Fenntarthatósági Nap 8

FENNTARTHATÓSÁGI NAP 8 2015. szeptember. 26. ...MILYEN VOLT?...

ELŐSZÓ “Te meddig vagy?” Bár az időjárás nem kedvezett szeptember képviseltették magukat a szervezetek. A utolsó szombatján, a Millenáris D épületét szebbnél szebb szervezői standok érdekes mégis megtöltötték az érdeklődők. Kiállítói és interaktív játékokba vonták be a kívánc- sátrak lepték el a park területét, bent pedig si közönséget, ez által az érdeklődők kaptak érdekes előadások és kíváncsi közönség egy jól árnyalt képet a kiállító szervezetek nyüzsgött. tevékenységéről. Vendégeinket megkértük, Az esős idő ellenére is rengeteg kiállító jelent hogy osszák meg velünk kedvenc kiállítóikat, meg a 8. Fenntarthatósági Napon, így a külső így a nagy favoritok között ott volt: sátrakon kívül a Millenáris nagytermében is a Mosoly Otthon Alapítvány, amely a Kele Clothinggal közös pulóver kollekcióval készült. A ruhákat az alapítvány autista gyermekeinek rajzai díszítették, a vásárlással pedig támogatni lehetett a szervezetet. A Bajnai Zöld Tündérek Ökokör csapata egy játékos „próbával” készült a gyerekeknek, akik a sárkányt legyőzve szerezhették meg az aranyalmafa egyik gyümölcsét. A játék közben a fenntarthatóság, azon belül a szelektív hulladékgyűjtés fontosságára hívták fel a gyerekek figyelmét. A Mozgó Piac helyi termelői finomságokkal készült a fesztivál konferencia résztvevőinek. A Telekom Molinó Műhelyében pedig mindenki egyedi kiegészítőkhöz juthatott, amelyek régi épülethálókból, molinókból készültek. A tavalyi évhez hasonlóan az Oszkár telekocsi csapata is színesítette a kiállítók palettáját. Nem maradhatott el a most már hagyománynak számító „Hány emberrel van tele egy autó?” játék sem, de ezen kívül kvízzel kedveskedtek a vendégeknek. . ...ILYEN VOLT...

INSPIRÁCIÓS ELŐADÁS – ALFÖLDI RÓBERT „Győzzük le a távolságokat! Első lépésként Egy olyan világban, ahol valamiért félünk üljünk előre a hátsó sorokból!”. Így mindannyian attól, hogy a bejáratott utakat, kezdődött a 8. Fenntarthatósági Nap Alföl- az elvárásokat, a megtanultat átlépjük, di Róberttel, aki az inspirációs előadás során problémát okozhat a saját értékek meg- az emberek közötti, valamint az ember ön- tartása. Napjainkban, ha valaki ragaszkodik magához képest felállított távolságairól a saját értékeihez – ami lehet jó és rossz – az és közelségeiről beszélgetett a közönség- valamiért folyamatosan konfliktusba taszít- gel. Bármi, amit sikernek, vagy kudarcnak ja őt. Ez az a konfliktus, amire szükségünk nevezhetünk, annak egy kulcskérdése, hogy van, hiszen ez is annak a jele, hogy az em- Te meddig vagy?, és ennél még fontos- ber megengedheti magának, hogy saját abb, hogy mindenki tudjon erre magának értékrendje legyen, és – ami fontosabb – válaszolni. hogy azt ne változtassa meg mások elvárásai miatt sem. Az értékrend az egyéné, az egyén Maradhat az ember az életét behatároló maga az értékrend, s minél közelebb vag- határok között? yunk saját értékrendünkhöz, annál közelebb Sokan gondolják, hogy a határok átlépéséhez tudjuk engedni magunkhoz a külvilágot. bátorság kell, pedig legtöbbször az embernek egyszerűen nincs választása. Az ember nem A komfortzónák elhagyása sem tragédia. azért lép túl saját magán és a határain, mert Az ember átéli és túléli, és új komfortzónát olyan kedve van vagy úgy kel fel, hogy most alakít ki, ezért nagyon nehéz azt eldönteni, kilépek a komfortzónámból. A környezet, a hogy meddig is vagyok. Még mindig vagyok. helyzet, a külső vagy belső kényszer alakít- A fogfájásba nem halunk bele, pedig az elején ja az életünket, a viszonyainkat; a viszon- azt hisszük, hogy ez kibírhatatlan fájdalom, yunkat másokhoz és önmagunkhoz, ami de akkor is élünk még, ha már a fájdalomtól meghatározza azt is, hogy távol vagy közel aludni sem tudunk. Gyorsabb lenne nyilván, vagyunk. Távolságok-közelségek vannak az ha rögtön orvoshoz mennénk. A fogorvost élet minden szituációjában, szerepében. A mindig sokkal fájdalmasabbnak képzeljük el, jó főnök, a jó alkalmazott, a jó barát vagy mint magát a jelen fájdalmat. éppen a jó szolgáltató, mindenki törekszik arra, hogy olyan helyzeteket – távolságokat – alakítson ki, ami neki jó, és csak remélni le- het, hogy ez jó a másiknak is. . ...ILYEN VOLT...

