Hazám 2019 nyár

HazáM A diaszpora legszínesebb magazinja 2019 NYÁR Magyar városok SZENTENDRE Ismert magyarok LÉGLI OTTÓ borász Híres épületek SÜMEGI VÁR Ezt látni kell CSENGERSIMA temploma Hungarikum KALOCSAI PAPRIKA VeINgyGeYn EegNyEeSt! Erdélyország: Székelyderzs erődtemploma

Fotó: Hunyadi Géza (Sárvár) Fotó: Hunyadi Géza (Sárvár)

Hazám Kedves Olvasó! Mielőtt nyári szünetre mennénk, még megjelent a HAZÁM nyári száma. Magyarország mindig szép, de nyáron legszebb oldalát mutatja nekünk. Ha valaki Magyarországra készül, vegye tervbe Szent- endre meglátogatását. Ez a Duna melletti kis városka olyan hangulatos, hogy egy nagy élmény lesz annak, aki odalátogat. A séta végén javaslom, hogy egy finom süteményt, vagy fagylaltot is fogy- asszunk a híres Szamos-féle cukrászdában. Csengersimára eljutni, és a kis református templomot megnézni már jóval nagyobb kihívás, ugyanis Budapesttől több, mint 300 kilométert kell autóznunk. De annak, aki szereti a gyönyörű műemlékeket, nagyon megéri eljutni a román határhoz közeli kis településre. Ha jó borokra gondolunk, akkor itt van a Légli borászat, és Légli Ottó, aki sikerre vitte a boglári borokat. Magyarorszá- gon minden komolyabb italokat forgalmazó üzletben kaphatók a boraik. Nem olyan nagy távolságra, a Balaton másik oldalától egy kőhajításnyira találhatjuk meg Sümeg várát, mely nagyon jó állapotban várja az odaérkezőket. Nyaranként a vár lábánál izgalmas várjátékokat, lovas bemutatót, és viadalokat is megszemlélhetünk. És hogy székely olvasóink is büszkék lehessenek, bemutatjuk a székelyderzsi unitárius erődtemplomot, mely az UNESCO világörökség része. Mindehhez jó olvasást és kellemes időtöltést kíván: Panda Ákos főszerkesztő/laptulajdonos H a z á M Kiadó /publisher: VEGABONDMEDIA Ltd, Edmonton/AB Canada, Panda Ákos Kivitelezés/implementation: VEGABONDMEDIA Ltd, Edmonton/AB Canada, Panda Ákos Főszerkesztő/Editor in chief: PANDA ÁKOS Lapterv/design: NÉMETH PÉTER E-mail: [email protected] A diaszpóra legszínesebb kulturális és ismeretterjesztő magazinja The most colorful cultural and educational magazine of the diaspore A magazinunkban megjelent hirdetések tartalmáért semmilyen felelősséget nem vállalunk. We do not assume any liability for the content of the advertisements published in our magazine. Meg nem rendelt kéziratokat, fotókat nem őrzünk meg és nem küldünk vissza. We do not keep any manuscripts or photos which are not ordered. A lapban megjelent cikkek, képek bármilyen utánközlése, sokszorosítása, utánnyomása, elektronikus tárolása csakis a főszerkesztő előzetes írásbeli engedélyével lehetséges. The communication, reproduction, reprint, electronic storage of articles published in our magazine is only permitted prior the written permission of the editor in chief. Fotók/pictures: Hunyadi Géza (Sárvár) Panda Ákos, hungarikum.hu https://www.facebook.com/hazammagazin © HAZÁM, Minden jog fenntartva/all rights reserved Panda Ákos/VEGABONDMEDIA

Magyar városok Szentendre Szentendre Pest meggyében, a Dunakanyar kapujában, a Visegrádi-hegység és a Szentendrei- Duna találkozásánál fekszik. Magyarország egyik legnépszerűbb Budapesthez közeli turista célpontja. A Dunakanyar ékszerdobozának nevezett város megérdemelten kapta a – Művészetek városa – elnevezést. A 20. században művészek is felfedezték a sajátosan mediterrán hangulatú várost, sorra jöttek létre a művésztelepek, kolóniák. Szentendre városképe a törökök kiűzése után 1690-ben, III. Csernojevics Arzén pátriárka vezetésével ideérkező szerb, dalmát és görög telepeseknek köszönhető. 4. HAZÁM Fotók: Panda Ákos

