Idősgyógyászat 2. Évfolyam 4. Szám

Alapító főszerkesztő: © Prof. Dr. Kiss István Felelős szerkesztő: Prof. Dr. Székács Béla Szerkesztőségi titkár: Dr. Majercsik Eszter Szerkesztőségi tagok: Dr. Besenyei Attila, Dr. Ferencsik Mária, Dr. Lelbach Ádám, Dr. Pétervári Erika A szerkesztőbizottság tiszteletbeli elnöke: Prof. Dr. Beregi Edit A szerkesztőbizottság elnöke: Prof. Dr. Bakó Gyula Szerkesztőbizottsági tagok: Dr. habil Benkő Sándor, Dr. Boga Bálint, Prof. Dr. Császár Albert, Dr. Császár Tamás, Dr. Egervári Ágnes, Dr. habil Imre Sándor, Prof. Dr. Iván László, Prof. Dr. Koller Ákos, Dr. Martony Zsuzsanna, Dr. Meisner Péter, Prof. Dr. Nyakas Csaba, Prof. Dr. Székely Miklós, Prof. Dr. Telekes András, Dr. Zékány Zita, Dr. Zöllei Magdolna, IDŐSGYÓGYÁSZAT © Magyar Gerontológiai és Geriátriai Társaság folyóirata ISSN 1418 477X Az IDŐSGYÓGYÁSZAT Szerkesztőségének címe: SE, Geriátriai Tanszéki Csoport, 1115 Budapest, Tétényi út 12-16. Felelős lapkiadó: Gál Tibor, Creo Kft. 1133 Budapest, Ipoly u. 30. Szerzői jog és másolás. Minden jog fenntartva. A folyóiratban valamennyi írásos és képi anyag közlési joga a szerkesztőséget illeti. A megjelent anyag, illetve annak egy részének bármilyen formában történő másolásához, ismételt megjelentetéséhez a szerkesztőség hozzájárulása szükséges. 105

IDŐSGYÓGYÁSZAT 2. évf. 4. szám 106. oldal TARTALOMJEGYZÉK Tartalomjegyzék BEKÖSZÖNTŐ Kiss István, Székács Béla 107 KÖZLEMÉNYEK Duray Éva, Székács Béla Bőröregedés és gátlását célzó be- 108 SZERZŐI ÚTMUTATÓ avatkozások Majercsik Eszter Frailty szindróma 120 Takács Katalin, Huszár Judit A kevesebb többet ér 124 Lelbach Ádám Kényszerítő demográfia – Gerontechnológiai 125 újdonságok Japánból Bakó Gyula Sürgős tennivalók egy elöregedő társadalomban 127 Boga Bálint Andragógia-gerontológia-gerontagógia: 129 Durkó Mátyás előremutató elveinek tudományos elemzése. A Magyar Gerontológiai és Geriátriai Társaság 2018. évi 135 programjai Idősgyógyászat akkreditált továbbképzés 136 Az Idősgyógyászat folyóirat szerzői útmutatója B4 106

IDŐSGYÓGYÁSZAT 2. évf. 4. szám 107. oldal BEKÖSZÖNTŐ Beköszöntő Tisztelt Olvasó ! A 2017. év utolsó lapszámát tartja kezében, amely az újonnan megindított „Idősgyógyászat” folyóirat 2. évfolyamának zárószáma is egyben. Büszkék lehetünk arra, hogy mind a tartalom tekintetében, mind pedig a kivitelezésben ilyen sikert értünk el, számos értékelő pozitív visszajelzés alapján is. Legfőbb érdem a szerzőké, akik olyan közleményekkel töltötték meg a lap számait, amelyek kivívták nem csak a geriáterek érdeklődését, hanem a társszakmák képviselőinek a figyelmét is felkeltették. Nyárias télnek nézünk elébe és az előrejelzések szerint télies tavasz vár ránk. Mindkét időszak alkalmas arra, hogy az eddigi figyelemmel forgassák a mostani szám lapjait. A bevezető összefoglaló közleményben a bőr öregedés és az azt gátló lehetőségek kerültek átfogóan tárgyalásra, igen széles körű kitekintéssel. E szakma- terület jóval nagyobb figyelmet kellene kapjon az idősellátásban és a társszakmák ellátásában is. Hasonlóan fontos témakör az elesettség, annak fogalma, tartalma, következménye és a beavatkozási lehetőségek. Ennek összefoglalása most röviden, szinte címszavakban ugyancsak olvasható. A továbbképzés részeként és a mindennapok terápiás gyakorlatának bemutatására is a legalkalmasabbnak gondolja a szerkesztőség az esetismertetések közlését, az abból levonható következtetések tárgyalását. E számunkban ilyen a „Kevesebb többet ér” figyelemfelkeltő című ismertetés, amely nem csak a geriáterek, de a háziorvos kollégák számára is tanulságos lehet. Nemzetközi kitekintést ad a Japán társadalom és kutatás-fejlesztés idősekkel foglalkozó tevékenység bemu- tatásával a következő összefoglalás. Reményeink szerint a szomszédos országok geriátriai tevékenysége is hamarosan bemutatásra kerül. Szakmapolitikai áttekintést ad az elöregedő társadalmunkban az idősekkel való foglalkozás lehetőségeinek összefoglalása, a jelen helyzet és a sürgős tennivalók bemutatása. Orvostörténeti rovatunkban Durkó Mátyás geriáter és munkásságának bemutatására került sor és az ez évi fontos események és időpontok összefoglalója zárja a közlemények sorát. Ez az első olyan lapszám, amelyben megjelenik a Magyar Gerontológiai és Geriátriai Társaság által meghirdetett, kreditpontot adó on-line továbbképzés. A 10 kérdés megválaszolása a cikkek elolvasásával igen könnyűvé válik és a helyes válaszok ismertetett módon történő beküldése az öt éves képzési ciklus pontszámainak növelésére is alkalmas. A lehetőség kihasználásával, az érdeklődés felkeltésével reméljük minél többen fognak részt venni ebben a képzési formában is. A Karácsonyi ünnepek és az Új év pihentető napjaiban mindenkinek szeretetteljes együttlétet kívánunk családjával, barátaival egyaránt, nem megfeledkezve a lap olvasásáról sem. 2017. október-december Prof. Dr. Kiss István alapító főszerkesztő Prof. Dr. Székács Béla szerkesztő 107

IDŐSGYÓGYÁSZAT 2. évf. 4. szám 108. oldal DURAY ÉVA, SZÉKÁCS BÉLA: BŐRÖREGEDÉS ÉS GÁTLÁSÁT CÉLZÓ BEAVATKOZÁSOK Bőröregedés és gátlását célzó beavatkozások Skin Aging - Prevention and Treatment Options Dr. Duray Éva1, Prof. Dr. Székács Béla2 1 bőrgyógyász-venerologus-kozmetológus szakorvos, DERMA-MED Rendelő, Budapest 2 ny. egyetemi tanár, szaktanácsadó Szent Imre Egyetemi Oktató Kórház, Budapest / Semmelweis Egyetem ÁOK II. Belgyógyászati Kllinika, Geriátriai Tanszéki Csoport A BŐR KRONOLÓGIAI, ILLETVE PATOLÓGIÁS-FEL- Az intrinsic, vagy endogén öregítő faktorok (1, 2), GYORSULT ÖREGEDÉSÉNEK MECHANIZMUSAI vagyis a genetikus tényezők, a sejt metabolizmus és primer szerepében ugyan vitatottan a hormonális A bőr öregedése látványos része az emberi össz- befolyás közül nyilvánvalóan a bőr esetében is a szervezeti öregedésnek, amely szervenként, genetikai befolyás a hosszútávú és egyelőre adott szövetenként, sejtekként részben közös, részben személynél nem befolyásolható meghatározó, eltérő mechanizmusokkal valósul meg. A bőr hiszen például a bőr eredetű sejttenyészetekben is öregedés mechanizmusaiban is lehet intrinsic és érvényesül az osztódási képesség limitáltsága extrinsic, vagy más, de az előbbi párost jórészben (Hayflick szám). Ennek az élő szövetben való fedő szempont szerint genetikus és környezeti párhuzamos következményeként a bőr szövetei- tényezőket, vagy éppen gyakorlatilag az intrinsic ben, eltérő típusú sejtjeiben időeltérésekkel ugyan, befolyást reprezentáló kronológiai dependens de fokozatosan megszűnik az ismétlődő sejtosztó- illetve hibás productum felhalmozódás történé- dásra alapozott regenerációs képesség és a meg- seket megkülönböztetni, ha valamilyen logikai maradt sejtek, tehát a valamennyi sejtszervecskét rendbe kívánjuk csoportosítani ezeket. A tényezők magába foglaló intracelluláris „gyárak” által szolgál- besorolása viszont mindig nagyon viszonylagos és tatott funkciókra a fokozódó elégtelenség, a totalis majdnem mindig egymással összefonódva, komp- öregedés lesz a jellemző folyamat. Ezt jól jellemzi lexen érvényesülnek. például az is, hogy a mitochondrium által biztosított 1. ábra: Sejtek-szövetek nem genetikailag priméren determinált öregítő mechanizmusai 108

