Hazám 2018 tél lapozó

HazáM A diaszpora legszínesebb magazinja 2018 tél Magyar városok KŐSZEG Ismert magyarok KVASZINGER LÁSZLÓ Ezt látni kell TÉS szélmalmok Híres épületek ZIRC ciszterci kolostor Erdei vasút NAGYBÖRZSÖNY VeINgyGeYn EegNyEeSt! ERDÉLYORSZÁG: Sövénység erődtemplom

Fotó: Hunyadi Géza (Sárvár) Fotó: Hunyadi Géza (Sárvár)

Hazám Kedves eddigi és új Olvasóink! Egy rövidke pihenő után újból megjelent a HAZÁM, mely a diaszpóra legszínesebb magazinja. Terveink szerint egyre több helyen lesz a magyarok által elérhető. Montreal, Toronto, Niagara Falls, Hamilton és még néhány város, ahol végre kézbe kaphatja a kedves Olvasó. Azoknak, akik most olvassák először, büszkén mondjuk el, hogy a HAZÁM évente 4 alkalommal je- lenik meg ( évszakonként ) és magyar nyelven mutatja be a csodálatos Magyarország szépségeit a Kanadában élő magyarok részére. Küldetésünk az, hogy a nemzeti ( keresztény ) értékeinket meg- mutatva, fenntartsuk a magyarság tudatot mindenkiben, aki büszke a gyökereire. A magazin csak Hazánk szépségeivel, történelmével, kiemelkedően szép épületeivel foglalkozik, A Kanadában -a magyarság kö- rében történt dolgokkal- nem, ez más jellegű kiadványok specialitása. A múlt mellett a jelennel is megpróbálunk foglalkozni. Így az ismert magyarok rovatban gyakran egy-egy borászt mutatunk be, mint aktuális számunkban az olaszliszkai Kvaszinger Lászlót, de ha a lap terjedelme megengedi, akkor foglalkozunk az egészségturizmussal is, melyben Magyarország előkelő helyet foglalhat el. A belső borítón egy tehetséges, sárvári fotós, Hunyadi Géza fotói láthatók. Ő állandóan a természetet járja, és szebbnél szebb képekkel kényezteti el az Olvasókat. Nagyon sok munka, erőfeszítés és küzdelem áll a kiadás mögött. Ezért is reméljük, hogy a lap mindenkinek megnyeri a tetszését. Mindehhez jó olvasást és kellemes időtöltést kíván: Panda Ákos főszerkesztő/laptulajdonos H a z á M Kiadó /publisher: VEGABONDMEDIA Ltd, Edmonton/AB Canada, Panda Ákos Kivitelezés/implementation: VEGABONDMEDIA Ltd, Edmonton/AB Canada, Panda Ákos Főszerkesztő/Editor in chief: PANDA ÁKOS Lapterv/design: NÉMETH PÉTER E-mail: [email protected] A diaszpóra legszínesebb kulturális és ismeretterjesztő magazinja The most colorful cultural and educational magazine of the diaspore A magazinunkban megjelent hirdetések tartalmáért semmilyen felelősséget nem vállalunk. We do not assume any liability for the content of the advertisements published in our magazine. Meg nem rendelt kéziratokat, fotókat nem őrzünk meg és nem küldünk vissza. We do not keep any manuscripts or photos which are not ordered. A lapban megjelent cikkek, képek bármilyen utánközlése, sokszorosítása, utánnyomása, elektronikus tárolása csakis a főszerkesztő előzetes írásbeli engedélyével lehetséges. The communication, reproduction, reprint, electronic storage of articles published in our magazine is only permitted prior the written permission of the editor in chief. Fotók/pictures: Hunyadi Géza (Sárvár) Panda Ákos https://www.facebook.com/hazammagazin © HAZÁM, Minden jog fenntartva/all rights reserved Panda Ákos/VAGABONDMEDIA

Magyar városok KŐSZEG Az osztrák határon, az Alpok keleti lankáin fekvő középkori eredetű, romantikus hangulatú kisvá- ros Magyarország egyik legszebb és legtisztább levegőjű települése. Kőszeget gyakran hívják az ország „ékszerdobozának” is, ugyanis történelmi emlékekben, látnivalókban, nevezetességekben kifejezetten gazdag kisváros. 4. HAZÁM Fotók: Panda Ákos

