Király Eszter: A jogerő színeváltozása az új büntetőeljárási törvényben

kalmazásától, amelyen – az utóbb történt jogszabályvál­ gatást átengedni a feleknek vagy célszerűbb lenne azt az tozásra figyelemmel – a kiemelt büntetőeljárások meg­ olyan egyszerűbb megítélésű ügyekben alkalmazni, teremtése és a kógens szabályozás sem segített. Mind­ mint amelyekben a terhelt bíróság elé állítható vagy a azonáltal el kell ismerni, hogy a felek általi kihallgatás tárgyalás mellőzése alkalmazása lehetséges, az azonban jogintézményére szüksége van büntetőeljárásunknak. nem kérdéses, hogy az indítványozás lehetővé tételével a Ugyan viták tárgyat képezheti, hogy célszerű­e a kihall­ bizonyítás során új lehetőségek nyílnak meg. A JOGERŐ SZÍNEVÁLTOZÁSA AZ ÚJ BÜNTETŐELJÁRÁSI TÖRVÉNYBEN KIRÁLY ESZTER egyetemi tanársegéd (ELTE ÁJK) „Dixitque Deus: Fiat lux. Et facta est lux.” 1. BEVEZETÉS 2. A JOGERŐ SZEREPVÁLTOZÁSA A jogerő nagymúltú – már a római jogban ismert – in­ Elsőként azt vizsgálom, hogy vajon változik­e az új tézménye az európai vegyes rendszerű büntetőeljárás­ törvénnyel a jogerő szerepe a büntetőeljárásban. Ehhez ban alapintézménynek számít. Ennek ellenére a hazai azt kell megnézni, változik­e a büntetőeljárási célki­ kodifikált büntető eljárásjog 1896­ban kezdődő törté­ tűzés, amit eddig (legalábbis elvileg) az anyagi igazság netének első százhúsz évében egyik eljárási kódexben elérése jelentett. A válasz erre nemleges – ugyancsak sem található kísérlet a jogerőfogalom meghatározásá­ elvileg. A miniszteri indokolás fennkölt megfogalmazá­ ra. A 2017. június 13­án megszavazott új büntetőeljárá­ sa szerint: „A magyar igazságszerető és igazságkereső si kódex (a 2017. évi XC. törvény; a továbbiakban: új Be.) nép, az anyagi igazságon alapuló büntetőjogi felelős­ az első, amely a jogerő fogalmát meghatározásra érde­ ségre vonás pedig alapértéke a jelenleg hatályos eljárá­ mesnek tekinti. Mindez természetesen nem jelenti azt, si törvényünknek.” Ezeket az értékeket pedig – az Indo­ hogy az elméletben ne kristályosodott volna ki a foga­ kolás állítása szerint – az új törvény meg kívánja őrizni. lom tartalma, és nem alakultak ki a jogerő jellegzetes­ Gyakorlatilag azonban ennek több tényező is ellent­ ségeire vonatozó tanok és nézetek. Tény azonban, hogy mondani látszik. Ezekből csak néhányat emelek ki. a „kodifikálatlanság” kiváló táptalaja volt a jogerő elté­ rő értelmezéseinek. Balgaság lenne viszont azt gondol­ ni, hogy a kodifikálás önmagában érték – jót s jól, ebben 2.1. A FUNKCIÓMEGOSZTÁS ELVE állna a nagy titok. Kérdés azonban, hogy ebben a titok­ ban az új kódex kodifikátorai beavatottak­e. Az új törvényben az 5. §­ba foglalt funkciómegosztás Dolgozatomban az új büntetőeljárási kódex jogerőfel­ elve („A büntetőeljárásban a vád, a védelem és az ítélke­ fogását veszem vizsgálat alá. Ehhez mindenekelőtt az zés elkülönül.”), ha nem is valósul meg tisztán, minden­ új törvénynek közvetlenül a jogerőre vonatkozó rendel­ esetre erőteljesebben érvényesül, mint a hatályos Be.­ kezéseit kell górcső alá vennem, s összevetnem a koráb­ ben. Ez a bizonyítás tárgyára és a megalapozatlanság bi szabályozással (illetve annak hiányával). A vizsgáló­ következményeire vonatkozó szabályok együttes vizs­ dásom kiterjed továbbá olyan, a jogerőhöz távolabbról gálatából olvasható ki. Az előbbiek közül a 163. § (2) kapcsolódó intézményekre is, amelyek ugyan csupán bekezdése kimondja, hogy a büntetőeljárásban a bíró­ közvetett, de jelentős hatást gyakorolnak a jogerővel ság, az ügyészség és a nyomozó hatóság a döntését va­ kapcsolatosan szükségszerűen kialakítandó új dogma­ lósághű tényállásra alapozza. Érdekes összevetni ezt a tikára és elméletre. kijelentő módú megfogalmazást a hatályos Be. 75. § (1) Az új büntetőeljárási törvényről szóló T/13972. sz. bekezdésében foglaltakkal, amely szerint a bizonyítás törvényjavaslathoz (a továbbiakban: Javaslat) fűzött során „a tényállás alapos és hiánytalan, a valóságnak miniszteri indokolásból az derül ki, hogy a jogalkotó megfelelő tisztázására kell törekedni”. Ezzel a hatályos nem kívánt paradigmaváltást végrehajtani a jogerő törvény – ahogyan arra Elek Balázs rátapint – lényegé­ 1 szabályozása terén. Deklarált célja volt viszont a jog­ ben „elismeri, hogy ez nem mindig lehetséges” . Az új erővel kapcsolatos értelmezési nehézségek elhárítása a Be. viszont ezek alapján az anyagi igazság elvét mond­ kodifikáció során. A következőkben ezért arra is kité­ hatni kategorikusan deklarálja. rek, hogy mekkora a változás valódi mértéke, s megfe­ Az anyagi igazság elve azonban ténylegesen nem le­ lelő válaszok születtek­e a gyakorlati kihívásokra. 1 Elek Balázs: Jogerő a büntetőeljárásban. Debrecen, Debreceni Egye­ tem Állam­ és Jogtudományi Kar Büntető Eljárásjogi Tanszéke, 2012. 42. / / 32 | ELJÁRÁSJOGI SZEMLE 2017 4 2017 4 ELJÁRÁSJOGI SZEMLE | 33 EJSz2017_4 belív.indd 32 2018.01.29. 9:45:10

