Novák Barnabás: A nyelvi jogok érvényesülésének jelentőségéről Svájc és Dél-Tirol esetében

TANULMÁNYOK A NYELVI JOGOK ÉRVÉNYESÜLÉSÉNEK JELENTŐSÉGÉRŐL SVÁJC ÉS DÉL-TIROL ESETÉBEN NOVÁK BARNABÁS doktorandusz, Pécsi Tudományegyetem ÁJK Alkotmányjogi Tanszék a Termik Kutatócsoport tagja BEVEZETÉS A nyelvi jogok fejlődésében a következő lépés a második világháború idejére, a nemzetközi jogban megjelenő Minden jogalkotási eljárásnak és jogalkotási terméknek szisztematikus szabályozási elv és igény megszületésére meg kell felelnie a demokrácia és a jogállamiság elvének, tehető. Ezek közül a legfontosabb az ENSZ 1945-ben el- amelyek a jogalkotásra vonatkoztatottan a következők- fogadott és hatályba léptetett alapokmánya, az 1948-as ben összegezhetőek: transzparencia, jogbiztonság, rész- Emberi jogok egyetemes nyilatkozata, ezt követően az vétel, tudáson/tényen alapuló jogalkotás, választási le- 1966-ban elfogadott, majd tíz évvel később hatályba lép- tetett Polgári és politikai jogok nemzetközi egyezségok- hetőség léte, érvényesíthető felelősség, közvetlen képvi- selet, hatalommegosztás, parlamenti kisebbségek jogai mánya és a Gazdasági, szociális és kulturális jogok nem- és az alapjogok tiszteletben tartása (Drinóczi–Petrétei zetközi egyezségokmánya. A nyelvi jogok nemzetközi 2004: 309–312.). Az alapjogok kérdéskörét vizsgálva színterén végre megjelentek az első jogi erővel bíró nem- fontos, hogy mind a jogalkotási eljárásnak, mind a jogi zetközi dokumentumok, amelyek elsődleges célja a nyel- norma tartalmának tiszteletben kell tartania az alapjo- vi jogok meghatározása, azok védelmének biztosítása gokat. Ennek jelentősége az anyanyelv-használat és az volt. Érdemes azonban rámutatni e nemzetközi jogsza- anyanyelven történő joghoz való hozzáférés biztosítása- bályok legnagyobb hiányosságára is. Andrássy meglátá- kor érhető tetten. A nyelvi jogok alapjogként való elfo- sa szerint az egyik ilyen hiányosság az 1948-ban elfoga- gadása magában foglalja azokat az egyéni vagy kollektív dott Emberi jogok egyetemes nyilatkozatát tekintve, hogy jogosítványokat, amelyeket a különböző jogszabályok- abból hiányzik a nyelvszabadság megfogalmazása, majd ban az adott állam saját polgárai vagy egyes nyelvi kö- hasonló kritikai megállapítást tesz az 1966-ban elfoga- zösségei részére biztosít (Vinnai 2017). Jelen tanulmány- dott Polgári és politikai jogok nemzetközi egyezségok- ban célom a nyelvi jogok érvényesülésének bemutatása mány 27. cikkének vonatkozásában is (Andrássy 2013: nemzeti (Svájc) és nemzetek alatti, regionális (Dél-Tirol) 42–43.). A két nemzetközi dokumentum mellett fontos szinten. A nyelvi jogok, e két példán való részletes elem- megemlíteni az UNESCO által 1960-ban elfogadott Az oktatásban alkalmazott megkülönböztetés elleni küzde- zése előtt kitérek a legfontosabb nemzetközi egyezmé- nyek sajátosságaira, kritikai elemzésére, valamint a lemről szóló egyezményt. Az egyezmény a megkülönböz- nyelvi jogok európai kiteljesedésére is. tetés fogalmát pontosan definiálja, és három kivételt határoz meg. Ezek között szerepel a vallási okok mellett a nyelvi okokból (Andrássy 1998: 89–90.) létesíthető és 1. A NYELVI JOGOK ESZMÉJE EURÓPÁBAN fenntartható intézetek engedélyezése, külön meghatá- rozott követelmények mellett. A nyelvi jogok elismeré- 1.1. A NYELVI JOGOKAT SZABÁLYOZÓ FŐBB sének következő lépcsőfokaként említhetjük az 1992-ben NEMZETKÖZI EGYEZMÉNYEK elfogadott Regionális vagy Kisebbségi Nyelvek Európai Chartáját, amely már preambulumában tisztázza, hogy A nyelvi jogok eszméje, majd azok nemzetközi színtéren a nyelvi jogok védelmét új alapokra helyezve kívánja biz- való védelmének megjelenése egészen az első világhá- tosítani. Az eddigi kisebbségi jelző pontosításra és kiegé- borút lezáró békeszerződésekig vezethető vissza. Az ott szítésre került, továbbá megjelenik a regionális jelző is, megjelenő jogi rendszer elsődlegesen a faji, vallási és így a dokumentum egyértelműsíti, hogy már nem csak a nyelvi kisebbségek védelmét garantálta, fenntartva azt kisebbségekről és kisebbségi jogokról szól, hanem a re- a nézetet, hogy a rendszer főként kisebbségi jogokat, gionális vagy kisebbségi nyelveket kívánja védelem alá köztük kisebbségi nyelvi jogokat ismert el (Andrássy helyezni és támogatásban részesíteni. A nyelvi kérdés az 2017a: 187.). Ezzel szemben a rendelkezések alapos ér- elmúlt évszázadban a globális és univerzális, valamint a telmezése után egyértelmű, hogy főként polgári és poli- nemzetközi jogi jogalkotás színtere mellett kiemelt sze- tikai jogokat, azaz szabadságjogokat ismertek el minden repet töltött be a kontinentális, regionális, továbbá két- állampolgár számára, s csak mintegy kiegészítésül is- oldalú, államközi egyezmények szintjén is. mertek el néhány kisebbségi jogot (Andrássy 2016: 14.). Esetünkben a nemzetközi jog nyelvi jogokat szabályo- / 8 | MAGYAR JOGI NYELV 2018 2 MJNy_2018_2.indd 8 2018.12.11. 12:04:21

