BAJA TELEPÜLÉSKÉPI ARCULA TI KÉZIKÖNYV 2017
POLGÁRMESTERI KÖSZÖNT Ő Tisztelt Bajaiak! Városunk sok mindenről híres. Csak néhányat említek, a teljesség igénye nélkül: páratlan természeti környezet, mediterrán hangulatú belváros, a velencei Szent Márk teret megidéző Szentháromság tér, a Déri-kert, Petőfi-sziget, Türr-kilátó, a főtér alá befolyó Sugovica, a Galagonya sor, soknemzetiségű kultúra, a polgári miliőt őrző épületek és az itt lakók erős lokálpatriotizmusa. Mi bajaiak, szeretjük városunkat, kötődünk hagyományainkhoz, természeti és épített értéke- inkhez. Örökségünk megőrzése mindannyiunk közös feladata. Megőrizni értékeinket oly módon, hogy a város fejlesztése, az új épületeink illeszkedjenek a meglévő városképhez, szem előtt tartva a funkció, a korszerűség elvét is. Ebben nyújt segítséget a Településképi Arculati Kézikönyv, amely egy hiánypótló kiadvány is egyben. A településkép védelméről szóló 2016. évi LXXIV. törvény gyakorlati megvaló- sulását segíti röviden, lényegre törően, mindenki számára érthető módon. Irányt mutatat a döntéshozóknak, építtetőknek és a lakosságnak egyaránt. Bízom benne, hogy ez a kézikönyv hozzájárul ahhoz, hogy gyermekeinknek, unokáinknak olyan várost hagyjunk örökségül, ahol harmonikus egységben él együtt a múlt és a jelen. Baja, 2017. október 25. „A nép létének legelső feltétele a hely, ahol él, és ezért minden nép életét lakóhelyének vizsgálatával kell kezdeni.\" „A hely sohasem definiálható, ezért a helynek nincs tudománya, Fercsák Róbert ellenben van költészete, művészete és mítosza.” Baja város polgármestere Hamvas Béla 2 3
POLGÁRMESTERI KÖSZÖNT Ő Tisztelt Bajaiak! Városunk sok mindenről híres. Csak néhányat említek, a teljesség igénye nélkül: páratlan természeti környezet, mediterrán hangulatú belváros, a velencei Szent Márk teret megidéző Szentháromság tér, a Déri-kert, Petőfi-sziget, Türr-kilátó, a főtér alá befolyó Sugovica, a Galagonya sor, soknemzetiségű kultúra, a polgári miliőt őrző épületek és az itt lakók erős lokálpatriotizmusa. Mi bajaiak, szeretjük városunkat, kötődünk hagyományainkhoz, természeti és épített értéke- inkhez. Örökségünk megőrzése mindannyiunk közös feladata. Megőrizni értékeinket oly módon, hogy a város fejlesztése, az új épületeink illeszkedjenek a meglévő városképhez, szem előtt tartva a funkció, a korszerűség elvét is. Ebben nyújt segítséget a Településképi Arculati Kézikönyv, amely egy hiánypótló kiadvány is egyben. A településkép védelméről szóló 2016. évi LXXIV. törvény gyakorlati megvaló- sulását segíti röviden, lényegre törően, mindenki számára érthető módon. Irányt mutatat a döntéshozóknak, építtetőknek és a lakosságnak egyaránt. Bízom benne, hogy ez a kézikönyv hozzájárul ahhoz, hogy gyermekeinknek, unokáinknak olyan várost hagyjunk örökségül, ahol harmonikus egységben él együtt a múlt és a jelen. Baja, 2017. október 25. „A nép létének legelső feltétele a hely, ahol él, és ezért minden nép életét lakóhelyének vizsgálatával kell kezdeni.\" „A hely sohasem definiálható, ezért a helynek nincs tudománya, Fercsák Róbert ellenben van költészete, művészete és mítosza.” Baja város polgármestere Hamvas Béla 2 3
TARTALOMJEGYZÉK Bevezetés........................................................................................................................................................................... 5 Baja bemutatása ..................................................................................................................................................... 11 általános településkép, településkarakter Örökségünk....................................................................................................................................................................... 15 a településképi szempontból meghatározó építészeti, műemléki, táji és természeti értékek, településképi jellemzők Településképi szempontból meghatározó területek............................................................... 43 eltérő karakterű területek lehatárolása, a településkép, arculati jellemzők és településkarakter bemutatásával városközponti terület, városi zárt lakóterület, lakótelepes lakóterület, kertvárosias lakóterület, hétvégiházas üdülőterület, gazdasági területek, beépítésre nem szánt terület- park, turisztika, rekreáció Építészeti útmutató................................................................................................................................................... 65 a településkép minőségi formálására vonatkozó ajánlások Jó példák I épületek, épített részletek, sajátos építményfajták................................. 101 épületek, építészeti részletek / ajtók, ablakok, tornácok, anyaghasználat, színek, homlokzatképzés), kerítések, kertek kialakítása sajátos építményfajták, reklámhordozók, egyéb műszaki berendezések Jó példák I utcák, terek, parkok...........................................................................................................................139 utcák, közterek, zöldfelületek kialakítása Jó példák I hirdetések, reklámtáblák............................................................................................................155 4 5
TARTALOMJEGYZÉK Bevezetés........................................................................................................................................................................... 5 Baja bemutatása ..................................................................................................................................................... 11 általános településkép, településkarakter Örökségünk....................................................................................................................................................................... 15 a településképi szempontból meghatározó építészeti, műemléki, táji és természeti értékek, településképi jellemzők Településképi szempontból meghatározó területek............................................................... 43 eltérő karakterű területek lehatárolása, a településkép, arculati jellemzők és településkarakter bemutatásával városközponti terület, városi zárt lakóterület, lakótelepes lakóterület, kertvárosias lakóterület, hétvégiházas üdülőterület, gazdasági területek, beépítésre nem szánt terület- park, turisztika, rekreáció Építészeti útmutató................................................................................................................................................... 65 a településkép minőségi formálására vonatkozó ajánlások Jó példák I épületek, épített részletek, sajátos építményfajták................................. 101 épületek, építészeti részletek / ajtók, ablakok, tornácok, anyaghasználat, színek, homlokzatképzés), kerítések, kertek kialakítása sajátos építményfajták, reklámhordozók, egyéb műszaki berendezések Jó példák I utcák, terek, parkok...........................................................................................................................139 utcák, közterek, zöldfelületek kialakítása Jó példák I hirdetések, reklámtáblák............................................................................................................155 4 5
\"... a víz nélkülözhetetlen az élethez, a vízi út összekötő kapocs közeli és távoli közösségek között. Veszély esetén a víz nyújt védelmet az ellenséges támadás ellen. Vízjárta vagy mocsaras területen a jelentősebb települések mindiga környezetből kiemelkedő helyen, többnyire jó átkelési lehetőségetbiztosító részeken jöttek létre. Ezek a feltételek Baja környékén nagyon is megvoltak.\" (Kőhegyi Mihály) BEVEZETÉS 1 2 3 4 5 6 7 8 6 7
\"... a víz nélkülözhetetlen az élethez, a vízi út összekötő kapocs közeli és távoli közösségek között. Veszély esetén a víz nyújt védelmet az ellenséges támadás ellen. Vízjárta vagy mocsaras területen a jelentősebb települések mindiga környezetből kiemelkedő helyen, többnyire jó átkelési lehetőségetbiztosító részeken jöttek létre. Ezek a feltételek Baja környékén nagyon is megvoltak.\" (Kőhegyi Mihály) BEVEZETÉS 1 2 3 4 5 6 7 8 6 7
BEVEZET Ő AZ ARCULA TI KÉZIKÖNYVHÖZ BEVEZET Ő AZ ARCULA TI KÉZIKÖNYVHÖZ A harmónia megteremtése épített környezetünkben és különösen az épített és természeti környezet között a XXI. század szerteágazó és igen fontos kér- désévé vált. A tudás, mellyel őseink – látva a fennmaradt épített örökségün- ket – még rendelkeztek, s amely szervesen jellemezte az elmúlt korok népi és műépítészetét, mára megkopott, a körülmények megváltoztak. A XX. század második felétől kezdődően az egységes hangulatú városszövetekbe gyak- ran az adott korszak építészeti lenyomatát magán viselő, új elemek kerültek. A települések szövetének szerves változása önmagában üdvözlendő is le- hetne, azonban figyelve az elmúlt évtizedek eredményeit, sajnos egyelőre inkább annak negatívumait tapasztaljuk. Háttérbe szorult a természettel, a közösséggel, az épített környezettel való kapcsolat minőségének kérdése. Általánosan elfogadottá vált a nem kellő alapossággal megválasztott építészeti eszközrendszer, a gyakran magamu- togató építészeti magatartásforma, amely sokszor szűk anyagi lehetőségek- kel és téves esztétikai döntésekkel is párosult. Kortárs, példamutató épületek csak kis számban találhatóak meg az elmúlt időszakból településeinken, az épített környezet alakítására kiható értékrend elemei rosszul definiáltak, a környezetünk érzékelését, alakítását formáló, vi- zuális kulturális nevelés hiányzik a közoktatásból.. Ennek eredménye, hogy az építkezés előtt állók önhibájukon kívül egy nagyon zavaros helyzetbe kerül- nek, amelyben a hiteles információk elvesznek, azokat hangzatos, de üres reklámszövegek helyettesítik. Az arculati kézikönyv célja, hogy ebben a zűrzavarban segítsen az építte- tőknek, építkezőnek és tervezőknek tisztább képet kapni. Egyrészt szakmai Hazánkban általánosan elfogadott az „én házam, én váram” szemlélet, és szempontból közvetít információkat azok számára, akik inkább a szakember- sokan furcsállhatják, hogy milyen jogon szól bele bárki abba, hogy adott re, mintsem a szomszéd és az építőipari kereskedők véleményére szeretnének esetben egy élet kemény munkájával összegyűjtött vagyonukat milyen ház- hagyatkozni. Másrészt bemutatja, hogy Baja meglévő épített és természeti ra költik, abban ők hogyan szeretnének élni. Ebben részben igazuk is van, környezetében mik azok a fontos, sok esetben unikális értékek, melyek egy vannak olyan magánszférát érintő kérdések, amelybe valóban nincs „joga” közösségét szerető, azzal együttműködni szándékozó állampolgárnak illen- senkinek beleszólni. Azonban az egyes épületek, mint az egyes személyek dő tiszteletben tartania. a közösségben, társadalomban, összetett kapcsolatba kerülnek egymással. Vannak feltűnő, hangos jelenségek, vannak szerények és vannak olyanok, akik másokat tiszteltben tartva, nem elnyomva, a közösség értékeit gazda- gítva tudnak maradandó értéket teremteni. Ahogyan egy közösségben is megfelelően kell tudni viselkedni egymással - különben a közösség széthullik -, ugyanígy az épületeknek is megfelelő magatartásformát kell követniük, mivel egy nagyobb közösség, a település tagjai. Minden közösség akkor él, ha színes, tehát az előbbi kijelentés nem jelenti azt, szürke, egyhangú, egyéniség nélküli településképet kellene alkotni. Azonban egymás tiszteletben tartása, a közös célok és irányok kitűzése és azok figyelembevétele minden működő emberi és épített közösség alapkritériuma. Az épített környezet alakításánál alapvetésként el kell fogadni azt, hogy a beavatkozás egy adott település adott helyén, meglévő természeti és épített környezetbe kerül, ahol a környezet elvárásokat támaszt. Az épület részévé válik valaminek, utcaképet, településképet alkot, ami mindenkié, ami- hez mindenkinek van köze, és ami képviseli létrehozója kulturális értékrendjét. 8 9
BEVEZET Ő AZ ARCULA TI KÉZIKÖNYVHÖZ BEVEZET Ő AZ ARCULA TI KÉZIKÖNYVHÖZ A harmónia megteremtése épített környezetünkben és különösen az épített és természeti környezet között a XXI. század szerteágazó és igen fontos kér- désévé vált. A tudás, mellyel őseink – látva a fennmaradt épített örökségün- ket – még rendelkeztek, s amely szervesen jellemezte az elmúlt korok népi és műépítészetét, mára megkopott, a körülmények megváltoztak. A XX. század második felétől kezdődően az egységes hangulatú városszövetekbe gyak- ran az adott korszak építészeti lenyomatát magán viselő, új elemek kerültek. A települések szövetének szerves változása önmagában üdvözlendő is le- hetne, azonban figyelve az elmúlt évtizedek eredményeit, sajnos egyelőre inkább annak negatívumait tapasztaljuk. Háttérbe szorult a természettel, a közösséggel, az épített környezettel való kapcsolat minőségének kérdése. Általánosan elfogadottá vált a nem kellő alapossággal megválasztott építészeti eszközrendszer, a gyakran magamu- togató építészeti magatartásforma, amely sokszor szűk anyagi lehetőségek- kel és téves esztétikai döntésekkel is párosult. Kortárs, példamutató épületek csak kis számban találhatóak meg az elmúlt időszakból településeinken, az épített környezet alakítására kiható értékrend elemei rosszul definiáltak, a környezetünk érzékelését, alakítását formáló, vi- zuális kulturális nevelés hiányzik a közoktatásból.. Ennek eredménye, hogy az építkezés előtt állók önhibájukon kívül egy nagyon zavaros helyzetbe kerül- nek, amelyben a hiteles információk elvesznek, azokat hangzatos, de üres reklámszövegek helyettesítik. Az arculati kézikönyv célja, hogy ebben a zűrzavarban segítsen az építte- tőknek, építkezőnek és tervezőknek tisztább képet kapni. Egyrészt szakmai Hazánkban általánosan elfogadott az „én házam, én váram” szemlélet, és szempontból közvetít információkat azok számára, akik inkább a szakember- sokan furcsállhatják, hogy milyen jogon szól bele bárki abba, hogy adott re, mintsem a szomszéd és az építőipari kereskedők véleményére szeretnének esetben egy élet kemény munkájával összegyűjtött vagyonukat milyen ház- hagyatkozni. Másrészt bemutatja, hogy Baja meglévő épített és természeti ra költik, abban ők hogyan szeretnének élni. Ebben részben igazuk is van, környezetében mik azok a fontos, sok esetben unikális értékek, melyek egy vannak olyan magánszférát érintő kérdések, amelybe valóban nincs „joga” közösségét szerető, azzal együttműködni szándékozó állampolgárnak illen- senkinek beleszólni. Azonban az egyes épületek, mint az egyes személyek dő tiszteletben tartania. a közösségben, társadalomban, összetett kapcsolatba kerülnek egymással. Vannak feltűnő, hangos jelenségek, vannak szerények és vannak olyanok, akik másokat tiszteltben tartva, nem elnyomva, a közösség értékeit gazda- gítva tudnak maradandó értéket teremteni. Ahogyan egy közösségben is megfelelően kell tudni viselkedni egymással - különben a közösség széthullik -, ugyanígy az épületeknek is megfelelő magatartásformát kell követniük, mivel egy nagyobb közösség, a település tagjai. Minden közösség akkor él, ha színes, tehát az előbbi kijelentés nem jelenti azt, szürke, egyhangú, egyéniség nélküli településképet kellene alkotni. Azonban egymás tiszteletben tartása, a közös célok és irányok kitűzése és azok figyelembevétele minden működő emberi és épített közösség alapkritériuma. Az épített környezet alakításánál alapvetésként el kell fogadni azt, hogy a beavatkozás egy adott település adott helyén, meglévő természeti és épített környezetbe kerül, ahol a környezet elvárásokat támaszt. Az épület részévé válik valaminek, utcaképet, településképet alkot, ami mindenkié, ami- hez mindenkinek van köze, és ami képviseli létrehozója kulturális értékrendjét. 8 9
