A KRESZ értelmezése a joggyakorlatban (részlet)

Fülöp Ágnes, Fülöp Natasa, Major Róbert A KRESZ ÉRTELMEZÉSE A JOGGYAKORLATBAN NEGYEDIK, HATÁLYOSÍTOTT, BŐVÍTETT KIADÁS



Fülöp Ágnes, Fülöp Natasa, Major Róbert A KRESZ ÉRTELMEZÉSE A JOGGYAKORLATBAN NEGYEDIK, HATÁLYOSÍTOTT, BŐVÍTETT KIADÁS Lap- és Könyvkiadó Kft.

© Dr. Fülöp Ágnes, 2021 © Dr. Fülöp Natasa, 2021 © Dr. Major Róbert, 2021 © HVG-ORAC Lap- és Könyvkiadó Kft., 2021 Kézirat lezárva: 2021. január 31. A könyv korábbi kiadásai CD-mellékletet tartalmaztak, melyen a hivatkozott és felhasznált joganyag mellett szemléltető képek, filmek és dokumentumok is szerepeltek. E tartalmakra a könyv szövegében szürke színű kép, film, illetve doc utalások találhatók. A negyedik kiadás a – ma már mindenki számára hozzáférhető – joganyagon kívüli, extra tartalmat elektronikus formában nyújtja. Az anyagok megtekinthetők a következő webcímen: https:\\\\kresz.hvgorac.hu A kiadó számára minden jog fenntartva. Jelen könyvet, illetve annak részleteit tilos reprodukálni, adatrendszerben tárolni, bármely formában vagy eszközzel – elektronikus, fényképészeti úton vagy módon – a kiadó engedélye nélkül közölni. ISBN 978-963-258-518-5 Budapest, 2021 A HVG-ORAC Lap- és Könyvkiadó kft. kiadása Felelős kiadó: dr. Frank Ádám, a kft. ügyvezetője Internet: www.hvgorac.hu E-mail: [email protected] Felelős szerkesztő: dr. Bulyovszky Csilla Tipográfia és műszaki szerkesztés: Harkai Éva

Tartalom 1. Előszó . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 15 2. Előszó . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 17 Előszó a negyedik kiadáshoz . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 21 1. A közúti közlekedés kódexe . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 23 1.1. A kódex szintű szabályozás igénye . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 23 1.2. A KRESZ mint a büntető-, a szabálysértési és a közigazgatási jog forrása . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 27 1.3. Együttes miniszteri rendelet és egykori útmutatója . . . . . . . 27 1.4. A „gyakorlat” hiánypótló szerepe . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 29 2. A KRESZ szerkezete . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 31 2.1. A KRESZ „Általános” és „Különös” része . . . . . . . . . . . . . 31 3. A közlekedési normák jellege . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 33 3.1. Az általános és a konkrét (eseti) norma . . . . . . . . . . . . . . . . 33 3.2. Az alkalmazásban mérlegelést nem kívánó (indirekt) és mérlegelést kívánó (indirekt) normák . . . . . . . . . . . . . . . . 34 3.3. Szankcionálható, elvárt teljesítésű és diszfunkcionális normák . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 36 4. A rendelet hatálya (KRESZ 1. §) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 38 4.1. Közút, magánút . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 38 5. Fogalmak (KRESZ 2. §) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 41 5.1. Értelmező rendelkezések a KRESZ rendszerében . . . . . . . . 41 5.2. Az úttal kapcsolatos fogalmak . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 41 5.2.1. Az útkereszteződés . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 41 5.2.2. Az út – burkolat, haladásirány, kiépítés . . . . . . . . . . 45 5.2.3. Az úttest – forgalmi sáv, kerékpársáv, nyitott kerékpársáv, kerékpáros nyom, autóbusz forgalmi sáv, kapaszkodósáv, lassítósáv, gyorsítósáv, kanyarodósáv, autóbuszöböl és a nyílt villamospálya . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 47 5.2.4. Az út egyéb részei – járda, leállósáv, útpadka, járdasziget . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 49

