János-napi különszám 2020

Solymári Waldorf Iskola 2020 FÉSZEK mJános-napi különszám agazin

János nap - Szentiván éj E ljött a június, a nap hosszú ideig, melegen süt már a földre. A tavaszi üde zöldek erő- teljesebbnek tűnnek, és a korai gyümölcsök, az eper, meggy, cseresznye már mind megértek. Ezután a virágba borult paradicsomi állapot után azonban igazán „Napforduló” jön és közösen ünnepelhetjük Szent János ünnepét. Donát János: Szent család K i volt valójában Szent János? Zakariás papnak és Erzsébetnek késő öregségében, hosszú gyermektelen házasság után született egyetlen fia. A gyermek születését Gábriel arkangyal adta hírül Zakariásnak, aki nem hívén az isteni jelnésnek büntetésül fia születéséig némaságba burkolva élt. A fiatal fiú neveltetését szülei a gurámi esszénus közösségre bízták, akik segítségével Istennek szentelt ember válhatott belőle. Küldetése megkezdése előtt János a sivatagban élt, melynek zord üressége egyben a belső üresség képe is, ami mindenkor az új értékek befogadásához szükséges előkészítő mozdulat. „Készítsétek el a pusztában az Úr útját” - hirdeti János az embereknek. János a régi emberiség utolsó képviselője, aki még ösz- tönösen tudott a szellemi világról, és egyben az első, aki meghirdeti az új idők eljövetelét. „A szentek tűzvilága Lelkembe lángbetűkkel írja Az Istenek igaz szavát” R.Steiner:11.Spruch

KERESZTELŐ SZENT JÁNOS K eresztelő Szent János ünnepét a keresztény világban már az V. századtól megtartot- ták. Szinte minden pogány kultúrában az a hiedelem élt, hogy a világ a sötétség és a világosság harcának örök színtere. Ennek a harcnak győzedelmes csúcspontja a nyári napforduló. Június 24-e a Keresztelő születésének napja pedig éppen szemben áll decem- ber 24-ével, a Megváltó születésének ünnepével. Téli és nyári napforduló – két születés: a Megváltóé és a Keresztelőé. A Keresztelő, aki a fényben született, előtte jár és utat készít annak, aki az évkör legsötétebb pontján születik: „Ő az, aki utánam jő, de előttem lett, mert előbb volt nálamnál.” A Katolikus Lexikon szerint János olyan, mint valami határvonal a két szövetség, az Ó- és az Újszövetség között: „A próféták Jánosig tartanak.” (Mt. 11,13) „A megszentelt János születését ünnepli az Egyház. Nincs más az atyák között, aki- nek földi születésnapját ünneppel ülnék meg, csak Jánosnak és Jézusnak a szüle-tését. Ez nincs jelentőség híján! János meddő, öreg asszonytól születik, Krisztus fiatal, szűz leánytól. Jánosnál az apja nem hisz a születésében, ezért születéséig megnémul. Mária azonban hisz Jézus-ban, ezzel a befogadó hittel fogantatik a gyermeke.” Szent Ágoston SZENTIVÁN ÉJ Keresztelő Szent János (Johannes Baptis-ta) sok nevet kapott. Hívják őt prófétá-nak, Virágos Szent Jánosnak, Vőlegény barátjának, lámpásnak, angyal- nak, szónak, Illésnek, az Üdvözítő keresz- telőjének, a Bíró hírnökének, a Király elő- futárának. Különböző országokban Szent Ivánként tisztelik. Nálunk is használatos a Szent Iván-éj elnevezés, mely a régi ma- gyar Jovános, Ivános alakjából szárma- zik, il-letve a János név szláv formájából. Eredete héber-görög-latin-orosz-magyar gyökerekre vezethető vissza, jelentése: Isten kegyelmes - Isten kegyelmet ad.