het abszolút – ezt már Angyal Pál is megállapította – hi- Az, hogy az új törvényben mindezek ellenére mégis szen előfordulhat, hogy „annak teljes következetesség- megerősödni látszik az eljárási feladatok megosz tásnak gel való érvényesítése sokkal nagyobb kárral járna, elve, a megalapozatlanság következményeit taglaló sza- mint amennyi haszon az egyénre, társadalomra és ál- bályokból olvasható ki. Az 593. § (4) bekezdése ugyanis lamra a teljes igazság megvalósításából származha- megtiltja a megalapozatlanság következményeinek az al- 2 tik”. Angyal olyan példákat hoz erre, mint a (magán) kalmazását akkor, ha a megalapozatlanság nyilvánvaló- indítvány, felhatalmazás vagy kívánat hiánya; a főma- an a 164. § (1) bekezdésében foglalt, a bizonyítékok feltá- gánvád intézménye (aminek a mai magánvád feleltet- rására, valamint a bizonyítási eszközök rendelkezésre hető meg); a büntethetőség Btk.­ban foglalt akadályai, bocsátására és beszerzésének indítványozására irányu- mint az elévülés vagy a kegyelem; a büntetőparancs in- ló vádlói kötelezettség elmulasztására vezethető vissza. tézménye; vagy a perorvoslatok igénybevételének bizo- Úgy látszik, a jogalkotó megfogadta a Kúria joggyakorlat nyos korlátok közé szorítása. 3 elemző csoportjának 2012­ben, a bíróságok büntető- Az Angyal Pál által említetteken kívül a mindenkori el- ügyekben folytatott hatályon kívül helyezési gyakorla- járás törvény akkor és azóta is számtalan „törést” enge- tának elemzésekor megfogalmazott tanácsát, amely sür- dett az anyagi igazság elvén. Elég, ha a tisztességes eljárás gette a különbségtételt megalapozatlanság következmé- elvére vagy a bizonyítás szabályaira gondolunk. Az új Be. nyei esetében aszerint, hogy az ügyész vagy a bíró hibá- ez utóbbi körébe tartozó rendelkezéseit megvizsgálva lát- jából marad el valamennyi releváns bizonyíték beszer- hatjuk, hogy a 163. § (3) bekezdése a bíróság kötelezettsé- zése és megvizsgálása. 5 gévé teszi a tényállás tisztázását „a vád keretein belül”. Eb- Az 592. § a megalapozatlanságnak két típusa között ből viszont az látszik, hogy – ahogyan a korábbi eljárási tesz különbséget. Az (1) bekezdés a teljes megalapozat- törvényeinkben is így volt, és van ma is – a klasszikus lanság eseteit határozza meg: „a) az elsőfokú bíróság (inkvizitórius rendszeri) értelmében vett anyagi igazság- nem állapított meg tényállást vagy b) a tényállás teljes nak csupán a vád által bekeretezett szelete lehet az alapja egészében felderítetlen”. A (2) bekezdésben a részleges a bíróság által megállapítandó tényállásnak. Az, hogy mit megalapozatlanságot eredményező okok szerepelnek: is jelent ez a „tisztázás”, s ennek keretében mit jogosult és „a) az elsőfokú bíróság a tényállást hiányosan állapítot- mit köteles megtenni a bíróság, a 164. §­ból derül ki. ta meg, b) a tényállás részben felderítetlen, c) a megál- A 164. § (1) bekezdése a bizonyítási teher szabályát lapított tényállás ellentétes a bíróság által lefolytatott rögzíti. Eszerint a vád bizonyításához szükséges tények bizonyítást érintő ügyiratok tartalmával, d) az elsőfo- feltárása, az alátámasztásukra szolgáló bizonyítási kú bíróság a megállapított tényekből további tényre eszközök rendelkezésre bocsátása, illetve beszerzésé- helytelenül következtetett”. nek indítványozása a vádlót terheli. Ezt egészíti ki a (2) Ezek közül az (1) bekezdés b), valamint a (2) bekez- bekezdés, amely arról rendelkezik, hogy a bíróság a dés b) pontjában megállapított megalapozatlanság ve- tényállás tisztázása során bizonyítékot indítvány alap- zethető vissza az esetleges ügyészi passzivitásra. Ezek- ján szerez be. Mindkét bekezdés – a kijelentő mód al- ben az esetekben „a bíróság a vád tárgyává tett cselek- kalmazása miatt félreérthetetlenül – kógens szabályt ménynek a minősítése vagy a lehetséges szankció al- tartalmaz. Ebből a nyelvtani értelmezés alapján az kö- kalmazása szempontjából releváns tényekről nem a 6 vetkeznék, hogy indítvány hiányában a bíróságnak bi- szükséges mértékű bizonyítást folytatta” . Ahogyan 4 zonyíték beszerzésére nincs módja. Háger Tamás is hangsúlyozza, a felderítetlenség egy- Ezen a ponton azt mondhatnánk, az új Be. kilép a ha- ben a bíróság tényállástisztázási kötelezettségének a 7 tályos törvény bizonytalanságából, és a funkciómeg- megsértését is jelenti. (A hiányzó vagy hiányos tényál- osztás tisztább érvényre juttatása mellett teszi le a lás, a tényállás iratellenessége, illetőleg a helytelen voksát. A (3) bekezdés megfogalmazása azonban ahe- ténybeli következtetés nyilvánvalóan a bíróság által a lyett, hogy a kört bezárná, sokkal inkább zavart kelt. tényállás megállapítása körében elkövetett tévedés kö- Kimondja ugyanis, hogy indítvány hiányában a bíróság vetkezménye.) bizonyíték beszerzésére és megvizsgálására nem köte- Mivel az 593. § (4) bekezdése nem részletezi, kérdés, les. Ezzel visszalép a hatályos törvény szintjére: nem hogy mely megalapozatlansági esetekre vonatkozó mi- tiltja ugyanis meg a bíróság számára ügyészi (vagy vé- lyen következmények alkalmazását tiltja meg a törvény. dői) indítvány hiányában a bizonyítást, csupán annyit A miniszteri indokolás csupán annyit mond, hogy a tör- mond, hogy nem köteles a tényállás minden áron való vény „[a] bizonyítási eszközök indítványra való beszer- tisztázására. Ez a megfogalmazás (jogalkotói szándék- zésével összhangban (...) a megalapozatlanság követ- kal vagy szándékon kívül) ismételten jogbizonytalan- kezményeinek alkalmazása alól ad felmentést arra az ságot eredményez: a passzívabb, a felek bizonyításban esetre, ha a megalapozatlanság nyilvánvalóan e kötele- betöltött szerepét fontosabbnak tartó bírót a tartózko- zettség elmulasztására vezethető vissza”. Ez semmivel dásában ugyan megerősíti, az aktívabb, inkvizitóriu- nem több, mint a törvényszöveg kissé „lazább” formába sabb felfogású kollégáját viszont nem tartja vissza a öntött megismétlése. tényállás „önszorgalomból” történő felderítésétől. 5 A bíróságok hatályon kívül helyezési gyakorlatának elemzése – Bünte- 2 Angyal Pál: A magyar büntetőeljárásjog tankönyve, I. kötet. Buda- tő ügyek 2012. Összefoglaló vélemény. 43. (http://www.kuria­birosag.hu/ pest, Athenaeum Irodalmi és Nyomdai R.­T., 1915. 270. sites/default/files/joggyak/osszefoglalo_velemeny_2012iimod2_2.pdf) 3 Uo. 270–271. 6 Király Tibor: Büntetőeljárásjog. Budapest, Osiris Kiadó, 2008. 524. 4 A törvény pontatlanul fogalmaz: helyesebb lenne ennél a rendelke- 7 Háger Tamás: A megalapozatlanság kiküszöböléséhez vezető folya- zésnél bizonyítási eszközről beszélni. mat a másodfokú büntetőperben. Jogelméleti Szemle, 2013/2. 32. / / 32 | ELJÁRÁSJOGI SZEMLE 2017 4 2017 4 ELJÁRÁSJOGI SZEMLE | 33 EJSz2017_4 belív.indd 33 2018.01.29. 9:45:11

