Hazám 2016 tavasz lapozó

HazáM A diaszpora legszínesebb magazinja 2016 tAVASZ Magyar városok PÁPA Ismert magyarok BORBÁS MARCSI Világörökség HOLLÓKŐ Híres épületek TATAI VÁR Erdélyország BRASSÓ ENGLISH VERSION VIeNgyGeYn EegNyEetS! HUNGARIKUM: BUSÓJÁRÁS

Fotó: Hunyadi Géza (Sárvár) Fotó: Hunyadi Géza (Sárvár)

Hazám Kedves Olvasó Kanadában (de különösen Albertaban) igen hosszú a tél, így amikor ezt a tavaszi lapszá- mot a kezükbe veszik, lehet hogy még hideg van és havazik. Magyarországon általában kegyesebb az időjárás, ritkábbak a hideg, netán havas tavaszok. A szemközti oldalon látható képek is a magyarországi tavaszt mutatják nekünk, melyeket Hunyadi Géza készített. Ő egy nagyon szerencsés ember, mert munkája révén sokat jár a természetben, olyan helyeken ahol egy átlagos ember szinte soha. Mindig magával viszi a fényképezőgépét, hogy jobbnál jobb képeket készíthessen, evvel is megörvendeztetve magazinunk olvasóit. Tavaszi lapszámunkban egy nagyon aranyos dunántúli várost mu- tatunk be. Pápa még a magyarok között sem számít turisztikai célpontnak, pedig nagyon sok látnivaló van a városban, melyekből párat -a teljesség igénye nélkül- be is mutatunk az olvasóknak. A városkában nagyon sok ismert ember született, olyanok mint: Kuncze Gábor egykori belügyminiszter, Gyur- csány Ferenc volt miniszterelnök, Zsédenyi Adrienn (Zséda) énekesnő, vagy éppen Kövér László az Országgyűlés elnöke. És a lista még nagyon hosszú. Nem sok ilyen kisváros dicsekedhet ennyi ismert emberrel. Hogy az ismert embereknél ma- radjunk, a Gasztroangyal című televíziós műsor vezetője Borbás Marcsi, -akit szinte az egész ország ismer a képernyőkről- válaszol néhány kérdésünkre. A Világörökség helyszínei közül most Hollókőre látogatunk el. Épületei és népviselete révén a kis Nógrád megyei falucska szinte mindenhol ismertté vált. Ha tavasz, akkor busójárás. Mohács környékén a mai napig megünneplik a tél búcsúztatását, érdekes, néha kicsit ijesztő jelmezekben. Mél- tán lett hungarikum ez a régi népszokás. Az M1-es autópályán elrobogva nem is sokan sejtik, hogy milyen szép városkát, és annak a várát hagyják ki, ha nem térnek le egy kis városnézésre. A Tatai vár megér egy kis kitérőt. Erdélyországban található a ottani szászok egykori nagy központja Brassó. Itt látható a Fekete templom, az európai gótika legke- letebbre fekvő jelentős alkotása. Amennyiben a lapszámunk meg- nyerte tetszésüket, kérjük ad- janak neki hangot, írjanak egy rövid visszajelzést a követke- ző E-mail címre: [email protected] Mindehhez jó olvasást és kellemes időtöltést kíván: Panda Ákos főszerkesztő/laptulajdonos HazáM Kiadó /publisher: Corvin History Society of Edmonton Kivitelezés/implementation: VAGABONDMEDIA, Panda Ákos Főszerkesztő/Editor in chief: PANDA ÁKOS Lapterv/design: NÉMETH PÉTER E-mail: [email protected] A diaszpóra legszínesebb kulturális és ismeretterjesztő magazinja The most colorful cultural and educational magazine of the diaspore A magazinunkban megjelent hirdetések tartalmáért semmilyen felelősséget nem vállalunk. We do not assume any liability for the content of the advertisements published in our magazine. Meg nem rendelt kéziratokat, fotókat nem őrzünk meg és nem küldünk vissza. We do not keep any manuscripts or photos which are not ordered. A lapban megjelent cikkek, képek bármilyen utánközlése, sokszorosítása, utánnyomása, elektronikus tárolása csakis a főszerkesztő előzetes írásbeli engedélyével lehetséges. The communication, reproduction, reprint, electronic storage of articles published in our magazine is only permitted prior the written permission of the editor in chief. Fotók/pictures: Hunyadi Géza, Panda Ákos, Fidesz.hu, Paszjár Marianna, Andrew Colin, archív © HAZÁM, Minden jog fenntartva/all rights reserved Panda Ákos/VAGABONDMEDIA

Magyar városok PÁPA Petőfi, Jókai és Deák is koptatta a város iskoláinak padjait. Veszprém megye második legnépesebb városa, a Pápai járás központja. Az egykor bővizű Tapolca-patak völgyében, a Pápai-síkság középpontjában található, a Bakony hegység és a Kisalföld találkozásánál. Fotók: Panda Ákos 4. HAZÁM

