ÚJSZÁSZ_CITYNFO

ÚJSZÁSZ CITYNFO.INFOBerta Sándor


ÚJSZÁSZ BEMUTATÁSA....................................3 A város ..............................................................................................................................3 Újszász története...............................................................................................................4NEVEZETESSÉGEK............................................9 ORCZY-KASTÉLY “Kis Kastély” ......................................................................................9 ORCZY-KASTÉLY............................................................................................................11 VÖRÖSMARTY-HÁZ ......................................................................................................13 KATOLIKUS TEMPLOM ................................................................................................14 A KATOLIKUS TEMPLOM FRESKÓKÉPEI..................................................................19 KÖZTÉRI SZOBROK......................................................................................................23

ÚJSZÁSZ BEMUTATÁSAA városÚjszász Szolnoktól 21 km-re, Jász-Nagykun-Szolnok megye nyugati szélén, Szolnokés Jászberény között csaknem középtájon fekvő, Pest megyével határos település. AZagyva jobb partján található. Legjelentősebb két élővize a Zagyva és a Tápió.Határát a vízszabályozások előtt több vízfolyás is tagolta.Fontos vasúti csomópont, a Szolnokról jövő vasútvonal 3 felé: Budapest, Hatvan ésVámosgyörk irányába ágazik szét. Újszász országos közúthálózati kapcsolatát amegyeszékhellyel és a jászsági településekkel a 32. számú Hatvan-Szolnok-i megne-vezésű másodrendű főút biztosítja. Közvetlen kapcsolata van még Abony várossal a3122 jelű Abony-Újszász, valamint Tápiógyörgye községgel a 3118 jelű Tápiószele-Újszász összekötő úton.A szolnoki agglomeráció belső övi települései közé tartozik, közeli szomszéd tele-pülései Szászberek és Zagyvarékas.Újszász természetföldrajzi szempontból az Alföldi Közép-Tiszavidék Jászság kistá-jának része. Enyhén dél felé lejtő síkság, a vízrendezés előtt sekély tavakkal, mocsa-rakkal. A felszíni formákat az alsószakasz jellegű folyóvizek (Zagyva, Tarna, Tápió)tevékenysége alakítja.

Újszász történeteÚjszász közigazgatási területén még nem folyt ásatás, így városunk régmúltjárólcsak a szórványos leletekből szerezhetünk tudomást.A vasútépítéskor, illetve lakóházak építésekor előkerült leletek azt bizonyítják, hogyitt a római korban (i.sz. 1-5. század) létezett egy szarmata település. Ennek a közép-ázsiai népnek első nyomaira 1899-ben leltek a vasútállomás mellett, ahol több sír ke-rült elő. Újszász határában, az Újszász-Nagykáta vasútvonal építésekor 21 db rómaikori pénzt találtak, de ezek a II. világháború során eltűntek. 1986-ban, pedig alapozá-si munkák során (i.sz. 3-4. századi) kerámiaedények maradványaira bukkantak atelepülés belterületén. A Nemzeti Múzeumban őriznek egy XI. sz.-ból származóarany feszület-korpuszt, amelynek lelőhelyeként Újszász van feltüntetve. Az Újszászon talált arany korpusz, a Nemzeti múzeumban található.Az Újszász név jelentése vita tárgya. Egyes szómagyarázatok szerint szász(német) hospesekre utal, mások eredeztetik a jász népnévből is, de magya-rázatként felmerült még a száz számnév is.