BEVEZET Ő AZ ARCULA TI KÉZIKÖNYVHÖZ Szintén elgondolkodtató az, hogy sokan milyen sok időt és szakértelmet fektetnek abba, hogy a megfelelő autót kiválasszák. Ismerik a gyártókat, az egyes típusok pozitívumait, negatívumait, a kortárs tendenciákat és a potenciális jövőképeket, fejlődési irányokat. Jogos, hiszen nem kis kiadásról van szó. Fontos, hogy az ember felelős, jól átgondolt döntést hozzon. Ugyanez a személet azonban mintha kevésbé lenne jelen a még nagyobb anyagi megterhelést jelentő és még hosszabb távra szóló befektetés esetén, a lakóépület kialakításakor. Már csak kevesekről mondható el, hogy ismerik és értik a kortárs tendenciákat, a múltat és a lehetséges jövőképeket. Még kevesebben fordítanak figyelmet a megfelelő építész és ezáltal terv kiválasztására. Egy ház értéke nem csak az egy négyzetméterre jutó árában, bekerülési költségében mérhető, hanem az egy négyzetméterre jutó kreatív és minőségi gondolatban is, amely valóban életre tud kelteni élettereket, minőségi építészetet, és ezáltal élhető települést hoz létre. Egy európai vagy magyarországi körutazás során a helyi és regionális különbségek hihetetlenül gazdag tárhá- zát fedezhetjük fel, olyan helyeket, ahova öröm ellátogatni, és minden bizonnyal a helyiek számára öröm ott élni. Valószínűleg a legtöbben egyetértenek abban, hogy ezek olyan értékek, amelyek megőrzéséért érdemes tenni, elvesztésüket nem érdemes kockáztatni. A Bajára látogató turistát kétséget kizáróan lenyűgözi a hely atmoszférája, a Duna part közelsége, az azzal szépen együtt élő történeti városmag. Azonban mit tesz ehhez a képhez hozzá jelen korunk építészete? Mit teszünk hozzá ehhez mi, merül fel a kérdés. Hozunk-e létre ma olyan épületeket, melyről 100 év múlva azt gondolják utódaink, hogy kultúránk őrzői, érdemes volna helyi védelemben, esetleg műemléki vé- delemben részesíteni? Sajnos gyakran megtörténik, hogy egy uniformizált épülethalmaz születik, amely csak nagyon kevés esetben igyekszik ihletet meríteni a hely adta varázsból, lehetőségekből. Az építészetet - mely kultúránkat, iden- titásunkat, szellemiségünket befolyásolja - egy kizárólagosan praktikus, anyagi szintre egyszerűsítjük le ezáltal. Így az épített környezet gazdag kulturális sokszínűségének elvesztését kockáztatjuk, látva az elmúlt évtizedek eredményeit 1 egyértelműen kijelenthető, hogy ez a tét. Bízunk benne, hogy az arculati kézikönyv mindenki számára inspiráló gyűjtemény lesz, amely ihletet ad, és a tervezés BAJA BEMUT A TÁSA 2 minden szakaszában hasznos eszközzé tud válni! Legfőbb célkitűzésünk, hogy a jövőben Baján olyan új lakó-, középületek és közterületek szülessenek, amelyek egy- szerre védik a meglévő természeti és épített értékeket és hagyományt, azokból tanulva, azokat továbbörökítve, fej- 3 lesztve, a kor igényeinek megfelelő, magas minőségű új épületek szülessenek. Olyan új beavatkozások jöjjenek létre, amelyek a múltat továbbírva, annak értékeit, és a közösség igényeit nem negligálva hoznak létre kortárs és egyben időtálló értékeket mindenki megelégedésére. 4 Tamás Anna Mária DLA, Kovács Péter DLA 5 6 7 8 10 11
BEVEZET Ő AZ ARCULA TI KÉZIKÖNYVHÖZ Szintén elgondolkodtató az, hogy sokan milyen sok időt és szakértelmet fektetnek abba, hogy a megfelelő autót kiválasszák. Ismerik a gyártókat, az egyes típusok pozitívumait, negatívumait, a kortárs tendenciákat és a potenciális jövőképeket, fejlődési irányokat. Jogos, hiszen nem kis kiadásról van szó. Fontos, hogy az ember felelős, jól átgondolt döntést hozzon. Ugyanez a személet azonban mintha kevésbé lenne jelen a még nagyobb anyagi megterhelést jelentő és még hosszabb távra szóló befektetés esetén, a lakóépület kialakításakor. Már csak kevesekről mondható el, hogy ismerik és értik a kortárs tendenciákat, a múltat és a lehetséges jövőképeket. Még kevesebben fordítanak figyelmet a megfelelő építész és ezáltal terv kiválasztására. Egy ház értéke nem csak az egy négyzetméterre jutó árában, bekerülési költségében mérhető, hanem az egy négyzetméterre jutó kreatív és minőségi gondolatban is, amely valóban életre tud kelteni élettereket, minőségi építészetet, és ezáltal élhető települést hoz létre. Egy európai vagy magyarországi körutazás során a helyi és regionális különbségek hihetetlenül gazdag tárhá- zát fedezhetjük fel, olyan helyeket, ahova öröm ellátogatni, és minden bizonnyal a helyiek számára öröm ott élni. Valószínűleg a legtöbben egyetértenek abban, hogy ezek olyan értékek, amelyek megőrzéséért érdemes tenni, elvesztésüket nem érdemes kockáztatni. A Bajára látogató turistát kétséget kizáróan lenyűgözi a hely atmoszférája, a Duna part közelsége, az azzal szépen együtt élő történeti városmag. Azonban mit tesz ehhez a képhez hozzá jelen korunk építészete? Mit teszünk hozzá ehhez mi, merül fel a kérdés. Hozunk-e létre ma olyan épületeket, melyről 100 év múlva azt gondolják utódaink, hogy kultúránk őrzői, érdemes volna helyi védelemben, esetleg műemléki vé- delemben részesíteni? Sajnos gyakran megtörténik, hogy egy uniformizált épülethalmaz születik, amely csak nagyon kevés esetben igyekszik ihletet meríteni a hely adta varázsból, lehetőségekből. Az építészetet - mely kultúránkat, iden- titásunkat, szellemiségünket befolyásolja - egy kizárólagosan praktikus, anyagi szintre egyszerűsítjük le ezáltal. Így az épített környezet gazdag kulturális sokszínűségének elvesztését kockáztatjuk, látva az elmúlt évtizedek eredményeit 1 egyértelműen kijelenthető, hogy ez a tét. Bízunk benne, hogy az arculati kézikönyv mindenki számára inspiráló gyűjtemény lesz, amely ihletet ad, és a tervezés BAJA BEMUT A TÁSA 2 minden szakaszában hasznos eszközzé tud válni! Legfőbb célkitűzésünk, hogy a jövőben Baján olyan új lakó-, középületek és közterületek szülessenek, amelyek egy- szerre védik a meglévő természeti és épített értékeket és hagyományt, azokból tanulva, azokat továbbörökítve, fej- 3 lesztve, a kor igényeinek megfelelő, magas minőségű új épületek szülessenek. Olyan új beavatkozások jöjjenek létre, amelyek a múltat továbbírva, annak értékeit, és a közösség igényeit nem negligálva hoznak létre kortárs és egyben időtálló értékeket mindenki megelégedésére. 4 Tamás Anna Mária DLA, Kovács Péter DLA 5 6 7 8 10 11
BAJA BEMUT A TÁSA A település jellemzően síkvidéken található, alapvetően mezőgazdasági művelés alatt álló területekkel meghatá- rozott környezetben helyezkedik el. A táj szerkezetét, a tájhasználat alakulását az adott természetföldrajzi helyzet, a város és környezetének domborzata, az éghajlat, a környező talajok termőképessége, a felszíni vizek bősége ha- tározta meg. A gabona konjunktúra idején a város környéke nem bírt kiemelkedő mezőgazdasági potenciállal rossz minőségű, homokos talaja miatt, azonban a Duna, mint hajóút, az átkelésre alkalmas folyószakasz, ezáltal a Dunántúl és az Alföld közötti hídfő szerep, a fontos kereskedelmi csomópont, a soknemzetiségű népesség, a lakosságánál jóval szélesebb kört ellátó intézményrendszer és több történelmi esemény Baja városát térségének kiemelkedő köz- pontjává tette. A város földrajzi elhelyezkedése révén az országos vasúthálózatban regionális jelentőséggel bír, a Duna közelsége tovább erősíti a város logisztikai szerepét, mely az előzőeken túlmenően további fontos tényezője és motorja a fejlődésnek. Baja legjelentősebb felszíni vizei a Duna és mellékága a Kamarás-Duna (Sugovica). A település keleti területei inkább száraz, vízhiányos területek, míg a Dunamenti területeken számos kisebb, nagyobb vízfolyás, mesterséges csa- torna található. A holtágakkal tarkított sárközi szakaszon az árvízvédelmi töltést a folyamtól viszonylag távol építették meg, így alakult ki Európa egyik legnagyobb összefüggő hullámtere, itt található Közép-Európa legnagyobb ártéri erdeje, Gemenc. Baja közigazgatási területe igen változatos tájhasználati megoszlást mutat. A város nyugati külterületein a Duna menti ártéri erdők dominálnak. A külterület csaknem harmada a Duna-Dráva Nemzeti Park részét képezi, a Duna-Su- govica vonalától Keletre alapvetően a mezőgazdasági tájhasználat dominál. A település belterületét komplex művelésű szerkezetű (zártkertes, kisparcellás művelésű területek, tanyacsoportok) és rét-legelő területek határolják, majd egy jelentősebb kiterjedésű, mozaikos erdőterületi „gyűrű” övezi A védettséget nem élvező művelt területeken számos természetközeli állapotú rét, legelő, nádas, vízállás található. Homogén szőlő/gyümölcsös területek csak kisebb sávokban tagolják a tájat, jellemzően a településtől északra és délre. A lakóterületekhez nyugati és keleti irányból csatlakoznak a jelentősebb kiterjedésű gazdasági területek. 12 13
BAJA BEMUT A TÁSA A település jellemzően síkvidéken található, alapvetően mezőgazdasági művelés alatt álló területekkel meghatá- rozott környezetben helyezkedik el. A táj szerkezetét, a tájhasználat alakulását az adott természetföldrajzi helyzet, a város és környezetének domborzata, az éghajlat, a környező talajok termőképessége, a felszíni vizek bősége ha- tározta meg. A gabona konjunktúra idején a város környéke nem bírt kiemelkedő mezőgazdasági potenciállal rossz minőségű, homokos talaja miatt, azonban a Duna, mint hajóút, az átkelésre alkalmas folyószakasz, ezáltal a Dunántúl és az Alföld közötti hídfő szerep, a fontos kereskedelmi csomópont, a soknemzetiségű népesség, a lakosságánál jóval szélesebb kört ellátó intézményrendszer és több történelmi esemény Baja városát térségének kiemelkedő köz- pontjává tette. A város földrajzi elhelyezkedése révén az országos vasúthálózatban regionális jelentőséggel bír, a Duna közelsége tovább erősíti a város logisztikai szerepét, mely az előzőeken túlmenően további fontos tényezője és motorja a fejlődésnek. Baja legjelentősebb felszíni vizei a Duna és mellékága a Kamarás-Duna (Sugovica). A település keleti területei inkább száraz, vízhiányos területek, míg a Dunamenti területeken számos kisebb, nagyobb vízfolyás, mesterséges csa- torna található. A holtágakkal tarkított sárközi szakaszon az árvízvédelmi töltést a folyamtól viszonylag távol építették meg, így alakult ki Európa egyik legnagyobb összefüggő hullámtere, itt található Közép-Európa legnagyobb ártéri erdeje, Gemenc. Baja közigazgatási területe igen változatos tájhasználati megoszlást mutat. A város nyugati külterületein a Duna menti ártéri erdők dominálnak. A külterület csaknem harmada a Duna-Dráva Nemzeti Park részét képezi, a Duna-Su- govica vonalától Keletre alapvetően a mezőgazdasági tájhasználat dominál. A település belterületét komplex művelésű szerkezetű (zártkertes, kisparcellás művelésű területek, tanyacsoportok) és rét-legelő területek határolják, majd egy jelentősebb kiterjedésű, mozaikos erdőterületi „gyűrű” övezi A védettséget nem élvező művelt területeken számos természetközeli állapotú rét, legelő, nádas, vízállás található. Homogén szőlő/gyümölcsös területek csak kisebb sávokban tagolják a tájat, jellemzően a településtől északra és délre. A lakóterületekhez nyugati és keleti irányból csatlakoznak a jelentősebb kiterjedésű gazdasági területek. 12 13
BAJA BEMUT A TÁSA 1 2 Baján számos turisztikai látnivaló található, amelyek főként a belvárosban, koncentráltan helyezkednek el. A főbb nevezetességek: Szentháromság tér, Szentháromság-szobor, Városháza –Grassalkovich Palota, Bácskai Kultúrpalota, Eötvös utca (sétáló utca), Tóth Kálmán tér, Szent Péter és Szent Pál Plébániatemplom, Páduai Szent Antal Ferences ÖRÖKSÉGÜNK 3 Kolostortemplom, Déri kert, Rókus utca, Jelky András szobra, Zsinagóga – Ady Endre Városi Könyvtár és Művelődési Központ, Szent Miklós Görögkeleti Plébániatemplom, Petőfi-sziget, Árpád-kút, Halászpart, Türr István emlékmű, Türr Ist- ván Múzeum, Halászati Mini Skanzen, Nagy István Képtár, Éber Emlékház, Bunyevác Tájház, Bagolyvár, Deák Ferenc Zsilip – Zsilip Múzeum. 4 5 6 7 8 14 15
BAJA BEMUT A TÁSA 1 2 Baján számos turisztikai látnivaló található, amelyek főként a belvárosban, koncentráltan helyezkednek el. A főbb nevezetességek: Szentháromság tér, Szentháromság-szobor, Városháza –Grassalkovich Palota, Bácskai Kultúrpalota, Eötvös utca (sétáló utca), Tóth Kálmán tér, Szent Péter és Szent Pál Plébániatemplom, Páduai Szent Antal Ferences ÖRÖKSÉGÜNK 3 Kolostortemplom, Déri kert, Rókus utca, Jelky András szobra, Zsinagóga – Ady Endre Városi Könyvtár és Művelődési Központ, Szent Miklós Görögkeleti Plébániatemplom, Petőfi-sziget, Árpád-kút, Halászpart, Türr István emlékmű, Türr Ist- ván Múzeum, Halászati Mini Skanzen, Nagy István Képtár, Éber Emlékház, Bunyevác Tájház, Bagolyvár, Deák Ferenc Zsilip – Zsilip Múzeum. 4 5 6 7 8 14 15