Pápa város eredete I. (Szent) István király korába nyúlik vissza. Honalapító királyunk a Bakony lankái és a Kisalföld termé- keny síkságának találkozásánál egy királyi udvarházat hozott létre, amely a környék központi települése lett. A gyorsan fejlődő Pápa egészen 1387-ig királyi tulajdonban maradt, amikor a Garai család kapta meg érdemei elismeréseként. A mai kastély helyén álló első, biztosan ismert épületet, ifjabb fraknói (pápai) ág alapítója, Esterházy Ferenc kezében egy várat a Garaiak építették 1408 és 1432 között, hogy az találjuk. A Rákóczi-szabadságharc végével a vár katonai fel- észak-dunántúli birtokaik védelmét növeljék. Garai Miklós adatai megszűntek, ezért a birtokos Esterházy Ferenc úgy 1459-es halálával a család hatalma megingott, lassanként döntött, hogy a várat egy nagy barokk kastéllyá építi át. Az elvesztették a magyar királyok támogatását, szegényedni első munkálatok 1717-ben kezdődtek. A munka akkor gyorsult kezdtek. Ennek a következményeként Garai Jób 1479 körül el- fel, amikor 1743-ban Franz Anton Pilgram neves bécsi építész adta a várat a hozzá tartozó tekintélyes uradalommal együtt kapott megbízást a kastély tervezésére. Õ alkotta meg azt Szapolyai Istvánnak, Mátyás király nagyhatalmú emberének, a grandiózus tervet, amelyet a nádor-termi Pápa-látképen aki 1499 karácsonyán Pápán halt meg. láthatunk. Pilgram terve nem valósult meg teljes egészében, mert az 1750-es évek végén az új birtokos, gróf Esterházy Pápa Szapolyai István fia, a híres Szapolyai János kezében volt Károly püspök figyelmét az egyházi építkezésekre fordítot- Mohács idején. Miután Jánost királlyá választották, elkezdőd- ta. Kisebb munkálatok azonban még az 1780-as évek végén is tek a harcok Habsburg Ferdinánddal a magyar trónért. Pápát folytak, olyan híres építészek vezetésével, mint Fellner Jakab rövid ideig Thurzó Elek birtokolta, majd mindkét király ré- és Grossmann József. A kastélykápolna freskóinak elkészíté- széről a Gárdonyi révén közismert Török Bálint lett Pápa ura. sét Johann Ignaz Mildorfer bécsi akadémikus művészre bízta A törökök ekkor már az ország belső területeit fenyegették, Esterházy Ferenc. így került sor 1543-ban a Pápa elleni első török támadásra. Török Bálint hűséges emberét, Martonfalvay Imrét küldte Pá- A pápai nagytemplom pára, hogy erősítse meg a várat, és tegye alkalmassá nagyobb ostrom elleni védelemre. Az 1504-es és 50-es évek folyamán (Szent István vértanú-templom) a 18. század vége óta a vá- a vár és a város körül erős falakat építettek. A későbbiekben ros egyik meghatározó jelképe, építészeti emléke. A jelenlegi a korszak híres várépítő mesterei, Giulio Turco és Bernardo templomot 1774-ben gróf Eszterházy Károly egri püspök, pá- Magno is dolgozott a pápai vár építésén, amely ekkor egy vi- pai földesúr költségén kezdték el építeni, Fellner Jakab ura- szonylag modern erődnek számított. dalmi építész által készített tervek alapján, az ő halála utána a megkezdett munkát Grossmann József vezette. A templom 15 Pápát a kihalt Török-család utáni örökléssel 1626-ban sze- év alatt épült fel. A végleges díszítések elkészülte után, 1795 rezte meg Esterházy Miklós nádor. A rövid ideig, 1630 és május 3-án szentelték fel. 1648 között Csáky László zálogában lévő Pápát az Esterhá- A templom impozáns méretű, egyhajós un. csarnoktemplom, zy-család tagjai közötti birtokmegosztás révén 1670 körül az amely már nem a barokk túldíszített stílusában, de annak je- HAZÁM 5.

gyeit még magán viselve, a klasszicizmus fele hajló barokk- Az egyemeletes barokk kastély a versailles-i kastélytípusba ban, a copf ban valósult meg. A templom hossza 42 méter, tartozik. Az épület parkra néző főszárnya íves oromzattal szélessége 22 méter, belső tere 24 méter magas, a torony záruló középrizalittal és sarokrizalittal tagolt. Az oromza- magassága 72méter. A homlokzat hatalmas tömegét, a tim- ton látjuk az Esterházy-címert. A két szárny manzárdtetős panonnal, a fölötte lévő szobor-kompozícióval és főleg a tor- sarokrizalitokkal végződik. Az épületegyüttes középső szár- nyok, szinte játszi könnyedséggel megvalósuló áttört, oszlo- nyában lettek kialakítva a reprezentációs helyiségek, míg az pokon álló szerkezetével oldották fel. A tornyok gyönyörű, oldalszárnyakban lévő vendéglakosztályok mellett a nyugati rézborítású, összetett sisakokban végződnek. szárnyban volt a tulajdonos magánlakosztálya, míg a keleti- ben kapott helyett a kastélykápolna, melynek falait Joseph Esterházy-kastély Ignaz Milfdorfer freskói díszítik. Egyébként a kastély külső formájában építése óta jelentős változás nem következett be. a városközpontban, a Fő téren, a Nagytemplom mögött ta- A belső tereket az 1860-as években Esterházy Pál újíttatta fel, lálható. A barokk kastély és az egykori erődrendszer fontos ekkor került kialakításra a Nádor-terem és az Ősök csarno- szerepet töltött be város történelmében, fejlődésében. A ka is. Az 1860-as években történt átépítés során állították fel megújult kastély pedig kiemelt idegenforgalmi vonzerőt ad a Párizsból hozatott kastélykaput. A díszudvaron állnak az ismételten a városnak. egykor kapuőrző, címertartó oroszlán-kőszobrok. A kastély bejáratát őrző két kapuoroszlán már az 1790-es években el- készült. A kerítés megsemmisült, a kapunak is nyoma veszett 1945-ben. Kékfestők Pápán A céget alapító Carl Friedrich Kluge – akinek már több felme- nője is kelmefestéssel foglalkozott – 1783-ban a szászországi Sorauból érkezett Magyarországra és Sárváron alapított kék- festő műhelyt. 1786-ban ban költözött át Pápára és ott a ma is álló épület helyén hozta létre üzemét. Akkoriban Pápán már 4-5 hasonló üzem működött, ami azt mutatja, hogy igen nagy volt a kereslet ezek iránt a „kékfestő” anyagok iránt. Mielőtt 6. HAZÁM