A teljes megalapozatlanság orvoslására a 610. § az el- bíróságnak, immáron nemcsak a terhelt javára [593. § sőfokú bíróság ítéletének hatályon kívül helyezését és a (1) bekezdés b) pont: felmentés, eljárásmegszüntetés], bíróság új eljárásra utasítását írja elő a másodfokú bíró- hanem a terhelt terhére is [593. § (1) bekezdés c) pont: 9 ság számára. A hatályos törvényhez kapcsolódó bírói felmentett terhelt bűnösségének a megállapítása]. gyakorlat ezt az orvoslási módot előszeretettel alkal- Az iratok tartalma, valamint a ténybeli következtetés mazta azokban az esetekben is, amikor a megalapozat- alapján történő orvoslás nyilvánvalóan az elsőfokú bíró- lanság (jellemzően a felmentő ítéletek esetében) nem a ság tényállás­megállapítás során elkövetett hibájának a bíró hibájából állt elő, hanem nyilvánvalóan az ügyészi kiküszöbölését jelenti – erre nem vonatkozhat az 593. § inaktivitás következtében nem került sor minden rele- (4) bekezdésben foglalt tilalom. Az ügyészi indítványra váns bizonyíték beszerzésére és megvizsgálására. Aho- felvett bizonyítás útján történő tényállás­kiegészítés, il- gyan a Kúria joggyakorlat­elemző csoportjának már hi- letve – helyesbítés, valamint eltérő tényállás megállapí- vatkozott összefoglaló véleményében olvasható, „az tásával felmentés helyett bűnösség megállapítása lehet ítélkezésben meglehetősen nagy a bizonytalanság azon tehát az a megalapozatlansági következmény, ami tilal- a téren, hogy hatályon kívül helyezési okot jelent­e, ha a mazott, merthogy ez az ügyészi tétlenség utólagos, má- bíróság a vádat alátámasztó bizonyítékot nem szerzett sodfokú eljárásban történő korrigálását jelentené. be vagy nem vizsgált.” Helyesen állapítja meg a véle- Ha így áll a helyzet, vagyis a fent említett okokból és mény, hogy mivel a 75. § szabályai állnak összhangban esetekben a megalapozatlan ítéleteket nem lehet hatá- a hatályon kívül helyezésre vonatkozó rendelkezések- lyon kívül helyezni, illetve nem lehet a megalapozatlan- kel, a hatályos szabályozás „rákényszeríti a bírót arra, ságot kiküszöbölni, valóban a funkciómegosztás elvé- hogy a Be. 75. § (1) bekezdésében foglaltak ellenére az nek a megerősödését, valamint azt jelenti, hogy az ügyész helyett szerezze be azokat a bizonyítékokat, ügyész felelőssége megnő. Nem lenne ugyanis szeren- amelyek a vádat erősítik, ugyanis szintén a Be. 75. § (1) csés, ha tömegével emelkednének jogerőre olyan ítéle- bekezdése írja elő a tényállás alapos, hiánytalan és a tek, amelyek az ügyész inaktivitásának köszönhetően 8 valóságnak megfelelő tisztázását.” nem kellőképpen felderített és bizonyított, tehát meg- A bizonytalanság különös annak fényében, hogy a Be. alapozatlan tényálláson alapulnának. 2006. évi LI. törvénnyel bevezetett novelláris módosí- Az új Be. 610. §­a előírja, hogy teljes megalapozatlan- tásakor kiadott 1/2007­es BK vélemény III. 2. pontjá- ság esetén a másodfokú bíróság nem ügydöntő végzésé- ban a Legfelsőbb Bíróság kimondta: „A Be. 75. §­a (1) vel hatályon kívül helyezi az elsőfokú bíróság ítéletét és bekezdésének kiegészítését a Be. 1. §­a szerinti alapve- az elsőfokú bíróságot új eljárásra utasítja. Az 1998. évi tő rendelkezéssel összhangban kell értelmezni.” Arra XIX. törvény (a továbbiakban: hatályos Be.) szabályaiból az esetre, ha az eljárás adatai a vádat (esetleg) alátá- is ez olvasható ki a teljes megalapozatlanság kezelésére: masztó további bizonyítási eszközök létezésére utal- a 376. § (1) bekezdése kimondja, hogy a másodfokú bíró- hatnak, a Legfelsőbb Bíróság úgy vélte, hogy „[h]a ezek ság az elsőfokú bíróság ítéletét hatályon kívül helyezi, beszerzésére az ügyész nem tett indítványt, a bíróság és az elsőfokú bíróságot új eljárásra utasítja, ha a tör- erre nem is hívhatja fel, mert ezzel a felhívással, a Be. 1. vény által biztosított módokon (iratok tartalmának §­át megsértve, vádlói funkciót gyakorolna.” Leszögez- megállapítása, helyes ténybeli következtetés, illetve bi- te, hogy „a Be. Novella szerinti kiegészítés nem azt je- zonyítás felvétele útján) ki nem küszöbölhető megalapo- lenti, hogy a bíróság a vádló indítványa hiányában ter- zatlanság a bűnösség megállapítását vagy a büntetés ki- helő bizonyítékot nem szerezhet be, illetve nem vizs- szabását, illetőleg az intézkedés alkalmazását lényegesen gálhat meg, hanem csupán azt, hogy erre nem köteles. befolyásolta. A rendelkezésből (és a bírói gyakorlatból) Ebből pedig az fakad, hogy erre nem is kötelezhető, tőle nem számon kérhető.” 9 A másodfokú bíróság tényálláshoz kötöttsége, illetve eltérő tényál- Az új Be. megalkotói – üdvözlendő módon – fel akar- lás megállapítási lehetősége érdekesen alakult a különböző eljárási tör- ták számolni ezt a funkciómegosztás elvét semmibe vények tükrében. Az 1973. évi I. törvény és a hatályos Be. a 2006­os mó- vevő tendenciát. dosításáig a másodfokú bíróság számára eltérő tényállás megállapítását A részleges megalapozatlanság következménye az kizárólag a terhelt javára (bűnösség megállapítása helyett felmentés vagy az eljárás megszüntetése) kizárólag felvett bizonyítás útján enged- 593. § (1) bekezdése alapján az, hogy azt a másodfokú te meg. A 2006. évi LI. törvénnyel bevezetett módosítás óta ez már az bíróság kiküszöböli. Erre három eszköze van a másod- iratok alapján és ténybeli következtetés útján is megtehető. Az új Be. – fokú bíróságnak: az ügyiratok valódi