Eljárásjogi Szemle 2017/3.

II. évfolyam, TEMATIKUS JOGI SZAKLAPOK2017. szeptemberwww.hvgorac.hu

/TARTALOM   CONTENTSLÁRIS Liliána 3 SZERKESZTŐBIZOTTSÁGAz alapvető jogok érvényesülésének problémái az Európai Unióban ELNÖKE:The Problems of the Enforcement of the Fundamental Rights inthe European Union Darák PéterKOMLÓSINÉ SÓGOR Ildikó FŐS Z E R K E S Z T Ő :A kiskorú veszélyeztetése bűntett bizonyíthatóságának problémái Harsági ViktóriaProblems in accordance with the Evidence of the Felonies of Abuse of a Minor 11 SZERKESZTŐBIZOTTSÁG:KOLOZS Balázs 16 Bárd KárolyNekrológ egy szabályozáshoz Belovics ErvinObituary for a Regulation – The Practice of the Actions Based on the Body Darák Péterof Experts for the Certification of Compliance Erdei Árpád Harsági ViktóriaSZALAI Ákos 22 Németh JánosTársult perek: nyitott kérdések és joggazdaságtani elemzés Patyi AndrásGroup Litigation: Open Questions and the Economical Analyzes of Law Varga István Varga Zs. AndrásHALMOS-JÓZSA KatalinProblémák a különösen védett tanú jogintézménye kapcsán 32Problems in accordance with the witness placed under special protectionMAG. KOREN StefánMagyar hivatalos nyelv használata a kétnyelvű területen Szlovéniábana Barbara-szillogika -logika alapjánThe Use of the Hungarian Official Language in Slovenia’s Bilingual Areas at theBase of Barbara – Elm Logic – Logic 39IMPRESSZUMELJÁRÁSJOGI SZEMLEALAPÍTÓ: Harsági Viktória TÖRDELŐ: Máthé József ELŐFIZETÉS a kiadónál. A folyóirat előfizetési díja nyomtatott formában:KIADJA: HVG-ORAC Lap- és Könyvkiadó Kft. KORREKTOR: Nagy Márton 8800 Ft.1037 Budapest, Montevideo u. 14. NYOMTATÁS: Multiszolg Bt. A folyóirat a www.eljarasjog.hu oldalon is elérhető.Telefon: (1) 340-2304, 340-2305 Megjelenik évente 4-szer.FELELŐS KIADÓ: Frank Ádám, a kft. ügyvezetője ISSN 2498-6062 (Nyomtatott) Tájékoztatjuk tisztelt Szerzőinket, hogy a folyóiratFELELŐS SZERKESZTŐ: Gábor Zsolt ISSN 2498-6070 (Online) publikációs felhívását, szerkesztési szabályait és aMŰSZAKI SZERKESZTŐ: Bors Kriszta beküldendő szerzői adatlapot a www.eljarasjog.hu Borítón: Bécs, Igazságügyi Palota oldalon a „Szerzőknek” menü alatt találja. Fotózta: Harsági ViktóriaAz Eljárásjogi Szemle tanulmányai kutathatóak a Jogkódex Szakcikk Adatbázisában is. www.jogkodex.hu

AZ ALAPVETŐ JOGOK ÉRVÉNYESÜLÉSÉNEK PROBLÉMÁIAZ EURÓPAI UNIÓBANLÁRIS LILIÁNAPhD-hallgató (ELTE ÁJK)1. BEVEZETÉS szágspecifikus ajánlásokkal a lehetséges kockázatokat Az alapvető emberi jogok létrejöttének hátterében az és jogsértéseket azonosítva jelentéseket készítene a ki- emelten vizsgált alapjogi vonatkozásokról, köztük azegyének állami hatalommal szembeni védelme áll. Kü- igazságszolgáltatáshoz hozzáférés kérdéskörén belül alönösen igaz ez a büntetőjogi és a büntető eljárásjogi tisztességes eljárás aspektusairól.5 Az Európai Parla-garanciákra, mivel e jogterületek jelentik a legerőtelje- ment olyan igényt is megfogalmazott, hogy az alapítósebb beavatkozást a magánszférába. szerződések esetleges módosításakor megfontolandó- nak tartja a Charta alkalmazási körére vonatkozó kor- Az Európai Unió története azt mutatja, hogy ez a kö- látozás eltörlését és a norma „alapjogi jogszabállyá ala-zösség sui generis módon, önmagából táplálkozva, lé- kítását”.6pésről lépésre bővítette feladat- és hatásköreit. A Lis�-szaboni Szerződéssel létrehozott új közösségi politika, A Charta 52. cikk (3) bekezdése7 értelmében az Em-az európai büntetőjog kapcsán a szakemberek egy ré- beri Jogok Európai Egyezménye és az Emberi Jogok Eu-sze felhívta a figyelmet a túlkriminalizáció veszélyére.1 rópai Bíróságának (a továbbiakban: EJEB) joggyakorla-Ezt megelőzendő, az Európai Bizottság az európai bün- ta jelenti a Chartában foglalt jogok értelmezési, és ezál-tetőpolitika alkalmazásának elveiről az uniós jogalko- tal tartalmi kiindulópontját.tók számára orientáló szándékkal közleményt2 bocsá-tott ki. A tanulmányban röviden bemutatom a Charta alkal- mazásával kapcsolatos joggyakorlatot és problémákat, További biztosítékot jelent, hogy az Európai Unió Bí- valamint az EUB, az EJEB és a nemzeti bíróságok közöt-rósága (a továbbiakban: EUB) az uniós jogalkotást már ti viszonyt elemzem, mivel ez döntő hatással van anemcsak az alapító szerződések adta szabályozási fel- Chartában foglalt jogok, köztük a tisztességes eljáráshatalmazások tükrében, hanem olyan szempontból is elvének érvényesülésére.vizsgálja, hogy az megfelel-e az Európai Unió AlapjogiChartájában3 foglalt garanciáknak és jogoknak. 2. A CHARTA ALKALMAZÁSA A Charta kötelező alkalmazásának címzettjei kizáró- Az alapvető jogok tiszteletben tartásának követelmé-nye egyre hangsúlyosabban jelenik meg a legfőbb uniós lag a tagállamok, valamint az uniós szervek, de csak ak-szervek állásfoglalásaiban, megnyilvánulásaiban. Mi- kor, ha „uniós jogot hajtanak végre”8. Arról, hogy mi mi-vel az Európai Unió még nem csatlakozott az Emberi Jo- nősül az uniós jog végrehajtásának, az EUB több hatá-gok Európai Egyezményéhez (a továbbiakban: EJEE rozatában fejtette ki álláspontját9. Ezek lényege szerintvagy Egyezmény), az Európai Unió Alapjogi Chartájá- fennáll a Charta alkalmazhatósága, hanak (a továbbiakban: Charta) szerepe felértékelődött.Az Európai Bizottság évente jelentést készít a Charta − a nemzeti jog valamely uniós norma végrehajtásáraalkalmazásának tapasztalatairól. Felmerült az igény a irányul vagy az uniós szabályozás érvényesülésétdemokráciával, a jogállamisággal és az alapvető jogok- biztosítja (tipikusan az átültető szabályok vagy azkal foglalkozó uniós ellenőrzési mechanizmus létreho- irányelvek céljait végrehajtó belső normák),zására.4 Ennek keretében egy szakértői testület or- 1 Valeria Scalia: Protection of Fundamental Rights and Criminal Law nak szóló ajánlásokkal a demokráciával, a jogállamisággal és az alap­The Dialogue between the EU Court of Justice and the National Courts, vető jogokkal foglalkozó uniós mechanizmus létrehozásáról [2015/Eucrim, 2015/3. 100–111. 2254(INL)] 1. pont, 8. P8_TA(2016)0409. 2 Az Európai Bizottság közleménye az Európai Parlamentnek, a Ta- 5 Uo. melléklet 7. és 9. cikkek, 18–19.nácsnak, a Gazdasági és Szociális Bizottságnak és a Régiók Bizottságá- 6 Uo. 20. pont, 11.nak Towards an EU criminal policy: Ensuring the effective implementa- 7 Charta 52. cikk (3) bekezdés: „Amennyiben e Charta olyan jogokattion of EU policies through criminal law. 2011.9.20., COM (2011) 573 vég- tartalmaz, amelyek megfelelnek az emberi jogok és alapvető szabadsá-leges. gok védelméről szóló európai egyezményben biztosított jogoknak, ak- kor e jogok tartalmát és terjedelmét azonosnak kell tekinteni azokéval, 3 Az Európai Tanács 1999 júniusában fogalmazta meg azt az igényt, amelyek az említett egyezményben szerepelnek. Ez a rendelkezés nemhogy az integrációban alkalmazandó alapvető jogokat egy egységes akadályozza meg azt, hogy az Unió joga kiterjedtebb védelmet nyújtson.”gyűjteményben foglalják össze. Ennek hatására a Charta első változatát 8 Alapjogi Charta 51. cikk (1) bekezdés.Nizzában 2000. december 7-én hirdették ki, majd a kiigazított szöveg 9 E határozatok elemzését lásd Varga Zsófia: Az Alapjogi Charta alkal-vált az alapító szerződések részévé hét évvel később a Lisszaboni Szer- mazási köre I., Európai Jog, 2013/5. 17–29., Varga Zsófia: Az Alapjogiződés hatálybalépésével. Charta alkalmazási köre II., Európai Jog, 2013/6. 12–22. 4 Az Európai Parlament 2016. október 25-i állásfoglalása a Bizottság-/2017   3  |ELJÁRÁSJOGI SZEMLE 3

− a 4 alapszabadság uniós jog által megengedett kor- E tárgykörben az EUB ítélkezési gyakorlata még for- látozását tartalmazó nemzeti szabályokról van szó málódóban van. A testület két szempont szerint vizsgá- vagy lódik14: − valamilyen egyéb, közeli kapcsolat kimutatható a − a Chartában szereplő jogokat az uniós jogalkotás nemzeti és az uniós szabályozás között. Ahogy az korlátainak tekinti, és EUB fogalmaz: szükséges „a szóban forgó területek közötti közelség, illetve az egyik terület által a má- − olyan számon kérhető kritériumoknak, amelyek sikra gyakorolt közvetett hatásokat meghaladó bi- alapján az EJEB joggyakorlatával összhangban fel- zonyos fokú kapcsolat fennállása.”10 mérhető a büntetőjogi szankció alkalmazásának szükségessége. Az Európai Unióról szóló Szerződés kimondja, hogy alegfontosabb alapvető jogok tiszteletben tartásán ala- Az EUB joggyakorlata egyre inkább afelé mutat, hogypul az Unió, amelyek közösek minden tagállamban11, fenntartja az uniós jog elsődlegességét, sőt még azmíg általános elvekként az uniós jogrend részét képe- EJEB-bel és a nemzeti bíróságokkal szemben is, illetvezik az EJEE-ben biztosított jogok12. részben mellettük jogot formál magának az emberi jo- gok védelmezőjének szerepére. A Charta 52. cikk (3) és (4) bekezdései szerint: „Amennyiben e Charta olyan jogokat tartalmaz, ame- Néhány példa erre az EUB esetjogából.lyek megfelelnek az emberi jogok és alapvető szabadsá-gok védelméről szóló európai egyezményben biztosí- 3. EUB KONTRA NEMZETI BÍRÓSÁGOKtott jogoknak, akkor e jogok tartalmát és terjedelmét 3.1. A FRANSSON-ÜGYazonosnak kell tekinteni azokéval, amelyek az említettegyezményben szerepelnek. Ez a rendelkezés nem aka- A C-617/2010. számú ügyben15 a svéd ügyészség sú-dályozza meg azt, hogy az Unió joga kiterjedtebb védel- lyos adócsalás miatt emelt vádat H. Akerberg Franssonmet nyújtson.” ellen, aki a 2004-es és 2005-ös adóévekben az adóbe- „Amennyiben e Charta a tagállamok közös alkotmá- vallásában téves adatokat közölt, valamint elmulasz-nyos hagyományaiból eredő alapvető jogokat ismer el, totta bevallani a munkáltatói járulékokat. Ezzel egyakkor ezeket a jogokat e hagyományokkal összhangban időben ugyancsak a 2004-es és 2005-ös évekre az adó-kell értelmezni.” hatóság ugyanezen cselekmény miatt azonos adóne- A Charta 53. cikke ugyanakkor kimondja, hogy mek vonatkozásában adóbírságot szabott ki Fransson-„E Charta egyetlen rendelkezését sem lehet úgy értel- nal szemben.mezni, mint amely szűkíti vagy hátrányosan érintiazokat az emberi jogokat és alapvető szabadságokat, Az előzetes döntéshozatal iránti kérelemben másamelyeket – saját alkalmazási területükön – az Unió mellett a Charta 51. cikkének16 értelmezése is felme-joga, a nemzetközi jog, a tagállamok alkotmányai, illet- rült. A kérdések között az EUB-nak arra kellett választve az Unió vagy a tagállamok mindegyikének részessé- adnia, hogy összeegyeztethető-e az uniós joggal az a bí-gével kötött nemzetközi megállapodások, így különö- rói gyakorlat, amely csak akkor mellőzi az EJEE-vel és asen az emberi jogok és alapvető szabadságok védelmé- Chartával ellentétes nemzeti szabályok alkalmazását,ről szóló európai egyezmény elismernek.” ha ez az ellentét nyilvánvaló. Tehát az alapjogoknak biztosított védelem szintjenem szenvedhet csorbát csak azért, mert a Charta ala- Az EUB a döntése 21. pontjában rögzítette, hogy „Azcsonyabb szintű jogvédelmet biztosít, mint adott eset- uniós jog alkalmazhatósága magában foglalja a Chartaben a tagállamok alkotmányai. Ebből pedig eredhet által biztosított alapvető jogok alkalmazhatóságát.”olyan helyzet, hogy a magasabb szintű alapjogvédelmetbiztosító nemzeti alkotmány leronthatja valamely uni- A 45–49. pontokban kifejti, hogy az uniós jogba ütkö-ós norma adott helyzetben történő alkalmazhatóságát, zik minden olyan gyakorlat vagy szabály, amely meg-azaz sor kerülhet a mellőzés13 fordított alkalmazására. akadályozza az eljáró nemzeti bíróságot abban, hogy azElméletben. adott jogi helyzetet teljeskörűen mérlegelje, és az uniós jog hatékony és teljes érvényesülése érdekében az azzal 10 C-206/2013. számú ügy ítéletének 24. pontja, ECLI:EU:C:2014:126. ellentétes nemzeti jog alkalmazását mellőzze. A Charta 11 Az Európai Unióról szóló Szerződés egységes szerkezetbe foglalt az elsődleges jog része, tehát az abba ütköző nemzetiváltozata 2. cikk: „Az Unió az emberi méltóság tiszteletben tartása, a szabályozás a döntéshozatal során figyelmen kívülszabadság, a demokrácia, az egyenlőség, a jogállamiság, valamint az em- hagyható, sőt erre köteles a nemzeti hatóság.beri jogok – ideértve a kisebbségekhez tartozó személyek jogait – tiszte-letben tartásának értékein alapul. Ezek az értékek közösek a tagálla- Az indokolás 29. pontjában az EUB arra jutott, hogymokban, a pluralizmus, a megkülönböztetés tilalma, a tolerancia, az ha a tagállami bíróságnak olyan ügyben kell egy nem-igazságosság, a szolidaritás, valamint a nők és a férfiak közötti egyenlő- zeti szabály alapvető jogokkal való összhangját vizs-ség társadalmában.” HL (2010) C 83, 2010. március 30. 17. gálnia, amikor az uniós jog nem szabályozza teljeskörű- 12 Uo. 6. cikk (3) bekezdés: „Az alapvető jogok, ahogyan azokat az em- en a tagállamok eljárását, de a Charta szempontjábólberi jogok és alapvető szabadságok védelméről szóló európai egyezménybiztosítja, továbbá ahogyan azok a tagállamok közös alkotmányos ha- tagállami bíróság vagy hatóság köteles a döntéshozatal során figyelmengyományaiból következnek, az uniós jogrend részét képezik mint annak kívül hagyni a nemzeti szabályt, vagyis alkalmazását mellőzni.általános elvei.” 13 Az uniós jog és nemzeti jog kapcsolatában az ún. értelmezési doktrí- 14 Scalia i. m. 101.na szerint, ha az uniós jogba ütköző nemzeti szabálynak nem lehet olyan 15 ECLI:EU:C:2013:105.értelmezést tulajdonítani, amely összhangban áll az uniós normával, a 16 „Senki sem vonható büntetőeljárás alá és nem büntethető olyan bűncselekményért, amely miatt az Unióban a törvénynek megfelelően már jogerősen felmentették vagy elítélték.”| 4 ELJÁRÁSJOGI SZEMLE /2017   3

mégis uniós jog végrehajtásáról van szó, akkor „a nem- hoz benyújtott panaszában sérelmezte a levél-, posta-zeti hatóságok és bíróságok jogosultak az alapvető jo- és távközlési titok, valamint a magánlakás sérthetet-gok védelmével kapcsolatos nemzeti követelményeket lensége mint alapvető jogainak, valamint jogorvoslat-alkalmazni, feltéve hogy e követelmények alkalmazása hoz való és információs önrendelkezési jogának sérel-nem veszélyezteti a Charta által biztosított védelem mét, mert a törvény túl bizonytalanul és tágan határoz-szintjét, [...] valamint az uniós jog elsőbbségét, egysé- za meg, hogy milyen esetekben rögzítik valaki szemé-gességét és tényleges érvényesülését.” lyes adatait ebben a nyilvántartásban. Eszerint a nemzeti alkotmányos alapjogvédelmi sza- A német alkotmánybíróság indokolásában kifejtet-bályok alkalmazhatóak ugyan, de azok nem ronthatják te22, hogy bár vannak a tárgykört marginálisan érintőle az uniós jog primátusát. Ezen túl, a döntésből az is uniós normák, amelyek az EUMSz 16. cikkén alapulnak,következik, hogy az uniós jog alkalmazhatósága maga azonban az Antiterrordateigesetz nem minősül a Char-után vonja a Charta alkalmazhatóságát és egyúttal az ta alkalmazása szempontjából az uniós jog végrehajtá-EUB alapjogi kontrollhatáskörét. Az EUB az alapító sának. Ezért nem merül fel előzetes döntéshozatali eljá-szerződésekben biztosított hatásköre folytán már a rás kezdeményezésének indokoltsága sem. A személyesnemzeti alkotmánybíróságokra jellemző normakont- adatok védelméről szóló irányelv kapcsán például arraroll alatt tartja az uniós jogalkotók büntetőjogi tárgyú hivatkozik, hogy maga az irányelv veszi ki a hatálya alólnormáit, és mivel ezek szinte kizárólag irányelvek for- a nemzetbiztonsági és bűnüldözési célú adatkezelést.májában jelennek meg, az átültető nemzeti jogszabá- További indokként hozza fel, hogy az adatbank létreho-lyok az uniós jog végrehajtásának minősülnek. Így az zását és felépítését nem az uniós jog határozza meg.EUB közvetve teret nyer a nemzeti normák alapjogi Nincs olyan uniós norma, amely Németországot köte-kontrollja felett is. lezné vagy akadályozná vagy tartalmi előírásokat szab- na ilyen nyilvántartás kialakításában. A törvény belső Az EUB hatáskörének előnye, hogy csökken a tagálla- célokat követ, amelyek csak közvetve hatnak ki uniósmok aggálya az esetleges túlkriminalizáció miatt, jog által szabályozott jogviszonyokra, amely nem ered-ugyanakkor a másik oldalon felmerül, hogy az EUB ményez olyan mértékű, ún. elégséges kapcsolatot,aránytalanul beavatkozik a nemzeti bíróságok és al- amely megalapozná az uniós jogon alapuló alapjogikotmánybíróságok joghatóságába az alapjogvédelem mércének alávetést.területén.17 Mindez a nemzeti alkotmánybíróságok ha-tásköreinek további csorbítását eredményezheti, ami A Bundesverfassungsgericht (a továbbiakban: BVerf-előreláthatólag jelentős ellenállást fog kiváltani.18 Az GE) hangsúlyozta, hogy a Charta 51. cikk (2) bekezdé-EUB ebben a döntésében burkoltan együttműködésre sének és az EUSz 6. cikk (1) bekezdésének szó szerintihívta fel a nemzeti bíróságokat a Charta értelmezése szövegéből következik, hogy a Charta az uniós jog hatá-kapcsán. Ennek két oka lehet: egyrészt előre látja a lyának körét nem tágítja ki az alapító szerződésekbennemzeti ellenállást az alapjogi kontroll átengedése biztosított felhatalmazáson túl, nem hoz létre új hatás-kapcsán, amit így akar megelőzni és/vagy nem bízik köröket vagy feladatokat, és az alapító szerződésekbenmeg a nemzeti bírákban annyira, hogy rájuk hagyja a meglévőkön sem változtat. Az EUB a kizárólag németChartában foglalt alapjogok védelmét.19 alapjogokat érintő kérdésekben a német alaptörvény vonatkozó szabálya szerint nem minősül törvényes bí- Az EUB gyanúja talán megalapozott. A német alkot- rónak. A BVerfGE szerint más nem következhet az EUBmánybíróság 2013. április 24-én hozott döntésében20 a Fransson-ügyben hozott ítéletéből sem. Ugyanis nemFranssonítéletre válaszként nem kezdeményezett elő- lehet annak a döntésnek a konkrét ügy határain túlme-zetes döntéshozatali eljárást egy adatvédelemmel kap- nő vagy olyan értelmezést tulajdonítani, amely veszé-csolatos alkotmányjogi panasz vonatkozásában annak lyeztetné a tagállami alapvető jogok védelmét és érvé-nyilvánvaló uniós jogi kapcsolata ellenére, hanem vis�- nyesítését, mert ez megkérdőjelezné az alaptörvény ál-szatért az ún. Solange I. doktrínához21. tal kialakított alkotmányos berendezkedést. Ezért nem lehet úgy értelmezni és alkalmazni a Fransson-ítéletet, Az ügy lényege a következő: Németországban a 2006. amely szerint elegendő lenne a tagállami jog és a Char-december 22-én elfogadott és 2006. december 31-én tában lefektetett jogok érvényesítéséhez szükségeshatályba lépett „Antiterrordateigesetz” (Terrorizmus elégséges kapcsolat megállapításához az uniós jog al-ellenes központi nyilvántartásról szóló törvény – a kalmazásának absztrakt volta vagy az uniós jog pusztaszerző fordítása) szerint a szövetségi állam és az egyes kihatása a nemzeti jogra. A Chartában biztosított alap-államok rendőri szervei és nemzetbiztonsági szolgála- vető jogokat az uniós jog által szabályozott tényállá-tai létrehoztak egy közös adatbankot a terrorizmussal sokra alkalmazni kell, de azon kívül nem, ahogyan aztgyanúsítható személyekről. S. úr az alkotmánybíróság- az EUB a Fransson-ítélet indokolása 19. pontjában maga is írja. 17 Scalia i. m. 106. 18 Uo. 105., Armin von Bogdandy – Matthias Kottmann – Carlino Ant- Összefoglalva. A BVerfGE egyértelműen amellett fog-pöhler – Johanna Dickschen– Simon Hentrei – Maja Smrkolj: Fordított lalt állást, hogy a Fransson-ügyben hozott ítéletet kizá-„Solange” Az európai médiaszabadság védelme a tagállamokkal szemben. rólag az egyedi ügyre kell alkalmazni, annak nem tulaj-ht t p://ep a . os z k . hu/0230 0/0233 4/0 0 0 4 6/p d f/ E PA0233 4 _ F u nd a men- donít ultra vires hatályt. A Charta alkalmazása szem-tum_2011_04_005-022.pdf. 19  Scalia i. m. 105. 22 C pont 88–91. bekezdések. 20 1 BvR 1215/07. http://www.bverfg.de/e/rs20130424_1bvr121507.html. 21 BvL 52/71 B.I. 7. pont, 56. bekezdés./2017   3  |ELJÁRÁSJOGI SZEMLE 5

pontjából az „uniós jog végrehajtása” kitételnek olyan kozó elévülési szabályok nem értékelhetők az állam-megszorító értelmezést tulajdonít, amely szerint az háztartás rendjére vagy a gazdasági versenyre vonat-uniós jog és a nemzeti jog között konkrét kapcsolat kozó alapító szerződéses szabályok körében, hanem aszükséges. Nem elegendő az uniós szabályozási lehető- csalás elleni közös küzdelem területéhez tartoznak. Azség absztrakt megléte és az sem, hogy konkrét előírás elévülési szabályokat az EUMSz 325. cikkében előírtnélkül az uniós jog pusztán kihat a belső jogalkotásra. kötelezettségek körében a hatékony és visszatartó ere-Ezt két érvvel támasztja alá. Az egyik, hogy ez követke- jű szankciók fogalomnak megfelelés szempontjábólzik a Charta alkalmazási körére vonatkozó rendelke- vizsgálta.zésből és az alapító szerződésekből. A másik, hogy azalaptörvényben biztosított jogok őre az alaptörvény ér- Az indokolás 47. pontjában kimondta, hogy ha az el­temében kizárólagosan a német alkotmánybíróság, évülés félbeszakadására vonatkozó nemzeti szabályokmás értelmezés sértené a Német Szövetségi Köztársa- alkalmazása azzal a kihatással jár, hogy az esetek jelen-ság alkotmányos identitását. tős számában elmarad a büntetőjogi felelősségre vo- nás, akkor a csalás elleni küzdelemben hozott nemzeti Ebből látszik, hogy a német alkotmánybíróság az uni- intézkedések nem tekinthetők hatékonynak és vissza-ós jog térhódítását és az EUB joghatóságának határát tartó erejűnek, ami sérti az EUMSz fent hivatkozottitt húzta meg. Egyelőre. szabályát. Ennek megítélése a nemzeti bíróság feladata. Ha az eljáró bíró erre a megállapításra jut, akkor elte- Nem kizárt, ahogy a Solange I. döntést is újragondol- kinthet a nemzeti szabályok alkalmazásától anélkül,ta a BVerfGE a Solange II. döntésben23, úgy tesz majd hogy meg kellene várnia a nemzeti jogalkotó korrigálóaz alapjogok védelme kérdésében is. Az 1986. október döntését vagy az uniós jogot sértő belső szabály alkot-22-én hozott ítéletben kimondta, hogy amíg az Euró- mányos megsemmisítését.25pai Közösségek, különösen az EUB ítélkezési gyakor-lata megfelelő szintű jogvédelmet biztosít a Közössé- Az EUB az 53. pontban felhívta a figyelmet, hogy eb-gekben, és ezáltal minden tagállamban azonos szintű- ben az esetben a nemzeti bíróságnak gondoskodnia kellnek lehet tekinteni a védelem szintjét, az alkotmány- az érintett személyek alapvető jogainak tiszteletbenbíróság nem gyakorolja normakontrollra vonatkozó tartásáról. Ezt követően az 55–57. pontokban kifejtet-joghatóságát. te, hogy az elévülési szabályok félretétele nem sérti a Charta 49. cikkében foglalt törvényesség elvét, mert az Mindenesetre az „Antiterrordatei” eset jól mutatja, elkövetés időpontjában a cselekmények ugyanazonhogy mennyire kényes és érzékeny ez a terület. bűncselekmények minősültek és ugyanolyan joghát- ránnyal voltak fenyegetettek, mint az elévülési szabá-3.2. A TARICCO-ÜGY lyok félretételével. Tehát, az uniós jogot sértő belső sza- A másik mindenképpen említést érdemlő ügy a Taric- bály alkalmazásának mellőzésével nem születik olyan büntetendő cselekmény, sem szankció, amely ne léte-co jogeset24, amelynek utóélete fontos mérföldkő lesz a zett volna már az elkövetéskor. Az EUB szerint ezek abűnügyi együttműködésben és az alapvető jogok euró- megállapítások megfelelnek az EJEB joggyakorlatánakpai védelmének történetében. Az olasz Tribunale di Cu- is, amely szerint az elévülési idő meghosszabbodása ésneo bíróság előtt Ivo Taricco és társai ellen büntetőeljá- annak azonnali alkalmazása nem sérti a törvényességrás volt folyamatban. Bűnszervezetben, hozzáadottér- elvét, mert ezt az elvet „nem lehet úgy értelmezni, mintték-adóra elkövetett csalás és ahhoz kapcsolódó bűn- ami akadályát képezi az elévülési idő meghosszabbo-cselekmények miatt. A vonatkozó olasz szabályok ér- dásának, ha az adott cselekmény még sosem évült el”.telmében az elévülési idő a félbeszakadás ellenére –amely nem eredményezte az elévülési idő újraindulá- Az EUB döntése az olasz szakemberek körében nagysát, csupán meghosszabbodását – a bűncselekmények felháborodást váltott ki, de a Corte di Cassazione ki-büntethetősége az ítélet meghozatala előtt elévült vol- mondta az érintett nemzeti szabályok semmisségét.26na. Az olasz szabályozás olyan rendszert eredménye- Az olasz szakmai körök ellenérzését az okozta, hogy azzett, amelyben ez az eset nem egyedi, hanem általános elévülési szabályokat az EUB eljárási jogi kérdéskéntlett volna az ilyen típusú ügyek bizonyítási nehézségei kezelte, míg az olasz jogban büntető anyagi jogi kérdés-miatt elhúzódó büntetőeljárásokra figyelemmel. Ezért nek számítanak, amellyel kapcsolatban érvényesül aaz olasz bíróság előzetes döntéshozatali eljárást kezde- visszaható hatály tilalma. Így azzal, hogy a nemzeti bí-ményezett az EUB-nál, amelyben arra vonatkozó kér- róság büntetőügyekben nemcsak jogosult, de kötelesdéseket tett fel, hogy az olasz elévülési szabályok sér- félretenni a nemzeti jogot anélkül, hogy megvárná atik-e a verseny védelmére, a piaci támogatási formákra, belső jogi korrekciós lépéseket, sérül ez az elv, és ezzela gazdasági mentességekre vonatkozó uniós normákat, a gyanúsítottak olasz alkotmány biztosította alapvetőilletve azt a kötelezettséget, hogy a tagállamok meg- joga.27 Bár az EUB hivatkozik az EJEE-re és az EJEB jog-büntessék az unió költségvetését károsító cselekmé- gyakorlatára, de azok csak az emberi jogi minimumnyek elkövetőit. 25 Uo. 49. pont. Az EUB az ítélet 65. pontjában rögzítette, hogy a héá- 26 Scalia i. m. 107.val kapcsolatban elkövetett bűncselekményekre vonat- 27 Pietro Faraguna: The Italian Constitutional Court in re Taricco: „Gauweiler in the Roman Campagna” http://verfassungsblog.de/the-itali- 23 2 BvR 197/83 B. II. f) pont, 132. bekezdés. an-constitutional-court-in-re-taricco-gauweiler-in-the-roman-campag- 24 C-105/2015. ECLI:EU:C:2015:555. na/, 2017. január 31.| 6 ELJÁRÁSJOGI SZEMLE /2017   3

standardokat rögzítik.28 A Velencei Bizottság 523/2009. magját képező elveknek.32 Ezzel a lehetőséggel eddigszámú véleményében kifejtette, hogy az elévülési sza- sosem élt, de felhívta a figyelmet, hogy ez azzal jár,bályok adott esetben a büntető anyagi jog keretében is hogy ki kell mondania a Lisszaboni Szerződést átültetőelhelyezhetők, és ilyen esetben érvényesül a visszaható belső jogszabály alkotmányellenességét, és meg kellhatály tilalma. Ezt a felfogást követi az olasz mellett a semmisítenie azt. Ezért a következő kérdéseket tettemagyar szabályozás is, ami magasabb szintű védelmet fel az EUB-nak33:nyújt a terhelteknek.29 1. úgy kell-e értelmezni az EUMSz kérdéses szabálya- A Taricco-döntésből látszik, hogy az EUB már nem- it és az EUB Taricco-ügyben hozott döntését, mintcsak a csalás elleni közös fellépés anyagi jogi (kiter-jesztette a héával kapcsolatos visszaélésekre), hanem − amelyek megkövetelik a nemzeti bíróságoktól aeljárásjogi aspektusaira is hatást kíván gyakorolni, to- nemzeti jog azon elévülésre vonatkozó szabályai-vábbfejlesztve a nemzeti büntetőeljárásjogok harmoni- nak félretételét, amelyek az esetek jelentős részé-zációját. A közös uniós politikák javára, az uniós jog tel- ben meggátolják az Unió pénzügyi érdekeit sértőjes érvényesülésének biztosítására hajlandó felvállalni súlyos csalások megbüntetését, vagya konfliktust a magasabb szintű alapjogvédelmet ga-rantáló nemzeti jogokkal. − az Unió pénzügyi érdekeit érintő csalások esetében rövidebb elévülési időre vonatkozó rendelkezést Ezért rendkívül fontos a Taricco-ügy utóélete. Az tartalmaznak a tagállam pénzügyi érdekeit érintőEUB fent ismertetett döntésére válaszlépésként a milá- csalásokra alkalmazandókhoz képest,nói fellebbviteli bíróság 2015. szeptember 18-án kezde-ményezte30 az alapító szerződések módosítását, vagyis akkor is, ha nincs megfelelően precíz jogi alap az ilyena Lisszaboni Szerződést ratifikáló nemzeti szabályok belső normák mellőzésére, illetvealkotmányos vizsgálatát abból a szempontból, hogyazok megfelelnek-e az olasz alaptörvényben és a Charta akkor is, ha a tagállam jogrendszerében az elévülés49. cikkében foglalt törvényesség elvének. Az indít- az anyagi büntetőjog része és ezáltal tárgya a törvé-ványban arra hivatkozott, hogy az elévülés az olasz al- nyesség elvének,kotmányos joggyakorlat szerint büntető anyagi jogiszabály, amelyre vonatkoznak a büntető anyagi jog el- akkor is, ha az ilyen belső jog mellőzése ellentétbenvei, köztük a visszaható hatály tilalma. Az elévülés fel- áll a tagállam alkotmányos rendjének legfontosabb el-ső határára vonatkozó belső szabály félretétele sértené veivel vagy a tagállam alkotmánya által elismert elide-a törvényesség, egészen pontosan a büntetőjogi vissza- geníthetetlen emberi jogokkal.ható hatály tilalmát, ezáltal a jogrend egyik alapvető el-vét. Ezért a Lisszaboni Szerződéssel bevezetett EUMSz A szembenállást tovább árnyalja, hogy a Charta be-325. cikkével olyan szabály nemzeti jogba bevezetése tartását az Európai Bizottság ellenőrzi. A Chartábanvált kötelezővé, amely az olasz Alkotmány 25. cikk (2) biztosított jogok és a belső norma közötti ellentét ese-bekezdésében lefektetett büntetőjogi törvényesség el- tén a nemzeti bíróságok kötelesek akár a nemzeti jogvével ütközik. alkalmazásának mellőzésével is az uniós szabályozást érvényre juttatni.34 Jogsértés esetén kötelezettségsze- Az olasz alkotmánybíróság nagyobb együttműködési gési eljárást indíthat a renitens tagállammal szemben.hajlandóságot mutatott az EUB-bal, mint német társa,mivel 2016. november 23-án hozott döntésében sürgős- Tehát elképzelhető olyan eset, hogy az EUB egyediségi előzetes döntéshozatali eljárást kezdeményezett31 ügyben a Taricco-ügyhöz hasonló döntést hoz, azonbanaz EUMSz 325. cikk (1) és (2) bekezdéseinek értelmezé- a tagállam megtagadja az együttműködést az alapvetősére. Az alkotmánybíróság az indítványban kifejtette, jogok alkotmányos védelmére hivatkozással, nem fo-hogy ha az indítványozó által feltételezett norma- gadja el a Charta értelmezését és az uniós jogot nem al-konfliktus valóban fennáll, akkor kötelessége ezt meg- kalmazza. Ekkor az Európai Bizottság kötelezettség-előzni. Rögzítette, hogy általában az uniós jog alkalma- szegési eljárást indíthat, amelyről ugyanaz az EUB fogzása megelőzi a nemzeti jogot, és az ilyen uniós aktusok dönteni végső soron, amely egyszer már előzetes dön-nem támadhatóak az alkotmánybíróság előtt, egy kivé- téshozatal során állást foglalt a kérdésben.tellel. Az olasz alkotmánybíróság az 1973-as Frontini-és 1984-es Granital-ügyekben kidolgozott egy kont- Bizonytalan, hogy melyik érv győzne egy ilyen kollí-rollmechanizmust, amely rendkívül hasonló a német zióban:BVerfGE Solange I. doktrínájához. Eszerint az alkot-mánybíróság kizárja az uniós jog alkalmazását olyan − a tagállam érvelhet azzal, hogy maga a Charta írjaesetben, ha a norma nem felel meg az alkotmány védett az 53. cikkben, hogy „egyetlen rendelkezését sem lehet úgy értelmezni, mint amely szűkíti vagy hát- 28 Maxime Lassalle: Taricco kills two birds with one stone for thr sake rányosan érinti azokat az emberi jogokat és alapve-of the PIF http://europeanlawblog.eu/2015/10/27/taricco-kills-two- tő szabadságokat, amelyeket […] a tagállamok al-birds-with-one-stone-for-the-sake-of-the-pif/, 2015. október 27. kotmányai […] elismernek.” 29 Uo. 3. − ezzel áll szemben az EUB joggyakorlata, amely több 30 Order No. 24 Year 2017 http://www.cortecostituzionale.it/documen- évtizeden át dolgozta ki az uniós jog elsődlegessé-ti/download/doc/recent_judgments/O_24_2017.pdf., Faraguna i. m. gére és hatékony érvényesülésére vonatkozó elve- 31 Order No. 24 Year 2017. ket, amelyek nélkül maga az integráció sem lenne képes fennmaradni. Mindenesetre a tagállamok eddig elfogadták az EUB döntéseit és annak megfelelően jártak el, akkor is, ha 32 Uo. 2. pont. 33 Uo. 1) pont. 10. 34 C-617/2010., Fransson-ítélet, 45. pont, 9. ECLI:EU:C:2013:105./2017   3  |ELJÁRÁSJOGI SZEMLE 7

