jogi munkacsoportjának 2010-benszemélyek és azok személyes adatainak védelme érde- kezdődő munkája eredményeire támaszkodott, ame-kében elérhető egyéni bejelentések kivizsgálására lét- lyet a ReNEUAL kutatóhálózata is támogat. 2011 októ-rehozott mechanizmussal.70 Az Európai Ombudsman a berében vázolták fel a lehetséges előrelépési irányokat,Frontex működése kapcsán hívta fel erre a figyelmet, amelynek egyike volt a kodifikáció.75 Ez természetesenarra hivatkozva, hogy az adott tisztviselő, amikor a nem jelenti azt, hogy a modell szabályokat fogják elfo-Frontex-utasításokat hajt végre, akkor nem a nemzeti gadni, vagy esetleg abból indulnak ki, hiszen két párhu-hatóság embereként cselekszik, hanem uniós hatóság- zamosan folyó munkáról van szó. Ráadásul a Bizottságként, és ebből kifolyólag a nevét viselő közös művele- csak a közvetlen közigazgatás eljárásjoga tekintetébentek, egyéb intézkedések bármelyikében előforduló kapott felkérést, a ReNEUAL modell szabályozás pedigalapjogi jogsértésekről szóló panaszok kezelésére.71 ennél bővebb kört vont a hatáskörébe. Kiemelkedő je- lentőségű ugyanakkor maga a tény is, hogy egy ilyen Erről a belső, közigazgatási jogorvoslati lehetőség- összefoglaló munka elkészült a meglévő joggyakorlat, aről, amelyet a felügyelő hatóság látna el, azonban csak hatályban lévő szabályozások összerendezésével egylehetőségként beszél a modell szabályozás, nem köte- olyan jogterület kapcsán, amely annak ellenére, hogylezettségként. Ha ehhez hozzávesszük azt, hogy a alapvető működési kérdéseket taglal, korábban, az in-rendszerben futó adatok kezeléséért való felelősség el- tegráció fél évszázada során még nem kerültek rende-határolása sem történt meg az adatot megosztó és az zésre ilyen átfogó módon.azt ellenőrző hatóság között kialakult joggyakorlat hi-ányában72, akkor mindenképp lényeges hiányosságok A ReNEUAL Model Rules az eddigi, különböző szekto-vannak még a modell szabályozásban. Ez főként azért rok jogi szabályozását jellemző fragmentált megoldá-ad aggodalomra okot, mert az egyének jogainak védel- sokon túlmutatóan, eljárásjogi aspektusból azonos me-me érdekében, a kompenzációhoz való jog érvényesíté- derbe terelné a közvetlen közigazgatás szintjén a köz-se kapcsán viszont már alternatív megoldást kínál a igazgatási jogalkotás, az egyedi jogalkalmazói dönté-modell szabályozás azáltal, hogy a jogalkotónak vá- sek kialakításának és a közigazgatási szerződések, va- lamint a jogsegélyek és a tagállamok közötti együttmű- 66  Hofmann– Türk i. m. 118. Rowe Gerard C.: Administrative Supervi- ködés alapvető szabályait is. Ez utóbbi részében az eu-sion of Administrative Action in the European Union. Herwig C. H. Hof- rópai közigazgatási egység szorosabbra fűzését ered-mann – Alexander H. Türk (eds.): Legal Challenges in EU AdministrativeLaw. Towards an Integrated Administration. Cheltenham, Edward Elgar, 73  Model Rules VI-40 (115)–(116).2009. 191., 194. Vö. Alexander H. Türk: Judicial Review of Integrated Ad- 74  European Parliament resolution of 15 January 2013 with recom-ministration in the EU. In: uo. 222−228. és Anne Meuwese – Ymre mendations to the Commission on a Law of Administrative Procedure ofSchuurmans – Wim Voermans: Towards a European Administrative the European Union (2012/2024(INL)) http://www.europarl.europa.Procedure Act. Review of European Administrative Law, Vol. 2. No. 22−21. eu/sides/get Doc . do? t y pe=TA & la ng u age=EN& r efer ence=P7-TA-2013- 4 (2015.11.05.); A Bizottság válasza: SP(2013)251 – Follow up to the 67  Model Rules VI-30(2)(c) és ellenőrzési – VI- 30(2)(d). European Parliament resolution with recommendations to the Commis- 68  Model Rules VI-32(2), (3); 4. fejezet (89), 1 (93). sion on a Law of Administrative Procedure of the European Union, adop- 69  Alapjogi Karta 47. cikk. A 41. cikkben deklarált megfelelő ügyinté- ted by the Commission on 24 April 2013.: http://www.europarl.europa.zéshez való jog többek között magában foglalja a hatékony jogorvoslat- eu/oeil/popups/ficheprocedure.do?lang=en&reference=2012/2024%hoz való jogot. Chronowski i. m. 138. 28INI%29#tab-0 (2015.11.05.) 70  Special Report of the European Ombudsman in own-initiative inqui- 75  Working Document State of Play and Future Prospects for EU Admi-ry OI/5/2012/BEH-MHZ concerning Frontex. Strasbourg on 12 Novem- nistrative Law. To be submitted to the Committee on Legal Affairs by theber 2013. 39.; http://www.ombudsman.europa.eu/en/cases/specialre- Working Group on EU Administrative Law. http://www.europarl.euro-port.faces/en/52465/html.bookmark;jsessionid=A A9282 p a . eu/me e t do c s/20 0 9_ 2014/do c u ment s/ju r i/d v/ju r i _wd ad m i n i s t r a-D228713007DC45878725D6D998 (2015.11.05.) (European Ombuds- tivelaw_/juri_wdadministrativelaw_en.pdf (2015. 11. 05.)man Opinion) 23. pont. 71  European Ombudsman Opinion 51. pont. 72  Model Rules VI-14. (54).| 22 ELJÁRÁSJOGI SZEMLE /2016   2

ményezné a közvetlen és a közvetett közigazgatás, il- eljárási vetületeivel, amely lex generálisként állhat az eddig, a különböző szektorspecifikus különös eljárásiletve a közvetett közigazgatást alkotó tagállami ható- szabályok tömege mögé, és az eljárásjogi fragmentált-ságok közötti együttműködés egységes alapvető sza-bályok lefektetésével, valamint eljárási jogok és kötele- ságot megszüntetné, valamint bizonyos kérdésekben azettségek, és nem utolsósorban az együttműködéssel szabályozási hiányokat pedig kipótolhatna. Nem jelentszorosan kapcsolódó adatvédelemi kérdések egyetlen azonban teljes körű szabályozási hátteret, hiszen talánáltalánosan kötelező, közvetlenül hatályos jogi aktus- a legnagyobb kihívást jelentő, a közvetett közigazgatásban való szabályozásával. A modell szabályok elsősor- szintjén zajló együttműködések kapcsán – a jogsegélytban a közvetlen közigazgatás általános eljárási rendjét kivéve – nem tartalmaz számottevő iránymutatást, de ettől eltekintve is az európai közigazgatás szempont-já-rögzítik, viszont foglalkoznak a nemzeti és európai ból mérföldkő jelentőségű munkáról van szó.szintű közigazgatás hálózatos összekapcsolódásánakAZ ÜGYÉSZ SZEREPE A FIATALKORÚAK ELLENIBÜNTETŐELJÁRÁSBANHORVÁTH KATALINmegbízott oktató (PPKE-JÁK, ELTE-ÁJK)1. BEVEZETÉS járási cselekmények elvégzésével összefüggésben fel- merülő, a jogalkotó által konkrétan nem szabályozott A fiatalkorúakra vonatkozó büntetőjogi normák tör- részkérdések tekintetében is szem előtt kell tartani.ténetével, a hatályos szabályok elemzésével foglalkozótudományos munkák csak elvétve, szűkszavúan térnek Az eljárásjogi törvény hivatkozott szabálya mögöttki az e korosztállyal szemben folytatott büntetőeljárá- hosszabb időszakra visszanyúló tudományos kutatá-sokban betöltött, illetve ideálisan elvárható ügyészi sok mai napig meg nem cáfolható eredményei állnak. Aszerepre, jóllehet a nyomozás felügyeletéért, irányítá-sáért felelős, a vádemelés vagy az egyes diverziós lehe- még éretlen személyiséggel, értékrenddel bíró, a szoci-tőségek alkalmazása felől dönteni jogosult, illetve a bí- alizáció folyamatában lévő fiatalkorú személy eltéve-rósági eljárás során vádképviseleti feladatokat ellátó lyedésének okai – legalábbis részben – valamely neve-közvádló szerepe, jelentősége vitathatatlan. lésére, védelemére hivatott rendszer diszfunkcionális Dolgozatomban az e témával összefüggésben kifej- működésében keresendők: a család, az iskola, az államitésre kerülő gondolatok egyik kiindulópontja az, a ha- gyermekvédelmi rendszer nem volt képes felismerni,tályos büntetőeljárási törvényben1 is megfogalmazott és kezelni egy kialakulóban lévő negatív folyamatot,alapvetés, amely szerint „a fiatalkorúval szemben az el- adott esetben éppen azt indukálta, erősítette. A fiatal-járást az életkori sajátosságainak figyelembevételével, korban elkövetett bűncselekmények az esetek többsé-és úgy kell lefolytatni, hogy az elősegítse a fiatalkorú- gében nem előzmény nélküliek, az intő jeleknek és a be-nak a törvények iránti tiszteletét”2. Ez az alapelv jellegű avatkozás szükségességének – legalábbis szakemberelőírás egyértelművé teszi: a jogalkotó a fiatalkorú el- számára – mindenképpen szembetűnőeknek kell lenni-követők esetében nem csupán a büntetőeljárás befeje- ük. Annak is jelentősége lehet ugyanakkor, ha az elkö-zésekor alkalmazandó joghátránytól reméli a speciális vetett büntetendő cselekménynek ilyen értelembenprevenciós célok megvalósulását, hanem elvárja a jog- nem voltak előzményei: a büntető igazságszolgáltatás-alkalmazóktól, hogy már önmagában az eljárás lefoly- ban részt vevő hatóságoknak3 – értelemszerűen a jog-tatása is – függetlenül annak eredményétől – idomuljon szabályok által biztosított keretek között – minél pon-a terhelt életkori sajátosságaihoz az eljárásjogi normák tosabban meg kell tudniuk húzni azt a határvonalat,biztosította kereteken belül, valamint nevelő hatású le- amelyet átlépve a büntetőjogi beavatkozás már nemgyen. Az idézett rendelkezés alapelvi jellegére figye- nevelő, hanem romboló hatású, kontraproduktív lesz. Alemmel e két szempontot egyrészt minden esetben fi- fiatalkorú személyek elleni büntetőeljárások jelentősé-gyelembe kell venni az egyes eljárásjogi normák értel- ge és különlegessége éppen ebben áll: a hatóságokmezése, gyakorlati alkalmazása során, másrészt az el- olyan folyamatba kapcsolódnak be, amelynek az alaku- lását csak részben tudják „hatalmi szóval” irányítani. Ideális esetben már önmagában a büntetőeljárás meg-1  A büntetőeljárásról szóló 1998. évi XIX. törvény (Be.). 3  Értve ez alatt a nyomozó hatóságot, ügyészséget, bíróságot és a vég-2  Be. 447. § (1) bekezdés. rehajtásért felelős szervet./2016   2  |ELJÁRÁSJOGI SZEMLE 23

indulása alkalmas lehet a negatív tendencia megakasz- golható – kiegészítéssel, hogy mindez a fiatalkorúak el-tására, és arra, hogy a terhelt fejlődése – még ha lassan leni büntetőeljárás sajátos alapelvének tekintendő.is – előjelet váltva pozitív irányt vegyen, majd későbbaz eljárás során és azt követően mindez felerősödve Remélhető ugyanakkor, hogy a hatályos magyar bün-folytatódjon. Erre azonban – megfelelő jogszabályi kör- tetőeljárási kódex megalkotói nem csupán a nyelvtaninyezetben is – csak abban az esetben lehet reális esély, értelmezés szerinti jelentést tulajdonították az elem-ha az eljáró hatóságok tagjainak megvan a szándékuk, zett rendelkezésnek. Feltételezve, hogy a jogpolitikailletve képességeik szerint alkalmasak arra, hogy a fo- irányítói és döntéshozói mindenkor törekednek a bün-lyamat korábbi részeinek egyes szegmenseit elemez- tető anyagi és eljárásjogi normák közötti összhangzék, értékeljék, és a büntetőeljárás menetét, a megho- megteremtésére, fenntartására, érdemes figyelemmelzandó döntéseket, az egyes cselekmények elvégzésé- lenni arra is, hogy a Btk.5 miként határozza meg fiatal-nek módját ennek ismeretében és figyelembevételével korú elkövetők esetében a joghátrány alkalmazásánaktervezzék és valósítsák meg. célját6. Álláspontom szerint nehezen cáfolható az a megállapítás, hogy a büntető anyagi jogban meghatá- A kifejtettekből következően a fiatalkorúak elleni eljá- rozott célok (a fiatalkorú nevelése, fejlődésének, társa-rások sikeres lefolytatásához két feltételnek mindenkép- dalmi beilleszkedésének elősegítése) csak abban azpen teljesülnie kell: szükség van kellően átgondolt, ön- esetben valósíthatók meg hatékonyan, ha a folyamatmagában és más jogterületekkel is koherens eljárásjogi nemcsak a jogerős ügydöntő határozat meghozatalátszabályozásra, illetve olyan jogalkalmazókra, akik e jogi követően kezdődik, hanem a büntetőeljárás során vé-normák ismeretén túl rendelkeznek olyan alapvető pe- gig érvényesül. Erre figyelemmel indokolt lenne a Be.dagógiai, pszichológiai, szociológiai tudással, amelyek 447. §-ának (1) bekezdését ekként értelmezni, avagybirtokában képesek a fiatalkorú fejlődésének folyamatát sokkal inkább ezt az alapelvet oly módon megfogal-pozitív irányba befolyásolni a büntetőeljárás során is. mazni, hogy a norma szövege is a fenti céloknak megfe- lelő elemeket tartalmazzon. Jelen tanulmányban a fiatalkorúak ellen folytatottbüntetőeljárásokban betöltött ügyészi szereppel a fen- Annak ellenére, hogy a fenti gondolatokat tudományostiekben írt szempontok alapján kívánok foglalkozni: szinten feltehetően kevés kritika érné, az ítélkezési gya-egyrészt vizsgálva, hogy a normatív környezet megfe- korlatban fellelhető olyan eset is, amelyben a bíróság alelő-e, illetve elemezve azt is, hogy a nevelési cél meg- jogerős ügydöntő határozatában akként foglalt állást,valósítása milyen ügyészi magatartást kíván. hogy eredményeket nem a büntetőeljárásnak, hanem csupán az alkalmazott joghátránynak kell keletkeztet- A Be. fentiekben idézett rendelkezésének alapelvi jel- nie. A minősített emberölés miatt folyamatban volt bün-legére figyelemmel, már ezen a helyen érdemes kitérni tetőügyben az első fokon eljárt bíróság az ítélet indoko-arra a kérdésre, hogy annak megfogalmazása kellően lásában7 a büntetés kiszabása körében értékelte azt aalkalmas lehet-e az ideális cél megvalósítására. körülményt, hogy a terhelt változatlanul nem szembe- sült az általa elkövetett cselekmény valóságos következ- Az életkori sajátosságok figyelembevétele kötelezett- ményeivel, megbánást nem tanúsított, érzelmi megnyil-ségének a hatályos Be.-ben található megfogalmazása vánulásai ezzel összefüggésben nem voltak, ilyen érte-nem kifogásolható: értelemszerűen ennek megvalósu- lemben tehát a büntetőeljárás nem érte el a célját. A má-lása attól függ, hogy részben a jogalkotó, részben a jog- sodfokon eljárt Fővárosi Ítélőtábla8 e gondolatokat nemalkalmazók mindezt a részletszabályok megalkotása- tartotta elfogadhatónak és az elsőfokú ítéletben hivat-kor, illetve a konkrét büntetőügyekkel összefüggésben kozott körülmények figyelembevételét mellőzte.elvégzett eljárási cselekmények végrehajtása során mi-ként töltik meg tartalommal. E kérdésekre a tanulmány Álláspontom szerint a másodfokú bíróság döntésekövetkező részeiben térek ki. nem helytálló, még akkor sem, ha az elsőfokú ítéletben található megfogalmazás talán félreértésekre adhatott A fentiekhez képest egész más a helyzet a Be. 447. §- okot. A Be. 447. §-ának (1) bekezdésében írt rendelke-ának (1) bekezdésében található rendelkezés második zés előzőekben kifejtett értelmezése szerint a későbbi-felével4, ennek kapcsán ugyanis komoly kritikai észre- ek során alkalmazandó joghátránnyal elérendő célokvételek tehetők. Ha e jogi normát kizárólag a nyelvtani megvalósításának már a büntetőeljárás során el kellértelmezés módszerének segítségével szeretnénk ele- kezdődnie, ebben minden, az eljárásban közreműködőmezni, akkor azt a következtetést lehetne levonni, hogy hatóságnak tevékenyen részt kell vennie. Érdemesa büntetőeljárás lefolytatása során figyelemmel kell utalni továbbá ennek kapcsán az alábbiakra is.lenni a fiatalkorú terheltnek a törvényi (és kizárólag atörvényi) szintű jogi normákhoz való viszonyára, és le- A fiatalkorúak ügyeiben ítélkező bíróságoknak meg-hetőség szerint azok tiszteletére kell sarkallni. Mindez lehetősen nagy mérlegelési szabadságuk van a joghát-azt jelentené, hogy a büntetőeljárás során közreműkö- rány nemének és mértékének megválasztása terén.dő hatóságoknak nem kellene foglalkozniuk a terhelttörvényeknél alacsonyabb szintű jogi, illetve a jog terü- 5  A Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvény.letén kívül eső erkölcsi normákhoz való hozzáállásával. 6  Btk. 106. § (1) bekezdés: „A fiatalkorúval szemben kiszabott bünte-A jogalkotói célt illetően a Be. hivatalos indokolása nem tés vagy alkalmazott intézkedés célja elsősorban az, hogy a fiatalkorúszolgál többletinformációkkal, ott a normaszöveg meg- helyes irányba fejlődjön, és a társadalom hasznos tagjává váljon, erre te-ismétlése található azzal – az egyébként el nem hanya- kintettel az intézkedés vagy büntetés megválasztásakor a fiatalkorú ne- velését és védelmét kell szem előtt tartani.” 4  „A fiatalkorúval szemben az eljárást […] úgy kell lefolytatni, hogy az 7  Fővárosi Bíróság Fk. 385/2001/60. számú ítélete.elősegítse a fiatalkorúnak a törvények iránti tiszteletét.” 8  Fővárosi Ítélőtábla 3. Fkf. 517/2003/16. számú ítélete.| 24 ELJÁRÁSJOGI SZEMLE /2016   2

Amikor e kérdésben döntést hoznak – ügyészi oldalról A fenti szabályozás alkalmankénti visszásságára töb-megközelítve: amikor egy bizonyos joghátrány alkal- bek között Herke Csongor is felhívta a figyelmet11, ki-mazását indítványozzák –, éppen a Btk. 106. §-ának (1) emelve: az el nem évülő bűncselekmények esetébenbekezdésére figyelemmel először meg kell állapítaniuk például előfordulhat, hogy idős korú személyt vonnaka fiatalkorú személy aktuális állapotát ahhoz, hogy mi- felelősségre egy tizennégy és tizennyolc éves kora kö-nél pontosabban választhassák ki a nevelési cél szem- zött elkövetett cselekményért, ebben az esetben pedigpontjából leghatékonyabb joghátrányt. E tevékenység- vonatkozásában is a fiatalkorúakra vonatkozó speciá-nek része az is, hogy a bíróság értékeli a vádlott bünte- lis szabályokat kell alkalmazni az aktuális életkora el-tőeljárás során tanúsított magatartását is, viszonyulá- lenére. A felvetés – annak ellenére, hogy a konkrét pél-sát az általa elkövetett cselekményhez. Az intézkedés, da (nyolcvanéves terhelt) szélsőséges, a gyakorlatbanbüntetés meghatározása során komoly jelentősége le- feltehetően eddig még fel nem merült és a jövőben is kishet annak, hogy a fiatalkorú terhelt szembesült-e tetté- valószínűséggel előforduló esetet tartalmaz – többvel, és őszintén elfogadta-e azt, hogy az nem csupán szempontból is továbbgondolásra érdemes.büntetőjogi, de társadalmi megítélését tekintve sem to-lerálható. Az e kérdésre adandó válaszoknak alapvető- Abból kiindulva, hogy a fiatalkorú terheltek esetében aen kell befolyásolniuk a bíróság döntését. büntetőeljárás lefolytatása során is szem előtt kell tarta- ni az érintett személy társadalomba való beilleszkedésé- A fiatalkorúak ügyeiben eljáró ügyészek tevékenysé- nek elősegítését, illetve a lefolytatott bizonyítás eredmé-gét normatív utasítás szintjén szabályozó, a gyermek- nyeképpen nem csupán a történeti tényállást szükségesés fiatalkorúak által elkövetett bűncselekményekkel megállapítani, hanem fel kell mérni azt is, hogy a fiatal-összefüggő ügyészi szakfeladatok ellátásáról szóló korúak esetében a joghátránnyal elérni kívánt nevelési21/2013. (X. 31.) LÜ utasítás (továbbiakban: Fk. Utasí- cél melyik típusú szankció megválasztása esetén érhetőtás) a Be. fentiekben elemzett rendelkezéséhez képest el a leginkább, felvetődik a kérdés, hogy a jelenlegi sza-álláspontom szerint körültekintőbb megfogalmazást bályozás minden esetben kellően hatékony-e.tartalmaz, amikor előírja, hogy az eljáró ügyésznek afiatalkorúak jövőbeni helyes fejlődését szem előtt tart- Álláspontom szerint nehezen vitatható, hogy az em-va kell eljárnia9. Megfontolandó – különösen a büntető- ber pszichológiai, szocializációs, érzelmi fejlődésébeneljárási törvény készülő kodifikációjára figyelemmel – önmagában a tizennyolcadik életév betöltése különö-hasonló megfogalmazás rögzítése a Be.-ben. sebb mérföldkövet nem jelent: a folyamat az adott élet- kor betöltésének másnapján éppen úgy és azon a pon-2. AZ ÜGYÉSZ ÉS AZ ELJÁRÁS EGYES ton folytatódik (akár pozitív, akár negatív irányba), SZEREPLŐINEK VISZONYA ahol annak előtte állt; e fejlődés csak évekkel később A FIATALKORÚAKKAL SZEMBEN FOLYTATOTT fejeződik be. Erre tekintettel megfontolást érdemelne, BÜNTETŐELJÁRÁSBAN hogy a fiatalkorúakra vonatkozó speciális eljárási sza- bályok alkalmazásának, alkalmazhatóságának határait2.1. A FIATALKORÚ TERHELT a jogalkotó kevésbé sztrikt, inkább a jogalkalmazó szá- mára mérlegelést engedő módon húzza meg. Az újra- A Be. egyértelműen meghatározza10, hogy a XXI. Feje- szabályozás során – figyelembe véve az előzőekben ki-zetben található speciális eljárási szabályokat a Btk. fejtetteket – az eljáró hatóságok számára érdemes len-105. §-ának (1) bekezdésében meghatározott fiatalko- ne előírni, hogy az eljárás tárgyát képező cselekményrúak elleni eljárásokban kell alkalmazni. E szabály ér- megvalósításának időpontjában – vagy annak időtarta-telmezése és alkalmazása tekintetében a jogirodalom ma alatt – a tizennyolcadik életévét betöltött, de mégés az ítélkezési gyakorlat egységesnek és következetes- ezen életkorhoz közel álló személy esetében is vizsgál-nek tekinthető. Az eljárási szabályok megválasztása so- ják, egyes, a fiatalkorúakra vonatkozó speciális eljárásirán annak van jelentősége, hogy a büntetőügy terheltje szabályokat indokolt-e alkalmazni. Ugyanakkor szük-az eljárás tárgyát képező cselekmény időpontjában mi- séges lenne megteremteni jogszabály által a lehetősé-lyen életkorú volt; a fiatalkorúakra vonatkozó speciális get arra is, hogy a cselekményt fiatalkorúként megva-szabályok akkor alkalmazhatóak esetében, ha az emlí- lósító, ám az elbíráláskor már fiatal felnőttnek sem te-tett időpontban a tizennyolcadik életévét még nem töl- kinthető terheltek esetében a speciális szabályok alkal-tötte be, és a büntethetősége a gyermekkorra tekintet- mazása mellőzhető legyen.tel nem kizárt. Abban az esetben, ha a gyanú, illetve vádtárgyát képező cselekmények feltételezett megvalósí- 2.2. A FIATALKORÚAK ÜGYÉSZEtásának időtartama alatt a terhelt a tizennyolcadikéletévét betöltötte, a speciális rendelkezések alkalma- A hatályos büntetőeljárási törvény rendelkezései ér-zására nincs lehetőség. telmében – fenntartva e tekintetben a korábbi hagyo- mányokat – a fiatalkorúak elleni büntetőeljárásokban 9  Fk. Utasítás 2. § (1) bekezdése: „A büntetőügyben eljáró fiatalkorú- 11  Herke Csongor: A fiatalkorúak elleni büntetőeljárással kapcsola-ak ügyésze a szakfeladatok ellátása során a fiatalkorúak jövőbeni he- tos jogértelmezési kérdések. In: Nochta Tibor – Monori Gábor: Ius estlyes fejlődését szem előtt tartva ellátja törvényben meghatározott fel- ars – Ünnepi tanulmányok Visegrády Antal professzor 65. születésnapjaadatait a fiatalkorúak által elkövetett bűncselekmények miatt indult el- tiszteletére. Pécs, Pécsi Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Kar, 2015. 204.járásokban.” 10  Be. 446. §./2016   2  |ELJÁRÁSJOGI SZEMLE 25

