fuzet45_05

Önkormányzatiság - kisokos – 2015 Székelyudvarhely

2

Előszó E füzet összeállításának oka az a tapasztalat, amellyel nap mint nap szembesülök ismerősökkel, barátokkal, munkatársakkal, a közösség tagjaival való találkozásaimon: legtöbbjük számára az Önkormányzat felépítése zavaros és érthetetlen, a munkájának rendje, összefüggései pedig átláthatatlanok és követhetetlenek. Ajánlom tehát e „kisokos”-t mindazoknak, akik számára új az Önkormányzati Testület és a Polgármesteri Hivatal jogi és működésbeli szétválasztása, akinek újat mond az, hogy a Testület tagjai, a képviselők a város vagyonát, infrastruktúráját, fejlődési irányvonalait (...) érintő kardinális kérdésekben dönthetnek (jellemzően a polgármester javaslatára), majd e határozatok végrehajtásával kapcsolatban már igen kevés mozgástérrel rendelkeznek ... és akiknek új, hogy a polgármesternek e döntéseknél nincs szavazati joga, ugyanakkor a Hivatal vezetésének a joga és felelőssége teljes mértékben őt illeti és terheli. És természtesen ajánlom mindazoknak, akik egyszerűen csak többet szeretnének megtudni a helyi önkormányzatokról ... Jakab Áron Csaba 3

Felelősségi nyilatkozat A kiadvány célja, hogy naprakész és közérthető információkat nyújtson a helyi önkormányzatok működéséről. Mindamellett a kiadvány tájékoztató jellegű és a benne szereplő információk nem tekinthetőek Székelyudvarhely Város Önkormányzata hivatalos álláspontjának, és ez semmilyen felelősséget vagy kötelezettséget nem vállal ezek tartalmáért. A közölt információk általános jellegűek és nem vonatkoznak egyetlen természetes vagy jogi személy konkrét helyzetére sem - nem feltétlenül átfogó, pontos vagy naprakész információk és nem minősülnek szakmai vagy jogi tanácsadásnak. Szerkesztő/Kiadó: Jakab Áron Csaba www.jakabaroncsaba.ro [email protected] Nyomda: Expert Print Székelyudvarhely, 2015 © 4

Tartalomjegyzék 1) Általánosságok ......................................... 7 2) Helyi közigazgatás .................................. 11 a. Képviselőtestület ............................... 15 b. Polgármester ...................................... 22 3) Prefektus intézménye ............................ 27 Végjegyzet ..................................................... 29 Bibliográfia .................................................... 33 5

6

1) Általánosságok A Helyi Önkormányzatok Európai Chartáját (European Charter of Local Self-Government), vagy ahogyan Romániában ezt lefordították, a Helyi Autonómia Európai Chartáját (Carta Europeanã a Autonomiei Locale) a 199/1997-es törvénnyel ratifikálták országunkban, igazán kb. ekkortól beszélhetünk valódi önkormányzatiságról. Az önkormányzatiságot az Alkotmány is szavatolja (120-123-as cikkelyek), alapelvként a helyi közigazgatás autonómiáját, a dekoncentrációt és 1 decentralizációt határozva meg. Ezzel együtt is a helyi közigazgatás kérdésének felületes alkotmányos szabályozásának lehetünk tanúi (kijelent alapelveket anélkül, hogy meghatározná azokat) – talán nem véletlenül, hiszen maga az Alkotmány is az egységes állam doktrínája mentén épül fel, amely az egységes nemzet mítoszán alapszik. Az egységes állam doktrínája nem alkotmányjogi értelemben vett, valódi állami egységet jelöl, hanem ideológiailag megélt és felfokozott egységet. Ez más, mint az alkotmányjogi 7