Kluge Sárvárra érkezett volna, számos német, svájci és oszt- lomépítési célra. Mivel az előzetes számítások szerint az új rák városban megfordult és igen sok szakmai tapasztalatot templom felépítésének költségei nem sokkal haladták volna gyűjtött. Fia, Kluge Károly követte apja példáját, ő is nagyon meg a régi átépítését (200 ezer, illetve 160 ezer korona), a sokfelé járt Európában és 1809-ből származó mintakönyvé- presbitérium az egyházi vezetők támogatásával az előbbi terv ben 72 textildarabkából álló gyűjteményt állított össze a ké- mellett döntött. A templomot − több más helyszín elvetése szítésükhöz szükséges receptekkel együtt. A receptekben az után − az akkor Széchenyi nevét viselő téren, a Pápai Refor- ismétlések könnyítésére az egyes vegyszerek, növények ne- mátus Teológia és Gimnázium szomszédságában kívánták vét jelekkel helyettesítette. (Akkor a ma használatos kémiai felépíteni. A hely azonban foglalt volt: itt volt a Sétatér és itt jelölési rendszer még nem alakult ki.) Mintakönyve az átla- épült fel 1881-ben a városi Jókai Színház. Ezért a presbitérium gosnál magasabb szakmai felkészültségéről tanúskodik. 1906-ban kérvényt nyújtott be a városhoz, melyben előadták tervüket és kérték a tér átadását, valamint a színházépület A kelmék egyszínűre színezése és a ma textilnyomásnak ne- lebontását.A város vezetése és Fenyvessy Ferenc főispán is vezett eljárás szerinti mintázása az ősi mesterségek közé tar- hajlottak a terv elfogadására, de ellenértéket kértek, hogy a tozik. Indiából, Kínából és Egyiptomból számos lelet került színházat máshol felépíthessék. Végül az 1910. december 5.-i elő, amelyek bizonyítják, hogy már több ezer évvel ezelőtt közgyűlés nagy többséggel átengedte a teret az egyháznak is ismert eljárásokról van szó. A kékfestés eredeti eljárásá- 30 ezer korona ellenében. A vételárat az egyház 1911. október nál a pamutszövet azon területeit, amelyet fehéren akartak 31.-én befizette, a város pedig kötelezettséget vállalt, hogy hagyni, méhviasszal vonták be, majd a szövetet a festékkel tíz éven belül lebontja a színházat.A templom alapkövét 1932. teli kádba mártva kékre színezték. (Az eljárást legfeljebb 63 szeptember 20.-án tették le és két évvel később, 1934-ben °C-ig melegített fürdőben lehetett végezni, mert különben a már a csillagok is felkerültek a tornyok tetejére. 1936-ban ke- viaszbevonat elolvadt volna.) Azokon a helyeken tehát, amit a rült a tornyokba a négy harang: szeptember 20-ai felszente- viasz nem fedett, a kelme kék színűre festődött. Minél több- lésükkor 218 év után először szólt református harang Pápán ször ismételték meg ezt az eljárást, annál sötétebb kék színt kaptak. A méhviasz felvitelét a kelmére fa dúcokkal végez- ték, amelybe belefaragták a mintát. A fából faragott dúcokat később kiszorították az alakos rézszegekkel és huzalokkal kivert formák. Az európai kékfestők a gátlószert különböző vegyszerekből készült oldatban vitték fel. Színezékként nö- vényi festékeket használtak. A kék szín előállítására az indi- gót használták, amit az Indiában honos Indigofera tinctoria nevű növényből nyertek. Református templom A Március 15. téren álló pápai református templom vagy Re- formátus Újtemplom a Dunántúl legnagyobb és Magyaror- szág negyedik legnagyobb kálvinista temploma. A pápai reformátusok temploma a megszaporodott gyü- lekezet számára szűknek bizonyult és gyakran tatarozásra szorult, ezért a 19. század végén felvetődött egy új templom építésének, esetleg a régi kibővítésének a gondolata és elkez- dődött az adománygyűjtés. A gyűjtőmunka különösen a szá- zadforduló után, Kis József lelkészsége idején kapott erőre, 1906-ban a gyülekezetnek már 50 ezer koronája volt temp- HAZÁM 7.

Református Kollégium ciókkal (intézményes formája a Házbizottság), meghatároz- za az Országgyűlés hivatali szervének ügyrendjét, kinevezi majd félezer éves múltra visszatekintő tanintézmény Pá- vezetőit, valamint felelős az Országgyűlés költségvetésének pán. A reformáció gyors terjedése nyomán országszerte összeállításáért és végrehajtásáért. protestáns iskolák jöttek létre már a 16. század harmin- cas éveiben. A pápai kollégiumot 1531-ben alapították, illetve egy már korábban létező egyházi iskola folytatta a működését az új tanok szellemében. Kezdetben termé- szetesen Luther tanítását vették át, de a század végén az iskola már egyértelműen kálvinista elveket követett. Mint a középkori iskolák általában, a pápai kollégium is – az elemi oktatáson túl – egyházi értelmiséget, papokat nevelt, ennek megfelelően hamar kiépült a főiskolai szin- tű teológiai képzés. Csak néhányat említsünk az ismer- tebb diákok közül: Csoóri Sándor költő, Jókai Mór író, Lőrincze Lajos nyelvész, Petőfi Sándor költő. A hagyomány szerint egyszer megkérdezték Jókai Mórt, a kollégium öregdiákját, hogy mire való az iskola. Azt válaszolta: „hogy Istennek, hazának, tudománynak ne- veljen”. A jelmondat kifejezi az iskola vallásos és hazafias nevelésre való törekvését. Pápa nagyon sok ismert embert adott az országnak. Közülük is kiemelkedik: Kövér László Az Országgyűlés elnöke (2010-től) Pápán, 1959 december 29.-én született és mind általános, mind középiskolai tanulmányait is szülővárosában fejezte be. Karizmatikus, erős akaratú politikus. 1986-ban szerzett diplomát a budapesti Eötvös Lóránd Tu- dományegyetem (ELTE) Állam- és Jogtudományi Karán. 1988-ban a FIDESZ alapító tagja. 3 gyermek apja. A mindenkori elnök védi az Országgyűlés jogait, őrködik a Ház méltósága és tekintélye felett, ügyel a házszabályok he- lyes alkalmazására, szervezi az Országgyűlés belső életét; koordinálja a bizottságok tevékenységét (intézményes for- mája a Bizottsági elnöki értekezlet), kapcsolatot tart a frak- 8. HAZÁM

Közigazgatás Régió: Közép-Dunántúl Megye: Veszprém Jogállás: város Népesség: 31 190 fő HAZÁM 9.

Ismert magyarok BORBÁS MARCSI a Gasztroangyal műsorvezetője A sok egyéb más műsor után mi adta az ötletet, hogy a Gasztroangyalt kezdje el? Így utólag visszatekintve egyértelmű, hogy mindegyik mű- sor kellett ahhoz, hogy a következő ötlete megszülessen. Igazából soha nem merült fel bennem, hogy gasztronómiai témájú műsort vezessek, ám az élet ebbe az irányba terel- getett, hiszen a Főtér és a Családmese után jött a Vörös és fehér, végül pedig a Gasztroangyal. Ez egy olyan időszak volt, amikor itthon újra elkezdett fontossá válni az, hogy milyen minőségű étel kerül az asztalra, és egyre több olyan gazda és termelő jelent meg az országban, akik valódi, jó minőségű alapanyagokat kezdtek előállítani. Igazából rájuk figyeltünk fel, ők adták az inspirációt. Hogy kezdett neki a műsor elkészítéséhez? Huszonkét éve televíziózok, mindig heti sorozatokat csinál- tam, és bármennyire hihetetlen, a következő téma mindig szembe jött velem. Valószínűleg nagyon érzékenyek a recep- toraim. A kezdetekkor egyébként nem volt könnyű dolgunk, hiszen senki sem ismerte a műsort, és mindenkinek részle- tesen el kellett magyaráznunk, hogy kik vagyunk, és mit sze- retnénk. Végül rátaláltunk azokra a szereplőkre, akik mind a mai napig komoly értéket képviselnek a nézőink szemében. Voltak-e leküzdendő nehézségek az induláskor? Az első év után megijedtem, mert azt láttam, hogy vidéken egyre kevesebben vannak, lebontották az istállókat és a ke- mencéket, és meg vannak elégedve a rosszabb minőségű élelmiszerrel. Nem tudtam, honnan lesz több témánk, úgy éreztem hamarosan kifogyunk. Rossz volt szembesülni az- zal, hogy az egykoron virágzó magyar gasztronómia szinte romokban hever. Szerencsére sikerült tennünk azért, hogy jobb legyen a helyzet, és kedvező folyamatok induljanak el. 10. HAZÁM

