A_tanacsado_szemszogebol_6szam

FEBRUÁR 2021, 6. SZÁM A TANÁCSADÓ SZEMSZÖGÉBŐL A bántalmazás megelőzése Bekecs Timea-Monika Iskolai tanácsadó, \"Rákóczi Ferenc\" Általános Iskola Szatmárnémeti E-mail: [email protected] Kedves szülők, ebben a számban egy nagyon bonyolult, ugyanakkor nagyon is valós problémára szeretném felhívni a figyelmet, a gyermekek közötti bántalmazására. Információt kapnak a zaklatásról, a zaklatás fajtáiról, a zaklatás gyermekekre gyakorolt hatásairól, valamint néhány tippet a zaklatás kezelésére. Remélem hasznos lesz! A témáról olvasva a legtöbben a következőkre gondolunk: Ah, ez velünk nem fordulhat elő. Az én gyermekem biztosan nem ... Csak védekezik ... Soha nem mesélt nekem ilyen dolgokról ... Ezek a problémák akár sokáig rejtve is maradhatnak. A helyzet megelőzése, elkerülése és megoldása érdekében érdemes ezen együtt elgondolkodni. A digitális tanulásra való áttéréssel néhány gyermeknek sikerült ideiglenesen megnyugodnia, mert nem kell naponta megküzdeniük gúnyolódással, rosszindulatú pletykák terjesztésével, kirekesztéssel és fizikai erőszakkal. Az agresszió azonban bárhol, bármikor előfordulhat. A nyílt konfliktusok és a rangsorolási viták természetes részét képezhetik a gyermekközösségek mindennapjainak. Ezek nem állandóak, alkalmi jellegűek, a felek közötti viták gyorsan megoldhatók, mindenki próbál megoldást találni. Ezzel szemben a bántalmazás nem része a normális fejlődésnek. 6. SZÁM /1

Mi a bántalmazás (bullying)? A bullying-ot gyakran összekeverik egy elszigetelt agresszióval vagy erőszakkal. Ezzel szemben a bullying mindig azon a szándékon alapszik, hogy szenvedést okozzon, ismételten. A bullying egy olyan gyűjtőfogalom, amely magába foglalja a következőket: változatos, idővel stabil, ismétlődő magatartás, amely leggyakrabban a felnőttek szeme elől rejtve marad, konkrét beavatkozási intézkedések hiányában folytatódnak. Az erőszakkal, a bullying-al és az áldozattá válással kapcsolatos tévhiteink gyakran befolyásolják igazságos megítélésünket a bullying helyzetekben, megakadályozva, hogy időben észleljük a bántalmazás jeleit, és megfelelően reagáljunk a nehéz helyzetekre. Számos mítosz létezik (például: \"A zaklatás nem súlyos. Csak gyerekek, akik úgy viselkednek, mint a gyerekek\"), amelyek minimalizálják az iskolai bántalmazás valóságát. A bántalmazás (bullying) típusai A bullying-nak rejtett arcai vannak, és számos viselkedés formájában nyilvánul meg, amelynek célja szenvedést okozni. Léteznek olyan ütések, melyek láthatóak; sebek, melyeket be lehet kötözni de vannak olyan ütések is, amelyek csak utalnak; sebek, amelyek nem tudják, hogyan kell segítségért kiáltani. Fizikai bántalmazás (bullying) A bántalmazás legnyilvánvalóbb formája a fizikai, amely magába foglalja, de nem kizárólagosan az olyan viselkedéseket, mint: ütés, kiboklasztás, lökdösődés, pofozás, személyes holmik megsemmisítése / eltulajdonítása. Bár nem elhanyagolható ezen viselkedések intenzitása, az ilyen viselkedés által érintett gyermeket elsősorban az ismétlődés, az előfordulás gyakorisága zavarja, valamint az a tény, hogy mindezek leggyakrabban védő szerepet betöltő felnőtt (tanár, szülő) jelenlététől távol történnek. Szóbeli bántalmazás (bullying) A verbális bántalmazás, amely magába foglalja, de nem kizárólag, az ismételt viselkedést, például: beceneveket, sértéseket, ugratásokat, megaláztatásokat, megfélemlítéseket, rasszista üzeneteket, egy olyan módszer, amellyel sok gyermek megtapasztalja a szavak erejét a szenvedés kiváltásában. Szociális bántalmazás A szociális bántalmazás, gyakran rejtett, nehezen azonosítható / felismerhető viselkedés, melynek célja, a gyermek társadalmi jó hírnevének megsemmisítése és nyilvános megaláztatásba helyezése, a következőket tartalmazza, de nem kizárólagosan: hazudozás és / vagy negatív / megalázó pletykák terjesztése, viccek azzal a céllal, hogy