ÖRÖKSÉGÜNK BAJA VÁROS TÖRTÉNETE Baja környéke lakottságának legkorábbi nyomai az őskorból kerültek elő, egy 18000 éves telep formájában. Az itt lakók a későbbi időkben is mindig a folyó két partján vagy kis szigeteken telepedtek meg. A Duna két partján élő em- berek ezen a vidéken keresztül tartották fenn a kapcsolatot egymással. A lakóhelyek megválasztásának elsődleges szempontja volt a táplálékot és ivóvizet adó folyók és a védelmet biztosító mocsarak megléte. A dunai ártér egykor szinte áttekinthetetlenül sűrű vízhálózatát lassan, folyamatosan szorították vissza a mai rendezett medrek partjai közé. Az ártérhez keletről csatlakozó termékeny löszterület a földművelést tette lehetővé, a ligetes-erdős puszták pedig az állattenyésztésnek kínáltak jó lehetőséget. Baja belterületén a legrégebbi leletek a késői neolitikum (i.e. 2800-2500) idejéből valók. Az avar korból (6-9. szá- zad) fennmaradt tizenegy temető léte is azt bizonyítja, hogy a város és környéke már ebben a korban is sűrűn lakott területnek számított. Baja a Dunával párhuzamos Vajas folyó partján települt. A kelet-nyugati só szállító út itt talál- kozott a Dunával, így Baja az igen fontos észak-déli irányú vízi közlekedés egyik meghatározó jelentőségű kikötő állomásává vált. Baja vidékének lakossága a honfoglalás idején avaroszláv lehetett, és jelentős részben keresztény volt. A honfoglalás harcai után a magyarsággal szimbiózisban élve fokozatosan összeolvadt azzal. A honfoglalást követően is folyamatosan lakott hely volt, bár a középkori település kialakulásának történetét írásos dokumentumok és régészeti feltárások alapján még nem lehet biztonsággal felvázolni. A település első említésére az 1323. évi oklevélben került sor. A város nevét egyes feltételezések szerint a levert Gyula egyik fiától, Buától származtatják, akinek török eredetű neve bikát jelent. Más vélemények szerint a névadó az oklevélben felbukkanó, Szalók nemzetségbeli Baja, akikben egyesek a helység birtokosát vélik. I. István idején Baja vidéke a bodrogi vár ispánja és a kalocsai érsek fennhatósága alá tartozott. A 13. században a település a Bodrog megye nagy részét elpusztító tatároktól megmenekült a Vajas folyónak biztonságosan csak a helyiek által járható és táplálékot adó vízi világának köszönhetően. 1308-ban egy, föltehetően a nápolyi Anjouk szolgálatában álló szerzetes Kelet-Európát leíró munkájában az ország legfontosabb települései között említ egy Baját. Ennek azonosítása még bizonytalan, de az bizonyos, hogy a Duna már ekkor is kiváló megélhetési forrása volt a partja mentén letelepedetteknek. A 13-14. században a gazdálkodási mód megváltozásával kialakult a modernebb telekrendszer, amely már a jobbágyok gazdaságaira épült. A 14-15. század fordulóján honosodott meg a kettős beltelek, a jobbágyok a kisebb, belső telken építették fel a házukat, és a falu peremén hozták létre láncszerűen tagolva az ólas- és csűröskerteket. A középkori falu gazdálkodása elválaszthatatlan volt a földközösségtől. A közös használatból való részesedés mindenekelőtt a legelő-használati jogot jelentette, hiszen Baja vidéke kiválóan al- kalmas volt az állattenyésztésre. Közösen használták a Baja környéki jelentős kiterjedésű erdőket, valamint a nádas, mocsaras ingoványokat és a halászóvizeket is. Elterjedt volt a szőlőművelés. Baja vidékén már a 14. századtól megjelentek a piacokat járó, árutermelő parasztok, akik felvásárolt árukkal is kereskedtek. A bajai vásár már a 15. század elején is nevezetes volt, még a heti piacok is komoly méretű kereskedelmi forgalmat bonyolítottak le, és igen nagy vonzáskörzettel bírtak. Az első, valóban hiteles adat Baja mezőváros (oppidum) voltára csak 1472-ből való, de valószínűleg csak az ok- levelek elpusztulása miatt nem dokumentálható már a 14. századból a településnek ez a rangja. A mezővárosoknak tágas határral kellett rendelkezniük, hiszen a mezőgazdasági árutermelés ezekben volt túlsúlyban. Baja határa pedig meglepően nagy: míg más városok jelenlegi területén olykor tízes-húszas nagyságrendű település-hálózat mutatható ki, addig Baja mai területén csupán Szentistvánt, Istvánvölgyét, Kákonyt, Bált, Petőt és talán Szentgyörgyöt találjuk. Baja jelentőségét igazolja egy 1488-1490 között hazánkban tartózkodó, szicíliai püspök leírása, amely Budától Bodrogig csupán Tolnát, Szekszárdot, Bátát és Baját tartotta említésre méltónak a számtalan földműves helység közül. A település lakóinak száma is messze meghaladta a környező mezővárosokét a Dózsa-féle parasztháború idején, amit a paraszt hadakat leverő birtokos osztálynak a várost földdel egyenlővé tevő, brutális megtorlása követett. A mohácsi vész után a maradék lakosság is elmenekült vagy elhajtották török rabszolgának. A lecsökkent népességű településen a középkori magyar lakosság helyére megindult a délszláv telepesek lassú bevándorlása. 16 17
ÖRÖKSÉGÜNK BAJA VÁROS TÖRTÉNETE Baja környéke lakottságának legkorábbi nyomai az őskorból kerültek elő, egy 18000 éves telep formájában. Az itt lakók a későbbi időkben is mindig a folyó két partján vagy kis szigeteken telepedtek meg. A Duna két partján élő em- berek ezen a vidéken keresztül tartották fenn a kapcsolatot egymással. A lakóhelyek megválasztásának elsődleges szempontja volt a táplálékot és ivóvizet adó folyók és a védelmet biztosító mocsarak megléte. A dunai ártér egykor szinte áttekinthetetlenül sűrű vízhálózatát lassan, folyamatosan szorították vissza a mai rendezett medrek partjai közé. Az ártérhez keletről csatlakozó termékeny löszterület a földművelést tette lehetővé, a ligetes-erdős puszták pedig az állattenyésztésnek kínáltak jó lehetőséget. Baja belterületén a legrégebbi leletek a késői neolitikum (i.e. 2800-2500) idejéből valók. Az avar korból (6-9. szá- zad) fennmaradt tizenegy temető léte is azt bizonyítja, hogy a város és környéke már ebben a korban is sűrűn lakott területnek számított. Baja a Dunával párhuzamos Vajas folyó partján települt. A kelet-nyugati só szállító út itt talál- kozott a Dunával, így Baja az igen fontos észak-déli irányú vízi közlekedés egyik meghatározó jelentőségű kikötő állomásává vált. Baja vidékének lakossága a honfoglalás idején avaroszláv lehetett, és jelentős részben keresztény volt. A honfoglalás harcai után a magyarsággal szimbiózisban élve fokozatosan összeolvadt azzal. A honfoglalást követően is folyamatosan lakott hely volt, bár a középkori település kialakulásának történetét írásos dokumentumok és régészeti feltárások alapján még nem lehet biztonsággal felvázolni. A település első említésére az 1323. évi oklevélben került sor. A város nevét egyes feltételezések szerint a levert Gyula egyik fiától, Buától származtatják, akinek török eredetű neve bikát jelent. Más vélemények szerint a névadó az oklevélben felbukkanó, Szalók nemzetségbeli Baja, akikben egyesek a helység birtokosát vélik. I. István idején Baja vidéke a bodrogi vár ispánja és a kalocsai érsek fennhatósága alá tartozott. A 13. században a település a Bodrog megye nagy részét elpusztító tatároktól megmenekült a Vajas folyónak biztonságosan csak a helyiek által járható és táplálékot adó vízi világának köszönhetően. 1308-ban egy, föltehetően a nápolyi Anjouk szolgálatában álló szerzetes Kelet-Európát leíró munkájában az ország legfontosabb települései között említ egy Baját. Ennek azonosítása még bizonytalan, de az bizonyos, hogy a Duna már ekkor is kiváló megélhetési forrása volt a partja mentén letelepedetteknek. A 13-14. században a gazdálkodási mód megváltozásával kialakult a modernebb telekrendszer, amely már a jobbágyok gazdaságaira épült. A 14-15. század fordulóján honosodott meg a kettős beltelek, a jobbágyok a kisebb, belső telken építették fel a házukat, és a falu peremén hozták létre láncszerűen tagolva az ólas- és csűröskerteket. A középkori falu gazdálkodása elválaszthatatlan volt a földközösségtől. A közös használatból való részesedés mindenekelőtt a legelő-használati jogot jelentette, hiszen Baja vidéke kiválóan al- kalmas volt az állattenyésztésre. Közösen használták a Baja környéki jelentős kiterjedésű erdőket, valamint a nádas, mocsaras ingoványokat és a halászóvizeket is. Elterjedt volt a szőlőművelés. Baja vidékén már a 14. századtól megjelentek a piacokat járó, árutermelő parasztok, akik felvásárolt árukkal is kereskedtek. A bajai vásár már a 15. század elején is nevezetes volt, még a heti piacok is komoly méretű kereskedelmi forgalmat bonyolítottak le, és igen nagy vonzáskörzettel bírtak. Az első, valóban hiteles adat Baja mezőváros (oppidum) voltára csak 1472-ből való, de valószínűleg csak az ok- levelek elpusztulása miatt nem dokumentálható már a 14. századból a településnek ez a rangja. A mezővárosoknak tágas határral kellett rendelkezniük, hiszen a mezőgazdasági árutermelés ezekben volt túlsúlyban. Baja határa pedig meglepően nagy: míg más városok jelenlegi területén olykor tízes-húszas nagyságrendű település-hálózat mutatható ki, addig Baja mai területén csupán Szentistvánt, Istvánvölgyét, Kákonyt, Bált, Petőt és talán Szentgyörgyöt találjuk. Baja jelentőségét igazolja egy 1488-1490 között hazánkban tartózkodó, szicíliai püspök leírása, amely Budától Bodrogig csupán Tolnát, Szekszárdot, Bátát és Baját tartotta említésre méltónak a számtalan földműves helység közül. A település lakóinak száma is messze meghaladta a környező mezővárosokét a Dózsa-féle parasztháború idején, amit a paraszt hadakat leverő birtokos osztálynak a várost földdel egyenlővé tevő, brutális megtorlása követett. A mohácsi vész után a maradék lakosság is elmenekült vagy elhajtották török rabszolgának. A lecsökkent népességű településen a középkori magyar lakosság helyére megindult a délszláv telepesek lassú bevándorlása. 16 17
ÖRÖKSÉGÜNK A törökök is egyre inkább számításba vették a jó közlekedési adottságokkal rendelkező Baját, amely a Pest-Solt-Zom- bor-Bács-Pétervárad hadi főútvonalon feküdt. Az 1550-es években az egri magyarok kétszer is fölégették Baját, melyet nem tudott megvédeni a castellum török őrsége. Ezt követően, az évtized végén került sor az erődítmény és a párkánytól északra és délre fekvő, újjáépített polgárváros megerősítésére is. Ez a két erődített településrész alkotta a török kori Baját, egészen kiűzésükig. A török korban a település kikötőjét folyamatosan használták. Baja 1560-ban már szultáni hász-birtok, jövedelmét a budai kincstár kezelte. Alsófokú török igazgatási központként és gazdasági begyűjtő-elosztó helyként ez időtől vált igazán várossá. Ebben fontos szerepet játszott, hogy két különböző gazdálkodást folytató, történelmi kistáj találkozásánál feküdt: a Sárköz dunai ártéri gazdálkodást űző, magyar lakossága, valamint a magasabb löszfennsík juhtenyésztő, gabonatermelő, délszláv népe áruit Baján cserél- hette ki. A magyarok a Duna közvetlen közelében levő négy települést lakták: Bátmonostor, Szeremle, Csanád és Sá- god. Az elmohamedanizálódó délszlávok helységei Baja és a mai Jánoshalma között, egy tömbben helyezkedtek el. A török uralom megszűntével Baja mezővárost a kincstár foglalta le magának, mint földesúr. 1695-ig a határőrség része volt, majd 1696. december 24-én – a Baján maradt rácok kérésére – szabadalmas kamarai várossá nyilvánítot- ták. (E nap emlékét őrzi a város címere is.) A város lakói ekkor magyarok, szerbek, bunyevácok voltak, akik kiegészültek a környék elűzött lakóival, főként iparos családokkal. 1697-ben gyújtogatásból eredő tűzvész pusztította el a várost. 1698-ban a bajai járást 14 községgel tüntették föl, amelyben a város rangos helyet foglalt el. 1699-ben Bács megye Baján tartotta alakuló közgyűlését. A kirobbanó Rákóczi-szabadságharcban a város nemzetiségi háború színterévé vált, amelyek elpusztították mindazt a sánccal együtt-, ami a felszabadító háborúk után még megmaradt. Baja elveszítette korábbi jelentőségét, az erődöt nem építették fel többé. 1709-ben pestis tizedelte az itt élő népességet. Az elmenekült lakosok helyére később sok hely- ről, sok nemzetiségből jöttek az újak; a régi etnikum kontinuitása nem igazolható. A 18. század első felében a városhoz a következő lakott puszták tartoztak, melyen a bajaiak nagyobb részt a szállásaikat tartották: Bikity, Gara, Mátéháza, Szentiván, Vaskút, Szurdok, Tataháza, Almás, Csávoly, Istvánmegye, Vranyes. A városban ez időben keletkeztek a híres halász, molnár és hajós telepek: Pandúr, Szentjános, Szentistván. Az Első Katonai Felmérés térképe (1763-1787) Ezeknek a virágzása 1751-ig tartott, amikor is egy nagy árvíz miatt lakóiknak be kellett települniük a városba. A Második Katonai Felmérés térképe (1806-1869) A Lázár deák által készített, 1528-ból való térkép Magyarország legrégebbi részletes térképe, amely már a \"Batha\", \"Baya\", \"Seremle\" és \"Bathmonostor\" településeket is feltünteti 18 19