az ünnepnapok sem telhettek el nélküle. Egyébként szeren- csére hazánk gasztronómiai tárháza rendkívül gazdag, iga- zán nehéz egyet kiválasztani. Mindegyik étel lenyűgöz az egyszerűségével, gyorsaságával vagy kreativitásával. Az a célom, hogy megőrizzem ezeket, és át is adjam a nézőknek, hiszen így maradhatnak fent még sokáig. A sok munka és rohanás mellett van-e ideje, hogy otthon is főzzön? Otthon is főzök, gyümölcsszezonban még lekvárokat és szörpöket is készítek. Bár most a könyvkiadás és a forga- tások miatt csak hetente néhányszor jut rá időm. Szegény férjem a kárvallottja ennek, így most inkább diétázik, mert egyszerűen nem tud mit enni – hozzászokott az egészséges ételekhez, nem eszik meg akármit. A műsorában már felbukkant Légli Attila híres fazekas mester is. Használja az általa készített edényeket? Attillához régi barátság fűz, és nagyon szeretem az edényeit, van belőlük otthon jó pár darab. Kitavaszodott, és mintha csoda történt volna, egyszer csak A Sűrűje címmel már két gasztronómiai könyve is megje- kivirultak az évek óta parlagon hagyott konyhakertek. Egyre lent. Milyen volt a fogadtatásuk? több tudatos vásárló lett, létrejöttek a termelői piacok, erő- A fogadtatásuk nagyon pozitív volt. A műsor nézői már évek södött az igény a kézműves élelmiszerek iránt. Ez a műsor óta kérdezték tőlem, hogy mikor adok ki végre egy szakács- akkor indult, amikor ezek a dolog elkezdtek divatba jönni. könyvet, nagyon várták. 2014 karácsonyán jelent meg az első kötet, melyet két hét alatt elkapkodtak az üzletekből, majd Mekkora stábbal dolgozik, és könnyű-e a csapatot össze- az olvasók megválasztották a 2015-ös év legjobb gasztronó- fogni? miai témájú könyvének is, melynek őszintén örültem. Tavaly A Gasztroangyal mögött egy nagyon komoly és szakmailag ősszel jelent meg a második kötet, azt hiszem méltó folyta- erős csapat áll. A szerkesztőim és én kutatjuk fel a témákat. tása lett az elsőnek, és ezt is nagy érdeklődéssel fogadta a Ebben nagyon akkurátus vagyok, rengeteget készülök egy közönség. adásra. A forgatásokon a rendező, az operatőrök és techni- kusok segítségével pedig megszületik a film. Ezt komoly utó- A főzés munka és hobbi is. Emellett jut-e idő egyéb kikap- munka, több napos vágás követi, míg a műsor elnyeri végső csolódásra is? formáját. Szerencsére az elmúlt öt évben a csapat nagyon jól Sajnos csak ritkán, de azért igyekszem időt szakítani egy- összeszokott, szinte kitalálják a gondolataimat. Nagy élmény egy jó könyvre, olvasás közben remekül ki tudok kapcsolód- így dolgozni. ni. Szeretek mozogni, ha tehetem, eljárok futni, de a gyógy- fürdőket is nagyon kedvelem. A legjobban mindig a nyarat Gondolta-e, hogy ekkora siker lesz a műsora? várom, akkor van két olyan hetem, ami kizárólag a pihenésé. A Gasztroangyal már ötödik éve megy, ez nagy dolog egy te- levíziós műsor esetében. Nagy örömmel tölt el, hogy töretlen Járt-e már Kanadában? a sikere, az elején még nem gondoltam, hogy ekkora hatással Nem jártam még Kanadában, de hallottam, hogy remek ma- leszünk az emberekre. Számtalan levelet kapok olyanoktól, gyar közösség van ott, egyszer szívesen ellátogatnék hoz- akik a műsor hatására kezdtek el főzni vagy zöldségeket ter- zájuk. meszteni a kertjükben. Számomra ez jelenti az igazi sikert. Akinek ilyen jól megy a főzés, van-e kedvenc étele? A Bajai halászlé - más néven a közép-dunai halászlé- az egyik kedvencem. Gyermekkoromban is rendszeresen készítettük, HAZÁM 11.

Világörökség HOLLÓKŐ Hollókő egy kis falucska Nógrád megyében, Magyarország egyetlen olyan faluja, mely szerepel az UNESCO világörökség listáján, így világszerte ismert. Közép-Európa legjobb állapotában megőrzött népi építészeti stílusát tükrözi a község ófalui része. Ófaluban 56 védett lakóépület áll. Fotók: archív 12. HAZÁM

A Világörökség Bizottság 1987-ben a magyarországi váromá- A hollókői népviselet a mai napig élőnek tekinthető, de már nyos helyszínek közül Budapest mellett elsőként a Nógrád csak a vasárnapi szentmisékre, jeles ünnepek alkalmából ve- megyei palóc falut, Hollókőt vette fel a Világörökség listájára. szik fel a lányok és az asszonyok. A férfiak a 20. század köze- A legfontosabb feltételnek, azaz az egyedi és egyetemes je- pe óta nem hordják. Az ünnepi felsőruházat valaha a család lentőségnek Hollókő azzal tesz eleget, hogy a 17-18. század- anyagi helyzetét is tükrözte, egyben öröklődő vagyontárgy is ban kialakított falu a tradicionális építészet és a 20. századot volt. A viselet a családi állapotot kifejező főkötő, az ingváll és megelőző falusi élet olyan, páratlan példája, amelyet sike- a sok alsószoknya. Utóbbiból munkához kettőt, ünnepeken rült eredeti állapotában megőrizni. Hollókő napjainkra sem húszat is felvettek a hollókői nők. vált szabadtéri múzeummá: mindmáig élő, lakott település. Hagyományőrző lakói a legtöbb épületet most is rendelte- tésszerűen használják. Hollókő a térséget jellemző, egyutcás falutípust képvisel, melynek alapszerkezetét a központi útra merőlegesen, kes- keny szalagtelkeken elhelyezkedő házak kettős vonala je- lenti. A palóc településeken a nagycsaládok szokás szerint egyetlen telekre építkeztek, és a család létszámának növeke- désével az utcára néző első ház mögött egyszerűen egy újat emeltek. A falu központjában, a domb tetején kialakított „szi- geten” áll a kis fatornyos, zsindellyel fedett templom, melyet 1889-ben közadakozásból építettek. Az épület kivételesen jó állapota és egyszerűségéből fakadó szépsége miatt valóságos kis ékkő. A régi palócház fából, alapozás nélkül épült a 17. század vé- géig. Az épületet kívül és belül sárral tapasztották. A hagyo- mányos faluszerkezethez az 1909 és 1911 közötti ház átépí- tések is igazodtak. Kőalapra épültek, vályogfalú, szarufás, cserépzsindelyes épületek. A település fellendülését az 1909 évi tűzvész okozta, mert szinte minden ház leégett. Ezután a házakat újjá kellett építeni. A ma nem egészen 400 lelket számláló település közepén elhelyezkedő műemlékcsoport összesen 67 védett épületet foglal magába – ezek többnyire földszintes, kontyolt nyereg- tetős parasztházak, melyek homlokfalát az utca és az udvar felől is áttört faragással díszített faoszlopos, deszkamellvé- des tornácok („hambitusok”) szegélyezik. HAZÁM 13.

