Fenntarthatósági Nap 12

FENNTARTHATÓSÁGI NAP 12 2019. szeptember 14. ...MILYEN VOLT?...

12 #piszkos12 - tisztázzunk valamit. Piszkos 12 – azaz 12 piszkos témát boncol- nyezés és a műanyag-hulladékok kerültek gattunk a 12. Fenntarthatósági Nap vendé- nagyító alá. A beszélgetés résztvevői között geivel az Akvárium Klubban. 2019. szeptember foglalt helyet Bordós Gábor (Wessling, 14-én Galambos Péter és Szomolányi Katalin mikromuanyag.hu), Feiler József (European nyitotta meg ismét a rendezvényt. Climate Foundation), Simon Gergely (Greenpeace) és Sipos Katalin (WWF). Így telt a nap A program idén is rendkívül színesre A Társadalmi szekció idén a klímaváltozás sikeredett. A ráhangolódásban idén is az egészségügyi hatásait, a társadalmi előítéletek On the Spot tagjai voltak segítségünkre. valamint a fast fashion témakörét vizsgálta. Egy izgalmas, a saját életútjukat, tapasztala- Dávid Ferenc kérdéseire dr. Kende Anna taikat és jövőbeni terveiket is érintő (pszichológus, ELTE), dr. Páldy Anna beszélgetésben ismerhettük meg Cseke Eszter (Nemzeti Népegészségügyi Központ), és S. Takács András munkásságát, utazásait. Szabó Simon (színész, rendező) és Szentesi Réka (társadalomtörténész, divatkutató, ELTE) Délután a szakmai beszélgetések során 12 válaszolt. piszkos problémát érintettünk szakértőinkkel, csupa aktuális kérdésre kerestük a választ a 17.00 órától a Gazdasági szekcióban Vidos teltházas beszélgetések során a KisHallban. Mihály került moderátori szerepbe, aki vendégeivel a dark web, a kriptovaluta, a A Környezeti szekcióban dr. Fiar Sándor túlfogyasztás és a média problémáit vitatta moderálásával a klímaváltozás, a légszeny- meg. A szekcióban vendégünk volt Keleti 1.

Arthur (T-Systems Magyarország, KIBEV), izgalmas nyereményeket. Ezúton is köszönjük dr. Kerekes Sándor (professzor, BCE), dr. a Ringier Axel Springer, a Noizz.hu, a Cisco és Varsányi Károly (blokklánc jogász, DigitalCash. a Samsung közreműködését. hu) és Vidus Gabriella (vezérigazgató RTL Magyarország). Másrészt, digitálisabb lett a rendezvény, hiszen a matricás kiállítói és pályaműszavazást A napot idén is az egyéneket érintő piszkos átköltöztettük egy applikációba, amely problémákat összefogó +1 szekcióval zártuk, segítségével nem csupán szavazhattak a Szomolányi Katalin vezetésével. Kati a halogatás, látogatók kedvenc kiállítóikra és pályaművekre, a social buborék és a normaszegések de kérdezhettek a beszélgetések során és témakörét járta körül dr. Almási Kitti (klinikai követhették élőben a beszélgetéseket is. szakpszichológus), Guld Ádám (médiakutató, Harmadrészt, de nem utolsó sorban a stream PTE), Rezes Judit (színésznő, Katona köre is teljesebbé vált, hiszen már nem csak YT József Színház) és Szvetelszky Zsuzsanna és FB oldalunkon, de az IP TV-n is nézhették (szociálpszichológus, MTA) társaságában. a beszélgetéseket azok, akik nem tudtak a helyszínen részt venni a rendezvényen. Szintén évtizedes hagyomány már, hogy a rendezvény témájához illeszkedve kreatív Rekordok éve művészeti pályázatot hirdetünk 3 kategóriában. 2019-ben már 12. alkalommal került Az idei évben rekordszámú pályamű érkezett megrendezésre a rendezvény. Hatalmas a „Tisztázzunk valamit.” felhívásra. A szakmai sikernek értékeljük, hogy ennyi idő után is zsűri (Kovács András Péter, Pásztor Anna, azt a visszaigazolást kapjuk, hogy aktuálisak Rohonyi Gábor, Szegedi Csaba és Szomolányi tudtunk maradni, és nem csak a szervezők Katalin) végül összesen 10 pályaművet díjazott, lelkesedésetöretlen,dealátogatókérdeklődése a 12. Fenntarthatósági Nap látogatói pedig is. A résztvevők közel fele visszatérő volt idén, megszavazták a közönségdíjas alkotást. de ami még ennél is fontosabb talán, hogy a 12. Fenntarthatósági Nap több mint 11.000 Nincs fesztiválkonferencia fesztivál nélkül. Az főt ért el, a helyszínen és online összesen. egésznapos rendezvény szüneteiben a kiállítói térben idén a Canarro biztosította a zenei Ahhoz, hogy lelkesedésünk megmaradjon és aláfestést, az afterparty-ban pedig fellépőnk folyton újat tudjunk nyújtani, minden évben volt DJ Q-CEE (warmup), koncertet adott a igyekszünk begyűjteni a látogatói értékeléseket. Random Trip és hajnalig buliztunk a Gerappaaa Az idei felmérés eredményei alapján minden csapatával. idők legszínvonalasabb, legjobban szervezett és tartalma is a legteljesebb rendezvényt Újítások 2019-ben sikerült összehoznunk, amelyre a látogatók Az idei évben több szinten is megújult a összbenyomás pontszáma már elérte a 4,7 rendezvény. Egyrészt a kreatív művészeti pontot (maximum érték: 5 pont). pályázatot 2019-ben 3 szponzor bevonásával Köszönjük, hogy velünk tartottatok. valósítottuk meg, ezzel garantálva az értékes és Találkozunk jövőre is! 2.

