NOVÁK BARNABÁS: A jogalkotásról az olasz jogi szaknyelv tükrében

TANULMÁNYOK A JOGALKOTÁSRÓL AZ OLASZ JOGI SZAKNYELV TÜKRÉBEN NOVÁK BARNABÁS doktorandusz, Pécsi Tudományegyetem ÁJK Alkotmányjogi Tanszék, a Termik Kutatócsoport tagja 1. JOGALKOTÁS A 21. SZÁZADBAN 2. NEMZETI SZABÁLYOZÁS ÉS NYELVI MEGFORMÁLÁS A jogalkotás az állam egyik lényeges alaptevékenysége, amely során meghatározza azokat az elveket, irányokat, A nemzeti szabályozás hatékonyságának előkérdése, szabályokat, amelyeket a békés társadalmi együttélés hogy az képes-e önálló fogalmiságot létrehozni, azt el- érdekében be kell tartani, illetve amelyek mentén a po- fogadtatni és nyelvileg minden kétséget kizáróan meg- litikai döntéshozó a vonatkozó – gazdaság-, szociális, jeleníteni. A magát önállónak tekintő jogrendszer fo- egészségügyi stb. – politikáját meg tudja valósítani. A galmi önállóságának záloga tehát a nyelvi egyértelmű- jogalkotás folyamata – legyen szó állami, állam feletti ség, amit számos, a nemzeti jogon belüli, illetve attól vagy alatti szintről – meglehetősen összetett eljárás, független tényező, adottság befolyásol (Vö: Somssich amely során egyszerre kell érvényesülnie a formális és 2012: 21–32). Ezen tényezők több szempont alapján is tartalmi szempontoknak. Ezek együttes érvényesülése csoportosíthatók. Az adott állam hivatalos nyelve(i) biztosítja a sikeres jogalkotást, a minőségi jogszabály által hordozott jogi üzenet tartalmi egyenértékűségé- létrehozását. E tartalmi és minőségi követelmények kö- nek biztosítása a nyelv(ek)hez tapadó jogrendszer(ek) zül kiemelendő a megfelelő és következetes terminus- számából következő kockázati elemen kívül alapvetően használat (terminológiai pontosság kritériuma), a jog- három tényező függvénye. Az első, a nemzeteken átíve- rendszer által elvárt transzparencia, a jogelveknek és a lő terminológiai kérdés, amely az Európai Unió tagor- jogrendszer normáinak való megfeleltetés (koherencia szágainak egyre növekvő számából, valamint az Euró- kritériuma), valamint a jogalkotás során jelentkező kon- pai Unió saját jogi hagyományából következő sajátos 1 zultáció (Vö. Drinóczi 2012: 60–72) kritériuma. Ezzel jogintézmények, jogi fogalmak szükségszerű nemzeti szemben a formai kritériumok elsődlegesen a jogszabály- átültetését kívánja meg. Ez egyszerre követeli meg a szerkesztés követelményeinél érhetőek tetten, úgy mint jogharmonizáció és a nemzeti fogalmi rendszer átte- a jogszabályok nyelvtani helyessége, megfelelő tagolása kintését, szükség esetén átalakítását, javítását. Kérdés- és számozása, továbbá a jogszabályi környezet által el- ként merül fel, hogy behatárolhatóak-e, elkülöníthető- várt megfelelő nyelvezet és regiszter alkalmazása. ek-e azok a jogterületek, ahol a nemzeti jogi hagyomá- Jelen tanulmány a jogalkotás kérdéskörét, annak tar- nyok elsődlegességet élveznek, valamint azonosítható- talmi és formai kritériumait a középpontba helyezve ak-e azok, amelyek esetében az európai uniós jognak kíván rövid áttekintést adni az olasz jogi szaknyelv nap- kell a nemzeti jogfogalmaktól élesen elválasztva új, jainkban tapasztalható dinamikus változásairól. Egy egyértelmű fogalmakat alkotnia. Ezen kérdéskörök elsődlegesen zártnak feltételezett, részleteiben kidolgo- megválaszolása után, harmadrészt, a tartalmi megfe- zott terminológiai rendszerrel rendelkező, a római jog leltetés lehetősége, a nemzeti nyelvpolitika, a minőségi sajátosságait napjainkban is viselő olasz nyelv rengeteg jogalkotás szintje és a politikai szándék együttes ténye- meglepetést tartogat a jogtudós, a terminológus és a for- zője határozza meg a jogrendszer fogalmi önállóságát dító számára. és annak kidolgozottságát. Jelen tanulmányban a harmadik, nemzeti szint sajá- tosságait mutatom be az olasz jogi szaknyelven keresz- tül. Mint arra Somssich (2007: 