6 5.3. A közúti járművekkel kapcsolatos fogalmak . . . . . . . . . . . . 52 5.3.1. Járművek és járműnek nem minősülő közlekedési eszközök . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 52 5.3.2. Gépi meghajtású járművek – gépjármű és gépjárműnek nem minősülő motoros jármű . . . . . 53 5.3.3. Beépített erőforrás nélküli járművek – kerékpár, pótkocsi, állati erővel vont jármű, kézikocsi . . . . . . . 56 5.4. A közúti forgalommal kapcsolatos fogalmak . . . . . . . . . . . . 57 5.4.1. A meghatározott fogalmak köre . . . . . . . . . . . . . . . . 57 5.4.2. A vezetők . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 60 5.4.3. A gyalogosok . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 63 5.5. Forgalomszervezési fogalmak . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 65 5.5.1. A forgalomszervezési szabályok . . . . . . . . . . . . . . . . 65 5.5.2. A forgalomszervezési szabályok jellegzetességei . . . 66 5.5.2.1. Egy fogalom, több jog, több kötelezettség . . 66 5.5.2.2. Jog és kötelezettség párok egy alanynál . . . 67 5.5.2.3. A forgalmi együttműködések jellege . . . . . . 68 5.5.2.4. A legjellemzőbb forgalmi műveletek intenzitása és hatása . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 68 5.6. A szokásos, nem szabályozott együttműködés . . . . . . . . . . . 70 5.7. A zavarás . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 71 5.8. Az akadályozás . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 77 5.9. Az elsőbbség . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 81 5.9.1. Az elsőbbségi jog . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 81 5.9.2. A gyalogosok elsőbbségi joga . . . . . . . . . . . . . . . . . . 83 5.9.3. A járművek elsőbbségi joga . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 84 5.9.4. Az elsőbbség és a közlekedési kötelezettségek egymáshoz való viszonya . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 87 5.9.5. Az elsőbbség és a megtévesztő sebesség . . . . . . . . . . 89 5.9.6. Lemondás az elsőbbségről . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 94 5.10. A veszélyeztetés . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 95 5.11. A forgalmi művelet elhalasztásának kötelezettsége . . . . . . . 100 5.12. Egyéb fogalmak . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 101 5.12.1. A lakott terület . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 101 5.12.2. Az éjszaka és a korlátozott látási viszonyok . . . . . . . 102 5.13. Nem definiált fogalmak . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 104 5.13.1. A fokozott óvatosság . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 104 5.13.2. A megtévesztés . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 110

7 6. A közlekedésben részt vevőkre vonatkozó általános rendelkezések (KRESZ 3. §) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 111 6.1. A közúti közlekedés alapelvei . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 111 6.2. Az alávetettség elve . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 113 6.3. A rizikófokozás tilalmának az elve . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 118 6.3.1. A „Ne veszélyeztess!” mint általános magatartási szabály . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 118 6.3.2. A veszélyes megközelítés tilalma . . . . . . . . . . . . . . . 121 6.3.3. A baleset-elhárítási kötelezettség . . . . . . . . . . . . . . . 123 6.3.3.1. Reakcióidő a baleset-elhárítás körében . . . . 126 6.3.3.2. Intenzitás a baleset-elhárítás körében . . . . . 129 6.3.3.3. Fel nem róható magatartások a baleset-elhárítás körében . . . . . . . . . . . . . . 133 6.3.3.4. A szabályszegéssel fokozott rizikó büntetőjogi értékelése . . . . . . . . . . . . . . . . . . 136 6.4. A bizalmi elv . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 139 6.4.1. A bizalmi elv fő szabálya . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 139 6.4.2. A bizalmi elv kivételei . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 141 6.4.2.1. A másik közlekedési résztvevő szabályszegő magatartása . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 142 6.4.2.2. Akitől a szabályos magatartás nem várható el . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 143 6.4.2.3. Aki maga is szabálytalanul közlekedik . . . . 145 6.5. A közlekedési feladat teljesíthetőségének (a funkcionalitásnak) az elve . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 146 6.6. Az indokolatlan zavarás, akadályozás tilalmának elve . . . . . 149 6.7. Nem nevesített elvek . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 150 6.7.1. A forgalom zónákra osztásának elve . . . . . . . . . . . . . 151 6.7.2. Az együttműködés elve . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 152 6.7.3. A tér- és időbeli előny elve . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 153 6.7.4. A formális jogértelmezés tilalmának elve . . . . . . . . . 154 7. A járművezetés személyi feltételei (KRESZ 4. §) . . . . . . . . . . . 156 7.1. A jármű vezetése . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 156 7.2. A vezetői engedély, kezdő és nemzetközi vezetői engedély . . 158 7.3. Eltiltás a jármű vezetésétől . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 160 7.4. A biztonságos vezetésre képes állapot . . . . . . . . . . . . . . . . . 164 7.5. A vezetési képességet hátrányosan befolyásoló szerek . . . . . 165 7.5.1. Járművezetés a szervezetben lévő alkohollal . . . . . . 167 7.5.1.1. Gépi meghajtású jármű vezetése a szervezetben lévő alkohollal . . . . . . . . . . . 168

