Hazám 2015 tél lapozó

HazáM A diaszpora legszínesebb magazinja 2015 tél Magyar városok VESZPRÉM Értékek megőrzése VÁRBAZÁR Magyar népviseletek KALOTASZEG Híres épületek NAGYVÁZSONYI VÁR Ismert magyarok NAGY LÁSZLÓ ENGLISH VERSION VIeNgyGeYn EegNyEetS! Erdélyország: PRÁZSMÁR ERŐDTEMPLOM

Fotó: Hunyadi Géza (Sárvár) Fotó: Hunyadi Géza (Sárvár)

Hazám Kedves Olvasó Nem is számítottunk ekkora sikerre, amikor a HAZÁM-at elindítottuk. Azt sejtettük, hogy sokaknak fog tetszeni egy olyan -egyedülálló- kiadvány, mely a diaszpóra magyarjainak mutatja be Magyarországot és annak páratlan szépségeit, de a visszajelzések még a leg- bátrabb elképzeléseinket is felülmúlták. Örülünk annak, hogy ilyen sokan vannak, akik még mindig érdeklődnek HAZÁNK szépségei iránt. A közel nyolcezer kilométer távolság nemhogy csökkentené, de még növeli is szülőföldünk iránti büszkeségünket. Személyes találkozások alkalmával jó volt látni a csodálkozó arcokat, amikor -főleg erdélyiek- felis- merték a fotók alapján szűkebb pátriájukat. Volt olyan is, aki a képeken megmutatta gyer- mekkora fontosabb helyeit és mesélt iskolás éveiről. Lehet -sőt biztos- hogy a riport, és ezzel együtt a HAZÁM nélkül soha nem tette volna meg, hogy egy nagyon érdekes dolgot megosszon velem az életéből. Már csak az ilyen apróságok miatt is „megérte” a sok munka és kitartás, hogy létrejöhetett a HAZÁM, mely egy összekötő kapocs lett az otthon és az újvilág között. A mai internet alapú világban is van az embereknek egy negyed órájuk, mikor leülnek előveszik a HAZÁM-at és a magazin csodálatos képein keresztül visszaemlékeznek fiatalabb korukra, szülőföldjükre. Milyen csodálatos dolog, hogy nem mú- lik feledésbe az ami érték számunkra. Az őszi szám igen magasra tette fel a mércét. Ugyanis kevésbé szépet vagy kevésbé jót nem lehet csinálni. Hát ezt tartottuk szem előtt a téli szám készítésekor is. Erdély most kétszer is bemutatkozik a magazinban. A kalotaszegi népviselet olyan csodálatos, hogy első helyen gondol rá szinte mindenki, amikor a magyar népviselet jön szóba. Czeglédi Zsolt az MTI profi fotósa olyan képeket alkotott, melyeknek nem lehet ellenállni. A cikk sajnos nagyon rövid ahhoz, hogy az Zsolt összes fotóját bemutassuk, így csak néhányat válogattunk ki a jobbnál jobb alkotásokból. Kiemelendő még az MTI szenzációs együttmű- ködése, mert első kérő szavunkra azonnal rendelkezésünkre bocsájtották a képeket. Köszönjük ezúton is az összefogást ! A királynék városáról -Veszprémről- is sok olyan érdekességet tudhatunk meg, amit a HA- ZÁM elolvasása nélkül talán nem is sejtettünk volna. A Balaton-felvidék egy kis eldugott falujában Nagyvázsonyban találhatjuk megy Kinizsi Pál, a híres magyar harcos, hadvezér, Mátyás király kegyeltje várát. Szin- tén a Világörökség helyszínei között látható a Várkert Bazár Budán, melyet nemrég csodálatosan felújítottak. Látogatók tízezreit csalogatja az épület együttes és a Dunára néző panoráma. Ha Erdély, akkor erődtemplom (melyekből 7 is a Világörökség része) A Brassótól nem messze fekvő Prázsmárba kalauzol el minket a cikk. A végén, de nem utolsósorban egy ismert magyart, Nagy La- cit, a világhírű kézilabda játékost mutatjuk be, aki nem csak kiemelkedő játéktudásával, hanem sportszerűségével is példát mutat mindenkinek. Mindehhez jó olvasást és kellemes időtöltést kíván: Panda Ákos főszerkesztő/laptulajdonos HazáM Kiadó /publisher: Corvin History Society of Edmonton Kivitelezés/implementation: VEGABONDMEDIA Ltd, Edmonton Főszerkesztő/Editor in chief: PANDA ÁKOS Lapterv/design: NÉMETH PÉTER E-mail: [email protected] A diaszpóra legszínesebb kulturális és ismeretterjesztő magazinja The most colorful cultural and educational magazine of the diaspore A magazinunkban megjelent hirdetések tartalmáért semmilyen felelősséget nem vállalunk. We do not assume any liability for the content of the advertisements published in our magazine. Meg nem rendelt kéziratokat, fotókat nem őrzünk meg és nem küldünk vissza. We do not keep any manuscripts or photos which are not ordered. A lapban megjelent cikkek, képek bármilyen utánközlése, sokszorosítása, utánnyomása, elektronikus tárolása csakis a főszerkesztő előzetes írásbeli engedélyével lehetséges. The communication, reproduction, reprint, electronic storage of articles published in our magazine is only permitted prior the written permission of the editor in chief. Fotók/pictures: Hunyadi Géza,Czeglédi Zsolt MTI, Panda Francesca, Vehír, Panda Ákos, Márki-Zay Péter, hatharom.com, sport 365 © HAZÁM, Minden jog fenntartva/all rights reserved Panda Ákos/VEGABONDMEDIA Ltd