ÖRÖKSÉGÜNK A törökök is egyre inkább számításba vették a jó közlekedési adottságokkal rendelkező Baját, amely a Pest-Solt-Zom- bor-Bács-Pétervárad hadi főútvonalon feküdt. Az 1550-es években az egri magyarok kétszer is fölégették Baját, melyet nem tudott megvédeni a castellum török őrsége. Ezt követően, az évtized végén került sor az erődítmény és a párkánytól északra és délre fekvő, újjáépített polgárváros megerősítésére is. Ez a két erődített településrész alkotta a török kori Baját, egészen kiűzésükig. A török korban a település kikötőjét folyamatosan használták. Baja 1560-ban már szultáni hász-birtok, jövedelmét a budai kincstár kezelte. Alsófokú török igazgatási központként és gazdasági begyűjtő-elosztó helyként ez időtől vált igazán várossá. Ebben fontos szerepet játszott, hogy két különböző gazdálkodást folytató, történelmi kistáj találkozásánál feküdt: a Sárköz dunai ártéri gazdálkodást űző, magyar lakossága, valamint a magasabb löszfennsík juhtenyésztő, gabonatermelő, délszláv népe áruit Baján cserél- hette ki. A magyarok a Duna közvetlen közelében levő négy települést lakták: Bátmonostor, Szeremle, Csanád és Sá- god. Az elmohamedanizálódó délszlávok helységei Baja és a mai Jánoshalma között, egy tömbben helyezkedtek el. A török uralom megszűntével Baja mezővárost a kincstár foglalta le magának, mint földesúr. 1695-ig a határőrség része volt, majd 1696. december 24-én – a Baján maradt rácok kérésére – szabadalmas kamarai várossá nyilvánítot- ták. (E nap emlékét őrzi a város címere is.) A város lakói ekkor magyarok, szerbek, bunyevácok voltak, akik kiegészültek a környék elűzött lakóival, főként iparos családokkal. 1697-ben gyújtogatásból eredő tűzvész pusztította el a várost. 1698-ban a bajai járást 14 községgel tüntették föl, amelyben a város rangos helyet foglalt el. 1699-ben Bács megye Baján tartotta alakuló közgyűlését. A kirobbanó Rákóczi-szabadságharcban a város nemzetiségi háború színterévé vált, amelyek elpusztították mindazt a sánccal együtt-, ami a felszabadító háborúk után még megmaradt. Baja elveszítette korábbi jelentőségét, az erődöt nem építették fel többé. 1709-ben pestis tizedelte az itt élő népességet. Az elmenekült lakosok helyére később sok hely- ről, sok nemzetiségből jöttek az újak; a régi etnikum kontinuitása nem igazolható. A 18. század első felében a városhoz a következő lakott puszták tartoztak, melyen a bajaiak nagyobb részt a szállásaikat tartották: Bikity, Gara, Mátéháza, Szentiván, Vaskút, Szurdok, Tataháza, Almás, Csávoly, Istvánmegye, Vranyes. A városban ez időben keletkeztek a híres halász, molnár és hajós telepek: Pandúr, Szentjános, Szentistván. Az Első Katonai Felmérés térképe (1763-1787) Ezeknek a virágzása 1751-ig tartott, amikor is egy nagy árvíz miatt lakóiknak be kellett települniük a városba. A Második Katonai Felmérés térképe (1806-1869) A Lázár deák által készített, 1528-ból való térkép Magyarország legrégebbi részletes térképe, amely már a \"Batha\", \"Baya\", \"Seremle\" és \"Bathmonostor\" településeket is feltünteti 18 19
ÖRÖKSÉGÜNK A szatmári békéig Baja elsősorban bosnyák-szerb lakosú, délszláv település volt. A németség betelepülése részint Baja jogi státusának, részint a hosszú katonai megszállásnak a következménye volt. A város német jellege 1711 után teljesedett ki. A környező megyék sváb telepes községeiből sok iparos költözött be Bajára. A város határának száraz, homokos területei és a kockázatos állattartás miatt, így maradtak az olyan tevékenységek, mint a kereskedelem, a hajóépítés, hajóvontatás, só szállítás, stb. A vásárok (a három országos és a heti) különösen fontos szerepet töltöttek be még a 19. században is. A hatalmas iramú fejlődést jól illusztrálta, hogy a tavasszal és ősszel hajók egész raja állt a Sugovicán, a szekerek pedig egész évben hordták áruikat. Egy viszonylag nagy vidék kereskedelmi központjaként a mezőgazdasági kivitel teljes egészében Baján haladt keresztül. A városnak 1791-ben 5109, 1840-ben már 12395 lakosa volt. 1828-ban már gimnáziuma, anyanyelvű iskolái, postája és 1676 háza. Népsűrűsége meglehetősen nagy volt a gyors fejlődés és a kevés építőanyag következtében. A 19. század első felében Baja kérvényezte a szabad királyi várossá emelését, Istvánmegye pedig a városhoz csatolását. 1830 körül nagy munkálatok zajlottak, melyek elősegítették a városias külső fokozatos kialakulását: dunai töltések, utak javítása, védősánc a Duna-part védelmére, földalatti vízelvezető csatorna, utcakövezés, olajos köz- lámpák állítása. A településfejlődés szempontjából fontos az 1840 évi nagy tűzvész, amikor is a város szinte teljes épületállománya elpusztult. A megmaradt falakat más stílusban építették újjá, azaz a város történeti múltja 1840 előtt láthatatlan. 1848-ban a szabadságharc ünneplését hamar felváltották a tragikus kimenetelű nemzetiségi ellentétek. A sza- badságharc leverését követően a Magyarországtól elszakított Bánságot és Bács-Bodrog vármegyét, mint önálló katonai tartományt kezelték. Végül 1858-ban született meg az örökváltsági szerződés Baja és a földesúr, Zichy-Ferraris Bódog között, és az uralkodó az addigi mezővárost városi rangra emelte. 1860-ban Baja visszatérhetett a magyar királyságba, és 1870-ben, bár súlyos anyagi gondokkal és meglehetősen rendezetlen közigazgatással, de mégiscsak szabad királyi várossá lett. A városházának 1896-ban hatalmas, reneszánsz palotává történő átépítése, és környezetének kiépítése ellenére a város a 20. század folyamán is megtartotta falusias jellegét; 1910-ben 3209 lakóházának csak mintegy 15%-a épület kőből és téglából. 1906 és 1908 között megépült a bajai vasúti híd, ami akkor az egyetlen vasúti híd volt Budapesttől délre. A híd megépülése intenzív ipari-kereskedelmi fejlődést indított el a városban. Bács-Bodrog vármegye térképe 1939-ben 1914-ben a Barátok kertjét megvásárolta a Baján nevelkedett gyáros, Déri Frigyes, hogy múzeumot építhessen rajta gyűjteménye számára, mely a háború miatt végül Debrecenbe került. A városnak ajándékozott Déri-kertből a legna- Az első világháború végén az 1918. november 13. és 1921. augusztus 22. közötti szerb megszállás célja a város gyobb és legszebb parkja lett Bajának a harmincas években, ahova 1933-ban felállították a háború monumentális végleges Szerbiához csatolása volt. 1919-ben Szentistván községet Bajához csatolták, a szerbek kivonulása után emlékművét. azonban újra önálló községgé lett. A magyar közigazgatás visszaállása után stabilizálódott Baja helyzete, regio- Várostérkép az 1900-as évek elejéről nális centrum funkció helyett határ menti szerepet kapott. Mint az ország legkisebb törvényhatósági jogú városa, to- vábbra is viszonylag fejlett önkormányzattal és önállósággal rendelkezett. Megmaradt azonban vidéki kisvárosnak a városiasság szép emlékeivel, helyi forgalommal és szépen fejlett iparral. A húszas évek viszonylag jelentős építkezései nagymértékben elősegítették Baja városiasodását. A 3550 lakosú Bajaszentistvánnal 1930-ban egyesült újra; Baja lakossága ekkor 27935 fő volt. 1934-ben felállították Türr István emlékművét a Duna-parton, az országzászló talapzataként. Az 1930-40-es években a város közintézmény-hálózata komoly fejlődésen ment át. Óvodák, iskolák, közszolgálati intézmények sora épült, amelyek azóta is meghatározó arculati elemeket jelentenek a városban. A második világháború alatt nem szenvedett nagy károkat a város, 1944. szeptember 21-én viszont lebombázták a vasúti hidat. Október 19-én a szovjet csapatok ellenállás nélkül elfoglalták a várost. Súlyosan érintette a várost a németek ezt követő kitelepítése vagy kényszermunkára ítélése. A háború végétől Baja ismét megyeszékhely lett, de az új közigazgatási rendszer kiépítésével az 1950-ben létreho- zott Bács-Kiskun megye székhelye Kecskemét lett. Az ország legnagyobb megyéjében két, egymástól jelentősen kü- lönböző világ kényszerül együtt élni. Még ugyanebben az évben átadták az újjáépített Duna-hidat a forgalomnak. Az 1956 évi jeges árvíz szintén komoly hatással volt a városkép alakulására. A január és március közötti, addig soha nem látott magasságú és erősségű árvíz szinte teljesen elpusztította Józsefváros és Szentjános városrészeket. A vá- rosban 360 család vált hajléktalanná. Az ár levonulása után az újjáépítés szinte azonnal megkezdődött. A közelmúlt évtizedeinek néhány jelentős beavatkozása a városképbe: a belvárosban számos 4-5 szintes magas ház elhelyezése sok esetben igen frekventált helyen, változó szakmai színvonalon, a korábban betelepítetlen Pos- ványos területén lakótelep felépítése, a városon átvezető észak-déli forgalmi út áttörése a városközponton, 20 új térfalak megépítésével. 21
ÖRÖKSÉGÜNK A szatmári békéig Baja elsősorban bosnyák-szerb lakosú, délszláv település volt. A németség betelepülése részint Baja jogi státusának, részint a hosszú katonai megszállásnak a következménye volt. A város német jellege 1711 után teljesedett ki. A környező megyék sváb telepes községeiből sok iparos költözött be Bajára. A város határának száraz, homokos területei és a kockázatos állattartás miatt, így maradtak az olyan tevékenységek, mint a kereskedelem, a hajóépítés, hajóvontatás, só szállítás, stb. A vásárok (a három országos és a heti) különösen fontos szerepet töltöttek be még a 19. században is. A hatalmas iramú fejlődést jól illusztrálta, hogy a tavasszal és ősszel hajók egész raja állt a Sugovicán, a szekerek pedig egész évben hordták áruikat. Egy viszonylag nagy vidék kereskedelmi központjaként a mezőgazdasági kivitel teljes egészében Baján haladt keresztül. A városnak 1791-ben 5109, 1840-ben már 12395 lakosa volt. 1828-ban már gimnáziuma, anyanyelvű iskolái, postája és 1676 háza. Népsűrűsége meglehetősen nagy volt a gyors fejlődés és a kevés építőanyag következtében. A 19. század első felében Baja kérvényezte a szabad királyi várossá emelését, Istvánmegye pedig a városhoz csatolását. 1830 körül nagy munkálatok zajlottak, melyek elősegítették a városias külső fokozatos kialakulását: dunai töltések, utak javítása, védősánc a Duna-part védelmére, földalatti vízelvezető csatorna, utcakövezés, olajos köz- lámpák állítása. A településfejlődés szempontjából fontos az 1840 évi nagy tűzvész, amikor is a város szinte teljes épületállománya elpusztult. A megmaradt falakat más stílusban építették újjá, azaz a város történeti múltja 1840 előtt láthatatlan. 1848-ban a szabadságharc ünneplését hamar felváltották a tragikus kimenetelű nemzetiségi ellentétek. A sza- badságharc leverését követően a Magyarországtól elszakított Bánságot és Bács-Bodrog vármegyét, mint önálló katonai tartományt kezelték. Végül 1858-ban született meg az örökváltsági szerződés Baja és a földesúr, Zichy-Ferraris Bódog között, és az uralkodó az addigi mezővárost városi rangra emelte. 1860-ban Baja visszatérhetett a magyar királyságba, és 1870-ben, bár súlyos anyagi gondokkal és meglehetősen rendezetlen közigazgatással, de mégiscsak szabad királyi várossá lett. A városházának 1896-ban hatalmas, reneszánsz palotává történő átépítése, és környezetének kiépítése ellenére a város a 20. század folyamán is megtartotta falusias jellegét; 1910-ben 3209 lakóházának csak mintegy 15%-a épület kőből és téglából. 1906 és 1908 között megépült a bajai vasúti híd, ami akkor az egyetlen vasúti híd volt Budapesttől délre. A híd megépülése intenzív ipari-kereskedelmi fejlődést indított el a városban. Bács-Bodrog vármegye térképe 1939-ben 1914-ben a Barátok kertjét megvásárolta a Baján nevelkedett gyáros, Déri Frigyes, hogy múzeumot építhessen rajta gyűjteménye számára, mely a háború miatt végül Debrecenbe került. A városnak ajándékozott Déri-kertből a legna- Az első világháború végén az 1918. november 13. és 1921. augusztus 22. közötti szerb megszállás célja a város gyobb és legszebb parkja lett Bajának a harmincas években, ahova 1933-ban felállították a háború monumentális végleges Szerbiához csatolása volt. 1919-ben Szentistván községet Bajához csatolták, a szerbek kivonulása után emlékművét. azonban újra önálló községgé lett. A magyar közigazgatás visszaállása után stabilizálódott Baja helyzete, regio- Várostérkép az 1900-as évek elejéről nális centrum funkció helyett határ menti szerepet kapott. Mint az ország legkisebb törvényhatósági jogú városa, to- vábbra is viszonylag fejlett önkormányzattal és önállósággal rendelkezett. Megmaradt azonban vidéki kisvárosnak a városiasság szép emlékeivel, helyi forgalommal és szépen fejlett iparral. A húszas évek viszonylag jelentős építkezései nagymértékben elősegítették Baja városiasodását. A 3550 lakosú Bajaszentistvánnal 1930-ban egyesült újra; Baja lakossága ekkor 27935 fő volt. 1934-ben felállították Türr István emlékművét a Duna-parton, az országzászló talapzataként. Az 1930-40-es években a város közintézmény-hálózata komoly fejlődésen ment át. Óvodák, iskolák, közszolgálati intézmények sora épült, amelyek azóta is meghatározó arculati elemeket jelentenek a városban. A második világháború alatt nem szenvedett nagy károkat a város, 1944. szeptember 21-én viszont lebombázták a vasúti hidat. Október 19-én a szovjet csapatok ellenállás nélkül elfoglalták a várost. Súlyosan érintette a várost a németek ezt követő kitelepítése vagy kényszermunkára ítélése. A háború végétől Baja ismét megyeszékhely lett, de az új közigazgatási rendszer kiépítésével az 1950-ben létreho- zott Bács-Kiskun megye székhelye Kecskemét lett. Az ország legnagyobb megyéjében két, egymástól jelentősen kü- lönböző világ kényszerül együtt élni. Még ugyanebben az évben átadták az újjáépített Duna-hidat a forgalomnak. Az 1956 évi jeges árvíz szintén komoly hatással volt a városkép alakulására. A január és március közötti, addig soha nem látott magasságú és erősségű árvíz szinte teljesen elpusztította Józsefváros és Szentjános városrészeket. A vá- rosban 360 család vált hajléktalanná. Az ár levonulása után az újjáépítés szinte azonnal megkezdődött. A közelmúlt évtizedeinek néhány jelentős beavatkozása a városképbe: a belvárosban számos 4-5 szintes magas ház elhelyezése sok esetben igen frekventált helyen, változó szakmai színvonalon, a korábban betelepítetlen Pos- ványos területén lakótelep felépítése, a városon átvezető észak-déli forgalmi út áttörése a városközponton, 20 új térfalak megépítésével. 21
