Hazám 2020 tél dupla szám

HazáM A diaszpora legszínesebb magazinja 2020 tél Magyar városok VeINgyGeYn EegNyEeSt! SOPRON Fűrdők HÉVÍZ Felvidék B E S Z T E R C E B Á N YA Híres épületek SZEGEDI DÓM Hungarikum BUSÓJÁRÁS Erdélyország PRÉPOSTFALVA Ezt látni kell: BAKONYBÉL

HazáM ADOMÁNY GYŰJTÉS Kedves Olvasó! Ahogy sokan tudják is, a HAZÁM 6 éve van jelen Kanadában, hogy a kanadai magyaroknak, magyar nyelven mutassa be Magyarország nemzeti értékeit, szépségeit, hungarikumait és minden olyan dolgot, melyre minden magyar tiszta szívvel büszke lehet. A büszkeségeinkből sajnos nem lehet kifizetni a nyomdát. Annak ellenére, hogy kemény, kitartó munkával sikerült elérni, hogy 14 kanadai városban juthassanak hozzá a magyarok a HAZÁM hoz, anyagi gondokkal küzd a kiadvány. Kezdetektől kinyilvánítottuk, hogy mindenki INGYENESEN juthat hozzá a laphoz és ezen nem is fogunk változtatni sohasem. Hogyan is járulhatnánk hozzá kultúránk megtartásához, ha azt pénzért tennénk? Ugyan nagyon sok olvasótól kapunk pozitív visszajelzéseket, sőt Magyarországon is nagyon sokan kedvelik a HAZÁM-at, ennek ellenére EGY ÍGÉRETEN KÍVÜL, IDÉN SEM KAPOTT ( LAPZÁRTÁNKIG ) EGYETLEN FILLÉR TÁMOGATÁST SEM A HAZÁM! Azok, akik támogatni tudnának, nem biztos, hogy teljesen tisztában vannak a kanadai magyarság helyzeté- vel Vancouvertől Halifaxig. Fogy a magyar, romlik a kultúra helyzete. Akik küzdenek a kultúránk, tradíció- ink, örökségünk megtartásáért, néha nagyon nehéz helyzetben vannak. Szégyenszemre ide jutott a HAZÁM is, mely a diaszpóra legszínesebb magazinja. Nem ismerünk még ha- sonlót sem a világon. Célunk, hogy a HAZÁM-at életben tartsuk, evvel is örömet szerezve nagyon sok magyarnak távol a Hazától. Olvasóinkhoz fordulunk segítségért. Fogjunk össze. Kérünk minden olvasót, aki megteheti, adományával segítse a lap fennmaradását. Mindenki lehetősége szerint küldjön olyan adományt, amit fel tud ajánlani erre a nemes célra. Minden fillér számít ! Csekkeket a következő címre lehet küldeni: VEGABONDMEDIA Ltd Panda Ákos 210. 3670-139 Ave, EDMONTON/AB T5Y 3N5 kiadó/főszerkesztő Önzetlen segítségüket minőségi kiadványunkkal köszönjük meg.

Hazám Kedves Olvasó! A marketing tanulmányokban elmondják azt is, hogy akkor kell előre szaladni, amikor gond van. Nos a HAZÁM is ezt próbálja megtenni. A vírus miatt ( vagy nem ) megint nem kapott lapunk egy fillér támogatást sem. Ez a döntéshozóktól nem volt egy átgondolt lépés, ugyanis az elzártságban a HAZÁM az egyik olyan médium, mely eléri a kanadai magyarokat. Ilyenkor kellene még jobban megerősíteni az ilyen kiadványokat. A nehézségek ellenére egyre szebb, és jobb a HAZÁM. Az ed- digi 24 oldalról megdupláztuk, azaz 48 oldalasra növeltük a terjedelmet. Ez természetesen meg- növeli az amúgy sem alacsony költségeket, viszont még érdekesebbé teszi a lapot, úgy hogy több mindenről is tudunk írni, és gyönyörű fotókat felvonultatni. Az őszi lapszámban elkezdtük a magyar városok bemutatásakor megszólaltatni az adott település polgármesterét. Ezt folytatjuk az aktuális számban is. Sopron, a hűség városa mutatkozik be, és fiatal, tettre kész, nagyon szimpatikus vezetője Farkas Ciprián mondja el a HAZÁM olvasóinak, hogy milyen fejlesztések in- dultak be a nyugati országrészben. Felvidéken Besztercebányán jártunk a múlt nyáron. Megfogott minket a magyar történelem. De ha magyar, akkor puli kutya, mely magában is Magyarország jelképe lehetne. Ez egy a kilenc őshonos magyar kutya közül. Az ősszel útjára indított, a magyar fizetőeszközt bemutató sorozatunk az ezer forintossal folytatódik. A busójárás is hamarosan aktuális lesz. Bakonybél, egy bencés monostor, melyet már Gizella királyné is láthatott ezer évvel ezelőtt. Végül, de nem utolsó sor- ban Erdélyből Prépostfalva és annak erődtemploma látható az aktuális számunkban.Mindehhez jó olvasást és kellemes időtöltést kíván: Panda Ákos főszerkesztő/ laptulajdonos Kiadó /publisher: VEGABONDMEDIA Ltd, Edmonton/AB Canada, Panda Ákos Kivitelezés/implementation: VEGABONDMEDIA Ltd, Edmonton/AB Canada, Panda Ákos Főszerkesztő/Editor in chief: PANDA ÁKOS Lapterv/design: NÉMETH PÉTER E-mail: [email protected] A diaszpóra legszínesebb kulturális és ismeretterjesztő magazinja The most colorful cultural and educational magazine of the diaspore A magazinunkban megjelent hirdetések tartalmáért semmilyen felelősséget nem vállalunk. We do not assume any liability for the content of the advertisements published in our magazine. Meg nem rendelt kéziratokat, fotókat nem őrzünk meg és nem küldünk vissza. We do not keep any manuscripts or photos which are not ordered. A lapban megjelent cikkek, képek bármilyen utánközlése, sokszorosítása, utánnyomása, elektronikus tárolása csakis a főszerkesztő előzetes írásbeli engedélyével lehetséges. The communication, reproduction, reprint, electronic storage of articles published in our magazine is only permitted prior the written permission of the editor in chief. Fotók/pictures: Panda Ákos, hungarikum.hu, 123rf.com,dreamstime, internet / Címlap/cover photo: © Dreamstime https://www.facebook.com/hazammagazin © HAZÁM, Minden jog fenntartva/all rights reserved Panda Ákos/VEGABONDMEDIA

Magyar városok SOPRON Sopron nem csupán a hűség városa címet tudhatja a magáénak, de azzal is büszkélkedhet, hogy műemlékekben a második leggazdagabb település Magyarországon. Mintegy hatvanezer lakosú megyei jogú város Győr-Moson-Sopron megyében, közel az osztrák határhoz. 4. HAZÁM Fotók: Panda Ákos

A terület az őskor óta lakott. A közeli Várhelyen a kora vaskor idején időszámításunk előtti 7. században földvár épült. Ennek a földvárnak és a hozzá kapcsolódó halomsíroknak a feltárását 1887-ben kezdték el. A római korban egy Scarbantia nevű város állt itt, amelyen két fontos útvonal is áthaladt. Fóruma a mai főtér helyén volt. A jelenlegi városháza építése során 1897-ben innen került elő az a három nagy méretű római szobor, amely Jupitert, Junot, és Minervát ábrázolja. A népvándorlás korában Scarbantia romokban maradt, új te- nem nyugodott bele a döntésbe és kiharcolták a népszava- lepülés csak a honfoglalás után jött létre itt. A város lakói a Kr. zást Sopron és a környező nyolc község (Fertőrákos, Ágfalva, u. 4. században a későbbi belváros területén 3–4 m vastag vá- Sopronbánfalva, Harka, Balf, Fertőboz, Kópháza és Nagycenk) rosfalat emeltek, hogy megvédjék magukat a barbárok táma- hovatartozásáról. dásaitól. Ezt a falat a népvándorlás korszakában valószínű- A népszavazást 1921. december 14-én rendezték meg Sop- leg lerombolták. Maradványaira emelték 1092-ben Sopron ronban, 15-én a városhoz tartozó Brennbergbányán, 16-án a várjobbágyai az új határvár faszerkezetű, földdel erősített többi településen. Sopron és a környező települések lakossá- sáncát. A faváz később a tűz martaléka lett, és a bedöngölt ga magyar érzelmei ellenére akkor német nemzetiségű volt, agyag salakká égett. Ezt a titokzatos „vörös sáncot” az újkori többségük Magyarországra szavazott. A magyar országgyűlés építkezések a belváros több pontján feltárták, így az Esterhá- 1922-ben a leghűségesebb város címmel jutalmazta Sopront. zy-palota hátsó falát védő vasbeton fal építésekor is. Sopron, a kékfrankos fővárosa: Miért hívják Sopront a leghűségesebb A Soproni borvidék Magyarország egyik legrégibb történelmi városnak ? hagyományokkal rendelkező borvidéke. Eredete egészen a keltákig vezethető vissza. A 19. századtól a poncichterek, né- Az első világháborút lezáró, 1920. június 4-én aláírt trianoni metajkú gazdák, messze földön híressé tették a Soproni bort. békeszerződés Sopront és környékét a későbbi Burgenland- A borvidék legértékesebb területe a Fertő tó környéki hegy- dal együtt Ausztriának ítélte. A Soproniak többsége azonban oldalakon, lankákon, napjainkban mintegy 1500 hektárnyi te- rületet foglal magában. A Kisalföld és az Alpok találkozásánál HAZÁM 5.