12 inspiráció, ráhangolódás az on the spottal aki kérdez: Szomolányi Katalin, akik válaszolnak: Cseke Eszter és S. Takács András (On The Spot) Az inspirációs beszélgetés során megismerhettük az indulás történetét, hogy hogyan is alakult az On the Spot. Eszterék meséltek a főiskolai évekről, az első közös munkák során megélt tapasztalatokról. Minden egy berlini vizsgafilmmel kezdődött, amikor megismerték a kiskamerás forgatás előnyeit, szabadságát, majd együtt eljutottak a gázai övezetbe és leforgatták – most már mondhatjuk így – a pilot epizódot. Mindig az motiválta és vitte őket előre, hogy mi is a valóság? Saját kíváncsiságuk vezette és vezeti őket, valamint az, hogy hogyan tudják úgy bemutatni a háborús helyzeteket, katonákat, vagy éppen a civilizációtól elzártan élő törzseket, hogy az a lehető legérintetlenebb és autentikus legyen. Meghökkentő tapasztalataikról számoltak be, hiszen ők is ott tapasztalták meg első kézből, hogy mindez a valóságban hogyan is zajlik, ha a média képviselői bekerülnek például egy háborús övezetbe. Találkoztak azzal a jelenséggel, hogy a katonák, akik civil ruhában köszöntötték és kávéval kínálták őket, mint egy jelenethez beöltöztek, maszkot húztak és fegyvert ragadtak, majd jött a kérdés: mit csináljunk? lőjünk? Elképzelhetetlennek tűnik, de sok esetben a világsajtót megjárt anyagok, fotók és filmes jelenetek csupán beállított képek. A rendkívül veszélyesnek tűnő, elmaszkírozott katonák a háttérben sokszor bevont, megfizetett katonák. 3.

András és Eszter viszont nem ezt szerették volna bemutatni, hanem valami mást, valami újat. Így született az On the Spot. A háttértörténetek ismertetése lett a védjegyük. Akár a gázai övezetben harcot vállaló katonák édesanyját meginterjúvolni arról, hogy mit szól ahhoz, hogy a fia erre az útra lépett. „Emberi sztorik a hírek mögött” ez a mottó vezette a csapatot. Ezt követően arról is beszélgettek, hogy hogyan élték meg Eszterék a Maldív-szigeteken megtapasztalt, elviselhetetlen szemétszigeteket, amik a luxus árnyékában, rejtve működnek, ahol napi 1 dollárért illegális bevándorlók, kizsákmányolva dolgoznak, égetik fel a szemetet, a modernkori rabszolgaságban. Szintén meghökkentő tapasztalat, piszkos titok a Maldív- szigetek területén, a hihetetlen magas drogfogyasztás, ami főként a nőket érintik. A bangladesiek, akik építik a luxus villákat, mindeközben gettókban élnek, porszemként. Eszter és András utazásaik során sokszor találkoztak a családi traumaöröklések ördögi körével. Akár, ha az afrikai gettókra gondolnak, ahol találkoztak egy férfival, aki akkor ismerte meg az édesapját, amikor egy cellába kerültek. Szinte egy időben, talán tudat alatt készülve is rá, elkezdődött új projektjük a születés kapcsán, majd nem sokkal később ők maguk is családdá váltak, megszületett kisfiúk. A „9 hónap alatt a Föld körül” sorozat elkészítéséhez 10 országban forgattak le szüléseket, a lehető legkülönlegesebb és legkülönbözőbb helyzetekben és helyszíneken. A sorozat célja, amellett, hogy a szülés és születés körüli tabukat bemutassák és ledöntsék az volt, hogy megtudják, valójában milyen hatással van egy ember életére az, hogy hol és hogyan születik. Vajon kialakulhat e az igazi kötődés az édesanyával, ha a születés után elválasztják a gyermektől vagy nem a nyugodt és tiszta környezetben érkezik meg a gyermek a családba. Eszter a hallgatósággal nem csupán a külső szemlélőként megélt szülésekről mesélt, de saját szülésének tapasztalatait is nagyon őszintén tárta elénk. A beszélgetés utolsó pár percében már arról meséltek vendégeink, hogy családként hogyan látják mindezeket, illetve amikor visszatérnek egy-egy korábbi helyszínre, gyermekkel, milyen új értékek, szempontok kerülnek előtérbe. Felelősebbek vagy tudatosabbak lettek-e, mióta gyermekük jövője is a szemük előtt lebeg? És mik azok a fő értékek, amiket szeretnének átadni a fiúknak? Lemaradtál az előadásról vagy visszanéznéd és újra átélnéd? Kattints ide és nézd meg most! 4.