Magyar városok VESZPRÉM a királynék városa Veszprém a legmagasabban fekvő megyeszékhely: felszíne átlagosan 260-270 méterrel található a tengerszint fölött. A városba érkező első benyomása egy hegyek félkaréjával ölelt (fenn)sík-vidéki város képe, amely aztán a központ felé közeledve markánsan megváltozik. Fotók: Panda Ákos, VEHÍR 4. HAZÁM

Veszprém Dunántúlon, a Séd patakot övező dombokon és völgyekben terül el, három kistáj találkozásánál: északról, északnyugatról a Bakony hegyvonulata, délről a Balaton-felvidék, keletről pedig a sík Mezőföld északnyugati nyúlvá- nya által határolt, átlagosan 270 m tengerszint feletti magasságú Veszprémi-fennsík területén. Ez a központi helyzet jelentős szerepet játszott a város kialakulásában és a történelem során betöltött társadalmi-gazdasági szerepében, jelentőségében. Veszprém története: A mai Újtelep nevű városrész nyugati részén már az 5. évez- redben nagy kiterjedésű neolitikus település állt. Bár a róma- iak valószínűleg nem telepedtek le a város területén, annak határában, Gyulafirátótnál villát, Balácán pedig Caesariana néven villagazdaságot hoztak létre. Veszprém vára az esztergomi és székesfehérvári várakkal együtt egyike volt legkorábbi várainknak, Géza korában már biztosan létezett, de egyes feltevések szerint már a honfogla- lás előtt is állt. Bár a hagyomány szerint Veszprém öt domb- ra épült, valószínűbb, hogy a völgyekben való megtelepedés időben megelőzte a dombok beépülését. A vár és a középkor elején még önálló vár körüli falvak („szegek”) az évszázadok során egyetlen településsé olvadtak össze. Nevének eredete: A város neve a szláv bezprem szóból ered, ami köznévként nyelvészek szerint „egyenetlent”, „dimbes-dombost” jelen- tett, utalva Veszprém természeti adottságaira. Az is lehet azonban, hogy a város neve személynévi eredetű. Ebben az esetben szinte bizonyosan I. István unokaöccséről (Géza lá- nyának gyermekéről), Bezprym lengyel fejedelemről kapta a nevét. Bezprym - miután apja, Boleszláv lengyel király, any- jával együtt elüldözte - Magyarországon telepedett le, ahol több megyére kiterjedő hercegi uradalommal rendelkezhe- tett, és ennek része lehetett a korabeli veszprémi várispán- ság is. A kor szokása szerint így a város első ispánjáról, azaz róla kaphatta nevét. HAZÁM 5.

Veszprém szerepe: városba számottevő hadiipar települt. 1930-ban Veszprém megkapta a megyei város címet. Veszprémnek fontos szerepe volt a kereszténység bevezeté- séért vívott harcban is, I. István itt győzte le Koppány sere- A Várnegyed: geit. A város az első püspöki székhely az országban ( 1001-től vagy 1002-től). 1993-tól érseki székhely. Veszprém vármegye A veszprémi Várnegyed a Várból illetve az ahhoz az Óváros volt az egyik legkorábban megszerveződött vármegye. A vá- térről fölvezető rövid útszakaszból áll. Egyetlen utca, a Vár ros I. István feleségének, Gizellának a kedvenc tartózkodási utca alkotja, amely északi részén (a korábban, illetve a köz- helye volt; később évszázadokon át a veszprémi püspökök koronázták meg a magyar királynékat, és viselték a királyné kancellárjának címét. A tatárjáráskor a vár ellenállt a támadásoknak, és bár 1276- ban és 1380-ban is megrongálódott, mindig kijavították és fejlesztették. Veszprém virágkorát a reneszánsz műveltségű Vetési Albert püspöksége (1458-1486) jelentette. A 16. században a városra sötét évtizedek köszöntöttek. A tö- rökkel szemben nem volt képes nagymértékű ellenállásra, így történhetett, hogy 1552 és 1683 között összesen tízszer cse- rélt gazdát. A vár körüli településrészek elnéptelenedtek, a lakosságot megosztották a reformáció és az ellenreformáció ellentétei. Később a város, főleg gabonapiacának köszönhetően, a Kö- zép-Dunántúl kereskedelmi központjává vált, lakossága 2500-ról 14 000 főre emelkedett. Ekkor épült a vár mai épü- leteinek többsége. A még gyorsabb fejlődés akadálya a vá- roslakóknak a püspökkel szembeni feudális függése volt, ami csak 1870-ben, Veszprém rendezett tanácsú várossá válásá- val szűnt meg teljesen. Az első magyarországi vasútvonalak elkerülték a várost. Ami- kor 1872-ben végre megépülhetett a Székesfehérvár–Veszp- rém–Szombathely vonal, a püspök és a város vezetői megaka- dályozták, hogy az a városon haladjon át, így a vasútállomás Jutasnál, a városközponttól több kilométerre épült meg. Ez a döntés a város fejlődésére nézve súlyos következményekkel járt: Veszprém céhes ipara és gabonapiaca hanyatlásnak in- dult, korábbi kereskedelmi szerepe megszűnt. A fellendülés az 1930-as évekig váratott magára; ekkor a 6. HAZÁM