tartalmának a nyilvánvalóan a hatályon kívül helyezések számát visszaszorításától megállapítása, a helyes ténybeli következtetés levoná- várt eljárásgyorsító törekvéseknek köszönhetően – immáron a terhelt terhére is engedi mindezt. Az eltérő tényállás megállapítására akkor ke- sa, valamint bizonyítás felvétele. Ezek segítségével az rül sor, ha „a felülbíráló bíróságnak az iratok tartalma, következtetés 593. § (1) bekezdés a) pontja szerint a hiányos tényál- vagy bizonyítás felvétele nyomán azért kell változtatnia a tényálláson, lást kiegészíti (a megalapozatlanság első és második mert helytelennek bizonyul az alsóbb fokú bíróság ’gondolatrendszere’, azaz meg kell bontani azt a koherens meggyőződést, amely az alsóbb esetének orvoslása), illetve helyesbíti (a megalapozat- lanság harmadik és negyedik esetének orvoslása). Elté- fokú bíróságban a bizonyítékok hitelt érdemlőségről való döntés alapján kialakult”. (A bíróságok hatályon kívül helyezési gyakorlatának elemzé- rő tényállás megállapítására is van módja a másodfokú se – Büntető ügyek 2012. Összefoglaló vélemény. 31. o.; http://www.ku- ria­birosag.hu/sites/default/files/joggyak/osszefoglalo_velemeny_ 2012iimod2_2.pdf) A favor defensionis elvéből következően mindez ki- zárólag a terhelt érdekében, tehát felementés vagy eljárás­megszüntetés 8 A bíróságok hatályon kívül helyezési gyakorlatának elemzése – Bün- esetén viselhető el. Az új Be. által alkalmazott megoldás – a Kúriával tető ügyek 2012. Összefoglaló vélemény. 43–44. (http://www.kuria­bi- egyetértő álláspontom szerint – nem kívánt mértékben eljelentéktelení- rosag.hu/sites/default/files/joggyak/osszefoglalo_velemeny_2012ii- ti az elsőfokú bíróság mint ténybíróság szabad mérlegelésének és megy- mod2_2.pdf) győződésének a szerepét. / / 34 | ELJÁRÁSJOGI SZEMLE 2017 4 2017 4 ELJÁRÁSJOGI SZEMLE | 35 EJSz2017_4 belív.indd 34 2018.01.29. 9:45:11

kiolvasható, hogy a hiányos vagy részben felderített gyát, de az már igen, hogy a büntetőeljárás tárgyát képe- tényállást ki lehet egészíteni, az iratellenes vagy helyte- ző cselekmények közül melyek elkövetését ismeri el a len ténybeli következtetéseket tartalmazó tényállást le- terhelt, s ezekért „cserébe” melyek miatt mellőzik a fele- het helyesbíteni. Ha azonban az elsőfokú bíróság nem ál- lősségre vonását [lásd 411. § (1) bekezdés c) pont; illető- lapított meg tényállást, vagy az egyáltalán nincs felde- leg a (3) bekezdés]. Ilyenkor az ügyészség a 424. § szerint rítve, a hiányzó tényállást pótolni, illetőleg felderíteni az egyezséggel azonos tényállás és minősítés miatt emel másodfokon nem lehet. Mivel a megalapozatlanság vádat, és a vádiratban indítványt tesz arra, hogy a bíró- ilyenkor nem küszöbölhető ki, a tényállás ezekben az ság az egyezséget hagyja jóvá, az egyezség tartalmával esetekben alkalmatlan a felülbírálatra, így nincs más egyező milyen szankciót alkalmazzon, és milyen egyéb orvoslási mód, mint a hatályon kívül helyezés. rendelkezést hozzon. Az egyezség alapján folytatott bí- A hatályos Be. ezen rendelkezése azonban nemcsak a rósági eljárásban a bíróság a terhelt kihallgatása és az teljes megalapozatlanság esetére vonatkozik. Irányadó ügy iratai alapján a tárgyalás előkészítése során tartott akkor is, ha a megalapozatlanság részleges, tehát a előkészítő ülésen dönt az egyezség jóváhagyásáról, és 352. § (1) bekezdése alapján elvileg kiküszöbölhető len- nem folytat le kiterjedt és közvetlen bizonyítást a tár- ne – ám gyakorlatilag ez valamilyen okból mégsem si- gyaláson. Ezáltal a törvény továbbmegy azon a hatályos kerül. Ilyenkor ugyanis, ha a megalapozatlanság lénye- Be. által megkezdett úton, amely letért az anyagi igaz- ges kihatással van a bűnösség megállapítására, vagy a sághoz elvezető hagyományos, a tárgyaláson a bíró által szankció alkalmazására, szintén hatályon kívül kell he- közvetlenül felvett bizonyítás által kikövezett útról. lyezni az ítéletet. Az új Be. viszont nem rendelkezik ar- ról, mi a teendő ilyen esetben. Az 593. § (1) bekezdésé- ben használt kijelentő mód („a másodfokú bíróság az 2.3. A BIZONYÍTÁS SZÜKSÉGTELENSÉGE ítélet részbeni megalapozatlanságát kiküszöböli”) arról árulkodik, hogy a jogalkotó számításon kívül hagyja A bizonyítás tárgyának szabályozása körében az új azt a lehetőséget, hogy a kiküszöbölésre esetleg nincs Be. bevezet egy olyan rendelkezést, amelynek célja mód. Abból a tényből pedig, hogy a 610. § kizárólag a ugyancsak az eljárás gyorsítása. A 163. § (4) bekezdés teljes megalapozatlanság esetére ír elő hatályon kívül c) pontja szerint nem kell bizonyítani azokat a tényeket, helyezést, az a szomorú következtetés adódhat, hogy a amelyek valóságát a vádló, a terhelt és a védő az adott másodfokú bíróság az ugyan csak részleges, de általa ki ügyben, együttesen elfogadja. Ebben az esetben tulaj- nem küszöbölhető megalapozatlansággal nem tud mit donképpen arról van szó, hogy azokat a tényeket, me- kezdeni, és az ítéletre – miközben annak a megalapo- lyeket a felek nem vitatnak, amelyeket egyezően fogad- zatlanságát ő maga állapította meg – kénytelen hely- nak el, a bíróság bizonyítás nélkül valónak ismer el. benhagyó végzéssel az áldását adni. Ami az ilyen szabályok mentén megállapított tényállást Nem tudni, mi áll e szabályozás hátterében: az eljárás illeti, az megfelelhet az anyagi igazságnak, de az is elő- elhúzódásának elkerülése érdekében a hatályon kívül fordulhat, hogy nem. Így pedig legfeljebb az illúzióját helyezések számának radikális csökkentésére irányuló keltheti az anyagi igazságnak. elhibázott jogalkotói szándék, vagy pedig közönséges Minden deklaráció ellenére tehát az új Be. szabályait jogalkotói tévedés. Akármelyik esettel is állunk szem- végignézve az látható, hogy a hatályos Be.