A magyarországi cserkészleány nevelés története

A MAGYARORSZÁGI CSERKÉSZLEÁNY NEVELÉS TÖRTÉNETE (Összeállította: Halászné-Várady Ildikó) (dr.Hargithayné Weisberg Gertrud freskója a gödöllői cserkészotthon falán)

2

3 A fiú cserkészmozgalom mellett, amely 1907-ben indult meg, sir Baden Powell teremtette meg a leánycserkész mozgalmat is. A cserkészet hamarosan felkeltette a leányok figyelmét /1./. Ugyanez történt Magyarországon is. Erről szól pl. Tábori Pál kisregénye (Ági cserkész lesz, Dante kiadás). Először - megfelelő vezetők hiányában - koedukált csapatok működtek. Hamarosan azonban világossá vált, hogy az életkori és pszichológiai sajátosságok miatt különböző nevelési módszereket kell alkalmazni. 1913-ban Sík Sándor javaslatára az akkor már csaknem 2 évtizedes gyakorlattal rendelkező GERELY Jolán tanárnőt Angliába küldik, hogy tanulmányozza az ottani iskolákat és leánynevelési módszereket. (Itt kívánom megjegyezni, hogy Gerely Jolán - kiejtése: g e r e l i - nevét sok cserkész szakirodalomban helytelenül Gergelynek írják.) Gerely Jolán kapcsolatba lépett a londoni Leánycserkész Nemzetközi Tanáccsal, elvégzett egy vezetői tanfolyamot, táborokat, csapatokat látogatott. Hazatérése után részletesen beszámolt élményeiről, tapasztalatairól /2./, valamint jelentést tett a kultuszminiszternek munkájáról, és segítségét kért a leánycserkész mozgalom elindításához. A miniszter pontos jelentést kért az elképzelésekről. A tervezet rövid idő alatt elkészült. (Sajnos Gerely Jolán - életéről nem sokat tudunk. Azt tudjuk, hogy 1882-ben született Budapesten. Eredetileg Geiduschek Józsa Jolánnak hívták, 1892-ben lett Gerely. 1904-ben tanítói, majd a budapesti angolkisaszonyoknál polgári iskolai számtan-mértan tanári oklevelet szerzett. 1903-10: tanító a bp.i elemi.,1911-24: a bpi. polg. iskolában. Írónőként is ismerték. Az 1910-20-as években főként fordított. Szak - és napilapokba főként tanügyi cikkeket írt. 1930-44: írta katolikus szellemű leányregényeit, leányoknak szánt pedagógiai - önnevelési témájú könyveit. E témakörben az egyik legnépszerűbb - s a korabeli kat. Leánynevelés szakemberei által elismert és ösztönzött - hazai írónő. Még 1944-ben is adott ki könyvet. Külföldi könyveket is fordított /Lagerlöf, Selma: A számkivetett, Jeruzsálem, - Sven Hedin: Csampó láma zarándokútja, Csampó láma a nomádok földjén, - Elinor Glyn: Ő tudja miért, - Francois Coppée: Henriette szerelme/. Általam ismert művei: A mai leány útja, A művelt leány (ez tulajdonképpen illemtan, de nem szokványos. Gondolatait Lukács 8: 5-8. vett idézet vezeti be - a magvető példázata. Egyik fejezete a felebaráti szeretetről szól. Ennek fejezetei: Szegények - Betegek - Öregek: az Angliában akkor már létező szocilális gondoskodás eszméit, valamint a cserkészet hatását mutatják), Add nekem a szívedet, Ha tudnád..., Hivatás vagy robot (a fiatal leány felkészülése a munkás életre), Mártika a kis kereszthordozó, A mai leányok útja, Ki vagyok én?, Egy élet—egy lélekért /egy valóban élt leány nemes, szép élettörténete/, Add nekem a szívedet, Egy „kis lélek” a „kis ösvényen”, Lelki harc, Szűz Mária és a szíve, Gyermekeink boldogságáról van szó!, Ha tudnád, Szűz Mária nyomában, Isten vésője alatt, Életünk a szentmise tükrében, Majd, ha asszony leszel, A Szűzanya hív téged, Egy magyar

4 nagyasszony... Szentkereszty Janka bárónő élete. Nyugdíjasként a budapesti szociális nővérek házában élt.). Gerely Jolán a fiú szövetségben (szerinte) uralkodó protestáns befolyást a leányoknál eleve ki akarta zárni: „a felekezeti türelmesség elvben igen szép, de győzelemre nem vezet..., ha a leánycserkészet a kezembe kerül, nem teszem ugyan felekezetivé, de a szellem katolikus lesz.” A magyar cserkészleány mozgalom születése azonban csak 1919-re, az ország egyik legnehezebb, legválságosabb esztendejére tehető. Országszerte kezdeményezések indultak csapatok felállítására. A B.I..K. Híradó 1919. V. évf. 2. számában a Krónika részben ez olvasható: „... a Szülői Tanács, mint szervező testület … kimondta, hogy önállóan működő leánycsapatot alakít, amelynek vezetésére Kemény Adél kisasszonyt kéri fel.: áprilisban és május első felében vezetőtanfolyamokat tartottak a fiú csapat vezetői a leánycsapat vezetői számára.” /4./ 1919. szeptember 20-án Gerely Jolán felállította az első önálló leánycserkészcsapatot a Magyar Cserkészleányok Szent Ágnes Szövetsége névvel. Alapszabályait a fiúcserkészektől vette a női követelményeknek átalakítva. 1920. nyarán Svédországba utazott, hogy az ottani cserkészetet tanulmányozza./5./ Ottani élményeit a Magyar Cserkész II. évf. 2. számában megjelent írásában foglalja össze (1921. febr. 1.) /26./ 1923. júniusától sokáig Svédországban tartózkodik. Levelet intéz az Intéző Bizottság tagjaihoz, amelyben arra hivatkozva, hogy nem vehet részt hosszas távolléte miatt az I. B. munkájában, az elnökségről lemondott. /7./ A 2. számú csapat Miskolcon alakult Hámor néven. Parancsnoka Somogyiné Evva Anna volt./6./ Alakult még csapat Debrecenben is, így 1920-ra 4 csapat működött. 1921. december 16.-án Sík Sándor, a Magyar Cserkészszövetség akkori elnöke vette kezébe a leánycserkész országos mozgalom kialakítását. Megalapítja a Leánycserkész Országos Bizottságot. Elnök Gerely Jolán polg. isk. tanárnő, tagjai: Lindenmeyer Antónia leánygimn. német szakos tanárnő, dr. Glatz Károlyné leánygimn. tanárnő, Sántha Irén polg. isk. tanárnő, Madarász Vilma polg.isk. tanárnő, Faragó Ede a MCSSZ főtitkára, Borsitzky Sándor a MCSSZ orsz. ellenőrző megbízottja, Fodor Miklós egyetemi tanár. A Bizottság első ténykedése a Leánycserkész útmutató kidolgozása volt, amelynek alapján egyöntetű munka folyhatott a kialakuló csapatoknál. A leánycserkész vezetők első fogadalmukat 1922-ben Faragó Ede orsz. főtitkár kezébe tették. 1922. nyarán Gerely Jolán elnök részt vett a Cambridge-ben tartott világkonferencián, ahol bejelentette a magyar leánycserkész mozgalom keletkezését, kérte a világ többi leánycserkész