azzal nem értettek maradéktalanul egyet. Ezt mutatja mok és az Unió közötti jogvitáját EJEB elé vigyék. A vé-az olasz semmítőszék és alkotmánybíróság példája is. lemény szerint a tervezet alkalmas arra, hogy megsért-A nemzeti bíróságok egyre több ügyben fordulnak a se az uniós jog sajátos autonómiáját, mert nem biztosítCharta értelmezéséért az EUB-hoz: 2011-ben 27, 2012 összhangot az EJEE 53. cikke és a Charta 53. cikke kö-és 2013-ban 41, 2014-ben 43, 2015-ben 36 előzetes zött. Az Egyezmény e szabálya kimondja ugyanis, hogydöntéshozatal iránti kérelmet terjesztettek elő.35 Ez az EJEE egyik rendelkezését sem lehet úgy értelmezni,arra utal, hogy a belső ítélkezési gyakorlatban megho- hogy az lerontsa a részes államok joga által biztosítottnosodni látszik a Charta alkalmazása. vagy olyan egyezmény által biztosított védelmi szintet, amelynek a részes állam tagja. Kifogásolta az EUB an- Az EUB az olasz alkotmánybíróság által előterjesz- nak hiányát, hogy a megállapodás rendezze az EJEE-tett kérdésekben döntést még nem hozott, de lehetősé- hez fűzött 16. jegyzőkönyvben lehetővé tett, az Egyez-get kapott egyrészt a hivatkozott törvényesség elvére ményben foglalt jogok értelmezéséről és alkalmazásá-figyelemmel a Charta 49. cikkének részletes értelmezé- ról adható előzetes állásfoglalás kapcsolatát az EUB ál-sére, másrészt a fentebb ismertetett alapjogi konflik- tal adható előzetes döntéshozatallal. Álláspontja sze-tus feloldására. rint sérti az alapító szerződéses szabályokat az is, hogy a tervezet a közös kül- és biztonságpolitika területén4. EUB KONTRA EJEB egyes aktusok, fellépések és mulasztások bírósági fe- Az alapvető jogok az uniós jogrend általános elvei lülvizsgálatát kizárólag Unión kívüli szervre ruházza.közé tartoznak íratlan elsődleges jogforrásként, a jog­ Az EJEE-hez csatlakozás tehát továbbra is napirend-értelmezések során orientáló hatással. Az EUB ennek ben van. Az Európai Parlament 2016. október 25-i ál-során a tagállamok közös alkotmányos hagyományai- lásfoglalásában41 felkérte az Európai Bizottságot 2017.ból merít, valamint az olyan, emberi jogi tárgyú nem- júniusi határidővel újabb tervezet kidolgozására, amelyzetközi megállapodásokból, amelyek kidolgozásában a figyelembe veszi az EUB ismertetett kifogásait.tagállamok részt vettek, vagy amelyekhez csatlakoz-tak. Ezek közül kiemelt helyet foglal el az EJEE.36 Az Addig is az EUB egy másik döntésében kifejtette,EUSz 6. cikk (3) bekezdése is megerősíti ezt.37 A Charta hogy „az uniós jog nem szabályozza az EJEE és a tagál-52. cikk (3) bekezdése alapján a Chartában és az Egyez- lamok jogrendje közötti kapcsolatot”.42 Vagyis, a belsőményben is szereplő jogoknak utóbbiakkal azonos tar- jogi szabályozás határozza meg a belső jog és az Egyez-talmat és terjedelmet kell tulajdonítani az értelmezés mény ütközése esetén a következményeket, illetve asorán. Azonban az EUB felhívta a figyelmet, hogy az nemzeti bíróságok által követendő eljárást. Ebből azUnió nem csatlakozott az Egyezményhez, így az „nem következik, hogy az EUB által a Charta tükrében és azminősül az uniós jogrendbe szervesen beépülő jogfor- EJEB által az Egyezmény alapján nyújtott jogvédelmirásnak”38. mechanizmusok egymással párhuzamosan működnek, ami konfliktusokat gerjeszthet. Az EJEE-hez csatlakozás jogi alapját az EUSz 6. cikk(2) bekezdése39 adja. Az első csatlakozási kísérlet 2013- Íme erre egy példa.ban elbukott. Az EUB a megállapodástervezet kapcsánkifejtette40, hogy sor került az Egyezmény több pontjá- 4.1. A MELLONI-ÜGYnak módosítására, amely azt szolgálja, hogy ne csak A Melloni-ügyben43 a tényállás lényege szerint az olasznemzetállamok, hanem olyan entitás, mint az EurópaiUnió is csatlakozhasson, azonban megállapította, hogy hatóságok büntetőeljárást folytattak S. Melloni ellen,az nem egyeztethető össze az EUSz 6. cikk (2) bekezdé- akivel szemben európai elfogatóparancsot bocsátottaksével és az alapító szerződésekhez csatolt 8. jegyző- ki. A spanyol hatóságok letartóztatták, és átadását meg-könyvvel, mert hiányoznak fontos részletszabályok. alapozottnak minősítették, azonban óvadék ellenébenIlyen például annak kizárása, hogy az Egyezménynek szabadlábra helyezték. Melloni ezt kihasználva megszö-az uniós jog hatálya alá tartozó alkalmazásával kapcso- kött, így átadására nem került sor. Az eljáró olasz ható-latos, a tagállamok egymás közötti, valamint a tagálla- ságok ezután a vonatkozó nemzeti szabályok alapján a terhelt távollétében folytatták le az eljárást. A jogerős 35 A számadatok a Bizottság az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak, az ítélet végrehajtása érdekében az olasz hatóságok újabbEurópai Gazdasági és Szociális Bizottságnak és a Régiók Bizottságának európai elfogatóparancsot bocsátottak ki. A spanyol ha-az Európai Unió Alapjogi Chartájának alkalmazásáról szóló 2015. évi je- tóságok Mellonit letartóztatták, és átadása mellett dön-lentéséből származnak. http://ec.europa.eu/transparency/regdoc/ töttek. Melloni a spanyol alaptörvény 24. cikk (2) bekez-rep/1/2016/HU/1-2016-265-HU-F1-1.PDF COM (2016) 0265. 10. désében foglalt tisztességes eljáráshoz való jogának közvetett megsértésére hivatkozott, mert álláspontja 36 A Bíróság 2/13. sz. véleménye, 2014. december 18., 37. pont, 9. szerint olyan országnak való átadását engedélyeztékECLI:EU:C:2014:2454. feltételhez kötés nélkül, amely állam joga nem biztosít 37 „Az alapvető jogok, ahogyan azokat az emberi jogok és alapvető sza- 41 Az Európai Parlament 2016. október 25-i állásfoglalása a Bizottság-badságok védelméről szóló európai egyezmény biztosítja, továbbá aho- nak szóló ajánlásokkal a demokráciával, a jogállamisággal és az alapvetőgyan azok a tagállamok közös alkotmányos hagyományaiból következ- jogokkal foglalkozó uniós mechanizmus létrehozásáról [2015/2254nek, az uniós jogrend részét képezik mint annak általános elvei.” (INL)] 11. pont, 9. P8_TA(2016)0409. 38 C-617/2010., Fransson-ítélet, 44. pont, 9. ECLI:EU:C:2013:105. 42 C-617/2010., Fransson-ítélet, 44. pont, 9. ECLI:EU:C:2013:105. 39 „Az Unió csatlakozik az emberi jogok és alapvető szabadságok vé- 43 C-399/2011., Melloni-ítélet, ECLI:EU:C:2013:107.delméről szóló európai egyezményhez.” 40 A Bíróság 2/13. sz. véleménye, 2014. december 18., 153–258. pontok,28–38. ECLI:EU:C:2014:2454.| 8 ELJÁRÁSJOGI SZEMLE /2017   3

jogorvoslatot a távollétükben elítéltek számára véde- mánya által biztosított védelmi szintjét, ha ez maga-lemhez való joguk érvényesítése érdekében. sabb, mint amit a Charta lehetővé tesz, és amely adott esetben megakadályozza az uniós jogi rendelkezések al- A spanyol Tribunal Constitucional a következő kérdé- kalmazását. Igaz, hogy ezzel elkerülhető lenne a tagálla-seket tette fel előzetes döntéshozatal keretében az mi alkotmány által biztosított jogokat sértő vagy korlá-EUB-nak: tozó értelmezés, azonban olyan feltételt szabna az euró- pai elfogatóparancs végrehajtásához, amit az uniós nor- − úgy kell-e értelmezni az európai elfogatóparancs- ma nem tartalmaz. Ez sértené az uniós jog elsődlegessé- ról szóló kerethatározat vonatkozó rendelkezését, gének elvét, mert meggátolná a Chartával összhangban hogy az kizárja, hogy a végrehajtó hatóság az át- álló uniós normák alkalmazását abban az esetben, ha adást ahhoz a feltételhez kösse, hogy a jogerős íté- azok „nem tartják tiszteletben a tagállami alkotmány let felülvizsgálható legyen a kibocsátó államban az által biztosított alapvető jogokat.” Az uniós jog elsődle- átadni kért személy védelemhez való jogának biz- gességével kapcsolatban az EUB hangsúlyozta, hogy ez tosítása érdekében, és az uniós jogrend lényeges eleme, és a tagállam alkotmá- nyos szintű normái sem befolyásolhatják az uniós jog − ha igen, ez a rendelkezés összhangban áll-e a Char- tagállamok területére gyakorolt hatását. tában foglalt tisztességes eljáráshoz, hatékony jog- orvoslathoz és védelemhez való jogokkal, A Charta és a tagállami alkotmányok védelmi szintje közötti összeütközés kapcsán általános érvénnyel, ka- − és ha ez is igen, akkor a Charta védelmi szintre vo- tegorikusan kimondta az EUB, hogy „a nemzeti hatósá- natkozó szabályára figyelemmel a végrehajtó tag- gok és bíróságok továbbra is alkalmazhatják az alapve- állam a kibocsátó állam által biztosított felülvizs- tő jogok védelmének nemzeti szintjét, feltéve hogy en- gálathoz mint feltételhez kötheti-e az átadást abból nek alkalmazása nem sodorja veszélybe a Charta által a célból, hogy alkotmánya által biztosított alapvető meghatározott és a Bíróság által értelmezett védelmi joggal összhangban járjon el, egyúttal az uniós jog- szintet, sem pedig az uniós jog elsőbbségét, egységes- nál magasabb szintű védelmet biztosítva az előző ségét és hatékonyságát.” Hozzátette, hogy ha a tagál- pontban felsorolt jogoknak. lam az európai elfogatóparancs végrehajtását olyan fel- tételhez kötné, amely nem szerepel a kerethatározat- Az első kérdés kapcsán az EUB kifejtette, hogy a ke- ban azért, hogy elkerülje a nemzeti alkotmányában biz-rethatározat értelmében, ha „a távollétében elítélt a ki- tosított jogokkal a kollíziót, akkor ezzel megkérdőjelez-tűzött tárgyalásról kellő időben tudomást szerzett és né a kerethatározatban biztosított alapvető jogok vé-tájékoztatták arról, hogy a határozat meghozatalára delmi szintjének egységességét. Ezen keresztül sérülnemeg nem jelenése esetén is sor kerülhet, vagy a kitűzött a kölcsönös bizalom és kölcsönös elismerés elve, amitárgyalás ismeretében a védelem ellátásával jogi képvi- végső soron a kerethatározat hatékonyságát sodornáselőt hatalmazott meg”44, akkor a végrehajtó hatóság veszélybe.köteles az átadást végrehajtani, azt nem kötheti felté-telhez. A kerethatározat taxatívan felsorolja azokat A Melloni-ügyben hozott döntés végkicsengése arraeseteket, amikor a büntetés végrehajtása céljából ki- enged következtetni, hogy az EUB mintha félretetteadott európai elfogatóparancs teljesítése nem sérti a volna a Charta 53. cikkének korlátozó rendelkezését, ésvédelemhez való jogot. még az alapvető jogok védelmét is az uniós jog haté- konyságának és érvényesülésének oltárán feláldozná. A második kérdés kapcsán45 az EUB rögzítette, hogy a A határozat szerint a tagállamok csak akkor biztosít-személyes jelenléthez való jog a tisztességes eljárás ré- hatnak a szupranacionális szinthez képest magasabbszét képezi, de nem abszolút jog. A terhelt lemondhat e alapjogi védelmet, ha ez nem sérti az uniós jog egységesjogának gyakorlásáról azzal a feltétellel, hogy a lemon- alkalmazását.dásnak kétséget kizáróan bizonyítottnak kell lennie, ésnem sérthet fontos közérdeket. Ezért nem állapítható Ebben a felfogásban a Charta 52. cikk (1) bekezdésemeg a tisztességes eljárás elvének sérelme, ha a terhelt alapján igazolható olyan jogkorlátozás, amely valamelya tárgyalás helyéről és idejéről tudomással bírt, őt álta- uniós cél vagy politika jegyében a hatékonyságra vagyla meghatalmazott képviselő védte, de ennek ellenére szükségességre hivatkozással túlmegy az EJEB által,személyesen nem jelent meg. A kerethatározat megha- demokratikus társadalomban igazoltnak tekintett kor-tározza azokat a feltételeket, amelyek fennállása ese- látozáson.47tén úgy kell tekinteni, hogy a terhelt lemondott a rész-vételről. Ezért a távollétében meghozott, jogerős ítélet 4.2. AZ EJEB ÉS AZ EUB ÖSSZEVETÉSEvégrehajtása érdekében kiadott európai elfogatópa- Az EJEB és az EUB között nincsen intézményközirancs teljesítése nem köthető az érintett jelenlétébentörténő újratárgyalás biztosításának feltételéhez. A ke- megállapodás az immár egymást részben átfedő fel­rethatározat tehát nem sérti a Charta megjelölt rendel- adataik rendezésére. A Charta és az alapító szerződé-kezéseit. sek alapján az EJEB joggyakorlata háttérjogként érvé- nyesül, azonban az EUB eseti döntéseiből, különösen a A harmadik kérdésre válaszként46 az EUB úgy foglaltállást, hogy nem elfogadható a Charta 53. cikkénekolyan értelmezése, amely szerint a tagállam általánosjelleggel alkalmazhatja az alapvető jogoknak az alkot-44 Uo. 42. pont, 10. 47 Alexandros-Ioannis Kargopoulos: ECHR and the CJEU Competing,45 Uo. 49. és 52. pontok, 10–11. Overlapping, or Supplementary Competences? Eucrim, 2015/3. 96–100.46 Uo. 56–60. és 63. pontok, 11–12./2017   3  |ELJÁRÁSJOGI SZEMLE 9

Taricco- és Melloni-ítéletekből, egyre inkább az olvas- döntést az ügyben, amely nem kötelező az EUB-ra, éppható ki, hogy az uniós jog teljes érvényesülésének biz- ezért utóbbi eltérő megállapításokra juthat. Az EJEBtosítása érdekében eltér az EJEB standardjaitól, az ese- nem jogosult az uniós jog értelmezésére, ezért fennáll atek többségében az alapvető jogok hátrányára. veszély, hogy az EUB előzetes döntése nélkül az uniós jog sajátosságainak figyelmen kívül hagyásával olyan Hasonlítsuk össze az EJEB és az EUB főbb vonásait. álláspontot alakít ki, amely károsítja az uniós jog egy- Az EJEB-hez tagállamok egymás jogsértései miatt, ségességét.valamint a tagállamokkal szemben egyének, egyénekcsoportjai és nem-kormányzati szervezetek fordulhat- Az uniós jog (EUMSz 267. cikk) szerint az utolsó fokonnak. Az EUB-hoz egyének nem, kizárólag tagállamok, eljáró bíróság köteles előzetes döntéshozatali eljárástnemzeti hatóságok és uniós szervek fordulhatnak. kezdeményezni. Előfordulhat, hogy alsóbb szintű bíró- Az EJEB esetében a kereset befogadásának feltétele a ság az EJEE 16. kiegészítő jegyzőkönyve alapján az EUBjogsérelem bekövetkezésének valószínűsítése, a belföl- helyett az EJEB-hez fordul előzetes állásfoglalás érde-di jogorvoslati lehetőségek kimerítése, a jogerőtől 6 hó- kében. Két probléma merülhet fel: az EJEB az uniós jog-nap még nem telt el, és az ügyet még nem vizsgálta az hoz képest alacsonyabb standardokat követ, ezért eh-emberi jogi bíróság. Az EUB esetében ilyen feltételek hez igazodó biztosítékokat ír elő, és a nemzeti bíróságnincsenek. Az emberi jogi kérdések döntő többségében hajlamos lehet a könnyebb utat választani. A másik, haelőzetes döntéshozatali eljárásban, illetve uniós nor- az EJEB figyelmen kívül hagyja az uniós jogot, és maga-mák megsemmisítési eljárásában merülhetnek fel. sabb védelmi szintet követel meg. A nemzeti legfőbb bí- Az EJEB döntésének joghatása csupán deklaratív jel- rói fórum – mivel számára kötelező az EUB álláspontjátlegű: megállapítja a jogsértést vagy annak hiányát. A kikérni – lehetséges, hogy választani kényszerül a két-sérelmezett norma hatályára nincs kihatása. Csak az féle vélemény közül, vagy – ha arra addig nem kerültadott ügyre vonatkozó, inter partes jellegű, de az eljárás sor – abban, hogy melyik bírósághoz forduljon vagyegészét értékelő álláspont. Ezzel szemben az EUB dön- mindkettő döntését kikérheti.tése eredményezheti akár az uniós norma megsemmi-sítését vagy a nemzeti jogszabály alkalmazásának mel- 5. VÉGKÖVETKEZTETÉSEKlőzését. A megállapítások általános érvényűek, erga Az eseti döntésekből kirajzolódik, hogy az EUB máromnes hatásúak, azonban kizárólag a jogi kérdésekreterjed ki a vizsgálódás. nemcsak az uniós jogrend őreként és fejlesztőjeként, Az EJEB jogkövetkezményként előírhat egyedi intéz- hanem az emberi jogok védelmezőjeként is helyet köve-kedést, amely az adott konkrét jogsérelem orvoslását tel magának a nemzetközi színtéren. Ezt a kettős fel­célozza, és meghatározhat általános jellegű intézkedé- adatot időnként az alapvető jogok védelmi szintjénekseket, amely akár nemzeti jogszabály-módosítást is csökkentésével oldja meg a legfontosabb cél: az Európaieredményezhet a jövőbeli jogsértések elkerülésére. Az Unió megfelelő működésének biztosítása érdekében.EUB döntéseiben ilyenre nem kötelezheti a tagállamot. Az egyensúly megtalálása véleményem szerint mégAz előzetes döntéshozatalt követő esetleges normamó- most zajlik. Az EJEB-bel összefogva a jelenlegi jogvédel-dosítások a tagállamok önkéntes lépései. mi hézagok kitöltésével az emberi jogok megóvásának Ha a marasztalt tagállam az EJEB döntését nem hajtja egységesebb és magasabb szintje is elérkezhet Európá-végre, a Miniszteri Bizottság aggodalmát fejezheti ki ban. Ebben megoldás lehet, ha az Unió csatlakozik azvagy az EJEB-hez fordulhat, amely deklarálja a mulasz- EJEE-hez és a hatásköri konfliktusokat a csatlakozásróltást, de más eszköz nem áll rendelkezésre. Ezzel szem- szóló megállapodás rendezi. Addig is járható út lenne,ben az Európai Bizottság kötelezettségszegési eljárást ha az EJEB döntése előtt kötelező lenne beszerezni azindíthat a renitens tagállammal szemben, amely pénz- EUB előzetes döntését olyan ügyekben, amikor az uniósbüntetés kiszabásával is végződhet. jog Egyezménybe ütközése is felmerül. Így biztosított Az EJEB és EUB között hatásköri összeütközés48 má- lenne az alapvető jogok egységes értelmezése és alkal-sodlagos jogforrások kapcsán merülhet fel, amelyhez mazása az egész európai térségben, valamint az EUBolyan tagállami intézkedés kötődik, amely egyaránt önálló joghatósága az uniós jog felülvizsgálatában.49sérti az Egyezményben és a Chartában foglalt jogokat. Ilyen kollíziós pont az előzetes döntéshozatali eljá-rás. Előfordulhat olyan eset, hogy az EJEB már hozott48 Kargopoulos i. m. 97–98. 49 A Bíróság 2/13. sz. véleménye, 2014. december 18., 244–247. pontok, 36–37. ECLI:EU:C:2014:2454.| 10 ELJÁRÁSJOGI SZEMLE /2017   3

A KISKORÚ VESZÉLYEZTETÉSE BŰNTETTBIZONYÍTHATÓSÁGÁNAK PROBLÉMÁIKOMLÓSINÉ SÓGOR ILDIKÓbírósági titkár (Fővárosi Törvényszék) A kiskorú veszélyeztetése bűntett az egyik legsúlyo- elkövetési magatartások csoportosíthatóak. Gondoloksabb gyermekek sérelmére elkövetett bűncselekmény, itt a tényleges (fizikai) gyermekbántalmazásra, melymelyben igen magas a látencia, továbbá a felfedezett együtt járhat a kiskorú elhanyagolásával, érzelmi bán-esetekben is gyakran akadályokba ütközik a bizonyí- talmazásával, az értelmi fejlődést veszélyeztető okta-tás. A látencia és a bizonyítási nehézségek is többnyire tástól való visszatartásra (ami szintén együtt járhat azoda vezethetőek vissza, hogy a kiskorú veszélyeztetése elhanyagolással), valamint az esetek nagyobb részébenkörébe tartozó elkövetési magatartásokat leginkább megjelenő, a kiskorú erkölcsi fejlődését veszélyeztetőcsaládon belül fejtik ki, és az érintettek gyakran nem bűncselekményre rábírásra, bűncselekmény együtt el-hajlandóak a történtekről beszélni, vallomást tenni, követésére.melyre a büntető eljárás a tanúvallomás alóli mentes-ség körében jogot is biztosít.1 Éppen ezért van különös 1. A KISKORÚ BÁNTALMAZÁSÁVALjelentősége a kiskorú veszélyeztetése bűntett bizonyí- MEGVALÓSULÓ KISKORÚ VESZÉLYEZTETÉSEtása körében a kívülálló személyek (orvos, pedagógus, A kiskorú veszélyeztetésének fizikai erőszakbancsaládgondozó, közeli ismerősök, szomszédok) tanú-vallomásának, valamint az egyéb bizonyítékoknak, kü- megnyilvánuló gyermekbántalmazással történő elkö-lönös tekintettel a szakértői véleményekre. vetésére hoznak példát a 12.B.682/2013., 7.B.1180/ 2014. és a 10.B.796/2015. számú ügyek. Ugyan a leg- A kiskorú veszélyeztetése bűntettének kriminológiai több felfedezett bántalmazás fizikai abúzus – ennél lé-szempontokból történő vizsgálatával korábban több nyegesen kevesebb a szexuális abúzus, hiszen azt az ál-kutatás2 foglalkozott, jelen tanulmány célja pedig a kis- dozat gyakran maga is szégyelli, és még kevesebb az ér-korú veszélyeztetése bűntett bizonyíthatóságának zelmi abúzus, melynek ritkán vannak külső nyomai –,5vizsgálata, mely vizsgálat során összefüggések ismer- ezen a területen is magas a látencia. Évi 302 eset kerülhetőek fel a kriminológiai kutatások eredményeivel. A regisztrálásra kiskorú sérelmére elkövetett családonkiskorú veszélyeztetésének bűntette bizonyíthatósága belüli erőszakként6, mely szám nyilvánvalóan alacso-körében felmerülő kérdésekre elsősorban a Budapesti nyabb a ténylegesen megvalósuló gyermekbántalma-XX., XXI. és XXIII. Kerületi Bíróságon folyamatban volt, zások számánál.jogerősen lezárult ügyek vizsgálatával próbálok vála-szokat találni. A tanulmányban 9 ügyet3 vizsgáltam, A dolgozatban feldolgozott esetek is megfelelnekmelyek közül egy végződött felmentéssel (bűncselek- azoknak a statisztikai eredményeknek, mely szerint amény hiányában), a többi pedig bűnösség megállapítá- tipikus bántalmazó 36–45 év közötti, alacsony iskolaisával. Érdekes eredmény, hogy – függetlenül attól, a végzettségű, általában házas, vagy élettársi kapcsolat-vádlott elismerte-e a bűncselekmény elkövetését – egy ban élő férfi. Ugyanakkor nemzetközi kutatások meg-kivétellel első fokon jogerőre emelkedtek az ítéletek, és állapították, hogy a nők gyakrabban követnek el fizikaicsupán egyetlen eljárás került a másodfokú bíróság elé. és lelki bántalmazást kisebb korú gyermekeikkel szem- ben, hiszen több időt töltenek velük. A rossz szociális A vizsgált ügyek három fő csoportba sorolhatóak. Há- körülmények, munkanélküliség, alacsony jövedelmirom ügyben a kiskorú bántalmazása, kettő ügyben a helyzet szintén olyan kockázati tényezők, melyek sorrakiskorú iskolai oktatástól, óvodai neveléstől való vis�- megjelennek a gyermekbántalmazási esetekben. A sér-szatartása, míg négy ügyben a 18. életévét be nem töl- tetteket vizsgálva megállapítható, hogy a fiúk lényege-tött személlyel együtt elkövetett bűncselekmény volt a sen gyakrabban válnak fizikai bántalmazás áldozatá-vád tárgya. Természetesen a kiskorú veszélyeztetése vá, a kiskorú veszélyeztetése (testi, lelki elhanyagolás,számos elkövetési magatartással megvalósulhat, mind- bántalmazás) viszont általában az összes gyermeketre példát hozni nem nagyon lehet, viszont az a fentiek- érinti a családban.7 Utóbbira szemléletes példa aből kitűnik, hogy még ilyen kis ügyszámú kutatásban is 7.B.1180/2014. számú eset, ahol a bántalmazó apa első-megjelennek azok a főbb irányvonalak4, melyek köré az sorban a két nevelt fiát bántalmazta, a saját fiai is szen- vedtek el bántalmazást, viszont az egyetlen lányát soha 1 A büntetőeljárásról szóló 1998. évi XIX. törvény (a továbbiakban: nem bántotta, ugyanakkor az ő érzelmi fejlődését isBe.) 82. § (1) bekezdés a) és b) pont. Sófi Gyula – Fodor Miklós: Igazságügyi Gyermekpszichiátria. Buda- 2 Virág György (szerk.): Családi iszonyok, A családi erőszak kriminoló­ pest, Oriold és Társai Kiadó, 2014. 157.giai vizsgálata. Budapest, KJK-Kerszöv Jogi és Üzleti Kiadó, 2005., PálfiPéter: A kiskorú veszélyeztetésének bűntette egy vizsgálat tükrében. 5 Sófi–Fodor i. m. 157.Bűnügyi Szemle, 2002/1. 59–81. 6 Virág i. m. 220. 7 Uo. 221–227. 3 2.B.455/2014., 11.Bpk.1002/2014., 7.B.1180/2014., 10.B.796/2015.,6.B.640/2011., 4.B.834/2011., 8.Fk.1634/2011., 9.B.221/2012.,12.B.682/2013. 4 Szőllősi Gábor: A családon belüli erőszak értelmezése. BelügyiSzemle, 2005/9. 27./2017   3  |ELJÁRÁSJOGI SZEMLE 11

ténylegesen veszélyeztette, a bántalmazás ezzel rá is előtt csak kivételesen kerülhet sor.12 A pszichológusnaklényeges kihatással volt. továbbá megvannak azok az eszközei, és persze a felké- szültsége ahhoz, hogy az ilyen korú gyermekektől az el- A 12.B.682/2013. és a 7.B.1180/2014. eset jól példázza járásban használható információt szerezzen, illetve ké-továbbá, hogy a fizikai bántalmazás nem különíthető el pet adjon a gyermek fejlődéséről, belső világáról. A fen-teljesen, az szinte mindig együtt jár a pszichikai bántal- ti ügyekben a pszichológus szakértői véleménye alap-mazással. Így az elkövető a veszélyeztető magatartását ján megállapítható volt a gyermekek fejlődésének olyanmár a fenyegetésekkel, a szidalmazásokkal, a lelki ter- szintű veszélyeztetettsége, mely – tekintettel arra,rorral megvalósítja, és ez a magatartás fajul egyes ese- hogy a vádlott kötelességszegő magatartásával közvet-tekben testi, fizikai bántalmazássá.8 Illetve gyakran len ok-okozati összefüggésben alakult ki – a kiskorú ve-kapcsolódik a partnerrel szembeni erőszak a gyermek- szélyeztetése bűntett vádjának, majd a bűnösségetbántalmazással.9 Itt kiemelhető a második eset, ahol a megállapító ítéletnek az alapjául szolgálhatott, a többivádlott az élettársát is rendszeresen bántalmazta, gyak- bizonyítékkal együtt értékelve.ran a gyerekek előtt, később pedig a gyermekkel szem-ben is agresszív magatartást tanúsított. Az orvos szakértő kirendelésére azokban az esetek- ben volt szükség, ahol a veszélyeztetettségen túl a sér- A bizonyíthatóság szempontjából tekintve az eljárá- tett olyan sérülést is elszenvedett, melynek büntetőjogisokat azt lehet megállapítani, hogy a nyomozó hatóság megítéléséhez szakértői vélemény nélkülözhetetlen.valamennyi ügyben széles körű bizonyítást folytatott, Szakértői szempontból fontos a sérülések helye és jelle-ami a bűncselekmény jellegéből is adódik. Hiszen a ge, hiszen ha a sérülések nem a szokásos „elesési” he-gyermekbántalmazással megvalósuló bűncselekmé- lyeken vannak, illetve az olyan csonttörések, melyeknyek esetén gyakran tartani lehet attól, hogy – bármely baleseti mechanizmussal nem magyarázhatóak, fizikaiokból (félelemből, későbbi megbocsátás által) – a ko- bántalmazásra utalnak. Szintén a bántalmazásra utal,rábban vallomást tenni hajlandó hozzátartozók mégis ha a szülő később viszi orvoshoz a gyermeket, vagy amegtagadják a vallomástételt.10 Ebben az esetben pe- története ellentmondásos, a gyermeknél alvás/evésza-dig egyetlen korábbi – hatóság előtt tett – vallomásuk var, koncentrálási nehézségek, kapcsolatépítési képte-sem használható fel a bizonyítás során.11 Így a hozzá- lenség, visszahúzódó vagy agresszív viselkedés megfi-tartozók (élettárs, gyermek, egyéb hozzátartozó) meg- gyelhető.13 Az elmeorvos szakértő kirendelése pedighallgatásán túl olyan kívülálló személyek tanúkénti egy esetben a vádlott beszámítási képességének vizs-meghallgatására törekedett a nyomozó hatóság, akik a gálata miatt vált szükségessé.cselekményről hiteles információkkal szolgálhatnak,de vallomástételi mentességük nincs. A vizsgált esetek- A bizonyítást tekintve a legegyszerűbb a 10.B.796/ben lényeges információkkal szolgáltak a veszélyezte- 2015. számú eset volt, hiszen itt lényegében egyetlentett gyermekek osztályfőnökei, akik a gyermekek meg- súlyosan kötelességszegő magatartással valósítottajelenéséről, viselkedéséről tapasztalati tényeket tud- meg a vádlott a kiskorú veszélyeztetését és a súlyostak elmondani. A gyermekvédelmi jelzőrendszer műkö- testi sértést, melyet az eljárás folyamán a vádlott is vé-dőképes voltát mutatja, hogy a rendőrség mindhárom gig elismert. Hibáját belátta, felismerte, hogy pszichiát-vizsgált esetben bevonta a gyámhivatalt, két esetben riai problémája van, ami kezelésre szorul, és tettételeve a gyámhivatalon keresztül érkezett a feljelentés, megbánta. Mivel a tanúk és a vádlott is lényegében egy-a harmadik esetben pedig a sértett gyermeket ellátó behangzóan nyilatkoztak, és a nyilatkozataikat az ok-orvos élt jelzéssel. A bizonyítási eljárásban fontos sze- irati bizonyítékok is alátámasztották, a vádlott bűnös-repe van a gyámhivatal eljárásban keletkezett iratok- sége egyértelműen megállapítható volt.14nak, hiszen a gyámhivatal is tart meghallgatásokat,családlátogatásokat hajt végre, melyekből pluszinfor- Bizonyítási szempontból érdekesebb a másik kétmációk derülhetnek ki. eset, ahol a bántalmazó szülők tagadták bűnösségüket. A 12.B.682/2013. számú esetben az anya elismert bán- Mindhárom vizsgált ügyben kiemelt szerep jutott a talmazó magatartásokat, de azt maga nem tartottaszakértők kirendelésének. Egy esetben orvos és elme­ bántalmazásnak, csupán fegyelmezésnek. Hasonlóanorvos szakértő, egy esetben csak pszichológus szakér- nyilatkozott a 7.B.1180/2014. számú esetben az apa,tő, és egy esetben orvos és pszichológus szakértő ki- bár vallotta, hogy soha nem bántotta a családját, de fe-rendelésére került sor. Azokban az esetekben, ahol a gyelmezési céllal néha a gyerekek fenekére csapott. Ittsértett gyermek(ek) 14 éven aluli(ak), kiemelt jelentő- merül fel az a probléma, hogy a kiskorú veszélyeztetésesége van a pszichológus szakértői vizsgálatnak, hiszen szándékos bűncselekmény, megvalósulásához szükséga 14 éven aluli gyermekek meghallgatására a bíróság van arra, hogy az elkövető tudata átfogja, cselekményé- vel veszélyezteti a gyermeke fejlődését. Így problémás 8 Kónya István (szerk.): Magyar büntetőjog I–III. Kommentár a gyakor­ lehet azoknak az eseteknek a megítélése, amikor a szü-lat számára (a 2012. évi C. törvény, az új Btk. kommentárja). Budapest, lő meggyőződése, hogy a gyermeke ’javát szolgálja’ a fe-HVG-ORAC, 2013. 772. gyelmezés tettlegességig terjedő eszközeivel. De az a 9 Szőllősi i. m. 28. 12 A Be. 86. § (1) bekezdése szerint a tizennegyedik életévét meg nem 10 Pálfi i. m. 77. haladott személyt tanúként kihallgatni csak akkor lehet, ha a vallomásá- 11 Bodor Tibor – Csák Zsolt – Máziné Szepesi Erzsébet – Somogyi Gá- tól várható bizonyíték mással nem pótolható.bor – Szokolai Gábor – Varga Zoltán (szerk.): Nagykommentár a bünte-tőeljárásról szóló 1998. évi XIX. törvényhez. Budapest, Wolters Kluwer, 13 Sófi–Fodor i. m. 158.2012., BH 2015.273. 14 De! BH 2011.184.| 12 ELJÁRÁSJOGI SZEMLE /2017   3

bírói gyakorlatban is problémaként merül fel, hogy mi ság viszont megállapította hatásköre hiányát, és bűn-az a cselekmény, ami még fegyelmezésként elfogadott, cselekmény gyanúja miatt az ügyet áttette az illetékesés mi az, ami már bántalmazásnak számít.15 Ugyanak- rendőrkapitányságra.kor a gyermekvédelmi törvény a ’házi fegyelmezési jog-nak’ nevezett testi fenyítést sem engedi meg, a fizikai A 22/2007. BK vélemény19 szerint a Btk. 208. § (1) be-erőszak bármely – még a kisebb formája is – tiltott a kezdésében meghatározott kiskorú veszélyeztetésegyermekkel szemben, az a gyermek jogait sérti.16 megvalósulásának alapjául szolgálhat a tankötelezett gyermek huzamos időn keresztül való visszatartása az Az érzelmi bántalmazás – megszégyenítés, állandó iskola látogatásától, ha ez a kiskorú értelmi vagy erköl-kritizálás, a gyermek semmibevétele, értéktelenség su- csi fejlődését veszélyezteti.galmazása, félelemben tartás – gyakran a nevelés esz-köze, e körben magas a látencia. Az érzelmi bántalma- A szülők alkotmányos kötelessége a kiskorú taníttatá-zás súlyos károkat okoz a gyermek személyiségfejlő­ sa20, továbbá a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évidésében17, melynek vizsgálata szakértői kérdés. A CXC. törvény 72. § (1) bekezdés b) pontja úgy rendelke-7.B.1180/2014. esetben a fizikai bántalmazás mellett zik, hogy a szülő kötelezettsége biztosítani gyermekevalamennyi gyermek esetén megjelent az érzelmi bán- tankötelezettségének teljesítését. A 45. § (2) és (3) be-talmazás, mely a pszichológus szakértő vizsgálata so- kezdése szerint a gyermek abban az évben, amelynek au-rán egyértelműen megállapítható volt. gusztus 31. napjáig a hatodik életévét betölti, legkésőbb az azt követő évben tankötelessé válik. A tankötelezett- Ezekben az esetekben fontos leginkább a gyermekvé- ség a tanuló tizenhatodik életévének betöltéséig tart.delmi jelzőrendszer igénybevétele, és tagjainak a lehetőlegszélesebb körben történő meghallgatása. A bántal- Ha a szülő, vagy a gyermek nevelésére köteles személymazás ugyanis szinte mindig az intim szférában törté- a gyermeket az iskola látogatásától huzamosabb időn ke-nik, a hozzátartozók vallomása a legmeghatározóbb, de resztül visszatartja: ez a nevelési, felügyeleti vagy gon-mint fentebb említettem, nem mindig áll rendelkezésre dozási kötelezettség olyan súlyos megszegése, amely aa bizonyítás során, így szükség lehet az iskola, a taná- gyermek értelmi fejlődését veszélyeztetheti, és így a kis-rok, az orvos, a védőnő, a családgondozó vagy más olyan korú veszélyeztetése bűntettének megállapítására ala-személy felkutatására és meghallgatására, aki a bántal- pul szolgálhat. A gyermek értelmi fejlődése veszélyezte-mazással kapcsolatban tudomással bírhat.18 A vizsgált tése nemcsak akkor állhat fenn, ha a gyermek írástudat-esetekben a nyomozó hatóság a sértett gyermekek isko- lan marad, hanem ha az iskolalátogatástól való huzamosláinak, osztályfőnökeinek megkeresésével és meghall- visszatartása következtében nincsenek meg azok azgatásával, valamint a gyámhivatallal történő együtt- alapvető ismeretei sem, amelyek hiánya folytán az élet-működéssel tett eleget ennek a kötelességének. viteléhez szükséges további ismereteket sem képes meg- szerezni. A veszélyeztetettségre az eset összes körülmé- Tehát a bizonyítási eljárás azokban az esetekben is si- nye alapján kell következtetést levonni.21keresen zárult, ahol az elkövető következetesen tagadtabűnösségét, és a széles körű bizonyítás során egyértel- A szabálysértésekről, a szabálysértési eljárásról és aműen bizonyítható volt a kiskorú veszélyeztetése bűn- szabálysértési nyilvántartási rendszerről szóló 2012.tettének megvalósulása. Ami érdekes, hogy a bűnössé- évi II. törvény 247. §-a szabályozza az óvodai nevelés-get megállapító ítéletek azokban az esetekben is első fo- ben való részvételi kötelezettség és a tankötelezettségkon jogerőre emelkedtek, amikor a vádlott következete- megszegése szabálysértését. Eszerint az a szülő vagysen tagadta a bűnösségét, mintegy elfogadva, hogy a cse- törvényes képviselőlekménye – a meggyőződésével ellentétben – bűncselek-ménynek számít. A bíróság valamennyi esetben felfüg- a) aki a szülői felügyelete vagy gyámsága alatt állógesztett szabadságvesztést szabott ki, így vélhetőleg a gyermeket kellő időben az óvodába, illetve az iskolábavádlottak a büntetőeljárás mielőbbi lezárását remélve nem íratja be,vették tudomásul az ítéleteket, megnyugtatva magukatazzal, hogy nem kell börtönbe vonulniuk. b) aki nem biztosítja, hogy súlyos és halmozottan fo- gyatékos gyermeke a fejlődését biztosító nevelésben,2. AZ ISKOLAI OKTATÁSTÓL VISSZATARTÁS nevelés-oktatásban vegyen részt, MINT AZ ÉRTELMI FEJLŐDÉS VESZÉLYEZTETÉSE c) akinek a szülői felügyelete vagy gyámsága – kivéve A 11.Bpk.1002/2014. és a 6.B.640/2011. számú ese- gyermekvédelmi gyámsága – alatt álló gyermeke ugyan- abban az óvodai nevelési évben az iskolai életmódra fel-tek a tankötelezett korú gyermekek olyan mértékű hi- készítő foglalkozásokról, illetőleg ugyanabban a tanév-ányzására szolgáltatnak példát, melyek miatt az iskola ben az iskolai kötelező tanórai foglalkozásokról igazo-szabálysértési feljelentéssel élt, a szabálysértési ható- latlanul a jogszabályban meghatározott mértéket22 vagy annál többet mulaszt, szabálysértést követ el. 15 Virág i. m. 231., 238–239., BH 1992.623. 16 A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi Tehát az a tény, hogy a gyermek igazolatlanul mulasz-XXXI. tv. (Gyvtv.) 6. § (5) bekezdés. tott az iskolában – anélkül, hogy veszélyeztette volna 17 Sófi–Fodor i. m. 167. 18 Virág i. m. 123–124. 19 Módosításokkal egységes szerkezetben közzétette: 2/2013. (VII. 8.) BK vélemény. 20 Magyarország Alaptörvénye XVI. cikk (3) bekezdés. 21 22/2007. BK vélemény 1. pont. 22 A nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési in- tézmények névhasználatáról szóló 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet 51. § (4)–(6) bekezdése szerint 10, 30 és 50 igazolatlan óra után áll fenn az iskola jelzési kötelezettsége./2017   3  |ELJÁRÁSJOGI SZEMLE 13