INSPIRÁCIÓS ELŐADÁS – ALFÖLDI RÓBERT „Úgyis itt kell lennem... miért ne érezném jól magam?” Az emberek életét belengi a kényszer, hogy megfeleljenek másoknak, azonban sokszor nem rajtunk áll, hogy sikerül vagy sem. Az első lépés azonban nem a megfelelés, hanem az elfog- adás, azaz az ember megérti és elfogadja, hogy az adott helyzeten nem tud változtatni, s miután elfogadta az ember a helyzetet, elkezdheti végre jól érezni magát a szituációban. Ez nem csak nekünk teszi a szituációt kellemesebbé, de a környezetünk számára is. Az ember nem csak azért megy mindig ugyanabba a kávézóba, mert ott kapja a számára megfelelő ízvilágú feketét, az is erősíti a kapcsolatunkat, ha mindig mosolygós és kedves ember szolgál ki bennünket. Szabad vagyok – mondta a majom a rácsnak „Miért van az, hogy ha ismeretlennel találkozunk... bennünk nem működik a kíváncsiság?” Ez azért van, mert folyamatosan azt lessük, hogy mások mit várnak el tőlünk. Lessük egymást messziről, hogy a másik jól csinálja-e, hiszen a másik mindig hibázik. Az emberek így él- nek. Mutogatnak a többiekre a „rács” mögül, nézik a másikat, hogy mit miért vagy miért nem tesz. Pedig nincs rács, vagy ha van is, akkor át lehet lépni rajta, hiszen a legtöbbször pont ezek a „rácsok” viszik előre az embert. Nagy kérdés még, hogy a „majmok” megválto- ztathatják-e a „rácsot”? Ha az ember következetesen, hosszú távon kiáll az értékei mellett, akkor ez az állandóság erőt és hitelességet kölcsönöz neki. Megpróbál közeledni önmagához és másokhoz is. Ez az erő hat másokra, a „rácsokra”. Persze kényszeríteni ezeket a folyama- tokat sem lehet. Nem akarhatjuk görcsösen a változást. Olyan sztereotípiákat szívtunk be zsigeri szinten, amitől nehéz szabadulni. Pedig vele is le- het beszélgetni. 0. lépés, hogy van egy közös pont. A tudomány mai állása szerint mindenki kommunikál, a csigák is, akkor az ember miért nem? Online sem egyszerűbb A nem valódi kapcsolatokon alapuló közegben sokkal hatékonyabban elhiszek bármit a másikról, hiszen a benyomást nem a saját tapasztalatok és ismeret alapján, hanem egy profil alapján alakítom. Az alapján ítélünk meg másokat, hogy mit oszt meg a Facebook-on, és ez alapján hozzuk létre vagy éppen töröljük online kapcsolatainkat. Pedig sok más mellett azért sem lehet összehasonlítani a valódi és az online kapcsolatokat, mert például a Facebook-on nem lehet szenvedélyesen beszélni, vagy éppen üvölteni. . ...ILYEN VOLT...

Lehet, hogy nagyon végletes helyzetek kellenek ahhoz, hogy túllépjünk azon, hogy felépítsük a számunkra legjobb komfortzónánkat. Ilyen végletes helyzet volt talán a menekültek helyz- ete hazánkban, amikor a valaha látott legerősebb civil összefogás alakult ki Magyarországon. Az emberek tehát kinéznek a kerítésen és meglátják, ha a másiknak szüksége van segítségre, ha mások céljainak elérésében ők is közreműködhetnek. Amit tudatosítani kellene, hogy a mindennapokban éppúgy meglássuk ezeket, mint szükség idején. ...ILYEN VOLT... .

KÖRNYEZETI SZEKCIÓ: TÁVOLODÓ MEZŐGAZDASÁG,BIO VAGY GMO Moderátor: Rideg Richárd • Vendégei: Bauer Lea (Biokontroll),Varga Géza (Galgafarm) Varga János (Becsehelyi kiviültetmény), Dr. Vásárhelyi Gábor (MTA-ELTE) Bio, Öko, tájházi… tegyünk rendet a fejekben A háztáji nem mindig bio, az őstermelő pedig csak egy adózási kategória. Nagyon fontos tudatosítani, hogy a háztáji termények nem esnek ellenőrzés alá, ahogy a szabadtartás sem garancia a minőségre. A fogyasztói oldalról nagyon nagy távolság van a gazdálkodások és a vásárlás között. Bauer Lea elmondta, hogy először a legfontosabb, hogy az ökológiai és a biológiai gazdálkodás vagy a biogazdálkodás ugyanazt jelenti. Mindenki számára az az oldala ismert, hogy ez vegyszermentes gazdálkodás. Leegyszerűsítve ez a gazdaság egészét egy egységnek tekinti, minél kevesebb beavatkozással szeretnénk művelni, működőképességét fenntartani, és ha a gazda beavatkozik, nem használhat fel olyan anyagokat, amely az élővilág bármely szereplőjére káros. Ezeket a gazdaságokat természetesen ellenőrzik, amennyiben a termékeket el szeretnék adni. Varga Géza elmondása szerint a gazdák is fontosnak tartják az ellenőrzést, hiszen ez is építi a bizalmat a fogyasztók és a gazdaság között. A gazdaságok ellenőrzése mellett fontos lehet még a gazdálkodás módjának ellenőrzése is. A hallgatóság ezen az előadáson rengeteg területre nyerhetett betekintést, így például megismerhettük az EU bio fogalmát és a működő EU jogszabályokat. Napjainkban a piac már a bio termékek esetében is telített, így a gazdálkodók érvényesülését különböző akadályok, szigtorítások nehezítik, elvárás ma már, hogy az EUBIO helyett inkább biodinamikus gazdálkodást folytassanak. A permakultúra pedig egy olyan gazdálkodási rendszer, amely a legközelebb áll a természethez, ami ma már ember által is művelhető. Ami a biogazdálkodást illeti, a kivi mindig bio, hiszen semmiféle növényvédő szert nem igényel. A természet közelsége meghatározza a kivitermesztést is. A kivi abszolút mérsékeltövi növény, mondta Varga János, akinek elmondása szerint a kivitermesztés a szőlőtermesztésnél egyszerűbb folyamat. De hogy jön a hightech a mezőgazdasághoz? Dr. Vásárhelyi Gábor szerint a drónok felhasználása a mezőgazdaságban rendkívül sokrétű. Ezek a technológiai eszközök mára részletes adatokat tudnak szolgáltatni a növények állapotáról, segítséget jelentenek mérések elvégzéséhez, ellenőrzéshez, nyomon követéshez. Ezek a mérések a bio és organikus mezőgazdaságot is segítik, hiszen az ökológiai lábnyomuk sokkal kisebb, mint más repülő eszköznek, de a drónok fát is ültetnek, magokat vetnek meredek hegyoldalon, kártevőt irtanak biológiai védekezéssel, azaz lárvákat juttatnak ki a földekre a kártevők ellen. Bár a drónok jelenlég még nem tudják helyettesíteni a szondákat és a ma . ...ILYEN VOLT...