5 szövetséghez való csatlakozást. Ezt a konferencia tudomásul vette és a magyar leánycserkészeket tagjai közé iktatta. 1922-ben megjelent az első Leánycserkész Útmutatója (összeállította az Országos Leánycserkész Intézőbizottság) /!!!/ 1923.ápr.29.-n Lindenmeyer Antónia vette át a mozgalom vezetését ideiglenes elnökként. Az I.B. 1924. január 16-án tartott ülésén hálával emlékezett meg Gerely Jolánnak a leánycserkészet megalakulásánál végzett nagy munkájáról, és elismerésként tiszteletbeli elnökké választotta. Az elnöki tisztségre egyhangúan Lindenmeyer Antóniát választották meg./7./ 1924 tavaszán vezetőképző mintatábort hoztak létre. Másodszor Lindenmeyer Antónia vette ki a vezetői fogadalmat. l923-ban. A vezetők mind jó nevű pedagógusok lettek: Pogány Iduna az áll. Erzsébet nőiskola, főisk. tanára, dr. Someyer Antónia székesfőv. leánygimn. tanár, dr. Somogyiné Evva Anna miskolci leánygimn.tanár, Schill Fülöpné szegedi leánygimn. igazgató, Victor Zsófia bp-i leánygimn. tanár, Tóth Etelka debreceni leánygimn. tanár, gr. Festetich Pálné., Victor Erzsébet, Tolnay Anna, Tolnai Erzsébet, Abonyi Sándorné, dr. Gál Lajosné, Kerékjártó Ilona székesfőv. polgári iskolai tanárnők, Geőcze Anna miskolci polg.isk.tanár (sok cserkészleány regény, pl. a Viola sorozat, valamint cserkészleány novella írója), Dózsa Antónia szarvasi polg.isk tanár, dr. Baloghné Antal Irma kisvárdai polg.isk. tanár, Kissantal Mária kisvárdai polg. isk. tanár, Pusztai Rózsa mezőtúri polg.isk.tanár, Versényi Klára debreceni felsőkeresk.isk. tanárnő. A csapatszervező testületek bp-i iskolák: I. ker. Fehérvári úti, II. ker. Batthyány úti, VII. ker. Aréna úti, X. ker. Százados úti és Simor utcai polg. leányiskolák, VIII. Práter utcai leánygimn., Skót Misszió polg. leányisk., IV. Váci uti és VI. papnövelde utcai iparostanonciskolák, Baár-Madas ref. leánygimn, miskolci ref. leánygimn., debreceni ref. leánygimn., szegedi áll.leánygimnm., miskolci, szarvasi, kisvárdai, szekszárdi, békéscsabai áll. polg. leányiskolák, a békéscsabai áll. leánygimn., nyíregyházi Erzsébet-árvaház, putnoki gazdasági iskola, debreceni felsőkereskedelmi iskola, valamint a Magyar Asszonyok Nemzeti Szövetsége, Evangéliumi Leányegyesület és a Katolikus Nőegyesület alakítottak csapatokat. /3: 8-9-10./ 1923. decemberében az Országos Elnökség elhatározta, hogy megváltoztatja jelvényét, egyenruháját és a nevét. A jelvényt (a magyar címerre boruló stilizált liliomot), valamint az új egyenruhát (barna rakott szoknya, drapp zubbony, barna kalap, fekete harisnya vagy térdzokni, barna cipő), valamint a nyári és tábori egyenruhát is Molnár Rózsi néni iparművész - gimnáziumi tanár tervezte, /aki 1902. márc. 1-án született. Cserkészmunkáját 10 éves korában Miskolcon kezdte, amikor a 2. sz. Hámor cserkészcsapat tagja lett. 1924-ben tagja volt a londoni Világkonferencián részt vevő 3 tagú magyar küldöttségnek. Jelen volt az l928-as Cserkészleány

6 Világgyűlésen, cserkészlapokat tervezett, s más grafikai munkákat is végzett. Budapestre költözése után a 22. sz. Török Pálné csapat vezetője lett. A leánycserkészet munkáját az újjáalakulás után is segítette. 1990. ápr.25-én a Magyar Cserkészleány Szövetség pártoló tagjának jelentkezett. Budapesten haláláig a XI. Bocskay út 44. IV. 2-ben lakott. l996-ban halt meg./ /11./ Miután az új alapszabály minden részletét kidolgozták, 1924. januárjában (jan.16.) kimondták a Magyar Leánycserkész Szövetség megalakulását. Az új szövetség országos elnöke Lindenmeyer Antónia lett, a főtitkár pedig Zimmermann Rózsa. Ugyanekkor az IB ülésén Gerely Jolánt tiszteletbeli elnöknek választották.) /7./ Lindenmeyer Antónia Zimmermann Rózsa Sajnos a leánycserkész mozgalom vezetőinek életéről jóformán semmi családi adatot nem tudunk. Lindenmeyer Antóniáról /1884-1976/ csak azt tudjuk, hogy Josefstadtban (Csehország) született. Bécsben a tiszti leánynevelő intézetben érettségizett, a bp.-i Erzsébet Nőiskolában, majd a tud.egyetemen magyar-filozófia ill. német nyelv és irododalom tanári diplomát szerzett. 1909-14. a VIII. Práter u. polg. leányiskola, 1922-40. (nyugdíjazásáig) a VIII. Zrinyi Ilona leánygimn. magyar- német szakos tanára volt. Tanítványai, épp úgy mint cserkészlányai rajongva szerették „Tóni nénit”. Határozottságát, pontosságát, kitartását huszártiszt édesapjától örökölte (aki vezénylő parancsnoka volt annak a huszár ezrednek, akik Horthy Miklóst Deszkről, ill. Szegedről Budapestre kísérték). Szelíd, jóságos természetét, ügyességét édesanyjától (Dietz Annától), aki otthon nevelte nagy szeretettel három gyermekét: Antóniát, Sándort (sz. Nyíregyháza, 1909. 09. 22. katonatiszt /utász/, tervező technikus, geodéta) és Piroskát. Tóni néni egész életét a tanítás és főleg a cserkészet töltötte ki. 1976. február 20-án halt meg, az óbudai temetőbe temették el szülei sírjába (40. parcella 4 sor 778-as sír). Minden február 22-én, a cserkésztestvériség napján a cserkészlányok ünnepséget tartanak sírjánál. Utolsó lakhelyének (Bp. III. Podolin u. 10.) falán 2003. november 11-én emléktáblát lepleztek le. (Bp. hiv. címtára 1914: 898.—Bathos—Csetri 1923: 82.—Bozzay 1930:608 -- Gulyás: XVII:1065 --Viczián 1995:178 /1425./ Tóth 1996: 214.—Gyászjelentés— Magyar Katolikus Lexikon VII. 926.)

7 Halászné-Várady Ildikó Tóni néni sírjánál Az új szövetség székhelyéül az Aréna úti polgári leányiskolát választották. Később a Práter utcai leánygimnáziumba költöztek. 1924-ben a Világkonferencia főcserkésznője, Lady Baden-Powell meghívta a Magyar Leányszövetség 3 tagú küldöttségét az angol cserkészleány világtáborba. A köldöttség vezetője az Országos Elnöknő, másik tagja Molnár Rózsa volt, a harmadik tagja pedig Madarász Vilma. Itt Lindenmeyer Antónia 2 előadásban is ismertette a magyar cserkészleányok addigi munkáját, amelynek elismeréséül a világkonferencia tagjává választották, ennek ezüst jelvényét ünnepélyesen átnyújtották. A Magyar Leánycserkész küldöttséget az a megtiszteltetés is érte, hogy bemutatták az angol királynénak./12./ 1924. október hó folyamán gr. Teleki Pál tb. főcserkész kívánságának eleget téve a Magyar Leánycserkész Szövetség teljes tájékoztatást küldött a főcserkésznek a mozgalom addigi munkájáról. Az angliai útról való beszámolók, a sikeres táborozások a társadalom figyelmét a leánycserkész mozgalom felé fordították. 1925-re felgyorsult a csapatalakítások üteme. Már 80 csapat volt. A csapatokat 7 kerületbe osztották. A nagy érdeklődés szükségessé tette, hogy a munkára ajánlkozó hölgyek számára a Leánycserkész Szövetség Elnöksége a nagytanácsot megalakítsa. Ez a „Nagyasszonyok tanácsa” nevet kapta. A Szövetség védnökéül Anna főhercegasszonyt kérte fel. A „Mezőtúr és vidéke” 1925. február 22-i száma jelzi, hogy 1924. márc.15-én megalakult a 28. számú Teleki Blanka leánycserkész csapat 20 taggal (a Hóvirág és Nefelejcs családdal). Vizsgázott és fogadalmat tett vezetőik dr. Weeber Ernőné és Pusztai Rózsa tanárnők voltak. Mezőtúron 1925. szeptemberében megalakult a második cserkészleány csapat, a 41.számü Bethlen Kata csapat Hajdu Jolán tanárnő vezetésével. Tóth Boldizsárné: A cserkészliliom gyökerei és virágai Mezőtúron,2000. 106.o.)