ÖRÖKSÉGÜNK BAJA TÖRTÉNETI SZERKEZETE ÉS VÁROSRÉSZEI Baja belterülete az elmúlt 500 évben folyamatos fejlődéssel érte el mai formáját. A kialakult városszerkezetet különböző korszakainak spontán vagy tervezett városépítése során egymásra rétegződött területek alkotják. Az egyes korok eltérő területhasználati szokásokat mutatnak, ennek megfelelően alakult ki a jelenlegi utca- és telek- szerkezet, amely városrészenként eltéréseket mutat. A Belváros (központi városrész) utcái a régi beépítésnek köszönhetően szabálytalanok, kanyarognak, de zö- mében észak-déli irányultságúak. A telkek a „nőtt” telekszövetnél általában jellemző szabálytalan formákat és nagyságokat mutatják. A 19. századtól kezdődően a belváros közepén egy-, majd kétemeletes városi palotákat emeltek, de egy nagyon szűk magot kivéve Baja jellegzetessége maradt, hogy a szintszám és homlokzatma- gasság a városközponttól kifelé haladva hirtelen csökken le a földszintes, sőt azon belül is egészen alacsony magasságig. Utcái a külső kerületekéinél keskenyebbek, végig zárt sorban épített házakkal szegettek, melyeket általában egy-egy kocsibehajtásra alkalmas, fedett kapualj kötött össze. A két sziget az 1950-es évekig természeti jellegű terület volt. A jóléti és üdülési rendeltetést kiszolgálva az elmúlt 50 évben létesültek telkek és telekcsoportok, méreteikkel az adott funkcióhoz alkalmazkodva. Az üdülőtelkek leg- nagyobb része az 1970-80-as években alakult ki. BAJA VÁROSRÉSZEI Bajának 10 városrésze alakult ki az idők folyamán, amit Rapcsányi Jakab Baja-monográfiája is rögzít 1934-ben: 1. Belváros; 2. Józsefváros; 3. Istvánmegye; 4. Kiscsávoly; 5.Katonaváros; 6. Rókusváros; 7. Szállásváros; 8. Homok- város; 9. Szentjános; 10. Szentistván. Istvánmegye önálló települést 1848-ban csatolták Bajához, tehát korábban nem volt városrész. Egy 1909-es térkép kilenc kerületet tüntet fel, ugyanis a Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegyei Bajaszentistván önálló település, 1930- ban került Bajához, s így alakult ki a 10 városrész/kerület. A VÁROSRÉSZEK ELNEVEZÉSE Istvánmegye és Bajaszentistván önálló község volt, s városrészként megőrizték nevüket. Józsefváros: ismertebb nevén Fölvég. Templomának patrónusa Szent József, az iparosok, kézművesek védőszentje. Józsefvárosban sok iparos élt. Szentjános: a Duna és a Sugovica határolta városrészben laktak a halászok, vízimolnárok, kiknek Szent János a védőszentjük. Rókusváros: a várost sújtó pestisjárvány elmúltával a bajai hívek kápolnát építettek (1795), melyet a pestisesek védőszentjéről, Szent Rókusról neveztek el. (A kórház is itt épült fel 1793-ban.) Kiscsávoly: a Szegedi út, mely a városrészt határolja, Csávoly község irányába vezet, valószínű, hogy innen az elnevezés. (A Csávoly település előtti kisebb településrész.) Szállásváros: ismertebb nevén Alvég. Baja déli részén szállások (külterületi lakott helyek, tanyák) lehettek, majd Baja városrészévé alakultak. Főként bunyevácok lakták. Homokváros: talaja rendkívül homokos, nagy szőlők voltak ezen a területen (Petői szőlők) Katonaváros: pontos magyarázatára nem található adat. valószínűleg az idők folyamán a városban állomásozó katonák lakhattak itt, s innen kapta a nevét. 22 23
ÖRÖKSÉGÜNK BAJA TÖRTÉNETI SZERKEZETE ÉS VÁROSRÉSZEI Baja belterülete az elmúlt 500 évben folyamatos fejlődéssel érte el mai formáját. A kialakult városszerkezetet különböző korszakainak spontán vagy tervezett városépítése során egymásra rétegződött területek alkotják. Az egyes korok eltérő területhasználati szokásokat mutatnak, ennek megfelelően alakult ki a jelenlegi utca- és telek- szerkezet, amely városrészenként eltéréseket mutat. A Belváros (központi városrész) utcái a régi beépítésnek köszönhetően szabálytalanok, kanyarognak, de zö- mében észak-déli irányultságúak. A telkek a „nőtt” telekszövetnél általában jellemző szabálytalan formákat és nagyságokat mutatják. A 19. századtól kezdődően a belváros közepén egy-, majd kétemeletes városi palotákat emeltek, de egy nagyon szűk magot kivéve Baja jellegzetessége maradt, hogy a szintszám és homlokzatma- gasság a városközponttól kifelé haladva hirtelen csökken le a földszintes, sőt azon belül is egészen alacsony magasságig. Utcái a külső kerületekéinél keskenyebbek, végig zárt sorban épített házakkal szegettek, melyeket általában egy-egy kocsibehajtásra alkalmas, fedett kapualj kötött össze. A két sziget az 1950-es évekig természeti jellegű terület volt. A jóléti és üdülési rendeltetést kiszolgálva az elmúlt 50 évben létesültek telkek és telekcsoportok, méreteikkel az adott funkcióhoz alkalmazkodva. Az üdülőtelkek leg- nagyobb része az 1970-80-as években alakult ki. BAJA VÁROSRÉSZEI Bajának 10 városrésze alakult ki az idők folyamán, amit Rapcsányi Jakab Baja-monográfiája is rögzít 1934-ben: 1. Belváros; 2. Józsefváros; 3. Istvánmegye; 4. Kiscsávoly; 5.Katonaváros; 6. Rókusváros; 7. Szállásváros; 8. Homok- város; 9. Szentjános; 10. Szentistván. Istvánmegye önálló települést 1848-ban csatolták Bajához, tehát korábban nem volt városrész. Egy 1909-es térkép kilenc kerületet tüntet fel, ugyanis a Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegyei Bajaszentistván önálló település, 1930- ban került Bajához, s így alakult ki a 10 városrész/kerület. A VÁROSRÉSZEK ELNEVEZÉSE Istvánmegye és Bajaszentistván önálló község volt, s városrészként megőrizték nevüket. Józsefváros: ismertebb nevén Fölvég. Templomának patrónusa Szent József, az iparosok, kézművesek védőszentje. Józsefvárosban sok iparos élt. Szentjános: a Duna és a Sugovica határolta városrészben laktak a halászok, vízimolnárok, kiknek Szent János a védőszentjük. Rókusváros: a várost sújtó pestisjárvány elmúltával a bajai hívek kápolnát építettek (1795), melyet a pestisesek védőszentjéről, Szent Rókusról neveztek el. (A kórház is itt épült fel 1793-ban.) Kiscsávoly: a Szegedi út, mely a városrészt határolja, Csávoly község irányába vezet, valószínű, hogy innen az elnevezés. (A Csávoly település előtti kisebb településrész.) Szállásváros: ismertebb nevén Alvég. Baja déli részén szállások (külterületi lakott helyek, tanyák) lehettek, majd Baja városrészévé alakultak. Főként bunyevácok lakták. Homokváros: talaja rendkívül homokos, nagy szőlők voltak ezen a területen (Petői szőlők) Katonaváros: pontos magyarázatára nem található adat. valószínűleg az idők folyamán a városban állomásozó katonák lakhattak itt, s innen kapta a nevét. 22 23
ÖRÖKSÉGÜNK ÉRTÉKVÉDELEM A helyi értékek védelme különösen fontos egy település szerves, folyamatos fejlődése és a település egyedi karakterjegyeinek megőrzése szempontjából. Baján értékként kell védeni a különösen változatos formájú, történeti utcahálózatot és az enyhén változatos domborzati viszonyokat. A hagyományos be- építési módokhoz való ragaszkodással és csak finom változtatások megengedésével el lehet érni, hogy a város törvényszerű fejlődése szervesen és törésmentesen alakuljon. Egy olyan méretű és fejlődésében, népességében összetett városban, mint Baja ideális lenne megkeresni és fenntartani az egyes település- részek egyedi építészeti-városképi jegyeit, és megakadályozni a különbségek és egyedi karakterjegyek összemosódását. Összességében is érdemes odafigyelni a jellegzetesen bajai építészeti stílusjegyek és hagyományos anyagok megtartására. Baja legvirágzóbb időszaka a klasszicizmus idejére esett, aminek még mindig láthatók építészeti példái. Ugyanúgy a barokkos eklektika és az art deco stílus jegyeit sajátosan egyesítő homlokzatképzésnek is gazdag hagyományai vannak a városban. A jellegzetes építőanyagokhoz és utcaképi motívumokhoz való ragaszkodás is segíti a városkép egye- diségének megmaradását. Az anyagok közül kiemelhető a különleges mértékben elterjedt és általános régi hódfarkú cserép és a hatszögletű, sárga laptégla mint járdaburkolat. Mindkettő egy igen egyszerű, de textúrájában nagyon szép, kellemes anyag. Dicséretes megoldásként említhető a kocsiutak régi macs- kakőburkolatának legalább a parkolósávokban történt megtartása, mivel a történeti macskakő, vagyis a bazaltkocka a forgalom számára már ténylegesen nem tekinthető ideálisnak. Ablakok terén a legkülönbözőbb méretben, részletfinomságban és osztással találhatók hagyományos formájúak, melyeket követve el lehetne kerülni a stílustöréseket. Érzékeny témát jelentenek a kis- és nagy- kapuk is, hiszen ezeknél még durvábban bontja meg a stílusegységet az idegen anyaghasználat. Pedig igen szép, romantikus hangulatú, egyben egyszerű bajai példát láthatunk még többfelé: a deszkakaput lécekkel háromszögű sorminta formájában díszítették, amit helyenként még domború rozetták sorával is kiegészítettek. Különlegesen és mívesen változatosak az eklektikus jellegű, kovácsoltvas rácsú kapuk, alul tömör fémlemezborítással. Gyakori, hagyományos megoldás a gyakran tömör téglakerítéshez csatlakozó, cseréppel födött falkeretbe foglalt, udvari nagykapu. Sajátos ízt adnak az utcaképeknek a tömör tégla- kerítések fejezetes pillérei is. Apró, de szintén jellegzetesen bajai homlokzatképző elem az utcára merőleges lakóépületek bütüjének változatos kialakítású vakolatkeretbe foglalt padlásszellőzője, vagy hasonlóan szépek tudnak lenni az utcafrontra épült polgárházak tetőhéjalásán a fémlemezből formált szellőzők, illetve a vízgyűjtő üstök. A fentebb említett helyi értékek megőrzésének érdekében erőteljesebb hatósági fellépés szükséges, ugyanakkor a jól működő, átlátható, valós értékekre koncentráló örökségvédelmi szabályozás kidolgozá- sa elengedhetetlen a érték alapú, szerves városfejlődéshez. 24 25
ÖRÖKSÉGÜNK ÉRTÉKVÉDELEM A helyi értékek védelme különösen fontos egy település szerves, folyamatos fejlődése és a település egyedi karakterjegyeinek megőrzése szempontjából. Baján értékként kell védeni a különösen változatos formájú, történeti utcahálózatot és az enyhén változatos domborzati viszonyokat. A hagyományos be- építési módokhoz való ragaszkodással és csak finom változtatások megengedésével el lehet érni, hogy a város törvényszerű fejlődése szervesen és törésmentesen alakuljon. Egy olyan méretű és fejlődésében, népességében összetett városban, mint Baja ideális lenne megkeresni és fenntartani az egyes település- részek egyedi építészeti-városképi jegyeit, és megakadályozni a különbségek és egyedi karakterjegyek összemosódását. Összességében is érdemes odafigyelni a jellegzetesen bajai építészeti stílusjegyek és hagyományos anyagok megtartására. Baja legvirágzóbb időszaka a klasszicizmus idejére esett, aminek még mindig láthatók építészeti példái. Ugyanúgy a barokkos eklektika és az art deco stílus jegyeit sajátosan egyesítő homlokzatképzésnek is gazdag hagyományai vannak a városban. A jellegzetes építőanyagokhoz és utcaképi motívumokhoz való ragaszkodás is segíti a városkép egye- diségének megmaradását. Az anyagok közül kiemelhető a különleges mértékben elterjedt és általános régi hódfarkú cserép és a hatszögletű, sárga laptégla mint járdaburkolat. Mindkettő egy igen egyszerű, de textúrájában nagyon szép, kellemes anyag. Dicséretes megoldásként említhető a kocsiutak régi macs- kakőburkolatának legalább a parkolósávokban történt megtartása, mivel a történeti macskakő, vagyis a bazaltkocka a forgalom számára már ténylegesen nem tekinthető ideálisnak. Ablakok terén a legkülönbözőbb méretben, részletfinomságban és osztással találhatók hagyományos formájúak, melyeket követve el lehetne kerülni a stílustöréseket. Érzékeny témát jelentenek a kis- és nagy- kapuk is, hiszen ezeknél még durvábban bontja meg a stílusegységet az idegen anyaghasználat. Pedig igen szép, romantikus hangulatú, egyben egyszerű bajai példát láthatunk még többfelé: a deszkakaput lécekkel háromszögű sorminta formájában díszítették, amit helyenként még domború rozetták sorával is kiegészítettek. Különlegesen és mívesen változatosak az eklektikus jellegű, kovácsoltvas rácsú kapuk, alul tömör fémlemezborítással. Gyakori, hagyományos megoldás a gyakran tömör téglakerítéshez csatlakozó, cseréppel födött falkeretbe foglalt, udvari nagykapu. Sajátos ízt adnak az utcaképeknek a tömör tégla- kerítések fejezetes pillérei is. Apró, de szintén jellegzetesen bajai homlokzatképző elem az utcára merőleges lakóépületek bütüjének változatos kialakítású vakolatkeretbe foglalt padlásszellőzője, vagy hasonlóan szépek tudnak lenni az utcafrontra épült polgárházak tetőhéjalásán a fémlemezből formált szellőzők, illetve a vízgyűjtő üstök. A fentebb említett helyi értékek megőrzésének érdekében erőteljesebb hatósági fellépés szükséges, ugyanakkor a jól működő, átlátható, valós értékekre koncentráló örökségvédelmi szabályozás kidolgozá- sa elengedhetetlen a érték alapú, szerves városfejlődéshez. 24 25
ÖRÖKSÉGÜNK Munkácsy Mihály u. 9. (hrsz.: 1037/2) - Zsinagóga (Ady Endre Városi Könyvtár) - klasszicista ÉRTÉKLELTÁR Oroszlán u. 10. (hrsz.: 810) - Bogner-ház - klasszicista ORSZÁGOS VÉDELEM ALATT ÁLLÓ ÉPÜLETEK Rókus u. (hrsz.: 3507/1,2,3,4,5) - Szent Rókus-kápolna - késő barokk Az Országos védelem alatt álló műemlékek kezelését és hozzájuk kapcsoló- Rókus u. (hrsz.: 3507/1,2,3,4,5) - Lagner-síremlék - klasszicista dó munkálatokat, a műemléki környezetekre vonatkozó különleges szabályokat, Szabadság u. 6. - Batthyány Lajos u. 9. (hrsz.: 470/1,2) - Kis szerb temp- felsőbb rendű jogszabályok szabályozzák. Ezen emlékek esetében tehát el- lom - klasszicista, hist. sődleges a jogszabályokhoz való alkalmazkodás. A település anyagi források biztosításával és a lakosság, ide érkezők érzékenyítésével, a műemlékek telepü- Szabadság u. 46. (hrsz.: 166) - Lakóház - klasszicista lési programokba való integráns megjelenítésével tud tenni az épített örökség védelméért. Szegedi út (hrsz.: 2873) - Zsidótemető Szent Imre tér (hrsz.: 871) - Szent Flórián-szobor - klasszicista Arany János u. 1. (hrsz.: 801) - Vojnich-kúria (Nagy István Képtár) - klasz- Szent Imre tér (hrsz.: 870) - Római katolikus templom (Szent Péter és Pál szicista apostolok) - barokk Árpád u. 13. (hrsz.: 928/1) - Lakóház - barokk Szent Imre tér 6. (hrsz.: 867) - Római katolikus plébániaház - klasszicista Deák Ferenc u. 4. (hrsz.: 526) - Ferences Templom (Szent Antal) - barokk Szentháromság tér (hrsz.: 2) - Szentháromság szobor - barokk Deák Ferenc u. 4. (hrsz.: 527/5) - Ferences kolostor - barokk Szentháromság tér 1. - Deák Ferenc u. 2. (hrsz.: 1) - Városháza (Grassako- Deszkás u. 21. (hrsz.: 1007/1) - Lakóház - késő barokk vich-ház) - historizáló Dózsa György u. 18. (hrsz.: 1087/2) - Kliegel-ház (Liszt Ferenc Zeneisko- Szentháromság tér 2. (hrsz.: 489) - Takarékpénztár (Türr István Múzeum és la) - klasszicista OTP) - hist., szec. Dózsa György u. 184. (hrsz.: 5976) - Római katolikus templom (Szent Ist- Szentháromság tér 3. - Szabadság u. 1-3. - Attila u. 2. (hrsz.: 156/1) - his- ván kir.)- késő barokk torizáló, szecessziós Eötvös József u. 1. - Bartók Béla u. 2-4. (hrsz.: 877) - Lakóház - historizáló Szentháromság tér 4. (hrsz.: 6) - Lakóház - historizáló Eötvös József u. 3. - Bartók Béla u. 6. (hrsz.: 876) - Lakóház - klasszicista, historizáló Szentháromság tér 5. (hrsz.: 5) - Lakóház - historizáló Szentháromság tér 11. - Eötvös József u. 2. (hrsz.: 880) - Fischer-féle ala- Kálvária u. (hrsz.: 3897/1,2) - Kálvária-kápolna - historizáló pítványi ház - klassz. Kölcsey Ferenc u. 12. - Munkácsy Mihály u. 14. (hrsz.: 1046) - Lakóház - historizáló Táncsics Mihály u. 16. (hrsz.: 844) - Lakóház - klasszicista Kölcsey Ferenc u. 18/a,b (hrsz.: 1043) - Lakóház - késő barokk Táncsics Mihály u. 21. (hrsz.: 852) - Görögkeleti szerb templom (Szent Mik- lós) - barokk Kölcsey Ferenc u. 21. (hrsz.: 1043) - Lakóház - historizáló Táncsics Mihály u. 29. (hrsz.: 1021) - Lakóház - késő barokk Kölcsey Ferenc u. 23-25. (hrsz.: 1348/5) - Spitzer-féle szeszgyár épületei - késő barokk - Ecetgyár Táncsics Mihály u. 36. (hrsz.: 1028) - Lakóház - klasszicista Kölcsey Ferenc u. 23-25. (hrsz.: 1348/5) - Malátaerjesztő Telcs Ede u 1. Táncsics Mihály u. 28. (hrsz.: 826) - Lakóház - klasszicista Kölcsey Ferenc u. 23-25. (hrsz.: 1348/5) - Falazott kerítésfal gyalogka- Tóth Kálmán u. 10. (hrsz.: 662) - Lakóház - historizáló puval és kocsiáthajtóval Pandúr u. 51/b (hrsz.: 5940/2) - Lakóház (Bunyevác tájház) Kölcsey Ferenc u. 23-25. (hrsz.: 1348/5) - Tűzoltósági épület Batthyány u. környéke/Szent háromság tér 11. (hrsz.: 470/1) - Alapítványi Kölcsey Ferenc u. 23-25. (hrsz.: 1348/5) - Magtár ház Kölcsey Ferenc u. 31. (hrsz.: 1359) - Laktanya - historizáló Szegedi út (hrsz.: 2873) - Fischer család kriptája - Zsidó temető Kölcsey Ferenc u. 33-35. (hrsz.: 1360/2) - Lakóház - barokk Deák Ferenc u. (hrsz.: 526) - Mater Dolorosa szobor - Barátok temploma Kölcsey Ferenc u. 37-39. (hrsz.: 1359) - Méntelep - historizáló D-i homlokzatán 26 27