18) rámutat, a jog az érvényesülési területén felmerülő helyzetekre kíván normatív választ adni, nyelvének terminológiája ehhez a jogi szükséglethez igazodik. A nyelv és jog ilyen mély összefonódása egyértelműsíti, hogy a jogi fogalmak sa- ját megnyilvánulási környezetük által determináltak, 1 Hasonló kritériumokat találunk a Francia Emberi Jogok Nemzeti Ta- nácsadási Bizottság által 2010-ben Avis sur l’élaboraton de la loi cím- értelmezésük annak figyelembevételével lehetséges. mel kiadott állásfoglalásában is. Ennek oka, hogy a nemzeti jogszabályok elkészítése http://www.cncdh.fr/sites/default/files/10.04.15_avis_elaboration_ során cél a jogalkotó szándékának sikeres átültetése, des_lois.pdf / 6 | MAGYAR JOGI NYELV 2019 1 MJNy_2019_1.indd 6 2019.06.26. 10:01:28

TANULMÁNYOK az ehhez szükséges szabályozás céljának, elveinek és 3. A NEMZETI ÉS EURÓPAI UNIÓS JOGALKOTÁS: normatív eszközeinek közérthető meghatározása. Ide NYELVI SAJÁTOSSÁGOK sorolható továbbá a sikeres jogalkotói szándék megva- lósításához szükséges szabályozási hatáskör és szintek 3.1. AZ EURÓPAI UNIÓS NYELVHASZNÁLAT megállapítása a szabályozás funkciójának és céljának HATÁSAI AZ OLASZ NEMZETI JOGI figyelembevételével. A jogalkotói akarat sikeres közlé- SZAKNYELVRE séhez minden esetben szükséges a nyelvi előkészület (aktuális fogalmi rendszer áttekintése), az adatgyűjtés Mindezen folyamatok, eljárások, jogalkotási lépések (új fogalmak leírása és definiálása) és mérlegelés (az új szükségképpen igényelnek egyfajta inter- és multidisz- és régi jogi fogalmak összevetése) kívánalmának biz- ciplináris megközelítést. A nemzeti jogi szaknyelvek tosítása, a jogalkotás során való alkalmazása. A jogi vizsgálatában a nyelvtudományok mint jogon túli tudo- kultúrákban rejlő különbségek kiütköznek a kifejezet- mányterületek legújabb eredményei is felhasználhatóak ten az egyes nemzeti jogrendszerekre jellemző jogi fo- annak tudományos megalapozottsága, tartalmának és galmak használatában (Sacco 1999: 163–164), de fel- folyamatának életszerűbbé tétele érdekében (Vö. 2 lelhetőek a jogrendszerekben általában jelen lévő, vi- Drinóczi–Petrétei 2004). Ezek közül kiemelkedik a tar- szont némileg eltérő tartalmú jogi fogalmak esetében talmi és szerkezeti sajátosságok vizsgálatával, rendsze- is (Somssich 2007: 19). Ez utóbbiak jelentenek igazán rezésével foglalkozó terminológiatudomány, illetve a nagy kihívást a fogalmi megfeleltetés terén. A jogi fo- többnyelvűség feltételei között alkalmazott kontrasztív galmak vizsgálatának és harmonizációjának tehát nem terminológia és a fordítástudomány. Vitathatatlan, hogy rend szerfüggetlen, hanem rendszer-összehasonlító a jogi fogalmazás a jog és a nyelv területéhez egyaránt alapokon kell nyugodnia. kötődik (Szabó 2002: 115). Előbbihez a tartalma, a nyelv- A jogalkotói hatásköröket elemezve általánosságban hez pedig a kifejeződése miatt kapcsolódik. A jog tartal- megállapítható, hogy a sikeres és minőségi jogalkotás ma a szabályozási alapot szolgáló társadalmi-gazdasági előfeltétele, hogy a jogot mint rendszert, viszonylagosan viszonyok változását követi, a nyelvezete pedig a joggal nyitottnak, ebből következően alakíthatónak és javít- együtt fejlődik. A fejlődés során új fogalmak születnek, hatónak fogadjuk el. Másik előfeltételként állapítható amelyek új terminusokat igényelnek (Drinóczi–Petrétei meg a jogalkotás rendszer- és szabályszerűsége, ebből 2004: 315). Ezen megállapítás hatványozottan igaz az következően a létrehozott jogszabályok rendszerbe he- Európai Unió és a nemzeti nyelvek kapcsolatára, az eu- lyezhetősége. E szabályszerűség kiemelt fontossága a rópai többnyelvűség által létrehozott uniós szaknyelv jogalkotás logikájában érhető tetten, amely feltételezi nemzeti nyelvbe való átültetése során. a hibás jogszabályok célzott