Középkori történetünket a fennmaradt írásos bizonyítékok, oklevelek se-gítségével követhetjük nyomon. Egyik első okleveles említésekor, 1347-ben már kőtemploma van, tehát Külső-Szolnok vármegye jelentősebbfalvai közé tartozik. (Létezik egy 1256-ból származó \"adásvételi\" szer-ződés, amely a Zagyva menti Zazth település eladásáról készült.)A XV. sz. elején jászok lakták. Ozorai Pipo temesi főispán fennhatóságaalatt Berény székhez tartozó jászkapitányi szállás volt. Az 1424-től névszerint ismert jászkapitányok az Újszászi, később, a XVI. sz. végétőlÚjszászy nevű köznemesi család ősei. Nemcsak Újszász, hanem a határá-ban lévő Szarvas község is jászkapitányi fennhatóság alatt állt, de ez atelepülés a XV.sz.-ban elpusztult; az óbudai káptalan 1465-ös oklevelemár, mint Szarvas-pusztát említi. (Nevét jelenleg is őrzi a Szarvas-halomés Szarvas-ér elnevezés.) 1462. február 9.-én Mátyás király levelében megerősí-tette újszászibirtokukban Gozthany Pált, Mihály papot, Újszászi Györgyöt és Mihálytés a nevezett birtokokat, pedig Külső Szolnok megyéből Pest vármegyébecsatolta át.A török hódoltság alatt a budai szandzsák pesti náhijébe tartozó adófi-zető falu volt. Újszászon az első népesség összeírást a törökök végezték1546-1590 között. Ebben az időben 200-250-en lakták. 1552-1562 közöttZagyvarékas lakói is ide menekültek.A tizenötéves háborúban (1593-1606) elnéptelenedett és pusztaként anagykőrösiek \"bírták\", de 1629-30-ban már a timár birtokok között szere-pel a török összeírásokban, tehát újra benépesült.A XVII. sz.-ban folyamatosan lakott, s 1666-ban a török hódoltságterületén kialakított parasztvármegye harmadik, kecskeméti hadnagyságá-hoz tartozott. A török elleni felszabadító háborúk során ismételten kipusz-tult.1727-ben Újszász puszta egyik birtokosa Orczy István, ő építtet 1740-ben Szent István tiszteletére egy torony nélküli kápolnát lassan újra bené-

pesülő birtokán. A birtokosok jobbágyfalu helyett egy erős majorsági ura-dalom kiépítésére törekedtek. A visszatelepülni akaró szabad jászok(1745-ös redempció) helyett majorsági cselédeket hoztak. Ennek ellenére1744-től kezdett kiépülni a templom körül a jelenlegi település magja. 1771-ben már község található itt bírói szervezettel és községi pecséttel. Az 1786-os összeírás és nép- számlálás már egy 633 lakosú jobbágyfaluról ké- szült, ahol 69 lakóházat és 111 családot regiszt- ráltak, s melynek fő tevékenysége a földművelés és a legeltető állattenyésztés (szarvasmarha, juh).Az Orczyak majorsága szépen fejlődik, hiszen 1768-ban a földesúrnakmár \"régi és száraz malmai vannak\" itt. Az 1828-as regisztrálás szerintiparosok még nem laknak a községben, csak az uradalomban dolgozik egykovács, de az 1848-as bevonuló honvédek között már van molnár, csiz-madia, kovács és kereskedő is. Az anyakönyveket 1787-től vezetik, ek-kor létesítették a helyi lelkészséget, amelyet 1807-ben emeltek plébániarangra.Az 1800-as évek első felének Újszászát így írja le Fényes Elek: \"Újszász,magyar falu, Pest-Pilis vármegyében, rónaságon, utolsó posta Abony.Határa gazdag termékenységű fekete föld, mely szép tiszta búzát, árpát,kukoriczát, zabot terem; marhatenyésztése jó. Úrbéri föld csak 286 hold,rét 110 hold és legelő 552, a többi majorsági birtok. Lakja 1888 rómaikatolikus, paroch. templommal. Van itt az uraságnak éppen a Zagyva vizemellett egy jeles kastélya, hozzátartozó tágas sétáló és gyümölcsös kerttelegyütt. A határ szélén folyik tudniillik az egybeszakadt Zagyva és Tarnavize, melyen az uraságnak tíz kőre épült jövedelmes malma van. Bírjabáró Orczy György.\" Az említett klasszicista stílusú kastélyt 1830 körül építtette Orczy György. Az épülethez tartozó 65 holdnyi erdőt, az egykori kastély angolkertjét (1991-ben Parkerdő) 1890-ben csatolták Besenyszög határából Újszászhoz

1848-ban a falu 32 honvédet állított, akikből többen a komáromi várból tértek haza elbocsá- tó levéllel. A szabadságharc bukása után (1849 novemberében) Vörösmarty Mihály és sógo- ra, Bajza József itt rejtőzött egy ideig Vörösmarty Jánosnál, aki az Orczy birtokon dolgozott gazdatisztként. (A volt gazdatiszti lakás falán ma emléktábla függ.) A múlt század második felétől a vasúthálózat kiépülésével jelentős vasúti csomóponttá vált. A Hatvan - Újszász - Szolnok vasútvonal Újszász - Szolnok szaka- szát 1872-ben adták át a forgalomnak. 1882-ben megépül az Újszász - Rákos fővonal, 1885-ben pedig az Újszász -Jászapáti vasút. Ez utóbbit 1911-ben meghosszabbították JászapátitólVámosgyörkig.Az iskolai oktatá-sról először 1851-ből van dokumentum, amely szerintez idő tájt 205 gye-rek jár iskolába. 1859-ben kéttanter-mes iskolát építe-nek a templom mellett. Ez az ún. \"Tornyos\" iskola. 1890-ben újabb kéttantermes \"Millenniumi\" (ma \"Hosszú\") iskola épült, amelyet 1900- ban bővítenek négy tantermesre. Ebben az időben kezdi meg működését a nagy- göbölyjárási uradal- mi iskola is. 1907 táján egy újabb egytantermes iskolát, az u. Schader iskolát adták át, amelyet később a tanítóilakás átalakításával két tantermesre bővítettek.