mind ügyészként12, mind bíróként13 kizárólag az erre az jelenleg nincs normatív – a képzettséget, vagy az addigiügytípusra kijelölt személy járhat el. Eredendően e ren- ügyészi munka minősítését érintő – feltétele a fiatalko-delkezések mögött feltételezhetően az a – fentiekben rúak ügyészévé történő kijelölésnek. Az Fk. Utasításmár részben kifejtett – megfontolás állt, hogy a fiatal- 2. §-ának (4) bekezdése értelmében a felettes ügyész ál-korúak elleni büntetőeljárásban az ügyészség, illetve a tali kijelölésnek az egyetlen feltétele, hogy ahhoz a Leg-bíróság tagjaként részt vevő személyek rendelkezzenek főbb Ügyészség Gyermek- és Fiatalkorúak Bűnügyeinekolyan többlet képességekkel, képesítéssel, amely alap- Önálló Osztályának vezetője hozzájáruljon. E hozzájá-ján alkalmasak lehetnek a nevelési célt mind az eljárás rulás megkövetelése elméletileg biztosíthatná azt,során, mind annak kimenetele tekintetében hatéko- hogy a kijelölést megelőzze az adott ügyész fiatalkorú-nyan megvalósítani. A fiatalkorúak ügyésze, fiatalko- ak ügyszakára vonatkozó alkalmasságának vizsgálata,rúak bírája tehát ideális esetben nem abban különbözik azonban ezt normatív utasítás nem írja elő, illetve a(különbözne) a kijelöléssel nem rendelkező jogalkal- hozzájárulás megadását a gyakorlatban sem előzi megmazóktól, hogy képes értelmezni és formálisan alkal- semmilyen vizsgálat. A kifejtettekből következőenmazni a fiatalkorúakra vonatkozó anyagi és eljárási megállapítható, hogy a fiatalkorúak ügyeiben eljárójogszabályokat, mivel erre a jogvégzett ember alkal- ügyészek kijelölése csupán formális aktus; ennek szük-mas. Éppen a fentiekre tekintettel nehezen értelmezhe- ségessége ilyen formában megkérdőjelezhető.tő a fiatalkorúakra vonatkozó különleges szabályokszükségességét vitatók azon érve, amely szerint a spe- A fiatalkorúak ügyeiben eljáró bírák kijelölése kap-ciális anyagi és eljárásjogi rendelkezések értelmezése csán is a fentiekhez hasonló megállapítások tehetők,nem igényel különleges jogászi szaktudást. Álláspon- jóllehet, időről időre felmerül az igény, hogy a kijelöléstom szerint nem a különleges szabályok értelmezése, feltétele továbbképzés, esetleg szakjogászképzés telje-hanem az azokkal elérendő célok megvalósítása igényli sítése legyen. Ez a törekvés – többek között éppen a je-– a nem tisztán jogászi – speciális szakértelmet. len dolgozatban kifejtett szempontokra is figyelem- mel – mindenképpen támogatandó lenne, még akkor is, A dolgozat tárgyára figyelemmel a kijelölés mecha- ha ez a bírósági, illetve az ügyészi szervezet részérőlnizmusát elsősorban az ügyészek vonatkozásában többletkiadásokat, és a jelenlegihez képest összetet-vizsgálom, alkalmanként azonban ki kell térni néhány tebb szervezési, koordinációs feladatokat jelentene.gondolat erejéig a fiatalkorúak ügyeiben eljáró bírák ki-választásának mikéntjére is. A normatív feltételek, illetve a kialakult gyakorlat azt mutatja, hogy az ügyészi (és a bírósági) szervezetben a Az ügyészi szervezettel, illetve az ügyészekkel kap- fiatalkorúak ügyeiben történő eljárásra kijelölés soráncsolatos törvényi szintű alapvető jogi normák14 csak a rövid távú szervezeti, illetve egyéni érdekek és a fia-igen szűkszavú rendelkezést tartalmaznak a fiatalko- talkorúak ellen folytatott büntetőeljárással, illetve az erúakra vonatkozó eljárásokkal összefüggésben, így a korosztállyal szemben alkalmazandó joghátrányokkaljogforrási hierarchiának ezen a szintjén nincs szabá- elérendő célok alkalmankénti küzdelméből az előbbieklyozva az sem, milyen feltételekkel, milyen eljárás kere- kerülnek ki győztesen. Ilyen esetekben figyelmen kívültében lehet kijelölni az ügyészt a fiatalkorúak elleni el- marad az a szempont, hogy a bíróságnak mint az igaz-járásokra. Az ügyészségről szóló törvény rögzíti, hogy ságszolgáltatásra hivatott szervezetnek, illetve azaz ügyészeknek kiemelt figyelmet kell fordítaniuk a fia- ügyészségnek mint e folyamat állami közreműködőjé-talkorúak ellen indult büntetőeljárások különös szabá- nek – hosszú távon feltétlenül – a társadalom érdekeitlyainak betartására15, ezt az általános rendelkezést, il- kell érvényre juttatnia. Ez az érdek pedig nem lehetletve a végrehajtás módját azonban törvény tartalom- más, mint az, hogy a jogrenddel szembe került fiatalokmal nem tölti meg. későbbi deviáns megnyilvánulásai megelőzhetőek le- gyenek, és a társadalomba való beilleszkedésük, a kü- A törvényekhez képest alacsonyabb szintű jogi nor- lönböző normáknak megfelelő viselkedésük kialakítá-mák között sem találunk olyat, amely a kijelölés módjá- sa eredményes legyen. Ez – ritka kivételektől eltekint-ra vonatkozóan részletes szabályokat tartalmazna, így ve – csak akkor valósulhat meg, ha a folyamatot irányí-megállapítható, hogy a magyar ügyészi szervezetben tó hivatalos személyek kellő felkészültséggel, szaktu- dással és elhivatottsággal rendelkeznek. 12  Be. 449. § (1) bekezdés: „Az ügyész jogkörében a felettes ügyészáltal kijelölt ügyész (a fiatalkorúak ügyésze) jár el.” 2.3. A NYOMOZÓ HATÓSÁG 13  Be. 448. § (2) bekezdés: „Fiatalkorúak elleni bírósági eljárásban első A büntetőeljárás során a terheltek – így a fiatalkorúakfokon a tanács elnöke (egyesbíró), másodfokon és – a Kúriát kivéve – har- is – az esetek jelentős részében elsőként a nyomozó ha-madfokon a tanács egyik tagja az Országos Bírósági Hivatal elnöke által tóság tagjaival kerülnek személyes kapcsolatba, azkijelölt bíró.” ügyészség képviselőjével általában csak a bírósági tár- gyaláson, esetleg (vádemelés elhalasztása, közvetítői el- 14  Az ügyészi szervezetre, illetve az ügyészekre vonatkozó törvényi szin- járásra utalás estén) az eljárás ügyészi szakaszában ta-tű alapvető jogi normák alatt az ügyészségről szóló 2011. évi CLXIII. tör- lálkoznak. A fiatalkorúak ügyésze a nyomozás során te-vényt, valamint a legfőbb ügyész, az ügyészek és más ügyészségi alkalma- hát csupán közvetett információk – a részére felterjesz-zottak jogállásáról és az ügyészi életpályáról szóló 2011. évi CLXIV. tör- tett iratok tartalma – alapján alakíthatja ki az álláspont-vényt értem. ját az eljárás ténybeli, valamint jogi megítélését illetően. 15  Ügyészségről szóló 2011. évi CLXIII. törvény 2. §-a (1) bekezdésénekh) pontja: (Az ügyészség) „kiemelt figyelmet fordít a kiskorúak által éssérelmükre elkövetett bűncselekmények üldözésére, a fiatalkorúak el-len indult szabálysértési és büntetőeljárás különös szabályainak betar-tására; törvényben meghatározott esetekben közreműködik a kiskorú-ak jogainak érvényre juttatásában és eljárást kezdeményez a szükségesgyermekvédelmi intézkedések megtétele érdekében”.| 26 ELJÁRÁSJOGI SZEMLE /2016   2

Általában mindez a történeti tényállás, illetve a jogi mi- megítélésű ügyekben sem mellőzhetőek automatiku-nősítés vonatkozásában különösebb nehézséget nem san, a büntetőeljárás vádemelést megelőző szakaszaokoz, azonban korántsem ilyen egyszerű a fenti módon sem szorítkozhat egyetlen esetben sem csupán a törté-feltérképezni a fiatalkorú terhelt személyiségét, menta- neti tényállás felderítésére. Értelemszerűen ugyanak-litását, az eljárás tárgyát képező cselekményhez fűződő kor az eljáró ügyész a körülmények ismeretében, azokszemélyes viszonyát; mindez pedig a nevelési cél meg- elemzését követően juthat arra a következtetésre, hogyvalósítása szempontjából alapvető jelentőséggel bírhat. valamelyik imént említett elem elvégzése az adott ügy- ben szükségtelen. Hangsúlyozandó ugyanakkor ismé- A büntetőügyben eljáró hatóságokkal való első talál- telten, hogy az ügyészi feladatok ellátása során – így an-kozásnak a terhelt szempontjából is komoly jelentősége nak megítélésekor is, hogy a történeti tényállás felderí-van, különösen azon fiatalkorúak esetében, akik koráb- tésén túl milyen feladatok elvégzése szükséges – a neve-ban még semmilyen formában nem kerültek össze- lési célt nem lehet figyelmen kívül hagyni.tűzésbe a jogrenddel. A terhelt elfogása, előállítása,gyanúsítottként történő kihallgatása törést jelent az 2.4. A VÉDŐadott személy és közvetlen környezete (elsősorban csa-ládja) életében; a büntetőeljárással, illetve az alkalma- A jelenleg hatályos Be. a korábbihoz hasonlóan a védőzott joghátránnyal elérni kívánt célok megvalósítható- részvételét kötelezővé teszi16 a fiatalkorúak elleni eljá-sága szempontjából pedig jelentőséggel bír, hogy mind- rás egésze alatt17. A jogszabály szövegéből, és annakez az addigi életvezetést pozitív vagy még negatívabb rendeltetéséből is logikusan következik, hogy a hivat- kozott Be. rendelkezés alapján attól az időponttól kezd-irányban befolyásolja. ve kell a védő részvételét biztosítani, amikortól az eljá- Az előzőekben kifejtettekre figyelemmel nehezen ma- rás folytatása olyan konkrét személy ellen irányul, aki életkoránál fogva büntethető, azonban a feltételezettgyarázható, hogy a nyomozó hatóságok számára a jog- elkövetés időpontjában a tizennyolcadik életévét mégszabályok miért nem írnak elő speciális feltételeket a fi- nem töltötte be. A jogirodalom és az ítélkezési gyakor-atalkorúak ügyeiben eljáró személyek kiválasztása te- lat következetes abban, hogy amennyiben az érintettkintetében. A fiatalkorúak ügyészével és bírájával szem- személlyel szemben közlik a megalapozott gyanút, azben támasztandó képesség és képesítésbeli követelmé- eljárás már kétséget kizáróan vele szemben (is) folyik, így – amennyiben a fiatalkorú terheltnek nincs védőjenyeknek a nyomozó hatóság tagjaira ideális esetben – ezzel az eljárási cselekménnyel egyidejűleg védőt kellhatványozottan kellene vonatkozniuk, hogy a büntető- kirendelni. Nem lehet ugyanakkor egyértelműen kije-eljárás gépezetébe bekerülő fiatalokkal a kezdetektől lenteni, hogy ennek a feltételnek a megállapíthatóságaszakemberek foglalkozzanak. Megjegyzendő, a megyei a megalapozott gyanú közlését megelőzően kizárt len-rendőr-főkapitányságok többségén működik olyan ön- ne. Nyilvánvaló, hogy amikor a nyomozó hatóság –álló szervezeti egység, amely a fiatalkorúak által elkö- ügyészségi nyomozás estén az ügyészség – tervezi a fi-vetett kiemelkedő tárgyi súlyú bűncselekmények eseté- atalkorú gyanúsítottkénti kihallgatását, ennek érdeké-ben folytatja a terhelt beazonosítását követően a nyo- ben terheltként idézi, adott esetben előállítása iránt in-mozást. Ez a jelenség annyiban pozitívnak tekinthető, tézkedik, akkor az eljárást már az adott személlyelhogy, ha nem is szervezett képzés keretében, de a gya- szemben („ellene”) folytatja. Véleményem szerint nem tekinthető a jogszabállyal ellentétes gyakorlatnak, hakorlati tapasztalatok alapján az ennél az egységnél szol- például a nyomozó hatóság a bűncselekmény elköveté-gálatot teljesítő rendőrök bizonyos idő elteltével elsajá- sével megalapozottan gyanúsítható személy előállítá-títják a szükséges tudásnak legalább egy részét. sának realizálását megelőzően nem rendel ki a részére védőt, elkerülve ezáltal a tervezett nyomozati cselek- A büntetőeljárás a fiatalkorúakkal szemben akkor mény (például az előállításkor foganatosítandó házku-folytatható eredményesen, ha egyrészt az abban részt tatás) sikeres lefolytatásának veszélyeztetését, azon-vevő hatóságok, személyek (a nyomozó hatóság, az ban csak abban az esetben, ha az érintett személy ter-ügyészség, a bíróság, a védő, a törvényes képviselő), heltkénti kihallgatását a hatóság – amint annak a tény-másrészt a gyermekvédelemmel foglalkozó szervek ha- beli feltételei fennállnak – megkísérli foganatosítani. Atékonyan együtt tudnak működni. A felsorolt szereplők hatályos eljárásjogi szabályok céljaival alapvetően len-között felmerülő koherenciazavar a pozitív eredmény ne ellentétes olyan gyakorlat folytatása, amely szerint aelérésének esélyeit jelentősen rontja. A fiatalkorúak nyomozás során eljáró hatóságok a védő (és egyébkéntügyeiben eljáró ügyészeknek a hatékony együttműkö- a gyanúsított) eljárásba való bekapcsolódásával együttdés megteremtésében kiemelkedő szerepe van. A nyo- járó, általuk negatívként értékelt következményeketmozó hatóság munkája felett törvényességi felügyeletet úgy kívánnák redukálni, hogy a megalapozott gyanú közlését megelőzően igyekeznek a legtöbb nyomozatigyakorolnak, részükre utasításokat adhatnak, a vád­emelést megelőzően figyelemmel kísérik, hogy a terhelt 16  Be. 540. §.védője, törvényes képviselője – a jogszabályok által biz- 17  Belovics Ervin – Tóth Mihály: Büntető eljárásjog. Budapest, HVG-tosított jogosultságaik gyakorlásának korlátozása nél- ORAC Lap- és Könyvkiadó Kft., 2013. 561.kül – valóban a fiatalkorú érdekében jár-e el, az eljárásbírósági szakaszában esetleges jogszabálysértés eseténindítványokat, észrevételeket tesznek, a határozatok-kal szemben jogorvoslati nyilatkozatot tesznek, illetve agyermekvédelmi intézmények, hatóságok felé kellő idő-ben és terjedelemben jelzéssel élnek. Álláspontom sze-rint ennek az összetett munkafolyamatnak az egyesszegmensei még a legcsekélyebb tárgyi súlyú, egyszerű/2016   2  |ELJÁRÁSJOGI SZEMLE 27

cselekményt elvégezni, annak ellenére, hogy a rendel- megkövetelése. Ilyen értelemben véleményem szerintkezésre álló adatok alapján a gyanúsításra már jóval kialakulhat együttműködés a védelem és a nyomozókorábban sor kerülhetett volna, és ezáltal a terhelt, il- hatóság, illetve az ügyészség között, függetlenül attól,letve a védő gyakorolhatta volna az e pozíciókkal hogy az eljárás kimenetelét illetően az érdekek külön-együtt járó eljárásjogi jogosultságokat. A jogirodalom bözőek. Mindennek azonban feltétele, hogy a védőszerint azokban az esetekben, amikor a nyomozó ható- tényleges, aktív szereplőjévé váljék az eljárásnak.ság, illetve az ügyészség nem tartja szükségesnek agyanúsítottként kihallgatni tervezett személy előállí- A védő büntetőeljárásban való kötelező részvételetását, csupán írásbeli idézése iránt intézkedik, már az nem jelenti automatikusan azt, hogy minden eljárásiidézés kibocsátásával egyidejűleg lehetőség van a védő cselekménynél kötelezően jelen is kell lennie. Általá-kirendelésére18. Álláspontom szerint a fiatalkorúak el- nosságban elmondható, hogy a fiatalkorúak elleni eljá-leni eljárás céljait figyelembe véve mindezt nem lehető- rás nyomozati szakaszában az egyes nyomozati cselek-ségként, hanem kötelezettségként indokolt értékelni. ményeken a védő jelenléte nem kötelező, így a hatóság- nak csak értesítési és nem idézési kötelezettsége van. Az Fk. Utasítás a kötelező védelemmel összefüggés-ben előírja, hogy a fiatalkorúak ügyészének vizsgálnia Ezzel kapcsolatban a gyakorlat során két olyan problé-kell, a nyomozó hatóság a megalapozott gyanú közlésé-vel egyidejűleg rendelt-e ki védőt, ha a fiatalkorú ter- ma tapasztalható, amelyek esetlegesen jogalkotói meg-heltnek nincs meghatalmazott védője19. E rendelkezés-sel kapcsolatban azonban érdemes utalni az alábbiak- oldásra várnak.ra. Az esetek többségében az ügyész csak utólag, az ira- Különösen az első gyanúsítotti kihallgatást megelő-tok részére történő felterjesztésekor kerül abba a hely-zetbe, hogy ellenőrizze a védő kirendelésére vonatkozó zően – de nemritkán más nyomozati cselekmények vég-szabály betartását, annak esetleges elmulasztása pedig rehajtása kapcsán is – tapasztalható, hogy a nyomozóutólag nem, csak a jövőre nézve orvosolható. Ezzel ös�- hatóság az értesítést olyan időben küldi el (a legtöbbszefüggésben megjegyzendő az is, hogy a fiatalkorúak esetben telefax útján) a kirendelt védő részére, hogy aügyészének e kötelezettsége csak részben a terhelt ér- védő megjelenésének nincs realitása. Formális érte-dekeit, sokkal inkább az eljárás eredményességét hiva- lemben ilyen esetekben nem lehet eljárásjogi szabály-tott szolgálni, tekintve, hogy az e vonatkozásban egysé- sértést megállapítani, a kötelező védelem intézményegesnek mondható ítélkezési gyakorlat szerint, amen�- által elérendő cél azonban nyilvánvalóan nem valósul-nyiben a terheltnek a kihallgatás kezdetekor nincs vé- hat meg.dője, az ilyen módon felvett vallomás később bizonyí-tékként nem vehető figyelembe. A jelenlegi ítélkezési gyakorlat szerint a bíróságok ál- Az előző bekezdésben felvetett esetleges mulasztá- talában e szempontokat nem vizsgálják, így azon az ala-sokhoz képest álláspontom szerint legalább ekkora je- pon nem rekesztik ki a bizonyítékok közül a fiatalkorúlentősége lehet a fiatalkorúak ellen folytatott büntető- terhelt vallomását, hogy bár a védő értesítése a kihall-eljárásokkal összefüggésben annak, hogy a védő tény- gatást megelőzően megtörtént, de az értesítés kézbesí-legesen gyakorolhatja-e, és törekszik-e magas színvo- tése és a kihallgatás kezdete között nem telt el kellő idő.nalon gyakorolni a védői jogokat, illetve – és jelen írás Megfontolandó, hogy fiatalkorú terheltek esetében leg-szempontjából igazán ez bír jelentőséggel – a vádeme- alább az első gyanúsítotti kihallgatáson kötelezővé kel-lést megelőzően az ügy „urának” tekinthető ügyésznek lene tenni a védő részvételét, avagy előírni az ügyész-lehet-e, van-e intézkedési kötelezettsége a védelemhez ség, valamint a bíróság számára annak mérlegelését,való jog sérülése esetén. hogy az értesítés és az eljárási cselekmény kezdete kö- A fiatalkorúak ellen folytatott büntetőeljárás sajátos zött elegendő idő telt-e el, azzal, hogy nemleges megál-céljaira figyelemmel, a védő kötelező részvétele nem lapítás esetén az adott cselekmény során beszerzett bi-redukálódhat egy szabály formális betartására. Ideális zonyítékot nem lehetne figyelembe venni.esetben a védő még akkor is részese lehet a nevelési célelérésének, ha a választott védekezési taktikának meg- Álláspontom szerint a kifejtettekkel szemben nem el-felelően arra törekszik, hogy az eljárás megszüntetés- fogadható érv az, hogy a terhelt a védő távollétében (is)sel, felmentéssel végződjön, és az ügyészség vagy a bí- megtagadhatja a vallomástételt. A büntetőeljárás so-róság azt állapítsa meg, hogy a terhelt az eljárás alapjá- rán a védő az egyetlen olyan jogi szaktudással rendel-ul szolgáló cselekményt nem követte el. A nevelési cél kező személy, akivel a terhelt következmények nélkül,érvényesítésének része lehet a védő részéről a terhelt őszintén konzultálhat. Közreműködése egyebek mel-eljárási cselekményeken való megjelenési fegyelemé- lett éppen annak eldöntésében lehet a gyanúsított se-nek erősítése, az egyes eljárási szabályok védence által gítségére, hogy tegyen-e vallomást, és milyen terjede-történő betartásának, illetve a különböző hatóságokelőtti kulturált megjelenésnek, megnyilvánulásnak a lemben, illetve többletgaranciát jelenthet a tekintetben is, hogy a nyomozó hatóság eljáró tagja a fiatalkorú 18  Bogár Péter – Margitán Éva – Vaskuti András: Kiskorúak a büntető megnyilvánulásait ne befolyásolja az illegalitás határa-igazságszolgáltatásban. Budapest, KJK-KERSZÖV Jogi és Üzleti Kiadó it súroló módon, a jegyzőkönyvben pedig a ténylegesenKft., 2005. 140. megtörténteket, elhangzottakat rögzítse. Megjegyzen- dő ugyanakkor, hogy a fentiekben javasolt változtatá- 19  Fk. Utasítás 4. § (3) bekezdés a) pont. sok nélkül is alappal várható el a fiatalkorúak ügyészé- től a védői jelenlét tényleges biztosításának ellenőrzé- se, megkövetelése; mindezt az Fk. Utasításban is szük- séges lenne rögzíteni. A fentiekben írtakhoz hasonlóan formálissá válik a kötelező védelem, amennyiben a védő az eljárás során passzív marad, nem kötelező jelenlét esetén az eljárási| 28 ELJÁRÁSJOGI SZEMLE /2016   2