elterjedt mezőgazdasági technológiát, de mindenképpen kiegészítik azt. A precíziós eszközök használata, valamint a mérések meghatározó szerepet játszanak éppúgy a biogazdaságokban, mint a konvencionális gazdálkodásokban. Madártávlatból figyelhetjük meg a termőföldeket. A jövőben akár a különböző betegségek gócpontját, valamint a talaj minden adatát felmérhetik majd a drónok. Mi a helyzet a GMO-kkal? Bár az emberek nagy része úgy tudja, hogy hazánkban nem vásárolhatunk, így nem is fogyaszthatunk GMO-termékeket, ez koránt sincs így. A törvények ugyan tiltják a GMO-termesztést, az importálásra és a kereskedelmi forgalomban történő árusítására vonatkozóan azonban nincs tiltó rendelkezés, a jelölési kötelezettség pedig csak a 0.9 % feletti érték esetében van előírva. A transzatlanti szabadkereskedelmi megállapodás az USA-EU közötti kereskedelmi korlátok lebontásáról szóló egyezmény, hasonlóan a Kanadával kötött megállapodáshoz, nagymértékben hathat a hazai gazdálkodásra és fogyasztásra is. Ezzel a megállapodással kapcsolatban az elsődleges problémakört a nagyon eltérő alapelvek jelenthetik. Az Európai Unióban a fő alapelv az elővigyázatosság, míg az Egyesült Államokban mindent el lehet kezdeni, amíg be nem bizonyosodik, hogy káros. Ha ez a megállapodás létrejön, a GMO-k nagyobb mértékben jöhetnek be a piacokra. Ezek a szabadkereskedelmi megállapodások olyan hatással vannak a gazdaságokra, hogy kiszorítják a kevésbé eredményesen termeszthető növények termelését az adott országból. A GMO-val kapcsolatban problémás az is, hogy nincs kellő mennyiségű kutatás arról, hogy hosszú távon milyen hatással van az emberekre. Ami viszont már most káros, hogy lepusztítja a termesztés biodiverzitását. Másik probléma a szabadkereskedelmi megállapodásokkal, hogy a helyi gazdálkodókra nagyon negatívan hathat, hogy mindig van egy ország, ahol egy adott növénynek jobb a terméseredménye. Ezért fontos az élvndelkezés, azaz ha itthon szezonja van valamilyen növénynek, akkor ne jöhessen be más területen termelt, ezzel is védve a hazai mezőgazdaságot. Hogyan lehetne itthon a társadalmi tudatosságot fejleszteni? Jelenleg a magyar társadalom nem rendelkezik a szükséges mennyiségű információval. Fontos lenne az információterjesztés a fogyasztók körében. Nemzetközi szinten nagyon nagy különbségek vannak akár Németországhoz vagy éppen Franciaországhoz képest. A tájékoztatásban azonban nem lehet megkerülni a kormányzat szerepét. Az alap szándék, hogy a hazai fogyasztó a hazai termékeket válassza, mégis nálunk az ökológiai termékek 85%-át exportáljuk az Európai Unióba. Az ellenőrző szervek a tájékoztatásban nem járhatnak élen, így a civil szféra és a gazdálkodók szerepe lesz egyre fontosabb. ...ILYEN VOLT... .

