A négy vándor „Év múlik, évet ér, egymást hajtja négy testvér: víg tavasz, virághintő, koszorús nyár, kalászdöntő, ősz, gyümölcs-érlelő, tél, havat terelő.” Csanádi Imre 51
Négy vándor (részlet) A világ végétől kilenc lépésnyire, de az is lehet, hogy tízre, volt egy hegy. A hegy mögött egy icipici patakocs- ka folydogált, amiben mákszem nagyságú halak ját- szadoztak, s olyan kicsi békák ugráltak a partján, hogy csak a szél és a falevelek látták őket. A hegy se volt valami óriási, a verebek gyalogláb másztak át rajta, s mikor a túlsó felére értek, még akkor is kedvük volt ugrándozni. Nem lehetett nagyobb, mint egy jókora kavics. De igazi hegy volt, s igazi volt az a cérnaszálnyi ösvény is, ami a hegytől az erdőig vezetett. Ez az erdő már nem volt olyan kicsi, mint az ösvény, a hegy s a patak; akkora lehetett, mint mifelénk az erdők. Vidám élet volt az erdőben, de legvidámabban négy testvér élt, akiknek az erdő közepén volt a házuk. A négy testvér neve: Tavasz, Nyár, Ősz, Tél. Zelk Zoltán 1. Hallgassátok meg végig az egész mesét! 2. Miért nevezte az évszakokat vándoroknak az író? 3. Melyik évszak mivel ajándékozza meg az embereket? 4. Te melyik évszakot szereted a legjobban? Miért? Rajzold le! 52
Tavasz „Mi az?” – kérdezte Vén Rigó. „Tavasz!” – felelt a Nap. „Megjött?” – kérdezte Vén Rigó. „Meg ám!” – felelt a Nap. „Szeretsz?” – kérdezte Vén Rigó. „Szeretlek!” – szólt a Nap. „Akkor hát szép lesz a világ?” „Még szebb és boldogabb!” Szabó Lőrinc 1. Mondd el, kik beszélgetnek a versben! 2. Olvassátok el a verset a Nap és a Rigó szerepe szerint! 3. Mondd el, mit érzel, ha a képet nézed! Kiolvasó Ettyem–pettyem pitypalára Szól a rigó kiskorába‚ Ingó–ringó rózsa – Te vagy a fogócska! 1. Fogócskázzatok! A kiolvasó elmondásával válasszátok ki a fogót! 53
Tavaszi felhôk Bodzavirágból,1 bodzavirágból hullik a, hullik a sárga virágpor. Fönt meg a felhők szállnak az égen, bodzafehéren, bodzafehéren. Szállj, szállj, felhő, pamacsos,2 hullj le, te zápor, aranyos, hullj le, te zápor, égi virágpor, égen nyíló bodzavirágból. Nemes Nagy Ágnes 1 bodzavirág: a bodzabokor ernyő alakú, tejfehér színű virága 2 pamacs: nagyobb ecset, amelynek szétáll a szőre 1. Mely verssorokat ábrázolja a kép? 2. Húzd alá a versben, hogyan nevezi a záport a költő! 3. Mire biztatja a költő a felhőt? Másold le a vers megfelelő sorát a füzetedbe! 4. Olvasd el a verset! Találj ki rá zenei ritmuskíséretet! 5. Melyek a tavaszi hónapok? 6. Írd le a füzetedbe az alábbi találós kérdések megfejtését! 54
Ess, esô, ess… Ess, eső, ess, karikára ess! Az én hajam olyan legyen, mint a csikó farka, még annál is hosszabb, mint a Duna hossza, még annál is hosszabb, mint a világ hossza. Krumpli bokrosodjék, búza szaporodjék, ess, eső, ess, karikára ess! népköltés 1. Mért fontos az eső? Kérdezd meg a felnőtteket! 2. Milyen étel készül a versben lévő növényekből? Kérdezd meg a szüleidet! Csilingel a gyöngyvirág Csilingel a kis gyöngyvirág, A vadrózsa rájuk nevet, fehér a ruhája, bolondos a kedve, meghívja a virágokat a rigó is füttyent egyet: tavaszesti bálra. hej, mi lesz itt este! Öltözködik az orgona, Táncra perdül a sok virág, lila a ruhája, illat száll a légben, kivirít a kankalin, őrt állnak a gesztenyefák, a szegfű és a mályva. illemtudón, szépen. A szellő is megfürdik a virágillatárban, s arra ébredünk fel reggel: napsugaras nyár van. Zelk Zoltán 1. Milyen virágokról írt a költő? Melyik virág mikor nyílik? 2. Ki rendezi a bált? Kik a vendégek? 55