TANULMÁNYOK zó dokumentumai csak támpontot jelentenek a nemzeti egy hivatalos nyelv van, de más nyelv(ek) használata és a regionális nyelvi szabályozások értelmezéséhez és széles körű szabadságot élvez(nek). Ide tartoznak azok kritikai elemzéséhez. A nyelvi jogok az általános és ma az államok, amelyekben mind a többségi, mind a kisebb- már egyetemes emberi jogok szerves részét képezik. ségi etnikum nyelve hivatalos, vagy ahol a kettőnél több Ugyanakkor alkalmazásukra, érvényesítésükre érvényes etnikum közül legalább a többségi és az egyik kisebbsé- ugyanaz az egyébként egyetemes emberi jogokra is vo- gi etnikum nyelve hivatalos. Ide sorolhatóak továbbá natkozó általános megállapítás, amely szerint az átfogó azok az országok, ahol a többségi etnikum nyelve az nemzetközi jogi szabályozások ellenére sem jelent min- egyetlen hivatalos nyelv, de a kisebbségi etnikum(ok)hoz denhol megélt mindennapos valóságot (Varga 2013: 30.). tartozó személy(ek) – nem ideiglenes jelleggel – széles körű és garantált nyelvi jogokat élvez(nek), akár valami- 1.2 A HIVATALOS NYELV KITELJESEDÉSÉRŐL lyen területi vagy autonómia, illetőleg föderális vagy ún. ÁLTALÁBAN konszociációs megoldás keretében, akár anélkül (And- rássy 1998: 40–41.). Az, hogy az államok nyelvi joga igen sokszínű és belső E csoportosítási elvet alapul véve Svájc és Dél-Tirol szabályozásaik között jelentős eltérés tapasztalható, rész- nyelvi jogi szabályozását tekintve a „B” típusú országok, letesebb vizsgálódás nélkül is megállapítható. Ennek oka, régiók közé sorolható. Míg Svájc esetében a svájci alkot- hogy a nyelvi jogalkotásnak – ellentétben a jogalkotás más mány 4. §-a mondja ki, hogy a német, francia, olasz és a területeivel – nincsenek letisztult és egységes vezérlő esz- rétoromán nyelv a többségi etnikumok nyelveiként, hi- méi, továbbá minden állam saját, speciális nyelvi helyze- vatalos nemzeti nyelvként vannak jelen, addig Dél-Tirol tére reflektál, arra kíván megoldást kínálni. Ez a sokszí- esetében az autonómia statútuma a 100–102. §-ában nűség azonban lehetőséget teremt az egyes államok nyel- rendelkezik az olasz és a német nyelv egyenjogúságáról vi jogának különféle jellegzetességeinek leírására és és a tartományban betöltött hivatalos nyelv szerepéről, elemzésére. A jogi státus, a nyelvi közösség és a nyelvhasz- illetve kitér a területi elvet követő ladin nyelv hivatalos nálati színterek alapján számos nyelv(csoport) tartozhat státuszára is. ide: hivatalos nyelvek, államnyelvek, kisebbségi nyelvek, bevándorlók nyelvei, jelnyelvek, írásbeliséggel nem rendel- 1.3. NYELVI JOGOK MEGVALÓSULÁSA TÖBBNYELVŰ kező vagy éppen ellenkezőleg, csak írásbeli formában léte- ÁLLAMOK ESETÉBEN ző nyelvek, oktatási nyelvek. Ezt alapul véve és elfogadva, vizsgálatom során alap- Svájc és Dél-Tirol nyelvi jogszabályozásának elemzése vetően a hivatalos nyelv kategóriát elemzem majd. A hi- során két pozitív példát kívánok bemutatni a nyelvi jogok vatalos nyelvet, mint a nyelvi jog legfontosabb intézmé- szabályozása és biztosítása terén. A két állam beépítette nyét sok állam nyelvi joga ismeri, azonban megnevezé- belső jogrendjébe a kisebbségi vagy regionális nyelvek sére sokkal inkább az államnyelv vagy a nemzeti nyelv védelmének alapelvét, ezzel állampolgárainak jogot biz- megnevezést használják. További különbségként állapít- tosítanak az adott kisebbségi vagy regionális nyelv hasz- hatjuk meg az államok között, hogy hány hivatalos nyel- nálatához, továbbá kötelezettséget is vállaltak az élet vet, illetve államnyelvet vagy nemzeti nyelvet ismernek összes területén e jogok érvényesítésére. Az alkotmányos el: egyet vagy többet (Andrássy 1998: 27.). Eltérésként rendelkezés mindkét állam esetében kiemeli a nyelvi jo- megfogalmazható, hogy egyes államok külön nyelvtör- gokat a magánjog keretei közül, azokat emberi alapjog- vényben szinte mindenről rendelkeznek, más államok ként azonosítja, közjogi értékekkel felruházva azt. To- viszont alig alkotnak ilyen szabályokat, s így eltérően vábbá, az anyanyelvhasználatot olyan alapvető emberi határozzák meg azt is, hogy mire (milyen intézmények- jogként azonosítják, amelynek kiemelkedő szerepe van re, életszférákra, földrajzi területekre) terjed ki a hiva- az általános állampolgári jogegyenlőség, az alkotmány talos nyelv használata. által biztosított esélyegyenlőség, valamint a nyelvhez E hasonlóságokat és különbségeket egységesítve, And- tapadó identitás és kultúra megőrzését, fejlesztését és rássy az egyes államokat nyelvi joguk jellegzetességei érvényre juttatását illetően. alapján az alábbi csoportokba rendezte: az „A” csoportba A nyelvvel kapcsolatos problémák túlnyomó többsége tartozók azok az államok, amelyeknek egy hivatalos abból fakad, hogy az államok csak egy, legfeljebb két-három nyelve van, és az a többségé, a kisebbség(ek) saját nyel- élő nyelvet választanak hivatalos nyelvvé (Andrássy 2017b: vükhöz ugyan ragaszkodnak, de ennek használatára sem 80.). Abban az esetben, ha az állam csak egy nyelvet jelöl egyéni, sem kollektív jogot nem ismer el az állam. Az „A” meg hivatalos nyelveként, azonban határain belül jelentős, típusú államok nyelvi jogát annak ellenére nem éri ko- őshonos nyelvi kisebbségek élnek, vagy valamelyik nyelvé- moly bírálat, hogy az a nyelvi diszkriminációt intézmé- nek kárára hoz szabályozást, úgy sérti az egyenlő jogvéde- nyesíti. Andrássy ennek az ellentmondásos viszonyulás- lemhez való jogot, az anyanyelv használatához való jogot, nak az okát abban látja, hogy a jogirodalom mindeddig továbbá alapvető emberi jogokat. Amennyiben elfogadjuk magától értetődőnek fogta fel a hivatalos nyelv intézmé- azt a megállapítást, amely szerint a nyelvi jogok alapvető nyét, holott az nem más, mint a többséget alkotó nyelvi- emberi jogokként értelmezhetőek, azaz egyetemes norma- kulturális közösség implicit módon elismert kollektív ként azonosítjuk őket, a nyelvi jogok feladata nem más, mint joga anyanyelve használatához (Andrássy 1998: 27–35.). az alapvető érdekek védelme, a nyelvi kifejezés lehetőségé- A „B” típusú államokban az előbbiekkel szemben egy nek biztosítása (Andrássy 2017b: 76–80.). Egyetemes ér- vagy több hivatalos nyelv intézményesült, vagy bár csak vényű szabályt az anyanyelvhasználatra és annak jogi sza- / MAGYAR JOGI NYELV | 2018 2 9 MJNy_2018_2.indd 9 2018.12.11. 12:04:21