nyelvben ma is Szentháromság térnek nevezett) térré szé- jedelem és Szent István király király nevéhez kapcsolható. A lesedik. középkorban a vár két részből állt, amelyeket árok választott Veszprém vára egy körülbelül 500 méter hosszú, 100-150 el egymástól. Az egykori északi és déli várat összekötő kapu méter széles és 40 méter magas dolomitsziklán – a Várhe- alaprajza ma is látható a Szentháromság tér déli részén. A gyen – helyezkedik el. Anonymus szerint a vár már a hon- török időkben jelentős védműveket emeltek a vár köré, a fa- foglalás előtt állt; ha ez igaz, akkor eredetileg frank vagy avar lakat megerősítették. A 18. század folyamán, a veszély elmúl- erődítmény lehetett. Mindenesetre a vár kiépítése Géza fe- tával ezeket vagy elbontották, vagy az épületekbe foglalták; eredeti formájában csak a délnyugati bástya maradt meg. ár a vár épületein majdnem minden korstílus jellegzetességei megtalálhatók, a barokk stílus a domináns. Szent István és Gizella királyné szobra A vár legészakibb pontján áll Ispánki József 1938-as alkotása. Szent Mihály székesegyház: A várban, pontosabban a Szentháromság tér északi oldalán elhelyezkedő, neoromán stílusú épület két tornya a város számos pontjáról látható. Régészeti leletek utalnak arra, hogy már a 10. században is templom állt a helyén. A pannonhalmi apátság alapítólevele 1001-ben elsőként tesz említést a szé- kesegyházról; későbbi oklevelek rendszeresen Magyarország legrégibb székesegyházának nevezik. Abban, hogy Veszprém a „királynék városává” vált, minden bizonnyal nagy szere- pet játszott, hogy a székesegyházat maga Gizella királyné alapította (amire nincs megdönthetetlen bizonyíték), vagy legalábbis különös figyelmet szentelt rá. A Szent Mihály-szé- kesegyház első ábrázolását a magyar királyok Veszprémben készült – ma a Nemzeti Múzeumban őrzött – koronázási palástján találjuk: ezen Gizella királyné egy torony nélküli templomot tart a kezében. I. István uralkodása után a há- romhajós, román stílusú építményt két toronnyal bővítették. Szent István ferences templom és kolostor A ferences kolostor, amelyben 1984 óta idős, beteg, mun- kaképtelen papok otthona működik, a XVII. századi koldu- ló szerzetesek, a szalvatoriánus, majd mariánus ferencesek emlékét őrzi, akiket Sennyey István püspök a török idején megfogyatkozott papság helyzetét enyhítendő hívott Veszp- rémbe. HAZÁM 7.

Az épületegyüttest a XVIII. században építették át barokk stí- lusban. Ennek jegyeit őrzi a későbbi bővítések során kialakí- tott Fájdalmas Szűzanya-kápolna is, mely az elmúlt évtizedek során erősen leromlott állapotba került, s most belső terét festéssel megszépítették, oltárát felújították, s új berende- zést, székeket, térdeplőket kapott. Csodálatos ősi oltárképe (ismeretlen szerző műve) a Fájdalmas Anyát ábrázolja, ölében a halott Krisztussal. A Padányi Bíró Márton által állíttatott barokk Szenthárom- ság-oszlop 1750-ben készült. Nagyon szép állapotban van, szinte hibátlan. Azt azért figye- lembe kell venni, hogy a homokkőből faragott szoborcsoport állaga az idők folyamán annyira megromlott, hogy szinte valamennyi figurális elemet újra kellett faragni. Az utóbbi években történt felújításhoz Veszprém testvérvárosa, Passau nyújtot Püspöki (ma Érseki) palota: késő barokk építmény a Szenthá- romság téren, Fellner Jakab alkotása. A vár egyik legjelentősebb épülete. Az épület 1765-1776 kö- zött épült, a magyar barokk építészet egyik kimagasló re- mekműve. Az épület, jellemzően a barok stílusra, U alakot formáz. A palotába beépítették az itt lévő régi épületek ma- radványait, és ekkor tűntek el a régi királyi vagy régi püspöki palota megmaradt romjai. Könyvtára körülbelül 60 000 kö- tetet számlál. Az érseki palota levéltárában körülbelül másfél ezer Mohács előtti oklevelet őriznek, de jelentős a könyvtár középkori és kora újkori gyűjteménye is. A levéltárban van Magyarország legkorábbi, eredetiben megmaradt magán ok- leve, a Guden-féle végrendelet 1079-ből, de van itt több irat Kun Lászlótól és Vetési Albert püspöktől is. 8. HAZÁM

Közigazgatás Régió: Nyugat-Dunántúl Megye: Veszprém Jogállás: megyei jogú város Népesség: 60 761 fő HAZÁM 9.

Értékek megőrzése VÁRKERT BAZÁR A Várkert Bazár (más néven: Várbazár) Budapest I. kerületében található az Ybl Miklós téren. Kiemelt műemlék, a világörökség része. Ybl Miklós tervei szerint épült 1875 és 1883 között neoreneszánsz stílusban, a Várkert Duna felőli lezárása képpen. Erede- tileg kereskedelmi funkciót töltött be, árkádsorai egykor üzletekkel voltak tele. 1883-tól 1888-ig az északi szárnyában mű- ködött a Budai nőipari tanműhely, 1890-től 1895-ig pedig a Történeti Arcképcsarnok volt itt látható. Az 1890/91-es tanévtől 1918-ig női festőiskola kapott helyet az épületben. 1884-ben Stróbl Alajos volt az első szobrász, aki a bazár árkádsorán saját műtermet tudhatott a magáénak. Őt még körülbelül nyolcvan művésztársa követte az elkövetkezett száz év során. A második világháború alatt súlyosan megrongálódott. Az A Várkert Bazár a főváros különleges ékszerdoboza, ahol épületben működött 1961és 1984 között a Budai Ifjúsági művészet és természet együtt, egymást kiegészítve él. Olyan Park, mely számos zenei rendezvénynek, koncertnek adott egyedülálló építészeti alkotás, amely egyidejűleg képes tör- otthont. 1980-ban egy Edda koncert során a park bejáratá- ténelmi, kulturális és természet közeli élményt nyújtani, és hoz vezető lépcső kőfala leomlott. Állapota az 1980-as évek- így a szórakozás, kikapcsolódás és művelődés színterévé től fogva folyamatosan romlott, mely az épület teljes lezárásához vezetett. A hozzá tartozó la- kásokat folyamatosan kiürítették. Felújítás (2013-2014) A felújítást 2011-ben határozták el; a finanszí- rozás, tervezés és a közbeszerzés után a kivite- lezés 2013 nyarán kezdődött. Az építkezés 8,9 milliárdos összköltségéből 6,7 milliárd forint EU-támogatás volt. 2014. április 3-án adták át az elkészült műemléki részt, amit három nap alatt több mint ötvenezren tekintettek meg. Április 7-én, az országgyűlési választások más- napján a várkert ismét bezárt és elkezdődött a második ütem építése, mely multifunkcionális rendezvényközpontot, 300 férőhelyes mély- garázst és reneszánsz kertet foglal magába, és 2014 augusztus 29-én került megnyitásra. Az építkezés alatt a déli palotákban lévő kiállítások továbbra is ingyenesen voltak látogathatók. 10. HAZÁM