fekvő dombokon a Fertő tó fény- visszaverő hatásának köszön- hetően jóval több napfény éri a szőlőket, mint máshol, ráadásul biztosítja a hőszabályozást és a megfelelő páratartalmat a szőlők megfelelő beéréséhez. A Napoleoni Franciaország és a Habsburg Birodalom között 1809. április 10-én kitört háború követ- kezményeként Sopron városát elfoglalták a francia seregek. A francia katonák kétféle pénzzel rendelkeztek, egy fehér színű háborús pénzzel, melyet a hadi kiadások fedezésére készíttetett Napóleon, és egy kék színű pénz- zel, mely még a régi időkből szár- mazott és értékesebb volt. A pon- cichterek a legjobb boraikat csak kék színű pénzért cserébe voltak hajlandóak kimérni, és fizetéskor csak annyit mondtak: kék frankot. A hagyomány szerint erre a kiváló borra ragadt rá a név, kék fran- kos, melyet azóta is így emleget- nek Európa számos vidékén. A Tűztorony: Mai alakját, reneszánsz körerkélyét és barokk kupoláját az 1676-os tűzvész után nyerte el, amikor a torony felső része Sopron városának szimbóluma. teljesen leégett. Római alapokon nyugszik, hen- A Tűztorony tetején látható kétfejű sas II. Ferdinánd király és geres része középkori, erkélye és Eleonóra királyné ajándéka az 1622. évi országgyűlés és ki- óratornya reneszánsz, kupolája rályné koronázás emlékére. Végleges helyére csak a tűzvész barokk. A rajta átvezető Hűség- után, a I. Lipót császár névnapjára rendezett ünnepségek so- kapu pedig keretbe foglalja a bel- rán került, ekkor szólalt meg újra a megjavított óra is. város 2000 éves történelmét. A torony a hűség jelképe is: az 1921. december 14-i népszava- Ki ne ismerné a Tűztornyot, Sopron jelképét, 2011 óta Ma- záson Sopron és nyolc község a Magyarországhoz való tar- gyarország történelmi emlékhelyei közé tartozó épületet, melynek erkélyéről páratlan kilátás nyílik a városra? A Tűztorony barokk hagymakupolája a kétfejű sassal 58 méter magasra emelkedik, így a város több pontjáról is jól látható. Közel 200 csigalépcsőjének megmászása után, körerkélyéről páratlan kilátás nyílik a belvárosra és a Sopront körülölelő Löverekre, tiszta időben akár az Alpok közeli vonulatai (Rax, Schneeberg) is láthatóak. 6. HAZÁM

HAZÁM 7.

tozás mellett döntött. Ennek emlékére HAZÁM készült 1928-ban a barokkos kapukeret Hikisch Rezső tervei alapján. A felette elhelyezett szoborcsoport - Hungária maga köré gyűjti a város hűséges lakóit - Kisfaludi Stróbl Zsigmond alkotása. A meghatározó nap emlékére Hűségka- punak nevezik, rajta az írás: „A nemzet Sopronnak”, s a kapu feletti városcímer- be bekerült a Civitas Fidelissima felirat. 2001-ben pedig a kormány a hűség nap- jává nyilvánította december 14-ét. A torony 2012-ben teljesen megújult, 2020 júniusától pedig Időkapu címmel a torony alatti római és a fogadó szin- ten látványos kiállítás nyílt, eddig még ki nem állított római és középkori kőfa- ragványokból. Storno-ház A Tűztorony előtt álló barokk épület ma látható formáját a XVIII. században nyerte el, amikor Festetics család tulaj- donában volt. Nevét a Svájcból elszár- mazott restaurátor és műgyűjtő Storno családról kapta. Az épület neves lakói közé tartozott Mátyás király Bécs ostroma idején, és Liszt Ferenc is élvezte a ház vendég- szeretetét.A XVI. században a Fekete Elefánt patika működött az épület- ben, amelynek csillagokkal díszítették mennyezetét a Storno-ház földszintjén található Corvinus étteremben csodál- hatják meg. Az épület névadója, id. Storno Ferenc kalandos úton talált otthonra Sopron- ban. A közeli Kismartonban (Eisenstadt, Ausztria) született, de gyerekkorát már bajor földön töltötte. Fiatalem- berként visszatért szülővárosába, de a rokonságból senkit sem talált már ott. Pozsonyon át Budára majd vissza Bajorországba szeretett volna jutni és Kismarton határában egy horvát as�- szonytól kért segítséget. Az asszony tévesen Pozsony helyett azonban Sop- ronba küldte őt. Bencés ( Kecske ) templom és Káptalanterem: A belváros szívében, a Fő téren helyez- kedik el Sopron egyik legismertebb s egyben legősibb temploma, a Kecske templom. A templom eredete a 13. szá- zadig nyúlik vissza és a ferences rendi szerzetesekhez köthető, akik 1260-as években kezdték meg a gótikus temp- lom és kerengővel ellátott kolostoruk építését. A 14-15. század fordulóján, a Geissel család megbízásából átépítet- ték, ekkor készült el a templomtorony 8.

a családi címerrel. Ebből származik a Kecs- ke-templom elnevezés, amelyhez a szájhagyo- mány egy legendát is költött. A legenda szerint egy kecske által kikapart kincsből épült a templom, a valóságban azonban egy gyilkossági ügy van a háttérben. Ugyanis a Büki János-féle gyilkosság egyik elkövetője Geis- sel (magyarul: Kecskés) Henrik volt, aki maga vagy családja vezekléséül adományozta a pénzt a templom tornyának építésére. A korszak másik emléke a Kapisztrán szószék, amiről a hagyomány szerint Kapisztrán János prédikált 1455-ben, a híveket a török elleni harc- ra buzdítva. A XVII. században 5 országgyűlést tartottak a fa- lain belül, itt koronázták meg III. Ferdinándot és két magyar királynőt is. A nemesi családok közül többek között az Esterházyak, a Széchényiek és a Meskó család választotta a templomot családi temetkezőhelyül. E célra a templom, valamint a kolostor káptalanterme alatt több sírboltot is lé- tesítettek. A sírboltokban, szinte teljes épségben, több száz éves férfi és női ruhadarabokat talál- tak. Ezek közül Meskó bárónő közel 250 éves ru- háját az egykori ferences kolostor legdíszesebb termében, a Káptalanteremben tekinthetik meg. A magyarországi gótikus építészetben a Kápta- lanterem boltíveket tartó konzoljainak, és záró- köveknek szimbolikus jelentéssel bíró díszítése egyedülálló Magyarországon. Az 1676-os sop- roni tűzvész után kezdődött a templom barokk átépítése, mely a 18. században is folytatódott. 1787-ben II. József feloszlatta a koldulórendeket, így a ferencesek is kénytelenek voltak elhagyni rendházukat, a templom 1802-ig használaton kívül állt. Akkor a bencések tulajdonába került, akik több átalakítást, felújítást is végeztettek id. Storno Ferenc irányításával. A legutóbbi megújítás után 2011. augusztus 14-én Dr. Várszegi Asztrik pannonhalmi főapát szen- telte fel a templomot. Az épületegyüttesen belül gazdag kultúr-, és építészet-történeti interaktív állandó kiállítás is működik. Szentháromság-szobor: A magyarországi barokk szobrászat egyik egyik legértékesebb alkotása. Az 1701-ből származó, gazdagon díszített, sokalakos szoboregyüttes a Fő tér közepén található. A soproni Szenthá- romság-szobrot az 1695-ös pestisjárványra em- lékezve állították. Késmárki Thököly Éva Katalin és férje, Löwenburg Jakab emeltette fogadalmi emlékműként. Az adományozók térdeplő alakjai ott láthatók az adományozásról számot adó la- tin nyelvű felirat két oldalán. A virágfüzérekkel és puttókkal díszített csavart oszlop lábánál a Szűzanya áll szentekkel körülvéve, a korintho- szi oszlopfőt pedig a Szentháromság koronázza. A szobor azért is különleges, mert egész Kö- zép-Európában itt állítottak először kültéri csa- vart oszlopot. Ilyen díszítőelemet korábban csak épületbelsőkben alkalmaztak. HAZÁM 9.

Fabricius ház: A Sopron főterén álló ház tulajdonosai min- dig gazdag és tekintélyes polgárok, keres- kedők voltak. Az épület érdekessége, hogy a ház alatt római fürdő maradványaira leltek a régészek. Fabricius Endre (városbíró, polgár- mester) a ház névadója 1806-ban vette meg az épületet. A Fabricius ház három kiállítás- nak ad helyet. A pincében Scarbantiából, a római kori Sopronból, illetve a környékéről előkerült kőemlékek láthatók. Sírkövek, ol- tárkövek, szobrok, kőurnák, szarkofágok. Az épület hátsó traktusának két emeletén a – Háromezer év a borostyánkőút mentén– című régészeti kiállítás látható. Generális ( Lackner ) ház: Az épületet napjainkban többféleképpen nevezik a soproniak: Lackner-ház, Generá- lis-ház vagy Tábornok-ház. Lackner Kristóf eredeti szakmáját tekintve ötvös volt. Később a páduai egyetemen jogi doktorátust szer- zett. Igyekezett Sopronban is meghonosítani az európai műveltséget. 1604-ben megala- pította a Soproni Tudós Társaságot. Állam- tudományi munkákat írt és színműírással is foglalkozott. Drámáit helyi diákok adták elő, ezzel megteremtette a soproni színjátszás alapjait. Rézkarcai a XVII. századi Sopront idézik. Lackner Kristóf gondoskodott először a kül- városok védelméről. Az általa építtetett külső városfalak maradványai ma is láthatóak a 84- es főút városi szakaszán. Alapítvánnyal gondoskodott idős emberek ápolásáról és a török fogságban lévő sopro- niak kiváltásáról. A tehetséges soproni diákok külföldi tanulásának támogatásához ösztön- díjat alapított. 10. HAZÁM

HAZÁM 11.