TANULMÁNYOK bályozására szinte lehetetlen felállítani. A nyelvek struk- részletes elemzésével bemutatom azokat a sajátosságo- 1 túrájukban, az állam által biztosított jogállásukban , a kat, amelyek a svájci jogszabályrendszert és nyelvi be- 2 külső és belső körülményeikben jelentősen eltérnek egy- rendezkedést egyedivé, fenntarthatóvá és működőké- mástól. A nyelvi jogot az egyén és az állam viszonyában pessé tette és teszi napjainkban is. vizsgálva megállapítható, hogy az adott állam (nyelv)poli- tikai törekvése elkerülhetetlenül magában foglalja az adott 2.1. SVÁJC ÁLLAMSZERVEZETE ÉS A HIVATALOS állam államnyelv(ei)nek előnyben részesítését, más nyelvek NYELVHASZNÁLAT JOGI KERETEI korlátozását, használatuk feltételhez kötését. A nyelvi jogok és az anyanyelvhez való jog biztosítása A svájci államszervezet a hivatalos nyelv használatának elsődleges szükségletként jelentkezik a nemzeti egység jogi kereteiről az alkotmány 70. szakasz (2) pontjában előmozdítása és a nemzeti béke fenntartása érdekében. az alábbiként rendelkezik: „a kantonok önmaguk hatá- Ebből következően a nyelv megfelelő politikai intézkedések rozzák meg saját hivatalos nyelvüket” azzal a további mellett hozzájárulhat annak biztosításához, hogy „a nyelv szabályozással, hogy „a nyelvi közösségek közötti egyet- többé nem az állampolgárok különálló és egymással szem- értés megőrzése érdekében a kantonok tiszteletben tart- ben ellenséges érzületű csoportokra való szétválasztását ják a nyelvek hagyományos határait, és figyelemmel 3 szolgálja, hanem egy közös identitás egyik meghatározó lesznek az őshonos nyelvi kisebbségekre” . Ez az alkot- kötelékévé váljon” (Patten–Kymlicka2003: 35.). Ezen meg- mányos rendelkezés pontosan példázza a svájci nyelv- határozásnak kétféle értelmezése létezik. Az első az állam- használati modellt és a kantonok hatáskörét a nyelvhasz- nyelv privilegizálása a többi kisebbségi nyelvvel szemben, nálat szabályozását illetően. Egyfelől tisztelni és figye- míg a második – esetünkben elfogadott – meglátás szerint lembe kell venni az őshonos nyelvi közösségek határait, a nyelv a soknemzetiségű/soknyelvű állam egyben tartá- másfelől az ehhez tartozó nyelvi kisebbségek jogait, azaz sának kulcsa, abban az esetben, ha a különbözőség állami az őshonos nyelvi kisebbségeknek biztosítani kell a hi- szinten védelemre és szabályozásra kerül. A nyelvet ebben vatalos nyelvhasználati jogot. Az őshonos nyelvi kisebb- az esetben mint értéket határozhatjuk meg, amely minden ségek alatt a francia, a német, az olasz és a rétoromán ember morális és kulturális fejlődésének alapja, az egyéni nyelveket érthetjük, közigazgatási területektől függően. és társadalmi különbségek feloldásának és azok megérté- Kicsit visszatekintve a múltba: 1798-ig a szövetségi álla- sének eszköze, az egyén jogai érvényesítésének, a társada- mot csak német nyelvű (germanofón) kantonok alkották. A lomban való önmegvalósításának egyik legfontosabb fel- francia és az olasz nyelv csak az állami hivatalos ügyek, tétele. illetve az olasz és francia nyelvű területeket érintő szabá- lyozások esetében volt használatos. Az olasz és a francia csak rövid ideig, a Helvéciai Köztársaság idején, 1798–1803 2. SVÁJC NYELVI KULTÚRÁJA között volt hivatalos államnyelv. Ezt követően sem az Acte ÉS BERENDEZKEDÉSE de médiation (Mediációs Akta – 1803), sem a Pacte fédéral (Szövetségi megállapodás – 1815) nem említi explicit mó- A jogtudomány és a nyelvtudomány iránt érdeklődő em- don a szövetségi állam többnyelvűségét. A többnyelvűség berek számára Svájc több szempontból is egyedülálló először az 1848-as alkotmányban jelenik meg (ld. 109. §), országnak számít. Korhecz (2013: 96–98.) szerint a jo- majd azt követően egészen 1988-ig az alkotmány mintegy gászok-nyelvészek többségének három jellemző dolog száznegyven részleges módosítását fogadták el. A többnyel- jut eszébe Svájcról: „a katonai és politikai semlegesség, vűséget érintő módosítások közül kiemelendő az 1874-es a kantonok széles önállóságán alapuló szövetségi állam- revízió, amikor is a német nyelv mellett a francia és az olasz berendezkedés és a hivatalos többnyelvűség: a német, is a Szövetségi Bíróság (Tribunal fédéral) hivatalos nyelvé- a francia, az olasz és a rétoromán nyelv egyenrangúsá- vé vált. Az 1980-as évek elejétől egy átfogó alkotmánymó- ga”. Ugyanakkor a széles körben elterjedt felfogástól dosítási folyamat kezdődött, melyet az 1999. április 18-án, eltérően, a svájci állami szervek csak kivételes esetben népszavazás útján elfogadott új alkotmány zárt le. Az új működnek három, illetve négy hivatalos nyelven, sokkal alkotmány a hivatalos államnyelveket illetően több ponto- inkább jellemző az, hogy Svájcban az állami szervek, sítást fogalmaz meg. Ezek a pontosítások azonban gyakran hatóságok az adott kantonban meghatározott egyetlen mögöttes tartalomként olvashatóak ki az új szövegezésből. hivatalos nyelvet használják és azon a nyelven működ- Napjainkat tekintve fontos megjegyezni, hogy az alkot- nek. Célom mégis az egységesség bemutatása, azon al- mány 70. szakasz (3) pontja az alábbi kiegészítést teszi a kotmányos és törvényes rendelkezések ismertetése, szövetségi állam és a kantonok nyelvi jogokra vonatkozó amelyek a hivatalos nyelvhasználatot szabályozzák szabályainak harmonizálása érdekében: „A szövetségi ál- Svájcban. A jogi és szervezeti keretek feltárásával és lam és a kantonok ösztönzik a kölcsönös megértést és cse- 4 rét a nyelvi közösségek között” . Ha a svájci nemzetfogalom és nyelv kapcsolatát vizsgáljuk, szintén a kölcsönös megér- tés és egyenjogúság kerül a középpontba. Svájc esetében – a nyelvekhez hasonlóan – rendhagyó módon a kantonok 1 Hivatalos nyelv, államnyelv, nemzeti nyelv, megtűrt nyelv, kisebbségi vagy regionális nyelv, történelmi regionális vagy kisebbségi nyelv stb. 2 Kommunikációs eszköz, kulturális vagy kisebbségi csoporthoz való tartozás eszköze, társadalmi megítélése, identitás kifejezésének esz- 3 A szerző fordítása. köze, nyelvváltás vagy nyelvvesztés mértéke, beszélőinek száma stb. 4 A szerző fordítása. / 10 | MAGYAR JOGI NYELV 2018 2 MJNy_2018_2.indd 10 2018.12.11. 12:04:22