Hungarikum A busójárás Mohácsi farsangi népszokás, amely eredetileg sokác népszokás volt. 2012-ben hungarikum lett a busójárás. A busójárás tulajdonképpen a világon több helyütt megtalálható tél – tavasz fordulóhoz kapcsolódó évezredes szokások maradványa, amelyben a termékenység varázslás elemei is megtalálhatók. Itt is, mint a legtöbb helyen, külföldön, az el- múlt évszázadok, évtizedek egyházi, hatósági tiltása után, csak mesterségesen lehet életben tartani a szokást, bár ez sok változást, átalakulást okozott a busójárásban. hordozása is. A „szép busók” a sokác népviseletbe öltözött, arcukat fátyollal eltakaró alakok. Farsang idején a busók cse- lekedeteinek megítélése jellemző rituális kontextusban tör- ténik. Nem vonatkoznak rájuk a hétköznapokban megszo- kott morális szabályok. A térre, időre és cselekvésre sajátos, „felfüggesztett” állapot jellemző. A szerepnek nagy vonzereje van, hiszen az inkognitó és a maszk alatti „másik világ” egy sajátos tudatállapot, a transzformáció megélése is. Farsangkor a busók a hagyományoknak megfelelően öltöz- A mohácsi busójárás eredetére alapvetően két magyarázat nek fel. A legnagyobb mulatság farsangvasárnapkor van. A van. Az első egy mondára alapoz. Eszerint a török időben a „műsor” fő elemei: a partraszállás, melynek során a túlparti mohácsiak a Mohács-szigeti mocsaras vidékre menekültek „Szigetből” - ahogyan a helybéliek mondják (s nem helytele- és ott éltek. A törökök a mohácsi oldalon fosztogattak, és a nül elterjedt információ szerint Kismohácsról, mely Mohács mohácsiak házaiban éltek, de a szigetbe nem mentek át. (A város déli, belterületi része) eveznek át ladikokon a busók. régi időkben télen többször befagyott a Duna olyan szinten, Jelmezes busófelvonulás a Kóló térről a főtérre. Farsangi hogy akár lovaskocsikkal, jószágokkal, később járművekkel (télbúcsúztató) koporsó vízre bocsátása. Sötétedéskor az is átlehetett kelni rajta. A mohácsiak ezt tudták, a törökök egybegyűltek elégetik a telet máglyagyújtással és a főtéren viszont rendkívül babonásak, és valószínű emiatt nem men- körtáncokat járnak. tek át a szigetbe.) A mohácsiaknak már nagyon elegük volt ebből az életből. Az egyiküket egyszer álmában felszólította A Busó fűzfából faragott maszkot viselő alak, akinek jellemző egy alak (Erre az alakra több leírás is van, valószínű egy idős ruházata a bocskor, csizma, fehér vászongatya, a bundájával néni volt.), hogy fából faragjanak lárfákat (álarcot) és várjanak kifordított birkabőr derékban kötéllel vagy lánccal összeköt- a jelre. A hosszú téli estéken a tűz mellett a mohácsiaknak ve, melyre egy, vagy több kolomp van felaggatva, vállukon bőven volt idejük. Szorgalmasan készültek. Az ügyetlenebbek tarisznya. Jellemző kellékei a kereplő, a buzogány, a hosszú segítséget kértek az idősebbektől. Az elkészült maszkokat fakürt. Gyakori a díszesen kifestett mosósulyok (praćak), a vérrel festették. (Régen nem voltak boltok, a háztájon vág- vízhordófa (obramenica), „famatyi” és teknőben busó baba tak disznót. Ekkor nagy mennyiségű vér keletkezet, melyet nem használtak el teljesen a hurkába. Így a megmaradt vér a legolcsóbb festékanyaggá vált maszkfestéskor.) Az álarcok- ra birkabőrcsuklyát tettek. (Akkoriban szinte minden ember rendelkezett birkával, így a bőrhöz könnyű volt hozzáférni. A régi maszkoknál 10-ből legfeljebb 1-en találunk szarvakat. Valószínű a régi maszkok szarv nélkül készültek. Ennek nem 14. HAZÁM

