batorfi

BÁTORFI Szabolcs 1

2

Kozák Csaba Bátorfi Szabolcs körei Bemelegítő körök A húszas évei elején járó fiatalembert a munkahelyemen, a Műcsarnokban ismertem meg pár évvel a második millennium előtt. Gulyás Gyula (1944-2008) szobrászművész mutat- ta be a szerény művészpalántát. Dicsérte Bátorfi Szabolcs tehetségét, ami azért volt furcsa, mert Gulyás nemigen szokta „csak úgy” bemutatni és dicsérgetni a még éretlen nebulókat. Aztán kiderült, hogy esetükben a mester és tanítványa kapcsolatrendszerről van szó, hiszen a kezdő művész hetente többször járt a mester Duna-parti műtermébe, a Várkert Bazár patinás, üvegablakaival a folyóra néző stúdiójába. Ott tanulta meg a „hogyan is álljunk a művészethez” attitűdöt. (Tanulmányait ugyan árnyalhatták a Ferenczy Körben és a Postás Művelődési Házban tett kirándulásai, de egyértelműen Gulyás hatása volt számára a meghatározó.) Mások munkái iránt annyi kíváncsiság és tudásvágy volt benne – bár ezt csak évekkel később realizáltam – hogy Bátorfi szinte minden kiállításmegnyitón ott volt, függetlenül attól, hogy az adott művész munkái a geometrikus absztrakt, a gesztusfestészet vagy éppen az ábrázoló/figurális reprezen- táció jegyében születtek. Ha nem jött el egy megnyitóra, akkor aggódtunk, „mi történhetett Szabolcskával?”. Később a kicsinyítő képző már anakronisztikusnak tűnt, mégis rajta maradt. Amikor tizennégy éves korában megnyert egy szobrászati pályázatot – amit táborozás- sal jutalmaztak – akkor döntötte el, hogy a művészet lesz a hivatása, és folyamatosan kezdte róni az autodidakták kötelező „bemelegítő köreit”. Az antik görög szobrászat tanulmányozása után – bakugrásokkal bővítve ismereteit – eljutott Salvador Dalí és Pablo Picasso művészeté- ig, majd egy éles kanyart véve ráfordult az orosz konstruktivisták felfedezésének útjára, hogy végül a non-figuratív szellemiség jegyében megismerje Kassák Lajos és Moholy-Nagy László 3