javítását, átalakíthatóságát Az Európai Unió kulturális és nyelvi sokféleségét tük- a jogalkotói akaratnak és a jogi normákat kiváltó és röző többnyelvűség szilárd alapokon nyugszik az európai működésüket befolyásoló társadalmi-gazdasági-politi- szerződésekben. Az a demokratikus elv, amely egyúttal kai viszonyoknak megfelelően. A jogalkotó számára biztosítja az uniós polgárok számára az európai intéz- kihívásként jelentkezik az életviszonyok növekvő mények működésének, felépítésének és jogalkotói mun- komplexitása, a tudomány és a technika gyors fejlődé- kájának a könnyebb elérhetőségét és átláthatóságát, se, ami gyors állami szabályozási reakciót feltételez. Ez komoly értelmezési problémákat okoz az egyes nemzeti óhatatlanul több és több szabályozáshoz vezet, amely nyelveken belül. Ezek a felülről érkező változások – a szükségességét tovább növeli az a jelenség is, hogy a nemzeti nyelvek terminológiai rendszerét vizsgálva – politikai irányváltásokat is új jogszabályok alkotása először a nyelvek helyzetében hoznak változásokat. Ezt kíséri. Ez azzal a következménnyel jár, hogy a jogrend követően előbb a nyelvhasználatra, majd a beszélők dinamikus, állandó változásban van, illetve a joganyag anyanyelvi kompetenciájára, végül pedig a nyelvre ma- egyre részletezőbbé válik (Petrétei 2009: 158). Nincs gára hatnak módosítólag (Kiss 2005: 13). ez másképp az olasz jogi szaknyelv és terminológia ese- Ezt a változást példázzák az olasz provvedimento tében sem. A következőkben e változásokat, a nemzeti d’urgenza (sürgősségi intézkedés) és a disposizione 3 és uniós terminológia együttélését, egymásra hatását, temporanea (átmeneti intézkedés) terminusok is. Míg valamint az olasz nyelven belül létrejövő nyelvi és for- előbbi esetében az olasz jogi terminológiában egyértel- mai változásokat mutatom be, napjaink olasz jogszabá- műen definiált terminusról van szó: az olasz polgári per- lyaiból vett példák segítségével. rendtartás 700. cikke, az úgynevezett óvintézkedésekkel összefüggésben, a sürgősségi intézkedésekre az alábbi meghatározást adja: 2 Értsd például a cserbenhagyás, mint közlekedési bűncselekmény (Btk. 239. §) komplex jogi tárgya, elkövetési magatartás formája, szándéka, megvalósulásának körülményei, büntetési tétele stb. 3 Átmeneti rendelkezés / ideiglenes rendelkezés / időszakos rendelkezés / MAGYAR JOGI NYELV | 2019 1 7 MJNy_2019_1.indd 7 2019.06.26. 10:01:28

TANULMÁNYOK Fuori dei casi regolati nelle precedenti sezioni di questo 3.2. TÁRSADALMI ÉS KULTURÁLIS TÉNYEZŐK capo, chi ha fondato motivo di temere che durante il tempo AZ OLASZ JOGI SZAKNYELVBEN occorrente per far valere il suo diritto in via ordinaria […], può chiedere con ricorso al giudice i provvedimenti A joghoz való hozzáférés, a joghasználat és a jogkövetés d’urgenza […]. 4 kérdéskörét vizsgálva fontos, hogy a jogi norma tartal- ma egyértelmű és kiszámítható legyen. Ha a hozzáférés Ezzel szemben a disposizione temporanea előbb az oszt- nem valósul meg, vagy a jogszabály szövegezése nem rák, majd az európai uniós jogfelfogásnak megfelelően egyértelmű, tehát a jog nem ismerhető meg, sérül az került az olasz jogi szaknyelvbe, sokkal általánosabb egyén (alap)joga, a jogkövetés követelménye, valamint jelentést tulajdonítva így a terminusnak. Ebből követke- a jogalkotó akaratának továbbadása. Az olasz jogi szak- zően a rendelkezést mint jogi fogalmat nemzeti szinten nyelvet vizsgálva gyakori példaként említik az összetett alapvetően a provvedimento jelöli, míg az uniós jogsza- terminusok rövidített vagy hétköznapi formájának al- 5 bályok és irányelvek olasz nyelvű fordításában megje- kalmazásából eredő értelmezési problémát. Matemati- lenő rendelkezést már a disposizione terminus jelzi. Ma- kai példával illusztrálva az alábbi formában tehetjük fel gyarra fordításuk is komoly értelmezési