Kőszeget nem véletlenül nevezik az ország egyik legszebb meghatározó. Szintén jelentős a hatása a horvát kultúrának. Ennek megjelenése a török támadások idejére tehető. és legromantikusabb településének. Macskaköves utcái, Középkor ódon fényű lámpái, gyönyörű színes kis házai, valamint kö- A mai Burgenland térsége, így Kőszeg környéke is, a 12-13. zépkort idéző varázslatos hangulata rabul ejtik a látogatót. századtól, - a német katonai betörések elhárítása miatt - ha- dászati fontosságú lett. Sorra épültek a Kőszegi-hegységben Kőszeg kiváló példája an- is a kővárak, amelyek közül az egyik az Óház-tetőn találha- nak, hogy a német, ma- tó, ún. Óvár (Alte-Haus), azaz Felsővár volt, melyet a Kőszegi gyar és később a horvát grófok alapítottak. Pontosan nem tudni mikor épült, de írá- lakosság miként tud több sos emlék van arról, hogy 1248-ban már állt, ekkor ugyanis IV. száz éve harmóniában Béla magyar király visszafoglalta az osztrák hercegtől. Ebben élni. Ez mutatkozik meg az okiratban „castrum Kuszug” (1248) néven említik. a város felépítésében is, mely a mai napig A 13. század második felében a Németújvári család a hegy- tetőről a völgybe (a mai Kőszeg területére) tette át székhe- hármas szerkezetű. A kö- lyét és ehhez felépítettek egy új várat, az ún. Alsóvárat (a mai zépkori belvárosból, délen Kőszegi vár), mely reprezentációs célokat is szolgált. Ezzel a magyar, északon, pedig a megalapították Kőszeg városát. német külvárosból áll. Kő- szeg - és benne a vár – el- Az első lakók egy része német telepes volt, akik különböző rendezése is egyedülálló, kedvezményeket és kiváltságokat kaptak. Az erős város látvá- ugyanis az országban egye- nyos fejlődésnek indult. A Németújváriak 1289-ben személyes düli megtestesítője a tervezett összetűzésbe kerültek I. Albert osztrák és stájer herceggel, vár-városnak. Továbbá azon kevés városok közé tartozik, aki végül elfoglalta a várost, melyet 1291-ben III. András ma- amelyeknek középkori városfala még sértetlenül áll, és vá- gyar király visszaszerzett és visszaadott a Kőszegi családnak. rosszerkezete alig változott az idők során. A konfliktusok azonban továbbra is megmaradtak, ezért 1327- ben Károly Róbert elvette a családtól váraik többségét és a Külterületei nagy részét hegyek és erdők borítják, melyeknek nyugati határtól távol, az ország belsejében adott nekik új meghatározó szerepe van a város életében. A nyugati szellők birtokokat. Károly Róbert 1328-ban királyi városi címet ado- folyamatosan friss, alpesi levegőt hoznak, ezzel Kőszeg az or- mányozott Kőszegnek. Az Anjou-k idején Pozsony és Sopron szág egyik legfrissebb levegőjű, szubalpin klímájú települése. mellett Kőszeg a legjelentősebb borkereskedő, borexportáló A történelemben gazdag kisváros jelentős szerepet töltött be városok közé tartozott, borait délnémet területekre expor- Magyarország és Ausztria életében is. Az idők során Kőszeg tálta. Mindemellett igényes kézműipara is kialakult. hol az egyik, hol a másik országhoz tartozott. Összesen 4 al- kalommal volt osztrák és 5 alkalommal magyar részen. Eb- ből ered, hogy a város életében a német, osztrák és magyar kultúra keveredése (mely egészen a középkorig nyúlik vissza) HAZÁM 5.

1445-ben III. Frigyes német-római császár elfoglalta Kősze- get, majd (1446) a városnak adományozta a ma is használatos címerét és ettől kezdve a város 1647-ig Alsó-Ausztria része- ként Habsburg fennhatóság alatt állt. Mátyás király ugyan visszafoglalta és Magyarországhoz csatolta a várost (helyi legenda szerint maga Mátyás király is járt és megszállt Kő- szegen), de az csak rövid ideig volt magyar terület. A király halála után ismét osztrák település lett. Ekkoriban Kőszeg jelentős szerepet töltött be a Bécs ellen vonuló oszmán sereg megfékezésében. A vár és a város fel- adata az volt, hogy pár napra feltartóztassa II. Szulejmán szultán hadát, hogy a Bécs alatt gyülekező birodalmi csapa- tok egyesülhessenek. A város legnevesebb eseménye az 1532 augusztusában lezajlott török ostrom volt. Jurisics Miklós 6. HAZÁM