TANULMÁNYOK egységét jelenti a nemzet, ezáltal a négy nemzeti nyelvben megőrzése, a nyelvi asszimiláció elkerülése, továbbá mi- él a svájci nemzet. lyen viszony áll fenn a hivatalos nemzeti és a (hivatalos) kisebbségi nyelv között, az egyéni és kollektív jogok vi- 2.2. AZ ÁLLAMNYELV ÉS A NEMZETI NYELV szonyában. KÉRDÉSKÖRE Ez látszik a svájci bírósági jogalkalmazásban is a nemze- ti nyelv és annak használati körének meghatározásakor. A Svájc esetében az államnyelvet egyfajta, az állam vala- négy hivatalos nemzeti nyelv megjelenik az államszervezet mennyi polgárának külön intézményekkel védett és fej- működésében, az államszervezetet alkotó szervek és szer- lesztett közös kommunikációs eszközeként azonosíthat- vezetek, hivatalnokok egymással és a polgárokkal történő juk (Szarka 2003: 19–20.). A különböző európai államok- hivatalos kommunikációjában, tevékenységük ellátásában, ban a tételes jog is különbözőképpen definiálja a hivata- és az adott szerv szolgáltatásainak biztosításában (Widmer los nyelvet, sőt terminológiai szempontból is meglehe- 2004). Az anyanyelvhasználat és az anyanyelven való jog- tősen nagy eltérést mutatnak, hiszen változó jogi tarta- hozzáférés biztosítása tetten érhető továbbá a jogszabályok lommal jelenik meg az államnyelv, a hivatalos nyelv és a megalkotásának teljes folyamatában és a hivatalos közlöny- nemzeti nyelv terminus. Utóbbi szerepel a svájci alkot- ben történő kihirdetése során is. Ide tartozik továbbá a mányban is („langues nationales”). közlekedési jelzések és egyéb közterületi feliratok nyelve, Svájc esetében külön vizsgálódást érdemel a „hivatalos a helységnévtáblák, utcanévtáblák szabályozása is. Mindezt nemzeti nyelv” kategóriája, amely sokszor azonos a „hivata- összefoglalva, Svájc esetében a területiségre és az egyénre los nyelv” fogalmával kantonális szinten. A polgárok jog- alapuló nyelvi jogok egyszerre érvényesülnek annak okán, egyenlőségének bevezetése mellett szükséges a nyelvi jogok hogy az állam meghatározott területén élő egyének és kö- tisztázása és azok kantonális szinten történő kezelése is. zösségek (nyelvi régiók) számára biztosítja e jogokat. Az Mivel a hivatalos nyelv kifejezetten az államokhoz köthető egyént alapul véve azonban megállapítható, hogy az álla- fogalom, ezért természetes, hogy minden egyes állam saját mon belüli tartózkodás helyétől függetlenül továbbra is bír jogrendjében definiálja azt, hogy mit ért nemzeti, és mit a nyelvi jogokkal. hivatalos nyelv alatt. 2.4. ALKOTMÁNYOS RENDELKEZÉSEK A SVÁJCI 2.3. AZ ANYANYELVHASZNÁLATHOZ VALÓ JOG NEMZETI NYELVEKET ILLETŐEN KÉRDÉSKÖRE SVÁJCBAN A kantonokat illetően érvényes az a tétel, hogy Svájcban A svájci jogi szabályozást tekintve, a hivatalos nyelv a Szövetségi Alkotmány árnyékában valamennyi kanton szimbolikus, állampolitikai funkcióit tekinthetjük meg- életét saját alkotmánya szabályozza. A kantonok hivata- határozónak a svájci alkotmány által deklarált négy los nyelvéről a CF. 70. § (2) és (3) bekezdései rendelkez- nemzeti nyelv államnyelvi minősítésében. Így a hivatalos nek, melyek értelmében a kantonok határozzák meg nemzeti nyelv esetében a legfontosabb kritérium, hogy saját hivatalos nyelvüket, illetve nyelveiket. A nyelvi az „a nyilvános, közéleti ügyintézésnek, a tömegtájékoz- közösségek közötti harmónia megőrzése érdekében a tatásnak és az oktatásnak az alkotmányban, törvényben nyelvek hagyományos területi elosztását tiszteletben rögzített, illetőleg rendeletekben előírt nyelve” (Szarka tartják, továbbá figyelembe veszik az autoktón („ősho- 2003: 193.) legyen. Svájc esetében ez kiváltképp igaz, nos”) nyelvi kisebbségek érdekeit. Ebből következően az hiszen e definíciók a nemzeti nyelvek politikai és szimbo- érintett személyek és a közigazgatási hatóságok közötti likus funkciói mellett kiemelt jelentőséget biztosítanak kisebbségi nyelv használatát elősegítő feltételeket ezál- a többségi nemzet által beszélt nyelv jogilag biztosított tal is biztosítani tudják. A szövetségi állam, illetve a kan- szabad érvényesülésére, akadálytalan használatára, mű- tonok ezenkívül a nyelvi közösségek közötti megértést velésének, oktatásának szabadságára, intézményi felté- segítik elő, és a különböző információcseréket biztosít- teleinek biztosítására. Előtérbe helyezi továbbá a nem- ják. Ezt erősíti a 2007-ben elfogadott új nyelvtörvény, zeti nyelvek közösség- és államszervezői, történeti, po- illetve annak 2010. évi végrehajtási rendelete. A törvény 5 litikai és szimbolikus funkcióját. Ez a megközelítés az céljai között a Svájci Államszövetség négynyelvűségének államalkotó nemzetek nyelvének történetileg kialakult, erősítését, a nemzeti összetartozás megszilárdítását, az közösségteremtő és értékhordozó szerepét emeli ki, egyéni és intézményi többnyelvűség gyakorlatban való háttérbe szorítva a nemzeti, nyelvi kizárólagosságra tö- ösztönzését, továbbá az olasz és a rétoromán nemzeti rekvő asszimilációs nyelvpolitika államnyelvi gyökereit. nyelvek megóvását és használatuk elősegítését nevesíti. Alapja, hogy mindenkinek joga van saját anyanyelvének A törvény 6. §-a az anyanyelvhez való jogot, illetve az ún. használatához, következésképpen a nyelvi közösségek- pozitív védelmi intézkedéseket szabályozza. A szövetsé- nek biztosított anyanyelvhasználati jog nem privilégiu- gi hatóságok nyelvhasználatáról szóló 7. § (1) bekezdése mokat vezet be, nem is valamiféle pozitív diszkriminá- felhívja a figyelmet az érthetőség és transzparencia kri- ciót jelent, hanem a jogegyenlőség szellemében jár el tériumára, amelynek biztosítása érdekében a Szövetsé- (Andrássy 2016: 18.). A svájci nyelvi rendelkezéseket gi Tanácsot az alábbi feladattal ruházza fel: a szakmai vizsgálva egyértelműen megállapítható, hogy Svájc az anyanyelvhasználatot aszerint vizsgálja, hogy a nyelvi kisebbségek számára milyen jogi beavatkozás (Knüsel 1994: 8–10.) segítségével lehetséges (nyelvi) identitásuk 5 Ld. 2. § (a) (b) (c) (d) bekezdéseit / MAGYAR JOGI NYELV | 2018 2 11 MJNy_2018_2.indd 11 2018.12.11. 12:04:22