az értelmi fejlődését –, csupán a szülő, gondviselő sza- miatt ítélte el a bíróság a vádlottat, a másik három eset-bálysértési felelősségének megállapítására adhat ala- ben24 a vádlottak az első alakzat alapján tartoztak fele-pot. Erre is példát szolgáltatnak a vizsgált ügyek, hi- lősséggel, hiszen a kiskorúak nevelésére, felügyeletére,szen mindkét esetben – a büntető feljelentést megelő- gondozására köteles személyként követték el a bűncse-zően – sor került szabálysértési eljárás lefolytatására, lekményeket. A 9.B.221/2012. esetben viszont a vádlottés szabálysértési büntetés alkalmazására. Ahhoz, hogy nem tartozott a speciális alanyok közé, a gyermekkelaz ilyen esetekben a kiskorú veszélyeztetése bűncse- távoli rokonként állt kapcsolatban, vele szemben szülőilekmény megállapítható legyen, olyan pluszkörülmé- vagy más felügyeleti kötelezettsége nem állt fenn. Eb-nyek bizonyítására van szükség, amelyek a kiskorú ben az esetben tehát a bíróságnak nem kellett vizsgál-szellemi fejlődésének veszélyeztetettségét támasztják nia, hogy a kiskorú fejlődésében milyen fokú veszélyez-alá. A 11.Bpk.1002/2014. esetben a szülő beismerése tetettség állt fenn, csupán azt, hogy a nagykorú sze-folytán a bizonyítás nem ütközött különösebb nehéz- mély a kiskorút25 bűncselekmény elkövetésére bírta rá,ségbe, de a nyomozó hatóság gondoskodott az iskolai, hiszen a tényállás e fordulata már önmagában a bűn-orvosi és gyámhatósági iratok beszerzéséről, valamint cselekmény elkövetésére rábírással feltételezi, hogy atanúként meghallgatta az osztályfőnököt és a csa- kiskorú erkölcsi fejlődése veszélyeztetett volt.26 Miutánládgondozót is, mely bizonyítékok összességében utal- a vádlott elismerte a bűnösségét, a cselekményt pedig atak a kiskorú értelmi fejlődése veszélyeztetettségének tanúk vallomása és a kamerafelvétel is alátámasztotta,fennállására. Ami érdekes, hogy itt elmaradt a kiskorú a kiskorú veszélyeztetésének bűntette egyértelműenpszichológiai vizsgálata, mely véleményem szerint a megállapítható volt.kiskorú veszélyeztetése miatt indult ügyekben nemlenne mellőzhető. A szakértő kirendelése itt vélhetőleg A bizonyíthatóság szempontjából lényegesen érdeke-a szülő beismerésére tekintettel került mellőzésre, sebb volt a másik három eset, ahol ugyan a kiskorú-ugyanakkor megjegyzendő, hogy a terhelt vallomása – val/18 év alatti személlyel együtt elkövetett bűncselek-így a beismerő vallomása is – csupán egy a bizonyíté- mény volt az ügy tárgya, mégis a kiskorú veszélyezteté-kok köréből.23 sének első alakzata – (1) bekezdése – miatt vonta fele- lősségre a bíróság a vádlottakat, figyelemmel arra, A 6.B.640/2011. eset a bizonyítás szempontjából már hogy szülői kötelezettségeiket súlyosan megszegve, asokkal érdekesebb, figyelemmel arra, hogy a bíróság felügyeletük, gondozásuk, nevelésük alatt álló gyerme-előtt lefolytatott bizonyításra tekintettel a vádlott fel- keikkel követtek el bűncselekményeket. Ennek ellenérementésére került sor. A nyomozó hatóság ebben az sem a bíróság, sem a nyomozó hatóság nem fektetettesetben sem rendelt ki a kiskorú vizsgálatára pszicho- hangsúlyt a nyomozás során arra, hogy vizsgálja alógus szakértőt, megelégedett az iskolai, gyámhatósági gyermekek fejlődésének veszélyeztetettségét, így egyés orvosi iratok (egy részének) beszerzésével. Ugyan- esetben sem került sor pszichológus szakértő kirende-akkor helyesen tanúként hallgatta meg nemcsak a lésére27, és nem hallgattak meg erre vonatkozóan tanú-gyermek osztályfőnökét, hanem a gyermekvédelmi fe- kat, nem szereztek be gyermekvédelmi iratokat, nemlelőst és a gyermekorvost is. Lényeges szerepe volt a bi- éltek jelzéssel a gyámhivatal felé, nem került sor csa-zonyítás során, hogy a bíróság által beszerzett iratok a ládgondozó, orvos vagy tanár, egyéb olyan személyváddal ellentétben már igazolatlan hiányzásokat nem meghallgatására, akik a családról információval szol-közöltek, a gyermek valamennyi hiányzása orvosilag gálhatnak. A nyomozó hatóság – és a bíróság is – a bizo-igazolt volt. A bíróság széles körű bizonyítást folytatott nyítás során egyértelműen az együtt elkövetett cselek-le a gyermek betegségei, és az anya ezzel kapcsolatos ményre fektette a hangsúlyt, annak bizonyításában lát-magatartása körében. Végül a pszichológus szakértő va a veszélyeztetettség fennállását is.kirendelése sem volt mellőzhető, a szakértői véleményalapján pedig megállapítható volt, hogy a gyermek szel- A kiskorú veszélyeztetése bűntettének ’alulbizonyí-lemi veszélyeztetettsége nem állt fenn, az anya maga- tottsága’ legszembetűnőbben a 8.B.1024/2011. esetbentartása nem okozott nála pszichikai elváltozást, és az észlelhető. Ebben az esetben öt vádlottat vont felelős-nem is várható. ségre a bíróság, közülük az egyik maga a veszélyezte- tett fiatalkorú volt, vádlott volt az édesapja és az édes- Az utóbbi eset példája mutatja, mennyire fontos a ha- anyja is, kiskorú veszélyeztetésével viszont csak azsonló esetekben a szakértő kirendelése, hiszen a bűn- édesapa lett megvádolva. Az egész bizonyítási eljárás acselekmény megállapíthatósága múlhat rajta. lopások, és az ahhoz kapcsolódó járulékos bűncselek- mények (orgazdaság, bűnpártolás) bizonyítása érdeké-3. A 18. ÉLETÉVÉT BE NEM TÖLTÖTT ben végzett eljárási cselekményekből állt, a kiskorú ve- SZEMÉLLYEL EGYÜTT ELKÖVETETT BŰNCSELEKMÉNYEK 24 2.B.455/2014., 4.B.834/2011., 8.B.1024/2011. A vizsgált ügyek közül a 9.B.221/2012. esetet külön 25 A Büntető Törvénykönyvről szóló 1978. évi IV. törvény (régi Btk.) alapján.kell kezelnünk, hiszen ez volt az egyetlen, ahol a kisko- 26 Kónya i. m. 771.rú veszélyeztetés második alakzata – (2) bekezdése – 27 Ugyanakkor a 2.B.455/2014. esetben beszerzésre kerültek a gyer- mekelhelyezés kapcsán keletkezett polgári iratok, melyek között pszi- 23 Be. 76. § (1) bekezdés. chológiai szakértői vélemény is rendelkezésre állt. Ez a vélemény tartal- mazott a büntetőeljárásban is használható adatokat, viszont az a szülők nevelési képességét vizsgálta elsősorban, továbbá korábban készült, mint a hivatkozott bűncselekmény, így csak érintőlegesen tartalmaz adatokat a vádlott veszélyeztető magatartására.| 14 ELJÁRÁSJOGI SZEMLE /2017   3

szélyeztetése lényegében a vádlott fiatalkorú és a szin- esetben a kiskorút ellátó orvosnak volt tényleges szere-tén vádlott édesanya vallomása során merült fel. Ugyan pe. A gyermekvédelmi jelzőrendszer ilyen működése,az iratok között fellelhető a fiatalkorú vonatkozásában továbbá a hatóságok és a gyámhivatal, gyermekjólétikészült környezettanulmány, valamint a védelembe vé- szolgálat együttműködése pozitív változásként érté-telét elrendelő határozat, mely a család életkörülmé- kelhető a korábbi vizsgálatokkal összehasonlítva30, bárnyeire, a gyermek veszélyeztetettségére is enged kö- megjegyzem, ezek az ügyek csak igen kis szeletét jelen-vetkeztetni, de ezek az iratok nem az édesapa veszé- tik az előforduló kiskorú veszélyeztetések miatt lefoly-lyeztető magatartásának alátámasztására kerültek be- tatott eljárásoknak.szerzésre, hanem annak okán, hogy maga a fiatalkorúis vádlott volt az eljárásban, és korábban is került szem- A kiskorú szellemi fejlődésének veszélyeztetettségebe a hatóságokkal.28 Ezekből az adatokból természete- körében bemutatott két eset már arról tanúskodik,sen lehet következtetést vonni a fiatalkorú veszélyez- hogy a nyomozó hatóság a veszélyeztetettség bizonyí-tetettségére – mely a priuszát tekintve vélhetőleg fenn- tásakor megelégszik annak a bizonyításával, hogy aállt –, viszont figyelemmel arra, hogy az apa külön élt a szabálysértési felelősséget lényegesen meghaladó isko-családtól, a fiával fennálló kapcsolata, a vele szemben lai/óvodai mulasztás tapasztalható a gyermeknél, vala-tanúsított magatartása körében a bizonyítékok beszer- mint hogy a szülő e körben megszegte a kötelezettsé-zése indokolt lehetett volna. Tekintettel arra is, hogy a gét, nem működött együtt az iskolával, nem tett megtárgyaláson a gyermek vallomásában már nem terhelte mindent annak érdekében, hogy a gyermeke ne mulas�-az édesapját, erre vonatkozó vallomását visszavonta. szon az iskolában/óvodában. E körben tartottak tanú-Azt lehet mondani, hogy ebben az esetben is a bíróság meghallgatásokat, így a tanárok, családgondozó, orvosbizonyítottnak látta a más bűncselekmények elköveté- itt is tanúként szerepelt az eljárásban. Pszichológussét, valamint abban az édesapa felbujtóként való rész- szakértő kirendelésével viszont csak a második eset-vételét, melyből egyenesen következett a kiskorú ve- ben, és csak a bírósági kirendelés nyomán találkozunk,szélyeztetése bűntettének megállapíthatóságára is. ahol éppen a szakértői vélemény megállapításai vezet- tek a vádlott felmentéséhez. Véleményem szerint ez a bizonyítás annak a felfogás-nak az eredménye, hogy amennyiben a szülő a gyermek Bizonyítási szempontból leginkább (vagy legkevés-jelenlétében, annak akár tevőleges, akár passzív bevo- bé?) problémás a harmadik esetkör, a 18 éven aluli/kis-násával követ el bűncselekményt, az egyértelműen ká- korú személlyel együtt elkövetett bűncselekmény mel-ros hatással van az erkölcsi fejlődésére, azt súlyosan lett megvalósuló kiskorú veszélyeztetése volt. A legin-veszélyezteti, így elegendő annak a ténynek a bizonyí- kább problémás azért, mert itt fordított a nyomozó ha-tása, hogy a szülő a bűncselekményt a gyermek jelenlé- tóság és a bíróság is a legkevesebb figyelmet a kiskorútében követte el.29 veszélyeztetésének bizonyítására, a hangsúly a mellet- te elkövetett bűncselekmény bizonyításán volt. A leg-4. ÖSSZEGZÉS kevésbé pedig azért gondolhatjuk problémásnak, mert A tanulmányban – figyelemmel az elkövetési maga- a bíróság lényegében a más bűncselekmény bizonyítá- sával a kiskorú veszélyeztetését is bizonyítottnak láttatartás és az elkövetés körülményeinek sajátosságaira – anélkül, hogy annak bizonyítására külön törekedettkonkrét ügyek vizsgálata során próbáltam a kiskorú volna. Abban az egy esetben, ahol a kiskorú veszélyez-veszélyeztetése bűntettének bizonyíthatósága körében tetése második alakzata volt a vád tárgya, ez különö-felmerülő kérdéseket feltárni és azokra választ találni. sebb gondot nem jelent, hiszen ott a tényállás nem tar-A kis ügyszámú vizsgálat során is megállapítható volt a talmazza az erkölcsi veszélyeztetettséget célzatként,bizonyítási eljárások különbözősége aszerint, hogy a lényegében maga a tényállás megvalósulása – a 18 évenkiskorú veszélyeztetése milyen elkövetési magatartás- aluli személy bűncselekmény/szabálysértés elköveté-sal valósult meg. sére rábírása – magában foglalja a veszélyeztetés té- nyét, azt külön vizsgálni szükségtelen. Az első alakza- A legszélesebb körű bizonyítás a fizikai erőszakkal tot megvalósító másik három eset viszont feltételezi,megvalósuló kiskorú veszélyeztetésének bűntette hogy a szülői kötelességszegéssel okozati összefüggés-(gyermekbántalmazás) esetén történt, ezek közül ben a kiskorú veszélyeztetettsége kialakult, de ellen-egyik esetben sem maradt el a szakértő kirendelése, és tétben a más elkövetési magatartásokkal megvalósulószéles körben történt meg a családdal kapcsolatban álló veszélyeztetettséggel, annak fennállását nem vizsgál-személyek (orvos, tanár, családgondozó) tanúkénti ki- ta, arra bizonyítást nem folytatott le.hallgatása. Továbbá már a nyomozó hatóság együttmű-ködése is észlelhető a gyermekvédelmi hatósággal, ese- Véleményem szerint a kiskorú veszélyeztetése bűn-ti gondnok kirendelése mellett jelzéssel is éltek a gyám- tettének bizonyítása körében nem mellőzhető a széleshivatal felé. Ezekben az esetekben a gyermekvédelmi körű tanúmeghallgatások mellett a pszichológus szak-jelzőrendszer működésről is képet kaptunk, hiszen az értő véleményének a beszerzése, hiszen nagyban befo-eljárások megindításában a gyámhivatal mellett egy lyásolhatja a bűncselekmény megállapíthatóságát, an- nak megvalósulásának körülményeit. Továbbá nagyon fontos ezekben az eljárásokban a hatóságok (rendőr- ség, ügyészség, bíróság) és a gyermekvédelmi intéz-28 Be. 453. § (2)–(6) bekezdés. 30 Pálfi i. m. 69–73.29 Kónya i. m. 771./2017   3  |ELJÁRÁSJOGI SZEMLE 15

ményrendszer együttműködése, a gyermekvédelmi jel- eljárásokban is pozitív változásokat tapasztaltam, hi-zőrendszer széles körű alkalmazása és kihasználása. szen egyre szélesebb körben találkoztam a családrólFigyelemmel az eddigi kutatásokban feltárt hiányossá- információt szolgáltatható személyek tanúkénti kihall-gokra és problémákra31 elmondható, hogy a gyermek- gatásával – és eltekintve a fentebb említett problémák-védelmi jelzőrendszer egyre hatékonyabban működik, tól –, a szakértők kirendelésével is. Ugyanakkor a kis-bár ez főleg a gyermekbántalmazásra és az iskolai/óvo- korú veszélyeztetése cselekmények körében megfi-dai neveléstől visszatartásra érvényes. A bizonyítási gyelhető nagyfokú látencia miatt a gyermekvédelmi jelzőrendszer fejlesztése, a családok és a velük kapcso- 31 Pálfi i. m. 69–80. Virág i. m. 236–239. latban álló személyek (tanárok, orvosok stb.) széles körű tájékoztatása, képzése nem mellőzhető.NEKROLÓG EGY SZABÁLYOZÁSHOZA Teljesítésigazolási Szakértői Szerv szakvéleményére alapított perek gyakorlati tapasztalataiKOLOZS BALÁZSbíró (Fővárosi Törvényszék)1. BEVEZETÉS dődött gazdasági válság hatásai, ugyanakkor tévedés Az építmények tervezésével és kivitelezésével kapcso- lenne abból kiindulni, hogy a lánctartozás csakis gaz- dasági krízishelyzetek jellemző kísérője; a közreműkö-latos egyes viták rendezésében közreműködő szervezet- dő igénybevételének megengedettsége a teljesítésnélről, és egyes törvényeknek az építésügyi lánctartozások önmagában hordozza a lehetőséget a tartozási lánc ésmegakadályozásával, valamint a késedelmes fizetésekkel annak nem kívánt következményei kialakulására. Ez aösszefüggő módosításáról szóló 2013. évi XXXIV. törvény negatív hatás pedig leginkább az alsó szinteken teljesí-célul tűzte ki, hogy a jogi szabályozás eszköze által a mik- tő közreműködők ellehetetlenülése. Ezen alvállalkozókro-, kis- és középvállalkozások versenyképességét javítsa, veszélyeztetett gazdasági helyzete, piaci sérülékenysé-illetve a lánctartozások felhalmozódása által a működé- ge a kisebb vállalkozások jellemzően kevésbé tőkeerőssüket fenyegető helyzetben védelmet nyújtson a számuk- helyzete mellett abból is adódik, hogy a hosszabb telje-ra1. E jogalkotói szándék nem volt új keletű; már a 2007. sítői láncolatban az egyes megrendelők a vállalkozói-évi LXXVIII. törvény is a vállalkozói „körbetartozások” kat a tevékenységek elvégzésével a saját haszonkulcsukmérséklését tűzte ki célul, és az azóta is megtett intézke- érvényesítése, az erre eső ellenérték felszámítása mel-dések hatására elért eredmények mellett a probléma a lett bízzák meg, amely a kisebb teljesítési kapacitássalmai napig fennáll, a megoldása nemzetgazdasági érdek. rendelkezők esetében a tevékenységükkel nyerhető eredményt minimálisra csökkenti. Az esedékes díjazás A lánctartozás fogalma azt a helyzetet takarja, ami- visszatartása a megrendelői oldalon jellemzően nemkor a megrendelő nem fizeti ki a fővállalkozót, és ennek indok nélkül történik, még ha ez az indok sok esetbenhatására, a bevétel hiányában a fővállalkozó sem tudja mondvacsinált is. A vállalkozási szerződések teljesítésekifizetni az alvállalkozóját. Ugyanakkor a lánctartozás esetén természetszerűen kínálja magát a teljesítési hi-keletkezhet a megrendelő általi teljesítés esetén is, a díj bára, avagy késedelemre való hivatkozás. A csak mini-kifizetésének a vállalkozói láncolatban való visszatar- mális nyereséggel kalkuláló, a járandóság kifizetésétőltása által. Az ilyen helyzet kialakulására annál nagyobb és ezen túlmenően az időbeni megérkezésétől is lété-az esély, minél hosszabb a vállalkozói lánc; a vállalkozó ben függő mikro-, kis- és középvállalkozások a nyere-által alvállalkozók, általuk pedig szubalvállalkozók, séges gazdálkodás érdekében minél alacsonyabb költ-vagy még további közreműködők igénybevétele pedig ségekkel igyekeznek teljesíteni, amely magában hor-kifejezetten az összetett építési beruházások jellemző- dozza annak lehetőségét, hogy az ekként végzett telje-je2. A jelenség kialakulását erősítették a 2008-ban kez- sítésük ellenértéke a teljesítés rossz minősége, vagy egyéb szerződésszegés folytán visszatartható lesz – 1 A 2013. évi XXXIV. törvény 2. §-ához kapcsolódó T/9875. számú tör- valós okot is szolgáltatva ekként a ki nem fizetésre.vényjavaslat általános miniszteri indokolása szerint. A Teljesítésigazolási Szakértői Szerv szakvéleményé- 2 Barta Judit: A Teljesítésigazolási Szakértői Szerv és a szakvélemény- re alapított per 2013. szeptember 1-jétől a szerződő fe-re alapított kiemelt jelentőségű per a hatályos Pp.-ben és a tervezetben. lek részére biztosított különleges eljárásjogi eszköz.In: Gellén Klára – Görög Márta: Lege et fide Ünnepi tanulmányok Szabó Kimondottan annak a lehetőségét kívánta megteremte-Imre 65. születésnapjára. Szeged, Iurisperitus Kiadó, 2016. 30. [további- ni, hogy az igazoltan elvégzett teljesítés után a fizetésakban: Barta (2006)]| 16 ELJÁRÁSJOGI SZEMLE /2017   3

rövid úton kikényszeríthető legyen3. A 2018. január különleges eljárást biztosít az elmaradt díjazás iránti1-jétől hatályos polgári perrendtartás viszont nem tar- jogérvényesítéshez.talmaz a korábbi Pp. XXVI/A. Fejezetének megfelelő,különleges eljárásrendet. A Teljesítésigazolási Szakér- Gyakorlati problémaként vetődik fel mindjárt annaktői Szerv ugyanakkor továbbra is működni fog, az azt megítélése, hogy milyen követelések érvényesítése ese-felállító 2013. évi XXXIV. törvényben meghatározott tén van helye a Pp. XXVI/A. Fejezetében szabályozott el-feladatköre e szervezetnek megmarad. Kérdésként ve- járásnak. A jogalkotói szándék szerint a fent írt esetkör-tődik fel, hogy az új eljárásrendben vajon érvényre jut- ben lehetséges a Teljesítésigazolási Szakértői Szervnak-e a teljesítő, és ugyanakkor anyagilag kiszolgálta- megbízása – a szerződést biztosító mellékkötelezettsé-tott helyzetű vállalkozók érdekei, a korábbi különleges gek érvényesíthetősége kérdésében való döntés és aeljárási rend mellőzésével teljesíthető-e a lánctartozá- Közbeszerzési Hatóság felkérésére való szakértői köz-sok és a kifizetési késedelmek visszaszorítása mint reműködés, mint polgári peres eljárások előzményétalapvető gazdasági célkitűzés. E körben pedig először nem képező tevékenységek mellett5. Ebből következ-annak az elemzése szükséges, hogy a jelenleg még meg- hetne az, hogy a megbízás elfogadásának helye vanlévő, de hamarosan megszűnő szabályozás vajon men�- minden olyan esetben, amikor a teljesítésigazolás ki-nyiben járul hozzá a jogalkotó gazdaságpolitikai elkép- adása után nem történt meg a kifizetés; akkor is, ha azeléseinek érvényre juttatásához. teljesítés mennyisége és az arra eső ellenérték nem vi- tás, de a felek között egyéb, a kifizetési kötelezettséget, Ez az írás a jogalkalmazó bíró szemszögéből mutatja vagy annak esedékességét érintő jogvita van folyamat-be a még hatályban lévő szabályozás problémáit, azt, ban. Ugyanakkor nyilvánvaló a szabályozás céljából,hogy a gyakorlati tapasztalat alapján a polgári eljárási hogy azon esetekben kívánta a jogalkotó a megbízástrendben milyen, nem tervezett következményei jelent- lehetővé tenni, ahol szakkérdésben való döntés szüksé-kezhetnek e szabályozásnak, egyúttal választ keres ges, pontosabban ahol a szakkérdés az elvégzett munkaazon kérdésekre, hogy e különleges eljárás nélkül va- mennyisége és az ahhoz rendelhető vállalkozói díj mér-jon a jogalkotói célkitűzés megvalósulhat-e az új pol- téke. Nem engedhető meg, hogy a kifizetési kötelezett-gári perrendtartás, illetve az egyéb meglévő, irányadó ségre vonatkozó, adott esetben a felek szerződéses aka-eljárásrend szabályozása által. A cikk kizárólag e gya- ratának eltérő értelmezésében álló jogvita e különlegeskorlati tapasztalatra épülő, véleményként értékelendő eljárási rendben, a kiemelt ügyek szabályai szerint pe-kritikát fogalmaz meg olyan szabályozással szemben, resíthető legyen azáltal, hogy a – felek között nem is vi-amely már csak rövid ideig van hatályban. Ugyanakkor tás – teljesítés mennyisége és az arra eső ellenérték vo-e fenntartások a jövőbeni, esetleg szükséges jogalko- natkozásában a Teljesítésigazolási Szakértői Szerv eljá-tásra is véleményként szolgálhatnak, illetve annak rását kezdeményezik, és az így meghozott – a jogvitakérdését feszegetik, hogy az adott, nem kívánt gazda- eldöntéséhez teljesen szükségtelen – szakvéleményresági helyzet megszüntethető-e pusztán a jogalkotás hivatkozva nyújtják be a keresetet. Itt a Pp. vizsgált fe-eszközével. jezete azon rendelkezésének figyelembevétele szüksé- ges, hogy „az érvényesíteni kívánt jog alapjául” kell hi- Emellett a cikk aktualitását adhatja egy további kö- vatkozni az így beszerzett szakértői véleményre6. A Tel-rülmény is, amely a címben jelzett nekrológ jelleget is jesítésigazolási Szakértői Szerv eljárásának biztosításaidézőjelbe teszi. A T/17165. számú törvényjavaslat – arra az esetre, ha a teljesítésigazolás kiadása megtör-egyebek mellett – a Pp. XXVI/A. Fejezet különleges eljá- tént, de a kifizetés nem, ekként szükségtelennek tűnik.rásrendjének csaknem teljesen változatlan, újbóli beve-zetését célozza 2018. január 1-jétől, az új perrendtartás A különleges eljárás szerinti jogérvényesítés kezde-hatálybalépésével egyidejűleg. Ez pedig szokatlan mó- ményezése szintén gyakorlati problémát vet fel. A per-don nem a polgári perrendtartásról szóló törvény, ha- rendtartás szigorú szabályozása7 hiánypótlást nem en-nem a 2013. évi XXXIV. törvény módosítása által tör- gedve, az általános szabályok szerint rendeli tárgyalniténne. A cikk megírásakor a törvényjavaslat megvita- azt a keresetet, amelyikhez nem csatolják – többek kö-tásra és elfogadásra még nem került. zött – azt az okiratot, amely a Teljesítésigazolási Szak- értői Szerv véleményére alapítva tartalmazza a felek2. A PP. XXVI/A. FEJEZETE ALKALMAZÁSÁNAK írásbeli nyilatkozatait, vagy a jogvita peren kívüli elin- GYAKORLATI TAPASZTALATAI tézésének megkísérlését. Látható, hogy ez egyrészt fel- A jogalkotó a jogviszony sajátosságaira is tekintettel veti a felek közti levelezés és a felszólító levél csatolásá- nak, valamint annak kézbesítési időpontja igazolásá-a tervezési és – az azóta hatályba lépett új Ptk. fogalom- nak, avagy az egyeztetésről készült jegyzőkönyv kere-használatát is átvéve – kivitelezési szerződésből eredő sethez csatolásának szükségességét, emellett pedig an-díjkövetelések esetén, amennyiben a teljesítésigazolás nak igazolását is megkívánja, hogy a másik fél az egyez-kiadása nem történt meg, annak kiadása vitás, vagy ki- tetés, felszólítás időpontjában a szakvéleményt is meg-adása megtörtént, de a kifizetés elmaradt4, a helyzetet kapta. A szakvéleményt azonban a Teljesítésigazolásispeciálisként megítélve, az általános perrendtől eltérő, Szakértői Szerv küldi meg a szerződő feleknek8, így a 3 A 2013. évi XXXIV. törvény 2. §-ához kapcsolódó T/9875. számú tör- 5 2013. évi XXXIV. törvény 1. § (1a) és (2) bekezdés.vényjavaslat általános miniszteri indokolása szerint. 6 Pp. 386/O. §. 7 Pp. 386/P. § (4) bekezdés. 4 2013. évi XXXIV. törvény 1. § (1) bekezdés. 8 2013. évi XXXIV. törvény 8. § (2) bekezdés./2017   3  |ELJÁRÁSJOGI SZEMLE 17

másik félnek való megküldést a kérelmező csupán ak- indokolás13 a teljesítés tényének a dokumentumok alap-kor tudja igazolni, ha ezt a kézbesítési igazolást a szak- ján való, kétséget kizáró módon való megállapíthatósá-értő részéről – külön kérelmére – megküldik részére a gát, illetve ennek a felek által közös elismerését említi,keresetindítás előtt, vagy ha a neki megküldött szakvé- mint a helyszíni vizsgálat mellőzésére okot adó körül-leményt az ellenérdekű félnek legkésőbb a felszólítás- ményt, ugyanakkor az alsóbb szintű szabályozás ehhezsal együtt továbbküldi – aki azt immár másodszor is képest a fenti többletkövetelményt is tartalmazza. Nemkézhez veszi –, és ezt a tényt igazolja. A tapasztalat azt került a kivételek között szabályozásra az a miniszterimutatja, hogy a kérelmező fél sokszor nincs tisztában indokolásban szintén írt eset, amikor a teljesítés közte-azzal, milyen kötelezettséget ró rá szakvéleményre ala- rületről is megtekinthető. Emellett továbbra is kötele-pítottság előírása az egyeztetés megkísérlése kapcsán, ző a helyszíni vizsgálat több olyan esetben, amikor azés e feltétel igazolása hiányában az eljárás az általános az adott körülményekre tekintettel mellőzhető lehetne.szabályok szerint zajlik le, így a felperes elveszíti a per- Így például a tervezési szerződések esetében a helyszí-típus által biztosítani kívánt kedvezményeket. ni vizsgálat nem minden esetben szükségszerű, vala- mint nemcsak a lebontott, hanem az eltakart teljesítés- A Teljesítésigazolási Szakértői Szerv eljárására sza- részek esetében is értelmét veszti a helyszínen valóbott harmincnapos, egy ízben további harminc nappal megtekintés előírása. Mivel a helyszíni szemle tartásá-meghosszabbítható határidő9 – figyelemmel arra is, nak az adott esetben való szükségszerűségét leginkábbhogy három, esetleg két szakértő jár el, és kizárólag a az eljáró, szakmai ismerettel rendelkező szakértő hiva-teljesített munkamennyiség felmérése és beárazása ké- tott megítélni, célszerű lenne az ő mérlegelésére bíznipezi a feladatkörüket (bár ez utóbbi nem egyértelmű; a egy olyan eljárási cselekmény foganatosításáról valócikk erre a későbbiekben még kitér), valamint az elké- döntést, amely nemcsak költség-, de időigényes is. A mi-szítési határidő is csak a hiánypótlások teljesítésétől niszteri indokolás e körben tett megjegyzése, miszerintveszi kezdetét – általában elegendőnek tűnik. Összetett a szerződő feleknek a helyszíni szemle alkalmával tör-és nagyobb beruházások kivitelezése esetén állhat fenn ténő személyes találkozása több esetben megegyezés-annak veszélye, hogy az idő szűkössége miatt – figye- hez segíthet hozzá, nyilvánvalóan nem lehet indok alemmel a szakértői tanács tagjainak esetleges, párhu- nem ilyen célú jogintézmény kötelezővé tételére.zamosan folytatott, más vitás ügyekben való szakértőiközreműködésére is – a szakvélemény elsietett, nem Véleményem szerint semmivel nem indokolható akellőképpen indokolt álláspontot fogalmaz majd meg. szakértők díjazása körében a szabályozás14 által beve-Figyelemmel arra, hogy a különleges eljárás kifejezet- zetett módszer létjogosultsága. A díjazás alapja esze-ten az ilyen szakértői vélemény perdöntő jelentőségére rint nem a szakértők által ténylegesen végzett és szük-épít, előállhat olyan helyzet, ahol rugalmasabb határ­ séges munka mennyisége, hanem a kérelmező általidő-hosszabbítási lehetőség volna indokolt. megjelölt, vitatott bruttó érték. Különösebben nem is szorul magyarázatra az a tény, hogy nem feltétlenül A helyszíni szemle kötelező tartásának előírása ese- csak a munkavégzésnek a fél által megjelölt értéke ha-tében a jogszabályszöveg az észszerűség követelmé- tározza meg a munka felmérésének idő- és költségigé-nyének megfelelően részben módosult.10 Annak belátá- nyességét, hanem a vizsgált teljesítés jellege, annak fel-sa mellett, hogy a már elbontott teljesítés nem mérhető mérhetősége, a vizsgálat szükséges módszerei, az átte-fel megszemlélés útján, ilyen esetben – e felek erre vo- kintendő műszaki tartalom, a dokumentáció mennyisé-natkozó, írásbeli nyilatkozata alapján – a kivitelezés ge, avagy a helyszíni szemle sajátosságai. A 450 000 fo-helyszínén végzendő vizsgálat mellőzhetősége evi- rintos korlát, mint maximális szakértőidíj-mérték pe-dens.11 Emellett jogértelmezési problémát vethet fel a dig csak a kisebb vagy esetleg közepes munkaigényűhelyszíni vizsgálat mellőzhetőségének másik esete, szakértői feladat esetén elégséges a két vagy háromamikor a felek a fenti módon arról nyilatkoznak, hogy szakértő díjigényének fedezésére, és semmiképpen„a teljesítés szerződésszerűen megtörtént.12” Mivel sem fedezi az adott esetben 60 napnyi munkavégzésükilyen, egybehangzó nyilatkozatot a felek csak abban az valós ellenértékét. A díjigény felső korlátjának megsza-esetben adnak, ha a jogvita köztük nem a teljesítés el- bása azzal a nyilvánvaló következménnyel járhat, hogyvégzése, annak mennyisége, hanem az erre eső díjazás a szakértők a részükre juttatható díjazást meghaladó-mértéke tekintetében van, így logikus, hogy az iratok an nem végeznek tevékenységet; abban az esetben sem,alapján is eldönthető kérdés esetén a helyszíni megte- amennyiben a szakkérdés megfelelően gondos eldönté-kintés mellőzhető legyen. A szerződésszerűség kijelen- se ezt megkívánná.tésének előírása viszont ezen túlmegy, és kizárja az ira-tok alapján való döntést akkor, ha az ellenérdekű fél A fent jelzett problémákhoz képest nagyobb hordere-a teljesítés hibájára vagy késedelmére hivatkozik. A jű a Teljesítésigazolási Szakértői Szerv szakvéleményé-2013. évi XXXIV. törvény 7. § (1) bekezdését módosító nek a további eljárásjogi sorsa annak meghozatala és a2015. évi CCXXVII. törvény 6. §-ához fűzött miniszteri keresetlevél benyújtása után. A Pp. szabályozása e vo- natkozásban egyértelmű: a szakvélemény ugyanolyan 9 2013. évi XXXIV. törvény 6. § (4) bekezdés, 236/2013. (VI. 30.) Korm. bizonyítási eszköznek minősül, mintha azt a perben ki-rendelet 6.§ (8) bekezdés. 13 A 2013. évi XXXIV. törvény módosításáról szóló T/7830. számú tör- 10 2015. évi CCXXVII. törvény 5. §, 426/2015. (XII. 23.) Korm. rendelet vényjavaslat részletes indokolása szerint.4. § (1) bekezdés. 14 236/2013. (VI. 30.) Korm. rendelet 9. § (2) bekezdés. 11 236/2013. (VI. 30.) Korm. rendelet 7. § (2) bekezdés a) pont. 12 236/2013. (VI. 30.) Korm. rendelet 7. § (2) bekezdés b) pont.| 18 ELJÁRÁSJOGI SZEMLE /2017   3