A jelenleg is álló neoromán stílusú templomot 1885-ben építtette OrczyBéla és Andor.Az 1890-es évek végén épült az Orczyak másik, eklektikus stílusúkastélya a Szarvas-halmon. A kétemeletes hatalmas épület az egykoriSzarvas-ér és Szarvas-halom körüli ligeterdő területén helyezkedik el. Azépület körüli kastélyparkban növényritkaságok és őshonos fák találhatók.

NEVEZETESSÉGEKORCZY-KASTÉLY “Kis Kastély”Újszászon 2 Orczy-kastély is található, ezért ezt \"kis kastélynak\" nevezika helybéliek.Az Orczy család egyike Magyarország legrégebbi nemesi családjának,melynek eredete az Árpádok idejéig vezethető vissza. Orczy István 20évig volt jász-kun kapitány. 1721-ben az erdélyi lázadás leverésének jutal-mául a nádortól Újszász-pusztát domícióba kapta. A család eddig kisne-mesi származású volt, de Orczy István felesége és gyermekei bárói rangotkaptak 1736-ban. Bár a család tulajdonában volt Újszász-puszta, mégiscsupán 100 év múlva költözött ide Orczy György, aki felépítette a klasszi-cista stílusú kastélyt 1830 körül.Az egy emeletes kastélyt elölről is és hátulról is 6 db, hosszában vájatolt,dór oszloppal alátámasztott terasz díszíti. Az épülethez tartozó 65 holdnyierdőt (az egykori kastély angol-kertjét - 1991-ben parkerdő) 1890-ben

csatolták Újszászhoz. 1936-ban a kastélyt az Orczy család élvezeti jogonlakta.A II. világháború alatt német katonai kórházként működött a kastély. 1944őszén a kastélyt bombatámadás érte, azonban az épületben mégsem esettkár. A front elvonulása után tehát épségben megmaradt a kastély, amely ál-dozatul esett a környék lakosai fosztogatásának. Az épület az államosításután teljesen használhatatlanná vált. Ekkor már az Egészségügyi Miniszté-rium tulajdonát képezte. Az újjáépítést még 1956-ban megkezdték, azon-ban az október végi forradalmi események félbeszakították. Az újjáépítésfolytatására csak 1959-ben került sor.Fotó: Nagy BélaIrodalom:Virág Zsolt: Magyar kastélylexikon 6-7. kötet : Csongrád megye kastélyai és kúriái ; Jász-Nagykun-Szolnokmegye kastélyai és kúriái 143-146. old, Budapest : Fo-Rom Invest, 2005

ORCZY-KASTÉLYÚjszász egyik legjelentősebb épülete az Orczy Andor által 1890 körülépíttetett eklektikus stílusú műemlék jellegű kastély. A hatalmas, kéteme-letes épület az egykori Szarvas-ér és Szarvashalom körüli ligeterdő terüle-tén található. A kastély homlokzatán a három középső nyílás fölött iónoszlopok találhatók, felül timpanon emelkedik. Az épület két végén dóroszlopokkal hordott erkély teszi változatosabbá az oldalhomlokzatokat. Akastélyt körülvevő park telepítésére az 1900-as évek elején került sor. Akastély kertje 23,4 hektár területével és értékes növényeivel a legjelentő-sebb megyei kastélypark.A telket és a rajta lévő kastélyt 1935-ben vette meg az Isteni MegváltóLányainak Kongregációja megnevezésű női szerzetesrend. A beteg ésmunkaképtelen idős nővérek ellátására, valamint az iskolákban és a kór-házakban dolgozó apácák üdültetésére üdülőházat létesítettek az épület-