GAZDASÁGI SZEKCIÓ: TÁVOLODÓ GAZDASÁGOK Moderátor: Baló György • Vendégei: Felcsuti Péter (közgazdász), Kákosy Csaba (Day One Capital), Madár István (Portfolio), Dr. Vértes András (GKI) Távolról indítunk, de közelítünk. Nem is lehetett volna aktuálisabb nyitó mondata talán a Gazdasági szekciónak, mint hogy Baló György megosztotta a következő hírt a jelenlévőkkel: 2015.szeptember 25-én az ENSZ New York-ban elfogadott egy új dokumentumot. Az SDG – Fenntartható Fejlődési Célok című dokumentum összefoglalja a világ országainak fenntarthatósággal kapcsolatos céljait, következésképpen azt, hogy a kormányok, a magántőke és a civil együttes közreműködésével 2030-ra milyen változásokat szeretnének elérni. Ennek jegyében rendezik Párizsban a klímacsúcsot is az idén. Távolról indítottunk, de közelítünk. A világ lakosságában minden 700. ember magyar, tehát bennünket is érint a probléma, és ami ennél is fontosabb, mi is tehetünk, sőt tennünk kell valamit az SDG célok megvalósításáért. „Jelenleg egyetlen ország sem felel meg ezeknek a bizonyos követelményeknek” Dr. Vértes András ismertette a Bertelsmann Alapítvány által készített OECD országokat rangsoroló jelentést , melyben azt vizsgálták, hogy egyes országok hol tartanak az SDG-ben megfogalmazott 17 feladat, cél végrehajtásában és elérésében. A 34 OECD országot vizsgáló jelentésből kiderül, hogy 2015-ben egyetlen országban sem teljesül mind a 17 cél. A legjobb eredményekkel nem meglepő talán, hogy Svédország, Norvégia, Dánia, Finnország és Svájc rendelkezik, míg a sor végén az Amerikai Egyesült Államok, Görögország, Chile, Magyarország, Törökország és Mexikó áll. A Bertelsmann Alapítvány előrevetítve 15 országra vonatkozóan jegyezte meg, hogy van esélyük teljes mértékben teljesíteni a követelményeket 2030-ig. A rangsorok kialakításánál több mérőszámot is meghatároztak, így például az egy főre jutó szemét mennyiségét. Első helyen Svédország szerepel, ahol 293 kg / fő ez az érték, míg az utolsó helyen 725 kg/fő értékkel az Egyesület Államok. Egy másik meghatározó mérőszám a szegénység vagy a jövedelemkülönbség. Az USA-ban a lakosság 17%-a él a szegénységi küszöb alatt – ezzel ők a 30. helyen vannak ezen a listán. Jól látható tehát, hogy hatalmas különbségek vannak az országok között, így még fontosabb, hogy az SDG-ben közös célokként fogalmazták meg ezeket a feladatokat. Magyarország akkor kerülhet jobb helyre, ha... Érdekes kérdés, hogy hogyan lehet Magyarországon internalizálni ezeket a feladatokat, hiszen az emberek nagyon távolinak érzik ezeket a célokat maguktól és úgy gondolják, ők nem tehetnek a változtatásért. Egyén szinten biztos nem, de még ország szinten sem. Felcsuti Péter szerint olyan helyzeteket kell teremteni, ahol a civil szféra, a lakosság, a magántőke és az állam együttműködnek annak érdekében, hogy az élet minősége jelentősen megjavuljon. Első lépés, hogy a gazdaság különböző résztvevői számára megteremtsék azokat a helyzeteket, ahol eszmecserét folytathatnak, közös álláspontokat alakíthatnak ki, esetleg döntést hozhatnak. ...ILYEN VOLT... .

A tapasztalat azt mutatja, hogy magától nem alakulnak ki ezek a találkozópontok, hacsak nincs egy nagy megrázkódtatás, ami ráébreszti a társadalmat arra, hogy tenni kell valamit. Elmondható ugyan, hogy a menekültválság nagyon fontos pillanat volt a hazai civil együttműködést illetően, mégsem tekinthető ilyesfajta, aktivizáló megrázkódtatásnak, mivel az emberekben inkább a félelemérzés alakult ki, nem pedig a tenni akarás. Nem tudjuk még összekapcsolni a menekültválságot azzal, hogy ez hogyan érintheti az életminőséget hosszú távon Magyarországon vagy az Európai Unióban. Jövőre mutató tendenciák a magyar gazdaságban Kákosy Csaba elmondása szerint a tudás, az innovatív képesség és a nyitottság meghatározó ma a gazdaságban. Magyarország számára kiemelendő terület az oktatás – az oktatás minden területe, így az alap-, a közép-, a felsőfokú és a szakképzés is. Olyan embereket kellene képezni, akik érzékenyek ezekre a kérdésekre és megtanulják azt a nyitottságot, ami ahhoz kell, hogy észleljék ezeket a problémákat és legyen tettre készek. Ma inkább a bezártság jellemző és kicsi az érdeklődés azok iránt a problémák iránt, amik nem a mikrokörnyezetünket érinti. Az oktatást tekintve a minőség és modernség a nagy kérdés. Egyrészt hiányzik a szemlélet. A skandináv területeken nagyon korán bemutatják az oktatásban azokat az irányokat, tendenciákat, amik a következő évtizedeket meghatározzák, ilyen pld. a programozás. Másrészt, a magyar oktatási rendszer hiányossága, hogy nem neveli a mindennapi életre gyerekeket. Ezt igazolja az is, hogy azok az országok vannak a gazdasági fejlettség, vagy éppen a Bertelsmann Alapítvány által készített OECD országokat rangsoroló listák élén, amelyek az oktatási területen is élen járnak. Az oktatás az a csatorna, ahol több generációra előremutatva lehet jövőt építeni. ...ILYEN VOLT... .