8 7.5.1.2. Nem gépi meghajtású jármű vezetése a szervezetben lévő alkohollal . . . . . . . . . . . 169 7.5.2. Járművezetés a vezetési képességre hátrányosan ható szer befolyása alatt . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 173 7.6. A járművezetés tilos megengedése és átengedése . . . . . . . . 175 8. A járművek közlekedésben való részvételének a feltételei (KRESZ 5. §) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 178 8.1. A jármű jogosultsága, alkalmassága és környezetiártalom- mentessége . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 178 8.2. A műszaki feltételek ellenőrzése . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 181 8.3. Az azonosítás lehetőségének megteremtése, a beléptetés korlátozhatósága . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 183 9. Közúti jelzések: rendőr és jelzőőr jelzései (KRESZ 6. §, 7. §) . . 185 9.1. A forgalomirányításra jogosultak . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 185 9.2. A rendőr jelzései útkereszteződésben . . . . . . . . . . . . . . . . . . 188 9.3. A rendőr jelzései útkereszteződésen kívül . . . . . . . . . . . . . . 190 9.4. A közúti jelzések hierarchiája . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 191 9.5. Kivételek a közúti jelzések hierarchiájának fő szabálya alól . . . 193 9.6. A forgalom segítője . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 194 10. Közúti jelzések: a forgalomirányító fényjelző készülék (KRESZ 8. §, 9. §) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 197 10.1. A jelzőlámpa funkciója . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 197 10.2. Jelzőlámpa telepítésének okai – forgalomnagyság, forgalombiztonság, forgalom növelése . . . . . . . . . . . . . . . . . 198 10.3. A gyalogosjelzők . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 199 10.4. A járműforgalom irányítására szolgáló fényjelző készülékek . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 200 10.4.1. Az általános járműjelző . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 201 10.4.2. Egyéb jelzőfajták . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 203 10.5. Baleset fényjelző készüléknél . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 205 11. Közúti jelzések: jelzőtáblák (KRESZ 10–17. §) . . . . . . . . . . . . 207 11.1. Az útvonal típusát jelző táblák . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 209 11.2. Az elsőbbséget szabályozó táblák . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 211 11.3. Utasítást adó jelzőtáblák . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 212 11.4. Tilalmi jelzőtáblák . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 213 11.4.1. Megállási és várakozási tilalmat jelző táblák . . . . . . 215 11.5. Veszélyt jelző táblák . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 215 11.6. Tájékoztatást adó jelzőtáblák . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 216

9 12. Közúti jelzések: útburkolati jelek (KRESZ 18. §) . . . . . . . . . . 218 13. Gyalogosok közlekedése (KRESZ 21. §, 22. §) . . . . . . . . . . . . . 220 13.1. A gyalogosok körébe tartozó közlekedési résztvevők . . . . . 220 13.2. Gyalogosok hosszirányú közlekedése . . . . . . . . . . . . . . . . . . 221 13.3. A gyalogosok keresztirányú közlekedése: áthaladás az úton . . 226 13.3.1. Áthaladás az úton – A lelépéssel kapcsolatos általános kötelezettségek . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 229 13.3.2. Áthaladás az úton – Az áthaladás módjával kapcsolatos általános kötelezettségek . . . . . . . . . . . . 231 13.3.3. Áthaladás az úton – A nem elsőbbségi helyzetben közlekedő gyalogosok többletkötelezettségei . . . . . . 234 13.3.4. A gyalogosokat megillető elsőbbségi jog . . . . . . . . . 235 13.4. Gyalogosok zárt csoportjának közlekedése . . . . . . . . . . . . . 237 13.4.1. A zárt csoport meghatározása . . . . . . . . . . . . . . . . . . 237 13.4.2. A felnőtt gyalogosok zárt csoportjára vonatkozó közlekedési szabályok . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 238 13.4.3. A gyermek gyalogosok zárt csoportjára vonatkozó közlekedési szabályok . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 239 14. Az utasokra vonatkozó szabályok (KRESZ 23. §) . . . . . . . . . . 241 14.1. A vezető zavarásának tilalma . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 241 14.2. Az utas utazásának szabályai . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 243 14.3. A jármű ajtajának kinyitása . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 244 14.4. A fel- és leszállás, illetőleg a veszélyes anyagot szállító jármű . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 245 15. Elindulás (KRESZ 24. §) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 247 15.1. Az elindulás és joghatásai . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 247 15.2. Elsőbbségadás módja a joggyakorlatban . . . . . . . . . . . . . . . . 249 15.3. Forgalmi okból történő újraindulás . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 252 15.4. A közösségi közlekedés segítése . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 253 16. Haladás az úton (KRESZ 25. §) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 255 16.1. Haladás az úton – A megfelelő közlekedés . . . . . . . . . . . . . . 255 16.2. Gyakorlati tudnivalók az útkanyarulatokban való közlekedésről . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 259 16.3. A jobb oldalon haladás kötelezettsége . . . . . . . . . . . . . . . . . 263 16.4. A jobbra tartás kötelezettsége . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 266 16.5. Szorosan az út szélén haladás kötelezettsége . . . . . . . . . . . . 269

