Versenyjogi kézikönyv (részlet)

NAGY CSONGOR ISTVÁN Versenyjogi kézikönyv



NAGY CSONGOR ISTVÁN Versenyjogi kézikönyv

© Nagy Csongor István, 2021 © HVG-ORAC Kft., 2021 A kézirat lezárva: 2021. január 1. Szakmai lektorok: KOVÁCS ANDRÁS GYÖRGY és MAROSI ZOLTÁN A kötet megjelenését támogatták: Hungaropharma OTP Bank Nyrt. Társadalomtudományi Gyógyszerkereskedelmi Zrt. Kutatóközpont A kiadó számára minden jog fenntartva. Jelen könyvet, illetve annak részleteit tilos reprodukálni, adatrendszerben tárolni, bármely formában vagy eszközzel – elektronikus, fényképészeti úton vagy módon – a kiadó engedélye nélkül közölni. ISBN 978 963 258 536 9 Budapest, 2021 A HVG-ORAC Lap- és Könyvkiadó Kft. kiadása Internet: www.hvgorac.hu E-mail: [email protected] Felelős kiadó: dr. Frank Ádám, a kft. ügyvezetője Kiadói szerkesztő: Bodnár Kriszta Tipográfia és műszaki szerkesztés: Harkai Éva

5 TARTALOM Rövidítésjegyzék . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 9 Bevezetés . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 13 I. ÁLTALÁNOS RÉSZ . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 15 1. A Tpvt. hatálya . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 15 1.1. Területi hatály . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 15 1.2. Személyi és tárgyi hatály . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 19 1.2.1. Karitatív, nonprofit tevékenység . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 26 1.2.2. Társadalmi-érdekképviseleti tevékenység . . . . . . . . . . . . . 26 1.2.3. Állami tevékenység . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 27 2. A Tpvt. viszonya más jogszabályokhoz . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 47 3. A gazdasági egység tana a magyar versenyjogban: a vállalkozáscsoport jogintézménye . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 61 3.1. A vállalkozáscsoport jelentősége az anyagi jogi szabályok alkalmazása során . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 63 3.2. A vállalkozáscsoport meghatározása . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 70 3.3. A vállalkozáscsoport belső vetülete: közvetlen felelősség, jogutódlás, átalakulás . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 82 4. A verseny arénája: az érintett piac . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 87 4.1. Az érintett árupiac . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 99 4.1.1. Keresleti helyettesíthetőség . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 101 4.1.2. Kínálati helyettesíthetőség, potenciális verseny . . . . . . . . 106 4.2. Földrajzi piac . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 108 4.3. Időbeli piac . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 110 5. Az uniós és a magyar versenyjog viszonya . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 110 5.1. Hatáskör-elhatárolás: a tagállamközi kereskedelem érintettsége . 116 5.2. Az EU-s és a tagállami versenyjog viszonya . . . . . . . . . . . . . . . . 126 II. A KARTELLJOG ANYAGI JOGI SZABÁLYAI: AZ ÁLTALÁNOS KARTELLTILALOM ÉS A MENTESSÉG . 136 1. Általános kartelltilalom . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 138 1.1. A megállapodás fogalma . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 140 1.1.1. Stricto sensu megállapodások . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 143 1.1.2. Összehangolt magatartás . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 152

6 Tartalom 1.1.3. Vállalkozások társulása által hozott döntés . . . . . . . . . . . . 164 1.1.4. Atipikus összejátszási alakzatok . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 167 1.1.4.1. Egységes és folyamatos jogsértés (összetett és intézményesített kartellek) . . . . . . . . . . . . . . . 167 1.1.4.2. Az asszisztáló szervezet felelőssége . . . . . . . . . . 172 1.1.4.3. ABC („hub-and-spoke”) kartellek . . . . . . . . . . . . 177 1.1.5. Ügynöki megállapodások . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 179 1.2. Versenyellenesség (verseny megakadályozása, korlátozása, torzítása) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 185 1.2.1. Versenyellenes cél vagy hatás . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 191 1.2.2. Mikor minősül egy megállapodás versenyellenes célúnak? . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 196 1.2.2.1. Nevesített horizontális célmegállapodások . . . . . 198 1.2.2.2. Nevesített vertikális célmegállapodások . . . . . . . 212 1.2.2.3. Nem nevesített célmegállapodások . . . . . . . . . . . 219 1.2.3. Mikor minősül egy megállapodás versenyellenes hatásúnak? . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 225 1.2.3.1. Versenyellenes hatás és piaci erő . . . . . . . . . . . . 225 1.2.3.2. A versenyjogi hatásvizsgálat módszertana . . . . . 226 1.2.3.3. A versenyellenes hatás inherens korlátja: csekély jelentőségű megállapodások . . . . . . . . . . 234 1.2.3.4. Észszerűségi szabály . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 252 2. Mentesség az általános kartelltilalom alól . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 258 2.1. Egyedi mentesség . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 259 2.2. Csoportmentességi rendeletek . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 266 2.2.1. Csoportmentességi rendeletek kibocsátásának jogalapja a magyar jogban . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 267 2.2.2. Horizontális csoportmentességi rendeletek . . . . . . . . . . . . 268 2.2.2.1. A szakosítási csoportmentességi rendelet . . . . . . 268 2.2.2.2. A kutatási-fejlesztési csoportmentességi rendelet 269 2.2.3. Vertikális megállapodásokra vonatkozó csoportmentességi rendeletek . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 271 2.2.3.1. Általános vertikális csoportmentességi rendelet . 271 2.2.3.2. Technológiaátadási csoportmentességi rendelet . 277 2.2.3.3. A gépjármű utópiacra vonatkozó csoportmentességi rendelet . . . . . . . . . . . . . . . . . 280 III. ERŐFÖLÉNNYEL VALÓ VISSZAÉLÉS . . . . . . . . . . . . . . . . 282 1. Az erőfölény fennállása . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 282

Tartalom 7 2. Visszaélés . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 285 2.1. Túlzó árazás (túlárazás) és indokolatlan előnyök kikötése . . . . . 288 2.1.1. Túlárazás . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 288 2.1.1.1. Költség- és nyereségszámítás . . . . . . . . . . . . . . . 290 2.1.1.2. Összehasonlító elemzések . . . . . . . . . . . . . . . . . . 292 2.1.2. Indokolatlan előny kikötése, hátrányos feltételek elfogadásának kikényszerítése . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 295 2.2. Diszkrimináció . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 298 2.3. Felfaló árazás . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 301 2.4. Árukapcsolás . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 308 2.5. A szerződéskötéstől való indokolatlan elzárkózás és nélkülözhetetlen eszközök . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 312 2.6. Árprés . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 317 2.7. Kizárólagosság és hosszú távú megállapodások . . . . . . . . . . . . . 320 2.8. Kedvezményrendszerek . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 324 IV. FÚZIÓKONTROLL . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 325 1. Az összefonódás mint versenyellenes megállapodás és mint erőfölénnyel való visszaélés . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 325 2. Bejelentési kötelezettség . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 333 2.1. Mikor jön létre összefonódás? . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 340 2.1.1. Polgári jogi egyesülés, illetve vállalkozásrész átvétele . . . 342 2.1.2. Irányításszerzés . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 343 2.1.3. Teljes funkciójú közös vállalat . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 348 2.2. Árbevételi küszöbök . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 350 2.2.1. Érintett vállalkozáscsoportok: közvetlen és közvetett részvevők . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 352 2.2.2. A nettó árbevétel számítása . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 356 2.3. A bejelentési kötelezettség címzettje és határideje . . . . . . . . . . . 360 3. Végrehajtási tilalom . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 363 4. A fúziós vizsgálat megindítása és szempontjai . . . . . . . . . . . . . . . . 366 5. Orvosolhatják-e a felek az esetlegesen felmerülő versenyaggályokat (feltételek és kötelezettségvállalások felajánlása)? . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 377 V. JOGKÖVETKEZMÉNYEK . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 382 1. Közigazgatási jogi jogkövetkezmények . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 382 1.1. Érdemi versenyfelügyeleti bírság . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 382