GAZDASÁGI SZEKCIÓ: TÁVOLODÓ GAZDASÁGOK Moderátor: Baló György • Vendégei: Felcsuti Péter (közgazdász), Kákosy Csaba (Day One Capital), Madár István (Portfolio), Dr. Vértes András (GKI) A ma is zajló technológiai forradalom alapjaiban fogja átírni a gazdaság működési mechanizmusait Az Uber jó példa arra, hogy a mai technológia használatával hogyan módosítható a gazdaság, így akár egy okostelefon, egy fizetési rendszer és a közösségi felületek összekapcsolásával a taxi szolgáltatás kizárható a piacról. A pénzügyekben is előtérbe kerülnek új megközelítések, vagy például az energiaszektorban fellelhető változások, ezek mind-mind a technológiai fejlődésre épülnek. Az autóipar legnagyobb fejlesztései ma szintén az IT oldalról érkeznek. A formális oktatás mellett a folyamatos fejlesztés, a normál gazdasági tevékenység során szerzett ismeretek felhasználása segít abban, hogy előnyhöz jussunk. A sikeresen tanuló társadalmaknak van jövője, a hosszú távú tanulási folyamatról lemondóknak nincs. Fenntartható fejlődés a gazdaságban Madár István elmondása szerint közgazdasági értelemben a fenntartható fejlődés szűkítettebben értelmezhető, három terület vizsgálatával: ez a tőke, az emberi erőforrások, és a természeti erőforrások. A kérdés, hogy képesek vagyunk-e a jelenlegi termelést a források túlhasználása nélkül megvalósítani. Az elmúlt 10 évben a világ termelékenységének növekedése lelassult, a jelenlegi technológiai tudás nem elégséges a látványos növekedéshez. Az új rendszer, a digitalizáció, a robotizáció új esélyt teremt az információ jobb elosztásához és azok felhasználásához. Ebben a kérdésben is vannak oktatási szerepek, persze nem ezt értjük az oktatás krízise alatt itthon, inkább az alapvető készségek hiányát. A digitális gazdaság után mi lesz a munkahelyekkel? A technológia és gazdasági fejlődés lehetővé teszi, hogy egyre kevesebb humán tőke legyen szükséges az adott feladat ellátására, a felszabadult humán tőke pedig más területre csoportosítható át. A fejlett országok tekintetében a robortizáció olyan területeken vált ki munkaerőt, ahol a munkahelyi szituáció veszélyes az emberi életre. Kérdés, hogy a világ azon felén, ahol a demográfiai görbe más ívű, lesz-e olyan méretű gazdasági teljesítmény, amely helyben munkahelyeket tud teremteni. Fenntartható fejlődés és a fogyasztói szokások A fogyasztói szokások állandóan változnak és nem szükséges külső befolyásoló hatás ahhoz, hogy ez a változás folyamatos legyen. Azzal a költséggel, ami nem internalizálódik, a gazdálkodó kevésbé foglalkozik, nem számol vele. A fenntarthatóság jegyében a fogyasztás egy részét újra kell gondolni. A jelenlegi túlfogyasztás alapjaiban változtatja meg a jövőbeni fogyasztásokat. Bár a gazdasági válság tőkepiaci krízis volt, abban viszont változtatott, hogy a fogyasztásban ismét nagy szerepe lett a megosztásnak. Nem kell birtokolnom ahhoz, hogy hozzáférjek. A technológiai támogatással létrejött közösségi gazdálkodások sok esetben financiális különbségeket, alacsonyabb áron elérhető szolgáltatást tesznek lehetővé. Az Európai Unió átlagában nem csökkent, sőt évek óta nő a fogyasztás a válság után, Magyarországon viszont csökkent a fogyasztás és azóta is csak lassan emelkedik. ...ILYEN VOLT... .

TÁRSADALMI SZEKCIÓ: TÁVOLODÓ OSZTÁLYOK, TÁVOLODÓ KISEBBSÉGEK Moderátor: Dávid Ferenc • Vendégei: Csabai Gábor (Tilos Rádió alapítója), Havasi Zoltán (BBM) ,Nagy Emese (Heti Betevő), Tarr Hajnalka (Mosoly Otthon Alapítvány) Küldetés, szakma vagy hivatás? A civil összefogás eredményei az utóbbi 20 évben váltak érzékelhetővé itthon. Az emberi távolságok közelítése, kapuk kinyitása és kapcsolatok építése határozzák meg egy civil működését, céljait. Nagy Emese elmondta, hogy sok szűrőn át talál egymásra a civil, így a Heti Betevő csapata is. Kell egy közösség, egy cél, az egyénben pedig a saját cél. Mindenkiben van együttérzés. A Heti Betevő egyszerű, ugyanakkor rendkívül fontos célt fogalmazott meg maga előtt, ezzel is közeledve a rászorulókhoz: nehéz anyagi helyzetben vagy hajlék nélkül élőknek osztanak minden héten vasárnapi ebédet. Tarr Hajnalka, a MOHA művészeti vezetője szerint az ember nem küldetéssel ébred, közeledni kell. Képzőművészként csodálatba ejtette, hogy az autisták által készítetett rajzok mennyi párhuzamot rejtenek a kortárs rajzvilággal, és bebizonyosodott, hogy ezeket érdemes bemutatni másoknak is. A Mosoly Otthon Alapítvány már a hatodik autista rajz aukcióját tartotta meg sikerrel, így az otthon lakói munkájuk értéke által tudják fenntartani az otthonokat. Ez pedig az egyenjogúság egyik legjobb megvalósulási formája. Havasi Zotán csapata négy éve indította el a Budapest Bike Maffiát, elmondása szerint az induláskor a belső indíttatás volt erősebb. Ha az ember érzékeny és figyel a környezetére, akkor egy idő után elkezdi zavarni, hogy általános problémák esetében milyen a tömeg gondolkodása, például hogy a hajléktalanok miatt van büdös, kosz, stb. Általános kép, hogy mindenki csak az adott állapottal foglalkozik, nem gondol tovább, csak kirekeszti a problémát, jelen esetben a hajléktalanokat. Ez az érzés alakult át aztán dühvé, amihez tenni akarás társult: küzdeni a kirekesztés és a a sztereotípiák ellen. A társaság számára fontos a kerékpározás, szabadabbá teszi az embert, így adta magát, hogy ebbe a civil kezdeményezésbe a kerékpározást is bevonják. Csabai Gábor szerint a Tilos rádió nem egy produkció, hanem egy jelenség. Egy szimbiózis- jelenség, amit a készítők és a hallgatók alkotnak. A Tilos Rádió azok közössége, akik a társadalom dolgairól szívesen beszélgető, arra érzékeny aktív, kreatív emberek. Ez több foglalkozásnál és több hobbinál. Nem az a kérdés, hogy mennyien hallgatják, sokkal fontosabb, hogy mennyien készítik. Mennyire kasztszerűek a kisebbségi csoportok ma Magyarországon? Az látszik, hogy a kaszt szélesedik, hiszen egyre több ember kerül nehéz helyzetbe. Könnyebb lenne talán a dolga a Heti Betevőnek, ha megfogható csoport lenne, akinek a problémáját orvosolni kell, de ez ma nincs így. Egyre több embernek van szüksége segítségre. . ...ILYEN VOLT...