műveit. A főiskolára nem vették fel, így kitanulta a cukrászmesterséget (ami nem csak az ízek- ről, hanem a formákról és a színekről is szól!), hiszen, ahhoz, hogy szenvedélyét csillapítva rajzolhasson-festhessen, kellett egy háttértörténet, ami a megélhetését biztosította. Munkái- val csoportos kiállításon először 1989-ben vett részt, míg egyéni tárlatait 1995-től datálja. Ha átlagoljuk egyéni bemutatóit, akkor kiderül, hogy másfél évenként jelentkezett új művekkel. Tematikája, a művek „fejlődéstörténete” igen tanulságos. Bátorfi 1994 körül olyan kisméretű papír, ceruza, tus művekkel lépett az absztrakció útjára, melyeken a geometrikus motívumok (pont, egyenes, kör, négyzet, háromszög, raszterháló) mellett még feltűnnek különböző ábrá- zoló fragmentumok (vitorla, zászló, uszony, görög oszlopfő). ‘96-os, színekben gazdagabb soro- zatában még nem tud elszakadni a konkrét tárgyi, architekturális és zenei utalásoktól (urbánus épületek, felhőkarcolók, templom, violinkulcs, hegedűtest) és a természeti környezettől (me- zők, Nap/Hold, felhőfoszlányok), miközben mindez egy vertikálisan és horizontálisan osztott képtérben, keményem megszerkesztett vonalak rendszerében történik. A ‘98-as papír/akril so- rozatában színes, amorf foltok olvadnak egymásba, lépnek be a másik testébe. Olyan, mintha egy puzzle kirakós kemény papírlapjait próbálná tologatással összeilleszteni. Itt már teljesen kiiktatta a valóság konkrét, azonosítható, dekódolható tárgyait. Ugyanakkor – Kassák előtt tisz- telegve – olyan fekete-piros-fehér feszített struktúrákat készített, melyekben a véletlennek is esélyt adva, feltűnik egy-egy festékpaca, folt is. 2000-ben „A négyzet hatalma” sorozatán, réte- gelt alapú papír/tus/kollázs munkáin a téglalapok, négyzetek, L-alakú vaskos vinklik ritmikusan ismétlődnek. A felső papírlapba lyukat vágva teremti meg a tér mélységét. Osztja a képteret, a fekete-fehér blokkok kontrapunktjai a színes mezők. 2003 táján, a klasszikus csendéletekre hajazva, poharat, üveget, kancsót, vázát, almát, szőlőfürtöt pakol egymásra transzparensen, csakhogy a trükk annyi, hogy bár a motívumok felismerhetők, de azok egyenesekből, derékszögekből és Ívekből építkezve geometrizálódnak. Kísérletezik. „Afrika” sorozatában kanyargó, hullámzó, amorf foltokkal idézi meg a szavannák vitális világát. Később tájképeket úgy absztrahál, hogy a kék szín különböző árnyalataiban tar- tott amorf foltok a tájképek hármas osztású – föld, horizont, ég – ábrázolásmódját idézik meg. Próbálkozott azzal is, hogy minimalizált színekkel és formákkal dolgozzon, ám szeriális munkáin mindvégig következetesen ragaszkodott egy-egy témakörhöz. A „Horizontális univerzumok” ki- állítását 2017-ben nyithattam meg. Ezek a munkák nem azért voltak horizontálisak, mert a mű- vekben jelen volt a vízszintes vonalvezetés , hanem azon okból, mert a művész prekoncepciója az volt, hogy az anyagot horizontálisan rendezze meg, így a látogató a teremben körbejárva követni tudta a tárgyak léniáját. Akkori univerzumai gyakorlatilag mikro-világok voltak, melyek összessége, egymásutánisága adta ki a makro-világot. Legutóbb idén tavasszal találkoztunk Zugló peremvidékén egy tíz emeletes orosz/ szovjet panelházban. Éppen költözőfélben volt, amikor a jelen kötet anyagát fényképezték. Egy pici szobában (rendes műterme sohasem volt!) próbáltuk meg tologatni a vászonképeket a műtárgyfotós kérésére. Sikertelenül. Így a folyosóra vittük ki, majd hoztuk be a körülbelül öt 4