8 Lindenmeyer Antónia 1925. decemberében Horthy Miklós kormányzóhoz fordult, és kérte a szövetség alapszabályának jóváhagyását. A kérelem eredménnyel járt: 1926. február 21-én engedélyezték. Sajnos, 1926. március 17.-én a katolikus egyház kinyilvánította álláspontját a hazai leánycserkészet ellen. Tóni néni ezúttal a Fővédnöknő és férje segítségét kérte, akik levélben fordultak a hercegprímáshoz kérvén, tanulmányozza az alapszabályt, és adjon tanácsot, hogyan alakítsák kifogástalanná. A válasz egyszerű és elutasító volt: a valláserkölcs nem biztosított. A Katolikus Hittantanárok Országos Egyesületének javaslatára a püspöki kar 1926. október 8.-án hozott határozatában, a katolikus leányintézetekben megtiltotta a leánycserkészetet, mert a cserkészet nem leányoknak való!. Pedig a mozgalomnak nemes céljai voltak: hogy a leányokat jellemes, életrevaló, testben és lélekben gazdag magyar nőkké, magyar anyákká neveljék. A gyakorlati munka a fiúk őrseinek megfelelő, „családokban” folyt, a kiscserkészeknél „fészkekben”, és a kiscserkészeket „tündérkéknek” hívták. Jellemfejlesztés, gyakorlati életre nevelés, a társadalmi felelősség felkeltése (lásd. Gerely Jolán könyvei) voltak azok az eszközök, amelyek előkészítették a leánycserkészeket jövő feladataikra: az otthon szolgálatára, az anyaságra (házi betegápolás, csecsemőgondozási külön próbák), a kenyérkereső munkára. Minden felkészülésnek alapja a fogadalom és a 10 törvény volt: Isten, haza és az emberiség szolgálata. Rendszeresen megjelenő, jól szerkesztett folyóiratok, cserkésztémájú és cserkésztudományokat tárgyaló könyvek (pl. Geőcze Anna leánycserkész regényei, ismeretterjesztő történetei: Hogyan élnek a cserkészlányok? -- Balogh Mária: Lányok könyve, Atheneum, 241-278.o.) segítették a mindennapi munkát (pl. a III., II., I. osztályú próbák próbakönyvei, a próbakönyvekhez íródott „Cserkészleány játékok” (1-2.) című könyvek, amelyek a próbák anyagát játékos formában dolgozzák fel /pl. Folytasd a magyarázatot!, Törvény- verseny elbeszéléssel, Mese a cserkésztörvényről, Családvezető staféta stb./). /22./ A 14 évesnél nagyobbaknál nagy gondot fordítottak a külön próbákra (50 külön próba volt, pl. otthonrendezés, főzés, kertészkedés, takarítás, elsősegélynyújtás, zeneismereti, nyelvismereti, országismereti, néptánc, stb.) A cserkészleányoknál nagyon fontos volt a szociális munka megismerése és gyakorlása. /23./ Ezt segítette pl. a „vándorkosár” készítése. Minden csapat készített legalább egy vándorkosarat. Ezt (a pólyavánkossal és szükséges kelengyével felszerelt tulajdonképpeni Mózes-kosarat, amelyet a csapat tagjai készítettek) az azt igénylő szegény családok kapták 6-8 hónapra. Aztán ismét tisztán, a közben

9 beállott hiányokat pótolva újabb kis család tarthatott rá igényt. A cserkészlányok olykor keresztanyai tisztséget is teljesítettek./13./ 1923-tól rendszeresen tartottak vezetőképző táborokat, ez is segítette az egységes munkát, fokozta a vezetők közötti kapcsolat kiépítését. A kiképzést Victor Erzsébet irányította eleinte kéthetenkénti összejöveteleken, majd a Hármashatárhegyen és Alcsuton. A vezetőképzés mércéje igen magas volt: erkölcsös, vallásos, intelligens, nyelveket beszélő (legalább 1 idegen nyelven kellett beszélni! Ez lehetett angol, francia, spanyol vagy kínai, amelyek ma is a Cserkészleány Világszövetség nyelvei) felnőtt (kezdetben legalább 24, később 22, ma 17 éves) jelentkezőket képeztek ki. 1927-re a Szövetségnek 5000 tagja volt, kb. 100 csapatban. A mozgalmon belül nem volt sem korhatár, sem vallási vagy társadalmi különbség, mindenkit felvettek a szülők társadalmi állásától vagy anyagi helyzetétől függetlenül. 1928. május 8-án országos szemlét tartottak, amelyen bemutatták addigi eredményeiket. Az addig elért eredmények, a dinamikus fejlődés eredményezte, hogy 1928-ban a Leánycserkész Nemzetközi Tanács Magyarországon, Parádon ülésezett. Akkor és ott alakult meg a Leánycserkészek Világszövetsége, a WAGGGS (World Association of Girl Guides and Girl Scouts), valamint a 9, majd később 10-re bővült Intézőbizottság. Ennek volt egyik tagja Lindenmeyer Antónia országos elnöknő egészen 1949. február 27-ig, amikor a MCSLSZ országos közgyűlésén maga határozta el a megszűnését. (tehát több mint 20 éven át!) A parádi konferencián 26 ország küldöttei vettek részt, köztük a Baden-Powell házaspár. A megnyitót maga B.P. tartotta. A konferenciát ünnepségek, országjárások egészítették ki. A vendégek elragadtatással nyilatkoztak élményeikről. (A Világszervezet lapja, „The Council Fire” az 50. évfordulóra, 1978-ban újra kinyomtatta akkori riportját.) Az ezt követő években a hazai leánycserkészet igyekezett bekapcsolódni az országos társadalmi megmozdulásokba, és széles körben terjesztette az addig elért eredményeket. 1930-ban a Universal amerikai filmgyár hangosfilmet készített a Margitszigeten, amely a „budapesti leánycserkészek gyönyörű parádéját” mutatta be. 1930. decemberétől jelent meg a Cserkészleányok Lapja a Szövetség kiadásában. Ez az ismeretterjesztő, magyarságismereti, nemzeti öntudatot fejlesztő rovatokon kívül híranyagot is közölt a csapatok életéről, közzétette a központi rendelkezéseket. A Szövetség központja ekkor a Práter utcában, a Zrinyi Ilona Leánygimnázium épületében volt. Később Budapest Székesfőváros Tanácsától székházat is kaptak. Ugyanakkor a Postás Altisztek Szervezete táborhelyet ajándékozott a leányoknak Kácson, a Bükk hegységben. Később kaptak egy nagyobbat, 10 holdat,

