Hazám 2020 tavasz

HazáM A diaszpora legszínesebb magazinja 2020 TAVASZ Magyar városok EGER Híres épületek FERTŐDI KASTÉLY Hungarikum EGRI BIKAVÉR Ezt látni kell VELEMÉRI TEMPLOM VeINgyGeYn EegNyEeSt! Erdélyország: Nagybaromlak erődtemploma

Fotó: Péter Tamás (Bécs, Ausztria) Fotó: Hunyadi Géza (Sárvár)

Hazám Kedves Olvasó! Amíg dolgoztam a mostani lapszámon, nagyon sok Magyarországon készült fotót néztem át. Kiválo- gattam azokat, melyek legjobban hozzák vissza a benyomásokat, melyek az embert magyarországi kirándulásai alatt érik. Furcsa volt nézegetni a nyáron készült képeket akkor, amikor itt mínusz 20 fok körüli hőmérséklet van és a hó is szinte ellepi a parkoló autókat. Épp ezért még érdekesebbnek tűnhet a magazin, mert Hazánk legszebb részeit mutatja be valósághű ábrázolással. A fertődi kastély többször megviccelt már. Bármelyik évben mentem, mindíg borult idő volt, néha még esett is az eső. A szép képek elkészítéséhez pedig elengedhetetlen a napsütés. Na végül múlt nyáron szerencsém volt, és az időjárás kedvemben járt, gyönyörű napsütés fogadott. Jól is sikerültek a képek, biztos mindenkinek tetszeni fog. Eger városát nem szabad kihagyni, ha valaki otthon jár. Budapesttől is elérhető távolságban van, ez a kis ékszerdoboz. Sőt, ha valaki szereti a finom bort, az a városban és közvetlen környékén megkóstolhatja a méltán híres egri bikavért is, mely már Hungarikum. A veleméri templomot fénytemplomnak is hívják. A bejáratnál lévő hölgy- akinél jegyet lehet váltani- nagyon szemléletesen mondja el mindenkinek, hogy mit kell tudni a tempolmról és a fények varázslatos játékáról. Erdélyből pedig Nagybaromlak erődtemplomát mutatjuk be most.Mindehhez jó olvasást és kellemes időtöltést kíván: Panda Ákos főszerkesztő/laptulajdonos H a z á M Kiadó /publisher: VEGABONDMEDIA Ltd, Edmonton/AB Canada, Panda Ákos Kivitelezés/implementation: VEGABONDMEDIA Ltd, Edmonton/AB Canada, Panda Ákos Főszerkesztő/Editor in chief: PANDA ÁKOS Lapterv/design: NÉMETH PÉTER E-mail: [email protected] A diaszpóra legszínesebb kulturális és ismeretterjesztő magazinja The most colorful cultural and educational magazine of the diaspore A magazinunkban megjelent hirdetések tartalmáért semmilyen felelősséget nem vállalunk. We do not assume any liability for the content of the advertisements published in our magazine. Meg nem rendelt kéziratokat, fotókat nem őrzünk meg és nem küldünk vissza. We do not keep any manuscripts or photos which are not ordered. A lapban megjelent cikkek, képek bármilyen utánközlése, sokszorosítása, utánnyomása, elektronikus tárolása csakis a főszerkesztő előzetes írásbeli engedélyével lehetséges. The communication, reproduction, reprint, electronic storage of articles published in our magazine is only permitted prior the written permission of the editor in chief. Fotók/pictures: Hunyadi Géza (Sárvár) Panda Ákos, Péter Tamás ( Bécs, Ausztria ), internet https://www.facebook.com/hazammagazin © HAZÁM, Minden jog fenntartva/all rights reserved Panda Ákos/VEGABONDMEDIA

Magyar városok EGER A város fölé emelkedő Nagy-Eged hegy oldalában 501 méter magasan van Magyarország legmagasabban fekvő szőlőtermő területe. Észak-Magyarország második legnépesebb városa. 1705-ben itt keltezték az első magyar hírlapot. 4. HAZÁM Fotók: Panda Ákos