megalázzák / kínos helyzeteket teremtsenek, ösztönözzék a társadalmi kirekesztést / elszigeteltséget, pletykákat, valakinek nyilvános megaláztatását. Számítógépes zaklatás (cyberbullying) A technológia magával hozta az internetes zaklatást. Rejtett vagy nyilvánvaló, mindez a technológia által közvetített bármilyen zaklató magatartásra utal, amelyet a közösségi média térben, webhelyeken, üzenetküldésben stb. azonosítottak; magába foglalja, de nem kizárólag, az ismétlődő magatartásokat, például: e-mailek, bejegyzések, üzenetek, képek, visszaélésszerű / sértő tartalmú filmek; a gyermekek online felületről való szándékos kizárása; személyes jelszavainak feltörése (e- mail, FB stb.). Ez egy különösen káros formája a zaklatásnak, amelyet a negatív információk terjedésének sebessége és az áldozat korlátozott lehetőségei különböztetnek meg a helyzet ellenőrzésében. 6. SZÁM /2

A bántalmazás (bullying) hatása a gyermekekre Felületes azt hinni, hogy a bullying csak az áldozattá vált gyerekeket érinti. Minél hamarabb megértjük, hogy bántalmazás esetén minden gyermek áldozat, konkrét szerepüktől függetlenül, annál inkább felkészültek leszünk arra, hogy megtaláljuk a legjobb megoldásokat arra, hogy az iskolát minden gyermek számára biztonságos környezetté tegyük. Akár gyermek áldozatról, akár agresszor gyermekről, akár gyermek tanúról beszélünk, a bántalmazás mindenki számára negatív következményekkel jár, amelyek közvetlenül összefüggenek a mentális egészségi rendellenességekkel, a kábítószer- fogyasztással vagy az öngyilkossággal. Az agresszorokra gyakorolt hatások A bántalmazást elkövető gyermekek esetében gyakran súlyosbodik az erőszakos, kockázatos magatartás serdülőkorukba lépve. Így azoknak a gyerekeknek, akiknek tapasztalataik vannak a szisztematikus bántalmazás terén, esélyük van, úgy serdülőkorban mint felnőttkorban: alkoholt és más anyagokat fogyasztani, amelyek fizikai és érzelmi egészségük szempontjából nagy kockázattal járnak; erőszakos és bűnözői magatartás, vandalizmus, extrém fizikai erőszak, lopás, iskolai lemorzsolódás; az illegális magatartás, a családon belüli erőszak és a minimális munkahely-fenntartási képességek magas kockázatának kitett felnőttekké válnak. Az áldozatokra gyakorolt hatások Kifejezetten a bántalmazás gyermek áldozataira hivatkozva, negatív következményekkel számolhatunk az iskolai eredmények, a testi egészség és az érzelmi kényelem szempontjából. Azon gyermekek esetében, akik zaklatásnak esnek áldozatul, nagyobb eséllyel fordulnak elő a következők, mint más gyermekek esetében: depresszió vagy szorongásos rendellenességek; szomorúság, magány, félelem és aggodalom érzése; nehezen alszanak és étkeznek (pl. keveset és nyugtalanul alszanak; nehézségeik lesznek reggel a felébredéssel, mielőtt iskolába mennek; elveszíthetik étvágyukat, vagy kifejezhetik annak szükségességét, hogy folyamatosan valamit \"rágjanak\" anélkül, hogy éhesek lennének); elveszítik érdeklődésüket olyan tevékenységek iránt, amelyek egykor nagyon boldoggá tették őket (pl. játék, olvasás, másokkal való interakció stb.) gyakori egészségügyi nehézségek (pl. fejfájás, láz, hányinger, gyomorfájdalom); az iskolai eredmények látszólag igazolatlan csökkenésének rögzítése, amely társulhat hiányzásokkal vagy akár az iskolába járás elutasításával együtt. A tanúkra gyakorolt hatás Ami a bántalmazás tanúit illeti, az a tapasztalat, hogy ha mindennap olyan iskolában tartózkodunk, amely nem felel meg a kényelem, a testi és érzelmi biztonság iránti igényeinek, növeli annak valószínűségét, hogy gyakran hiányozzanak az iskolából, élénk szorongás, nyugtalanság és aggodalom érzését éljenek át, alkoholt vagy más anyagokat fogyasszanak, hogy jobban érezzék magukat vagy elfogadják őket, valamint lemásolhatják a bántalmazási magatartásokat, hogy biztosítsák „túlélésüket” az iskolában, és így biztosítsák, hogy ne váljanak a következő áldozatokká. Végül, de nem utolsósorban érdemes megemlíteni az Egészségügyi Világszervezet figyelmeztetését, amely a bántalmazást a családon belüli erőszak mellé helyezi, amely a legfőbb kockázati tényezőije a gyermekek mentális egészségének és a serdülőknél jelentkező öngyilkossági magatartásnak. 6. SZÁM /3