válni. A Várkert Bazár területén múlt és jelen, klasszikus és modern, kultúra és szórakozás elragadó harmóniában léte- zik, így válik alkalmassá arra, hogy a legkülönfélébb prog- ramok, koncertek, kiállítások, kezdeményezések befogadó tereként működjön. A Várkert Bazár területén található kiál- lító terek, multifunkciós rendezvénytér, neoreneszánsz kert, az éttermek és a kávéház mind azt a célt szolgálja, hogy az ide látogatók az év minden időszakában megtalálják a szó- rakozás, kulturált kikapcsolódás, találkozás lehetőségét. A komplexum időszaki kiállításoknak, kültéri és beltéri ren- dezvényeknek is helyet ad. A felújítási munkálatok során egyebek mellett török és kö- zépkori kerámiákat, használati tárgyakat, ékszereket és fegyvereket tártak fel a régészek. A terület északnyugati ré- szén, a Várhegy oldalában hódoltságkori kőépületek marad- ványai, téglapadló és döngölt agyagpadló is előkerült. A török korból fennmaradt egy vasrácsos lefolyó, amelyre egy kilyuggatott szűrőt rögzítettek, megakadályozva a na- gyobb szennyeződések csatornába jutását. A Vízhordó-lépcsőtől délre található terület a középkorban és a 16–17. században külvárosnak számított, ahol temetők húzódtak, melyek az 1684-es, 1686-os ostromok idején pusz- tultak el. A Várkert Bazár északi területén a 16. századtól a 18. század közepéig ágyúöntő műhelyek működtek. A földmunkák so- rán nyolc török korból származó helyiség alapfalai kerültek elő, ahol valószínűleg Buda 1686-os visszafoglalása korából találtak több száz, faragott kő és öntött fém ágyúgolyót. A műhelyekre emlékeztet az Öntőház udvarban, illetve a Lép- cső pavilonban az a Corten acél borítású fal is, melyben lyu- kak és stilizált ágyúgolyók sora helyezkedik el. HAZÁM Fotók: Panda Francesca 11.

Magyar népviseletek KALOTASZEG A kalotaszegi népviselet különleges színgazdagságának, díszességének köszönhetően a magyarság egyik legismertebb hagyományos népviselete. Napjainkban egyházi ünnepek, családi események (esküvő, keresztelő, konfirmáció, temetés ) alkalmával van lehetőség megpillantani az eredeti viselet egy-egy régebbi darabját. A tisztaszobák mélyén lapuló és egyre fogyó öltözékek azonban mind ritkábban kerülnek elő. Fotók: Czeglédi Zsolt, MTI 12. HAZÁM

HAZÁM 13.

Kalotaszeg nevet, Kalathazeg néven egy 1433-as oklevél említette először, a Heltai Gáspár krónikájában. A tájegység rész- ben Erdélyben, Kolozsvártól nyugatra található, tömbmagyar terület, régi erdélyi magyar népi hagyományok őrzője. A mai tájegység Kolozsvártól nyugatra fekszik, de tőle északra és keletre is vannak falvak, amelyek néphagyományaik alapján rokonságot mutatnak Kalotaszeggel. Népi kultúrájában hasonló néhány községgel együtt mintegy negyven, egészben vagy részben magyarlakta falu tartozik Kalotaszeghez. Vásáros központja Bánffyhunyad, neveze- tes falvai: Magyarvista, Méra, Gyerővásárhely, Kőrösfő, Ma- gyargyerőmonostor, Magyarvalkó, Kalotaszentkirály. Kalota- szeg három jól elhatárolható területre oszlik: a havasok alatti Felszegre, az Almás-patak melletti Alszegre és a Kolozsvár közelében fekvő Nádasmentére. Kalotaszeg Erdély azon vi- dékei közé tartozik, amelyeken legkorábban megtelepült a magyarság. Női viselet: Kislány, nagylány és asszony megkülönböztetésében a hajvi- selet és a fejrevaló volt a meghatározó. A kislányok kétfona- tos, tyukosiba font hajat, a nagylányok, egyfonatos, egytyi- kásat hordtak, legtöbbször piros szalaggal. A férjhez menés után már kontyban hordták a hajukat. A párta az egész ma- gyar népművészet egyik remeke, a kalotaszegi női viselet ün- nepi darabja, melyet a lányok a konfirmációtól a lakodalomig viseltek. A párta hátsó részéből hosszú hímzett szalagok csüngtek, selyembojttal. A bojtot a párta nélkül is viselték, még pár évig a férjhez menés után is. Felkontyolás után az asszonyok fejrevalója az egyszerű fekete vagy díszes, cifra, gyöngyös főkötő lett. Ünnepi viselet volt a főkötő elejére kö- tött gyöngyös csipke és ezen a kontyoló fátyol vagy dulánd- ré. A minták településenként, viselőjének életkoraként és a viselés alkalma szerint változó színűek lehettek (piros, kék, fekete). A pendelyt, ami a mai alsószoknyának felel meg, házi kendervászonból készítették. A vékonyabb alkatúak több és ráncosabb pendelyt viseltek. A farpárna a derék domborítá- sára szolgált. A pendely és a farpárna fölé került a muszuly vagy bagazia (Kolozsvár környéki falvakban), a kalotaszegi 14. HAZÁM