Heves megye székhelye a Bükk-vidék délnyugati szélén, az Eger-patak völgyében, Budapesttől 140 kilométerre fekszik. A környék már a kőkorszak óta lakott terület. A korai középkorban avar és szláv törzsek is éltek itt. A területet a 10. szá- zad elején már a honfoglaló magyarság első nemzedéke megszállta. A 20. század végén honfoglalás kori leleteket találtak a Szépasszony-völgy környékén is. Szent István az 1009 előtt szervezett tíz püspökség egyikének székhelyévé tette. Az első, mára elpusztult székesegyháza Várhegyen állt, körülötte alakult ki a város történelmi magja. A 11. századból egy kör alakú templom és egy kisebb palota maradványait is feltárták. A Bükk-vidéken épített püspöki székhely gyorsan jelentős központtá fejlődött, majd 1241-ben, II. Kilit püspöksége alatt, a tatárok feldúlták és felégették a várost. A tatárjárás tapasztalataiból okulva IV. Béla 1248-ban kővár építésére adott engedélyt Lambert püspöknek. A 14. és a 15. században a korábban a város széléig terjeszkedő er- dőket nagyrészt kiirtották, hogy szőlőt telepítsenek a helyére. Kialakultak a várba és az északi bányavárosok felé vezető útvonalak, a belváros – az Eger-patak régi medréhez igazodó, zegzugos utcái. 1442-ben a husziták feldúlták a várost és lakosai közt iszonyú öldöklést vittek véghez. Mátyás király uralkodása alatt Bekensloer János püspök gótikus stílusban átépíttette az akkor még a várban álló püspöki palotát, az épület még ma is látható. Az építkezéseket Dóczy Orbán püspök folytatta, és Bakócz Tamás fejezte be. Ők elkezdték még a várbeli székesegyház késő gótikus átépítését is. Mátyás király halála után Estei Hippolit püspök idején építették a róla elnevezett és közelmúltban felújított Hippolyt-kaput. A paraszt- lázadás alkalmával 1514-ben Dózsa György egyik vezére, Barnabás, porrá égette a várost. Magyarország három részre szakadása idején Eger fontos mány ) székhelye. Ennek leglátványosabb emléke az egykori végvár lett. Dobó István várkapitány parancsnoksága alatt birodalom legészakibb ma is álló minaretje. A Várhegy tövé- a vár (a nőket és gyerekeket is beleszámítva) kevesebb mint ben, a vár bejáratától nem messze egy törökfürdő maradvá- 2100 védője 1552-ben visszaverte egy nagy török sereg tá- nyait tárták fel. madását. A törökök számát Gárdonyi Géza – természetesen némi túlzással – 200 000-re becsülte. A későbbi történetírók A keresztény csapatok 1687 december 17-én foglalták vissza a 80 000 fősnek írták le a török sereget, amelynek létszáma a várost, miután sikerült kiéheztetniük a vár védőit. Az ostrom mai történészek szerint 35-40 000 lehetett. Az ostrom tör- alatt a város teljesen leromlott, a falakkal körülvett terüle- ténetét a mai olvasók leginkább Gárdonyi Egri csillagok című, ten mindössze 413 ház maradt lakható, és ezekben is főként népszerű regényéből ismerhetik. Az ostrom alatt teljesen le- török családok laktak. Mintegy 600 török visszatért Egerbe, romlott várat, kiváló olasz hadmérnökök tervei alapján 1553 megkeresztelkedett, és ezek lettek az elpusztított város első és 1596 között teljesen átépítették. 1578 áprilisától néhány lakói. A felszabadított várost a Habsburgok kincstári birtok- évig itt katonáskodott Balassi Bálint is. 1596-ban a török újra nak tekintették, és I. Lipót 1688-ban szabad királyi várossá megostromolja Eger várát, amit a körülbelül hétezer fős vé- nyilvánította (azaz mentesítette az egyházi és földesúri ter- dősereg mintegy három hetes ellenállás után feladott – első- hek alól). Ez az állapot azonban csak 1695-ig tartott, ugyanis sorban azért, mert a seregével a közelben táborozó III. Miska ekkor a visszatelepedő Fenessy György püspök kérésére az osztrák főherceg nem volt hajlandó a védők segítségére vo- uralkodó újra püspöki várossá nyilvánította és a mecseteket nulni. A város 91 éven át, 1687-ig volt az Oszmán Birodalom keresztény templomokká alakították. 1705-ben a II. Rákóczi része, mint egy több szandzsákot ( a helytartóság kisebb egy- Ferenc kérésére az uralkodó újra püspöki Telekessy István sége ) magába foglaló vilajet ( nagyobb területi egység, tarto- püspök papnevelő intézetet alapított. HAZÁM 5.