12 KÖRNYEZETI SZEKCIÓ: aki kérdez: dr. Fiar Sándor akik válaszolnak: Bordós Gábor (Wessling), Feiler József (European Climate Foundation), Simon Gergely (Greenpeace), Sipos Katalin (WWF) A környezeti szekció során 3 piszkos problémát jártak körbe a szakértők: klímaváltozás, légszennyezés, műanyag-hulladékok Mi a helyzet a légszennyezéssel? Ezzel a kérdéssel indult a beszélgetés szombat koradélután. Simon Gergely egy aktuális légszennyezési projekt kapcsán osztotta meg tapasztalatait. A Greenpeace kutatásai azt mutatják, hogy bár sok tekintetben van előrehaladás, a városi légszennyezés esetén még mindig nagyon negatívak a tapasztalatok. A légszennyezés egészségkárosító hatása drasztikus számokat produkál napjainkban is, egyre riasztóbbak az adatok, globálisan 7-8 millió ember, hazánkban közel 13 000 ember idő előtti halálát okozza a levegő rossz minősége. Ezek a hatások egyértelműen mérhetők, az egészségünkre ma, akkut módon a legnagyobb negatív hatással a légszennyezés van. Ezt a problémát erősítik a rossz trendek, legyen szó a nem megfelelően használt vegyes tüzelésű kazánokról (hiszen az emberek a végén már mindent elégettek), illetve, hogy hazánkban a nyugati országokból a tiltások miatt egyre magasabb arányba kerülnek be a régi típusú dízel autók, ezzel 30% fölé került a dízel autók aránya az országban. De ugyanígy gondot jelentenek az idős, nem karbantartott hajók számának megemelkedése a Dunán, amik szintén káros anyagokat pöfögnek a levegőkbe. A vidéket szintén érinti a probléma, legyen szó akár a zöldhulladék-égetésről. De mi a megoldás? Sok országban tiltó szabályozásokat vezetnek be, többek között a régi vagy alacsony besorolású gépjárművekre vonatkozóan, emellett szabályozzák a fűtéstechnológiát (Krakkóban tiltott a szénégetés), és fokozottan lépnek fel a mérőállomások telepítésében. És persze a levegőtisztításra egy nagyon hatékony válasz az erdőtelepítés. Napjainkban azonban főként az erdők pusztulásáról hallhatunk, erdőtüzek képeivel van tele a sajtó. 5.

Sipos Katalin sok hasznos praktikát is megosztott velünk, amellett, hogy kikerülhetetlenül beszélgettünk az Amazonas területén tomboló erdőtüzekről is, ami egy területhasználati problémából, ember által gyűjtött tűzből alakult ki. De fontos megjegyezni, hogy ez nem egy újkeletű probléma, évtizedek óta erdőtüzekkel nyerik a területet az Amazonas területén. Bár a rendezvényen főként a városi lakosságot érintő problémákra fókuszáltunk, amellett a tény mellett nem mehettek el szakértőink sem, hogy a hulladékkal, valamint a nedves fával való tüzelés okán nem ritka, hogy egy-egy vidéki faluban rosszabb levegőminőség mérhető, mint a fővárosban a körúton. FeilerJózsefaz erdőtüzek kapcsán kifejtette, hogy már 10 éve azt vizsgálták, hogy van egy korreláció a gazdag biodiverzitással rendelkező területek és a politikai rendszerek extrémitása között, tehát nagyon nehéz elfogadtatni azt, hogy a pénzeket megfelelően kezeljék. Persze a természetes erdőknek nem csak abban van a dekarbonizációban van szerepük. A fák a talajerózió ellen is védelmet nyújtanak, a vízgazdálkodásban szabályozó szerepet töltenek be és levegőtisztaságban is nélkülözhetetlenek. De ehhez jó állapotú, természetes erdőkre van szükség. Fontos számok, hogy Magyarország esetében a 2 millió hektár erdő van jelenleg, de mindössze csak 90 000 hektár fát nem használnak kitermelésre. De nem csak az erdők fogyatkoztak meg az utóbbi évtizedekben. A vízgazdálkodás, a folyószabályozás, a városiasodás és a társadalmi, valamint gazdasági fejlődés hatására a korábbi mocsárvilágból mára az Alföldön mindössze 637 km2 maradt és folyamatosan szárítjuk ki az országot. A szélsőségek megnövekedése a jövőben pedig még több problémát fog jelenteni. Hiszen, ha lesz árvíz, akkor szélsőségesen nagy mennyiségű víz érkezik majd, viszont az aszályos időszakok is szélsőségesek lesznek, így fontos lenne koncentrálni a vízvisszatartásra. A klímaváltozás és a légszennyezés mellett egy nagyon fontos téma a beszélgetés során a műanyag- hulladékok, valamint a mikro-műanyagok kérdésköre volt. Bordós Gábor szakértőként ismertette a hallgatósággal a jelen helyzetet, a jelenleg folyó kutatásokat, valamint a várható jövőbeni változásokról is beszélgettünk. Bordós Gábor megerősítette, hogy a műanyag-hulladékok mindenütt ott vannak, nem csak az óceánokban. A műanyagok bomlás során – főként az UV sugárzás hatására – aprózódnak, az így keletkező mikro-műanyagok pedig bekerülnek a vízbe, a táplálékban, majd az emberi szervezetbe. De félnünk kell ezektől? A szakértő megerősítette, hogy ez a téma még nincs megfelelően kikutatva, nagyon kevés pontos adatot, tényt tudunk a mikro-műanyag hatásáról. A területen még nem léteznek európai vagy világszintű szabványok a mérésekre. Gáborék a gyakorlatban is bevonódnak a kutatásba, a Wessling Kft. a hazai felszíni vizekben mérik a mikro-műanyagok mennyiségét. Nagyobb kérdés még a jövőre nézve, hogy mikorra lesz meg az a technológia, amivel ki tudjuk vonni például a vizeinkből a műanyagokat. Persze szakértőink hasznos tanácsokat is megosztottak azzal kapcsolatban, hogy közösségek és egyének mit tehetnek a környezetünk védelméért. A teljes beszélgetést visszanézheted YouTube csatornánkon! 6.