ÖRÖKSÉGÜNK Munkácsy Mihály u. 9. (hrsz.: 1037/2) - Zsinagóga (Ady Endre Városi Könyvtár) - klasszicista ÉRTÉKLELTÁR Oroszlán u. 10. (hrsz.: 810) - Bogner-ház - klasszicista ORSZÁGOS VÉDELEM ALATT ÁLLÓ ÉPÜLETEK Rókus u. (hrsz.: 3507/1,2,3,4,5) - Szent Rókus-kápolna - késő barokk Az Országos védelem alatt álló műemlékek kezelését és hozzájuk kapcsoló- Rókus u. (hrsz.: 3507/1,2,3,4,5) - Lagner-síremlék - klasszicista dó munkálatokat, a műemléki környezetekre vonatkozó különleges szabályokat, Szabadság u. 6. - Batthyány Lajos u. 9. (hrsz.: 470/1,2) - Kis szerb temp- felsőbb rendű jogszabályok szabályozzák. Ezen emlékek esetében tehát el- lom - klasszicista, hist. sődleges a jogszabályokhoz való alkalmazkodás. A település anyagi források biztosításával és a lakosság, ide érkezők érzékenyítésével, a műemlékek telepü- Szabadság u. 46. (hrsz.: 166) - Lakóház - klasszicista lési programokba való integráns megjelenítésével tud tenni az épített örökség védelméért. Szegedi út (hrsz.: 2873) - Zsidótemető Szent Imre tér (hrsz.: 871) - Szent Flórián-szobor - klasszicista Arany János u. 1. (hrsz.: 801) - Vojnich-kúria (Nagy István Képtár) - klasz- Szent Imre tér (hrsz.: 870) - Római katolikus templom (Szent Péter és Pál szicista apostolok) - barokk Árpád u. 13. (hrsz.: 928/1) - Lakóház - barokk Szent Imre tér 6. (hrsz.: 867) - Római katolikus plébániaház - klasszicista Deák Ferenc u. 4. (hrsz.: 526) - Ferences Templom (Szent Antal) - barokk Szentháromság tér (hrsz.: 2) - Szentháromság szobor - barokk Deák Ferenc u. 4. (hrsz.: 527/5) - Ferences kolostor - barokk Szentháromság tér 1. - Deák Ferenc u. 2. (hrsz.: 1) - Városháza (Grassako- Deszkás u. 21. (hrsz.: 1007/1) - Lakóház - késő barokk vich-ház) - historizáló Dózsa György u. 18. (hrsz.: 1087/2) - Kliegel-ház (Liszt Ferenc Zeneisko- Szentháromság tér 2. (hrsz.: 489) - Takarékpénztár (Türr István Múzeum és la) - klasszicista OTP) - hist., szec. Dózsa György u. 184. (hrsz.: 5976) - Római katolikus templom (Szent Ist- Szentháromság tér 3. - Szabadság u. 1-3. - Attila u. 2. (hrsz.: 156/1) - his- ván kir.)- késő barokk torizáló, szecessziós Eötvös József u. 1. - Bartók Béla u. 2-4. (hrsz.: 877) - Lakóház - historizáló Szentháromság tér 4. (hrsz.: 6) - Lakóház - historizáló Eötvös József u. 3. - Bartók Béla u. 6. (hrsz.: 876) - Lakóház - klasszicista, historizáló Szentháromság tér 5. (hrsz.: 5) - Lakóház - historizáló Szentháromság tér 11. - Eötvös József u. 2. (hrsz.: 880) - Fischer-féle ala- Kálvária u. (hrsz.: 3897/1,2) - Kálvária-kápolna - historizáló pítványi ház - klassz. Kölcsey Ferenc u. 12. - Munkácsy Mihály u. 14. (hrsz.: 1046) - Lakóház - historizáló Táncsics Mihály u. 16. (hrsz.: 844) - Lakóház - klasszicista Kölcsey Ferenc u. 18/a,b (hrsz.: 1043) - Lakóház - késő barokk Táncsics Mihály u. 21. (hrsz.: 852) - Görögkeleti szerb templom (Szent Mik- lós) - barokk Kölcsey Ferenc u. 21. (hrsz.: 1043) - Lakóház - historizáló Táncsics Mihály u. 29. (hrsz.: 1021) - Lakóház - késő barokk Kölcsey Ferenc u. 23-25. (hrsz.: 1348/5) - Spitzer-féle szeszgyár épületei - késő barokk - Ecetgyár Táncsics Mihály u. 36. (hrsz.: 1028) - Lakóház - klasszicista Kölcsey Ferenc u. 23-25. (hrsz.: 1348/5) - Malátaerjesztő Telcs Ede u 1. Táncsics Mihály u. 28. (hrsz.: 826) - Lakóház - klasszicista Kölcsey Ferenc u. 23-25. (hrsz.: 1348/5) - Falazott kerítésfal gyalogka- Tóth Kálmán u. 10. (hrsz.: 662) - Lakóház - historizáló puval és kocsiáthajtóval Pandúr u. 51/b (hrsz.: 5940/2) - Lakóház (Bunyevác tájház) Kölcsey Ferenc u. 23-25. (hrsz.: 1348/5) - Tűzoltósági épület Batthyány u. környéke/Szent háromság tér 11. (hrsz.: 470/1) - Alapítványi Kölcsey Ferenc u. 23-25. (hrsz.: 1348/5) - Magtár ház Kölcsey Ferenc u. 31. (hrsz.: 1359) - Laktanya - historizáló Szegedi út (hrsz.: 2873) - Fischer család kriptája - Zsidó temető Kölcsey Ferenc u. 33-35. (hrsz.: 1360/2) - Lakóház - barokk Deák Ferenc u. (hrsz.: 526) - Mater Dolorosa szobor - Barátok temploma Kölcsey Ferenc u. 37-39. (hrsz.: 1359) - Méntelep - historizáló D-i homlokzatán 26 27
ÖRÖKSÉGÜNK HELYI VÉDELEMMEL BÍRÓ ÉPÜLETEK VÉDETT, VÉDENDŐ TÁJI ÉS TERMÉSZETI ÉRTÉKEK, TERÜLETEK Baján a helyi védett épületek száma jelenleg 700 felett van. A helyi védelmi lista megalkotásakor a cél a jellegzetesen bajai építészeti stílus- jegyek és hagyományos anyagok, karakterek megtartására volt. Ugyan- akkor az ilyen nagy számú, sok esetben csak egy-egy értékes építésze- Országos jelentőségű tájképvédelmi terület övezete ti elem miatti védelem - bizonyos esetekben - gátolja az egészséges, szerves városfejlődést. Ezek közül az épületek közül a valóban értékes, Baja közigazgatási területén az Országos Területrendezési Terv alapján egyedi karakterjegyekkel bíró épületeket mindenképpen védeni szüksé- országos jelentőségű tájképvédelmi terület övezete a következő főbb ges, a kevésbé jelentős építmények helyi védettségi listáról való levétele területeket foglalja magában: viszont meggondolandó a jelenlegi bonyolult rendszer megszüntetése, - Gemenc és a valóban fontos épületek megőrzése miatt. - Harábói-csatorna és Duna közötti területek A helyi védelem alatt álló épületek teljes listáját a helyi értékleltár tar- talmazza, amely jelenleg három kategóriába sorolja a helyi védelemmel - Duna és Kamarás-Duna közötti szigetek (Petőfi-sziget, Kádár-sziget, ellátott épületeket: Nagy Pandúr-sziget) Az \"A\" jelű védelemmel ellátott épületek fokozottabb védelemmel ren- - a település külső városrészei (Homokváros, Katonaváros, Livoda) delkeznek, \"jelentős történeti értékű, illetve meghatározó helyzetüknél - Ferenc-tápcsatorna és Igali-főcsatorna közötti külterületek fogva jelentős, eredetiben megtartandó, védett épületek\" A \"B\" jelű védelemmel ellátott épületek \"a kevesebb történeti értékkel bíró, jellegükben illetve részleteikben értékes épületek A \"C\" jelű védelemmel ellátott épületek \"a megtartandó épített elemeket Helyi jelentőségű védelemre jelölt természeti területek: tartalmazó épületek\" A Duna-völgyi főcsatorna és a Duna közötti (sárközi) településrész te- A településképi rendelet kapcsán elvégezett értékleltár felülvizsgálat lepülésszerkezeti- és szabályozási terven jelölt természet közeli állapotú lehetővé teszi a rendszer átgondolását, egyszerűsítését, így a hatéko- területei (fás ligetek, gyepek, csatornák és vizes élőhelyeik), nyabb értékvédelem megvalósulását. A értékleltárban javasoljuk a \"C\" - A Nagy-Pandúr sziget Nemzeti Parkon kívüli külterületi része, helyi védelmi kategória megszüntetését, és az épületek két markánsan elkülöníthető kategóriába (HV-A és HV-B) történő átsorolását. - Az 51. sz. úttól keletre jelölt felszíni vízgyűjtő csatornák a medrüket kísé- rő vizes élőhelyekkel, gyepekkel, nádasokkal, valamint a volt Szegedi úti honvédségi gyakorlótér értékes gyepjei, A VÉDETT ÉRTÉKEK MEGÚJULÁSÁNAK ÉS - Vaskúti út térségében fekvő értékes élőhelyek, FENNTARTHATÓSÁGÁNAK GAZDASÁGI ESÉLYEI - A Ferenc-csatorna menti vizes élőhelyek észak-dél irányban elnyúló A védett emlékek értékként való megbecsülés egyre jobban általánossá válik, ökofolyosója a Vodica búcsújáró hellyel és kálváriával, azonban ez csak akkor lehetséges, ha az ingatlan tulajdonosok elég tudással, - a Bokodi úti kiránduló erdő területe. érzékenységgel és elégséges gazdasági lehetőségekkel rendelkeznek a védett örökség megőrzéséhez. Baján a műemlékek jó állapotúak, a tulajdonosok – mind A fentieken túlmenően nagyszámú, értékes fasorral rendelkezik a város, magán, mind pedig önkormányzati oldalról – áldoznak a műemlékek megfelelő melyek közül az egyedi védelem alá soroltakat, valamint a karaktervé- kezelésére. A műemlékek fenntartása folyamatos anyagi ráfordítást feltételez. A delem alá sorolt fasorokat, facsoportokat Baja Város Környezetvédelmi legtöbb helyi művi érték esetében is a tulajdonos gondossága jellemző, azon- Programja és településrendezési eszközei határozzák meg. ban találhatunk az utóbbi évtizedben teljesen megsemmisült, vagy jelentősén átalakított, elhanyagolt épületeket is. A műemlékek és helyi értékek védelmének gazdasági háttere kedvezőnek mondható, az élénk gazdasági környezet miatt mind az üdülőtulajdonosok, mind pedig a helyi lakosok valamivel több forrást biztosítanak az épületek állagának megőrzésére, a felújításara, vagy átépítés- re. Ugyanakkor az anyagi források mellett, az Önkormányzat anyagi ráfordítása szükséges a tulajdonosok érzékenyítésére és közvetlen gazdasági, szakmai tá- mogatására a település épített örökségének mind sikeresebb megőrzése érde- kében. 28 29
ÖRÖKSÉGÜNK HELYI VÉDELEMMEL BÍRÓ ÉPÜLETEK VÉDETT, VÉDENDŐ TÁJI ÉS TERMÉSZETI ÉRTÉKEK, TERÜLETEK Baján a helyi védett épületek száma jelenleg 700 felett van. A helyi védelmi lista megalkotásakor a cél a jellegzetesen bajai építészeti stílus- jegyek és hagyományos anyagok, karakterek megtartására volt. Ugyan- akkor az ilyen nagy számú, sok esetben csak egy-egy értékes építésze- Országos jelentőségű tájképvédelmi terület övezete ti elem miatti védelem - bizonyos esetekben - gátolja az egészséges, szerves városfejlődést. Ezek közül az épületek közül a valóban értékes, Baja közigazgatási területén az Országos Területrendezési Terv alapján egyedi karakterjegyekkel bíró épületeket mindenképpen védeni szüksé- országos jelentőségű tájképvédelmi terület övezete a következő főbb ges, a kevésbé jelentős építmények helyi védettségi listáról való levétele területeket foglalja magában: viszont meggondolandó a jelenlegi bonyolult rendszer megszüntetése, - Gemenc és a valóban fontos épületek megőrzése miatt. - Harábói-csatorna és Duna közötti területek A helyi védelem alatt álló épületek teljes listáját a helyi értékleltár tar- talmazza, amely jelenleg három kategóriába sorolja a helyi védelemmel - Duna és Kamarás-Duna közötti szigetek (Petőfi-sziget, Kádár-sziget, ellátott épületeket: Nagy Pandúr-sziget) Az \"A\" jelű védelemmel ellátott épületek fokozottabb védelemmel ren- - a település külső városrészei (Homokváros, Katonaváros, Livoda) delkeznek, \"jelentős történeti értékű, illetve meghatározó helyzetüknél - Ferenc-tápcsatorna és Igali-főcsatorna közötti külterületek fogva jelentős, eredetiben megtartandó, védett épületek\" A \"B\" jelű védelemmel ellátott épületek \"a kevesebb történeti értékkel bíró, jellegükben illetve részleteikben értékes épületek A \"C\" jelű védelemmel ellátott épületek \"a megtartandó épített elemeket Helyi jelentőségű védelemre jelölt természeti területek: tartalmazó épületek\" A Duna-völgyi főcsatorna és a Duna közötti (sárközi) településrész te- A településképi rendelet kapcsán elvégezett értékleltár felülvizsgálat lepülésszerkezeti- és szabályozási terven jelölt természet közeli állapotú lehetővé teszi a rendszer átgondolását, egyszerűsítését, így a hatéko- területei (fás ligetek, gyepek, csatornák és vizes élőhelyeik), nyabb értékvédelem megvalósulását. A értékleltárban javasoljuk a \"C\" - A Nagy-Pandúr sziget Nemzeti Parkon kívüli külterületi része, helyi védelmi kategória megszüntetését, és az épületek két markánsan elkülöníthető kategóriába (HV-A és HV-B) történő átsorolását. - Az 51. sz. úttól keletre jelölt felszíni vízgyűjtő csatornák a medrüket kísé- rő vizes élőhelyekkel, gyepekkel, nádasokkal, valamint a volt Szegedi úti honvédségi gyakorlótér értékes gyepjei, A VÉDETT ÉRTÉKEK MEGÚJULÁSÁNAK ÉS - Vaskúti út térségében fekvő értékes élőhelyek, FENNTARTHATÓSÁGÁNAK GAZDASÁGI ESÉLYEI - A Ferenc-csatorna menti vizes élőhelyek észak-dél irányban elnyúló A védett emlékek értékként való megbecsülés egyre jobban általánossá válik, ökofolyosója a Vodica búcsújáró hellyel és kálváriával, azonban ez csak akkor lehetséges, ha az ingatlan tulajdonosok elég tudással, - a Bokodi úti kiránduló erdő területe. érzékenységgel és elégséges gazdasági lehetőségekkel rendelkeznek a védett örökség megőrzéséhez. Baján a műemlékek jó állapotúak, a tulajdonosok – mind A fentieken túlmenően nagyszámú, értékes fasorral rendelkezik a város, magán, mind pedig önkormányzati oldalról – áldoznak a műemlékek megfelelő melyek közül az egyedi védelem alá soroltakat, valamint a karaktervé- kezelésére. A műemlékek fenntartása folyamatos anyagi ráfordítást feltételez. A delem alá sorolt fasorokat, facsoportokat Baja Város Környezetvédelmi legtöbb helyi művi érték esetében is a tulajdonos gondossága jellemző, azon- Programja és településrendezési eszközei határozzák meg. ban találhatunk az utóbbi évtizedben teljesen megsemmisült, vagy jelentősén átalakított, elhanyagolt épületeket is. A műemlékek és helyi értékek védelmének gazdasági háttere kedvezőnek mondható, az élénk gazdasági környezet miatt mind az üdülőtulajdonosok, mind pedig a helyi lakosok valamivel több forrást biztosítanak az épületek állagának megőrzésére, a felújításara, vagy átépítés- re. Ugyanakkor az anyagi források mellett, az Önkormányzat anyagi ráfordítása szükséges a tulajdonosok érzékenyítésére és közvetlen gazdasági, szakmai tá- mogatására a település épített örökségének mind sikeresebb megőrzése érde- kében. 28 29