A Rákóczi-szabadságharc alatt 1703-tól 1711-ig Eger volt a magyar hírlapot, a Mercurius Veridicust (Igazmondó Mer- felszabadult országrész központja. Itt volt a fejedelem főha- kúriusz). 1709-ben Egerben találkozott a fejedelem Ukrain- diszállása, amit rendszeresen fel is keresett. 1705-ben Eger- cewvel, I. Péter cár követével. A követ Egerben halt meg, és ben keltezték (bár nyomda híján máshol nyomtatták) az első valahol a Rác-templom környékén temették el. A 18. század a virágzás, a fellendülés időszaka volt. A ma is lát- ható barokk városképet Eger püspökei alakították ki, főkép- pen Barkóczy Ferenc és Eszterházy Károly. Az építkezések számos iparost, kézművest, kereskedőt, művészt vonzottak a városba. Barkóczy Ferenc, majd nyomdokain Eszterházy Károly püs- pök a Nagyszombati és a Bécsi Egyetem mintájára Egerben is megpróbált universitast, azaz egyetemet kiépíteni. Ennek bázisául a meglévő oktatási intézményeket szánták, a papne- velő intézetet, a jogi iskolát és a bölcseleti iskolát, valamint Magyarország első orvosi akadémiája, ami 1769 november 5-én nyílt meg. Az egyetemet Eszterházy Károly az erre a célra épített Líceumban kívánta elhelyezni, de Mária Teré- zia királynő nem engedélyezte az intézmény megalapítását. 1769-ben Egerben Markhot Ferenc irányításával nyílt meg az ország első orvosi iskolája. Az iskolától 1772-ben Mária Teré- zia megtagadta a doktori fokozat kiadásának jogát, ezért az 1775-ben megszűnt. A 19. század katasztrófákkal indult. 1800-ban ban a belváros fele tűzvészben elpusztult, 1801-ben pedig leomlott a vár. 1827-ben a belváros nagy része újra leégett, négy évvel később pedig több mint 200 embert vitt el a kolera járvány. A reform korban Pyrker János László érsek képtárat hozott létre, és azt 1844-ben a Magyar Nemzeti Múzeumnak ajándékozta, mivel Eger nem adott számára megfelelő helyet. Lényegében Pyr- ker ajándéka lett az 1900-ban megnyílt Szépművészeti Mú- 6. HAZÁM