10 17. Sebesség (KRESZ 26. §) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 270 17.1. Megengedett legnagyobb sebességek . . . . . . . . . . . . . . . . . . 270 17.2. Emelt sebesség . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 273 17.3. Sebességmegválasztás a láthatóság és a beláthatóság korlátozottsága esetén . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 275 17.3.1. Sebességmegválasztás a láthatóság korlátozottsága esetén . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 280 17.3.2. Sebességmegválasztás a beláthatóság korlátozottsága esetén . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 285 17.3.3. Gyakorlati tudnivalók az észlelést befolyásoló tényezőkről – látás és útmegvilágítás . . . . . . . . . . . . 286 17.4. Indokolatlanul lassú haladás . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 289 17.5. Gyermekvédelmi sebességkorlátozás . . . . . . . . . . . . . . . . . . 290 18. A követési távolság (KRESZ 27. §) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 293 18.1. A követési távolságnál figyelembe vett relációk . . . . . . . . . . 293 18.2. A követési távolság (követési idő) meghatározása . . . . . . . . 295 18.3. Különleges követési távolságok . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 304 18.4. A hirtelen fékezés tilalma . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 306 19. Elsőbbség az útkereszteződésben (KRESZ 28. §) . . . . . . . . . . . 309 19.1. Az elsőbbségi jog tere az útkereszteződésben . . . . . . . . . . . 309 19.2. Egyenrangú utak kereszteződése . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 313 19.3. Tisztázatlan forgalmi helyzet – a „kölcsönös udvariasság” . . 315 19.4. Elsőbbségi viszony az útburkolat minősége alapján . . . . . . . 317 19.5. Elsőbbségi viszony a jelzőtáblák alapján: főútvonal, körforgalmú út, kereszteződésként szabályozott egyéb helyek . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 318 19.6. Az elsőbbségadásra kötelezettől elvárt megközelítési sebesség . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 320 20. Irányváltoztatás, irányjelzés (KRESZ 29. §) . . . . . . . . . . . . . . 322 20.1. Az irányváltoztatás fogalma és joghatása . . . . . . . . . . . . . . . 322 20.2. Az irányjelzés . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 326 21. Hangjelzés (KRESZ 30. §) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 330 22. Bekanyarodás (KRESZ 31. §) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 332 22.1. A bekanyarodás első üteme: irányjelzés és besorolás . . . . . 332 22.2. A bekanyarodás második üteme: a forgalmi előnyök biztosítása és a tényleges bekanyarodás . . . . . . . . . . . . . . . . 336

11 22.2.1. Elsőbbségadás a gyalogosok és az azonos irányból érkező villamos részére . . . . . . . . . . . . . . . . 337 22.2.2. Elsőbbségadás a járművek részére . . . . . . . . . . . . . . 340 22.2.3. Zavartalanság biztosítása a hátulról érkező, előzésben lévő jármű részére . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 344 22.2.4. A tényleges kanyarodás . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 349 22.2.5. Kanyarodó főútvonal . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 354 23. Kitérés (KRESZ 32. §) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 355 24. Megfordulás, hátramenet (KRESZ 33. §) . . . . . . . . . . . . . . . . . 358 24.1. Megfordulás és hátramenet esetén az akadályozás közös tilalma . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 358 24.2. Hátramenetre vonatkozó külön szabályok . . . . . . . . . . . . . . 362 24.3. Megfordulási tilalmak . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 365 25. Előzés (KRESZ 34. §) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 367 25.1. Az előzés fogalma és szabályozásának jellegzetessége . . . . 367 25.2. Az előzés mozzanatai . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 369 25.3. Az előzés dinamikai feltételei . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 371 25.4. Az előzés statikus feltételei . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 378 25.5. Az előzés során érvényesülő egyéb kötelezettségek . . . . . . . 382 25.6. A megelőzött kötelezettségei . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 384 26. Kikerülés (KRESZ 35. §) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 386 26.1. A kikerülés – A kikerülésnek az előzéssel közös szabályai . . . 386 26.2. A kikerülésre vonatkozó tilalmak . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 389 27. Párhuzamos közlekedés (KRESZ 36. §) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 393 27.1. Párhuzamos közlekedésre alkalmas úttest . . . . . . . . . . . . . . 393 27.2. A párhuzamos közlekedésre alkalmas úton való haladás fő szabályai . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 394 27.3. Párhuzamos közlekedés és az előzés . . . . . . . . . . . . . . . . . . 397 27.4. A párhuzamos haladás egyes további szabályai . . . . . . . . . . 398 27.5. Különleges forgalmi sávokra vonatkozó szabályok a párhuzamos közlekedésben . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 401 27.6. Az egy nyomon haladó járművek előrehaladása . . . . . . . . . . 404 28. Közlekedés autópályán és autóúton (KRESZ 37. §) . . . . . . . . . 407 28.1. Alapszabályok autópályán és autóúton . . . . . . . . . . . . . . . . 407 28.2. Különleges szabályok . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 411

12 29. Közlekedés villamospályával ellátott úttesten (KRESZ 38. §) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 413 30. A vasúti átjárót biztosító jelzőberendezések – közlekedés vasúti átjáróban (KRESZ 19. §, 39. §) . . . . . . . . . 417 30.1. A jelzőberendezések és jelzéseik . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 417 30.2. A vasúti átjáróban történő közlekedés szabályai . . . . . . . . . 420 31. Közlekedés lakó-pihenő övezetben (KRESZ 39/A. §) . . . . . . . . 425 32. Megállás – várakozás (KRESZ 40. §, 41. §) . . . . . . . . . . . . . . . . 428 32.1. A megállásra és a várakozásra vonatkozó közös szabályok . . 428 32.2. Megállási és várakozási tilalmak . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 432 32.3. Megállás és várakozás járdán . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 437 32.4. A várakozásra vonatkozó speciális szabályok . . . . . . . . . . . 438 33. Magatartás a gyalogosokkal szemben (KRESZ 43. §) . . . . . . . 443 33.1. Az elsőbbségadási kötelezettség tartalma és helyei . . . . . . . 443 33.2. A megközelítés sebessége . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 447 33.3. Fokozott óvatosság („ügyelés”) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 449 33.4. Megálló vagy forgalmi okból álló jármű melletti megállás . . . 452 33.5. A fokozott ügyelés a közösségi közlekedés megállóhelyeinél . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 453 33.6. Fokozott ügyelés a gyerekekre és a más okból saját biztonságukra ügyelni nem képes személyekre . . . . . . . . . . 454 34. A forgalomban részt vevő járművek kivilágítása (KRESZ 44. §) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 458 34.1. A kivilágítás használata . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 459 34.2. A forgalomban részt vevő járművek kivilágítására vonatkozó rendelkezések joggyakorlata . . . . . . . . . . . . . . . . 462 35. Álló járművek kivilágítása (KRESZ 45. §) . . . . . . . . . . . . . . . . 465 36. Személyszállítás (KRESZ 46. §) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 467 36.1. A szállítható személyek száma, a szállítás módja . . . . . . . . . 468 36.2. „Utasbalesetek” a közösségi közlekedés járművein . . . . . . . 470 37. Teherszállítás (KRESZ 47. §) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 476