8 Tartalom 1.2. Versenyjogi „vádalkuk” . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 407 1.2.1. Engedékenység . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 407 1.2.2. Egyezség . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 416 1.2.3. Kötelezettségvállalás . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 420 2. Közbeszerzési vonatkozások . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 423 3. Polgári jogi jogkövetkezmények . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 436 3.1. Semmisség . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 438 3.2. Kártérítési felelősség . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 444 3.2.1. Jogellenes magatartás . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 445 3.2.2. Kár . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 448 3.2.3. Okozatiság . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 460 3.2.4. Felróhatóság . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 462 3.3. Többek közös károkozása . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 463 3.4. A versenyjogi jogsértésből eredő kártérítési igények elévülésének különös szabályai . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 465 3.5. A károsultat segítő polgári eljárásjogi szabályok: bizonyítékok feltárása a versenyjogi kártérítési perekben . . . . . . . . . . . . . . . . . 470 3.6. A GVH szerepe a magánjogi jogérvényesítés során: „a bíróság barátja” . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 474 4. Büntetőjogi szankció kartellbűncselekmény esetén . . . . . . . . . . . . . 475 VI. VERSENYFELÜGYELETI ELJÁRÁSJOG . . . . . . . . . . . . . . 486 1. A versenyfelügyeleti eljárás megindítása és kiterjesztése . . . . . . . . 495 2. A versenyfelügyeleti eljárás szerkezete . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 502 3. Adatgyűjtési eszközök, vizsgálati jogosítványok és bizonyítás . . . 508 3.1. Az adatátadást motiváló jogintézmények: a hallgatás falának áttörése . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 508 3.2. Vizsgálati jogosítványok . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 514 3.3. Védekezéshez való jog és védett adatkör . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 526 3.4. Bizonyítás . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 546 4. Határozati rendelkezések . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 552 4.1. Az eljárás megszüntetése . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 552 4.2. Hatósági rendelkezések . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 552 4.3. Határozati rendelkezések fúziós ügyekben . . . . . . . . . . . . . . . . . 556 5. Jogorvoslatok és bírósági felülvizsgálat . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 559 5.1. Eljárási kifogás, végzések elleni jogorvoslat . . . . . . . . . . . . . . . . 559 5.2. A határozat elleni jogorvoslat . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 560 Felhasznált irodalom . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 579 Tárgymutató . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 587

9 RÖVIDÍTÉSJEGYZÉK 1/2003/EK rendelet a Tanács 1/2003/EK rendelete (2002. december 16.) a Szerződés 81. és 82. cikkében meghatározott ver- a 102. cikkről szóló senyszabályok végrehajtásáról (EGT vonatkozású bizottsági szöveg), HL L 1, 2003.01.04. 1–25. iránymutatás iránymutatás az EK-Szerződés 82. cikkének az erő- 2017-es fölényben lévő vállalkozások versenykorlátozó vis�- bírságközlemény szaélő magatartására történő alkalmazásával kap- csolatos bizottsági jogérvényesítési prioritásokról, Ákr. HL C 45, 2009.2.24. 7–20. általános fúziós a GVH 11/2017. közleménye a versenykorlátozó jogalkalmazási megállapodásokra és összehangolt magatartásokra, közlemény a gazdasági erőfölénnyel való visszaélésre, valamint a jelentős piaci erővel való visszaélésre vonatkozó bírságközlemény tilalmakba ütköző magatartások esetén a bírság ös�- szegének megállapításáról egyedi mentességről szóló 2016. évi CL. törvény az általános közigazgatási iránymutatás rendtartásról Eht. az érintett piacról a Gazdasági Versenyhivatal elnökének és a Gazda- szóló sági Versenyhivatal Versenytanácsa elnökének bizottsági közlemény 2/2020. közleménye az összefonódások vizsgálatára EUB irányuló eljárással kapcsolatos egyes jogalkalmazá- si kérdésekről a GVH 1/2020. közleménye az antitröszt típusú jog- sértésekre vonatkozó tilalmakba ütköző magatartá- sok esetén a bírság összegének megállapításáról G uidelines on the application of Article 81(3) of the Treaty. OJ C 101, 2004.04.27. 97–118. 2 003. évi C. törvény az elektronikus hírközlésről a Bizottság közleménye a közösségi versenyjog al- kalmazásában az érintett piac meghatározásáról, HL C 372, 1997.12.9 5–13 az Európai Unió Bírósága

10 Rövidítésjegyzék EUMSZ az Európai Unió működéséről szóló szerződés EU-s technológia-átadási a Bizottság 316/2014/EU rendelete (2014. március csoportmentességi 21.) az Európai Unió működéséről szóló szerződés rendelet 101. cikke (3) bekezdésének a technológiaátadási megállapodások csoportjaira történő alkalmazásá- EU-s vertikális ról, HL L 93., 2014.3.28., 17–23. csoportmentességi rendelet a Bizottság 330/2010/EU rendelete (2010. április 20.) az Európai Unió működéséről szóló szerződés 101. EUSZ cikke (3) bekezdésének vertikális megállapodások Fttv. és összehangolt magatartások csoportjaira történő alkalmazásáról, HL L 102., 2010.4.23., 1–7. fúziókontroll rendelet az Európai Unióról szóló szerződés GVH GVH elvi 2008. évi XLVII. törvény a fogyasztókkal szembeni állásfoglalás tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat tilalmáról horizontális a Tanács 139/2004/EK rendelete (2004. január 20.) a iránymutatás vállalkozások közötti összefonódások ellenőrzésé- ről, HL L 24, 2004.01.29. 1–22. járulékos korlátozásokról szóló Gazdasági Versenyhivatal közlemény Jszb. a Gazdasági Versenyhivatal Versenytanácsának a Tpvt.-vel kapcsolatos elvi jelentőségű döntései, Kertv. 2000, https://bit.ly/2XT74pS Kp. Pp. iránymutatás az Európai Unió működéséről szóló Ptk. szerződés 101. cikkének a horizontális együttműkö- régi Btk. dési megállapodásokra való alkalmazhatóságáról, HL C 11., 2011.01.14. 1–72. a Bizottság közleménye az összefonódásokhoz köz- vetlenül kapcsolódó és azokhoz szükséges korláto- zásokról, HL C 56., 2005.3.5. 24–31. 2001. évi CIV. törvény a jogi személlyel szemben al- kalmazható büntetőjogi intézkedésekről 2005. évi CLXIV. törvény a kereskedelemről 2017. évi I. törvény a közigazgatási perrendtartásról 2016. évi CXXX. törvény a polgári perrendtartásról 2013. évi V. törvény a Polgári Törvénykönyvről 1978. évi IV. törvény a Büntető Törvénykönyvről

Rövidítésjegyzék 11 régi Pp. 1952. évi III. törvény a polgári perrendtartásról Szjt. 1999. évi LXXVI. törvény a szerzői jogról a tagállamközi Guidelines on the effect on trade concept contained kereskedelem in Articles 81 and 82 of the Treaty, HL C 101., érintettségéről szóló 2004.4.27. 81–96. iránymutatás Törvényszék (Európai Unió Bírósága) Törvényszék 1996. évi LVII. törvény a tisztességtelen piaci maga- Tpvt. tartás és a versenykorlátozás tilalmáról Ütv. 2017. évi LXXVIII. törvény az ügyvédi tevékenységről Verseny az Európai Bizottság IV. sz. Főigazgatósága (DG Főigazgatóság Comp) vertikális 205/2011. (X. 7.) Korm. rendelet a vertikális megál- csoportmentességi lapodások egyes csoportjainak a versenykorlátozás rendelet tilalma alóli mentesítéséről a vertikális HL C 130., 2010.5.19. 1–46. korlátozásokról szóló iránymutatás



13 BEVEZETÉS A modern magyar versenyjog több mint harmincéves. Az első modern verseny- törvényt 1990-ben fogadta el az Országgyűlés (a tisztességtelen piaci magatar- tás tilalmáról szóló 1990. évi LXXXVI. törvény), a jelenleg hatályos versenytör- vény pedig 1996-ban született (a tisztességtelen piaci magatartás és a verseny- korlátozás tilalmáról szóló 1996. évi LVII. törvény). Mindez nem volt történeti előzmények nélküli: a tisztességtelen gazdasági tevékenység tilalmáról szóló 1984. évi IV. törvény már a nemzetközi versenyjogi tendenciákba illeszkedő sza- bályozást tartalmazott, valamint ezt megelőzően a gazdasági versenyt szabályo- zó megállapodásokról szóló 1931. évi XX. törvénycikk már szabályozta a ver- senykorlátozó megállapodásokat.* E több mint harminc év alatt a modern magyar versenyjog regionális sikertör- ténetté vált: a történeti és szocialista előzmények után egy modern, Közép-Euró- pában kiemelkedően fejlett jogterület jött létre Magyarországon, jelentős szakiro- dalommal és Európában elismert jogász és közgazdász szakembergárdával. En- nek a szakmai renoménak köszönhető, hogy az Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) 2005-ben Magyarországon hozta létre regionális versenyjogi központját, az OECD–GVH Regional Centre for Competitiont (RCC). Ennek az időszaknak az első felét (talán kétharmadát) alapvetően a Gazdasági Versenyhivatal joggyakorlata határozta meg; a bírósági gyakorlat visszafogott és (a hatóság irányában) megengedő volt, amit a GVH pernyertességi aránya is jól szem- léltetett. Ekkoriban a terület szakmai motorja a versenyhatóság volt, amely rendel- kezett a megfelelő szakmai kapacitással, szakmai felkészültségéből és függetlensé- géből fakadó elismertséggel és bizalommal. Ez a helyzet azonban az elmúlt egy évtizedben több okból is gyökeresen megváltozott. Az egyik ok, hogy a magyar versenyjog nagykorúvá vált, aminek egyértelmű jele, hogy a versenyjogi jogfejlődés fő aktorai ma már elsősorban a bíróságok, amelyek egyre nagyobb tudást és tapasz- talatot halmoztak fel, és elkezdték kialakítani a magyar versenyjog önálló rendsze- rét és megoldásait. A versenyjogi jogértelmezés szakmai motorja a GVH-tól áttevő- dött a bíróságokhoz, amelyek ma már nem követői, jóváhagyói a GVH döntéseinek, hanem aktívan és magabiztosan formálják a gyakorlatot, a versenyjogi normák ér- telmezését. Mára a magyar versenyjog több anyagi jogi és eljárásjogi alaptételét a bíróságok munkálták ki. Ezzel párhuzamosan a GVH pernyertességi aránya is je- lentős mértékben lecsökkent. Ezzel a magyar versenyjog minősége is megváltozott, és szükségessé vált ennek a rendkívül szerteágazó gyakorlatnak a szintetizálása. *  Varga Norbert: A kartellfelügyelet bevezetése Magyarországon. Az 1931:XX. tc kodifikációja és gyakorlata. Iurisperitus, Szeged, 2020.