10 Balatonszárszón. A lányok sokáig épületekben „táboroztak”, mivel az akkori közgondolkodás elutasította a lányok sátorozását. (A kicsik mind a mai napig épületekben alszanak a táborhelyeken.) 1932-ben a Magyar Leánycserkész Szövetség megrendezte első nemzeti nagytáborát Tahi mellett csaknem 500 résztvevővel. A tábor keretmeséje a honfoglaló törzsek élete volt. Egy-egy törzsben a „nemzetségek” az ország más-más részéből jött leányok voltak. Így ismerték meg egymást és a táborba vitt környezeti jelleget. Jellemfejlesztés, gyakorlati életre nevelés, a társadalmi felelősség felkeltése (lásd. Gerely Jolán könyvei) voltak azok az eszközök, amelyek előkészítették a leánycserkészeket jövő feladataikra: az otthon szolgálatára, az anyaságra (házi betegápolás, csecsemőgondozási külön próbák), a kenyérkereső munkára. Minden felkészülésnek alapja a fogadalom és a 10 törvény volt: Isten, haza és az emberiség szolgálata. Rendszeresen megjelenő, jól szerkesztett folyóiratok, cserkésztémájú és cserkésztudományokat tárgyaló könyvek (pl. Geőcze Anna leánycserkész regényei, ismeretterjesztő történetei: Hogyan élnek a cserkészlányok? -- Balogh Mária: Lányok könyve, Atheneum, 241-278.o.) segítették a mindennapi munkát (pl. a III., II., I. osztályú próbák próbakönyvei, a próbakönyvekhez íródott „Cserkészleány játékok” (1-2.) című könyvek, amelyek a próbák anyagát játékos formában dolgozzák fel /pl. Folytasd a magyarázatot!, Törvény- verseny elbeszéléssel, Mese a cserkésztörvényről, Családvezető staféta stb./). /22./ A 14 évesnél öregebbeknél nagy gondot fordítottak a külön próbákra (50 külön próba volt, pl. otthonrendezés, főzés, kertészkedés, takarítás, elsősegélynyújtás, zeneismereti, nyelvismereti, országismereti, néptánc, stb.) A cserkészleányoknál nagyon fontos volt a szociális munka megismerése és gyakorlása. /23./ Ezt segítette pl. a „vándorkosár” készítése. Minden csapat készített legalább egy vándorkosarat. Ezt (a pólyavánkossal és szükséges kelengyével felszerelt tulajdonképpeni Mózes-kosarat, amelyet a csapat tagjai készítettek) az azt igénylő szegény családok kapták 6-8 hónapra. Aztán ismét tisztán, a közben beállott hiányokat pótolva újabb kis család tarthatott rá igényt. A cserkészlányok olykor keresztanyai tisztséget is teljesítettek.

11 1933-ban Gödöllőn a lányok is részt vettek a IV. Világjamboree munkájában: idegenvezetőként, tolmácsként hölgyvendégeket kísértek, ellátták az egészségügyi szolgálatot. A nagyszámú külföldi leánycserkész résztvevővel együtt (angol, holland, ausztrál, ukrán, lett, litván) külön altábort alkottak. Altáboruk a Testnevelési Főiskolában volt. Ott tartották meg a csapatok szemléjét 1933. augusztus 3-án Anna királyi hercegnő, a Leánycserkész Szövetség fővédnöknője és férje József Ferenc, a Szövetség vezetőivel. Augusztus 7-én a margitszigeti pólópályán nagyszabású ünnepséget rendeztek a jamboree cserkészeinek, ahol a magyar ruhás cserkészleányok Olchváry Ödönné vezetésével magyar táncokat mutattak be, majd a külföldi cserkészfiúk mindegyike zászlóira egy- egy koszorút tettek. Az elismerések ellenére a leányszövetségnek meg kellett küzdenie a katolikus egyház és az iskola által emelt falakkal. Az iskola nem értette meg a mozgalom lényegét. A Szövetség 1933. decemberében kérelemmel fordult a hercegprímáshoz, hogy a legközelebbi püspökkari konferencián ismét tárgyalják meg a leánycserkészet ügyét. Megnyerésük érdekében hangsúlyozták, hogy jövőjük eredményessége támogatásuktól függ. A megoldáshoz vezető segítség külföldről érkezett: IX. Pius pápa és Gaspari bíboros jó véleménnyel volt a cserkészleányokról. A püspöki kar betiltó rendelkezése 1934. szeptember 26-án megszűnt. A Világszövetség 1936-os konferenciáján Lindenmeyer Antónia előterjesztette meghívását a Világszövetség által tervezett 1938-as világtáborra. A Világszövetség tagjai örömmel fogadták ezt a kedves gesztust. Időközben azonban kiderült, hogy 1938 „kettős szent év”, ezért 1937. júliusában, a Skóciában tanácskozó 9 tagú Intézőbizottság a Világtábort egy évvel elhalasztotta. Itthon már 1937-ben megindult a serény előkészítő munka. (A Szövetség ekkor kapta meg önálló központját: egy üresen álló lakást.) A kultuszminisztérium, ill. a Székesfővárosi Polgármesteri Hivatal 1937 novemberében megbeszélésre hívta az összes leányiskola igazgatóját, akikkel ismertették a Világtalálkozó célkitűzéseit, ill. az azzal kapcsolatos elképzeléseket. Együttműködésre kérték őket, s hangsúlyozták, hogy Hazánk nemzetközi hírnevét milyen nagymértékben növelheti a találkozó sikeres megrendezése.

12 Lady Olave BP és Teleki Pál az 1937-es koppenhágai Jamboree-n Az előkészítő bizottság, majd a tábor vezetősége a következő volt: parancsnoka: Lindenmeyer Antónia országos elnök, (A Pax-Ting cserkészlap felelős szerkesztője), táborvezető: Zimmermann Rózsa országos gazdasági és pénzügyi főtitkár, a tábori iroda vezetője: Wodetzky Mária országos szervezési főtitkár, Molnár Dénesné országos külügyi főtitkár, a törzscsapat vezetése: Almássy Etelka titkár (ő volt a szépvölgyi táborház háziasszonya is), Ádám Vilma titkár, szállítás, idegenvezetés, kirándulások szervezése: Csatáry Mária. A résztvevők felkészítésére tanfolyamokat, sport és egyéb versenyeket rendeztek. A résztvevőknek ismerniük kellett a három próba anyagát, a magyar földrajzot, történelmet. Mindenkinek kellett néprajzi anyagot gyűjteni, a táborozóknak legalább 1 idegen nyelvet kellett beszélni, a világismereti és idegenvezetői próbát is le kellett tenniük. Egységes felszerelést kellett készíteniük (fehér sárközi hímzéssel díszített ágytakarót a szalmazsákra, piros fehér pöttyös munkaruhát, hozzá fejkendőt, barna hímzésű drapp nyári egyenruhát, stb.) 1938 áprilisában megalakult a leány-jamboree Országos Intéző Bizottsága. Ez az OIB fogadta el az elnök javaslatára a PAX-TING elnevezést, mert a jamboree szó akkorra már szorosan a fiú- találkozókhoz tapadt. A Pax-Tingot először Tahiba, a Duna partjára tervezték, végül azonban színhelyéül a gödöllői Erzsébet-parkot jelölték ki.

13 A résztvevők felkészítésére tanfolyamokat, sport és egyéb versenyeket rendeztek. A résztvevőknek ismerniük kellett a három próba anyagát, a magyar földrajzot, történelmet. Mindenkinek kellett néprajzi anyagot gyűjteni, a táborozóknak legalább 1 idegen nyelvet kellett beszélni, a világismereti és idegenvezetői próbát is le kellett tenniük. Egységes felszerelést kellett készíteniük (fehér sárközi hímzéssel díszített ágytakarót a szalmazsákra, piros fehér pöttyös munkaruhát, hozzá fejkendőtbarna hímzésű drapp nyári egyenruhát. 1938. július 15-20. között próbatábort szerveztek Tahiban. Itt a nyelvek gyakorlására társalgási csoportokat alkottak (érdekes megjegyezni, hogy a Magyar Cserkészleány Szövetség az újjáalakulás óta is szervez ilyen nyelvi táborokat pl., 2001. július 5-12. között.). Tábori ügyességi versenyeket szerveztek (pl. sátorverés, főzés), felvonulási próbákat tartottak. A táborozáson 500 cserkészleány és 60 vezető vett részt. Balatonszárszón a tündérkéknek is szerveztek központi tábort. Az I. Pax-Ting idején kiadott bélyegek 1939. július 25. - augusztus 7. között tartották a nagy cserkészleány világtábort: a Pax-Tingot. Ekkor 4000 leány táborozott Gödöllőn: 2200 magyar, a többi külföldi: svéd, finn, lengyel, angol, kenyai, belga, ír, bermudai, jamaicai, ausztrál, svájci, litván, francia, holland, román, egyiptomi, japán, dél-afrikai, újzealandi cserkészleányok, idusok és amerikaiak, stb. 8 altáborban. Németországból, Luxemburgból, Ausztriából, Olaszországból és Csehszlovákiából már nem jöhettek cserkészlányok, mert ott a nácik a cserkészetet betiltották. (Még keresztül sem utazhattak ezeken az országokon a cserkészlányok, ezért kerülőt kellett tenniük. A mai Szlovákia egy részének cserkészei magyarként jelentek meg. Minden altáborban a magyarok mellett külföldiek is voltak (pl.