Szentendre belvárosa kiemelkedően szépnek nevezhető, tele színes, barokk hangulatú házakkal, szerb templomokkal, szűk sikátorokkal, és egy csodaszép főtérrel. Szentendre nemcsak kiváló úti cél, hanem a környező kirándulóhelyek bejá- rásához megfelelő kiindulópont is. Főbb látnivalók Szentendrén: A magyarországi édesipar históriájának két nagy alakja, Sza- mos Mátyás és Szabó Károly műhelye, munkássága fogott A Fő tér a történelmi városmag központja, a görög negyedtől össze Szentendrén a közösen működtetett üzlet megvalósí- nyugatra helyezkedik el. A tér volt a szerb negyed központja. tásával. A receptek többsége Szamos Mátyás leleményessé- Közepén áll a Szerb Kereskedő Társaság keresztje, amit 1763- gét dicséri. ban emeltek hálából, hogy a pestisjárvány elkerülte a várost. A Fő tér minden házának múltja egy-egy külön történet. A Belgrád székesegyház – Szerb Egyház Múzeum középkortól kezdve itt volt a színhelye a társadalmi és gaz- dasági életnek. Itt futottak össze a budai, visegrádi és pili- si országutak. Így alakult ki a háromszög alakú tér, melynek közepén találjuk Szentendre egyik fő szimbólumát a Kal- már-keresztet. Szamos Marcipán Múzeum HAZÁM 5.

A Belgrád székesegyház a Belgrádból érkezett menekültek temploma, 1758 és 1763 között épület fel. Már Nándorfehérvár (Belgrád) 1521-es eleste után érkeztek szerbek Szentendrére, de nagyobb számban azonban csak 1690 körül telepedtek le. A Belgrádból érkezett betelepülők leszármazottjai építették fel templomukat a Nagyboldogasszony tiszteletére, melyet a mai napig Belgrád-székesegyháznak nevezik. A templom 48 méter magas, főhomlokzati harangtornya, a szentendrei tornyok közül a legmagasabb. Rokokó stílusú, fa- ragott ajtajú főkapuja fölött egy korábbi ablaknyílás kőkerete látható, feljebb a kórusablak helyezkedik el. A főhomlokzatot dór féloszlopok tagolják. Az íves, csigás oromfal párkányán rokokó kancsó és kőobeliszk he- lyezkedik el. A harangtornyot vízszintes párkányzatok három emeletre ta- golják. A templom legtöbb ajtaja és ablaka félköríves. Az egyhajós templombelső három részre tagolódik: a nők, a férfiak templomára és a szentélyre. A templom homlokzata nyugatra néz, de pravoszláv hagyomány szerint a szentély kelet fele tekint. A templom és a mellet- te lévő Egyháztörténe- ti múzeum belépőjegy ellenében látogat- ható. 6. HAZÁM