14 Bevezetés E kötet elsőként vállalkozik erre a feladatra: átfogó jelleggel összesíti a terület elméletét és gyakorlatát a versenyszabályok autentikus értelmezését nyújtó ma- gyar bírósági esetjog alapján. Fontos szempont volt a könyv írása során, hogy a versenyjog független, a gyakorlatban használható elemzését adja, segítséget nyújtva mind a versenyszabályoknak való megfeleléshez, mind a versenyfel- ügyeleti eljárásokhoz. A kézikönyv célja, hogy gyakorlatorientáltságával úgy nyújtson segítséget a jogalkalmazás részleteiben elmélyülőknek, hogy közben a témában nem jártas jogászok számára is világos, közérthető támpontot adjon a versenyszabályoknak való megfelelés és a különböző közigazgatási és bírósági eljárások kérdéseiben való eligazodáshoz. Bár a vizsgálat tárgyát a magyar versenyjog képezi, az elemzés során óhatat- lanul és nagy terjedelemben ki kell térni az EU-s versenyjogra, tekintettel arra, hogy a magyar versenyjog anyagi jogi szabályai vonatkozásában a Kúria által lefektetett elv, hogy azokat – nem mechanikusan, de főszabály szerint – az EU-s versenyjoggal konform módon kell értelmezni. Ezért azoknál a kérdéseknél, amelyekre vonatkozóan nincs magyar gyakorlat vagy az részleges, abból a véle- lemből indokolt kiindulni, hogy az uniós versenyjog megközelítése érvényesül. Ettől függetlenül, e harmónia és hatás ellenére a magyar versenyjognak kialakult egy olyan, az EU-s versenyjogon alapuló, azonban nemzeti sajátosságokat muta- tó rendszere, amely a magyar versenyjog alkalmazása mellett akkor is fontos szereppel rendelkezik, amikor az uniós versenyjogot kell alkalmazni. A kötet a magyar versenyjoggal foglalkozik, fontos azonban tisztázni, hogy mit ért e kifejezés alatt. Ez a három antitröszt jogi területből álló versenykorláto- zások joga: a kartelljog (versenykorlátozó megállapodások joga), az erőfölénnyel való visszaélés és a fúziókontroll. Hazánkban a versenyjog kifejezés használata rendkívül diffúz, és számos további területet is magában foglalhat. Ilyen lehet a bíróságok által alkalmazott tisztességtelenségi versenyjog (amelynek történeti- leg, valamint a szabályozási cél és tárgy szempontjából vajmi kevés köze van a versenykorlátozások jogához), de idetartozhatnak a Tpvt.-n kívüli területek is, mint például a tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatok tilalma (Fttv.), amelynek érvényesítése részben a GVH hatáskörébe tartozik, vagy pedig a Kertv. szabá- lyai, amelyek logikájukban hasonlítanak az erőfölényes szabályokhoz. Vannak azonban olyan területek, amelyeket szintén a versenyjog címkéjével illetünk, azonban sem a szabályozás helye (Tpvt.), sem a jogérvényesítési hatáskör (GVH) okán nem kapcsolódnak a többi versenyjogi területhez. Ilyen az állami támoga- tások joga, amely az EU-s versenyjog része, tehát a versenyjog kifejezés alatt ez is érthető. A fentiekben írtaknak megfelelően e kézikönyv a versenyjog kifeje- zést szűkebb, tradicionális értelemben használja. 2021. január 27. Nagy Csongor István

15 I. ÁLTALÁNOS RÉSZ 1. A Tpvt. hatálya Tpvt. 1. § (1) bekezdése. A Tpvt. hatályát az 1. § (1) bekezdése határozza meg: E törvény hatálya kiterjed a természetes és a jogi személynek, valamint – a VI. Fejezetben szabályozott magatartások kivételével – a külföldi székhelyű vállalkozás magyarországi fióktelepének (a továbbiakban együtt: vállalkozás) Magyarország területén tanúsított pia- ci magatartására, kivéve ha törvény eltérően rendelkezik. E törvény hatálya alá tartozik továbbá – az Európai Gazdasági Térségen kívül tanúsított II. és III. Fejezet szerinti maga- tartások kivételével – a vállalkozás külföldön tanúsított piaci magatartása is, ha annak hatása Magyarország területén érvényesülhet.* Területi és személyi-tárgyi hatály. A törvény hatálya két elemből épül fel: a területi és a személyi-tárgyi hatályból. 1.1. Területi hatály Területi elv. A magyar versenyjog területi hatálya tekintetében magától értető- dő, hogy az kiterjed a Magyarország területén kifejtett magatartásokra (hagyo- mányos területi elv). Minden állam joghatósággal rendelkezik a területén meg­ valósított magatartások szabályozására, megítélésére és ezek vonatkozásában közhatalmi cselekmények elvégzésére. Hazánk esetében a képet árnyalja, hogy az uniós dimenziójú magatartások versenyjogi szabályozása uniós hatáskör, így az ilyen ügyekben az EU-s versenyjog elsődlegességet élvez, amelyet a magyar versenyjoggal együtt a GVH alkalmaz. Területen kívüli hatások. A globalizálódó, nemzetköziesedő gazdaság korá- ban a versenyjognak a hagyományos megközelítéshez képest újszerű, bár az el- múlt egy-két évtized során már közhelyszerűvé váló problémával kell megküzde- nie. A világ bármely, az EU vagy hazánk felségterületétől akár távol eső szegle- tében kifejtett magatartás komoly mértékben befolyásolhatja az EU vagy Ma- gyarország területén zajló gazdasági folyamatokat, ezáltal pedig a versenyviszo- nyokat. Számos termék kereskedelme tekintetében ma már csak világpiacról beszélhetünk, és legfeljebb a forgalmazásuknak van szoros területi vetülete. En- nek jó példája a Kőolaj-exportáló Országok Szervezete (OPEC), amely ugyan államok és nem vállalkozások közötti megállapodás eredménye, mégis jól szem- lélteti, hogy egy arab országban megkötött és a Közel-Keleten végrehajtott meg- *  A kötetben a nagyobb terjedelmű idézetek (amelyeket eredeti formájukban, betűhíven közlünk) önálló, kiemelt bekezdésben szerepelnek. Az idézeteken belüli dőlt betűs szövegrészek a szerző kiemelései.