ben. A harmincas években az épületben 42 szoba volt. Az üdülő megneve-zése Mater Redemptoris rendi lelkigyakorlatos és üdülőház. 1948-banmég 5 nővér dolgozott itt. 1954-ben 170 férőhelyes tüdőszanatóriumotalakítottak ki. Az épületben később a Szolnok Megyei Hetényi Gézakórház Pszichiátriai és Rehabilitációs osztálya működött. Mai (1994novembere) megnevezése \"Kastély Otthon\". A kastélyt 1986-banműemlék jellegű épületnek nyilvánították, azt megelőzően, pedig 1980-ban természetvédelmi területté a 42 holdas kastélyparkot. Kápolnáját1996-ban avatták fel.Fotó: Barta Imréné, Fehér Judit,Irodalom: Virág Zsolt: Magyar kastélylexikon 6-7. kötet : Csongrád megye kastélyai és kúriái ; Jász-Nagykun-Szolnok megye kastélyai és kúriái 146-148. old Budapest: Fo-Rom Invest, 2005

VÖRÖSMARTY-HÁZA Kossuth úton áll egy egyszerű régi épület, valaha az Orczy bárói birtokgazdatisztjének lakása volt. Falán emléktábla hirdeti, hogy nagy költőnk,Vörösmarty Mihály a szabadságharc bukása után itt rejtőzött öccsénél, akiakkor a birtok gazdatisztje volt.Fotó: Barta Imréné

KATOLIKUS TEMPLOMOrczy István István királyunk emlékezetére 1740-ben templomot építetett,melyhez a tornyot 1743-ban emelték. Ettől számítják jeles ünnepnek ná-lunk augusztus 20.-át, István királyunk napját. A jelenlegi római katolikustemplomot ennek helyére építtette 1885-ben Orczy Béla és Andor, neoro-mán stílusban. A templom a II. világháború idején, 1944-ben leégett, hely-rehozatala még 1950-ben is tartott. Az új főoltár képét Muszély Ágostonfestette, a sérült üvegablakokat Németh Ferenc budapesti üvegfestő állí-totta helyre. Tornyát és tetőszerkezetét az 1990-es évek elején újították fel.A templom orgonáját a Műemlékvédelmi Hivatal 2003-ban védetté nyil-vánította.\"Az újszászi Szent István Király templom\" című kiadványban, amely atemplom felszentelésének 120. évfordulójára jelent meg, részletesebben isolvashatnak a templom és a plébánia történetéről.Fotók: Barta Imréné









A KATOLIKUS TEMPLOM FRESKÓKÉPEIEz a szép alkotás a templom apszisának majdnem egész mennyezetét el-foglalja, 5 méternyi szélességben és 4 méternyi magasságban terjedvén elaz oltár fölött.A kép tárgya Mária, Magyarország Nagyasszonya. Trónján ül, ölében tart-ja a kis Jézust. Tőle jobbra egy elaggott földmives térdel imára kulcsoltkezekkel; mellette oldalvást egy délczeg fiatal juhász; mögöttük a háttér-ben a szabadságharcnak megmaradt élő hirdetője, egy negyvennyolcasrokkant honvéd fejezi ki imádatát, a mint mankóin oda biczeg, ahol min-den bajra írt, orvosságot találni.A trón balján a lelkipásztorság van ábrázolva, egy aszkéta arczú öreg püs-pök, mellette egy ifjú pap és hátrább egy szerény, egyszerű szerzetes képé-ben. A trón zsámolya előtt félig ülő, félig térdelő helyzetben egy gyermeklátható, kinek arczán a szív naiv ártatlanságával a vallásos érzés kevésbbéöntudatos, de megkapó vonása párosul. Ajka imára nyílik, keze összekul-

csolva, gyermekes szívvel, kissé előre nyújtott nyakkal figyelmez a kisJézusra, a ki áldó szeretettel emeli kezét a gyermek feje fölé.Mint látható, a művész motívumai egytől-egyig magyarosak. Magyar-ország Nagyasszonyát olyan környezetben akarja bemutatni, amelyminket magyarokat leginkább érdekelhet. A vallásosság bensőségét, a hó-dolat mélységét szólaltatja meg Túry az arcokon. Az egész kép szerkezete,az arcok jellegzetes, sajátos, a lélek belsejét visszatükröztető ábrázolása, aszinek élénksége, de tárgyhoz illő összhangzása, tónusainak meleg, költőilendülete mind megérdemlik a műértők figyelmét.Lévay MihályForrás: VASÁRNAPI ÚJSÁG. 41. évf. 51. sz. (1894. deczember 23.)TERMOABLAK Szent István Király temp- lomát 1885 decemberében szentelték fel. Az építés- ben résztvevő mesterem- berek között megemlítik Kratzmann Ede üvegfestőt is. 1944 telén a németek - talán a nagy hideg miatt - felgyújtották a templom- torony lépcsőjét, minek következtében az egész templomtorony beesett a templom belsejébe. A szentély ablakokból egy kislapátnyi maradt csak az utókorra. Ebből a mara- dékból próbált összerakni valamit 1946-ban Német Ferenc budapesti üveg- festő, és ezek az ablakok láthatók ma is a templom- ban.