rendelt szakértő terjesztette volna elő.15 A perrendtar- vagy el nem végzett munkák szerződés szerint számít-tás kifejezetten rendelkezik a szakértő tárgyaláson ható díjazása tárgyában hozható. Ugyanakkor a jogsza-való meghallgatása és a más szakértő kirendelésének bály emellett19 azt írja, hogy a Teljesítésigazolási Szakér-lehetősége felől16 is. Ebből nyilvánvalóan következik a tői Szerv szakvéleménye vagy kivonata alapján megálla-Pp. 180–181. §-ában foglaltak alkalmazhatósága – a ki- pítható az is, hogy a teljesítés a szerződésnek megfelelőrendelésre és a szakvélemény elkészítéséhez szükséges módon történt-e meg, és e teljesítésért milyen összegűadatszolgáltatásra vonatkozó rendelkezések értelem- ellenérték megfizetése indokolt. Ez utóbbi rendelkezés-szerű mellőzése mellett –, továbbá a Pp. 182. § (2) és (3) ből az következne, hogy a szakértői vizsgálat tárgyát ké-bekezdésében írt, a szakvélemény kiegészítése vagy pezi a szerződésszegés is, illetve a teljesített munkarészletesebb kifejtése végett történő személyes idézés mennyisége alapján járó díjazásból a szakvélemény levo-és az aggályosnak minősíthető szakvélemény esetén a násba helyezi a hibás vagy késedelmes teljesítés miattfelvilágosítás kérésének lehetősége. A szakértő idézése visszatartható összegeket. Ehhez pedig szükséges a ké-kapcsán a Pp. 386/R. § (2) bekezdése azonban a meg­ sőbbi, alperesi oldalon megjelenő kifogások ismerete ésidézés lehetőségét kizárólag a szakértői tanács elnöké- mérlegelése is a szakértő részéről. Így az a helyzet adó-re korlátozza. Mivel a szakértői tanács egyes tagjai a dik, hogy a jogszabály a taxatívan felsorolt feladatkörök-vizsgálandó kérdéshez képest a szükséges szakismeret nél a teljesítés szerződésszerűségének vizsgálatát kifeje-alapján kijelölt szakértők17, a szakértői tanács elnöke zetten nem írja elő, de más helyen említ ilyet. Ezen, el-csak akkor tud a bírósági tárgyaláson való megjelenés lentmondásos rendelkezések következtében a szakértőalkalmával felvilágosítással szolgálni, ha az adott, a vélemény rendszerint kitér ugyan az ellenérdekű félrészletesebb indokolásra szoruló vagy aggályos szak- szerződésszerű teljesítés körében felhozott kifogásai-értői megállapítások terén éppen ő rendelkezik kompe- nak a bírálatára, eleget téve ezáltal a szerződésnek valótenciával. A probléma csak úgy hidalható át, ha a szak- megfelelés körében előírt vizsgálatnak, valamint a nemértői tanács elnökének jelzése alapján, vagy akár hiva- szerződésszerű teljesítés miatt levonható ellenérték vo-talból, az eljáró bíró – némiképp contra legem – a ta- natkozásában is megállapítást tesz, ezt a véleménytnács elnöke mellett, vagy helyette, a kérdéssel érintett azonban – tán az egyértelmű jogszabályi előírás hiánya,szakterületen jártas szakértőt is idézi és meghallgatja. ill. az idő szűkössége miatt – megfelelően részletes indo- kolás nélkül adja, amely alapjául kellőképpen alapos Nehezebben oldható meg az abból eredő nehézség, vizsgálat sem szolgál. A nem kellőképpen alátámasztott,hogy a Teljesítésigazolási Szakértői Szerv felállításáról de a fent kifejtettek szerint véglegesnek szánt szakvéle-és működéséről rendelkező 2013. évi XXXIV. törvény, mény adása egy, a kiemelt ügyek szabályai szerint folyó,valamint az annak végrehajtására kiadott 236/2013. és a szakértői megállapítások lényegességére alapozó,(VI. 30.) Korm. rendelet nem ismeri és nem szabályozza valamint az abban meghatározott összeg mielőbbi be-a szakértői vélemény kiegészítésének lehetőségét. A hajthatóságát célzó eljárásban semmiképpen sem szol-jogszabály szövege alapján az a benyomás alakul ki az gálhatja megfelelően a jogalkotói célkitűzést.azt olvasóban, hogy a szakértői vélemény egyszeri ak-tus, annak eredménye végleges és kikezdhetetlen; a Amennyiben pedig – álláspontom szerint helyes jo-perbeli jogvita eldöntéséhez az adott formában min­- gértelmezéssel – a szakértő vélemény megállapításaiden körülmények között megfelelő alapul szolgál, és csakis a teljesítés megtörténtére, mennyiségére, vala-annak meghozatalával a szakértői tanács munkája vé- mint a teljesítés ellenértékére terjedhetnek ki, figye-get ér. Ez a szándék azonban nincs összhangban a Pp. lemmel a Teljesítésigazolási Szakértői Szerv felállításá-386/R.  §-ában írt, fent ismertetett lehetőségekkel. A nak céljára, valamint a szervezet nevéből is kitűnő fel-gyakorlatban felmerülő probléma, hogy a Teljesítésiga- adatkörére, úgy a bizonyítás során a megtörtént teljesí-zolási Szakértő Szerv mint a perben kirendeltnek mi- tésre eső ellenértéket kioltó kifogások csakis a szakvé-nősülő igazságügyi szakértő, eljárási lehetőség hiányá- lemény kiegészítése által vizsgálhatók. A jelenlegi sza-ra hivatkozva megtagadja a szakvélemény kiegészíté- bályozás annak a helyzetnek a feltételezéséből indul ki,sét. A bíró számára ekkor csakis az a lehetőség marad, hogy a megfelelően teljesítő vállalkozó nem jut a pénzé-hogy a szakértői tanács tagjait társszakértőknek te- hez, mivel a teljesítésigazolást a részére nem állítják ki.kintve rendelkezik a szükséges kiegészítés felől, adott Itt megjegyzendő, hogy a teljesítésigazolás kiadása ön-esetben csak az adott szakterületen eljárt szakértőt kö- magában még nem biztosítja a kifizetés megtörténtét,telezve az információ megadására. csupán a számlázás feltétele, valamint tartozáselisme- rő nyilatkozatként bizonyítékul szolgálhat az esetleges Az álláspontom szerinti legnagyobb jogalkalmazási későbbi jogvitában. Amennyiben viszont a vállalkozónehézség a Teljesítésigazolási Szakértői Szerv által vizs- teljesítése nem szerződésszerű, úgy a Pp. XXVI/A. Feje-gálható kérdések köréből adódik. A jogszabály értelmé- zetében írt eljárásban nem kap vele szemben kellő jog-ben18 szakvélemény a szerződés szerint megvalósítandó védelmet a járandóságot megalapozottan visszatartóteljesítés leírása, az ebből teljes bizonyossággal megálla- fél. A szakértői vélemény rendelkezésre állása a kerese-píthatóan teljesített, valamint el nem végzett munkák tindításkor, valamint a kiemelt szabályok alkalmazásameghatározása és az így megállapíthatóan teljesített önmagában nyilván nem jelent hátrányt számára, az előzetes végrehajthatóság előírása a 400 millió forintot 15 Pp. 386/R. § (1) bekezdés. 16 Pp. 386/R. § (2) bekezdés. 19 2013. évi XXXIV. törvény 6. § (1) bekezdés. 17 2013. évi XXXIV. törvény 4. § (3) bekezdés. 18 2013. évi XXXIV. törvény 6. § (2) bekezdés./2017   3  |ELJÁRÁSJOGI SZEMLE 19

meg nem haladó részben az ítéleti marasztalás esetén, 3. A RÉGI ÉS A JÖVŐRE NÉZVE IRÁNYADÓvalamint az ideiglenes intézkedés elrendelésének spe- SZABÁLYOZÁS ÖSSZEVETÉSE Aciális szabályai viszont igen. SZABÁLYOZÁSSAL MEGVALÓSÍTANI KÍVÁNT CÉLKITŰZÉS SZEMPONTJÁBÓL Az általános szabályok a Pp. 156. §-ában a bírói mérle-gelést is megengedő jogintézményként szabályozzák az A kiemelt ügyként való elbírálás előírása azt tanúsítja,ideiglenes intézkedést. A Teljesítésigazolási Szakértői hogy a jogalkotó kiemelt fontosságot tulajdonít az ilyenSzerv véleményére alapított peres eljárásban ehhez ké- jogvitáknak az egyéb perekhez képest. Ennek talán leg-pest mint egyéb lehetőség, megjelenik a felperes számá- fontosabb folyománya a feszített tárgyalási rend, a rö-ra – 400 milliós összeghatárig – a követelése teljesítésé- vid eljárási határidők előírása, amely minden bizonnyalnek ideiglenes intézkedéssel való elrendelése objektív, lerövidíti azt az időtartamot, amíg a perben döntés szü-a jogszabály által előírt feltételek20 teljesítése esetén. letik. Az új szabályozásban ez csak soron kívüliség en-E körben megjegyzendő, hogy a követelés összegének gedélyezése iránti, egyedi kérelemmel lesz biztosíthatóvisszatérítésére alkalmas, hitelintézet vagy pénzügyi az egyéb perekhez képest. Mivel a szabályozás céljavállalkozás által nyújtott garancia esetén a garancia nyilvánvalóan az eljárás gyorsítása, a jogalkotó a ki-nyújtója nem lehet az adott esetben pénzügyi intézmény emelt ügyek szabályaitól eltérően kizárja minden eset-státuszú felperes, mivel a megtérülés a jogalkotó célja ben, a 200 millió forintot meghaladó perérték esetén is24szerint akkor biztosított, ha a garanciát tőle független, a kereset és a viszontkereset változtatásának általánosharmadik fél vállalja. Amennyiben a felperes pénzügyi szabályok szerinti szabadságát25. Az új perrendtartás azlehetőségei ezt megengedik, a garancia nyújtása, vagy általános szabályok között kezelve, főszabály szerintakár a peresített összeg bírói elnöki letétbe helyezése ál- szintén kizárja a kereset és ellenkérelem változtatásá-tal kikényszerítheti a követelése teljesítését. Ezt követő- nak, de még az újabb bizonyítási indítvány előterjeszté-en pedig, ha vele szemben kizárólag a teljesítése hibás sének lehetőségét is a perfelvételi szakot követően26,vagy késedelmes volta miatt éltek beszámítással vagy amellyel a gyors pervitelt éppígy szolgálja.viszontkeresettel, a kiemelt ügyekre vonatkozó egyediszabályozás alapján21 kérheti részítélet hozatalát a kere- A kiemelt ügyek szabályai alkalmazásának továbbiseti kérelme vonatkozásában, amely esetben a bíróság- folyománya ugyanakkor az, hogy a bizonyításra szoru-nak szintén nincs mérlegelési lehetősége. Mivel az így ló tényekről, a bizonyítási teher hollétéről, valamint ameghozott részítélet egyrészt a teljesítés nem vitatott bizonyítatlanság következményeiről a felek nem kap-volta miatt eredményesen nem lesz fellebbezhető, más- nak a bíróság részéről kötelező kioktatást, amely vi-részt pedig az ideiglenes intézkedés elrendelése esetén szont semmiképpen sem könnyíti meg a jogérvényesí-is szabott összeghatárig egyébként is előzetesen végre- tést a felek számára27.hajtható22, a felperes ezt követően abban a helyzetbenlesz, hogy hozzájut a perben követelt összeghez, de a ga- Az ideiglenes intézkedések körében a felperes csakisranciaként szolgáló összeggel sem felel, illetve a bírói el- az általános szabályok szerint tud majd ilyen, jogmeg­nöki letétbe helyezett összeget is visszaigényelheti, mi- óvó döntést kérni; elvész a garancia nyújtása vagy bíróivel e biztosítékok nem szolgálhatnak a vele szemben ér- elnöki letét befizetése által az automatikusan elrende-vényesített kifogásból eredő követelések fedezetéül. Vé- lendő bírósági kötelezés lehetősége. A fentebb kifejtet-leményem szerint akkor sem tartható a szabályozás tek folytán a bírói mérlegelés lehetőségnek megmara-ilyen, fentieket lehetővé tevő rendszere, ha elenyésző dása nem feltétlenül hátrány; mivel az ideiglenes intéz-lenne az az esetkör, amikor a teljesítés alapján járó vál- kedés nem a jogvita előre történő eldöntését és a kielé-lalkozói díj összegét ellenkövetelés csökkentheti. Ugyan- gítés mielőbbi megvalósulását szolgálja, így a másik félakkor az ilyen típusú perek tárgyalása során szerzett ta- méltányolható érdekeire is figyelemmel, a jogintéz-pasztalat azt mutatja, hogy a visszatartás sok esetben és mény általános szabályozása is megfelelő jogvédelmetnagyobb összegekben is megalapozottan történik; telje- biztosít. Emellett a fedezet meglétét szolgáló továbbisen hibátlan teljesítés – kiváltképpen a nagyobb volu- jogvédelmi eszköz, a biztosítási intézkedés továbbra ismenű kivitelezések, illetve tervezői feladatok esetében rendelkezésre áll. Megjegyzendő, hogy a biztosítási in-– a gyakorlatban szinte nincs, csupán a hiba mértéke és tézkedés elrendelésének egyik, a Vht. 187. § (1) bekez-jelentősége a kérdéses. A Teljesítésigazolási Szakértői dés c) pontja szerinti feltétele, a követelés létrejötté-Szerv vizsgálati köre kiterjed a szerződést biztosító mel- nek, mennyiségének és lejártának teljes bizonyító erejűlékkötelezettségek, így a garancia, zálogjog és kezesség magánokirattal való igazolása megtörténik azáltal,körére23, de nem kap egyértelmű felhatalmazást arra, hogy a kettős természetű, a Teljesítésigazolási Szakér-hogy a megállapított teljesítés összegét akként határoz- tői Szerv által hozott szakvélemény egyrészt a perbenza meg, hogy az azzal szemben alappal érvényesíthető, felhasználható bizonyíték, másrészt pedig – a célja sze-hibás vagy késedelmes teljesítés folytán keletkező és rint – teljesítésigazolásnak is tekinthető, amellyel a fen-szintén szakértői megítélés körébe eső ellenkövetelések ti feltétel önmagában megvalósul. Emellett a Vht. 187. §abból eleve levonásra kerüljenek. módosított (4) bekezdése – emiatt talán szükségtele- nül – kifejezetten a biztosítási intézkedés elrendelésé-20 Pp. 386/Q. § (2) bekezdés a) és b) pontja. 24 Pp. 146/B. § és 147/B. §.21 Pp. 386/H. § (1) bekezdés. 25 Pp. 386/S. §.22 Pp. 386/T. §. 26 2016. évi CXXX. törvény 215–220. §.23 2013. évi XXXIV. törvény 1. § (2) bekezdése és (4) bekezdés a) pontja. 27 Pp. 386/J. §.| 20 ELJÁRÁSJOGI SZEMLE /2017   3

nek egyik eseteként szabályozza is, ha ilyen szakvéle- adás-átvételi eljárás lefolytatásának elmulasztásávalményre alapítottan pert indítottak vagy viszontkerese- akarja megakadályozni a követelés esedékességét, atet érvényesítenek a szakvéleményben megállapított jogszabály34 a teljesítés joghatásainak beálltát a tényle-követelés iránt. Mivel az utóbbi jogszabályszöveg nem a ges birtokbavételhez, használatba vételhez köti, ezen-Pp. XXVI/A. Fejezete szerinti különleges eljárásban felül azon joggyakorlatot is a szabályozás szintére eme-való jogérvényesítésként fogalmazza meg a biztosítási li, hogy nem tagadható meg a teljesítés átvétele olyanintézkedés elrendelésének feltételét, hanem a Teljesíté- hiba miatt, amely a rendeltetésszerű használatot nemsigazolási Szakértő Szerv szakvéleményén alapuló kö- akadályozza35.vetelésre utal, így a 400 millió forintot meg nem haladórészben továbbra is biztosítottnak tűnik a másik kon- Az 1997. évi LXXVIII. törvény (Étv.) egyes rendelke-junktív feltétel, a követelés későbbi kielégítése veszé- zései pedig ezeken túl kifejezetten a lánctartozás kiala-lyének valószínűsítése28 esetén ez a jogvédelmi eszköz. kulásának kiküszöbölését célozzák. Eszerint a kivitele- ző az építési tevékenységet csakis akkor vállalhatja, ha Mindemellett az új perrendtartás értelmében az így a vállalni kívánt követelések teljesítéséhez a szükségesbeszerzett szakértői vélemény – a szakértői bizonyítás fedezettel rendelkezik36 – itt a jogszabály kifejezettenkialakított, új rendszere szerint29 – magánszakértői vé- említi a vállalandó kötelezettségek között az igénybeleményként a perben bizonyítékként továbbra is fel- venni kívánt alvállalkozók díjazásának kifizetését is. Ahasználható lesz. Ugyanakkor annak kiegészítésének, szabályozás hiányossága, hogy e rendelkezések általá-illetve a szakértői meghallgatásnak a szabályai a fent nos ellenőrizhetősége és számon kérhetősége elma-írtak szerint tisztázandók. rad37, így az erre vonatkozó részletszabályozás hiányá- ban az alvállalkozók kifizetésére szolgáló összeg füg- Nem csak a fent ismertetett jogszabályok szolgálják getlenítése a megrendelő kifizetésétől ezáltal a gyakor-azonban a lánctartozások és fizetési késedelmek elleni latban még nem biztosított. Ugyanakkor az építtetőiküzdelmet.30 A mindenkori Ptk. 2013. július 1-jétől ha- fedezetkezelésre vonatkozó előírások38 a meghatáro-tályban lévő rendelkezései31 a pénztartozás teljesítése zott értékhatárt elérő kivitelezési tevékenység esetérekapcsán a gazdálkodó szervezetek közti, valamint a ha- fedezetkezelési szerződés megkötését írják elő, és elő-tóság általi szerződéskötés esetén a tisztességtelenség írják a számla és teljesítésigazolás megléte esetén a ki-vélelmét állítják fel a hatvan napnál hosszabb, rendha- vitelező részére történő ellenérték-kiutalási kötele-gyó módon megszabott fizetési határidő esetén, illetve zettséget. A lánctartozás kialakulása megelőzésénekehhez megtámadási jogosultságot biztosítanak (meg- hatékony eszköze lehet a jogszabályi előírás, miszerintjegyzendő, hogy az új Ptk. korábbi, hatályba nem lépett az alvállalkozóval megkötött kivitelezési szerződésbenszabályozása ehhez egyenesen a semmisség jogkövet- vállalt kifizetési határidő nem haladhatja meg azt a fi-kezményét fűzte volna). Kérdéses, hogy a megtámadási zetési határidőt, amelyet a megrendelő az alvállalkozóhatáridőre is figyelemmel hatékonyan tudja-e szolgálni megrendelője felé vállalt, valamint az a rendelkezés,ez a rendelkezés a teljesítő vállalkozók érdekeit – adott miszerint a kivitelező a végszámla kiegyenlítésére csakesetben akár évekkel a szerződéskötés után. Ha a szer- akkor jogosult, ha igazolja a teljesítésében közreműkö-ződés ilyen kikötése érvénytelennek minősül, úgy el- dő alvállalkozók kifizetésének megtörténtét – mégpe-vész a megrendelő számára annak lehetősége, hogy dig függetlenül az ezen kötelezettségei fizetési határ-már a szerződés szövegében biztosítva kikösse magá- idejétől.39 Miután az így vállalt fizetési határidő elevenak a nem fizetés lehetőségét addig az időpontig, amíg nem lehet hosszabb a megrendelővel kötött szerződés-ő nem jut hozzá a járandóságához, avagy egyéb feltétel ben írt határidőnél, így a határidő előtti fizetési kötele-nem teljesül. A törvényes zálogjogra vonatkozó rendel- zettség előírása csakis azon helyzetben szolgálhat to-kezések32 a megrendelő azon ingó vagyontárgyain, vábbi biztosítékul, ha az alvállalkozókkal kötött szer-amelyek a vállalkozási szerződés következtében kerül- ződésben a fenti rendelkezések megszegésével hos�-tek a vállalkozó birtokába, biztosítékot jelentenek a ki szabb fizetési határidő került kikötésre. Végül a kifize-nem fizetett vállalkozó részére. Az átadás-átvétel idő- tés megtörténtét kívánta elősegíteni az Étv. olyan, aztartamát a jogszabály33 harminc napban határozza Országos Építésügyi Nyilvántartás által működtetettmeg, és ugyancsak tisztességtelenség jogkövetkezmé- adatbázis felállításának előírásával, amelybe a marasz-nyét és megtámadási lehetőséget fűz ahhoz, ha a felek taló bíróság az ítélet kihirdetését követően a megren-ettől eltérnek, így próbálván kiküszöbölni, hogy a já- delő nem-fizetéséről marasztalási jelzést küld. Így egy-randóság kiegyenlítése indokolatlanul hosszú át- részt a nyilvánosságra kerülés visszatartó hatása érvé-adás-átvételi eljárások tartása által késedelmet szen- nyesülhet, másrészt szankcióként elrendelhető a kivi-vedjen. Ezen túl arra az estre, ha a megrendelő az át- telezési tevékenység végzésének felfüggesztése, de akár a nyilvántartásból törlés is.40 28 Vht. 185. §. 29 2016. évi CXXX. törvény 300–305. §. 34 Ptk. 6:247. § (4) bekezdés. 30 Barta Judit: A kivitelezési és tervezési szerződések új magánjogi 35 Ptk. 6:247. § (3) bekezdés.szabályozásának társadalmi gazdasági hatásai. A Magyar Tudomány 36 Étv. 39/A. § (5) bekezdés.Napja a Délvidéken. Vajdasági Magyar Tudományos Társaság, Újvidék, 37 Barta (2013) i. m. 195.2013. 193–206. [továbbiakban: Barta (2013)] 38 Étv. 39/B. § (2) bekezdés, 191/2009. (IX. 15.) Korm. rendelet 17–21/A. §. 31 1959. évi IV. törvény (Ptk.) 292/A–B. §, 2013. évi V. törvény 6:130. § 39 Étv. 39/A. § (6) bekezdés.(3) és (4) bekezdés. 40 Étv. 58. § (11)–(13) bekezdések. 32 Ptk. 6:246. §. 33 Ptk. 6:247. § (2) bekezdés./2017   3  |ELJÁRÁSJOGI SZEMLE 21

4. ZÁRSZÓ azon helyzet célszerű rendezését szolgálja, amikor a A fentiek alapján az a következtetés vonható le, hogy megfelelően teljesítő vállalkozótól a kifizetést a teljesí- tése megtörténtének vitatására hivatkozással tagadjáka jövőbeni szabályozásban az igényt érvényesítő nem meg, és így indít keresetet, ugyanakkor nehezíti aélvezheti a kiemelt ügyek soronkívüliségéből eredő jogérvényesítését a nem szerződésszerű teljesítés mi-előnyöket, ugyanakkor az új perrendtartás valamennyi att a vállalkozói díjat visszatartó megrendelő oldalán.peres eljárás gyorsabbá tételét tűzi ki célul. Nem fűz a Ehhez képest az új szabályozás a felek eljárási jogait ki-hatályba lépő jogszabály előzetes végrehajthatóságot a egyensúlyozottan állapítja meg.marasztaló határozathoz, illetve az ideiglenes intézke-dés elrendelésének speciális szabályaiból eredő elő- E cikkben megfogalmazott vélemény nincs tekintet-nyöket sem élvezheti a kérelmező. A jelenlegi különle- tel a peren kívüli eljárási szakra; az elterelés hatásánakges eljárási rend arra alapozva tartalmaz szabályozást, mérlegelése nélkül veszi számba a vonatkozó szabályo-hogy a Teljesítésigazolási Szakértői Szerv véleményével zás rendelkezéseit. Ugyanakkor ez az elterelő hatás el-a perben eldöntendő jog- és ténykérdések bizonyítása érhető bármely, a keresetindítást megelőzően beszer-olyannyira megalapozottnak tekinthető, hogy a felpe- zett szakértői véleményre hivatkozással a jövőben is,res mielőbbi kifizetésének biztosítása az elsődleges az a felek között megegyezési alapként szolgálhat.cél41. Ez azonban feltételezi a szakértői vélemény kellő Amennyiben pedig a peresítés jórészt annak hatásáramegalapozottságát, amelynek a feltételei azonban – a marad el42, hogy a perjogi szabályok a felek által előrefent írtak szerint – nem biztosítottak, továbbá nem szá- tudottan is a kérelmezőnek kedveznek, úgy ez az ered-mol a szakértő vélemény kiegészítésének, esetleges mény más eszközökkel érendő el; a felek megegyezésemegváltoztatásának a szükségességével. A szabályozás ilyen tényezők nyomására az eljárásjogi szabályozás nem kívánt hatásának minősül.41 Barta (2016) i. m. 35. 42 Uo. 37.TÁRSULT PEREK: NYITOTT KÉRDÉSEKÉS JOGGAZDASÁGTANI ELEMZÉSSZALAI ÁKOSegyetemi docens (PPKE JÁK), tudományos munkatárs (MTA TK Jogtudományi Intézet)* A kollektív keresetek általában két cél szolgálnak. hogy a csoportot egységesen lehessen kezelni.) A köz-Egyrészt egyszerűsítik az egyébként párhuzamosan érdekből indított perek, a máshol bemutatott termino-futó hasonló peres ügyek lezárását, másrészt segítik az lógia2 szerint, intézményi kollektív keresetnek számí-igazságszolgáltatáshoz való hozzáférést, hiszen lebon- tanak, vagyis csak felhatalmazott szervezet indíthatja,tanak olyan (nem jogi, hanem gazdasági, szociológiai) abban nemcsak a jogszerűtlenség megállapítása, ha-akadályokat, amelyek miatt bizonyos perek el sem in- nem konkrét jogorvoslat is kérhető, de anyagi jogerő-dulnának. Az ilyen perek lényege, hogy a sok hasonló hatása csak a csoport tagjaira terjed ki. (Ennyibenesetet összevonják, és – szemben a pertársasággal – egyébként eltér a Polgári Törvénykönyv 6:105. ésazokban a különböző érintettek, felperesek „egy han- 6:106. §-ában szereplő közérdekű kereset fogalmától,gon szólnak”1, az ítélet pedig az együtt kezelt csoport amely nemcsak a csoport tagjai, hanem minden érintettminden tagja számára ítélt dolgot jelent. számára ítélt dolgot teremt – igaz, azt csak megállapí- tás érdekében –, pontosabban: a szerződés részévé váló A magyar Pp.-be két ilyen eljárási forma került, „Kol- tisztességtelen általános szerződési feltétel érvényte-lektív igényérvényesítéssel kapcsolatos perek” cím lenségének megállapítása érdekében – lehet indítani.alatt: a közérdekből indított perek és a társult per. Aszerint az ügy véglegesen nem zárul le, a kártérítési(Eközben, természetesen, megmaradt a perek egyesíté- igények külön perek tárgya kell, hogy legyen.) A társultsének lehetősége is, amely azonban nem biztosítja, per ezzel szemben egy egyéni kollektív kereset, amely- nek az indítására elvileg bárki jogosult – természete- * A tanulmány a K-105559. nyilvántartási számú OTKA kutatás kereté- sen, ha a kereset megfelel a törvény elvárásainak.ben készült. A tanulmány korábbi változataihoz fűzött kritikai megjegy-zései miatt a szerző köszönettel tartozik Horváth E. Írisznek. e-mail: sza- A következő oldalakon három fontos kérdéssel [email protected] kozom – három olyan kérdéssel, amelyek meghatároz- 1 Harsági Viktória: Kollektív igényérvényesítés. In: Varga István – 2 Szalai Ákos: Kollektív keresetek a kontinensen – joggazdasági elem-Éless Tamás (szerk.): Szakértői Javaslat az új polgári perrendtartás ko­ zés. Magyar jog, 63., 2016/4. 217–225. (továbbiakban: Szalai [2016])difikációjára. Budapest, HVG-ORAC, 2016. (továbbiakban: Harsági[2016a]) 751.| 22 ELJÁRÁSJOGI SZEMLE /2017   3

zák, hogy a most a polgári perrendtartásba került meg- 1. A TÁRSULT PER JELENTÉSEoldás a gyakorlatban mennyiben lesz alkalmazható, A társult per két legfontosabb hatása az, hogy az ab-milyen akadályokba fog ütközni. Ezek: ban részt vevő felpereseket egységesen kezeli a jog,   (i) a jogi korlátok, egymástól eltérő lépéseket nem tehetnek, illetve az,  (ii) a kollektív cselekvés problémájának feloldása – hogy a per a számukra – de jogilag csak a csoporttagok számára – ítélt dolgot eredményez. Ebben a pontban mindenekelőtt a jogi és a szociológiai lezárás ezt a két hatást, illetve az ezeket megteremtő jogintéz- (res iudicata) kérdése, és ményeket tekintem át. (iii) a képviseleti vagy – a joggazdaságtan terminoló- giája szerint – az ügynökprobléma. 1.1. EGYHANGÚSÁG – KÉPVISELET PROBLÉMA A második és a harmadik kérdést ugyan máshol3 be- Mint a bevezetőben láttuk, a kollektív keresetek lé-mutattam, de érdemes röviden összefoglalni itt a lénye-güket. A kollektív cselekvés problémája a potyázás: egy nyege, hogy azokban a különböző érintettek nem kü-nagyobb csoport érdekében nem mindig éri meg pert lön-külön jelennek meg felperesként, hanem őket egyindítani, hiszen ha a per sikeres, akkor a csoport tagjai egységes csoport tagjainak tekintjük, és nevükben egyattól függetlenül élvezhetik a siker következményeit, kiemelt szereplő, az ún. reprezentatív felperes és a cso-hogy esetleg nem vett rész abban – míg vesztes ügy ese- port – kötelezően alkalmazandó – jogi képviselője jár eltében az viseli a költséget, aki a pert elindítja. [589. §, 590. § (1) bek.]. Az ügynökprobléma pedig abból ered, hogy a repre-zentatív csoporttag lépéseit tekinti a bíróság az összes Korlátlan képviseleti jog. A képviseleti jog nemcsaktag együttes lépésének. Neki azonban lehetnek olyan azt jelenti, hogy a képviselők a tagok helyett egyben te-egyéni érdekei, amelyek eltérnek a csoport többi tagjá- szik meg a nyilatkozatokat, hanem azt is, hogy akkor isnak (a tagok többségének, átlagának) céljaitól. Adott eljárhatnak, ha – az előbb említett ügynökprobléma mi-esetben kifejezetten ellentétesek is lehetnek azokkal. Az att – a reprezentatív csoporttag döntései hátrányosak airodalom alapvetően három fontos eszközt azonosít az csoporttagok (vagy azok egy része) számára. A képvi-ilyen problémák kezelésére: a kivonulást, a tiltakozást és seleti jog a perben gyakorlatilag korlátlan, mivela külső ellenőrzést. A kivonulás lényege, hogy azok a ta-gok, akik felismerik, hogy a reprezentatív tagok, a szer- 1. a reprezentatív csoporttag „nyilatkozatainak, per-vezet, illetve a jogi képviselő döntései sértik az ő érdekei­ beli cselekményeinek érvényességét és hatályos-ket, elhagyhatják a csoportot – vagy eleve nem csatla- ságát” a csoporttagok és a reprezentatív felpereskoznak ahhoz. A tiltakozás esetén nem az a válasz, hogy szerződésben kifelé érvényesen nem korlátozhat-kivonják magukat az ítélet hatálya alól, hanem az, hogy ják [598. § (1) bek.];megpróbálják rábírni a közösség nevében fellépő sze-replőt döntései megváltoztatására. A külső ellenőrzés 2. minden más olyan korlát, amellyel a reprezentatívpedig tipikusan a bíróságot jelenti, amennyiben az ilyen, csoporttagot a képviselettel felruházó ún. társulá-a többieket képviselő személy döntéseit felügyeli, és ha si szerződésben a felek megpróbálnák utóbbi lépé-úgy véli, hogy azokat nem a csoport, hanem a saját egyé- seit a csoporttagok érdekeihez kötni, az adott per-ni érdekei motiválják, akkor azokat figyelmen kívül ben figyelmen kívül marad, hiszen az 586. § (4) be-hagyja; adott esetben kezdeményezi a közösség nevében kezdése értelmében a bíróságnak nem feladata el-fellépő személyének megváltoztatását stb. lenőrizni, hogy a reprezentatív felperes a társult Az írás először a társult per definícióját igyekszik meg- perlési szerződésnek megfelelően jár-e el a perben.adni, azokat az elemeket emeli ki a magyar szabályozás-ból, amelyek megváltoztatása, elhagyása esetén nem be- Vagyis amennyiben a reprezentatív felperes döntésiszélhetnénk kollektív keresetről. Ebben a pontban tár- körét a csoporttagok a vele (és egymással) kötött szer-gyalom a kollektív cselekvés problémára, illetve az ügy- ződésben (például a törvény által megkövetelt társultnökproblémára adott alapvető válaszokat. (Utóbbi ese- perlési szerződésben) ki is kötnének, a bíróság az adotttén annak hiányát.) A második fejezetben azok a jogi fel- perben a korlátozást figyelmen kívül fogja hagyni.tételek szerepelnek, amelyeket teljesíteni kell ahhoz, Amennyiben a reprezentatív csoporttag szembekerül ahogy ilyen per indulhasson. A harmadik fejezet a kollek- csoport (vagy azon belül egy kisebbség) akaratával, ak-tív keresetek kapcsán mindig létfontosságú kérdéssel, a kor vele szemben csak szerződésszegés címén egy má-csoport kialakulásával, az oda való be- és az onnan tör- sodlagos – szerződésszegés miatt indított – perben le-ténő kilépés lehetőségével foglalkozik – már csak azért het eljárni, de az az alapperbeli döntést nem írhatja fe­is, mert ez mind a kollektív cselekvési, mind az ügynök- lül. Akkor sem, ha az alapper a reprezentatív felperes ésprobléma szempontjából kulcsfontosságú. A negyedik az alperes közötti egyezséggel zárult – feltéve, hogy azfejezet pedig a magyar szabályozás sajátos elemével, a perbeli egyezség volt.4perek elindításához megkövetelt társult perlési szerző-déssel, és annak alapvető szabályaival foglalkozik. Egyezségek. Ez utóbbi pont különösen fontos lehet (gyakorlati problémákat okozhat) az egyezések esetén. A bíróság az egyezség tartalmát sem veti össze azzal, 3 Szalai Ákos: Kollektív keresetek joggazdaságtana. Iustum Aequum 4 A peren kívüli egyezség jogi helyzete első látásra meglehetősen bi-Salutare X. 2014/1.163–181. (továbbiakban: Szalai IAS), Szalai Ákos: zonytalan – ezért ez a képviselettel kapcsolatos szabályozás mind a kétKollektív keresetek szabályozási kérdései – joggazdaságtani elemzés. döntéshozót (az alperest és a reprezentatív felperest is) arra ösztönzi,Magyar Jog, 61 2014/12. 706–712. (továbbiakban: Szalai MJ) hogy inkább perbeli egyezséget kössenek./2017   3  |ELJÁRÁSJOGI SZEMLE 23

hogy a felperes csoport milyen feltételekkel tette lehe- bírósági kontroll elérhetetlenné válik a magyar társulttővé a reprezentatív felperesnek az egyezségkötést. perek esetén. E mögött az indoklás értelmében azt a(Ennek meghatározása egyébként a társult perlési célt kell látnunk, hogy így akarta megóvni a jogalkotó aszerződés kötelező pontja, és mint ilyen a bíróság előtt rendszert attól a konfliktustól, amelybe a bíróság ak-ismert.) Az egyezség a reprezentatív felperes egyéb kor kerülne, ha úgy kellene pártatlannak lennie a felpe-döntéseihez képest különösen fontos kérdés: ez az a res és az alperes közötti mérlegelésben, hogy eközben adöntés, amely – természetesen – a legközvetlenebb ha- felperes oldalán fellépő fél egyes döntéseit joga lennetást gyakorolja az ügy kimenetelére, egyben ez az a felülbírálni.döntés, amely kapcsán a legkevésbé ismerheti fel egy-egy csoporttag, ha a képviselő a saját érdekeit a csoport Ugyanakkor a szerződés feltételeinek betartását aérdekei elé helyezte. Tipikus technikái az ilyen csak az per bírósága már nem ellenőrzi, vagyis nem kíséri fi-„ügynök” érdekében álló egyezségekre azok, amikor gyelemmel azt, hogy a reprezentatív felperes betartja-e a szerződést. Ez a feladat idegen lenne a per bíróságá- ‒ az alperes átvállalja a perköltséget, illetve a repre- nak szokásos szerepétől, vitás helyzetekben pedig a zentatív felperes egyéb költségeit (ennek címén fi- társult per kereteit szétfeszítené a felperesek és repre- zet egy viszonylag magas összeget a képviselőnek); zentatív felperes közötti szerződéses jogvita eldöntése. ez ráadásul első ránézésre nagyon kedvező is a cso- Az sem elhanyagolható szempont, hogy a reprezentatív porttagok számára, hiszen, ha nincs ilyen címen felperes pervitele helyessége feletti őrködés az alperes- külön összeg az egyezségben, akkor az ilyen költsé- ben a bíróság elfogultságának látszatát is kelthetné, il- get a tagoknak maguknak kellene összeadni; letve a bíróságot esetleg arra kényszerítené, hogy a per érdemét illetően álláspontját idő előtt feltárja. A per bí- ‒ a jogi képviselő vállalja, hogy a csoporton kívüli rósága ezért nem gyakorolhat kontrollt a reprezentatív érintettek ügyében is fel fog lépni az alperessel felperes pervitele felett, sem a társult perlési szerződés szemben; betartatása céljából, sem célszerűségi vagy egyéb szak- mai szempontból.6 ‒ nem pénzbeli kompenzációban állapodnak meg – például az alperes kuponokat ad a felpereseknek, Külföldi példák. Az egyhangúságból fakadó ügynök- amelyek értékét nehéz felbecsülni; konfliktusok bírósági kezelése nem lehetetlen – talá- lunk is erre példát más országokban. Az Egyesült Álla- ‒ vagy egyszerűen „baráti megegyezést” köt, amely- mokban például ismerünk olyan ügyeket, amelyekben a ben alacsony összegben állapodnak meg – a repre- bíróság megtagadta a csoport képviselőjétől (a magyar zentatív csoporttag ezzel csökkentheti a saját erő- terminológia szerint a reprezentatív felperestől) azt a feszítését (nem harcol a magasabb összegért), és jogot, hogy utasíthassa a jogi képviselőt. Olyan ítéletet egyben biztosíthatja a maga sikerét (hiszen általá- is ismerünk, amely szerint, mivel a jogi képviselő nem a ban már maga az igény elfogadása, és egy kisebb „reprezentatív felperes”, hanem a csoport egészének összegű kifizetés is az ő sikerének tűnik).5 képviseletében jár el, éppen ezért utóbbi utasítási, fel- mondási joga roppant korlátozott. Gyakorlatilag bírói A képviseleti probléma tárgyalásakor nem feledkez- ellenjegyzéshez kötött.7hetünk el arról, hogy a magyar jogrendszer a képviseletproblémájától csak a bíróságokat kívánja megóvni. Sőt míg a magyar rendszerben a perbeli egyezségeketAmint a per véget ér, amikor a döntés értelmében pél- nem vizsgálhatja a bíróság, az egyezségek felülvizs­dául kártérítés-fizetésre kellene sort keríteni, akkor a gálata, „engedélyezése” sok más jogrendszerben kife­felperesek már nem közösen lépnek fel, az alperes nem jezetten kötelessége is a bíróságnak. A legismertebbegységes csoportként számolhat velük, hanem egyesé- ilyen megoldás a holland WCAM-rendszer8, amelybenvel kell a kifizetéseket teljesíteni – nincs lehetőség arra, pert nem is lehet indítani, hanem kifejezetten csak márhogy közös számlára fizessen, amelyről (más országok- megkötött egyezségek bírósági jóváhagyását lehet csakban szokásos módon) a képviselő, reprezentatív felpe- kérni. De például az Európai Bizottság 2013/396/EUres osztaná szét a pénzt. Ennek az 590. § (2) bekezdésé- számú az uniós jog által biztosított jogok megsértése te­ben szereplő szabálynak az okaként az Indoklás a „vis�- kintetében a jogsértés megszüntetésére és kártérítésreszaélési lehetőségek” csökkentésével érvel. Ez ugyanis irányuló tagállami kollektív jogorvoslati mechanizmusok– adott esetben – valóban az ügynökprobléma egyik közös elveiről szóló ajánlása (továbbiakban EU Ajánlás)megjelenési formáját hozhatja magával. 28. pontja is a bíróságok feladatává teszi a megállapo- dások tartalmi vizsgálatát. Indokok az ellenőrzés hiánya mellett. Ezen szabályo-zás értelmében a magyar jogban gyakorlatilag sui gene­ Vagyis más – a magyarhoz hasonló, európai, konti-ris és nem a felek akaratából jön létre a képviseleti jog nentális jogcsaládhoz tartozó – jogrendszerek is felis-– hasonlóan ahhoz, ahogyan a társasági jogban sem a merik, hogy a csoporttagok védelme az ilyen perekbentársaság alapítói döntenek arról, hogy milyen döntési akkor is elengedhetetlen, ha első ránézésre a bíróságjogokat adnak át a társasági vezető tisztségviselőinek, semlegességét veszélyezteti.hanem azt a törvény definiálja. A társasági jogbanazonban speciális eljárásokon keresztül a képviseleti 6 Indoklás az 586. §-hozjog kifelé is érvényes módon korlátozható, itt azonban 7 A joggyakorlatot bemutatja: John C. Coffee Jr.: Class Action Accoun-erre nincs lehetőség. Ezzel a jogpolitikai döntéssel az tability: Reconciling Exit, Voice, and Loyalty in Representative Litiga-ügynökprobléma egyik legfontosabb kezelési módja a tion. Columbia Law Review 100, (2000) 406–416. 8 Lásd Szalai (2016) i. m. 223. 5 Szalai IAS i. m. 179.| 24 ELJÁRÁSJOGI SZEMLE /2017   3