14 a IV. altáborban 6 budapesti csapat, debreceni, szolnoki lányok, kabaiak, dánok, észtek és lappok táboroztak. Az V. altáborban 6 budapesti csapat mellett békési, szegedi csapatok, lengyelek, stb. voltak.) A Pax-Ting után még jobban fellendült a cserkészleány mozgalom. Pl. 1939-ben alakult meg a szakirányú leány iparostanonc iskola Szilágyi Erzsébet leánycserkész csapata, amely szervezőbizottságának elnöke Fáy Istvánné volt. (A felvidéki cserkészlányok 1939-ben, az erdélyi cserkészlányok 1940-ben, a délvidékiek 1941-ben csatlakoztak a szövetséghez. A Délvidéken 2 nagyobb csapatról tudunk: a 264. Erzsébet királyné csapat Szabadkán működött. Vezetője Bureczki Ferencné, vezetőhelyettese Varga Ibolya volt. A 268. Rozgonyi Cicelle pedig Újvidéken. A szegedi csapatok tartottak szoros kapcsolatot a délvidékiekkel, akik 42-43-ban kaptak új, sötétebb színű zubbonyt. /Cserkészleányok Lapja 1939, 40, 41,42, 43, 44. évi számai/) A háború változást hozott a cserkészmunkában. Az 1942-re tervezett nagytábor élelmiszerhiány miatt elmaradt. Ekkorra már 285 csapatban 12100 leánycserkész működött. Az ostrom alatt legtöbb csapat munkája szünetelt. Az ostrom után hamarosan újjászervezték a leánycserkészetet. Ekkor Zimmermann Rózsi lett az országos elnök (1900-1969., édesapja Zimmermann Sándor, édesanyja: Zsitni Rozália. A Rákosszentmihályi út 117. alatti temetőben van eltemetve: 12. parcella 1.sor 2.sir), de Lindenmeyer Antónia továbbra is az országos elnökségben maradt. 1947. március 22.-én a cserkészleány Szövetség Budapesten nagyszabású ünnepséget rendezett dr. Padányi Árpádné Róka Éva szervezésében. 1947-ben a Szövetség Pálfán /Tolna megye/ központi táborhelyén, ill. táborházában tartotta a vezetőképző és központi tündérke táborát júl.11-24., ugyanitt volt júl.28-aug.10-ig a központi leánycserkész és családvezetői tábor 1948. július 10-23. Vépen (Vas megye) megtartották az országos nagytábort. 1949. február 27-én tartotta a Magyar Leánycserkész Szövetsége utolsó közgyűlését. Ezen megtárgyalták a Szövetség helyzetét. A jelen levő 71 vezető (a 31 távollevő megbízásából is) ismertette a csapatok ellehetetlenült helyzetét, ezért e közgyűlés kimondta a Magyar Cserkészleány Szövetség munkájának megszüntetését. A jegyzőkönyvet Zimmermann Rózsa országos elnök és Bakó Sándorné jegyző írta alá, és dr. Padányiné Róka Éva, dr. Kovachich Jenőné Piroska, Ádám Vilma és dr. Simon Sándorné Lapu Irén hitelesítette. A határozatot VIII./70.003/4. IV./3.B.M. számmal a belügyminiszter 1949. augusztus 15-én jóváhagyta. A legtöbb csapat, mint pl. a nagykőrösi Arany János gimn. 317. Lorántffy Zsuzsanna és a nagykőrösi Arany János általános iskola 517. Csillag fejedelem asszony csapata is, mint ahogy a csapatvezető dr. Kovács Ferencné 1949. augusztus 14.- kelt, a csapatok elnökének írott leveléből is megtudhatjuk: „ ... a Nagytanács

15 Budapesten kimondotta a Cserkészleány Szövetség munkájának megszűnését. Köszönöm mindkét Igazgató Úrnak segítségüket. Kérem ezzel a jelentéssel hivatalosan is vegyék munkánk megköszönését.” Néhány csapat tagjai a tilalom ellenére is sokszor találkozott egy-egy tornaóra vagy múzeumlátogatás fedőneve alatt. Ilyenek volt pl. a Baár-Madas 24. Tisza Ilona csapat tagjai dr. Padányiné Róka Éva vezetésével. A mozgalom célja a hallgatás 40 éve alatt nem változott meg.1989.jelentette a cserkészet újjáéledését hazánkban. ekkor is a fiúk és a leányok munkája együtt kezdődött el, vegyes csapatokban. A gödöllői 1106. Erzsébet királyné cserkészcsapat újjáalakulásával 1989. március 15.- től ismét működött önálló leánycserkész csapat. 1989-ben több városban is volt cserkészkiállítás (Kőszegen, Szegeden, Gödöllőn). A Pax-ting 50. éves évfordulójúról nemcsak külföldön (Németország: Kastel, U.S.A.: Filmore), Magyarországon is megemlékeztek. Szeptember 10-én A Magyar Cserkészszövetség irányításával bevezetőként a gödöllői csapatok konferenciát tartottak. Ezt követően ökumenikus istentisztelettel (Felföldy Bertalan és dr. Bóna Zoltán szolgálatával) emlékeztek meg Teleki Pál sírjánál az elhunyt cserkészlányokra. Majd a PAX-TING színhelyén (az Erzsébet parkban) száraztábortűzzel gazdagított egész napos találkozót rendeztek. A hazai és külföldi látogatók között olyan nőcserkészek is voltak, akik részt vettek a Pax-Tingon. (Egy csoport Finnországból, 2 fő Ausztráliából, és 1 Belgiumból.)Bár a

16 Magyar Cserkészszövetségben az újjáalakuláskor külföldi minták alapján az országos elnökséget párhuzamosan szervezték meg (elnök: dr. Surján László, társelnök: Tarnayné Körmendy Edit), a női vezetők a már említett életkori-, pszichológiai, fizikai sajátosságok miatt továbbra is fontosnak tartották az önálló leánynevelést. Ezért az 1989.október 19-én megrendezett közgyűlésen kimondták a Magyar Cserkészleány Szövetség újjáalakítását. Ennek elnökévé az MCSSZ elnöke, dr. Surján László javaslatára Halászné-Várady Ildikó középiskolai tanárt választották meg. A mozgalom célja a hallgatás 40 éve alatt nem változott meg. A MCSSZ nem minden leánytagja ment át a Cserkészleány Szövetségbe, ezért a MCSSZ továbbra is vegyes szövetségként folytatta munkáját, és Tarnayné Körmendy Edit megmaradt társelnöknek. Az újjáalakult leányszövetség alapszabályában vállalta minden Magyarországon működő cserkészszövetség női vezetőképzését. Az első vezetőképzőket Pilisszántón tartották. 1990. június: a WAGGGS 27. Konferenciája, Singapure: az európai kerület küldöttei 1990-ben a WAGGGS 27. Világkonferenciáját Szingapúrban rendezték. Erre mindhárom cserkészszövetség (a MCSLSZ, a MCSSZ, valamint a Cserkészcsapatok Szövetsége) képviselőjét meghívták. Halászné-Várady Ildikó beszámolt a konferenciának a magyarországi cserkészet újjáéledéséről, s kérte a Világszövetséget, hogy a MCSLSZ újra a WAGGGS tagja lehessen.