Blagovesztenszka (Görög) Templom Szentendre óvárosa A Szentendre Fő terén álló eredeti fa templomot a törökök A 18. században, a barokk korában nyerte el ma is látható ar- elöl Szentendrére menekítő szerémségi szerzetesek emelték culatát, részben már a középkorban, sőt korábban kialakult 1690-ben. A jelenlegi templom ennek a fatemplomnak a he- főbb utak, utcák mentén. lyén épült 1752-ben Mayerhoffer András tervei alapján. A város tájszerkezete és történelme meghatározta építésze- A Fő tér keleti oldalán elhelyezkedő templom barokk és ro- tét. A történelmi városmag jellegzetességét a barokk kapuk, a szűk sikátorok, a szorosan egymás mellé épülő házak három- kokó stílusban épült. Órapárkányos szögletű tűzfalai, összeérő piros cseréptetői adják. homlokzati tornya 28 méter magas. Szentendre főtere nem egy hivatal által kijelölt, mesterséges A templom mára Szentendre egyik központ, hanem egy természetesen működő városmag, mely jelképévé vált. A bejárat mellett gö- valószínűleg már a középkorban kialakult. A későbbi korok rög feliratú, vörös márvány sírem- házai pedig mind alkalmazkodtak a hagyományos alaprajz- lék látható. hoz. Az épület északi oldalával össze- A főtéren egykor három főútvonal futott itt össze, köztük épült az egykori szerb ortodox a Dunakanyarba vezető 11-es főút, melynek autó forgalma iskola, melyet 2010-ben kapott itt kanyarodott Visegrád felé. A főtér házai egy háromszög vissza a Szerb Ortodox Egyház egyenes szárán helyezkednek el. a magyar államtól. A szentendrei isko- A Korona vendéglő épülete lákat 1787-ig, II. József iskola- Szentendre egyik legszebb rokokó műemléke, valamint a rendeletéig az város egyik legrégebbi épülete is egyben. Az épület 1770 körül ortodox egyház épült, eredetileg vendég fogadónak. felügyelte. Már a 19. században is híres vendéglátóhelyként üzemelt, a A templom neve városi kulturális élet központja volt. Az étterem megtartotta magyarul Angya- népies, rusztikus berendezését, és hű maradt az elődeihez. li Üdvözletet jelent, Konyhája magyaros, nem a trendnek, hanem a hagyományos védőszentje Gyümöl- ízek világának igyekszik megfelelni. csoltó Boldogasszony. HAZÁM 7.

Keresztelő Szent János plébániatemplom (Vártemplom) A város legrégebbi temploma mai formáját négy nagyobb átalakítás során kapta. A tatárjárást követően, 1241 és 1283 között román stílusú templom épült, melyet 1294-ban lerom- boltak. A 14. században gótikus stílusban építették újjá, ekkor készült a torony és kapta mai alaprajzát a templom. A török hódoltság idején idemenekülő római katolikus dalmátok által használt templom nagy károkat szenvedett. Az utolsó jelen- tős átépítés 1742 és 1751 között történt, és ekkor nyerte el a templom a mai formáját. A tornyot eredetileg díszes süveg borította, ez 1818-ban le- dőlt, ezért a mostani, egyszerű sátortetős fedéssel látták el. A torony bal oldalán 1891-ben épült a kórusfeljáró lépcsőháza. A plébániatemplomot 1990-ben újították fel, a homlokzatát 2014-ben. A kelet-nyugati hossztengelyű templom 200 nm alapterületű. A tornya 28,91 méter magas, a sisak tetején kereszt zárja. A rácsos toronyablak félköríves, a templomtest többi ablaka szegmentíves záródású. A gótikus stílusról tanúskodnak az egyszakaszos támpillérek. A torony alatti támpilléren napóra látható, melyet egyetlen kőből faragtak ki az 1300-as évek- ben, s amely egyedülálló csillagászattörténeti emlék hazánk- ban. A déli oldalon két kapu nyílik gót kőkerettel. Forrás: orszagjaro.net 8. HAZÁM

Közigazgatás 9. Ország: Magyarország Régió: Közép-Magyarország Megye: Pest Jogállás: város Népesség: 26 447 lakos HAZÁM