cselekményeken nem vesz részt, a fiatalkorú terhelttel, a fiatalkorú addigi életvezetésével, szokásaival, pszichésannak törvényes képviselőjével érdemben nem kom- és szocializációs fejlődésével kapcsolatban ő rendelke-munikál. A hatályos eljárásjogi rendelkezések, illetve a zik a legtöbb és leghitelesebb információval, még akkorkialakult gyakorlat alapján mindezt hivatalból érdem- is, ha mindezt nem rendszerezve, szakszerűen fogal-ben egyik hatóság sem vizsgálja, esetlegesen csak ak- mazza meg. A büntetőügyben eljáró hatóságok feladatakor, ha a terhelt vagy a törvényes képviselő ilyen jellegű lenne, hogy ezeket az információkat a büntetőeljárás ha-jelzéssel él. Panasz e körben mindazonáltal az érintett tékony lefolytatása, és a büntetőjogi felelősség megálla-személyektől ritkán érkezik; a legtöbb esetben feltehe- pítása esetén a megfelelő joghátrány kiválasztása érde-tően maguk sincsenek tisztában egyrészt azzal, hogy a kében megszerezze, jóllehet erre vonatkozó közvetlenvédelem „működhet” másként is, másrészt nem bíznak előírásokat a hatályos jogi normák nem tartalmaznak.abban sem, hogy az észrevételüknek számukra pozitívkövetkezménye lesz. A fiatalkorúak ügyészének elsődleges feladata annak meghatározása – avagy a nyomozó hatóság erre való A fiatalkorúak ügyészének – különösen a vádemelést felhívása –, hogy a fiatalkorú terhelt tekintetében tör-megelőzően – hivatalból lenne célszerű vizsgálnia, vényes képviselőként ki jogosult eljárni. Ennek soránhogy a védő ténylegesen részt vesz-e az eljárásban, és egyrészt tisztázni kell, hogy aktuálisan ki tekinthető aképviseli-e a terhelt érdekeit. E felvetés megvalósítása fiatalkorú törvényes képviselőjének, másrészt fel kellálláspontom szerint nem jelentené azt, hogy az ügyész- mérni, hogy ez a személy a Be. 452. §-ának (1) bekezdé-nek az eljárás eredményes lefolytatásához fűződő ér- se alapján a büntetőeljárás során ilyen minőségben el-dekkel ellentétes magatartást kellene tanúsítania, kü- járhat-e. Ellenkező esetben az eljárásjogi törvény alap-lönös tekintettel arra, hogy az ügyészség feladata az ján eseti gyám kirendelése iránt kell intézkedni, aki aanyagi igazság kiderítése, és nem annak feltétlen bizo- továbbiakban az eljárás során a törvényes képviselő jo-nyítása, hogy az eljárásban aktuálisan gyanúsítottként gait gyakorolja.szereplő személy bűncselekményt követett el (adottesetben a nyomozás éppen akkor lesz eredményes, ha A törvényes képviselőt a büntetőeljárás során lénye-bebizonyosodik, hogy az eljárás tárgyát képező cselek- gében a védővel azonos jogok illetik meg, jóllehet a tény-ményt nem a gyanúsított, hanem valaki más követte el, leges szerepe a védőétől – legalábbis részben – eltérő.ad absurdum nem is történt bűncselekmény). Ritka kivételtől eltekintve a törvényes képviselők nem rendelkeznek jogi végzettséggel, így jogi értelemben a Megjegyzendő ugyanakkor, hogy az ügyész – és álta- védőhöz képest kevésbé hatékonyan tudnak eljárni a fi-lában a büntetőügyben eljáró hatóságok – számára je- atalkorú terhelt érdekében. Ugyanakkor – amint erre alenleg kevés jogi eszköz áll rendelkezésre a felvetett fentiekben már utaltam – sok esetben a fiatalkorú sze-probléma megoldására. A terhelt indokolt esetben kér- mélyiségének fejlődését, társadalomba való beilleszke-heti más védő kirendelését20, azonban az eljárásjogi tör- dését érintően ők segíthetik leginkább az eljárást. Meg-vény rendelkezéséből az következik, hogy az ügyészség jegyzendő, a fiatalkorúval szemben lefolytatott bünte-a védő kizárását a bíróság felé hivatalból csak a törvény- tőeljárás – különösen azokban az esetekben, amikor aben nevesített esetekben21 indítványozhatja. Kérdés- törvényes képviselő a terhelt valamelyik szülője – jó al-ként merül fel, hogy a védő teljes és indokolatlan passzi- kalom lehet arra is, hogy maga a törvényes képviselő isvitását lehet-e a terhelt érdekével ellentétes magatartás átértékelje a fiatalkorú irányában kifejtett addigi neve-tanúsításának tekinteni22, és erre hivatkozással indít- lési tevékenységét, és adott esetben a saját hibáit belát-ványozni a védő kizárását. Álláspontom szerint bizo- va új alapokra helyezze azt. Mindez azonban csak akkornyos esetekben az erre a körülményre alapított indít- lehetséges, ha a törvényes képviselőt a hatóságok isvány törvényesnek tekinthető, a gyakorlatban azonban partnerként kezelik, legalábbis kezdetben, függetlenültudomásom szerint ilyenre nem szokott sor kerülni. az esetleges ellenséges hozzáállásától. Figyelemmel mindezen körülményekre, a büntetőel-járási törvényben szükséges lenne a bíróság számára A hatályos jogszabályok értelmében a törvényes kép-lehetővé tenni az indokolatlanul passzivitást tanúsító viselő nem kötelezhető arra, hogy a büntetőügyben el-védő (különösen a kirendelt védő) eljárásból történő járó hatóságokkal bármilyen formában is – legalább akizárását ügyészi indítványra, ennek vizsgálatát pedig gondozásában lévő fiatalkorú személyiségével, nevelé-– elsősorban az Fk. Utasításban – célszerű lenne a fia- sével összefüggésben – kommunikáljon. A Be. 2006. jú-talkorúak ügyésze kötelezettségévé tenni. lius 1. napját megelőzően hatályban volt 453. §-ának (1) bekezdése akként rendelkezett, hogy a fiatalkorú egyé-2.5. A TÖRVÉNYES KÉPVISELŐ niségét, értelmi fejlettségét és életviszonyait jellemző körülmények felderítése érdekében a fiatalkorú gondo- A törvényes képviselő szerepe a fiatalkorúak ellen in- zóját tanúként kell az eljárás során kihallgatni. E tekin-dult büntetőeljárásokban legalább olyan fontos lehet, tetben a gondozót – aki a legtöbb esetben maga a törvé-mint a védőé. Ideális esetben a terhelt valamelyik, vele nyes képviselő volt – a Be. 82. §-ának (1) bekezdésébenegyütt élő szülője egyben a törvényes képviselője is, így meghatározott mentesség nem illette meg, értelemsze- rűen azzal a megkötéssel, hogy a fiatalkorúval hozzá- 20  Be. 48. § (5) bekezdés. tartozói viszonyban lévő gondozó az eljárás tárgyát ké- 21  Be. 45. § (1)–(2) bekezdések. pező cselekménnyel összefüggésben a vallomástételt 22  Be. 45. § (1) bekezdés c) pont. megtagadhatta. A jogalkotó e szabály hatályon kívül helyezését azzal indokolta, hogy – bár klasszikus és a magyar büntető perjogban bevett jogintézményről van/2016   2  |ELJÁRÁSJOGI SZEMLE 29

szó – emberi jogi szempontokra figyelemmel nem vár- 2.6. SZIGNALIZÁCIÓható el a gondozótól, hogy a fiatalkorú egyéniségét, ér-telmi fejlettségét és életviszonyait tanúvallomás for- Törvényi szintű jogi normák írják elő, hogy a bünte-májában maga tárja a büntetőügyben eljáró hatóságok tőügyben eljáró hatóságoknak az egyéb hivatalos szer-elé. A fenti érveléssel nem értek egyet, álláspontom sze- vek felé jelzéssel kell élniük, amennyiben úgy ítélikrint az alapvető jogok érvényesülését ez a korábbi eljá- meg, hogy erre további bűncselekmények megakadá-rásjogi rendelkezés nem sértette, ugyanakkor az így lyozása, illetve a fiatalkorú terhelt védelme érdekébenbeszerzett információk jelentősen segítették az eljárás szükség van. A Be. 63/A. §-a általánosságban szabá-hatékonyságát, illetve a megfelelő joghátrány kiválasz- lyozza, hogy az ügyészség – a nyomozó hatóság és a bí-tását. Megjegyzendő, a gondozóval szemben joghát- róság mellett – milyen módon tehet intézkedéseket arányként rendbírságot ebben az esetben is csak akkor bűnözés megelőzése és más eljárás kezdeményezése érdekében. Ezen túl a vonatkozó jogszabály értelmébenlehetett alkalmazni, ha a vallomástételt jogosulatlanul a nyomozó hatóság, az ügyészség és a bíróság a gyer- mekvédelmi rendszerhez kapcsolódó feladatokat lát-teljesen megtagadta, azt a hatóságok azonban nem tud- nak el, amelynek keretében kötelesek jelzéssel élni a gyermek – így értelemszerűen a fiatalkorú terhelt – ve-ták befolyásolni, hogy ténylegesen szolgáltat-e érdemi szélyeztetettsége esetén a gyermekjóléti szolgáltatást nyújtó szolgáltatónál, illetve adott körülmények közöttinformációt, és milyen terjedelemben. hatósági eljárást kezdeményezni25. E rendelkezésnek felel meg lényegében a Be. 447. §-ának (2) bekezdése, A jelenleg hatályos jogi normák értelmében a bünte- alapelvi jelleggel előírva, hogy a büntetőeljárás sorántőeljárás során kötelezően beszerzendő környezetta- – szükség esetén, illetőleg külön jogszabály rendelke-nulmányt készítő pártfogó felügyelőnek kell meghall- zése alapján – kezdeményezni kell a fiatalkorú érdeké-gatnia a fiatalkorú terhelttel együtt élő szülőt, vagy ben gyámhatósági intézkedés elrendelését, valamint agyámot, ennek hiányában gondozót23. Elméletileg tehát fiatalkorú nevelését, gondozását vagy felügyeletét el- mulasztó személlyel szembeni intézkedést.az ügyész és a bíró a környezettanulmány részekéntmegismerheti a terheltet nevelő személy fiatalkorúval Az Fk. Utasítás 14. §-a részletesen tartalmazza, hogy akapcsolatos álláspontját. Ez azonban egyrészt csupán fiatalkorúak ügyészének a fenti törvényi előírások be-egy közvetett, a pártfogó felügyelő által közvetített in- tartása során miként kell eljárnia. Úgy vélem, nem kifo-formációhalmaz lesz, másrészt az ügyészség, illetve a gásolható az a rendelkezés26, amelynek értelmében a büntetőügyben eljáró ügyész a kötelezettségét oly mó-bíróság – amely szervek jogosultak és kötelesek a bün- don teljesíti, hogy a közérdekvédelmi szakág ügyészetetőeljárás során a terhelttel kapcsolatban a legfonto- felé – aki feltehetően e területen nagyobb tapasztala-sabb döntéseket meghozni – nem lesz abban a helyzet- tokkal rendelkezik – intézkedésre irányuló megkere- séssel él. Nyilvánvaló, hogy a jól felépített jogszabályiben, hogy az általa fontosnak tartott kérdéseket (is) fel- környezet csak a rendelkezések gyakorlati érvényesí­tegye e személynek. Megjegyzendő továbbá, hogy a jog- tése esetén hozhat pozitív eredményeket. Az ügyésziszabályok nem fűznek semmilyen jogkövetkezményt szervezetnek arra kell törekednie, hogy a fiatalkorúakahhoz, ha a szülő, a gyám vagy a gondozó nem működik ügyeib­ en eljáró ügyészek kiemelt figyelmet fordítsanakegyütt a környezettanulmány elkészítőjével, és így a a szükséges jelzések megtételére, és aktívan hozzájárul-meghallgatása egyáltalán nem lehetséges; ebben az janak a gyermekvédelem komplex rendszerének minélesetben csupán ennek a tényét kell rögzíteni24 az elké- hatékonyabb működéséhez. Ennek megvalósíthatósága szempontjából jelentősége van a munkaszervezésnek:szített környezettanulmányban. az ügyészekre nehezedő túlzott munkateher eredmé- nyezheti azt, hogy a büntető ügyszak szempontjából A fentiek alapján megfontolandó lenne a régi szabá- – álláspontom szerint tévesen – járulékosnak tekintettlyozás legalább oly módon történő visszaállítása, hogy gyermekvédelmi feladatok ellátása szenved csorbát, jól-a fiatalkorúak ügyében eljáró ügyész, valamint bíró hi- lehet az esetek nagy részében e tevékenységnek azvatalból dönthessen úgy: a terhelt személyi körülmé- eredmények elérését tekintve legalább akkora hatásanyeivel összefüggésben meghallgatja (meghallgattatja) lehet, mint a büntetőjogi intézkedéseknek. A gyermek-a törvényes képviselőt, gondozót. E tekintetben e sze- védelmi intézkedések elmaradása ráadásul gyengíthetimély számára – a korábbi rendelkezésekhez hasonlóan (adott esetben negligálhatja is) a büntetőeljárással, il-– célszerű lenne kötelezővé tenni a vallomástételt, érte- letve az alkalmazott joghátránnyal elért eredményeket.lemszerűen azzal a megkötéssel, hogy sem saját magát, Jelen tanulmány kereteit meghaladná annak részletessem hozzátartozóját nem köteles bűncselekmény elkö- elemzése, hogy a fiatalkorúak ügyeiben eljáró ügyészekvetésével vádolni. Az eljárásjogi törvény módosítása munkaterhét miként lehetne csökkenteni, arra azonbannélkül is rögzíthető lenne mindazonáltal az Fk. Utasí- érdemes utalni, hogy mindez nem kizárólag az ügyészitásban, hogy a fiatalkorúak ügyésze felhívhatja – adottesetben a nyomozó hatóságon keresztül – a környezet-tanulmányt készítő pártfogó felügyelő figyelmét az el-járás tárgyát képező cselekmény sajátosságaira, illetveazokra, az adott ügyre jellemző speciális szempontok-ra, amelyeket a környezettanulmány elkészítése, illet-ve szülő, a gyám vagy a gondozó meghallatása soránfeltétlenül szükséges figyelembe venni. 23  A Pártfogó Felügyelői Szolgálat tevékenységéről szóló 8/2013. (VI. 25  A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi29.) KIM rendelet 19. § (1) bekezdés. XXXI. törvény 17. § (1)–(2) bekezdés. 24  A Pártfogó Felügyelői Szolgálat tevékenységéről szóló 8/2013. (VI. 26  Fk. Utasítás 14. § (1) bekezdés.29.) KIM rendelet 4. §.| 30 ELJÁRÁSJOGI SZEMLE /2016   2

létszám emelésével érhető el. Az igazságszolgáltatás dig keletkezett iratokat teljes terjedelmükben megvizs-különböző szegmenseiben általában szükséges lenne az gálja, majd egyebek mellett meghatározza a nyomozásadminisztratív terheket (a jelenleginél is jobban) csök- kereteit, határidő tűzésével utasítást ad az elmulasz-kenteni, kiemelten a bírák és az ügyészek esetében, le- tott nyomozati cselekmények elvégzésére, megjelöli ahetővé téve ezáltal azt, hogy a munkájuk során a tényle- beszerzendő bizonyítási eszközöket, lefolytatandó bi-gesen nekik rendelt, és kizárólag általuk elvégezhető zonyítási eljárásokat, illetve eldönti, hogy a nyomozásfeladatokkal foglalkozhassanak. mikor fejezhető be29. A nyomozó hatóság és az ügyész- ség között így kialakított szorosabb kapcsolat elméleti-3. A FIATALKORÚAK ÜGYÉSZÉNEK SZEREPE leg lehetőséget teremthet arra, hogy a speciális ismere- AZ ELJÁRÁS EGYES SZAKASZAIBAN tekkel és képességekkel rendelkező fiatalkorúak ügyé- sze lépésről lépésre megkövetelje a nyomozó hatóság3.1. AZ ÜGYÉSZSÉG ÉS A NYOMOZÓ HATÓSÁG tagjaitól is az eljárás terhelt életkorának megfelelő le- K A P C S OL ATA folytatását, és a nevelési cél az eljárás ezen szakaszá- ban is megvalósuljon. A hatályos magyar eljárásjogi törvény alapján a vád­emelést megelőzően – függetlenül attól, hogy ténylege- Az Fk. Utasítás a fiatalkorúak ellen folytatott bünte-sen ki végzi a nyomozást – az ügy ura az ügyész, aki tőeljárásban – az általánosságban előírt kötelező esete-rendelkezik a nyomozásról, és a nyomozó hatóságot ken30 felül – csak akkor rendeli el fokozott ügyészi fel-utasítja27. A nyomozó hatóság eljáró tagjának az utasí- ügyelet gyakorlását, ha a fiatalkorú gyanúsított előze-tás végrehajtása során nincs mérlegelési lehetősége, tes letartóztatásának vagy ideiglenes kényszergyógy-abban az esetben is az ügyész rendelkezése szerint kell kezelésének elrendelésére kerül sor, illetve amennyi-eljárnia, amennyiben azzal egyébként nem ért egyet28. ben az eljárás 14. életévét még be nem töltött személlyelA nyomozó hatóság vezetőjének mindazonáltal lehető- szemben folyik. Úgy vélem, a fokozott ügyészi felügye-sége van arra, hogy az ügyészi utasítás ellen a felettes let kötelező eseteinek bővítése nem feltétlenül lenne in-szerve útján a felettes ügyészhez előterjesztést tegyen, dokolt, ugyanakkor külön elemzést igényelne, hogy azazonban ennek az utasítás végrehajtására nincs ha- ügyészek a legfőbb ügyész által kiadott normatív utasí-lasztó hatálya. tásban rögzített lehetőséggel, amely szerint minden olyan esetben bejelenthetik a fokozott ügyészi felügye- A gyakorlatban leginkább az okoz nehézséget, ha e let gyakorlását, amikor ezt valamilyen okból szüksé-jogi normák ellenében a nyomozó hatóság eljáró tagja gesnek ítélik, milyen gyakran, mely esetekben élnek, ésnem teljesíti – adott esetben tudatosan – az ügyészi e nyilatkozat megtételének vizsgálata során kiemeltutasítást, és e tekintetben az elöljáró sem teszi meg a szempontot képez-e a nevelési cél megvalósulásáraszükséges intézkedéseket. Az ügyészség rendelkezésre való törekvés. Ezzel kapcsolatban érdemes utalni azálló eszközei ilyen esetekben meglehetősen szűkösek, alábbiakra is: a gyakorlati tapasztalatok szerint a fia-tekintve, hogy a nyomozó hatóság tagjai fölött csak a talkorúak ritkán követnek el összetett, bonyolult tény-büntetőügyek tekintetében gyakorolnak utasítási jogo- beli vagy jogi megítélésű (például pénzügyi, gazdaságisítványokat, szolgálati jogviszonyukkal összefüggés- jellegű) bűncselekményeket, így a fokozott felügyeletben, a fegyelmi jogkört illetően csak az adott szerv elöl- bejelentése, gyakorlása erre tekintettel ritkán indokolt.járói, illetve végső soron a belügyminiszter rendelkezik Éppen ebből a megállapításból következik, hogy azjogosítványokkal. ügyészeknek elsősorban a terhelt életkori sajátosságai- nak nyomozó hatóság általi megfelelő figyelembevéte- A fiatalkorúak ellen folytatott eljárásokban mindez lét, pontosabban annak hiányát kell értékelnie akkor,az átlagosnál is hátrányosabb következményekkel jár- amikor a fokozott felügyelet felől határoz.hat, ha a nyomozó hatóság eljáró tagjai az ügyésznekazokat az utasításait nem – vagy nem megfelelő módon 3.2. A KÉNYSZERINTÉZKEDÉSEK– teljesíti, amelyek éppen a nevelési célt szolgálnák, il-letve a fiatalkorú társadalomba való beilleszkedését Azokban az esetekben, amelyekben kényszerintézke-segítenék elő. Erre tekintettel is indokolt lenne a nyo- dés elrendelésére (időtartamának meghosszabbításá-mozó hatóságok fiatalkorúakkal szemben eljáró tagjai- ra) a vádirat benyújtását megelőzően is a bíróság – atól (is) speciális felkészültséget megkövetelni, illetve nyomozási bíró – ülés tartása mellett jogosult, az eljá-szorgalmazni, hogy ezekkel az ügyekkel speciális egy- rásjogi törvény tartalmaz néhány, az eljárás lefolytatá-ségek foglalkozzanak. sára vonatkozó olyan speciális szabályt, amely az ügyé- szi tevékenységgel is összefügg. A nyomozás nyomozó hatóság általi teljesítése soránlehetőség van fokozott ügyészi felügyelet gyakorlására. A nyomozási bíró ülése fiatalkorú terhelt esetében aIlyen esetekben az ügyész meghatározott időközön- védő távollétében nem tartható meg31; ebben az esetbenként – legalább havonta egyszer – a nyomozás során ad- 27  Be. 165. § (1) bekezdés. 29  A vádelőkészítéssel, a nyomozás törvényessége feletti felügyelettel 28  A belügyminiszter irányítása alá tartozó nyomozó hatóságok nyo- és a vádemeléssel kapcsolatos ügyészi feladatokról szóló 11/2003. (ÜKmozásának részletes szabályairól és a nyomozási cselekmények jegyző- 7.) LÜ utasítás 38. §.könyv helyett más módon való rögzítésének szabályairól szóló 23/2003. 30  11/2003. (ÜK 7.) LÜ utasítás 37. §.(VI. 24.) BM–IM együttes rendelet 92. § (4) bekezdés. 31  Be. 456. § (1) bekezdés./2016   2  |ELJÁRÁSJOGI SZEMLE 31

tehát védőnek nemcsak általában kell részt vennie a részleges feloldása felől határoz, ugyanakkor nem lehetbüntetőeljárásban, de ezen az eljárási cselekményen cél az iskolai tanulmányok szüneteltetése, a munkahelyténylegesen jelen is kell lennie. Figyelemmel arra, hogy elveszítése. Ilyen esetekben sokkal inkább indokolt le-az eljárás nyomozati szakaszában rendelkezési jogkört het – a terhelt életkörülményeit figyelembe véve – lak-az ügyész gyakorolhat, neki kell – adott esetben a nyo- helyelhagyási tilalmat elrendelni azzal, hogy a fiatalko-mozó hatóság útján – gondoskodnia a védő nyomozási rúnak meghatározott időközönként jelentkeznie kell azbírói ülésre történő idézéséről, e kötelezettségét az Fk. illetékes rendőrkapitányságon. Megjegyzendő, az Fk.Utasítás külön is nevesíti32. Ezzel kapcsolatban kieme- Utasítás is előírja34 az említett szempontok figyelembe-lendő, hogy a védő meg nem jelenésének kockázatát az vételét a házi őrizet indítványozása alkalmával.ügyész (bizonyos értelemben a nyomozó hatóság) viseli.Amennyiben ugyanis a nyomozási bíró által tartott ülés Az eljárásjogi törvény akként rendelkezik, hogy fiatal-tárgya az őrizetben lévő fiatalkorú terhelt előzetes letar- korú terhelt előzetes letartóztatásának csak akkor vantóztatásának elrendelése, akkor az őrizet a kezdetétől helye, ha a törvényben meghatározott általános és külö-számított hetvenkét óra elteltével megszűnik, ebben az nös okok fennállása mellett a bűncselekmény különösidőpontban tehát a terheltet – függetlenül attól, hogy a tárgyi súlya folytán ez szükséges35. Jogszabály nem hatá-bíróság hozott-e döntést – szabadon kell bocsátani. rozza meg, hogy e rendelkezés alkalmazása során mi- lyen szempontokat kell figyelembe venni annak megíté- Szintén speciális eljárási szabály, hogy a nyomozási lése kapcsán, hogy az eljárás tárgyát képező bűncselek-bíró üléséről a fiatalkorú törvényes képviselőjét és gon- mény különös tárgyi súlyúnak tekinthető-e, a jogiroda-dozóját értesíteni kell, illetve e személyek az ülésen fel is lom és az ítélkezési gyakorlat azonban igyekezett e hiá-szólalhatnak33. Az értesítési kötelezettség ebben az eset- nyosságot pótolni. A különös tárgyi súly vizsgálata so-ben is az ügyészt terheli, a legtöbb esetben ennek végre- rán figyelemmel kell lenni a Btk. Különös Részében meg-hajtása is a nyomozó hatóságon keresztül történik. határozott büntetési tételkeret felső határára, a halma- zat, illetve a folytatólagosság egységének megállapítha- Kérdésként merül fel, hogy az említett személyek tóságára, az elkövetési módra, valamint arra a körül-nyomozási bírói ülésen történő szóbeli megnyilvánulá- ményre is, hogy a terhelt a cselekményt bűnszervezetsa csupán lehetőség, vagy adott esetben kötelezettség tagjaként vagy bűnszövetségben követte-e el36.is, értve ezalatt azt, hogy a bíró, az ügyész vagy a védőtehet-e fel az irányukba kérdést akkor is, ha ők eredeti- Álláspontom szerint a különös tárgyi súly meghatá-leg nem kívántak felszólalni. Álláspontom szerint e kér- rozásához képest nagyobb nehézséget okoz a jogalkal-dés megítélése kapcsán is abból kell kiindulni, hogy fia- mazó számára e szabály tényleges betartása az alábbtalkorú terhelttel szemben kényszerintézkedést csak kifejtettekre figyelemmel. Mi alapján indítványozza azvégső esetben indokolt alkalmazni; annak megítélése ügyész az olyan fiatalkorú terhelt előzetes letartózta-szempontjából pedig, hogy ez fennáll-e, bizonyos ese- tásának elrendelését, fenntartását, akivel szemben cse-tekben elkerülhetetlen a törvényes képviselő és a gon- kélyebb (vagy legalábbis nem különös) tárgyi súlyúdozó meghallgatása. Értelemszerűen a kérdések ebben bűncselekmény miatt van folyamatban eljárás, azon-az esetben sem vonatkozhatnak az eljárás tárgyát ké- ban tudatosan, huzamosabb ideig és eredményesen ki-pező cselekményre, hanem kizárólag a fiatalkorú élet- vonja magát a büntetőeljárás alól? Ez különösen az eljá-körülményeire, illetve arra, hogy e személyek mennyi- rás bírósági szakaszában okozhat nehézségeket, figye-ben képesek garantálni a kényszerintézkedéseket meg- lemmel arra, hogy – egyébként helytállóan – a hatályosalapozó különös okok megvalósulásának elkerülését. eljárásjogi szabályok alapján a tárgyalást a fiatalkorú személy távollétében nem lehet megtartani37. Alappal A hatályos jogszabályok a kényszerintézkedések al- vetődik fel kérdésként, hogy például egy lopás vétségé-kalmazásával összefüggésben csak az előzetes letar- vel vádolt fiatalkorú esetében miként lehet megtartanitóztatás tekintetében tartalmaznak speciális rendelke- a bírósági tárgyalást, ha azon a terhelt szabályszerűzéseket a fiatalkorúakra vonatkozóan. Néhány gondo- idézés ellenére rendszeresen nem jelenik meg, a rend­lat erejéig érdemes ugyanakkor kitérni az egyéb kény- őri elővezetések nem járnak eredménnyel, avagy a vád-szerintézkedésekre is abból a szempontból, hogy azo- lott az eljárás során folyamatosan törekszik a tanúkkat mennyiben célszerű alkalmazni fiatalkorú terhelt- megfélemlítésére, befolyásolására. Úgy vélem, olyantel szemben. irányú jogpolitika nem képviselhető, amely szerint a terhelt büntető felelősségre vonásáról le kell mondani A nevelési, illetve a társadalomba való beilleszkedési csupán azon az alapon, hogy egy nem különös tárgyicélt szem előtt tartva lehetőség szerint biztosítani kell, súlyú bűncselekmény elkövetésével gyanúsított, meg-hogy a fiatalkorú terhelt az iskolai tanulmányait a bün- vádolt fiatalkorúval szemben kényszerintézkedés al-tetőeljárás alatt is folytathassa, illetve azok befejezése kalmazására ne kerüljön sor. A gyakorlati tapasztala-esetén munkát végezhessen. Az iskolarendszerű kép- tok azt mutatják, hogy ilyen esetekben ügyészi indít-zésben részt vevő, illetve munkahellyel rendelkező ter- ványra – bírósági szakaszban akár hivatalból is – a bí-helttel szemben – amennyiben egyébként az előzetes róság az esetek nagyobb részében elrendeli a terheltletartóztatás feltételei nem állnak fenn – éppen erre fi-gyelemmel nem célszerű házi őrizetet elrendelni; e 34  Fk. Utasítás 8. § (3) bekezdés.kényszerintézkedés nyilvánvalóan jelentősen veszít 35  Be. 454. § (1) bekezdés.hatékonyságából, ha a bíróság rendszeresen annak 36  Herke i. m. 209. 37  Be. 461. § (1) bekezdés. 32  Fk. Utasítás 6. § (4) bekezdés. 33  Be. 456. § (2) bekezdés, 457. §.| 32 ELJÁRÁSJOGI SZEMLE /2016   2