12 TÁRSADALMI SZEKCIÓ: aki kérdez: Dávid Ferenc akik válaszolnak: dr. Kende Anna (ELTE), dr. Páldy Anna (NNK), Szabó Simon (színész, rendező), Szentesi Réka (divatkutató) A társadalmi szekció során 3 piszkos problémát jártak körbe a szakértők: klímaváltozás egészségügyi hatásai, a társadalmi előítéletek és a fast fashion Szinte szünet nélkül vágtunk bele a következő szekcióban, ahol társadalmi problémák kerültek a középpontba. Dr. Páldy Anna nyitotta meg a beszélgetést, aki rendet tett a fejekben – ha az előző szekció után esetleg még maradtak volna kérdések – hogy mi a különbség az egyébként természetesen zajló, állandó klímaváltozás és a napjainkban történő, rendkívüli módon felgyorsult változások és globális felmelegedés között. Ahogy Anna elmondta, a változás ténye nem új, a problémát sokkal inkább az jelenti, hogy olyannyira felgyorsultak a folyamatok, hogy sem a biodiverzitás, sem az ember nem képes alkalmazkodni. A korábbi egy-két emberöltő, ami időt adott a felkészülésre már nincs, pár év, vagy évtized alatt jelentős változások mennek végbe. Az emberi szervezetre rendkívüli hatással van a szélsőséges éghajlatváltozás, egyre gyakoribb a frontérzékenység, és mára ezek már koránt sem az idősek problémái, hiszen tömegesen érinti a fiatalokat is. Bár sokan azt gondolhatták a beszélgetés elején, hogy a három piszkos probléma nincs összefüggésben, pedig már az elején bebizonyosodott, hogy az egészségügyre a divat, de sokkal inkább a fast fashion szintén hatással van. A műszálas anyagok, műanyagból készült ruhák nem megfelelőek sem a bőr, sem a hőháztartás számára, arról nem is beszélve, hogy a folyamatosan változó időjárás miatt az emberek többsége nem megfelelően öltözködik, ez pedig egészségromláshoz vezet. Szentesi Réka segítségével a fast fashion iparág mögé láthattunk és megismerhettük a fast fashion árnyoldalát is. A ruhaipar hatalmas mértékben felel károsanyag-kibocsátásért, amit sokszor nem is fogunk fel, mikor a harmadik-negyedik egyforma pólónkat vesszük le az üzlet 7.