ÖRÖKSÉGÜNK RÓMAI KATOLIKUS SZENT PÉTER ÉS SZENT KÁLVÁRIA-KÁPOLNA PÁL-PLÉBÁNIATEMPLOM (PAPOK TEMPLOMA) Klasszicista, 1836. Tervezője Barokk, 1742-1765. Helyén 1722-1728 között feltehetően Hild József; építette épült, kisebb templom állt a magyar, német és Beugel János kőműves, Novák Jó- szlovák lakosok szolgálatára; körülötte temetővel. zsef ácsmester és Gfeller Károly Főbejárata a hagyományokhoz híven nyugatra né- zombori építő-vállalkozó. Né- zett. A hamarosan szükségessé vált nagyobb temp- gyoszlopos, tympanonos porti- lomot Baja egykori földesurának, Grassalkovich kusszal, kis, homlokzati toronnyal. Antalnak anyagi támogatásával építették. 1783- Legutóbbi fölújítására 1998- ban részben átalakították; 1830-ban, 1883-ban ban került sor. Közvetlenül előtte és 1921-1925 között fölújították. 1840-ben a leé- provinciális, élénken színezett, gett tetőzetet és toronysisakot kellett helyreállítani. barokk Kálvária-szoborcsoport 1927-ben a térre, keletre néző főhomlokzata elé Máriával, Magdolnával és Szt. súlyos, patetikus, gipszdíszes kapuzat épült. Kül- Jánossal, 1795-ből. sejét 1987-ben újították fel, az egész toronyszer- A Kálvária-domb két-két lépcső- kezet, valamint a toronyhéjazat cseréjével. A régi vel szakaszokra tagolt emelke- tornyot egyben emelték le a helyéről, és az újat dőjét két oldalt szakaszonként egyben, héjazatostól emelték a helyére. egy-egy stáció kíséri, fülkéjükben a keresztút jeleneteinek plaszti- kus, színes ábrázolásával. A ká- polna mögött temető húzódik. RÓMAI KATOLIKUS FERENCES SZENT ANTAL-TEMPLOM (BARÁ- TOK TEMPLOMA) Barokk, 1728. Jobb oldali torony. Átalakítva 1780-ban és 1928- 29-ben, amikoris a toronysisa- kot is jelentősen módosították (födött tűzfigyelő folyosó). A Deák Ferenc utcai homlokzatán fülkében barokk Mater Dolorosa szobor 1740-ből, mely az egy- kori Barátok kertje magas tégla- kerítésének a Deák Ferenc és a Bartók Béla utcai sarkán, ívesen mélyített fülkében állt a kerítés elbontásáig, előtte két lépcső és vasrács volt. A kerítésben a templom felé esően ajtó nyílt az ügyeletes tűzőrök részére. Barokk szószék, mellékoltárok, szerzetesi stallumok; a sekrestye berendezése a 18. században készült. 30 31
ÖRÖKSÉGÜNK RÓMAI KATOLIKUS SZENT PÉTER ÉS SZENT KÁLVÁRIA-KÁPOLNA PÁL-PLÉBÁNIATEMPLOM (PAPOK TEMPLOMA) Klasszicista, 1836. Tervezője Barokk, 1742-1765. Helyén 1722-1728 között feltehetően Hild József; építette épült, kisebb templom állt a magyar, német és Beugel János kőműves, Novák Jó- szlovák lakosok szolgálatára; körülötte temetővel. zsef ácsmester és Gfeller Károly Főbejárata a hagyományokhoz híven nyugatra né- zombori építő-vállalkozó. Né- zett. A hamarosan szükségessé vált nagyobb temp- gyoszlopos, tympanonos porti- lomot Baja egykori földesurának, Grassalkovich kusszal, kis, homlokzati toronnyal. Antalnak anyagi támogatásával építették. 1783- Legutóbbi fölújítására 1998- ban részben átalakították; 1830-ban, 1883-ban ban került sor. Közvetlenül előtte és 1921-1925 között fölújították. 1840-ben a leé- provinciális, élénken színezett, gett tetőzetet és toronysisakot kellett helyreállítani. barokk Kálvária-szoborcsoport 1927-ben a térre, keletre néző főhomlokzata elé Máriával, Magdolnával és Szt. súlyos, patetikus, gipszdíszes kapuzat épült. Kül- Jánossal, 1795-ből. sejét 1987-ben újították fel, az egész toronyszer- A Kálvária-domb két-két lépcső- kezet, valamint a toronyhéjazat cseréjével. A régi vel szakaszokra tagolt emelke- tornyot egyben emelték le a helyéről, és az újat dőjét két oldalt szakaszonként egyben, héjazatostól emelték a helyére. egy-egy stáció kíséri, fülkéjükben a keresztút jeleneteinek plaszti- kus, színes ábrázolásával. A ká- polna mögött temető húzódik. RÓMAI KATOLIKUS FERENCES SZENT ANTAL-TEMPLOM (BARÁ- TOK TEMPLOMA) Barokk, 1728. Jobb oldali torony. Átalakítva 1780-ban és 1928- 29-ben, amikoris a toronysisa- kot is jelentősen módosították (födött tűzfigyelő folyosó). A Deák Ferenc utcai homlokzatán fülkében barokk Mater Dolorosa szobor 1740-ből, mely az egy- kori Barátok kertje magas tégla- kerítésének a Deák Ferenc és a Bartók Béla utcai sarkán, ívesen mélyített fülkében állt a kerítés elbontásáig, előtte két lépcső és vasrács volt. A kerítésben a templom felé esően ajtó nyílt az ügyeletes tűzőrök részére. Barokk szószék, mellékoltárok, szerzetesi stallumok; a sekrestye berendezése a 18. században készült. 30 31
ÖRÖKSÉGÜNK ZSINAGÓGA Kései klasszicista, 1845. Az 1840. évi tűzvészben elpusztult, korábbi zsinagóga helyén emelték Frey Lajos pesti műépítész és Novák János ácsmester munkájával. 1890-ben és 1920-ban fölújították. Oldalhomlok- zatával az utcára, oszlopcsarnokos főbejáratával a vaskerítésű udvarra néz, ahol a háború többszáz bajai zsidó áldozatának emlékfala áll (Nagy András, 1949). A Boschán-család által ajándékozott thó- ra-függöny \"valóságos műremeke a hímzésnek\"; már nincsen meg. A zsinagóga körül álltak egykor a hitközséget szolgáló épületek: az izraelita elemi és polgári fiú- és le- ányiskola, a kisdedóvó, az izraelita aggok háza, a kórház, a Jótékonycélú Leányegyesület népkonyhája. A hosszú idejű elhanyagolt állapot után eredeti architekúrájának megőrzésével, a díszítőfestés felújításá- val az Ady Endre Városi Könyvtárat helyezték el benne 1985-ben. GÖRÖGKELETI SZERB SZENT MIKLÓS-TEMPLOM Késő barokk, 1775-1779. Homlokzati tornyán copf füzérdísz, ión pilaszterek és óra. A torony 1840-ben leégett, majd helyreállították. Az 1960-as évek elején súlyos rongálást és kifosztást szenvedett el a templom. 1970-1979 között külsőleg rendbehozták az elhanyagolt épületet. 1991-1993 között teljes fedélszékét és héjazatát újították föl, teljes külső és részleges belső megújítása 1998 óta tart. Értékes ikonosztázának festményei Arszenije Teodorovics művei 1792-1793-ból. Díszes faragásúak a hívek padjai és a papi trónus is. A templom külső oldalfalaiba beépített sírkövek egyik legérdekesebbje Pesti Boldizsáré 1753-ból. Jellegzetes a templomkerületet övező, újszerű, terméskőből emelt támfalas vaskerítés. 32 33
ÖRÖKSÉGÜNK ZSINAGÓGA Kései klasszicista, 1845. Az 1840. évi tűzvészben elpusztult, korábbi zsinagóga helyén emelték Frey Lajos pesti műépítész és Novák János ácsmester munkájával. 1890-ben és 1920-ban fölújították. Oldalhomlok- zatával az utcára, oszlopcsarnokos főbejáratával a vaskerítésű udvarra néz, ahol a háború többszáz bajai zsidó áldozatának emlékfala áll (Nagy András, 1949). A Boschán-család által ajándékozott thó- ra-függöny \"valóságos műremeke a hímzésnek\"; már nincsen meg. A zsinagóga körül álltak egykor a hitközséget szolgáló épületek: az izraelita elemi és polgári fiú- és le- ányiskola, a kisdedóvó, az izraelita aggok háza, a kórház, a Jótékonycélú Leányegyesület népkonyhája. A hosszú idejű elhanyagolt állapot után eredeti architekúrájának megőrzésével, a díszítőfestés felújításá- val az Ady Endre Városi Könyvtárat helyezték el benne 1985-ben. GÖRÖGKELETI SZERB SZENT MIKLÓS-TEMPLOM Késő barokk, 1775-1779. Homlokzati tornyán copf füzérdísz, ión pilaszterek és óra. A torony 1840-ben leégett, majd helyreállították. Az 1960-as évek elején súlyos rongálást és kifosztást szenvedett el a templom. 1970-1979 között külsőleg rendbehozták az elhanyagolt épületet. 1991-1993 között teljes fedélszékét és héjazatát újították föl, teljes külső és részleges belső megújítása 1998 óta tart. Értékes ikonosztázának festményei Arszenije Teodorovics művei 1792-1793-ból. Díszes faragásúak a hívek padjai és a papi trónus is. A templom külső oldalfalaiba beépített sírkövek egyik legérdekesebbje Pesti Boldizsáré 1753-ból. Jellegzetes a templomkerületet övező, újszerű, terméskőből emelt támfalas vaskerítés. 32 33
ÖRÖKSÉGÜNK ÖRÖKSÉGÜNK ÉPÍTETT KÖRNYEZET Baja kiemelkedő értéke, hogy történeti városszerkezete az el- telt évszázadok alatt szerencsé- sen megőrződött. A Kamarás-Du- na és a Türr átvágás vizei által körülvett belvárosi szigetek, a köréjük kanyarodó magaspar- ti beépítéssel és a hajlított vo- nalvezetésű utcáknak a terep domborzatosságában mutat- kozó, szelíd változatossága lé- pésről-lépésre élményt nyújt a városban járónak. Bajának azon szerencsés városok közé tartozik, hogy a nagy lakótelep-építés- hez szükséges területet nem a régi városrészek elbontásával nyerték, hanem elsősorban a korábbiakban Posványos névre hallgató, beépítetlen területet használták (ma: „Újváros”). 34 35
ÖRÖKSÉGÜNK ÖRÖKSÉGÜNK ÉPÍTETT KÖRNYEZET Baja kiemelkedő értéke, hogy történeti városszerkezete az el- telt évszázadok alatt szerencsé- sen megőrződött. A Kamarás-Du- na és a Türr átvágás vizei által körülvett belvárosi szigetek, a köréjük kanyarodó magaspar- ti beépítéssel és a hajlított vo- nalvezetésű utcáknak a terep domborzatosságában mutat- kozó, szelíd változatossága lé- pésről-lépésre élményt nyújt a városban járónak. Bajának azon szerencsés városok közé tartozik, hogy a nagy lakótelep-építés- hez szükséges területet nem a régi városrészek elbontásával nyerték, hanem elsősorban a korábbiakban Posványos névre hallgató, beépítetlen területet használták (ma: „Újváros”). 34 35
ÖRÖKSÉGÜNK 36 37
ÖRÖKSÉGÜNK 36 37
ÖRÖKSÉGÜNK ZÖLDFELÜLETEK Baja város területén a környezet- minőséget befolyásoló zöldfelü- leti adottságok igen kedvezőek, mind a kialakult belterületi zöld- felületekre, mind a felszíni vizeket kísérő hullámtéri zöldfelületekre, és a jelentős kiterjedésű erdőte- rületekre tekintettel is. A település erdősültsége az országos átlag feletti. Minden olyan elem, amely egy település mezo-klimatikus vi- szonyát kedvezően befolyásolja (pl. víz, erdő), itt megtalálható. A Kamarás-Duna, a Duna, valamint a gemenci erdők közelsége, a belterület zöldfelületei a lakó- környezet minőségének javítása mellett egyben változatos lehe- tőségeket nyújt a lakosság min- dennapi és a hosszabb szaba- didős rekreálódásához. Baján számos területi védelem alá sorolt, védett zöldfelület ta- lálható: a település közparkjai közül a Déri kert, a Türr István emlékpark, a Vonatkert, valamint a Petőfi-sziget közparkjai és va- lamennyi zöldfelülete. A lakóterületi közcélú zöldfelüle- tek (lakóterületi közkertek) meny- nyiségi és minőségi szempontok alapján egyaránt fejleszthetők a lakosság szükségleteit kiszolgáló ideális állapot felé. A belváros ki- sebb parkjai, közkertjei megfele- lően gondozottak, fenntartottak. A külső városrészben azonban ez kevésbé jellemző, előfordul, hogy szerény növényzettel, mi- nimális felszerelési tárggyal ren- delkező zöldterületeket találunk, esetleg üres gyep, egyenetlen felszín, gondozatlan környezet vesz körül egy-egy épületet. Baja rendelkezik értékes, egyedi védelem és karaktervédelem alá sorolt fasorállománnyal. 38 39
ÖRÖKSÉGÜNK ZÖLDFELÜLETEK Baja város területén a környezet- minőséget befolyásoló zöldfelü- leti adottságok igen kedvezőek, mind a kialakult belterületi zöld- felületekre, mind a felszíni vizeket kísérő hullámtéri zöldfelületekre, és a jelentős kiterjedésű erdőte- rületekre tekintettel is. A település erdősültsége az országos átlag feletti. Minden olyan elem, amely egy település mezo-klimatikus vi- szonyát kedvezően befolyásolja (pl. víz, erdő), itt megtalálható. A Kamarás-Duna, a Duna, valamint a gemenci erdők közelsége, a belterület zöldfelületei a lakó- környezet minőségének javítása mellett egyben változatos lehe- tőségeket nyújt a lakosság min- dennapi és a hosszabb szaba- didős rekreálódásához. Baján számos területi védelem alá sorolt, védett zöldfelület ta- lálható: a település közparkjai közül a Déri kert, a Türr István emlékpark, a Vonatkert, valamint a Petőfi-sziget közparkjai és va- lamennyi zöldfelülete. A lakóterületi közcélú zöldfelüle- tek (lakóterületi közkertek) meny- nyiségi és minőségi szempontok alapján egyaránt fejleszthetők a lakosság szükségleteit kiszolgáló ideális állapot felé. A belváros ki- sebb parkjai, közkertjei megfele- lően gondozottak, fenntartottak. A külső városrészben azonban ez kevésbé jellemző, előfordul, hogy szerény növényzettel, mi- nimális felszerelési tárggyal ren- delkező zöldterületeket találunk, esetleg üres gyep, egyenetlen felszín, gondozatlan környezet vesz körül egy-egy épületet. Baja rendelkezik értékes, egyedi védelem és karaktervédelem alá sorolt fasorállománnyal. 38 39