előzetes letartóztatását, az erről rendelkező határozat- hogy az ügyésznek fiatalkorú terhelt esetében az előze-ban pedig az eljáró bírák nem térnek ki az eljárás tár- tes letartóztatás elrendelésére, meghosszabbítására,gyát képező bűncselekmény különös tárgyi súlyára, illetve fenntartására vonatkozó indítványban ki kellvagy e feltétel fennállására olyan indokokat próbálnak térnie arra is, hogy a fiatalkorú előzetes letartóztatásátfelsorakoztatni, amelyek legalábbis könnyen támadha- javítóintézetben vagy büntetés-végrehajtási intézet-tóak. Megjegyzendő, ugyanez megállapítható az ügyé- ben indokolt-e végrehajtani42. A hatályos jogi normákszi indítványok tartalmával kapcsolatban is, jóllehet az részletesen nem szabályozzák, hogy az ügyészség mi-Fk. Utasítás egyértelműen előírja, hogy az előzetes le- lyen szempontok figyelembevételével indítványozza, il-tartóztatás elrendelésére, meghosszabbítására, illetve letve a bíróság mi alapján határozza meg az előzetes le-fenntartására vonatkozó indítványnak tartalmaznia tartóztatás végrehajtásának helyét, a Be. csupán annyitkell a különös tárgyi súly megállapíthatóságát megala- tartalmaz, hogy a fiatalkorú személyiségét vagy a ter-pozó tényeket is38. hére rótt bűncselekmény jellegét vizsgálni kell43. A gya- korlati tapasztalatok hosszú ideje azt mutatják, hogy a E témát érintően érdemes utalni a Legfelsőbb Bíróság javítóintézeti tartózkodás – legyen annak a jogcímeáltal közzétett egyik eseti döntésre39, amely – annak el- akár előzetes letartóztatás, akár jogerősen alkalma-lenére, hogy egy lényegesen korábbi döntésről van szó zott intézkedés – alapvetően pozitív, nevelő hatással– jól szemlélteti az előzőekben felvázolt problémát. Az van a fiatalkorúakra, míg a büntetés-végrehajtási inté-ügyben eljáró Győri Megyei Bíróság megállapította, zetből szabaduló fiatalkorú terheltek esetében többsé-hogy a fiatalkorú terhelt elrejtőzésével az eljárás alól gében már az is eredménynek számít, ha a társadalmiigyekezett kivonni magát, és e törekvése hosszú időn át normák betartására vonatkozó hajlandóságuk a koráb-eredményes is volt; a kibocsátott elfogatóparancs csak biakhoz képest nem csökkent nagyobb mértékben.több mint másfél év elteltével vezetett eredményre. Abíróság álláspontja szerint bár az eljárás csak kisebb A fentiekből következően vagy a fiatalkorúak előze-értékre elkövetett lopás vétsége miatt volt folyamat- tes letartóztatásának büntetés-végrehajtási intézetbenban, „a vádirati tényállás szerinti elkövetési tevékeny- történő végrehajtásának rendjét lenne indokolt alapjai-ség és elkövetési mód azonban a cselekmény jelentő- ban megváltoztatni (erre álláspontom szerint csaksebb tárgyi súlyára utal”. Az eseti döntés indokolása hosszú távon van lehetőség), vagy az eljárásjogi szabá-ennél többet e tekintetben nem tartalmaz, a bíróság lyokat kell úgy módosítani, hogy a legsúlyosabb kény-érezhetően igyekezett elkerülni azoknak a konkrét té- szerintézkedés végrehajtásának helyszíne főszabály-nyeknek a felsorakoztatását, amelyek e megállapítást ként a javítóintézet legyen, a Be.-ben pedig ehhez ké-megalapozták. A konkrét – és az ehhez hasonló – dönté- pest rögzíteni lenne szükséges azokat a kivételeket,sek véleményem szerint mégsem kifogásolhatóak; tipi- amelyek megvalósulása esetén lehetőség lenne az elő-kusan olyan helyzetről van szó, amikor kisebb tárgyi zetes letartóztatás végrehajtását büntetés-végrehajtá-súlyú bűncselekménnyel megvádolt fiatalkorú terhelt si intézetben foganatosítani. Ilyen kivétel lehetne a ter-esetében is indokolt lehet a legsúlyosabb kényszerin- helt aktuális életkora, a javítóintézetben tanúsított de-tézkedés alkalmazása. viáns magatartása vagy például a bűnügyi előélete. En- nek megvalósulása esetén – feltételezve, hogy a terhelt A fent kifejtettek alapján úgy gondolom, a jelenleg ha- a javítóintézetben az előzetes letartóztatásának idejetályos szabályozás nem megfelelő, az ítélkezési gyakor- alatt is részt vesz iskolarendszerű képzésben, illetvelat nem idomult, nem is tudott idomulni ahhoz, és bün- végez valamilyen munkához hasonló tevékenységet –tetőpolitikai szempontból nem is lenne helyes, ha meg- kevésbé lenne jelentősége annak, hogy a fiatalkorúaktörténne. Érdemes lenne megfontolni annak törvényi előzetes letartóztatásának elrendelésére valóban csakszinten történő lehetővé tételét, hogy bizonyos – konk- akkor kerül-e sor, amikor különös tárgyi súlyú bűncse-rétan meghatározott – körülmények fennállása esetén lekmény elkövetése miatt van folyamatban büntetőel-a fiatalkorú terhelttel szemben különösnek nem tekint- járás. A tapasztalatok azt mutatják, hogy a fiatalkorúakhető tárgyi súlyú bűncselekmények esetén is el lehes- egy jelentős része pozitívan – vagy legalábbis nem ne-sen rendelni előzetes letartóztatást. Véleményem sze- gatívan – élte meg a javítóintézetben kényszerintézke-rint a jogi normák és a gyakorlat között fennálló ellen- dés hatálya alatt töltött időt, és maguk is úgy értékel-tét ilyen módon kiküszöbölhető lenne. ték, hogy az életük jó irányba változott44. A fentiekben felvázolt problémához szorosan kapcso- 3.3. A BÜNTETŐELJÁRÁS ÜGYÉSZI SZAKASZAlódik a fiatalkorú terheltekkel szemben alkalmazottelőzetes letartóztatás végrehajtásának kérdése. Az el- Az eljárásjogi törvény rendelkezései értelmében ajárásjogi törvény rendelkezése értelmében a tizenne- nyomozás befejezését követően – amely lényegében azgyedik életévét betöltött fiatalkorú előzetes letartózta-tását javítóintézetben vagy büntetés-végrehajtási inté- 42  Fk. Utasítás 6. § (3) bekezdés b) pont.zetben kell végrehajtani40, míg a tizennegyedik életévét 43  Be. 454. § (3) bekezdés.be nem töltött fiatalkorú esetében a végrehajtás helye 44  Ezzel kapcsolatban érdemes utalni arra, hogy voltak olyan fiatalko-kizárólag javítóintézet lehet41. Az Fk. Utasítás előírja, rú terheltek, akik az előzetes letartóztatás megszüntetését követően sem akarták elhagyni a kényszerintézkedés végrehajtásának helyéül 38  Fk. Utasítás 6. § (3) bekezdés a) pont. szolgáló javítóintézetet, arra hivatkozva, hogy az életüket csak így tud- 39  BH 1982.40. nák rendezni. 40  Be. 454. § (2) bekezdés. 41  Be. 454. § (5a) bekezdés./2016   2  |ELJÁRÁSJOGI SZEMLE 33

iratismertetéssel zárul45 – az ügyész a részére felter- deti ki49, ebből a célból a terheltet a megadott időpontra idézni, míg a védőt és a törvényes képviselőt értesítenijesztett iratok megvizsgálása után jogosult további kell50. A legfőbb ügyészi normatív utasítás lehetőséget adnyomozati cselekmények elvégzéséről rendelkezni, a arra, hogy a megrovás kihirdetése során a terhelt lakó-,nyomozást felfüggeszteni, megszüntetni, az ügyet köz-vetítő eljárásra utalni, a vádemelés elhalasztásáról ha- illetve tartózkodási helye szerint illetékes ügyészség jár-tározni, vádat emelni, valamint a vádemelés részbenimellőzése mellett dönteni46. A jogszabályok a fiatalko- jon el megkeresés alapján51, illetve arra is, hogy az idézésrúakkal szemben indult büntetőeljárásokkal kapcso- ellenére meg nem jelent fiatalkorú terhelttel szemben azlatban az eljárás e szakaszát illetően kevés speciális ügyész a megrovást a határozat kézbesítése útján foga-rendelkezést tartalmaznak, mindazonáltal indokolt- natosítsa52. Úgy vélem, ez utóbbi rendelkezés kevésbé cél-nak tűnik kitérni néhány általános, nem kifejezetten a ravezető, a büntetőeljárás során ugyanis törekedni kellfiatalkorúakra vonatkozó szabályra is. arra, hogy a hatóságok is hozzájáruljanak a fiatalkorú terhelt neveléséhez, ösztönözzék őt a normák betartásá- A nyomozás befejezését követően az ügyész legfonto- ra. Amennyiben az ügyész az Fk. Utasítás hivatkozottsabb feladata annak megítélése, hogy a rendelkezésre rendelkezése alapján jár el, lényegében következmények nélkül tudomásul veszi azt, hogy a fiatalkorú terhelt aálló bizonyítékok értékelése és mérlegelése alapján tartózkodási helye, idézhetőségi címe megváltozásánakkétséget kizáróan megállapítható lenne-e a (fiatalko- bejelentésére vonatkozó kötelezettségét53 megszegte (ésrú) terhelt büntetőjogi felelőssége. Mindez lényegében ezért nem lehet őt idézni), illetve azt, hogy szabályszerűmegegyezik azzal, amikor a bíró az ügydöntő határozat idézés ellenére nem jelenik meg, távolmaradását nemmeghozatala során megállapítja a tényállást, a különb- menti ki. További lényeges szempont, hogy a nem szóban,ség csupán abban nyilvánul meg, hogy a bírósági eljá-rás során későbbiekben esetlegesen beszerzésre kerü- hivatalos személy által, a hatóság hivatalos helyiségébenlő bizonyítékok még nem állnak az ügyész rendelkezé- kihirdetett megrovás veszíthet a „súlyából”, adott eset-sére. A két tevékenység ugyanakkor teljes mértékben ben az intézkedés alkalmazásáról szóló határozatot a ter-megegyezik abban, hogy az eljárás az ügyészi szakasz- helt ténylegesen el sem olvassa. A fentiek alapján állás-ban is csak akkor irányulhat annak megállapítására, pontom szerint a megrovás kihirdetése vonatkozásábanhogy a terhelt elkövette a terhére rótt bűncselekményt,ha a bizonyítékok alapján ehhez nem fér kétség. Ellen- a szóbeli forma kizárólagossága lenne indokolt.kező esetben az ügyész dönthet további nyomozati cse- Az eljárásjogi törvény értelmében fiatalkorú terhelteklekmények elvégzése, elvégeztetése mellett – abban az esetében az ügyész a vádemelést az ötévi szabadság-esetben, ha reális esélyt lát arra, hogy ennek eredmé- vesztésnél nem súlyosabb büntetéssel büntetendő bűn- cselekmény miatt halaszthatja el, a fiatalkorú helyes irá-nyeképpen az eljárás iránya megváltozzon –, illetve nyú fejlődése érdekében54. Ilyen esetekben a pártfogóvégső soron a nyomozás megszüntetése felől kell hatá- felügyelői vélemény beszerzése kötelező, az ügyész pe-roznia bűncselekmény, vagy bizonyítottság hiányára dig a vádemelés elhalasztásáról szóló határozatban a fi-tekintettel47. atalkorút magatartási szabályok megtartására vagy más kötelezettségek teljesítésére kötelezheti. Az Fk. Az ügy közvetítői eljárásra utalására, a vádemelés el- Utasítás annak eldöntéséhez, hogy a konkrét esetben he-halasztására, vagy esetleg megrovás alkalmazására lye lehet-e vádhalasztásnak, annyi támpontot nyújt, hogy vizsgálni kell: a fiatalkorú helyes irányú fejlődése acsak abban az esetben kerülhet sor, ha egyébként a ren- személyi körülményekre és a bűncselekmény jellegéredelkezésre álló adatok alapján a terhelt büntetőjogi fe- figyelemmel bírósági eljárás mellőzésével is elérhető-e.lelőssége megállapítható lenne. Az imént felsorolt in-tézkedések alkalmazására olyan alapon nem kerülhet Álláspontom szerint az utasítás megfogalmazása nemsor, hogy bár a terhelt felelősségének megállapíthatósá- teljesen pontos. Általában a terheltek, de különösen a fi-ga kétséges, mindezek azonban úgysem járnak rá néz- atalkorúak esetében megállapítható, hogy a személyive komolyabb következményekkel. Megjegyzendő, a körülményeik egy részére nincs, vagy csak csekély mér-rendelkezésre álló bizonyítékokat még abban az eset- tékben van ráhatásuk. Önmagában azon az alapon nemben is gondosan mérlegelni kell, ha egyébként a terhelt méltányos elvetni a vádhalasztás lehetőségét, hogy a fi-beismerő vallomást tett. atalkorú terhelt családi körülményei rendezetlenek, ő maga kriminogén környezetben él. Sokkal inkább figye- Az általános szabályokkal egyezően a fiatalkorúak lembe kell venni a büntetőeljárás során tanúsított ma-ügyészének is lehetősége van arra, hogy a nyomozás gatartását, fejlődését, illetve a jövőre vonatkozó szán-megszüntetése mellett a fiatalkorú terhelttel szemben dékait. A nem megfelelő családi háttérrel összefüggés-megrovást alkalmazzon, ha a gyanúsított cselekménye ben felmerülő nehézségek egy része a vádhalasztás ese-már nem veszélyes, vagy oly csekély fokban veszélyes a tén kötelezően alkalmazandó pártfogó felügyelet által kiküszöbölhető. Azokban az esetekben, amikor a terhelttársadalomra, hogy a törvény szerint alkalmazható leg- magatartásában pozitív irányú fejlődés nem következikenyhébb büntetés kiszabása vagy más intézkedés alkal-mazása is szükségtelen48. Az Fk. Utasítás főszabálykéntazt írja elő, hogy a megrovást a fiatalkorúak ügyésze hir-45  Be. 193. §. 49  Fk. Utasítás 11. § (1) bekezdés.46  Be. 216. § (1) bekezdés. 50  Fk. Utasítás 11. § (3) bekezdés.47  A Be. 190. § (1) bekezdésének a), b) vagy c) pontja alapján. 51  Fk. Utasítás 11. § (2) bekezdés.48  Be. 190. § (1) bekezdés j) pont. 52  Fk. Utasítás 11. § (4) bekezdés. 53  Be. 43. § (5) bekezdés. 54  Be. 459. § (1) bekezdés.| 34 ELJÁRÁSJOGI SZEMLE /2016   2

be, illetve a korábbi negatív tendencia erősödik, állás- a járásbíróság (kerületi bíróság) hatáskörébe tartozópontom szerint a bírósági eljárás lefolytatása és joghát-rány alkalmazása nem mellőzhető. ügyekben nem az az ügyészség látja el a vádképviseleti A fiatalkorúakkal szemben folyamatban lévő bünte- feladatokat, amely a nyomozást felügyelte és vádattőügyek közvetítői eljárásra utalásának szabályai je- emelt. Az Fk. Utasítás értelmében a nyomozás felügye-lentős eltéréseket nem mutatnak a felnőtt korúakra vo- letére, valamint a vádemelésre általában a főügyészségnatkozó rendelkezésekhez képest. A fiatalkorú törvé- székhelye szerinti járási ügyészség rendelkezik illeté-nyes képviselőjének kötelező részvétele helyeselhető,mivel komoly segítséget jelenthet a terhelt számára an- kességgel56, míg a vádképviseletre az eljáró járásbíró-nak eldöntésében, hogy a bűncselekmény következmé- ság mellett működő járási ügyészség57. Ez a megoldásnyeinek jóvátétele érdekében milyen vállalásokat te- az alábbiakra figyelemmel nem helyeselhető. A nyo-het. A közvetítői eljárásra utalás – a jogszabályi feltéte- mozásfelügyeleti tevékenység ellátása során az eljárólek betartása mellett – szorgalmazandó, ez az eljárási ügyész olyan – nem feltétlenül tényszerű – ismeretekmód lehet ugyanis a leginkább alkalmas arra, hogy a fi- birtokába juthat, amelyek átadására írásbeli formábanatalkorú terhelt szembesüljön tettének a sértettre gya- csak igen csekély lehetőség van. Emellett az Fk. Utasí-korolt hatásával, és ösztönözze a jövőben a társadalmi tás akként rendelkezik, hogy a vádképviseletet ellátóés a jogi normák betartására. ügyész a vádiratban foglalt állásponttól akkor térhet el, Amennyiben a fenti intézkedések megtételének, illet-ve az eljárás felfüggesztésének vagy megszüntetésének ha utóbb merülnek fel korábban nem ismert, a tényál-nincs helye, az ügyész vádat emel a fiatalkorú terhelttel lást, a jogi minősítést, valamint az indítványozott jog-szemben. A vádemelésre vonatkozó általános szabá- hátrányt lényegesen befolyásoló körülmények, azon-lyok betartása mellett, álláspontom szerint a fiatalko- ban főszabályként ilyen esetben is kérni kell a vádiratotrúak ügyészének azt kell a legkörültekintőbben mérle- kiadmányozó ügyész engedélyét58. Mindez jelentősengelnie, hogy a konkrét ügyben alkalmazható eljárási megnehezíti a tárgyaláson jelen lévő ügyész helyzetét,formák közül melyiket a legcélszerűbb választani. különös tekintettel arra, hogy éppen az Fk. Utasítás írja elő a tárgyaló ügyész számára: a tárgyalás adatai alap- Az Fk. Utasítás szerint55 a tárgyalás mellőzését a fia- ján mérlegelje, a fiatalkorú jövőbeni helyes fejlődése ér-talkorúak ügyésze – az általános feltételek fennállása dekében milyen intézkedés vagy büntetés felel meg leg-esetén – akkor indítványozza, ha a bűncselekmény jel- inkább a törvény céljainak59. Hatékonyabb, a fiatalko-legére és a fiatalkorú személyi körülményeire figyelem- rúak ellen folytatott büntetőeljárás céljait jobban szemmel az eljárás nevelő hatása tárgyalás tartása nélkül is előtt tartó megoldásnak tűnhet, ha a nyomozás felügye-elérhető. Ez véleményem szerint akkor állapítható meg, letére, a vádelőkészítésre, vádemelésre és vádképvise-ha a büntetőeljárás során a fiatalkorú olyan mértékű letre ugyanaz a járási ügyészség illetékes.pozitív fejlődése figyelhető meg, amely a vád­emelés el-halasztását, a joghátrány alkalmazásának mel­lőzését A vádemelést követően az ügyész szerepe a büntető-ugyan nem teszi lehetővé, azonban a tárgyalás nevelő eljárásban megváltozik, az ügy urából ügyfél lesz, a je-hatása már szükségtelen. Ezen eljárási forma megvá- lentősége azonban nem csökken. Az eljárásjogi törvénylasztása során a pergazdaságossági szempontok nem alapelvére figyelemmel a vád tárgyát képező cselek-lehetnek döntő jelentőségűek. mény bizonyításának kötelezettsége őt terheli, illetve amennyiben a bíróság vagy az eljárás más szereplője A bíróság elé állítás előnye, hogy a cselekmény elköve- részéről jogszabálysértést észlel, a törvény által bizto-tését rövid időn belül követi az azzal összefüggésben al- sított lehetőségekkel élve – észrevételek, indítványok,kalmazott joghátrány, ami a fiatalkorúak esetében a jogorvoslati nyilatkozatok megtétele útján – töreked-büntetések speciális célját tekintve nem elhanyagolha- nie kell azok kiküszöbölésére. Ennek során a fiatalko-tó szempont. Kérdés ugyanakkor, hogy ennek az eljárási rúak ellen folytatott büntetőeljárásokban figyelemmelformának az alkalmazása során – éppen annak gyors le- kell kísérnie azt is, hogy a nevelési cél a lehetőségekhezfolyására figyelemmel – a hatóságok milyen mértékben képest a bírósági tárgyalások során is megvalósuljon.képesek feltárni azokat a személyi körülményeket,amelyek ismerete elengedhetetlenül szükséges az eljá- A fentiekben írtakhoz szorosan kapcsolódik a terheltrás befejezési módja, illetve a megfelelő joghátránymegválasztása során. Véleményem szerint, amennyiben tárgyaláson való jelenlétének, illetve a tárgyalás nyil-a fiatalkorúak ügyésze úgy ítéli meg, hogy kellő men�-nyiségű információ nem áll még rendelkezésre, akkor a vánosságának a kérdése. Az eljárásjogi törvény rendel-terhelt bíróság elé állítására nincs lehetőség még akkor kezése értelmében az ismeretlen helyen tartózkodó fi-sem, ha egyébként a jogszabályi feltételek fennállnak. atalkorú terhelt távollétében az eljárás bírósági szaka- sza nem folytatható le, illetve maga a fiatalkorú terhelt3.4. AZ ELJÁRÁS BÍRÓSÁGI SZAKASZA sem dönthet úgy, hogy a tárgyalásokon nem kíván részt venni60. Ez a szabályozás helytálló: egyrészt amennyi- ben az ügyész úgy dönt, hogy az eljárás nevelő hatása tárgyalás mellőzésével nem érhető el, akkor ugyanez igaz arra az esetre is, amikor a tárgyalást a terhelt tá- vollétében tartják meg, másrészt alapvető jogi kérdése- Az ügyészi szervezet átalakítását követően az a sajá- 56  Fk. Utasítás 3. § (2) bekezdés a) pont.tos helyzet alakult ki, hogy az esetek jelentős részében 57  Fk. Utasítás 17. § (1) bekezdés. 58  Fk. Utasítás 18. § (3) bekezdés. 55  Fk. Utasítás 13. § (3) bekezdés. 59  Fk. Utasítás 18. § (2) bekezdés. 60  Be. 461. § (1)–(2) bekezdés./2016   2  |ELJÁRÁSJOGI SZEMLE 35