TANULMÁNYOK képzések működésének biztosítása, a különböző tovább- olasz belügy volt, másfelől lehetőséget biztosított az képzések szervezésének ellátása, valamint a továbbkép- egyezmény kijátszására. Erre egészen 1948. január 30-ig ző helyek tevékenységének koordinálása, az ehhez szük- kellett várni, amikor az elfogadott 5. sz. alkotmánytör- séges eszközök beszerzése és biztosítása. vény jóváhagyta Trentino-Alto Adige különleges jogál- lású régió statútumát. Ez pedig azt jelentette, hogy a német többségű Bolzano megyéhez hozzákapcsolták az 3. DÉL-TIROL NYELVI KULTÚRÁJA olasz többségű Trentinót, így végül a német ajkúak ki- ÉS BERENDEZKEDÉSE sebbségbe kerültek a térségben (Schönbaum 2008: 11– 12.). A jogalkotó hivatalos magyarázata erre az volt, hogy 3.1. TÖRTÉNETI ELŐZMÉNYEK az alkotmány szerint autonómiával a régiók, és nem a megyék rendelkezhetnek. A legtöbb hatáskör az így lét- Dél-Tirol története és autonómiamodellje Svájchoz ha- rejött Trentino-Alto Adige régióhoz (továbbiakban Régió) sonlóan példaértékű Európában. A modell mai állapotá- került, ahol az olaszok a lakosság 71,5%-át tették ki, nak eléréséhez és megteremtéséhez azonban több évti- amelynek köszönhetően az egyezmény gyakorlatilag ér- zedes politikai harcokon, konfliktusokon és diplomáciai telmét vesztette, és így az önrendelkezés továbbra is egyeztetéseken keresztül vezetett az út. A mai állapot illúzió maradt (Constantin 2012: 4–5.). Így a De Gasperi– eléréséhez majdnem harminc év volt szükséges az első Gruber egyezmény a két elvet – területi és személyi hatá- világháborút követően Ausztriától Olaszországhoz csa- lyú jogokat – összemosva tartotta fenn az olasz nyelv tolt, 97%-ban osztrákok, azaz német nyelvű beszélők elsődlegességét a német nyelv látszólagos törvényi elis- által lakott Dél-Tirol esetében. Az államhatárok megvál- merésével szemben. tozása súlyos megpróbáltatást és szenvedést hozott a tartomány lakossága számára, amely néhány évvel ké- 3.2. AZ ELSŐ AUTONÓMIASTATÚTUM sőbb, a fasizmus hatalomra jutásával érte el csúcspont- ját. A német nyelvű oktatást beszüntették (Di Michele Az anyanyelvhez való jog szempontjából, majd másfél 2014: 424–442.), a német anyanyelvű tanárokat, hiva- évvel később a két külügyminiszter által aláírt kormány- talnokokat elbocsátották, helyükre olaszokat hoztak. A közi egyezmény után, az 1948. február 26-án életbe lé- németséghez való tartozás a világháború időszakában pett első autonómiastatútum hozott valódi áttörést alapvetően identitásbeli kérdés volt, vagyis az olasz haza (Piccoli–Vadagnini 1988: 6). Az alkotmányerejű törvény és a német identitás között való döntéskényszert jelen- egyértelműsíti, hogy a régió államnyelve az olasz, egy- tette. A német nyelv ilyenfajta szabályozása felveti a kol- úttal kitér a német nyelv használatának feltételeire is lektív identitáshoz való jog emberi jogként való elisme- (84–85. §). A törvény egyelőre csak lehetőséget biztosí- résének kérdését. A területi és személyi hatályú nyelvi tott a régió polgárai számára „a helyi közigazgatási és jogok szétválasztása nem csak az anyanyelvhez való jog más regionális szintű intézmények előtti eljárásokban 7 szempontjából, hanem a közigazgatási rendszer kialakí- saját nyelvük használatához” . Ezt a rendelkezést érde- tása szempontjából is jelentős. A területi elvű nyelvi jogok mes azonban továbbgondolni a kötelesség és jog szem- alapvetően ott alkalmazandóak, ahol a nyelvi kisebbsé- pontjából. A szabályozásból nem az olvasható ki, hogy a gek etnoregionális tömbként hagyományos lakóterület- régió kötelessége a német nyelv adott eljárásokban való tel rendelkeznek (Bakk 2015: 31.). Ezzel szemben a sze- biztosítása, hanem az, hogy egy német anyanyelvű sze- mélyi hatályú nyelvi jogok általában egy adott ország mélynek joga van saját anyanyelvét használni a külön- területén általánosságban megtalálható nyelvi kisebbség böző eljárásokban. Az, hogy egy adott ország közigazga- jogait kívánják rendezni. Ezen elveket háttérbe szorítva tási, bírósági vagy oktatási rendszerében milyen nyelvet az olasz politika nem titkolt célja a kezdetektől fogva a használnak, alapvetően politikai döntés eredménye, és német ajkú lakosság asszimilációja volt, úgy hogy a tér- egy nyelv választása, mindenképp a többi nyelv nem-vá- ségben az olaszok javára változtassák meg az etnikai lasztását, az állami életből történő kizárását jelenti (Vizi arányokat. Ennek fényében nagy előrelépésnek tekint- 2004). Dél-Tirol első autonómiastatútumát vizsgálva azt hető, hogy az osztrák tiltakozások évtizedei és a második látjuk, hogy a hatalom és érdek nem az állampolgár felől világháború után a két ország külügyminisztere 1946. és annak nyelvi javait szolgálva jelentkezik, hanem a szeptember 5-én aláírta a Dél-Tirolról szóló De Gasperi– nyelvet mint az államhatalom eszközét értelmezi, és így 6 Gruber egyezményt , amely szavatolta a német kisebbség az olasz nyelvet a német elé helyezi. A nyelvhasználati számára a törvényhozói és végrehajtói autonómiát Bozen jogok a német nyelv esetében tudatosan csak látszólag (Bolzano) megyében (Bernardini 2016). Az elért siker jelennek meg, míg az olasz nyelv hivatalos államnyelv- azonban éles fegyvert adott az olasz jogalkotó kezébe, ként való kiemelése a nyelvi többség számára biztosított hiszen egyfelől megteremtette Dél-Tirolban az autonó- kollektív jogként került alátámasztásra. Továbbgondol- mia alapját, így a tartomány kérdése már nem kizárólag va, az állam a nyelvi együttélést szabályozta, annak jogi keretét megteremtette, azonban a hatalom és érdek már 6 Érdemes megjegyezni, hogy míg Olaszországban az egyezmény meg- nevezésénél De Gasperi neve szerepel elöl (Accordo di De Gasperi– Gruber), addig Ausztriában és Németországban Gruber nevét tüntetik fel elsőként (Gruber−De Gasperi-Abkommen). 7 Legge costituzionale n. 5/48 85. §. A szerző fordítása. / 12 | MAGYAR JOGI NYELV 2018 2 MJNy_2018_2.indd 12 2018.12.11. 12:04:22