16 I. Általános rész állapodás milyen egyenes és egyértelmű hatással bír egy magyarországi benzin- kút áraira. Bár a környezeti károkkal szemben a versenykorlátozó magatartások esetén a területen kívüli (gazdasági) hatások nehezebben érzékelhetők, ettől füg- getlenül az objektív területiség joghatósági elvének körébe is vonathatók. Az amerikai hatáselv. Ebben a vonatkozásban érdemes röviden utalni az amerikai versenyjog megoldására, amelynek értelmében – leegyszerűsítve – min- den olyan magatartás vonatkozásában eljárhat amerikai fórum, amely sérti az amerikai antitrösztjog előírásait és közvetlen, lényeges és észszerűen előre látható hatással van az USA piacára (hatáselv).1 Az amerikai joghatóságnak ez az egyol- dalú és teljes körű kiterjesztése éles nemzetközi kritikát váltott ki. Mivel azonban az Egyesült Államok szabályozása ebben a vonatkozásban nem változott, míg a versenyjog számos ország jogrendszerében meghonosodott, és így a versenykor- látozásokkal szembeni fellépés a legtöbb ország közpolitikájának részévé vált, ennek az amerikai jogintézménynek az lett a következménye, hogy számos ország átvette a versenyjog extraterritoriális hatályának megoldását, és megköveteli saját nemzeti antitrösztjogának tiszteletben tartását minden olyan magatartás tekinte- tében, amelynek hatása van saját gazdaságára. A hatás milyensége, valamint a magatartás és a hatás közötti okozati kapcsolat vonatkozásában természetesen va- lamilyen fajta szűkítő követelményrendszer alkalmazására kerül sor (közvetlen, azonnali, szándékolt, észszerűen előre látható stb.), hiszen felfoghatatlan és követ- hetetlen lenne azon magatartások köre, amelyek véletlen, előre nem látható vagy marginális hatással vannak egy adott ország gazdaságára. A Tpvt. rendelkezése. A magyar versenyjog a területi hatály meghatározása tekintetében továbbmegy, mint az EU-s versenyjog, és a hatáselvet alkalmazza, amikor úgy rendelkezik, hogy „a vállalkozás külföldön tanúsított piaci magatar- tása” is a Tpvt. hatálya alá tartozik, „ha annak hatása Magyarország területén érvényesülhet”. A Tpvt. indokolása. A Tpvt. indokolása értelmében a versenytörvény „az ún. következmény-, avagy hatás-elv szélesebb körű érvényesítésével az összes ver- senykorlátozó magatartás, valamint a vállalkozások összefonódásai tekintetében a törvény extraterritoriális hatályából indul ki”. Az indokolás azt is megállapítja, hogy „az EK-tagállamok, más európai országok, az Amerikai Egyesült Államok versenyjogában és lényegében a közösségi versenyjogi gyakorlatban (pl. a Dyes- tuffs- vagy a Woodpulp-esetekben) is alkalmazott elvnek megfelelően […] [Tpvt.] 1  Lásd American Banana Co. v. United Fruit Co., 213 U.S. 347 (1909); U.S. v. Aluminum Co. of America, 148 F.2d 416 (1945); Timberlane Lumber Co. v. Bank of America, N.T. and S.A., 549 F.2d 597 (1976); Mannington Mills, Inc. v. Congoleum Corp., 595 F.2d 1287 (1979); Matsushita Elec. Indus. Co., Ltd. v. Zenith Radio Corp., 475 U.S. 574 (1986); Hartford Fire Ins. Co. v. California, 509 U.S. 764 (1993); U.S. v. Nippon Paper Industries Co., Ltd., 109 F.3d 1 (1997); Den Norske Stats Oljeselskap As v. HeereMac Vof, 241 F.3d 420 (2001); Kruman v. Christie’s Intern. PLC, 284 F.3d 384 (2002); F. Hoff- mann-La Roche Ltd. v. Empagran S.A., 542 U.S. 155 (2004).

1. A Tpvt. hatálya 17 hatálya […] [kiterjed] a külföldön tanúsított versenykorlátozó piaci magatartásra és a külföldön létrejött vállalati összefonódásra, ha annak hatása a Magyar Köz- társaság területén érvényesülhet”. Sajnos ebben a vonatkozásban a Tpvt. indoko- lása pontatlan, mivel az EU-s versenyjog hatályát a végrehajtási (implementáci- ós) elv határozza meg, amely a hatáselvnél szűkebb kört fog át. Fúziókontroll. A hatáselv a GVH gyakorlatában elsősorban a fúziókontroll ügyekben merült fel, amelyekben azonban a forgalmi küszöbök egyértelműsítik a magyar versenyjog hatályát egy adott tranzakció vonatkozásában.2 A fúzió- kontroll szabályai pedig a hatáselvet konkretizálják: a Tpvt. 27. § (2) bekezdése értelmében „[a] vállalkozások nettó árbevételének számítása során a Magyaror- szág területén eladott árukból az előző üzleti évben elért nettó árbevételt kell fi- gyelembe venni”. Ebből kifolyólag nincs szükség mérlegelni, hogy a fúzió hatása kiterjedhet-e Magyarországra, hiszen a törvény az árbevételi szabályok révén lényegében megdönthetetlen vélelmet állít fel e körben: ha az összefonódással az érintett vállalkozások elérik a vonatkozó küszöbszámokat, akkor nem védekez- hetnek azzal, hogy az összefonódás elbírálására a GVH-nak ne volna hatásköre. Versenykorlátozó megállapodások. A Tpvt. területi hatályának a versenykor- látozó megállapodások összefüggésében történő értelmezésére példa az GIS-kar- tell ügy:3 ebben a vállalkozások egy Magyarországra is kiterjedő, globális, durva kartellt kötöttek. Bár a feltárt tényállás szerint ez a kartellmegállapodás konkrét magyarországi ügyletekre is kihatással lehetett (a kartell ideje alatt 13 esetben me- rült fel igény gázszigetelésű kapcsolóberendezések [GIS] iránt Magyarországon, amely vagy tájékozódó ajánlatkérés, vagy tényleges tender kiírásának formájában jelent meg), a Fővárosi Ítélőtábla megállapította: a Tpvt. alkalmazhatóságához ele- gendő azt bizonyítani, hogy a megállapodás Magyarországra is kiterjedt, Magyar- országon pedig van kereslet GIS-termékek iránt (tehát van magyar GIS-piac). Ezen jogszabályi rendelkezés alapján annak eldöntése, hogy egy vállalkozás külföldön tanúsított magatartása hatással van-e a magyarországi piacra, vagy a magatartásnak a hatása érvényesülhet-e a magyar piacon, az alperes feladata. Ennek megfelelően, ha bár- milyen adat felmerül arra, hogy egy külföldön tanúsított magatartásnak lehet hatása a magyar piacra, azt az alperesnek a versenyfelügyeleti eljárás keretében ki kell vizsgálnia. A Tpvt. preambuluma szerint a versenyjogi szabályozás célja ugyanis a tisztességes ver- seny követelményeibe ütköző magatartás tanúsításának megakadályozása, amely 2004. évi május hó 1. napja előtt a magyar piacon tanúsított magatartás esetében kizárólag az alperes kötelezettsége volt. 2  Lásd Vj-27/1997/16. Bank Austria és Creditanstalt-Bankverein ügy; Vj-104/1999/16. ALSTOM és ABB Handels und Verwaltungs ügy; Vj-167/1999/13. International Business Machines Corporation ügy; Vj-188/1999/15. Bau Holding és ILBAU GmbH Deustschland ügy; Vj-16/2000/10. VIVENDI Te- lecom International ügy; Vj-23/2000/15. TEVA Pharmaceutical Industries ügy; Vj-108/2000/12. Ford Motor Company ügy; Vj-132/2000/7. WPP Group ügy. 3  Fővárosi Ítélőtábla 2.Kf.27.564/2007/18.

18 I. Általános rész A másodfokú bíróság álláspontja szerint a jogsértés megállapításához elegendő volt an- nak igazolása, hogy létezett egy Magyarországra is kiterjedő hatályú kartell megállapo- dás, amely a piac felosztására, a piaci részesedések megtartására irányult, és volt a kar- tell fennállásának ideje alatt az adott GIS termékre vonatkozó kereslet (akár előzetes árajánlat kérés, akár tender kiírás), azaz magyar GIS piac. A jogsértő megállapodás és a magyar piac együttes léte ugyanis elegendő ahhoz, hogy a külföldön tanúsított magatar- tás hatása a Magyar Köztársaság területén „érvényesülhetett” (Tpvt. 1. §). Itt jegyzi meg a másodfokú bíróság, hogy a felperesek semmilyen elfogadható magyarázatot nem adtak arra, hogy a GIS piac szereplőiként, versenytársakként, a versenyjogi szabályok betartása mellett milyen jellegű együttműködést folytat- tak, folytathattak akár az operációs, akár a manag[e]ment szintű találkozói- kon (melyek megtörténtét egyébként az I. r. felperes, a beavatkozókkal egyezően elismerte). Az EU-csatlakozás hatása a magyar versenyjog területi hatályára. Ha- zánk EU-csatlakozása óta korlátozott annak az esélye, hogy a magyar versenyjog területen kívüli alkalmazása gyakorlati jelentőséget nyerjen. Ettől függetlenül nem kerülhető meg annak vizsgálata, hogy az uniós jog alkalmazandósága mel- lett maradt-e lehetőség a magyar jog hatáselvének alkalmazására, és ha igen, milyen esetekben. Az egyik releváns esetkör, amikor az ügy tartalmaz határon átnyúló elemet, azonban arra nem terjed ki az uniós versenyjog hatálya. Ilyenkor a magatartás mind területi, mind területen kívüli vonatkozásban a magyar versenyjog hatálya alá tartozhat. Ha a magatartást Magyarországon fejtették ki, ez nem is igényel különösebb magyarázatot. Az is előfordulhat azonban, hogy a magatartást Ma- gyarország területén kívül fejtették ki, az hatással van a magyar piacra, azonban nem érinti a tagállamok közötti kereskedelmet. Az egyik ilyen eset, ha a maga- tartást az EU-n kívül tanúsították, a hatása csak a magyar piachoz kapcsolódik (például egy ukrán gyártó és egy magyar forgalmazó közötti megállapodás), és a volumene, körülményei miatt nem befolyásolja érzékelhető mértékben a tagál- lamközi kereskedelmet. Emellett arra is utalni kell, hogy a határon átnyúló elem megléte (például egy osztrák gyártó és egy magyar viszonteladó köt egymással forgalmazási szerződést) még nem szükségszerűen jelenti azt, hogy az uniós ver- senyjog alkalmazandó. Előfordulhat, hogy a magatartás, a transznacionális elem ellenére, nem befolyásolja érzékelhető mértékben a tagállamközi kereskedelmet. A másik releváns esetkör, amikor a magatartásra alkalmazandó az uniós ver- senyjog, az azonban nem szorítja ki a magyar versenyjogot. Az uniós versenyjog ugyanis csak a versenykorlátozó megállapodások tekintetében érvényesül kizá- rólagosan, míg erőfölényes vállalkozásokkal szemben a tagállami versenyjog az uniós jognál szigorúbb követelményeket is megállapíthat.4 Ebben az esetben a két 4  1/2003/EK rendelet, 3. cikk (2) bekezdés.