polcáról. A divatipar rendszerét nem lehet kiragadva vizsgálni a globális körből, komplex változásra van szükség, akár a műanyagok kapcsán, akár az energiahasználat kapcsán. És fontos látni, hogy ameddig az ember a bőrén nem érzi a negatív hatást, addig sok esetben nem tud elköteleződni és váltani, változtatni. A fast fashion esetében persze rengeteg gazdasági kérdés is megválaszolásra vár. Elvárható-e egy erőteljesebb szabályozás, ha a szabályozóknak gazdasági érdekük fűződik a jelenlegi működés fenntartásához? Milyen motivációra lenne szükség, hogy a társadalom tömegesen felszólaljon a fast fashion ellen, mind a környezeti mind a morális értékek tekintetében? Dr. . Kende Anna arra is rávilágított, hogy bár rengeteg kutatás számol be a klímaváltozás egészségkárosító hatásairól a társadalom mégis továbbra sem lép fel ezek ellen a folyamatok ellen, aminek az a végtelenül egyszerű oka, hogy mindezek a folyamatok nem kézzelfoghatók, az emberek pedig nem látják az ok-okozati összefüggéseket, így nincs meg az a meggyőző erő, ami arra sarkallná a társadalmat, hogy mondjuk fellépjenek a szabályozókkal szemben. De nem csak a klímavédelem esetén haladunk nagyon lassan a társadalmi tudatosításban. Az előítéletek terén szintén probléma még napjainkban is. Bár létezik törvényi szabályozás a diszkrimináció ellen, ameddig az emberek nem tudatosítják magukban, hogy a hátrányos megkülönböztetéssel vagy a kirekesztéssel milyen akadályokat állítanak a másik fél elé, mennyire ártalmasak a másik félre, addig csupán a rendkívül szélsőséges, tettlegességhez vezető megnyilvánulásokat vesszük észre. Magyarországon, de más országokban is tapasztalható, hogy a kulturális értékek mellett a szocializációs folyamatok is rendkívül nagy hatással vannak, például a fogyasztásra is. Hazánkban sok esetben láthatjuk, hogy azok a felnőttek, fiatalfelnőttek, akik hátrányos helyzetű vagy nélkülöző családban nőttek fel, sokkal inkább hajlamosak arra, hogy túlfogyasztással kompenzáljanak, amint erre lehetőségük akad. A beszélgetés utolsó harmadában pedig az előítéleteket igyekeztünk körbejárni. Miért vannak? Mi a szerepük?Mivelükagond?SzabóSimonszemélyespéldáiáltalnagyonsokanmagunkraismerhettünk. Simon őszintén mesélt azokról a szakmai esetekről vagy magánéleti történésekről, amikor ő maga is az előítéletei miatt hozott meg rossz döntéseket. Egy forgatás alkalmával egy szakemberről a külső jegyei, kora és vélhető alkoholizmusa hatására elutasította a közös munkát, majd később hatalmas pozitív csalódás volt számára, mikor a szakember nem várt szakértelemmel és minőségben végezte el a rábízott feladatot. De előítéleteink nem csak negatívak lehetnek. Hatalmas megdöbbenés, ha egy jól szituált férfi az étteremben nem várt stílusban válaszol arra a kérésünkre, hogy oltsa el a cigarettáját. De az előítéletek kezelhetők, tanulhatók. Tudatosítanunk kell magunkban, hogy vannak előítéleteink és azt is, hogy fontos döntések esetén álljunk meg egy pillanatra és mérlegeljünk. Meghoztam egy döntést, de mire is alapoztam? Azért mert nő? Azért mert fiatal vagy épp idős? Azért mert roma származású? Mit tudok az illetőről még? Hosszú a folyamat és az embernek nincs is minden pillanatban lehetősége arra, hogy mérlegeljen, de törekednünk kell rá. Ateljesbeszélgetéstvisszanézheted aFenntarthatósági Nap YouTubecsatornáján! Ha pedig szeretnéd megtudni, rád hogyan hatnak az előítéleteid és megtanulni kezelni azokat, akkor végezd el a Magyar Telekom által készített, magyar nyelvű e-tananyagot a témában, amit ide kattintva érsz el: „Tudattalanelőítéletektudatosításae-learning” 11. 8.

12 GAZDASÁGI SZEKCIÓ: aki kérdez: Vidos Mihály akik válaszolnak: Keleti Arthur (TSM, KIBEV), dr. Kerekes Sándor (BCE), dr. Varsányi Károly (DigitalCash.hu), Vidus Gabriella (RTL Magyarország) A gazdasági szekció során 3 piszkos problémát jártak körbe a szakértők: dark web és kriptovaluta, túlfogyasztás, média A túlfogyasztás napjaink egyik legégetőbb gazdasági problémája, de a dark web, a kriptopénzek és a média esetében is feltehető a kérdés: kell-e, szabad-e, illetve lehet-e szabályozni ezeket a területeket? És ha igen, mindez kinek a dolga lenne? Ez volt a vezérfonal, ami végig vezette a gazdasági szekció tagjait az egy órás beszélgetésen. De mit is értünk túlfogyasztás alatt? Dr.KerekesSándorelmondása szerint egy átlagos ember az általa megvásárolt termékek 60%-át végül nem használja. Ennek fő oka, hogy az emberek többségében nem a fogyasztás és a szükségleteik kielégítése okán vásárolnak, hanem a birtoklási vágy okán. Legyen nekem is egy fúróm, egy varrógépem, egy vasalódeszkám, egy elektromos grill sütőm. Tele vagyunk olyan elektronikai és egyéb eszközökkel, amelyeket nagyon ritkán, vagy csak egy feladatra egyes esetekben használunk. Fiatalok, beköltöznek az új lakásba, berendezik és a bútorok szereléséhez vásárolnak komplett szerszámos ládákat, gépeket, majd jó esetben évekig ezek állnak a szekrényben, használat nélkül. Gondot jelent az is, hogy sokszor nem tudunk nemet mondani valamire, amit 50%-kal olcsóbban, vagyis féláron megvehetünk. Pontosan tudjuk, hogy ennek a terméknek ez a normál ára, de mégis úgy érezzük, spóroltunk és remek üzletet csináltunk. A túlfogyasztás kapcsán kikerülhetetlen a média szerepe és felelőssége. A beszélgetés során volt több példa is előtérbe került, legyen szó parfümökről, cigarettáról, propagandáról. Vidus Gabriella részletesen beszámolt a napjainkban működő reklámokról, hagyományos és digitális médiát átszövő hirdetésekről, önszabályozásról és a túlfogyasztást támogató, szabályozatlan online 9. 12.