IDŐSGYÓGYÁSZAT 2. évf. 4. szám 109. oldal DURAY ÉVA, SZÉKÁCS BÉLA: BŐRÖREGEDÉS ÉS GÁTLÁSÁT CÉLZÓ BEAVATKOZÁSOK energiaszolgáltató ATP termelés 80 év felett akár redukált fibroblast szám elnyújtott sejtciklussal, így egy tizedére eshet vissza. E végső fázist megelőzik lassabb sejtgyógyulással és csökkenő kollagén ter- azok a fázisok, amikor a replikációs képesség még melés, kisebb számú melanocyta, hízósejt és megvan, de a képződött új sejtek működésében Langerhans sejt jelenlét, subcutan zsírszöveti egyre több zavar mutatkozik, mely zavarok az atrófia, klinikailag a bőr elvékonyodása, jelentős újabb, ritkuló gyakoriságú replikációk során bővül- mértékben csökkent elaszticitás és hidratáció, hetnek és súlyos szöveti szintű károsodásokat ered- finom ráncok megjelenése, xerosis, angiomák és ményezhetnek. Ezeknek a zavaroknak a molekulár- jóindulatú szeborreás keratózis jellemzi (3-5). A der- biológiai háttere ugyancsak a sejtek genetikai kód- malis matrix módosulásaiért és atrófiájáért a állományához, a DNS készlethez is kapcsolódik, de kötőszöveti sejtek, döntően a fibroblastok örege- időben akár egybe is esve intracelluláris zavarok dése, megfogyatkozása, a III. típusú kollagénhez összervezeti metabolikus problémák miatt sejten képest kevesebb I. típusú kollagén termelés (6) és a kívülről jövő behatásokra, vagy azok hiányára is kollagén rostok fokozott fragmentálódása a felelős. kialakulhatnak. Így a sejt életfolyamatai, korrekt, A bőr kollagén tartalma az életkor előrehaladásával vagy meghibásodott DNS-RNS irányította fehérje- évente 1%-kal csökken (7), ami később fel is gyor- termelődése során keletkezett hibák, sejt öregedés sulhat. Kevésbé hatékony az elhalt hámsejtek le- felgyorsulások, reprodukciós képesség elvesztése válása (desquamatio), aminek igen nagy a nem mindig könnyen differenciálhatók intrinsic, jelentősége a virtuálisan „bőrfiatalító” esztétikai vagy extrinsic behatások következtében kialakult beavatkozások tervezésénél (3). Figyelembe véve az zavarnak. A külső és belső tényezőkre történő ezt is magyarázó epidermis csökkent „megújulási” besorolás a bőr esetében is mindig eléggé viszony- ütemet (turnover rate), adott hatóanyagokkal, vagy lagos. Így a sejtszintű károsodási mechanizmust fizikális és egyéb beavatkozásokkal történhet intrinsic-nek tekinthetjük, ha az intracelluláris, a törekvés azt újra felgyorsítani, a szebb „fiatalosabb” genom készlet által irányított metabolizmus idő- bőr megjelenésének elérésére (8). A bőr optimális függő, véletlenszerű meghibásodási történéseit állapotának megtartásában alapvetően fontos sui generis típusúnak tekintjük. Példa lehet erre a hyaluronsav az életkor függő öregedés során mitochondriális működésekben adott mértékig csökken az epidermis és a dermis rétegben (9). statisztikai valószínűséggel is érvényesülhető, a A külső környezeti ártalom (UV sugárzás) által DNS korrigáló rendszerek által már ki nem javítható kiváltott bőr öregedés, a korfüggő öregedésre mérvű DNS károsodás bekövetkezte, amely esetleg rárakódó, azt felgyorsító öregedés szövettanilag a celluláris anyagcsere részének tekinthető ATP ter- több tekintetben is eltér a kronológiai alap- melésben bekövetkező, nem kívánatos kismérvű öregedéstől. Az emberi arc öregedéséért egyébként „shift” révén érvényesülő ROS termelés következ- 80%-ban az UV fény által indukált következmények tében jöhet létre. Ha viszont eredendően sejten, a felelősek. A fénykárosodás miatt öregedő bőr vagy szervezeten kívüli behatásként, de a mito- klinikumát hosszú távon csökkenő elaszticitás, a chondriális állományban pontmutáció révén jött domináns atrófia és az ugyancsak megjelenő létre (persze alig igazolhatóan, még egy radiológiai hypertrophia váltakozása (így egyenetlen, durva munkakörben dolgozó esetében is) az ugyanezt a textura), fragilitás, felületes és mély ráncok meg- történést létrehozó tényező, vagy tényező-együttes jelenése, helyenként xerosis, dyspigmentatio, lép fel, akkor a szervezeten kívüli faktorhatások által gyengült fényvisszaverés, megereszkedettség és indukált történésekhez hasonlóan extrinsic jelle- rugalmatlanság (csökkent hysteresis) jellemzi. gűnek nevezhetjük a befolyást és a történéseket. (10,11). A napfénynek a bőrt legnagyobb mérték- Összeségében egyébként, a genetikus-endogén, ben károsító komponense a nagyenergiájú UVB plusz környezeti (idült fényhatás, levegő szennye- sugárzás, mely az epidermiszen áthatolva eléri az ződés, ionizáló sugárzás, radioaktivitás, kémiai irha felső harmadát. A dermis sejtdús felső szerek, toxinok, stb) öregítő befolyások körében a rétegében a celluláris kromofórokkal interakcióba legmarkánsabb és egyre jobban felhalmozódó kerülve DNS károsodáshoz és oxidatív stresszhez károsodások révén kórosan felgyorsuló bőröre- vezet. Számos jelátviteli út aktiválásán keresztül gedést is kiváltó befolyás a külső környezetből következményesen a matrix metalloproteinázok folyamatosan érvényesülő UV sugárzás (foto-aging: (MMPs) aktivitásának és szintézisének fokozását (12- elastosis, extracelluláris matrix és kollagén-elastin- 14), a kollagén termelődés csökkenését, így kötő- proteoglikán komponenseinek degradációja, ránc- szöveti leépülést iniciálja. Ezzel párhuzamosan képződés) (1, 2). jelentős mértékben járul hozzá az elasztin dezinteg- A bőr korfüggő öregedését szövettanilag az epider- rációjához, a fénykárosodás legkifejezettebb misz atrófiája, csökkenő hámsejt-készlet megújulás, szövettani jellemzőjének, a solaris elastosisnak a 109

IDŐSGYÓGYÁSZAT 2. évf. 4. szám 110. oldal DURAY ÉVA, SZÉKÁCS BÉLA: BŐRÖREGEDÉS ÉS GÁTLÁSÁT CÉLZÓ BEAVATKOZÁSOK létrejöttéhez, melyet amorf, megvastagodott, Citokinek közvetítő szerepe a bőr öregedésében összezsugorodott és fragmentálódott elasztikus Adott citokinek potenciális közvetítő szerepének rostok subpapillaris lerakódása jellemez. A fibrillin feltárása igen fontos a bőr öregedésének megis- pozitív szerkezetek (15) és a VII. típusú kollagén merésében, mivel ezeket ma már részben befolyá- (Coll-VII) tartalom alapvető csökkenése a felelős a solni is tudjuk. Természetesen problémát jelenthet külső környezeti bőröregítő károsodások esetében az ilyen irányú ismeretanyagunk alkalmazásában a mély ráncokért a dermis és epidermis közötti bármilyen bőr-öregedést fékező elképzelések mechanikus kapcsolódások gyengítésével (16). A későbbi megvalósítására az a tény, hogy egy-egy photoaging során a senescens sejtek fokozott akku- citokin a szervezetben, de akár egyetlen adott sejt- mulációja, az öregedéssel asszociált szekretoros ben is rendkívül szerteágazó regulációs folyamatok- fenotípusú (senescence-associated secretory pheno- ban vehet részt. A kézirat terjedelme csak a leg- type, SASP) komponensek megjelenése és felhal- fontosabb citokin mediátor szerepekre hívhatja fel mozódása is megfigyelhető. A bőröregedést a figyelmet. gyorsító szöveti gyulladást reprezentáló sejtes ele- Arra például, hogy az oxidativ stressz, a ROS meken (mononukleáris elemek, hízó és eozinofil képződés a MAPK aktiválásán keresztül AP-1 közve- sejtek) túlmenően megjelennek nem típusos sejtek títéssel megnöveli a bőr öregedésében a kollagén is a melanocyták (fokozott melanogenezis), kerati- csökkentés révén alapvető szerepet játszó metallo- nocyták között. (17). proteinázok (MMP) expresszióját (24). Arra, hogy a A fénykárosodott bőröregedésre jellemző a bőr tumor nekrozis faktor alfa (TNF-alfa) kulcsszerepet nedvességének fokozott mérvű csökkenése, a bőr játszik a bőrt öregítő proinflammatorikus folyama- kiszáradása, amiben meghatározó szerepe annak tokban, gátolja a kollagén szintézist, fokozza a van, hogy a glukózaminoglikánok kórosan módo- fibroblasztokban a kollagenáz aktivitást, metallo- sult szerkezetű és tartalmú elastinszerű anyagokkal proteináz-9 képződést vált ki (25-27). Az interleukin keveredve a vízkötő képességüket jelentős mérték- IL-1, IL-18 és az ILreceptor antagonista IL-1ra bonyo- ben veszítik (18). lult dinamikus egyensúlyt biztosít a bőr proinflam- A szervezet anyagcsere zavarainak következménye matorikus, fiziológiás feladatokat is érvényesítő, de lehet nemcsak a korai, felgyorsult bőröregedésben, a kronológiai, sőt a fényfüggő bőröregedést is de a hosszútávú korfüggő bőreltérések kialakulá- befolyásoló folyamataiban. Az IL-18 ezen túl- sában is oki tényezőként ismert ROS képződés, de a menően bőrgyulladás során angiogenikus közve- metabolikus eredetű glikáció és a produktum, az títő faktor és interferon-gamma aktivátor is. Az IL-6 AGE ugyancsak bőröregítő hatással rendelkezik. A postmenopauzális megnövekedése a bőr ránckép- glikáció a természetben előforduló cukrok reakciója ződésének kialakulásával is kapcsolatba hozható a dermális fehérjékkel. A dermisben természetes (28) . Ezen citokin aktivitását a bőrben UV besugár- tendencia észlelhető a fehérjék és a cukrok közötti zás is fokozza (29). A dermalis fibroblasztokban az hidak kialakulására (Maillard reakció) (19, 20). Mind- öregedés során megnő a cystein rich protein 1 két kapcsolódó rész oxidációra hajlamos. Az így (CCN1) szint és bizonyítást nyert, hogy a CCN1 kapott aldehidek az Amadori termékek vagy fejlett hozzájárul a bőr kötöszövetének öregedéséhez a glikációs végtermékek (AGE). Bár csak kis mennyi- kollagén csökkenése és degradációja révén (30). A ségben vannak jelen, a bőrszöveti fehérjék módosí- bőröregedésben igazolt szerepet játszó cigaretta tásában sokkal reaktívabbak, mint maga a glükóz. füst gátolja a celluláris válaszadást a transforming (19-21). Az elmúlt években az AGE-k jelentősége growth factor béta (TGF-béta) hatásra, amely a egyre inkább előtérbe került a bőr öregedésében kollagén szintézisben kulcsfontosságú mediátor. A (elastin, kollagén, matrix, stb) (22). Cav-1 megnövekedett aktivitású az öregedő bőr A fentiek alapján érthető, hogy a bőr „sikeres, vagy fibroblasztjaiban és a Cav-1 overexpresszió korai normális öregedésének” biztosításában (mivel a celluláris öregedést eredményez.(6), amit viszont a kronológiai öregedés alapfolyamatát adekvátan methyl-béta- ciklodextrin gátolni képes (31). bebizonyítottan eddig nem tudtuk befolyásolni), vagyis az extrinsic faktorok által kiváltott korai, Telomer rövidülés, mint bőrsejtek öregedésének bio- felgyorsult bőröregedés gátlásában egyértelműen markere/regulátora? az előtérben áll a dermalis réteg három alapvető alkotórészének különböző módszerekkel történő Az életkor elörehaladásával csökken a telomer megőrzése, megújítása (23). hossz az epidermalis és dermalis rétegek sejtjeiben, (32-36). Leírtak telomer rövidülést fibroblast sejt- tenyészetben UVA besugárzás hatásában (32), ugyanakkor más vizsgálócsoport nem talált telomer 110