TANULMÁNYOK az állam érdekeinek megfelelően került tényleges alkal- mint alapvető emberi alapjog – a nyelvi csoportok között mazásra. fennálló társadalmi hierarchiában elfoglalt helye megvál- Minden állam lényegében természetesnek tekinti, hogy tozott, aszimmetrikussá vált. állampolgárai megértik egymást, egy nyelvet használnak, hogy az állam politikai és társadalmi szerkezetét egyetlen 3.4. TRENTINO-ALTO ADIGE RÉGIÓ NYELVEINEK nyelvnek a használata tartja össze. Ám sokszor szembesül- JOGI STÁTUSZA nie kell mindenkinek azzal a ténnyel, hogy az adott államban uralkodó, sokszor az alkotmány erejével is kizárólagosan Az autonómiastatútum értelmében a Régióban három hivatalossá tett nyelv(ek) nem minden polgárnak az anya- nyelvet ismernek el hivatalosan: az olaszt, a németet és nyelve. Ezen jogi probléma feloldására született meg 1971- a ladint. A tartomány etnikailag tagolt, a három kisebb- ben a második autonómiastatútum. ség egymás mellett élése a Régió alkotmányos törvényei mellett több regionális és tartományi szintű jogszabály- 3.3. A MÁSODIK AUTONÓMIASTATÚTUM ban szabályozott. Az alkotmányos törvény rendelkezései közül kiemelkedő, hogy az olasz államnak biztosítania Bruno Kreisky 1960-ban a dél-tiroli kérdést az ENSZ kell a német és a ladin nyelvcsoport nyelvi és kulturális közgyűlésének napirendjére vetette. Ennek köszönhető- fejlődését, a területi alapon, önkormányzatisággal szer- en még 1961-ben – néhány héttel a merényletek után – veződő autonómia megteremtését. Ebből következően a megalakult az úgynevezett tizenkilences bizottság – ti- Régió nyelvi helyzetét vizsgálva megállapítható, hogy a zenegy olasz, hét dél-tiroli osztrák és egy ladin tag rész- német és a ladin nyelv védettebb jogi státuszban van vételével – annak érdekében, hogy a helyzet megoldásá- Olaszország többi kisebbségéhez képest, hiszen az alkot- nak lehetőségeit kutassa. Tizenegy évnyi egyeztetés mányos törvény által biztosított jogok megegyeznek a után, az 1971. november 10-i 1. számú alkotmányerejű régió olasz nyelvcsoportjának tagjait megillető jogokkal törvénnyel elfogadták az úgynevezett második autonó- (Palermo 2007: 133-136.). Nyelvi presztízsük és paritá- miastatútumot, amely 1972. január 20-án lépett hatályba. suk szinte hasonló, használatuk gyakorisága az élet kü- Az új autonómiastatútum már első paragrafusai között lönböző színterein megegyező. Bár a lakosság majdnem egyértelműsíti és szavatolja a régió lakosságának nyelvi, 85%-a kétnyelvű, az anyanyelv használatának joga a kulturális és etnikai esélyegyenlőségét: régió kontextusában értelmezve azt jelenti, hogy az ál- „A tartomány a nyelvi kisebbségekhez tartozó személyek lampolgárnak lehetősége van saját anyanyelvét használ- jogegyenlőségét elismeri, valamint etnikai és kulturális ni az élet minden területén. identitását védelmezi.” 8 Hasonló paritási elv figyelhető meg a két nyelv regionális Ez a rendelkezés lényeges előrelépést jelentett a kisebb- intézményeknél fellelhető, több szempontból szabályozott ségvédelem és a saját anyanyelvhasználat terén. Az új, 2. használata során is. Az első az intézmények alkalmazottai- (számú) cikk az 1948. évi V. alkotmányerejű törvény (első nak nyelvi és etnikai arányossága, a második az olasz és autonómiastatútum) 84. és 85. §-ával szemben a német nyel- német nyelv kötelezően elvárt ismerete, amely egyben a vet nem választható nyelvként jelöli meg a különböző eljá- harmadik elvárást is kívánja biztosítani, amely szerint az rások során, hanem az olasz nyelvvel megegyező jogot biz- ügyfél saját anyanyelvén, zavartalanul juthasson informá- tosít annak használatára. Az alkotmányban rögzített nyelvi cióhoz az ügyintézés során. Az első kritériumot az 1976. kisebbségvédelem elve (Peterlini 1989: 51–63.) és az ezzel július 26-ai 752. számú köztársasági rendelet mint arányos- együtt lefektetett olasz alkotmányos rend egyidejűleg szol- sági törvényt vezette be. Lényege, hogy megakadályozza a gálták a kiegyezést az egyes nyelvcsoportok között, és ki- közhivatalokban a nyelvi kisebbségek alkalmazásához kap- egyensúlyozott részesedést kínáltak mindhárom nyelvcso- csolódó hátrányos megkülönböztetést, továbbá, hogy biz- portnak a dél-tiroli autonóm területen (Kádár 2002 642– tosítsa az egyenlő feltételeket a nyelvi kisebbségek között. 