1.2. RES IUDICATA – KOLLEKTÍV CSELEKVÉSI heti a „várjuk ki, hogy mit hoz az ítélet, ne vállaljuk a PROBLÉMA perköltséget, a kockázatot” stratégiát. A társult perekben hozott ítéletek anyagi jogerőha- Perköltségek. A res iudicata hatás ilyen jogi korlátozá-tással csak azokra nézve rendelkeznek, akik a csoport sa ösztönzi a perindítást, csökkenti az igazságszolgál-tagjai: vagy már a keresetindításkor azok voltak, vagy a tatáshoz való hozzáférés akadályait. De az ilyen korlá-csoporttagság változtatására rendelkezésre álló időn tok ereje erősen függ a perköltségek finanszírozásától.belül (és a meghatározott eljárásokon keresztül) abba És erről a Pp. nem rendelkezik. Pontosabban csak an�-beléptek, és az ún. összekapcsolást, vagyis azt, hogy a nyit mond ki, hogy alapesetben a reprezentatív felpe-csoporthoz tartoznak, bizonyítani tudják [591. § (3) rest kell kötelezni, illetve jogosítani [590. § (3) bek.]. Ezbek.]. Nincs anyagi jogerőhatás a csoporton túl. Sőt nyi- azonban nyilvánvalóan csak a kiinduló helyzet: alig va-tott csoport sincs; vagyis olyan, amelyben csak a cso- laki fogja felvállalni a perindítást, ha ezt a kockázatotporttagság feltételeit rögzítenék, és az ítélethez a ké- neki kell viselnie. Az esetek többségében a reprezenta-sőbbiekben mások is „csatlakozhatnának”. (Ilyen meg- tív felperes meg fogja osztani a kockázatot másokkal. Aoldás lenne az, ha egy tömeges károkozás károsultjai- legnyilvánvalóbb megoldás, hogy a képviselt csoport-nak az ítélet – például egy képlet alapján – meghatáro- tagokkal osztja azt meg – például a társulási perhezzott kompenzációt írna elő; és ezt azok is kérhetnék, egyébként is kötelező szerződésben. De elképzelhető azakiknek a kára a per időpontjában még nem is létezett, is, hogy (különösen nagyobb ügyek esetében) kialakul-vagy nem volt bizonyítható.)9 nak piaci finanszírozási formák is, amikor a csoportta- gokat nem terheli perköltség – közvetlenül legalábbis. Klubjószág-teremtés: a perindítást ösztönző hatás. A megoldás lényege, hogy fellép egy olyan finanszírozó,Mint máshol megmutattam10, ez a magyar jogban meg- amely pervesztés esetére átvállalja a perköltséget –jelenő zárt jelleg az, amit a közgazdaságtan klubjó- cserébe természetesen azért, hogy pernyerés esetén azszág-jellegnek nevez. Ez segíti elő elsősorban a perek egyébként viselendő várható költségeket meghaladóindítását, lévén kizárja, hogy a perben, a csoportban összegre lesz jogosult.12 (Ezen mechanizmusok elérhe-szerepet nem vállaló, a per érdekében áldozatot nem tetlensége, kockázatos volta még inkább ösztönzi a rep-vállaló, „potyázó” érintettek részesülhessenek az ítélet rezentatív felperest arra, hogy a pert egyezséggel zár-előnyeiből. Amennyiben a csoporton kívül maradók ké- ják le, ne várják meg az ítéletet – különösen olyansőbb pert indítanak az alperes ellen, akkor abban nem egyezséggel, amelyben az alperes vállalja az ő költségeihivatkozhatnak arra, hogy az ügyük már eldöntetett. megtérítését.) A társult perek elterjedését minden or- szágban – így természetesen várhatóan hazánkban is – Nem jogi res iudicata hatás. Látni kell azonban, hogy a nagyban befolyásolja az ilyen kockázatmegosztási, fi-csoport lezárásával a perrendtartás csak jogi értelem- nanszírozási formák megjelenése. (Érdemes kiemelni,ben zárja ki azt, hogy a csoporton kívüliek – hozzájáru- hogy míg a Pp. a kérdést nem rendezi, addig például azlás nélkül – részesülhessenek a per előnyeiből. Ugyan- EU Ajánlás 15–16. bekezdése foglalkozik a megenged-akkor ettől még kialakulhatnak a „szociológiai res iudi- hető perköltség-finanszírozási formák kérdésével.)cata”11 mechanizmusai. Ilyen lehet az, ha a bíróságok akövetkező perekben nehezen térnek el az előző dönté- 2. A TÁRSULT PEREK FELTÉTELEIsektől – még ha jogilag nem is kötöttek hozzá. Erősíthe- Annak természetesen, hogy valami kollektív kereset-ti ezt az, ha az eredeti csoportban részt nem vevő érin-tettek például ugyanazt a jogi képviselőt bízzák meg – ő ként kerüljön bíróságra, megvannak a jogi feltételei.értelemszerűen hasonló perstratégiát fog követni, sőt Ebben a pontban ezeket tekintem át. Ilyen feltétel a té-az előző ítéletet ismerve, kifejezetten arra hivatkozva mák köre, az igények homogenitása, a csoport létszá-fog fellépni. (Az előbb látott gyakori egyezségbeli kikö- ma, a képviselet megfelelő formája. Mielőtt azonbantés, vagyis, hogy az adott jogi képviselő megpróbálja a hozzáfognánk, érdemes azonban átgondolni, hogycsoporton kívülieket is megszervezni, épp ezt szolgál- amennyiben a jog nem teszi lehetővé valamely ügy tár-ja – és az alperes általában nem véletlenül támogatja a sult (vagy közérdekből indított) perként induljon el, ak-képviselőt ebben.) kor milyen megoldásokkal érhetik el a csoporttagok a fenti két fontos hatást, vagyis az egyhangúságot és a Másik oldalról ezen okok (és a perköltségek elkerülé- zárt klubjószág jelleget (res iudicata hatást). Ilyenkorse, vagy az ítélet – szemében – kedvező volta) miatt az marad az engedményezés.alperes is várhatóan sokszor hajlik majd arra, hogy acsoporton kívüli tagok számára is „érvényesnek tekint- 2.1. ALTERNATÍV TECHNIKA: ENGEDMÉNYEZÉSse” a döntést: az újonnan fellépő érintettek számára Amikor a feltételek nem teljesülnek, és szeretnénekeleve az ítéletnek megfelelő egyezséget ajánljon. Ezek anem jogi res iudicata hatást teremtő gyakorlati mecha- egységesen fellépni, egy hangon szólni, akkor megtehe-nizmusok viszont erősíthetik a potenciális csoportta- tik, hogy a csoport tagjainak igényeit a „reprezentatívgok, az érintettek között potyázási hajlamot, ösztönöz- 12 Ilyen finanszírozási formákról lásd Szalai MJ i. m. 710. 9 A kollektív keresete irodalmában ez a probléma, mint a későbbi káro-sultak kezelésének kérdése jelenik meg. Ez merült fel például a Ortiz v.Fibreboard Corp (119 S. Ct. 2295 [1999]) ügyben. Lásd Szalai IAS i. m. 179. 10 Szalai IAS i. m. 167–171. 11 Szalai IAS i. m. 168./2017   3  |ELJÁRÁSJOGI SZEMLE 25

csoporttagra” engedményezik, és azokért ő perel. a kereseteket jórészt nem fogyasztói szerződésVagyis ekkor is el lehet érni a kvázi-kollektív keresetek megszegésére, hanem termékfelelősségre hivat-előnyeit. Ennek azonban a tranzakciós költségei – az kozna,engedményezés tető alá hozása stb. – lényegesen maga- ‒ hátrányos megkülönböztetés miatti perek, ha azoksabbak, mint a törvénybe foglalt két kollektív kereset nem sértenek munkaszerződést – például egy okta-költségei. Vagyis bár elméletileg ezekben az esetekben tási program, egy intézmény (iskola, egészségügyiis indulhatnak kollektív perek, de a magasabb költsé- intézmény stb.) felvételi politikája ellen indulnának,gek miatt szinte biztos lesznek olyanok, akik ezzel az ‒ a befektetési csalások, értékpapírcsalások ellenialternatívával nem élnek – vagyis maradnak az egyéni perek,kereseteknél; esetleg azok problémái miatt a perek el is ‒ a társasági jogi keretek között induló kisebbségvé-maradnak. delmi esetek,2.2. TÉMÁK ‒ azon versenyjogi esetek (például kartelljogi ese- tek), amit nem fogyasztókkal kötött (fogyasztói), A magyar törvény egyik fontos ismérve az, hogy a pe- hanem más vállalkozásokkal kötött szerződéseketrek lehetséges tárgyát viszonylag szűk körben határoz- érintenek.za meg. A 583. § (2) bekezdése szerint társult per csak Implicit kizárás. Érdemes kiemelni, hogy az ügykörhárom témában indítható: (i) fogyasztói szerződésből korlátozására sok országban implicit megoldásokat (is)eredő követelés érvényesítése céljából, (ii) munkaügyi alkalmaznak – ezek azonban a magyar gyakorlatbanperben, vagy (iii) előre nem látható környezetterhelés hiányoznak. Az ilyen implicit korlátok általában abbóláltal közvetlenül okozott egészségkárosodás, vagy va- származnak, hogy a jogrendszer nem teszi lehetővégyoni kárigények esetén. Ez az esetkör átfedésben van – vagy nagyon megnehezíti – az ügyek végső lezárását:a közérdekű perek témáival.13 Épp ezért a törvény az kollektív keresetek során csak a felelősség megállapítá-578. § (3)–(4) bekezdésében rendezi, hogy a közérdekű sáig lehet eljutni, a kártérítési igényeket külön perek-kereset nem felsőbbrendű – már csak azért sem lehet, ben, vagy megállapodásokban – már a felelősség isme-hiszen annak hatálya alól is ki lehet lépni. A közérdekű retében – kell kezelni. Ilyen megoldást találunk Fran-perben hozott ítéletéről a reprezentatív felperes ugyan- ciaországban, vagy Olaszországban.15 De Gerhard Wag-úgy nyilatkozhat, mint bármelyik más – társult perben ner értelmezése szerint az angol representative actionfelperesi csoport tagjaiként – részt nem vevő érintett. rendszerében sem lehetséges (gyakorlatilag) a kártérí-Ezt a nyilatkozatot a reprezentatív felperes a társult tési ügyek kezelése.16 A magyar rendszer azonban aperben teszi meg – vagyis az összes csoporttagra érvé- végső lezárás igényével született.nyes. A reprezentatív felperes kérheti (de például az al-peres már nem) azt is, hogy a társult pert a közérdekű 2.3. HOMOGENITÁSper jogerős befejezéséig függesszék fel. Természetesen, minden jogrendszerben fontos felté- Kimaradó esetkör. Bár más országokban is ismerünk tele az ilyen perek elindításának az, hogy a csoportta-arra példákat, hogy az egyéni kollektív keresetek ügy- gok igénye valóban kollektív, „azonos” legyen. Különbö-körét explicit formában korlátozza a jogrendszer14, és ző jogrendszerek különböző tesztek alapján, többéezzel az adott jogrendszerben meglevő alternatívák vagy kevésbé a bíróság diszkrecionális döntésére bíz-(mint láttuk a magyarban ilyen az engedményezés) felé zák ennek megítélését.tereli a potenciális felpereseket, de a magyar korláto-zás mindenképpen túl szigorúnak (bár nem szokatlan- Az 585. § (1) bekezdés [különösen annak c)–f) pontja]nak) tűnik. Több olyan híres „társult per” is sorolható, szerint a magyar jog akkor tekint egy csoportot homo-amely a magyar jog szerint nem indulhatna el. Például génnek, ha három feltétel teljesül: (i) a csoport tagjai-nem indulhatnának el a magyar jog szerint: nak olyan jogát érinti, amely tartalmában azonos vala- mennyi felperes vonatkozásában (reprezentatív jog), ‒ az azbesztperek (az építőiparban használt azbeszt (ii) az azt megalapozó tények azonosak (reprezentatív miatti a lakók későbbi egészségkárosodása miatt), tények) [585. § (1) bek. d) pont] és (iii) a célszerű az a dohánygyárak, gyógyszergyárak elleni (gyógy- esetet társult perként lefolytatni. Utóbbi, a célszerűség szerek káros hatásai – esetleg nem is a közvetlen alatt az 585. § 1. bekezdés f) pontja alapján azt érthet- fogyasztók, hanem a leszármazottaikra gyakorolt jük, hogy a reprezentatív jog, a reprezentatív tények és káros hatások miatt indított) perek, mert ezekben az – előző pontban látott – összekapcsolás kérdésében való döntés idő-, illetve munkaigénye nem „olyan jelen- 13 A közérdekből indított pereknél ilyen tételes lista nincs, ott az 571. § tős […], melyre tekintettel a társult per hatékonyságimás törvényekre bízza, hogy mely esetekben hatalmaznak fel valamilyen előnyei feltehetően elenyésznének”.szervezetet ilyen kereset indításával. A magyar jog tehát mind az első két pont kapcsán, 14 Ilyen például az olasz fogyasztóvédelmi rendszer. Erről lásd: Elisa- mind a célszerűség kérdésében a bírósági gyakorlattólbetta Silvestri: Class Actions in Italy: Great Expectations, Big Disap- várja a pontos definíció, teszt kidolgozását. Egyértelműpointment. In: Viktória Harsági – C. H. Van Rhee (eds.): Multi-Party Red­ress Mechanisms in Europe: Squeaking Mice? Cambridge–Antwerp–Port- 15 Szalai [2016] i. m. 221., 223.land: Intersentia, 2014., Eleonora Rajneri – Cristina Poncibò: Italy 16 Gerhard Wagner: Collective Redress – Categories of Loss and Legis-(Country report – British Institute of International and Comparative lative Options. Law Quarterly Review, 127 (2011) 73–74.Law http://www.collectiveredress.org/collective-redress/)| 26 ELJÁRÁSJOGI SZEMLE /2017   3

ez a célszerűségnél: a gyakorlat dönt majd arról, hogy ha ezeket a pereket valamiképpen „centralizálja” a jog-mikor „jelentős” az idő- és munkaigény. A reprezentatív szabály: egy adott bírósághoz (vagy legalább olyan bí-jogok és tények azonosságánál pedig maga az Indoklás rósági szinthez) telepíti, ahol ez az ellenállás várhatóanis jelzi, hogy a fogalmat a gyakorlatban pontosítani kell kisebb lesz, ahol az ilyen perekkel kapcsolatos szakér-majd – szét kell majd választani az ügy központi és nem telem koncentrálható.20 (Tegyük hozzá: ha ez megtör-központi, a fontosabb és az apróbb kérdéseit. ténik, vagy megtörtént volna, akkor sok olyan elemet, mindenekelőtt a bíróság ellenőrzési funkcióját is a Ez viszont nem zárja ki, hogy a per központi kérdése rendszerben lehetett volna hagyni, amely most – talánszempontjából nem létfontosságú kérdésekben az azo- – épp azért került ki, hogy a bíróságok idegenkedésétnosság ne legyen teljes, másképpen, a társult per felpe- csökkentse ezen új performától.)reseinek igénye tekintetében apróbb, az ügy lényegétnem érintő kivételek, mint pl. összegszerű eltérések a Homogenitásvizsgálat és a végleges lezárás közöttimarasztalásban, fennmaradhatnak.17 kapcsolat. A magyar joggyakorlatban a homogenitás feltétele, más jogrendszerekhez képest, várhatóan szi- A bíróság diszkrecionális jogköre: standardok és tételes gorúbb lesz. Ez egyenesen következik abból, hogy a ma-szabályok. A magyar jogrendszerben tehát ezen fogal- gyar társult perek a végleges lezárást tűzik ki célul,mak („azonosság”, „célszerűség”) pontos jelentését a nem egyszerűen csak megállapítással záródó perek.21joggyakorlat fogja kialakítani. Joggazdaságtani érte- Mit értsünk ilyen szigorú homogenitásteszten? Jól is-lemben ez ún. standard jellegű – és nem tételes – szabá- mert példa erre a nemzetközi irodalomban22 például,lyozás. Ez más országokban is így van: a homogenitás- hogy a dohánygyárak elleni kártérítési perben egysé-vizsgálat során mindig jelentős mozgásteret, diszkre­ ges csoportnak lehet-e tekinteni az aktív és a passzívcionális döntési kört hagynak a bíróságoknak.18 Azért dohányosokat. Egy megállapító perben – ahol például aalakul ez így, mert a kérdés szinte állatorvosi lóként dohányzás káros egészségügyi hatásainak (az okozatimutatja mindazokat a jegyeket, amikor érdemes (haté- összefüggésnek) a megállapítása a tét, ott vélhetőenkony) standardokkal és nem tételes szabályokkal ren- nyugodtan lehetnének egy csoport. Ha már a konkrétdezni egy kérést.19 kártérítési összeg is kérdés, akkor több érv szól amel- lett, hogy nem. Mivel a magyar rendszer az utóbbit vár- A standardok ugyan bizonytalanságot okoznak – ke- ja el a társult perektől, így vélhetően nehezebb lesz bi-vésbé megismerhetőek, az egyes bíróságok gyakorlatai zonyítani a reprezentatív jog és a reprezentatív tényekközött könnyen kialakulhatnak eltérések –, de ezek te- „azonosságát”.remtenek alkalmat arra, hogy olyan szempontokat isesetileg mérlegeljen a bíróság, amelyeket egy általános Homogenitásvizsgálat és bírósági konfliktuskezelés kö­szabályban megfogalmazni csak nagyon nehezen lehet- zötti összefüggés. Az „egységesség”, „egyhangúság” kap-ne. Természetesen, idővel a jogbizonytalanság a stan- csán az előző fejezetben látott dilemma, vagyis, hogy adardok esetén is csökkenhet: kialakulnak kazuisztikus bíróság foglalkozik-e (milyen esetekben) a reprezentatívmegoldások, vagy éppen adott esetben viszonylag pon- felperes és a csoporttagok közötti konfliktussal, szoro-tosan előre jelezhető kimenetelt adó tesztek. Bármi- san összefügg azzal, hogy a homogenitásnak mennyirelyen jól előre is jelezhetőek, pontosak is ezek a tesztek, szigorú a tesztje. A szigorúbb homogenitásvizsgálatmivel nem tételes szabályokban, törvényekben szere- ugyanis (implicit módon) az ilyen csoporton belülipelnek, így lényegesen rugalmasabbak, könnyebben konfliktusok esélyét csökkenti. A nemzetközi összeha-változtathatóak, amennyiben az élet azt megköveteli. sonlítások alapján megfogalmazható a (durva) összefüg-(Ilyen változás oka lehet például az, ha a technológia, a gés23: ha egy jogrendszerben szigorúbbak a homogeni-bizonyítási lehetőségek változása miatt változik az, tásvizsgálat kritériumai, nehezebb egy ügyet kollektívhogy mekkora költséggel jár a társult per és az alterna- keresetként elindítani, ott kisebb a belső konfliktus esé-tív megoldások működtetése, vagyis az, hogy mikor lye. Ahol a bíróságok felvállalják ezen konfliktusok keze-„célszerű” ezt a performát előnyben részesíteni.) lését, ott általában könnyebben engedélyezik a perindí- tást – és könnyebb kézzel hagyják a későbbi konfliktu- Ugyanakkor, mivel a standardokkal a döntés egyér-telműen a bíróságok kezébe csúszik, így ezzel egy olyan 20 Ez szerepelt a Szakértői Javaslatban. Harsági Viktória: Társult per-elem, olyan veszély is beépül a rendszerbe, mely miatt lés. In: Varga István – Éless Tamás (szerk.): Szakértői Javaslat az új pol­éppen az optimális alá csökkenthet az ilyen perek szá- gári perrendtartás kodifikációjára. Budapest, HVG-ORAC, 2016. (további-ma. Lehet ugyanis, hogy a társult perek menedzselésé- akban: Harsági [2016b]) 768.ben kevesebb ismerettel rendelkező bíróságok igen szi-gorú feltételekhez kötik majd azt, hogy adott esetet az 21 Amikre a közérdekű pereknél maga a törvény is lehetőséget ad: ott aazonosság és a célszerűség alapján is megfelelőnek mi- 574. § (3) bekezdése szerint lehetőség van nem teljes lezárást adó, hanemnősítsenek. Ezért lehet, hogy nem lett volna hátrányos, csak (például egy szerződési passzus tisztességtelenségét, vagy egy káro- kozó magatartás felróhatóságát) megállapító döntéssel záródó perre, azt 17 Indoklás az 590. §-hoz. kimondó ítéletre. A konkrét érintettek, sértettek jogorvoslatáról egyéni 18 Például az Egyesült Államokban az 1990-es, 2000-es években fontos perekben születne döntés – már a megállapító ítéletből kiindulva.fordulatként értelmezik, hogy a bíróságok a korábbinál tartózkodób-bakká váltak: a közös kérdés kifejezést elkezdték szűkebben értelmezni. 22 Az egyik leggyakrabban hivatkozott eset a Castano v. American To-(Lásd Szalai MJ i. m. 711.) bacco Co. (84 F.3d 734, 743 [5th Cir. 1996]) ügy, amelyben a bíróság ki- 19 Louis Kaplow: Rules versus Standards: An Economic Analysis. Duke mondta, hogy a dohánygyártók elleni perben a láncdohányosok és az al-Law Journal 42 (1992) 557–629., Barbara Luppi – Francesco Parisi: Rules kalmi dohányosok igénye nem azonos. Lásd például: Guido Calabresi:versus Standards. In: Francesco Parisi (ed.): Production Of Legal Rules. Class actions in the U.S. experience: the legal perspective. In. J. G. Back-Cheltenham: Edward Elgar, 2011. 43–53. haus – A. Cassone – G. B. Ramello (eds.): The Law and Economics of Class Actions in Europe. Cheltham: Edward Elgar, 2012, 19. 23 Szalai [2016] i. m. alapján./2017   3  |ELJÁRÁSJOGI SZEMLE 27

sok kezelését a bírságokra. Ha egy rendszerből – mint a útján kvázi társultper induljon. Ha – például a létszám-magyar – hiányzik ez a bírósági konfliktuskezelés (vagy korláttal – a kisebb csoportokat elzárjuk a társult per-csak gyenge), ott a konfliktusok kezelésére elsősorban a től, akkor e felé és a pertársaságként indított perek felékemény homogenitásvizsgálat marad. tereljük őket. (Sőt bizonyos esetekben kötelező is lesz úgy fellépniük.) Márpedig az engedményezés lényege-2.4. CSOPORTNAGYSÁG sen nagyobb terhet ró a csoporttagokra (akadályozhat- ja az igazságszolgáltatáshoz való hozzáférést), a per- Az 583. § (1) bekezdése értelmében társult per csak társaság pedig emellett lényegesen nagyobb terhet ró aakkor indítható, ha legalább tízfős (homogén) a csoport. bíróságokra is – hiszen ott az egyes felperesek önállóanA szabályozás egyértelműnek tűnik, bár gyakorlati járnak el, nem kezelhetőek egységesen.problémaként merülhet fel, hogy mi történik akkor, ha acsoport létszáma a per során csökken ezen létszám alá. 2.5. EGYÉB FELTÉTELEK: KÉPVISELŐ SZEMÉLYE A per akkor indítható el, (i) ha van egy meghatározott Joggazdaságtani szempontból azonban érdekes prob-lémát vet fel: miért szükséges ez a korlát? Nem minden csoporttag (reprezentatív felperes), aki a csoportotjogrendszer ismeri ugyanis. (Az amerikai class action egyedül eljárva képviseli, (ii) ha megnevezik a helyette-vagy az olasz kollektív keresetek esetében sincs ilyen sét is, aki a reprezentatív felperes halála, jogutódlásakorlát.) Két érvet lehet ugyanis mellette felhozni, de a ma- vagy jogutód nélküli megszűnése esetén azonnal a he-gyar esetben mindkettő erősen vitathatónak tűnik. Az lyébe lép [584. § (1) bek. b) pont], és (iii) ha van jogiegyik az, hogy ezzel akarjuk megóvni a jogrendszert az képviselő [582. § (2) bek.].ilyen társult perek elszaporodásától és az ezekből fakadóproblémákból. A másik érv általában az, hogy a csoport- A perköltségek csökkentése: az egyhangúság biztosítá­szervezési kötelezettség biztosítja azt, hogy az eljáró sa. A reprezentatív felperes megnevezése első látásraképviselők valóban az érintettek érdekét képviseljék – a nyilvánvalóan a perköltségek csökkentését szolgálja: acsoport létszáma implicit módon bizonyítja, hogy való- bíróság tudhatja, hogy ki az, aki a csoport nevében el-ban áll a reprezentatív felperes mögött egy valós csoport. jár. A helyettes pedig az ügy zökkenőmentes (minél könnyebb) folytatását szolgálja a reprezentatív felpe- Joggazdaságtani (ir)racionalitás: perköltségek csök­ res kiesése esetén.kentése? A perek elszaporodása, az ezzel járó konfliktu-sok és költségek kezelhetetlenül nagyra növése első- Az ügynökprobléma csökkentése: jogi képviselet. Mint azsorban azokban az országokban fontos, ahol a bíróság előző fejezetben láttuk, a képviselő és a képviselt közöttijelentős szerepet játszik a csoporton belüli, illetve az konfliktus vizsgálatától, kezelésétől a magyar rendszerügynökproblémából fakadó konfliktusok kezelésében. elzárja a bíróságot. A kötelező jogi képviselet szolgálhat-A nem homogén igények menedzselése ugyanis való- ja ezt a célt is (természetesen a bírósági munka egysze-ban jelentős problémát jelenthet. A magyar jogrendszer rűsítése mellett): a jogi képviselő fölötti kamarai kont-viszont ezt a feladatot nem terheli az eljáró bíróságok- roll miatt a csoport érdekeivel ellentétes magánérdekűra. Éppen ezért a társult perek sem jelentenek annyival döntései kockázatosabbak. Van ugyanis még egy szerve-több problémát, mint ezen „konfliktusmenedzselést” is zet, amely felléphet vele szemben, amennyiben a helyze-elváró országokban. A bíróságokat sem kell a perek tével visszaél.25 Ez egyben a reprezentatív csoporttagilyen korlátozásával megvédeni tőlük. döntései fölötti kontrollt is jelent – hiszen a jogi képvi- selőnek a csoport és nem csak a reprezentatív csoport- Joggazdaságtani (ir)racionalitás: ügynökprobléma kor­ tag érdekében kell majd eljárnia.látozása? Ha van egy jól megragadható, megszervezettcsoport a reprezentatív felperes, az „ügynök” mögött, 3. BELÉPÉS, KILÉPÉSakkor nagyobb az esély arra, hogy ez a csoport valami- Mint a bevezetőben említettem, az ügynökproblémaképpen ellenőrizni is fogja annak lépéseit. Ugyanakkorez az „ellenőrzés érv” csak akkor igazán fontos, ha egy egyik legegyszerűbb kezelési módja, ha lehetővé tes�-ítélet nemcsak az adott csoport számára zárja le az szük azon érintettek számára a csoport elhagyását,ügyet, hanem miden érintett számára res iudicatát akik elégedetlenek azokkal a lépésekkel, amelyeket azeredményez. Nem véletlenül ilyen szabályokat más or- érdekükben eljárók tesznek, illetve azzal az eredmén�-szágokban tipikusan olyan esetekben látunk, amikor – nyel, amelyet ennek révén elérnek. A ki- és belépés le-hasonlóan a Ptk.-ban szereplő közérdekű keresetek fo- hetővé teszi, hogy eldönthessék, vonatkozzon-e rájukgalmához – különböző szervezetek törvényi felhatal- az ítélet (vagy az egyezség).mazást kapnak arra, hogy például megállapítási kerese-teket indítsanak, amelyek az ügyet minden érintett szá- Az 587. § (1) bekezdés roppant szigorú feltételekhezmára eldöntik.24 A társult per azonban nem ilyen: a ha- köti azt, hogy a csoport kezdeti összetétele módosul-tása csak a csoporttagokra terjed ki. hat-e. Egyrészt határidőt szab ehhez: a perfelvételi sza- kasz végéig meg kell ezt tenni. Másrészt ezen határidőn Joggazdaságtani (ir)racionalitás: bonyolultabb megol­ belül is csak akkor kerülhet erre sor, ha a bíróság meg­dás felé terel. Láttuk az első alfejezetben: a társult perakadályozása nem zárja ki azt, hogy engedményezés 24 Szalai [2016] i. m. 219–221. alapján. 25 Indoklás az 586. §-hoz.| 28 ELJÁRÁSJOGI SZEMLE /2017   3

ítélése szerint „a belépések, illetve a kilépések követ- tettem: a gyakorlatban könnyen lehet, hogy a bíróságikeztében nem áll be olyan változás a társult per enge- döntés egyezségi alapot jelent majd azok számára is,délyezéséről való döntésre hatással bíró körülmények- akik nem tagjai a csoportnak. A perköltségeket elkerü-ben, mely a korábbi perfelvételi cselekmények megis- lendő, az alperes tehet nekik ennek megfelelő egyezségimétlését vagy tartalmuk jelentős módosítását tenné ajánlatot, a csoport ügyvédje (megfelelő érdekeltségszükségessé”. Harmadrészt, az ilyen ki- és belépéseket esetén) próbálhatja őket egy ilyen „második hullámba”,be is kell jelenteni a bíróságon, amelynek további eljá- „egyezségi körbe” bevonni stb.rási korlátai vannak: a reprezentatív felperesnek egyalkalommal, összesítetten kell kérnie azt. Ha ilyen mechanizmusok a gyakorlatban valóban megjelennek majd, akkor annak épp az lesz a következ- A szűk határidő problémái. A meglehetősen korai záró ménye, hogy a bíróság kevésbé ismeri majd a döntéseihatáridő gyakorlatilag azt jelenti, hogy a csoporttagok- következményeit. Ugyanis, ha az ilyen tagok a per soránnak éppen arra nem lesz joguk, hogy a ki- és belépéssel hivatalosan is csatlakozhatnának a csoporthoz, akkor ajutalmazzák, illetve büntessék a csoportképviselőt. bíróság a döntésekor ezt az információt is figyelembeÉpp akkor nem fognak már tudni így reagálni, amikor vehetné. A szabályozás azonban ezt az információt,kiderül, hogy a képviselők lépései ellentétesek az ő ér- vagyis, hogy kikre terjed majd ki a gyakorlatban a dön-dekeikkel. A perfelvételi szakaszban ez még nem (vagy tés hatása, elérhetetlenné teszi.csak lényegesen kisebb eséllyel) fog kiderülni. 4. TÁRSULT PERLÉSI SZERZŐDÉS A kilépési lehetőség kizárása. Mivel csak viszonylag je- Társult per csak akkor indítható, ha a csoport tagjailentős költséggel módosítható a csoporttagok köre, így acsoport kapui roppant korán bezárulnak. Ezek nemcsak társult perlési szerződést kötnek. Nem elég az, hogya belépést, hanem a kilépést is akadályozzák. Különösen mindegyikük meghatalmazza a reprezentatív felperestfontos korlát lesz itt az, hogy mint az Indoklás is kiemeli: a képviselettel – ez volt a Szakértői Javaslat álláspont-az engedélyt meg kell tagadni, ha emiatt 10 fő alá csök- ja.29 A társult perlési szerződéssel szemben komoly tar-kenne a csoport létszáma.26 Vagyis egy kisebb csoport talmi követelményeket állít a törvény; azt mellékelni isesetében a képviselőket ilyen módon szinte lehetetlen kell a keresetlevélhez, viszont a betartását, vagyis azt,lesz büntetni – még akkor sem lesz erre mód, ha már hogy a reprezentatív felperes annak keretei közöttilyen korai szakaszban kiderülne, hogy a döntéseik el- jár-e el, a bíróság nem ellenőrzi. Vagyis a szerződéslentétesek a csoporttagok érdekeivel, céljaival. Kilépésre csak azt a célt szolgálja, hogy a reprezentatív felperes-csak akkor kerülhet sor, ha a csoporttag „helyettest” hoz sel szemben később szerződésszegés címén felléphes-– olyan embert, akit nem zavar a képviselő magatartása. senek az elégedetlen csoporttagok.(Vagy – rosszabb esetben – aki nem tud arról.) Maga az Indoklás is jelzi, hogy meglehetősen „rend- Az alperes védelme: szükséges? A lezárás mellett az In- hagyó”, hogy a perrendtartásban szerződési szabályokdoklás az alperes védelmére hivatkozva érvel: emiatt szerepeljenek.30 Nemcsak annyiban rendhagyó a szabá-ismerteti a perbeli kitettségét, kockázatát.27 Ugyanak- lyozás, hogy ebben a törvényben szerepel, hanem – leg-kor érdekes, hogy ugyanez az érv nem merül fel a köz­ alábbis első látásra, úgy tűnik – annyiban is, hogy aérdekű perek esetében: ott az ítélet ismeretében dönt- szerződési jog megoldásaitól eltérő módszereket alkal-het az érintett csoporttag arról, hogy a döntés az ő maz. A társult perlési szerződés szabályozási techniká-ügyét is lezárja-e. Ezek szerint ott nem szempont az ja, szabályozási elvei meglehetősen szokatlanok: csakügyfél perbeli kitettségének, kockázatának ismerete… kógens szabályokról és kötelező tartalmi elemekről szól; diszpozitív megoldásokat nem ad. Ezt – a szerző- Tegyük hozzá, hogy más országok gyakorlata is azt dési jog közgazdaságtani elemzése számára furcsa mó-bizonyítja (amit a közgazdaságtani modellek is állíta- don – úgy indokolja, hogy nem akarja a felek szerződésinak): az alperesek számára a későbbi ki- és belépés esé- szabadságát azzal korlátozni.lye önmagában nem jelent problémát. Mint minden koc-kázattal, ezzel is könnyedén számolnak. Tény, hogy a A törvény a felek belső jogviszonyának rendezése te-csoport zártsága, különösen a nagyobb száma növeli a kintetében a felek szerződési szabadságát tiszteletbenmegegyezési hajlandóságot. Illetve azt is tudjuk, hogy a tartja, és diszpozitív szabályokat sem tartalmaz, annakper lezárása lényegesen többet ér a számukra (és ezért érdekében, hogy a felek kifejezett megegyezéssel ren-az egyezséget is gyakran ahhoz kötik), ha viszonylag dezzenek minden lényeges kérdést, azaz maguk alakít-nagy csoportot érint.28 sák ki a szerződés kikötéseit.31 Nem eljárásjogi alternatívák. A perrendtartás szabá- 4.1. KÓGENS SZABÁLYOKlyozása csak a perjogi következményeket kezeli. Tudni A társult per tartalmát meghatározó 586. § egy kó-kell azonban, hogy bár az anyagi jogerőhatás azokranem terjed ki, akik a perfelvételi szakasz végén nem gens szabályt tartalmaz: a felperesek számára meg-tagjai a csoportnak, de a gyakorlatban a „csoporthoz”ők is csatlakozhatnak. (Esetleg a tagok ki is léphetnek,de ennek itt most kisebb a jelentősége.) Mint az első fe-jezetben a szociológiai res iudicata hatás kapcsán emlí-26 Indoklás az 587–589. §-hoz. 29 Harsági [2016b] i. m. 773.27 Indoklás az 587–589. §-hoz. 30 Indoklás az 586. §-hoz.28 Szalai MJ i. m. 707. 31 Indoklás az 586. §-hoz./2017   3  |ELJÁRÁSJOGI SZEMLE 29