ket is felvethet az a megoldás, ha a fiatalkorú terheltet a hat a fiatalkorú terhelt fejlődésére, zárt tárgyalást kelltávollétében ítélik el. elrendelni, függetlenül attól, hogy egyébként mindez mennyiben sértheti a bírósági eljárás társadalmi kont- Előfordulhat ugyanakkor olyan helyzet, amikor a tár- rolljának lehetőségét, mint a tárgyalás nyilvánosságá-gyalási jelenlét éppen károsan hat a fiatalkorú terhelt- nak egyik legjelentősebb célját.re. Ilyen helyzet áll fenn, amikor a bíróság azokat a ne-gatív személyi körülményeket (családi hátteret, szülői 4. ZÁRÓ GONDOLATOKmagatartást) vizsgálja, amelyek a terhelttől függetle-nül alakultak ki. Ilyen esetekben a Be. lehetővé teszi, A fentiekben azoknak a legjelentősebb feladatoknak ahogy a tárgyalásnak bizonyos részét a fiatalkorú távol- bemutatására törekedtem, amelyeket álláspontom sze-létében tartsák meg61. rint a fiatalkorúak ügyeiben eljáró ügyészeknek el kell látniuk. Mind a hatályos jogi normákat, mind a kiala- Az eljárásjogi törvény rendelkezése értelmében a fia- kult gyakorlatot elsősorban azon szempontok felvázo-talkorúak ellen folytatott eljárás tárgyalásáról – az ál- lása céljából vizsgáltam, amelyek esetlegesen még ha-talános okokon kívül – a nyilvánosságot abban az eset- tékonyabbá tehetik a büntetőeljárás e speciális, komp-ben is ki kell zárni, ha ez a fiatalkorú érdekében szüksé- lex és a különböző tudományágak szükségszerű együtt-ges62. Ilyen esetekben álláspontom szerint nem lehet működésén alapuló formáját. Úgy vélem, a közeli és tá-ütköztetni a fiatalkorú helyes irányú fejlődéséhez, va- voli jövő büntetőpolitikája csak abban az esetben lehetlamint a tárgyalás nyilvánosságának garanciális jel- eredményes, ha a jogalkotók és a jogalkalmazók külö-legéhez fűződő érdekeket; a nyilvánosság kizárására nös figyelmet fordítanak a bűncselekményt fiatalkorú-nem csak abban az esetben van lehetőség, ha az esik na- ként elkövetők társadalomba való beillesztésére, neve-gyobb súllyal latba. Amennyiben felmerül annak a lehe- lésére, mindez pedig kizárólag kellő tudással, képessé-tősége, hogy a tárgyalás nyilvánossága negatívan hat- gekkel rendelkező szakemberek segítségével valósítha- tó meg. 61  Be. 460. § (2) bekezdés. 62  Be. 460. § (1) bekezdés.A TERHELT NYILATKOZATÁNAK BIZONYÍTÓ EREJEA HATÉKONY VÉDEKEZÉS SZEMPONTJÁBÓLSzalai Andrásügyvéd, adjunktus (NKE Közjogi Intézet)1. BEVEZETŐ járás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CLX. törvény (a továbbiakban: Ket.) és a polgári per- Jelen dolgozatban arra kívánok kísérletet tenni, hogy rendtartásról szóló 1952. évi III. törvény (a továbbiak-bemutassam a terhelt nyilatkozatának bizonyításban ban: Pp.) szabályaihoz hasonlóan a szabad bizonyításjátszott szerepét a büntetőeljárásban. Szándékosan elvéből indul ki. Ennek értelmében a bizonyítékoknakhasználom a nyilatkozat gyűjtőfogalmat, mert ez job- nincs törvényben előre meghatározott bizonyító ereje,ban kifejezi, hogy a terhelt „megszólalása” nem csak a illetve az eljáró bíróság és az ügyész2 a bizonyítékokatklasszikusnak tekinthető vallomás formájában lehet- egyenként és összességükben szabadon értékeli, és aséges, bár kétségtelenül ez a nyilatkozati mód a leggya- bizonyítás eredményét az így kialakult meggyőződésekoribb a büntetőeljárásban. szerint állapítja meg. A nyomozó hatóság és bizonyíté- kok relációjáról viszont hallgat a Be. A nyomozási szak- A vizsgálatom módszere komparatív jellegű, mert a ban és a tárgyalási szakban a bizonyítási kérdések elté-terhelti nyilatkozatnak bizonyításban betöltött szere- rően alakulnak, mert az előbbi esetében a bizonyítékokpét a másik két nagy eljárásjoghoz képest elemzem. Így felkutatása történik, az utóbbiak által végzett perrend-a polgári peres és a közigazgatási hatósági eljárást1 hí- szerű bizonyítás során pedig az igazságszolgáltatás.3vom segítségül annak bemutatására, hogy milyen jel-lemvonásai vannak az ügyféli nyilatkozatoknak. 2  Érdekes, hogy bíróságról és ügyészről szól a Be. Szerintem követke- zetesebb lenne ennél a bíró és ügyész, de inkább helyesebben bíróság és A (magyar) büntetőeljárásról szóló 1998. évi XIX. tör- ügyészség kifejezéseket kellene inkább használnia a törvénynek. Azvény (a továbbiakban: Be.) a közigazgatási hatósági el- ügyész személye változik a tárgyalásokon, a bíró személyének változása esetén a tárgyalást elölről kell kezdeni. 1  Álláspontom szerint az 1957. évi IV. törvényt (Áe.) felváltó Ket. vitat-hatatlanul a polgári peres és a büntető eljárásjoghoz nőtt fel. 3  Finszter Géza: A büntetőeljárás segédtudományai. In: Tóth Éva –| 36 ELJÁRÁSJOGI SZEMLE /2016   2

Véleményem szerint azonban nehezen elképzelhető a túra nem vezethet a materiális igazság megismerésé-nyomozás lefolytatása anélkül, hogy ha a rendőrség hez sem.8 A polgári eljárási jog ebből a szempontból je-vagy más nyomozó hatóság a bizonyítékoknak nem tu- lentősen eltér a másik két eljárási kódexhez képest,lajdonítana bizonyító erőt. mert a fél nyilatkozata, vagyis előadása, nem tekinthe- tő bizonyítéknak.9 Ennek ellenére véleményem szerint Jelen munka megírásánál nemcsak a büntető eljárás- „bizonyító ereje” tekintetében mégis vizsgálható, hi-jog és segédtudományainak elméleteit használtam fel,hanem igyekeztem gyakorlati szempontból közelíteni a szen a bíróság az ellenfél beismerése, mindkét fél egye-témához, így a védői praxisom során tapasztaltakat is ző vagy az egyik félnek az ellenfél által bírói felhívásmeg kívánom osztani az olvasóval. ellenére kétségbe nem vont előadása folytán valónak fogadhat el tényeket, ha azok tekintetében kételye nem2. A TERHELT ELJÁRÁSJOGI HELYZETE merül fel.10 Ha a három nagy eljárásjogi törvényt megvizsgáljuk, 3. A NYILATKOZAT FOGALMÁNAK MEGHATÁROZÁSAakkor azt láthatjuk, hogy polgári perben a felperes ésaz alperes, a közigazgatási hatósági eljárásban elsősor- Ahogyan a dolgozat bevezetőjében rögzítettem, aban4 a hatóság és az ügyfél között folyik az eljárás, míg nyilatkozat megnevezést szeretném használni, mert aa büntetőeljárásban a terhelt „gyűjtőfogalmat” hasz- terhelti nyilatkozatok több formában is bizonyítékkéntnálja a törvény, aki gyanúsított, vádlott, végül elítélt le- jelenhetnek meg a büntetőeljárásban. Az már valóbanhet az eljárás szakaszától függően. Ennek a megkülön- felesleges „jogászkodás” lenne, ha egyenesen megta-böztetése a büntetőeljárásban az ártatlanság vélelmé- gadnám a terhelti vallomás létezését mint bizonyítékot.vel függ össze, hiszen nem kezelhetjük vádlottként a A terhelti vallomásról ugyanis jegyzőkönyvet kell fel-nyomozati szakban a gyanúsítottat és legfőképpen nem venni, ami valójában okiratnak, így okirati bizonyíték-tekinthetjük bűnösnek, tehát elítéltnek sem a jogerős nak minősül.bírósági ítéletig.5 Hasonlóképpen az ügyféli nyilatkozat a Ket.-ben A közigazgatási hatósági eljárásban az ügyfél nyilat- vagy a peres fél előadása is jegyzőkönyvbe kerül,kozata, illetve a büntetőeljárásban a terhelt vallomása amennyiben azt szóban adja elő. A nyilatkozat kifeje-bizonyítéknak tekinthető a törvény értelmében. Árul- zést tágabb kategóriának tartom, amelybe természete-kodó, hogy a Ket. az első helyen említi az ügyfél nyilat- sen beletartozik a terhelt vallomása is. Nem vallomáskozatát, míg a Be. az utolsó helyen jelöli meg. A különb- nyilvánvalóan, hanem nyilatkozat, amikor a kihallga-ség a bizonyítás szempontjából alapvetően abban ra- tás során megkérdezik a terhelt nevét, születési idejétgadható meg, hogy a Ket. exemplifikatív módon viszo- és helyét, anyja nevét, lakóhelyét és egyéb adatait. Szin-nyul a bizonyítékokhoz. Ez azt jelenti, hogy, a Ket.-ben tén példa a nyilatkozatra, amikor a tárgyaláson a bíró-a különösen kifejezés előrebocsátja, hogy ilyen vagy ság megkérdezi a vádlottat, hogy megértette-e a vádatmás bizonyítékok is lehetnek a hatósági eljárásban, így és a bűnösségét elismeri-e. Itt sokszor az igen-nem vá- lasz helyett elkezd vallomást tenni a terhelt, anélkül,a bizonyítékok köre elvileg korlátlan.6 Ennek ellenére hogy figyelmeztették volna egyébként a jogaira. Egyegyfelől nehezen határozható meg ezeken kívül más bi- 2013-ban folytatott ügyben a vádlottat úgy nyilatkoz-zonyíték, illetve az is megjegyezhető, hogy rendszerint tatta az eljáró törvényszék, hogy megértette-e a vádataz ügyfél fog tudni a legtöbbet a saját ügyéről, ezért a illetve a bűnösségét elismeri-e, hogy nem figyelmeztet-legtöbb információval is jórészt ő tud majd szolgálni7. te a hallgatás jogára. Arra csak a terhelt nyilatkozataÁltalában ezt mondhatjuk el persze a bűnelkövetőről után került sor, ezért a másodfokú bíróság mindeztis, különösen a tettestudomás esetén válik kiemelten alappal kifogásolta.11fontossá a terhelti vallomás. Bizonyos tényekről szintemás aligha tudhat, így komoly súlyt jelent a bizonyító Az élet és testi épség elleni bűncselekmény elköveté-erő tekintetében, ha ezeket a körülményeket a terhelt se után pedig gyakran láthatjuk, hogy a feltételezett el-vallomásában feltárja. A Be. azonban alapvetően meg- követőhöz az intézkedés során kérdéseket intéznek,követeli további bizonyítékok beszerzését a terhelt be- ennek rendőri jelentésbe foglalását egyébként a hatá-ismerő vallomása esetén is. Ennek nyilvánvalóan jog- lyos Be. már nem is teszi lehetővé.12fejlődési oka van, nevezetesen annak felismerése, hogya terhelt nem tárgya a büntetőeljárásnak, hanem an- A vallomás célja nem kizárólag a büntetőjogi felelős-nak alanya, így az inkvizitórius eljárásban ismert tor- ség megállapítása szempontjából releváns tények meg-Belovics Ervin (szerk.): A büntetőeljárás segédtudományai. Budapest, 8  Király Tibor: Büntető eljárásjog. Budapest, Osiris Kiadó, 2003. 165.Pázmány Press, 2015. 87. 9  Magyary és Plósz között folyt a vita a perbeli beismerés jogi termé- szetéről. Kengyel Miklós: Magyar polgári eljárásjog. Budapest, Osiris Ki- 4  Az ellenérdekű felek közötti eljárás inkább kivételes. adó, 2006. 288. 5  Ez utóbbit erősíti meg véleményem szerint egy „formálisnak” tekint- 10  Pp. 163. § (2) bek.hető, de mégis fontos szimbolikus szabály, hogy az előzetes letartózta- 11  Háger Tamás: A költségvetési csalás pénzügyi, anyagi jogi és bizo-tásban lévő terhelt saját ruháját viselheti és nem köteles formaruhát nyítási alapjai, különös tekintettel a terhelt vallomására. Jogelméletivenni. Szemle, 2014/1. 34. 6  Lőrincz Lajos: Közigazgatási eljárásjog. Budapest, HVG-ORAC Kiadó, 12  Háger Tamás: A terhelti vallomás mint személyi bizonyíték a nyo-2005. 263. mozásban. Belügyi Szemle, 2014/11. 26. 7  Lőrincz i. m. 267./2016   2  |ELJÁRÁSJOGI SZEMLE 37

állapítása, vagyis egyszerűen szólva a bűnösség és ár- követői kihallgatásuk esetén mindig a színtiszta igazattatlanság eldöntésére irányul. A személyi körülmények mondják. Nyilvánvalóan mindez lehetetlen és észsze-fontosak lehetnek például a pénzbüntetés kiszabásánál rűt-len elvárás lenne, ezért a hamis vád az egyetlen kor-vagy a közérdekű munka elrendelése esetén, így a haté- látja a vallomásnak. A valótlan tényállítás nem hordozkony védekezés eszközévé válhatnak. A vallomás meg- – a büntetőjogi felelősséghez kapcsolódó – szankciótnevezése független annak tartalmától, így tehát önma- magában. A terheltnek tehát joga van hallgatni, de a Be.gában a bizonyítás szempontjából mint kifejezés „sem- szövegéből kiindulva nincs joga hazudni.15 A terheltlegesnek” tekinthető. ugyanakkor szabadon védekezhet, amelybe bizony bele kell értenünk a hazugságot is. Ennek megfelelően rend- Sokkal összetettebb viszont az angolszász büntetőel- bírság vagy egyéb szankcióval nem sújtható a terhelt,járásban a nyilatkozni (say), a beismerni (admit) és a ellentétben a polgári és a közigazgatási eljárással.vallomást tenni (statement) kifejezések. A Miranda-fi-gyelmezetés lényege, hogy ha bármit mond (say) a gya- A bírósági ítéletek indokolásában gyakori az a bíróinúsított az ellene bizonyítékként felhasználható. Az an- érvelés, hogy a tanút köti az igazmondási kötelezettséggolszász büntetőeljárásban természetesen van mód a és a szabadságvesztéssel fenyegető hamis tanúzás bűn-bűncselekmény elkövetésének beismerésére (admit), cselekménye, ezért nem vette figyelembe a terhelti val-ugyanakkor a tárgyaláson a terhel tanúként is meghall- lomást a tanú vallomásához képest. Ezzel szemben vi-gatható (statement). szont a terhelt minden következmény nélkül hazudhat. A hatályos Be. a differenciálást arra korlátozza, hogy A terheltnek, ha pusztán a terhelti jogok Be. szerintimegkülönbözteti a ténybeli és a bűnösségre kiterjedő felsorolására hagyatkoznánk, akkor nincs ugyan jogavallomást. Formai különbség ugyan, de szeretném hazudni, de ennek megsértése külön szankciót nem vonmegjegyezni, hogy a másodfokú eljárásban a meghall- maga után. A terhelt vallomásának igazságtartamagatás kifejezést használja a törvény. ezért véleményem szerint az egyik kardinális kérdése a bizonyításnak a büntetőeljárások jelentős részében16.4. A HAZUDOZÁS JOGA? Ez ugyanis a terhelt védekezésének legfontosabb esz- köze. A következetlen vallomás „ajándék” a terhelt ré- Az eljárás során tett nyilatkozat bizonyító ereje jelen- széről a bíróság számára, ezért a védekezés során nemtős mértékben függ attól, hogy az ügyfelet igazmondási szerencsés, ha a terhelt változtatja a vallomását. Ez akötelezettség terheli-e vagy pedig szankció nélkül belá- visszavont vallomás problémája, amiről a későbbiek-tása szerint tehet olyan nyilatkozatot, amilyet csak ben még szólni fogok. Ha a terhelt következetlen, azt aakar, így tehát jogszerűen vagy legalábbis komoly jog- terhére értékelik, nem így a tanú esetében, akinek ahátrány nélkül hazudhat. vallomása éppen, hogy életszerű, ha a vallomásai kö- zött ellentmondás is van. Ez az ellentmondás persze Ebből a szempontból véleményem szerint a polgári pe- csak kisebb részletek esetében, de mégis csak tolerál-rek és a büntetőeljárások a szenzitívebbek az igazmon- ható, míg a terhelt esetében a kisebb eltérések is márdás szempontjából. Ami a jogszabályi rendelkezéseket hiteltelenné teszik a vallomást. Ennélfogva ki kell jelen-illeti, a Ket. szerint az ügyfél, ha más tudomása ellenére tenem, hogy a terhelti vallomás és a tanúvallomás ütkö-az ügy szempontjából jelentős valótlan tényt állít, az ügy zése esetén nem sok esélye van a terheltnek. Felmerüleldöntése szempontjából jelentős tényt elhallgat, vagy tehát a kérdés, hogy van-e valamilyen eszköz, ami erő-valótlan adatot szolgáltat, eljárási bírsággal sújtható13. A síthetné a terhelti vallomás „igazságtartamát”, így an-közigazgatási eljárásban azonban az ügyek zömében az nak bizonyító erejét?ügyfélnek nem érdeke valótlan tartalmú nyilatkozatottenni. Inkább azok a közigazgatási eljárások veszélyez- 5. A BEISMERÉStetettek ebből a szempontból ahol ellenérdekű ügyfelekvannak. Az ellenérdek a polgári peres eljárásban és nyil- A terhelt a gyanú közlését követően többféle védeke-vánvalóan a büntetőeljárásban jelenik meg leginkább. A zési taktikát választhat. Az első, hogy nem kíván vallo-Pp. a bíróság számára előírja a szankció alkalmazását mást tenni, tehát megtagadja a vallomástételt. Ennekrosszhiszeműség esetén. A bíróság ugyanis pénzbírság- joga természetesen a Miranda-figyelmeztetés körébengal sújtja azt a felet vagy képviselőt, aki az ügyre vonat- is elhangzik. A második, hogy tagadja a bűncselekménykozó olyan tényt állított, amelyről bebizonyult, hogy va- elkövetését, de ezen kívül érdemi vallomást nem tesz.lótlan, vagy az ügyre tartozó olyan tényt tagadott, Ez utóbbi persze nincs külön a Be.-ben szabályozva, hi-amelyről bebizonyult, hogy igaz.14 szen a törvény csak a vallomástétel és annak megtaga- dása között tesz különbséget. A következő, hogy vallo- Mind a három eljárásjogban tiltott a hamis vád, azon- mást tesz, amelyben nem ismeri el a büntetőjogi fele-ban a terhelt esetében nem beszélhetünk igazmondási lősségét. Végül az utolsó, hogy beismerő vallomást tesz.kötelezettségről. Joggal merül fel ezért a kérdés, hogyakkor joga van-e hazudni? Ha a Be. szabályaiból indu- 15  Herke Csongor – Fenyvesi Csaba – Tremmel Flórián: A büntető el-lunk ki, akkor azt mondhatnánk, mivel nincs ilyen kife- járásjog elmélete. Budapest–Pécs, Dialóg Campus Kiadó, 2012. 101.jezetten rögzített eljárási joga, ezért nem hazudhat. Eb-ből azonban az következne, hogy a bűncselekmények el- 16  Nyilván, ha nincs értékelhető vallomása, mert pl. nem emlékszik, bódult állapotban volt stb., akkor az egyéb bizonyítékok szerepe lesz a 13  Ket. 51. § (5) bek. központi kérdése a bizonyításnak. 14  Pp. 8. § (3) bek.| 38 ELJÁRÁSJOGI SZEMLE /2016   2

Ebből az következik, hogy ezeknek a bizonyítékok- 6. A HALLGATÁS MINT BIZONYÍTÉKnak a bizonyító ereje különböző, de nemcsak egymás-hoz képest, hanem önmagukban is különféleképpen A közigazgatási hatósági eljárás és a polgári peres el-alakul az adott esetben. Itt is hangsúlyoznám, hogy a járás logikája elsősorban azon alapul, hogy a felek nyi-szabad bizonyítás elvével ellentétes az olyan kijelentés, latkozatot tegyenek. A Ket.-ben, ha az ügyfél nem nyi-amely valamiféle sorrendet tenne a bizonyítok között, latkozik, vagy nem szolgáltatja azt az adatot, bizonyíté-mégis én ezt fogom most megtenni, hiszen kísérletet te- kot, amire köteles lenne, a hatóság vagy a rendelkezé-szek a nyomozati és a bírói gyakorlatra támaszkodva sére álló adatok alapján dönt, vagy – ha ezek a döntés-egyfajta erősorrend felállítására. hez nem elégségesek – megszünteti az eljárást.19 A bűncselekmény beismerése, úgy tűnik igen erős bi- Ezzel ellentétben azt, hogy a terheltnek joga van hall-zonyíték a büntetőeljárásban, hiszen maga a terhelt gatni és megtagadhatja a vallomástételt, illetve azszolgáltatja a felelősségét megállapító bizonyítékot. A egyes kérdésekre is a választ, alapvető jelentőségű aterhelt beismerése esetén történő felmentés így rend- büntetőeljárásban. A vallomás megtagadásának jogakívül ritka a büntetőeljárásokban, elvétve lehet csak ugyanis már csak azért is magától értetődő kell hogytalálkozni olyan ítélettel, ami ezt az állítást megcáfol- legyen, mert a hosszú órákon át tartó végeláthatatlanná.17 A terhelt beismerő vallomását követően azonban kihallgatás lehetősége lényegében a tortúra egy fajtájá-– ahogyan azt már korábban is említettem – tudjuk jól, nak is tekinthető. Az inkvizitórius eljárásban a taga-be kell szerezni más bizonyítékokat is. A magyar bünte- dást, illetve a hallgatást a tortúra ugyanis lehetetlennétőeljárás nem ismeri el a bizonyítékok királynőjének le- tette.20hetőségét, ugyanakkor az angolszász jogfelfogás a ter-helt beismerése esetén szükségtelenné teszi a további A hatályos büntető eljárásjogunkban a terhelt hallga-bizonyítást.18 A bizonyítékok királynője szabályt némi- tását viszont lehet-e a terhére értékelni? A Be. rendel-képp megtöri a Be., vagyis kivételt tesz a hazai eljárási kezéseiből első pillantásra arra juthatunk, hogy nem,törvényünk is. A terhelt ugyanis nem köteles önmagára hiszen a hallgatás nem lehet beleegyezés. Az ítéletek-terhelő vallomást tenni, mégis nyilvánvalóan erre sor ben azonban gyakran találhatunk olyan indokolást,kerülhet. amely arra hivatkozik, hogy az ártatlan személy vallo- mást tesz, tehát logikusan vallomást kellett volna ten- A beismerés lehet ténybeli és jogi, vagyis büntetőjogi nie a terheltnek. A védekezés azon taktikája, amelyfelelősséget is elismerő, bűnösségre kiterjedő beisme- arra irányul, hogy lényegében az utolsó pillanatig21 várrés. Vannak olyan különeljárások, ahol egyenesen köte- a vallomástétellel a terhelt, véleményem szerint nemlező a beismerés. Ilyen a bíróság elé állítás, a tárgyalás- célravezető. A bizonyító erő szempontjából vajmi keve-mellőzéses eljárás, illetve a tárgyalásról lemondás. Ez set ér mindez, hiszen az összes bizonyíték terítékre ke-utóbbi esetében bűnösségére is kiterjedő beismerő val- rült, a terhelt ennek tudatában tesz vallomást. Önma-lomás szükséges. Ezeknél az eseteknél tehát a beismerő gában a vallomás megtagadását nem szokta ugyan a bí-vallomás feltétel, mert enélkül nem lehet lefolytatni a rói gyakorlat a terhelt terhére értékelni, de az iratis-különeljárást. A jól ismert figyelmeztetés tehát, hogy a mertetést követő vallomástétel esetében a bíróság in-terhelt hallgatása az eljárás lefolytatását nem akadá- dokoltan állapítja meg, hogy a hallgatás a védekezésilyozza, nem mondható el ezeknél a különeljárásoknál. taktika része volt.22 Az angol büntetőeljárásban kifeje-Vagyis, ha nem tesz beismerő vallomást, akkor ezek a zetten feljogosítják az esküdtszéket arra, hogy a terheltkülöneljárások nem is alkalmazhatóak. hallgatását az ő hátrányra értékeljék.23 Éppen ezért a vádlottnak nem kell bizonyítania ugyan az ártatlansá- A bizonyító erő szempontjából általánosságban tehát gát, de mégis az ő érdeke, hogy megfelelő bizonyítéko-elmondható, hogy a beismerés erősebb a tagadásnál. Az kat szolgáltasson.24azonnali beismerő vallomásnál azonban a bírói gyakor-latban erősebb az először tagadó, majd beismerő vallo- A hallgatás vonatkozásában sarkalatos kérdés, hogymás. Nem szabad azonban figyelmen kívül hagynunk mi legyen a korábbi vallomással, ha a tárgyaláson ta-azt sem, hogy a többvádlottas ügyekben a beismerő gadja meg a vádlott a vallomástételt. Az 1973. évi I. tör-vallomásnak kevesebb bizonyító erőt tulajdonítanak,ha egyébként közeli barátság vagy rokoni viszony fűzi 19  Szankció csak bizonyos ügyekben lehet, ugyanis törvény vagy kor-az elkövetőket egymáshoz. Különösen ez akkor van így, mányrendelet kötelezővé teheti, hogy a hivatalból folytatott eljárásbanha a büntetés mértéke elsősorban attól függ, hogy kit az ügyfél, a kérelemre indult eljárásban az ellenérdekű ügyfél a hatóságfog majd a bíróság súlyosabb büntetéssel súlytani. Így erre irányuló felhívására közölje az érdemi döntéshez szükséges adato-ha például az egyik elkövető fiatalkorú, felfüggesztett kat, és jogkövetkezményeket állapíthat meg az adatszolgáltatási kötele-hatálya alatt követte el, többszörös visszaeső stb., ak- zettség elmulasztása vagy valótlan adatok közlése esetére.kor minden esetben célszerű lehet a bíróság számáravizsgálni a beismerő vallomás valóságtartalmát. Még 20  Erdei Árpád: Tanok és tévtanok a büntető eljárásjog tudományában.akkor is indokolt ez, ha a figyelmeztetések elhangzot- Budapest, ELTE Eötvös Kiadó, 2011. 195.tak a hamis vád jogkövetkezményeire is kiterjedően. 21  Gyakori, hogy lényegében az utolsó szó jogát használja fel erre a 17  Aladits Beáta – Bencze Mátyás: A bírói érvelés problémái és az ár- vádlott.tatlanság vélelmének érvényesülése. Jogelméleti Szemle, 2012/1. 3.http://jesz.ajk.elte.hu/aladits49.pdf. (letöltés ideje: 2015. 11.08.) 22  Tóth Andrea Noémi – Háger Tamás: A terhelt vallomása a büntető- eljárás bírósági szakaszában, egyes eljárási szabálysértések megítélése. 18  Herke – Fenyvesi – Tremmel i. m. 156. Miskolci Jogi Szemle, 2013/2. 85. 23  Fantoly Zsanett: A büntető tárgyalási rendszerek sajátosságai és a büntetőeljárás hatékonysága. Budapest, HVG-ORAC Kiadó, 2013. 116. 24  Kármán Gabriella: Bizonyítás az angloamerikai büntetőeljárási rendszerben. In: Vókó György (szerk.): Kriminológiai Tanulmányok. 51. kötet. Budapest, OKRI, 2014. 125./2016   2  |ELJÁRÁSJOGI SZEMLE 39