12. HAZÁM

A Generális-ház főhomlokzatát Lackner Kristóf idejében ala- említést érdemel Gensel Ádám, aki a XVIII. század elején, a kították ki. A klasszicista erkély később, 1830-ban készült. A világon elsőként kutatta az időjárási frontok hatását az em- ház udvarában egy középkori, városfalhoz épített lakótorony beri szervezetre. Nevét emléktábla is őrzi a Patika-ház Kecs- áll. ke-templom felőli oldalán. A ház kapuja felett helyezték el Lackner Kristóf lebontott majorjából való, kőbe faragott jelmondatát: Evangélikus templom: Fiat voluntas tua - Legyen meg a Te akaratod. Lackner Kristóf gyermektelenül halt meg. Végrendeletében A Templom utca közepén, a Kolostor utca és a Bünker János teljes vagyonát Sopronra hagyta. Rajnárd köz torkolata közelében áll. A harmadik legnagyobb Később Lackner Kristóf egykori házában szállásolták el Sop- magyarországi evangélikus templom, a dunántúli evangéli- ron katonai parancsnokait. Ezért nevezik az épületet ma is kusság egyik nagy központja. Tábornok-háznak vagy Generális-háznak. Az első soproni evangélikus fatemplom 1676-ban épült, ez azonban a nagy soproni tűzvész áldozatául esett. 1677-1722-ig Patika ház: állt a második fatemplom. A gyülekezet harmadik temploma már kőtemplom volt 1722-1782 között. Mind a három temp- A Patika-ház sárga épülete jócskán benyúlik a Fő térbe. Ez kis lom a mai helyén állott. híján az épület vesztét okozta a XVI. században. A városi ta- 1781-ben II. József császár türelmi rendeletének értelmében nács le akarta bontatni, hogy így növeljék meg a tér méretét. 1782-től 1783 végéig császári jóváhagyással megtörtént a ne- II. Lajos király azonban megtiltotta a ház lebontását, a Fő tér gyedik, mai templom építése. Igaz, a templomépület nem építészeti egységére hivatkozva. Ez az 1525-ös rendelet az lehetett az utcafronton – eredetileg előtte állt a paplak, hát- első magyar műemlékvédelmi határozat, amelynek eredetijét só fala pedig a régi városfallal érintkezett. Szintén kritérium ma is őrzik a Városi Levéltárban. volt, hogy protestáns templomnak nem lehetett tornya – a A XVI. századtól ebben a házban működött az Angyal Pati- mai gyönyörű, tompa kupolás torony mintegy száz évvel ké- ka. Neves orvosok és gyógyszerészek éltek itt. Közülük külön sőbb, 1862-63-ban épült. 182 erős égerfacölöp kellett az alapozáshoz. A hatalmas kő- oszlopok anyaga a szentmargitbányai kőfejtőből való. A pa- dok, az ajtók és az ablakok már készen voltak 1783 végére. A téglalap alaprajzú épület hossza 36 méter, szélessége 24 méter. A templomban 2500 ülőhely található. A XIX. század közepén a ház földszinti árkádsorát beépítették, így nyerte el mai arculatát. Ekkor alakult ki az a helyiség is, ahol 1968-tól a Patika Múzeum kapott helyet. A közel kétszáz éves patika- belső számos orvosláshoz kapcsolódó érdekes iratnak, esz- köznek ad otthont. Forrás: visitsopron.com, wikipedia HAZÁM 13.

Farkas Ciprián Sopron polgármestere -Kérem, meséljen arról a jó néhány komoly fejlesz- A koronavírus-járvány világszerte érezteti kedvezőt- len gazdasági hatásait, ez alól természetesen Ma- tésről, melyek most zajlanak Sopronban és a kör- gyarország sem jelent kivételt. Ausztria közelsége miatt ezek a hatások talán még intenzívebbek Sopron nyékén. esetében, hiszen a helyi vállalkozók és kereskedők is a forgalmuk csökkenésével szembesültek. Ebben Sopron az elmúlt egy évtizedben példátlan fejlődé- szerepet játszik az is, hogy az osztrák médiumok té- sen ment keresztül, köszönhetően az itt élők szorgal- ves információkat közöltek polgáraiknak a magyar mának, a nemzeti kormány hathatós támogatásának, kormány határrendészeti intézkedéséről, ami szá- valamint az elődöm és az országgyűlési képviselőink mos osztrák állampolgárt eltántorít a határátlépés- munkájának. Ez a munka azonban még közel sem ért től. Ennek érdekében az önkormányzat a közösségi véget. Mindezt jelzi, hogy soha egyszerre ennyi fej- médiában és a legnagyobb videómegosztón is célzott lesztés még nem valósult meg a városban, mint azt hirdetésekkel hívta fel az osztrák vásárlók figyel- napjainkban tapasztalhatjuk. Nemrégiben a Modern mét, hogy – bizonyos szabályok betartása mellett – Városok Program keretében átadtuk a Sopron védő- továbbra is a megszokott módon vehetik igénybe a szentjének nevét viselő Szent Mihály-templomot, va- soproni szolgáltatásokat. A jelenlegi helyzetben az lamint a megújult Lenck-villát, mely ugyancsak egy emberek életének megóvása az első, azonban a gaz- ikonikus, gyönyörű épülete városunknak. Folytatódik daságnak is működnie kell. Úgy hiszem, hogy a ko- továbbá a belváros rehabilitációja, épül a múzeum- rábban említett fejlesztések révén nagy jövő előtt áll negyed, a Lővér uszoda, új parkolóházat építünk, az a soproni turizmus a pandémia elmúlását követően. év végére pedig elkészül az M85-ös gyorsforgalmi út, mellyel teljesül a soproni polgárok egyik régi vágya. -Sopron híres bortermő vidék ( a vörösbora talán a Rövidesen megkezdődnek a munkálatok a Fertő-par- ton is, ami valódi turisztikai attrakcióként fog szol- leg jobb a magyar vörösborok között ) Milyen mar- gálni a térségben. Ezen fejlesztések mindegyike azt a célt szolgálja, hogy komfortosabbá tegyük a soproniak keting munkát végeznek, hogy országon belül, vagy mindennapjait, a várost pedig bekapcsoljuk az ország gazdasági vérkeringésébe. a határokon kívül nagyobb ismertséget szerezzenek neki. -A koronavírusnak mindenhol negatív hatásai voltak, Igazi lokálpatrióta vagyok ebben a kérdésben is, így de gondolom Sopron a turizmusán érezhette ezt leg- bátran mondhatom: a legjobb magyar vörösbor nálunk jobban. Milyen konkrét tervei vannak Sopronnak, ha terem! Azért, hogy ezt az ország más területein is így a vírus lassul és a turisták is kezdenek visszajönni. gondolják, még rengeteg munka vár ránk és a soproni 14. HAZÁM Fotók:internet

Közigazgatás Régió: Nyugat-Dunántúl borászokra. Itt elsődlegesen a bormarketing területén Megye: Győr-Moson-Sopron érezhetők hiányosságok, ebben kétségkívül fejlődnünk kell, ami összehangolt munkát igényel a borászoktól, Jogállás: megyei jogú város a turisztikai szakemberektől és az önkormányzat ré- széről is. Fontos tudni, hogy a soproni borvidék Ma- Népesség: 61 249 fő gyarország egyik legrégebbi borvidéke, megőrzendő érték mindannyiunk számára, mely a kultúránk és az -Végül és nem utolsó sorban, polgármester Úr is sze- identitásunk részévé vált. Az a célunk, hogy a modern ret szabadidejében motorozni? Ha van rá mód, merre marketingeszközök segítségével nagyobb hangsúllyal szeret kirándulni ? jelenjen meg a soproni borvidék a köztudatban. Ha- sonló célokat említhetünk a magyar borok esetében is, A munkám miatt kevés időt tudok csak a motorozásra ha a nemzetközi piacot vesszük alapul. Úgy gondolom, szentelni, azonban, ha tehetem, a túrautakat válasz- hogy e cél elérésében számíthatnak a borászok a ma- tom! Remek kikapcsolódás és feltöltődés számomra a gyar kormány támogatására. magyar vidéken motorozni, különösképp a hegyvidéki területeken. HAZÁM 15.