folyamat után a kérdést: az X terminus önálló terminusként értelmez- lehetséges csak. Jelentésük pontos feltárásának záloga- hető-e, avagy egy Y terminus esetleges variánsa? A leg- ként jelentkezik a jogbiztonság megtartása, a tartalmi gyakoribb példa erre a Codice di procedure civile (Polgá- megfelelőség, érthetőség, kifejezőerő, adekvátság, vala- ri perrendtartás) által az eljárás felfüggesztésére és mint a konzekvens nemzeti, nemzetek közötti vagy nem- szünetelésére, és annak módjának meghatározására zetközi szinten történő megjelenítés. használt sospen sione necessaria (abszolút felfüggesztés) 6 Hasonló összetettséget, a nemzeti és az uniós nyelv- használatból eredő eltérést tapasztalhatunk a respon­ és a sospensione su istanza delle parti (ügyfél kérelmére történő felfüggesztés) (sospension volontaria) (relatív sabile terminus elemzésénél is. Ebben az esetben azonban felfüggesztés) terminusok helyett az általános sospenso 7 ugyanazt a terminust használják a nemzeti és az uniós del processo (az eljárás felfüggesztése) kifejezés alkal- jogfogalom leírására. Mint arra Ciriello (1998–99: 4) fel- hívja a figyelmet, a személyes adatok védelme (tutela dei mazása, amely bármilyen jogi eljárás, folyamat felfüg- 8 gesztését írja le. A magyar szabályozáshoz hasonlóan dati personali) terén például a felelős (responsabile) ter- az olasz is részleteiben kitér az eljárás felfüggesztésének minus két külön fogalmat jelöl, nemzeti és közösségi feltételeire, valamint annak speciális eseteire. Mindezt szinten. Az olasz jog esetében a felelős személy lehet ter- a terminológiára vonatkoztatva megállapíthatjuk, hogy mészetes személy, jogi személy, közigazgatási vagy bár- míg nemzeti szinten főleg a harmonizációs folyamatok mely más szerv, egyesület vagy szervezet, amelyet a tu- és a különböző jogágak között való terminológiai tisz- lajdonos a személyes adatok feldolgozására kijelölt. Ezzel tázás kerül a középpontba, addig a nemzetek közötti szemben az EGK-irányelv esetében az adatkezelő az a tudástranszfer az eltérő jogi berendezkedésből fakadó- szerv vagy személy, aki egybeesik a tulajdonossal an a terminusok ekvivalenciájának meghatározására (Ciriello 1998–99: 6). Ezt a kettőséget oldja fel részletei- irányítja a figyelmet. ben az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2016/679 rendelete (2016. április 27.) a természetes személyeknek Minden állam jogrendszere saját, jól strukturált fogal- a személyes adatok kezelése tekintetében történő védel­ mi rendszerrel rendelkezik. A rendszerben található, méről és az ilyen adatok szabad áramlásáról, valamint a pontosan definiált terminusok mindegyike kulturális, 95/46/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről (általános történelmi, társadalmi és gazdasági tényezők által mo- tivált, így azokat csak az adott jogrendszeren belül lehet adatvédelmi rendelet). Ezen rendelet (74)–(82) pontjai már nagyban hasonlítanak az olasz adatkezelő (felelős / egyértelműen értelmezni. Kulturális beágyazottságuk vagy éppen jogi szabályozottságuk miatt a különböző responsabile) terminus meghatározásához. E terminusok államok igen különböző fogalmi rendszerekkel rendel- sikeres megalkotása és definiálása, a nemzeti jogtermi- kezhetnek. Az olasz jogi fogalmi rendszert tovább vizs- nológiai rendszerbe való bevezetésük, illetve a többnyel- gálva, azon belül is találhatunk olyan terminusokat, vűség esetén a pontos megfeleltetésük garantálja a jog- amelyek ugyanazt a fogalmat fedik le: buon costume (jó alkotói akarat sikeres közlését, ebből következően a erkölcs), buona fede (jóhiszeműség), diligenza (jóhisze- megfelelő jogalkalmazást és jogi hatás kiváltását. Ezen műség). A jogi terminológia és az adott állam jogrend- kritériumok figyelmen kívül hagyása komoly jogértel- szerének ilyen szoros összefüggése, továbbá