horvát származású várkapitány vezetésével a viszonylag kis A következő két évszázadban a város virágzásnak indult, és számú várvédők visszaverték a többszörös túlerőben lévő aranykorát élte, mely annak is köszönhető volt, hogy a Bécs és oszmán sereget. (A győzelem emlékére Kőszegen nemcsak az Adriai-tenger közti útvonal egyik kereskedelmi állomása lett. délben, hanem délelőtt 11 órakor is harangoznak, amikor (E korszaknak köszönheti a város reneszánsz épületeit, mint a legenda szerint kivonult az utolsó török is a városból.) A például a Sgraffitós-házat, mely a város egyik legnevesebb győzelmet követő évben az osztrák császár Jurisicsot báróvá épülete.) tette, majd a várat 1537-ben örökbirtokul neki adományozta, 1538-ban pedig az öt alsó-ausztriai terület kapitánya lett. Az Újkor ostrom után a város adómentességet és kiváltságokat kapott I. Ferdinánd osztrák császártól. Ezt követően a várat újjáépí- 1648-ban a város visszakerült Magyarországhoz. III. Ferdi- tették, ekkor nyerte el mai formáját. nánd 1648. november 6-ától véglegesen szabad királyi városi jogot adományozott Kőszegnek, mely címét   1871-ig meg is tudta tartani. (Azóta is minden évben november 6-án a Király Nap ünnepséggel  emlékeznek az évfordulóra) 1713. május 9-én további német telepesek (svábok) érkeztek, és Kőszeg mellett megalapították Kőszegfalvát (Swabendorf). Az 1848–49-es szabadságharcban a város inkább Habs- burg-hű volt, mégis elveszítette szabad királyi városi rangját.. 1893-ban az Osztrák-Magyar Monarchia nagy hadgyakor- latot tartott Kőszegen, amin 160.000 katona vett részt. A rendezvényen jelen volt maga Ferenc József osztrák császár, magyar király és II. Vilmos német császár is, továbbá minisz- terelnökök, miniszterek, külföldi attasék, követek, valamint a szász király, több Habsburg és bajor főherceg, sőt az an- gol királynő egyik fia is. Magyar részről díszruhába öltözött főurak, magyar főpapok, megyei és városi küldöttségek és a magyar kormány tagjai fogadták a királyt. Ferenc József és II. Vilmos négy napos tartózkodásuk során a Kőszegi Katonai Reáliskolában voltak elszállásolva. A rendezvénysorozat ke- retében udvari estélyt is tartottak kétszáz meghívott részére. A városban az esemény színvonalát emelendő díszkivilágítást használtak és hatalmas tűzijátékot rendeztek. Napjaink 1989-ben az ország határai megnyíltak Ausztria felé és az egykor Kőszeghez tartozó területek felé, de a korábbi rend nem állt teljesen helyre. A rendszerváltást követő években nagy bevásárlóturizmus indult mindkét oldalról, mely néhány év alatt lecsillapodott és mára inkább csak a szolgáltatóiparra jellemző. 2004-ben Magyarország schengeni övezethez való csatlakozását követően a határ teljesen megszűnt és újra szabad az átjárás Ausztria és Magyarország között. A régi épületek, terek fokozatosan megújulnak és ismét a kö- zépkori, romantikus hangulat kerül a középpontba. HAZÁM 7.

Az „ország ékszerdobozának” is nevezett kisváros mára is- a Kőszegi-hegységben található: Írottkő mét kiemelt turisztikai úticél, ugyanis mindenki kedvére vá- - az ország legelső Magyar Posztó- Nemez- és Fezgyára logathat a város gazdag történelmének köszönhető látniva- (ma egyetlen az országban) lóiból. Alig akad olyan turista, akit ne varázsolna el a város. - az ország első árvaházát Kőszegen alapították Csak Kőszegen szólalnak meg minden nap 11 órakor is a ha- forrás: koszeginfo.com rangok, hogy aztán délben is jelezzenek a többi katolikus városhoz hasonlóan. Kőszeg legnevesebb eseménye az 1532 augusztusában lezajlott török ostrom volt. Jurisics Miklós várkapitány maroknyi várvédő csapatával visszaverte a Bécs ellen vonuló, többszörös túlerőben lévő oszmán seregeket. A 11 órás harangszó ennek emlékét őrzi, ugyanis a legenda szerint ekkor hagyta el az utolsó török is a várost. Azt kevesen tudják, hogy Kőszeg nem a Magyar Királyság része volt ekkor, hanem Alsó-Ausztriához tartozott közel 200 évig (1446 -1647 között). A város német neve Güns volt, melyet az itt folyó patakról kapott. Jurisics Miklós nemcsak Kőszeg várának kapitánya volt, hanem bécsi parlamentben képviselő és diplomata is. Kőszeg a legek városa - az ország egyik legszebb városa („az ország ékszerdoboza”) - az ország egyik legromantikusabb városa - a legrégebbi Városháza az országban - az ország legrégebbi fogadója - az ország legkisebb barokk stílusú háza (Fő tér 13., ma fodrászat ) - az ország egyik legtisztább levegőjű városa (szubalpin klíma) - az ország műemlékekben egyik leggazdagabb városa (A tö- rök csatát követően a pusztító háborúk elkerülték.) - az országban az egyetlen tervezett vár-város (Alsó-ausztriai mintára tervezett település, a várost és a várat együtt védték) - az ország „legbecsületesebb városa” (becsületkasszák) - az Alpok legkeletibb nyúlványa (Alpokalja, a „magyar Alpok”) - az egyik legmagasabban fekvő magyar város - Nyugat-Magyarország és Burgenland legmagasabb pontja 8. HAZÁM

Közigazgatás Ország : Magyarország Régió: Nyugat-Dunántúl Megye : Vas Jogállás: Város Népesség: 11 700 lakos HAZÁM 9.