Fürdők A Hévízi-tó és a tradicionális hévízi gyógyászat A Hévízi-gyógytó Természetvédelmi Terület legismertebb látványossága a Hévízi-tó vagy Hévízi- gyógytó 4,44 ha kiterjedésével és az őt körülvevő 50 ha területű véderdővel Európa legnagyobb, és a világ második legnagyobb gyógyító erejű meleg vizes tava. Az első tutajokra épített fürdőházat Festetics György a keszthelyi Georgikon alapítója építtette. Ez a tó különleges képződmény, hiszen ellentétben a többi meleg vizes tóval, melyek általában vulkanikus eredetű helyeken, agyag- vagy sziklatalajban vannak, a Hévízi-tó tőzegmedrű forrástó. A Keszthelyi-fennsík nyugati lejtője mentén, a Hévízi-völgyben található, Hévíz városa mellett. Különlegességét növeli még az a páratlan természeti látvány, vizekben a tündérrózsák egyetlen bizonyosan őshonos alak- ami az odalátogatót fogadja: a park közepén elhelyezkedő ja. A tavat lombhullató mocsárciprus fasorok veszik körül, csillogó víz, a vízfelszínt borító páraréteg és az indiai vörös amelyek az egyediségét fokozzák. A tó felszíne ovális alakú. tündérrózsa hosszú virágú alfaja a hévízi és keszthelyi meleg Északról két vízfolyás torkollik a tóba, délen a 10-12 méter széles Hévízi-csatorna vezeti le a tó vizét a Zala folyóba és onnan a Balatonba. A tó keresztmetszete a dél felé elhajló tölcsér képét mutatja, amely a forrásánál a legmélyebb. A Hévízi-tó hőmérséklete a föld mélyéből előtörő hideg és me- leg forrásvizek keveredésének eredménye. Ez a kevert meleg víz táplálja a tavat. Nyáron a víz hőfoka 33-35 °C, de nagyon meleg napokon elérheti a 36-38 °C-ot is. Ősszel és télen a hőmérséklet alacsonyabb, mintegy 24-26 °C körül mozog. A víz hőfoka a fürdőzőkre, betegekre nyugtatólag, pihentető- leg hat, mert ez a hőmérsékleti érték az ember hőháztartása szempontjából közömbösnek számít. A tóban általában min- denhol közel azonos hőmérséklet uralkodik, mert a tó felett elhelyezkedő, 1,5-2 méter széles páraréteg megakadályozza a víz lehűlését, a többirányú vízáramlás és az 50 ha véderdő 16. HAZÁM Fotók: 123rf.com,hungarikum.hu

pedig elősegíti a hőmérséklet egyenletességét. alakult ki, a hévízi komplex balneoterápia. Három alappil- Ha a Hévízi-tó felszínét megfigyeljük, megálla- lére a természetes gyógytényezők, az orvos-szakmai tudás píthatjuk, hogy a tó nincs nyugalomban. Egy- és a diagnosztika. A gyógyvíz speciális összetételének és részt: a tavat tápláló forrás a tó vizét állandóan a tó medrét borító tőzegrétegnek köszönhetően, a Hévízi mozgásban tartja, a mélyből feltörő víz lassú Gyógytó hatása igen széleskörű felhasználást tesz lehetővé, körforgással gyűrűzik a partok felé. Másrészt: a megelőzés és gyógyítás terén egyaránt. A komplex balneote- víz és a levegő közötti hőmérséklet különbség rápia alapját képező gyógyiszap és gyógyvíz magában egye- következtében a víz a felszínen kissé lehűl és így síti a szénsavas, a kénes, a kalcium, magnézium, hidrogén nagyobb fajsúlyánál fogva ismét lefelé áramlik. karbonátos és enyhe radon emanációt tartalmazó gyógyvi- Eközben a tó egész víztömege hengeres mozgás- zek kedvező tulajdonságait. A kúra gyógyászati javallatai a sal lassan jobbra forog. E kettős vízmozgásnak mozgásszervi megbetegedések széles spektrumát ölelik fel: fontos szerepe van a tó hőmérsékletének szabá- előnyösen alkalmazható reumatikus mozgásszervi megbete- lyozásában, valamint a hatóanyagok egyenletes gedések, csontritkulás, degeneratív (kopásos) gerinc-ízületi eloszlásában. Az egyenletes és állandó vízáram- megbetegedések, Bechterew-kór, gyulladásos ízületi beteg- lás jótékonyan hat a szervezetre is, mert a für- ségek idült szakaszában, sérülések és mozgásszervi műtétek dőzőket állandó, enyhe masszázsban részesíti. utókezelésére továbbá lágyrész-reuma, másodlagos ízületi Először 1908-ban folytak búvárok segítségével betegségek, krónikus, perifériás, az idegrendszerhez kapcso- vizsgálatok, hogy megállapíthassák a tó pontos lódó, mechanikai okokra visszavezethető panaszok, ízületi mélységét. Ez először 1953-ban sikerült. Tudo- operációk elő- és utókezelése, porckorong műtéteket köve- mányos búvárkutatások 1972-től zajlanak, és a tő, krónikus, nőgyógyászati betegségek kezelésére. vizsgálatok során megállapították, hogy a forrás egy 38,5 méter mélységű, függőleges homokkő- fal aljában van. A Hévízi-forrásbarlang bejáratá- nak szélessége 2-3 méter, magassága 60–80 cm, ezen percenként 30-40 ezer liter 39,5 °C-os víz áramlik át (Ezzel a vízhozamával, a Hévízi-tó forrás volt Magyarország legnagyobb átlag víz- hozamát produkáló forrása). A szűk bejárat után egy 14-17 méter széles üreg, az Amphora-terem található. A termet egy iszapréteg osztja ketté. Itt ered a termálvíz: a keleti oldalon 26,3 °C-os, míg a nyugati oldalon 41 °C-os víz tör fel. Tehát a kráterbe megközelítőleg 10%-ban hideg, 90%- ban meleg források ömlenek. A vízben található radioaktív szénizotópok mennyiségéből megál- lapították, hogy a forrás hideg erének kora – a beszivárgástól a feltörésig – 5-7 ezer évre, míg a meleg vizű forrásé 10-12 ezer évre tehető. A felszínről a mélybe kerülő vizek meglehetősen nagy területről, a Bakonyból, a Keszthelyi-fenn- síkról és a Zalai-dombságról gyűlnek össze. En- nek egy része csupán kis mélységbe hatol -ez a karsztvíz zóna- és innen jut a hideg érben a Hévízi-tó „ke- verőbarlangjába”. A vizek zöme azonban jóval mélyebbre jut le, a triász kori dolomit rétegekbe, ahol erősen felmelegszik. Útja során különféle fémeket, kőzeteket old fel, majd innen újra a felszín felé áramlik, s jut el a forrásterembe. A gyógyfürdő kialakulása Az 1700-as évek utolsó évtizedében, a Hévízi-tó gyógyí- tó meleg vizét hasznosító első fürdőépületet gróf Festetics György építtette fel a tó vizén elhelyezett tutajokon, melye- ket az 1800-as évek elején cölöpökre telepített fürdőházak- kal váltották fel. A fürdőt 1905-ben Reischl Vencel keszthelyi sörgyáros vette bérbe 35 évre a Festetics uradalomtól. A bér- leti szerződés felújításokra, befektetésekre kötelezte a bér- lőt. Reischl Vencel túltett a kötelezettségein. Hévíz valójában ezután épült ki, – mintha álmából ébredve minden eddigi mulasztást pótolni akarna – egyik évről a másikra országos hírnevet szerzett magának. Reischl a korszerűtlen, szegényes épületeket lebontatta, hogy helyükre kényelmes, modern szállók, vendéglők, fürdőházak kerülhessenek. Hévízen az évszázadok alatt a világon egyedülálló gyógyászat HAZÁM 17.

Felvidék BESZTERCEBÁNYA A Zólyomi-medencében, az Alacsony-Tátra lábánál fekvő Besztercebánya (Banská Bystrica) Közép-Szlovákia történelmi és gazdasági szempontból kiemelkedő fontosságú műemlékvárosa. Budapesttől 180 kilométerre északra, Győrtől 228 kilométerre észak-keletre fekszik, az Alacsony- tátra lábainál. 18. HAZÁM Fotók: Panda Ákos

