a_karpatok_hegyvonulat

A Kárpátok hegyvonulata



◦ A Kárpátok a legmagasabb domborzati forma a hazánkban. ◦ 1500 km hosszú, 7 országon keresztül nyúlnak: Csehország, Szlovákia, Lengyelország, Magyarország, Ukrajna, Románia és Szerbia. ◦ Az Erdélyi medencéhez viszonyított elhelyezkedésük alapján a romániai vonulata három részre tagolható: Keleti-Kárpátok, Déli-Kárpátok és Nyugati-Kárpátok.

A Keleti-Kárpátok ◦ A hegyvonulat az északi országhatártól a Prahova folyó völgyéig húzódik. ◦ Párhuzamos hegyvonulatokból áll, amelyek között völgyek és medencék találhatóak. ◦ Különböző kőzetek alkotják: nyugaton vulkanikus kőzetek, középen kristályos pala, míg a Radnai havasokban glaciális és keleten pedig üledékes kőzetek és karszt domborzat. ◦ Tagolt folyóvölgyek és medencék szelik át. ◦ Csúcsai közepes méretűek, csak a Radnai-havasok (Muntii Rodnei) és a Kelemen-havasok(Muntii Calimani) haladják meg a 2000 métert. ◦ Számos folyó ered a Keleti-Kárpátokból, de a legnagyobbak a Maros és az Olt. ◦ A Keleti-Kárpátokat három nagy hegycsoportra osztjuk: Északi-csoport, Középső-csoport és Déli-csoport. ◦ A Keleti-Kárpátok sűrűn lakott, a települések a folyók mentén és a medencékben helyezkednek el. ◦ Nagy számú lakossággal rendelkezik a Brassói-medence, amely a legnagyobb kiterjedésű hegyközi medence Romániában.



Déli-Kárpátok ◦ A Déli-Kárpátok a Prahova völgye és a Temes - Cserna folyók völgyei között helyezkedik el. ◦ Az itteni hegyek kemény kőzetből épülnek fel, ezért egyes csúcsok meghaladják a 2500 métert. ◦ Itt található Románia legmagasabb hegysége a Fogarasi- havasok, amelynek legmagasabb csúcsa a Moldoveanu csúcs 2544 m. ◦ A természeti kincsekhez, mint az erdők, a folyóvizek, a szén, hozzátartozik az itt található különleges tájak szépsége: érdekes formájú sziklaalakzatok a Babele - Kőgombák és a Szfinx a Bucsecs-hegységben. ◦ A nagyobb folyók négy csoportra tagolják a Déli- Kárpátokat: ◦ 1. Bucsecs csoport a Prahova és a Dâmbovița folyók között ◦ 2. Fogaras csoport a Dâmbovița és az Olt folyók között ◦ 3. Páring csoport az Olt és a Zsil között ◦ 4. Retyezát-Godján csoport a Zsil és a Temes-Cserna folyosó között



Nyugati-Kárpátok ◦ A Nugati-Kárpátok vonulatát délen a Duna, északon a Berettyó határolja. ◦ A hegyek különböző kőzettípusokból épülnek fel, egyesek kevésbé kemények, ennek köszönhetően alacsonyabbak, mint 2 000 méter, a csúcsok laposabbak, lekerekítettek, folyók és medencék szabdalják. ◦ A legmagasabb a Bihar-hegység 1.849 méter magasságával. ◦ A leglakottabb a román Kárpátok közül, nagyobb magasságokban is találunk falvakat. ◦ Gazdag altalajkincsekben, mint a vasérc, arany, ezüst. ◦ A folyól három részre tagolják: ◦ 1. Bánsági hegyek: legmagasabb pontja a Semenic-csúcs 1446 méter ◦ 2. Ruszka-havasok: legmagasabb pontja a Pades-csúcs 1374 méter ◦ 3. Erdélyi-Szigethegység: legmagasabb pontja a Nagy Bihar- hegység 1849 méter