tudni, hogy mi lehetett az oka.) Akkoriban természetesen monda szerint ezt ünneplik nem voltak téli kabátok, mint ma, hanem a nagy hideg el- meg Mohácson minden év- len birkabőrbundát hordtak. A monda szerint egyszer csak ben. A monda viszont nincs megjelent egy vitéz fehér lovon. Ez volt a jel. Az éj leple alatt történeti tényekkel kap- a mohácsiak magukra öltötték a bundát és a famaszkot, de- csolatban. A másik, jobban rekukra pedig marhakolompot lógattak. (Régen az embe- hihető verzió szerint ezt a rek hétköznap is népviseletben jártak. Innen ered a mai népszokást a sokácok hoz- busókon is látható fehér vászongatya és a lábukon a ták magukkal őshazájukból, bocskor vagy a csizma.) Csendben csónakjaikba száll- a Balkánról. A népszokás itt tak, és egy hang nélkül „átsuhantak” (áteveztek a túl- Mohácson formálódott to- oldalra). (Ezt őrzi a ma is látható csónakos átkelés.) vább és nyerte el végleges, Amikor átértek, mindenki a házak alá lopódzott ahol mai alakját. E népszokás egy vezényszóra (pl.: kürtszó) iszonyatosan nagy lármába rokonságot mutat a balkáni kezdtek. Erre a törökök felriadtak. Amikor az ablakon kinéz- népek télűző, gonosz űző, tek és meglátták a busókat, nagyon megrémültek. A törökök tavaszhozó, termékenység- rendkívül babonásak voltak, azt hitték az ördög jött el értük. varázsló népszokásaival. A Erre kimenekültek a városból és többé nem jöttek vissza. A szomszédos országokban (Ausztria, Szlovénia, Hor- vátország, ...) ma is talál- hatunk ilyen alakoskodó mulatságokat. A mohácsi busójárás ezek közül a fa- maszkkal tűnik ki, hisz ez máshol nem található meg. Hungarikum A közösségi oltalom alatt álló hungarikum különleges, egyedi, jellegzetes, csak Magyarországra jellemző dolog, amelyről a magyarok ismertek a világban. A hungarikumok közé tartozhat magyar feltaláló vagy alkotó műve, magyar termék, az őshonos vagy nemesített állatok és növények, a népművészet, a zene, a nyelv, és magyar irodalom. HAZÁM 15.

Híres épületek Tatai vár Tata jelképe és legjelentősebb műemléke az Öreg-tó északi partján álló romantikus Öreg-vár. A XIV. század végén épült gótikus vízi vár aranykora Zsigmond és Mátyás király idejére esett. Fotók: Panda Ákos 16. HAZÁM

Kevesen tudják, hogy Tata város közepén nem egy ter- mészetes tó, hanem egy mesterséges eredetű halastó vize csillog. Ha körbe akarja sétálni, mintegy nyolc kilo- méteres túrának lehet részese. Egykor persze források- kal táplálták az itt elterülő mocsárvilágot. Egy, a római korban emelt völgyzárógát révén lassan tóvá is terebé- lyesedett a sok összefolyó ér, azonban a források a múlt század második felében, egy bányaszerencsétlenség okán elapadtak. Az Öreg-tó mai formáját mintegy két és fél évszázaddal ez- előtt nyerte, a mocsarak lecsapolása után ekkortól szolgált rendezett halastóként. Egészen 1965-ig, amikor is éltető vizei elapadtak. A tavat napjainkban zsilipek segítségével ősszel le- ürítik, tavasszal feltöltik. A leírások szerint a mocsaras-vizes terület közepén terpesz- kedő sziklamagaslatra a 14. század végén, 1397-ben építette a Lackffy család a várat, amely katonailag kevésbé állta meg a helyét, de látványelemként már a következő század nagy királyai is elismerték. Konkrétan Luxemburgi Zsigmond és Hunyadi Mátyás is nyaralókastélyként használta. Mivel nem klasszikus erődítménynek épült, a törökök könnyen bevet- ték, őket csak 1597-ben sikerült Pálffy Miklósnak kiűznie. A vár Zsigmon magyar király 1426-ban Rozgonyi Istvánnak zálo- gosította el a várat, és a Rozgonyiaktól csak I. Mátyás király váltotta vissza 1467 előtt. Az 1470–1480-as években Mátyás újjáépítette az erődítményt: a belső várat második emelettel bővítette, kívül pedig új falövet emeltetett egy falazott vizes- árokkal. Mátyás halála után a várat fia, Corvin János örököl- HAZÁM 17.

te, akitől 1494-ben II. Ulászló király szerezte meg. Kisebb építkezéseket feltehetően ő is végzett az épületen. A mohácsi csatavesztés után portyázó török csapatok Tata környékét feldúl- ták, de gróf Cseszneky György kapi- tány a várat sikeresen megvédte. Ettől fogva Tata a Győr védelmét biztosító végvári rendszer egyik fontos eleme volt. Ekkor kezdték meg a külső várfal építését a rondellával és a külső vizes- árokkal. Az Oszmán Birodalom rö- vid időre, 1558-tól 1566-ig elfoglalta. Amikor visszakerült a magyarok kezé- be, elhatározták a védművek korszerű megerősítését. A várat 1568-1577 között Süess Or- gében a vörös márványkeretes kapubejárót, ami máig a vár fő bán tervei szerint építették át. A 16. bejárata. Az új kapu és a török kori bejáró közé egy ellátott századi haditechnikának megfelelő- úgynevezett udvarbíró házat építettek börtöncellákkal és en három ó-olasz rendszerű bástyát börtönkápolnával. Az épület emeleti részeire az Esterházy építettek; a dél felé néző Ferrandót, a keleti sarkot védő Ro- család levéltára és gyűjteményei kerültek, a földszinten pe- senberget és az észak felől a Kecskebástyát. Az első kettő az dig lóistállót alakítottak ki. 1805-ben még öt áristomot (bör- akkori várkapitány nevét örökítette meg, a harmadik neve a tönt) alakítottak ki. A 19.század elején tűz pusztított a vár- bástya kecskeszakáll alakjára utal. A nyugati, negyedik bás- ban. 1815-ben a várépület megmaradt szárnyát romantikus tyát megjavították, meghagyták a 16. század közepén épített stílusban átalakították. Az eredeti kápolnafalra ekkor húzták eredeti körbástya (rondella) formáját. A várat az Öreg-tó vizé- fel a mai torony szintjét. Ekkor készültek a jellegzetes neo- vel elárasztott árokkal vették körül. A Bécs ostromára vonuló gótikus ablak- és ajtókeretek, a kváderes borítású terasz is. Kara Musztafa nagyvezír 1683-ban felrobbantotta a várat. I. A déli oldalon a teraszhoz az angolkertben is tevékenykedett Lipót császár általános várromboló rendeletének végrehajtá- Charles Moreau tervei alapján egy kis zárt erkélyt kapcsoltak. sát (1702) a Rákóczi-szabadságharc akadályozta meg. 1821-ben a várudvaron új kápolnát építettek, és ebben 1848- ig miséztek a raboknak. 1891-ben a tatai angol kolónia tag- 1727-ben a tatai uradalmat galánthay gróf Esterházy József országbíró vásárolta meg, és 1945-ig az Esterházy család tu- lajdona maradt. Uradalmi építőmestere, Fellner Jakab 1755- ben építette a vizesárkon átvezető, négy nyílású hidat és vé- 18. HAZÁM