13 38. A közlekedésben való részvétel külön feltételei (KRESZ 48. §) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 482 38.1. Passzív biztonsági felszerelések és használatuk hiányának jogi értékelése . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 482 38.2. Iskolabuszok és nehéz tehergépkocsik közlekedése . . . . . . . 486 38.3. A közlekedésben való részvétel egyes további szabályai . . . 488 39. Megkülönböztető jelzést használó gépjárművek – Magatartás a megkülönböztető jelzést használó járművekkel szemben (KRESZ 42. §, 49. §) . . . . . . . . . . . . . . . 491 39.1. A megkülönböztető jelzés és használata . . . . . . . . . . . . . . . . 491 39.2. A megkülönböztető jelzést használó járművekkel szembeni magatartás . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 494 39.3. A megkülönböztető jelzést használó járművekre vonatkozó szabályok . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 499 40. Figyelmeztető jelzést használó járművek és a velük szembeni magatartás [KRESZ 42. § (4)–(5) bekezdés, 50. §] . . . . . . . . . . 506 41. Különleges engedélyek (KRESZ 51. §, 51/A. §) . . . . . . . . . . . . . 509 41.1. Útvonalengedélyhez kötött járművek . . . . . . . . . . . . . . . . . . 509 41.2. A mozgáskorlátozottak külön engedélye és jelzése . . . . . . . 512 42. Veszélyes anyagot szállító járművek (KRESZ 42/A. §, 52. §) . . . 514 42.1. Magatartás a veszélyes anyagot szállító járművekkel szemben . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 514 42.2. A veszélyes anyagot szállító járműveknek a közlekedésben való részvétele . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 514 43. A villamosok, trolibuszok és közhasználatú autóbuszok (KRESZ 53. §) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 518 44. Kerékpárok, segédmotoros kerékpárok (KRESZ 54. §) . . . . . 520 44.1. A kerékpárok, segédmotoros kerékpárok és „mikromobilitási eszközök” . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 520 44.2. A kerékpárok és segédmotoros kerékpárok közlekedésének helyei . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 523 44.3. Kerékpárok számára tilos forgalmi műveletek, tilos közlekedési módok . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 530 44.4. Kerékpáros balesetek jellegzetességei és joggyakorlati megítélése . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 534

14 45. Állati erővel vont járművek és kézikocsik (KRESZ 55. §) . . . . 538 46. Műszaki hiba (KRESZ 56. §) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 541 46.1. A műszaki hiba fogalma . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 541 46.2. Megállási kötelezettséget megalapozó műszaki hibák . . . . . 542 46.3. Az elromlott jármű megjelölése . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 544 47. Elromlott jármű vontatása (KRESZ 57. §) . . . . . . . . . . . . . . . . 550 48. Közúti baleset (KRESZ 58. §) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 553 48.1. A közúti baleset fogalma . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 553 48.2. A balesettel érintett járművezetőt terhelő kötelezettségek . . . 555 48.3. A balesettel érintett járművezetőt és más járművezetőt is terhelő kötelezettségek . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 558 49. A járművek eltávolítása (KRESZ 59. §) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 562 50. A járművet javító műhelyre vonatkozó rendelkezések (KRESZ 60. §) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 565 51. A járművek üzembentartóira vonatkozó külön rendelkezések (KRESZ 61. §) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 567 52. Állatok hajtása és vezetése (KRESZ 62. §) . . . . . . . . . . . . . . . . 569 53. Az utak igénybevételével kapcsolatos egyéb szabályok (KRESZ 63. §) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 572 Irodalomjegyzék . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 575