reklámok. A szakértő arra is felhívja a figyelmet, hogy a vásárlókon hatalmas a teher, hiszen úgy kell tudatosan fogyasztani, mind a médiát, mind a termékeket, hogy közben hatalmas zajban élünk, főként a digitális és online térben. Fontos tudni, hogy a közösségi oldalak ma nem tekintik magukat médiának, így a tartalom és a reklám szempontjából egyaránt szabályok nélkül működnek, ami tökéletes táptalaja a fake news-ok terjedésének. A beszélgetés második felében átterelődött a beszélgetés a pénzre, azon belül is a kriptovaluták létjogosultságára, biztonságos használatára. Dr. Varsányi Károly a pénz fogalmát is tisztázta. Mit is tekintünk pénznek? Vagy mit tekinthetünk? Mitől más a kriptovaluta mint a ma hagyományos pénznek tekintett fizető eszközök? Valami akkor pénz, ha teljesül a következő 5 funkció: értékmérő, fizető, forgalmi, tartalék és kincsképző. Ma mi a fizetőeszközökként a nemzeti valutákat, közforgalomban lévő bankjegyeket és érméket ismerjük el. A kriptopénzek, például a bitcoin, rendszere már az előállítási státuszában is eltér a nemzeti valutáktól, hiszen nem kereskedelmi bankok bocsátják ki, így kikerül az egyes nemzeti monopoliumokból és a szabályozási rendszerből is. Nem tagadható, hogy a szervezet bűnözés jelenleg még kihasználja ezt a kiskaput, de fontos látni, hogy az egyes pénzek terjedésével kikerülhetetlen, hogy szabályozás is kialakuljon, ami akadályt állít a fekete gazdaság elé. És ha már szóba került a szervezett bűnözés és a kriptovaluták, Keleti Arthur bevezette a hallgatóságot a dark web rejtelmeibe is. Biztonsági szakértőként saját tapasztalatait is megosztotta velünk. A dark web olyan mint egy nagy áruház, a különbség csak annyi, hogy itt a szabályozatlanság miatt bármi, szó szerint bármi kapható, akárki vásárolhat közel 1 millió forintért olyan szoftvert, ami képes egy ATM automata működésében hibát okozni, de ugyanígy 50$-ért vírusok küldhetők akárkinek a gépére. A kiberbűnözés nagy része is már itt zajlik, hiszen a dark net titkosított felület, ahol nagyon nehezen felgöngyölíthetők a folyamatok és ma még nincs olyan megoldás, amivel egy-egy kiberbiztonsági szakértő valós adatot tudna kinyerni akárcsak a napi forgalom kapcsán. A teljesbeszélgetésitt visszanézhető! 10.