zeum anyagának alapja. Pyrker hozta létre Egerben, 1828-ban Minorita templom az első magyar nyelvű tanítóképzőt, és ő építtette Hild József tervei alapján a neoklasszikus stílusú bazilikát, Magyarország A barokk egyházi építészet egyik legszebb épületének szá- harmadik legnagyobb templomát. mít a Páduai Szent-Antal templom. Legtöbben csak Mino- rita templomnak hívják. 1771-ben történt meg a felszentelés A polgári fejlődés azonban nem gyorsult meg, mivel Eger kimaradt a Budapestet Miskolccal összekötő vasúti fővonal- ból, a csomópont Füzesabony lett. A város ipara a malom, a dohánygyár és a lemezárugyárból állt. A századforduló után Egerben az iskolaváros jelleg dominált, iskolái és más kultu- rális intézményei miatt a „magyar Athénnak” is nevezték. Vár A nagy alapterületű, szabálytalan alaprajzú erődítés körítő- falai és bástyái többé-kevésbé csonkán máig fennmaradtak. Főbejárata délkeletre, a Dobó tér felé nyílik, ahonnan a re- konstruált déli külső várfal és a belső várfal között vezet. A belső vár falát a falnak belülről támaszkodó Varkoch-bástyán (Varkocs-bástya; Alessandro Vedani tervei alapján építették 1542-ben) keresztül lépi át. A háborúk, a többszörös átépítések – de különösen előbb a külső vár császári rendeletre történt 1701-es lerombolása, majd az egyházi tulajdonba visszakerült erőd tudatos le- bontása a 18-19. század fordulóján – óriási károkat okoztak az egri vár középkori és kora újkori emlékeiben. A rombolás méretére jellemző volt, hogy a vár területe a 19. század köze- pén már csak egy helyenként falakkal övezett, az elbontott épületek maradványait is elrejtő füves dombként emelkedett a város fölé, belsejében az egyetlen megmaradt épülettel, a jócskán – börtönné és magtárrá – átalakított középkori püs- pöki palotával. A vár 20. századi feltárásai mégis sok megle- petéssel szolgáltak. HAZÁM 7.

Szent- Antal tiszteletére. Tervezője Kilian Ignaz Dientzenho- fer volt, aki a bécsi hercegérsek építésze volt. Az építés hivatalos évszáma ugyan 1771, de a templombelsőt 1792-ig csinosítgatták a kor művészei is. A főbejáratot korin- toszi oszloppárok fogják közre. A kapu zárókövén az „Iste- nért semmi sem elegendő” felirat ékeskedik. Ez az építmény kicsit kilóg a magyarországi barokk templomok sorából, mivel homlokzata a két torony között nem egyenes, hanem enyhe ívelésű félkört ír le. A főoltár Szent Antal vízióját mutatja meg nekünk: Szűz Mária a felhőkön lebegve, karján a kis Jézus. A mennyezeten elhelye- zett freskókra szegezve szemünket, bepillantást nyerhetünk Szent Antal mindennapos életébe. A templom keleti oldalán megtalálható a Szent Hedvig Középiskolai Leánykollégium, a nyugati oldalon pedig a Városháza. A Dobó teret az 1907-ben felállított Dobó István szobor teszi még pompásabbá Dobó tér találjuk. A 19. század végén az egriek szerettek volna emléket állítani a hős várkapitánynak. A feladatra Stróbl Alajos szob- A térre érkezve láthatjuk, hogy a tér tele van élettel és pezs- rász vállalkozott, akinek további művei közé tartozik Szent géssel: a fiatalok egyik kedvenc közösségi helye, ahol a kisebb István lovas, Jókai Mór és Arany János szobra is. Az ünnepé- gyerekek szaladgálnak, a biciklisek és gördeszkások akroba- lyes átadásra 1907. augusztus 18-án került sor. A szoborcso- tikus mutatványokkal mulatják az időt, de a szerelmes párok port központi eleme a kardját az ég felé emelő Dobó, jobbján egyik kedvenc találkozóhelye is egyben. Nyáron virágzik ki egy egri vitéz, másik oldalon pedig a törökre követ hajító nő igazán a Dobó tér, ilyenkor szinte mediterrán környezetben ikonikus alakjai láthatóak. érezhetjük magunkat. A 2014-ben felújított tér sokkal tágasabb, mint elődje, így na- Forrás: wikipedia gyobb rendezvények megrendezésére is alkalmas lett. Eger szívének is nevezhetjük, hiszen valóban a város központja: minden fontosabb nevezetesség, emlékhely könnyen, pár perces sétával elérhető. A tér elején található szökőkút igazi frissülést ad a nyári me- legben. A térnek szinte a közepén Eger egyik legmeghatá- rozóbb történelmi momentumát ábrázoló szoborcsoportot 8. HAZÁM

Közigazgatás Ország: Magyarország Régió: Észak-Magyarország Megye: Heves Jogállás: megyeszékhely Népesség: 53 000 lakos HAZÁM 9.