Ismert magyarok KVASZINGER LÁSZLÓ borász Tokaj hegyalján, Olaszliszkán van egy feltörek- vő borászat, melynek fiatal tulajdonos-vezetője lelkes, szorgalmas munkával éri el lépésről lépés- re a sikereket. A hely adva van. A tudás apáról fúra szállt. Már csak a kitartás kellett, hogy igazi Tokaj-hegyaljai borokat készítsenek. Mit lehet tudni a családotokról? apa besegít a szőlőművelésben és a mindennapos feladatok Családunk több generáció óta foglakozik szőlőtermesztés- elvégzésében. Én most 31 éves vagyok és 4 éve költöztem sel és borászattal Tokaj-hegyalján. A Kvaszinger család az vissza Olaszliszkára hogy átvegyem a családi borászatot. 1800-as évek elején érkezett az országba a volt Poroszor- Úgy gondolom hogy sikerült „gatyába ráznom” a vállalkozást szág területéről. Az első Kvaszinger, aki Olaszliszkára köl- és mostanra egy gazdaságilag stabil és dinamikusan fejlődő tözött, az Olaszliszka határához tartozó Meszes majorban, vállalkozás lettünk Tokaj-hegyalján. A szőlő területek Olasz- Vay báró intézőjeként irányította a báró szőlőterületeinek munkálatait. Ő vásárolta meg az azóta is családi birtokunk gerincét képező Hatalos dűlőt, mely terület adja borásza- tunk kiemelkedő minőségű borait. Fia Kvaszinger László és leszármazottai életében a mai napig jelentős súlyt képvisel a szőlőtermesztés és borászat. Jelenleg Kvaszinger László, és fiai Kvaszinger György és ifj. Kvaszinger László folytatja a családi hagyományt. Bemutatnád pár szóban a borászotokat? Jelenleg 8,5 hektáron gazdálkodunk édesapámmal. A gazda- ság irányítását teljesen átvettem apától így minden fonto- sabb döntést én hozok meg és a borokat is én készítem, de 10. HAZÁM

liszka és Szegilong határában vannak és kiemelkedő minő- mékekre fektetni a jövőben.Célom és mottóm: Kiemelkedő ségű területek. Éves palackszámunk 25 000 palack, de ez a minőségű borok termelése elérhető áron. jövőben emelkedni fog hiszen a 8,5 hektárból 2,5 hektár új telepítés és a következő években fognak termőre fordulni. Van egy kicsi vendégházatok is: A termék portfóliónk a következő: alap tételeink, Sárgamus- Vendégházunk kiválóan alkalmas családok, baráti társaságok kotály és Furmint. Ezek a borok nagyobb mennyiségben ké- fogadására. Borászatunk vendégháza Olaszliszka község, szülnek és csak saválló acéltartályok vannak. Célunk hogy  csendes, Bodrog parti utcájában található. Az épület egy régi szélesebb rétegek elérjék ezeket a borokat hiszen ezek a felújított parasztház, melyben két hálószoba (3 és 4 ágyas), legalacsonyabb árú boraink (2000-2500 Ft). Ezekre a borok- két fürdőszoba, egy közös nappali és egy konyha található. ra jellemző hogy könnyű friss gyümölcsös borok pici mara- A ház tágas udvarán, tűzrakási lehetőség van, így alkalmas dék cukorral (7-8 g/l). A termékpiramis következő lépcsője a bográcsozásra, kerti sütögetésekre. Az elkészített ételeket dűlőszelektált száraz Furmintok. Ezeket hordóban erjesztjük hangulatos szőlőlugas alatt lehet elfogyasztani, kellemes To- és hordóban érleljük kb 6 hónapig. Ezek a borok magasabb kaji borok társaságában.  alkohollal rendelkeznek és karakteresebb testesebb tételek. Mivel a ház közvetlenül a Bodrog folyó partján helyezkedik Nincs maradék cukor bennük és elsősorban gasztro borok- el, lehetőség nyílik horgászatra, fürdőzésre valamint csó- nak szánjuk hiszen nagyon jól párosíthatóak értelekhez. Kö- nakázásra, kenuzásra a folyóvízen. A Zemplén hegység kö- vetkező szinten a Tokaji borkülönlegességek, a száraz sza- zelségének köszönhetően kirándulhatnak, túrázhatnak is morodni és az édes szamorodni vannak. A piramis csúcsán vendégeink. Borkóstoló helyiségünk a Bodrog folyó partján pedig a Tokaji Aszú. Ezeket a termékeket gondolom nem kell található, ezáltal összeköthető a horgászat, a borozás, és a bemutatnom, talán csak annyit hogy ezekkel a borokkal kí- folyópart szépségének élvezete. vánjuk a borvidék tradicionális termékeit fenntartani és úgy gondolom hogy óriási potenciál van ezekben a termékekben A jövőtöket hogy képzeled el: hiszen egyedülállóak a világon, sőt talán azt is kijelenthetem Célom hogy a vállalkozás tovább növekedjen és biztos ve- hogy a Tokaji Aszú verhetetlen a természetes édes borok kö- vőbázissal rendelkezzen. Szeretném ha a külföldi piacokon zött ezért egyre nagyobb hangsúlyt szeretnék ezekre a ter- egyre több bort tudnánk eladni. Jelenleg szállítunk az USA- ba, Lengyelországba, Szlovákiába. A jövőben több bort szeretnék értékesíteni az USA-ba, Lengyelor- szágba és új országokat célozok meg, Kína,Skandi- náv országok, Anglia. További terveim hogy mind szőlőtermesztésben mind borászatban minőségi fejlődés legyen és sze- retném ha termelésünk egyre közelebb kerülne az ökológiai szemlélethez. Kvaszinger Pince és Vendégház 3933 Olaszliszka, Burgundia utca 6. Magyarország HAZÁM 11.