Ismert magyarok LÉGLI OTTÓ borász „Mottóm a tisztesség és természetesség. Aki hozzánk betér, annak ingerekben gazdag, izgalmas, egyedi élményeket ígérek. Abban bízom, hogy vendégeink számára is nyilvánvaló lesz, hogy milyen elvek, értékek alapján élünk, gondolkodunk, hogyan dolgozunk, gazdálkodunk.” A megyenapon, 2015. január 6-án Somogy Polgáraiért Díjban részesült Légli Ottó borász, Balatonboglár díszpolgára. Somogy megye egyetlen borvidéke, a Balatonboglári Bor- vidék háromszor is ünnepelhetett az Év Bortermelője Magyarországon díjak átadásakor. Légli Ottó több jelölést követően 2010-ben nyerte el ezt a címet, de a szakma elis- merését jelzi az is, hogy már előtte ő lehetett a Borászok Borásza is hazánkban. Légli Ottó munkájának legnagyobb eredménye nem egysze- vezet. Jó helyen volt jó időben, hiszen ezekben az években rűen egy működő, életképes családi birtok kiépítése, hanem alakultak az első hazai magánborászatok, akik közül a ki- ennél sokkal több. Családi birtoka arra bizonyság, hogy a tartó, dolgos borászok ma már szép birodalommal rendel- Balaton déli partján lehet országos összehasonlításban is keznek. remek borokat készíteni – és nemcsak egy nagybirtok által. Ottó jelenleg 33 hektárról szüretel. Az évi 1200 hektoliter Az eredményt mi sem bizonyítja jobban, minthogy ma Légli Ottó nevezhető az ország első szá- mú fehérborosának – legalábbis azon termelők között, akik ki- zárólag száraz borokkal verse- nyeznek a fogyasztók kegyeiért” – írta róla egyik méltatója. Egykor a Kertészeti Egyetem Főiskolai Karán diplomázott, 55 éves balatonboglári borásszal édesapja, édesanyja szerettette meg a szőlőművelés, borkészí- tés mesterségét. Pályafutását a Balatonboglári Állami Gazdaság Kísérleti Telepének vezetője- ként kezdte, majd a rendszervál- tás évében, 1989-ben saját borá- szatot alapított, amit jelenleg is 10. HAZÁM

borának 90 százalékát magyar borkedvelők fogyasztják el, a többi kikerül Angliába, az Egyesült Államokba, és Szlové- niába. Legkedvesebb bora a Banyászó Olasz rizling, mi más lenne, de szíve csücske még a Gesztenyés Rajnai rizling és a János-hegyi Sauvignon blanc is. Egy szem lánya nagy való- színűséggel nyomdokaiba lép, hiszen már megkezdte tanul- mányait a Corvinus Egyetemen. Légli az elsők között töltötte le borait saját név alatt, egy időben a lendülettel induló villányi, egri és szekszárdi gaz- dákkal. Az már egy külön történet, hogy miért csak 2010- ben jutott fel a szakmai oromzatra, holott ő kitartóan ter- melte a klasszis borokat. Mindazonáltal senki sem kapta meg a címet jelentős érdem nélkül, így célszerű annyiban maradni, hogy ennyire sűrű a mezőny. Légli Ottó közismert gourmand, aki halételben igazi köl- teményekre képes. Azért is fontos ez az ismeret, mert a borász jóformán a balatoni (és lássunk csodát: bajai) halé- telek íz világához készíti a borait, s szinte azt kellene köve- telnünk, hogy Léglit vagy nagy melegben nagy kortyokban vagy pedig jól felkészülve fehér abrosznál, halétellel szabad csak inni. Ezek az üde, ropogós, élénk életörömöt árasztó borok a sző- lőskislaki és szőlősgyöröki birtokrészeken születnek. Légli szívesen mutatja meg a szőlősorok között zöldellő cseresz- nyefákat, és hívja fel a figyelmet arra, hogy ez a gyümölcs is milyen szép savakat kap a talajtól. A magabiztosan művelt reduktív eljárásnak köszönhetően a királyleányka itt új arcát mutatja, ugyanakkor a szép savak a kis fahordókban érlelt chardonnay-ban vagy pinot blanc-ban nem hogy eltűnnek, hanem új életre kelnek a vastagabb, vajasabb, krémesebb szerkezetben. Az évtized elején végrehajtott új telepítések révén négy olyan dűlőválogatott borral rendelkezik - „Gesztenyés” Ri- esling, „Banyászó” Olaszrizling, „Landord” Chardonnay és „János-hegy” Sauvignon Blanc -, amelyek mindegyike a leg- jobb magyar fehérek szűk élmezőnyébe tartozik. 2010-ben mindkét elismerést megkapta. Ő lett a Borászok Borásza illetve az év bortermelője. HAZÁM 11.