tucatnyi festményt. A szűk, alul-világított, áporodott lépcsőházi folyosó éles kontrasztban állt a munkák dübörgő színvilágával. A festményeken geometrikus motívumok váltakoztak, de csak egyetlenegy volt, ami több százszor ismétlődött. Ez pedig nem volt más, mint a kör. Kultúrkörök A jelen kiadvány egy virtuális galéria. A látszólagoson túli valóságban azonban Bátorfi Szabolcs már bemutatta körképeit, hiszen 2018-ban körbejárhattuk azokat az Art9 Galéria kiállí- tóterében. Ott mondta el a megnyitón Fábián Zoltán festőművész azon beszédét, amiben két – alapvetően a kör kulturális háttértörténetét ecsetelő – mondatára kötelező kitérnem. Az egyik felvetése Arkhimédész (Kr.e. 287-212) görög matematikus és fizikus utolsó mondatára utalt. „Ne zavard köreimet!” (Noli turbare circulus meos!)- mondta a legenda (?) szerint a gondola- taiba mélyedő, a homokba köröket rajzolgató matematikus az őt megzavaró római katonának a szirakuzai csata idején. Mire a légiós dühében leszúrta a matematika/mértan egyik legnagyobb tudósát. Sírjára – végakarata szerint – egy hengerbe írt gömb és kúp körvonalait véstek, melyek felejthetetlen felfedezéseire utalnak. Leonardo de Vinci (1452-1519) nevéhez fűződik a másik történet. Vitruvius-tanulmánya volt az, ami a Kr. e. I. században élt Marcus Vitruvius építésznek a De architectura kötetében szereplő azon állítására utalt, amely az emberi test méretarányait hivatott meghatározni. Leonardo két síkidom segítségével, egy négyzetbe és egy körbe zárva az emberalakot a karok és a lábak zárt és nyitott pozícióiban jelenítette meg, így értelmezvén az aranymetszés szabályait. Ezen közelítéseknél kicsit unalmasabb az iskolai kötelező tananyag állítása, ami szerint „...a kör alatt a geometriai sík tér azon halmazát értjük, amely pontok a sík egy meghatározott pontjától (középpont) adott (sugárnyi) távolságra helyezkednek el.” A kör szó jelentéstartománya és szimbolikája viszont kultúrkörönként változó, ennél jóval tágabb. A nomád népek körsátra (indián tipik mongol jurták, stb.) alaprajza kört formáz. A keltáknál a kör az az átléphetetlen korlát, ami megvéd a rossz szellemektől. Az Arthur-mondakörben a lovagok egy kerekasztal körül gyülekeznek. A keresztény hagyományban a kör – sok egyébb mellett – szimbolizálja a teremtő erőt, míg az egyiptomi hit- világban körrel ábrázolják a napisten Ré kultikus imádatát. A Távol-Keleten az eget egy jáde-kő- ből faragott korong jelképezi, melynek a közepébe vájt lyuka a világegyetem centrumának felel meg. A taoista filozófiában a legfőbb törvény, a tao jelképe a középpontozott kör. A buddhizmus koncentrikus körei a megvilágosodás lépcsőfokai. A görögöknél a kör fogalma az égi szférához tartozó, hiszen a panteonokban isteneik összessége kört alkot. A rómaiak építészetében a két főútvonal középen keresztezte egymást, így felülnézetből a város alaprajza kiadta a körbe foglalt kereszt formát. (A végtelenségig ragozhatnánk ezt a témakört, ám sokkal egyszerűbb lexikonokhoz és a Google-hoz fordulni további információkért.) 5

Körmenet Ideje körbejárnunk Bátorfi Szabolcs 2010-től datált sorozatát. Kör ciklusában a követke- ző színekkel dolgozik: sárga, narancs, piros, rózsaszín, vörös, barna, bordó, világoskék, mélykék, zöld, lila, szürke, fekete és fehér. A képfelületeken természetesen megjelennek ezek árnyalatai, átmenetei, köztes tónusai. A koloritás harsány, vitális, dübörgő, csak ritkán visszafogott. A ki- váltságos „főszereplő”, a kör mellet a következő geometrikus elemek szerepelnek a műveken: a pont, az abból induló lénia/vonal, ami lehet egyenes, de megtörhet derék- vagy bármilyen szögben, a négyszög, a trapéz, a háromszög, a négyzet, a téglalap. A motívumok az egész kép- felületet belakják a „horror vacui”, azaz az űrtől, az ürességtől való félelem jegyében. Az akril festékkel történő felületkezelés a vásznon vagy az MDF lapokon – közepes sűrűségű farostle- mezeken – a kör alakú (tondó) munkákon mindig vastag, pasztózus. „Imádom vastagon kenni a festéket”- nyilatkozta a művész. Így, a festék lassú száradásából adódik az, hogy Bátorfi egyszer- re több vásznon is dolgozik. A művek dinamikáját, mozgás-élményét, a téri perspektíva illúzióját a pasztózus felületkezelés, a színdinamika, a motívumok ritmikus pozicionálása, ismétlődése, az egymást átfedő, az egymásra csúszó, vagy éppen az átlátszó, transzparens megjelenítés, míg a tondó-munkákon a lemezek rétegelése (is) sugallja. A képi fragmentumok szimmetrikusan, aszimmetrikusan és diszimmetrikusan vannak felsorakoztatva. Konceptuális háttértörténet he- lyett, kifejtve a körről vallott gondolatait, Bátorfi elmondja, hogy „...a kör csak egy állomás, igazából a vonalra kell figyelni... nem csinálok vázlatokat, kivéve, ha bonyolultabb rendszert szerkesztek. Intuitív módon dolgozom, a végén egy nagyon koncentrált, tudatos befejezéssel... Nem filozofálok, amúgy is a kör a lényeg... Nehéz eltalálni az arányt: a tudatosság és az emóciók érzékeny elegyét kell megteremteni...” Felvértezve tanácsaival, szabadon engedve érzéseimet, tudatosan próbálok pár mun- kát becserkészni. A Vidám délután, 2010 festményen a narancsos háttér ölelésében a kör a körben reprezentációval él (a kép a képben ábrázolás helyett). A nagyobb (befoglaló) körleme- zek egy része pontosan szerkesztett, akárcsak az azok testében megbúvó, kisebb, belső körök. Ugyanez történik fordítva is. A lebegő buborékok úgy lakják be a kép terét, hogy azon túl pró- bálnak terjeszkedni, így a „hibátlan” (mértanilag pontos) és a hibás (a szétfolyó tojásfehérjére emlékeztető) körök egymást taszigálva örömködnek egy vidám délutánon. Valójában az törté- nik, hogy több elem veszít teljességéből, ahogy a vakráma húrként körszeleteket vág le azokból. Ugyanez játszódik le a Mostohák, 2012 diptichonon, más színű háttérrel, és azzal a különbség- gel, hogy a vertikális szimmetriatengely egy-egy körszeletet játékosan átszínez. A Virágos rét, 2010 táblája arra ösztönzi a nézőt, hogy a geometria kemény, szigorú világába merjen belelátni egy tavaszi mezőt. A Boldog pillanatok, 2018 festmény fehér alapján tizenöt „pöttyös labda” egymás testébe hatol. A körívek által határolt területek (fedő és fedett részletek) más-más színben jelzik a transzparenciát. További „boldog pillanatok” várnak ránk az Optimizmus, 2014 képen, ahol kék-piros-fekete körlemezek lebegnek a háttér sárga négyzete előtt. 6