TÁRSADALMI SZEKCIÓ: TÁVOLODÓ OSZTÁLYOK, TÁVOLODÓ KISEBBSÉGEK Moderátor: Dávid Ferenc • Vendégei: Csabai Gábor (Tilos Rádió alapítója), Havasi Zoltán (BBM) ,Nagy Emese (Heti Betevő), Tarr Hajnalka (Mosoly Otthon Alapítvány) Önkéntes oldalon azt mondhatjuk, hogy valami elkezdődött, mert már nem csak a pályakezdők, az ismerősök állnak a projekt mögé, de jönnek a luxus éttermek, a jómódú budai családanyák. Ők mindezt azért teszik, mert jó érzés adni. Emellett szintén fontos, hogy tiszta működéssel, őszintén tudnak dolgozni, ez pedig fertőz a szó legpozitívabb értelmében. Plusz érték a közösségformálás, ami más társadalmi problémákat is megoldhat. Ezek a civil megmozdulások kapcsolati felületet biztosítanak. Sok emberben megvan a tenni akarás, de az egyén nehezen indít önmagában projektet, csatlakozni viszont sok esetben könnyebb. A kapcsolódási felületek talán még fontosabbak olyan esetekben, ahol egy közösség nagyon más. Nehéz autistákkal szoros kapcsolatot kialakítani, viszont ott vannak a rajzok, melyekhez az emberek tudnak kapcsolódni, ezeken keresztül pedig mindenki saját igényei és lehetőségei szerint közeledik ehhez a közösséghez. Ha komfortzónájában megerősödik ez a kapcsolat, akkor egy idő után lesz bátorsága a művész, jelen esetben az autisták felé nyitni. Nem a kirekesztettnek kell változni! A környezetünk megváltoztatása a mi dolgunk, így a hajléktalanok esetében, de a drogosok esetében is a sztereotípiák vezetik az embert. Bár egyre nagyobb a civilek hangja és egyre többen is vannak, nagyon sok probléma van, amit az állam feladata és az állam lehetősége megoldani. A civilek célja az emberek érzékenyítése, a tömeg bevonása, a közöny legyőzése és a társadalmi távolságok megszüntetése. Az internet korában a civilek önmenedzselés fellendült, intenzívebb a jelenlétük, de a lehetőségeik továbbra is korlátozottak. A cél az, hogy ne csak tüneti kezelést biztosítsanak, hanem az állammal együtt megoldást találjanak és közösen dolgozzanak az egyes társadalmi problémák megoldásán. A közösségi rádió teret adhat a társadalmi csoportoknak ahhoz, hogy egy-egy csoport megjelenjen a médiában, hogy részt vegyenek a róluk folyó diskurzusban. A Tilos Rádió számára a kisebbségek bevonása, segítése természetes dolog, hiszen egy civilizációt az határoz meg, hogy hogyan bánik az elesettekkel. A közösségi rádió lehetőség, kapcsolatok és felület arra, hogy tömegekhez jusson el egy gondolat, vagy egy probléma. A bevonás nagyon fontos, de nehéz kérdés. A közösségi rádió számára nagyon fontos a függetlenség, így tudják teljes mértékben a köz érdekét és a kisebbségeket, elesetteket segíteni, támogatni. ...ILYEN VOLT... .

Mikor mondható, hogy a társadalom szervezi önmagát? Akkor, ha a társadalom többsége civilként is fellép. A civil szervezeteknek fontos, hogy politikamentesek legyenek, így nehéz együttműködéseket szervezni, vagy bevonni az államot. A kritikus tömeg bevonásához olyan szereplőket kell bevonni, akik elérik a tömeget. A social felületek nagymértékben segítik a civil szféra fejlődését, a szóbeszéd, a social média az, ami sokakat előre visz, de ez nem minden esetben lehetőség. Van olyan kisebbségi csoport, amely nem integrálható, nem változtatható meg. Egy mélyen érintett autista személy számára a világ nem érthető, másként kell kommunikálni, élni, szervezni és ahhoz is lehetőség kell, hogy rájuk szabott felületeken tudjanak kapcsolódni a világhoz. Sztárok civilben Ha egy civil szervezet úgy dönt, felkér egy sztárt, hogy képviselje a céjaikat, akkor az médiavisszhangot teremt, ami viszont nem biztos, hogy pozitív hatással lesz a szervezetre. Nagyon könnyen el lehet veszíteni a hitelességet, ami a legnagyobb értéke a civileknek, ezt pedig egy-egy nagyobb megjelenésért nem szabad feladni, kockáztatni. A Budapest Bike Maffia esetében pozitív hatást hozott ennek a lehetőségnek a kiaknázása, de az is meghatározó, hogy az adott sztár vagy híresség egyébként mennyire kötődik a témához a szakmai vagy magánéletében. ...ILYEN VOLT... .