1. A Tpvt. hatálya 19 szabályozási rezsim egymástól eltérő szabályokat tartalmazhat anélkül, hogy ez- zel sérülne az uniós versenyjog elsődlegességének elve. Az esetlegesen szigo- rúbb magyar erőfölényes szabályok alkalmazhatóságának alapja lehet ilyenkor, hogy az adott magatartás, a tagállamok közötti kereskedelem mellett, a magyar piacra is hatással van. 1.2. Személyi és tárgyi hatály A személyi és tárgyi hatály azonossága. A személyi és a tárgyi hatály elhatáro- lását a versenyjogban az teszi problematikussá és egyúttal fölöslegessé, hogy a személyi és a tárgyi hatály egymásba átforduló fogalmak. A Tpvt. 1. § (1) bekez- dése ugyan látszólag meghatározza a versenytörvény alkalmazhatóságának ala- nyi körét, az azonban lényegében „mindenkit” felölel (és ezáltal látszólag min- denkit vállalkozásnak minősít), akit a jog „személynek” tekint (természetes és jogi személy, valamint külföldi székhelyű vállalkozás magyarországi fióktelepe). Egy vállalkozás azonban attól vállalkozás, hogy – függetlenül jogi formájától – gazdasági tevékenységet végez [a Tpvt. 1. § (1) bekezdése szerint „piaci magatar- tást” tanúsít]. Bármely személy tekinthető vállalkozásnak, ha gazdasági tevé- kenységet végez, valamint csak azon tevékenysége tekintetében rendelkezik ver- senyjogi jogalanyisággal, amely gazdasági jellegűnek minősül. Ráadásul ebben a vonatkozásban nem az a releváns, hogy az adott tevékenység in concreto, vagy- is úgy, ahogyan az adott vállalkozás végzi, gazdasági tevékenységnek minősül-e, hanem az, hogy az adott tevékenység végzése általában, in abstracto gazdasági jellegű-e. Például a hírlapkiadás általában gazdasági tevékenység, az a személy vagy személyek azon csoportja, amely hírlapkiadással foglalkozik, gazdasági tevé- kenységet végez, és ezért versenyjogi értelemben vállalkozásnak minősül. Ezen a helyzeten nem változtat az a tény, hogy a hírlapkiadást a konkrét esetben kari- tatív, nonprofit tevékenységként végzik, mert mondjuk a helyi információáram- lás elősegítését célul tűző alapítvány önköltségi áron értékesíti a hírlapokat. A hírlapkiadás konkrét módja indifferens. Ami ebből a szempontból releváns, hogy a hírlapkiadás végezhető gazdasági tevékenységként. Ez az oka annak, hogy a személyi és a tárgyi hatály egymásba fordul, hiszen a versenyjog tárgyi értelemben a gazdasági tevékenységre terjed ki, az alanyi hatá- lyát meghatározó vállalkozásfogalom pedig minden olyan (természetes vagy jogi) személyt magában foglal, amely gazdasági tevékenységet végez. Sőt, egy entitás csak addig és annyiban tekinthető vállalkozásnak – és ebből kifolyólag csak addig és olyan mértékben tartozik a versenyjog személyi hatálya alá –, amíg és amen�- nyiben gazdasági tevékenységet végez. Ebből a szempontból pedig a személyi hatály kulcselemét jelentő vállalkozásfogalom tartalma relatív/funkcionális jel- legű: ugyanaz az entitás egyszerre végezhet vállalkozási és ilyennek nem minősü-

20 I. Általános rész lő tevékenységet. Maguk a versenyszabályok ugyanis nem egy konkrét entitásra vonatkoznak, hanem annak gazdasági, azaz versenyjogi szempontból releváns te- vékenységére, illetve az annak keretében megvalósított magatartására.5 A tevékenység által meghatározott személyi hatály. A Tpvt. a természetes és a jogi személyekre, valamint a külföldi székhelyű vállalkozás magyarországi fióktelepére terjed ki. Ezeket nevezi a Tpvt. egységesen vállalkozásnak.6 A Tpvt. indokolása kétségtelenné teszi, hogy a jogalkotó szándéka szerint a törvény hatá- lya mindenkire kiterjed. Ennek értelmében a versenytörvény a saját „alanyi ha- tályát olyan szélesen vonja meg, hogy az kiterjed mindenkire, illetve minden szervezetre, aki vagy amely piaci magatartást tanúsít vagy tanúsíthat”.7 A Tpvt. a teljességre törekedve minden jogalany számára nyitva kívánja hagyni a ver- senyjogi kontroll lehetőségét. Azonban a normaszöveg nyitva hagy kisebb gya- korlati jelentőségű kérdéseket. Nem rendezi ugyanis például az egyéni vállalko- zók, egyéni ügyvédek, szabadalmi ügyvivők versenyjogi jogalanyiságát. Szeren- csére a GVH gyakorlata egyértelmű választ adott ezekre a kérdésekre, világossá téve, hogy a magyar versenyjog személyi és tárgyi hatálya tekintetében a gazda- sági egység tanából és a piaci magatartás fogalmából kell kiindulni, így a Tpvt. az egyéni vállalkozókra, az egyéni ügyvédekre és a szabadalmi ügyvivőkre is kiterjed. A Szekszárd Megyei Jogú Város Önkormányzata ügyben a Versenytanács kiemelte, hogy a törvényi meghatározásból megállapíthatóan, más törvény eltérő rendelkezése hiányában, a törvény tárgyi hatálya – azaz valamely magatartás piaci hatás kiváltására alkalmas volta – határozza meg, hogy mely szervezet vonható az alanyi hatállyal érintett körbe.8 A Versenytanács a Magyar Gyógyszerész Kamara ügyben egyértelművé tet- te, hogy a Tpvt. 1. § (1) bekezdésének „vállalkozás” fogalma olyan gyűjtőfogalom (definíció), amely a társadalom minden tagját, szervezetét potenciálisan a Tpvt. alanyi hatálya alá vonja. Ezért annak a körülménynek, hogy az önálló jogi személynek minősülő Kamara feladatköre elsődlegesen nem vállalkozási tevékenység végzésére irányul, az alanyi ha- tály szempontjából nincs meghatározó jelentősége. Sőt: az is rögzíthető, hogy a Tpvt. al- kalmazhatósága szempontjából az alanyi hatálynak nincs is korlátozó tartalma. A Tpvt. alkalmazhatósága szempontjából ugyanis a tárgyi hatály („piaci magatartás”) bír meg- határozó jelentőséggel.9 5 Ernst-Joachim Mestmäcker – Heike Schweitzer: Europäisches Wettbewerbsrecht. C. H. Beck, München, 2004, 223. 6  Tpvt. 1. § (1) bekezdés. 7  Tpvt. indokolása, 1. §-hoz fűzött magyarázat. 8 Vj-192/2000/18. 9  Vj-60/2006/37., 28–29. pont.

1. A Tpvt. hatálya 21 Ugyanezt a megközelítést fogalmazta meg a Versenytanács a Diákhitel Köz- pont ügyben: A Tpvt. hatályának központi kategóriája a tárgyi hatály. Ugyanis a meghatározott alanyi kör is akkor és annyiban lehet a Tpvt. hatálya alá tartozó, amennyiben a Tpvt. tárgyi ha- tályát kijelölő „piaci magatartás” tanúsítása az illető jogalanyra kimondható. Az alapve- tő tétel a Tpvt. tárgyi hatályának megítélése kapcsán az, hogy a versenyjogi „vállalkozás” fogalom egy speciális műszóként tekintendő, aminek ún. funkcionális jelentése van. A másik kiinduló tétel az, hogy ugyanazon jogalany egyes tevékenységei tekintetében a funkcionális teszt alapján vállalkozásnak minősülhet, mert a ténykedése piaci magatar- tásként minősül, míg más tevékenységében nem tekinthető vállalkozásnak.10 A formasemlegesség elve. A versenyjog vállalkozásfogalma formasemleges, vagyis az antitrösztjog hatálya alá tartozás szempontjából az adott entitás jogi formája vagy szervezete irreleváns. A gazdasági társaságokhoz hasonlóan a vál- lalkozás körébe tartozhatnak nemcsak a természetes személyek, hanem tipiku- san nonprofit jellegű szervezetek is, például egyesületek, alapítványok. Érdemes e helyütt utalni a Törvényszéknek a Dansk Pelsdyravlerforening ügyben hozott határozatára,11 amely a szövetkezet versenyjogi jogalanyiságával foglalkozott. A Törvényszék a szervezet jogi formája vonatkozásban megállapí- totta: az, hogy egy entitás szövetkezeti formában működik, nem befolyásolhatja annak megítélését, hogy gazdasági tevékenységet végez-e. Bár önmagában az a tény, hogy egy vállalkozás szövetkezeti formában működik, nem jelent verseny- jogsértést, ez a szervezeti forma, a szövetkezet működésének körülményeitől függően, alkalmas eszköz lehet a tagok piaci magatartásának befolyásolására, ami pedig már versenykorlátozó lehet. Ebből kifolyólag egy szövetkezet két szempontból vonható versenyjogi elemzés alá. Egyrészt vizsgálandó, hogy a szö- vetkezet végez-e gazdasági tevékenységet, ennélfogva vállalkozásnak tekinten- dő-e. Másrészt a szövetkezet vállalkozások társulásának is minősülhet, és maga- tartása ebből a szempontból is vizsgálandó (50–55. pont). A vállalkozások társulása mint a versenyjog alanya. A versenykorlátozó megállapodásokra vonatkozó szabályok hatálya a vállalkozások mellett kiterjed a vállalkozások társulásaira is. A Tpvt. 11. §-a nemcsak a vállalkozások közötti megállapodásokra és összehangolt magatartásokra vonatkozik, hanem a vállal- kozásoknak az egyesülési jog alapján létrejött szervezete, köztestülete, egyesülé- se és más hasonló szervezete döntésére is, ha az a gazdasági verseny megakadá- lyozását, korlátozását vagy torzítását célozza vagy ilyen hatást fejthet ki. A vállalkozások társulásával mint versenyjogi alannyal kapcsolatban két alapvető összefüggést fontos kiemelni. Egyrészt értelemszerűen csak akkor be- 10 Vj-190/2001/76. 11  T-61/89. Dansk Pelsdyravlerforening kontra Bizottság ügyben 1992. július 2-án hozott ítélet [ECLI:EU:T:1992:79].