egységesség: közvetlen jogi hatásokkal rendelkezik (eszmeileg meghatározza a jogrendszert), amelyből elég itt csak a túlzott centralizációt és a központi állam erőteljes beavatkozó felfogását kiemelni, hogy megértsük a lényegét. Ugyanakkor ezt a hatást érzékeljük, amikor észrevesszük, hogy miközben az önkormányzatok feladatai „bővültek, felelősségük megnőtt, forrásaik növekedése nem áll ezzel egyenes arányban, ezért nagymértékben függenek a költségvetési támogatások mértékétől, amit évről évre a költségvetési alku keretében határoznak meg. Ez komoly eszköz lehet a mindenkori kormány kezében a politikailag eltérő önkormányzatok megrendszabályozására”. Az Alkotmányban foglaltak előrelépést jelentenek ugyanakkor az anyanyelvhasználati jogok terén: az önkormányzati igazgatás mellett a területi („dekoncentrált”) államigazgatásra is kiterjednek (és elismeri a nemzeti kisebbségek anyanyelvhasználati jogát az igazságszolgáltatásban – amely nem okozhat többletköltséget az érintetteknek). 8

A továbbiakban az is érzékelhető, hogy nincs határozott különbség a helyi, illetve megyei (egyes) hatóságok és önkormányzatok között, amelyeknek létét természetesen közvetlen választáshoz köti a román alkotmány. Az önkormányzati önállóság „laza” kezelésére utal az a szabály is, amelyik a megyei önkormányzatokat esetenként felhatalmazza a helyi önkormányzatok koordinálására. A román állam 2 területi kormányzásának duális jellege tükröződik abban is vissza, hogy a prefektuson keresztül is szervezhetők közszolgáltatások, tehát az önkormányzatok és az államigazgatás közötti határok erősen átjárhatóak. Az Alkotmány ugyanakkor formálisan deklarálja, hogy az önkormányzatok és az államigazgatás, tehát a prefektusok között nincs alá- fölérendeltség. A helyi közigazgatás gyakorlata, a jogi kereteket is túllépve, tehát erősen függ az adott ország hagyományaitól. Több évszázados közösségi önkormányzatiság gyakorlata szülte Európában a 3 szubszidiaritás elvét, amely (a Charta-ból idézve) kimondja: „Általában a közfeladatokat lehetőleg az állampolgárokhoz legközelebb álló igazgatási 9

szerveknek kell megvalósítaniuk. A feladatok más igazgatási szervekre történő átruházása a feladat természetétől, jellegétől, a hatékonysági és gazdasági követelményektől függ.” A hatalomátruházás, decentralizáció mindig kényes politikai kérdés volt és lesz, különösen az olyan erősen központosított államhatalommal rendelkező országban, mint amilyen a román nemzetállam is. A központosított államhatalom hajlamos a decentralizációs törekvéseket államellenes támadásnak, szuverenitása korlátozásának, megsértésének feltüntetni, és nem a közügyek hatékonyabb, polgárközelibb és gazdaságosabb intézése alapfeltételének tekinteni. 10

2) Helyi közigazgatás A helyi önkormányzatoknak alapvetően kétféle típusát különböztetjük meg: települési (község, város) és területi (megyei) típusok. A továbbiakban jellemzően a települési önkormányzatokról lesz szó. A helyi önkormányzás gyakorlásának van közvetett és közvetlen módja. Közvetlen módok közé soroljuk a helyi népszavazást, helyi népi kezdeményezést és a közmeghallgatást. Közvetetten a választott tisztségviselőkön keresztül történik. A választott tisztségviselők a polgármester és a képviselőtestület tagjai. A polgármestert egyéni jelöltként választják (népszavazás jelöli ki), a képviselőtestület tagjait pártok listáira vagy független 4 egyéni jelöltekre leadott szavazatokkal . A képviselőtestület választja meg egyszerű többséggel tagjai közül az alpolgármestert. Az Alkotmány kimondja, a törvény feltételei között választott helyi tanácsok és a választott polgármesterek képezik a községek és a városok helyi 11