Nyári rajz (részlet) Hogy mit láttam? Elmondhatom. De jobb lesz, ha lerajzolom. Megláthatod te is velem, csak nézd, csak nézd a jobb kezem. Ez itt a ház, ez itt a tó, ez itt az út, felénk futó, ez itt akác, ez itt levél, ez itt a nap, ez itt a dél. Ez borjú itt, lógó fülű, hasát veri a nyári fű, ez itt virág, ezer, ezer, ez a sötét gyalogszeder, ez itt a szél, a repülés, az álmodás, az ébredés, ez itt gyümölcs, ez itt madár, ez itt az ég, ez itt a nyár. Nemes Nagy Ágnes 1. Olvasd fel a verset, és közben mutasd a képen, amiről olvasol! 2. Miért szép a nyár a vers alapján? 3. Hallgassátok meg Vivaldi: Négy évszak című művének részleteit! Találjátok ki, melyik lehet a nyár! 56
Égi csikón léptet a nyár Égi csikón léptet a nyár, tarka idő ünnepe jár, táncra való, fürdeni jó, nagy hegy alatt hűsöl a tó. Hogyha kijössz, messzire mégy, hogyha maradsz, csípdes a légy. Habzik az ég, mint tele-tál, tarka idő szőttese száll. Weöres Sándor 1. Miért ezt a címet adta a versnek a költő? 2. Gyűjtsd össze a nyár jellemzőit a versből! 3. Hova szeretnél nyáron kirándulni? 4. Melyek a nyári hónapok? Jön az ôsz Jön már az ismerős, széllábú, deres ősz. Sepreget, kotorász, meg-megáll, lombot ráz. Lombot ráz, diót ver, krumplit ás, szüretel. Sóhajtoz nagyokat, s harapja, kurtítja a hosszú napokat. Kányádi Sándor 1. Mi jellemzi az őszt? Miért szeretheted? 2. Mit csinál az ősz? Mondd el saját szavaiddal! 3. Mit jelent? „Harapja, kurtítja a hosszú napokat.” 4. Sorold fel az őszi hónapokat! 57
A nappal és az éjszaka Elgurul az aranyorsó megkerül az ezüstorsó elgurul az ezüstorsó, megkerül az aranyorsó. Kiss Anna 1. Mivel azonosítja a költő a napot? Vajon miért? ezüstorsóval aranyorsóval fénnyel 2. Minek nevezi a költő a holdat? 3. Szerinted miről szól a vers? időjárásról évszakok változásáról nappalok és éjszakák változásáról 4. Ki írta a verset? Nemes Nagy Ágnes Zelk Zoltán Kiss Anna Ha a napnak Ha a napnak lába volna, bizonyára gyalogolna. Ha pedig keze is lenne, akkor ő is cipekedne, s leülne, ha elfáradna, ide mellénk, a kis padra. Kérges kezét térdre ejtvén, merengne a holdas estén. Úgy várná be, szépen ülve, hogy őt a föld megkerülje. Kányádi Sándor 1. Mondd el, miről szól a vers! 2. Milyen emberi tulajdonságokat ad a költő a napnak? 3. Mire vár a holdas estén a nap? 58
Kerek egy esztendô 1. a) Olvassátok el a kör szélén az évszakokra g tél február márciusvirágos jellemző szavakat! b) Mondd el a 4 évszak nevét! hide április c) Számold meg a hónapokat! tavaszmájus január d) Sorold fel, hogy melyik évszakhoz december mely hónapok tartoznak! e) Melyik évszak a kedvenced? Miért? ő ősz november júniuskalász július 2. Fejezd ki másképpen! os nyáarugusztus szeptember éorktlóbeelr 1 év = hónap 1 év = évszak 1 évszak = hónap január február március 3. Tanuld meg a mondókát! Január elöl jár, április május június A nyomán február. Március szántó-vető. július augusztus szeptember Április nevettető. Május szépen zöldellő. Június nevelő. Július érlelő. Augusztus csépelő. Szeptember gyümölcshozó. Október borozó. November télelő. December pihenő. október november december 4. Mondj minden hónapról egy-egy igaz állítást! 5. Válaszolj a kérdésekre! a) Melyik a tél első hónapja? b) Melyik évszak után következik a nyár? c) Milyen évszak van a tél és a nyár között? 6. Írd le a füzetedbe! a) Melyik hónapban van a születésnapod? b) Melyik hónapban ünneplitek édesapa névnapját? c) Melyik hónap első vasárnapján van anyák napja? 59