12 +1 SZEKCIÓ: aki kérdez: Szomolányi Katalin akik válaszolnak: dr. Almási Kitti (klinikai szakpszichológus), Guld Ádám (médiakutató), Rezes Judit (színművész, Katona József Színház), Szvetelszky Zsuzsanna (szociálpszichológus, MTA) A plusz1 szekció során 3 piszkos problémát jártak körbe a szakértők: normaszegések, social buborék, halogatás Rácsatlakozva az előző beszélgetésre a médiafogyasztásunk kapcsán hangoztak el az első kérdések Guld Ádámhoz, aki a social buborék problémakörét fejtette ki. Megdöbbentő, de ma egy átlagos fiatal több mint 6 órában fogyaszt médiát hétköznap. Ez egy összesen érték, ami magában foglalja az összes média típust, a rádiót, a televíziót és természetesen az online felületeket egyaránt. Ami még ennél is sokkolóbb adat, hogy egyes fiatalok hétvégén, amikor nincsenek kötelező programjaik és szabadon osztják be az idejüket, akkor ez az érték napi 10-12 óra is lehet. A generációs különbségek mellett fontos még egy fogalmat megvizsgálni, ami nem más, mint az életív, azaz azalapján nézni az egyes csoportok médiafogyasztását, hogy milyen életszakaszban vannak. Kutatások bizonyítják, hogy az egyetem befejezésével egyidőben általánosan megváltozik az egyének médiahasználata: ismét visszatér egy fix idejű program, a munka, ezt követően a család tovább csökkenti a médiaára szánható szabad időt, majd a nyugdíjazás időszakában az életíven ismét több szabadidő és ezzel párhuzamosan több médiafogyasztással eltöltött óra jelenik meg. A tudatos médiafogyasztás nem csak azt foglalja magába, hogy tudatosan kezelem azt, amit ott látok, de kiterjed arra is, hogy tudatosan osztok meg magamról információkat, valamint arra is, hogy tudatosan kezelem a közösségi médiában érkező pozitív és negatív visszajelzéseket. Dr. Almási Kittit a Like!-ok mögötti pszichológiai nyomásról kérdezte a moderátor. A Like!, mint konkrét visszajelzés és fogódzó mindenkire hatással van. A fake news-ok terjedésében is nagyon erőteljesen közrejátszik az, hogy az emberek szeretnek olyan tartalmakat – akár valótlan adatokat – megosztani, amelyekről azt gondolják, hogy sok Like! fog érkezni a megosztásukra. Kutatásokkal igazolható, hogy ma a fiatalok közel 70%-a szeretne influencer lenni az USA-ban. Rezes Judit színműszként maga is megtapasztalta, hogy szó szerint rászóltak, hogy legyen már végre egy hivatalos közösségi oldala. Elvárás ma már a színészektől, hogy jelen legyenek ezeken a felületeken, rendszeresen posztoljanak, osszanak meg minél több kulisszák mögötti tartalmakat. Egy olyan generációnak, akik nem ebbe születtek bele, ez egyfajta kényszer, ugyanakkor anyaként pedig a másik oldalról is előtte áll a feladat, hogy hogyan taníthatja meg a gyermekeinek, hogy nem a Like! száma a fontos. A gyerekek szemében a mai tini influencerek az új sztárok, ami viszont hatalmas különbség, hogy a mai világban a vlogok és videók tartalma szabályozatlan, így a szülőnek tudnia kell, hogy mit néz a gyerek, követni azokat, akiket ő követ, és bizony, sokszor konfliktusok árán is, de korlátozni a gyermek médiafogyasztását. 11.

Mivel ma már nem tudhatjuk, hogy holnap mitől leszel menő, ezért egyre erősebb az egyénben a szorongás. A fogódzók elvesztése miatt a fiatalok már a veszélyekre készülnek. A személyes kapcsolatok nem tartósak, legyen szó barátságról, párkapcsolatról vagy épp házasságról, a mai tinik nem látnak maguk előtt 20-30-50 éve jól működő kapcsolatokat, mintákat. Az online térben nem csak a bullying van jelen, de egymás lejáratása pillanatok alatt szintén fegyver a tinik kezében egymással szemben, így a legtöbb fiatal szorongásokkal él, az intimitás pedig a legnagyobb szorongás számukra. Egy nagyon izgalmas és értékes, sok számadatot és személyes tapasztalatot is érintő beszélgetés során Szvetelszky Zsuzsanna segített a hallgatóságnak megérteni a normaszegések mögött álló szociálpszichológiát. Zsuzsa egy egyszerű példával rávilágított, hogy mi is az igazi gond a mostani rendszerekkel. Ha én minden nap, ha kések az irodában, köteles vagyok 100 Ft-ot bedobni egy perselybe, akkor egy idő után motiválni fogom saját magam arra, hogy ne késsek, hiszen ez napi szinten következménnyel jár. De ez az összeg lehet 5 Ft is. Ha rendszeresen és következetesen számon kérik rajtam, ha akár apróbb vagy nagyobb mértékben normát szegek, akkor az motivál arra, hogy tudatosítsam magamban a normákat és ezek szerint működjek. Ezzel szemben a nagyösszegű büntetések, ahol van esély arra, hogy az ember megússza, nem ezt a hatást érik el, hiszen a szankciónak érvényt az szerez, ha mindig következetesen betartják és betartatják. Akkor viszont, ha azt látjuk, hogy körülöttünk mindenki megszegi a normákat – eldobja a szemetet, átmegy a piroson, stb. – akkor a normaszegés normája alapján ez a viselkedés válik követendővé. A környezettudatos életvitel nagyon sok embernél hív elő képmutatást vagy normaszegést. A külvilágnak arról számolok be, hogy milyen környezetbarát és tudatos életet élek, miközben a valóság az, hogy a kényelmi szempontok győznek és mégis csak veszek egy újabb nejlon zacskót, mégsem viszem le a szelektívbe külön gyűjteni a műanyagot és még sorolhatnánk. A beszélgetés végén a szakértők nagyon jó tippeket is megosztottak velünk, hogy saját mikrokörnyezetünkben hogyan tudjuk ezeket a piszkosságokat észlelni, kezelni, valamint arra is rámutattak, hogy rengeteg jógyakorlat van, amik szintén online érnek el hozzánk, így a médiafogyasztásban tényleg a tudatosság a kulcs. Nézd vissza a teljesbeszélgetést itt! 12.