1. Előszó a KRESZ értelmezése a joggyakorlatban című kiadványhoz A motorizációs fejlődés ütemét – a közúti közlekedési normarend, a KRESZ-jogszabályok megváltoztatása – folyamatosan követte. A tudomá- nyos-technikai forradalom korábban soha nem tapasztalható hatást váltott ki a közúti gépjárművek minőségi fejlesztése és a mennyiség növelése terén. Hazánkban a gyors ütemű közúti motorizációs fejlődés, a gépjárművek szá- mának növekedése az 1960-as évek kezdetére tehető. Ez a közúti közlekedést működtető, az abban részt vevő embert felkészületlenül érte. A nagyarányú forgalomnövekedéshez képest hiányzott a működést biztosító infrastruktúra és olyan jogi szabályozottság, amely a korszerűsödési folyamat követelmé- nyeinek megfelel. Ennek sajnálatos következménye a balesetek, veszélyhelyzetek, a halálos áldozatok számának növekedése volt. A 2/1962. (IX. 29.) BM–KPM együttes rendelet „a közúti közlekedés szabályairól” (továbbiakban a KRESZ) hatály- balépésekor még képes volt megfelelő normatívák keretei között szabályozni a közúti közlekedést. A törekvés az volt, hogy a szabályozottság a növekvő forgalom igényeit szolgálva teremtsen olyan „hátteret”, amelyben érvényesül a biztonság és garantált a közlekedés harmóniája. Az is követelményként fo- galmazódott meg, hogy a jogszabály töltse be „előremutató” szerepét, vagy- is kedvezően befolyásolja jogi eszközökkel a közlekedők morális állapotát. Segítse a közlekedésbiztonság érvényesülését, a közlekedési rend, az állam- polgári fegyelem kibontakozását. Ez a szabályozottság – 1965-től kezdődően szinte évenkénti módosítások- kal – 13 évet élt meg. Az akkori időszakra jellemző, hogy 1972-ben „minisz- tertanácsi határozat” született a közúti közlekedésbiztonság fejlesztésére. Állami összehangolt beavatkozásra volt szükség a közúti veszélyeztetettség csökkentésére. Hazánk csatlakozott a genfi, bécsi konvencióhoz, amely új távlatokat nyitott a közlekedési szabályok teljes kodifikálására, újraírására. A jogalkotói munka 1973-ban vette kezdetét, magában foglalva egy társadal- mi méretű véleménycserét, amelyet a „szakértői” gárda a Közlekedésbizton- sági Tanácsok közvetítésével dolgozott fel. Az 1/1975. (II. 5.) KPM–BM együt- tes rendeletben „a közúti közlekedés szabályairól” az új KRESZ-ben öltöttek testet az akkori kor követelményei. E szabályozottság 30 éves időszakot ölel fel többszöri módosítással. Közel két évtizedes elhatározás, ami nem vált valóra, hogy a „korszerűtlenné vált”

16 szabályozottságot nem módosítani, hanem újraírni kell. Az elhatározások kezdeti „fellendülést” eredményeztek. Módosítások sokaságával – ami ese- tenként kétségkívül a közlekedés rendjét szolgálta – folyamatosan elodázó- dott az átfogó normarendezés. Tények, amelyek visszavonhatatlanul sürgetik a jogalkotókat: – a KRESZ szövegezéséből nehezen követhető a szabályozottság lényege, sok a visszautalás, nyelvezete nehézkes, – az egyes európai országokhoz hasonlítva a szabályozottság, a normák szövegezése túl hosszú, nehezen elsajátítható, nem egyértelmű, – szakértők megállapításával alátámasztva már a forgalomnövekedést, a közúti közlekedésben bekövetkezett változásokat nem tudja követni, elma- radott a szabályozás, nem biztosítja a hátteret a biztonság érvényesülésének, – nem biztosít harmonikus együttműködést a közlekedés résztvevői között, – legfontosabbnak tekinthető: mint az európai jogharmonizációs folyamat- nak a része, nem reagál kellő gyorsasággal az Európában már érvényes nor- marendre, az EU-s tagság követelményeire. Az új normarendtől várható – mint korábban – a 2000 óta romló baleseti helyzet megváltoztatása, a biztonság javulása. Az új KRESZ megalkotásáig is kell egy kiadvány, ami segít ebben a sza- bályrengetegben eligazodni, a látszólag egymásnak is ellentmondó követel- mények között utat mutatni. Budapest, 2005. Dr. Komáromi Endre r. ezredes rendőrségi főtanácsos ORFK Közrendvédelmi és Közlekedésrendészeti Főosztály vezetője