V irágos Szent János egyfelől a Nap megünneplésének ünnepe, földi jelképe a tűz, amelynek lo-bogásában a Nap melegét és a napfény erejét tisztelték. Ugyanakkor érezték, hogy átlépnek egy küszöbön, és innentől a fogyatkozó fény féléves időszaka következik egészen karácsonyig. Az evangéliumok szerint a Keresztelő maga utal erre, amikor azt mondja, hogy „Neki növekednie kell, nekem pedig ki-sebbé lennem.” (Jn. 3,30). „A Szent János-napi egyszerű ünneplők még tudták, hogy az ő éjszakai tüzük hűségesebb jelképe Krisztusnak, mint a nappali tűz volna, mert mióta Krisztus leszállt a Földre és a Földért, az emberi-ségért áldozta magát, azóta ő belehozott az emberiség lelki világába, a földi ter-mészet életébe egy olyan erőforrást, ami azelőtt naptávolságban volt a Földtől. Ezért a krisztusi megváltás erői legin-kább az éjfélkor is világító Naphoz ha-sonlítanak. A Szent János-napi ünneplők azt mondták: aki Krisztushoz kapcsolja életét, annak többé nincsen éjszakája, mert a bűn, a tévedés, a betegség és halál sötétjében ott ragyog Krisz- tus napja, és aki bízó tekintetét és szerető szívét Felé irányítja, megtalálja a legsötétebb éjsza-kában is az örök „Napot”. Göllner Mária JÁNOS-NAP AZ ISKOLÁBAN N álunk az iskolában a János-nap egyben az év megkoronázása és a jól megérdemelt pihentető nyár vidám ünnepe is. Most örömmel telt szívvel búcsúzunk egymástól, hogy augusztus végén újra felöltsük fénylő páncélunkat és testben, lélekben felkészüljünk a következő Mihály nap megünneplésére.

HAGYOMÁNYOK A néphagyomány szerint ezen a jeles napon éjjel örömtüzeket gyújtottak és énekszó kíséretében gyógyfüveket, illatos növé- nyeket vetettek rá, a levegő megtisztítása, az ördög elriasztása és a bő termés érdekében. „Ég a tűz a Szentváni tűz had égjen csak, hadd lobogjon, minden sánta meggyógyuljon!”

orbáncfű S zent János-nap éjjelén szedett jánosfűfüzér vagy orbáncfűfüzér a néphit szerint képes megóvni viselőjét minden rontástól, a levelekből és virágokból érintésre kicsorduló vörös olajjal, St. Johan-nesblut, azaz ’Szentjános vére’-vel megjelölt szemöldökfa pedig távol tartja a háztól a gonosz szellemeket. Az orbáncfű egy igen értékes gyógynövény, amely erdő és útszéleken, dombokon és réteken, júliustól szeptember kö- zepéig virágzik. Ez az érdekes növény onnan nyerte a nevét, hogy a nyáron legelésző lovak nehezen gyógyuló sebeket (orbáncot) kaptak tőle. Az orbáncfüvet a növényi gyógyá- szat gyors sebgyógyító hatása miatt már évezredek óta használja. Rengeteg néven ismerik: csengőfű, csengőlinka, kozmadinor, lyukaslevelűfű, Szent Antal virága, Szent János füve, Jézus füve, jánosfű, Jézussebefű, vérfű. Orbáncfű tea elkészítése: Két teáskanál szárított orbáncfüvet egy edénybe helyezünk. Leforrázunk 250 ml vízzel, majd hagyjuk állni 10 percig. Leszűrés után mézzel ízlés szerint édesítve fogyaszthatjuk is.

OKLEVÉL Fészek Iskola Szülői számára az Élet Iskolája és a Koronavírus Főoktatási Osztálya által szervezett „Pedagógiai alapismeretek” gyorstalpaló képzésen kiváló minősítést szerzett Képzés Hossza: 3 hónap Az oklevél tulajdonosa tanulmányi során a képzéshez tartozó „Lehetetlen nem létezik” specializáció követelményeit is teljesítette. KÖSZÖNJÜK az odaadó és kitartó munkát: https://biteable.com/watch/accountant-ad-copy-2624909accountant-ad-copy-2624909