vény, a korábbi Be. a közvetlenség elvét egyfajta abszo- zik a bíróság, hogy a tárgyalásra időben jóval későbblút joggá tette, így nem is tette lehetővé a nyomozati kerül sor és arra már a többi bizonyíték tudatában isszakban tett vallomás felolvasását.25 Az 1994-es Be. felkészülhetett a terhelt. Ambivalens tehát vélemé-módosítás miniszteri indokolása már egyértelműen nyem szerint a terhelti védekezés szempontjából az arögzítette, hogy a terheltet a hallgatás joga nem hatal- Be.-módosítás, amely arra irányult, hogy előzetes le-mazza fel arra, hogy maga döntse el a korábbi vallomá- tartóztatás indítványozása esetén a gyanúsított szá-sának sorsát.26 Ennek alkotmányos aggályait az Alkot- mára át kell adni azokat a nyomozási iratokat, ame-mánybíróság oszlatta el, amikor megerősítette, hogy a lyekre az indítványt alapozzák.29 A Be, ezen módosítá-Miranda-figyelmeztetés miatt nincs joga eldönteni a sa garanciális szempontból érthető és örvendetes,vádlott korábbi vallomásának sorsát.27 ugyanakkor a módosított szabály a terhelti vallomás bizonyító erejét is gyengíti.7. A „VISSZAVONT VALLOMÁS” PROBLÉMÁJA Az ítéletekben gyakori tehát, hogy a bíróság azért Az angolszász tárgyalási rendszernek alapvető jel- nem fogadja el a tárgyaláson tett vallomást, mert a vád-lemvonása, hogy ha a vádlott úgy dönt, hogy vallomást lott nem tudta megindokolni, hogy miért tért el a ko-tesz, akkor sor kerül tanúkénti kihallgatására, és ebben rábbi nyomozati vallomásától.30 Ugyanakkor a közvet-az esetben igazmondási kötelezettség terhelti. A konti- lenség elvéből következik, hogy a terhelt kihallgatásáranentális, így a hazai megoldás is azonban egészen más sort kell keríteni a tárgyaláson, hiszen a jegyzőkönyvrendszert jelent. A terhelti vallomás bizonyíték, de is- sok mindent nem tud visszaadni, különösen a vallomásmét csak hangsúlyoznám, hogy véleményem szerint metakommunikációs vonatkozásait.31olyan bizonyíték, amely eleve önmagában hordozza sa-ját maga hiteltelenségét. Álláspontom szerint éppen a 8. A VALLOMÁS IGAZSÁGTARTAMÁTbizonyíték lényegével ellentétes ez a tulajdonsága a ter- BEFOLYÁSOLÓ INTÉZMÉNYEKhelt vallomásának. Ennek az lesz az eredménye, hogy aterhelti elkövetést tagadó vallomás önmagában mindig Láthattuk, hogy mivel a terhelt nem köteles igazatgyengébb bizonyító erővel fog rendelkezni a többi bizo- mondani, valamilyen módon „egyensúlyba” kell hozninyítékhoz képest. nyilatkozatát a bizonyító erő szempontjából más bizo- nyítékokhoz képest. A Be. által ismert poligráf alkalma- Mivel nincs igazmondási kötelezettség, ezért a ter- zása a terhelti vallomás ellenőrzésére alkalmatlan vé-helti vallomások egymásnak teljesen ellentmondóak is dekezési eszköz. Győzni nem, csak veszíteni lehet azlehetnek, vagyis az derülhet ki, hogy a terhelt össze- eredményével. A bíróságok hozzáállása ugyanis abbanvissza beszél a büntetőeljárás során. Persze a Be. előír- összegezhető, hogy amennyiben a poligráfos vizsgálatja, hogy ha a terhelt vallomása a korábbi vallomásától eredménye megegyezik a bíróság meggyőződésével,eltér, akkor ennek okát tisztázni kell. Azt azonban nem akkor hivatkozik rá, ha pedig nem, akkor elutasítja, hi-részletezi, hogy a tisztázást hogyan kell elképzelni, mi szen az nem bizonyíték.32van akkor, ha a terhelt nem ad magyarázatot az elté-résre. Az angolszász jogfelfogás szerint a nem eskü alatt tett nyilatkozat nem megbízható.33 A hatályos hazai jo- Kijelenthető-e, hogy a terhelt a saját vallomásának gunk azonban nem ismeri ezt a jogintézményt.34 A ter-ura? Úgy tűnhet első ránézésre a Be. vonatkozó alapel- helti vallomás éppen ezért nem erősíthető meg ezzel azveit vizsgálva, hogy ez bizony így van, de ha alaposab- eszközzel sem. Így van ez a polgári eljárásban is, hiszenban körüljárjuk a kérdést, akkor egészen más megvilá- a Pp. expressis verbis kimondja, hogy eskünek a perbengításba kerül ez a jog. A terhelt „visszavonhatja” koráb- helye nincs. Ugyanakkor a Plósz-féle polgári perrend-ban tett vallomását azáltal, hogy azt nem tartja fenn.Igen ám, de ahogyan azt már előzőleg is érintettem, a 29  Ha az indítvány tárgya előzetes letartóztatás elrendelése, a gyanúsí-Miranda-figyelmeztetés miatt fel lehet olvasni a koráb- tottnak és a védőnek megküldött indítványhoz csatolni kell azoknak a nyo-bi vallomását, így nem tudja negligálni azt. Ebből pedig mozási iratoknak a másolatát, amelyekre az indítványt alapozzák. Ha azaz következik, hogy nem megtagadni, hanem éppen el- indítvány tárgya az előzetes letartóztatás meghosszabbítása, a gyanúsí-lenkezőleg, újra vallomást kell tennie, amely tartalmi- tottnak és a védőnek megküldött indítványhoz csatolni kell azoknak az in-lag eltér a korábbi vallomásához képest.28 A bizonyító dítványt megalapozó nyomozási iratoknak a másolatát, amelyek az előze-erő szempontjából ez a következetlen védekezés tipi- tes letartóztatás tárgyában hozott legutóbbi döntést követően keletkeztek.kus esete, amely a vádat erősíti meg többnyire. Itt csak 2015. évi LXXVI. törvény egyes büntetőjogi tárgyú törvények módosítá-utalok a korábban elmondottakra, az először tagadó, sáról. 6. § (2) bek.majd később beismerő vallomás bizonyító erejére. 30  Aladits – Bencze i. m. 12. A bíróság a nyomozás során tett vallomásnak ki- 31  Bócz Endre: A büntetőeljárásbeli bizonyítás néhány szemléleti ésemelt jelentőséget tulajdonít. Többnyire arra hivatko- elméleti kérdése. Magyar Jog, 2008/2. 80. Ehhez jómagam hozzátenném, hogy a közvetlenség elve segít abban is, hogy legalább a tárgyaláson ki- 25  Cséffai Attila Csaba: A közvetlenség elve és a hallgató vádlott. Bel- derül, hogy a terhelt a nevén kívül írni sem tud.ügyi szemle, 2014/3. 76. 32  Aladits – Bencze i. m. 7. 33  Kelemen Ágnes: A bizonyítás egyes kérdései a büntető eljárásban 26  1994. évi XCII. törvény miniszteri indokolása. Angliában. Magyar Jog, 1991/8. 487. 27  793/B/1997. AB határozat. 34  Nyilván itt a bizonyításban betöltött szerepét illetően. A közszolgá- 28  Herke – Fenyvesi – Tremmel i. m. 157. lati dolgozók ugyanis esküt tesznek, de ez nem egy eljárásjogi intéz- mény, hanem a jogviszony létrejöttének (illetve a munkába állásnak) fel- tétele.| 40 ELJÁRÁSJOGI SZEMLE /2016   2

tartás35 ismerte az eskü intézményét. A bíróság mind- nyítás értékét illetően nem befolyásolja.41 Mégis szere-két felet meghallgatta a perben, de csak az egyik felet pe van a terhelti vallomás bizonyító erejét tekintve abocsátotta esküre azért, hogy elkerülje az ellentétes es- védői jelenlétnek, csak igen ellentmondásos módon. Azkütételt.36 A szintén Plósz Sándor nevével fémjelzett ítéleti indokolás ugyanis előszeretettel hivatkozik arra,bűnvádi perrendtartás37 ugyancsak rendelkezett a hogy a terhelt a nyomozás során védői jelenlét során„megesketésről” a tanúk esetében. tett önmagára terhelő vallomást, ezért az a bizonyítás során minden kétséget kizáróan a terhet terhére érté- Az angolszász tárgyalási rendszerre szeretnék vis�- kelhető. Paradox módon tehát éppen a védő jelenléteszautalni, hogy mód van a terhelt tanúkénti meghall- „ártalmas” a terheltre nézve, mert quasi ez garantáljagatására, aki eskü alatt vall ilyenkor. Ez azonban csak az eljárás törvényszerűségét és adja a vallomás bizo-1898 óta van így, mert azt megelőzően úgy gondolták, nyító erejét.hogy felesleges a potenciális esküszegőt megesketni.38A kontinentális jogban ismert „senki nem lehet tanú a Ezt erősíti meg az Alkotmánybíróság vonatkozó ha-saját perében” elvnek teljesen ellentmondana ez a fel- tározata is. A testület a 8/2013. (III. 1.) AB határozat-fogás. A hatályos Be. sem a terhelt, sem pedig a tanú ban kifejtette, hogy a bírósági tárgyalás során tett val-esetében nem teszi lehetővé az esküt, azonban ismeri a lomásokéhoz képest a nyomozás során beszerzett ter-szembesítés intézményét. Az eskünek és a szembesí- helti vallomások önkéntessége tekintetében jóval többtésnek is erkölcsi (vallási), lélektani hatása lehet, alkalommal merül fel kétség. A vallomások önkéntessé-amely a nyilatkozót arra próbálja sarkalni, hogy igazat géről abban az esetben lehet meggyőződni az AB érve-mondjon. lése szerint, ha a nyomozást folytató hatóságok igazol- ják, hogy a terheltet védő eljárásjogi garanciáknak ér- Azt láthatjuk, hogy a jogtörténeti fejlődés a tortúrá- vényt szereztek. A védői jelenlét hiánya azonban egye-val kicsikart vallomás mindenekfelettiségétől eljutott nesen elvezethet a bizonyíték negligálásához is. Azodáig, hogy az bizonyítékként egyenesen nem is érté- AB-határozat éppen azt szögezte le, hogy a védőt a ter-kelhető. helti kihallgatás helyéről és időpontjáról igazolható módon, olyan időben kell értesíteni, hogy a védőjének9. A BIZONYÍTÓ ERŐ ÉS A VÉDŐ ÖSSZEFÜGGÉSEI lehetősége legyen az eljárási törvényben foglalt jogait gyakorolni és a terhelti kihallgatáson részt venni. Ilyen A védő számára a terhelti nyilatkozatok különöskép- értesítés elmaradása esetén a terhelt vallomása bizo-pen fontos szerepet töltenek be. A védőnek a gyanú köz- nyítékként nem értékelhető.42lése pillanatában ugyanis el kell tudnia dönteni azokbólaz információkból, amelyeket a gyanúsítottól, illetve Ügyvédi etikai szempontból mindig érzékeny problé-esetlegesen a nyomozó hatóságtól tud meg, hogy mi az ma, ha a védő tudatában van annak, hogy a terhelt elkö-észszerű védekezési taktika. A helyzetfelismerő képes- vette a bűncselekményt, illetve, hogy valótlan tényeketségről van itt szó, amelynek során a védőnek választa- állít a kihallgatásakor. A védő elviekben nem működhetnia kell, hogy tegyen-e vallomást ügyfele és mire ter- közre abban, hogy szándékosan tegyen valótlan vallo-jedjen ki a vallomás. Itt most nem is beszélek arról a mást a terhelt. Azonban meggyőződésem szerint a vé-problémáról, amely a bizalmi viszonyra, illetve annak dekezést rendkívüli korlátok közé szorítaná, ha ez ahiányára vonatkozik ügyvéd és ügyfél között és ami je- Be.-ben rögzített szabály is lenne. A védő szerepe tehátlentősen megnehezíti a védői munkát. Az azonban vi- nem korlátozódik a mentő körülmények feltárására,tathatatlan, hogy önmagában a védői jelenlét hatéko- hanem véleményem szerint minden (nem tiltott) esz-nyan gátolhatja meg a visszaélést az eljárásban. Talán közt fel kell használnia védence érdekében.éppen nem véletlenül kísérelte meg a jogalkotó azt aBe.-módosítást, amely a kiemelt jelentőségű ügyekben 10. ÖSSZEGZÉS ÉS KÖVETKEZTETÉSEKnapokra elzárta volna a fogva tartott terheltet a védőjé-től39. A rendelkezés súlyos alkotmányos aggályokat ve- Álláspontom szerint jól mutatja az eltérést a Ket. és atett fel, így megsemmisítette az Alkotmánybíróság.40 Be. az ügyféli nyilatkozatra vonatkozó felfogása között a két eljárási törvényben megfogalmazott alapelv, illet- Bócz Endre tanulmányában kifejti, hogy a kihallgatá- ve legfőképpen azok gyakorlati értelmezésének kü-son tett védői észrevétel címzettje nem a nyomozó, ha- lönbsége. A közigazgatási hatósági eljárás az ügyfél jó-nem a jegyzőkönyv, így a nyomozó véleményét a bizo- hiszeműségéből indul ki, vagyis ha a hatóságnak kétsé- ge merülne fel, akkor neki kell bizonyítani az ügyfél 35 1911. évi I. törvénycikk a polgári perrendtartásról. rosszhiszeműségét. Az ügyfél jóhiszeműségét tehát vé- 36  Osztheimer Katalin: Az eskü szerepe a polgári eljárásjog történeté- lelmezni kell. A büntetőeljárás során az ártatlanság vé-ben. De iurisprudentia et iure publico, 2010/2. 8. lelmének azt is magában kellene foglalnia, hogy a ter- 37  1896. évi XXXIII. törvénycikk a bünvádi perrendtartásról. helt meg nem cáfolt vallomásának eredményeképpen 38  Tóth Mihály: A „Magyar Miranda” első néhány éve. In: Erdei Árpád(szerk.): Tények és kilátások. Tanulmányok Király Tibor tiszteletére. Buda- 41  Bócz i. m. 78. o.pest, Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó, 1995. 66. 42  Az AB-határozat kirendelt védőre hivatkozik, de természetesen 39  Kiemelt jelentőségű ügyben elrendelt őrizet legfeljebb százhúsz óráig irányadó a meghatalmazott védőre is. Gyakorlatban nyilván a kirendelttarthat. Az őrizet első negyvennyolc órájában a terhelt és a védő érintkezé- védő esetében merül fel, hogy hajlamosak a hatóságok az értesítést for-se a konkrét ügy egyedi körülményei alapján az ügyész intézkedésére meg- málisan értelmezni.tiltható. Az intézkedés ellen jogorvoslatnak nincs helye. Be. 554/G. § 40  Az Alkotmánybíróság a 166/2011. (XII. 20.) AB határozatának 5–6.pontjával megsemmisítette 2011. december 20. napjával./2016   2  |ELJÁRÁSJOGI SZEMLE 41

bűncselekmény hiánya miatt fel fogják menteni. A bírói láthattuk, hogy az önmagát is vádoló terhelt vallomásátgyakorlat azonban másképpen alakul, mert bizonyí-tottság hiányában kerül sor a felmentésre, így a bűnös- fogadja el a bíróság a tettestársak tagadásával szem-ség látszata is fennmarad.43 ben. Az először tagadó, majd beismerő terhelti vallo- más súlya is erősebb, mintha azonnal beismerő vallo- A szabad bizonyítás elve a vizsgált mindhárom eljárá- más született volna. Láthattuk továbbá, hogy ambi-si kódexben fellelhető, amelyből az következik, hogy a valens a védő szerepe a bizonyítékok értékelése során.bizonyítékoknak nincs törvényben előre meghatározott Az nem kétséges, hogy a védő jelenléte és különösen azbizonyító ereje. Azonban véleményem szerint mégis fel- aktív közreműködése a terhelt számára előnyös, márállítható egyfajta rangsor a terhelti vallomások eseté- önmagában a büntetőeljárási garanciák érvényesüléseben. A hatékony védekezés szempontjából az ellentmon- szempontjából is. Az ügyvédi jelenlét során tett terhelődásmentes és következetes érdemi vallomás megelőzi a vallomás esetén viszont a bíróság rendszerint hivatko-hallgatást. Ezzel nem azt kívánom kijelenteni, hogyminden esetben „jobb beszélni, mint hallgatni” azt vi- zik is arra, hogy kétség sem merülhet fel, bizonyíték-szont igen, hogy a vallomás megtagadását a gyakorlat- ként értékelhető ez a beismerés.ban mégiscsak a terhelt terhére értékelik. Nem azt sze-retném tehát sugallni, hogy minden áron vallomást kell A jogállami büntetőeljárás aspektusából véleményemtennie a terheltnek, de a hallgatást felváltó tagadó vallo- szerint ajánlatos lenne, ha a Miranda-figyelmeztetésmás nem sokat fog érni a bizonyító erő rangsorában. körében nemcsak az hangozna el, hogy bizonyítékként Kitértem arra is, hogy milyen szerepe van a beismerő felhasználható a terhelt vallomása, hanem kifejezettenvallomásnak a bizonyító erő tekintetében. Ennél azt az is, hogy későbbi tagadása vagy hallgatása esetén is ez a vallomás már mindenképpen bizonyíték lesz. Ez 43  Karsai Krisztina – Katona Tibor: Az ártatlanság vélelme és a vád- persze jól tudom, burkoltan benne van jelenleg is a fi-lott meg nem cáfolt védekezése. Jogtudományi közlöny, 2010/4. 179. gyelmeztetések között, azonban a vádlottak gyakran már csak a tárgyaláson szembesülnek azzal a helyzet- tel, hogy a vallomás ugyan megváltoztatható, de valójá- ban nem ők az urai saját vallomásuknak.GONDOLATOK A PERKÖLTSÉG ELLENI FELLEBBEZÉSILLETÉKÉRŐLavagy: minősülhet-e a perköltség főkövetelésnek a fellebbezési eljárásban?UDVAROS JUDITügyvéd1. BEVEZETÉS; alapján: a Pp. 233. §-ának (1) bekezdése ezt lehetővé te- A TÁRGYALT PROBLÉMAKÖR szi, kizáró törvényi rendelkezés pedig nincs.1 Előfordul, hogy a pernyertességbe, mint örömbe Az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény („Itv.”)üröm vegyül: jóllehet a perbe vitt főkövetelés és annak 37. § (1) bekezdése értelmében a bírósági eljárásért azjárulékai tekintetében megvalósult a felperes elérni kí- Itv.-ben megállapított illetéket kell fizetni. Minthogy avánt célja, azonban az ügyvédi munkadíjnak, mint a fellebbezési (másodfokú) bíróságnak az elsőfokú hatá-perköltség részének megállapításánál az elsőfokú bíró- rozat elleni fellebbezést elbíráló eljárása nem olyan eljá-ság ceruzája az általa elvártnál vékonyabban fogott. rási cselekmény (szolgáltatás), amely az Itv. 67. §-ábanVagy ellenkezőleg: az alperes, belátván a felperes iga- említett módon megállapított díjfizetési kötelezettségzát, belenyugodna a bíróság döntésébe, azonban az alá esik2, a perköltség – ekként az annak részét képezőügyvédi munkadíjnak a pernyertes fél javára megítélt ügyvédi munkadíj összegének megállapítása – elleni fel-összegét eltúlozottnak látja. lebbezést illeték lerovása mellett kell benyújtani.3 Ezen helyzetben semmilyen törvényi akadálya nin- 1  A Pp. 233. § (3) bekezdése a perköltség tárgyában hozott végzés elle-csen az elsőfokú határozat elleni fellebbezésnek csak a ni fellebbezést megengedi (lásd PK 202. is), az ítélet elleni fellebbezésreperköltség részét képező ügyvédi munkadíj összegé- vonatkozó szabályok Pp. 259. §-a szerinti alkalmazása nem kizárt, mivelnek megváltoztatása – annak felemelése vagy éppen le- a Pp. 257. és 258. §-ai nem rendelkeznek másként.szállítása – érdekében, a Pp. 253. § (2) és (3) bekezdése 2  Itv. 37. § (2) bekezdése, Itv. 67. §-a. 3  A Pp. 235. § (2) bekezdése értelmében az illeték lerovásának hiánya| 42 ELJÁRÁSJOGI SZEMLE /2016   2