­vel megin- ben, a rendelkezések hatása ugyanaz: a törvény tovább dult, az anyagi felől az alaki igazság irányába történő bővíti azon esetek lehetőségét, amikor megalapozatlan, elmozdulás tovább folytatódik – véleményem szerint az tehát ténybelileg téves vagy hiányos, tehát semmi esetre eddigieknél jóval erősebben. Mindez pedig alapvetően sem az anyagi igazságon alapuló ítéletek emelkedhetnek a büntetőeljárások felgyorsításáért, a büntető felelős- jogerőre. Míg azonban a funkciómegosztás következete- ségre vonást hatékonyabbá tételéért – ha a gyorsabb el- 10 sebb érvényre juttatása legitimálható cél, melynek érde- járás egyben hatékonyabb eljárást is jelent. Ez alapve- kében talán feláldozható azon elvárás, hogy kizárólag a tő hatással van a jogerőfelfogásra, amennyiben a jog- ténybelileg korrekt ítéletek emelkedjenek jogerőre, ad- erőre úgy tekintünk, mint az igazság (igazságosság, dig az ügyek elintézésének a gyorsítása érdekében a ma- törvényesség) és a jogbiztonság iránti igény között gam részéről nem tartom elfogadhatónak a jogerő tar- egyensúlyt teremtő tényezőre. talmi hatásainak („pro veritate habetur”) a vélelem felől a Az anyagi igazság koncepciójának a feladása a jogerő fikció irányába történő elmozdítását. jelentőségét felértékeli. A jogerőről ugyanis azt mond- hatjuk, hogy a büntetőeljárásban a bizonyítás eredmé- nyeképpen fellelhetőnek tartott igazságot – ami egyelő- 2.2. AZ ELJÁRÁSBAN KÖTHETŐ EGYEZSÉG re még csupán „jogi véleménynek” tekinthető – a jogerő teszi jogi ténnyé, a jogerő kapcsol hozzá jogi hatásokat. A funkciómegosztás erősödésén kívül kihatással van- Abban az esetben viszont, ha a büntetőeljárásban tulaj- nak az eljárásban keresendő igazság természetére az el- donképpen a bizonyítás kiiktatásával, terhelti beisme- járásban köthető egyezség kiszélesedő lehetőségei. Az rés, a felek általi vitatás hiánya, illetve egyezségek ré- ügyészség és a terhelt már a vádemelés előtt egyezséget köthet a terhelt által elkövetett bűncselekmény vonatko- zásában a bűnösség beismeréséről és ennek következ- 10 Az eljárás hatékonyságát sokféleképpen lehet felfogni. Erre vonat- ményeiről (lásd LXV. fejezet). A tényállás és a minősítés kozóan lásd például Farkas Ákos: A falra akasztott nádpálca avagy A ugyan a törvény szerint nem képezheti egyezkedés tár- büntető igazságszolgáltatás hatékonyságának korlátai. Budapest, Osiris Kiadó, 2002. / / 34 | ELJÁRÁSJOGI SZEMLE 2017 4 2017 4 ELJÁRÁSJOGI SZEMLE | 35 EJSz2017_4 belív.indd 35 2018.01.29. 9:45:11

14 vén jutunk el az „igazsághoz”, nagy szükség van a jog- másutt már kifejtett álláspontom szerint téves – értel- erőre mint vélelmező tényre, hogy mindezt jogi igaz- mezés mellett, miszerint az anyagi jogerő kizárólag a sággá szilárdítsa. Egyet lehet érteni Király Tiborral, büntető anyagi jogi kérdések érdemi eldöntéséhez amikor azt állítja, hogy a „jogi igazság” kifejezés vissza- fűződhet. Ez abból a felfogásból táplálkozik, miszerint az élés az „igazság” kifejezéssel, amennyiben hamisságot alaki jogerőn a rendes jogorvoslattal történő megtámad- 11 is takarhat. Érdemes azonban – mintegy kiegészítés- hatatlanság értendő, az erre ráépülő anyagi jogerő pedig képpen – figyelembe venni Erdei Árpád álláspontját, a büntetőjogi főkérdés eldöntése által az anyagi jog terü- aki az igazsághoz kapcsolt „jogi” jelzőt úgy értelmezi, letén érvényesülő többlethatásokat jelenti. mint ami azt fejezi ki, hogy a bíróság ítéletében foglal- Már Móra Mihály felhívta rá a figyelmet, hogy az ala- tak a jogerő által válnak érvényessé, ahhoz fűződik az ki és anyagi jelzők mint „jogi műszavak” használata fél- igazságuk elismerése. A jelző tehát arra utal, hogy „a revezető: azt a látszatot kelti ugyanis, hogy az alaki jog- 12 jog által ’igazságnak’ elfogadott minőségről van szó” . erő eljárásjogi, az anyagi jogerő pedig anyagi jogi hatá- sokat jelent. Az anyagi jogerő elnevezés alapja a civi- lisztikai eredetű elképzelés, hogy a jogerőre emelke- 3. JOGERŐ KONTRA VÉGLEGESSÉG dett ítélet alakítja ki a magatartás büntethetőségére vonatkozó anyagi jogi helyzetet: az állami büntető- A hatályos Be. a jogerőről szóló részt, fejezetet nem igényre nézve az elítélés teremtő, a felmentés pedig tartalmaz. Kizárólag a végrehajthatóságra vonatkozó- pusztító erővel hat. Rámutatott, hogy valójában az ala- an találunk benne kifejezett és részletesebb szabályo- ki jogerő előfeltétele mind processzuális, mind anyagi zást az 588–589. §§­iban. Kimondja, hogy az ítélet a jog- jogi hatásoknak, az anyagi jogerő pedig anyagi jogi és 15 erőre emelkedést követően válik végrehajthatóvá, a eljárásjogi hatásokat is magában foglal. Móra Mihály- végzéseknél viszont a főszabály a jogerőre tekintet nél- nak igaza van: az alaki és anyagi jelzők alkalmazása a küli végrehajthatóság, s rögzíti a jogerőre emelkedés jogerő nemeinek a megkülönböztetésére még a legma- időpontját az egyes határozattípusok esetében. Azt, gasabb bírói fórumot is megtévesztette. hogy a büntetőeljárásban mit is jelent a jogerő, mi a tar- Az anyagi és alaki jogerő mibenlétéről a büntető eljá- talma, milyen hatásokkal jár, nem a törvényből tudjuk rásjog tudományában eddig folytatott elméleti viták, és tehát, hanem az elmélet dolgozta ki. az ezeket hasznosító gyakorlat olykor félreérthető kö- A jogerő az általános felfogás szerint a bírói határo- vetkeztetései egyszerű módon elkerülhetők lennének. zatnak a jog által megállapított tulajdonsága, amely az Ehhez mindössze az alaki és anyagi jogerő elméleti ka- ügy lezárását eredményezi. A jogerős határozat rendes tegóriáinak az újragondolására lenne szükség, mivel