IDŐSGYÓGYÁSZAT 2. évf. 4. szám 111. oldal DURAY ÉVA, SZÉKÁCS BÉLA: BŐRÖREGEDÉS ÉS GÁTLÁSÁT CÉLZÓ BEAVATKOZÁSOK hossz különbséget a bőr napsugárzásnak kitett és termelésének serkentése, vagy pótlása, fizikális be- attól védett részeiből származó sejtek telomer avatkozások a bőr „felfrissítésére”, a lelassult sejtcik- hosszában (33). További vizsgálatok szükségesek lusok gyorsítására(?), egyes celluláris produktumok adott bőröregítő beavatkozások és a bőrsejtek termelésének a serkentésére, speciális bakteriális telomer hosszának összefüggésére, annak befolyá- toxinok, diétás próbálkozások, stb. solhatóságára, vagyis a biomarker jelleg meg- győzőbb alátámasztására. 1.) DNS károsodások kivédése, károsodott sejtek eliminálása, DNS hibákat korrigáló rendszerek A BŐRÖREGEDÉS ALAPFOLYAMATÁNAK GÁTLÁ- aktiválása: ma még valóban bizonyított technika SÁT, VAGY CSAK KÖVETKEZMÉNYEINEK GÁTLÁ- ilyen in vivo protektív beavatkozásra nem áll ren- SÁT CÉLZÓ BEAVATKOZÁSOK delkezésünkre. Alapvetően nehéz a kérdés olyan megközelítésből is, hogy miképpen lehetne A bőr öregedésének gátlása egyrészt igen sok minél hatékonyabban kiszűrni a már károsodott, hatékony lehetőséget sorakoztat fel, de az is de még esetleg akár osztódó sejteket, mikor két- egyértelmű, hogy mindezek a felgyorsult, a séges a haszna az egyik lehetséges megközelí- patológiás, túlnyomó részt az extrinsic faktorok által tésnek, a specifikusan aktivált immunológiainak, indukált öregedést képesek csak befolyásolni akár mivel az idült szubklinikai gyulladás a bőr preventíve, akár a következmények módosításával. öregedésének általában eleve nem kívánatos Ugyanakkor nem rendelkezünk olyan beavat- mechanizmusa. kozási lehetőséggel, ami a gyakorlatban tudomá- nyosan adekvátan bizonyítottan gátolni tudná a 2.) Hosszú életű emberekben megismert, feltehe- bőr öregedésének alapfolyamatát, a kronológiai tően mutációval létrejött, élethosszt növelő öregedést, vagy bizonyítottan képes lenne akár gének bejuttatása a szervezetbe: erre egyelőre több évtizeddel fiatalabb bőrt, bőrsejteket, nincs mód, mert valószínűleg ilyenkor gén kom- bőrszövetet kialakítani az öregedő egyén binációkat kellene bejuttatni a szervezetbe. jelenlegi bőrszövetéből in vivo. A klinikai gyakor- Súlyos bőrbetegséget, epidermolízis bullózát latban alkalmazott beavatkozások tehát a bőr indukáló hibás gén korrigált változatával (1 gén!) vonatkozásában is csak a „sikeres öregedést”, vagy a közelmúltban a Stanford Egyetemen (USA) már legalábbis a „normális öregedést” tudják biztosítani, sikerült egészséges bőrt létrehozni, de ez noha a bőr öregedésének következményeit tünetileg kivágott bőrminta új génnel való „megfertőzé- igen jelentős mértékben képesek kompenzálni, így a sével” történt és az egészségessé vált szaporodó virtuális és kozmetikai-esztétikai sikerük egyértelmű. bőrsejtek képezte közel 1 m2 bőrszövettel sike- A bőr tüneti öregedés-gátló terápiájának az alapja rült azután a beteg gyerek bőrét mintegy „kicse- az egészséges, sima, puha, egyenletes, normális rélni”. Arra a kérdésre jelenleg még nem ismerjük pigmentációjú és rugalmas bőr megtartása, vagy a választ, hogy hasonló terápiás megközelítés ismételt elérése-megközelítése. Az egyes esetekre lehetősége szóba jöhet-e a jövőben, vagyis a fel- vonatkozó stratégia kiválasztása előtt figyelembe gyorsult, korai bőröregedés esetén a bőr kom- kell venni az életkort, előzőleg alkalmazott eljárá- plexebb géncsoportokkal való „fertőzésére”, és a sokat vagy műtéteket, az általános egészségi kültakaró relatív rejuvenációjára. állapotot, a bőr típusát és fototípusát, a személy életstílusát és sok egyéb tényezőt. 3.) DNS hibákat korrigáló rendszer kapacitásának A lehetséges intervenciók áttekintésében támasz- stimulálása egyelőre nem realitás. Amennyiben kodhatunk a szervezet, így a bőr egyes sejttípu- viszont e rendszer elégtelen működése a saját sainak már megismert öregedési mechanizmusaira, irányító DNS kódrendszerük meghibásodásából az öregítő intrinsic és extrinsic tényezőkre és eredne és ez tisztázható volna, akkor erre is a 2. érvényesülési sajátosságaira. Ezekre utalva csak pont alatti meggondolások az iránymutatóak. kulcsszavakkal: DNS károsodások kivédése, DNS Adott szövetek DNS meghibásodásainak mérté- hibákat korrigáló rendszerek aktiválása, vagy kére utalhat a celluláris DNS-metiláció fokának ugyancsak meghibásodott kódolásuk korrekciója, ellenőrzése. telomer rövidülés fékezése, STEM sejtek, UV és más külső károsító hatásokkal szembeni bőrfelszíni, 4.) Telomer rövidülés fékezése: több ígéret is vagy bőrszöveteken belüli védelem, antioxidáns volt/van, döntően epigenetikai fázisú támadás- intervenciók, öregedést, bőrkárosító mechanizmu- pottal telomeráz aktivitás növelésre, vagy a sokat közvetítő citokinek modulálása, kollagen, telomer hossz egyéb módszerű növelésére/a elastin és glukozaminoglikánok (hialuronsav) rövidülés mérséklésére, de ezek tudományos alátámasztottsága még mindig nem kielégítő 111

IDŐSGYÓGYÁSZAT 2. évf. 4. szám 112. oldal DURAY ÉVA, SZÉKÁCS BÉLA: BŐRÖREGEDÉS ÉS GÁTLÁSÁT CÉLZÓ BEAVATKOZÁSOK mérvű. Ezen túlmenően az sem kellően tisztázott adott lokalizációban a zsírszövet pótlására, a helyi még, hogy a telomer a sejtállapotot jellemző szöveti ischemia és hegek megszüntetésére. Ezen „marker szerepén” túl valódi regulációs hatással túlmenően az említett stem-sejtek differenciálódási is rendelkezik-e a sejt élethosszának meghatáro- folyamatuk során a környezetükre is gyulladás- zásában. A telomer hossz rövidülésének gátlása, csökkentő és regeneratív hatást gyakorolnak (46). ellensúlyozása az idevágó tanulmányoknál További, több irányú kutatás tárgyát képezi annak szinte kizárólagosan a telomeráz aktivitás megismerése, hogy milyen anyagokkal (pl. hialuro- fokozását célzó molekuláris biológiai (epi- nan hibrid komplex?) biztosítsunk megfelelő diffe- genetikai) beavatkozásokkal történt, de a rákos renciáló környezetet az ilyen típusú őssejtek részére burjánzásba való átcsapás mindig reális veszélyt (47). jelenthet. Érdekes megközelítést jelentett A bőröregedés ellen potenciálisan alkalmazandó Tomas-Loba (2008) vizsgálata e tekintetben, aki a kezelésként a zsírszövetből nyert őssejtek telomeráz aktivitás fokozása mellett a tumorba jelentőségét más kutatócsoport is megerősítette. való átcsapást is igyekezett szupprimálni (37), de Azt tapasztalták, hogy nemcsak a fontos új további világos utat kijelölő fejlesztések e tekin- zsírszövet kialakulását biztosítják, ami szükséges tetben nem jelentek meg. kiegészítés a bőr fiatalosabb küllemének elérésére, hanem emellett a dermalis fibroblasztokban stimu- 5.) STEM sejtek lálják a kollagén szintézist és növelik az ér-újra- képződést (39). Az őssejtek vonzó eszközként szolgálnak az új terápiák kifejlesztéséhez, amelyek magukban 6.) Patológiás bőröregedés, így az UV bőr- foglalják a szövetek funkcionális helyreállítását és öregítő befolyás elleni védő beavatkozások a így a bőr potenciális megújítását, az öregedéssel bőrfelszínen és a bőrszöveten belül kalakult esztétikai hibáinak megszüntetését. (38). „Stratégiai szemszögből” az őssejtek alkalmazása 6/a Lokális bőrbarrier védők talán az egyetlen ma ismert beavatkozás, ami A bőrbarrier a keratinocytákat és az extracellularis hosszú távon a biztonságot, többek között a malig- lipideket magába foglaló szisztéma, mely a transz- nus burjánzás legkisebb kockázat-elkerülését is epidermális vízvesztést (TEWL) és ennek követ- garantáló fejlesztésekkel már a bőr valódi rejuveni- keztében a gyulladáskeltő anyagok bejutását zációjával kecsegtet. Az embrionális, az indukált akadályozza. A bőrbarrier gyengülése számos külső pluripotens őssejtek, valamint a szomatikus sejtek faktor (igy UV expozicio, kemikáliák, nutricios egyaránt kezelési lehetőségeket jelentenek a bőr tényezők) hatása, valamint a bőr kronológiai regenerálására. Az elérhető tanulmányok a bőr- öregedése során is megfigyelhető. A lamellaris megújulás klinikai kiváltására az őssejt típusok testek által szintetizált ceramidok, koleszterin és széles választékát tesztelték (39, 40). zsírsavak mennyiségi és aránybeli módosulásainak Számos tanulmány szerint a felnőtt őssejt-populá- korrekciója az öregedő bőr ápolásának egyik ció az életkor előrehaladtával csökken (38-44). Egy elsődleges célja. A topicalis alkalmazású hidratálók izgalmas, de kellő mértékben még nem megerősí- optimális esetben hozzájárulnak az epidermalis tett tanulmány 2003-ban azt találta (45), hogy a sejtek de-novo endogen lipidszintéziséhez (48). A fiatal disznó PBSC-ket (perifériás vér őssejteket) koleszterin jelenléte kritikus tényező, hiányában idősebb disznó bőrébe injektálva a bőr egészségé- peroxisoma proliferator-aktivált receptorok (PRARs) nek és élettartamának jelentős javulását eredmé- és retinoid X receptorok fokozzák egy ATP-kötő nyezte. membrán transzporter kifejeződését, mely a hám- Egyéb eredetű őssejtek felhasználása mellett nagy sejtek fokozott koleszterin transzportjához vezet. A jelentőségűnek ígérkezik a bőr rejuvenizációjában a megfelelő bőrápolás jelentősen javítja a csökkent zsírszöveti eredetű őssejtek (adipose-derived stem TEWL következtében kialakuló finom rán képző- cells, ASC) alkalmazását célzó megfelelő technikák dést, a bőr texturális eltérését és az irritánsok penet- kifejlesztése (38). Egyelőre nagyrészt autolog rációjának gátlásával a gyulladásos kaszkádot (49). implantációkhoz alkalmazzák, elsősorban a mell és az arc deformitásainak – és sokkal kevésbé a bőr 6/b Topicalis retinoidok korrekciójának céljából. A technika azonban a Az UV fény által indukált bőröregedés első vonal- jövőben fontos kiegészítő része lehet a bőr beli kezelését manapság is a topicalis alkalmazású „fiatalításának”, vagyis alkalmazható lehet az öreg, retinoidok, elsősorban a tretinoin, isotretinoin és petyhüdt, száraz bőr fontos elemeinek pótlására, tazaroten adják, de a kozmetikumok piacán szá- esetleg más eredetű őssejtek beültetése mellett mos újabb retinoid került alkalmazásra. 112