A jelen értekezéssel célom annak indokolt bemutatá- Jóllehet a főkövetelés és a járulékok – vagy akár per-sa, hogy az Itv. szabályozásának hiányossága miatt a ki- költségigény – érvényesítése elválhat egymástól, a perzárólag a perköltség megállapítása miatti fellebbezé- főtárgya csak önállóan érvényesített követelés lehet8.sek tekintetében a perköltséget az illeték megfizetése A járulékkövetelés (vagy perköltségigény) tehát csakszempontjából, valamint a másodfokú eljárásban kény- akkor válhat a per főtárgyává, ha azt önállóan érvé-szerűen a per főtárgyaként – ezen belül is főkövetelésként nyesítik.– kezeli a bírói gyakorlat akkor is, ha az elsőfokú eljárás-ban nem ez volt a főkövetelés.4 Álláspontom, hogy a Pp. E helyütt szükséges megemlíteni egy másik fogalmatés az Itv. összhangja hiányzik, amelyet az Itv. perköltség is: az ügy érdemét. A Pp. 212. §-ának (1) bekezdése ér-elleni fellebbezés illetékére vonatkozó szabályainak telmében „a bíróság a per érdemében ítélettel, a per so-körében helyet foglaló Itv. 48. §-ának módosításával le- rán felmerült minden más kérdésben – ideértve a perhetne – és kellene is – megteremteni. megszüntetését is – végzéssel határoz”. Az érdemi dön- tés korlátairól rendelkező Pp. 215. §-a alapján „a döntés2. A PER FŐTÁRGYA, FŐKÖVETELÉS, nem terjedhet túl a kereseti kérelmen, illetőleg az el- AZ ÜGY ÉRDEME lenkérelmen; ez a szabály a főkövetelés járulékaira (ka- mat, költség stb.) is kiterjed.” Ezzel összhangban, ha a A per főtárgyának fogalmát a Pp. közvetlenül nem ha- másodfokú bíróság a Pp. 253. § (1) bekezdése alapjántározza meg, közvetetten azonban igen. A per főtárgyá- „az ügy érdemében” dönt, a Pp. 253. §-ának (2) bekez-nak meghatározása a Pp.-nek a pertárgy értékével kap- désének alkalmazásával az elsőfokú bíróság ítéletétcsolatos szabályából tűnik ki: a Pp. 24. §-a ugyanis úgy helybenhagyja, ha az „érdemben” helyes, ellenkezőrendelkezik, hogy a pertárgy értékének megállapításá- esetben az elsőfokú bíróság ítéletét egészben vagynál a keresettel érvényesített követelés vagy más jog ér- részben megváltoztatja.téke irányadó. A per főtárgya ekként a keresettel érvé-nyesített követelés vagy más jog. Könnyű belátni: érdemi döntés lesz az elsőfokú ítélet ellen csak a perköltség tekintetében benyújtott felleb- A Pp. pertárgy értékének megállapítását szabályozó bezés elbírálása – ebből azonban nem vonható le olyan25. §-ának (4) bekezdése további támpontot nyújt, ami- következtetés, hogy ettől a perköltség maga főkövete-kor elkülöníti a főkövetelést és annak járulékait. Eszerint léssé, a per főtárgyává válna.a pertárgy értékének megállapításánál „a főkövetelésjárulékai […] – kivéve az önállóan érvényesített kamat- Leginkább a perbeli egyezség9 körében érzékelhető,és egyéb járulékkövetelést – az érték megállapításánál hogy az ügy érdeme az ügy főtárgyához képest szélesebbfigyelmen kívül maradnak…”. körű: az egyezség keretében a felek rendezhetik azon jogosultságaikat és kötelezettségeiket is, amelyek a per Ebből az vezethető le, hogy – együttes érvényesíté- főtárgyán túlmutatnak, mi több, nem is voltak perbesük esetén – a per főtárgyát a főkövetelés és annak járu- vitt igények.lékai is képezik. A per főtárgya tehát a felperes perbevitt anyagi jogi igénye. Természetesen nincs akadálya Mindaz, amiről a bíróság dönt, az ügy érdeméhez tarto-annak, hogy a főkövetelést a járulékok nélkül érvé- zik – de az érdemben eldöntendő kérdések ettől még nemnyesítse a felperes. Ugyanígy: csak a járulékok is érvé- válnak teljeskörűen a per főtárgyává.10nyesíthetők önállóan, a főkövetelés nélkül.5, 6 amelyesetben az önállóan érvényesített járulékkövetelés a Az ügy érdeméhez tartozik ekként a perköltségigényfőköveteléssé. is, hiszen abban is érdemben kell dönteni.11 12 Ettől azonban a perköltségigény még nem lesz sem főkövete- Mivel jogszabály nem szól ellene, elképzelhető, hogy lés, sem a per fő tárgya – mégis: a fellebbezési eljárás-egy pernek a főtárgya csak perköltség-követelés – ezen ban, illetékkiszabási szempontból a főköveteléssel esikbelül ügyvédimunkadíj-követelés legyen7. A jelen érteke- egy tekintet alá. A jelen értekezés szerint ezen lennezés célja azonban a probléma felvetése kapcsán jelzett szükséges változtatni az Itv. módosításával.azon jelenség, amikor a perköltség-követelés nem önálló-an kerül érvényesítésre. 8  Pp. 25. § (4) bekezdés. 9  Pp. 148. §.azt eredményezi, hogy a fellebbezés „más okból kiegészítésre […] szo- 10  A BH 1991.458. sz. eseti döntés a „perbe vitt igény főtárgya” kifeje-rul”. A bíróság a felet a Pp. 237. §-a alapján – az ott meghatározott jogkö- zést használja.vetkezmény terhe mellett – az illeték lerovására hívja fel. 11  A 2005. évi CXXX. törvény 14. §-ához fűzött indokolásában – bár a jelen értekezés témájához képest más, a felülvizsgálattal kapcsolatos 4  A főkövetelés járulékaira is kiterjeszthető lenne a megfontolás. megfontolások alapján – fogalmazott meg a jogalkotó olyan gondolatot, 5  Ebben az esetbe, ha főkövetelés összege és az arra vonatkozó anyagi amely szerint „[…] a kamatfizetés és a perköltség kérdése a másodfokújogi jogosultság korábban jogerős döntéssel nem került elbírálásra, ak- eljárásban gyakorlatilag az ügy érdemének minősül […]”. Ezzel a 2005.kor ez is bizonyítás tárgya. évi CXXX. törvény tárgyán túlmutató körben is egyetértek. A jelen érte- 6  Pp. 25. § (4) bekezdés. kezésben tárgyalt probléma megoldását az ügy érdemével kapcsolatos 7  Nem szól semmi pl. az ellen, hogy perköltség-követelés váljon a per fő megállapítás azonban nem segíti, mivel ez nem indokolja a nem önállóantárgyává (elképzelhető olyan eset, amikor egy kibocsátott fizetési meg- érvényesített perköltségigény illetéklerovás szempontjábóli főkövete-hagyás tekintetében a kötelezett csak a perköltség tekintetében él el- lésként való kezelését a fellebbezési eljárásban.lentmondással, amely esetben az ellentmondás alapján perré alakult el- 12  A Pp-nek a 2005. évi CXXX. törvény 14. §-ával megállapított 271. §járásban már csak a perköltség-követelés tekintetében lesz szükség a (1) bekezdés c) pontja értelmében nem volt helye felülvizsgálatnak „ajogosult általi keresetindításra. jogerős határozatnak csupán kamatfizetésre, illetve a perköltségre vo- natkozó rendelkezései ellen, kivéve ha a fellebbezés is kizárólag az első- fokú határozat e rendelkezései ellen irányult”. E rendelkezés 2006. janu- ár 1. napjától 2012. augusztus 31. napjáig volt hatályban./2016   2  |ELJÁRÁSJOGI SZEMLE 43

3. A PERTÁRGY ÉRTÉKE; JELENTŐSÉGE bíróság az eljárása végén fogja megállapítani: a bíró­ AZ ILLETÉKKISZABÁS SZEMPONTJÁBÓL sági eljárásban megállapítható ügyvédi költségekről szóló 32/2003. (VIII. 22.) IM rendeletnek („IM r.”) vagy A pertárgy értékének megállapításánál tehát a kere- a 2. §-ában, vagy a 3. §-ában meghatározott keretek kö-settel érvényesített követelés vagy más jog értéke az zött – mindenkor azonban mérlegeléssel.irányadó.13 Ezen esetekben a pertárgy értéke a Pp. elté-rítő rendelkezése14 folytán az érvényesített követelés 4. A PERKÖLTSÉG FOGALMAvagy jog értékétől függetlenedik.15 A Pp. 75. §-ának (1) bekezdése szerint perköltség A pertárgy értékére vonatkozó szabályozás alapján mindaz a költség, ami a felek célszerű és jóhiszemű per-nem lehet kétség afelől, hogy – jóllehet a pertárgy érté- vitelével kapcsolatban akár a bíróság előtt, akár a bíró-ke nem feltétlenül azonos a vitás követelés vagy jog ér- ságon kívül merült fel20. A törvényhely (2) bekezdésetékével –, a pertárgy értéke – azaz a vitás követelés szerint a perköltséghez hozzá kell számítani a felet kép-(vagy más jog) értéke – a per főtárgyához, azon belül a viselő ügyvéd munkadíját is21.főköveteléshez kapcsolódik. A per főtárgyának illeték-szempontú megközelítésével azon eredményhez jutha- A Pp. tehát a perköltséget a felek célszerű és jóhisze-tunk, hogy az illeték kiszabása szempontjából a főköve- mű pervitelével kapcsolatos költségként definiálja22,telés értéke (járulékok nélkül) a kiindulópont. amelyhez (többek között) a felet képviselő ügyvéd készkiadása és munkadíja is hozzászámítandó23, 24. Nem A pertárgyértéket a felperesnek kell megjelölnie16. Ha vitásan az Itv. 37. § (1) bekezdése értelmében a bíróságia bíróság hatásköre a pertárgy értékétől függ, úgy a eljárásért az Itv.-ben megállapított és megfizetett ille-pertárgyértéket a keresetlevélben meg kell jelölni, hi- ték is a perköltség része.szen a keresetlevélből a bíróság hatáskörének megálla-pításához szükséges adatoknak17 ki kell tűnniük18, 19, a A perköltség tehát a felperes anyagi jogi igénye érvé-jelen értekezés szempontjából azonban a hatásköri nyesítésével (illetőleg az ezzel szembeni védekezéssel)kérdéseknek nincs jelentősége. összefüggő, a perköltség fogalmából eredően a felek cél- szerű és jóhiszemű pervitelével kapcsolatos költség25. A pertárgy értékének illetékkiszabás szempontjábóli Ez nem a per főtárgyának valamiféle, az érvényesítettjelentőségét az Itv. 39. § (1) bekezdése adja, amely sze- követeléshez vagy joghoz tapadó, a követelés anyagi jogirint a polgári peres és nemperes eljárásban az illeték lényegéhez kapcsolódó járuléka, hanem a követelés ér-alapja (ha törvény másként nem rendelkezik) az eljárás vényesítése (vagy az ezzel szembeni védekezés) köré-tárgyának az eljárás megindításakor fennálló értéke, jog- ben és érdekében alkalmazott eljárásjogi jogcselekmé-orvoslati eljárásban pedig a vitássá tett követelés vagy nyek ellenértékeként felmerült költség, kiadás.követelésrész értéke. A perköltség (benne az ügyvédi munkadíj) tehát nem Az eljárás megindításakor az Itv. 42. § (1) bekezdése része a keresettel érvényesített jognak vagy követelés-értelmében az Itv. 39–41. §-aiban meghatározott ille­ nek, és e követelés vagy jog járulékának sem tekinthe-téka­ lap után kell az illeték mértékét megállapítani. Az tő, azaz nem lehet főkövetelés, és ezen túlmenően sem ké-eljárás megindításakor – azaz az elsőfokú eljárásban – pezheti a per főtárgyát – akkor sem, ha arról érdembencsak a főkövetelésnek az értéke lehet ismert, amely a kell dönteni.pertárgyértékre vonatkozó szabályok alapján illeték-alap lehet. 5. AZ ÜGYVÉDI MUNKADÍJ MEGÁLLAPÍTÁSA Ha van önállóan érvényesített követelés, akkor a per- A Pp. 79. §-ának (1) bekezdése szerint a bíróság a per-tárgy értékéhez nyilvánvalóan nem számíthatók hozzá költség összegét a fél által előadott és a szükséghez iga-az ezen követelés érvényesítése érdekében felmerült, zolt adatok figyelembevételével; felszámítás illetőlegilletőleg felmerülő, a perköltség körébe tartozó tételek, igazolás hiányában a per egyéb adatai alapján határoz-ekként pl. az eljárás kezdetén lerovandó illeték, az elő- za meg. Ez a meghatározás bírói mérlegeléssel történik;zetes bizonyítás keretében kifizetett szakértői költség, az ügyvédi munkadíj tekintetében e bírói mérlegelésés az ügyvédi munkadíj sem. kereteit és tartalmát az IM r. 2. és 3. §-ai írják körül. Ez utóbbi tekintetében könnyű belátni, hogy az ügy-védi munkadíj megítélhető összege még csak közelítő-leg sem ismert az eljárás kezdetén, mert ezt az elsőfokú 13  A Pp. 24. §-ának (2) bekezdése által felsorolt esetekben ugyanakkor 20  A törvényben meghatározott kivételeket nem tekintve.el kell térni az érvényesített követelés vagy jog valós értékétől. 21  A bírósági eljárásban megállapítható ügyvédi költségekről az IM r. az ügyvédekről szóló 1998. évi XI. törvény 131. §-ának (1) bekezdésében 14  Pp. 24. § (2) bekezdése. adott felhatalmazás alapján rendelkezik. 15  Ezen eseteknek a jelen értekezés szempontjából nincs jelentősége. 22  Pp. 75. § (1) bekezdés. 16  Pp. 26. §. Ugyanitt: a pertárgy értékét a bíróság is meghatározhatja. 23  Pp. 75. § (2) és köv. bekezdések. 17  Pp. 121. § (1) bekezdésének c) pontja. 24  A jelen értekezésnek nem célja a perköltség fogalmával, megállapítá- 18  Ekként a meghatározható perértékű ügyek tekintetében Pp. 22. §- sának mikéntjével, előlegezésével, viselésével, a költségkedvezmények-ának (1) bekezdése és a 23. § (1) bekezdésének első fordulata a járásbíró- kel kapcsolatos rendelkezések teljes körű ismertetése.ság és a törvényszék hatásköre szempontjából, vagyonjogi kérdésekben 25  Pp. 75. § (1) bek.(a törvényi kivételeket nem tekintve) 30  000 000 Ft-nál húzza meg azértékhatárt. 19  A meg nem állapítható pertárgyértékű perek vonatkozásában az Itv.39. § (3) bekezdése, és a 32/2003. (VIII. 22.) IM r. 3. §-ának (3) bekezdésetartalmaz rendelkezést.| 44 ELJÁRÁSJOGI SZEMLE /2016   2

5.1. AZ ÜGYVÉDI MUNKADÍJ MEGÁLLAPÍTÁSA A harmadik különbség – jóllehet az IM r. mind a 2. §, A PERTÁRGY ÉRTÉKÉTŐL FÜGGETLENÜL mind a 3. § esetében abból indul ki, hogy az érvényesí- tett összeg a mérlegelés kiindulópontja, valamint, hogy Az IM r. 2. § (1) bekezdésének a) pontja értelmében a a bíróság a pertárgyértékre utalással érvényesített ös�-fél pernyertessége esetére igényelheti, hogy részére a szeget30 a jogszabályhely által körülírt esetekben31 in-bíróság az ügyvéd munkadíjának és készkiadásainak dokoltan mérsékelheti – az, hogy az IM r. 3. §-ára alapí-címén kötelezze a pervesztes felet a fél és a képviselője tott kérelem szerinti munkadíjat a kereteken túlmenő-között létrejött ügyvédi megbízási szerződésben kikö- en fel is emelheti32, ugyancsak indoklási kötelezettségtött megbízási díj megfizetésére26. Az ügyvédi megbí- mellett33.zási díjat a felek és jogi képviselőik – minthogy az ügy-védi megbízási díj szabad megállapodás tárgya27 – a A bírói gyakorlat ebben a kérdésben, szemléletben tö-pertárgyértéktől függetlenül is meghatározhatják: az retlen akkor is, ha időközben az ügyvédi munkadíjatügyvédi megbízási díj ez esetben a pertárgy értékéhez megállapító jogszabályok több ízben is megváltoztak.nem kapcsolódik. A lefelé történő korrekció során azonban a bíróság mérle- gelése a pertárgyértéket teljesen nem hagyhatja figyel- Az IM r. 2. §-ának (2) bekezdéséből – amely szerint a men kívül, hiszen az IM r. a perértéket tette a díjmegál-munkadíj összegét a bíróság a jogszabályhely által kö- lapítás alapjául.34, 35rülírt esetekben, indokoltan mérsékelheti – az követke-zik, hogy az így megállapodott megbízási díj egyfelől 6. A PERTÁRGY ÉRTÉKÉNEK JELENTŐSÉGEegy maximális összeg, amelynek a felemelésre a jogsza- A FELLEBBEZÉSI ILLETÉK KISZABÁSAbály okszerűen nem ad lehetőséget, másfelől azonban SZEMPONTJÁBÓLkiindulópontja a csak lefelé irányuló korrekció irányábamutatható bírói mérlegelésnek. Az Itv. 39. §-ának (1) bekezdésének második fordula- ta szerint az illeték alapja a jogorvoslati eljárásban a vi-5.2. AZ ÜGYVÉDI MUNKADÍJ MEGÁLLAPÍTÁSA tássá tett követelés vagy követelésrész értéke. Ez a meg- A PERTÁRGY ÉRTÉKÉTŐL FÜGGŐEN határozás két szempont megvizsgálását teszi szüksé- gessé: egyfelől, hogy mi lehet maga a vitás követelés Az IM r. 3. §-ának (1) bekezdése értelmében, díjmeg- (vagy követelésrész), másfelől pedig, hogy mi lehet en-állapodás hiányában, vagy, ha a fél ezt kéri, a bíróság a nek az értéke.képviselet ellátásával felmerült munkadíj összegét azIM r. 3. § (2)–(6) bekezdéseiben foglaltak alapján álla- 6.1. A „VITÁS KÖVETELÉSRÉSZ”,pítja meg. Ezen rendelkezések alapján a bíróság az A PER FŐTÁRGYAIM r. 3. §-a (2) bekezdésének a)–c) pontja szerinti, azelsőfokú eljárásban érvényesített főkövetelés alapján A jelen értekezés korábban36 utalt arra, hogy a per-megállapított pertárgyértéket veszi a díjmegállapítás tárgy értéke – azaz a vitás követelés (vagy más jog) ér-alapjául28. téke – a per főtárgyához, azon belül a főköveteléshez kapcsolódik. A per főtárgyának illetékszempontú meg- Az IM r. 2. §-ában szabályozott, a megbízási szerző- közelítésével tehát a fellebbezési eljárásban is azondés alapulvételével kért díjmegállapítás és az IM r. 3. § eredményhez kellene jutni, hogy a fellebbezési illeték(1) bekezdése alapján, a (2)–(6) bekezdésekre figye- megállapítása szempontjából is a főkövetelés értéke alemmel igényelt díjmegállapítás között három lényeges kiindulópont, azaz illetékszempontból a járulékok nemkülönbség figyelhető meg. Egyrészt, hogy ezen, utóbbi jönnek figyelembe (és a perköltség sem); ez alól kivétel,esetben a fél nem konkrét összegben, hanem a jogsza- ha a járulékkövetelést (vagy perköltség-követelést,bályhelyre történő utalással terjeszti elő a kérelmet.Másrészt, hogy a megállapítható ügyvédi munkadíj fel- BH 1993.557., BH 2003.524., BH 1999.239., Fpk. 1996.61. sz. eseti dönté-ső határa nem matematikai összegszerűségben kerül – sekre.nem is kerülhet – kimutatásra a fél részéről, hanem azIM r. 3. §-a a munkadíj megállapításának kereteit írja 30  Az IM r. 3. §-ának (6) bekezdése szerint a bíróság által a (2)–(5) be-körül, és a bíróság ezen keretek között, mérlegeléssel kezdések alapján megállapítható összeg.állapítja meg a munkadíjat.29 31  IM r. 2. § (2) bekezdése, IM r. 3. § (6) bek. első mondata. 26  Az IM r. 2. §-a (1) bekezdésének b) pontja szerint a fél által képvi- 32  IM r. 3. § (6) bek. második mondata.selője részére költségtérítésként megfizetett indokolt készkiadásokkal 33  IM r. 3. § (6) bek. harmadik mondata.együttes összegben. 34  5/1962. (VI. 19.) IM r., 12/1991. (IX. 29.) IM r., valamint a jelenleg hatályos IM r. [Nem releváns a 8/2002. (III. 30.) IM r.]. 27  Az ügyvédekről szóló 1998. évi XI. törvény 9. §-ának (2) bekezdése. 35  A bírói gyakorlat áttekintése alapján levonható az a következtetés, 28  A jelen értekezés szempontjából az IM r. által meghatározott ös�- hogy nagy perértékű ügyekben az ügyvédi munkavégzés mértékének fi-szeghatároknak illetőleg %-os aránynak nincs jelentősége. Itt jegyzendő gyelembevétele lefelé korrigálja a perérték alapján megállapítható mun-meg ugyanakkor, hogy az IM r. 3. §-ának (5) bekezdése szerint a pertárgy kadíjat. Egyrészt, mert a nagy perérték nem feltétlenül igényel egybenértékeként figyelembe veendő, a fellebbezésben illetőleg felülvizsgálati nagyobb mérvű munkavégzést is, másrészt pedig, mert bizonyos perér-kérelemben „vitatott összeg” – az IM. r. 2. §-ának a)–c) pontjaiból követ- ték felett az annak százalékában kifejezett munkadíj olyan nagy összegkezően – kétséget kizáróan az első fokú eljárásban érvényesített főköve- – sok millió vagy sok tízmillió forint – is lehet, amely szükségképpen nemtelésből vitatott összeget jelenti. állhat arányban a kifejthető munkavégzés mértékével. 29  A jelen értekezésnek nem célja a bírói gyakorlat bemutatása, ezért 36  A Pp. 24. §-a; a jelen értekezés 2. és 3. pontja.csak utal pl. a BH 1985.390., BH 1992.267., BH 1992.643., BH 1992.769.,/2016   2  |ELJÁRÁSJOGI SZEMLE 45

ezen belül az ügyvédi munkadíjat) önállóan érvénye- 7. A FELVETETT PROBLÉMA ÖSSZEFOGLALÁSA,sítik.37 MEGOLDÁSI JAVASLAT Amikor azonban a perköltség-követelés nem önállóan Ez, a hiányos illetékszabályozás miatt kialakult gya-kerül érvényesítésre, akkor az az elsőfokú eljárásban – korlat az ügyvédi munkadíj felemelése iránt fellebbezőokszerűen – soha nem minősül a per főtárgyának (jólle- fél oldaláról azt a további disszonanciát is okozza, hogyhet arról érdemben kell dönteni). Ezért – szemben az az IM r. által adott lehetőséggel élve az elsőfokú eljárásbanItv. 39. §-ának (1) bekezdése alapján, az Itv. speciális nem összegszerűen előterjesztett ügyvédimunkadíj-igénytrendelkezésének hiányában kialakított bírói gyakor- a másodfokú eljárásban kénytelen összegszerűen megjelöl-lattal – nem minősülhetne a per főtárgyának – vitás köve- ni41. Ez azt is jelenti, hogy a fellebbezési eljárásban az IM r.telésnek, illetőleg vitás követelésrésznek – a másodfokú 3. §-a sem a fél, sem a bíróság oldaláról nem jut érvényre.eljárásban sem. Azonban a Pp. egyetlen szabályából sem vezethető le az,6.2. A „VITÁS KÖVETELÉSRÉSZ” ÉRTÉKE hogy amíg a perköltség részét képező ügyvédi munkadíj az elsőfokú eljárásban az IM r. 3. §-a alapján, összegszerű Az Itv. 39. §-ának (1) bekezdése értelmében tehát az megjelölés hiányában kérhető – vagyis annak összegét ailleték alapja az eljárás tárgyának az eljárás megindítá- perköltséget kérelmező fél bírói mérlegelésre bízza –, ad-sakor fennálló értéke, jogorvoslati eljárásban pedig a vi- dig az ügyvédi munkadíj egy fellebbezési eljárásban ezt a jel-tássá tett követelés vagy követelésrész értéke. legét elveszti. A Pp. és az IM r. rendelkezéseinek értelme- zéssel sem lehet tehát olyan gondolatmenethez eljutni, A nem önállóan érvényesített perköltségigény – ben- amely szerint az ügyvédi munkadíjat a fellebbezésbenne az ügyvédi munkadíj – megítélt egésze vagy része, összegszerű meghatározással kellene kérni, miáltal az el-minthogy ez az elsőfokú eljárásban nem volt főkövete- sőfokú bíróság által megítélt ügyvédi munkadíj és az ügy-lés, ekként nem képezte részét a per főtárgyának, a má- védi munkadíj felemelését kérő, fellebbező fél által – a fel-sodfokú eljárásban vitás követelés(rész)nek, vitatott ös�- lebbezési eljárásban immáron számszerűsítve kért – ügy-szege pedig a „vitás követelés(rész)” értékének nem mi- védi munkadíj különbözete, mint illetékjogi szempontbólnősülhet. vitás követelés illetékalapot képezhetne.42 Minthogy azonban az Itv. 37. §-ának (1) bekezdése ér- Ezzel szemben egy eljárásjogi szempontból joghatá-telmében „a bíróság eljárásáért e törvényben megálla- lyos, a perköltség részét képező – az elsőfokú eljárásbanpított illetéket” kell fizetni, a 37. § (2) bekezdése értel- nem önálló követelésként érvényesített – ügyvédi munkadíjmében pedig csak a 67. §-ban említett díjjal fedezett bí- felemelésére irányuló fellebbezés az Itv. rendelkezései alap-rósági eljárási cselekmények nem képezik tárgyát38 a ján azt feltételezi, hogy a fellebbező fél az ügyvédi munka-bírósági eljárási illetéknek, a fellebbezéssel a főkövete- díjat a fellebbezésben és az ennek nyomán induló másodfo-lés érintése nélkül támadott perköltség (ügyvédi mun- kú eljárásban önállóan érvényesített követelésnek, azaz akadíj) kívül esne az Itv. szabályozási körén. A fellebbe- per főtárgyának tekintve összegszerű kérelmet terjesszenző fél tehát a fellebbezésben a főkövetelés érintése nél- elő, valamint az elsőfokú eljárásban megítélt ügyvédi mun-kül vitatott, a főkövetelés részét nem képező perköltsé- kadíj és ezen – első ízben a fellebbezésben összegszerűenget illetőleg annak részét főkövetelésként kénytelen megjelölt, ekként első ízben csak a másodfokú eljárásbankezelni, és ennek megfelelően leróni az illetéket. összegszerűen érvényesített – ügyvédi munkadíj különbö- zetét a másodfokú eljárásban főkövetelésnek, ekként ille­ A bírói gyakorlat ugyanígy kénytelen eljárni, és a fe- téka­ lapnak tekintve rójon le fellebbezési illetéket.43let ennek megfelelően felhívni az illeték lerovására. „Akizárólag a perköltség ellen irányuló fellebbezés esetén Az elsőfokú eljárásban az IM r. 3. §-ának keretei közöttaz 1990. évi XCIII. törvény (a továbbiakban: Itv.) 46. § ügyvédimunkadíj-igényt, és az elsőfokú érdemi határo-(1) bekezdése folytán alkalmazandó Itv. 39. § (1) bekez- zatban ennek alapján megállapított ügyvédi munkadíjdése szerint a perköltség vitás összege[…] [… Ft mínusz felemelése iránti fellebbezést előterjesztő fél – és a bíró-… Ft] jelentette az illetékalapot.”39 „Az ítélőtábla észlel- ság is – az Itv.-t alkalmazni kénytelen a Pp.-vel össz-te ugyanakkor, hogy az alperes fellebbezésére kevés il- hangban nem álló szabályozása alapján is.letéket rótt le, az kizárólag az indoklás elleni fellebbe-zésre elegendő [1990. évi XCIII. törvény az illetékekről Ez a helyzet álláspontom szerint azért állhat fenn,(a továbbiakban: Itv.) 48. §]: erre tekintettel kötelezte mert az Itv. erre a helyzetre nem teremt kivételt: az Itv.őt az elsőfokú perköltség elleni fellebbezés után járó el- 48. és 51. §-aiban a kizárólag a perköltség ellen benyúj-járási illeték lerovására is [Pp. 253. § (3) bekezdés és tott fellebbezés nem szerepel. A jelen értekezésben tár-Itv. 39. § (1) bekezdés].” 40 gyalt disszonancia az Itv. kedvezményezett illetékre vo- natkozó rendelkezéseinek módosításával – a kizárólag a perköltség elleni fellebbezésnek a kedvezményezett ille- tékfizetés körébe történő beemelésével – lenne feloldható. 37  Pp. 25. § (4) bekezdés. 41  Az ügyvédi munkadíj leszállítás iránt fellebbező fél oldaláról az egé- 38  Lásd még Itv. 67. § és a jelen értekezés 1. pontja. szében vitatott ügyvédi munkadíj, vagy a megítélt és az általa abból elis- 39  FIT-H-PJ-2012-1130. bírósági határozat, a Fővárosi Ítélőtábla hatá-rozata polgári ügyben, Fővárosi Ítélőtábla 6. Pf. 20.653/2012/5. mert összeg különbözete lesz az illetékalap. 40  FIT-H-PJ-2006-3. bírósági határozat, a Fővárosi Ítélőtábla ítélete a 42  Az ügyvédi munkadíj leszállítása iránt fellebbező fél oldaláról semFővárosi Bíróság 21. P. 24.262/2004/55. számú ítéletének helyben­hagyásáról. látható a Pp. és az IM r. alapján az a kötelezettség, amely szerint neki ös�- szegszerűen kellene megmondania azt, hogy pontosan milyen összegben vitatja a másik fél jogi képviseletének munkadíját. 43  Hasonlóan a leszállításért fellebbező fél is.| 46 ELJÁRÁSJOGI SZEMLE /2016   2