a fogalmi mezési problémákhoz vezethet, amely kihatással lehet rendszerek kulturális kötöttsége számos szinonimát a nemzeti jog alkalmazhatóságára és transzparenciájá- eredményezhet, amelyekre a különböző jogágak alábbi nak megítélésére is. megoldásait találjuk. A modern igazságszolgáltatás szakértők nélkül aligha működhetne eredményesen (Bakonyi 2018: 3). A szak- 4 A jelen szakasz előző fejezeteiben szabályozott eseteken kívül, ha az érintett indokoltan tart attól, hogy jogai érvényesítésére, kötelezett- ségei teljesítésére rendes eljárásban nincs lehetősége […], sürgős in- tézkedésekre kérheti a bírót […]. 6 Art 295 Codice di procedura civile. 5 Például: 2009. december 17-én benyújtott kereset – Európai Bizott- 7 Art 296 Codice di procedura civile. ság kontra Észt Köztársaság: https://eur-lex.europa.eu/LexUriServ/ 8 Részletesen: Regola sospensione – Cassazione civile sez. VI 23 marzo LexUriServ.do?uri=OJ:C:2010:063:0026:0027:IT:PDF 2015 n. 5808. / 8 | MAGYAR JOGI NYELV 2019 1 MJNy_2019_1.indd 8 2019.06.26. 10:01:28

TANULMÁNYOK értőre mint eljárásjogi intézményre vonatkozó alapvető sának főbb határait. A társadalmi berendezkedésen túl rendelkezések ennek megfelelően helyet kaptak az olasz fontos szerepet játszik a kultúra is. A társadalom és a büntető-, polgári, államigazgatási, munkaügyi stb. eljá- kultúra azonos terjedelmű fogalmak, sőt voltaképpen a rási jogszabályokban. Míg a büntetőeljárásban azonban mögöttük álló valóság is ugyanaz, csak különböző oldal- a perizia (szakértői vélemény vagy szakvélemény), addig ról szemlélik azt (Vitányi 2016). A kultúra szerepe a jog- a polgári eljárásban a consulenza tecnica (szakvélemény, alkotásban valamiféle kötőanyagként azonosítható, mint szakmai vélemény) terminus a használatos. Joggal gon- az emberiség által létrehozott anyagi és szellemi értékek dolhatnánk, hogy a perizia terminus sokkal szűkebb fo- összessége (értékteremtő jelleg), amely jelen van a való- galmat jelöl, azonban a különböző szakvélemények meg- ság hasonló értelmezésében és felfogásában (közös nem- nevezéseit vizsgálva hasonlóan tág fogalmi mezőt talá- zettudat). A jog hatékonysága így nagyban függ a társa- lunk, mint a consulena tecnica esetében: perizia psichiat­ dalom kulturális kontextusába való beilleszkedésétől és ria (elmeorvosi szakvélemény), perizia calligrafica (írás- annak sikerességétől. Így kijelenthető, hogy a kultúra és szakértői vélemény), perizia fiscale (adótanácsadás). a társadalom között olyan állandó kölcsönhatás áll fenn, A terminológiai rendszer egy nyelven történő pontos amely folyamatos hatást gyakorol a jogra és annak fej- leírásának további feltétele az adott szakterület termi- lődésére (vö. Visegrády 1997). Ez a szoros összefüggés nusainak alá-, fölé- és mellérendeltségi viszonyainak az alábbiakban írható le: „a jog egyik összetevője az adott meghatározása, pontos definícióval való ellátása és ter- társadalom kultúrájának, másfelől pedig nincs olyan jog minológiai rendszerbe történő állítása. Természetesen vagy jogrendszer sem, amelyet nem hatna át a társada- az egyes nyelvekhez kötődő fogalmi rendszerek felépí- lom kultúrája” (Somssich 2007: 19). A fentebb már em- tése szorosan tapad az adott állam sajátosságaihoz, tár- lített római jog, a kultúra és társadalom kölcsönhatása sadalmi berendezkedéséhez, hagyományaihoz és kultú- érhető tetten az alábbi példán is. rájához. Fontos megjegyezni azonban, hogy az egyes Az olasz munkajogi szabályozásokat vizsgálva találjuk nyelveken belüli és a különböző nyelvek közötti egyér- az alábbi kifejezéseket: licenziamento ad nutum (indok- telmű fogalommeghatározás és terminus-hozzárendelés lási kötelezettség nélküli felmondás), licenziamento per jogi érdek. Az egynyelvű összehasonlító terminológiai giusta causa (rendkívüli felmondás) és a licenziamento