Ezt látni kell TÉS szélmalmok A malmok különlegessége a ma is működőképes belső szerkezet. A Helt- és az Ozi-malom kúpala- kú zsindelytetőzete körsínen fogatható, így a hat vitorlát szélirányba lehetett állítani. A Bakonyban, a Tési-fennsíkon fekszik. A Keleti-Bakony leg- magasabban fekvő települése 465 méterrel a tenger szintje felett. Első okleveles említése 1276-ból való. A XV. század- ban palotai várbirtok volt. A török hódoltság alatt, az 1590-es években azonban elnéptelenedett. A XVIII. században újra- épült, lakosai a székesfehérvári prépostság örökös jobbágyai voltak. Az 1790-es években német telepesek is érkeztek Tés- re. Az állandó széljárás miatt tiszta levegőjű, és alkalmas a szélenergia hasznosításra. A Tési-fennsík a Bakony-közép- hegység keleti részén terül el, településtörténete messze a sejtelmes őskorba nyúlik vissza. Ezt az erdőktől övezett fennsíkot már az ókor embere is megszerette. A rómaiak is alkalmasnak találták a megtelepedésre. Ezt bizonyítják a kő- kori-bronzkori és római kori leletek. Tés határában vízimalmok hajtására alkalmas ivóvíz nincs, így az ősök az élénk bakonyi szeleket fogták be a szélmalmok vitorláiba. A Helt- és az Ozi-féle szélmalmok a Táncsics utca 17. és 32. számú porták kertjeinek végében állnak. A népi, ipartörténeti műemlékek a Tésre érkező turisták első számú látnivalói. A malmok különlegessége a ma is működőképes belső szer- kezet. A Helt- és az Ozi-malom kúpalakú zsindelytetőzete körsínen fogatható, így a hat vitorlát szélirányba lehetett állítani. A Helt-malom naponta négy mázsát is őrölt, az Ozi-malom ennek felét. A malmok nyolcas vámra dolgoztak: 100 kiló őrleményből 8 kiló illette a molnárt. Az őrlésről nap- lót vezettek. 12. HAZÁM

A Táncsics utcai kertekben álló malmok közül a Helt malmot 1840-ben építette Pircher János malomács. Köralaprajzú, enyhén karcsúsodó, háromszintes kőfalazatú épület, forgat- ható, zsindelyes, kúpos tetővel fedve. Hatvitorlás szélkerék hajtja. A malomban két pár kő van, 8-as vámra dolgozott, napi mégy mázsát őrölt. Ozi János asztalos által 1924-ben épített szélmalom Helt Jó- zsef malmától 200 m-re épült. A malmok szerkezete azonos, az eltérés az, hogy az Ozi-malomban csak 1 pár kő van. A szélmalmok a kovácsműhely udvarán keresztül közelíthe- tők meg. Fotók: Panda Ákos HAZÁM 13.