Hogyan ismerjük fel, ha a gyermek bántalmazás áldozata? Hirtelen viselkedési-érzelmi változások: iskolai elutasítás, harag, társadalmi elszigeteltség, szomorúság. A kisebb gyermekek panaszkodhatnak olyan fájdalomról, amelynek nincs orvosi oka, például fejfájás vagy hasi fájdalom. Ezek a fájdalmak összefüggenek a stressz szintjével, és a kicsiket ezek a tünetek gyötrik (NEM „kitalálják” őket). Hirtelen változások a baráti körben. Negatív érzelmi reakciók az online töltött idő után. Elszakadt ruhák vagy elszakadt hátizsák, megmagyarázhatatlan vágások és zúzódások, pénzének/javainak eltűnése vagy külön zsebpénz kérése különösebb ok nélkül. Hogyan segíthetnek szülőként? - Szánjon minden nap időt arra, hogy megkérdezze és megvitassa, hogy volt az iskolában. Ezeknek a kérdéseknek a megbeszélése és a fiatalok meghallgatása rendkívül fontos. - Ha tinédzsere vagy gyermeke problémákat jelez, segítsen nekik azonosítani egy (megbízható) iskolai felnőttet, akivel megvitathatják ezeket a kérdéseket. Beszélje meg a zaklatás lehetséges megoldásait is (hogyan lehet elkerülni az illetőt, hogyan lehet segítséget kérni). - Ha gyermeke bántalmazás áldozata, javasolja, hogy maradjon nyugodt, ne mutassa ki érzelmeit azokban a pillanatokban, és minél előbb szálljon ki ebből a helyzetből. - Vegye fel a kapcsolatot az iskolával, és beszélje meg a bullying elleni eljárásokat. Csak együttműködéssel orvosolható ez a probléma. - Ha nem a gyermeke a zaklatás áldozata, hanem valaki más az osztályban, bátorítsa gyermekét arra, hogy legyen példakép a zaklatás ellen (azaz segítséget ajánljon fel, ösztönözze másokat a beavatkozásra). A legtöbb fiatal nem ért egyet ezzel a viselkedéssel; fontos, hogy tinédzsere tudja, hogy képes hatást gyakorolni a változásra. A zaklatás kollektív erőfeszítéssel állítható le. - Ne bátorítsa a gyereket, hogy megüsse az agresszort, mert ez ellentétes lehet a gyermek természetével, vagy a dolgok rosszabbá válhatnak (például az agresszív gyermeket megbüntethetik és az agresszor kilétét nem fedik fel). - Ösztönözze a gyermeket, hogy az esetleges megfélemlítési eseményeket azonnal jelentse a felnőtteknek. - Fedezze fel szakemberrel a helyzetet, mind a gyermek érzelmi és mentális életére gyakorolt súlyos hatásai miatt, mind pedig annak helyességének megértésében, hogy milyen értékeket kell átadnia a gyermeknek. Következtetések: Mindenkinek kötelessége azonosítani, bejelenteni és leállítani a bántalmazásokat (diákok, tanárok, szülők és hatóságok). A bullying csak kollektív erőfeszítéssel állítható le. Mind az áldozatnak, mind a „zaklatónak” multidiszciplináris segítségre van szüksége: pszichológiai, iskolai és családi. Segíteni kell az áldozatokat az érzelmi traumák feldolgozásában és az önbizalom visszaszerzésében. Ez megtehető, ha biztonságban érzik magukat, mind az iskolában, mind otthon. Segíteni kell a zaklatónak annak megértésében, hogy miért nem elfogadható az ilyen viselkedés, ugyanakkor lehetőséget kell adni arra is, hogy megvitassák saját problémáikat. Kölcsönös tiszteletnek kell lennie, tekintet nélkül fajra, akcentusra, vallásra, társadalmi hovatartozásra, iskolai képességekre és így tovább. Elektronikus források: http://www.scolifarabullying.ro/despre https://gov.wales/sites/default/files/publications/2020-03/romanian-version-challenging-bullying-rights-respect- equality-guidance-for-parents-and-carers.pdf https://giftededu.ro/bullying-ce-avem-de-facut/ https://www.parintiicerschimbare.ro/bullying-definitie-forme-metode-de-combatere/ Tisztelve egymást egy jobb világban fogunk élni. 6. SZÁM /4