2. Előszó a KRESZ értelmezése a joggyakorlatban című kiadványhoz Az a meghatározás, hogy a közlekedés – múltba vesző kezdete óta – mindig az élet, a testi épség és az anyagi károsodás fenyegető veszélyével jár, és gyakran végzetes eredményt is létrehozó tevékenység: általánosan elfoga- dott tétel. A közlekedés azonban a társadalom számára mellőzhetetlenül szükséges és hasznos tevékenység, ezért a közlekedés hatókörével érintett valamennyi résztvevő érdekegyensúlyát szem előtt tartva a kölcsönösen, kényszerűen el- viselendő, a veszélyt alacsony limitált szinten kockáztató közlekedésért sza- bályrendszerekkel kell preventíven védekezni minden lehetséges biológiai és anyagi kár bekövetkezése ellen. Minden helyét változtató emberi lény érintettje, részese a közúti közleke- désnek. Ez a tömegjelenség már korai jogalkotásunkban is közlekedési nor- maként felfogható szabályalkotást eredményezett. A közlekedési életviszonyok humán és materiális változásai azután folya- matos norma-korszerűsítést kényszerítették ki, amely folyamat napjainkban sem tekinthető lezártnak. A közúti közlekedés szabályait az 1976. január 1. napján hatályba lépett 1/1975. (II. 5.) KPM–BM együttes rendelet (közismert nevén a KRESZ) tar- talmazza. Hatálybalépésétől napjainkig 17 alkalommal módosították. Szak- mai körökben az is tudott, hogy a közelmúltban magasan képzett grémium dolgozott a KRESZ átfogó korszerűsítésén és tervezetét is elkészítette. A ja- vaslat a szerkezet rendező elveit, a tételes rendelkezéseket illetően részlete- sebben kibontott taxáció képét mutatja, azonban a járművezetők és a közle- kedés más részeseinek alapvető jogainak, kötelezettségeinek tételes rendel- kezéseit, valamint azok alkalmazása értelmezését nem érinti. A hatályos KRESZ elsődleges célja a biztonságos közlekedés feltételeinek a meghatározása, amely rendező elvek betartása esetén elvi értelemben tel- jesül a személy- és vagyonbiztonság, míg járulékosan az élet és a testi épség megóvottnak fogható fel. A való élet azonban nem igazolja ezt az elméleti várakozást. Emberi hibák, született készséghiányok, a természeti környezet aktuális hatásai, a szituáció­ ban követendő szabály téves vagy hiányos ismerete vagy annak értelmezési hibája a biztonságos közlekedést szolgáló szabályok sértései, balesetek bekö- vetkezése irányában hatnak.

18 Közúti közlekedésünk „fekete krónikájának” jelentős oki tényezője, hogy a gyakran kifogásolható deviáns személyiségű, alulképzett (például vezetői engedéllyel soha nem rendelkezett vagy egészségi okból alkalmatlan) szemé- lyek is vezetnek járműveket és okoznak súlyos eredményű baleseteket. A közlekedési balesetek esetszáma, súlyosságuk növekedése nyilván csak részben tulajdonítható a forgalom erőteljesen növekvő dinamikájának, a köz- lekedésben részt vevő járművek és újabb gyakorlatlan vezetők tömeges utcára kerülésének. A káros növekedés domináns eleme emberi tényező: a balesetet előidézők sokféle okú, szándékos, gondatlan szabályt szegő magatartása. A KRESZ-nek a járművezetői magatartásokat érintő tételes rendelkezései természettudományos (jellemzően műszaki-orvosi) ismereteket hasznosíta- nak. Ezeknek a társadalomtudományoknak a bővülő ismeretei, eszközei, a balesetelemzések folyamatosan fejlődő módszertana, az európai egységes szabályozáshoz való alkalmazkodás és számos más körülmény mindenkor indokolták a tételes jogi norma korrekcióját. A célzott eredmény azonban csak a közlekedés érintettjei tudatába beépüléssel érhető el. A közlekedésigazgatási szabály 17 alkalommal végrehajtott jelentős mó- dosításának hátrányos következményei is lehetnek. Ismert, hogy a járműve- zetői vizsga eredményes letételét követően a jogosultnak többször már nem kell számot adnia szabályismerete naprakészségéről. Járművezetőink között például találkozhatunk mintegy 50 évvel korábban vizsgázott személyekkel is, akiknek járművezetői jogosultságát az orvosi alkalmasság igazolása tart- ja hatályában, ugyanakkor szabálykövető közlekedése a közvetett bizonysága aktuális normaismeretének. Az erősen szóródó intellektusú járművezetők tö- megének időszerű – az alkalmazás értelmezésére is kiható – alapos KRESZ- ismerete tapasztalati alapon kételyeket ébresztő. A célként tűzött közlekedésbiztonság követelménye döntően a nem teljes körben vázolt emberi oki tényező favitását teszi szükségessé. Ennek hatékony módja a járművezetői szabálytudat megújítása, a sokféle közlekedési helyzet- ben helyes alkalmazási magatartás értelmezése, bemutatása; hatékony esz- köze a megfelelő szakirodalom. Ezt a célt szolgálja A KRESZ értelmezése a joggyakorlatban címet viselő szakkönyv. Dr. Fülöp Ágnes korábban közlekedési büntetőügyek szakbírája, jelenleg tudományos munkatárs; az életpályáját vizsgálóként kezdő, jogász és közlekedésmérnök diplomás, ma már rendőrtiszti főiskolai adjunktus dr. Major Róbert szerzőpáros a gyakorlati és elméleti tudás, tapasztalat bázi- sán a teljességre törekedve készítette el alkotását. Közös munkájuk kimagasló használati értékét a KRESZ rendelkezései minden érdemi részletére kitérő, a tartalomjegyzék tagoltságából is érzékel- hető tematikus a módszertanban tárgyalás, a kiváló, olvasmányos, laikusok számára is közérthető írásmód jellemzi.