autonómiáját megvalósító közigazgatási hatóságokat. Az önkormányzatokra vonatkozó 215/2001-es törvény (és utólagos módosításai) ugyanakkor pontosít: „A helyi autonómia csupán adminisztrációs és gazdasági jellegű, működése a hatályos törvények alapján történik.”. És ahogyan ezt a helyi autonómiát megvalósítják: tanácsadó és döntéshozói szinten a képviselőtestület, végrehajtó hatalomként a polgármester. A képviselőtestület, illetve a 5 polgármester mandátuma törvény szerint 4 év . Ami a hatásköröket illeti, a helyi közigazgatási törvény úgy építette fel a helyi tanács és a polgármester hatásköreit, hogy azok komplementer jellegűek, a bizalmi viszonyt és az együttdolgozás képességét feltételezik. A választott tisztségviselők összeférhetetlenségével (inkompatibilitás) egy országos ügynökség, a Nemzeti 6 Feddhetetlenségi Ügynökség (ANI ) foglalkozik. Az Ügynökség a köztisztségviselők összeférhetetlenségével, mint a korrupció megelőzésének eszközével és céljával vizsgálja a tisztségviselők tevékenységét (pl. hogy egy személy 12

ne töltsön be több köztisztviselői poziciót, ne szerezzen közvetlen gazdasági előnyt a tevékenysége által, stb.). Két vagy több (esetenként akár külföldi) önkormányzatnak joga van együttműködni vagy 7 közhasznú egyesületet létrehozni közös fejlesztési programok vagy célok mentén. Ugyanakkor az önkormányzatoknak lehetősége van közcélú kereskedelmi társaságokat, nonprofit szervezeteket létrehozni. Az önkormányzatok tevékenységének felügyeletével gazdasági szempontból jellemzően az állami számvevőszék foglalkozik, a működés és jogszerűség oldaláról pedig a prefektúra – illetve ezek döntéseinek érvényesítő eszköze, a bíróság/törvényszék. Az önkormányzatok bevételi forrásai lehetnek többek közt a saját bevétel (helyi adók és illetékek, saját tevékenységből, vagyon hozadékából származó bevételek stb.), átengedett központi adókból származó jövedelmek (jövedelemadóból, befizetett ÁFÁból visszaosztott jövedelem, szabálysértési bírságok, stb.), normatív hozzájárulások, állami 13

támogatások (címzett támogatások, céltámogatások, a helyi önkormányzatok működőképességének megőrzését szolgáló kiegészítő támogatások, stb.) A törvény megfogalmazása szerint az önkormányzatok feladatai közé tartoznak mindazon helyi illetékességű döntések meghozatala, amelyekkel kapcsolatban a törvény nem rendelkezik másképpen. Általánosan nézve ide tartoznak a szociális-gazdasági és környezet jellegű fejlesztések, a köztulajdon kezelése, kulturális-ifjúsági-környezetvédelmi-sport- jellegű alárendelt intézményeinek működtetése, úthálózat karbantartása és fejlesztése, urbanisztikai kérdések, stb., de konkrétabban ide értendőek például olyan közszolgáltatások is, mint a hulladékgazdálkodás és vízügy, illetve különböző dekoncentrált (pl. oktatás, egészségügy) és decentralizált (pl. közszállítás) szolgáltatások is. 14

2/a. Képviselő-testület A képviselő-testület létszáma a helység lakossága számosságának függvénye, az alábbiak szerint: Lakosság száma Testület létszáma 1.500-ig 9 1.501-tól 3.000-ig 11 3.001-től 5.000-ig 13 5.001-től 10.000-ig 15 10.001-től 20.000-ig 17 20.001-től 50.000-ig 19 50.001-től 100.000-ig 21 100.001-től 200.000-ig 23 200.001-től 400.000-ig 27 400.000-től 31 Egy önkormányzati testület mandátuma a törvényes megalakulásától a következő választásokon mandátumot nyert új testület törvényes megalakulásáig tart. Mandátumának ideje alatt minden önkormányzati képviselő közszolgálatot teljesít és a törvény védelme 15