12 FN12 KIÁLLÍTÓK A12.FenntarthatóságiNapralátogatókszámosnevesszervezetfenntarthatóságitevékenységével ismerkedhettek meg. A nap végén az érdeklődők megszavazták a három legjobb kiállítót. Az idei évben a Meixner Iskola, a NEO Magyar Segítőkutya Egyesület és a Greenpeace kapta a legtöbb szavazatot a mobilalkalmazáson keresztül. A fesztiválkonferencia ezúttal is nagyon sokféle munkát folyató civil szervezet mutatta be tevékenységét. Az érdeklődők hasznos információkat gyűjthettek az újrahasznosításról, a megújuló energia felhasználásról, a környezettudatos közlekedésről, vagy éppen az új, innovatív megoldásokról, de szokás szerint gyermekprogramokkal, finom falatokkal és jótékony sörrel is készültünk. 13. 18.

2019-ben a következő szervezetek mutatták be tevékenységüket a 12. Fenntartahtósági Napkeretében: • Afrikáért Alapítvány • Lexus Buda • Autistic Art Alapítvány • Meixner Iskola • Bajnai Zöld Tündérek Ökokör • Mozgó Piac • Blinkee • N’Iceroll • Cselekedj ma a holnapért! Alapítvány • NEO Magyar Segítőkutya Egyesület • Eco-Design Team • Oszkár telekocsi • Felelős Gasztrohős • Raw Coconut Home • Furagura | Merc Műhely • Samsung • Green Culture • Shamo Bags • Greenpeace • Share - A jótékony ser • Greentechnik • Starfolplusz | YAMA • Gulyásbomba • Suhanj! Alapítvány • Healthy Cleaning | Hyla • WAMP | RePityke • HuMuSz Szövetség • WAMP |The Nearnia • Jövő Öko-Nemzedéke Alapítvány • WWF • Kellys Bike • Zöldbolt • KIBU |Kitchen Budapest • Zöldövezet • Kozmosz Vegán Étterem Köszönjük, hogy részvételetekkel hozzájárultatok rendezvényünk sikeréhez! Fotók a rendezvényről és a kiállítói térről Flickr csatornánkon érhetők el. 14.

12 FN12 PÁLYÁZATOK 3 kategóriában összesen 11 nyertest hirdetett az FN12 szakmai zsűrije szeptember 14-én. Az idei évben a CISCO, a Ringier Axel Springer, a Noizz.hu és a Samsung közreműködésével valósult meg pályázatunk, ezúton is köszönjük nekik. Zene/SLAM kategória (támogató: SAMSUNG) 1. helyezett: Pejtsik Panna - Bújj ki a plasztikzsákból! díj: Samsung Galaxy S10+ okostelefon 2. helyezett: Virág Zsombor - Az érkezés díj: Samsung Galaxy TAB A10.1 (2019) tablet 3. helyezett: Kasza Zsolt - Modernkori Bábel díj: Samsung Galaxy Watch Active okosóra Film kategória (támgoató: CISCO) 1. helyezett: Virág Zsombor - Kényszer tudás díj: Apple iPad Air 256 GB 2. helyezett: Horváth Pál - SPACEBOOK díj: 2 db Cisco Meraki WiFi access point 3 év előfizetéssel 3. helyezett: Borbás Fanni - #nofilter díj: 1 db Cisco vezeték nélküli fejhallgató Kreatív kategória (támogató: Ringier Axel Springer) 1. helyezett: Kollár István - KatasztróFa díj: Digital Media Campus 2020 képzés 1 fő részére 2. helyezett: Lipták Zsófia - Hübrisz szatyor díj: Elektromos roller 3. helyezett: Hegedus Melinda - Where is Waldo? díj: Fujifilm Instax Mini LiPlay hibrid fényképezőgép különdíj: Kaspár Árpád - Last Minute díj: Wacom Bamboo Folio vezeték nélküli Digitalizáló tábla A nap során a látogatók is szavazhattak. A 12. Fenntarthatósági Nap közönségdíjas alkotása Sipos András „Bin There x Budapest Park”. A Díját a Noizz.hu biztosította (120.000 Ft értékű budapesti közösségi közlekedés) Gratulálunk a nyerteseknek és köszönjük minden pályázónak pályaműveiket 15. 24.

AFTERPARTY Mivel pár kép többet mond ezer szónál, így az afterparty hangulatát ezzel a pár képpel szeretnénk felidézni. Az FN12 közönsége a Random Trip koncertjén, majd a Gerappaaa-val bulizhatott hajnalig. 25. 16.

FENNTARTHATÓSÁGI NAP 12 Találkozzunk 2020-ban is! ...ILYEN VOLT...