ÖRÖKSÉGÜNK ÖRÖKSÉGÜNK FŐBB TERMÉSZETI ÉRTÉKEK Itt található a Gemenc, Európa legnagyobb ártéri erdeje a maga csodálatos állat- és növényvilágával. A Duna várossal szemközti partján Bajához tartozik a Sárköz és az Alsó-Duna völgy csodálatos ártéri A Duna egyik mellékága, a Sugovica egészen a város szívéig, a főtérig hozza be a Bajára vízi úton ér- erdeje, a Gemenc. A Gemenci-erdő egyedülálló szépségét a víz közelségének köszönheti. Különleges kezőket. A vízfolyás körbezárja a Petőfi-szigetet, ahova a központból 2 perces sétával juthatunk el, így a hangulatát a jellegzetes növényvilág, számos vadvíz és az egyedülálló állatvilág határozza meg. Ha- belvásban is élénk természettel való kapcsolat alakulhatott ki: van több jacht kikötő, evezősház, éttermek, zánk egyik legismertebb védett területe Gemenc. A terület jelentős része már 1977 óta természetvédelmi teniszpályák, játszóterek, szálláshelyek stb. Ez mind-mind a város szívében, ugyanakkor egy kicsit kint a oltalom alatt áll (Pörbölyi Ökoturisztikai Központ; Gemenci Erdei Vasút, Erdei Iskola, és Hercegszántótól természetben, a Petőfi-szigeten. nem messze található, de a Gemenc Zrt. tulajdonában lévő Karapancsai Kastély és Major). A Duna egykori ártere ma döntő részben ármentett és belvízmentesített kultúrtáj. A megmaradt hullámtéren Duna és mellékágai lehetőséget teremtenek a lakosok számára a nyári fürdőzésekre, a kirándulásokra, található Közép-Európa legnagyobb ártéri erdeje, Gemenc. A térség állatvilága Gemenc összefüggő a vízi sportok kipróbálására. Baja Két ásványvíz-jellegű kútja, valamint a közelben található gyógyvizes ártéri erdejének köszönhetően rendkívül gazdag. fürdők (pl. Dávod-Püspökpuszta) jótékony hatását kínálja. A Petőfi-szigetet a Sugovica vizén átívelő híd köti össze a belvárossal. Panziók, vendéglők, sportuszo- A város külterületének csaknem harmada (5199 hektár) országos védettséget élvez, mint a Duna-Drá- da, teniszpálya és ifjúsági tábor várja az idelátogató turistákat. Itt található a vízi sportok csomópontja va Nemzeti Park része. E területek azonban a Gemenci Tájvédelmi Körzet alapító határozatával már Baján. 1977 óta országos jelentőségű védelem alatt állnak. A gemenci erdő nemzetközi jelentőségű vízimadár A Sugovica, a Duna mellékága Baja belvárosának meghatározó és látványos eleme. Az itt található élőhely, ennek megfelelően nemzetközi természetvédelmi konvenció hatálya alá tartozó ún. „Ramsári” homokos partszakaszok és kellemes árnyékot nyújtó fűzfák a környék kedvelt, ingyenes strandjává teszik. terület. Nagyvad-állománya miatt kedvelt területe a vadászoknak. A település Duna-Tisza-közi részén, az A Duna torkolatánál áll a Türr-kilátó, amelyet a város híres szülöttéről, Türr Istvánról kapta a nevét. (Türr Érsekcsanáddal közös határ mentén lévő mélyfekvésű egykori szikes tó (ún. „ex-lege terület”) nem része a István olyan jelentős vízügyi vállalkozások kezdeményezője volt, mint a Korinthoszi- és a Panama-csator- Nemzeti Parknak, de az 1996. évi LIII. törvény országos védelemben részesíti. na megépítése, illetve a Sugovicát a Ferenc-csatornával összekötő átvágás.) A Duna-hídnak és a kikötőnek köszönhetően Baja jelentős közlekedési csomóponti szerepet tölt be. A város az Európai Unió déli határának legjelentősebb folyami kikötője, a nemzetközi vízi forgalom szolgál- tató bázisa. 40 41
ÖRÖKSÉGÜNK ÖRÖKSÉGÜNK FŐBB TERMÉSZETI ÉRTÉKEK Itt található a Gemenc, Európa legnagyobb ártéri erdeje a maga csodálatos állat- és növényvilágával. A Duna várossal szemközti partján Bajához tartozik a Sárköz és az Alsó-Duna völgy csodálatos ártéri A Duna egyik mellékága, a Sugovica egészen a város szívéig, a főtérig hozza be a Bajára vízi úton ér- erdeje, a Gemenc. A Gemenci-erdő egyedülálló szépségét a víz közelségének köszönheti. Különleges kezőket. A vízfolyás körbezárja a Petőfi-szigetet, ahova a központból 2 perces sétával juthatunk el, így a hangulatát a jellegzetes növényvilág, számos vadvíz és az egyedülálló állatvilág határozza meg. Ha- belvásban is élénk természettel való kapcsolat alakulhatott ki: van több jacht kikötő, evezősház, éttermek, zánk egyik legismertebb védett területe Gemenc. A terület jelentős része már 1977 óta természetvédelmi teniszpályák, játszóterek, szálláshelyek stb. Ez mind-mind a város szívében, ugyanakkor egy kicsit kint a oltalom alatt áll (Pörbölyi Ökoturisztikai Központ; Gemenci Erdei Vasút, Erdei Iskola, és Hercegszántótól természetben, a Petőfi-szigeten. nem messze található, de a Gemenc Zrt. tulajdonában lévő Karapancsai Kastély és Major). A Duna egykori ártere ma döntő részben ármentett és belvízmentesített kultúrtáj. A megmaradt hullámtéren Duna és mellékágai lehetőséget teremtenek a lakosok számára a nyári fürdőzésekre, a kirándulásokra, található Közép-Európa legnagyobb ártéri erdeje, Gemenc. A térség állatvilága Gemenc összefüggő a vízi sportok kipróbálására. Baja Két ásványvíz-jellegű kútja, valamint a közelben található gyógyvizes ártéri erdejének köszönhetően rendkívül gazdag. fürdők (pl. Dávod-Püspökpuszta) jótékony hatását kínálja. A Petőfi-szigetet a Sugovica vizén átívelő híd köti össze a belvárossal. Panziók, vendéglők, sportuszo- A város külterületének csaknem harmada (5199 hektár) országos védettséget élvez, mint a Duna-Drá- da, teniszpálya és ifjúsági tábor várja az idelátogató turistákat. Itt található a vízi sportok csomópontja va Nemzeti Park része. E területek azonban a Gemenci Tájvédelmi Körzet alapító határozatával már Baján. 1977 óta országos jelentőségű védelem alatt állnak. A gemenci erdő nemzetközi jelentőségű vízimadár A Sugovica, a Duna mellékága Baja belvárosának meghatározó és látványos eleme. Az itt található élőhely, ennek megfelelően nemzetközi természetvédelmi konvenció hatálya alá tartozó ún. „Ramsári” homokos partszakaszok és kellemes árnyékot nyújtó fűzfák a környék kedvelt, ingyenes strandjává teszik. terület. Nagyvad-állománya miatt kedvelt területe a vadászoknak. A település Duna-Tisza-közi részén, az A Duna torkolatánál áll a Türr-kilátó, amelyet a város híres szülöttéről, Türr Istvánról kapta a nevét. (Türr Érsekcsanáddal közös határ mentén lévő mélyfekvésű egykori szikes tó (ún. „ex-lege terület”) nem része a István olyan jelentős vízügyi vállalkozások kezdeményezője volt, mint a Korinthoszi- és a Panama-csator- Nemzeti Parknak, de az 1996. évi LIII. törvény országos védelemben részesíti. na megépítése, illetve a Sugovicát a Ferenc-csatornával összekötő átvágás.) A Duna-hídnak és a kikötőnek köszönhetően Baja jelentős közlekedési csomóponti szerepet tölt be. A város az Európai Unió déli határának legjelentősebb folyami kikötője, a nemzetközi vízi forgalom szolgál- tató bázisa. 40 41
1 2 3 TELEPÜLÉSKÉPI SZEMPONTBÓL MEGHA TÁROZÓ TERÜLETEK 4 5 6 7 8 42 43
1 2 3 TELEPÜLÉSKÉPI SZEMPONTBÓL MEGHA TÁROZÓ TERÜLETEK 4 5 6 7 8 42 43
TELEPÜLÉSKÉPI SZEMPONTBÓL MEGHA TÁROZÓ TERÜLETEK TÖRTÉNETI TELEPÜLÉSRÉSZEK M = 1 : 30 000 Istvánmegye (nyugati városrész) önálló falu volt, ma az 55-ös főút hídföljáró előtti szakasza mentén elterülő városrész. Hosszúkás telkein oldalhatáron álló földszintes beépítés jellemzi jó néhány helyi védett lakóházzal. A telekszövetbe belevágott a „kockaházak” többszintes csoportja, amely máig nem nyert rendezett telekviszonyokat és városképet. BAJASZENTISTVÁN Józsefváros (nyugati városrész) Istvánmegye alatt elterülő kerület, amely szabálytalan hatá- raihoz alkalmazkodva változó méretű telekcsoportok tömbjeiből áll. A 18. század második felében kezdett beépülni utcára „hajlított” L-alakú földszintes lakóházakkal, majd Ny-ra ter- jeszkedve magtárakkal, laktanyával. 3 Szentjános (nyugati városrész) Baja legkisebb kerülete, kicsiny telkekkel, három utca és két sor mentén csoportosuló házakkal. Az árvízvédelmi töltés könyökében megbújó területen a dunai molnárok régi, apró épületeit hiába keressük már, ezeket felváltották a közelmúlt tekintélyes méretű családi házai. ISTVÁNMEGYE KATONAVÁROS Rókusváros (központi és déli városrész) a kórház tömbjétől északra és délre fekvő terület, amely a 19. században a Rókus utcától kiindulva folyamatosan terjeszkedett kelet felé a mostani vasútvonalig. Jellemzően szabályos teleksorokra hézagos zártsorú módon épített JÓZSEFVÁROS földszintes házak alkotják a régebbi részt és ikres vagy szabadon álló házsorok a D-i részt, amelynek Ifjúsági lakótelep a neve. Szállásváros (központi és déli városrész) a belvárostól délkeletre fekszik. A 19. század kö- BAJASZENTJÁNOS ÚJVÁROSI LAKÓTELEP zepére épült be elsősorban kelet-nyugati tájolású utcákkal, a belvárosi, apróbb telekosz- KISCSÁVOLY táshoz hasonló sűrűséggel. A Szent Antal utca a belváros után itt már kitágul, levegősebb, világosabb, az épületsort kertek magas és tömör fala szakítja meg a kerítésben nyitott bejáratokkal. Váltakozva találunk régebbi és újabb stílusú épületeket, melyek többnyire BELVÁROS földszintesek és oldalhatáron állóak. RÓKUSVÁROS PANDÚR SZIGET PETŐFI SZIGET Homokváros (központi és déli városrész) a 19. század közepére épült ki a belvárostól délnyugatra. A városrész a 20. század második felében bővült a Deák Ferenc-zsilip kör- nyékének beépítésével. A belvároshoz közelebbi utcák enyhe íves vonala alatt a régebbi beépítésű utcák szabályos téglalap alakú tömböket fognak közre nagy telkekkel. Szentistván (északi városrész) a mai város északi városrésze, egykor önálló magyar és dal- SZÁLLÁSVÁROS mát falu volt. A Pesti úttal közel párhuzamos, illetve hegyesszögben betorkolló utcákon te- HOMOKVÁROS lepedtek meg első lakói. Jelentősen fejlődött már a 19. század közepe előtt is, akkor északi irányban, majd azóta folyamatosan, elsősorban kelet felé bővült és már csaknem elérte az elkerülő utat. Régi részein hézagosan zártsorú a beépítés, amely számos értékes épületet sorakoztat fel a hosszú, keskeny, néhol szalagszerű telkeken. Az újabb részeken a megszo- kott arányú, nagyjából szabályos telkeket találjuk oldalhatáron álló családi házakkal. Katonaváros (központi és keleti városrész) a mostani vasútállomástól Ny-ra és K-re terül el. Legjelentősebb része volt a hatalmas Nagyvásártér, amely a város különlegesen nagy forgalmú kereskedelmi életének egyik színtereként szolgált, amíg a tanítóképző épületei számára igénybe nem vette a város, kivéve a Vonatkert néven parkká alakított részt. A vasútállomástól keletre eső területet a 20. század második felében építették be mérnöki rendben sorakozó földszintes családi házakkal. Kiscsávoly (keleti városrész) a Szegedi út mentén kialakult családi házas lakóterület (a Szegedről érkező út ekkor még a mai nyomvonaltól délebbre haladt). A beépítés a 19. század elejétől napjainkig folyton újabb ütemekkel bővül, ezért megjelenése nem egysé- ges, de rendezett. 44 45 GSPublisherVersion 0.0.100.100
TELEPÜLÉSKÉPI SZEMPONTBÓL MEGHA TÁROZÓ TERÜLETEK TÖRTÉNETI TELEPÜLÉSRÉSZEK M = 1 : 30 000 Istvánmegye (nyugati városrész) önálló falu volt, ma az 55-ös főút hídföljáró előtti szakasza mentén elterülő városrész. Hosszúkás telkein oldalhatáron álló földszintes beépítés jellemzi jó néhány helyi védett lakóházzal. A telekszövetbe belevágott a „kockaházak” többszintes csoportja, amely máig nem nyert rendezett telekviszonyokat és városképet. BAJASZENTISTVÁN Józsefváros (nyugati városrész) Istvánmegye alatt elterülő kerület, amely szabálytalan hatá- raihoz alkalmazkodva változó méretű telekcsoportok tömbjeiből áll. A 18. század második felében kezdett beépülni utcára „hajlított” L-alakú földszintes lakóházakkal, majd Ny-ra ter- jeszkedve magtárakkal, laktanyával. 3 Szentjános (nyugati városrész) Baja legkisebb kerülete, kicsiny telkekkel, három utca és két sor mentén csoportosuló házakkal. Az árvízvédelmi töltés könyökében megbújó területen a dunai molnárok régi, apró épületeit hiába keressük már, ezeket felváltották a közelmúlt tekintélyes méretű családi házai. ISTVÁNMEGYE KATONAVÁROS Rókusváros (központi és déli városrész) a kórház tömbjétől északra és délre fekvő terület, amely a 19. században a Rókus utcától kiindulva folyamatosan terjeszkedett kelet felé a mostani vasútvonalig. Jellemzően szabályos teleksorokra hézagos zártsorú módon épített JÓZSEFVÁROS földszintes házak alkotják a régebbi részt és ikres vagy szabadon álló házsorok a D-i részt, amelynek Ifjúsági lakótelep a neve. Szállásváros (központi és déli városrész) a belvárostól délkeletre fekszik. A 19. század kö- BAJASZENTJÁNOS ÚJVÁROSI LAKÓTELEP zepére épült be elsősorban kelet-nyugati tájolású utcákkal, a belvárosi, apróbb telekosz- KISCSÁVOLY táshoz hasonló sűrűséggel. A Szent Antal utca a belváros után itt már kitágul, levegősebb, világosabb, az épületsort kertek magas és tömör fala szakítja meg a kerítésben nyitott bejáratokkal. Váltakozva találunk régebbi és újabb stílusú épületeket, melyek többnyire BELVÁROS földszintesek és oldalhatáron állóak. RÓKUSVÁROS PANDÚR SZIGET PETŐFI SZIGET Homokváros (központi és déli városrész) a 19. század közepére épült ki a belvárostól délnyugatra. A városrész a 20. század második felében bővült a Deák Ferenc-zsilip kör- nyékének beépítésével. A belvároshoz közelebbi utcák enyhe íves vonala alatt a régebbi beépítésű utcák szabályos téglalap alakú tömböket fognak közre nagy telkekkel. Szentistván (északi városrész) a mai város északi városrésze, egykor önálló magyar és dal- SZÁLLÁSVÁROS mát falu volt. A Pesti úttal közel párhuzamos, illetve hegyesszögben betorkolló utcákon te- HOMOKVÁROS lepedtek meg első lakói. Jelentősen fejlődött már a 19. század közepe előtt is, akkor északi irányban, majd azóta folyamatosan, elsősorban kelet felé bővült és már csaknem elérte az elkerülő utat. Régi részein hézagosan zártsorú a beépítés, amely számos értékes épületet sorakoztat fel a hosszú, keskeny, néhol szalagszerű telkeken. Az újabb részeken a megszo- kott arányú, nagyjából szabályos telkeket találjuk oldalhatáron álló családi házakkal. Katonaváros (központi és keleti városrész) a mostani vasútállomástól Ny-ra és K-re terül el. Legjelentősebb része volt a hatalmas Nagyvásártér, amely a város különlegesen nagy forgalmú kereskedelmi életének egyik színtereként szolgált, amíg a tanítóképző épületei számára igénybe nem vette a város, kivéve a Vonatkert néven parkká alakított részt. A vasútállomástól keletre eső területet a 20. század második felében építették be mérnöki rendben sorakozó földszintes családi házakkal. Kiscsávoly (keleti városrész) a Szegedi út mentén kialakult családi házas lakóterület (a Szegedről érkező út ekkor még a mai nyomvonaltól délebbre haladt). A beépítés a 19. század elejétől napjainkig folyton újabb ütemekkel bővül, ezért megjelenése nem egysé- ges, de rendezett. 44 45 GSPublisherVersion 0.0.100.100
Search
Read the Text Version
- 1
- 2
- 3
- 4
- 5
- 6
- 7
- 8
- 9
- 10
- 11
- 12
- 13
- 14
- 15
- 16
- 17
- 18
- 19
- 20
- 21
- 22
- 23
- 24
- 25
- 26
- 27
- 28
- 29
- 30
- 31
- 32
- 33
- 34
- 35
- 36
- 37
- 38
- 39
- 40
- 41
- 42
- 43
- 44
- 45
- 46
- 47
- 48
- 49
- 50
- 51
- 52
- 53
- 54
- 55
- 56
- 57
- 58
- 59
- 60
- 61
- 62
- 63
- 64
- 65
- 66
- 67
- 68
- 69
- 70
- 71
- 72
- 73
- 74
- 75
- 76
- 77
- 78
- 79
- 80
- 81
- 82
- 83
- 84
- 85
- 86
- 87
- 88
- 89
- 90
- 91
- 92
- 93
- 94
- 95
- 96
- 97
- 98
- 99
- 100
- 101
- 102
- 103
- 104
- 105
- 106
- 107
- 108
- 109
- 110
- 111
- 112
- 113
- 114
- 115
- 116
- 117
- 118
- 119
- 120
- 121
- 122
- 123
- 124
- 125
- 126
- 127
- 128
- 129
- 130
- 131
- 132
- 133
- 134
- 135
- 136
- 137
- 138
- 139
- 140
- 141
- 142
- 143
- 144
- 145
- 146
- 147
- 148
- 149
- 150
- 151
- 152
- 153
- 154
- 155
- 156
- 157
- 158
- 159
- 160
- 161
- 162
- 163
- 164