22 I. Általános rész szélhetünk vállalkozások társulásáról, ha annak tagjai vállalkozások. Mivel tehát a vállalkozások társulásának fogalma előfeltételezi a tagok versenyjogi jogala- nyiságát, első lépésben ezt kell vizsgálni. Ha a tagok nem minősülnek vállalko- zásnak, a társulás per definitionem nem lehet vállalkozások társulása. Ettől füg- getlenül a szervezet önmaga még minősülhet vállalkozásnak, ha gazdasági tevé- kenységet végez. Másrészt a vállalkozások társulása a tagoktól független ver- senyjogi jogalanyisággal rendelkezik. A vállalkozások társulása által hozott dön- tés ebből a szempontból nem a vállalkozások közötti megállapodás vagy az ös�- szehangolt magatartás egyik speciális esete, hanem önálló versenyjogi konstruk- ció. Bár kétségtelen, hogy a társulás versenyjogi jogalanyiságának jogpolitikai indoka, hogy annak döntései a tagok piaci magatartását befolyásolhatják, a dön- tés és a tagok magatartásának versenyjogi sorsa, legalábbis fogalmilag, elválik egymástól. A vállalkozások társulása által hozott döntés akkor is versenyjogelle- nes lehet, ha a tagok versenyjogi felelőssége nem állapítható meg, így például ha a társulás döntése versenykorlátozó, azonban a vállalkozások közötti megállapo- dás vagy összehangolt magatartás feltételei nem állnak fenn.12 Ez fordítva is igaz: elképzelhető, hogy a vállalkozások a társulás szervezeti keretei által biztosított kapcsolattartási lehetőséget használják fel megállapodás megkötésére vagy ös�- szehangolt magatartás megvalósítására, anélkül azonban, hogy a társulás maga versenyjogellenes tevékenységet folytatna („döntést” hozna). Emellett a tagok és a társulás felelőssége párhuzamos is lehet, ha a tagok a társulás versenyjogellenes döntésével párhuzamosan megállapodásnak vagy összehangolt magatartásnak minősülő magatartást folytatnak. A kétszeres értékelés tilalma. A vállalkozások társulásának döntéshozó testü- letében tagként részt vevő vállalkozások a versenyfelügyeleti bírság tekintetében mögöttes felelősséggel rendelkeznek,13 ezért a kétszeres értékelés tilalma miatt ön- magában a döntésért ezek a tagok nem vonhatók felelősségre (felelősségre csak a társulás vonható). A kétszeres értékelés tilalmát sértené ugyanis, ha a társulással szemben kiszabott szankció mellett úgy tekintenénk a döntés meghozatalában ré- szes vállalkozásokat, mint amelyek versenyellenes megállapodás kötöttek a döntés meghozatala érdekében. Ilyen esetben ugyanazért a magatartásért kétszeres bír- ságban részesülnének. A társulás és a tagok párhuzamos felelőssége akkor merül- het fel, ha a tagok a döntés meghozatalán túli összejátszást is megv­ alósítottak. Nincs királyi út. Kifejezett törvényi kivétel vagy mentesség hiányában a Tpvt. követelményei minden termékre, szolgáltatásra és tevékenységre vonatkoz- nak. A Tpvt. hatályába nem tartoznak „beleolvasható” kivételek. Egyetlen iparág sem követelhet magának inherens mentességet. Ezt a tételt erősítette meg a Fővá- rosi Ítélőtábla 2.Kf.27.280/2008/7. számú ítélete a könyvpiac vonatkozásában: 12  Lásd pl. Vj-180/2004/32. Magyar Ügyvédi Kamara ügy. 13  Tpvt. 78. § (6a) bekezdés.

1. A Tpvt. hatálya 23 A könyv valóban egyedi sajátosságokkal rendelkezik, ám ez még nem jelenti azt, hogy ne lenne a piacon megjelenő egyik áru, eladható termék. A felperes által előadott jellemzők a versenyügyben azért nem bírnak jelentőséggel, mert maga a Tpvt., de más jogszabály sem emeli ki – e tulajdonságai ellenére sem – a könyvet a többi áru közül. Amikor a jog- alkotó különleges szerepet akart tulajdonítani valamelyik terméknek a piacon, akkor ar- ról maga rendelkezett, mint pl. a tankönyvek esetében. A többi könyvre azonban ilyen kivételes szabály nincs. A felperes a piac egyik szereplője, akinek nincs jogszabályi felha- talmazása arra, hogy az egyébként objektív mércével nem mérhető piaci árut a saját érté- kítélete alapján minősítsen (egyes könyveket értékesnek, másokat kevésbé értékesnek, értéktelennek ítéljen), és ezzel a piac normális működését befolyásolja. A piac lényege pedig az, hogy a versenyképes termék megmarad, amelyikre pedig nincs kereslet, az eltű- nik a piacról. A tartalmas, valóban minőségi kiadványok piacképesek annak ellenére, hogy a kevesebb példányszám miatt ezek ára viszonylag magas. Ha ez a tendencia a könyv- piacon – éppen a felperes által hivatkozott oktatási, kulturális stb. szempontok miatt – nem kívánatos, az állam jogosult ezt befolyásolni, jogi-, szervezési-, pénzügyi stb. eszkö- zökkel. Mindez a felperesnek – elfogadható, méltányolható indokai ellenére – nem joga, de erre lehetősége sincs. Jogszabályi felhatalmazás hiányában a felperesnek a munkahe- lyteremtés, -megtartás és az egyéb társadalmi célok megvalósítása sem feladata. Ilyen okokra hivatkozással a piac működését nem befolyásolhatja, a versenyt nem torzíthatja. Mindezek alapján a felperes által hivatkozott, illetve bemutatott nemzetközi példák, ada- tok, hatások a jogvita eldöntésénél nem bírhattak relevanciával. A közvetlen összefüggést egyébként a felperes sem számadattal, sem nemzet- közi példákkal nem is igazolta.14 A Fővárosi Ítélőtábla 2.Kf.27.217/2010/4. számú ítélete ugyanezt állapította meg az újságírók vonatkozásában: A bírság kiszabásával kapcsolatos felperesi előadás alapján a másodfokú bíróság rámutat arra, hogy a felperes egyetlen olyan versenyjogi rendelkezést sem jelölt meg, amely az újságírók által nyújtott szolgáltatást, terméket bármilyen szempontból is kiemelné a többi piaci szereplő, illetve az általuk előállított termék, általuk nyújtott szolgáltatás köréből. Így a felperes esetében nem állapítható meg semmi olyan sajátosság, amely a bírság kisza- bása, vagy annak összege megállapítása során a javára lenne értékelendő. Ezért a határo- zat bírságra vonatkozó részének jogszerűségét is az általános rendelkezések alapján kel- lett megítélni. Önfoglalkoztatók (egyéni vállalkozók, ügyvédek, könyvvizsgálók stb.). Az egyéni vállalkozók tekintetében a Tpvt. alkalmazhatósága nem vetett fel különö- sebb kételyeket.15 Ugyanerre a következtetésre jutott a GVH az ún. szabad foglal- 14  ÍH 2009.98. 15  A fogyasztói döntések tisztességtelen befolyásolása vonatkozásában (a Tpvt.-nek az Fttv. hatály- balépése előtti 8–10. §-a) lásd Vj-128/2002/18.; Vj-124/2005/23. Flodravin Kereskedelmi és Szolgál- tató Korlátolt Felelősségű Társaság és Farkas Imre ügy. A versenykorlátozások joga vonatkozásában lásd Vj-16/2005/25. Magyar Könyvvizsgálói Kamara ügy; Vj-99/2001/27.; Vj-145/2001/55. Balaton környéki éttermek árkartellje ügy; Vj-96/2002/56. pékkartell I. ügy; Vj-34/2003/73.; Vj-97/2002/42. ATI Megyei Autóközlekedési, Turbo Gépjárművezető-Képző Kft., Ajkai GVMK, Ifj. Novák István és Gőgős Zoltán ügy; Vj-132/2003/37.; Vj-109/2004/25. Gledícia Kft., Vajda Károly egyéni vállalkozó és