az jogorvoslattal többé már nem támadható, véglegessé vá- inkább zavarokat okoz, semmint eligazít. Helyette a lik, tehát nem lehet megváltoztatni, és végrehajtható jogerő formális és tartalmi hatásait lenne érdemes meg- lesz. A benne foglaltak nemcsak a címzettekre, hanem különböztetni. A formális hatások függetlenek a határo- mindenki másra nézve is kötelezőek, irányadóak, bizo- zat tartalmától, mindössze azt jelzik, hogy a határozat 13 nyító erejük van és igaznak tekintendők. A jogerő ne- az adott eljárásban végleges és rendes jogorvoslati esz- meinek szokásos megkülönböztetése: abszolút és rela- közökkel nem támadható. A tartalmi hatások ezzel tív, teljes és részleges, alaki és anyagi. Ezek közül az szemben a határozat elemeinek, egyes részeinek a saját- utolsó okozza a legtöbb problémát. jai. Amit a határozat tartalmaz, az válik ítélt dologgá, és Az Indokolás azt állítja, hogy az új Be. „25 éves hiányt ahhoz tapadnak az egyes jogerőhatások. Az anyagi jog­ igyekszik pótolni (…) a jogerőfogalom következetes al- erő kifejezés tehát valójában nem az anyagi jogra utal, kalmazásával, annak anyagi jogerőként való meghatá- hanem a jogerőből fakadó tartalmi hatásokra, amelyek rozásával”. Hivatkozik a 9/1992. (I. 30.) AB határozat- lehetnek eljárásjogiak és lehetnek anyagi jogiak. ra, miszerint „a jogerő intézménye, alaki és anyagi jog- A kodifikátorok azonban másképpen gondolták, fél- erőként való pontos meghatározottsága a jogállamiság retéve ezzel az évszázados dogmatikai hagyományo- részeként alkotmányos követelmény”. kat. Az új törvény alapján anyagi jogerőre kizárólag az Az új Be. megalkotói a megoldást abban látták, hogy a ügydöntő határozatok képesek. A törvény szövege rög- jogerő fogalma alá kizárólag az anyagi jogerőt (és az ez- zíti az (anyagi) jogerő tartalmát, azaz, hogy milyen ha- zel járó jogerőhatásokat) vonták, amit a törvény kizáró- tásokkal jár. A 456. § (1) bekezdése tartalmazza a végle- lag az ügydöntő határozatok sajátjának tulajdonít. Ezzel gességet („A bíróság jogerős ügydöntő határozata vég- az új kódex lándzsát tör amellett a – már az 1/2007. BK leges”), a kötelező erőt („mindenkire kötelező döntést véleményben és a 2/2015. BJE határozatban megjelenő, s tartalmaz a vádról, illetve a terhelt büntetőjogi felelős- ségéről, a büntetőjogi következményekről vagy ezek hiányáról”), a megtámadhatatlanságot és megváltoztat- 11 Király Tibor: Büntetőítélet a jog határán. Budapest, Közgazdasági hatatlanságot („Az ügydöntő határozat a jogerőre emel- és Jogi Könyvkiadó, 1972. 222. 12 Erdei Árpád: Tanok és tévtanok a büntető eljárásjog tudományában. kedését követően kizárólag rendkívüli jogorvoslattal Budapest, ELTE Eötvös Kiadó, 2011. 51. Erről lásd bővebben például: Angyal Pál: A magyar büntetőeljárás- 13 jog tankönyve, II. kötet. Budapest, Athenaeum Irodalmi és Nyomdai R.­T., 1917. 239–242.; Móra Mihály – Kocsis Mihály: A magyar büntető eljárási 14 Király Eszter: A törvényes vád miatti megszüntető végzés „jogerőt- jog. Budapest, Tankönyvkiadó, 1961. 392–404.; Király (2008) i. m. 559– lenedésének” igaz története. In: Fazekas Marianna (szerk): Jogi Tanulmá- 562.; Elek (2012): i. m. 117–187.; Erdei Árpád – Hack Péter – Holé Kata- nyok 2014. Budapest, ELTE ÁJK Állam­ és Jogtudományi Doktori Iskola, lin – Király Eszter – Koósné Mohácsi Barbara: Büntetőeljárási jog II. 2014. 167–179. Budapest, ELTE Eötvös Kiadó, 2015. 113–124. 15 Móra – Kocsis (1961): i. m. 394. / / 36 | ELJÁRÁSJOGI SZEMLE 2017 4 2017 4 ELJÁRÁSJOGI SZEMLE | 37 EJSz2017_4 belív.indd 36 2018.01.29. 9:45:11

vagy különleges eljárás eredményeként változtatható folytán eljáró bíróság felülbírál. Többet annyiban mond meg.”), a ne bis in idem hatást [4. § (3) bekezdés: „Bünte- az új törvény, hogy deklarálja, amennyiben a határozat- tőeljárás nem indítható, illetve a megindult büntetőel- nak van olyan rendelkezése, amely nem esik felülbírálat járást meg kell szüntetni, ha az elkövető cselekményét alá, abban a részében az ügydöntő határozat jogerőre már jogerősen elbírálták, kivéve a rendkívüli jogorvos- emelkedik. Eme deklaráció – bár a hatályos és korábbi el- lati eljárások és egyes különleges eljárások esetét.”; járási törvények szabályaiból ezt az elmélet és a gyakor- 456. § (2) bekezdés: „Ha az ügydöntő határozat jogerő- lat kiolvasta – tulajdonképpen elősegíti a normavilágos- re emelkedik, az abban elbírált cselekmény miatt a ter- ság követelményének megvalósulását, tehát üdvözlendő. helttel szemben újabb büntetőeljárás nem folytatha- Éles dogmatikai váltás az új törvényben, hogy a bíró- tó.”], és a végrehajtandóságot [456. § (3) bekezdés: „Az ság nem ügydöntő határozatait kizárólag alaki jogerő- ügydöntő határozat jogerőre emelkedését követően vel ruházza fel. A félreértések elkerülésére ezen hatá- kell a kiszabott büntetés vagy az alkalmazott intézke- rozatok esetében nem is használja a jogerő kifejezést, dés végrehajtását megkezdeni, az abban foglaltakat tel- hanem bevezeti a „véglegessé válás” kategóriáját. Ennek jesíteni, illetve a jogerőre emelkedést követően állnak tartalma egyrészt a rendes jogorvoslattal megtámad- be az elítéléshez, a felmentéshez vagy az eljárás meg- hatatlanság és a megváltoztathatatlanság – általános szüntetéséhez fűződő jogkövetkezmények.”]