IDŐSGYÓGYÁSZAT 2. évf. 4. szám 113. oldal DURAY ÉVA, SZÉKÁCS BÉLA: BŐRÖREGEDÉS ÉS GÁTLÁSÁT CÉLZÓ BEAVATKOZÁSOK Hatásmechanizmusuk részleteiben vizsgált, de nem az epidermis megvastagodásához és a bőr vascu- minden ponton ismert. A nukleáris retinolsav recep- laturájának regenerációjához vezet. Ezen megfi- torokhoz (RARs) kötődnek. Ligand jelenlétében a gyelésekkel harmóniába hozható azon in-vitro vizs- heterodimerek felismerik a megfelelő DNS szekven- gálat eredménye melynek során dermalis sejt- ciát és a transzkripciót befolyásolják. A jelátvitel tenyészetbe injektált HA filler a fibroblaszt sejtek során I. és III. típusú kollagén szintetizálódik és MMP elongációját és az I. típusú kollagén szintézisét vál- gátlás jön létre (50). Több in-vitro és in-vivo klinikai totta ki in vitro (54). vizsgálat igazolta a topicalis retinoidok hatékony- ságát fénykárosodott bőr finom és közepesen mély 6/d Összetett támadáspontú és hatásmechaniz- ráncainak, macularis hyperpigmentációjának keze- musú, dominánsan antioxidáns támadáspontú lésében (51). Szövettani hatásai szintén jól doku- növényi kivonatok, „természetes hatóanyagok” mentáltak: jellemző az epidermalis hyperplasia, A növényi kivonatok és természetes hatóanyagok fokozott kollagén szintézis, az epidermalis melanin empirikusan ismert, UV fény indukált bőröregedés- mérséklődése, valamint az MMP gátlás és p53 sel szemben kifejtett hatékonyságát és rejuvenáló kifejeződés csökkenése miatt a kollagén rostozat sajátosságait az utóbbi időben számos in-vitro lebomlásának mérséklődése (51). A lokálisan alkal- experimentális modellen és állatkísérletben mazott retinoidok photoaging tüneteinek kezelé- vizsgálták. Döntő többségük antioxidáns hatású, sében való hatékonysága régről kellően alátámasz- vélhetően a növények azon adaptív képességének tott, ugyanakkor bizonyítékok utalnak a cutan köszönhetően, mely túlélést biztosít a nagymérték- öregedést preventáló hatására is. Valószínúleg az ben oxidáló környezetben. Egyéb bioaktív sajátos- MMP-re kifejtett gátló hatásukkal függ össze ez. Az ságaik, így gyulladásgátló, anti-apoptoticus, sejt- UVB indukált gének, melyek kollagenáz, stromeli- szintézist és proliferációt segítő és anti-cytotoxikus zin, gelatináz termelését idézik elő – lokális retonoi- hatásuk kombinációja segíti elő az UVB sugárzás dok mellett szuppresszáltak. Ezen hatóanyag cso- káros hatásai elleni védelmet. A növényi kivonatok port eddigi vizsgálati eredményei alapján feltételez- közül az utóbbi évek jelentősebb publikációi hetően alkalmasak az intrinsic bőröregedés mérsék- alapján elsősorban az orvosi angyalgyökér (Ange- lésére és lefolyásának befolyásolására is (52). lica archangelica) (55), a vörös fokföldi rekettye (rooibos) (56), a különböző teacserjék (57), a grape- 6/c Dermalis fillerek fruit, bergamott (58), a kávé, szójabab (59), ginzeng A dermalis fillerek esztétikai alkalmazásának igénye (60) kivonatait vizsgálták – részben szőrtelen egér az elmúlt 2 évtizedben folyamatosan nő, ezzel hátára applikálva, részben human dermalis fibro- párhuzamosan a hatékonyságukat vizsgáló, arány- blasztokon. Az extractumok photoaging-ellenes lag nagy számú összehasonlító kontrollált klinikai aktivitását a molekuláris folyamatok regisztrálása vizsgálat került publikálásra. A polimerizált során értékelték, összefüggésbe hozva a farmakoló- hialuronsav (HA) tartalmú fillerek uralják az esztéti- giai hatásaikkal. kai piacot, melyek elsődleges indikációs területe a A természetes eredetű hatóanyagok közül a poli- finom ráncok, közepesen mély redők korrekciója és fenolokra (epigallocatechin-gallat, ECGC és a az öregedés során kialakuló subcutan volumen- kumarinok), a flavonoidokra (delphinidin, genis- vesztés pótlása (53). A készítmények mono-vagy tein), a feniletanoidokra és a fenilpropanoidokra bifázisos jellegétől, a partikulumok méretétől, a HA (piceatanol) irányult nagyobb figyelem. Az EGCG az koncentrációjától függően alkalmasak a különböző MMP és a leukocyta elasztáz aktivitását gátolta, intra-vagy subdermalis rétegekbe történő injek- megelőzte az UV-indukált DNS károsodást és tálásra. Neurotoxin kezeléssel kombinálva az eszté- immunszuppressziv hatást fejtett ki (61). Potens tikai hatás ill. a hatástartam növelhető. Számos antioxidáns effektust igazoltak experimentális tanulmány igazolni látszik, hogy dermalis HA modelleken kurkuminnal, szilimarinnal, rezveratrol- fillerekkel történő augmentációs kezelések során a lal, genisteinnel (62). A gyulladásos választ több kezelt bőr mechanikai jellegű strukturális meg- különböző úton fejtették ki: proinflammatoricus támasztása egyúttal rejuvenáló hatással bír az mediátorok gátlása, COX2 gátlás ill. aktivált immun- öregedő bőr fibroblasztjaira (54). Ezen túlmenően a sejtek suppressioja által. Mindenképpen további keresztkötött HA fillerek I. típusú kollagen képzést kutatást igényel a kísérletes modelleken szerzett iniciálnak. Az extracellularis matrix (ECM) mechani- adatok extrapolálása emberi bőr kezelését célzó kai alátámasztása szintén stimuláló hatással van a következtetések levonására és orálisan vagy fibroblasztok,keratinocyták, endotheliális sejtek lokálisan, kellő stabilitással bíró készítmények kifej- proliferációjára, mely a TGF-beta receptorok lesztésére. fokozott kifejeződése és a GF-ok expressziója révén 113

IDŐSGYÓGYÁSZAT 2. évf. 4. szám 114. oldal DURAY ÉVA, SZÉKÁCS BÉLA: BŐRÖREGEDÉS ÉS GÁTLÁSÁT CÉLZÓ BEAVATKOZÁSOK 6/e Csak antioxidans támadáspontú ható- „fiatalító” célzattal a vérlemezke gazdag plazma anyagok (PRP) injiciálása a bőrbe. A hatás korai egyszerű- Szisztémás alkalmazásuk kellően bizonyítható sített magyarázata az volt, hogy a PRP in loco faci- öregedés-gátló, vagy tüneti javító hatást nem biz- litálja a fibrin képződést és a fibrinhálózat alakulása tosított (63-65). közben stimuláló hatást gyakorol a fibroblasztok Eléggé ellentmondóak a tapasztalatok arról, hogy működésére. A bőr azon elemeire hat tehát, ame- lokálisan alkalmazott antioxidánsok valóban védel- lyek a fibroblaszt-keratinocyta-endothelium össze- met tudnak biztosítani a bőr fénykárosodásos és fonódó működés-tengelyen keresztül alapvető más mechanizmusú öregedése ellen, vagy esetleg fontosságúak az optimális ECM fenntartásában, azt képesek vissza is fordítani. (66) A helyileg alkal- glikoprotein és adhesive molekulák termelésében, a mazott C, E vitamin, valamint a szelén valamelyest bőr rugalmas, fiatalos kinézésének fenntartásában védi a bőrt a túlzott napozás, leégés és talán (67, 68). Későbbi komplexebb, finomítottabb vizs- következményes bőrrák ellen, illetve gátolja a foltos gálatok alapján az is tisztázódott, hogy a PRP komp- pigmentáció és a következményes elmélyülő rán- lexebb hatásokkal is rendelkezik, így az alfa granulá- cok kialakulását. Ezeknek a labilis antioxidánsoknak tokban sokfajta növekedési faktort ( PDGF, TGF, azonban csak bizonyos formái stabilak és maradnak VEGF) is tartalmaz. Egy ilyen vizsgálat (69) azonban aktívak a perkután felszívódás után. A hatékony igen meglepő eredményt hozott: nemcsak a PRP, helyi alkalmazáshoz a C-vitaminnak nem észtere- hanem vérlemezke szegény plazma PPP is jelentős zettnek, savasnak és optimálisan 20%-os koncent- fibroblaszt stimuláló hatást, fokozott procollagen rációban kell lennie. Az E-vitaminnak a nem type I carboxy-terminal peptide (PIP) képződést észterezett izomer d-alfa-tokoferol 2-5%-os kon- indukált, ami a kollagén-I típus előfutára. Tehát centrációban kell lennie. A szelén csak akkor szívó- eléggé összetett plazma hatóanyagokkal kell szá- dik fel a bőrbe és marad aktív, ha lokálisan l-szelén- molnunk számolhatunk a kedvező hatások kiváltá- ometionint alkalmazunk, optimálisan 0,02-0,05%. sában. Meg kell jegyezni azonban azt is, hogy ezek a Két nagy előnye abban áll, hogy a helyi antioxidán- bőr fiatalosabb megjelenését teszik lehetővé, de sok aktív összetételét alkalmazzák a bőrön. magát a sejtek öregedési alapfolyamatát nem érin- Nyilvánvalóan az effajta antioxidánsokat bármilyen tik és ezt látszik alátámasztani a fiatal egerek már kimutatható protektív hatás elérésére csak plazmájának öregedő egyedekbe intraperitoneáli- lokálisan érdemes alkalmazni, hiszen így a bőrbeli san és iv. juttatott plazma hatástalansága az koncentrációjuk sokszoros lesz a szisztémás bejut- elérhető életkor, a lifespan befolyásolásában (70). tatással elérhető szintekhez képest (C-vitamin esetében 20-40-szeres, E-vitaminnál 10,6-szoros, 7.) Anyagcsere módosító beavatkozások - diéta szelénre vonatkozóan pedig 1,7-szeres). A szervezeti metaboliznust módosító „anti-aging” célzatú beavatkozások tekintetében az AGE 6/f Parabiotikus állatkísérletes eredményekhez produktum képződésének gátlása látszik a leg- kapcsolódó plazma injiciálás az öregedő bőrbe ígéretesebb intervenciós csoportnak. Ez a bevatkozás-csoport eléggé szerteágazó jellegű. Biztató eredmények egyelőre csak exprimentális A klasszikus (bőrükkel is összevarrt) parabiotikus vontakozásokban érhetők el (71). Bogdanowicz és állatkísérletek egyes eredményein felbuzdulva, a mtsainak vizsgálata a glycylglycine oleamidnak teljes vér transzfúziós próbálkozások inkább az mind az antiglikációs (I. típusú kollagén glikációját egész szervezetre vonatkozóan próbáltak öregedés fékező), mind az ugyancsak hasznos metallopro- gátló, vagy (csak tünetileg, erőnlétileg? ) úgymond teináz 12 aktivitás gátló hatására hivta fel a figyel- fiatalító hatásokat elérni. Rendkívül képlékeny, met. Ez a vegyület egyébként a glikáció által gátolt ellentmondó eredményeket adó téma maradt ez a és a bőr állapotának megőrzésében igen fontos fib- beavatkozás napjainkig bezárólag, akár állatkísér- rillin-1 aktivitását is visszaállította ex vivo feltételek letesen akár szórványos humán beavatkozások között. Igy a bőr elasztikus funkcióinak megőrzésé- eredményei alapján. Az esetleges pozitív hatások ben fontos ígéretnek látszik ez a vegyület. részben talán a keringő stem sejteken alapulhatnak Ugyancsak igéretes eredmény a silibum marinum (lásd a dolgozatban ezt az intervenciós próbál- virág phenol komponenseinek ugyancsak igazolt kozást!), a jelentős számú potenciális mellékhatá- antiglikációs hatékonysága (72). sokat, eredménytelenségeket ugyanakkor többek Az AGE képződés fokozott mérvű az idős szerve- között a nem egyező vér-alcsoportok is magya- zetben gyakorivá váló krónikus betegségek másod- rázhatták. lagos anyagcsere zavaraiban, ebben kiugró jelen- Sokkal elterjedtebb és a human esztétikai derma- tőségű a cukorbetegség is. Érdekes észlelés, hogy tológiában is alkalmazást nyert bőr-regeneráló, az ételek elkészítési módja (grill előnytelenebb e 114