Vakáció elôtt (részlet) Drága jó iskola, iskola udvara, iskolapad, hurrá, ma sok gyerek öröme nagy! […] tótágast,1 gyerekek, száz cigánykereket2 – ma az a fő, hogy itt van a, itt van a nagy szünidő! […] Leckénk ezután a nyár meg az erdő, a hegy meg a tó. Hurrá: a tanító néni, a bácsi puszilni való, hisz ő maga mondja, hogy: áci, káci, akáci, nála is jobb a vakáci- ó-ó-ó! Szabó Lőrinc 1 tótágas: kézenállás szétterpesztett lábbal 2 cigánykerék: oldalirányban két nyújtott kézen átfordulni a k i ó c á v !1. Rakj ki egy szót a betűkből! Alkoss vele egy mondatot! 2. Írd le a füzetedbe! Miért várod a nyarat? Mit szeretnél csinálni? 3. Miért örülnek a tanév végén az iskolás gyerekek? 60
Ünnepek, jeles napok Isten, áldd meg a magyart Jó kedvvel, bőséggel, Nyújts feléje védő kart, Ha küzd ellenséggel. (Kölcsey Ferenc)
Jön a Mikulás A Mikulás gyorsan eljő feje felett nagy hófelhő. Rénszarvasok húzzák szánját, hó csipkézi a bundáját. Kövér puttony van a vállán, hópihe ül a szakállán. Mikor hozzád megérkezik, cipőd sok-sok jóval telik. Hull a hó, nézd, odakint, a Mikulás néked int. Devecsery László 1. Hallgasd meg a verset! Ti hogyan várjátok a Mikulást? 2. Gyűjtsetek, keressetek mikulásos verseket, énekeket! Száncsengô Éj-mélyből fölzengő Szétmálló hangerdő – csing-ling-ling – száncsengő. – csing-ling-ling – száncsengő. Száncsengő – csing-ling-ling – Száncsengő – csing-ling-ling – tél csendjén halkan ring. tél öblén távol ring. Földobban két nagy ló – kop-kop-kop – nyolc patkó. Weöres Sándor Nyolc patkó – kop-kop-kop – csönd-zsákból hangot lop. 1. Olvasd fel azokat a szavakat, amelyek megidézik a telet! 2. Tanuld meg a verset! 3. Jelenítsétek meg játékkal, han- gokkal, tapssal a verset! 62
Betlehemezés Régen karácsony táján volt szokás a betlehemezés. Ezt a pásztorjáté- kot gyakran gyerekek játszották el. Az előadásnak több szereplője volt. A gyerekek beöltöztek pásztornak, öregnek, angyalnak és Máriának, Jézus anyjának. Majd bekopogtattak a házakhoz. Megkezdődött a vidám előadás. Az öreg süket volt. A pásztorok és az öreg ezért nem értették meg egymást. Az öreg folyton félreértette a pász- torokat. Így folyt a tréfálkozás. Ezen aztán jót nevettek a háziak. A gyerekek ilyenkor karácsonyi dalokat is énekeltek. Mennyből az angyal lejött hozzátok, pásztorok, pásztorok, hogy Betlehembe sietve menvén lássátok, lássátok… A betlehemes játék végén a házigazda kolbásszal, szalonnával, dióval, kaláccsal jutalmazta meg a betlehemezőket. 1. Tanuljátok meg a Mennyből az angyal… kezdetű karácsonyi dalt! 2. A Kiskarácsony, Nagykarácsony… kezdetű régi népdalunkat is énekel- ték a betlehemezők. Énekeljétek el ti is! 3. Mi lehetett a célja a pásztorjátéknak? Beszéljétek meg! 4. Kérdezzétek meg idős rokonaitokat, hogyan folyhatott régen a betlehe- mezés! 63
Karácsony Az év ünnepei közül a karácsonyt előzi meg a legnagyobb várakozás. A karácsony a szeretet, a család és Jézus születésének ünnepe. Amikor elérkezik december 24-e este, a család csendben állja körül a karácsony- fát. Közösen elénekeljük a „Mennyből az angyal” karácsonyi énekünket. Szüleinknek, testvéreinknek és szeretteinknek átadjuk a karácsonyi ajándékot. Az ajándékozás izgalma, meglepetése és nagy öröme után következik az ünnepi vacsora. A keresztény emberek karácsonykor szentmisére, istentiszteletre mennek. Karácsonykor gondolj a nehéz körülmények között élőkre! Készíts szá- mukra kedves ajándékot! – Boldog karácsonyt! 1. Olvassátok el a szöveget! Beszéljetek arról, hogy a Ti családotokban hogyan történik a karácsony megünneplése! 2. Gyűjtsetek karácsonyi dalokat! 64