Híres épületek ZIRC ciszterci apátság A zirci ciszterci apátság a ciszterci rend magyarországi központja Zircen. A Ciszterci Rend Zirci Kongregációjához tartozik, melynek rajta kívül a Dallasi ciszterci apátság és a Kismarosi Apátság is tagja. 14. HAZÁM

A Bakony erdejének sűrűjében, jórészt csak erdei vadak járta tájon, 400 m magasságban alapított ciszterci kolostort a rend nagy hazai pártfogója, III. Béla király (1182), a francia föld legnagyobb és leghíresebb ciszterci apátsága, a cham- pagne-i Clairvaux-i ciszterci apátság filiájaként alapította, és az első szerzetesek is onnan érkeztek. A templomot a rend előírásai szerint Szűz Mária tiszteletére szentelték. Eleinte az apátságot egyszerűen „bakonyinak” nevezték, de már 1199- ben előfordult a később meghonosodottá vált Zirc név is. A birtokokkal gazdagon ellátott kolostor tragédiáját a török fenyegetés jelentette. A hódítóktól rettegő szerzetesek 1538 körül elhagyták a kolostort, amelyet Veszprém török kézre kerülése (1552 után) földúltak a törökök. 1629-ben a lilienfeldi kolostor apátja kap megbízást, hogy birtokait csak hatalmas összegért tudták megváltani, illetve készítse elő a rend Magyarországra való visszatérését. I. hosszadalmas birtokperek által visszaszerezni, ezért Lili- Lipót 1660-ban Újfalusy Márton soproni születésű lilien- enfeld apátja 1699-ben a vállalkozásba befektetett összeg, feldi szerzetest nevezi ki zirci apáttá, aki Pápán telepedett 31 000 forint megtérítése fejében átadta a feladatot a szilé- le, mivel ekkor Zircen nem volt lakható épület. Újfalusy ziai Heinrichau apátjának, Heinrich Kahlertnek, akit I. Lipót 1678-ban Gyulakeszi határában portyázó török csapatoknak a következő évben zirci apáttá nevezett ki. A török kiűzése esett áldozatul. Ezt követően a lilienfeldi apátok maguknak után több mint egy évszázad telt el, míg ismét megteleped- tartották fenn a zirci apáti címet. A zirci apátság egykori tek az első szerzetesek Zircen (1726). Az apátsági templomot 1732- ben kezdték újjáépíteni a szilé- ziai Heinrichauból érkező cisz- terci szerzetesek. Az építéshez felhasználták az – akkor már romos állapotban lévő – közép- kori épületeket is. Felszentelése 1752-ben történt meg. A külön- legesen szép, országosan is ki- emelkedő jelentőségű templom főoltára Magyarország legna- gyobb, barokk stílusban készült oltárépítménye. A templom büszkélkedhet a kor egyik leg- jelentősebb művészének, Franz Anton Maulbertschnek két fest- ményével is. Később újrafestet- ték őket rossz állapotuk miatt, és szereplőit az itteni szerze- tesekről mintázták meg. Mivel élő ember nem kaphat glóriát, a szentek   fejéről eltüntették a mesterek. Egy újabb átfestés, mivel nem tudták, hogy az arcok régi itt élt szerzeteseké voltak, glóriát adott a szenteknek, s szőrösítette az arcukat, néhol az ősz szakállig. Napjaink renová- ciós munkálatai eltávolították a korok javításait, az eredeti réte- get hozták felszínre, így tudjuk ma a képek kialakulásának hos�- szas történetét. Fotók: Panda Ákos HAZÁM Egyedülálló a templom két or- gonája: a szentély-orgona a szerzetesek imáját kísérte, míg a karzat német romantikus hangszere a liturgiát szolgálta, s szolgálja ma is. A 2005-ben befejeződött restaurálás óta a templombelső eredeti pompá- jában látható. Természetesen nem csupán műemlék, idegen- forgalmi látványosság: az 1982- ben, alapításának nyolcszázadik 15.

évfordulóján basilica minor rangot nyert templom egy élő szerzetesközösség litur- gikus otthona, s egyben Zirc városának plébánia-temploma is. A hatalmas, kéttornyú barokk apátsági templom különleges látványosság. Belső és külső helyreállítása nemrég fejeződött be. A szószék és a szentély faragott stallumai igazi remekművek. Építése 1732-1752 közé esik, így a barokk stílus jegyeit viseli magán. Tornyain jól megfigyelhető a kor jegyeinek hatása: cakkozott körbemenetel a tetőn, csigaszerű forma a felső szobrok alatt. Az épület azonban nem csak barokk, hanem klasszicista épület is egyben. Míg a középső tornyok közrefogta arculaton boltíves a dí- szítés, két szélen timpanonokat alakítottak ki, melyek jellegzetesen görög-római példa a klasszicizmus szellemében. Az alsó dór oszlopokat is ehhez köthetjük. 1912-13-ban Békefi Remig zirci apát Hümpfner Tibor ciszterci atyát bízta meg a középkori apátság megmaradt alapjainak vizsgálatával. Ennek során feltárták az itt látható részt, a káptalantermet és a mona- chusok dolgozótermét (15. sz. és 19. sz.), és megkeresték a régi épület sarokpontjait, hogy megállapítsák az eredeti itt is látható alaprajzot. A feltárás során több faragott kő került elő. A teljes feltárásra, illetve a fel- tárt részek konzerválására az I. majd a II. 16. HAZÁM