IDŐSGYÓGYÁSZAT 2. évf. 4. szám 115. oldal DURAY ÉVA, SZÉKÁCS BÉLA: BŐRÖREGEDÉS ÉS GÁTLÁSÁT CÉLZÓ BEAVATKOZÁSOK tekintetben, mint a főzött étel) is befolyásolhatja és preciziós beavatkozási lehetőségeket tárnak fel a részben már feltárt mechanizmusokon keresztül a bőr öregedésének gátlásában az itt nyert ismeretek. glikációs aktivitást a bőr vonatkozásában is (73). A ciklikus éhezési technikák eddig nem hoztak 9.) Fizikai hatásmechanizmusú intervenciók: meggyőző eredményeket humán vonatkozásban a Lézerek és Energia Alapu Készülékek (Energy bőr öregedésének gátlásában. based Devices, EBD) 8.) Egyes citokinek aktivitásának módosítása A fénykárosodás okozta bőröregedés tüneteinek Mivel a proinflammatórikus és növekedési faktor- kezelésében a lézerek és egyéb EBD készülékek szerű citokinek alapvető jelentőségűek a bőr alkalmazása manapság a standard metodikák közé öregedésében, annak klinikai megjelenésében (74- tartozik. Az egyre szélesebb teret nyerő techno- 77) igen nagy figyelem irányult az elmúlt években lógiák legitimitását a biztonságosságukat és arra, hogy megfelelő kísérletes modelleket tud- hatékonyságukat alátámasztó evidenciák adhatják. janak létrehozni, amelyeken adott citokinek topi- Ezen tüneti „bőrmegújító” kezelések megcélozhat- calis, vagy injektált alkalmazása, vagy molekulár- ják a fénykárosodott bőr erezetét és pigment biológiai beavatkozásokkal facilitált, vagy gátolt anomáliáit, valamint az epidermalis, dermalis és állapota komplexen tesztelhető a bőrsejtek regene- subcutan rétegek öregedésével kapcsolatos jelen- ratív képességére, az öregedés gátlására (78-80). ségeket. Eléggé szerteágazó „bőrmegújító” hatá- Voltak már észlelések például a keretinocyták saikból, hatásmechanizmusaikból talán kiemelhe- működésének javulására, de a kollagén szintézis tők a regenerációt provokáló különböző fokú káro- fokozódása, az epidermis vastagodása még több sító hatások, így egy részüknél az abláció szövet centrumban is megerősítetten, nem volt bizto- megújulást provokáló hatása, de ugyanígy a meg- sítható e beavatkozásokkal. Igen sok izgalmas lévő kollagén károsítás regenerációt indukáló effek- tapasztalat gyűlt már össze egyes beavatkozásokkal tusa és minden bizonnyal a kevésbé agresszív beha- kapcsolatban, de ezek kellő alátámasztása még tások viszont fibroblaszt és egyéb celluláris műkö- hátra van és az emberi alkalmazásra alkalmas meg- désekre közvetlen stimuláló befolyással is bírnak. bízható módszer változatok sem mindig elérhetőek. A monokromatikusan emittáló lézerek és a polikro- Néhány kiragadott példa mindezekre az alábbiak- matikus fényforrások segítségével ablativ (resurf- ban összegezhető. A methyl–béta ciklodextrinnek a acing) és nonablativ (subsurfacing) beavatkozá- kollagén I expressziójára gyakorolt serkentő hatása sokat végezhetünk. Az ablativ lézerek (CO2 lézer – az anti-caveolin-1 aktivitása révén érvényesül a 10.600 nm, ill. Er:YAG lézer – 2940 nm) a vizet mint korfüggően megöregedett bőrben (81). További bőrszöveti kromofórt megcélozva, igen jelentős példát jelent az a tény, hogy az idős bőrben lecsök- mértékben javítják a fénykárosodott bőr ráncos kent moesinnek az öregedést befolyásoló szerepét karakterét, dyschromiáját, texturáját, nem elhanya- sikerült bizonyítani a human dermalis mikro- golható mellékhatásokkal(!), melyet számos klinikai vaszkuláris endothel sejtekben a moesin expresszió tanulmány igazolt (85, 86). A szelektív fototermolizis kiiktatásával (knockdown), ami viszont fontos alapján működő kezelések során az epidermis teljes terápiás irányt jelölhet ki a moesin expresszió ablációja, azonnali kollagénrost rövidülés, majd a valamilyen, még nem kidolgozott módú serken- neokollagenezis következményes stimulációja és tésével (82). A sejtosztódás leállása közeli állapot kiterjedt kötőszöveti újdonképződés jön létre, a kialakulása fibroblaszt sejtekben (replicative sejtorganellumok regenerációjával (87). Az elnyúló senescens) késleltethető volt a NAMPT/SIRT 1 postoperativ időszak és a hosszútávon perzisztáló hatástengelyhez kapcsolódóan hidrogén szulfiddal szövődmények esélye életre hívta a Frakcionális (83), ami más tanulmányokhoz hasonlóan a hidro- Ablativ technikákat (CO2, Er:YAG, Er-glass lézerek gén szulfid sejtvédő-élethossz növelő hatását pixel üzemmódban), melyek segítségével az epithel támasztja alá. A pyropia yezoensis tengeri alga, teljes eltávolítása helyett a dermisben microther- amelyről antioxidáns, gyulladásgátló, tumorellenes malis zónák létrehozásával kontrollált jellegű ter- és anti-aging befolyást írtak le human deralis fibro- mális stressz és következményes sebgyógyulási blasztokban (Hs27 sejtvonal) fokozta a kollagén folyamat indul. Ez vezet szövettanilag igazolt re- szintézist a TGF-béta/Smad szignáló hatástengely epithelializáciohoz és kötőszöveti újdonképződés- aktiválása révén (84). A dolgozat keretei nem hez (88). A frakcionális resurfacing hosszútávú engedik meg ennek az altéma körnek egyre bővülő hatékonyságát Clementoni (89) és Tan 56 ill. 30 további közleményeinek áttekintését, de egyre nyil- páciensen több éven át végzett megfigyelések vánvalóbb, hogy hosszabb távon rendkívül fontos során igazolta. Az un. nonablativ bőr „rejuvenáció” a tradícionális ablatív technikák alternatívájaként került bevezetésre 115

IDŐSGYÓGYÁSZAT 2. évf. 4. szám 116. oldal DURAY ÉVA, SZÉKÁCS BÉLA: BŐRÖREGEDÉS ÉS GÁTLÁSÁT CÉLZÓ BEAVATKOZÁSOK a photoaging tüneteit mutató páciensek újabb toxin készítmények alkalmazása, melyeket elsődle- igényei mentén (rövid postoperatív időszak, kisebb gesen az arc kinetikus és tónusos ráncainak mér- kezelési kényelmetlenség, alacsony szövődmény séklésben hódított teret, egyéb, off-label indikációk ráta). A dermalis remodellin-get célozva lehet a mellett. Az injektálható BNT mint neuromodulátor, bőröregedés strukturális válto-zásait mérsékelni az az acetilkolin felszabadulást gátolja a neuromuscu- epidermis integritásának sértése nélkül (90). Hatás- laris junctioban, melynek következtében a kezelt mechanizmusa a kötőszöveti kollagén szelektív, izom flaccid transiens (reverzibilis) paralysise jön hőindukált denaturációján és a konzekvens kolla- létre (97). Újabban a kinetikus és tónusos ránc- gén szintézisen nyugszik. Az un. fotórejuvenáció képződés gátláson kívül egyéb nem tüneti hatá- során alkalmazott készülékek közül a legtöbbet sokat is leírtak, de ezek kellő megerősítése még vizsgált eszköz a polikromatikus fényspektrumot nem történt meg. Human dermalis fibroblasztokon (látható és rövid infravörös hullámhosszakat) emit- végzett in-vitro vizsgálatban BNT kezelés hatására táló nagyenergiájú villanófény készülék (Intense az MMP-9 kifejeződés és következményesen a kolla- Pulse Light, IPL), melynek neo-kollagenézist és az gén degradácio mérséklődése volt megfigyelhető. elastosis mérséklését igazoló hatását több szerző is A BOT szintén human dermalis fibroblasztokon a publikálta, igen nagy számú páciensen végzett Collagen-1 expresszióját is stimulálta vagyis való- megfigyelés során (91, 92). Az 1064 nm-en emittáló színűsithető, hogy az ECM újraképződésében alap- hosszú impulzus idejű Nd:YAG lézerrel végzett reju- vető szerepe lehet a rejuvenációs kezelés során (98). venációs kezelések során sikerült igazolni a dermalis kollagén denzitásának növekedését, az MMP-1 szint Summary csökkenését és az ezzel összefüggő TGB-beta foko- Both the age dependent intrinsic skin-aging and it’s zott expresszióját (93). extrinsic, pathologically accelerated modification A Monopoláris Radiofrekvenciás kezelés (RF) a are defined by complex morphological, humoral, bőrfeszesítés egyik noninvazív lehetősége, mely molecular biological processes. Currently available azonnali kollagénrost kontrakciót vált ki. A techno- therapeutic interventions can result in the preven- lógia elektromos áram felhasználásán alapul, mely a tion of the pathologically accelerated skin aging dermisz és a subcutan zsírszövet elektromos ellen- processes with symptomatic and transitoric results. állásának elvén generál hőt (94). A technika haté- In the background of skin aging more and more konyságának és biztonságosságának hosszútávú pathological modes of actions has been revealed: követését igazoló tanulmányok sajnos nem állnak DNA damage, alterations of metabolic pathways, rendelkezésre. acceleration of oxidative products, reduction of ATP A Frakcionális Radiofrekvenciás kezelés (frRF) az production, activation of MAPK – AP-1, TNF-alpha öregedő bőr feszesítésének újabb módszere. A frak- and other cytokines, modification of IL-1/IL-18 cionálisan alkalmazott RF energia a mély dermalis balance, as well as CCN1 and CaV-1 overexpression. rétegben az intracelluláris víz felmelegítése során Histology is characterized by epidermal atrophy, heat-shock-proteinek (HSP) képződéséhez vezet, insufficient renewal of epithelial cells, reduced mely sebgyógyulási kaszkádot indít (95). Az ablatív, numbers of fibroblasts, diminished collagen-1 pro- nonablatív valamint a termális és nontermális bőr duction and its increased fragmentation, subcuta- rejuvenációs kezelések során létrejövő molekulásris neous adipose tissue atrophy, thinning of the skin változások teljes vertikuma még nem ismert, azonban with reduced elasticity and hydration, finally az eddigi vizsgálatok alapján fontos szerep tulajdo- appearance of fine wrinkles, xerosis, angiomas, nítható a HSP-knek, TGF-beta növekedési faktornak, benign seborrhoeic keratoses. különböző MMP enzimeknek, szintetázoknak és a The most important potentially preventive or symp- hialuronsavnak (96). A photoaging bőrtüneteinek tomatically improving interventions: prevention of EBD típusú kezelése során különleges figyelemmel DNA damage and activation of DNA repairing sys- kell lenni a megcélozandó bőrelváltozások jelle- tems, introduction of genes ( only experimentally), gére, a bőr fototípusára és egyéb sajátosságaira, and interventions of practical significances as valamint az új technológiák bevezetése során adipose derived stem cells, protection of skin tisztában kell lennünk a gyártói ígéretek experimen- barrier, topical retinoids, dermal fillers, complex fito- tális adatokkal és klinikai vizsgálatokkal való kellő terapeutic agents with antioxidant and other alátámasztottságára. modes of actions (polyphenols, flavonoids, phenyl- propanoids), food modifications, changing cyto- 10. Neurotoxin (Botulin Toxin, BTN) kine activities, parabiotic plasma introduction A nem sebészeti jellegű esztétikai beavatkozások experimentally into the skin (also in humans), local között vezető helyen szerepel világszerte a botulin neurotoxins and energy based devices. 116