Karácsony A puha hóban, csillagokban, az ünnepi foszlós kalácson láthatatlanul ott a jel, hogy itt van újra a karácsony. Mint szomjazónak a pohár víz, úgy kell mindig e kis melegség, hisz arra született az ember, hogy szeressen és szeressék. S hogy ne a hóban, csillagokban, ne ünnepi foszlós kalácson, ne díszített fákon, hanem a szívekben legyen karácsony. Szilágyi Domokos 1. Húzd alá a versben azt a sort, amelyik legszebben kifejezi a szeretetet! 2. Mit jelent számodra a karácsony? Mondd el! 65
Adjon Isten Adjon Isten füvet, fát, tele pincét, kamarát! Sok örömet e házban, boldogságot hazánkban ebben az újévben! Bort, búzát, békességet, fát, füvet, feleséget, diót, disznót, derelyét, pénzt, paripát, pecsenyét, ebben az újévben! népköltés Ez új esztendôben Ez új esztendőben bújj a kemencébe! Szedd ki a pogácsát, rúgd ki az oldalát! Boldog újévet! népköltés 1. Hol és kik mondhatták el ezeket a kedves, tréfás újévi köszöntőket? 2. Próbáljatok ti is hasonló tréfás köszöntőket kitalálni! 66
Itt a farsang Itt a farsang, áll a bál, keringőzik a kanál, Csárdást jár a habverő, bokázik a máktörő. Dirreg, durrog a mozsár, táncosra vár a kosár, A kávészem int neki, míg az őrlő pergeti. Heje-huja vigalom! habos fánk a jutalom. Mákos patkó, babkávé, értük van a parádé. Gazdag Erzsi 1. Nézzétek meg a képet! Keressétek meg a versben lévő tárgyakat rajta! 2. Játsszátok el a verset! Énekeljétek, táncoljátok el! 3. Te milyen jelmezbe öltöztél a farsangon? 4. Karikázd be az összecsengő szavakat a verssorok végén! Elefánt-mese Hogyha volna egy tál fánkom, megenné az elefántom, kevés lenne fele-fele, fánkból több is férne bele! Éppen azért nem is bánom, amiért nincs elefántom! Csukás István 1. Milyen hangulatú Csukás István verse? 2. Hallgassátok meg Gryllus Vilmos megzenésített Elefánt-mese-változatát! 67
Nemzeti dal Orlai Petrich Soma: Petôfi Sándor (részlet) 1. Beszélgessetek el a képek alap- Talpra, magyar, hí a haza! ján nemzeti ünnepünkről! Itt az idő, most vagy soha! Rabok legyünk vagy szabadok? 2. Olvassátok el a verset a költő és Ez a kérdés, válasszatok! – a tömeg párbeszédeként! A magyarok istenére Esküszünk, 3. Tanuld meg a verset! Esküszünk, hogy rabok tovább Nem leszünk! Petőfi Sándor 68
Nemzeti ünnepünk: március 15. Thorma János: Talpra magyar! Március 15-én az 1848-as forradalom és szabadságharc évfordulóját ünnepeljük. Petőfi Sándor elszavalta a Nemzeti dal című költeményét. Megkezdődött a harc a magyar nép szabadságáért. Nemzeti ünnepünkön piros-fehér-zöld zászlókat lenget a tavaszi szél. Szívünk fölé nemzeti színű kokárdát tűzünk. Than Mór: A tápióbicskei csata 1. Mit fejezünk ki a piros-fehér-zöld kokárdával? Kérdezd meg a szüleidet! 2. Készítsetek kokárdát piros-fehér-zöld nemzeti szalagból! 69