17 A WAGGGS az osztrák leánycserkészeket kérte fel közvetlen segítőnek Monica Fabian vezetésével. A vezetőképzés irányítását a londoni világközpont vállalta. Azóta is a női vezetőképzést a londoni központ segíti. 1991-ben Végh Márta, majd Hegymegi Kis Áronné lett a MCSLSZ elnöke. (bal oldali, fekete ruhában) Végh Márta 1994-ben a WAGGGS 28.dániai konferenciáján a MCSLSZ-et visszavették a Világszövetség tagjai közé. 1999-ben az országos vezetést az újjáalakulás óta felnőtt cserkészgeneráció vette át Tóth Eszter személyében. Tóth Eszter országos elnök munkáját dr. Padányiné Róka Éva a MCSLSZ örökös tiszteletbeli elnöke és a Magyar Cserkészleány Alapítvány segítette. A MCSSZ -en belül a leánycserkész vezetők képzését, a leánycserkész hagyományok ápolását a Cserkészleány Bizottság volt hívatott segíteni 1999-ig. 1999. júliusának végén a Gödöllői Cserkész Emléktábor Alapítvány, a MCSLSZ,a MCSSZ és a MCSL Alapítvány közösen rendezte meg a Pax-Ting. 60. éves évfordulójának ünnepségét és egy 3 napos konferencia sorozatot. Ezeken részt vettek a hazai cserkészek mellett a környező országok magyar cserkészei /pl. Schniererné dr. Wurster Ilona a Szlovákiai Magyar Cserkészszövetség Leánycserkész Szakbizottságának vezetője, Sántha Éva a zilahi 84.sz. Fábián Béla cscs. cserkésze, valamint a csapat népes küldöttsége Bábán Csaba cst parancsnok vezetésével, stb./, a WAGGGS /Manoelle Doye/, a brit /Amanda Fowler,Rachael Stanley/, holland /Herman és Ellie Oomen/, osztrák /Trude és Sisi Kirchner/, lengyel /Halina Jankowska/ szövetségek küldöttek is. Az ünnepséghez kapcsolódott egy a Pax-Ting eseményeit bemutató 2 hetes kiállítás. Az ünnepség elnöke a hajdani III. Altábor altáborvezető-helyettese, dr. Padányiné Róka Éva volt, aki 2000-ben elhunyt. Az Ünnepségeken részt vettek a Pax-Ting még élő tagjai közül sokan: dr. Ballenegger Zsuzsa, Igaz Mária, Kondor Endréné Székely Panni, a Pavetits testvérek: Magdi és Ilona, Végh Márta, az egykori beregszászi cserkészek közül Kovácsné Szutor Anikó, Szabó Gabriella, stb. (Sajnos a finn küldöttség repülője vihar miatt Hamburgban szállt le, így nem tudtak velünk ünnepelni.)

18 2003-ban a Szövetség élére dr. Máthé Boglárka került. Az 1945-ben elkezdődött magyar emigrációban a cserkészet volt az egyik olyan mozgalom amely valós, hatékony és működő programot kínált a fiataloknak. Szathmáry Károly így írt: „Az emigrációs életünk üres és tartalmatlan lett volna a cserkészet nélkül. … a cserkészet felvillanyozott, hitet adott és buzdított”. Az 1945-ös emigráció idején már e menekülttáborokban megkezdődött a magyar cserkészet újjászervezése. A vegyes csapatokon belül nagyon fontos követelmény volt a leánycserkészek elkülönítése a fiúktól. Ahol lehetett önálló rajokat hoztak létre, ahol ezt a létszám nem tette lehetővé,, az őrsök közvetlenül a csapatparancsnokhoz kapcsolódtak. A leányok munkáját az élcserkésznő: Teleki Katalin vezette. Feketéné Korényi Lívia lett a leánycserkész mozgalom ügyvezető elnöke, Sümegi Károlyné a vezetőtiszt, a leányok munkáját Kovács Katalin, a központ leánycserkész megbízottja koordinálta. 1947. szeptember 1-ig 3 önálló leánycsapat működött: ZRINYI ILONA Kellerbergben (p. Vargha Jolán), CECEY ÉVA Niederaudorfban (Búza Mária). ZRINYI ILONA Passauban. (p.Csejtey Béláné). Emellett Branauban a II. Rákóczi Ferenc csapatban leányraj, az eggenfeldi Árpád, a künzingi Toldi és a pfarrkircheni Rákóczi csapatban leányörs végzett munkát. A leánycserkész próbarendszer a fiukéhoz hasonlóan 3 korcsoportot különített el: 6-11 éves korban kislánycserkészekről, 11-18 év között leánycserkészekről, felnőtt korban pedig cserkésznőkről beszélünk. Leánycserkész időszakon belül 4 korosztályt választottak szét: 11-12 év: Segítő leánycserkész, azaz felkészülő cserkészkor, a befejezett gyermek kora, 12-15/16 év: Útkereső leánycserkész: azaz a serdülés kora, 15/16-18 év:Honleánycserkész, azaz a fiatal leány korszaka, 18- év felett : Otthonépítő leánycserkész, azaz a hivatástudó, pályaválasztó nő korszaka. A próbák ezekhez az életkori szakaszokhoz kapcsolódtak: 1.”3 kísértés”, „Qkos Lány”,”Szívecske”, „Csodaszarvas”. 2.„Tanítvány”, ”Édesanya segítőtársa”, „Nomád”, „Erdő leánya”, Takarékos lány”, „Táborozó ”, „Tinódi”. 3. „Margit”, „Segítő kéz”, „Gazdaasszony”, „Édesanya”, „Bujdosó”, „Testvér-szív”, „Öntudatos magyar lány”, „Kötelességet keresünk”. 4. Ennek a próbának a követelményei csak később készültek el.

19 1949 szeptemberében Schildturmban létrehozták a leánycserkészet irányító törzsét, a „Bujdosó Lángok örsét”, amelynek célja a magyar öntudat megőrzése és terjesztése volt, jelmondata pedig: ”Amennyiben kevesebbek vagyunk más nemzetek leányainál, annyival különbek leszünk” Törvényként fogadták el: 1. Testvérekké fogadjuk egymást és ezért mindenkor hűségesen helytállunk. 2. Istennel hazánkért imádkozunk és dolgozunk. 3. Mindenütt és minden körülmények között öntudatos magyarok maradunk. 4. Nemzeti hagyományainkat híven őrizzük és terjesztjük. 5. Lélekben megalkuvást nem ismerve küzdünk a magyar jövőért. 6. A 10 cserkésztörvény szellemében egymást támogatva dolgozunk az ifjúságért. 7. Ahová az Isten rendel, ott helyünket a legjobb tudásunk és tehetségünk szerint megálljunk. 8. Egyéni érdekeinket készséggel rendeljük a közösség érdekei alá. 9. Állandó önnevelést és önképzést folytatunk. 10. Nem ismerünk áldozatot, amit a cserkészeszmény és a magyarság érdekeiért örömest el ne vállalna. A leányvezetőknek külön-külön saját befogadó országaikban kellett speciális működésük feltételeit megteremteni. Az 1. Nemzeti nagytábor Plattingban volt 1948. augusztus 26-31 között. A leány altábort Kovács Katalin vezette. 1948 elejétől tömegessé vált a menekülttáborokban élők tömeges kivándorlása. A célállomás rendszerint valamelyik tengerentúli ország volt. 1949 végén módosították a kerületek beosztását: I. EURÓPA. Vezetőtiszt: Bodnár Gáborné Jámbor Ágnes Országos megbízott: Nyíregyházi Mária (A) Mayer Paula (Fr) Bernhardt Béláné (D Molnár Nóra (I) II. AMERIKA. Vezetőtiszt: Gábor Anna Omb: Körtvélyessdy Mária (USA) Búza Mária (Braz) Baky Klára (Can) Kristó Nagy Katalin (Ven) (Brazilia azon kevés szánú ország közé tartozott, ahol a 45-ös emigrációt megelőzően már létezett magyar cserkészet.