HAZÁM 17.

világháború és a szerzetesrendek 1950-ben történt fölosz- reállítására. A 2007-ben folytatott hitelesítő ásatás által nem- latása miatt nem került sor. A szerzetesrendek 1990-es vis�- csak az 1912-ben már kiásott alapfalak, hanem új leletek is szaállása után majd 20 évet kellett várni a majd a száz éve napvilágot láttak. A hitelesítő ásatás után két éves munkával feltárva álló keleti szárny romjainak konzerválására és hely- sikerült a romokat konzerválni, helyreállítani és bemutatha- tóvá tenni. A közel 65 000 könyves gyűjtemény Magyarországon egyedülálló A Műemlékkönyvtár az apátság épületének második emele- tén található. Az első könyveket a 18. században az új alapí- tást végző heinrichaui szerzetesek hozták magukkal, mely állomány 1950-re 65.000 kötetre duzzadt. A ciszterci rend egykori feloszlatását követően a könyvtár állami tulajdonba került, kezelésével a Nemzeti Könyvtárat bízták meg. A gyűjtemény mára 70 ősnyomtatványt, több mint 300 antikvát tudhat magáénak, melyek közül sok egyedülál- ló Magyarországon. Az állomány tematikailag elsősorban teológiai témájú könyveket tartalmaz, ám találhatunk szak- irodalmat a többi tudományterületről is. A könyvtár szakszerű idegenvezetéssel látogatható, mely- nek során a vendégek megismerkedhetnek a ciszterci gyűj- temény és a rend történetével, valamint megtekinthetnek egy könyvkiállítást, illetve megcsodálhatják az európai hírű – a Wilde testvérek keze munkáját dicsérő – intarziás be- rendezésű nagytermet is. Forrás: wikipedia,zirciapatsag.hu 18. HAZÁM

Közigazgatás Ország: Magyarország Régió: Közép-Dunántúl Megye: Veszprém Jogállás: város Népesség: 6960 lakos HAZÁM 19.

Erdei vasút Nagybörzsönyi Kisvasút A Nagybörzsönyi Kisvasút egy különleges vonal- vezetésű hegyi vasút, Magyarország egyetlen csúcsfordítós vasútvonala. Jelenleg 8 km hos�- szan kanyarog Nagybörzsönytől-Nagyirtásig, ám a folyamatban lévő fejlesztések elkészültével a Duna-parti Szobról indulva egyben a legnagyobb szintkülönbséget legyőző hazai vasútvonal is lesz. Budapesttől 83 kilométerre északra, a Duna-Ipoly Nemzeti A falu a török hódoltság idején sem néptelenedett el, végig Parkban található Nagybörzsöny falucska. Már az odavezető lakott volt. A bányászat azonban megszűnt, csak a 17. szá- autós utazás is élményszámba megy, mert egy ideig a Duna zad végén indult újra, és a 18. századig megmaradt, akkor mellett kanyarog az út. Aztán Nagybörzsönybe érve már az a készletek kimerülése miatt átmenetileg ismét megszűnt. erdő uralja a látképet. Maga a falucska a Börzsöny nyugati A község gazdasági életében fontos szerepet játszik az ide- peremén, a Börzsöny patak mentén fekszik. Az Árpád kor- genforgalom. A látogatókat részben Nagybörzsöny történel- ban Bersen vagy Belsun volt a helység elnevezése. Az 1700- mi múltjának emlékei, részben pedig a Börzsöny természeti as évek után német telepesek érkezésekor – több helyen – szépségei vonzzák ide. Nagybörzsönyből hét jelzett turistaút Deutsch-Pilsen néven szerepel. vezet a Börzsöny belseje felé. A települést magyar jobbágyok mellett német bányászok lak- Nagybörzsöny zsákfalu elhelyezkedésének köszönhetően a ták, akik valószínűleg II. Géza idején, a 12.században érkez- turisták kedvelt célpontja, de talán a legismertebb vonze- tek ide. A község a 14. századtól bányatelepülés volt, gazdag reje a település határából, a Hosszú-völgyből a Nagyirtásra, arany-, ezüst-, vasérc-, ólom- és kénkészlettel rendelkezett. a 400 méter magas Vízválasztó nyergébe felkapaszkodó er- A település ezüstbányájáról 1312-ből van írásos feljegyzés. dei kisvasút. A táv 7.8 kilométer hosszú, és ezt 45 perc alatt 20. HAZÁM