A HOZZÁTARTOZÓI KÁRIGÉNYEK ÉRVÉNYESÍTÉSÉNEKELJÁRÁSJOGI NEHÉZSÉGEI A MUNKAÜGYI PEREKBENSIPKA PÉTERügyvéd, egyetemi tanársegéd (DE ÁJK)1. BEVEZETÉS, A PROBLÉMA FELVETÉSE bekövetkezett kár megtérítése alól nem mentheti ki ma- gát, azaz felelőssége minden esetben fennáll. Idetartoz- A 2012. évi I. törvény (Mt.) a munkáltatói kártérítési nak mindazok a körülmények (eszközök, energia, mun-felelősséget új alapokra helyezve átalakította a mun- kavállalók), amelyeknek működésére a munkáltatónakkáltató oldalán felmerülő bizonyítási kötelezettsége- tevékenysége során befolyása van. Mindez ugyanakkorket, amivel a kimentés új rendszerét alkotta meg azzal a – Kenderes György szavaival élve – azt is jelenti, hogy acéllal, hogy visszafogja a korábbi bírói gyakorlat alap- korábbi kockázattelepítési jellegű szabályrendszer át-ján kialakult – munkáltatókra meglehetősen kedvezőt- fordult a munkáltatóról a munkavállalóra, azaz a mun-len – folyamatokat.1 A jogalkotó az Mt. 166. § (2) bekez- káltató ellenőrzési körén kívül eső károkat már a mun-dés a) pontjában az előreláthatóság és az ellenőrzési kö- kavállaló viseli.3 Az ellenőrzési körre nézve jelenleg mégrön kívüliség együttes bizonyítását várja el a munkál- nem találkozhatunk a bíróságok által kimunkált egzakttatótól a pernyertesség érdekében. Mindez a kártérítési definícióval, azonban a Kúria egy frissnek mondhatóperek elsöprő többségében lényeges változást nem döntésében4 rámutatott arra, hogy az ellenőrzési köröneredményez (lásd pl. EBH 2015.M.2., amely az ellen­ kívüliség nem dönthető el pusztán azon az alapon, hogyőrzési kör fogalmát tágítja), azaz a bíróságok a munkál- a munkavállaló a munkáltató telephelyén kívül végezte atató felelősségét nem engedik csökkenteni. munkát, mivel létezhetnek olyan körülmények (pl. a munkavállaló megfelelő munkaeszközzel történő felsze- Létezhet azonban olyan káresemény, ahol a munkavál- relése), amely a munkáltató ellenőrzési körébe tartoziklalót a munkahelyen kívül úgy éri károsodás, hogy abban akkor is, ha a tényleges munkavégzés folya-matára aesetlegesen egy harmadik személy közrehatása is vélel- munkáltatónak nincs ráhatása.mezhető, vagy konkrétabban a károkozó egy harmadikfél. Ezekben a perekben, melyeket gyakran a(z elhalt) A másik bizonyítandó kérdés az adott baleset előremunkavállaló hozzátartozói indítanak, az ellenőrzési nem láthatósága, nevezetesen, hogy a munkáltatónak akör és az előreláthatóság fogalma olyan bizonytalan károkozó körülménnyel nem kellett számolnia, és nemhelyzetet eredményez, ami eredményeképpen könnyen volt elvárható, hogy a károkozó körülmény bekövetke-elképzelhető, hogy a hozzátartozó rossz személlyel zését elkerülje, vagy a kárt elhárítsa. Erre nézve az azszemben indít pert, viselve ennek negatív konzekvenciá- elv körvonalazódik, hogy a munkáltatónak az abszt-it. A jelenlegi perrendi szabályok alapján ugyanis nincs rakt veszéllyel határos valamennyi lehetséges károk-lehetőség arra, hogy munkaügyi perbe az általános pol- kal számolnia kell5, azonban olyan döntések is napvilá-gári jogi felelősségen alapuló igényt érvényesítsen vala- got láttak már, ahol a reális veszélytől elmozdulva, lé-ki, ami odavezethet, hogy a felperes a látszólag bizto- nyegében bármilyen veszély felmérését és kezelését el-sabbnak tűnő munkajogi felelősség szerinti pert indítja várták a munkáltatótól.6meg, ami – pervesztessége esetén – komoly anyagi ésidőbeli sérelmet jelent számára. Jelen cikkben azt vizs- A korábbi Mt. alapján az ítélkezési gyakorlat egységesgálom meg, hogy az új Pp. kodifikációja során van-e arra volt abban, hogy a munkavállalót ért (üzemen kívüli)lehetőség, hogy ezt a helyzetet a jogalkotó kezelje. balesetek vonatkozásában következetesen megítélték a hozzátartozók (jellemzően nem vagyoni) kárigényét is.2. AZ MT. KIMENTÉSI RENDSZERE A Kúria ítéletei a jogalap tekintetében az esetek túlnyo- MINT BIZONYÍTÁSI TEHER mó részében a kereseteknek helyt adott, és pusztán egy esetben utasította el az igényt, de ebben az esetben is a A 2012-es Mt. elvét korábbi szabályozással szemben foglalkozási megbetegedés munkahellyel történő össze-– amelyet lényegében úgy lehetne összefoglalni, hogy a függésének bizonyítatlansága okán. Az ítéleti tényállá-„működési körbe” tartozik minden olyan esemény, ami sok között találhatunk olyanokat, amelyekben a munka-nem következett volna be akkor, ha nem történik mun- vállaló munkavégzés közben utazott gépjárművel, éskavégzés2 – az esetek köre szűkült, és egy objektívebb eközben súlyos (halálos) balesetet szenvedett. Ilyenfogalom köré csoportosul. Az új szabályból továbbra iskövetkezik, hogy a munkáltató az ellenőrzési körében 3  Kenderes György: Gondolatok és felvetések az új Munka Törvény- könyve általános rendelkezéseihez és felelősségi szabályaihoz. Gazda- 1  Az új Munka Törvénykönyve törvénytervezetéhez benyújtott mi- ság és Jog, 2013/9, 17.niszteri indokolás, 166–167. §-hoz fűzött indokolás. 4  EBH 2015.M.2. 2  Fabók András: A kártérítési járadék a munkajogban, Munkaügyi 5  Csöndes Mónika: Az előreláthatósági korlát szabálya – a szerző-Szemle, 2001/2:52. désszegési kártérítési jog és a munkajogi kártérítési jog. Pécsi Munkajo- gi Közlemények, 2015/1–2, 15. 6  Pl. Debreceni Törvényszék 2. Mf. 20.713/2015/4. számú közbenső ítélete./2016   2  |ELJÁRÁSJOGI SZEMLE 47

előzmény alapján a bíróságok egységesen kimondták a definícióját is. Eszerint a munka törvénykönyvéről szó-munkáltató felelősségét tekintettel arra, hogy a műkö- ló 2012. évi I. törvény (a továbbiakban: Mt.) alapján lé-dési kör MK 29. által pontosított fogalmába illeszkedett,hiszen a hivatkozott állásfoglalás kimondta, hogy „a tesített, közalkalmazotti – törvényben foglalt kivéte-munkaviszonnyal összefüggésben történik a károsodásakkor is, ha az a munkavállalót a munkáltató telephelyén lekkel – a szolgálati, a közfoglalkoztatási, a sporttör-kívül, pl. kiküldetés során éri.” A munkáltató a felelősség vény alapján kötött munkaszerződéses, a szakképzésalól nem tudott mentesülni, mivel önmagában a telephe- során kötött tanulószerződésből eredő, a nemzeti fel-lyen kívül végzett munka ezt nem alapozta meg akkor, sőoktatási törvény szerinti hallgatói munkaszerződés-ha a munkáltató működési köre és a baleset között oko- ből eredő a szociális szövetkezettel és foglalkoztatásizati összefüggés volt megállapítható. szövetkezettel létesített tagi munkavégzési jogvi- Felmerül azonban a kérdés, hogy a telephelyen kívül szonyból (a továbbiakban együtt: [munkaviszony]történt balesetek, különösen a közlekedési balesetekesetében érvényesül-e a jogalkotói akarat, mely szerint származó pert kell érteni. A tervezet indokolása kieme-a szabályok módosításának indoka, hogy „szűkítse a bí-rói gyakorlatban kialakult rendkívül széles körű mun- li, hogy a munkaügyi perek olyan specialitásokkal bír-káltatói kártérítési felelősséget.”7 A jogalkotó szerintugyanis nem tartható fenn a korábbi joggyakorlat, nak, amelyek a külön szabályozás fenntartását feltétle-amely olyan tényállásokban is megállapította a mun-káltató kártérítési kötelezettségét, amelyekben „a kár nül indokolttá teszik, különösen arra is tekintettel,bekövetkezésére a munkáltatónak nem lehetett mégközvetett befolyása sem és ezzel a munkáltatói tevé- hogy ez a felek egzisztenciális helyzetét az általánostólkenység jellegétől függetlenül lényegében általánossá lényegesen nagyobb mértékben befolyásolja.11tette a polgári jog veszélyes üzemi felelősségét a mun-káltatói kárfelelősség körében.”8 Az indokolás egyértel- A jelen téma szempontjából kiemelendő a tervezetművé teszi, hogy a felvetett tényállásnál a jogalkotó 528. §-ának (5) bekezdése, amely szerint munkavállalószándéka a munkáltató mentesülése, a károsult pedigaz igényét közvetlenül a károkozóval (illetőleg közleke- és a munkáltató közötti, a munkaviszonnyal közvetlendési baleset esetén a vétkes jármű kötelező felelősség- kapcsolatban lévő jogra alapított igény munkaügyi per-biztosítójával) szemben tudja érvényesíteni. Ebből ki- ben is érvényesíthető. Ennek célja, hogy amennyiben aindulva a közlekedési balesetben elhalt hozzátartozók törvényi tényállásba tartozó esetkörben munkaügyia károkozóval szemben léphetnének fel, ami azonbanlényegesen megnehezíti az eljárást, hiszen egy közleke- per indul, akkor annak keretében a peres felek közötti,dési baleset során a kötelezett személye sok esetben a munkaviszonnyal közvetlen kapcsolatban lévő jogranem egyértelmű, azaz a károsult nem is tudja, hogy igé- alapított igény szintén elbírálható legyen (adhéziósnyét kivel szemben kell előterjesztenie. Nehezíti a hely- per). Ezáltal elkerülhető, hogy az igény jogosultjánakzetet, hogy egy baleset elbírálása során gyakran más külön polgári pert kelljen indítania.12 Ez az elgondoláseljárások (pl. büntetőeljárás) is megindul a felelősség előremutató és a gyakorlati problémákat sok esetbentisztázása érdekében, ami odavezet, hogy akár több széleskörűen kezelni is tudja, azonban az indokolás fentévig vitatott az igény jogalapja, sőt mivel egy halálos ki- említett rendelkezéseiből az következik, hogy az adhé-menetelű közúti balesetben a munkavállaló hozzátar- ziós perek pusztán a munkáltató és a munkavállaló kö-tozója a büntetőeljárásban nem sértett9, pusztán egyébérdekelt10, így a kártérítés vonatkozásában meglehe- zötti jogviszonyokból eredhessenek.tősen beszűkülnek a lehetőségei. Így tehát a javaslat adós marad azzal, hogy az esetle-3. A MUNKAÜGYI PEREK AZ ÚJ PP. ALAPJÁN ges harmadik személy károkozóval szemben a munka- A Pp. koncepciója a XXXIX. fejezetben tárgyalja amunkaügyi pereket, meghatározva a munkaügyi per vállaló (vagy hozzátartozói) az igényüket ugyanazon perben érvényesíthessék, amelyben a bíróság feladata lehetne annak eldöntése, hogy a kártérítési felelősség kit és milyen mértékben terhel. A perlési lehetőség ilyen mértékű – szűk szabályok között engedett – kiter- jesztése a munkajogi kártérítési perek elbírálását nagyban megkönnyítené, hiszen a károsult valamennyi potenciális károkozót a közöttük fennálló jogviszony- tól függetlenül egyetlen perben tudna perelni, és a ké- sőbbi bizonyítás eredménye lehetne az, hogy a munka- jogi vagy polgári jogi felelősség pontosan kit és milyen mértékben terhel. A probléma munkaügyi perben tör- ténő rendezése azért is indokolt volna, mert így a káro- sult élni tudna a kedvezőbb eljárásjogi lehetőségekkel és igénybe tudná venni a munkavállalói költségkedvez- ményt is, ami elől egy polgári perben el van zárva. 7  A 2012. évi I. törvényhez fűzött indokolás, 166–167. §-hoz fűzött 4. A PERFELVÉTELI SZAKASZ – LEHETSÉGESindokolás. MEGOLDÁS? A felvetett problémára érdekes megoldást nyújthat a 8  A 2012. évi I. törvényhez fűzött indokolás, 166–167. §-hoz fűzöttindokolás. perfelvételi szakasz bevezetése. A koncepció 185. § (1) 9  Az 1998. évi XIX. törvény 51. § (1) bekezdése alapján sértett az, aki- 11  A Polgári perrendtartásról szóló törvény tervezete (továbbiakban:nek a jogát vagy a jogos érdekét a bűncselekmény sértette vagy veszé- Pp. koncepció) 477., forrás: http://www.kormany.hu/download/c/4c/lyeztette. a0000/20160411%20Pp%20el%C5%91terjeszt%C3%A9s_honlapra.pdf 10  Be. 55. § (1) bekezdése szerint egyéb érdekelt az, akinek a jogára 12  Pp. koncepció 480.vagy a jogos érdekére a büntetőeljárásban hozott határozat közvetlenhatással lehet, az őt érintő körben indítványokat és észrevételeket tehet,a határozat reá vonatkozó rendelkezése ellen jogorvoslattal élhet, és atárgyaláson megjelenhet.| 48 ELJÁRÁSJOGI SZEMLE /2016   2

bekezdése szerint „a perfelvétel körében a felek perfel- hassa. Ez elvben azt is jelenti, hogy – amennyiben a pertvételi iratban feltüntetett vagy perfelvételi tárgyalá- vélhetőleg tévesen a munkáltatóval szemben indítottason előadott, tényre és jogra vonatkozó állítással, taga- meg a károsult – a felperes a felesleges és vesztesnekdással vagy elismeréssel, ezekből következő kérelem- ígérkező pert még megfelelő időben be tudja fejezni, amel, a tények megállapításához szükséges bizonyítási keresetétől el tudjon állni.indítvánnyal, a bizonyítékok és a bizonyítási indítvá-nyok értékelésére vonatkozó nyilatkozattal, valamint Tekintettel azonban arra, hogy a kártérítési perekbizonyítási eszköz rendelkezésre bocsátásával (a to- nagy százalékában a keresetindításkor még nem állvábbiakban együtt: perfelvételi nyilatkozat) – a bíróság rendelkezésre valamennyi (ok-okozati összefüggéstközrehatása mellett – meghatározzák a jogvita kerete- kétséget kizáróan alátámasztó) bizonyítási eszköz,it”.13 Mindezt kiegészíti a munkaügyi perekre vonatko- ezért a perfelvételi szakasz nem nyújt érdemi védelmetzó külön szabályozás az 540. §-ban, amely szerint, ha a a munkaügyi perekben kárukat érvényesíteni kívánókperfelvételi tárgyaláson a felek személyesen vagy kép- számára.viselőik útján megjelentek, a bíróság a perfelvételi tár-gyalást a felek megegyezésére irányuló egyeztetésével 5. ÖSSZEGZÉSis megkezdheti; ebből a célból az elnök a jogvita egészéta felekkel megtárgyalhatja. A fentiek alapján látható, hogy a munkaügyi perek számos olyan specialitással bírnak, amely indokolttá és Ezen szakasz célja, hogy a bíróság meghatározza a szükségessé teszi a külön szabályozás fenntartását. En-jogvita tartalmát és kereteit. A Pp. koncepció indokolá- nek egyik leglényegesebb eleme azon jogalkotói kiindu-sa szerint14 a bíróság a felek részére iránymutatást lás, miszerint a munkáltató és munkavállaló gazdaságinyújthat, amely eredményeként minden szereplő szá- (és gyakran tudásbeli) egyenlőtlenségét a peres eljárás-mára tisztázódik és véglegeződik a jogvita tárgya és ban is tompítani szükséges, amelyből eredően a per egé-keretei. szében biztosítani kell bizonyos védelmi elemeket. Elvben ez a szakasz lehetőséget biztosíthatna arra, A tanulmány első részében leírtak szerint a kártérí-hogy a bíróság útmutatást nyújtson a felek (és így a fel- tési perek sajátossága, hogy a klasszikus bizonyításiperes) részére abban a körben is, hogy az adott kerese- kötelezettségtől eltérően a munkáltató kimentési lehe-tet megfelelő személy ellen nyújtotta-e be, azaz meg- tőségein van a hangsúly, amely azonban azt is eredmé-előzze a felesleges pereskedést. A munkaügyi perek ál- nyezi, hogy sok esetben a per igazi formálója nem a fel-talam felvetett eseteiben ez a lehetőség vélhetően nem peres, hanem az alperes.fog markáns eredményeket hozni, annál is inkább, merta munkáltató mentesülése gyakran valamilyen szak- Mindezekre figyelemmel jogalkotói szempontból in-kérdés eldöntésétől is függ, amely a per kezdeti szaka- dokolt lenne az 528. § (5) bekezdés oly módon történőszában még nem ismert. meghatározása, amely lehetővé tenné azt, hogy bizo- nyos jogcímek (pl. kártérítés) esetén a munkavállaló A munkaügyi perek kapcsán a perfelvételi szakasz is perlési lehetősége ne szorítkozzon csupán a munkálta-eltérően alkalmazandó15, hiszen lehetőség van arra, tóra, hanem lehetőség legyen arra is, hogy az alapvető-hogy az elnök a jogvita egészét a felekkel megtárgyal- en munkaviszonyból eredő követelések (a tervezet szö- vege szerint a munkaviszonnyal közvetlen kapcsolat- 13  Pp. koncepció 79. ban lévő jogra alapított igény) esetén a munkavállaló 14  Pp. koncepció 341. harmadik személlyel szemben egyazon eljárás keretein 15  Pp. koncepció 487. belül érvényesíthessen igényt./2016   2  |ELJÁRÁSJOGI SZEMLE 49

Közép-európai polgári perjogireformoK és KodifiKációKaz elmúlt negyedszázadban– tradíció és megújulásSzERKESztEttE: Harsági ViktóriaA modernkori kodifikációk során a jog-összehasonlítás több okból elkerülhetetlen. Egy-felől tapasztalat nyerhető arra nézve, hogy más jogrendszerekben mely megoldásokműködőképesek és melyek futottak zátonyra. Másfelől a globalizálódó világban az el-szigetelt jogalkotási törekvések, melyek nincsenek tekintettel az életünket behálózó „el-nemzetköziesedett viszonyrendszerre”, nagy valószínűséggel kudarcra vannak ítélve.Épp ezért a kötet a tavaly indult polgári perjogi kodifikáció során haszonnal forgatható,hiszen nagyrészt olyan közép-európai országok perjogi rendszereivel ismerteti meg az ára: 4000 ftOlvasót, amelyek a magyar perjoggal közös gyökerekből táplálkoztak. Így kerül bemutatásra Ausztria, Bulgária, Csehor-szág, Horvátország, Lengyelország, Litvánia, Németország, Olaszország, Románia, Svájc, Szlovénia, Ukrajna perrend-tartásainak a megújulása a kilencvenes évektől napjainkig.A könyv két nagy szerkezeti egységre oszlik, az első rész „Perjogi reformok Közép-Európában” címmel azokat az orszá-gokat tartalmazza, ahol a fejlődési folyamat még nem jutott el a rekodifikációig, vagy a jogalkotó azt nem látta szüksé-gesnek. A második rész az elmúlt negyedszázad során született új polgári perrendtartásokat hivatott bemutatni.A tanulmánykötet igényt tarthat a kodifikációs bizottság munkájában részt vevő kollégák figyelmére, de jó forrásként szol-gálhat a tudományos kutatással foglalkozó oktatók-kutatók, doktoranduszok számára is. Végül, de nem utolsósorban akönyv komoly segítséget nyújthat az összehasonlító eljárásjogi tárgyakat hallgató egyetemistáknak a vizsgáikra történőfelkészülésben.az új btK. és a KapcsolódójogforrásoK,bírósági iránymutatásoKmásodik, aktualizált kiadásSzERKESztŐ: czine ágnesLEKtOR: Kónya istvánA Büntető törvénykönyv hatálybalépésével kezdődő új jogállapot áttekintéséhez nyújtsegítséget ez a forrásgyűjtemény. Arra szolgál, hogy a bírák, az ügyészek, az ügyvé-dek, a nyomozó hatóság, valamint a büntetőjog iránt érdeklődők a tárgyalótermekbenés azon kívül is gyors eligazodást nyerjenek a különböző jogforrásokról. A kötet a 2013.július 1-jén hatályba lépett Btk. értelmezéséhez, napi alkalmazásához nyújt elengedhe-tetlen segítséget. ára: 6990 ftEhhez igazodik a kiadvány szerkezete. A vázat a Büntető törvénykönyv normaszövegeadja, melynek rendelkezéseihez a mű hozzárendeli a vonatkozó indokolás lényeges tartalmát, valamint a hatálybalé-péséhez kötődő esetleges törvényi rendelkezéseknek, az Alaptörvény egyes cikkeinek, a háttérjogszabályoknak és azEurópai Unió joga – a tisztességes eljárás legfontosabb esetjogát is magában foglaló – kapcsolódó rendelkezéseineka releváns részeit.Mindezt követi – szintén a törvénykönyv egyes rendelkezéseinél – a jogértelmezés, élén az Alkotmánybíróság vonatkozóhatározataival, melyeket a Kúria (illetve jogelődje, a Legfelsőbb Bíróság) releváns jogegységi határozatai és legutóbbfelülvizsgált BK véleményei követnek. A gyűjteményt a közzétett elvi határozatok és eseti döntések továbbra is irányadórészei zárják.a 2014. februári kiadás nagy sikerére tekintettel jelentetjük meg újra a könyvet. a második,aktualizált kiadás – 2016. május 1-jei lezárással – feldolgozza a joganyagban időközben bekö-vetkezett változásokat, valamint a joggyakorlat bővülését, így azon kúriai iránymutatásokat,elvi határozatokat és eseti döntéseket is, melyek már a 2012. évi c. törvényre tekintettel BES VÁSszülettek. WE ÁRLÁS –5%HVG-ORAC Lap- és Könyvkiadó Kft., 1037 Budapest, Montevideo utca 14. FAx: (36-1) 349-7600 TeLeFOn: (36-1) 340-2304 • [email protected] www.hvgorac.hu