ítélt, vagy az egyezségben megállapított pénzösszeg selő már lehet érdekelt abban (különösen, ha olyan az al-követelésarányos elosztását. A törvény más pontjain peressel kötött megállapodás), hogy a károsultak ne igé-két további kógens szabályt találunk. Az 590. § (2) be- nyeljék azt, köthetik például a kifizetést meglehetősenkezdése értelmében a felek nem állapodhatnak meg ab- bonyolult igazolási, adminisztrációs rendszerhez.34ban, hogy közös számlára kérik a fizetést, amelyet –egyébként, vélhetően – a reprezentatív felperes, vagy a Ugyanakkor, mint fent is említettem, ez a szabály vi-jogi képviselő osztana szét, mindenkinek közvetlen fi- szont azt is jelenti, hogy az ügy végleges (a kifizetéseketzetést kell kérnie. Kógens szabályként tekinthetünk a is magában foglaló) lezárása megnehezedhet. Így leszjogi képviselő kötelező alkalmazására is. Utóbbit a per ez, ha a csoporttagokkal a teljes per során kapcsolat-feltételei között láttuk, ezért koncentráljunk most a ban levő képviselő egyszerűbben menedzselné egy kö-másik kettőre! zös számláról a kifizetéseket, mint az alperes – akire a mostani szabályozás az adminisztrációt terheli. Ráadá- Követelésarányos elosztás: a perlés (lehetséges komoly) sul, ez csak az esetleges kártérítés oldala: ha a repre-akadálya. Az, hogy a kapott összeget követelésarányo- zentatív felperesnek költségigénye is lesz a tagokkalsan kell elosztani, igen komolyan korlátozza a felek szemben, akkor a közös számla kizárása még továbbszerződési szabadságát – sőt adott esetben a csoport- bonyolítja az eljárást. Ugyanis közös számla esetén –szervezést és így a perindítást is veszélyeztetheti. Ki- nettó, a költségekkel csökkentett kifizetések révén –veszi ugyanis ez a rendszerből annak a lehetőségét, egy lépésben megoldható lenne az, ami most két fizeté-hogy a felek az „érdekeltségüktől” eltérő, azt meghala- si hullámot generál: először az alperes fizeti ki a „brut-dó kifizetésekkel próbáljanak a csoport tagjai közé tó összeget” a csoporttagoknak, akik utána egyesévelvonzani új tagokat (akik akár a személyük, akár csak a megfizetik a költségeket a reprezentatív felperesnek.csoport létszáma miatt fontosak lennének). Tudjuk,hogy a társasági jogban is bevett, hogy a fontos erőfor- 4.2. K ÖTELEZŐ TARTALMI ELEMEKrásokat, például információt, kockázattűrő képességet – DISZPOZITÍV SZABÁLYOK NÉLKÜLhozó speciális tagoknak ilyen módon, a „többi befekte-tőtől” eltérő kifizetéseket, jogokat ajánlhatnak.32 Erre Az Indoklás – a bevétel elosztása mellett – a szerződés-itt nincs lehetőség – legalábbis a társult perlési szerző- ben szabályozandó két másik legfontosabb további kor-dés keretében nincs. látot (i) a finanszírozás kérdéseinek és (ii) a reprezenta- tív felperes perviteli korlátainak megállapításában lát- Persze, ha a felek ezt akarják, akkor vélhetően külön- ja.35 Ezeket a korlátokat fogalmazzák meg az 586. § (1)böző „szindikátusi” megállapodások révén (vagyis a bekezdés e)–k) és m)–n) pontjai. Azzal azonban, hogytársult perlési szerződés melletti egyéb szerződésben) ezeket csak kötelezően megválaszolandó kérdésként éskell ezt elérniük. Ha pedig ilyenek létrejönnek, akkor az nem diszpozitív szabályként fogalmazza meg a törvény,várhatóan nem könnyíti, hanem nehezíti majd a másod- jelentősen nehezíti az ilyen szerződések megkötését.lagos – már a társult pert követő, a reprezentatív képvi-selő szerződésszegését vizsgáló – perek eldöntését. Ha Diszpozitív szabályok hiánya: a tranzakciós költségekpedig azok eldöntése nehezebbé válik, azok kiszámít- növelése – a perlés nehezítése. A diszpozitív szabályokhatatlanabbak lesznek, akkor ez tovább nehezíti az alapesetben – az Indoklás érvelésével36 szemben – nemügynökprobléma kezelését. korlátozzák a felek döntési jogait, hanem éppen hogy elősegítik a szerződések létrejöttét. Csökkentik a tranz- A másik lehetőség, hogy nem a kapott összeg szétosz- akciós költségeket, rendeznek olyan problémákat, ame-tásában, hanem a rájuk terhelt perköltség csökkentése lyeket a feleknek (ha nem akarnak róla előzetes tárgya-révén próbálják ösztönözni az ilyen tagokat. Ez azon- lásokat folytatni, a diszpozitív szabálytól eltérően ren-ban szintén csak a rendszer nehezebb áttekinthetősé- delkezni) innentől nem kell.37gét okozza: egyszerűbb lenne, ha hagynánk a kifizeté-sek eltérítését a követelések arányától. A mostani rend- Diszpozitív szabályok révén való szabályozás. Termé-szerben a bíróság a kifizetések oldalán az arányosságot szetesen, annyiban igaza van az Indoklásnak, hogy aköteles vizsgálni, míg a másik – nehezebben megfigyel- diszpozitív szabályok is befolyásolják a felek döntéseit –hető, magasabb tranzakciós költséget okozó – oldalon ragadósak, ahogy az irodalom nevezi38: sokan akkor semviszont a felek szabadon alakíthatják a viszonyaikat. térnek el tőlük, ha más szabály jobb lenne az ő speciális helyzetükben. De nem tilos eltérniük – a szabályok léte Közös számla kizárása. A közös számla kizárása az In- pedig megkönnyíti a szerződéskötést, a perindítást.doklás szerint „a visszaélések kizárása érdekében” szük-séges.33 Ilyen visszaélések például azok, amikor ún. vis�- 34 Szalai IAS i. m. 179.szatérítendő alapokban állapodnak meg. Ez esetben az 35 Indoklás az 586. §-hoz.alapba fizetett összegből finanszírozzák a károsultak 36 Indoklás az 586. §-hoz.kártérítését, viszont ha a károsultak közül valaki vagy 37 Magyarul például: Robert Cooter – Thomas Ulen: Jog és közgazda­valakik nem igénylik azt, akkor a maradvány visszajár. ságtan. Budapest, Nemzeti Tankönyvkiadó, 2005. 227–235.Adott esetben a reprezentatív felperes, vagy a jogi képvi- 38 Daniel Kahneman – Jack L. Knetch – Richard H. Thaler: The En- dowment Effect, Loss Aversion, and Status Quo Bias, 5 Journal of Econom­ 32 Jonathan R. Macey: Corporate Social Responsibility: A Law & Econo- ic Perspectoves (1991) 193–206., Russell Korobkin: Inertia and Prefe­mics Perspective. 17 Chapman Law Review (2014) 344. Stephen M. rence in Contract Negotiations: The Psychological Power of DefaultBainbridge: Corporate Law. New York, NY, Foundation Press, 2009. Rules and Form Terms. 51 Vanderbilt Law Review (1998) 1583–1651.,419–441. Russell Korobkin: The Status Quo Bias and Contract Default Rules, 83 Cornell Law Rebview (1998) 608–687. 33 Indoklás az 590. §-hoz.| 30 ELJÁRÁSJOGI SZEMLE /2017   3

Sok jogrendszer éppen azért is használja ezeket a előírásokat, első látásra valóban egyszerűsítik a szerző-megoldásokat arra, hogy a feleket bizonyos megoldások déskötést: nincs ilyen tájékoztatási kötelezettség.felé tereljen. Például, ha a perköltségek elosztására sze- Ugyanakkor, nem feledkezhetünk meg arról sem, hogyrepelne egy diszpozitív szabály – ahogyan a Szakértői nemcsak a jogszabályoktól, hanem a „szokásos szerző-javaslatban szerepelt39 –, akkor az sok csoportnál, aki a dési gyakorlattól való eltérés” is megalapozza ezt a tájé-mai szabályok szerint más megoldást talál, okozhatja, koztatási kötelezettséget. Fogalmazhatnánk úgy: ilyenhogy azt a szabályt választják, függetlenül attól, hogy kiemelt szabályok vélhetően ugyanúgy lesznek, csakeltérhetnek tőlük (és sok a helyzetet felmérő csoport el azokat diszpozitív szabályok hiányában nem a jogszabá-is fog térni tőle). lyokból, hanem a „szokásokból” lehet megismerni.4.3. ÁSZF Tisztességtelenség: kiszámíthatatlan feltételek. Amen�- A társult perlési szerződés kapcsán fontos gyakorlati nyiben a társult perlési szerződés ÁSZF-nek számít, ak- kor a tisztességtelenség miatti érvénytelenség gyakorla-probléma lesz, hogy azt ÁSZF-nek lehet-e tekinteni. tilag egy új kógens szabályt jelent. Olyan kógens szabá-Maga az Indoklás is mintha abból indulna ki, hogy igen. lyokat, amelyek csak lassan, a másodlagos perekben (hi-Feltevése szerint azt a reprezentatív felperes és jogi szen magában a perben a társult perlési szerződés nemképviselő dolgozza majd ki. játszik szerepet) alakul majd ki. A társult perlési szerződés módosítására csak vala- ÖSSZEFOGLALÓmennyi társult tag teljes konszenzusa esetén van mód, Az írás a magyar társult per szabályozását tekintettemelyre – a gyakorlati nehézségek miatt – vélhetően rit-kán fog sor kerülni. Emiatt a szerződés megkötése, a ren­ át, fő kérdése az volt, hogy a gyakorlatban milyen prob-delkezések kialakítása tekintetében a reprezentatív fel­ lémák akadályozhatják (esetleg?, várhatóan?) az elter-perest és jogi képviselőjét igen nagy felelősség terheli.40 jedését. Láttuk, hogy a magyar gyakorlatban a kollek- tív cselekvés probléma viszonylag könnyen leküzdhető Amennyiben a társult perlési szerződés általános lesz – úgy tűnik. Ezzel szemben az ügynökprobléma ke-szerződési feltétellel kötött szerződésnek minősül zelésére alig maradt hatásos eszköz. Az ügynökproblé-majd, akkor annak tartalmát tekintve roppant fontos ma – a bevezetőben felidézett – három megoldása közülkorlátot jelent, hogy a kilépés meglehetősen nehézkesen alkalmazható, és a bírósági ellenőrzés sem lesz része a magyar gyakorlat- 1. a Ptk. 6:78. § (2) bekezdése szerint külön tájékoz- nak. Elvileg marad a harmadik a tiltakozás – illetve a tatni kell majd a csoporttagokat minden olyan fel- másodlagos perekkel való fenyegetés. De ezek hatásos- tételről, amely lényegesen eltér a jogszabályoktól sága nyilvánvalóan lényegesen elmarad a két másik vagy a szokásos szerződési gyakorlattól; és hogy eszköz (hiányzó) ereje mögött. 2. ebben az esetben külön vizsgálandó a szerződés A magyar szabályozásba több olyan jogi akadály is ke- egyes kikötéseinek tisztességessége (Ptk. 6:102., rült, amelyek (talán feleslegesen) nehezítik az ilyen pe- 6:103. §). rek elindítását. Idesorolható a perek tárgyának megkö- tése, a csoportnagyság előírása, a csoporttagok szabad Diszpozitív szabályok szerepe ÁSZF esetén. A Ptk. 6:78. § cserélődésének (a be- és kilépés) erőteljes korlátozása,(2) bekezdése értelmében a diszpozitív szabályok (mivel illetve a társult perlési szerződés kötelezettsége, amely ajogszabályban meghatározott feltételt jelentenek) való- bírósági kikényszerítés hiányában az adott perben nemban korlátozzák némileg a magánautonómiát: azoktól is hatásos eszköz, illetve várható ÁSZF jellege és a disz-csak külön tájékoztatás révén lehet eltérni. E tekintet- pozitív szabályok hiánya miatt meglehetősen nehezenben az, hogy a Pp. nem fogalmaz meg ilyen diszpozitív (magas tranzakciós költséggel) hozható csak létre. 39 Harsági [2016b] i. m. 781. 40 Indokolás az 586. §-hoz./2017   3  |ELJÁRÁSJOGI SZEMLE 31

PROBLÉMÁK A KÜLÖNÖSEN VÉDETT TANÚJOGINTÉZMÉNYE KAPCSÁNHALMOS-JÓZSA KATALINalügyész (Budapesti XIV. és XVI. Kerületi Ügyészség)BEVEZETÉS dett tanú kihallgatását szintén a nyomozási bíró foga- Az igazságszolgáltatásnak komoly kihívással kell natosítja.5szembenéznie, amikor a bűnözés, különösen a szerve- Bánáti János aggályosnak tartja a szabályozásnak azt azett bűnözés egyre erőszakosabb módszerekkel igyek- rendszerét, amely szerint sem a terhelt, sem a védő nemszik befolyásolni a tanúkat. E következetes kegyetlen- foglalhat állást a tanú különösen védetté nyilvánításaséget az államnak hasonlóan következetes eltökéltség- tárgyában, azt pedig, hogy jogorvoslati joggal sem ren-gel kell ellensúlyozni annak érdekében, hogy aki élete delkeznek a kérdésben, egyenesen abszurdnak nevezi.6kockáztatásával segíti az igazságszolgáltatást, a társa-dalom biztonságának megóvását, az ne fizessen legdrá- A védelemhez való jog kiemelkedő jelentősége vitat-gább értékeivel e segítségért. hatatlan ugyan az egész büntetőeljárás rendszerében, azonban a védelem fenti kívánalmak szerinti részvéte- A tanú fokozott védelmének egyik eszköze a különö- le a tanú különösen védetté nyilvánítására irányuló el-sen védetté nyilvánítás, amelynek során a tanú anoni- járásban éppen a lényegétől fosztaná meg a jogintéz-mitása a védelem vonatkozásában teljes mértékben ményt. A fellebbezési jog szempontjából vizsgálva nehézmegvalósul, személye ismeretlen marad, a tárgyalásra ugyanis olyan életszerű példát találni, amelyben a ter-nem idézhető.1 A jogintézmény átfogó elemzése e tanul- helt vagy a védő megfelelő mennyiségű információ bir-mány tartalmi kereteit meghaladná, e helyütt néhány tokába kerülhetne ahhoz, hogy érdemben vitathassa aolyan kérdést kívánok felvetni a téma kapcsán, ame- különösen védetté nyilvánítás feltételeinek7 fennálltátlyekben a kialakult irodalmi álláspontok bővíthetők, úgy, hogy a tanú személyét nem ismeri.vagy egységesek ugyan, de jogi szabályozásnak ellent-mondani látszanak. Végül néhány megoldási javaslat Másrészről, amennyiben a kivonat alapján védelemáttekintése után a Büntetőeljárásról szóló 2017. évi álláspontja szerint nem állnak fent a különösen védettéXC. törvénynek2 a témához kapcsolódó egyes rendelke- nyilvánítás felételei, úgy indítványozhatja, hogy a bíró-zéseit szeretném elemezni. ság azokat – más jogsértő bizonyítékokhoz hasonlóan – rekessze ki a bizonyítékok köréből.1. RÉSZVÉTEL A TANÚ KÜLÖNÖSEN VÉDETTÉ NYILVÁNÍTÁSÁRA IRÁNYULÓ ÜLÉSEN A tanú védelme érdekében a Be. a lehető legszűkebb- A tanú különösen védetté nyilvánításáról a nyomozási re szabja azon személyek körét, akik a különösen vé- dett tanú kihallgatásánál jelen lehetnek. Ezek a nyomo-bíró dönt az ügyész indítványára3, akinek eljárását a zási bíró, a jegyzőkönyvvezető, az ügyész, a tanú érde-tanú, az érdekében eljáró ügyvéd4 és a kiskorú tanú tör- kében eljáró ügyvéd, a kiskorú tanú törvényes képvi-vényes képviselője kezdeményezheti. A jogintézmény selője8 és szükség esetén a tolmács.9alkalmazása során a védelem jogai korlátozottan érvé-nyesülnek, így garanciális jelentősége van, hogy a tanút 2. RÉSZVÉTEL A KÜLÖNÖSEN VÉDETT TANÚbíróság nyilvánítsa különösen védetté. A különösen vé- KIHALLGATÁSÁN A kihallgatáson részt vevők körét illetően a védelem részvételi jogának hiányát több irodalmi nézet is kifo- gásolja.10 Egyesek erre tekintettel az ügyész részvételi 1 Varga Zoltán: A tanú különösen védetté nyilvánítása. In: Balla Judit 5 Be. 207. § (3) bekezdés.(szerk.): „A Köztársaság nevében!” Pálinkás György emlékkönyv. Budapest, 6 Bánáti János: A tanúvédelem néhány kérdése. In: Róth ErikaRejtjel Kiadó, 2007. 165. (szerk.): Kriminálpolitikai válaszok a bűnözés kihívásaira, különös tekin­ tettel a szervezett bűnözésre és a büntetőjogi szankciórendszerre. Buda- 2 A továbbiakban: új Be. pest, Bíbor Kiadó, 2001. 124. 3 Az indítványozni jogosultak köre tekintetében problémát jelent, 7 Büntetőeljárásról szóló 1998. évi XIX. törvény (a továbbiakban: Be.)hogy a tanú különösen védetté nyilvánítását a hatályos szabályozás csak 97. §. Különösen védetté nyilvánítható a tanú, haakkor teszi lehetővé, ha a személye, a tartózkodási helye – bármiféle to- a) vallomása kiemelkedő súlyú ügy lényeges körülményeire vonatkozik,vábbi részletezés nélkül, általánosságban – „a terhelt és a védő” előtt b) a vallomásától várható bizonyíték mással nem pótolható,nem ismert. Többterheltes ügyben azonban felmerülhet igény az egyik c) a személye, a tartózkodási helye, valamint az, hogy az ügyész, illet-terhelt részéről olyan, védelemre szoruló tanú kihallgatására, akinek a ve a nyomozó hatóság tanúként kívánja kihallgatni, a terhelt és a védőkilétét a másik terhelt nem ismeri, azonban a törvény jelenleg erre nem előtt nem ismert,ad lehetőséget. E körben tehát csak egyetérteni lehet azokkal a nézetek- d) személyének felfedése esetén a tanú vagy hozzátartozója élete, tes-kel, amelyek szerint a védelemnek is módot kellene adni arra, hogy tanú ti épsége vagy személyes szabadsága súlyos fenyegetésnek lenne kitéve.különösen védetté nyilvánítását indítványozza. (Ld. pl. Szabó Krisztián: 8 Be. 86. § (3) bekezdés.Javaslatok az új büntetőeljárási törvény tanúvédelmi szabályaihoz. Bün­ 9 Be. 231. § (2) bekezdés.tetőjogi Szemle, 2016/1–2. 74.) 10 Ld. pl. Fenyvesi Csaba: A tanúvédelem és a védőügyvéd. In: Róth 4 Be. 207. § (2) bekezdés d) pont és (3) bekezdés. Erika (szerk.): A tanúvédelem útjai Európában. Miskolc, 2002. 85–86. (a továbbiakban: Fenyvesi).| 32 ELJÁRÁSJOGI SZEMLE /2017   3

jogát korlátoznák11, míg más álláspontok a védőt is fel- 3. A Z ÜGYÉSZ KÉRDEZÉSI JOGAjogosítanák arra, hogy részt vegyen a kihallgatáson.12 A NYOMOZÁSI BÍRÓ ÁLTAL TARTOTT ÜLÉSEN A jogirodalomban és a gyakorlatban is egységesnek A fenti megoldások azonban álláspontom szerint nemállnak összhangban a jogintézmény lényegével, másrészt tekinthető álláspont szerint a kihallgatás során azmegfelelő garanciák beépítésével és megakadályozható, ügyész kérdéseket tehet fel a különösen védett tanú-hogy a résztvevők körére vonatkozó szabályozás arány- nak.16 Ebben több szerző a fegyveregyenlőség sérelméttalanul korlátozza a védekezés jogát. Az ügyész részvéte- látja, tekintettel arra, hogy a jelen nem lévő védő és ter-li jogával kapcsolatban megállapítható, hogy az ügyész helt értelemszerűen kérdéseket sem tud feltenni.17szükségszerűen tudja, ki a tanú, hiszen ő indítványozza a Utóbbi megállapítással egyetértek, és álláspontom sze-különösen védetté nyilvánítását és kihallgatását, s éppen rint az ügyész a Be. vonatkozó rendelkezéseinek össze-azért vesz részt az eljárásban, hogy biztosítsa a tanú vetése alapján sem tehetne fel kérdéseket a nyomozásimegjelenését, távolléte továbbá, egyébként is indítványa bíró által tartott tanúkihallgatás során az alábbiakravisszavonását jelentené.13 Jelenléte továbbá álláspontom tekintettel.szerint azért sem aggályos a fegyveregyenlőség szem-pontjából, mert bizonyítékként csakis a vallomásról ké- Nézőpontom szerint a nyomozási bíró különösen vé-szült kivonatban szereplő adatokat használhatja fel, ezek dett tanú kihallgatása végett tartott ülésen az ügyészmegismerésére pedig a terhelt és a védő is jogosult.14 Az csak mint indítványozó vesz részt, szerepe a kihallga-ügyész puszta részvétele tehát nem tekinthető a fegyve- táshoz szükséges tárgyi felételek, valamint a tanú meg-regyenlőség elve sérelmének, tekintettel arra, hogy ez jelenésének biztosítása, s az esetleges indítványok, jog-számára semmilyen eljárási előnnyel nem jár. orvoslati nyilatkozatok megtétele. Az a tény, hogy az ügyész jelen lehet a kihallgatáson, Arra az esetre, amikor a vádemelést követően eljáróazért sem sérti a jogintézmény lényegét, mert a tanú bíróság a különösen védett tanú ismételt kihallgatásátadatait nem bárki, hanem a terhelt érdekkörébe tartozó rendeli el18, a Be. nem tartalmaz speciális rendelkezé-személyekkel szemben szükséges védeni. Azon nézetek, seket, így a nyomozási bíró ezen eljárására az vádeme-amelyek szerint a kérdést úgy szükséges megoldani, lést megelőzően megtartott ülésre vonatkozó szabá-hogy a védő is részt vehessen a kihallgatáson15, éppen lyok érvényesek, amelyen az ügyész részt vehet.19ezt a körülményt – ti., hogy a védő semmiképpen nem Amennyiben ügyész kérdéseket tehetne fel a tanúnak,tekinthető a terhelt érdekkörén kívüli személynek – úgy a tárgyalási szakban az a különös eljárásjogi hely-hagyják figyelmen kívül. A védők túlnyomó többsége zet állna elő, hogy az ügyész a saját maga által indítvá-ugyan természetesen nem élne vissza a helyzettel, ha a nyozott kérdéseket személyesen és közvetlenül tehetnékülönösen védett tanú adatainak birtokába jutna, azon- fel, míg erre sem a védelem, sem a tárgyaló bíróság nemban azon kisszámú esetek, amikor ilyen mégis előfor- jogosult. Míg a puszta jelenléttel kapcsolatban az az ál-dulna, beláthatatlan következményekkel járhatnának a láspontom, hogy az eljárásjogi előnyhöz nem juttatja aztanúk életének, testi épségének, biztonságának vonat- ügyészt, a fenti megoldás nemcsak a fegyveregyenlő-kozásában. Álláspontom szerint ennek a kockázatát ség, de az eljárási feladatok megoszlásának elvével éssemmiképp nem lehet a tanúra hárítani, ezért nem a vé- az ügyész vádemelést követő „fél-szerepével” is ellenté-dői jelenlétet kell lehetővé tenni a különösen védett tes lenne.tanú kihallgatásán, hanem a vallomás szavahihetőségé-nek vitatását kell minél szélesebb körűen – de a jogin- A Be. 209. § (1) bekezdése rögzíti, hogy „a nyomozásitézmény lényegét még szem előtt tartva – biztosítani. bíró eljárására a bírósági eljárás általános szabályai az e címben foglalt eltérésekkel alkalmazandók”. Állás- 11 Szabó Krisztián: Tanúvédelem a magyar büntetőeljárásban. Buda- pontom szerint a részt vevők kérdezési joga nem te-pest, HVG-ORAC Lap- és Könyvkiadó Kft., 2012. 158–159. (a továbbiak- kinthető a „bírósági eljárás általános szabályának”ban: Szabó); Márki Zoltán: Az új büntetőeljárási törvény és újdonságai. mert a Be. egyrészt a „Bírósági eljárás általános szabá-Belügyi Szemle, 2003/7–8. 15. (a továbbiakban: Márki) lyai” címet viselő XI. Fejezetében nem szól a kérdezés jogáról – a résztvevők tekintetében e tárgykörben csu- 12 Hesz Tibor – Kőhalmi László: A tanúvédelem a terhelt védőjének pán az indítványtételi jogosultságot rögzíti20 –, más-aspektusából. In: Mészáros Bence (szerk.): A tanú védelmének elméleti és részt azokban az esetekben, amikor az eljárás valamelygyakorlati kérdései. Pécs, Pécsi Tudományegyetem Állam- és Jogtudomá- szereplőjének kérdezési jogot ad, arról egyéb fejezetek-nyi Kar Gazdasági Büntetőjogi Kutatóintézet, 2009. 105. ben külön, nevesítve rendelkezik.21 13 Varga Zoltán: Tanú a büntetőeljárásban. Budapest, Complex Kiadó, Álláspontom szerint még akkor sem lenne levezethe-2009. 132. [a továbbiakban: Varga (2009a)]. tő az ügyész kérdezési joga a tárgyalt üléstípus esetén, 14 Az a körülmény, hogy a személy szerint eljáró ügyész szubjektíve 16 Ld. pl. Varga (2009a) i. m. 132.milyen benyomásokat szerez a tanúról, elhanyagolható. Egyrészt ugyan- 17 Ld. pl. Fenyvesi i. m. 85–86., Szabó i. m. 158. és Márki i. m. 15.is az ügyész személyes véleménye a bíróságot semmilyen mértékben 18 Be. 268. § (4) bekezdés.nem befolyásolja az ügy eldöntésekor, másrészt az ügyész a kihallgatási 19 Álláspontom szerint egyébként semmi sem indokolja a Be. azon ren-jegyzőkönyv eredeti példányát nem kaphatja meg, a kivonatba nem ke- delkezését, amely szerint tárgyalási szakban az ügyész részt vehet a kér-rült részletek vonatkozásában kizárólag saját emlékezetére hagyatkoz- déses ülésen.hat, s ez semmiképpen nem tekinthető olyan kockázatnak, ami indokol- 20 Be. 243. § A tárgyaláson részt vevők indítvány tételére jogosultak,ná kizárását a kihallgatásról. Ugyanakkor a különösen védett tanú tár­ ha e törvény eltérően nem rendelkezik.gyalási szakban történő kihallgatása során valóban nem látszik indokolt- 21 Így pl. az előkészítő ülés vonatkozásában a 272. § (7) bekezdése, aznak az ügyészi részvétel. elsőfokú tárgyalásra vonatkozóan pedig a 286. § (4) bekezdése szabá- lyozza a kérdésfeltevési jogot. 15 Ld. pl. az Európa Tanács Miniszteri Bizottságának A tanúk megfé-lemlítése és a védelemhez való jog tárgyában készült R (97) 13. sz. Aján-lása (a továbbiakban: ET Ajánlás). Indokolásának 44. pontját, amely sze-rint „[…] A tanú személyazonossága a védővel közölhető, feltéve, ha azt avédőnek titokként kell kezelnie […].”/2017   3  |ELJÁRÁSJOGI SZEMLE 33

amennyiben a Be. 209. § (1) bekezdésében használt fo- védő a tárgyalás előkészítése25 és a tárgyalás során26 isgalom alatt nemcsak a Be. XI. Fejezetében rögzített ren- indítványozhatja. Amennyiben a megszüntetésre sordelkezéseket értenénk, hanem azokat is, amelyek a bí- kerül, úgy a bíróság a tanút az általános szabályok sze-rósági eljárás során rendszerint érvényesülnek.22 Ez rint idézi, szükség esetén védelméről más módon gon-esetben ugyanis a Be. 207. § (3) bekezdésének az a ren- doskodik.27delkezése, amely szerint „a nyomozási bíró kihallgatjaa különösen védett tanút”, a Be. 209. § (1) bekezdésében 4.1. A Z OKAFOGYOTT VAGY JOGSZERŰTLENfoglalt „e címben foglalt eltérésnek” tekintendő, hiszen KÜLÖNÖSEN VÉDETTÉ NYILVÁNÍTÁSkifejezetten rendelkezik a kihallgatás menetéről, s en- MEGSZÜNTETÉSÉNEK ELJÁRÁSJOGInek során nem ad kérdezési jogot az ügyésznek. A K A DÁ LYA IRÓL A kihallgatás során történő puszta részvétel továbbá Komoly problémát vet föl, hogy az ügyész nem indít-azért sem jelent önmagában kérdezési jogot, mert a Be. ványozhatja a tanú különösen védetté nyilvánításánakkövetkezetesen különbséget tesz „kihallgatás” és „kér- megszüntetését, s a bíróság hivatalból sem intézked-désfeltevés” között23, s minden esetben konkrétan meg- het erről, még abban az esetben sem, amennyiben ész-határozza, hogy a kihallgatást végző személy mellett lelik, hogy a jogintézmény alkalmazására a törvényikik tehetnek fel kérdést. feltételek hiányában került sor28, vagy az utóbb vált okafogyottá. Álláspontom szerint ilyenkor a bíróság- Érdekes helyzetet eredményez, hogy eltérő esetek- nak ki kell rekesztenie a bizonyítékok köréből a külö-ben éppen az egymásnak ellentmondó jogértelmezések nösen védett tanú vallomását, így azonban adott eset-szolgálják az adott jogintézmény céljának érvényesülé- ben döntő jelentőségű bizonyítékok nem kerülnek fel-sét. Amikor ugyanis a nyomozási bíró azért hallgatja ki használásra.a tanút, mert életveszélyes helyzetben van, s a tárgya-láson való részvétele kétséges24, éppen az szolgálja a 4.2. A KÉTSÉGET KIZÁRÓ AZONOSÍTÁStisztességes eljárás követelményét, hogy a kihallgatá- PROBLÉMÁJAson részt venni jogosult védő és terhelt, valamint azügyész is feltehessék kérdéseiket, hiszen elképzelhető, Amennyiben a vádlott vagy a védő a különösen védet-hogy erre a későbbiek során már nem lesz lehetőségük. té nyilvánított tanút megnevezi, vagy a személyét más,A különösen védett és a 14. életévét be nem töltött tanú kétséget kizáró módon azonosítja, a bíróság a tanú külö-kihallgatásán azonban az ügyész egyoldalú kérdésfel- nösen védetté nyilvánítását megszünteti. A szabályozástevési joga a fent vázolt problémákat veti fel. A fentiek- e körben azért problémás, mert módot ad olyan értel-ben kifejtettek alapján a résztvevők kérdésfeltevési mezésre, amely szerint egyszerű találgatás, ráhibázásjoga egyik esetben sem vezethető le, de míg a Be. 213. § alapja lehet a tanú különösen védetté nyilvánítása meg-(1) bekezdésében foglalt esetkörben a többségi jogiro- szüntetésének.29 Álláspontom szerint azonban a rendel-dalom által elfogadott jogértelmezést követő – vagyis a kezés akkor tölti be funkcióját, amennyiben a tanú külö-résztvevők kérdezési jogát elismerő – gyakorlat nem nösen védetté nyilvánítására a védelem indítványáraokoz károkat az eljárás tisztességes volta tekintetében, csak akkor kerülhet sor, amennyiben a tanúvédelmi in-a különösen védett tanú kihallgatása esetén az ügyész tézkedés már valóban okafogyott. Erre tekintettel megegyoldalú kérdezési jogát elfogadó gyakorlat súlyosan kell követelni a védelemtől annak kifejtését, mely ada-sérti a hivatkozott alapelvet. tok alapján feltételezi, hogy megjelölt személy és a tanú azonos. Ezzel valósul meg ugyanis a kétséget kizáró Álláspontom szerint a megfelelő szabályozás az vol- azonosítás, hiszen nemcsak annak kell „kétséget kizáró-na, ha a jogalkotó a nyomozási bíró eljárásában is az nak” lenni, hogy ki a megjelölt személy, hanem annak is,egyes esetkörökre vonatkozóan konkrétan megjelölné hogy a terhelt vagy a védő a megjelölt személyt éppen aa kérdezésre jogosultak körét, s e körből a különösen tanúval azonosítja, e feltételezésnek pedig az indítvány-védett tanú kihallgatása esetén az ügyészt kifejezetten ban okát kell adni. Eszerint a ráhibázás még nem ad ala-is kizárná. pot a megszüntetésre, s mindaddig, amíg a bíróság nem győződött meg róla, hogy a tanú anonimitása valóban4. A KÜLÖNÖSEN VÉDETTÉ NYILVÁNÍTÁS okafogyott, a különösen védetté nyilvánítás nem szün- MEGSZÜNTETÉSE tethető meg. E kérdésben csak egyetérteni lehet Varga A tanú különösen védetté nyilvánításának megszün- Zoltán azon véleményével, amely szerint a tanút a sze-tetését – a tanú megnevezésével vagy más, kétséget ki-záró módon történő azonosításával – a terhelt és a 22 Ilyen kiterjesztő értelmezés jogbizonytalanságot okozna az általá- 25 Be. 272. § (8) bekezdés – ez esetben a Be. 273. § (2) bekezdés c) pont-nos szabályok körének megállapításakor. ja alapján előkészítő ülés tartása kötelező. 23 Így pl. Be. 184. § (2) bekezdése alapján a nyomozás során a nyomozó 26 Be. 305. § (4) bekezdés.hatóság vagy az ügyész hallgatja ki a tanút, a védő pedig kérdéseket tehet 27 Be. 272. § (8) bekezdés.fel. Hasonló logikával rendezi a kérdést a tanú tárgyaláson történő kihall- 28 Varga (2009a) i. m. 130.gatása vonatkozásában a Be. 286. § (4) bekezdése, amely szintén elkülö- 29 Ezen az állásponton van pl. Csányi Csaba, vö.: Csányi Csaba: Tanúvé­nült fogalomként kezeli a kihallgatás és a kérdésfeltevés intézményét. delem. Dialóg Campus Kiadó, Budapest–Pécs, 2011. 167. 24 Ld. Be. 213. § (1) bekezdés – az ilyen tanú kihallgatásánál jelen lehetaz ügyész, a terhelt és a védő is.| 34 ELJÁRÁSJOGI SZEMLE /2017   3

mélyét érintő bizonytalansága ugyanis még mindig job- gelni az arra adott válasz veszélyeit, s kizárólag a lélek-ban védi, mint az anonimitás hiánya.30 jelenlétén múlna adott esetben, nem ejt-e ki a száján egy olyan adatot, amelyről aztán következtetni lehet a A fenti jogértelmezést támasztja alá a Be. szövegsze- személyazonosságára.rű elemzése is, amely a tanú megnevezését, vagy sze-mélyének más, kétséget kizáró azonosítását követeli További szempont, hogy amikor a tanúhoz intézendőmeg. Eszerint tehát a tanú megnevezése is csak akkor kérdéseket összegyűjtve küldik meg a kihallgatást végzővezethet a különösen védetté nyilvánítás megszünteté- bíróságnak – ahogy a jelenlegi szabályozás szerint törté-séhez, ha az egyben a tanú személyének kétséget kizáró nik –, úgy mind a tárgyaláson eljáró bíró, mind a nyomo-azonosítását is jelenti, tehát azt, hogy a tanú és a véde- zási bíró módot kap arra, hogy mérlegelje: a kérdések ös�-lem által megjelölt személy azonos. A puszta találgatás szességükben, egymáshoz való viszonyukban sem alkal-tehát tartalmi összekötő kapocs hiányában nem tekint- masak-e a tanú szermélyazonosságának megállapításá-hető kétséget kizáró azonosításnak. ra.34 Szóbeli kihallgatás esetén, ahol a feltett kérdésre azonnal következik a válasz, erre nyilvánvalóan nincs le-5. MEGOLDÁSI JAVASLATOK A VÉDELMI hetőség, s fennáll a veszélye, hogy sem a bíró, sem maga a AGGÁLYOKKAL KAPCSOLATBAN tanú nem észleli, hogy egy adott válasz a későbbiekben Figyelemmel a védelem jogai korlátozásával kapcso- milyen jelentőséggel bír az anonimitás megőrzése vonat- kozásában. E veszélyt álláspontom szerint nem lehet ki-latos aggályokra, számos jogirodalmi forrás kutatja a küszöbölni a tanú – Antal Dániel által javasolt – megelőzőtanú különösen védetté nyilvánításának alternatíváit. bírói kioktatásával és felkészítésével sem.5.1. Z ÁRTCÉLÚ TÁVKÖZLŐ HÁLÓZAT További probléma, hogy milyen mértékben torzítják ALKALMAZÁSA a tanú arcát, hangját. Amennyiben ennek alapján telje- sen azonosíthatatlan, hogy a tanú milyen nemű, korú, Ezek közül ez egyik a tanú kihallgatása zártcélú táv­ stb., akkor kérdéses, mennyiben jelent ez a megoldásközlő hálózat útján. Antal Dániel szerint31 a tanú ilyen többletlehetőséget a védelem számára a vallomás sza-módszerrel történő kihallgatása – ha annak során a ta- vahihetőségének megkérdőjelezésére a különösen vé-nút teljes valójában csak az eljáró bíró látná, míg az el- dett tanú kihallgatásáról szóló jegyzőkönyvi kivonat-járást többi szereplői számára arcát és hangját torzítva hoz képest. Amennyiben azonban a tanú korára, nemé-közvetítenék, s kizárólag a bíró tehetne fel kérdést – re következtetni lehet, úgy a tanút érintő védelemnem gyengítené a tanú védelmét a különösen védetté szintje csökken le drasztikusan.nyilvánításhoz képest.32 A fenti megoldás azonban épp-úgy nem biztosítaná a védelem számára a közvetlen Alapvetően egyetértek azzal, hogy a védelem jogai-kérdezés jogát, mint a különösen védett tanú kihallga- nak minél szélesebb körű érvényesülése érdekében atásának jelenlegi szabályozása. Való igaz ugyan, hogy tanú zártcélú távközlő hálózat útján történő kihallga-ilyen kihallgatás esetén legalább a tanú verbális meg- tását előnyben kell részesíteni a különösen védettényilatkozásait közvetlenül észlelhetnék a tárgyaláson, nyilvánítással szemben, azonban erre csakis abban azazonban az arckifejezését, gesztusait nem, így a szava- esetben kerülhet sor, amennyiben ez a megoldás a tanúhihetőség közvetlen mérlegeléséhez sem jutnánk sok- védelmének a szintjét nem csökkenti. Figyelemmelkal közelebb, hacsak nem a – tanút torzítás nélkül ész- arra, hogy a fentiek alapján e védelmi szint drámailelő – bíró vonatkozásában.33 Másrészt a fenti megoldás csökkenése az esetek túlnyomó többségében megálla-igenis csökkentené a tanú védelmének a szintjét, hiszen pítható, ráadásul a javasolt módon történő kihallgatáskönnyen megeshetne, hogy pl. az esetleg visszatérően a védelem jogait sem erősíti meg számottevően, e meg-használt, jellemző kifejezések, vagy a torzítás ellenére oldás nem jelent kielégítő alternatívát a tanú különösenis észlelhető gesztusai, mozdulatai lepleznék le őt. védetté nyilvánításához képest.Emellett a szóbeliségre tekintettel a feltett kérdésekreazonnal kellene válaszolnia, nem nyílna módja mérle- A fentiek alapján a tanú zártcélú távközlő hálózat út- ján történő kihallgatása – különös tekintettel a tanú ké- 30 Varga Zoltán: A tanú és a tanúvédelem a bíróság szemszögéből. In: pének és hangjának torzításának lehetőségére – a tanúMészáros Bence (szerk.): A tanú védelmének elméleti és gyakorlati kérdé- különösen védetté nyilvánításánál alacsonyabb fokú,sei. Pécs, Pécsi Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Kar Gazdasági de igen markáns tanúvédelmi intézkedésnek tekinthe-Büntetőjogi Kutatóintézet, 2009. 120. [a továbbiakban: Varga (2009b)]. tő. A konkrét ügy kapcsán különös gonddal szükséges vizsgálni, hogy melyik az a jogintézmény, amely a véde- 31 Antal Dániel: Aggályok a különösen védett tanú kihallgatásakor. In: lem jogainak lehető legkisebb korlátozása mellett aHerke Csongor (szerk.): A munkát nem lehet eltitkolni, tiszteletkötet Trem­ tanú hatásos védelmét is megvalósítja.mel Flórián professor emeritus 75. születésnapjára. Pécs, Pécsi Tudomány-egyetem Állam- és Jogtudományi Kar, 2016. 16–18. Hasonló megoldási 5.2. PARAVÁN A TÁRGYALÓBANmódot támogat Szabó Krisztián is, ld. Szabó i. m. 168–169. Egy másik javaslat szerint a különösen védetté nyil- 32 Bizonyos feltételek fennállta esetén ezt a megoldást irányozza elő az vánítás kapcsán felmerülő védelmi aggályokat és aúj Be. 92. § (3) bekezdése. 34 A nyomozási bíró ilyen szempontú szűrő szerepe a kivonat készíté- 33 Olyan megoldás, amely akár csak a tanú hangjának torzításmentes sekor is megjelenik, így a tanú anonimitása többszörösen biztosítva vanészlelését tenné lehetővé a védelem számára, nyilvánvaló ellentétben az azt veszélyeztető kérdések és válaszok vonatkozásában.állna a tárgyalt jogintézmény céljával./2017   3  |ELJÁRÁSJOGI SZEMLE 35