Híres épületek Fertődi Eszterházy-kastély Győrtől 68 kilométerre nyugatra, a Kisalföld nyugati részén található Fertőd. A fertődi Eszterházy- kastély épületegyüttese és a benne látható kortörténeti kiállítás Fertőd város fő nevezetessége, Magyarország egyik kiemelkedő turisztikai látnivalója. Mai formáját a 18. század második felében nyerte el, Eszterházy (Fényes) Miklós elképzelései és tervei alapján. 10. HAZÁM Fotók: Panda Ákos

Több építész dolgozott rajta, mint Martinelli, Jacoby és He- fele Menyhért, de a műegyüttes alkotója lényegében Esz- terházy (Fényes) Miklós volt. Az ő idejében közel húsz év alatt alakult ki a jelenlegi épületegyüttes, amely a bécsi Schönbrunn és a párizsi Versailles méltó párja. A barokk épületegyüttes a maga korában egyedülálló építészeti je- lenségként értékelhető. Az itt lakó Eszterházy hercegek művészetpártoló tevékenysége révén a 18. század végi Ma- gyarország egyik fő kulturális központja volt a kastély. “Ma- gyar-Versailles”-nak is nevezik. A kastély fénykora 1768-tól 1790-ig tartott. Az első nagyszabású ünnepséget 1770-ben rendezték, amikor a herceg bemutatta az udvartartását a bécsi arisztokráciának. A mai Fertőd elődje Süttör falu volt. A település először a nagy hatalmú Kanizsayak földesurasága alatt állott, majd Nádasdy-birtok lett, később 1671-ben – a Habsburg-ellenes rendi függetlenségi mozgalom vezetőinek elítélése után – kamarai kezelésbe került. 1681-ben Esterházy Pál a császári adminisztráció által elkobzott javakat megvette. A mai kastély helyén korábban az 1720-ban Esterházy József irányításával megépített, U alakú sarródi vadászkastély állt. A vadászkastély Süttör határában volt, területileg azonban Sar- ród faluhoz tartozott. 1762-ben Esterházy (Fényes) Miklós megbízásából a sarródi vadászkastélyt teljesen átformálták, kibővítették, illetőleg főúri pompájú kastéllyá építették át. Az új kastélyegyüttest valószínűleg Hefele Menyhért és Ja- coby Miklós közösen tervezték és építették. Mire 1766-ban a mai kastély elkészült, körülötte új település született. Ez lett Eszterháza (ma Fertőd településrésze), amely az Esterházy családról kapta a nevét. HAZÁM 11.

Közel négymilliárd forintból újul meg az Esterházy-kastély. hívják fel magukra a figyelmet. A kápolna freskóit is Josef Ig- Elsőként a dísztermet és a zenetermet restaurálják. A már naz Mildorfer készítette 1766-ban. A kastélyegyüttes része- megszépült kastély belső díszudvara már teljes, régi pom- ként megmaradt épületek, építmények: az egykori gazdasági pájában tündököl, a 18. század mintájában. A kastélyegyüttes igazgatóság épülete, az egykori muzsikaház (ami ma múzeum több évig tartó rekonstrukciója során a központi épületet és és polgármesteri hivatal), a hajdani lovarda épülete, a szál- a kastélyparkot helyreállítják, illetve a mára teljesen elpusz- loda és vendéglő épülete, a főépület főbejáratával szemben tult operaházat újraépítik. A 2001-ben restaurált kastélyká- található két őrségi épület, a volt Marionett színház épülete polna Europa Nostra-díjat kapott. és a Kelemente-patak festői szépségű, a kastély fertőszéplaki tengelyében. A kastélyban a díszudvar háromnyílású pompás kovácsoltvas kapuval nyílik. A festői mozgalmasságú szabadlépcsőkön le- A fényűző szórakoztatás mellett az Esterházy-udvar jelentős het eljutni a gazdag dísztermet magában foglaló középrész- szerepet töltött be a kor zenei életében. Joseph Haydnnak hez és a csipkeszerű szalagfonatos kőmellvéddel koronázott köszönhetően, aki aktív alkotói korszakát töltötte Miklós belvederére. Az első emeleti díszteremben Josef Ignaz Mil- herceg szolgálatában, operák, vígoperák, szimfóniák szület- dorfer Apollón diadala című freskóját láthatjuk. A földszinten tek ehelyt. Az előadások leggyakoribb színhelye az emeleti a sala terrena térkialakítása és gazdagon modellált stukkói díszterem volt. A falakon nagyméretű francia tükrök flamand 12. HAZÁM

Fotók: Panda Ákos HAZÁM 13.