20 III. AUSZTRÁLIA: V.T.:Faith Ferencné A KMCSSZ leány csapatai 1955.január 1-én: 15. Pannonia Sacra P. M. Komássy Jolán Plátanos Arg) 32. Teleki Blanka Feketéné Korényi Lívis Bauschlott (D) 33. Szilágyi Erzsébet Baky Mária Toronto (Can) 34. Zrinyi Ilona Beodray Ferencné Cleveland (USA) 35. Szt Erzsébet dr.Egyed Jánosné Caracas (Ven) 36. Dobó Katica dr Keöves Andrásné Sao Paulo (Braz) 37. Szt Margit Pattantyús Á. Károlyné Montreal (Can) 38. Rozgonyi Cicelle Jámbor Pálné Passiac (USA) Leánycserkész vezetőképzés külföldön 1945 -1956 CSERKÉSZTISZTI Év Ország Színhely Parancsnok jelöltek 1948 Németország Heerte Bodnár Gábor 3 1948 Németország Plattling Sümegi Károlyné 1 1949 Németország Landau Bodnár Gábor 4 1950 Németország Saldenburg Bodnár Gáborné 2 1952 Kanada Fenwick Szathmáry Károly 1 1955 Németország Kloster Schaftlarn dr Eperjes Ernő 1 1955 USA+Kanada Welland Jámbor Pál 2 SEGÉDTISZTI Év Ország Színhely Parancsnok jelöltek 1947 Németország Guttenburg Teleki Katalin 3 1948 Németország Heerte Bodnár Gábor 4 1948 Németország Plattlimg Sümegi Károlyné 10 1949 Németország Landau Bodnár Gábor 6 1950 Németország Bergen Bodnár Gábor 2 1950 Németország Saldenburg Bodnár Gáborné 1 1951 Németország Saldenburg Pál András 1 1952 Németország Meersburg Hajdú István 1 1952 Kanada Fenwick Szathmáry Károly 1 ÖRSVEZETŐI Év Ország Színhely Parancsnok jelöltek 1947 Németország Guttenburg Teleki Katalin 14 1948 Németország Heerte Bodnár Gábor 13 1948 Ausztria ? ? ? 1948 Németország Plattling Sümegi Károlyné 9 1949 Németország Saldenburg Jámbor ágnes 13 1949 Németország Bergen Bodnár Gáborné 15 1950 Németország Saldenburg Bodnár Gáborné 7 1951 Németország Saldenburg Pál András 1 1951 Venezuela Caracas Kristó Nagy Katalin 7 1952 Németország Meersburg Hajdú István 5 1952 Kanada Fenwick Szathmáry Károly 3 1952 USA Derby Bodnár Gáborné 6 1952 Ausztrália Adelaide Bernhardt Béla 2 1953 USA-Kanada Welland Bodnár Báborné 16 1953 Ausztrália Adelaide Bernhardt Béla 2 1953 Chile Santiago Menich József 2 1954 Brazilia Rio de Janeiro ifj Gábor Sándor 1 1954 Brazilia Taboao Tóth Veremund 7 1955 Kanada Montreal Baltay János 4 1955 Németország Kloster Schaftlarn dr.Eperjes Ernő 8 1955 USA-Kanada Wellandport Jámbor Pál 13 1956 USA-Kanada Wellandport Bodnár Gábor 11 1956 Brazilia Sao Paulo Tóth Veremund 22

21 Az ÖV ÚT MAGYARORSZÁG résztvevői Gödöllőn 2008. július A Magyar Cserkészleány Szövetség elnökei Lindenmeyer Antónia, elnök 1923. december 27. 1944. Zimmermann Rózsi, elnök 1944. 1949. február 27. A lehetőségek teljes beszűkülése miatt 1949. február 27-i közgyűlésen kimondták saját megszüné- süket. A rendszerváltás adta lehetőségek alapján a Szövetség 1989. október 19-én újraalakult. Halászné Várady Ildikó, elnök 1989.október 19. 1992. Végh Márta, elnök 1992. 1993. Dr. Víg Péterné, elnök 1993. 1994. Hegymegi Kiss Áronné, elnök 1994. 1999. február 13. Tóth Eszter, elnök 1999. február 13. 2003. április 06. Dr. Máthé Boglárka, elnök 2003. április 06. 2004. június 27. Szalay Zsófia megb.Szöv.képviselő 2004.június 27. 2005. március 09. Tóth Eszter, elnök 2005. március 09. 2006. április 02. Szalay Zsófia, elnök 2006. április 02.

22

23

24 Leánycserkész induló Liliomos cserkészzászlónk fenn lobog az égen, Jertek alá magyar lányok, jó munkára készen! Kéz a kézbe, egyet értve szívünk össze dobban, A jó Isten néz le reánk minden napsugárban. Nékünk dalol minden madár, miénk a természet, Sátraink közt pajkos szellő magyar zászlót lenget. Vadvirágos erdő-mező víg dalunktól zendül. Hegyek ormán, tenger partján magyar népdal csendül. Tiszta testben tiszta szív és áldozatos lélek, Előre hát, magyar lányok, ez a cserkészélet! Csillagokkal versenyt ragyog tábortüzünk lángja, A világot átöleli szeretetünk lánca. /Ádám Jenő/

25 Források: 1. ALKOTMÁNY 1913. szeptember l8.-i 221. o. 2. Gerely Jolán: Az angol cserkészleányok (Alkotmány, l913.szept. .l8. 221.sz. 4-5-o.) 3. Lindenmeyer Antónia: A leánycserkészetről (Szózat, l924.okt.12. l7.o., okt. l9.17.o) 4. B.I.K. Hiradó 1919.V.évf.2.sz. 5. Magyar Cserkész 1920.junius 15. I.évf.1.sz.5.o. 6.dr. Kovács Bálint: dr. Somogyiné Evva Anna 1886-1973. (Ichtüsz újság II.évf.4.sz.3.o.) 7.Magyar Cerkész 1924.febr.1. 5 évf.2.sz.28.o. 8.-9.-10. Szózat 1925.jan.25.,febr.1.,márc.1, 11. ICHTYSZ VI.2.szám, 2000. Pünkösd 12. Lindenmeyer Antónia: Leánycserkészek (Társaság, l924. nov.10. 168-169.o.) 13. gr. Festetich Pálné: Tudott ön erről? (Új idők,1930.okt.5., XXXVI. 41.sz. 454.o.) Leánycserkészavatás (Szózat, 1924. nov.30. l9.o.) Lindenmeyer Antónia : Leánycserkészmozgalmunk jövője (Szózat, 1924. dec.21. 20.o.) 14.Geöcze Anna: Pax-Ting (Magyar lányok, XLV.évf.21.sz. 1939.febr.19.) 15.A Pax-Ting vezérkara (Magyar lányok, XLV.évf.41.sz. 1939.júl.9.) 16.Ádám Vilma: Krónika a Pax-Ting táborról (kézirat) 17.Karácsonyi Rózsa: Szeretettel jelentjük, megérkeztünk a Pax-Ting táborba (kézirat) 18.Word at the Brink of War: Guides and Scouts Gather for Peace (The Daisy Chain, March,1990, pp.10-11.) 19.Magyar Cserkészleány Alapitvány: I.Pax-Ting, 1939. 20.Képes Pesti Hirlap, 1933. augusztus 1, 4, 8. 1937. augusztus 1939.július 25, 27, 29, augusztus 1. 21.Újságkivágások az 1938-as tahi-i táborról ás az 1ö39-es Pax-Tingról 22.Lindenmeyer Antónia: Szemelvények a Magyar Cserkészleányok Játékkönyvéből (Szózat, 1925. márc. l. 25.o.) 23.Nagylánycserkészek (Szózat, l925. ápr.l2.) 24.Cserkészünnep (Cserkészleányok Lapja, 1931,febr. 15.) 25.Gerely Jolán: Leánycserkészet (Magyar Cserkész 1920 jun.15.I.évf.1.szám 5.o.) 26.Gerely Jolon: Levél Svédországból (M.Cs.II.2.27-28-o.1921.febr.1.) 27.Gerely Jolán:Lánytestvérek (M.Cs.IV.évf.1.sz.63-64.o. 1923.jan.1.) 28.Victor Zsófia: Hol vannak még leánycserkészek? (M.Cs. IV.évf.5-6-.sz.123-124.o. 1923 V.1.) 29.Lindenmexer Antónia: Leánycserkészeink táborozása (M.Cs. V.évf.2.sz.1924. febr.1.) Geöcze Anna: Vadrózsák Geöcze Anna: Hogyan Geöcze Anna: A sótartó (Magyar Lányok 43. évf.626.o.), Viola cserkész lett. Geöcze Anna: Viola első táborozása Cserkészleány könyvtár: MCSLSZ Intézőbizottsága: A leánycserkészet útmutatója /1./ Zimmermann RózsiÉ A családvezetők nevelése /2./ dr. Simonné Lapu Irén dr.: Házi betegápolás /3./ Zimmermann Rózsi: Szabályzatok és utasitások könyve /4./ Zimmermann Rózsi: A III. osztályú próba /5./ Zimmermann Rózsi: A II. osztályú próba /6./ Zimmerman Rózsi: Az I. osztályú próba /7./ dr.Vizkelety Gyula: Első-segélynyújtás /8./ dr.Simonné Lapu Irén dr.: Csecsemőápolás /9./ Lindenmeyer Antónia: Tündérkék útmutató-könyve /13./ A KMCSSZ leánycserkész próbarendszere, Linz 1983.(kézirat) Associacion of Hungarian Girl Guides, 1991. (kézirat) dr. Ballenegger Zsuzsa: Olave Lady Baden- well: Ablak a szivemen (önéletrajz könyvisnertetése,1996.) Bodnár Gábor-Kristó Katalin-Tirzka Éva: Leánycserkészek könyve I. (Külföldi Magyar Cserkészszövetség) Brambleby, Ailsa: The Brownie Guide Handbook Chan Siok Fong - Amy Tan - Chan Lam Hooi: The Brownie Handbook (Singapore Girl Guide Association) Cserkészleány jelöltek próbakönyve (kézirat, 1995.) Dennison, Joantha Jo: A leánykörnyezet és a leányok G.Szabó Botond: Cserkészet és evangéliumi cserkészet Magyarországon 1993. (126-127.,140.o.)