Ennek kontrapunktja a fekete hátteret egy fehér gyöngyszemmel oldó Pesszimizmus, 2010. Egyik legnagyobb (2db 50x70cm) kéttáblás műve a Kvantumok, 2015, ami egy-egy függő- leges fekete és vörös csíkkal középre zár, miközben az oldottabb képmezőkben körlemezek és a háttér derékszögbe hajló geometrikus tömbjei váltogatják egymást. A 2010-es Panel sorozat már címadásában megkapó. Tudnunk kell, hogy a latin pannellus/pannus szóból eredeztethető panel egyrészt nagyobb sík táblát/elemet jelent, ami esetünkben pontos definíció, másrészt az előre gyártott, nagyméretű épületelemre vonatkozik, így egyúttal meghatározza Bátorfi festői tevékenységének a helyszínét. A Triptichon I-III, 2011 munka három, különböző méretű táblája úgy van egymás mellé passzintva, hogy a vakrámán töretlenül átnyúlnak/folytatódnak a geo- metrikus fragmentumok. A 2010-es Tondó és a 2012-es Relief művek kör alakú rétegelt faleme- zei kiemelten hangsúlyozzák a művész kedvenc motívumának fontosságát. A Rácsok mögött, 2010 festményen a szó szerint fekete rácsok mögé zárja másutt szabadon lebegő körlemezeit. A Kiáramlás, 2010 festményen az ék alakban kinyíló, tömbös elemek közül körök törnek elő, buborékok pezsegnek fel. A Blue System, 2012 festményen ritmikusan sorjáznak a főleg kékben tartott körök, a fenyőfa gömbjeinek sík vetületei. Az Egy névtelen múzsa emlékére, 2010 és a Széthulló világkép, 2017 műveken olyan, mintha a televízió monitora megbolondult volna, ahogy pixeljei ugrálni/vibrálni kezdenek. Darabjaira esik szét a a kép: a „fake news”, a hamis információk elárasztják világunkat. És lehetne tovább folytatni a festmények verbális megkö- zelítését, de minek. A festmény mindig fontosabb, mint annak narratívája. 7

8

„... Az állandó stressz, a depressziókba bukó kedély, az ideges kisülések világát éljük, és ennek a világnak a kontúrokat elmosó és a színek rendjét-harmóniáját fölborító lényegmozgásait ábrázolják a mintegy nagy és egyetlen rohamban festett, l átomásos képek...” Bukarest, 1996 július Szász János Vidám délután; akril, vászon, 100x120 cm 2010. következő oldalpár: Mostohák; akril, vászon, 2x60x80 cm 2010. 9