Híres épületek Sümeg vára Sümeg vára a Balaton-felvidéken nyugati részén, a környező tájegységből kiemelkedő magányos hegycsúcs tetején található. A háromosztatú erődítmény magja az 1260-as években épült öregtorony alsó szintje. A fellegvár falai egy évszázaddal később készültek el. 12. HAZÁM

IV. Béla király király parancsára a veszprémi püspök erős kővárat emeltetett a sümegi hegyen. IV. Béla magyar király volt 1235-től haláláig, 1270 május 3.-ig. Hagyományosan a legnagyobb magyar uralkodók közé soroljuk. Az ő nevéhez fűződik az ország tatárjárás utáni újjáépítése, innen a második honalapító melléknév. A 14. század elején a Dunántúl korlátlan hatalmú oligarchái, püspökség sümegi várát, amit azonban sikeresen megvé- a Kőszegi család ragadta magához, uralmukat csak az 1318- delmezett az őrség. Erről a korról Bán Mór ma élő magyar as győztes hadjáratában döntötte meg Anjou Károly. 1440 író Hunyadi regény sorozatában részletesen olvashatunk. nyarán a Luxemburgi Erzsébet királyné pártján álló neme- Az eddig 9 könyvből álló sorozat az egyik legérdekesebb, sek ostrom alá vették az Ulászló király táborához tartozó legjobb regény (sorozat). A tizedik könyvet, mely a Rigóme- zei csatáról szól, 2019 júniusára ígéri az író. Rövidesen megépítették a külső várat, így Sümeg a környék legerősebb kővárává fejlődött. Sümeg jelentőségét csak fo- kozta, hogy a veszprémi püspök is ide húzódott vissza szék- helyéről, amit 1552-ben elfoglaltak a „pogány” hadak. 1553-ban emelték legkorszerűbb védőművét, a több eme- letes, vastag falú Kövess-bástyát. 1605 tavaszán a Habs- burg-ház zsarnoksága ellen felkelt Bocskai István erdélyi főnemes hajdúserege megszállta a várat, ahol meggyilkolták Újlaky Miklós veszprémi püspököt, majd a fejét legurították a hegyoldalon. Katonai szerepét a II. Rákóczi Ferenc irányí- totta kuruc szabadságharcban is megtartotta, és 1709-ben ágyúlövés nélkül feladta a kuruc katonaság, épületeit négy esztendő múltán egy hadgyakorlat ürügyén felgyújtat- ta a császári pa- rancsnokság. Fotók: Panda Ákos HAZÁM 13.

A gazdátlanná vált védőműveket az időjárás vasfoga a la- kossággal karöltve évszázadokon át rombolta, mígnem az 1960-as években megkezdődött régészeti feltárása és megóvása. A Balaton-felvidék legjobban helyreállí- tott középkori kővárában minden nyáron színpompás várjátékokkal idézik fel az egykori vitézek életét. Sümeg város fejlődésének és történelmének alakulásá- ban nagy szerepe van a várnak, amely a tatárjárás után, IV. Béla várak építését ösztönző rendelkezéseit köve- tően épült. Ebben a korban a vár és a település sorsa szinte mindig egybefonódott a várban történtek ha- tással voltak az erődítmény lábainál elterülő település- re is. A püspöki uradalmi terület igazgatási és területi központja a 14. század elejéig a közeli Erek község volt, majd a sümegi vár védelmi jelentőségének növekedésé- vel a központ fokozatosan Sümegre tevődött át. A püs- pökség valamennyi birtoka és uradalma fölött elsősor- ban a veszprémi és a sümegi várak őrködtek. forrás: wikipedia,sumegvar.hu 14. HAZÁM

HAZÁM 15.

Ezt látni kell CSENGERSIMAI református templom Csengersima egy kicsi község Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében, az ország keleti határán, Nyíregyházától 90 kilométerre. Budapesttől jelentős távolságra, 316 kilométerre fekszik. Csengersimán, a Szamos holtágból kialakított tó partján találhatjuk, festői környezetben, a kicsiny, téglából épült, középkori eredetű, fazsindellyel fedett református templomot. 16. HAZÁM