teszi meg a kisvasút, hangulatos erdei útvonalon. A kisvasút vonala szűk patakmedrek partján, sűrű erdőkben kanyarog, irányfordítóval és hármas hurokkal győzi le a meredélyeket. A Kisirtás-Nagyirtás közötti „csúcsfordítós” (tolt menetű) szakasza műemlék -hasonló szintkülönbség leküzdő tech- nikai megoldással Európában csak a szlovákiai Beszkidekben találkozhatunk-. A Nagyirtás megállónál kialakítottak egy új várótermet büfével és mosdóval A menetrendi vonatok a tavaszi szezonkezdettől az ősz végi szezonzárásig ( márciustól október végéig) csak hétvégén közlekednek (kivétel a nyári időszak, amikor pénteken is van forgalom). A hétvége egyéb időpontjaira vagy a hét más nap- jaira különvonat rendelhető. Ottjártunkkor a Nagybörzsöny- Nagyirtáspuszta gyerekjegy 4 éves kortól egy útra 350 Ft, a felnőtt 700 Ft volt. Néhány műszaki adat a kisvasútról: A pálya üzemi hossza: 7805 m Engedélyezett sebesség: 15 km/h Legnagyobb emelkedés: 39,2 ‰ Legkisebb ívsugár: 40 m Hidak száma: 4 A Nagybörzsönyi Erdei Vasút tulajdonosa Nagybörzsöny Község Önkormányzata, működteti a Börzsöny 2020 kft. Nagybörzsönyi EV (Nagybörzsönyi E.Kv.Np. 2634 Nagybörzsöny, Hrsz. 0608/70 (Kisvasút) tel: (20) 380 7795 fax: (27) 378 025 email: [email protected] forrás: kisvasut.hu Fotók: Panda Ákos HAZÁM 21.

Erdélyország SÖVÉNYSÉG ( Schweischer, Fiser ) Szász falucska Segesvártól 43 kilométerre dél-keleti irányban. Még az elhivatott kirándulók is nehezen találják meg a falucskát, és még nehezebben pici, de szép erődtemplomát. 22. HAZÁM Fotók: Panda Ákos

Szent Márton tiszteletére szentelt, egyhajós, torony nélküli temploma a XV. század közepén épül késő gótikus stílusban. Az 1505-ben végzett erődítések során a keskeny templom elveszti eredeti formáit. 1605-ben a törökök feldúlják, de később a hívek megújítják. Egykori kőbordás boltozatára ma csak néhány gyámkő emlékeztet. A templomot faragatlan kövekből épített várfal veszi körül. Keleti és északi tornya ma is áll. Másik három tornyának he- lyét csak falromok jelzik. 1894-ben a templom erődítéseit lebontják, gótikus ablakait s gótikus mennyezetét annyira átalakítják, hogy eredeti stí- lusformái eltűnnek. Szerencsére az 1520–1522-ben készített szárnyas oltára megmarad, mely a tours-i Szent Márton-legendát és Jézus szenvedéstörténetét örökíti meg. Veit Stoss fiának, János- nak segesvári műhelyében készült. Érdekessége az, hogy az evangélisták a szász főurak ruházatában díszelegnek. A XV. századi szentségfülkéjét is megőrizték és a XVI. száza- di keresztelőmedencét is. Tornyának mai alakját 1862-ben nyerte. A katolikus kor emléke egy szép tömjénfüstölő. Középkori tiszta katolikus lakói a reformáció során lutheránusok lesz- nek, a templommal együtt. A XVIII. században lutheránus anyaegyház, és a 20. század elején is az. A falu szász lakói a román kommunista diktatúra idején elmenekültek az or- szágból. HAZÁM 23.

Kvaszinger Pince és Vendégház A Kvaszinger család az 1800-as évek elején érkezett az országba a volt Poroszország területéről. Az első Kvaszinger, aki Olaszliszkára költözött, az Olaszliszka határához tartozó Meszes majorban, Vay báró intézőjeként irányította a báró szőlőterületeinek munkálatait. Ő vásárolta meg az azóta is családi birtokunk gerincét képező Hatalos dűlőt, mely terület adja borászatunk kiemelkedő minőségű borait. Jelenleg 8,5 hektáron gazdálkodunk édesapámmal. Hagyomány Kvaszinger László és leszármazottai életében a mai napig jelentős súlyt képvisel a szőlőtermesztés és borászat. Jelenleg Kvaszinger László, és fiai Kvaszinger György és ifj. Kvaszinger László folytatja a családi hagyományt. Jövőkép Célunk hogy a vállalkozás tovább növekedjen és biztos vevőbázissal rendelkezzen. A jövőben több bort szeretnénk értékesíteni az USA-ba, Lengyelországba és új országokat célozunk meg, Kína,Skandináv országok, Anglia. További tervünk, hogy mind szőlőtermesztésben mind borászatban minőségi fejlődés legyen és szeretnénk ha termelésünk egyre közelebb kerülne az ökológiai szemlélethez. Kvaszinger Pince és Vendégház 3933 Olaszliszka, Burgundia utca 6. Magyarország