IDŐSGYÓGYÁSZAT 2. évf. 4. szám 117. oldal DURAY ÉVA, SZÉKÁCS BÉLA: BŐRÖREGEDÉS ÉS GÁTLÁSÁT CÉLZÓ BEAVATKOZÁSOK Irodalom: 1. Cevenini E, Invidia L, Lescai F, et al. Human models of aging and longevity. Expert Opin Biol Ther. 2008;8:1393–405. 2. Uitto J. Understanding premature skin aging. N Engl J Med. 1997;337:1463–5. 3. Yaar M, Gilchrest BA. Aging of skin. In Fitzpatrick’s Dermatology in General Medicine Vol 2, 5th edn. McGraw-Hill: New York, 1999; 1697–1706. 4. Newton VL, Mcconnell JC, Hibbert SA,et al. Skin aging: molecular pathology, dermal remodelling and the imaging rev- olution. G Ital Dermatol Venereol. 2015 Dec;150(6):665-74. 5. Fisher, G.J., et al., Mechanisms of photoaging and chronological skin aging. Arch Dermatol, 2002. 138(11): pp. 1462–70. 6. Volonte D, Zhang K, Lisanti MP and Galbiati F. Expression of caveolin-1 induces premature cellular senescence in primary cultures of murine fibroblasts. Mol Biol Cell. 2002; 13(7):2502-2517. 7. Shuster S, Black MM, McVitie E. The influence of age and sex on skin thickness, skin collagen and density. Br J Dermatol 1975; 93:639-43; 8. Baumann L. Skin ageing and its treatment. J Pathol 2007; 211:241-51 9. Elsner P, Maibach HI. Cosmeceuticals and Active Cosmetics: Drugs versus Cosmetics (2nd edn). Marcel Dekker: New York, 2005. 10. Makrantonaki E, Zouboulis CC. William J. Cunliffe Scientific Awards. Characteristics and pathomechanisms of endoge- nously aged skin. Dermatology 2007; 214:352-60 11. El-Domyati M, Attia S, Saleh F, et al. Intrinsic aging vs. photoaging: a comparative histopathological, immunohistochemi- cal, and ultrastructural study of skin. Exp Dermatol 2002; 11:398-405 12. Fisher GJ, Wang ZQ, Datta SC, t al. Pathophysiology of premature skin aging induced by ultraviolet light. N Engl J Med 1997; 337:1419-28 13. Fisher GJ, Datta SC, Talwar HS, et al. Molecular basis of sun-induced premature skin ageing and retinoid antagonism. Nature 1996; 379:335-9; 14. Varani J, Spearman D, Perone P,et al. Inhibition of type I procollagen synthesis by damaged collagen in photoaged skin and by collagenase-degraded collagen in vitro. Am J Pathol 2001; 158:931-42 15. Watson RE, Craven NM, Kang S, et al. A short-term screening protocol, using fibrillin-1 as a reporter molecule, for pho- toaging repair agents. J Invest Dermatol 2001; 116:672-8; 16. Contet-Audonneau JL, Jeanmaire C, Pauly G. A histological study of human wrinkle structures: comparison between sun- exposed areas of the face, with or without wrinkles, and sun-protected areas. Br J Dermatol 1999; 140:1038-47 17. Han, A., A.L. Chien, and S. Kang, Photoaging. Dermatol Clin, 2014; 32(3): 291–9, 18. Bernstein EF, Underhill CB, Hahn PJ, et al. Chronic sun exposure alters both the content and distribution of dermal gly- cosaminoglycans. Br J Dermatol 1996; 135:255-62 19. Gasser P, Arnold F, Peno-Mazzarino L, et al. Glycation induction and antiglycation activity of skin care ingredients on living human skin explants. Int J Cosmet Sci. 2011;33(4):366–370. 20. DeGroot J. The AGE of the matrix: chemistry, consequence and cure. Curr Opin Pharmacol. 2004;4(3):301–305. 21. Avery NC, Bailey AJ. The effects of the Maillard reaction on the physical properties and cell interactions of collagen. Pathol Biol (Paris). 2006;54(7):387–395. 22. Pageon H, Techer MP, Asselineau D. Reconstructed skin modified by glycation of the dermal equivalent as a model for skin aging and its potential use to evaluate anti-glycation molecules. Exp Gerontol., 2008;43(6):584–588. 23. Baumann L. Skin ageing and its treatment. J Pathol 2007; 211:241-51. 24. Son, Y., Cheong YK, Kin NH, et al., Mitogen-activated protein kinases and reactive oxygen species: how can ROS activate MAPK pathways? J Signal Transduct, 2011; 2011: 792639-45. 25. Borg, M., Brincat S, Camilleri G et al., The role of cytokines in skin aging. Climacteric, 2013; 16(5): 514–21. 26. Youn UJ, Nam KW, Kim HS, et al.3-Deoxysappanchalcone inhibits tumor necrosis factor-alpha-induced matrix me-tallo- proteinase-9 expression in human keratinocytes through activated protein-1 inhibition and nuclear factor-kappa B DNA binding activity. Biol Pharm Bull, 2011; 34(6): 890–3. 27. Chou, D.H.,Lee W and McCulloch CA, TNF-alpha inactivation of collagen receptors: implications for fibroblast function and fibrosis. J Immunol, 1996; 156(11): 4354–62. 28. Kim OY, Chae JS, Paik JK, et al., Effects of aging and menopause on serum interleukin-6 levels and peripheral blood mononuclear cell cytokine production in healthy nonobese women. Age (Dordr), 2012; 34(2): 415–25. 29. Omoigui, S. The Interleukin-6 inflammation pathway from cholesterol to aging—role of statins, bisphosphonates and plant polyphenols in aging and age-related diseases. Immun Ageing, 2007; 4: 1-22. 30. Quan, T., et al., CCN1 contributes to skin connective tissue aging by inducing age-associated secretory phenotype in human skin dermal fibroblasts. J Cell Commun Signal, 2011; 5(3): 201–7. 31. Jung-Ae Lee, Da-In Choi, Jee-Young Choi. Methyl-β-cyclodextrin up-regulates collagen I expression in chronologically- aged skin via its anti-caveolin-1 activity Oncotarget,2015; 6 (4):1942-1953. 32. Oikawa, S., S. Tada-Oikawa, and S. Kawanishi, Site-specific DNA damage at the GGG sequence by UVA involves acceler- ation of telomere shortening. Biochemistry, 2001; 40(15):4763–8 33. Sugimoto, M., R. Yamashita, and M. Ueda, Telomere length of the skin in association with chronological aging and pho- toaging. J Dermatol Sci, 2006; 43(1): 43–7. 34. Buckingham, E.M. and A.J. Klingelhutz, The role of telomeres in the ageing of human skin. Exp Dermatol, 2011; 20(4):297–302. 35. Yehuda S, Yanai H, Priel E, Fraifeld VE. Differential decrease in soluble and DNA-bound telomerase in senescent human fibroblasts. Biogerontology, 2017;18(4):525-533. 117