Besztercebánya a Felvidék egyik legszebb fekvésű városa, a Garam és a Beszterce összefolyásánál, fekszik. 1770 óta katolikus püspöki székhely. Az újkőkor óta lakott hely. Az írott történelem hajnalán kvád törzsek bányásztak ércet a környező hegyekben. A honfoglalás után a kis bányásztelep a zólyomi vár tartozéka lett. Mivel a tatár 1243-ban és 1244- ben elpusztította, IV. Béla – feltevések szerint – thüringiai telepeseket hívott be. Ezek alapították a virágzó bányavárost. A király 1255-ben adott kiváltságlevelet a városnak. Ekkor tűnik föl először a neve az okiratokban Noue villa Bystrice formában. 1263-ban már magyar néven említik a források, de a középkorban többnyire a német Neusohl, ill. A latin Novum Zolium (Új Zólyom) szerepel, ami utal népességének eredetére, de egyben arra is, hogy a kezdeti gyér, királyi népek és hospesek alkotta lakosság a zólyomi váruradalomhoz tartozott. Az adomány miatt nevezték el később főterét IV. Béla királyról, mely ma az Sznf tér nevet viseli. A tér egykori hangulatát híven örökítette meg vásznain Skuteczky Döme (1849–1921) és Flache Gyula (1892–1967) festőművész. A szabadalmakat utóbb V. István (1271), IV. (Kun) László (1287) és I. Károly (1340) is megerősítette. Ez utóbbi, III. András, Nagy Lajos, Hunyadi Mátyás és neje, Beatrix sokat és szívesen tartózkodtak falai között, amelyeket később a török miatt erősítettek meg. Tanúja ennek a város fölötti csillagvizsgáló, mely egykor őrtorony volt, s a török jövetelét volt hivatott megfigyelni. Neve is erre utal: Vartovka (Vártahegy). Besztercét sokszor pusztította tűzvész. Az 1761-i a század csak német születésűek szerezhettek polgárjogot vagy há- legnagyobb tűzvésze volt, s az utolsó 1783-ban pusztított, zat. Magyarokat és szlávokat a külső tanácsba 1614-ben, s a amikor is egy utca kivételével az egész város leégett. belsőbe csak 1650-ben választottak. A Thurzó-féle egyezség A bányászatot ezen a területen a VIII. század óta folytatták. szerint a városbírák felváltva követték egymást nemzetiség Aranyat és ezüstöt emberemlékezet óta, rezet a XIV. szá- szerint, de a helyzetet bonyolította, hogy eközben a vallási zad első felétől, de később higanyt és a XV. századtól ólmot hovatartozásra is tekintettel kellett lenni. 1754 után azon- is bányásztak. A bányajogokat a városban a vállalkozók, a ban már csak katolikusok jöhettek számításba a bírói szék waldbürgerek birtokolták, akiknek joguk volt a város négy- betöltésénél, az anyanyelv nem számított. szögletű főterén házat birtokolni. 1494-ben az augsburgi Híresek voltak a város ötvösei, órásai, varrónői és szabói. Fuggerek és a velük rokon Thurzók itt is záloguk kapták a bányászat és az érckereskedelem jogát. A bányászok között A különféle felkelések idején a város sokat szenvedett. 1605- nemcsak németek, hanem lengyelek is voltak szép szám- ben Bocskai foglalta el. 1619-ben behódolt Bethlennek, mal, akik később elszlovákosodtak. A bányászok gyakran 1645-ben I. Rákóczi György hadai vonultak be. 1678-ban szerveztek felkeléseket, mozgalmaikat azonban vérbe foj- és 1680-ban Thököly csapatai vették birtokukba. 1703-ban tották. A legnagyobbik az 1525–26-os volt, amikor a bányá- II. Rákóczi Ferenc kurucai foglalták el és birtokolták 1708 szok a szegény lakosokkal együtt elfogták Behaim Bernát végéig. Aztán 1718-ig német katonaság állomásozott az ősi b á n y a g r ó f o t , akitől kierőszakolták az elmaradt fizetség falak között. megtérítését. Verbőczi István nádor a királyi hadsereg élén A XVIII. században a vármegye székhelye volt. Ekkor a Felvi- fojtotta el a lázadást. A négy vezetőt kivégezték. dék – Pozsony és Komárom után – harmadik legjelentősebb kézműipari központja volt. Buda elfoglalása után (1541) Besztercebányán tartották az A 48-as szabadságharc idején Györgey és Guyon erre vezet- első országgyűlést (1542). Majd 1620. augusztus 25-én a ren- te a híres téli hadjáratot, amikor is sok bányász – anyanyel- dek itt kiáltották ki magyar királlyá Bethlen Gábort (a Ma- vétől függetlenül – lépett a honvédség soraiba. gyarország királya címről 1621 végén lemondott). 1608 előtt A város gazdasági jelentősége akkor növekedett meg, ami- HAZÁM 19.

20. HAZÁM

kor a Garam mentén megindult a vasúti forgalom. Volt haj- A templom látogatása: A Besztercebánya várnegyedében lított bútorgyára, itt működött az Első Magyar Posztó- és magasló, szabadon álló, teljesen körüljárható Mária-temp- Gyapjúárugyár, egy hengermalom, sörgyár, ecetgyár, több lom impozáns környezetben fogadja az ide látogatókat. Kül- könyvnyomda. A Garam folyón nagymérvű tutajozás folyt. ső falán a XV. századból származó, mozgalmas, gyönyörű, késő gótikus stílusú szoborcsoportot láthatunk, mely Krisz- Néhány látnivaló a városban. tust ábrázolja az Olajfák hegyén. A templomba betérve a magával ragadó barokk stílusú főol- Óratorony: tár Szűz Mária mennybemenetelét ábrázolja, a Szenthá- romságot illusztráló festményei Johann Lukas Kracker keze 1552-ben építették, és a városi fogház részét képezte. Te- munkáját dicsérik. A templom legértékesebb emléke a bal tejéről pazar kilátás nyílik a térre, a városra és környékére. oldali mellékkápolnában, a Szent Borbála gótikus kápolná- ban látható. A Szent Borbála-oltár a híres Lőcsei Pál munká- Mária templom: ja (1509), közepén Mária a kis Jézussal, balra Szent Jeromos, jobbra pedig Szent Borbála. Az oltár szárnyait szenteket A XIII. századból (1255) származó római katolikus Szűz Má- ábrázoló domborművek díszítik. Az oltár alsó részén, a pre- ria-templom eredetileg román stílusban épült. A következő dellán Jézust láthatjuk a tizennégy ún. segítő szenttel, és évszázadokban többször átépítették. Késő gótikus forma- érdemes egy pillantást vetnünk az oltár előtti szép bronz jegyeket az 1400-as években nyert. Az 1996-ban végzett keresztelőmedencére is. ásatások bizonyították, hogy a szász polgárok kőfallal és A Szent Katalin-kápolnát ívelt bordázatú hálóboltozat fedi, palánkerődítéssel szintén a XV. században erősítették meg. a bejárat felett pedig nagyon szép a középkori, Szent Fló- A szász szorgalomnak köszönheti másik nevét is, közszájon riánt és Szent Kristófot ábrázoló freskó, valamint a Mária „német templomként” emlegetik. Jelenleg látható alakját az Magdolnát ábrázoló triptichon. 1761-es pusztító tűzvész utáni helyreállításoknak köszönhe- ti. Belső barokk kialakítása ekkor történik, a térhatású fres- kók és a főoltár ehhez az időszakhoz köthető. HAZÁM 21.

22. HAZÁM

HAZÁM 23.

Mátyás ház: Szent Erzsébet-templom: A városi erődítési rendszer északi részén álló ún. Bányá- Római katolikus templom a Dolná utcában, Besztercebánya szok bástyájával egybeépült kamaragrófi házat valószínűleg történelmi részén. A templom a volt városi kórházzal együtt királyi szálláshelyként használták, melyet Mátyás király és az egyik legrégebbi épület. Közös történelmük 1303-ig nyú- Beatrix címere díszít, innen ered elnevezése. A homlokza- lik vissza. A kórház az egyházé volt. A reformáció során 1517- ton elhelyezett 1479-es évszámos kő építésének dátumát ben evangelizálták, csakúgy, mint a város többi egyházát. jelzi. A magas, háromemeletes gótikus épület homlokzatát 1605-ben a templom leégett, csak a Szent Anna kápolna és egyszerű, keresztosztós ablakok és egy az első emeleten az északi hajó fala maradt meg. elhelyezett erkély tagolják. A ház keleti része egybeépült a szintén középkori Szent Kereszt (vagy Szlovák-) templom- Forrás: wikipedia mal. A Bányászok bástyájában a 16-17. század során ágyú- kat helyeztek el és lőszer-, valamint gabonaraktárként is szolgált. A Mátyás-házat 1907-1909 között állították helyre és nyitották meg benne a múzeum első kiállítását. Ma is a Közép-szlovákiai Múzeum kiállítóhelyeként város-, had- és céhtörténeti kiállításoknak ad helyet. 24. HAZÁM

HAZÁM 25.

Ősi magyar kutyafajták PULI A puli egyike a kilenc magyar kutyafajtának, és világszerte a legismertebb terelőkutyafajta közülük. Mintegy száz éve szervezetten tenyésztik. Ősei a pásztoremberek nélkülözhetetlen segítői voltak. Akár egy marhát is adtak egy-egy híres terelő kölykéért. A külsejével nem törődtek. A puli fennmaradása a szorgalmának, találékonyságának, intelligenciájának tudható be. A zord körülmények, a kemény munka edzetté, ellenállóvá és igénytelenné tették a fajtát, ezek a vonások pedig a mai napig jellemzőek a pulira. Története messzire nyúlik vissza, őseinkhez valamikor A puli hosszú történelme, fennmaradása a szorgalmának, ázsiai vándorlásuk közben került. Együtt érkeztek a Kár- találékonyságának, intelligenciájának tudható be. A zord pát-medencébe. Kedveskedő, családszerető, elbűvölő sze- körülmények, a kemény munka edzetté, ellenállóvá és mélyiségű kutya, különösen kedveli a gyerekeket. Kitűnő igénytelenné tették a fajtát, ezek a vonások pedig a mai házőrző, aki nemtetszését hangos csaholással adja tudtunk- napig jellemzőek a pulira. Megszokta az önálló munka- ra. Energikus, mozgékony, nagyon élénk vérmérsékletű, so- végzést, és azt, hogy gazdája minden szavát lesse. Egyé- hasem lusta állat. Bátor, szinte semmitől sem fél. nisége elbűvölő. Kedveskedő, családszerető, különösen kedveli a gyerekeket, ezzel együtt önérzetes és sértődé- A puli legfeltűnőbb sajátossága a páratlan szőrköntöse, ami- keny. Kitűnő házőrző, aki mindent hangosan kommentál. hez hasonló csak a szintén magyar puminak van. Szőrszíne Megvesztegethetetlen hírben áll. A kertes házak őrzőjé- lehet fekete, fehér, fakó és a szürke különféle árnyalatai. A nek, barátnak egyformán alkalmas jószág. Városi lakásban szőre lehet szalagos, zsinóros jellegű, nemezes, gubancos, - nemezesedő bundájának erős szaga miatt - nem aján- nyílt, sima, selymes. Dús szőrzettel borított gömbölyű feje lott a tartása. alig különül el testétől, mert nyaka a hosszú szőrzet miatt szinte nem is látható. Arcorri része rövidebb, mint az agy- Forrás: wikipedia koponyai része, orrháta egyenes, orrtükre viszonylag nagy, fekete. Állkapcsa fejlett, fogazata erőteljes, metszőfogai ol- lósan záródnak. Szeme sötétbarna, értelmes tekintetű. Füle széles, lekerekedő, lelógó, szinte észre sem vehető. Háta egyenes, feszes, középhosszú. Ágyéka rövid, egyenes, rend- kívül feszes. Farka az ágyéktájékra visszakunkorodik; hos�- szú szőrzet borítja, ezért szinte beleolvad a far szőrzetébe. Mellkasa hosszú és mély. Hasa enyhén felhúzott. Mellső végtagjai szikár izomzatúak, egyenesek, párhuzamosak. A hátulsó végtagok is jó izomzatúak. A csánk szikár. Mancsa erős, kerekded, karmai feketék vagy palaszürkék. A puli négyféle színben fordul elő: fekete, fehér, szürke és masz- kos fakó. 26. HAZÁM Fotók: Dreamstime