Kratzmann Ede szignója megtalálható az egyik kis üvegen, de elégszokatlan módon: nem festve, ahogy szokta, hanem belekarcolva az üveg-be, és nem is magyar nyelven, hanem németül.

Fotó: Sós Károly

KÖZTÉRI SZOBROKVasúti emlékműAz 1992. március 15-én, az Újszász-Rákos vasútvonal megnyitásának 110. évfordu-lóján avatták fel a vasútállomás mellett felállított, három sínszálból kialakított em-lékművet. A három, felül elágazó sínszál Újszász vasúti csomóponti jellegét szimbo-lizálja, hiszen három vasútvonal fut itt össze: a budapesti, a hatvani és avámosgyörki, az elágazás alatti szárnyas kerék, pedig a vasút jelképe.Fotó: Barta Imréné

Petőfi és Széchenyi mellszoborA Gimnázium előkertjében 1999 októbere óta áll Petőfi Sándor és Széchenyi Istvánmellszobra. Az alkotások Turza Ferenc festőművész, szobrász munkái.Fotó: Kovács NándorKopjafa A Városháza melletti parkban látható, 1995-ben felállított kopjafát az ismeretlen helyen, illetve más településeken hősi halált haltak emlékezetének szentelték. A művet a Parkerdő egyik tölgyfájából faragta a rimaszombati Nagy Ferenc Katalin fafaragó és testvére, valamint az újszászi születésű ifj. Tóth Gyula. A faragás szimbolikája kiskunsági hagyományokat követ. Tetején a csillag a hős férfi jelképe, az alatta lévő három gallér a gazdagságot, a rangot jelképezi. Ezt egy csúcsos rész követi, mely az emberi méltóság, valamint az idegen földön elhunytak jele. A rozettaformákban a nap szimbó- lum szerepel. Az elején az évszámok: 1848, 1945, 1956

Szent István szoborA Városháza előtt 2000-ben kialakított millenniumi parkban kapott helyet TurzaFerenc újabb alkotása, a Szent István mellszobor.Fotó: Illyés Csaba

Hősök emlékműveA város temetőjében állították fel 2001-ben a Hősök emlékművét, az ismeretlenmagyar katona sírjára. A Turza Ferenc által készített kompozíciót, melyet a\"Nemzetünkért elesett magyar hősök emlékére\" ajánlott, az első hivatalos Hősöknapján, 2001. május 26-án adták át és szentelték fel.Fotó: Illyés Csaba

Vörösmarty szobor2000. december elsején, a költő születésének 200. évfordulóján avatták fel az álta-lános iskola névadójának, Vörösmarty Mihálynak mellszobrát a Kossuth úti iskola-épület mellett. A szobor alkotója, Turza Ferenc az elmúlt években már megajándé-kozta az iskolát az általa festett Vörösmarty-portréval és címerrel is.Fotó: Kovács Nándor

Szent VendelA közadakozásból felújított Szent Vendel szobor az Abonyi út és Vasút út sarkán áll.A pásztorok védőszentjét a lakosság adományaiból faragtatták újjá és 2006. május14.–én helyezték el a régi helyen új talapzatra.Fotó: Kovács Nándor

Stáció-sor2004 pünkösd vasárnapján került átadásra a felújított stáció-sor. Az eredeti\"keresztút\" 1885-ben készült el, abból napjainkra csak az építmények egy része ma-radt meg. Ezek felújítása az Együtt Újszászért Egyesület szervezésében lakosságiadományokból történt. Az azóta elpusztult, eltűnt képek helyett Turza Ferenc festő-művész készítette el az új Kálvária sorozatot.

Fotó: Illyés Csaba

Forrás: www.ujszasz.hu Wikipedia Szövegben megjegyezveFotók: a képeknél azonosítva All Rights Reserved. Citynfo Project. Home: www.cytinfo.info Self-Certification No.: 150106001S - Artisjus Magyar Szerzői Jogvédő Iroda