alatt áll, szabad véleménnyilvánítási joggal rendelkezik. A testületet politikai formációk (pártok, szövetségek, stb.) listáján, vagy függetlenként megválasztott képviselők alkotják. A független jelöltként mandátumot szerzett képviselők jelölésükkor a település szavazatra jogosult lakosságának legkevesebb 1%-ának támogató aláírásával kell rendelkezzenek (de nem kevesebb, mint 50, községek esetében). A listákon megválasztott képviselők a testületben politikai csoportosulásokat, frakciókat alkothatnak, amelyet a frakcióvezető vezet és képvisel. A frakciók 8 szervezeti szabályzatukról, ügyrendjükről maguk döntenek, tevékenységüket a képviselt politikai formáció irányvonalai mentén fejtik ki. Az önkormányzati képviselő-testület feloszlatható, amennyiben egymást követő két alkalommal nem ülésezett az összehívás ellenére sem. Ugyanakkor jogilag feloszlatható abban az esetben is, ha 3 egymást követő ülésen egyetlen határozatot sem 16

sikerült elfogadnial. Végezetül a testület feloszlatható népszavazás útján is. Egy képviselő elvesztheti mandátumát, amennyiben lemond, összeférhetetlenséget állapítanak meg esetében, lakhelye megváltozik közigazgatásilag más településre, elhalálozik, igazolatlanul hiányzik 3 egymást követő rendes képviselő testületi ülésről, folyamatosan 6 hónapig nem tudja betölteni mandátumát, kizárják abból a pártból, amelynek listáján mandátumhoz jutott (amennyiben nem függetlenként szerzett mandátumot), stb. Ez a szabály érvényes az alpolgármesterre is. A testület ülései Az önkormányzati testület üléseit havonta tartja a polgármester összehívására – ugyanakkor rendkívüli ülést is tarthat a polgármester, vagy a testület tagjainak min. egyharmadának a kezdeményezésére. Az ülések összehívását 5 nappal a tervezett ülés időpontja előtt kötelező a jegyző közbenjárásával megtenni – a rendkívüli ülések esetében ez a határidő 17

3 nap. Lehetőség van „azonnali” ülések összehívására is, amennyiben ez kényszerhelyzet vagy sürgősségi eset miatt szükségessé válik. Az ülések napirendjét kötelező a lakosság tudomására hozni a megfelelő médiák segítségével. Egy testületi ülés döntésképesnek nyilvánítható, amennyiben a funkcióban levő képviselők fele+1 jelen van. A képviselők jelenléte ezeken az üléseken kötelező, leszámítva különleges, igazolt helyzeteket (betegség, távollét a város képviseletében, stb.). A testületi ülések nyilvánosak. Az ülések vezetőjének (elnökének) személyéről a testület dönt – tagjai közül választ. Az ülések hivatalos dokumentumai kötelezően román nyelvűek – ezek közé tartozik az 9 ülés jegyzőkönyve is, amelyet a következő alkalomra a testület tagjainak meg kell kapniuk és el kell fogadniuk. A hatályos törvényi előírásokon túl a testületek működését még a testületek által elfogadott működési szabályzatok határozzák meg. 18

Az ülések napirendjét az összehívást kezdeményező 10 javaslatára a testület fogadja el. A napirendről határozattervezetet levenni csak a beterjesztő javaslatára lehet, illetve amennyiben nem felel meg a törvényes előírásoknak (például nincs mellékelve a 12 11 szakosztály és/vagy az érintett szakbizottságok véleményezése). A napirendet kiegészíteni csupán sürgősségi esetben lehetséges a képviselőtestület többségi szavazatával. A beterjesztéseket (határozattervezeteket) a testület szavazással fogadja/utasítja el. Az elfogadáshoz szükséges szavazatszám alapján megkülönböztetünk több tipusú határozattervezetet, mint például: - funkcióban levő testületi tagok fele+1 szavazatával elfogadható határozatok (költségvetés, adók és illetékek, együttműködési vagy fejlesztési programokban való részvétel, urbanisztikai kérdések, stb) - funkcióban levő testületi tagok kétharmadának szavazatával elfogadható határozatok (vagyoni jellegű tervezetek) 19