zártcélú távközlő hálózat költségvonzata jelentette a) a megértésben, a megértetésben,problémákat úgy lehetne kiküszöbölni, hogy a tanút a b) az e törvényben meghatározott jogok gyakorlásá-tárgyaláson, vászon mögött hallgatnák ki, ahol csak a ban vagy kötelezettségek teljesítésében, vagybíróság tagjai láthatnák, s eredeti hangját is csak ők c) a büntetőeljárásban való hatékony részvételébenhallhatnák, azt az eljárás többi résztvevője számára akadályozott.torzítanák.35 Ezen eljárás kapcsán utalnék a különösen (2) A különleges bánásmódot megalapozó körülményvédetté nyilvánított tanú zártcélú távközlő hálózaton különösentörténő kihallgatásának veszélyeire, amelyek ez eset- a) az érintett személy életkora,ben is fennállnának. E veszélyek mellett további kocká- b) az érintett személy szellemi, fizikai, egészségi álla-zatot jelentene, hogy a tanúnak fizikai valójában meg pota,kellene jelennie a tárgyaláson, akár a bíróságon, akár c) az eljárás tárgyát képező cselekmény kirívóan erő-az oda- és visszaút alatt is érhetné atrocitás, ráadásul szakos jellege, illetveegy paravánt nem túl nehéz feladat megkerülni, s egy- d) az érintett személynek a büntetőeljárásban résztszerűen megtekinteni a tanút. Ha ez utóbbi veszélyt vevő más személyhez fűződő viszonya.mind a vádlott, mind a tárgyalóterem közönsége vonat- A törvény erejénél fogva ilyennek minősül az a sze-kozásában ki akarnánk küszöbölni, ahhoz a biztonsági mély, aki a tizennyolcadik életévét nem töltötte be, fo-személyzet olyan mértékű jelenlétére lenne szükség, gyatékos, illetőleg a nemi élet szabadsága és a nemi er-amely nem feltétlenül áll rendelkezésre. Emellett a ha- kölcs elleni bűncselekmény sértettje.37zai bíróságok tárgyalótermi méreteit ismervén elég ke- Álláspontom szerint a megszorítás nem kellően át-vés az akkora méretű tárgyaló, ahol a tanú eredeti gondolt, hiszen azon bűncselekmények esetén, ahol ti-hangját ne hallaná bárki a helyiségben. pikusan a fenti típusú személyek szerepelnek, a tanú különösen védetté nyilvánítása többnyire nem megfe-6. AZ ÚJ BE. EGYES RENDELKEZÉSEI lelő eszköz a tanú védelmére.38 A szervezett bűnözés A 2018. július 1. napján hatályba lépő új Be. különö- kapcsán érintett tanúk pedig – ahol a különösen védet- té nyilvánításra leginkább szükség lehetne – nem telje-sen védett tanúra vonatkozó rendelkezéseinek átfogó sen egyértelmű, hogy mely rendelkezés alapján mi-elemzése egy külön tanulmány tárgyát képezhetné, e nősülnének különleges bánásmódot igénylő személy-helyütt csupán néhány lényeges pontot emelnék ki. nek. Kérdéses, hogy önmagában a fenyegetett helyzet egy egyébként teljesen jól tájékozott, nagykorú tanú Az új eljárásjogi törvény továbbra sem szabályoz esetén olyan körülmény-e, amely „büntetőeljárásbantöbb olyan kérdést, amelynek rendezését a jogirodalom való hatékony részvételében” akadályozza, s ez esetbenhosszú évek óta sürgeti, ilyen pl. a védelem joga a tanú is kétséges, hogy a fenyegetett helyzet a „személyes jel-különösen védetté nyilvánításának indítványozására, lemző” vagy „az eljárás tárgyát képező bűncselekményvagy a tanúnak a vádirat benyújtását követő különösen körülményei” kitétel mint alapfeltétel fogalma alá von-védetté nyilvánítása. ható-e, hiszen a tanú megfélemlítése nem a bűncselek­ mény körülménye. Ahol tehát szükséges lenne e tanúvé- Pozitív újítás ugyanakkor, hogy a jelenleg hatályos delmi eszköz alkalmazása, ott sok esetben nem lenne rászabályokkal ellentétben – legalább a tanú telekommu- lehetőség, ahol pedig az új Be. lehetővé tenné, ott sok-nikációs eszköz útján történő kihallgatása, tehát az szor értelmetlen lenne alkalmazni.anonimitás sérelme szempontjából legveszélyesebbhelyzetre nézve – rendelkezik a különösen védett tanú 6.2. A TANÚ ISMERETLENSÉGE MINTvallomásmegtagadási jogáról olyan kérdésre vonatko- A KÜLÖNÖSEN VÉDETTÉ NYILVÁNÍTÁSzóan, amelynek megválaszolásával személyazonossá- F E LT É T E L Egára fény derülne.366.1. A KÜLÖNÖSEN VÉDETTÉ NYILVÁNÍTHATÓ A különösen védetté nyilvánítás feltételei39 vonatko- SZEMÉLYEK KÖRÉNEK SZŰKÍTÉSE zásában a leglényegesebb változás, hogy ezek között már nem szerepel kifejezetten az a kitétel, hogy a tanú Álláspontom szerint az új Be. túlzottan leszűkíti a ta- személye a terhelt és a védő előtt ne lehetne ismert, s ígynúvédelemben részesíthető személyek körét, amikor ilyen okból a különösen védetté nyilvánítás megszünte-előírja, hogy nem bármely tanú, hanem csak a különle- tését sem lehet majd indítványozni.40 Az egész szabályo-ges bánásmódot igénylő személy nyilvánítható különö- zás logikája – így pl. hogy a különösen védett tanú rész-sen védetté. A törvény szabályai szerint vételét igénylő eljárási cselekményeken a védelem nem „81. § (1) A természetes személy sértett és a tanú kü- 37 Új Be. 82. §lönleges bánásmódot igénylő személynek minősül, ha a 38 Pl. egy nemi erkölcs elleni bűncselekmény sértettjét értelemszerűenszemélyes jellemzői, vagy az eljárás tárgyát képező teljesen értelmetlen lenne különösen védetté nyilvánítani, úgyszinténbűncselekmény jellege és körülményei alapján családon belüli erőszak vagy egy idős személy sérelmére elkövetett rab- lás tekintetében sem ez a megfelelő eszköz. 35 Mészáros Bence: Fedett nyomozás a bűnüldözésben – a doktori ér- 39 Új Be. 90. § (1) bekezdés.tekezés tézisei. Magyar Rendészet, 2011/4. 47. 40 Új Be. 91. § (1) bekezdés. 36 Új Be. 92. § (6) bekezdés.| 36 ELJÁRÁSJOGI SZEMLE /2017   3

lehet jelen41, és az ilyen eljárási cselekményről készült gyottá vált – intézkedés alkalmazásának, hanem arrajegyzőkönyv kivonata nem utalhat a tanú személyazo- kellett volna egyértelmű szabályozást kialakítani, hogynosságára42 – arra épül, hogy a tanú személyazonossága a találgatások ne adjanak alapot a védelem megszünteté-a terhelt és a védő előtt ne legyen ismert, ennek ellenére sére. Amennyiben ugyanis a tanú személyazonossága aa törvény Indokolása a fenti feltétel elhagyását az alábbi- védelem számára ismertté válik, úgy a különösen védet-akra alapozza: „A különösen védett tanú szabályozásá- té nyilvánítás értelmét veszti még akkor is, ha a védett-nak egyik lényeges változtatása, hogy a tanú esetleges ség megszüntetésére ebből az okból nem kerülhet sor.ismertsége a továbbiakban nem akadálya az intézményalkalmazásának. A tanú anonimitásának nem feltétele, A védelemnek egyetlen esetben lesz lehetősége a kü-hogy a tanú a terhelt számára teljesen ismeretlen legyen, lönösen védetté nyilvánítás megszüntetését indítvá-egyes esetekben éppen az indokolja az anonimitását, nyozni, nevezetesen amennyiben „a különösen védetthogy az érintett tanúként történő fellépése ez által ma- tanú olyan magatartást tanúsít, amely a különösen vé-radjon rejtve a terhelt előtt.”43 dett tanú intézményével nyilvánvalóan összeegyeztet- hetetlen”46. Az Indokolás figyelmen kívül hagyja azt a tényt, hogy ajelen szabályozás szerint sem az a különösen védetté A fenti szabályok alapján tehát a védelem számára mégnyilvánítás feltétele, hogy a tanú a terhelt számára isme- abban az esetben sem nyílik majd mód kieszközölni aretlen legyen, hanem az, hogy a tanúskodó személyét ne tanú különösen védetté nyilvánításának megszünteté-tudja azonosítani, így a „tanú esetleges ismertsége” je- sét, amennyiben teljesen nyilvánvalóan okafogyott az in-lenleg sem akadálya a tárgyalt jogintézmény alkalmazá- tézkedés, mert pl. a terheltnek konkrét tudomása van asának. E feltétel teljesül akkor is, ha a tanút személy sze- tanú kilétéről. Álláspontom szerint egy ilyen szabályozásrint nem ismeri, de akkor is, ha ismeri, csak nem tudja, indokolatlanul fosztja meg a védelmet a közvetlen kérde-hogy az általa ismert szermély és a tanú személye ugyan- zés lehetőségétől, s nem áll összhangban sem az ET Aján-az.44 Megjegyzem, hogy mivel az új Be. – a jelenlegi sza- lás47 rendelkezéseivel, sem ez Emberi Jogok Európai Bíró-bályozáshoz hasonlóan – a különösen védetté nyilvání- sága48 gyakorlatával49, sem a jogintézmény céljával.tás feltételei között rendelkezik arról, hogy „személyé-nek, illetve tanúként történő kihallgatásának felfedése” Üdvözlendő viszont az új Be. újítása a tekintetben,esetén fenyegetésnek lenne kitéve45, e feltétel implicite hogy amennyiben a tanú különösen védetté nyilvánítá-magában hordozza azt a körülményt, hogy a tanú szemé- sa valamely oknál fogva okafogyottá válik, a bíróságlye nem ismert. Konkrét rendelkezés hiányában azon- számára legalább hivatalból, vagy az ügyészség indít-ban csak a további szabályokból, s a jogintézmény logi- ványára mód nyílik annak megszüntetésére.50kájából lehet visszakövetkeztetni arra, hogy a tanú sze-mélye nem bárki, hanem a védelem előtt ismeretlen. Lé- 6.3. A KÜLÖNÖSEN VÉDETT TANÚnyegében tehát a tanú különösen védetté nyilvánításá- KIHALLGATÁSA ÉS SZAVAHIHETŐSÉGÉNEKnak – az Indokolásban foglaltakkal ellentétben – válto- V IZ S G Á L ATAzatlanul feltétele lesz az, hogy személye ne legyen ismerta védelem előtt, „csupán” kevésbé egyértelműen fogal- A kihallgatásra vonatkozóan alapvető változásokatmaz, mint a jelenleg hatályos Be. Álláspontom szerint hoz az új Be. Ezek alapján a nyomozási bíró csak a külö-ilyetén szabályozás nem elégíti ki kellő mértékben az nösen védetté nyilvánításról határoz majd, s a kihallga-egyértelműség és jogbiztonság követelményét. tást a vádemelést megelőzően a nyomozó hatóság vagy az ügyész, ezt követően pedig elsősorban kiküldött Az Indokolás megállapítása szerint „E feltétel eltörlé- bíró vagy megkeresett bíróság, illetőleg – amennyibense továbbá megszünteti a hatályos rendszerben nem ki- ez nem jár a személyazonosság felfedésének veszélyé-zárható, a tanú személyazonosságát érintő találgatást vel – az eljáró bíróság telekommunikációs eszköz útjánis, amely jelenleg a különösen védett tanú e minőségé- végzi el.51nek megszűnését jelentheti.” Az Indokolás külön is nyomatékosítja, hogy a nyomo- A korábban kifejtettek alapján álláspontom szerint a zási bíró előtti bizonyítást mellőzni kívánja. Ennek indo-találgatás jelenleg sem ad alapot a különösen védetté kaként egyrészt azt jelöli meg, hogy a „A nyomozás soránnyilvánítás megszüntetésére. Nyilvánvaló persze, hogyez végképp okafogyottá válik, ha a tanú különösen vé- 46 Új Be. 91. § (1) bekezdés c) pont.detté nyilvánítását erre hivatkozással nem lehet majd 47 Az ET Ajánlás 10. pontja pl. leszögezi, hogy az anonim tanú intézmé-megszüntetni. Mindazonáltal, meglátásom szerint nem nyének kivételesnek kell lenni, s e kitételnek az okafogyott anonimitásazt a lehetőséget kellett volna eltörölni, hogy a védelem nyilvánvalóan nem tesz eleget.azonosíthassa a tanút, s ezzel gátat szabjon egy – okafo- 48 A továbbiakban: EJEB. 49 Visser kontra Hollandia ügyben (2002) az EJEB az Emberi Jogok Eu- 41 Új Be. 92. § (1) és (2) bekezdés. rópai Egyezményének sérelmét állapította meg azért, mert a tanú anoni- 42 Új Be. 92. § (9) bekezdés. mitásának feltételeit nem vizsgálták kellőképpen, mégis ismeretlen ma- 43 Indokolás a 90–93. §-hoz. radhatott a védelem számára. Az ok nélküli anonimitás tehát az EJEB 44 A gyakorlatban is számos ügyben sor kerül olyan tanúk különösen szerint is sérti az Emberi Jogok Európai Egyezményének tisztességesvédetté nyilvánítására, ahol a terelt a tanút nyilvánvalóan személyesen tárgyaláshoz való jogról szóló 6. cikk 3/d. pontját, amely szerint „Mindenismeri, de azonosítani nem tudja (ld. pl. a Debreceni Ítélőtábla „olaszlisz- bűncselekménnyel gyanúsított személynek joga van – legalább – arra,kai lincselés” néven elhíresült ügyben hozott Bf.I.506/2009/89. számú hogy kérdéseket intézzen vagy intéztessen a vád tanúihoz és kieszközöl-ítéletét). hesse, a mentő tanúk megidézését és kihallgatását ugyanolyan feltételek 45 Új Be. 90. § (1) bekezdés c) pont. mellett, mint ahogy a vád tanúit megidézik, illetve kihallgatják.” 50 Új Be. 91. § (1) bekezdés b) pont. 51 Új Be. 92. § (1)–(3) bekezdés./2017   3  |ELJÁRÁSJOGI SZEMLE 37

ez az intézmény felesleges adminisztratív terhelt jelent, bizonyítékok mely körét teszi megismerhetővé az eljá-a különösen védett tanú kihallgatására indokolt esetben rás szereplői számára.többször, akár rövid időn belül sort kell keríteni, amelyeta nyomozási bíró által történő kihallgatás ellehetetlenít- Az új Be. előnye ugyanakkor, hogy a jelenleg hatályoshet. A hatályos rendelkezés további hiányossága, hogy a szabályokkal ellentétben – legalább a tanú telekommu-nyomozási bíró érdemben nem rendelkezik az ügy olyan nikációs eszköz útján történő kihallgatása, tehát azmértékű ismeretével, amely alapján a különösen védett anonimitás sérelme szempontjából legveszélyesebbtanú kihallgatását a nyomozás érdekeinek maradéktala- helyzetre nézve – rendelkezik a különösen védett tanúnul megfelelő módon le tudná folytatni.” Figyelemmel vallomásmegtagadási jogáról olyan kérdésre vonatko-arra, hogy a nyomozási bíró a tanút különösen védetté zóan, amelynek megválaszolásával személyazonossá-nyilvánítása előtt meghallgathatja, az ügy iratait is nyil- gára fény derülne.54vánvalóan áttekintheti, s a kihallgatásra vonatkozóan anyomozást felügyelő ügyész is tehet indítványokat, az ZÁRSZÓutóbbi aggály nem látszik megalapozottnak. „Egy megfélemlített társadalomban a bűnüldözés Az új Be. szerint a nyomozási szakban nem kerül majd mindig lépéshátrányban van. Ezt kell megváltoztatni,sor a különösen védett tanú bíróság általi kihallgatásá- mert addig, ameddig az emberek és köztük a tanúk nemra, erre a vádemelést követően kiküldött bíró vagy érzik magukat biztonságban, nem érzik és nem tapasz-megkeresett bíróság, adott esetben telekommunikáci- talják azt a segítséget, amelyet az igazság kiderítésébenós eszköz útján lesz lehetőség. Utóbbi megoldás ugyan nyújtott tevékenységükért cserébe kapnak, addig el-csak akkor lesz lehetséges, ha az nem jár tanú a szemé- zárkóznak és elnémulnak még akkor is, ha ennek sze-lye felfedésének veszélyével52, de a korábban kifejtett mély szerint ők is, de közvetetten az egész társadalomálláspontom szerint az ilyen eljárás gyakorlatilag min- látja a kárát. Ezeknek az embereknek és a társadalom-dig ezt a veszélyt hordozza. nak is be kell bizonyítani, hogy mi, az igazságszolgálta- tás vagyunk erősebbek, és ha a szükség úgy kívánja A tanú szavahihetőségének vizsgálatát – s eredmé- mindazt, aki ebben bármilyen formában részt vesz,nyének az eljárási cselekményről készített jegyző- meg is tudjuk védeni.”55könyvben való rögzítését – a bíróság helyett az aktuáliseljárási cselekményt foganatosító eljáró szerv részére A bűnözés elleni örök harc, annak bizonyítása során,teszi kötelezővé az új Be. Tekintettel arra, hogy a külö- hogy az igazságszolgáltatás az erősebb, a jogalkotónaknösen védett tanú jogintézménye kapcsán mekkora az állam, a terhelt és a tanú jogainak egymással szem-hangsúllyal merülnek fel a tisztességes eljárással kap- benálló hármas erőterében kell úgy egyensúlyozni,csolatos aggályok – s ennek mérséklésében mekkora hogy e jogok egyike se kerüljön nyomasztó fölénybe aszerepe van a szavahihetőség vizsgálatának –, kiemel- másikkal szemben. Ha az állam az igazságszolgáltatásten fontosnak tartanám, hogy ezt a garanciális intézke- működtetésére irányuló jogával úgy él, hogy ennek so-dést továbbra is a nyomozó hatóságtól, az ügyésztől, de rán a terhelt nem részesül tisztességes eljárásban, vagymég a tárgyaló bíróságtól is elkülönült bíróság folytas- a tanút kötelezi vallomástételre annak élete, testi épsé-sa le. Álláspontom szerint ez szolgálna biztosítékul ge árán is; ha a tanú védelemhez való jogára hivatkozvaarra, hogy a bizonyítékok minden fél számára egyenlő vonnak meg a terhelttől olyan alapvető jogokat, ame-mértékben legyenek hozzáférhetők.53 Igaz ugyan, hogy lyek hiányában érdemi védekezést nem tud kifejteni;ez jelenleg sem valósul meg teljes mértékben, hiszen a ha az állam bünetőigénye következetesen háttérbe szo-tárgyaló bíróság megismerheti az eredeti tanúkihall- rul a terhelt és a tanú jogaival szemben, tehát ha a hár-gatási jegyzőkönyvet. Ennek azonban egyrészt garan- mas erőtér egyik tagja kimozdul a helyéről, az egészciális jellege van, másrészt minőségileg más helyzetet bűnözés elleni harc egyensúlyát vesztve félresiklik ésteremt, ha a tárgyaló bíróság tagja – pl. kiküldött bíró- hosszú távon olyan diszfunkciókhoz vezet, amelyek azként – maga hallgathatja majd ki a különösen védett ta- egész társadalom működését veszélyeztetik.nút, maga intézhet hozzá olyan kérdéseket, amelyekrea választ maga kivonatolja, mintha ugyane cselekmé- A fent említett szabályozás- és joggyakorlatbeli el-nyeket egy tőle elkülönülő másik bíró teszi meg. Ilyen lentmondások rávilágítanak arra, hogy mennyire ké-esetben ugyanis nemcsak arról lesz szó – mint jelen- nyes ez az egyensúly, hogy azt egy mellékesnek tűnőleg –, hogy egy eleve meglévő bizonyítási eszköz erede- részlet megváltoztatása is kibillentheti, s hogy ezti változatát és kivonatát is megismeri, hanem hogy sa- egyensúly mekkora szereppel bír az állam büntetőigé-ját maga döntene arról, hogy az általa már megismert nyének hatékony érvényesítésében. 52 Új Be. 92. § (3) bekezdés. 54 Új Be. 92. § (6) bekezdés. 53 Ezzel szemben egyes jogirodalmi nézetek elfogadható megoldásnak 55 Varga (2009b) i. m. 117.tartják, hogy a különösen védett tanút a tárgyaló bíróság hallgassa ki.(Ld.: Liziczay Sándor: „Jogtörténtei kuriózum”, avagy a tanú védelmé-nek eljárásjogi eszközei. Collega, 2001/2. 29.)| 38 ELJÁRÁSJOGI SZEMLE /2017   3

MAGYAR HIVATALOS NYELV HASZNÁLATA A KÉTNYELVŰTERÜLETEN SZLOVÉNIÁBAN A BARBARA-SZILLOGIKA-LOGIKA ALAPJÁNMAG. KOREN STEFÁNTitkár a Főtitkárságon a Szlovén parlamentben, DMNÖK1 tanács tagja (2014–2018)BEVEZETÉS1 bennem van, a vérem csöppjeiben, idegeim dúcában, Szakemberek egyöntetű véleménye szerint „a hatá- metafizikai rejtélyként. Ebben az egyedülvaló életben csak így nyilatkozhatom meg igazán. Naponta sokszorron túli magyar kisebbségek közül a szlovéniai magya- gondolok erre. Épp annyiszor, mint arra, hogy szület-rok jogi helyzete, autonómiája, kulturális intézmény- tem, élek és meghalok.”5rendszere, az identitás megőrzését érintő politikai kör-nyezete a legstabilabb, legkedvezőbb”.2 Szlovénia a ma- Jelen tanulmány egyfelől a logika tudományának ol-gyarokat (és az olaszokat) alkotmányosan elismert ős- daláról kiindulva tesz kísérletet annak igazolására,honos nemzeti kisebbségnek tekinti, és ezt a nemzeti hogy a magyar nyelvet Szlovéniában a vegyes lakossá-kisebbségek védelméről szóló 1995. évi Keretegyez- gú területeken hivatalos nyelvnek tekinteni szükség-mény ratifikálásakor meg is erősítette. szerűség. Másrészt néhány példával azt szemlélteti, hogy hiába garantálja az Alkotmány a magyar kisebb- Az 1 millió 960 ezer lélekszámú Szlovénia lakosai közül ség nyelvhasználati jogát, ha az ezen jog érvényesüléséta 2002-es népszámláláskor 6243 személy vallotta magát elősegítő törvények, rendeletek megalkotása elmarad.magyarnak, márpedig ez az 1991-es cenzus során regiszt-rált 8000 főhöz képest jelentős csökkenésnek számít.3 Az első fejezetben néhány logikai alapfogalmat tisz-Aligha vitatható az az álláspont, mely szerint ez a kis lét- tázunk, ezt követően azt vizsgáljuk meg, hogy a szlovénszám már „közelít ahhoz a kritikus ponthoz, amikor az as�- állam miként tesz eleget a nemzetiségi nyelvhasználatszimilálódás semmiféle eszközzel nem tartóztatható fel”.4 szabályozására vonatkozó, nemzetközi dokumentu- mok alapján tett vállalásainak. Végül arra mutatunk rá, Ami a nyelvi jogok gyakorlati megvalósulását illeti, hogy a hibátlan elméleti háttér mellett a gyakorlatiaz úgynevezett külső kétnyelvűség körében (például megvalósulás mely pontokon bicsaklik meg.helységnévtáblák, utcatáblák) tapasztalhatók kisebbhiányosságok, ám problematikusnak az oktatási jog ér- 1. LOGIKAI ALAPVETÉSEKvényesülése és a közhivatali nyelvhasználat mondható. Jogi kérdéseknek a logika eszközeivel történő megkö-Ugyanis mind a szabályozásban, mind pedig a napi pra-xisban tapasztalhatók következetlenségek azon hiva- zelítése nem ördögtől való dolog. „A jog, mint a társadal-taloknál és tisztségeknél, melyek esetében a jogszabály mi mozgásokat leképező, és a társadalmi változásokatelőírja a magyar mint hivatalos nyelv használatát, de a befolyásolni szándékozó produktum, minden korban ésmagyar nyelv tudását már nem követeli meg az ott dol- minden helyen egy rendkívül bonyolult és összetettgozóktól. Számos egyéb tényező mellett ez is oka an- munka eredménye.”6 Mind a jogalkotás, mind a jogalkal-nak, hogy a muravidéki magyarok körében az anya- mazás olyan társadalmi folyamatnak tekinthető, melynyelv presztízse fokozatosan csökken. egyaránt tartalmaz objektív és szubjektív elemeket is. A szubjektív elemet a társadalmi környezet folyamatosan Felvetődik a kérdés, mi lehet a magyarázata annak, változó elemei, valamint a jogalkotóknak és jogalkalma-hogy bár Szlovénia nemzetiségi politikája európai vi- zóknak ezen elemekhez és változásokhoz való viszonyu-szonylatban példaértékűnek számít, ám a magyar ki- lásai jelentik. A logika módszereivel a jogalkotási és jog-sebbség lélekszáma drámaian fogy, nemzettudata alkalmazási folyamat objektív elemei ragadhatók meg.csökken, a magyar nyelv használata háttérbe szorul. Legyen szó bármilyen jogalkotási vagy jogalkalmazásiNémiképpen leegyszerűsítve a problémát: a kérdés az, gyakorlatról, „mihelyt valamilyen már meglévő, általá-hogy mi okozhatja a hibátlan jogi, elméleti háttér, és a nosnak mondható minta érvényesülésére kerül sor, ab-gyakorlati megvalósulás gyengesége közötti ellent- ban a pillanatban a folyamat egyben logikainak is mond-mondást. Jelen tanulmány a témát a nyelvi jogok szem- ható. Ezt úgy kell érteni, hogy egy előzetesen kialakítottpontjából vizsgálja, mivel a szerző a nyelvet az identitás általános normából kiindulva, az egyedi eseteket kellegyik legfontosabb elemének tartja. Miként Kosztolá- ezen általános norma aleseteiként értelmezni. Tehát egynyi Dezső írta: „Az a tény, hogy anyanyelvem magyar, deduktív következtetési sémával van dolgunk, amely-és magyarul beszélek, gondolkozom, írok, életem leg-nagyobb eseménye, melyhez nincs fogható. […] Mélyen 1 Dobronak Községi Magyar Önkormányzati Nemzeti Közösség. 5 Kosztolányi Dezső: Ábécé a nyelvről és a lélekről. In. Kosztolányi 2 Győri Szabó Róbert: Kisebbség, autonómia, regionalizmus. Budapest, Dezső: Nyelv és lélek. Budapest, Osiris, 2002. 72–76., 72.Osiris Kiadó, 2006. 351. [Győri Szabó (2006)]. 3 Statisticni Urad Republike Slovenije: Census of Population, Slovenia, 6 Bárdi Lajos – Madarász Tiborné: Logika. Jogi alkalmazások. Buda-31 March 2002. http://www.stat.si/popis2002/gradivo/si-92.pdf pest, Eötvös József Könyvkiadó, 1996. 14. [a továbbiakban: Bárdi – Ma- 4 Győri Szabó (2006) i. m. 351. darász tiborné (1996)]./2017   3  |ELJÁRÁSJOGI SZEMLE 39

ben egy konkrét társadalmi eseményt egy általános tár- akkor milyen módon lehetséges ez egy harmadik foga-sadalmi folyamat alá sorolunk”.7 lom felhasználásával.10 Dedukció (levezetés) az a logikai művelet, melynek 2. A SZLOVÉNIAI MAGYAR KÖZÖSSÉGsorán előfeltevésekből (premisszákból) előre meghatá- ALKOTMÁNYOS JOGAIrozott módszerekkel (levezetési szabályokkal) szin- Szlovénia a függetlenség elnyerését követően, 1991taktikai jellegű átalakításokat végzünk, melynek ered-ménye a konklúzió (következmény), vagyis meglévő tu- decemberében fogadta el alkotmányát. Az Alkotmánydásból (igaz állításokból) kiindulva jutunk „relatíve” új 5. cikkében deklarálja az emberi jogok és az alapvetőtudás birtokába. A deduktív érvelés során a premisszák szabadságjogok védelmét, „védi és biztosítja az ősho-igazsága szükségszerűen maga után vonja a konklúzió nos olasz és magyar nemzeti közösség jogait”.11 Hivata-igazságát. Az arisztotelészi logikában a premisszák ki- los nyelv a szlovén. A 11. cikk ugyanakkor kimondja,jelentések, állítások, melyekre teljesülniük kell, hogy hogy „azon községek területén, ahol az olasz vagy a ma-nem lehetnek egyszerre igazak és hamisak (ellentmon- gyar nemzeti közösség él, az olasz, illetve a magyardás elve), de az sem lehet, hogy se igaz, se hamis ne le- nyelv is hivatalos nyelv”.12 A 14. cikk értelmében „a tör-gyen (a kizárt harmadik elve).8 vény előtt mindenki egyenlő”, az „egyenlő emberi jogok és alapvető szabadságjogok” mindenki számára bizto- Az arisztotelészi logikában egy következtetést akkor sítottak, függetlenül a „személyi körülményektől”, ígymondunk bizonyító erejűnek vagy konkluzívnak, ha – egyebek mellett – a nemzetiségtől, a nyelvtől.13premisszái igazak, és a premisszákból következik akonklúzió, vagyis a következtetés helyes. Az Alkotmány külön cikkben rögzíti a „nemzeti hova- tartozás kifejezésének” jogát, és külön cikkben szól a A szillogizmus olyan következtetést jelent, melyben „saját nyelv és írásmód használatához való jogról”. En-egy kijelentés (a konklúzió vagy következmény) két nek megfelelően a 61. cikk szerint mindenkit megillet amásikból (a premisszákból vagy feltételekből) követke- jog ahhoz, hogy „szabadon kinyilvánítsa saját nemzeté-zik. A görög „szüllogiszmosz” („συλλογισμός”) kifeje- hez vagy nemzeti közösségéhez való tartozását, ápoljazés érvet, következtetést jelent, és Arisztotelész is eb- és kifejezze saját kultúráját, valamint használja sajátben az általánosabb értelemben használta, de később a nyelvét és írásmódját”.14 A 62. cikk alapján pedig „min-tradicionális logikában azt a speciálisabb jelentését denkinek joga van ahhoz, hogy jogai gyakorlásánál ésnyerte el, melyet az előbb definiáltunk. Arisztotelész az kötelességei teljesítésénél az állami és közszolgálatotAnalitika első könyvében ír róla: „Szillogizmus pedig az végző más szervek eljárásaiban, törvényben meghatá-olyan beszéd, amelyben bizonyos dolgok megállapítá- rozott módon, saját nyelvét és írásmódját használja”.15sából szükségszerűen következik valami más, mint A 63. cikk alkotmányellenesnek nyilvánít mindenféle –amit megállapítottunk, mégpedig azért, mert azok a így nemzeti, faji, vallási alapon nyugvó – „gyűlöletre ésdolgok úgy vannak. »Mert azok a dolgok úgy vannak«, türelmetlenségre” uszítást.16 A 64. cikk rögzíti a nem-ezt úgy értem, hogy ezek alapján következik; hogy pe- zetiségi jogok széles katalógusát. Így az őshonos – tehátdig »ezek alapján következik«, ezt úgy értem, hogy az olasz és a magyar – kisebbséghez tartozók szabadonsemmi egyéb dolog nem kell ahhoz, hogy bekövetkez- használhatják nemzeti szimbólumaikat, identitásukzék a szükségszerűség.”9 megőrzésére szervezeteket hozhatnak létre. Megilleti őket az anyanyelvükön való oktatás joga, törvényben A szillogizmus formái: meghatározott területeken „a kéttannyelvű oktatás kö- ● kategorikus, telező”.17 ● hipotetikus (feltételes), ● diszjunktív (szétválasztó). A magyar (és az olasz) kisebbségek alkotmányos jo- A kategorikus szillogizmus elméletét Arisztotelész gaikat alapvetően a saját lakókörnyezetükben, önkor-dolgozta ki (a ’szillogizmus’ elnevezés is tőle szárma- mányzati szinten gyakorolhatják. Két kivétel létezik,zik), a feltételes és a szétválasztó szillogizmusok tanul- ezen jogosítványok hatóköre az ország egész területéremányozása a sztoikus logika keretében kezdődött. kiterjed. Az egyik a nemzetiségi parlamenti képviselőArisztotelész írta le a klasszikus „Barbara-szillogiz- megválasztásának joga, mely minden kisebbségi állam-must”. Eszerint: polgárt megillet. A másik ilyen jog oktatási jog: azok a ● ha minden ember (A) halandó (B), és minden görög középiskolások, akik őshonos kisebbséghez tartoznak, az ország bármelyik középiskolájában tanulhatják (C) ember (A), anyanyelvüket, feltéve, hogy az adott intézményben az ● akkor az összes görög (C) halandó (B). Az arisztotelészi szillogizmus elmélete annak a tana, 10 Madarász tiborné–Pólos–Ruzsa (2006)] i. m. 137.mely szerint, ha ismert egy fogalom viszonya másik két 11 A Szlovén Köztársaság Alkotmánya 5. cikk.fogalomhoz, akkor milyen esetben lehet megállapítani 12 A Szlovén Köztársaság Alkotmánya 11. cikk.valamit e két fogalom egymáshoz való viszonyáról. Il- 13 A Szlovén Köztársaság Alkotmánya 14. cikk.letve, ha meg akarjuk alapozni azt a kijelentést, amely- 14 A Szlovén Köztársaság Alkotmánya 61. cikk.ben két fogalom egymáshoz való viszonyáról szólunk, 15 A Szlovén Köztársaság Alkotmánya 62. cikk. 16 A Szlovén Köztársaság Alkotmánya 63. cikk. 7 Bárdi–Madarász tiborné (1996) i. m. 15. 17 A Szlovén Köztársaság Alkotmánya 64. cikk. 8 Madarász Tiborné – Pólos László – Ruzsa Imre: A logika elemei.Budapest. Osiris, 2006. 12. [a továbbiakban: Madarász tiborné–Pólos–Ruzsa (2006)]. 9 Madarász tiborné–Pólos–Ruzsa (2006)] i. m. 19.| 40 ELJÁRÁSJOGI SZEMLE /2017   3

ilyen igénnyel jelentkezők elérnek egy meghatározott gyar és az olasz nyelv egyenrangú legyen a szlovénminimális létszámot.18 nyelvvel. Egy nyelven kell lefolytatni az eljárást akkor, ha abban csak egy személy érintett, vagy ha több fél Ami a parlamenti képviseletet illeti, az Alkotmány van ugyan, de mindegyikük beszéli az adott nemzetisé-80. cikkét idézzük: eszerint „az országgyűlésbe minden gi nyelvet. Egyéb esetekben két nyelven folyik az eljá-alkalomkor az olasz és a magyar közösség egy-egy kép- rás, az ügyfél használhatja az anyanyelvét, és a bíróságviselője választandó”.19 Az adott nemzetiség regisztrált ezen a nyelven köteles vele kommunikálni. Akármilyentagjai szavazhatnak a nemzetiségi parlamenti küldöt- nyelven is folyt az eljárás, a bíróság határozatát min-tekre, a választás közvetlen és demokratikus. Ez a fajta denképpen két nyelven kell megszövegezni. A fordításiképviseleti rendszer tehát a pozitív diszkrimináción és tolmácsolási költségek az államot terhelik.23alapul, és komoly súlya van, hiszen a relatíve kis létszá-mú (kilencven fős) parlamentben adott esetben a nem- Az elismert őshonos nemzetiségeket megillető okta-zetiségi képviselő szavazata el is dönthet egy-egy kér- tási jogokat külön törvény rendezi. E törvény alapján adést. A nemzetiségi képviselő elvileg használhatja a kisebbségi iskolák fenntartásának költségeit a szlovénparlamentben az anyanyelvét, a gyakorlatban azonban állam vállalja magára. A vegyes lakosságú községekbenjellemzően szlovén nyelven szólalnak fel, és inkább a kétnyelvű vagy magyar, vagy pedig olasz egynyelvű is-nemzetiségi ügyek bizottságában folyik anyanyelven a kolák létesíthetők. A kétnyelvű iskolákban a tantárgya-munka. A magyarok parlamenti képviseletét több ciklu- kat mindkét nyelven kell oktatni, elvileg biztosítani kellson át Pozsonec Mária töltötte be, aki ötödik ciklusát a kétnyelvű könyveket, és a tanároknak is tudniuk kell2004-ben kezdte meg, ekkor a választásra jogosultak mindkét nyelven. A gyermekek a két nyelv bármelyikén34 százaléka szavazott rá.20 Nagyon fontos rendelkezést felelhetnek. A gyakorlat azt mutatja, hogy alsóbb tago-tartalmaz az Alkotmány 64. cikkének ötödik bekezdése, zaton igyekeznek a pedagógusok tartani az ötven–öt-ez biztosítja ugyanis a vétójogot – mind országos, mind ven százalékos arányt, a felsőbb tagozatokban azonbanhelyi szinten – az őshonos kisebbségek számára. Esze- ez nem igazán sikerül, általában hetven–harminc száza-rint „azok a törvények, más előírások és általános ok- lék, a szlovén javára. A szlovén–magyar kétnyelvű isko-mányok, amelyek kizárólag a nemzeti közösségek alkot- lákban külön nemzetiségi órák vannak a magyar gyer-mányban meghatározott jogainak érvényesítésére és mekeknek, ahol magyar földrajzot, történelmet és kul-helyzetére vonatkoznak, a nemzeti közösségek képvise- túrát tanulnak. Lendván működik egy kétnyelvű gimná-lőinek beleegyezése nélkül nem fogadhatók el”.21 zium. A vegyes területeken kívül a magyart választott nyelvként lehet a középiskolában tanulni. Magyar nyelvi3. A SZLOVÉNIAI MAGYAROK tanárok képzése 1980 óta folyik a Maribori Egyetemen, NYELVHASZNÁLATI JOGAI emellett elismerik a magyarországi felsőoktatási intéz- Az alkotmány alapján az autochton kisebbségek tagjai ményben szerzett pedagógusi diplomát is.24 Mindez egyébiránt alapjaiban különbözik az olasz nemzetiségiaz anyanyelvhasználat joga megilleti a közigazgatási, hi- területen élők számára kialakított rendszertől, az ő ok-vatali eljárásokban. A kétnyelvű feliratok elhelyezésé- tatási rendszerük ugyanis egynyelvű, az oktatás vagynek kötelezettségéről (például helységnévtáblákon, ut- olasz, vagy szlovén nyelven folyik, és külön tanítják –canévtáblákon, cégéreken) a korábbiakban már esett kötelező jelleggel – nyelvi óra keretében a másik (tehátszó. A közigazgatásról szóló törvény 4. cikke kimondja, vagy a szlovén, vagy az olasz) nyelvet.25hogy a közigazgatási eljárások szlovén és nemzetiséginyelven folynak a vegyesen lakott területeken. A vegyes Láthatjuk, hogy az autochton magyar kisebbség nyelviterületen lakó és/vagy nemzetiségi nyelvet használó jogait a szlovén állam a vegyes lakosságú területeken en-polgárok okmányai legalább kétnyelvűek, függetlenül gedi kiteljesedni, ez pedig kissé olyan jelleget kölcsönözattól, hogy az illető az adott nemzetiséghez tartozik vagy a dolognak, mintha indiánrezervátumról lenne szó.26 Ezsem. Azt, hogy „legalább kétnyelvű”, úgy kell érteni, hogy a megoldás azonban erősen aggályos, már csak amiatt is,az útlevél és a személyazonosító igazolvány a szlovén és mert az őshonos kisebbségek kultúrája integráns része aa nemzetiségi nyelv mellett angol nyelvű is egyúttal, a szlovén kultúrának, nem független attól, azzal egység-többi személyhez kötött dokumentum (mint amilyen a ben teljesebb értéket képvisel, mint abból kiszakítva.jogosítvány, a társadalombiztosítási kártya, a katona-könyv, valamint a forgalmi engedély) kétnyelvűek.22 4. A MAGYAR HIVATALOS NYELV, A SZLOVÉN ALKOTMÁNY ÉS A BARBARA-SZILLOGIZMUS, A bíróságokról szóló törvény rendelkezik az igazság- INDUKTÍV ÉS DEDUKTÍV ESZME ÉRVELÉSEszolgáltatás kétnyelvűségéről. Az eljáró bíróság köteles A L A PJÁ Nbiztosítani azt, hogy az előtte folyó eljárásokban a ma- A továbbiakban a szlovén alkotmányból kiindulva fo- 18 Győri Szabó (2006) i. m. 347. gunk a logika módszereivel következtetéseket levonni. 19 A Szlovén Köztársaság Alkotmánya 80. cikk. 20 Győri Szabó (2006) i. m. 347. 23 Kolláth (2003) i. m. 193. 21 A Szlovén Köztársaság Alkotmánya 64. cikk. 24 Győri Szabó (2006) i. m. 350–351. 22 Kolláth Anna: A szlovéniai kisebbségek nyelvi jogai a törvények és 25 Kolláth (2003) i. m. 192.a rendeletek tükrében. In: Nádor Orsolya – Szarka László (szerk.): Nyel­ 26 Miran Komac: Vastvo narodnih skupnosti v Republiki Sloveniji. Lju-vi jogok, kisebbségek, nyelvpolitika Kelet-Közép-Európában. Budapest, bljana, Inštitut za narodnostna vprašanja, 1999. 38–39.Akadémiai, 2003. 190–203., 192. [továbbiakban: Kolláth (2003)]./2017   3  |ELJÁRÁSJOGI SZEMLE 41