A XIII. századi, román stílusú műemlék református temp- lom. Az egyhajós, cinteremmel körülvett Árpád-kori temp- lom a legrégibb templom a Szamos-partiak között. Falai téglából készültek, teteje kontytetős, a tetőgerincen gúla- sisakos tornyocska ékeskedik, famennyezete festett. A XVI- II. század elején betörő tatárok felgyújtották a templomot, amelyet a község új birtokosai, Tunyogi Korda Mihály és felesége a református vallás igényeinek megfelelően 1729- ben újjáépíttetett. 1761-ben a toronnyal együtt készülhetett a népies barokk stílusú festett famennyezet, festett fakar- zat és szószék, 1799-ben pedig a szószékkorona. 1861-ben az új karzat készítésekor kékre mázolták a padelők XVIII. század közepéről származó virágmotívumos festését. 1893- ban a diadalív repedései miatt a templomot életveszély miatt bezárták. Ezután nagyon egyszerűre és stílustalanra alakították át. 1959-ben az Országos Műemléki Felügyelő- ség leszedte a famennyezetet, 1973-ban restaurálva vissza- helyezték. A piros és fekete színű osztólécekkel tagolt 56 tábla virágdíszes festése egykor fehér alapra készült, mára megfakult. A Szamos közelsége veszélyeztette a templomot, ezért 1960-ban biztosították a partját, hogy a víz ne károsít- hassa. A templomot víz veszi körül, egy hídon lehet a sziget- re (félszigetre) bejutni! Ha körbejárjuk, szembetűnő a magas, meredek tető, a déli falat (a 18. században megnagyobbított ablakok mellett) egy kis román stílusú íves résablak töri át, és a félköríve- sen záródó szentélyfalban is megmaradt a középkori ablak. A karcsú huszártoronnyal ékesített nyugati homlokzat elé épített, fából ácsolt kis előcsarnokon keresztül léphetünk a templom belsejébe. Az 1861-ben készült festett fakarzat és az 1761-ben készült (2000-ben fölújított), 56 táblából álló festett famennyezet, meg az 1799-ben készült szószék-ko- HAZÁM 17.

rona adja a templombelső népies barokk hangulatát. A középkori falfestmény töredékek, a félköríves szentély, az íves ablakok őrzik a középkort. A román stílusú templom 1210-1220 között épülhe- tett, a 16. század közepe óta a reformátusoké. A 18. század ele- jén egy tatár betörés alkalmával a templomot fölgyújtották, porig égették a falut, amely időlegesen elnéptelenedett. Az ismét bené- pesedett település 1729-1734 között építette újjá (a romos sekres- tyét elbontották). A 18. század folyamán készült el festett berende- zése. Műemléki helyreállítása az 1960-as években kezdődött, több részletben folytatódott, 2000-ben fejeződött be. A kazettás mennyezet figurális ábrázolásai között találhatók égi- testek: Hold, Nap; a nagyon gazdag növényi ábrázolások mellett állatmotívumok: pelikán, kétfejű sas, sárkány, kerub. Külön kieme- lendő a pünkösdre utaló szél megjelenítése vagy Noé bárkája. A falu természeti értékei közül védett a Bűr-erdő és a Géci-sűrű. A több mint 120 hektáros területen szép idős tölgy, szil és kőris erdőrészek is láthatók. forrás: wikipedia 18. HAZÁM

Fotók: Panda Ákos HAZÁM 19.

Hungarikum Kalocsai fűszerpaprika A fűszerpaprika-őrlemény, más néven őrölt fűszerpaprika vagy pirospaprika a közönséges paprikából készült finomra őrölt por. A magyar gasztronómia jellegzetes fűszere, de szá- mos más országban is használják. Világhírűvé vált a kalocsai és a szegedi fűszerpaprika-őrle- mény. A Dél-Alföldön kezdetben a paprika őrlését többnyire tiszai vízimalmok és né- hány szél- és szárazmalom végezte. 1859- ben azonban már megépült a Pálfy testvé- rek első paprikaőrlő gőzmalomja is, akik a paprika gőzmalmi feldolgozását meghonosí- tották Magyarországon. 1900-ban már három paprikamalom őrölt 12 kőpárral, a modern kalo- csai paprikamalmok a XX. század elején épültek meg. A kalocsai tájkörzetben kizárólag kőpáros paprikamalmokat építettek, melyeket a XIX. század végén gőzgépekkel, a XX. században dízel- és vil- lanymotorokkal hajtottak, ezek mellett jelentős volt a 20. HAZÁM