Húsvét A húsvét Jézus Krisztus feltámadásának ünnepe. A kereszténység már régóta megünnepli. A legnagyobb egyházi ünnepünk. Húsvéthétfőn a népszokások megőrizték a locsolás és a tojásfestés hagyományát. Remélem, él még felétek a locsolkodás kedves szokása. Húsvét más- napján a fiúk locsolják meg a lányokat, asszonyokat! 1. Húzd alá a szövegben! a) Mit ünnepelünk húsvétkor? b) Mikor locsolják meg a fiúk a lányokat? Miért? Húsvéti locsolóversek 1. 2. Jó reggelt, jó reggelt, Rózsa, rózsa, szép virágszál, kedves liliomszál, szálló szélben hajladozzál, megöntözlek rózsavízzel, napsütésben nyiladozzál, hogy ne hervadozzál. meglocsollak, illatozzál! 3. Kerek erdőn jártam, piros tojást láttam, bárány húzta rengő kocsin mindjárt ideszálltam. Nesze hát rózsavíz, gyöngyöm, gyöngyvirágom, hol a tojás, piros tojás, tarisznyámba várom. népköltés 1. Mondjátok el, nálatok hogyan festik a tojást! 2. A fiúk húsvéthétfőn készüljenek fel a locsolásra! 3. Milyen jellegzetes húsvéti ételeket készítenek felétek? 70
Anyák napja Már megjöttünk ez helyre, Anyánk köszöntésére. Anyám, légy reménységben,1 Köszöntlek egészségben! Amennyi fűszál van a tarka mezőben, annyi áldás2 szálljon jó anyánk fejére! népköltés 1 reménység: bizakodás abban, amit szeretnénk 2 áldás: általában Istentől várt kegyelem, segítség 1. Olvasd fel a versből a jókívánságokat! 2. Gyűjtsetek anyák napi köszöntőket! 3. Énekeljétek el a második versszakot, ha tudjátok a dallamát! Virágosat álmodtam Édesanyám, virágosat álmodtam, napraforgó- virág voltam álmomban, édesanyám, te meg fényes nap voltál, napkeltétől napnyugtáig ragyogtál. Ágh István 1. Mondd el, hogyan köszöntöd anyák napján édesanyádat és nagyma- mádat! 2. Készíts nekik ajándékot anyák napjára! 3. Jelenítsd meg a két kezeddel a nap és a virágok mozgását! 71
Pünkösdölôk 1. Piros pünkösd napján mindenek újulnak, a kertek, a mezők virágba borulnak. 2. Mi van ma, mi van ma? Piros pünkösd napja. Holnap lesz, holnap lesz a második napja. 3. Jó legény, jól megfogd lovadnak kantárát, hogy le ne tapossa a pünkösdi rózsát! népköltés 1. Énekeljetek el egy pünkösdi dalt a tanítótok segítségével! 2. Olvasd fel a rímelő szópárokat! TUDOD-E? Mit ünnepelünk piros pünkösd napján? Ha nem tudod, kér- dezd meg szüleidet, nagyszüleidet! 72
Szent István ünnepe Augusztus 20-án ország- alapító királyunk, Szent István ünnepét és az új kenyér napját köszöntjük. Az ünnep estéjén szín- pompás tűzijátékban gyö- nyörködhetünk. Nyári mondóka Mag, mag, búzamag, benne aluszik a nap. Szár, szár, búzaszár, tehén alá szalmaszál. Szem, szem, búzaszem, holnap lesz új kenyerem. Szilágyi Domokos 1. Kopogd le a vers ritmusát! 2. Hogyan sütitek otthon a kenyeret? 3. Hol láttál már aratást? 4. Hol őrlik meg a gabonát? 5. Miből sütik a kenyeret? 6. Nézz utána, milyen képeket találsz az interneten az aratásról! 73
Himnusz (részlet) Isten, áldd meg a magyart Jó kedvvel, bőséggel, Nyújts feléje védő kart, Ha küzd ellenséggel; Bal sors akit régen tép, Hozz rá víg esztendőt, Megbűnhődte már e nép A múltat s jövendőt! Kölcsey Ferenc JÓ, HA TUDOD… A Himnusz a magyar nép leg- szebb imádsága. Arra kérjük Istent, hogy jókedvvel, bőség- gel áldja meg hazánkat és nemzetünket. Minden állami, nemzeti és egyházi ünne- pen elénekeljük. A Himnusz költője: Kölcsey Ferenc; zeneszerzője: Erkel Ferenc. Tanuld meg, és énekeld te is ünnepélyein- ken! Amikor a Himnuszt hallod, mindig és mindenütt állj vigyázzba! Add meg a tiszte- letet! 74
Kedves Elsős Tanuló! Köszönjük, hogy Az én ábécém könyvből tanultad meg a betűk titkát, az Első olvasókönyvemből pedig az olvasás tudományát. Ugye, év végére már szótagolva és folyékonyan is tudsz olvasni? Nagyon örülünk, hogy szívesen olvastad a meséket, az állatokról és az évszakokról szóló szövegeket. Reméljük, tetszettek a családról írt történetek és az ünnepekről szóló versek is. Év végére már sokkal okosabb, ügyesebb lettél. Legyél büszke a tudásodra! Az olvasás tudománya egész életedben hasznodra válik. Hiszen már mindent el tudsz olvasni! Most már itt van a tanév vége. Megérdemled a pihenést! Nagyon kellemes nyári vakációt kívánunk! A tankönyved készítői 75