643.). Az anyanyelvhez való jogot és az anyanyelven való Előírja még, hogy a hivatali alkalmazottak arányának meg joghozzáférést a második autonómiastatútum alkotmányos kell felelnie a régió nyelvi csoportjai számarányos összeté- 9 jogként biztosítja, továbbá a régió szintjéről lejjebb, a tar- telének. tomány szintjére helyezi a hatalmat. Újradefiniálja a régió A Régió többnyelvű szabályozását elemezve, annak alkot- és a tartomány kompetenciáit, részletesen kitér az anya- mányos kereteit meghatározva egyértelműen látszik, hogy nyelvhasználat, a kultúra és a kétnyelvűség kérdéskörére. a cél a teljes kétnyelvűség jogi garantálása, a törvények, Összefoglalva megállapítható, hogy a nyelvi közösségek közigazgatási ügyek és egyéb más dokumentumokhoz anya- együttélése nem jelent alapvetően konfliktushelyzetet. A nyelven való hozzáférés biztosítása. Ebből következően és konfliktushelyzetet általában valamilyen egyensúlyi rend- Dél-Tirol napjaink nyelvi jogi szabályozását tekintve „B” szer külső vagy belső megbontása vagy megbomlása ered- típusú államnak tekinthető, hiszen a bírósági jogalkalmazás ményezi (Nagy 2015: 6.). A Régió esetében ezt a megbontást olasz és német nyelven történik, míg a ladin nyelv haszná- egy külső erő beavatkozása eredményezte a határok átraj- latát illetően területi hatályokat határoz meg az anyanyelv- zolásával, egy német anyanyelvű többség olasz fennhatóság hez való jog teljes biztosítása mellett. A nyelvi egyenlőség alá történő helyezésével. Ennek következtében a nyelv – fontossága és annak aprólékos szabályozása kiterjed a hi- 8 Második autonómiastatútum 2.§. A szerző fordítása. 9 1976. július 26-ai, 752. számú köztársasági rendelet 1., 7., 16. §. / MAGYAR JOGI NYELV | 2018 2 13 MJNy_2018_2.indd 13 2018.12.11. 12:04:22

TANULMÁNYOK vatalos szövegezések megjelenítésére is. A Tartományi ta- terhet rónak a jogalkotóra. Svájc és Dél-Tirol szabályozá- 10 nács elnökének 1996. június 25-ei 21. számú rendelete sa is egyértelműsíti, hogy állami szerepvállalásra van egyértelműsíti a jogszabályok megjelenítésével szemben szükség a többnyelvűség által szült helyzet rendezésére, támasztott, a kétnyelvű szerkesztésre vonatkozó egyforma az állampolgárok alapjogi értékeinek biztosítására, a nyelv kritériumrendszert. valós használatára. A két vagy akár három nyelv párhu- Az autonómiastatútum 100. § (4) bekezdése alapján – a zamos használata alapvetően hátráltatja és jelentősen hadsereg és rendőrség kivételével – a német és az olasz meghosszabbítja az egyes eljárásokat, legyen szó közigaz- nyelv elkülönített használata érvényesül. A meghatározás gatási, oktatási vagy bírósági eljárásról. Nem beszélve az alapján a közigazgatásban mindig az indítványozó nyelvét esetleges információvesztés vagy -torzulás veszélyéről, a kell használni. Amennyiben ezt az eljáró szerv figyelmen felmerülő többletköltségek állami átvállalásáról és a köz- kívül hagyja, úgy az ügyiratot semmisnek kell tekinteni, alkalmazottakkal szemben támasztott nyelvi feltételekről, kivéve, ha a nyelvi jogait érvényesíteni nem képes állam- amelyek mind komoly károkat okozhatnak az alkotmá- polgár a törvényben meghatározott tíz napon belül szóban nyos és alapjogi értékek érvényesülése során. A nyelvi vagy írásban ellenvetését jelzi, avagy a kézhez kapott do- jogokra vonatkozó jogszabályok mennyiségét és azok kumentumot az adott nyelven elfogadja. Amennyiben az részletességét tekintve, mindkét vizsgált állam esetében állampolgár ellenvetésében az anyanyelven való joghozzá- egyfajta aprólékos, a nyelvi jogokkal szemben felállított férés alapjogának csorbítását kifogásolja, úgy az eljáró hi- értékkövetelmény érvényesülése állapítható meg. vatal köteles az ügyiratokat a másik nyelvre lefordítani. Az anyanyelvhez való jog, továbbá az anyanyelven való A rendőrség sajátos jogállását az 1988. július 15-ei 574. joghozzáférés biztosításának követelménye számos nehéz- számú köztársasági rendelet oldja fel. Elrendeli, hogy a ki- séget hordoz magában. A bemutatott példák eltérő jogi sza- hallgatások vagy egyéb, a rendőrség hatáskörébe tartozó bályozással, azonban a nyelvi jogokat alkotmányos és em- eljárások során mindig az állampolgár választhatja meg az beri alapjogként azonosítva biztosítják állampolgáraik eljárás nyelvét, az eljárás megindítójának nyelvétől függet- számára az anyanyelv használatát az élet összes területén. lenül. Kitér egyúttal az anyanyelvhasználat teljes körű biz- Állami szerepvállalás mellett, a nyelvi kihívásokra minden tosítására, amely szerint ha a rendőrség indítja meg az el- esetben intézményi, tudományos háttér kialakítása volt a járást, az eljárás alá vont állampolgár feltételezett anya- válasz. Így a nyelvi különbségekből fakadó problémák in- nyelvén kell azt megtennie. Az érintett állampolgár tíz tézményesített, jogszabályok által egyértelműsített keretek napon belül kérheti az eljárás nyelvének megváltoztatását. között kerülnek fel- és megoldásra. Ez elkerülhetetlenül magával vonja az addigi dokumentu- mok nyelvi átültetésének igényét, az eljárás nyelvének meg- változtatása során felmerülő egyéb nyelvi követelmények IRODALOMJEGYZÉK megteremtését. A ladin nyelv helyzetét vizsgálva megállapítható, hogy Andrássy György 1998. Nyelvi jogok. A modern állam nyelvi ugyan elnyerte a harmadik hivatali nyelv státuszát, azon- jogának alapvető kérdései, különös tekintettel Európára és ban a német és az olasz nyelvhez viszonyítva helyzete hát- az európai integrációra. Pécs: PTE Európa Központ. rányosabb. Használata alapvetően területi elv alapján Andrássy György 2013. Nyelvszabadság – Egy egyetemes hatályosul, szemben a német és olasz nyelv alanyi jogon elismerésre váró egyetemes emberi jog. Budapest–Pécs: való érvényesítésével. Nyelvi területe összesen 8 községre Dialóg Campus. terjed ki. Az itt található közigazgatási szerveknél az eljárás Andrássy György 2016. Nyelvek és nyelvi jogok a térben. (hivatali) nyelve az autonómiastatútum és a különböző Iskolakultúra. 26. évf. 1. szám. jogszabályi rendelkezések alapján ladin nyelv is lehet. En- Andrássy György 2017a. A bevándorlók integrálásának elvi nek jogi hátterét az 1992. március 16-ai 267. számú törvény- alapjai: a területfüggetlen és a területfüggő emberi jogok. 11 erejű rendelet adja, amely megerősíti a ladin nyelvi kisebb- Régió. 