+1 SZEKCIÓ: ÉRKEZŐK ÉS TÁVOLODÓK Moderátor: Szomolányi Katalin • Vendégei: Dr. Nagy Boldizsár (CEU), Dr. Pardavi Márta (Helsinki Bizottság), Simonovits Borbála (Tárki) Kivándorlók, bevándorlók, menekültek. Hogy is van ez? Dr. Nagy Boldizsár a szekció elején segített helyretenni a definíciókat. A jog a vándorlást két ágra osztja, reguláris és irreguláris vándorlásra, utóbbinak további két ága van, a kényszervándorlás és az illegális vándorlás. A bevándorló fogalmát a jog nem ismeri, attól függ, hogy rövidebb vagy hosszabb ideig itt élő külföldiről beszélünk. Menekült az a kényszer vándorló, aki elhagyta hazáját, így átlépett egy határt, és akit faji, vallási, politikai nézete vagy nemzeti hovatartozása miatt üldözés fenyegetné, ha hazatérne. A modern definíció azt mondja, hogy oltalmazott az, akit kínzás, embertelen, megalázó lét vagy halál fenyeget, vagy olyan helyről jön, ahol életét veszélyeztetik. Dr. Pardavi Márta elmondása szerint, a szabályok betartásával úgy történik a bevándorlás, hogy vízumot, tartózkodási engedélyt szerez a személy: diákvízum, munkavállalói vízum, de elérhető a letelepedési kötvény is, ami az állampolgárság előszobája. A letelepedési kötvény megvásárlásával bárki letelepedhet a tagállamokban, mindaddig, amíg ez nem diszkriminatív. Napjainkban a jogi keretek azt határozzák meg, hogy minden állam azt enged be akit akar, kivéve néhány nagyon szűk kivétel, ilyen a menekült, akit kötelező beengedni. Simonovits Borbála a kivándorlás kutatásmódszertanába segített betekintést nyerni. A hazai kivándorlás viszonylag nehezen mérhető, hiszen Magyarország ebben az esetben kibocsátó, így a kutatók azt tudják mérni, hogy milyen terveik vannak a magyar embereknek. Arra a kérdésre, hogy „Ön szeretne-e rövid vagy hosszú távon külföldön munkát vállalni? a válaszadók 15%-a válaszol igennel. Mivel ez a kérdés a vágyakat mutatja be, ezt az adatot tekinthetjük felülbecslésnek, egy migrációs pontenciálnak, ami felülméri a kivándorlást. Ennél reálisabb képet ad, hogy a célországok tükörstatisztikáit vizsgálják, azaz megfigyelik, hogy hány magyart tartanak nyilván az adott országokban, valamint az itthon maradt családtagoktól gyűjtik be a külföldön élő rokon adatait, például hogy mi történt azzal a személlyel, aki kivándorolt. Ennek a kutatásnak az egyetlen hiányossága, hogy azokat a családokat, akik együtt, családként vándoroltak ki az országból, nem tartják nyilván. 1989 óta tendencia a kivándorlás vagy csak mi érezzük így? Van növekedés hazánkban a kivándorlásban, a posztszocialista országokhoz képest viszont még mindig alacsony a kivándorlás mértéke. Az agyelszívás jelensége viszont nagyon erős. A 2009 óta kivándoroltak 38%-a diplomás, míg, ha a teljes társadalmat nézzük, az azonos korcsoportban ez a szám 18%. A fiatal, egyetemet végzett férfiak magasabb számban vándorolnak ki, mint a nők. Németországban radikálisan megnőtt a magukat regisztrált magyarok száma, évente megduplázódik. . ...ILYEN VOLT...