Forrásjegyzék Irodalomjegyzék Mûvek 5. o. Mese, mese, mátka (népköltés) In: Mondókák, mesék, versek, mondókák, Magnusz Könyvkiadó. ISBN 9786155308871 6. o. A róka és a kacsák (népmese); 12. o. Két kecske találkozott egy pallón (magyar népmese); 13. o. A kutya-macska barátság (magyar népmese); 14-15. o. A nyulacska harangocskája (magyar népmese); 19. o. A varga, a szikra és a bab (magyar népmese) In: Icinke-picinke. Magyar népmesék óvodásoknak. Válogatta és szerkesztette: Kovács Ágnes, Móra Ferenc Könyvkiadó, Bp., 1980. (ISBN 963 11 2128 3) 7. o. Móricz Zsigmond: A török és a tehenek; 8-9. o. Móricz Zsigmond: Iciri-piciri; 10. o. Gazdag Erzsi: Álmomban; 10. o. József Attila: Hangya; 17. o. Gyulai Pál: A szarka és a gilice (részletek); 36. o. Csoóri Sándor: Esti párbeszéd; 38. o. Beney Zsuzsa: Anya dúdolja; 40. o. Zelk Zoltán: Este jó, este jó; 45. o. Csoóri Sándor: Csodakutya; 58. o. Kiss Anna: A nappal és az éjszaka; Kerek egy esztendő (Hónapsoroló mondóka); 62. o. Weöres Sándor: Száncsengő; 67. o. Gazdag Erzsi: Itt a farsang; 70. o. Húsvét (magyar népköltés); 71. o. Anyák napja (népköltés) In: Cini-cini muzsika. Óvodások verseskönyve. Válogatta és szerkesztette: T. Aszódi Éva, Móra Ferenc Könyvkiadó, Bp., 1994. (ISBN 963 11 7154) 20. o. Benedek Elek: Csalimese In: Benedek Elek: Nagyapó mesél Évikének. Versek, mesék, történetek hat-tizenkétéves gyermekeknek. Terra Kiadó. Bp. 1987. (ISBN 963 20 5166 1) 24. o. Az állatok vitája (magyar népmese) In: Füzesi Zsuzsa: Az állatok vitája. General Press Kiadó, Bp., 2004. (ISBN 963 9459 550) 26-27. o. Szidnainé Csete Ágnes: A róka In: Állatvilág Ismeretterjesztő Magazin, Magyar Természettudományi Múzeum, Fővárosi Állat és Növénykert (ISSN 2064_5171) 30. o. Mosonyi Aliz: Az őz; Zelk Zoltán: Hova futsz, te kicsi őz? (részlet); 34. o. Móra Ferenc: Fecskehívogató In: Állatok farsangja. Válogatta Magyari Beck Anna. Móra Ferenc Könyvkiadó, Bp., 1981. (ISBN 963 11 1417 1) 31. o. Romhányi József: A bűnbánó elefánt In: Romhányi József: Szamárfül. Móra Ferenc Könyvkiadó, Bp., 1983. (ISBN 963 11 3660 4) 35. o. Petőfi Sándor: A gólya (részlet) In: Petőfi Sándor összes költeményei. 2. köt. Falukönyv-Cicero Kiadó, Bp., 1997. (ISBN 963 539 116 1) 35. o. Benedek Elek: Madárfiókák In: Aranyos pillangó. Gyermekvers-gyűjtemény. Válogatta Csetriné Lingvay Klára, Kriterion Könyvkiadó, Bukarest, 1994. (ISBN 973 26 0355 0) 39. o. Weöres Sándor: Szunnyadj, kisbaba; 57. o. Weöres Sándor: Égi csikón léptet a nyár In: Weöres Sándor: Ha a világ rigó lenne, Móra Ferenc Könyvkiadó, Bp., 1986. (ISBN 963 11 4446 1) 44. o. Nemes Nagy Ágnes: Gesztenyefalevél; 56. o. Nemes Nagy Ágnes: Nyári rajz; 71. o. Ágh István: Virágosat álmodtam In: Titkos út. Versek óvodásoknak és kisiskolásoknak. Összeállította Tóth Emőke, Mágus Könyvkiadó, Bp., 1993. (ISBN 963 82 7801 3) 44. o. József Attila: Kertész leszek (részlet) In: Nefelejcs. Szép magyar versek kisiskolásoknak. Válogatta és szerkesztette: T. Aszódi Éva, Móra Ferenc Könyvkiadó, Bp., 1985. (ISBN 963 11 4236 1) 46. o. Kiss Ottó: Mai rosszcselekedetek; Kiss Ottó: Mai jócselekedetek In: Szivárvány rímek. Gyermekantológia. Szerkesztette: Gombos Péter, Szász Lídia