A magyar forint 1000 FORINTOS PÉNZJEGY 2018. március 1-től kerültek forga- A bankjegyek a hamisítás elleni védelem biztosítása érde- lomba a megújított 1000 forintos kében több biztonsági elemet is tartalmaznak. Ezek között bankjegycímletek Magyarországon. vannak szabad szemmel láthatók, és olyanok is, melyek spe- (A régi, 1000 forintos bankjegyek- ciális segédeszköz alkalmazásával azonosíthatók. A bank- kel 2018. október 31-ig lehet fizetni, jegyek tartalmaznak olyan hasonló megjelenésű biztonsá- ezt követően már csak az új címle- gi elemeket, amelyek minden címleten megtalálhatóak és teket lehet használni.) A bankjegyek olyanokat is, amelyek csak egyes címleteken kerültek alkal- nemcsak biztonsági elemeik tekin- mazásra. tetében lettek korszerűbbek, hanem képi megjelenésükben is megújultak. Forrás: mnb.hu Mind a régi, mind az új 1000 forintos bankjegyen Mátyás király (1458–1490) portréja és az uralkodóhoz köthető emblematikus képek láthatók. Köz- tük egy corvina díszoldalának képi elemei is. Előoldalán Mátyás király portréja, míg hátoldalán a Hercu- les kút látható, mely a visegrádi reneszánsz palotában ta- lálható. A Hercules-kút melletti „C” iniciálé egy corvina – Georgius Trapezuntius Rhetorica című művének – részlete, amely a kódex díszoldalának rektóján található. A bankjegy hossza: 154 mm, szélessége 70 mm. A bankjegy- papír alapanyaga gyapot, alapszíne fehér. I. Mátyás, születési nevén Hunyadi Mátyás Magyarország és Horvátország királya 1458-tól, cseh király 1469-től, Ausztria uralkodó főhercege 1486-tól haláláig. Közkeletűen Corvin Mátyás vagy Igazságos Mátyás néven is ismert. 1443. február 23-án született Kolozsváron, és 1490. április 6-án halt meg Bécsben. Székesfehérváron a Nagyboldogasszony-bazilikában temették el 1490. április 25-én. Belpolitikai tevékenységének nagy eredménye, hogy választott királyként, legitimációs hiányosságokkal azért küzdve, de sikerült megszilárdítania hatalmát. Kihasználta a középkori uralkodói hatáskör szinte minden lehetőségét. Nagy ügyességgel maga mellé állította adott pillanatban az uralkodáshoz szükséges társadalmi erőket, illetve azok változatos koalícióit hozta létre. Mesterien kezelte a korabeli társadalmi kommunikációt, igyekezett külföldön és belföldön egya- ránt jó hírét kelteni saját személyének, hogy akár ennek révén is támogatást szerezzen politikai céljai eléréséhez. HAZÁM 27.

Híres épületek A SZEGEDI DÓM Hívják Fogadalmi templomnak és szegedi dómnak is, de hivatalosan a Magyarok Nagyasszonya- székesegyház a neve. Neoromán stílusban épült székesegyház Szegeden, a Dóm téren. Az épület a Szeged-Csanád egyházmegye főtemploma, tornyainak 81 méteres magasságával az ország egyik legmagasabb temploma,a város arculatának egyik meghatározó épülete. Ez Magyarország egyetlen, 20. században épült székesegyháza. 28. HAZÁM Fotók: Panda Ákos

Építését az újabb árvizektől való megmenekülésért fogadalomból, 1880. november 28-án határozták el a szegedi város- atyák. Sokáig tartott, amíg megfelelő telket és egy pénzügyileg is elfogadható tervet találtak. A telekben is nehéz volt megegyezni, de végül a régi barokk be az utolsó szentmisét a régi Demeter-templomban, majd stílusú Szent Demeter-templom telkére esett a választás, celebrálta ugyanazon a napon Glattfelder Gyula csanádi mert régtől fogva e területhez fűződött a lakosság kegye- püspök az első szentmisét az új templomban. 1925-ben és lete. A város vezetése a templom építésének helyéről 1883. 1926-ban tették fel a gömböt és a keresztet a tornyokra. A január 22-én hozta meg határozatát. Az első terveket Schu- közelgő gazdasági válság miatt a templom belső építészeti lek Frigyes a budai Halászbástya alkotója készítette, aki munkáit nem tudták teljességgel a tervek szerint befejezni, neoromán stílusú templomot tervezett és a párizsi Sacré az későbbi időkre maradt. Végül 1930. október 24-én fel- Coeur-bazilika mintájára, a szegedi dómot is fehér kővel szentelték a dómot. Az ünnepi miséhez a zenét Dohnányi akarta burkolni. Foerk Ernővel azonban módosíttatták a Ernő komponálta. tervet, aki inkább a lombardiai tégla-architektúrához von- zódott, ami lényegesen olcsóbb is volt. Foerk terveit 1913. Dohnányi Ernő 1877. július 27-én Pozsonyban született. A március 18-án fogadta el a városvezetés. felvidéki család nevét először 1697-ben említi hivatalos irat, amelyben I. Lipót nemesi címet adományozott Dohnányi Csak megjegyzésként: A neoromán építészetnek semmi Györgynek. Édesapja Dohnányi Frigyes, a Pozsonyi Királyi köze Romániához. A romantika egyik ágaként indult a 19. Katolikus Főgimnázium tanára volt, és erősen érdeklődött század második évtizedében. Ez az időszak volt a roman- a művészetek iránt. Tehetséges csellista volt, rendszeresen tika névadásának ideje is, addig „kora középkori”, „bizánci” és elismerten szerepelt a pozsonyi polgárság zenei igényeit építőművészetről beszéltek. Gunn 1819-ben a „romaneszk”, kielégítő koncerteken és házi muzsikálásban egyaránt. Még de Gerville 1823-ban a „római művészet” kifejezést javasol- Liszt Ferenccel is játszott együtt egy pozsonyi koncert al- ta. Ezzel összefüggésben alakult ki a neoromán építészet, kalmával. mely kezdetben csak felidézte a kor hangulatát, ezért is a romantika egyik ága. Horthy Miklós kormányzó és Klebelsberg Kuno kultuszmi- niszter jelenlétében szentelték föl a templomot. A templom alapkövét ünnepélyes keretek között, 1914. jú- nius 21-én rakták le, bár az építkezés már 1913 augusztu- A szegedi dóm Tisza felőli tornyában található a Szent Gel- sában megkezdődött. Az első világháború által megszakí- lért harang, más néven Hősök harangja. Az 1927-ben öntött tott munkálatokat csak 1923-ban tudták újra folytatni, 1924 harang a budapesti Szent István bazilika nagyharangjának augusztusában emelték fel a kupola aranyozott, napsugaras 1990-es elkészültéig mintegy 6 évtizeden át Magyaror- keresztjét a helyére. Ugyanazon év karácsonyán mutatták szág legnagyobb harangja volt. Ennek ellenére továbbra is HAZÁM 29.

30. HAZÁM

HAZÁM 31.