IDŐSGYÓGYÁSZAT 2. évf. 4. szám 118. oldal DURAY ÉVA, SZÉKÁCS BÉLA: BŐRÖREGEDÉS ÉS GÁTLÁSÁT CÉLZÓ BEAVATKOZÁSOK 36. Yin B, Jiang X .Telomere shortening in cultured human dermal fibroblasts is associated with acute photodamage induced by UVA irradiation. Postepy Dermatol Allergol.,2013 ; 30(1):13-8. 37. Tomás-Loba A, Flores I, Fernández-Marcos PJ, et al. Telomerase reverse transcriptase delays aging in cancer-resistant mice. Cell. 2008;135(4):609-22. 38. Mehrabani D, Mehrabani G, Zare S, Manafi A: Adipose-Derived Stem Cells (ADSC) and Aesthetic Surgery: A Mini Review. Word J Plast Surg 2013; 2:65-70. 39. Kim, J. H., Jung, M., Kim, H. S., et al. Adipose-derived stem cells as a new therapeutic modality for ageing skin. Exp. Dermatol. 2011; 20(5):383–387. 40. Price, E. M., Prather, R. S., Foley, C. M. Multipotent adult progenitor cell lines originating from the peripheral blood of green fluorescent protein transgenic swine. Stem Cells Dev. 2006;15(4):507–522. 41. Weissman, I. L.; Rando, T. A. Rejuvenation of aged progenitor cells by exposure to a young systemic environment. Nature 2005; 433(7027):760–764. 42. Ryu B. Y., ; Orwig K. E, Oatley, J. M.et al. Effects of aging and niche microenvironment on spermatogonial stem cell self- renewal. Stem Cells 2006; 24(6):1505–1511. 43. Stolzing, A.; Jones, E.; McGonagle, D.; Scutt, A. Age-related changes in human bone marrow-derived mesenchymal stem cells: Consequences for cell therapies. Mech. Ageing Dev. 2008; 129(3):163–173. 44. Webb IJ, Eickhoff CE, Elias AD, et al. Kinetics of peripheral blood mononuclear cell mobilization with chemotherapy and/or granulocyte - colony-stimulating factor: Implications for yield of hematopoietic progenitor cell collections. Transfusion 1996; 36(2): 160–167 45. Harn HJ, Huang MH, Huang CT. Rejuvenation of Aged Pig Facial Skin by Transplanting Allogeneic Granulocyte Colony- Stimulating Factor-Induced Peripheral Blood Stem Cells From a Young Pig Cell Transplantation, 2013; 22: 755–765. 46. Hashimoto I, Nakanishi H, Kurisaki A, et al.: Therapeutic Potential of Human Adipose-Derived Stem/Stromal Cell Microspheroids Prepared by Three-Dimensional Culture in Non-Cross-Linked Hyaluronic Acid Gel. Stem Cells Transl Med 2015;4:1511-1522 47. Stellavato A, La Noce M, Corsuto L. Hybrid Complexes of High and Low Molecular Weight Hyaluronans Highly Enhance HASCs Differentiation: Implication for Facial Bioremodelling. Cell Physiol Biochem 2017;44:1078-1092 48. Hashizume E, Nakano T, Kamimura A et al. Topical effects of N-acetyl-L-hydroxyproline on ceramides synthesis and allevi- ation of pruritus. Clin Cosmet Investig Dermatol. 2013;6:43-9. 49. Byun HJ, Cho KH, Eun HC et al. Lipid ingredients and moisturizers can modulate skin responses to UV in barrier disrupted human skin in vivo. J Dermatol Sci. 2012;65:110-117. 50. Fischer GJ et al. Mechanism of photoaging and chronological skin aging. Arch Dermatol. 2002; 138(11):1462-70. 51. Antoniou C et al. Photoaging: prevention and topical treatment. Am J Clin Dermatol. 2010; 11(2):95-102. 52. Singh M, Griffiths CE. The use of retinoids in the treatment of photoaging. Dermatol Ther. 2006; 19:297-305. 53. Klein AW. Techniques for soft-tissue augmentation, an ’a to z’. Am Clin Dermatol. 2006;7(2):107-20. 54. Quan T et al. Enhancing structural support of dermal microenvironment activates fibroblasts, endothelial cells and ker- atinocytes in aged human skin in vitro. J Investig Dermatol. 2003; 133(3):658-67. 55. Sun Z, Hwang E, Park SY et al. Angelica archangelica prevented collagen degradation by blocking production of matrix metalloproteinases in UV exposed dermal fibroblasts. Photochem Photobiol. 2016; 92:604-10. 56. Magewebeba T, Swart P, Swanevelder S et al. Antiinflammatory effects of Aspalathus linearis and Cyclopia spp. extracts in UVB/keratinocyte (HaCaT) model utilising interleukin-1-alpha accumulation as biomarker. Molecules. 2016 doi:10.3390/molecules 21101323 57. Bosch R, Philips N, Suarez-Perez J et al. Mechanism of photoaging and cutaneous carcinogenesis, and photoprotective strategies with phytochemicals. Antioxidants. 2015;4:248-68. 58. Nistica S, Ehrlich J, Gliozzi M et al. Telomere and telomerase modulation by bergamot phenolic fraction in experimental photoaging in human keratinocytes. J Biol Regul Homeost Agents. 2015;29:723-28. 59. Lee TH, Do M, Oh YL et al. Dietary fermented soybean suppresses UVB-induced skin inflammation in hairless mice via reg- ulation of the MAK signaling pathway. J Agric Food Chem. 2014; 62:8962-72. 60. Chung I, Lee J, Park YS et al. Inhibitory mechanism of Korean Red Ginseng on GM-CDF expression in UVB-irradiated ker- atinocytes. J Ginseng Res. 2015;39)322-30. 61. Roh E et al. Molecular mechanism of green tea polyphenols with protective effects against skin photoaging. Crit Rev Food Sci Nutr. 2015. 62. Poljsak B, Dehmane R, Godic A. Skin and antioxidants. Cosmet Laser Ther. 2013; 15(2):107-13. 63. Bjelakovic G, Nikolova D, Gluud LL et al. Antioxidant supplements for prevention of mortality in healthy participants and patients with various diseases. Cohrane Database Syst Rev. 2012 Mar 14;(3):CD007176. doi:10.1002/14651858. CD007176.pub2. Review. 64. Lapointe J, Hekmi S. When a theory of aging ages badly. Cell Mol Life Sci. 2010 ;67(1):1-8. Review 65. Hekimi S, Lapointe J, Wen Y. Taking a „good” look at free radicals in the aging process. Trends Cell Biol. 2011;21(10):569-76. Review. 66. Burke KE. Photodamage of the skin: protection and reversal with topical antioxidants. J Cosmet Dermatol. 2004 ;3(3):149- 55. 67. Le Pillouer-Prost A. Fibroblasts: whats new in cellular biology? J Cosmet Laser Ther. 2003;5:232-38. 68. Kim WS, Park BS, Park SH, Kim HK, Sung JH. Antiwrinkle effect of adipose-derived stem cell: activation of dermal fibroblast by secretory factors. J Dermatol Sci. 2009;53:96-102. 69. Dae Hun Kim, Young Jin Je, Chang Deok Kim et al. Can Platelet-rich Plasma Be Used for Skin Rejuvenation? Evaluation of Effects of Platelet-rich Plasma on Human Dermal Fibroblasts. Ann Dermatol. 2011; 23(4):424-31. 118

IDŐSGYÓGYÁSZAT 2. évf. 4. szám 119. oldal DURAY ÉVA, SZÉKÁCS BÉLA: BŐRÖREGEDÉS ÉS GÁTLÁSÁT CÉLZÓ BEAVATKOZÁSOK 70. Shytilkov D, Balva O, Debonneuil E et al. Aged Mice repeatedly Injected with Plasma from Young Mice: A Survival Study. Biores Open Access. 2014; 3(5):226-32. 71. Bogdanowicz P, Haure MJ, Ceruti I et al. Results from in vitro and ex vivo skin aging models assessing the antiglycation and anti-elastase MMP-12 potential of glycylglycine oleamide. Clin Cosmet Investig Dermatol. 2016;9:143-50. 72. Shin S, Lee JA, Kim M et al. Anti-glycation activities of phenolic constituents from Silybum marianum (Milk Thistle) flower in vitro and on human explants. Molecules. 2015;20(3):3549-64. 73. Nguyen HP, Katta R. Sugar Sag: Glycation and the Role of Diet in Aging Skin. Skin Therapy Lett. 2015;20(6):1-5 Review. 74. Borg M et al. The role of cytokines in skin aging. Climacteric, 2013. 16(5):514-21. 75. Bonin-Debs AL et al. Development of secreted proteins as biotherapeutic agents. Expert Opin Biol Ther, 2014. 4(4):551- 8.76. Martin P. Wound healing – aiming for perfect skin regeneration. Science, 1997. 276(5309):75-81. 77. Moulin V. Growth factors in skin wound healing. Eur J Cell Biol, 1995. 68(1):1-7. 78. Araki J et al. Optimized method of platelet-concentrated plasma and noncoagulating platelet-derived factor concentrates: maximalization of platelet concentration and removal of fibrinogen. Tissue Eng Part C Methods, 2012. 8(3):176-85. 79. Sundaram H et al. Topically applied physiologically balanced growth factors: a new paradigm of skin rejuvenation. J Drugs Dermatol, 2009. 8(5 Suppl Skin Rejuvenation): 4-13. 80. Fabi S, Sundaram H. The potential of topical and injectable growth factors and cytokines for skin rejuvenation. Facial Plast Surg, 2014. 30(2): 157-71. 81. Jung-Ae Lee, Da-in Choi, Jee-Young Choi et al. Methyl-beta-cyclodextrin up-regulates collagen I expression in chronolog- ically-aged skin via its anti-caveolin-1 activity. Oncotarget. 2015;6:1942-53. 82. Lee JH, Yoo JH, Oh SH et al. Knockdown of Moesin Expression Accelerates cellular senescens. Yonsei Med J. 2010; 51(3):438- 47. 83. Sanokawa-Akakura R, Akakura S, Tabibzadeh S. Replicative Senescence in Human Fibroblasts is Delayed by Hydrogen Sulfide in a NAMPT/SIRT1 Dependent Manner. PLOS One. 2016; 11(10):e0164710 (ISSN:1932-6203). 84. Kim CR, Kim YM, Lee MK et al. Pyropia yezoensis peptide promotes collagen synthesis by activating the TGF-beta/Smad signaling pathway in the human dermal fibroblast cell line Hs27. Internat J Molec Med. 2017;39(1):31-38. 85. Fitzpatrick RE, Goldman MP, Satur NM et al. Pulsed carbon dioxide laser resurfacing of photo-aged facial skin. Arch Dermatol. 1009;132:395-402. 86. Teikemeier G, Goldberg DJ. Skin resurfacing with erbium YAG laser. Dermatol Surg. 1997;23:685-7. 87. Alster TS, Garg S. Treatment of facial rhytides with a high-energy pulsed carbon dioxide laser. Plast Reconstr Surg. 1996;98:791-4. 88. Hantasch B, Bedi VP, Kapadia B et al. In vitro histological evaluation of a novel ablative fractional resurfacing device. Laser Surg Med. 2007;39:86-107. 89. Clementoni MT, Galimbert M, Tourlaki A et al. Random fractional ultrapulsed CO2 laser resurfacing of photodamaged skin: Long term evaluation. Laser Surg Med. 2013;28(2):643-50. 90. Sadick NS. Update on non-ablative light therapy for rejuvenation: a review. Laser Surg Med. 2003;32:120-3. 91. Biter PH. Noninvasive rejuvenation of photodamaged skin using serial, fullface, intense pulse light treatment. Dermatol Surg. 2000;26:835-43. 92. Ping C, Xuehang D, Youngxuan L et al. A retrospective study of the clinical efficacy of the intense pulse light source for photo damage and skin rejuvenation. J Cosmet Laser Ther. 2016;18(4):217-24. 93. Lee YB et al. Effects of long-pulsed 1064 nm neodymium-doped yttrium aluminium garnet laser on dermal collagen remodelling in hairless mice. Dermatol Surg. 2012;38(7):985-92. 94. Hardaway CA, Ross EV. nonablative laser skin remodelling. Dermatol Clin. 2002;20:97-111. 95. Bodendorf MO et al. Fractional laser skin therapy. J Dtsch Dermatol Ges. 2009;7(4):301-8. 96. Orringer JS, Kang S, Johnson TM et al. Connective tissue remodelling induced by carbon dioxide laser resurfacing of pho- todamaged human skin. Arch Dermatol. 2004;140:1326-32. 97. Carruthers J, Carruthers A. The evolution of botulinum toxin type A for cosmetic applications. J Cosmet Laser Ther. 2007;9(3):186-92. 98. Oh SH et al. The potential effect of botulinum toxin type A on human dermal fibroblasts: an in-vitro study. Dermatol Surg. 2012;38(10):1689-94. 119