19 Az utakon haladás zavartalanságát és biztonságát a közlekedésigazgatási szabályzat általános és egyedi szabályokkal teremti meg, melyek helyzetekre megszabott, kötelezően direkt, valamint az aktuális szituációban a jogkövető, gondos járművezetőtől elvárt, mérlegelést kívánó indirekt szabályokban tes- tesül meg. A mérlegeléses elhatározást igénylő esetekben a helyes cselekvés megvá- lasztása majd végrehajtása természetesen időigényes –, azonban a közúti for- galom dinamizmusában jellemző a rendelkezésre álló idő rövidsége, amely a balesetekben gyakorta oki tényezőként tetten érhető. A helyes és rögtönös reagálást segíti az általános érvényű járművezetői felkészültség, amely a típusos és egynémely atípusos helyzetekben való vá- laszadásnak a tudatban beágyazottsága, annak az adott esetre adandó válasza döntési időnyereséggel születése és időben végrehajtása készségét jelenti. A szerzők a direkt és indirekt szabályok tartalmi értelmezése során a KRESZ hivatalos magyarázatként fungáló útmutatóját, a Közúti közleke- dési törvényt, a bíróságok – kitüntetetten a Legfelsőbb Bíróság – iránymuta- tó és részben kötelező érvényű jogértelmező határozatait, a „műszaki KRESZ”-t, a szabálysértésekről szóló törvényt és annak kiegészítő joganya- gait és számos más hatályos közlekedésigazgatási szabályt alapul véve, ­kimerítő alapossággal tettek eleget annak a választott feladatuknak, hogy a hatályos „hivatalos” értelmezést teljes körben bemutassák. Gondolatgaz- dagságukat példázza a KRESZ-útmutató és a joggyakorlat alapján kirajzoló- dó, hézagokat pótolni alkalmas saját értelmezéseik, meghatározásaik. A közutak forgalmának biztonságát sokféle jogintézménnyel is védelme- zik. Domináns a büntetés, retorzióval fenyegetettség. Büntető-, akárcsak szabálysértési eljárásban – kárigény esetén a polgári peres ügyekben – gyakran okoz ítélkezési nehézséget valamely indirekt (elvi jellegű) kötelezettségnek térben és időben leírandó sértése. A közreadott é­ rtelmezés fontos érdeme, hogy a jogi értelmezést segítve, számszerűsítve érzékeltet veszélyes forgalmi helyzeteket (például a nem korlátlan elsőbbség, a veszélyeztetés, a rizikófokozás esetei, az együttműködés kötelezettsége stb.). A szerzők teljességre törekvő, igényes munkája nagyon hasznosnak ígér- kezik a közlekedés jogát gyakorlatban alkalmazó szakembereknek is. Szá- mukra különösen érdekes lehet a bíróságok ítélkezési gyakorlata alapján a közlekedési szabályszegések felróhatóságáról való gondolkodás elveit be- mutató 6.8.4. alfejezet. A közúti forgalomban szabálysértésben vétlen járművezetők is elszenved- nek balesetet. A vétkesség-vétlenség eldöntése a hatóságok, a biztosítók meg- ítélésére tartozik. Döntésüket a bizonyítékokra alapozzák. A közúti forga- lomban közel öt évtizede járművet vezető lektor javaslata: a szabályok és azok ismeretén, betartásán túlmenően jó lenne, ha a járművezetők saját érdekük-

20 ben tartsanak kézre eső módon krétát és fényképezőgépet a gépkocsijukban és egy esetleges balesetet követően a forgalmi okból történő elmozdítás előtt az út felületén jelöljék be a gépkocsi kerekeinek, a karosszériának térbeli pont- jait és készítsenek megfelelő felvételeket az út és a jármű(vek) helyzetéről. Ezzel az objektív valóság hatósági megismerését segítik, illetve a lényeges tények feletti parttalan utólagos vitát kerülhetik el. Budapest, 2005. Dr. Völgyesi Miklós Közlekedési Bírák Egyesülete elnöke Legfelsőbb Bíróság ny. tanácselnöke

Előszó a negyedik kiadáshoz A könyv – 2005. évi első megjelenését követő – második (2010) és harmadik (2014) újraszerkesztését elsődlegesen a KRESZ jelentősebb módo- sításai tették szükségessé. Jelen, negyedik kiadás indokoltsága azonban nem elsősorban a KRESZ módosulásában, hanem a jogalkalmazás során, a konkrét ítélkezési gyakor- latban megjelenő egyre kifinomultabb jogértelmezések, jogi levezetések be- mutatásának igényében rejlik. Magáról a KRESZ-jogszabályról továbbra is kijelenthetjük, hogy bár ren- delkezéseit a kormányzat több alkalommal módosította – és e rendelkezések tartalmi és formai szempontból általában megfelelnek a korszerű igazgatási szabályokkal szemben támasztható nemzetközi és hazai követelményeknek –, az 1/1975. (II. 5.) KPM–BM együttes rendelet átfogó korszerűsítése továbbra is várat magára. Tisztelettel ajánljuk e könyvet minden közlekedési ügyekben eljáró jogal- kalmazónak, és természetesen a közúti közlekedési szabályokat gyakorlatban alkalmazó közlekedési résztvevőknek. Budapest, 2021. A szerzők