Origónak az Alkotmány 11. cikkének második monda- rozatában a következőket fejti ki. „A nemzeti közösségektát tekintjük, mely szerint „azon községek területén, nyelve azokon a területeken, ahol e közösségek élnek, kü-ahol az olasz vagy a magyar nemzeti közösség él, az lönleges alkotmányos jogállást és védelmet élvez, és mintolasz, illetve a magyar nyelv is hivatalos nyelv”. ilyen, nem minősül idegen nyelvnek. […] A Szlovén Köz- társaság az olasz és a magyar nemzeti közösségnek ma- A Barbara-szillogizmust ekként ragozhatjuk: gas szintű védelmet biztosít. Az alkotmány kétféleképpen ● ha azon községek területén (A) ahol a magyar nem- óvja az őshonos olasz és magyar nemzeti kisebbséget és tagjaikat. Egyrészt mindenkinek, így nekik is, nemzetisé- zeti közösség él (B), a magyar nyelv (C) hivatalos gi hovatartozásra való tekintet nélkül egyenlő emberi jo- nyelv (A), gokat és alapvető szabadságjogokat biztosít [14. § (1) be- ● akkor minden embernek (C) (a kétnyelvű terüle- kezdés], másrészt néhány további, azaz különjogot is biz- ten) a hivatalos magyar nyelvet közvetlenül kell tosít a számukra. E jogok alapját az állam az Alkotmány használnia (B). 5. §-ában tett kötelezettségvállalása jelenti, amelynek ér- Szlovénia vegyes lakosságú területei, ahol a magyar telmében a területén óvja és biztosítja a nemzeti közössé-nemzeti közösség él, és ahol a hivatalos szlovén nyelv gek jogait. Néhány külön jogot már az Alkotmány 64. §-amellett a magyar nyelv is hivatalos nyelv, a következők: is meghatároz. Az Alkotmánybíróság állandó ítélkezési ● Hodoš/Hodos község, falvak és területei: Krpliv- gyakorlatának értelmében az Alkotmány a törvényhozó- nik/Kapornak in Hodoš/Hodos, nak is engedélyezi, hogy az őshonos nemzeti közösségek- ● Moravske Toplice/Morác község, falvak és terüle- nek és tagjaiknak különleges (további) védelmet biztosít- tei: Čikečka vas/Csekefa, Motvarjevci/Szentlászló, son.29 A csak a kisebbséget, illetve annak tagjait megillető Pordašinci/Kisfalu, Prosenjakovci/Pártosfalva, külön jogokat a jogelmélet a kisebbségek pozitív védelme- Središče/ Szerdahely, ként tartja számon. A pozitív védelem úgynevezett pozi- ● Šalovci/Sal község, falu és területe: Domanjševci/ tív diszkriminációt eredményez, mert a kisebbség tagjai- Domonkosfa, Lendava/Lendva, falvak és területei: nak olyan jogokat biztosítanak, amelyekkel a többség tag- Banuta/Bánuta, Čentiba/Csente, Dolga vas/Hos�- jai nem rendelkeznek, azonban utóbbiak elismerik e jogo- szúfalu, Dolgovaške gorice/Hosszúfaluhegy, Dolina kat, ezáltal tanúsítva a társadalom demokratikus voltát. pri Lendavi/Völgyifalu, Dolnji Lakoš/Alsólakos, Ga- Ez az intézményi keret a két nemzeti közösség és tagjaik berje/Gyertyános, Genterovci/Göntérháza, Gornji azonosságtudata megőrzésének és a társadalmi életbe Lakoš/Felsőlakos, Kamovci/Kámaháza, Kapca/ való egyenjogú bekapcsolódásának előfeltétele.30 […] Az Kapca, Kot/Kót, Lendava/Lendva, Alkotmány 64. §-ában foglalt különjogok különleges sza- ● Lendavske gorice/ Lendvahegy, Mostje/Hidvég, Pe- bályozást jelentenek az Alkotmány által egyébként is biz- tišovci/Petesháza, Pince/Pince, tosított többi emberi joghoz és alapvető szabadságjoghoz ● Marof/ Pince major, Radmožanci/Radamos, Trimli- viszonyítva. Az Alkotmány a 64. § (1) bekezdésében a ni/Hármasmalom, nemzeti közösségeknek és tagjaiknak biztosítja a jogot, ● Dobrovnik/Dobronak község, falvak és területei: hogy nemzeti azonosságtudatuk megőrzésének érdeké- Dobrovnik/Dobronak in Žitkovci/Zsitkóc.27 ben szervezeteket alapítsanak, ami külön jog az Alkot- A vegyesen lakott területen az alábbi kétnyelvű óvo- mány 42. §-a által biztosított gyülekezési és egyesülésidák üzemelnek: Dvojezični vrtci so: vrtec pri DOŠ Dob- jogra nézve. Ez azt jelenti, hogy e nemzeti közösségek ésrovnik, vrtec pri DOŠ Prosenjakovci, vrtec Lendava, vr- tagjaik vonatkozásában a gyülekezési és egyesülési jogottec Moravske Toplice. Kétnyelvű elemi iskolák a követ- tágabban kell értelmezni, mint más egyének esetében,kezők: Dvojezične osnovne šole s podružnicami so: mégpedig olyan jogként, amely a nemzeti azonosságtudatDvojezična OŠ Lendava I s podružnicami v Gaberju, Pe- megőrzését is biztosítja. […] Az Alkotmány 64. §-ában biz-tišovcih in Čentibi, Dvojezična OŠ Lendava II s prilago- tosított külön jogokat az őshonos nemzeti közösségekjenim programom, Dvojezična OŠ Genterovci, Dvojezič- nyelvét a Szlovén Köztársaság hivatalos nyelveként meg-na OŠ Dobrovnik, Dvojezična OŠ Prosenjakovci s pod- határozó alkotmányos rendelkezés egészíti ki. Az Alkot-ružnicami v Domanjševcih in Hodošu.28 mány 11. §-a kimondja, hogy (Szlovénia hivatalos nyelve Miként arról a korábbiakban már volt szó, az olasz mellett, amely a szlovén) azon községek területén, ahol aznemzeti közösségekben egynyelvű az oktatási rend- olasz, illetve a magyar nemzeti közösség él, az olasz, illet-szer, ezzel szemben a vegyes területen, ahol a magyar ve a magyar is hivatalos nyelv. Ennek értelmében az álla-nemzeti közösség él, kétnyelvű az oktatás. Ez a különb- mi szerveknek, a helyi önkormányzatok szerveinek és aségtétel a szerző álláspontja szerint nem indokolható közhatalommal rendelkező szerveknek kötelességük elogikai érvekkel, azonban ennek a helyzetnek az elem- közösségek tagjaival az ügyvitelt azok nyelvén végezni.”zésére jelen tanulmány nem vállalkozik. […] Az Alkotmánybíróság már korábban arra az állás- Nézzük a továbbiakban inkább azt, hogy az Alkotmány- pontra helyezkedett, hogy az Alkotmány 62. §-ában fog-bíróság miként magyarázza az állam kötelezettségeit az lalt eljárási garanciát (a saját nyelv és írásmód használa-őshonos kisebbségek nyelvhasználati jogait illetően. A2008. szeptember 11-én kelt U-I-380/06-11 számú hatá- 27 Mag. Stefán Koren: Republika Slovenija, Urad za narodnosti, http:// 29 Hivatkozási alap az Alkotmánybíróság 1998. 2. 12. napján kelt U-I-w w w.u n . gov. s i/s i/m a njs i ne/m ad z a r sk a _ n a r od n a _ sk upnos t/s t at i s t ic- 283/94 sz. határozata, az SZK Hivatalos Lapja 20/98. sz. és OdlUS VII, 26;ni_podatki/ 1998. 10. 22. napján kelt U-I-94/96 sz. határozata, az SZK Hivatalos Lapja 77/98. sz. és OdlUS VII, 196; és U-I-296/94 sz. határozata. 28 Republika Slovenija, Urad za narodnosti, ht t p://w w w.u n . gov. si/si/ma njsi ne/mad z a r sk a _ na r od na _ sk upnos t/ 30 Hivatkozási alap az Alkotmánybíróság U-I- 218/04 sz. határozata.vzgojno_izobrazevalna_kulturna_in_informativna_dejavnost/| 42 ELJÁRÁSJOGI SZEMLE /2017   3

tához való jog a hivatalos szervek előtt) az Alkotmány képpen nem terheli őket felelősség a kisebbségvédelmi64. §-ával együtt kell értelmezni és magyarázni, amen�- rendszer megvalósításáért. Nekik a megmaradás érde-nyiben a nemzeti közösségek által lakott területeken az kében kell stratégiát és programot alkotniuk, valaminteljárásban az ügyfél e közösségek tagja. Az Alkotmány azt az adott keretek közepette megvalósítaniuk. Egy ki-említett rendelkezésében az Alkotmány 5. §-ával össz- sebbségi közösség sem lehet saját megmaradásánakhangban e közösségeknek és tagjaiknak biztosított kü- közvetlen, jogi értelemben vett felelőse”34. A szerző állás-lönjogok célja a nemzeti közösségek azonosságtudatának pontja ezzel szemben az, hogy a magyar nemzetiség kép-megőrzése. Az Alkotmány 64.  §-ának tartalmát, amely viselőit, parlamenti képviselőjét igenis terheli egyfajtanem határozza meg közvetlenül e közösségek tagjainak a felelősség, hiszen 1991, az Alkotmány elfogadása ótanyelvüknek az állami szervek előtti eljárásokban való már eltelt huszonhat év, és az abban garantált kisebbségihasználatához fűződő jogát, össze kell kapcsolni az Alkot- jogok egy része a mai napig nem nyert törvényi megfo-mány 11. §-ával, amely bár önmagában nem szabályozza galmazást. Így például, törvénybe kellett volna foglalniaz emberi jogokat, az őshonos nemzeti közösségek jogai- azt, hogy a kétnyelvű óvodákban és elemi iskolákbannak védelmére és biztosítására vonatkozó alkotmányos dolgozó pedagógusoknak kötelező a magyar nyelv tudá-kötelezettségvállalásból kiindulva azon községek terüle- sa. Az, hogy ez elmaradt, a szerző álláspontja szerinttén, ahol e közösségek élnek (a szlovén mellett) az olaszt nagyban hozzájárul ahhoz, hogy a szlovéniai magyarés a magyart is hivatalos nyelvként ismeri el.”31 ajkú lakosság nyelvhasználata visszaszorulóban van, hosszú távon fenyegeti és aláássa a szlovéniai magyar ki- A szerző meglátása szerint azonban az alkotmánybí- sebbség fennmaradását. Ebben a mulasztásban pedig ré-rósági határozat indokolásának a következő megállapí- szes a Muravidéki Magyar Önkormányzati Nemzeti Kö-tása bír a legnagyobb jelentőséggel: „Ennek során azon- zösség (a továbbiakban: MMÖNK) is, hiszen az oktatásiban (az államnak) tiszteletben kell tartania az őshonos törvény, illetve a tárgykörbe tartozó alacsonyabb szin-nemzetiségek alkotmányos jogállását és jogait. Az tű jogszabályok elfogadásánál nem élt az Alkotmányolaszt és a magyart, mint az őshonos nemzeti közössé- 64. cikk (5) bekezdésén alapuló vétójogával.gek nyelvét ezért, azon területeken, ahol e közösségekélnek, nem kezelheti idegen nyelvként. E viszonyokban A helyzet egyébként a kormánykirendeltségnél (Uradtehát az olasz és a magyar nyelv nem használható (a za narodnosti) sem kedvezőbb. A hivatalnak nincs ma-szlovén melletti) fordításként. E nemzeti közösségek gyar nyelvű honlapja, nem rendelkezik olyan munkahe-nyelvhasználattal kapcsolatos jogait úgy kell szabá- lyekkel, hol a magyar nyelv tudása kötelező lenne. Felve-lyoznia, hogy meghatározza e nyelvek, tehát az olasz és tődik a kérdés, hogy miként tudja képviselni a magyar ki-a magyar nyelv közvetlen használatának módját.” sebbséget, ha még kommunikálni sem tud velük magyar hivatalos nyelven közvetlenül (neposredno uporabo). Az imént citált alkotmánybírósági határozat tehát 5. A MAGYAR HIVATALOS NYELV HASZNÁLATAugyanarra a következtetésre jutott, amelyre a Barba-ra-szillogizmus alkalmazásával juthatunk, nevezetesen A KÖZSZFÉRÁBANarra, hogy a magyar nyelv a kétnyelvű területeken hiva- A szerző szerint erősen megkérdőjelezhető egyestalos nyelv. Márpedig, ha ez így van, nehezen érthető az, kormányzati szervek, minisztériumok, önkormányzatihogy sem a szlovén oktatási törvény, sem a kisebbségi hivatalok működésének alkotmányossága, amennyi-különtörvény nem írja elő kötelezettségként a kétnyelvű ben nem létezik olyan jogszabály, mely dolgozóiakat aterületen működő pedagógusok, iskolaigazgatók számá- magyar nyelv tudására kötelezné. az alábbiakban né-ra a hivatalos magyar nyelv tudását. Egy konkrét ügyben hány példát közlök, a felsorolás nem teljes körű.például a Muraszombati Ügyészség kifejezetten arra az ● A kétnyelvű községekben, a kétnyelvű területen, aálláspontra helyezkedett, hogy „a rendelkezésre álló do-kumentumok alapján nem állapítható meg, hogy a dob- törvény alapján nem kötelező a hivatalos magyarronaki kétnyelvű iskola igazgatói posztját betöltő sze- nyelv tudása, azt sem a polgármester kinevezése-mély számára, illetve az adott munkahelyen meghatáro- kor, sem az alkalmazottak felvételekor nem kérikzott feltétel lenne a magyar nyelv tudása.”32 számon. ● A közigazgatási egységekben, melyek a kétnyelvű Márpedig, ez az ügyészségi álláspont ellentétes az Al- magyar területen működnek, nincsen olyan tör-kotmánnyal, az alkotmánybírósági határozattal és ér- vény, mely kötelezné a közigazgatási egység veze-telmezéssel. A probléma abból fakad, hogy az Alkot- tőjét, illetve az alkalmazottakat a hivatalos magyarmányban garantált kisebbségi jogokat részletező tör- nyelv tudására.vények és alacsonyabb rendű jogszabályok hiányosak, ● A kétnyelvű területen található egészségügyi in-nem fednek le minden szabályozási tárgykört, „a törvé- tézmények alkalmazottait, vezető beosztású dolgo-nyek megvalósítási mechanizmusa hiányos”33. zóit sem kötelezi a törvény a magyar hivatalos nyelv tudására. Egyes nézetek szerint „a nemzeti közösségek szerve- ● A kétnyelvű magyar területen működő jegyzőket azetei csupán figyelmeztethetnek a problémákra, semmi- törvény nem kötelezi a hivatalos magyar nyelv tu- dására. 31 Hivatkozási alap az Alkotmánybíróság 2007. 6. 21. napján kelt Up-404/05 sz. határozata. Szlovén Köztársaság Hivatalos Lapja 64/07. sz. és 34 Göncz László: A nemzeti tudat alakulásának jellemzői a Muravidé-OdlUS XVI, 101 ken. Muratáj, 2007/1–2. 79–93. 81.; Kolláth–Gróf (2014) i. m. 15. 32 A Muraszombati Ügyészség Ktr 210/2016-TGB-dp számú határoza-ta, kelt 2017. 4. 3-án. 33 Kolláth Anna – Gróf Annamária: A szlovéniai magyar nyelv. Esetta­nulmány a szlovéniai magyarokról. Mainz, ELDIA esettanulmány, ELDIA,2014. 15./2017   3  |ELJÁRÁSJOGI SZEMLE 43

● Sem a kétnyelvű területen működő bíróságokra vi jogokat, hanem az aktív cselekvés is elvárt tőle an- nézve, sem azon bíróságok esetében, melyek illeté- nak érdekében, hogy azokkal mind az egyén, mind az kességi területe kiterjed a kétnyelvű magyar terü- adott közösség élni tudjon. letre, nincsen olyan törvény, mely a bírókat, ügyvi- teli és egyéb alkalmazottakat kötelezné a hivatalos Szlovénia 1997-ben csatlakozott a Regionális vagy ki- magyar nyelv tudására. sebbségi nyelvek Európai Chartájához, a Nemzeti ki- sebbségek védelméről szóló Keretegyezményt pedig ● Nincsen olyan törvény, mely azokat az ügyvédeket, 1995-ben írta alá, majd 1998-ban ratifikálta. Szlovénia a akik a kétnyelvű területen végzik munkájukat, szakértők egybehangzó álláspontja szerint példamuta- vagy netán székhelyük is van ott, a hivatalos ma- tó módon garantálta az 1991-es alkotmányában az ős- gyar nyelv tudására kötelezné. honos kisebbségként elismert olasz és magyar közösség nemzetiségi jogait. Jelen tanulmány arra világított rá, Ezek a felsorolt törvények úgynevezett lex imperfec- hogy a szlovéniai magyarság esetében a nyelvi, nyelv-ta törvények, olyan jogszabályok, amelyekhez sem pol- használati jogok gyakorlati megvalósulása problemati-gári jogi, sem büntetőjogi szankció nem fűződik. A kér- kus. Hiába szögezi le azt az alaptörvény, hogy a vegyesdés pedig változatlanul az, hogy ha a jogalkotó nem hoz lakosságú területen a magyar nyelv a szlovénnal egyen-létre olyan törvényeket, rendeleteket, melyek a két- jogú hivatalos nyelvnek tekintendő, ha a jogalkotó nemnyelvű területen a közszférában dolgozókat a hivatalos hozza létre azokat a törvényeket, rendeleteket, melyek emagyar nyelv tudására kötelezné, illetve, az ilyen pozí- jogok megvalósulásához nélkülözhetetlenek.ciók betöltésének nem törvényi feltétele a magyar nyelvtudása (ahogy azt láttuk a dobronaki kétnyelvű iskola Az anyanyelvi oktatás a kisebbségek esetébe különösigazgatói posztja esetében), akkor ezek a köztisztvi- jelentőséggel bír, hiszen az iskola a nemzetiségi kultúra, aselők, közalkalmazottak miként tudják a magyar hiva- hagyományok megismertetésének egyik fő színtere. Egy-talos nyelvet használni közvetlenül, ahogy ezt követeli úttal pedig olyan értékeket is közvetít, mint az elfogadás,az alkotmánybíróság döntése? a tolerancia, a másik ember értékrendjének tisztelete. Ugyanakkor az is legalább ilyen fontos, hogy az ügyeit in- Szükséges e helyütt is kiemelni a hivatkozott alkot- téző kisebbségi polgár az anyanyelvén kommunikálhas-mánybírósági döntés azon megállapítását, mely szerint son a hatóságokkal. Ez egyfelől biztonságérzetet jelenta magyar hivatalos nyelv a kétnyelvű területen nem számára, másrészt pedig feltehető, hogy anyanyelvénidegen nyelv (tuji jezik). Ebből azt lehet logikusan, jó- jobban ki tudja fejezni magát, tehát a jogérvényesítés iszan ésszel és jogi logikával értelmezni és levezetni, hatékonyabb, ha az általa választott nyelven folyik az el-hogy a magyar hivatalos nyelvet a kétnyelvű területen járás. A fentiekben azt láthattuk, hogy a szlovén állam je-nem lehet/szabad minősítésbe szorítani, ahogy ezt az lenleg (és immár huszonhatodik éve) nem tesz eleget ma-idegen nyelvvel tesszük, például, angol-A1, angol-A2, radéktalanul a kisebbségi jogok védelmét szolgáló köte-német-B1, német-B2 vagy francia-C1 és francia-C2. lezettségének, elmulasztotta olyan jogszabályok megal-Márpedig, az új (módosított) oktatási törvény terveze- kotását, mely a kettős nyelvű területen működő óvodák,te éppen egy ilyesfajta „leminősítést” irányoz elő: a iskolák, bíróságok, közigazgatási hatóságok munkatársa-9. cikk (25. cikk) a magyar hivatalos nyelvet a kétnyel- it kötelezné a magyar nyelv megtanulására.vű területen B2-re minősíti le.35 Az egyén, aki a magyar kisebbség tagja, illetve a ma- A tervezett törvénymódosítás tehát ellentétes az Al- gyar közösség ezt akár úgy is értékelheti, hogy az államkotmánnyal és az alkotmánybírósági jogértelmezéssel. nem lép fel kellőképpen az intolerancia, a nyelvi, nem-Sem az Alkotmány 11. cikke, sem az Alkotmánybíróság zetiségi diszkrimináció ellen. Egy olyan érzékeny múl-határozata nem ismeri az „oktatási magyar nyelv” tú országban, mint Szlovénia, akár ennyi is elég lehet(madžarski jezik kot učni jezik) kategóriáját, mint ahogy ahhoz, hogy felidézze a nemzeti tudatban a különböző-ezt teszi az oktatási törvény módosított javaslata. A ma- ségen alapuló megaláztatás és a gyűlölködés történel-gyar nyelv a vegyes lakosságú területen ugyanis éppen mét. Mindezek mellett fennáll a veszélye annak, hogyúgy hivatalos nyelvnek számít, mint a szlovén, márpe- Szlovéniában az emberi jogok megfelelő, normatív (dedig, a szlovén nyelvet sem lehet (a kétnyelvű területen iure) meghatározása csupán elméleti és akadémiai ma-sem) leminősíteni A1, A2, B1, B2, C1 vagy C2-re, mert ezt rad, nem pedig gyakorolt és hatékony forma (de facto).az alkotmány tiltja. Így a magyar nyelvet sem lehet, sza-badna leminősíteni, leszorítani idegen nyelvre, haszná- Másodsorban az egyenjogútlanság, az intolerancia éslatában a kétnyelvű területen, mert az alkotmány egyér- a diszkrimináció ösztönzése meggyőzheti a többségitelműen mindkettőt hivatalos nyelvnek minősíti. társadalom öntudatosabb tagjait arról, hogy kövessék a többségi propagandát a kisebbséggel szembeni konk-6. ÖSSZEGZÉS rét, jogtalan cselekmények révén is, ez pedig a kisebb- Az egyén anyanyelve, egy közösség nyelve alapjaiban ség ellenállását válthatja ki ugyanolyan, vagy még sú- lyosabb eszközökkel. Ezért sürgősen szükség van arra,határozza meg az identitást. A nyelvhasználat alapvető hogy a hivatalos magyar és szlovén nyelven is folytat-emberi jog. Nem elegendő, ha az állam garantálja a nyel- ható eljárásokban illetékes bíróságok, hivatalok követ- kezetesen tartsák tiszteletben az Alkotmányt, annak is 35 „Zakon o spremembah in dopolnitvah Zakona o posebnih pravicah legfőként az 5. cikkét, mely szerint „az állam saját terü-italijanske in madžarske narodne skupnosti na področju vzgoje in izo- letén védi az ember jogait és alapvető szabadságait.braževanja – predlog za javno obravnavo.” Védi és biztosítja az őshonos olasz és magyar nemzeti közösség jogait.”| 44 ELJÁRÁSJOGI SZEMLE /2017   3

büntetőjog i. – áltAlánosrész2017. októberi kiadásSzerző: belovics ervin ára: 12 000 Ftlektor: vókó györgyA Büntető Törvénykönyv Általános Részének a jogalkalmazói gyakorlatotis szem előtt tartó tudományos feldolgozására vállalkozott Belovics Ervintanszékvezető egyetemi tanár, a legfőbb ügyész büntetőjogi helyettese.A szerző részletesen áttekinti a büntetőjog kialakulásának történetét, be-mutatja a büntetőjogi iskolákat, valamint a jogállami büntetőjog és a bünte-tőpolitika legfőbb sajátosságait. A jogszabálytanról szóló részben kerül sora jogforrások és az értelmezési fajták részletes értékelésére. A bűncselek-ménytan körében a szerző a bűncselekmény fogalmának a jogtudományáltal kidolgozott tételei mellett részletesen elemzi a legális fogalom alkotó-elemeit. A törvényi tényállás tanáról szóló rész, valamint a büntetőjogi fele-lősségre vonás akadályait bemutató fejezet mindenre kiterjedően dolgozzafel a jogirodalmi álláspontokat és a történeti előzményeket. A szerző a bün-tetőjogi jogkövetkezmények teljes körű bemutatása során szól a büntetéscéljával kapcsolatos teóriákról, valamint a hatályos törvényi rendelkezések-ről. Elemzi továbbá a Kúria jogegységi határozatait, a Büntető Kollégiumvéleményeit, valamint a jogalkalmazói gyakorlat releváns eseti döntéseit is.büntetőjog i. – általános rész és ii. – Különös rész együttesen: 20 000 FtA büntetőeljárási törvénymAgyArázAtAAz új, 2017. évi büntetőeljárási törvény magyarázataa kodifikációs bizottság korábbi tagjaitólSzerzők: bánáti jános, belovics ervin, erdei árpád,Farkas ákos, Kónya istvánSzerkeSztők: belovics ervin, erdei árpádA 2017. június 13-án elfogadott új büntetőeljárási törvény magyarázatára ára: 15 000 Ftvállalkoztak a kodifikáció indulásakor meghatározó szerepet betöltő Kodifi- megjelenés:kációs Bizottság elnöke és tagjai: Bánáti János büntetőügyvéd, a Magyar 2017. decemberÜgyvédi Kamara elnöke; Belovics Ervin, a legfőbb ügyész büntetőjogi he-lyettese, tanszékvezető egyetemi tanár; Erdei Árpád professor emeritus;Farkas Ákos intézetigazgató egyetemi tanár; valamint Kónya István bünte-tőbíró, a Kúria elnökhelyettese.Az új kódex a büntetőeljárás minden szakaszában, valamint számos jog-intézménye vonatkozásában lényeges, több esetben koncepcionális újdon-ságokat vezet be. A kézikönyv gyakorlati útmutatást nyújt a jövőbeni szabá-lyozásról a tárgyalótermekben megforduló valamennyi jogászi hivatásrendtagjai számára, ugyanakkor szerzői kiemelt hangsúlyt fektetnek a magyará-zatok tudományos megalapozottságára is. WEBES VÁS ÁRLÁS –5%HVG-ORAC Lap- és Könyvkiadó Kft., 1037 Budapest, Montevideo utca 14. FAx: (36-1) 349-7600 TeLeFOn: (36-1) 340-2304 • [email protected] www.hvgorac.hu/2017   3  |ELJÁRÁSJOGI SZEMLE 45

Megjelent az Ákr. és a Kp. kommentárjaAZ ÁLTALÁNOS KÖZIGAZGATÁSIRENDTARTÁS MAGYARÁZATAA KÖZIGAZGATÁSI ELJÁRÁS SZABÁLYAI I. Az Ákr. rendelkezéseinek gyakorlatorientált magyarázata, a koncepcio- nális és a részletszabályokban megjelenő újdonságok ismertetése. Miben tér el az Ákr. a Ket.-től? Mire kell a jogalkalmazóknak a jövő- ben különösen figyelniük? A kommentár szerzői csapatának gerincét a Kúria közigazgatási bí- rái alkotják, kiegészülve az új szabályozás előkészítésében fontos szerepet betöltő IM főosztályvezetővel és az NMHH jogi igazgató- jával. A kötet lektora az IM Közigazgatási Eljárásjogi Kodifikációs Osztályának vezetője.Ára: 9000 Ft www.hvgorac.hu/akrA KÖZIGAZGATÁSIPERRENDTARTÁS MAGYARÁZATAA KÖZIGAZGATÁSI ELJÁRÁS SZABÁLYAI II. A közigazgatási per 2018-tól többé már nem egy különleges eljárás a Pp. rendszerében. A kommentár bemutatja a közigazgatási per- rendtartásról szóló új törvényt, a Kp.-t. Megmutatjuk a közigazgatási perjog egyedi szabály- és fogalmi rendszerét, valamint az új jogintézményeket. A kommentár szerzői csapatának gerincét a Kúria közigazgatási bírái alkotják, kiegészülve egy közigazgatási jogász alkotmány- bíróval és egy egyetemi oktatóval. A kötet lektorai a Kúria főtanács- adói.Ára: 9000 Ft www.hvgorac.hu/kpAz Ákr. és a Kp. kommentár előfizethető egyben „A közigazgatási eljárás szabályai” kapcsos kommentárként is. A kapcsoskommentár összevontan tartalmazza a közigazgatási eljárás két szakaszát: a hatósági és a bírósági eljárást. A fenti két kö-tet és a kapcsos kommentár tartalma teljes mértékben megegyezik, a kapcsos kommentárt azonban a Kiadó a jövőbenelőfizetés keretében pótlapcsomagokkal aktualizálja. WEBES VÁS –5% ÁRLÁSHVG-ORAC Lap- és Könyvkiadó Kft., 1037 Budapest, Montevideo utca 14. FAx: (36-1) 349-7600 TeLeFOn: (36-1) 340-2304 • [email protected] www.hvgorac.hu

A polgári perrendtartásés a kapcsolódó jogszabályokkommentárja I–II.Szerzők: Bacher Gusztáv, Baranyi Bertold, Bodoki Gábor,Böszörményiné Kovács Katalin, Burai-Kovács János, Döme Attila,Ébner Vilmos, Éless Tamás, Faludi Gábor, Farkas Attila,Goldea Zsuzsanna, Aleku Mónika, Harsági Viktória, Juhász Csaba,Juhász László, Juhász Linda, Kapa Mátyás, Káposznyák Aliz,Király Miklós, Köblös Adél, Kövesné Kósa Zsuzsanna, Kőrös András,Lázár-Kocsis Edina, Légrádi István, Máté Viktor, Mikó Ádám,Okányi Zsolt, Orosz Árpád, Osztovits András, Paksi Gábor,Parlagi Mátyás, Prokopovitsch László, Rák Viktor, Reviczky Renáta,Ribai Csilla, Szécsényi-Nagy Kristóf, Szőcs Tibor, Tálné Molnár Erika,Timár Kinga, Tóth Ádám, Varga István, Virág Csaba, Völcsey Balázs Ára: 15 000 FtSzerkesztő: Varga István Az I. kötet megjelenése:lektor: Németh János 2017. decemberKönyvünk az új Pp. szabályainak magyarázatát tartalmazza első kézből, a törvény A II. kötet megjelenése:előkészítését az első pillanattól meghatározóan befolyásoló kodifikációs téma- és 2018. első negyedévmunkabizottsági elnökök és tagok tollából. A kétkötetes kommentárban minden té-makört olyan szakértő ismertet, akinek az a szűken vett szakterülete. A szerzői csapatot szerkesztőként Varga Istvántanszékvezető egyetemi tanár (ELTE ÁJK Polgári Eljárásjogi Tanszék), ügyvéd, a Polgári Perjogi Kodifikációs Főbizottságtudományos titkára irányítja. A kötet lektora Németh János professzor emeritus, a Főbizottság elnöke, az Alkotmánybí-róság volt elnöke.A szerzők célja, hogy tudományosan megalapozott, de elsősorban a mindennapi gyakorlati jogalkalmazói igényeknekmegfelelő kommentár szülessen. A kommentár a Pp-n kívül szabályozott perek, valamint a választottbírósági eljárás,mint a polgári per elsődleges alternatívájának, magyarázatát is tartalmazza. Az olvasó továbbá a polgári perben alkalma-zandó nemzetközi jogi és európai uniós jogszabályok, a jogsegély-szerződések, a joghatósági- és jogsegély-rendeletek,valamint a sui generis európai uniós eljárások lényegre törő, rendszerbe foglalt magyarázatát is megtalálja a kötetben.Az új Pp. iratmintatáraBeadványtervezetek az új Pp. minden eljárásicselekményéhez, összesen 388 iratmintaSzerzők: Belcsák Róbert, Gelencsér Dániel, Jójárt Eszter, Kőrös András,László András Dániel, Orosz Árpád, Parlagi Mátyás, Reviczky Renáta,Turbucz ZoltánSzerkesztő: Varga IstvánA szerkesztő munkatársa: Gelencsér DánielAz új Pp. a professzionális pervitel megteremtése érdekében nagyban épít a polgári perszereplőinek aktív, szakszerű közreműködésére, a jogi képviselőkkel szemben a jelenleginélmagasabb követelményeket állít fel. Az új törvény az eddiginél jóval bonyolultabb szabá-lyozást vezet be, továbbá számos olyan – első ránézésre nehezen észlelhető – részletsza- Ára: 15 000 Ftbályt tartalmaz, amely megnehezíti a befogadható beadványok elkészítését. Az alapjaiban Megjelenés:megváltozó jogi környezet a jogi képviselőket vélhetően komoly kihívások elé fogja állítani, 2017. novembermelyek leküzdésében segítséget nyújthat ez a bírói, ügyvédi, közjegyzői és a tudományos szféra kiemelkedő képviselőiáltal készített iratmintatár. A kötetet Varga István tanszékvezető egyetemi tanár, ügyvéd, a Polgári Perjogi KodifikációsFőbizottság tudományos titkára szerkesztette.A kézikönyv a megszokott iratmintatárakhoz képest részletesebben, a peres eljárás teljes folyamatát végigkövetve jelenítimeg az egyes iratmintákat. A határon átnyúló ügyek számának dinamikus növekedésére figyelemmel az összeállítás tartal-maz európai uniós, illetve nemzetközi jogi aktusok alapján készült mintákat is. A legjellemzőbb iratoknál – például a kereset-levélnél, fellebbezésnél – a kiadvány több alternatívát is kínál, a beadványok előtt – az új szabályok gyakorlati alkalmazásátelősegítendő – jól használható gyorstáblázatot, továbbá beadványszerkesztést segítő útmutatót is tartalmaz.A polgári perrendtartás és a kapcsolódó jogszabályok kommentárja WE BES VÁS ÁRLÁS és –5% Az új Pp. iratmintatára együttes ára: 25 000 FtHVG-ORAC Lap- és Könyvkiadó Kft., 1037 Budapest, Montevideo utca 14. Fax: (36-1) 349-7600 Telefon: (36-1) 340-2304 • [email protected] www.hvgorac.hu