dunai vízimalmok száma is. Az oltalom alatt álló, eredetmegjelöléssel védett őrölt paprika termőte- rülete a Kalocsai fűszerpaprika-termő tájkörzet. A termék mélyvörös színű, bársonyos hatású, aromá- ját tekintve kellemes, fűszeres, karamelles pirított magvakéhoz hasonló. Íze édeskés, gyümölcsös. A paprikát, mint fűszert és zöldséget a régi magyar konyhákon nem ismerték, használata lassan terjedt el és csak a18. században vált általánosan ismert- té. Magyarországon az 1600-as években feltéte- lezhetően Széchy Mária, Wesselényi Ferenc gróf felesége honosította meg. Az első példányokat a szegedi ferences kolostor kertjében termesztet- ték. Legelső termesztő körzete éppen ezért Szeged környékén volt. Európában Spanyolország mellett itt, majd később Kalocsa vidékén kezdtek tömege- sen fűszerpaprikát termeszteni. Ehhez hozzájárult egy magyar találmány: a fűszerpaprika porrá töré- se. Először az alföldi parasztok ismerték fel, hogy a sertészsírban pirított vöröshagymához adva, op- timálisan oldódnak ki a fűszerpaprika-őrlemény íz- és színanyagai. Ez az úgynevezett pörköltalap amit magyaros ételek jelentős részénél készítésénél máig alkalmaznak. Ez teljesen átalakította a magyar konyhát. A hazai konyha legfontosabb jelképe az emigráns magyarok közt a paprika. forrás: wikipedia Fotók: hungarikum.hu HAZÁM 21.

Erdélyország SZÉKELYDERZSI unitárius erődtemplom Székelyföld egyik legrégebbi és legjelentősebb műemléke, Székelyderzs központjában egy enyhe magaslaton áll. A vártemplom Udvarhelyszék legszebb gótikus emléke. 22. HAZÁM

Az egykori kápolna az 1300-as évek elején épülhetett, majd toronybástya is. Az oldalfalak tetején körbefutó, a támpillé- száz évvel később kibővítették. A középkori templom hajójá- rekre támaszkodó, ikerárkádos kialakítású, kissé előreugró nak építési ideje a 13–14. század fordulóján lehetett, erre utal védelmi emelet, a fordított kulcslyuk alakú lőréseivel és a diadalív falában elhelyezett rovásírásos tégla. A műemlék szuroköntő nyílásaival valószínűleg 17. századi kiegészítés. épület belső falát díszítő Szent László-legenda freskósoro- zat 1419-ben, tehát 600 éve készült. Gondoljunk csak bele. A műemlék épület öt bástyás, harangtornyos négyszög Kolumbusz Kristóf a nagy felfedező csak 1492-ben érte el alaprajzú erődítés közepén áll. A hajó hossza, a szentéllyel a közép-amerikai szigetvilágot, amikor az úgynevezett „új együtt 28 méter, szélessége 7,25 méter, belső magassága 15 világot” felfedezte. A templomban akkor már 73 éve készen méter, külső magassága 20 méter. A kékre festett padok, a volt a Szent László-legenda freskósorozata. hatalmas, fehérre meszelt falfelületekkel egységes, harmo- A korábban meghatározó feltételezések szerint a Giorgio nikus és a látványos késő gótikus hálóboltozattal együtt Basta seregei által feldúlt templomot az 1600-as évek elején nagy méretű belső teret teremtenek. megerősítették, várfalakkal vették körül, védelmi célokra átalakított tetőzettel, szuroköntőkkel látták el, akkor épült a forrás: wikipedia Fotók: Panda Ákos HAZÁM 23.

LÉGLI SZŐLŐBIRTOK H-8630 BALATONBOGLÁR, ÁRPÁD U. 47. E-MAIL: [email protected] WWW.LEGLIBIRTOK.HU WWW.FACEBOOK.COM/LEGLIBORASZAT TEL: +36 30 550 87 17