női viselet egyik jellegzetes darabja. A muszuly bő, ráncba szedett lepelszerű hátsóköpeny, mely elől nem ért össze. Két alsó csücskét derékon a korcba dugták, és a belső posztó sze- gélye látható vált, elárulva viselője korát és vagyoni helyzetét. Az idősebbek és szegényebbek posztószegélye keskenyebb volt, pirosat és sárgát a fiatalabbak viseltek, míg zöldet, ké- ket, feketét az idősebb asszonyok. A kalotaszegi szoknyavi- selet másik jellegzetes darabja a fersing, amely lehetett fehér gyolcsfersing, vagy ünnepi selyem, klott, szatén, zefír, parkét ill. karton anyagból készített fersing szoknya. Egyik változa- ta a lájbisfersing, mely alá réklit, könnyű inget, alsószoknyát, főlé szövet- vagy gyolcskötényt vettek. A felsőruhadarabok egyik legszebb eleme a csipkés vagy gyöngyös mellrevaló (pruszli vagy lájbi). A teljes öltözethez hozzá tartozott a ket- téhajtott, jobb karon hordott gyapjúkendő. A kalotaszegi nők puhaszárú, ráncostorkú (kukuj) vagy keményszárú gömbölyű orrú csizmát hordtak. Férfi viselet: A kalotaszegi férfiak a történelem során különféle típusú kalapokat hordtak. Voltak süccer, uras, lobogós masnis, pör- ge, széles karimájú kalapjaik. A legények bokrétás kalapjának legdíszesebb változata a vőlegénybokréta. Télen bundás sap- kát, nyáron szalmakalapot hordtak. A férfiak vagdalásos fehér varrásos és bojttal díszített bő ujjú ráncos inget viseltek. A hozzá hordott nyakravaló készülhetett selyemből vagy klott- ból. Az első világháború előtt a férfiak nyáron bőgatyát hord- tak, a gatyaszár alján kirojtozással, az ünnepi gatyán mintás varrással. Téli nadrágviselet a testhez álló, gyapjúposztóból készített harisnya, szőrnadrág volt, amely általában fehér vagy szürke posztóból készült, piros, zöld, fekete vagy kék posztócsík díszítéssel. Később divatba jött a városias pric�- cses, csizma-, vászon- vagy pantallónadrágok is. A viseletet kiegészítette a posztórátéttel vagy hímzéssel díszített szűr. A férfiak kemény vagy ványolt csizmát hordtak, melyet az első világháború után a bakancs váltott fel. HAZÁM 15.

Híres épületek NAGYVÁZSONYI KINIZSI VÁR A Kinizsi-vár vagy Nagyvázsonyi vár (Vázsonykő vára) a magyar középkor egyik nevezetes erőssége. A Nyugat- Dunántúlon, a Veszprém megyei Nagyvázsony községben található, nem messze a Veszprém-Tapolca úttól, a Vázsonyi-medencében. Fotók: Panda Ákos 16. HAZÁM

Maga a vár egy Séd-patak fölé magasodó, forrás közeli dombra épült, mely a mai Kinizsi utcából nyíló Vár utcán lefelé haladva közelíthető meg. Elhelyezkedését tekintve bár katonai szemszögből előnytelen, ám két fontos útvo- nal ellenőrzésére is alkalmas helyen emelkedik, lévén el- sősorban középnemesi rezidencia volt inkább, mint erős védőművekkel rendelkező épület. Az erősség nevét és igazi hírnevét a magyar történelem egyik legismertebb és legnevezetesebb 15-16. századi hősétől, Kini- zsi Páltól nyerte, ám maga a Vázsony név szláv eredetű szó, a magyar Vázsony nemzetségtől ered. A vár építtetője a környéket uraló Vezsenyi nemesi família, azon belül is Vezsenyi László volt, aki a Zádor-vár perben való elvesztése után a 15. század első felében emeltette a vá- rat. Bár Vezsenyi László már 1384-ben megkapta a várépítési engedélyt Mária királynétól, amelyet 2 évvel később már ok- levelek is említenek. Ekkor készülhetett el a 25 m-es lakóto- rony a hozzátartozó kisebb épületekkel és az udvart körül- vevő fallal. Miután 1472-ben férfiágon kihalt a család, Hunyadi Mátyás király a hadjárataiban tanúsított vitézségéért Kinizsi Pálnak adományozta. Ekkoriban alakították ki a négy kisebb toron�- nyal a külső négyszögletes falat, amelynek belső udvarát emeletes palotaszárnnyal bővítették, sarkában várkápolná- val, míg a bejárata (kaputorony) elé az ágyúk elhelyezésére alkalmas kapuvédőművet (barbakánt) emeltek, majd még mély sánc árokkal vették körül a védelem erősítése érdeké- ben. HAZÁM 17.