. szabályként, tehát ha a törvény eltérően nem rendelke- Ha már az Indokolás a jogerőfogalom pontos megha- zik [460. § (1) bekezdés]. A végrehajtandóság (teljesí- tározottságának a fontosságát emlegeti, talán érdemes tendőség) – ugyancsak általános szabályként – elválik a lett volna a teljesség kedvéért említést tenni a jogerős véglegessé válástól, arra tekintet nélkül érvényesül, ki- határozat bizonyító erejéről, illetve arról is, hogy a jog­ véve, ha a törvény a fellebbezés halasztó hatályát ki- erő megteremti a határozatban foglaltak igazságának, mondja, vagy a határozatot hozó, illetve a fellebbezést igazságosságának és törvényességének a vélelmét (res elbíráló bíróság függeszti fel azt. 18 iudicata pro veritate habetur). Üdvözölte a jogerővel kapcsolatos újításokat Elek Ba- Más kérdés, hogy vajon mennyire van helye és értel- lázs, aki a hatályos törvény kapcsán kijelentette, hogy me elméleti fogalmak és definíciók törvénybe foglalá- „jelenleg a jogerőről egységes definíciót nem lehet adni, 16 sának. A törvények normákból épülnek fel, amelyek mert mást és mást takar az ügydöntő, valamint a nem sajátos szerkezetének a tudományos fogalommeghatá- ügydöntő, de fellebbezéssel támadható határozatok rozás nem bizonyosan felel meg. Előfordulhat ezért, jogereje”. Szerinte „a fogalom által felölelt pontos tarta- hogy az ilyen módszerrel folytatott jogalkotás több bajt lom meghatározásában nincs egyetértés, és az sem vi- okoz, mint amennyi előnnyel jár – lásd a törvényes vád lágos, hogy miért jelölünk eltérő jogintézményeket 19 tudományos fogalmának a hatályos eljárási törvénybe ugyanazon kifejezéssel”. iktatását. A próbálkozás kudarca és ennek okai szak- Pontosan emiatt nem bizonyos, hogy szerencsés a mai körökben jól ismertek. Maga az új Be. is bizonyítja, „véglegessé válás” (amely tartalmilag az alaki jogerő- hogy a kodifikátorok osztották a törvényi fogalom bí- nek feleltethető meg) mint önálló kategória bevezetése, rálóinak a véleményét: az új törvényből kimaradt. 17 tekintve, hogy a jogerő hatásai között elsőként említi a Az ügydöntő határozatok esetében a törvény a törvény a véglegességet. A 460. § (1) bekezdése szerinti 457. §­ban szabályozza a részjogerő intézményét: a hatá- véglegesség tartalmának viszont a megtámadhatatlan- lyos Be. 346. § (4) bekezdésével egyezően kimondja, hogy ságot és megváltoztathatatlanságot jelöli meg. Ez ép- a fellebbezés az ügydöntő határozat jogerőre emelkedé- penhogy nem az Elek Balázs által elismerőleg említett sét abban a részében függeszti fel, amelyet a fellebbezés „fogalmi tisztánlátásról” és „letisztult jogi gondolko- dásról” tanúskodik. Az új Be. a hatályos törvény egy, a gyakorlat által 16 Az Indokolás által a 9/1992. (I. 30.) AB határozatból kiragadott az többször számon kért, eltérő bírói gyakorlatot eredmé- alaki és anyagi jogerő pontos meghatározottságának alkotmányos köve- 20 nyező hiányosságát pótolja a jogerősítési záradék telményéről szóló mondat a kontextusába visszahelyezve más értelmet nyer. A szöveg a határozatban ugyanis így folytatódik: „Az Alkotmány- (459. §) mellett a véglegesítési záradék (462. §) beveze- nak megfelelően biztosított jogorvoslati lehetőségek mellett beállott tése annak érdekében, hogy a jogerő ténye, ideje és ter- jogerő tiszteletben tartása a jogrend egészének biztonságát szolgálja. A jedelme mellett immáron a nem ügydöntő végzések jogerős határozatok megváltoztathatatlanságához és irányadó voltához véglegessé válása beálltának ténye és ideje is egyértel- alapvető alkotmányos érdek fűződik. A jogállamiság lényeges eleme, hogy a törvénynek egyértelműen meg kell határoznia, mikor támadható műen megállapítható legyen. meg egy bírósági határozat rendes fellebbviteli jogorvoslattal, illetve, hogy a jogerőssé vált határozat megtámadására milyen feltételek alap- ján van lehetőség, s hogy mikor következik be az az állapot, amikor a jog- erős határozat már semmiféle jogorvoslattal nem támadható. A jogbiz- tonság megköveteli, hogy a jogerős határozat – az eldöntött kérdés sze- mélyi és tárgyi keretei között – irányadóvá váljék mind az eljárásban 18 Az Alaptörvényben biztosított jogorvoslati jog szempontjából ked- résztvevőkre, mind a később eljáró bíróságra, illetőleg más hatóságra. vezőbb lenne a fordított megközelítés, vagyis, ha a véglegességhez Ha a jogerő beálltához előírt feltételek teljesültek, akkor annak hatálya a fűződne a végrehajtandóság, ami alól a törvény engedhetne kevés kivé- határozat tartalmi helyességétől függetlenül beáll.” Mindebből – állás- telt. A fellebbezés ellenére végrehajtott határozat a jogorvoslat haté- pontom szerint – nem az következik, hogy az Alkotmánybíróság a jogerő konysága iránti bizalmat nem fokozza. definíciójának törvénybe foglalását írta volna elő alkotmányos követel- 19 Elek Balázs: A jogerő újraszabályozása a készülő büntetőeljárási tör- ményként, hanem azt, hogy a jogerő tartalma a jogszabályi rendelkezé- vényben. Fundamentum, 2016/2–4. 77–78. sekből egyértelműen megállapítható legyen. 20 Erről lásd bővebben Kardos Sándor – Háger Tamás: A bírói határozat Erről a kérdésről lásd bővebben: Koósné Mohácsi Barbara: A vád 17 végrehajthatósága, a határozat jogerősítő záradékkal való ellátása. Debre- „törvényessége” az új büntetőeljárási törvény tervezetében. Fundamen- ceni Jogi Műhely, 2011/2.; Ficsór Gabriella: A záradékkal kapcsolatos kü- tum, 2016/2–4. 84–93. lönvéleményem. Kézirat, Debrecen, 2012.; Elek (2012): i. m. 230–236. / / 36 | ELJÁRÁSJOGI SZEMLE 2017 4 2017 4 ELJÁRÁSJOGI SZEMLE | 37 EJSz2017_4 belív.indd 37 2018.01.29. 9:45:11