14. HAZÁM

és francia gobelinek, velencei falikarok. A terem sarkaiban az évszakok allegorikus szobrai, a mennyezeten Apolló Napis- ten freskója és az aranyozott bútorok ejtik ámulatba az ide- látogatót. Itt tartják ma is a hangversenyeket. A kastély körül a hajdani csertölgyes kapcsolódó részein, barokk szokásként franciaparkot alakítottak ki. A francia tí- pusú kertekre jellemző zöld növények díszítik a centrumból sugárirányban szétágazó utakat, a végpontjukban kápolna vagy egy-egy kegyszobor állt. A 19. században a mértani for- mákból építkező parkot a természethez jobban igazodó an- golparkká formálták. Az évtizedek során elvadult parkot az 1800-as évek végén végén Esterházy Miklósné gróf Cziráky Margit hozatta rendbe. A hercegasszonynak hívott grófnő- nek köszönhető a mai kép. Forrás: wikipedia HAZÁM 15.

Hungarikum Egri bikavér Magyarország újkori bortörténelmének első védett eredetű bora az Egri Bikavér (1997 az Egri Bikavér Szabályzata). Ez a házasított vörösbor Eger vörösborainak igazi eszenciája, terroir bor, mely magában hordozza mind az itteni termőhelyek talajainak ízét, mind a máshol fel nem lelhető mezoklímát, valamint azittélőemberekgondolkodásátafajtaválasztástólaszőlőfeldolgozásonátazérlelésmegválasztásának időtartamáig és módjáig. A modern egri bikavér nagy testtel, közepes-magas csers- Ma az egri bikavér bor jellemzően a magyar fajták közül Kék- av- és alkoholtartalommal, szép savakkal rendelkező, karak- frankos,Potugieser,Kadarka a nemzetközi fajták közül Ca- teres, fűszeres és gyümölcsös aromatikájú, az egri borvidék bernet Franc,Cabernet Sauvignon, Merlot, valamint újabban klímája és viszonyai által meghatározott vörösbor. Az egri a Pinot Noir és Syrah fajták borának változó arányú házasí- bikavér név az Európai Unióban földrajzi árujelzőként be- tása. A házasított bort 6 hónapig fahordóban kell érlelni, és jegyzett, védett eredetű minőségi bor, készítésének módja csak a szüretet követő év november első napja után, előzetes szabályozott és ellenőrzött, a megnevezést az Egri borvidé- minősítést követően lehet forgalomba hozni. Az így készült ken kívüli termelők nem használhatják. 2017-ben a Hunga- rikum Bizottság a hungarikumok sorába emelte. ( A Tokaji aszú mellett az Egri Bikavér az egyetlen borfajta, amelyik a hungarikumok közé emelkedett ) Az egri bikavér az Egri borvidéken termelt többféle kéksző- lőfajta borából készülő cuvée amelyet meghatározása sze- rint egyik szőlőfajta borának karaktere sem dominálhat. Az egri bikavér készítése hozzávetőlegesen 130-150 éves múlt- ra tekint vissza. Régebben a kadarka szőlőfajtára alapozott testes, erősnek tartott bor volt, azonban a filoxériát, majd a világháborúkat követő és a mai napig tartó strukturális át- alakulások nyomot hagytak az egri bikavér összetételén és karakterén. 16. HAZÁM Fotók: hungarikum.hu, internet

bor a gránátvörös színmélységtől a mély rubin szí- nárnyalatig terjedő Kékfrankos alapú száraz vörösbor házasítás, amely gazdag fűszeres, valamint gyümölcs jelleget mutató illat- és ízvilággal rendelkezik, tannin- hangsúly nélkül. Az érlelési és a friss gyümölcsaro- mák egyaránt jellemzik a bort, komplexitását az is jól illusztrálja, hogy egyetlen szőlőfajta borának jellege sem lehet az adott borra jellemző uralkodó jegy. Forrás: wikipedia Fotók: Panda Ákos HAZÁM 17.