24 I. Általános rész kozást gyakorló személyek versenyjogi alanyiságával kapcsolatban. A gyógyszeré- szek versenyjogi alanyisága a Magyar Gyógyszerész Kamara ügyben megállapí- tásra került.16 A Magyar Könyvvizsgálói Kamara ügyben17 a GVH a könyvvizsgá- lókat minősítette vállalkozásnak: A könyvvizsgáló vállalkozásnak minősül. A könyvvizsgáló – többek között – felülvizs- gálja a gazdálkodó szervezetek beszámolóját, tanúsítja annak szabályszerűségét, megbíz- hatóságát, hitelességét, ellenőrzési, véleményezési és záradékolási feladatokat lát el. A könyvvizsgálók a Kktv. 26. § (2) bekezdése szerinti könyvvizsgálati tevékenységüket – a vonatkozó jogszabályok által meghatározott körben – a vállalkozók megbízása alapján végzik, és tevékenységükért megbízási díj illeti meg őket. Így a könyvvizsgálók gazdasá- gi vállalkozásként a Tpvt. alanyai lehetnek, az általuk nyújtott jogi szolgáltatás pedig gaz- dasági tevékenység, tehát tevékenységük piaci magatartásnak minősül, így a törvény tár- gyi hatálya is kiterjed rájuk [41. pont]. Az ügyvédek vonatkozásában a Versenytanács a dr. Pintér István és dr. Báná- ti János ügyvédek ügyben,18 a Debreceni Ügyvédi Kamara19 és a Magyar Ügyvé- di Kamara ügyben20 jutott ugyanerre a megállapításra. Ugyanezt a megközelítést követte a Fővárosi Ítélőtábla az újságírók tekintetében: A Tpvt. 1. §-ának (1) bekezdése értelmében a törvény személyi hatálya a vállalkozásokra terjed ki. A normaszövegből következik, hogy a versenyjogi szabályozás alanya nemcsak gazdasági társaság, hanem természetes személy is lehet, amennyiben a törvény tárgyi hatálya alá tartozó magatartást fejt ki. Nem annak van tehát jelentősége, hogy magánsze- mélyről vagy gazdasági társaságról van-e szó, hanem annak, hogy folytat-e versenyjogi szempontból releváns gazdasági tevékenységet. A vállalkozás fogalma tehát – függetlenül annak jogi helyzetétől, de még a profitorientáltságától is – kiterjed minden olyan piaci szereplőre, aki gazdasági tevékenységet végez. A tág értelemben vett újságírót tevékeny- ségéért megbízási díj illeti meg. Az újságíró a szolgáltatást a saját kockázatára végzi; neki kell viselnie a pénzügyi veszteséget, ha a termékét nem, vagy nem az általa kívánt díj el- lenében tudja eladni, illetve ha a kiadások meghaladják a bevételeket. Ez az újságírói te- vékenység tehát – a gazdasági jellege és a pénzügyi kockázatviselés folytán – vállalkozás- nak minősül, ezért kiterjed rá a Tpvt. személyi hatálya. Mivel pedig a Tpvt. 11. §-ának (1) bekezdése a tiltott kartelltevékenység körében a vállalkozások közötti megállapodásról, illetve a vállalkozások társadalmi szervezetének a döntéséről rendelkezik, ezért a vállal- kozó tagokból is álló felperes magatartására is kiterjed annak hatálya.21 Zöldfa Ház Kft. ügy; Vj-128/2004/23. Túrkeve Város Önkormányzata és F. Sándor egyéni vállalkozó ügy; Vj-43/2005/33. 16 Vj-93/2004/37. 17 Vj-16/2005/25. 18 Vj-119/1996/20. 19 Vj-56/2003/18. 20 Vj-180/2004/32. 21  Fővárosi Ítélőtábla 2.Kf.27.217/2010/4.

1. A Tpvt. hatálya 25 Absztrakt teszt. A magyar versenyjog alapvető megközelítése a gazdasági egység fogalmának (leegyszerűsítve: a versenyjog anyagi jogi szabályai nem a vállalkozásokra, hanem a vállalkozáscsoportokra, vagyis gazdasági egységekre vonatkoznak) tárgyi értelemben vett külső lehatárolása tekintetében elsősorban az absztrakt megközelítésével írható le: egy magatartás akkor tekinthető piaci jellegűnek, ha az általánosságban piaci alapon is végezhető lenne. Ezt a tételt ár- nyalhatja a vonatkozó jogi szabályozás, amely a versenyjogi minősítés korlátja lehet, ha az adott tevékenység a vonatkozó szabályozás keretei között nem gaz- dasági, hanem humán közszolgáltatásként funkcionál. Ugyancsak nem lehet befolyással a Tpvt. alkalmazhatóságára a végzett tevé- kenység komplexitása, társadalmi jelentősége vagy szakmai meghatározottsága. Ami ebben a vonatkozásban releváns, az az, hogy a tevékenység piaci logika szerint működik. A Magyar Orvosi Kamara I. ügyben a GVH megállapította, hogy az orvosi tevékenység ugyan rendkívül sokrétű, szakmailag tagolt és azt változatos szer- vezeti formákban nyújtják az orvosok, de egy valami közös, hogy a tevékenységet végzők között a fogyasztók szabadon választhatnak, mégpedig piaci szempontok: ismertség, mi- nőség és az ár mérlegelése után. Ebből a szempontból közömbös, hogy a közgyógyellátást a fogyasztók összegyűjtött pénzéből az Egészségbiztosítási Pénztár finanszírozza. Az egyes orvosok ezért – legyenek magánorvosok, alakítsanak gazdasági társaságot vagy végezzék tevékenységüket alkalmazottként – olyan piacon tevékenykednek, amely min- den speciális ismérve ellenére alá van vetve a kereslet-kínálat általános törvényeinek, a piaci szereplők értékítéletének. Az orvosi tevékenység közvetlen kapcsolata az ember egészségével, testi épségével, az a befolyás, amit azok megőrzésére, fenntartására vagy elvesztésére gyakorolhat, indokolttá teheti különlegesen szigorú vagy részletes szakmai és etikai önszabályok megalkotását is; a cél azonban itt sem szentesítheti az eszközt. Az önszabályozás a jog által elismert és a közjó szempontjai szerint indokolt cél eléréséhez a megfelelő és elegendő eszközt használhatja csak fel.22 A Mentők és Betegszállítók Országos Egyesülete ügyben a GVH a fenti meg- közelítést alkalmazva kifejtette: [A GVH ] nem vitatja, hogy a betegszállítás mint az ember egészségével összefüggő tevé- kenység indokolttá teheti a különleges, adott esetben nem jogszabályi formában, hanem etikai kódex keretében történő szakmai követelmények megfogalmazását, azonban a köz- jó érdekét (is) szolgáló célok elérésére csak a versenyjogi előírások figyelembe vételével kerülhet sor, szem előtt tartva, hogy versenykorlátozónak minősül az a – jogszabályi fel- hatalmazásra vissza nem vezethető – megállapodás, amely a vállalkozások versenytől való tartózkodását, annak korlátozását (a piac felosztását), illetőleg a verseny egyik lénye- ges elemével, az ár megállapításával kapcsolatos szuverén vállalkozói döntések befolyá- solását célozza.23 22 Vj-137/1999/18. 23 Vj-92/2003/38.