munka legfőbb eredményeként különböző fogalmi kap- per giustificato motivo (rendkívüli felmondás).Az 1990. csolatok tárhatóak fel az egyes jogágak között. Fontos évi 108. törvény módosítása az alábbi feltételeket szab- megjegyezni azonban, hogy amikor jogi terminológiáról ta az indoklás nélküli felmondáshoz (licenziamento ad van szó, a nyelvtudománynak és a terminológiatudo- nutum): a munkáltató a határozatot indoklás nélkül, írás- mánynak alkalmazkodnia kell a jogtudomány sajátos- ban közölve, csak a következő kategóriák esetében bo- ságaihoz. csáthatja el a munkavállalót (Codice civile 2118. cikk): háztartási munkavállalók; azon dolgozók, akik elérték a 3.3. A JOG HATÉKONYSÁGA AZ OLASZ nyugdíjkorhatárt; a próbaidőn lévő munkavállalók (leg- JOGI SZAKNYELVBEN feljebb hat hónapig), vezetők; hivatásos sportolók és 9 gyakornokok (a szakmai gyakorlat lejártával). Ezen ka- A jogszabályok érthetősége és helyes végrehajtása érde- tegóriák közül kiemelkedik a nyugdíjkorhatár elérésére kében alapvető fontosságúak a társadalmi és kulturális vonatkozó speciális nemzeti szabályozás, amely az aláb- tényezők. A megalkotott új jogszabályoknak illeszked- bit állapítja meg: ha a munkaszerződéssel rendelkező niük kell a jogrendszerbe. Ezen kívánalom akkor telje- személy eléri a nyugdíjkorhatárt, a munkáltató indoklás 10 sülhet, ha a jogszabályalkotás következetes módon, a rá nélkül elbocsáthatja (licenziabile senza giusta causa). vonatkozó egységes elvekkel összhangban zajlik. Ezek Ebben az esetben a munkavállaló indoklás nélkül elbo­ mellett azonban nagy hatással vannak a jogszabály ért- csáthatóvá válik a törvény által szabályozott keretek hetőségére és céljára az ún. társadalmi és kulturális té- között. Emellett találjuk a munkaviszony megszünteté- nyezők. Drinóczi és Petrétei mindezt az alábbiként fog- sére vonatkozó licenziamento per giusta causa (rendkí- lalja össze: valamennyi újonnan alkotott jogszabálynak vüli felmondás) és a licenziamento per giustificato motivo a már meglévő társadalmi viszonyban kell realizálódnia, (rendkívüli, indokolt munkáltatói felmondás) jogintéz- és elnyerni életképességét (Drinóczi–Petrétei 2004: 114). ményét, amelyek megértéséhez a két fogalom részletes Éppen ezért a jogszabályokat úgy kell megszerkeszteni, elemzése szükséges. hogy címzettjének ne legyen kétsége az azokból eredő A licenziamento per gusta causa a magyar rendkívüli jogokat és kötelezettségeket illetően. A jogszabályok felmondás jogintézményének feleltethető meg. Ebben az címzetti köre több csoportra osztható, az egyénektől esetben a magyar jogi berendezkedéshez hasonlóan a egészen az egy-egy kisebb terület szakértőiig. Emiatt munkáltató, illetve a munkavállaló a munkaviszonyt minden címzetti kör részéről jogos elvárás, hogy a jog- rendkívüli felmondással szünteti meg. Az okokat vizs- szabályok számukra érthető nyelvezettel készüljenek el. A cél – az adott állam kulturálisan kötött, egyedi termi- nológiájának figyelembevételével – olyan jogszabályok alkotása, amelyek megfelelnek az adott állam társadalmi 9 Ez alól kivételt képeznek (felmondási védelem) a kevesebb mint 35 al- és kulturális elvárásainak, illetve jogalkotói stílusának. kalmazottat foglalkoztató vállalatok, valamint a kevesebb mint 15 főt alkalmazó üzemek. Minden állam társadalmi viszonyainak hálózata hatá- 10 Ennek kivételeiről és speciális rendelkezéseiről lásd Legge n. 214 del rozza meg a társadalom struktúráját és jogi szabályozá- 2011. / MAGYAR JOGI NYELV | 2019 1 9 MJNy_2019_1.indd 9 2019.06.26. 10:01:28