Sára, Apáczai Kiadó, Celldömölk, 2011. (ISBN 978-963-465-960-0) 46. o. Nyulász Péter: Házi munka In: Nyulász Péter: Zsubatta! Beszédfejlesztő mondókáskönyv, Móra Ferenc Könyvkiadó, 2011. (ISBN 978 963 11 9019 9) 47. o. Kormos István: Vackor az első bében (részlet) In: Kormos István: Vackor az első bében. Móra Ferenc Könyvkiadó, Bp., 1978. (ISBN 963 11 1364 7) 48. o. Janikovszky Éva: Már iskolás vagyok (részletek) In: Janikovszky Éva: Már iskolás vagyok, Móra Ferenc Könyvkiadó, Bp., 2003. (ISBN 963 11 7822 6) 49. o. Janikovszky Éva: Velem mindig történik valami (részlet) In: Janikovszky Éva: Velem mindig történik valami, Móra Ferenc Könyvkiadó, Bp., 1982. (ISBN 963 11 300 61) 51. o. Csanádi Imre: Négy testvér (részlet); 60. o. Szabó Lőrinc: Vakáció előtt (részletek); 73. o. Szilágyi Domokos: Nyári mondóka In: Aranyos pillangó. Gyermekvers-gyűjtemény. Válogatta Csetriné Lingvay Klára. Kriterion Könyvkiadó, Bukarest, 1994. (ISBN 973 26 0355 0) 52. o. Zelk Zoltán: Négy vándor (részlet) In: Zelk Zoltán: A furfangos szarka, Aquila Kiadó, Bp., 2006. (ISBN 963 679 539 8) 53. o. Szabó Lőrinc: Tavasz In: Szabó Lőrinc: Lóci óriás lesz, Móra Ferenc Könyvkiadó, Bp., 2013. (ISBN 978 963 11 9434 0) 53. o. Ettyem-pettyem… (kiolvasó) In: Csukás István: Az én játékoskönyvem, Korona Kiadó, Bp., 1998. (ISBN 963 9036 81 1) 54. o. Nemes Nagy Ágnes: Tavaszi felhők In: A világ tizenkét tételben. Versolvasókönyv gyermekeknek. Szerkesztette Falcsik Mari. Helikon Kiadó, Bp., 2007. (ISBN 978 963 227 079 1) 57. o. Kányádi Sándor: Jön az ősz In: Kányádi Sándor: Zümmögő. Holnap Kiadó. Bp. 2004. (ISBN 963 346 631 8) 58. o. Kányádi Sándor: Ha a napnak In: Friss tinta! Mai gyermekversek. Pozsonyi Pagony - Csimota Kiadó, Bp., 2005. (ISBN 963 86350 7) 61. o. Kölcsey Ferenc: Himnusz (részlet); 68. o. Petőfi Sándor: Nemzeti dal (részlet) In: Rendületlenül. A hazaszeretet versei. Válogatta Benedek István. 2. kiad. Officina Nova Könyvkiadó. Bp. 1992. (ISBN 963 8185 14 7) 67. o. Csukás István: Elefánt mese In: Csukás István: Sün Balázs, Gesta Könyvkiadó, Bp., 2004. (ISBN 963 8229 99 3) 76
Internetes letöltések 11. o. Kányádi Sándor: Mesemorzsa https://reader.dia.hu/document/Kanyadi_Sandor-A_banatos_kiralylany_kutja-562 (A letöltés ideje: 2020-03-20) 16. o. A vadgalamb és a szarka (magyar népmese, Arany László gyűjtése) https://mek.oszk.hu/00500/00598/00598.htm#8 (A letöltés ideje: 2020-03-20) 18. o. Lázár Ervin: Mese reggelre https://konyvtar.dia.hu/html/muvek/LAZAR/lazar00043/lazar00050/lazar00050.html (A letöltés ideje: 2020-04-02) Menjünk, menjünk… (mondóka) http://pindurtanoda.hu/szakmai-anyagok/mondokak/ (A letöltés ideje: 2020-04-02) 25. o. Hogy a kakas? (népi játék) https://homoludens.hu/node/20957 (A letöltés ideje: 2020-04-02) 36. o. Nem szoktam…(népdal) https://mek.oszk.hu/06200/06234/html/nepdalok0010080006.html (A letöltés ideje: 2020-03-20) 41. o. K. László Szilvia: Hogy is van ez? (részlet) http://www.klaszloszilvia.hu/index.php?oldal=gyerekvers&&versold=hogyisvanez (A letöltés ideje: 2020-03-20) 62. o. Devecsery László: Jön a Mikulás http://dalokversek.hu/versek/versmiku.htm#hofelho (A letöltés ideje: 2020-03-20) 66. o. Adjon Isten (népköltés) https://ujevi-versek.blog.hu/2013/12/23/nepkoltes_adjon_isten_minden_jot (A letöltés ideje: 2020-03-20) 55. o. Ess eső ess… (népköltés) https://gyerekdalokesmondokak.hu/ess-eso-ess (2020-03-20) 55. o. Zelk Zoltán: Csilingel a gyöngyvirág