A vár négyszögletű öreg tornya a Du- nántúl legépebb állapotában meg- maradt késő gótikus lakótornya. Öt szintje van. Négyzetes alaprajzú, olda- lanként tíz-tizenkét méteres tömbje harminc méter magas. A falak alul két méternél is vastagabbak, felül már vé- konyak, egy méteresek. A vár legerő- sebb építménye a kaputorony, egy U alakú, kétemeletes ház. Az itt szolgá- ló várvédők a szakszerűen kialakított lőrésekből tüzelhettek a támadókra. A lakóhelyiségek körül öt méter szé- lességű, többszintes körvédőfolyosók voltak. Ezek keskeny lőréseiből lehe- tett lőni a várárokba esetleg bejutott ellenségre. A várárokban van egyéb- ként az a bővizű forrás, amely az erő- dítmény vízellátását szolgálta. 1490-ben Habsburg Miksa trónköve- dik férjének rokonsága, a Horváth nemesi família szerezte telő zsoldosserege megszállta a várat, és csak a következő meg a várat, akik megvastagíttatták falait, ennek érdekében esztendőben, ellenük hadjáratot vezető Kinizsi tudta fegy- felrobbantva a közeli pálos kolostort hogy innen nyerjenek vereseivel visszafoglalni. Mivel Kinizsi Pál főnemes általában építőkövet és hogy a törökök nehogy megszerezzék és erő- az ország veszélyeztetett vidékeit védelmezte seregével, vá- dítménnyé alakíthassák azt. A 16. század közepétől a magyar zsonyi rezidenciáját a felesége, Magyar Benigna úrnő lakta, végvárrendszer része, bár katonai szempontból nem tarto- aki Kinizsi halála után (1494) rövidesen újra férjhez ment. Mi- zott a jelentősebb erősségek közé, inkább csak megfigyelő vel második ura, Horváth Márk a lóról leesve a nyakát törte, szolgálatra használták, a közelében elhelyezkedő város rend- harmadszor is igent mondott. Férje, Kereky Gergely azonban szeres adót fizetett a törököknek. 1594-ben őrsége elhagyta erőszakos, durva ember hírében állott, így Benigna úrnő so- Veszprém elfoglalását követően, majd a törökök el is foglal- kat szenvedett tőle, végül 1519-ben megelégelte férje visel- ták, ám nem sokáig, hamarosan vissza is foglalták. A Zichy kedését és bizalmas híveivel megölette, majd holttestét a vá- főnemesi család 1649-ben szerezte meg a váruradalmat, aki zsonyi várárokba dobatta. A gyilkosság azonban kiderült és a hajdúkat telepített ide. Az utolsó katonai jellegű összecsa- királyi bíróság csak Kinizsi Pál érdemeire való tekintettel nem pást a Rákóczi-szabadságharc idején vívták falai előtt, hol ítélte el, végül örökös száműzetéssel büntették, amit a távoli a kurucok, hol a labancok kezén volt, ám csak másodlagos felvidéki Zsolnalitva várában kellett elviselnie. 1526-ban Já- szereppel. Egy ideig Esterházy Antal főgenerális főhadiszál- nos király Bodó Ferencnek adományozta,majd a 16. század lása is volt. Végül 1709-ben végleg a labancok birtokába kerül, második harmadától a már elhunyt Magyar Benigna máso- 18. HAZÁM

katonai jelentősége ezután már fokozatosan csökkent. Ezt követően az uradalom börtönéül használták lassan pusztu- ló épületeit 1848-ig, 1756-ban uradalmi pálinkaégetőt alakí- tanak ki itt. 1727-ben Zichy Imre újraszenteli várkápolnáját, mely az egyetlen katolikus templom volt a községben ez idő tájt. 1762-ben a Zichyek felépíttették a patak túl partján új kastélyukat, így teljesen elvesztette jelentőségét. Egyedül a lakótoronyban laktak még kiöregedett cselédek. A 18. század végére már csak lakótornyát találták jó állapotban, melyet a Zichy család 1776-os összeírásából tudunk, ám nem sokkal ezután földrengés, majd 1857-ben tűzvész tett kárt a torony- ban. Keleti homlokzata teljes hosszában megrepedt, ráadásul a tűzvészben tetőzete is odaveszett, amelyet később pótoltak Rómer Flóris szorgalmazására. A századfordulón palotájának emeleti magas falcsonkja is ledőlt. Ilyen állapotban kezdő- dött meg 1955 és 1961 között régészeti feltárása és megóvása. 2005-ben újabb feltárásokat végeztek. 2013-ban a lakótorony veszélyes állapotára tekintettel az MNV és a KÖH engedélyt adott annak helyreállítására, ami meg is történt. Kinizsi Pál A vár virágkorának legfőbb szereplője, Kinizsi Pál, a kiváló katona, hadvezér, legendás ereje és világraszóló győzelmei révén mára már mondai hősnek mondható. Nevét 1467-ben Máramaros vármegye főispánjaként említik egy királyi ren- deletben. A Kinizsi család szerb származású, eredeti nevük Brankovics volt. Apja egy legenda szerint molnár volt, aki Hunyadi János seregében harcolt a törökök ellen. Kinizsi Pál számtalan török elleni csata hőse, hűségéért és vitézségéért kapta meg a nagyvázsonyi várat. Újabb hadisikerei után 1480- ban Somló vára is az övé lett. Ebben az évben vette feleségül parancsnoka, Magyar Balázs leányát, Benignát. Az ezt meg- előző évben, 1479. október 13-án Báthori Istvánnal együtt a kenyérmezei csatában óriási győzelemre vezette a magyar seregeket a törökök ellen. 1481-ben Mátyás király az ország déli határainak védelmével bízta meg. 1482-ben Szendrőnél sikerrel vissza is verte a betolakodókat. HAZÁM 19.