25. évf. 2. sz. ség anyanyelvhez való jogát és rendelkezik arról, hogy a Andrássy György 2017b. A magyar nyelv és a magyar nyelv- ladinok a törvény előtt is használhassák anyanyelvüket. közösség jogi helyzete. In: Tolcsvai Nagy Gábor (szerk.): A magyar nyelv jelene és jövője. Budapest: Gondolat Kiadó Bakk Miklós 2015. Nyelvi jogok, nyelvi rezsim és a demok- 4. ÖSSZEFOGLALÁS rácia modelljei. In: Fábián Gyula – Jakab Albert Zsolt (szerk.): Bíró Gáspár Emlékkönyv. Kisebbségi identitás és Svájc és Dél-Tirol példáján bemutatva egyértelműen ki- önrendelkezés a globalizmusban. Budapest: Nemzeti Ki- rajzolódik az anyanyelv használatához való jog biztosítá- sebbségkutató Intézet sának elsőbbsége, annak néhol aprólékos szabályozottsá- Bernardini, Giovanni 2016. L’accordo De Gasperi-Gruber. ga és az állampolgárok nyelvi jogainak alkotmányos és Una storia internazionale. Trento: FBK Press. alapjogi biztosítása. A jogszabályi keretek a két- vagy Constantin, Sergiu 2012. Kisebbségi oktatás Olaszország- többnyelvűség biztosításának kötelezettségével hatalmas ban: Jog és gyakorlat. Pro Minoritate 22. évf. 1. sz. Di Michele, Andrea 2014. Trento, Bolzano e Innsbruck: L’occupazion militare italiana del Tirolo. In: Rasera, Fabrizio (ed.): Trento e Trieste: percorsi degli italiani 10 ht tp://w w w.aineva.it/w p-content/uploads/2015/07/BZ- d’Austria dal ’48 all’annessione. Rovereto: Edizioni Osiride DPGP-1996-21.pdf 11 Decreto legislativo 16 marzo 1992 n. 267. 427–442. o. / 14 | MAGYAR JOGI NYELV 2018 2 MJNy_2018_2.indd 14 2018.12.11. 12:04:22

TANULMÁNYOK Drinóczi Tímea – Petrétei József 2004. Jogalkotástan. Buda- JOGSZABÁLYOK pest–Pécs: Dialóg Campus Kiadó Kádár József 2002. Kisebbségi részarány a közszolgálatban. Svájc Kisebbségkutatás. 2002/XI. (2). Acte de Médiation du 19 février 1803 (1803. február 19-ei Korhecz Tamás 2013. A hivatalos nyelvhasználat szabályo- Mediációs Akta). zása Svájcban. Létünk 2013. különszám. Újvidék: Forum Le Pacte fédéral du 7 août 1815 (1815. augusztus 7-ei Szö- Könyvkiadó Intézet. vetségi megállapodás) Knüsel, Rene 1994. Plurilinguisme et enjeux politiques. Les Constitution fédérale de la Confédération suisse du 18 avril minorités ethnolinguistiques autochtones à territoire. 1999 (1999. április 18-ai Szövetségi Alkotmány) L’exemple du cas helvétique. Lausanne: Payot Loi du 18 juin 2004 sur les publications officielles ou Nagy Noémi 2015. Nyelv, Hatalom, Jog: a nyelvi sokféleség d’autres dispositions du droit fédéral (2004. június 18-i szabályozásának megközelítéseiről. Pro Minoritate 2015/ törvény A szövetségi törvények és egyéb rendelkezések ősz. hivatalos kihirdetésről és közzétételről) Palermo, Francesco 2007. Lingua, diritto e compara- Convention sur la protection et la promotion de la diversité zionenel contesto comunitario. In: La traduzione del diritto des expressions culturelles, Paris, 20.X.2005 (2005. ok- comunitario ed europeo: riflessioni metodologiche. Trento: tóber 20-ai egyezmény a Kulturális kifejezések sokszínű- Facoltà di Giurisprudenza di Trento. 133–159 ségének védelméről és előmozdításáról) Patten, Alan – Kymlicka, Will 2003. Introduction: Language Loi fédérale sur les langues nationales et la compréhension Rights and Political Theory: Context, Issues and Ap- entre les communautés linguistiques (Loi sur les langues proaches. In: Patten–Kymlicka (eds): Language Rights and – LLC) du 05 octobre 2007 (2007. október 5-ei szövetsé- Political Theory. New York: Oxford University Press gi törvény A nemzeti nyelvekről és nyelvi közösségek Peterlini, Oskar 1989. Aspetti e problemi dello Statuto di közötti megértésről). Autonomia. In: La storia dell’Alto Adige. Bolzano: Istituto Magistrale Italiano. Dél-Tirol Piccoli, Paolo – Vadagnini, Armando 1988. Il cammino Accordo di De Gasperi–Gruber 5 settembre 1946 (De dell’autonomia nei progetti per lo statuto speciale del 1948. Gasperi–Gruber egyezmény). Trento: Regione Autonoma Trentino-Alto Adige. Trattato di pace fra l’Italia e le Potenze Alleate ed Associate Schönbaum Attila 2008. Nemzeti és etnikai kisebbségek Parigi, il 10 febbraio 1947, Allegato n. 4 (1947. évi olasz parlamenti képviselete Európában – Egy dolgozat hipo- békeszerződés – 4. sz. melléklet). tézisei. Kisebbségkutatás 17. évf. 1. sz. Legge costituzionale 26 febbraio 1948 n. 5 (5/48. számú Szarka László 2003. Államnyelv, hivatalos nyelv – kisebb- Alkotmányos törvény – Első autonómiastatútum). ségi nyelvi jogok Kelet-Közép-Európában. In: Nádor Or- Legge Costituzionale 10 novembre 1971, n. 1 (1971. novem- solya – Szarka László (szerk.): Nyelvi jogok, kisebbségek, ber 10-i 1. számú alkotmányerejű törvény – Második nyelvpolitika Közép-Kelet-Európában. Budapest: Akadé- autonómiastatútum). miai Kiadó. Decreto del presidente della repubblica 26 luglio 1976, n. Varga Attila 2013. A nyelvi jogok alkotmányos szabályozá- 752 (1976. július 26-ai, 752. számú Trattato köztársasági sa Romániában. Pro Minoritate. 23. évf. 3. sz. rendelet) Vinnai Edina 2017. Jog és nyelv határán. A jogi nyelvhaszná- Decreto legislativo 16 marzo 1992, n. 267 (1992. március lat nemzetközi és hazai kutatása. Budapest: Gondolat. 16-ai 267. számú törvényerejű rendelet) Vizi Balázs 2004. Az európai integráció és a kisebbségi nyel- Decreto del Presidente della Giunta provinciale 25 giugno vek. Kisebbségkutatás. 13. évf. 1. sz. 1996, n. 21 (Tartományi tanács 1996. június 25-ei 21. Widmer, Jean 2004. Langues nationales et identités collec- számú rendelete) tives. L’exemple de la Suisse. Paris: L’Harmattan. Il nuovo statuto di autonomia di 31 gennaio 2001 (2001. január 31-ei Új Autonómiastatútum). Legge costituzionale 18 ottobre 2001, n. 3 (2001. október 18-ai 3. számú Alkotmányos törvény). / MAGYAR JOGI NYELV | 2018 2 15 MJNy_2018_2.indd 15 2018.12.11. 12:04:22