a legnagyobb átmérőjű és a legmélyebb hangú harang az A főbejárat baldachinjának oszlopait egy-egy oroszlánfigura országban. Az eredetileg alulütős harangot a Perner haran- tartja, őrizvén a magyar koronát és a pápai tiarát. A főkapu göntöde ingás harangnyelvvel álfelütőssé alakította. Óriási két vörösréz szárnyát 12-12 Ószövetségi és Újszövetségi je- tömege és a torony második világháborús sérülése miatt lenetet ábrázoló dombormű díszíti. A bejárat mellett jobb évente mindössze egyszer, március 12-én, a szegedi nagy oldalon Szent Gellért szobra áll, a vele szemben elhelyezett árvíz évfordulóján szólal meg. szoboralak Kapisztrán Szent Jánost ábrázolja. A két szél- ső bejárattól jobbra és balra elhelyezkedő Szent István és A dóm belső terének különlegessége a 9040 sípos orgona, Szent László szobrokat Dávid István készítette. A főkaput az alföldi szűrbe és szegedi papucsba öltöztetett Madon- hármas oszlop koszorúzza, felette a Genezáreti-tavi jelenet: na-ábrázolás és Fadrusz János „Krisztus a keresztfán”című Krisztus lecsendesíti a háborgó tengert. A templom két ol- szobra, amely 1900-ban elnyerte a párizsi Világkiállítás fő- dalbejárata a Béke és a Háború kapuja, felettük a felirattal: díját. A Szegedi Dóm 2016-tól új közösségi terekkel bővül. “Venite-Adoremus”-„Jöjjetek, imádjuk!” illetve “Vae victis”- Többek között multifunkciós kiállítótér kapott helyet az „Jaj a legyőzöttnek!”. altemplomban, a terepszint alatti helyiségsor újratervezé- se során információs pultot, zarándok büfét, artshopot és A Fogadalmi templom nyugati, város felőli tornya látogat- könyvesboltot alakítottak ki. ható. A 302 lépcsőn megközelíthető kilátószint 46 méter magasságból teszi lehetővé Szeged csodálatos látképének A templom főhomlokzata: megtekintését. A toronyban három pihenőszint is kialakí- tásra került, melyeken a látogató a templom és az egyház- A felső-olaszországi neoromán stílusú késő eklektikus temp- megye történetével ismerkedhet meg kisfilmek és informá- lom főhomlokzati timpanonjának csúcsán egy angyalok által ciós pultok segítségével. A legelső pihenőszinten található közrefogott kereszt áll. Az alábbi tizenhárom lépcsőzetesen a Toronygaléria, ahol időszaki jellegű kiállítás fogadja a lá- elhelyezett fülke között a pápaság és a királyság jelképe a togatókat. két koronás alak. Az oromzaton egy görög kereszt látható, A toronyórák felett, a hármas árkádsorok mögött találjuk a szárain az evangélisták jelképeivel. A kereszt alatt helyezke- harangházakat. A két toronyban összesen öt harang talál- dik el a nagy rózsaablak, tőle jobbra és balra a magyar címer ható. A Tisza felőli toronyban lévő Szent Gellért, vagy Hő- két mezője. A homlokzat közepén aranyozott mozaikháttér sök harangja 85,4 mázsányi súlyával az országban a második előtt, márványbaldachin alatt áll a templom titulusának, a legnagyobb harang. A város felőli torony látogatása során Magyarok Védasszonyának márványszobra,Tóth István szob- Szeged csodálatos panorámájának megtekintése mellett rászművész munkája. A szobrot két oldalról a tizenkét apos- különleges látványt nyújt a torony négy harangja. A 26,7 tol mozaikképe fogja körül, melyeket Márton Ferenc tervei mázsás Szent Imre-püspökharang, a 10 mázsás Magyarok alapján Zsellér Imre készített. A képsorozat két végét az Alfa Nagyasszonya-harang, az 580 kg-os Szent Teréz-harang és és az Omega, a görög abc első és utolsó betűje zárja le. a 250 kg-os Lélekharang. 32. HAZÁM

Bizonyos időközönként éjszakai toronylátogatásra is le- ket távirányítással ki és be lehet csukni, így nem zavarják a hetőség nyílik; ezen alkalmakat a Látogatóközpont a nagy templom összképét a hétköznapokban. érdeklődésre való tekintettel külön meg szokta hirdetni a Eddig csak a tornyot tudták megtekinteni a turisták, most közösségi média felületein. azonban a padláson olyan utakat alakítottak ki számukra, amiken keresztül könnyedén megközelíthetik a templom Elkészült a dóm belső terének a felújítása, hamarosan a belső részeit is. Fontos fejlesztés volt az is, hogy a lépcső- külső rész renoválásával is végeznek. Összesen 1 milliárd házba egy 4 megállós liftet telepítettek, így az idősek és a 745 millió forintot költöttek a templomra. Talán a leglátvá- járásukban korlátozottak könnyebben tudnak lemenni hoz- nyosabb munka az volt, amikor tavaly ősszel a teljes padlót zátartozóik sírjához. felszedték és padlófűtést építettek ki, így télen sokkal kel- lemesebb környezetben, a mínusz fokok helyett plusz 12-14 A Szegedi Dóm számokban fokban tudnak misézni, programokat tartani. A beruházás másik szemmel látható eredménye a világítás 1. A Tisza nullpontjától számítva a templom földszinti pado- átépítése. Korszerű és energiatakarékos rendszerre cse- zata 10 méter magasan áll. rélték a régit, ráadásul turistabarát. Úgy van beállítva, hogy 2. A két torony legnagyobb magassága a Tisza nullpontja fe- amikor az idegenvezető egy-egy szekkóról beszél, akkor a lett 91 méter, a földszinti padozattól pedig 81 méter. lámpákkal meg tudja világítani. Ez a templom látványát is 3 A kupola legnagyobb külső magassága a padozattól 53,6 emeli, ahogyan az is, hogy helyre tudták állítani a beázások méter. miatt megsérült falakat. De nemcsak a fénytechnika, hanem 4. A dóm legnagyobb belső hossza 66,36 méter, külső hossza a hangtechnika is megújult. 80,8 méter, belső szélessége a kereszthajónál 48 méter, a A gazdagon díszített ólomüveg ablakok is visszanyerték régi külső 51 méter. pompájukat. Száznál is több ilyen üveg található a dómban, 5. A dóm belső területe a földszinten 1953 négyzetméter, az azonban a huszonnegyedik órában sikerült őket megmen- erkélyeken 160 négyzetméter. teni, hiszen ezek általában 50 évig bírják, a dóm ablakai 6. A templom befogadóképessége kb. 5000 ember, ülőhe- viszont már 90 évesek. Szintén a látványt emeli, hogy el- lyeinek száma 800, hangversenyek alkalmával 1500. tűntek a fehér vetítővásznak, helyükre plexik kerültek, ami- Forrás: wikipedia HAZÁM 33.

34. HAZÁM

HAZÁM 35.

Hungarikum A busójárás Mohácsi farsangi népszokás, amely eredetileg sokác népszokás volt. 2012-ben hungarikum lett a busójárás. A busójárás tulajdonképpen a világon több helyütt meg- van. A „műsor” fő elemei: a partraszállás, melynek során található tél – tavasz fordulóhoz kapcsolódó évezredes a túlparti „Szigetből” - ahogyan a helybéliek mondják (s szokások maradványa, amelyben a termékenység varázs- nem helytelenül elterjedt információ szerint Kismohács- lás elemei is megtalálhatók. Itt is, mint a legtöbb helyen, ról, mely Mohács város déli, belterületi része) eveznek át külföldön, az elmúlt évszázadok, évtizedek egyházi, ható- ladikokon a busók. Jelmezes busófelvonulás a Kóló térről a sági tiltása után, csak mesterségesen lehet életben tar- főtérre. Farsangi (télbúcsúztató) koporsó vízre bocsátása. tani a szokást, bár ez sok változást, átalakulást okozott a Sötétedéskor az egybegyűltek elégetik a telet máglyagyúj- busójárásban. tással és a főtéren körtáncokat járnak. Farsangkor a busók a hagyományoknak megfelelően öl- A Busó fűzfából faragott maszkot viselő alak, akinek jel- töznek fel. A legnagyobb mulatság farsangvasárnapkor lemző ruházata a bocskor, csizma, fehér vászongatya, a 36. HAZÁM

bundájával kifordított birkabőr derékban kötéllel vagy lánccal összekötve, melyre egy, vagy több kolomp van fel- aggatva, vállukon tarisznya. Jellemző kellékei a kereplő, a buzogány, a hosszú fakürt. Gyakori a díszesen kifestett mosósulyok (praćak), a vízhordófa (obramenica), „famatyi” és teknőben busó baba hordozása is. A „szép busók” a so- kác népviseletbe öltözött, arcukat fátyollal eltakaró ala- kok. Farsang idején a busók cselekedeteinek megíté- lése jellemző rituális kontextusban történik. Nem vonatkoznak rájuk a hétköznapokban megszokott morális szabályok. A térre, időre és cselekvésre sajátos, „felfüggesztett” állapot jellemző. A sze- repnek nagy vonzereje van, hiszen az inkognitó és a maszk alatti „másik világ” egy sajátos tuda- tállapot, a transzformáció megélése is. Hungarikum A közösségi oltalom alatt álló hungarikum különleges, egyedi, jellegzetes, csak Magyarországra jellemző dolog, amelyről a magyarok ismertek a világban. A hungariku- mok közé tartozhat magyar feltaláló vagy alkotó műve, magyar termék, az őshonos vagy nemesített állatok és növények, a népművészet, a zene, a nyelv, és magyar iro- dalom. HAZÁM 37.