A testület döntése alapján a szavazás lehet titkos. A személyre szóló szavazások mindig titkosak. Az elfogadott határozatokat a jegyző, illetve az ülést vezető elnök aláírása hitelesíti. Ezek után a jegyző eljuttatja az elfogadott határozatokat a polgármesterhez, illetve a prefektushoz. A prefektushoz való kiközléstől számított 5 napon belül a határozatokat a közösség számára elérhetővé kell tenni. A határozatokat a Polgármesteri Hivatal hajtja végre. Az önkormányzati képviselőknek kötelező negyedévente legkevesebb egyszer találkozót szervezniük a lakossággal – ugyanígy évente egyszer minden képviselőnek (beleértve az alpolgármestert) kötelezően tevékenységi beszámolót kell készítenie, amelyet a jegyzőnek elérhetővé kell tennie a köz számára. Az üléseken szavazati jog nélkül részt vehetnek és szót kérhetnek a prefektus, a megyei tanács elnöke, ezek képviselői, parlamenti képviselők és szenátorok, miniszterek, stb. Az üléseken a polgármester nem rendelkezik szavazati joggal. 20

Szakbizottságok Az önkormányzati testület megalakulása után szakbizottságokat alakít a jelentősebb tevékenységi 13 köröket figyelembe véve. A szakbizottságok tagjai kizárólag a testület tagjai közül kerülhetnek ki. Minden szakbizottságnak van egy elnöke és egy jegyzője/alelnöke. A szakbizottságok döntéseiket a szakbizottsági tagok fele+1 szavazatával hozzák meg. A szakbizottságok ülései nyilvánosak. A szakbizottságok szakmai szempontokat figyelembe véve elemzik és véleményezik a tevékenységi körüknek megfelelő projekteket. A szakbizottsági véleményezések a testület döntéseinek meghozatalakor nem kötelező érvényűek a beterjesztett projektek elfogadásakor/elutasításakor. A szakbizottságok mellett az önkormányzati képviselőtestület saját vagy polgármesteri kezdeményezésre további speciális bizottságokat hozhat létre meghatározott tevékenységi körrel és időtartamra. 21

2/b. Polgármester A községeknek, városoknak és municípiumoknak egy 14 polgármestere és egy alpolgármestere van . A polgármester mandátuma 4 évre, illetve a következő, választásokon mandátumot nyert új polgármester beiktatásáig szól. Az alpolgármester a polgármester alárendeltje, akit a képviselőtestület választ tagjai közül. Leváltani a polgármester, vagy a testület létszámának egyharmadának megfelelő számú képviselő javaslatára, a képviselőtestület tagjai kétharmadának döntésével lehet. Helyi szinten a polgármester a közszolgáltatások vezetője. A polgármester, mandátuma alatt, közhatósági funkciót tölt be: biztosítja az állampolgárok alapvető szabadságjogait, az Alkotmány előírásait, a törvények-, államelnöki rendeletek-, kormány határozatainak és rendeleteinek betartását, segíti a prefektusi útmutatások-, a képviselőtestület határozatainak végrehajtását, stb. 22

Mindezen tevékenységek elvégzése érdekében rendelkezésre áll egy szakmai apparátus, a 15 Polgármesteri Hivatal alkalmazottai (köztisztviselők és szerződéses alkalmazottak). Ezen szolgáltatások ellátásához a lakossággal való kapcsolattartást végző munkatársak között kötelezően kell legyen olyan személy, aki ismeri az adott feltételeknek megfelelő 16 nemzeti kisebbségek nyelvét . A polgármester képviseli az adott közigazgatási területet a romániai fizikai vagy jogi személyekkel szemben, a bíróságokon és egyéb közhatóságokkal kapcsolatban. A polgármester megkülönböztető jelképe a nemzeti színű vállszalag, melynek viselése törvény szerint kötelező a Román Nemzeti Ünnep alkalmával, más nyilvános ünnepségeken, fogadásokon, ceremóniákon, illetve esküvői szertartásokon – függetlenül azok helyszínétől. Az év első felében a polgármester beszámolóval tartozik a képviselőtestület felé az adott közigazgatási terület gazdasági-szociális-környezeti helyzetéről, illetve fejlesztési terveket készít, amelyeket a 23