TANULMÁNYOK gálva azonban az olasz szabályozás több, a magyar jog- A törvény továbbá különbséget tesz a munkáltató és a szabályban nem, vagy csak implicit módon említett okot munkavállaló felelősségéből eredő munkaviszony meg- említ. Míg a magyar jogszabály alapvetően általános szüntetése között is. Amennyiben a munkavállaló szer- megfogalmazást ad ezen jogintézmény értelmezésére, ződéses kötelezettségeinek jelentős megszegése, azaz a például: a munkaviszonyból származó lényeges kötele- munkavállaló felelőssége állapítható meg, abban az eset- zettségét szándékosan vagy súlyos gondatlansággal je- ben a törvény a Licenziamento per Giustificato Motivo lentős mértékben történő megszegése, avagy olyan ma- Soggettivo, azaz a szubjektív jelzőt használja, kiemelve gatartás tanúsítása, amely a munkaviszony fenntartását a felmondást és jelezve a felmondás körülményét. Ezzel lehetetlenné teszi, addig az olasz jogszabály értelmezé- szemben, amikor a munkáltató felelőssége vagy a mun- sét, valamint különböző bírói döntéseket olvasva az kavégzést ellehetetlenítő körülmény áll fenn, a törvény alábbi főbb kritériumokat találjuk a licenziamento per a Licenziamento per Giustificato Motivo Oggettivo termi- giusta causát illetően: a munkafelvétel megtagadása nust használja, a felmondás objektív jellegére utalva. (ingiustificato rifiuto di lavorare); jelentős vagyoni hát- rányt okozó hűtlen kezelés (sottrazione indebita di beni aziendali); kábítószer vagy alkohol hatása alatt történő 4. ÖSSZEFOGLALÁS munkavégzés (presentarsi al lavoro in stato di alterazione psichica per aver assunto alcolici o sostanze stupefacenti); Az olasz jogi szaknyelv vizsgálata szükségessé teszi a telefon használata munkaidőben (uso del telefono durante nyelvrendszer egészének az ismeretét, ugyanis bármely l’orario di lavoro); ismétlődő késések (ritardi ripetuti sul kiragadott nyelvváltozat a többi nyelvváltozattal és a posto di lavoro); a munkáltató rossz hírnevének keltése nyelv egészével szoros kapcsolatban van, jellemzőit csak (rágalmazás), akár a Facebookon keresztül is (diffama­ ebben az összefüggésben lehet hitelesen megadni (Fóris zione nei confronti dell’azienda, anche se per mezzo di 2010: 427). Ebből következően az olasz jogi szaknyelv Facebook). Ezen olasz kritériumokat nézve a rendkívüli szükségszerűen tükrözi a valóságot, egy adott társada- felmondás komoly jogosítványt ad a munkáltató kezébe, lom mindenkori állapotát, politikai, gazdasági, kulturá- 11 azonban e jog gyakorlásának szigorú feltételei vannak. lis, tudományos-műszaki szintjét és differenciáltságát, Mégis meglepő, hogy a gazdasági, társadalmi és techno- egyben nyelvi gazdagságát is. Ezt láthatjuk a bemutatott lógiai fejlődés által előidézett új életkörülmények (inter- példákon keresztül is. net, Facebook) milyen veszélyt jelenthetnek a munkavál- A szaknyelvnek a közlést és a megértést pontosan és lalók számára, valamint a nemzeti jogi szaknyelv milyen félreérthetetlenül kell biztosítania. E kívánalom a jog- gyors ütemben alkalmazkodik az új jelenségekhez. Ennek biztonság elvével azonosítható, amely a jogalkalmazás oka, hogy a szaknyelv mindig objektív alapú, valamiféle módját kiszámíthatóvá és következetessé teszi. Ebből reális társadalmi valósághoz, ismeretághoz, mesterség- következően az elfogadott jogszabályokat érthető és kö- hez, foglalkozáshoz vagy tudományhoz kapcsolódik. Nem vetkezetes módon kell, hogy kidolgozzák, biztosítva egy- a nyelvi kontextus, hanem a nyelven kívüli tényezők ha- úttal, hogy az egyének és a gazdasági szereplők megis- tározzák meg. Ez az objektivitás fedezhető fel az előző merhessék jogaikat és kötelezettségeiket. felsorolásban is. A terminusok pontatlan használata, a kifejezési kész- A licenziamento per giusta causa olyan tényállás esetén ség hiánya, a rossz vagy pontatlan definíció a jogi tarta- lehetséges, amely lehetetlenné teszi a munkaviszony lom pontos továbbítását akadályozzák. A helytelen fo- folytatását, ezzel szemben licenziamento per giustificato galmazás nemcsak a nyelvhelyességet sérti, hanem a jogi motivo akkor következik be, ha