Erdélyország PRÁZSMÁR ERŐDTEMPLOMA Erdély erődtemplomos falvai néven került fel a világörökség listájára hét dél-erdélyi falu, a 13–16. századbeli jellegzetes építkezési módszerével. Prázsmár (románul Prejmer, németül Tartlau) Erdélyben, Brassó megyében, Brassótól 17 km-re északkeletre fekszik. Fotók: Márki-Zay Péter 20. HAZÁM

Árpád-házi II. András király idejére kialakult az a település- Evangélikus temploma a Barcaság legjelentősebb temp- lánc, amelyet az országba hívott szász telepesek hoztak létre lomerődje. Az első templomot talán 1218-ban kezdték épí- Erdély addig gyéren lakott vidékein. Az északi területeken teni, majd az 1240-es években a kerci apátság folytatta az Beszterce, míg délen Brassó jelentette ezek központját. De építkezést, jellegzetes ciszterci stílusban. A 15. században a természetesen a földműveléssel, állattenyésztéssel és fejlett megközelítőleg egyenlő szárú kereszt alaprajzú templom fölé kézművesiparral foglalkozó lakosság még számos kisebb-na- tornyot, a szentély északi és déli falához egy-egy kápolnát gyobb helység alapjait vetette meg. Prázsmárról először egy emeltek. Az oltár háta mögött dombormívű sírkő található, 1235-ös oklevél emlékezik. A Szent Kereszt tiszteletére emelt rajta szakállas angyalok. 1480-ban készített Szent-Kereszt plébániatemplomát a tatárjárás pusztításai után újjáépítet- szárnyasoltára az egyik legrégebbi Erdélyben. Egyik harang- ték. 1454-ben mezővárosi rangra emelkedett, vásári napokon ját 1471-ben öntötték. messze földről sereglettek ide az emberek. Azonban a Kárpátok gerincén túlról induló egyre gyakoribb Vitéz Mihály havasalföldi vajda serege előtt 1599-ben meg- török rablótámadások miatt fokozni kellett a biztonságot, így hódoltak, ennek ellenére a garázda harcosok kifosztották a került sorra az egyház épületének megerődítése. Vaskos kő- békés lakosságot. Ugyanígy tettek Basta császári generális falat és magas tornyokat emeltek, amit mély vizesárokkal ke- zsákmányra éhes zsoldosai a XVII. század elején. A II. Rá- rítettek. Vész esetén a lakosság Isten házába menekült oltalo- kóczi György erdélyi fejedelem által indított lengyelországi mért, vagyonukat a kőfalhoz épített lakócellákban helyezve el. hadjárat megbosszulására Ali török nagyvezér hadai 1661- ben feldúlták, sok polgá- rát hurcolva rabságra. A Rákóczi-szabadságharc idején a kurucok portyá- zásai fenyegették az élet és vagyonbiztonságot. De a korabeli krónikák feljegyezték a tűzvészek iszonyú kárait is, így pél- dául 1767-ben kétszáz la- kóházat perzselt fel. HAZÁM A templom köré hár- mas védőfalrendszert építettek. A külső védő- fal a várost vette körül, a toronyból szétnézve még ma is fölismerhe- tőek az egykori város határai, amelyen belül a telkek és a házak is ki- sebbek voltak. A külső 21.

falgyűrűből semmi sem maradt, a öt helyen tudtak elzárni kapukkal és középsőnek azonban még állnak ráccsal. A barbakánban működött a részletei és a templom közelében városháza. A belsővárat vizesárok két egykori védőtornya. A belső- vette körül, amelybe a környező for- váron belül, a templomudvar és rások vizét vezették. Az oszlopsoros az előudvar falában alakították bejárati szárnyat a 19. század elején ki azt a 275 ún. szalonnakamrát építették, helyén korábban felvonó- (családonként egyet), amelyek híd működött. Délnyugati oldalán, a ostrom idején menedéket adtak barbakán és a belső falgyűrű közé a a lakóknak, békeidőben pedig 18. században építettek alacsonyabb húskészítményeiket tárolták ben- védőfalat. Emögött működött a sütö- nük. A több szinten egymás fölé de, ahol a várban őrzött lisztből sü- épített kamrákat fa állványzaton töttek kenyeret. Az erődtemplomot lehet megközelíteni. A két udvart 1964 és 1970 között restaurálták. alagút köti össze, amelyet a védők 22. HAZÁM