képviselőtestület elé tár elfogadás végett. A Testület kérésére más, a közérdeket szolgáló információkkal is szolgál. A polgármester az elsődleges hitelutalványozó, ugyanakkor a helyi költségvetés, illetve zárszámadások összeállítója, melyeket a képviselőtestület elé tár elfogadásra. Irányítja a közszolgáltatások elvégzését, felel a köztulajdonért, leltárakért és statisztikai nyilvántartásokért. Biztosítja a törvény által előírt urbanisztikai tervek elkészülését, amelyeket aztán a képviselőtestület elé tár elfogadásra. A képviselőtestület által jóváhagyott feltételek alapján megszervezi a helyi érdekeltségű intézmények és közszolgáltatások vezetőinek versenyvizsgáját, akiket aztán rendelettel nevez ki ezen intézmények élére. A polgármester elveszti mandátumát lemondással, összeférhetetlenség esetén, amennyiben lakhelye megváltozik egy más közigazgatási területre, egy év leforgása alatt betegség miatt összesen legalább 6 hónapig nem tudja betölteni funkcióját, illetve amennyiben 45 egymást követő napig 24

megalapozatlanul nem gyakorolja mandátumát, elhalálozás esetén, pártból kizárás esetén (amennyiben nem függetlenként szerzett mandátumot) stb. A polgármester népszavazás útján is eltávolítható. 25

26

3) Prefektus intézménye A prefektus a kormány képviselője a megyékben, vagyis központi alárendeltségű, a területi- közigazgatási egységben működő (dekoncentrált) államigazgatási szerv. Egyszóval a prefektusi funkció lényegében 'a nemzeti érdekek érvényesítése', vagyis az erőteljes központi ellenőrzés és befolyás megvalósítása. A prefektusi tisztség nem köztisztviselői, hanem politikai funkció. A prefektust nem választják, kormányhatározattal nevezik ki és mentik fel tisztségéből. Hatásköre két fő területet ölel fel: 1) Egyrészt egy enyhébb, közvetett ellenőrzési forma, a törvényességi ellenőrzés keretében a prefektus felügyel arra, hogy a helyi tanácsok és polgármesterek (és megyei tanácsok és azok elnökei) a törvényeknek megfelelően fejtsék ki tevékenységüket. A prefektusnak nincs joga közvetlen beavatkozásra az önkormányzatok tevékenységébe. A törvénytelennek 27

vélt közigazgatási aktust (helyi vagy tanácsi határozatot, a polgármester vagy a megyei tanács elnökének rendelkezését) közigazgatási bírósági eljárással megtámadhatja. Az aktusról nem a prefektus, hanem a törvényszék dönt. 2) Másrészt közvetlen igazgatási hatáskört, ahol a prefektus vezeti a minisztériumok és a központi szakigazgatás 'decentralizált' (valójában dekoncentrált) közszolgálatainak a tevékenységét. Bár az alkotmány rendelkezése szerint a prefektus és az önkormányzatok között nincs alárendeltségi viszony, a gyakorlatban ez nem teljesen van így, hiszen a törvényességi ellenőrzés maga is feltételez bizonyos fokú működési alárendeltséget – különösen, ha figyelembe vesszük a megtámadott közigazgatási aktus automatikus felfüggesztődését. 28