Ezt látni kell Velemér Árpád-kori fénytemplom Magyarország sok szempontból legkülönlegesebb temploma a Szentháromság tiszteletére szentelt, egyhajós nyugati tornyos, a nyolcszög három oldalával záródó szentéllyel ellátott, kőből és téglából épült, kelet veleméri katolikus templom, ami a mostani falu déli végében található Papréten emelkedik. 18. HAZÁM Fotók: Panda Ákos

Velemér, község Vas megyében, Az Őrségben, a Körmendi járásban, a szlovén határtól néhány kilométerre. Zalaegerszeg 50, míg Körmend 43, Szombathely pedig 70 kilométerre fekszik a kis falutól. A völgyet, amelyben Velemér (Magyar- szombatfával és a hozzá csatolt Gödörházával egyetemben) megtalálható, a reformáció óta Zürich-völgynek is nevezték. Ma is gyakran említik Belső Őrségként, ami annak az emléke lehet, hogy nem a Szalaőrök vidékéhez, hanem a Kerka köré szerveződő őrséghez tartozott. Ma az Őrség Nemzeti Park részét képezi. Velemér 10 falu központja volt az Árpád-kor elején, ezért feltehető, hogy a templom vagy elődjének építését még Szent István rendelte el. Építésének idejét nem ismerjük; először egy 1360-ban kelt oklevélben említik; ez megnevezi, hogy a Szentháromságnak szentelték. Freskóit 1377–78-ban festette Aquila János, aki a szentély északi falán önarcképét és művésznevét is meg- örökítette. Ez Európa legrégebbi önarcképe. A reformáció idején, 1560 körül a földbirtokos Batthyány család és vele a falu reformátussá lett; a freskókat lemeszelték. Az ellenreformáció so- rán a lakosság református maradt, de templomot az osztrák megszállók visszaadták a katolikus egyháznak (1732-ben már bizonnyal ismét kato- likus volt). A hívek nélkül maradt épület lerom- lott, kis híján el is pusztult. A templomot és a freskókat több alkalommal restaurálták (1941-ben, 1956–1966 között, 1967– 68-ban és végül 2003-ban). A kis templom az eredetinek megfelelően helyreállítható tetőzet kivételével őrzi az 1300-as évek végén megte- remtett képét és lenyűgöző, bensőséges hangu- HAZÁM 19.

latát. Jelen állapotában a legtöbb falkép jól látszik, né- hány alig kivehető, de vannak teljesen elpusztult részek is. A keskeny ablakok éles határú fényfoltokat bocsátanak az északi falra. Az ablakok rézsűit eredetileg valószínű- leg fényvisszaverő anyaggal vonták be, és a fény terelé- sében lehetett szerepe a mostanitól különböző, eredeti padlózatnak is. Így például, ha a padlóra fényvisszaverő anyagot helyezünk, napéjegyenlőség idején egyszerre vetül a fény a két merkúrkalapos alakra, mintegy rámu- tatva arra, hogy e képeken ugyanazt a személyt láthatjuk különböző helyzetekben. Ilyenkor ugyancsak egyszerre világosodik ki Szent László a középső király és a csillag – megfeleltetve ezzel a három magyar szent királyt a bibliai háromkirályoknak és a festészet eszközeivel erő- sítve meg a krónika azon passzusát, hogy Szent László a „csillagok közt fényes csillag”. Pap Gábor és munkatársai 1976-os és 2005-ös vizsgáló- dásaik eredményeként fölfedezték, hogy az épület és a freskók elrendezésének sajátosságai miatt ezek a fény- foltok különféle jeles napokon az adott naphoz kötődő képekre vetül, emeli ki azokat. A nyári napforduló, azaz a fénybőség idején a szentély résablakán belépő első fénysugár a Madonna köpenye alatt menedéket kereső bűnösöket világítja meg. A fény- folt továbbvonulva a küszöbnél áll meg: ezen a napon nem lép ki a hajóból, azaz kijelöli a templom hosszát. Az utolsó fénysugár a szentély méretét kijelölve a szentély és a diadalív sarkában hal el. A nyári napforduló, azaz a fénybőség idején a szentély résablakán belépő első fénysugár a Madonna köpenye alatt menedéket kereső bűnösöket világítja meg. A fény- 20. HAZÁM