A megfelezett ajándék Volt egyszer egy királyfi. Ez a királyfi vadászni ment az erdőbe, s úgy belemelege- dett a vadászatba, hogy egyszerre ráesteledett, s ment volna haza, de nem találta meg az utat a nagy sötétségben. No, most mit csináljon? Bolyongott jobbra-balra, s nagy későre megpillantott valami gyenge világosságot. Nosza, odament sietve egyenesen, s hát egy kis házikó ablakában pislogott az a picinke világosság. Bekopogott az abla- kon, s mindjárt ki is szólt a gazda: - Ki kopog? - A királyfi. Adsz-e szállást, jó ember? - Adok hát - felelt a gazda, s nyomban ajtót nyitott, betessékelte a királyfit, az- tán felköltötte a feleségét meg a leányát, hogy készítsenek vacsorát a királyfinak. Csupán egy kakasuk volt, azt hamarosan leölték, megkopasztották, megsütötték, s erősen kérték a bocsánatot a királyfitól, hogy szegény létükre jobb vacsorával nem szolgálhatnak. De a királyfi éhes volt mint a farkas, pompásan ízlett a vacso- ra. Aztán jó puha ágyat vetettek neki, s úgy aludt reggelig, mint a bunda.

Jókedvvel kelt fel a királyfi, megköszönte a szíves vendéglátást, elbúcsúzott a szegény emberektől, s hazáig meg sem állott. Ahogy hazaért, megparancsolta az ina- sának, hogy vigyen ide meg ide, ennek s ennek a szegény embernek egy sült kakast, egy kalácsot, egy hordócska bort s tizenkét tallért. Mindjárt indult is az inas, de mert- hogy messze volt az erdő, megéhe- zett útközben, s kapta-fogta magát, megette a kakasnak a felét. Aztán továbbment, de most meg erősen megszomjazott, s kapta-fogta magát, megitta a hordócska bornak is a felét.

De ez nem volt elég az ebadtának, a kalácsnak is a felét megette. Aztán mit gondolt, mit nem, a tizenkét tal- lérból hatot a lajbija zsebébe csúsz- tatott. Gondolta, elég lesz annak a szegény embernek hat tallér is. Na, megérkezett az inas, átadta a királyfi ajándékát. Volt öröm a háznál, de a leány, aki ritka okos volt, gyanút fogott, belelátott a hamis inas veséjébe. Nem hihette, hogy a királyfi éppen fél kakast, fél hordó bort, fél kalácsot s hat tallért küldjön. - Hallod-e - szólt az inasnak - ha megmondanád, üzennék valamit a királyfi- nak, de úgy, ha szórul szóra átadod az üzenetet. - Hogyne - fogadkozott az inas. - Hadd hallom! - Hát először ezt mondjad:

Annak, aki éjjel dalol, Fele elveszett valahol. Az inas utánamondta az üzenetet. - Másodszor ezt mondd neki: Miért csak fél a hold második negyedben? Sehogy sem tudok eligazodni ebben. A harmadik üzenet ez volt: Fenn is tele, lenn is tele, Mégis hiányzik a fele. A negyedik üzenet ez volt: Tizenkét hónap egy évben, Hogy lett hat belőle éppen? Az inas hazament, s szórul szóra elmondta az okos leánynak mind a négy üzenetét. A királyfi végighallgatta, aztán nem tudta, mit csináljon, haragud- jon-e vagy nevessen, de annyira megtetszett az elmés üzenet, hogy elkacagta magát.

- No, te huncut, tudod-e, hogy mi van abban a négy üzenetben? Az van benne, hogy a kakasnak meg a kalácsnak a felét megetted, a bornak felét megittad, a tizenkét tallérnak a felét zsebre vágtad. Igaz-e? - Igaz, felséges királyfi. Kegyelem árva fejemnek! - Jól van, megkegyelmezek, mert szerencsédre, a te hamisságodból tudtam meg annak a leánynak a nagy okosságát. Ilyen feleség való énnekem! Még aznap aranyos hintót küldött az okos leányért meg a szüleiért, s mind- járt meg is tartották a lakodalmat. Ma is élnek, ha meg nem haltak.

Kedves hallgató, a mesét meghallgathatod az égből, vagy letöltheted magad- hoz a földre: https://www.dropbox.com/s/badtbv05g2pta1y/Megfelezett-ered- m%C3%A9ny-4.mp3?dl=0