Végjegyzet 1 Decentralizáció: amikor hatáskörök és/vagy erőforrások helyeződnek át a központi kormányzattól az alacsonyabb szinten lévő önkormányzatokhoz. A decentralizációt a 2006. évi 195. számú kerettörvény szabályozza, amelynek 6. szakasza kimondja: „a hatáskörök átutalása csak a teljesítésükhöz szükséges erőforrások biztosításával lehetséges”. Dekoncentráció: az igazgatási feladatok átadása egy alacsonyabb, de ugyancsak a központi kormányzatnak alárendelt kormányzati szintre - ebben az esetben a hatásköröket a központi kormányzat nevében látják el, a helyi (megyei, regionális) szinten létező közintézményeknek nincs döntési joguk. 2 Duális jelleg: amikor két szervezetrendszer működik (államigazgatási szervek és önkormányzati közigazgatási szervek) egymás mellett, vagy egymást kiegészítve. 3 XI. Pius pápa (Quadragesimo Anno kezdetű enciklikája) megfogalmazásában ”mindazt, amit az egyes személyek saját erejükből és képességeik révén meg tudnak valósítani, azt hatáskörükből kivenni és a közösségekre bízni tilos, éppen így mindazt, amit egy kisebb és alacsonyabb szinten szerveződött közösség képes 29

végrehajtani és ellátni, nagyobb és magasabb szinten szerveződött társulásra áthárítani jogszerűtlenség és egyúttal súlyos bűn, a társadalom helyes rendjének felforgatása, mivel minden társadalmi tevékenység lényegénél és benne rejlő erejénél fogva segíteni, szubszidiálni köteles a társadalmi egész egyes részeit, ellenben soha sem szabad bomlasztania vagy bekebeleznie azokat.” 4 Egy személy nem jelöltetheti magát több nominális pozicióra, viszont akár több listán is szerepelhet, illetve ugyanakkor egy nominális pozición is (pl. városi képviselőjelölt, megyei képviselőjelölt és ugyanakkor polgármesterjelölt is lehet). 5 Időközi választásokon elnyert mandátum a legközelebbi rendes helyi választásokig tarthat. 6 ANI – Agentia Nationala de Integritate 7 ADI – Asociatia de Dezvoltare Intercomunitara 8 A frakciószabályzatokat a képviselőcsoportok tagjaik munkájának összehangolására, a munkamegosztás rendjének kialakítása végett alkotják meg. Törvény szerint frakcióalakításhoz legkevesebb 3 képviselő szükséges. 9 A testületi ülés utáni 3 napon belül a jegyzőnek ki kell függesztenie a nyilvánosság számára az ülés jegyzőkönyvét. 30

10 Határozattervezetet beterjesztő lehet polgármester, alpolgármester, önkormányzati képviselő, vagy állampolgár. Állampolgár csupán abban az esetben, ha ehhez rendelkezik a törvényes előírások alapján a lakosság 5%-ának támogató aláírásával. 11 Amennyiben az illető szakosztály a projekt regisztrálásától számított 30 napon belül nem véleményez, az automatikusan elfogadhatónak kezelhető. 12 Szakbizottsági véleményezés nem kötelező rendkívüli, illetve azonnali ülések esetén. 13 A szakbizottságok számát a törvény nem határozza meg. Tevékenységi körök például: urbanisztikai, gazdasági, oktatási, egészségügyi, ifjúsági, jogi, kulturális, szociális, stb. 14 Kivéve megyeszékhelyeket, ahol két alpolgármester lehet. 15 A Polgármesteri Hivatal felépítését, tisztségjegyzékét a polgármester javaslatára a képviselőtestület fogadja el. A polgármester a Polgármesteri Hivatal vezetője. 16 Ahol a lakosság min. 20%-a az adott kisebbséghez tartozik. 31

32

Bibliográfia 1. CONSTITUŢIA ROMÂNIEI, http://www.cdep.ro/pls/dic/site.page?id=339 2. LEGE nr. 215/2001 administrației publice locale cu modificările ulterioare 3. LEGE nr. 393/2004 privind Statutul aleşilor locali cu modificările ulterioare 4. Bayer József, A politikatudomány alapjai, Napvilág, Budapest, 2000 5. Csalló Krisztina, Önkormányzati közigazgatás 6. Kolumbán Gábor, Románia, az önkormányzatok és a régiók Európája, Provincia 7. Veress Emőd, A romániai regionális fejlesztés aktuális problémái, Romániai Magyar Jogtudományi Közlöny 8. Veress Emőd, Alkotmánymódosítás után 33

34

35

36