felszámolási vagy csőd- nyelv esetében megakadályozza a jogi cél elérését, sőt a eljárás folyik a munkáltatóval szemben, a munkaviszony jogalkotás és a jogalkalmazás tekintélyét is csorbítja. fenntartása elháríthatatlan külső ok következtében le- Mindezeket alapvetően az egyes államok belső jogának hetetlenné válik vagy a munkavállaló szerződéses köte- sajátossága, és az erre épülő jogi terminusok rendszer- lezettségeinek jelentős megsértése állapítható meg. kötöttsége indokolja, ami a nem megfelelő használat Mindezt az 1996. július 15-i, 604. sz. törvény (3) cikke az esetében jogalkalmazási és -értelmezési problémákat alábbiként foglalja össze: okozhat. Il licenziamento per giustificato motivo con preavviso è determinato da un notevole inadempimento degli obblighi IRODALOMJEGYZÉK contrattuali del prestatore di lavoro ovvero da ragioni inerenti all’attività produttiva, all’organizzazione del lavoro e al regolare funzionamento di essa. 12 Bakonyi M. (2018): A szakvélemény szabályozása az új büntetőeljárási törvényben. In: Büntetőjogi Szemle. 7. évf. 1. sz. 3–15. Ciriello, A. (1998–99): Tutela dei dati personali in Italia, Paesi Bassi e Regno Unito: un’indagine non pubblicata. Trieste: Università degli Studi di Trieste. 11 Art. 2119 del Codice Civile. 12 Az indokolt okból történő felmondás – felmondási idő megállapításá- Drinóczi T. – Petrétei J. (2004): Jogalkotástan. Budapest– val – a munkavállaló szerződéses kötelezettségeinek jelentős meg- Pécs: Dialóg Campus Kiadó. sértése, vagy a termelési tevékenységhez kapcsolódó okok, vagy a Drinóczi T. (2012): Alkotmányos párbeszéd-elméletek. munkaszervezés és annak rendszeres működésével összefüggő indo- kok esetén alkalmazható (a szerző fordítása). In: Ádám A. (szerk.): Jura 18. évf. 2. szám. 60–73. / 10 | MAGYAR JOGI NYELV 2019 1 MJNy_2019_1.indd 10 2019.06.26. 10:01:29

TANULMÁNYOK Drinóczi T. (2018): Többszintű alkotmányosság műkö- Egyetem Gazdaság- és Társadalomtudományi Kar. désben – alkotmányos párbeszéd Magyarországon. 21–32. Akadémiai doktori értekezés. Szabó M. (2002): Kommunikáció általában és a jogban. http://real-d.mtak.hu/863/7/dc_1051_15_doktori_ Miskolc: Bíbor Kiadó. mu.pdf Visegrády A. (1997): A jog hatékonysága. Budapest: UNIÓ Kiss J. (2005): A magyar nyelv és az Európai Unió In: Ma­ Lap- és Könyvkiadó Kereskedelmi Kft. gyar Nyelvőr. 129. évf. 1. sz. 12–30. Vitányi I. (2016): A kultúra szerepe a társadalomban és a Fóris Á. (2010): A szaknyelvkutatás modelljei és mód- demokráciában. In: Beszélő Online. http://beszelo. szerei: szociolingvisztikai megközelítés. Magyar Nyelv. c3.hu/onlinecikk/a-kultura-szerepe-a-tarsadalomban- 106. évf. 4. szám. 424–439. es-a-demokraciaban Petrétei J. (2009): Az alkotmányos demokrácia alapintéz­ ményei. Budapest–Pécs: Dialóg Campus Kiadó. Sacco, R. (1999): Langue et Droit. In: Sacco, R. – Castellani, JOGSZABÁLYOK L. (eds.): Les multiples langues du droit européen uniforme. Torino: L’Harmattan Italia. 163–185. Eljárás felfüggesztésére és szünetelésére vonatkozó sza- Somssich R. (2007): Az európai közösségi jog fogalmai- bályok – Regola sospensione – Cassazione civile sez. VI nak nyelvi megjelenítése, különös tekintettel az euró- 23 marzo 2015 n. 5808 pai magánjogra. Doktori disszertáció. http://www.ajk. Európai Parlament és a Tanács (EU) 2016/679 rendelete elte.hu/file/AJKDI_SomssichReka_dis.pdf Olasz Polgári Törvénykönvy – Codice Civile Somssich R. (2012): Ekvivalencia az uniós jog és nemze- Olasz Munka Törvénykönyve – Codice del lavoro ti jog fogalmainak szintjén. In: Dróth J. (szerk.): Szak­ Olasz 2011. évi 214. sz. törvény http://www.lexitalia.it/ nyelv és szakfordítás: Tanulmányok a szakfordítás és a leggi/2011-214.pdf fordítóképzés aktuális témáiról. Gödöllő: Szent István / MAGYAR JOGI NYELV | 2019 1 11 MJNy_2019_1.indd 11 2019.06.26. 10:01:29