Az emberi természet velejárója a kalandvágy, azaz a migrálás. Ami pedig az idevándorlókra is jellemző, hogy fiatalok, több a férfi és jobban képzettek. Alapvetően természetes dolog, hogy az emberek jobb életet keresnek. Ma hazánkban körülbelül 140.000 olyan külföldi van, aki három hónapnál régebb óta él és legtöbben határon túli magyarok, azaz a környező országokból érkeztek. A menekültek száma körülbelül 2000, a menedéket kérők száma körülbelül 3000 fő. Ebből adódóan minimális azoknak a száma, akik integrációra szorulnak vagy eltérő kultúrájúak. Mennyire befogadó a magyar társadalom? Van nálunk idegenellenesség? A Tárki rendszeresen méri az idegenellenességet. Definíció szerint az az idegenellenes, aki senkit nem engedne be. 2005 óta növekszik az idegenellenesség, akkor a megkérdezettek 25% bizonyult annak. 2010 óta ez a szám 40% felett van. A másik végpont a szuper liberális, aki mindenkit beengedne. 2005 óta ez az érték is csökkent, 2015 nyarán mindösszesen 5% nyilatkozott ilyen megengedően. Napjainkban a menekült szó gyanúba került itthon. Az első feladat az lenne, hogy a tömegtájékoztatásban rendbe tegyék a definíciót és elmagyarázzák, hogy a menekült otthon életveszélyben van. A józan kétkedők is rettegnek, mert a médiában megjelenő idegenellenes kampányt az ész nem tudja leküzdeni. A számok hiába mutatják a másik oldalt, az emberek nagyon szélsőséges álláspontok mellé álltak – vagy nagyon ellene vagy nagyon mellette vannak. A menekültügyet sem racionális alapon, hanem érzelmi alapon ítéljük meg. Az első probléma, hogy nem nézünk szembe azzal, hogy mi vár a menekültre. Ez a téma nagyon megosztó, nagyon aktívak a szélsőségesek. Eddig nem látott civil kezdeményezések indultak, nem volt olyan ügy még hazánkban, ami mellett ilyen együttműködés és összefogás indult volna. Ez egy érzelmi reakció volt, bár itthon a többség, ha segített is, reméli, hogy hosszútávon a menekültek nem maradnak Magyarországon. Amit a menekültügyi szabályozás elő is ír, hiszen ha a menekült hazájában a fenyegetettség, a veszély megszűnik, a menekültnek haza kell térnie. ...ILYEN VOLT... .

+1 SZEKCIÓ: ÉRKEZŐK ÉS TÁVOLODÓK Moderátor: Szomolányi Katalin • Vendégei: Dr. Nagy Boldizsár (CEU), Dr. Pardavi Márta (Helsinki Bizottság), Simonovits Borbála (Tárki) A menekültügyi szabályozás teljesen egyértelmű, de az emberekhez ebből nagyon kevés jut el. 2001-ben írták meg azt az Európai Unióba történő tömeges beáramlásra vonatkozó jogszabályt, ami napjainkban is tökéletesen alkalmazható. Aki menekült státuszt kap, elkezdheti újra az életét: munkát vállalhat és eltarthatja magát. Azt, akinek pedig nincs szüksége menekült státuszra, haza kell küldeni. Az eddigi gyakorlat során a menekültek közel 70%-a nem várta meg, hogy menekült státuszt kapjon, a fennmaradóknak is csak töredéke kapta meg az engedélyt, körülbelül 9%. A nyár végi menekültválság idején a menekültek közel 90%-a meg sem próbálta Magyarországon megszerezni a menekült státuszt. Végezetül nagyon nagy probléma, hogy bár egységes Európai Uniós szabályozást várna el a többség, a menekülteket országonként más és más eljárás és társadalmi közeg fogadja, más perspektíva, más lehetőségek. Nincs közös EU döntés, azonos eljárás vagy éppen ellátás a tagországokban. Együtt, európai összefogással és közös szemlélettel lehetne megoldani ezt a problémát. FN8 PÁLYÁZATOK Film, zene, kreatív Idei pályázati felhívásunk is sokakat megihletetett. A zene, film és kreatív kategóriában érkezett pályaműveket a zsűri megtekintette, értékelte, majd a legjobbakat díjakkal jutalmazta. A 8. Fenntarthatósági Nap pályázat KREATÍV kategória díjazottai: 1. helyezett: Mikus Eliza, Mihály Zsófia – „HelloFolks” díj: Milánói Világkiállítás – belépő + repülőjegy (2 fő részére) 2. helyezett: 2015-ben a zsűri nem ítélte meg a helyezést egyik pályaműre sem 3. helyezett megosztva: Juhász Artúr – „Esőerdő” díj: TOMS vásárlási utalvány 40 000 Ft értékben 3. helyezett megosztva: Balaicz Varga Nárcisz – „Nagy Bendő” díj: TOMS vásárlási utalvány 40 000 Ft értékben A 8. Fenntarthatósági Nap pályázat ZENE/SLAM kategória díjazottai: 1. helyezett: Ivády Levente (RandomArtz) – „Kelet-Európa” díj: Hangszervásárlási utalvány 200 000 Ft értékben 2. helyezett: Pataki Anett – „A falu” díj: Retro Mikrofon (Shure 55SH) 3. helyezett megosztva: Muzsnyai Márti (Half Note City) – „Húzott” díj: Digitális diktafon (H1 Zoom) ...ILYEN VOLT... .

FN8 PÁLYÁZATOK A 8. Fenntarthatósági Nap pályázat FILM kategória díjazottai: 1. helyezett: Erlauer Balázs – „Végnapok” díj: GoPro Hero 4 Black Edition 2. helyezett: Rózsa Gábor – „Nick :)” díj: Drón – PARROT AR.Drone 2.0 Elite Edition Sand 3. helyezett megosztva: Erlauer Balázs – „Panelprogram” díj: PediCab kupon – 6 fős városnéző túra Különdíj: Dittrich Panna – „Fújják a szelek” díj: e-book olvasó Közönségdíj: Vida Imre – „Jövőkép” makett díj: 2016-os szezonban egy VOLT vagy SZIGET bérlet A helyi közönségszavazatok alapján a nyertes kiállítók: A Homoktövis Általános Iskola, a Felelős Gasztrohős és a Telekom Molinóműhely AFTERPARTY Az egész napos rendezvényt végül egy hatalmas buli zárta, amihez a talp alá valót a Bohemian Betyars, a Rotfront valamint a Dublic dj párosa biztosította. . ...ILYEN VOLT...

FENNTARTHATÓSÁGI NAP 8 Találkozzunk 2016-ban az FN9-en! ...ILYEN VOLT...