10

11

Virágos rét; akril, vászon, 100x100 cm 2010. 12

Ez egy vidám nap; akril, vászon, 100x100 cm 2010. 13

Boldog pillanatok; akril, vászon, 100x100 cm 2018. jobb oldal: Pesszimizmus; akril, vászon, 100x100 cm 2010. 14

15

Áthatások; akril, vászon, 100x100 cm 2010. 16

Optimizmus; akril, vászon, 100x100 cm 2012. 17

18

Kvantumok I.; akril, vászon, 50x70 cm 2010. 19

Kvantumok II.; akril, vászon, 50x70 cm 2010. 20

21

jobb oldal: Panel sorozat I.; akril, vászon, 100x100 cm 2010. 22

23

Triptichon I-III.; akril, vászon, 55x70 cm 2011. 24

Relief; akril, MDF 40x30 cm 2012. 25

Tondó; akril, MDF, d=100 cm, 2010. 26

27

Panel sorozat-Rácsok mögött; akril, vászon, 100x100 cm 2010. 28

Panel sorozat V.; akril, vászon, 100x100 cm 2010. 29

Panel sorozat IV.; akril, vászon, 100x100 cm 2010. 30

Panel sorozat III.; akril, vászon, 100x100 cm 2010. 31

Cím nélkül IV.; akril, vászon, 100x100 cm 2010. 32

Kiáramlás; akril, vászon, 100x100 cm 2010. 33

Egy névtelen múzsa emlékére; akril, vászon, 100x100 cm 2010. 34

Cím nélkül VII.; akril, vászon, 100x100 cm 2015. 35

36

Blue system; akril, vászon, 90x90 cm 2011. 37

38

39

11. előző oldalpár: Panelek-körciklus; akril, vászon, 100x150 cm 2010. 40 jobb oldal: Kompozíció I.; akril, vászon, 100x140 cm 2010.

41

Szétmálló világ; akril, vászon, 100x150 cm 2017. 42

Kompozíció III.; akril, vászon, 100x150 cm 2018. 43

Széthulló világkép; akril, vászon, 100x150 cm 2017. 44

Bátorfi Szabolcs 1974-ben születtem Budapesten. 1986 és 1994 kötött az encsi művésztelepen dolgoztam. Mesterem Gulyás Gyula volt. 1994-től kisebb megszakításokkal Budapesten élek. Stúdiumokat vettem, a Ferenczy körben és a Zilahy György képzőművészeti körben. Gyermekkorom óta vonzódom a vizuális művészetekhez, a rajz, szobrászat kitöltötte és a mai napig is kitölti minden szabadidőmet. 14 évesen részt vettem egy több fordulós országos rajz- pályázaton, szobrászat kategóriában, amin végül egy jutalom táborozást nyertem. Ez adta meg a végső lökést a művészeti pálya felé. Az encsi művésztelepen Gulyás Gyulával való találkozásom volt rám a legmélyebb hatással. Az „Art-vírust”általa kaptam meg. Ő mutatott be később a képzőművészet elitjének. (Gyarmathy Tihamér, Hencze Tamás, Bak Imre, Haász István...)Gulyás Gyula várbazári műtermé- ben sok időt töltöttem - többed magammal- ahol a hely szelleme mindenkit megfogott és elva- rázsolt.A hely szinte vibrált a nagy elődök szellemétől.(Vilt Tibor, Zala György, talán még Fadrusz János is dolgozott ott, a szomszédban Kisfaludy Strobl...) A rengeteg munka eredménye folytán számos hazai és nemzetközi kiállításon vettem és veszek részt. 45