26 Egyéb források: A KMCSSZ leánycserkész próbarendszere, Linz 1983.(kézirat) Forgács Kinga: Kiscserkész módszerek és próbarendszer (kézirat) Gergely Ferenc: Leánycserkészet Magyarországon. (Pedagógiai Szemle 1983/7-8. 684./ Gilligen, Carol: In Different Voices (Girl Scout Leader for Adults in Girl Scouting, Spring 1990.p.11.) Girl Guide Handbook (Singapore Girl Guide Association) S.M. Haslam: Games for Brownies Haslam S.M.: Guiding Brownies Haslam S.M.: The Teaching of Brownie Challanges Karácsony Sándor:Leánycserkészet (Magyar ifjúság 1946. 162-163.) Katolikus biblia II., V. kötet Leong - Hooi - Tan: Handbook of 27th World Conference of WAGGGS,1990. Morris, Penny: The Brownie Annual, 1984. Nagy Zsuzsa: Kiscserkészek egymargarétás próbája (kézirat) Neilands: Brownie Guide Handbook Róka Éva: Kiscserkészek játéka Szabó Magda: Für Elise Szabó Magda: Kivül a körön Bp.1982. 579-580. A Pax-Ting vezérkara (Magyar lányok, XLV.évf.41.sz. 1939.júl.9.) ÁDÁM Vilma: Krónika a Pax-Ting táborról (kézirat) ALKOTMÁNY 1913. szeptember l8.-i 22l. o. Associacion of Hungarian Girl Guides,1991. (kézirat) B.I.K. HIRADÓ 1919.V.évf.2.sz. dr.BALLENEGGER Zsuzsa: Olave Lady Baden-Powell: Ablak a szivemen (önéletrajz könyvisnertetése,1996.) BODNÁR Gábor-KRISTÓ Katalin-TIRZKA Éva: Leánycserkészek könyve I. (Külföldi Magyar Cserkészszövetség) BRAMBLEBY Ailsa: The Brownie Guide Handbook Chan Siok FONG - Amy TAN - Chan Lam HOOI: The Brownie Handbook (Singapore Girl Guide Association) Cserkészleány jelöltek próbakönyve (kézirat, 1995.) Cserkészünnep (Cserkészleányok Lapja, 1931,febr. 15.) DENNISON, Joantha Jo: A leánykörnyezet és a leányok gr. FESTETICH Pálné: Tudott ön erről? (Új idők,1930.okt.5., XXXVI. 41.sz. 454.o.) FORGÁCS Kinga: Kiscserkész módszerek és próbarendszer (kézirat) GEÖCZE Anna: A sótartó (Magyar Lányok 43. évf.626.o.), GEÖCZE Anna: Hogyan lett Viola cserkész GEÖCZE Anna: Pax-Ting (Magyar lányok, XLV.évf.21.sz. 1939.febr.19.) GEÖCZE Anna: Vadrózsák GEÖCZE Anna: Viola első táborozása GERELY Jolán: Az angol cserkészleányok (Alkotmány, l913.szept. .l8. 221.sz. 4-5-o.) GERELY Jolán: Leánycserkészet (Magyar Cserkész 1920 jun.15.I.évf.1.szám 5.o.) GERELY Jolán: Levél Svédországból (M.Cs.II.2.27-28-o.1921.febr.1.) GERELY Jolán: Lánytestvérek (M.Cs.IV.évf.1.sz.63-64.o. 1923.jan.1.) GERGELY FERENC: L GILLIGEN, Carol: In Different Voices (Girl Scout Leader for Adults in Girl Scouting, Spring 1990.p.11.) Girl Guide handbook (Singapore Girl Guide Association) HASLAM,S.M.: Games for Brownies HASLAM,S.M.: Guiding Brownies HASLAM,S.M.: The Teaching of Brownie Challanges ICHTYSZ VI.2.szám, 2000. Pünkösd KARÁCSONY Rózsa: Szeretettel jelentjük, megérkeztünk a Pax-Ting táborba (kézirat) KARÁCSONY Sándor: Leánycserészet KÉPES PESTI HIRLAP, 1933. augusztus 1, 4, 8. 1937. augusztus 1939.július 25, 27, 29, augusztus 1. dr. KOVÁCS Bálint: dr. Somogyiné Evva Anna 1886-1973. (Ichtüsz újság II.évf.4.sz.3.o.) Leánycserkészavatás (Szózat, 1924. nov.30.l9.o.) LEONG - HOOI - TAN: Handbook of 27th World Conference of WAGGGS,1990. LINDENMEYER Antónia: Leánycserkészeink táborozása (M.Cs. V.évf.2.sz.1924. febr.1.) LINDENMEYER Antónia: Leánycserkészek (Társaság, l924. nov.10. 168-169.o.)

27 LINDENMEYER Antónia: Szemelvények a Magyar Cserkészleányok Játékkönyvéből (Szózat, 1925. márc. l. 25.o.) LINDENMEYER Antónia: Tündérkék útmutató-könyve /13./ MAGYAR CSERKÉSZ 1920.junius 15. I.évf.1.sz.5.o. MAGYAR CSERKÉSZ 1924.febr.1. 5 évf.2.sz.28.o. MAGYAR CSERKÉSZLEÁNY ALAPITVÁNY: I. Pax-Ting, 1939. MAGYAR KATOLIKUS LEXIKON VII. 864. MAROSVÁRI ATTILA: MAGYAR CSERKÉSZET AZ EMIGRÁCIÓBAN MCSLSZ INTÉZŐBIZOTTSÁGA: A leánycserkészet útmutatója /1./ MORRIS, Penny: The Brownie Annual, 1984. NAGY Zsuzsa: Kiscserkészek egymargarétás próbája (kézirat) Nagylánycserkészek (Szózat, l925. ápr.l2.) NEILANDS: Brownie Guide Handbook RÓKA Éva: Leánycserkészek játékai (kézirat) SZABÓ MAGDA: Kivül a körön Bp.1982. 579-580. Újságkivágások az 1938-as tahi-i táborról ás az 1939-es Pax-Tingról VICTOR Zsófia: Hol vannak még leánycserkészek? (M.Cs. IV.évf.5-6-.sz.123-124.o. 1923 V.1.) Word at the Brink of War: Guides and Scouts Gather for Peace (The Daisy Chain, March,1990, pp.10-11.) ZIMMERMAN Rózsi: Az I. osztályú próba /7./ ZIMMERMANN Rózsi: A családvezetők nevelése /2./ ZIMMERMANN Rózsi: A II. osztályú próba /6./ ZIMMERMANN Rózsi: A III. osztályú próba /5./ ZIMMERMANN Rózsi: Szabályzatok és utasítások könyve

28

29

30