jai elkérték és megkapták a kápolnát anglikán templomnak. 1896-1897-re nyerte el az udvari front a mai képét. A Tatán és környékén tartott nagy császári hadgyakorlatok idejére átalakították az ablakok íveit, és az emeleti ablakokat is az itáliai gótikát idéző módon építették át. Az épület belsejében a 20. század elején új lépcsőket és boltozatokat készítettek. Ez a munka széles körben ismertté tette, de történelmi hite- lének nem használt. Temető és kápolna Közvetlenül a bejárat mellett egy látszólag elhanyagolt kis udvar nyílik, szűk kapualj alatt lestünk be a vár egykori teme- tőjébe és a kápolnába. Ez utóbbi lőporraktár is volt, hol meg búzatárló, lábadozó, mikor mi. A képen is látszanak a kertben lévő sírkövek, de a legtöbbről már lemosta az idő a nevet. Török-kori átjáró Mendemondák száza szól róla, hogy a vár alatt egy alagút- rendszer is létezett, ahová a török-kori átjárón át lehetett lejutni. Sajnos ez csak romantikus mese, bár a falbelsőkön tényleg találtunk néhány gyanús téglaberakást. Sokkal fon- tosabb, hogy az a bizonyos petárdás várfoglalás itt zajlott, ugyanis a török időkben itt állt a várkapu. És természetesen azóta ez is volt már minden, lőporraktár és tán borospince is. Manapság minden nyáron virágkiállítás látható belül. Keresztelő Szent János bronzszobra Az Öreg-tó egy kis mesterséges szigetén óriási platánfa ár- nyékában áll Keresztelő Szent János bronzszobra. Kovács Mária szobrászművész ezért az alkotásáért kapta a kor egyik legértékesebb képzőművészeti kitüntetését, a Ferenc József díjat. Tata Barátainak Köre 1989-ben meghívta a művésznőt Tatára, ő választotta a szigetet a szobor helyéül. HAZÁM 19.

Erdélyország BRASSÓ A város a Barcaság délkeleti szögletében, a Cenk-hegy lábánál fekszik. Évszázadokon keresztül gazdag kereskedőváros volt, ma Bukarest után Románia hetedik legnagyobb városa. A latin Corona név, ahonnan a város német neve, Kronstadt ered, 1355-ben fordult elő először. Egy legenda szerint a legelső városháza építésekor a földben, fagyökerek között egy koronát találtak. Innen származik az elnevezés, és ezért van, hogy a város címerében egy korona és egy fagyökér található. Itt található az európai gótika legkeletebbre fekvő jelentős alkotása is. 20. HAZÁM Fotók: Paszjár Marianna, Andrew Colin, archív

Brassó nevével Corona alakban egy 1234 körül készült pre- rű-patak magas hegyekkel körülvett völgyébe költöztették. montrei kolostorjegyzékben találkozhatunk először, a város Ebben az időben kezdődött a védelmi célokat szolgáló várfal azonban az 1241. évi tatárjárás következtében elpusztult. és a Fekete templom építése is. A reformáció utáni időktől 1252-ben, IV. Béla egyik adománylevelében újra felbukkant folyamatosan Brassó volt az erdélyi szellemiség egyik fontos a város neve. Brassó az erdélyi szászok legnagyobb és leg- bástyája, német, magyar, román iskolái és kulturális intéz- jelentősebb városa volt. Igazi fejlődése 1385-ben kezdődött, ményei is voltak. mikor a török-tatár betörések elől a lakosságot a Köszö- A városnak hányatott sorsa volt a történelem során. Az 1285- ben a tatárok felgyújtották a várost. 1384-ben, a tatárjárások következményeként elkezdték a városfalakat építeni. 1421- ben II. Murád török szultán elfoglalta Brassót, és földig rom- boltatta a falakat. A város visszafoglalása után 1427-ben Lu- xemburgi Zsigmond király itt tartott országgyűlést. Hunyadi János 1455-ben engedélyezte a brassóiaknak, hogy a cenki vár romjait felhasználva újjáépítsék a város falait. 1467-ben Mátyás király, moldovai hadjárata idején Brassóban pihent meg. A mohácsi csatavesztés után a város I. Ferdinánd ol- dalára állt, és elűzte Szapolyai Jánost és csapatait. Szultáni hozzájárulással Petru Rares betört Erdélybe és 1529 júni- us 29.-én legyőzte Földvárnál Ferdinánd seregét, valamint megrohanva Brassót elfoglalta a Fellegvárat, amit le is rom- bolt. 1599-ben pedig Vitéz Mihály foglalta el a várost. A 16. században Brassó már fejlett, 8000 lakosú város volt. 1580 körül jelent meg Nireus (Nyírő) János nyomdász műhelyéből, az első Brassóban nyomtatott magyar nyelvű könyv, a Fons Vitae, Az életnek kvtfeie(kútfeje), évmegjelölés nélkül. 1688- ban az Erdélyt megszálló osztrák sereg ostromolta a várost, amelyet Johann Friedrich Ambrosius von Veterani tábornok május 26-án a Fellegvárral együtt elfoglalt és felgyújtatott. II. Rákóczi Ferenc szabadságharca idején Brassó nem csatla- kozott a fejedelemhez, ezért a kurucok a várost kifosztották. 1611 július 8.-án itt szenvedett vereséget Báthory Gábor er- délyi fejedelem a moldvai vajda és a brassói szászok egyesült seregétől. 1689. április 21.-én Antonio Caraffa felgyújtatta a várost, híres temploma, a Fekete-templom falai azóta feke- ték. A következő években a kurucok kifosztották, 1849 már- ciusában pedig Bem tábornok foglalta el. 1849 június 19.-én a HAZÁM 21.

cári csapatok szállták meg, és a Fellegvárat egy napi ostrom Régi brassói városháza után bevették. Ezután a város védelmi jelentősége megszűnt. Brassót védőfal vette körül, amelynek több része még mai A Főtér közepén áll. Ma a Brassó Megyei Történeti Múzeum napig épségben megmaradt. A városfalon eredetileg har- fő kiállítóhelye. itt vált két ágra az egykori Újbrassón keresz- minckét torony és bástya volt, amelyek legtöbbje ma is áll. tülfolyó patak és a városháza helyén eredetileg a patak hídját A legjobb állapotban megmaradt bástya a Takácsok bástyája, vigyázó őrtorony állt. Első említése 1420-ból való, amikor a amely hatszögletes alaprajzú, több emeletes és fából készült szűcsök céhháza volt. A szűcsök megengedték Brassó vidé- fedett folyosója van. Jelenleg múzeum működik benne. kének, hogy épületeikre egy emeleti helyiséget építsenek, Néhány látnivaló a teljesség igénye nélkül: ahol a panaszosokat fogadhatják. Városházaként először 1503-ban említették. 58 m magas tornyát 1515és 1528 között Fekete templom fejezték be és négy fiatornyot is építettek rá, amelyek a vá- ros pallosjogát jelképezték. Óráját Georgius segesvári mes- 1383 és 1424 között épült, az egykori Magyarország legna- ter készítette 1528-ban. 1521-ben pincéjét már tömlöcként gyobb temploma volt eredetileg a Nagyboldogasszonynak használták. volt szentelve. Déli kapuja felett Mátyás és Aragóniai Beatrix címere látható, a reformáció óta evangélikus templom. Mel- lette áll a nagy reformátornak Honterus Jánosnak a szobra. 22. HAZÁM