Önálló kiállítások: 1995 Libri Könyvesbolt Kálvin téri aluljáró, Budapest 1997 Bodza Galéria, Tabán mozi, Budapest 1998 Szt.István Bazilika Közönségterme, Budapest 1999 Budapest Blue Cafe, Budapest 2001 Art du Monde Galéria, Budapest 2002 Art du Monde Galéria, Budapest 2012 A négyzet hatalma,Galéria IX., Budapest 2013 Körbezárt síkok, Art9 Galéria, Budapest 2014 Galéria IX., Budapest 2017 Horizontális Univerzumok, byArt galéria, Budapest 2018 Körciklus, Art9 galéria, Budapest 2018 Keresztmetszet, K28 Galéria, Budapest Csoportos kiállítások: 1989 Mini Galéria, Encs. 1993 \"A Mester Köszöntése\", Kassák Múzeum, Budapest 1995 Postás Műv.Közp., Budapest Nemzetközi Mail-Art, Kaposvár \"Vizuális hónap\"BMK., Budapest 1996 Postás Műv.Közp., Budapest Nemzetközi Mail-Art, Szombathely 1997 Nemzetközi Mail-Art, Kaposvár 1998 Nemzetközi Mail-Art, Budapest 1999 Nemzetközi Mail-Art, Capua, (I). Nemzetközi Mail-Art, Miskolc 2000 XVI. Debreceni Nyári Tárlat \"Időhíd 2000-Mesterek és tanítványok \"Művészetmalom, Szentendre. \"Térrajz\" Országos mini rajz kiállítás, Nádor Galéria, Budapest \"Körkép\" Vigadó Galéria, Budapest \"Kereszt\", Kaposvár. \"Corpus Regni\", Művészetmalom, Szentendre. 2001 Art du Monde Galéria, Budapest Nemzetközi Mail-Art,Belvedere Ostrence, (I) \"Orbis Pictus\", Országos Milleniumi Tárlat, Veszprém. 46

2003 XVII.Miskolci téli Tárlat, Miskolc. 2012 Miniatür Fesztivál, Szinfolt Galéria, Kaposvár 2012 Miniatür Fesztivál, Teleki Magyar Ház, Nagybánya, Erdély 2012 Miniatür Fesztivál, Szabadka-Topolya, (SRB) 2012 Artspace, Bakelit Studió, Budapest 2012 quARTet, GalériaIX-XI, Budapest 2015 TwitterArt exhibit, Moss, (N) 2015 Nemzetközi Miniatűr Kiállítás, Kaposvár 2015 Convergenza Frattale, Palazzina della Cultura, Daverio, (I) (Baráth, Bátorfi, Botos, Budahelyi, Fábián, Halmi-Horváth, Szlabey) 2016 Imago et Aspectus,Galleria Civica, Monza, (I) 2018 Tiszta forma-Hommage a Fajó János, K28 Galéria, Budapest 2018 Harmadik Téli Tárlat, K28 Galéria, Budapest 2019 Harmadik Tavaszi Tárlat, K28 Galéria, Budapest 2019 ZiggyArt Fair, Pintér Sonja Galéria, Budapest 2019 Golden Art Price Venice, QueenArt Studio Gallery, Padova, (I) 2019 Harmadik Nyári Tárlat, K28 Galéria, Budapest 2019 Harmadik Őszi Tárlat, K28 Galéria, Budapest 2020 Negyedik Tavaszi Tárlat, K28 Galéria, Budapest 2020 \"Szellemek éneke a vizek felett.\" Vármező Galéria, Budapest 2020 Negyedik Nyári Tárlat. K28 Galéria, Budapest 2020 Szellemek éneke a vizek felett 2. Nemzeti Közszolgálati Egyetem, Baja 2020 Vipassana 2. Art9 Galéria, Budapest 2021 \"Magyar Géniusz\" Gallery Max, Budapest 2021 \"Magyar Géniusz\" Pécsi Galéria, Pécs 47

byArt Könyvek - Bátorfi Szabolcs Kiadja: byArt Kulturális Egyesület Felelős kiadó: az egyesület elnöke Sorozatterv: Fábián Zoltán, Szlabey Zoltán Szöveg: Kozák Csaba Fotó: Vajda János A byArt Könyvek (kortárs kismonográfiák) szakmai program megvalósítását 2021-ik évben a Magyar Művészeti Akadémia támogatta. Minden jog fenntartva. 2021. 48