26 I. Általános rész 1.2.1. Karitatív, nonprofit tevékenység Nonprofit tevékenység. A magyar versenyjog tárgyi hatályának megállapítása érdekében a piaci magatartás követelményének teljesülését in abstracto, általá- nosságban kell vizsgálni. Ezt az elvet alkalmazta a GVH a Tej Terméktanács ügyben24 (az azóta már hatályon kívül helyezett, a fogyasztói döntések tisztes- ségtelen befolyásolását tiltó rendelkezések tekintetében), amikor megállapította: „önmagában attól, hogy egy reklámot nonprofit szervezet jelenteti meg, a reklám nem válik társadalmi reklámmá. A Tpvt. alanyi hatálya ugyanis a tárgyi hatály alapján közelítendő meg a Tpvt. 1. §-a szövegezéséből megállapíthatóan, vagyis a piaci magatartást megvalósító nonprofit szervezet is a törvény személyi hatálya alá tartozik.” Ezt az elvet a GVH a versenykorlátozó megállapodások vonatkozá- sában is kimondta a Magyar Ügyvédi Kamara ügyben: „A Tpvt. 1. §-a alkalma- zásában a törvény személyi […] hatályát a törvény tárgyi hatálya határozza meg. Az esetben, ha egy adott magatartásra a tárgyi hatály kiterjed, annak sincs jogi relevanciája, ha a magatartást non-profit szervezet tanúsítja.”25 1.2.2. Társadalmi-érdekképviseleti tevékenység A társadalmi párbeszédben való részvétel. A vállalkozások, illetve azok társu- lása által a társadalmi diskurzusban való részvétel, a társadalmi-politikai nyo- másgyakorlás vagy lobbitevékenység érdekében kifejtett tevékenység nem tarto- zik a Tpvt. hatálya alá. A Magyar Gyógyszerész Kamara ügyben26 hozott versenyhatósági határozat ennek a tételnek az érvényességét egyértelművé teszi. Az ügyben a kamra a kor- mány piacliberalizációs intézkedéseire válaszként, egyfajta társadalmi-politikai nyomásgyakorlásként kétórás figyelemfelhívó tiltakozásra hívta fel tagjait, amelyhez a gyógyszertárak 36%-a – önkéntes alapon – csatlakozott. A tiltakozás ideje alatt a gyógyszertári szolgáltatásokhoz való hozzáférés korlátozott volt, a gyógyszertárak gyakorlatilag zárvatartás mellett, ügyeleti módon, azonban kü- lön díj felszámítása nélkül működtek a kérdéses két órában (10. pont). A Versenytanács álláspontja szerint minden kétséget kizáróan megállapítható, hogy az akciót meghirdető döntés célja nem a verseny korlátozása volt. Ezt még abban az össze- függésben sem látta megállapíthatónak a Versenytanács, hogy a Kamara által szervezett tiltakozás olyan állami intézkedések ellen (is) irányult, amelyek deklarált célja a verseny élénkítése volt. A jogszabályalkotás befolyásolása ugyanis nem tekinthető piaci magatar- tásnak (Tpvt.), illetve vállalkozásként végzett tevékenységnek (EKSz.). 24 Vj-11/2004/26. 25 Vj-180/2004/32. 26 Vj-60/2006/37.

1. A Tpvt. hatálya 27 A szeptember 28-án 8–10 óra között tartott akciónak a kiszolgálás korlátozásából fakadó- an lehettek a fogyasztókra nézve kedvezőtlen hatásai (a gyógyszerhez való hozzáférés csekély fokú és rövid ideig tartó nehezülése). Ez azonban a Versenytanács álláspontja szerint önmagában nem minősül a Tpvt. 11. § (1) bekezdése szerinti értelemben versenyt korlátozó hatásnak. Egy megállapodásnak (döntésnek) ugyanis csak akkor van (lehet) ver- senyt korlátozó hatása, ha annak révén az abban résztvevők előnyhöz jut(hat)nak a piac más szereplőivel (tényleges vagy lehetséges versenytársaikkal, fogyasztóikkal, eladóik- kal) szemben. Az adott esetben a Versenytanács ilyen (akárcsak lehetséges) hatást nem tudott azonosítani, ezért álláspontja szerint a döntés ebben a vonatkozásban sem minősül- het piaci (vállalkozási) magatartásnak [37–38. pont]. 1.2.3. Állami tevékenység A tárgyi hatály által determinált személyi hatály. A versenyszabályok állami tevékenységre történő alkalmazhatóságát a Tpvt. tárgyi hatálya determinálja: a tárgyi hatály (a végzett tevékenység jellege) határozza meg, hogy egy adott sze- mély adott tevékenységére alkalmazandó-e a Tpvt.; ebből a szempontból a sze- mély státusza irreleváns. Más szóval: az állami szervekre (közigazgatási hatósá- gok, önkormányzatok stb.) történő alkalmazhatósága során kizárólag az a rele- váns, hogy az adott tevékenység piaci tevékenységnek minősül-e; amennyiben igen, a Tpvt. alkalmazandó, akkor is, ha az adott szervezet egyébként például közigazgatási hatóság is egyben és hatósági tevékenységet is ellát. Annak vizsgálata során, hogy az állam által kifejtett tevékenység mennyiben tartozik a versenyjog hatálya alá, a szem előtt tartandó alapvető tétel, hogy a kér- dés eldöntése érdekében magának a tevékenységnek a jellegét kell vizsgálni, és a vállalkozássá minősítésre nem lehet kihatással az a tény, hogy az adott tevékeny- séget állami szervezet végzi. Ebből a szempontból ugyanis a szervezet formája, jogi státusza és tulajdonosának személye indifferens. Például a Régie des Voies Aériennes ügyben27 az Európai Bizottság a belga légügyi hatóságot tekintette vállalkozásnak. A hatóság feladata volt – a belga légtérben zajló légi fuvarozás biztonságának biztosítása mellett, ami hatósági tevékenység – a brüsszeli nem- zeti repülőtér és a kapcsolódó infrastruktúra építése, fejlesztése, fenntartása és hasznosítása. A Bizottság ez utóbbi vonatkozásában megállapította, hogy a lég- ügyi hatóság gazdasági tevékenységet végez, hiszen a reptér üzemeltetését elvi- ekben egy nyereségérdekelt magánvállalkozás is végezhetné (2. pont). Közhatalmi kontra magánjogi aktusok. Annak vizsgálata során, hogy az állami tevékenység mikor és mennyiben tekinthető gazdasági jellegűnek, kézen- fekvő a közhatalmi és magánjogi aktusok közötti megkülönböztetésből kiindul- ni. Az állam közhatalmi aktusai értelemszerűen nem tekinthetők gazdasági tevé- kenységnek. Így például egy tevékenység még minősülhet gazdasági jellegűnek 27  95/364/EC: Commission Decision of 28 June 1995 relating to a proceeding pursuant to Article 90 (3) of the Treaty. OJ L 216, 1995.09.12. 8–14.

28 I. Általános rész attól, hogy azt a szabályozás kizárólagos állami kompetenciává teszi. A közha- talmi aktusokra vonatkozó immunitás ebben az esetben csak magára a szabályo- zási aktusra, vagyis a jogalkotásra vonatkozik. Az állam működése természetesen nemcsak közhatalmi aktusokra szorítko- zik, hanem széles körben átfog gazdasági tevékenységeket is, aminek során az állam kereskedőként, versenyjogi kifejezéssel élve vállalkozásként viselkedik. A közhatalmi és nem közhatalmi aktusok megkülönböztetése azonban számos gyakorlati bizonytalanságot vet fel, amelyek elsősorban abból adódnak, hogy az állam számos közszolgáltatást nyújt. A közszolgáltatások jelentik a közhatalmi és a magánjogi tevékenység közötti szürke zónát. Amikor ugyanis az állam biz- tosítóként, fuvarozóként vagy villamosenergia-kereskedőként jelenik meg, akkor úgy dönt, hogy bár az adott szolgáltatás nyújtását a piacra is bízhatná, bizonyos közrendi-közszolgáltatási megfontolások miatt ezt a tevékenységet maga végzi, esetleg kizárólagos hatáskört hoz létre saját maga számára. Ettől azonban ez a tevékenység még többnyire gazdasági jellegű marad, hiszen az piaci alapon is végezhető lenne. Nem minden közhatalmi, ami közérdekű. Fontos kiemelni, hogy a közha- talmi aktusok és a gazdasági jellegű magatartás elhatárolása szempontjából irre- leváns az adott tevékenység viszonya a közjóhoz vagy a közérdekhez. A fő kér- dés, hogy a tevékenység valóban az állami közhatalmi tevékenység része-e, vala- mint hogy az adott szerv rendelkezik-e előjogokkal vagy a kényszer alkalmazá- sának jogosultságával. A közérdekű ihletésű követelmények fennállása önmagá- ban csak közszolgáltatási jelleget ad az adott tevékenységnek, nem fosztja meg azt gazdasági jellegétől. A közszolgáltatást nyújtó szervezetek vállalkozásnak minősülnek, attól függetlenül, hogy speciális szabályozás vonatkozik rájuk. A Kúria Gfv.X.30.284/2009. számú ítéletében rögzítette: A közfeladatokat ellátó személyek is lehetnek tehát alanyai piaci viszonyoknak, tanúsít- hatnak tisztességtelen piaci magatartást. Önmagában az, hogy egyébként főfeladatként közfeladat ellátására hozták létre ezeket a személyeket, nem zárja ki a tevékenységüket a Tpvt. hatálya alól.28 Ezzel összhangban állapította meg a Fővárosi Ítélőtábla 14.Gf.40.050/2011/10. számú ítéletében, hogy az a körülmény, hogy a felperes a szerződést koncessziós jogosultként kötötte meg, azaz az alperes csak és kizárólag vele szerződhetett, önmagában nem helyezi a szerződéses jogviszonyt a Tpvt. hatályán kívül.29 28  BH 2011.9.256. Ezzel egyezően foglalt állást a Kúria Pf.IV.25.406/2000/7. számú ítéletében. 29  ÍH 2011.122.