Ismert magyarok 23. Nagy Laci (mert mindenki így hívja) kézilabda játékos Az ismert magyarok rovatban most egy olyan kézilabda játékost mutatunk be, aki élhetne még a mai napig is Barcelonaban, mert 12 évig játszott a világhírű spanyol csapatban, de egy hívó szóra azonnal visszaköltözött Magyarországra, hogy az MKB-Veszprém férfi kézilabda csapatát erősítse. A cél a Bajnokok Ligájának első helye. Nagy Laci Székesfehérváron született 1981-ben, tehát ha- marosan 35. életévében lesz, ami a kézilabdában is már egy komoly dolognak számít, ugyanis ez a sport nagy kondíci- ót és jó ízületeket, izomzatot kíván. Laci profi szemlélete, irányítása elengedhetetlen ahhoz, hogy a Veszprém méltán lehessen európai szuper csapat. 1997 és 2000 között Laci a szegedi csapatban játszott. Ha- mar feltűnt a tehetsége, mert rácsapott a Barcelona, ahol sikert sikerre halmozva játszott. Háromszoros spanyol baj- nok, ugyanannyiszor megnyerték a spanyol kupát is, egy- szer az EHF kupát vitték haza és kétszer diadalmaskodtak a legrangosabb viadalon, a Bajnokok Ligájában. Több mint 170 alkalommal öltötte magára a magyar válogatott címeres mezét és ötszáznál is több gólt lőtt válogatottként az el- lenfeleknek. Lehetett volna spanyol válogatott is, szinte kö- nyörögtek neki, de ő fontosabbnak találta a magyar színe- ket, mint akkori „munkaadója” mezét. Ez is egy olyan példa, hogy magyarként megmutatta, hogyan lehet valaki nagyon sikeres sportoló, még távol a hazájától is. Sportszerűségből is példamutató gesztust tett: Idén május- ban az MKB-MVM Veszprém a magyar döntő második mérkőzésén Szegeden is legyőzte a MOL-Pick Szegedet. A ha- zaiaknál ez volt az utolsó mérkőzése Vadkerti Attilának. Ezt nem felejtette el Nagy László, a veszprémiek vezé- regyénisége a mérkőzés utolsó perce- iben sem, és ünneplés helyett inkább azzal törődött, hogy kifejezze tisztele- tét a nagy ellenfél iránt, és méltóképp búcsúztassa el Vadkertit a hazai közön- ség előtt. A meccs utolsó pillanataiban Nagy odasétált a szegediek pályán lévő balszélsőjéhez, és megkérte, adja át a helyét a kispadon ülő Vadkertinek. Így is történt, a pályára lépő játékos pedig szabad utat kapott a veszprémiektől a kapuig: a szélső góllal fejezhette be 16 éves szegedi pályafutását. HAZÁM

VESZPREM- The city of king’s wifes ( pages 4-9 ) Veszprém lies on both sides of the Sed creek, approximately Hungary ) who settled here after her husband Boleslaus I of 110 km (68 mi) from Budapest (via the M7 highway and Road Poland expelled her and her son. According to legend, Vesz- 8). It can also be reached from Győr via Road 82 and from prém was founded on seven hills. The seven hills are Várhegy Székesfehérvár via Road 8. The name of the city originates (Castle Hill), Benedek-hegy (St. Benedict Hill), Jeruzsálem- from the Slavic word Bezprym, which was originally a per- hegy (Jerusalem Hill), Temetőhegy (Cemetery Hill), Gulya- sonal name. The city was named either after a chieftain, domb (Herd Hill), Kálvária-domb (Calvary Hill), and Cserhát. or the son of Princess Judith (elder sister of St Stephen of THE CASTLE GARDEN BAZAAR (pages 10-11) For the most of us Hungarians, Castle Garden Bazaar means al legendary concerts between 1961 and 1984; however, the the place where the almost cultic club of Budapest, the Budai place finally had to be closed down due to the continually de- Ifúsági Park (Buda Juvenile Park) once operated. The number teriorating structure of the building. For example in 1980 sev- one summer club of Budapest, the Budai Ifjúsági Park opened eral young people were injured when a stone railing collapsed its gates on 20th August 1961. There were approximately during an EDDA concert. The development of the Castle Gar- 2000-2500 juvenile visitors on the concerts held in the Park. den Bazaar was not just a simple reconstruction – meaning The Bergendy Band, Kati Kovács and the Benkó Dixiland Band just the authentic renovation of the building complex and of all gave concerts here. The Park was originally created as a the connecting gardens that form a World Heritage Site. No, dance club and in the ‘70’s the staple bands of the Hungar- it was much more: in the reconstructed building complex ex- ian rock-and-roll era, like the Illés, the Omega, the Piramis hibition halls and a multifunctional event hall have also been and the Karthago, bands who were known also beyond the formed. A visitor’s center for tourists was created housing Iron Curtain, all gave concerts here. The club hosted sever- restaurants and an info point. HUNGARIAN NATIONAL COSTUME- KALOTASZEG ( pages 12-15 ) Kalotaszeg is a region in Transylvania with a significant hun- and historical monuments of the Kalotaszeg region, during garian population, and it is a stronghold of old Transylvanian the Middle Ages the area reached from the Berettyó river to Hungarian folk traditions. Its historical center is the small the Sebes-Körös river. The region as it is known today lies town of Bánffyhunyad. The region takes its name from the mainly west of Kolozsvár, although there are also some vil- Kalota people. The name formerly referred to a much larger lages to the north and east as well which follow Kalotaszeg territory; according to Lajos Kelemen’s study on the history customs. FAMOUS BUILDINGS- Nagyvázsony castle ( pages 16-19 ) Nagyvázsony is a village in Veszprém county. It houses Kinizsi chapel. Facing the castle is a baroque church which was com- Castle, a 14th-century fortification donated by Matthias I to missioned by Kinizsi in 1470. There is also an ethnographic Pál Kinizsi. Kinizsi’s sarcophagus can be found in the castle museum in the village. TRANSYLVANIA- Fortified church of Prázsmár ( pages 20-22 ) Prázsmár is noted for its fortified church, one of the best pre- as part of their colonization of the Barcaság region. The town served of its kind in Eastern Europe. Between 1962–1970 it has of Prázsmár near the castle had begun development by 1225, been carefully restored it to its present condition. The Teu- and was the eastern-most settlement of the Transylvanian tonic Knights constructed the fortress Prázsmár in 1212–1213 Saxons. WELLKNOWN HUNGARIANS- Laszlo Nagy handball player ( page 23 ) László Nagy (born 3 March 1981 in Székesfehérvár) is a competition in Europe two times (2005, 2011). With the Hun- Hungarian international handball player who plays for and garian national team. Nagy’s best result is a fourth place from captains MKB Veszprém KC. Among his achievements at club the 2004 Summer Olympics. Nagy was voted by the readers level are several Spanish championships and cup titles and of the handball journal Handball Planet as the world’s best he also won the EHF Champions League, the top continental male player in 2011