Hungarian cities (pages 4-9) PÁPA- is a historical town in Veszprém county, located close Múzeum), set up in a former factory which produced clothes to the northern edge of the Bakony Hills and noted for its and other textiles dyed with indigo blue under a unique baroque architecture. With its 32,473 inhabitants, it is the method. The town is also noted for its grand Roman Catholic cultural, economic and tourism centre of the region. Pápa is church, and Calvinist secondary school; the town is an im- one of the centres of the Reformed faith in Transdanubia as portant religious centre. the existence of numerous ecclesiastical heritage sites and Pápa is a historic town first mentioned in records in 1061. Its museums suggest. Due to the multitude of heritage buildings importance and development is proved by the fact that in the the centre of the town is now protected. Pápa has a large his- 14th century the town was given civic privileges and at the torical centre, with renovated old burgher’s houses, cafes, beginning of the next century it became a market-town. and museums, including the Blue-Dyeing Museum (Kékfestő Wellknown hungarians (pages 10-11) BORBÁS MARCSI, TV presenter 2013 she produces -with her husband- the well known TV She started her career in 1995 as an announcer in the Hun- program called Gasztroangyal. She also published 2 culinary garian Television, where she worked as a presenter. Since books. World Heritage sites - HOLLÓKŐ (pages 12-13) Hollókő is a Palóc ethnographic village in Hunmgary, and a castle walls. The Ottomans captured the castle in 1552 and for UNESCO World Heritage Site. Its name means “Raven-stone” the next 150 years, control alternated between Ottoman and in hungarian. The village is located in Nógrád county, ap- Hungarian forces. At the end of the Ottoman era (1683) the proximately 91.1 kilometres northeast from Budapest, the castle and the village were finally abandoned and the present capital of Hungary. It lies in a valley of Cserhát Mountains village grew up below. Many of the existing houses were first surrounded by low peaks. The natural environment is pro- built around this time. The houses, which contain wood in tected. In the middle of the 13th century, in the aftermath their structure, have had to be rebuilt many times throughout of the Mongol invasion, construction of Hollókő castle first the years due to periodic fires, the last being in 1909. In 1987, began as a means to protect the area against future attacks. the village, castle ruins, and surrounding area were inscribed At this time, the area around Hollókő was held by the Kac- as a UNESCO World Heritage Site. sics noble klan. The original village was built just below the Hungarikum - BUSÓJÁRÁS (pages 14-15) The Busójárás (Hungarian, meaning “Busó-walking”) is an an- with the biggest celebration, Farsang vasárnap (Farsang Sun- nual celebration of the croats living in the town of Mohács, day) on the seventh Sunday before Easter Sunday, the cele- Hungary, held at the end of the Carnival season (“Farsang”), bration then ends with Farsangtemetés (Burial of Farsang) on ending the day before Ash Wednesday. The celebration fea- the following Tuesday. tures Busós (people wearing traditional masks) and includes These traditional festivities have been inscribed on the Rep- folk music, masquerading, parades and dancing. Busójárás resentative List of the Intangible Cultural Heritage of Human- lasts six days, usually during February. It starts on a Thursday, ity of the UNESCO in 2009. followed by the Kisfarsang (Little Farsang) carnival on Friday, Famous buildings - TATAI VÁR (pages 16-19) The Castle, built since the end of the 1300s, is one of the jew- mantic style which is due to the Esterházy family used to live els of Tata. Its blooming can be dated to the reign of Zsig- here. The building at the shore of Old Lake is a beautiful sight mond Luxemburg and Mátyás Hunyadi as the summer resort still today. of the king. The walls of the castle reflect the marks of ro- TRANSYLVANIA -BRASSÓ (pages 20-22) Brassó is a city in Transylvania and the administrative cen- the Medieval Latin Brassovia . German colonists known as tre of Brasov county. According to the last census, from 2011, the Transylvanian Saxons played a decisive role in Brașov’s there were 253,200 people living within the city of Brașsó, development. These Germans were invited by Hungarian making it the 7th most populous city in Romania. The city was kings to develop towns, build mines, and cultivate the land of described in 1235 AD under the name Corona, a Latin word Transílvania at different stages between 1141 and 1300. meaning “crown”, a name given by the German colonists. The In 1211, by order of King Andrew II of Hungary the Teutonic German name Kronstadt means “Crown City” and is reflected Knights fortified the Burzenland to defend the border of the in the city’s coat of arms as well as in its Medieval Latin name, Kingdom of Hungary. On the site of the village of Brașov, the Corona. The two names of the city, Kronstadt and Corona, Teutonic Knights built Kronstadt – the city of the crown. were used simultaneously in the Middle Ages, along with HAZÁM 23.

ZSOLT SZÉKELY BARRISTER & SOLICITOR - ÜGYVÉD IMMIGRATION LAW BEVÁNDORLÁSI JOG, CSALÁDEGYESÍTÉS,CÉGES SZPONZORÁLÁS FAMILY LAW CSALÁDJOG REAL ESTATE TRANSACTIONS INGATLANJOG WILLS/ESTATE LAW VÉGRENDELETEK/ÖRÖKÖSÖDÉSI JOGGAL KAPCSOLATOS ÜGYEK INTÉZÉSE CORPORATE /COMMERCIAL AND BUSINESS LAW CÉGBEJEGYZÉS/KERESKEDELMI ÉS ÜZLETI JOG VARIOUS NOTARIAL WORK KÜLÖNBÖZŐ KÖZJEGYZŐI MUNKÁK I speak English, Hungarian and Romanian and can assist clients on any of these languages. Angolul, magyarul és románul is beszélek, és ezen nyelvek bármelyikén tudok segítséget nyújtani az ügyfeleknek . ZSOLT SZEKELY, LL.B, LL.M (USA) BARRISTER & SOLICITOR SUITE: 2500, SUN LIFE PLACE 10123 - 99 STREET, EDMONTON, AB T5J 3H1, CANADA   TEL:  1 (780) 426-4133, EXT. 235 FAX: 1 (780) 424-1588 EMAIL: [email protected] WEB: WWW.SNYDER.CA