4. „JOGERŐVESZTETT” BÍRÓSÁGI HATÁROZATOK végzéssé fokozta le az eljárásmegszüntető végzést, ha annak alapjául a következő okok szolgáltak: Ezen a ponton érdemes egy rövid kitérőt tenni, és át- „a) a feljelentés vagy a legfőbb ügyésznek a Btk. 3. § (3) nézni, hogyan csoportosítja a bírósági döntéseket az új bekezdésében meghatározott rendelkezése hiányzik, törvény (449–451. §). Három kategóriába sorolja őket. b) a magánindítvány hiányzik és az a 381. § (4) bekez- A bíróság döntései lehetnek: a) ügydöntő határozatok; dése alapján már nem pótolható, b) nem ügydöntő végzések; és c) határozati formát nem c) a vádat nem az arra jogosult emelte, vagy igénylő bírósági intézkedések. d) a vádirat nem vagy hiányosan tartalmazza a 422. § Ügydöntő határozat az ítélet (ami lehet bűnösséget (1) bekezdésében írt törvényes elemeket, és emiatt a megállapító vagy felmentő) és az ügydöntő végzés (ami vád érdemi elbírálásra alkalmatlan.” az eljárást megszüntető ügydöntő végzést vagy a bünte- E szabályozási mód következtében a nem ügydöntő tővégzést takarja). végzéssel történő eljárásmegszüntetés – minthogy a Nem ügydöntő végzés az új törvény szerint kétféle le- nem ügydöntő végzés nem jogerős, csupán végleges – het. Nem pervezető, de nem is ügydöntő végzések (példá- nem váltja ki a res iudicata és ne bis in idem hatást. Nem ul a bíró kizárása, védő kirendelése, zárt tárgyalás elren- érvényesül tehát a 4. § (3) bekezdése, miszerint „[b]ünte- delése tárgyában hozott végzések), melyeknek az 579. § tőeljárás nem indítható, illetve a megindult büntetőeljá- (2) bekezdése alapján két típusa létezik: vannak olya- rást meg kell szüntetni, ha az elkövető cselekményét már nok, amelyek fellebbezéssel támadhatók (ez a főszabály), jogerősen elbírálták, kivéve a rendkívüli jogorvoslati el- s vannak, amelyeknél a törvény a fellebbezés lehetőségét járások és egyes különleges eljárások esetét”. Mivel nincs kizárja (ez a kivétel). A pervezető végzéseknek a 449. § (4) szó jogerős elbírálásról, nincs eljárási akadály, amelyet bekezdése szerinti meghatározása: „az ügy bíróságra ér- legfeljebb rendkívüli jogorvoslat útján lehetne áttörni. kezését követően az ügy menetét megállapító, az eljárási Az újabb büntetőeljárás szabadon megindítható. cselekmény előkészítésére irányuló vagy elvégzése ér- A problémát az eljárásmegszüntetési okok közötti kö- dekében hozott nem ügydöntő végzés” (például az ügy vetkezetes differenciálás hiányában látom. Érthetetlen, tárgyalásra utalása; tárgyalás kitűzése, elhalasztása, el- miért gondolja a jogalkotó, hogy az ügyészi vádelejtés, napolása; tárgyalásra idézés, értesítés; ügyek egyesíté- vagy az opportunitás alkalmazása „érdemi” döntést je- se, elkülönítése; vádtól eltérő minősítés megállapítása; lent a vádról, ami jogerőre érdemessé teszi a határoza- bizonyítási indítvány tárgyában történő döntés). Ezek tot, ezzel szemben, ha a megszüntetés oka az, hogy a vád ellen az 580. § (1) bekezdés d) pont szerint nincs helye az ügyész oldalán felmerülő hiba folytán a minimális fellebbezésnek, csak az ügydöntő határozat elleni felleb- törvényességi kritériumoknak sem felel meg, miért biz- bezésben sérelmezhetők [580. § (3) bekezdés]. tosít – az anyagi jogerő hiánya folytán – újbóli eljárásin- A határozati formát nem igénylő bírósági intézkedé- dítási lehetőséget. Ezzel a lépéssel továbbra is fenntartja sekkel szemben nincs helye fellebbezésnek [580. § (1) azon aggályokat, melyeket a 33/2013. (XI. 22.) AB hatá- bekezdés e) pont], de az ügydöntő határozat elleni fel- rozatban Lévay Miklós is megfogalmazott a különvéle- lebbezésben sérelmezhetők [580. § (3) bekezdés]. ményében: önmagában attól, hogy a törvény kimondja, a A jogerő kérdéséhez kapcsolódva egy változásra ér- vád törvényességi elemeinek a hiánya nem eredményez demes kitérni. A jogalkotó az eljárást megszüntető vég- jogerős eljárásmegszüntetést, a tisztességes eljárás elve, zéseket két csoportra osztotta. Ügydöntő, ennélfogva a funkciómegosztás és a bírói pártatlanság továbbra is 21 (anyagi) jogerőre képesek az eljárásmegszüntető vég- veszélyben van. Még szerencse, hogy legalább – némi- zések a következő, az 567. § (1) bekezdésében foglalt leg következetlenül ugyan – a 845. § (2) bekezdés c) esetekben: pontja értelmében a kártalanítás továbbra is biztosított „a) halál, elévülés, kegyelem vagy törvényben megha- az ilyen megszüntetés esetére is. tározott egyéb okból a vádlott büntethetősége meg- szűnt, 5. ÖSSZEGZÉS b) a cselekményt jogerősen elbírálták, c) az ügyészség a vádat ejtette és magánvádnak vagy A jogerő a büntetőeljárás olyan alapintézménye, amely- pótmagánvádnak nincs helye, illetve a sértett magán- nek számos leágazása és kapcsolódó területe van. Ahhoz, vádlóként vagy pótmagánvádlóként nem lépett fel, hogy egy kódex jogerőfelfogásáról teljes képet kapjunk, d) a büntetőeljárás átvétele vagy az Európai Unió tag- úgyszólván valamennyi szabályát vizsgálat alá kell venni, államaival folytatott bűnügyi együttműködésről szóló mert mindegyikben lehetnek olyan elemek, amelyek ár- törvényben meghatározott konzultációs eljárás ered- nyalhatják az összképet. Dolgozatomban természetsze- ménye alapján a büntetőeljárást más állam hatósága rűleg nem állt módomban az új eljárási törvény minden folytatja le, szakaszát áttekinteni. Figyelmemet azokra a változó sza- e) az ügy nem tartozik magyar büntető joghatóság bályokra irányítottam, amelyek a büntetőeljárásban elé- alá, vagy rendő igazság természetének a megváltozásán keresztül f) olyan bűncselekmény miatt van folyamatban, a jogerő szerepváltozását vetítik előre. Ezenkívül arra kí- amelynek a vád tárgyává tett jelentősebb tárgyi súlyú vántam rávilágítani, hogy a jogerő törvényi meghatáro- bűncselekmény mellett a felelősségre vonás szempont- zásának és fogalmának a tudatos átalakítása miképpen jából nincs jelentősége.” okozta annak „színeváltozását”. Az 567. § (2) bekezdésében foglalt esetekben a jogal- kotó (nem tudni, milyen alapon) kiemelte, és (anyagi) jogerőre képes ügydöntő határozatból nem ügydöntő 21 Erről lásd bővebben Király E. (2014): i. m. / 38 | ELJÁRÁSJOGI SZEMLE 2017 4 EJSz2017_4 belív.indd 38 2018.01.29. 9:45:11