folt továbbvonulva a küszöbnél áll meg: ezen a napon nem lép ki a hajóból, azaz kijelöli a templom hosszát. Az utolsó fénysugár a szentély méretét kijelölve a szentély és a dia- dalív sarkában hal el. Napéjegyenlőség idején a fényjárás több kép egyidejű megvilágításával értelmezi az északi fal jelenetsorát, mivel ebben az évszakban a hajó ablakain behatoló fénysugarak közvetlenül nem, csak visszaverődve jutnak el. A déli abla- kokon beeső utolsó fények egyszerre világítják meg Szent Lászlót és a keresztre feszített Krisztust. A téli napforduló idején az alacsonyan járó nap fénye végig közvetlenül az északi falra esik. A legkeletibb ablakon be- jutó fény délben a hajó és a szentély határán éri el a padlót, és onnan emelkedve végül a Szentségházban enyészik el. Forrás: wikipedia HAZÁM 21.

Erdélyország NAGYBAROMLAKI ERŐDTEMPLOM A nagybaromlaki erődtemplom műemlékké nyilvánított épület Erdélyben, Szeben megyében. Emellett az Erdély erődtemplomos falvai elnevezésű világörökségi helyszín része. Medgyestől 14 kilométerre délre, míg Nagyszebentől 50 kilométerre északra található. 22. HAZÁM Fotók: Panda Ákos

A település nevét az írott forrásokban a 13. században a szászok 23. letelepedésének idején említették először Villa Baromlak néven. A település lakossága századokon át szászokból és székelyekből és románokból állt, ezért három neve is van: a szászok nyelvén Wurmloch, azaz kígyók erdeje, magyarul Nagybaromlaka, és a 19. századtól román nyelven Valea Viilor (a Szőlőskertek völgye) né- ven volt ismert. Az Evangélikus erődtemplom és annak védőfalai a település központjában találhatók. A nagybaromlaki erődtemplom impozáns impozáns épülete a 15. században, gótikus stílusban épült, egy 13. századi római kori bazilika helyén. A templomot körülvevő 6-7 m magas védőfalat négy bástya erősíti. A templom belsejét értékes tárgyak díszítik, köztük 16. századból való szószék és ülőhelyek. Oltára és orgo- nája a 18. századból való. A katolikusok által épített templom a 16. században került az evangélikus egyház tulajdonába. A temp- lom bejáratát erős rács védte, melyet támadások idején mindíg leengedtek. Így a templomban menedéket kereső környékbeliek akkor is védve voltak, ha az ellenség átjutott a védőfalon. A 16. században emelték hatalmas, négy külső toronnyal megerősített ovális védőfalát. A fal belső részén, a többi szász erődtemplom- hoz hasonlóan kamrák sorakoznak. forrás: wikipedia HAZÁM

HazáM a diaszpóra legszínesebb magazinja - évente 4 alkalommal jelenik meg - Magyarország értékeit, szépségeit mutatja be - magyar nyelven - a Kanadában élő magyarok részére - ingyenes Már 4 éve jelenik meg óriási sikerrel a HAZÁM Kanadában, hogy minél több magyar olvasóhoz jusson el. Ha tetszik a magazin, kérjük írjon egy rövid visszajelzést a következő E-mail címre: [email protected]