https://egyszervolt.hu/vers/csilingel-a-gyongyvirag.html (A letöltés ideje: 2020-03-20) A szerző megnevezése nélkül közölt alkotások a tankönyv szerzőjének írásai, átdolgozásai vagy válogatásai. Képjegyzék Illusztrációk Dargay Attila: 7. o. Eszes Hajnal: 13., 22., 31., 40., 44/1, 70. (fiú), 75. o. Mészáros Márta: 3., 66. o. Molnár Péter: 6., 10., 11., 17., 18., 19., 20., 43., 47., 52., 57/2., 58., 63., 64., 67., 73/1., 2., 74/1. o. STUDIO EX-IST Kft.: piktogramok, 8., 9., 12., 14., 15., 16., 21., 23., 24., 25., 26., 28., 30., 34., 35., 36., 37., 38., 39., 41., 42., 44/2., 45., 46., 48., 49., 50., 51., 53., 54., 55., 56., 57/1., 59., 60., 62., 68., 70., 71., 72., 73/2., 74/2., 3. o. Fotók Shutterstock: 27., 29., 32., 33., 62., 65. o. 68. o. Orlay Petrich Soma: Petőfi Sándor (1840 körül, Magyar Nemzeti Múzeum, Budapest) 69. o. Thorma János: Talpra magyar! (1898-1937 között, Thorma János Múzeum, Kiskunhalas) 69. o. Than Mór: A tápióbicskei csata (1850, Magyar Nemzeti Múzeum, Budapest) 77
Tartalom Mese, mese, mátka… 5 Mf. A róka és a kacsák 6 Mf. A török és a tehenek (Móricz Zsigmond) 7 8 Iciri-piciri (Móricz Zsigmond) 10 Álmomban (Gazdag Erzsébet) 10 Hangya (József Attila) 11 Mf. Mesemorzsa (Kányádi Sándor) 12 Mf. Két kecske találkozott egy pallón 13 Mf. Kutya-macska barátság 14 Mf. A nyulacska harangocskája 16 Mf. A vadgalamb és a szarka (Arany László) 18 Mese – reggelre (Lázár Ervin) 19 Mf. A varga, a szikra és a bab 20 Csalimese (Benedek Elek) 21 Barátaink az állatok, növények 22 A baromfiudvar lakói 23 Mf. A tyúk 24 Az állatok vitája 26 Mf. A róka 27 A róka 28 Mf. A jegesmedve 29 Medveotthon Veresegyházon 30 Mf. Az őz (Mosonyi Aliz) 30 Hova futsz, te kicsi őz? (Zelk Zoltán) 31 A bűnbánó elefánt (Romhányi József) 32 A ló – jó barát 34 Fecskehívogató (Móra Ferenc) 35 A gólya (Petőfi Sándor) 35 Madárfiókák (Benedek Elek) 36 Esti párbeszéd (Csoóri Sándor) 36 Nem szoktam… 37 Család és iskola 38 Anya dúdolja (Beney Zsuzsa) 39 Szunnyadj, kisbaba (Weöres Sándor) 40 Este jó, este jó (Zelk Zoltán)… 41 Hogy is van ez? (K. László Szilvia) 42 Családi naptár 43 Szüleink munkája 44 Gesztenyefalevél (Nemes Nagy Ágnes) 44 Kertész leszek (József Attila) 78
Csodakutya (Csoóri Sándor) 45 Mai rosszcselekedetek (Kiss Ottó) 46 Mai jócselekedetek (Kiss Ottó) 46 Házi munka (Nyulász Péter) 46 Vackor az első bében (Kormos István) 47 Már iskolás vagyok (Janikovszky Éva) 48 Mf. Velem mindig történik valami (Janikovszky Éva) 49 Hogyan válogass a televízió műsoraiból? 50 A négy vándor 51 Mf. Négy vándor (Zelk Zoltán) 52 Kiolvasó 53 Tavasz (Szabó Lőrinc) 53 Tavaszi felhők (Nemes Nagy Ágnes) 54 Ess, eső, ess… 55 Csilingel a gyöngyvirág (Zelk Zoltán) 55 Nyári rajz (Nemes Nagy Ágnes) 56 Égi csikón léptet a nyár (Weöres Sándor) 57 Jön az ősz (Kányádi Sándor) 57 Ha a napnak (Kányádi Sándor) 58 A nappal és az éjszaka (Kiss Anna) 58 Kerek egy esztendő 59 Vakáció előtt (Szabó Lőrinc) 60 Ünnepek, jeles napok 61 Jön a Mikulás (Devecsery László) 62 Száncsengő (Weöres Sándor) 62 Betlehemezés 63 Karácsony 64 Karácsony (Szilágyi Domokos) 65 Adjon Isten 66 Ez új esztendőben 66 Itt a farsang (Gazdag Erzsi) 67 Elefánt-mese (Csukás István) 67 Nemzeti dal (Petőfi Sándor) 68 Nemzeti ünnepünk: március 15. 69 Mf. Húsvét 70 Húsvéti locsolóversek 70 Anyák napja 71 Virágosat álmodtam (Ágh István) 71 Pünkösdölők 72 Szent István ünnepe 73 Nyári mondóka (Szilágyi Domokos) 73 Himnusz (Kölcsey Ferenc) 74
Search