Ezt látni kell BAKONYBÉL ÉS A SZENT MAURÍCIUSZ MONOSTOR Bakonybél egy hangulatos kis község az Északi-Bakony közepén, a Bakony legmagasabb hegyének, a Köris-hegynek (709 méter) a közelében, a Gerence- patak partján fekszik. A legközelebbi város Zirc (16 kilométer) Első írásos említése 1083-ból való. A település története Az alapítók Szent Mauríciuszt választották védőszentül: mindvégig összefonódott a bencés monostorral, melyet I. egy római katonaszentet, aki több ezer társával együtt a 3. István alapított. Bakonybél és környéke régészeti lelő- század végén szenvedett vértanúhalált, mert nem volt haj- helyeinek magas száma – földvárak, sáncok, telephelyek, landó ártatlan keresztényeket üldözni. Kultusza a közép- sírmezők – azt bizonyítják, hogy az akkori életmód fel- kori Európában a lovagi eszménnyel és a császárság hatal- tételeinek igen kedveztek a vidék adottságai. A bronzkor mával kapcsolódott össze. István király és Gizella bőséges népeinek gazdag leletanyaga került elő a régészeti fel- adományokkal gazdagították a monostort, a birtokok főleg tárások során. Sánccal körülvett földvárat figyelhetünk a történelmi Magyarország észak-nyugati részén terültek meg a Halomány-tetőn, a Kis-Pápaváron vagy a Somhegy el, de olyan messzi területek is a Szent Mauríciusz Monos- tetőn. A nagy, egybefüggő bükkerdőkben számtalan ha- torhoz tartoztak, mint az Arad melletti ménesi borvidék lomsírmezőt láthatunk. Régészeti ritkaságnak számít Makra hegye. a Százhalomnak nevezett helyen a 226 halomsírdomb, amely egy későbronzkori, többek által illírnek tartott Az árpád-házi királyok később még tovább növelték a mo- népcsoport temetője. A mai Hotel Bakony területén avar nostor birtokait, különösen Szent László, akinek összeíró kori leletek kerültek elő. A honfoglaló magyarok szláv levele az egyik legfontosabb középkori forrás. lakosságot találtak itt. Tőlük vettek át néhány földrajzi nevet, pl. a Gerence, Gella, Cuha, Hajag, Szömörke elne- A hiteles helyként is működő, nagy befolyású monostor az vezéseket. évszázadok során sok birtokát elveszítette, s a többi bencés közösséghez hasonlóan a kommenda rendszer idején ha- Szent Mauríciusz Monostor: nyatlásnak indult. A Bajorországból érkező Szent Günter, aki Gizella révén a A török kor beköszönte lezárt egy korszakot, a szerzetesek király rokona volt, remeteközösséget hívott életre: a völgy- a többször kifosztott monostort 1534 körül hagyták el. ben kunyhókban és barlangokban élő szerzetesek minden- 1693-ban Göncz Celesztin, pannonhalmi szerzetes lett Ba- napjait az imádság és a munka, a magány és a találkozások konybél apátja. Ővele kezdődött az újraalapítás több évti- ritmusa alakította. Ehhez a közösséghez csatlakozott ké- zedes folyamata, melyet utódai vittek tovább. Az 1720-as sőbb, 1023 körül a Velencéből érkezett Szent Gellért is, aki években zajló betelepítésnek köszönhetően megszületett hét évet töltött a monostorban. az újkori Bakonybél község, a monostor barokk épülete- 38. HAZÁM Fotók: Panda Ákos

HAZÁM 39.

gyüttese pedig 1754-re lett teljesen kész. Ebből az időből Szent Mauríciusz Monostor és Bakonybél község temploma származik a templom és legfontosabb berendezései. Az új- a barokk korban kapta meg végleges formáját, amit - lénye- rainduló közösség fejlődését azonban derékba törte a felvi- ges vonásait tekintve - máig megőrzött. Az 1754. július 31-én lágosodás eszméit megvalósítani igyekvő II. József, aki 1786- felszentelt templom kezdettől fogva napjainkig a szerzetes- ban feloszlatta a bencés rendet Magyarországon. közösség temploma s egyben plébániatemplom is. Az egyre inkább tanító renddé váló magyar bencésség éle- Szentkút-kápolna: tében Bakonybél jelentősége leginkább a monostorhoz tar- tozó birtokok javadalmában és a nyugdíjas éveikre ide ke- Két, a magyar történelemben és Bakonybél történetében rülő idős szerzetesek elhelyezésében ragadható meg a 20. fontos szerepet betöltő szent emlékét őrzi a falutól 1 km-re század első felében. fekvő kedvelt kirándulóhely. A II. világháború pusztítása után a pártállam kiépülésének A hagyomány szerint a béli monostort alapító Szent Günt- folyamata a szerzetesrendek feloszlatását hozta magá- her és a később vértanúhalált halt Szent Gellért is e hely kö- val. 1950-ben a történelemben immár harmadszor kellett zelében töltött remeteségben néhány évet. A község tiszte- a szerzeteseknek elhagyniuk a monostort. Az üresen álló lettel őrzi a két szent legendáját. Először 1826-ban emeltek épületbe pár nappal később apácákat internáltak, akik a az emlékhelyen kápolnát, amelyet a 19. század végén a ma később szociális otthonnak nevezett intézmény lakóiként álló épület váltott fel. Ekkor készült a 14 képből álló stáció éltek enyhülő kontroll alatt az ősi falak között egészen a és a szikla tetején található kálvária Krisztus, Szűz Mária és rendszerváltásig. Szent János alakjával. A visszakapott épületbe 1998-ban térhettek vissza a szer- Három forrás fakad a kápolna előtt, amelyet kőből rakott zetesek. Sok küzdelem árán, sok jó szándéknak, egyházi, medencével foglaltak kútházba. A medence közepén dom- állami és uniós támogatásnak köszönhetően mára jobbára bormű eleveníti fel Szent Gellért e helyhez kötődő legen- felújított, megszépült környezetben élhetik életüket Szent dáját, valamint emlékét egy szintén Szent Gellértet és egy Benedek szellemében, az imádság és munka ősi életformá- szarvasborjút ábrázoló szobor is őrzi, amely Opra Szabó Ist- jában. ván zirci szobrászművész alkotása. Forrás: wikipedia, bakonybel.hu, bakonybel-monostor.hu 40. HAZÁM

HAZÁM 41.

42. HAZÁM

HAZÁM 43.

Erdély PRÉPOSTFALVA ERŐDTEMPLOMA Prépostfalva Medgyestől 46 kilométerre délkeletre fekszik, Jakabfalvához tartozik. A település eredetileg a Hortobágy patak két oldalán helyezkedett el, a gyakori áradások miatt azonban északra költözött. Az egykori falu helyének emlékét egyes szász helynevek őrizték meg, mint pl. „der alder Kirch” („a másik templom”), „den alten Dorf” („a régi falu”). Régészek egy 1867-es ásatás során meg is találták a falu régi templomának maradványait. 44. HAZÁM Fotók: Panda Ákos

Az ismeretlen titulusú prépostfalvi templom hajójának épí- A kommunista diktatúra idején a szászok többsége elhagy- tését a 14. századra valószínűsítik. Négyzetes alapú, gúlasi- ta szülőföldjét és Németországban telepedett le. Így tör- sakos tornyát az 1500-as évek elején emelték nyugati hom- ténhetett, hogy az 1970-es években már az egymilliót is lokzata elé. Valószínűleg ekkor készült a hajó felső részén meghaladó erdélyi szász népesség mára mindössze nyolc- körbefutó védőfolyosó is. A templomot a 16. században van-kilencvenezerre zsugorodott. Az elnéptelenedett szász kettős falgyűrűvel vették körül, melynek belső falát egy to- falvakba Erdély szegényebb tájairól, illetve a Kárpátokon ronnyal erősítették meg. Az utolsó jelentős átalakítás során, túlról származó románok és cigányok telepedtek be, akik 1860-ban, az eredetileg nyolcszögű szentélyt lebontották, a népességi összetétel mellett a települések és a táj arcu- és egyenes záródásúvá módosították. A nagyszabású re- latát is jelentősen megváltoztatták. Megfelelő karbantartás konstrukció nem kímélte az oldalhomlokzat gótikus abla- és gondoskodás híján a lakó- és műemléképületek állapota kait sem, melyeket az eredeti csúcsíves helyett, félköríves folyamatosan romlik, félő, hogy néhány évtized múlva már záródású ablakokra cseréltek. Az egykori belső várfal keleti nyoma sem marad a hajdan virágzó szász építészeti kultú- részén egy sátortetővel fedett, gyilokjáróval felszerelt to- rából. rony áll. Egy kis őrtorony található az épületegyüttes észak- Prépostfalva a szerencsésebb települések közé tartozik. A nyugati oldalán, amely a templomvárnak egy csapóráccsal is faluban maradt szászok saját portáik mellett az impozáns lezárható, korabeli bejáratát védte. evangélikus erődtemplomnak is lelkiismeretesen gondját viselik. HAZÁM 45.

Szász erődtemplomok Erdély- ben: Az erődtemplomok a 12 és 16. század között épültek. Az erdélyi szász templomok szá- ma 180, román és gótikus stílusban épültek. A korabeli hadászati építészetre jellemző védelmi elemek mellett a közösségi terük kialakítása teszi értékessé a műemlékeket. Az épületegyüttest úgy alakították ki, hogy veszély esetén a teljes lakosságnak védel- met nyújtsanak, de a személyes értékeket, az élelmiszer készletet is tárolni tudták. Az erdélyi szászok körében megjelenő kölcsö- nös segítségnek történelmi hagyományai voltak, amelyet 1224-től, az erdélyi szász telepesek számára biztosított kizárólagos jogoktól lehet számítani. A közeli lakók szomszédságokba (Nachbarschaft) tömö- rültek, és törvények szabályozták az életü- ket a kölcsönös segítségnyújtás jegyében. A szász hagyományok és a biztonsági meg- fontolások szerint a falvak kompaktak: vagy egy főutca vagy egy főtér köré csoporto- sulnak. A fő elem a templom, ami mindig a helység közepén helyezkedik el. A temp- lomokat úgy alakították ki, hogy védelmi funkciót is ellássanak, függetlenül attól, hogy román vagy gótikus stílusban épültek. Majdnem minden esetben könnyen véd- hető helyen, például dombtetőn épült. Az anyagok a hagyományos kő, illetve vörös tégla. Forrás: wikipedia,varak.hu 46. HAZÁM

HAZÁM 47.

HazáM a diaszpóra legszínesebb magazinja - évente 4 alkalommal jelenik meg - Magyarország értékeit, szépségeit mutatja be - magyar nyelven - a Kanadában élő magyarok részére - ingyenes Már 6 éve jelenik meg óriási sikerrel a HAZÁM Kanadában, hogy minél több magyar olvasóhoz jusson el. Ha tetszik a magazin, kérjük írjon egy rövid visszajelzést a következő E-mail címre: [email protected] w w w.haz a m.c a