IDŐSGYÓGYÁSZAT 2. évf. 4. szám 120. oldal MAJERCSIK ESZTER: FRAILTY SZINDRÓMA Frailty szindróma Dr. Majercsik Eszter PhD osztályvezető főorvos, Szent Margit Kórház Összefoglaló: séggel jár. A szervezet regenerációs képessége Az öregedés folyamata fokozatos funkcióromlással kimerül, a stresszorok a vártnál nagyobb egészség- jár. Nem szükségszerű a betegségek megjelenése. A romlást eredményeznek. A szakirodalom régóta fellépő élettani változások miatt azonban nő a törekszik a szindróma pontos megfogalmazására. betegségre való hajlam. Egyidőben több betegség Az „esendő időskorúak” 1991. óta, a Medline jelenik meg: multimorbiditásról beszélünk. A krono- Medical Subject Heading (MeSH) által használt kife- lógiai kor nem megfelelő mutatója az idősek fizikai jezés azok esetében, akik erejükből veszítenek és jóllétének vagy gyengeségének meghatározására. betegségek előfordulására hajlamosak. Ebben a A frailty (esendőség) szindróma olyan időskori, témában megjelenő kiadványok az elmúlt harminc klinikailag felismerhető állapot, amely a szervezet évben exponenciálisan nőttek (1). Linda Fried és sebezhetőségét jelzi, melynek során a regenerációs munkatársai jelentős lépést tettek az elmélet meg- képesség kimerül. Már kisebb stresszhatás is a várt- határozásában (2). Megállapították, hogy az esen- nál nagyobb egészségromlást okoz. Az esendőség dőség összefügg a fogyatékossággal és a multi- a biológiai, és nem a kronológiai korra utal. A morbiditással, de mindkettőtől különálló fogalom, terápiás lehetőségek közül első helyen áll a fizikai nem tekinthető azok szinonimájának, mint ahogy aktivitás, amely egyszerre gyógyító és megelőző korábban hitték. Az esendők nagy számánál tevékenység is. megfigyelhető tünetetek közül ötnek a fontosságát emelték ki: testsúlycsökkenés, izomgyengeség, Kulcsszavak: frailty (esendőség), idősek, pato- kimerültség, meglassultság, aktivitás csökkenés. fiziológia, kezelés Ezek a Fried-féle fenotípus kritériumai. A téma fontosságát jelzi, hogy az esendőség szin- Summary: dróma pontosítása konszenzus konferencián több The ageing process proceeds with increasing func- alkalommal is megtörtént. A 2006-os Montreali tional deterioration and not necessarily with appea- Konferencia megállapítása szerint a frailty szind- rance of diseases. Due to the upcoming physiologi- róma „stressz okozta fokozott sebezhetőség a cal changes the predisposition for ailment is fiziológiás rendszerek károsodása miatt” (5). 2012- increasing. More illnesses appear simultaneously ben újabb konszenzus elfogadására került sor, mely and we may speak about multimorbidity. The szerint az esendőség „több okra visszavezethető chronological age is not an adequate indicator for olyan szindróma, melyet csökkent izomerő, the physical wellness of ageing people or for deter- csökkent fiziológiás funkció jellemez, ami növeli az mination of their ailment. The frailty syndrome is egyén sebezhetőségét, fokozott függőséget okoz such a clinically recognizable status of the elderly és növeli a halálozást” (Orlando, Florida, 2012.) (6) population which indicates the vulnerability of the Mai ismereteink szerint az esendőség olyan többdi- human organism. The regeneration capability runs menziós fogalom, amely egy, vagy több területen – down, the stress effect induces greater health dete- fizikai, pszichés, szociális – fellépő veszteséget rioration than expected. It alludes rather to the bio- jelent, ami növeli a káros hatások kockázatát. Az logical, not to the chronological age. Among the egymással kölcsönhatásban lévő tényezők össze- therapy possibilities the physical activity takes the tett, dinamikus rendszert alkotnak (7). first place, which is healing and protective activity at Az esendőség felismerése döntő fontosságú az the same time. idősek ellátásában, mivel nagyobb kockázatot jelent káros egészségügyi következmények, mint az Keywords: frailty, elderly, pathophysiology, treat- elesés, kórházi ellátás igénye, vagy a halálozás ment szempontjából. Számos vizsgálat igazolta, hogy az enyhe, vagy középsúlyos esendőségi állapot vissza- Maghatározás: fordítható. Ez tovább növeli a minél előbbi felisme- Az esendőség (angolul: frailty) időskori, klinikailag rés fontosságát. felismerhető állapot, amely fokozott sérülékeny- 120

IDŐSGYÓGYÁSZAT 2. évf. 4. szám 121. oldal MAJERCSIK ESZTER: FRAILTY SZINDRÓMA Előfordulás tényezőként az oxidatív stressz, a gyulladásos A 65 éves és idősebbek esetén 7-12%-os az előfor- citokinek, fokozott apoptózis és hormonok szere- dulási gyakoriság, ami a 85 év felettieknél 25%-ra pelnek. A hormonok közül a növekedési hormon emelkedik és nőknél kétszer gyakoribb, mint (GH) és a tesztoszteronszint csökkenése játszik férfiaknál. Az előfordulási arány magasabb a rossz szerepet az apoptózis fokozódásában. A laborató- szociális körülmények között élőknél, és alacso- riumi eltérések közül a hormonszint csökkenés és a nyabb azokban az országokban, ahol több anyagi gyulladásos paraméterek emelkedése (CRP, TNF) lehetőség jut az egészségügyi ellátásra (8). említendő. Hazai adatokkal az előfordulást illetően még nem A sejtszintű változások közül kiemelendő a rendelkezünk. Egy adat azonban tényszerűen mitokondriumok szerepe, ami egyaránt fontos az ismert, miszerint a kórházi geriátriai és krónikus öregedésben és az esendőség szindrómában is. A ellátásban 90-95%-os gyakorisággal a súlyosan kromoszómák végén lévő telomérek rövidülése esendők ellátása történik. sejtkárosodást eredményez. A telomérhossz a sejtszintű öregedés és a gyulladásos reakciók közös Patofiziológia mutatója lehet. A rövidülés üteme genetikai, Az esendőség többdimenziós regulációs zavar, ami endokrin, anyagcsere és környezeti tényezők függ- a dinamikus homeosztázis elvesztését jelenti. A vénye, ami egyezik az esendőség szindróma multi- fiziológiai tartalék csökken, a morbiditási és mortali- faktoriális elméletével. tási veszély fokozódik. Stressz hatásra létrejövő krónikus gyulladás és immunaktivitás változás. A Felismerés krónikus gyulladás mellett az etiológiai tényezők Az esendőség felismerése az egyes személyek és a közé tartoznak genetikai, anyagcsere, környezeti, társadalom egésze szempontjából egyaránt fontos. életmódi faktorok is. Az esendő idősek gyakrabban veszik igénybe az A jellemző tünetek közül elsőként a szarkopénia egészségügyi ellátásokat, hosszabb időt töltenek jelenik meg, ami az izomtömeg és izomrostok számá- kórházban, otthoni ellátásukban segítségre szorul- nak csökkenését jelenti. Ezt követi a meglassultság, nak, romlik az életminőségük, esetükben nagyobb a aktivitás csökkenés, kimerültség, testsúlycsökkenés halálozási rizikó, mint a nem esendők körében. (2). A szarkopénia kialakulásában ok-okozati Egyénre szabott terápiás intervencióval az enyhe és /Dr. Kvell Krisztián, Dr. Pongrácz Judit, Dr. Székely Miklós, Dr. Balaskó Márta, Dr. Pétervári Erika, Dr. Bakó Gyula (2011) Pécsi Tudományegyetem, Digitális Tankönyvtár: A Gerontológia Molekuláris és Klinikai Alapjai. Az endokrin rendszer és az anyagcsere változásai/ 121

IDŐSGYÓGYÁSZAT 2. évf. 4. szám 122. oldal MAJERCSIK ESZTER: FRAILTY SZINDRÓMA a mérsékelt állapot visszafordítható, vagy a további a mozgásminimum, ami az izomzat fogyását, a romlás lassítható. A felismerés szűrőtesztek szarkopéniát csökkenti, és javítja, vagy megelőzi az elvégzésén alapul. Ennek három fő csoportja ismert: esendő állapotot. fenotípus modell, kumulatív deficit modell, A megfelelő fehérjebevitel (1.2 g/tskg/nap) az izom- kombinált esendőségi skálák. tömeg megőrzésében fontos. A D-vitamin pótlás a csontritkulás és törésvédelem 1. A Fried-féle fenotípus-modell az alábbi öt szempontjából elengedhetetlen. tünetet vizsgálja: testsúlycsökkenés, kimerültség, Az időskori multimorbid állapotok – két vagy több meglassultság, izomgyengeség, aktivitás csökkenés betegség együttes jelenléte – az egyén gyógyszer- (2). Közülük 1 vagy 2 megléte esetén pre-frailty fogyasztását sokszorosára növeli. A több gyógyszer állapotról, 3 vagy több esetén frailty szindrómáról több mellékhatást okozhat. Fontos tehát az alkal- beszélünk. /1. ábra/ A tünetek közül az esetek 75%- mazott terápiák rendszeres kontrollja. ban az izomgyengeség az első, ezt követi a meg- lassultság, aktivitás csökkenés, kimerültség és a Esendőség – fogyatékosság - multimorbiditás súlyvesztés. A fenotípus modell a diagnosztikus tesztek fontos eleme. A három egészségi állapot összefüggést és bizo- nyos szintű átfedést mutat. 2. A Klinikai esendőségi skála (Clinical Frailty Scale, A fogyatékosság mobilitásbeli függőséget jelent Ken Rockwood): az esendőség kilenc szintjét hatá- általában, de nem minden fogyatékos ember esen- rozza meg a teljesen egészséges, aktív állapottól a dő. Például azok az idősek, akik traumák, vagy agyi terminális állapotig (3). /2. ábra/ Ken Rockwood történések után megtartott funkciókkal élnek, csak kumulatív deficit modelljének lényege, hogy amint részben tartoznak az esendők közé. A több krónikus a káros hatások szintje elér egy kritikus mértéket, betegséggel élőknél a kedvezőtlen klinikai esemé- megjelenik a funkcióromlás. nyek fokozott kockázatot jelentenek, beleértve a megnövekedett mortalitást is. A multimorbiditás 3. Edmonton esendőségi skála: a kombinált skálák azonban csak részben azonosítható az esendő- közé tartozik. Az esendőség szindróma funkcionális, séggel, például állapotromlás, vagy újabb betegség mentális és szociális aspektusait egyaránt vizsgálja. megjelenésekor. Külön kitér a geriátriai 5 i-re (immobilitás, instabili- tás, inkontinencia, intellektuális hanyatlás, iatrogé- Következtetés nia) (4). /3. ábra/ Az esendőség, mint geriátriai szindróma szüksé- gessé teszi az idősek fizikai, funkcionális, orvosi, Kezelés táplálkozási és a szociális összetevőinek szisztema- A terápia négy fontos eleme a testmozgás, kalória- tikus felmérését és értékelését. és fehérjepótlás, D-vitamin adás, a polypharmacia Ismert, hogy ez az állapot megnövekedett morbidi- kerülése. tással és mortalitással jár, továbbá jelentősen növeli A szindróma kialakulásában kulcsfontosságú a váz- az egészségügyi költségeket is. Az esendőség nem izom rendszer. A rendszeres fizikai aktivitás az izom- elkerülhetetlen része az öregedésnek, hanem erőt növeli, javítja az állóképességet, az egyensúlyt megelőzhető, kezelhető és részben visszafordítható és a függetlenséget. Véd az eleséstől és a depresszió- állapot. Ehhez a rendszeres mozgásprogramok, tól, növeli az önbizalmat. A heti öt alkalommal, napi fehérje- és vitaminpótlás és a túlzott gyógyszer- 30 perces, legalább közepes intenzitású mozgás az fogyasztás kerülése a legcélravezetőbb. Irodalom: 1. Hogan DB, MacKnight C, Bergman H. Models, definitions, and criteria of frailty. Aging Clin Exp Res.2003;15:(Suppl 3): 1-29. 2. Fried LP, Tangen CM, Walston J, Newman AB, Hirsch C, Gottdiener J, et al. Frailty in older adults: evidence for a pheno- type. J Gerontol Biol Sci Med Sci . 2001;56(3):M146-56. 3. Rockwood, K., Song, X., MacKnight, C., et al.: A global clinical measure of fi tness and frailty in elderly people. CMAJ, 2005, 173(5), 489–495. 4. Rolfson DB, Majumdar SR, Tsuyuki RT, Tahir A, Rockwood K. : Validity and reliability of the Edmonton Frail Scale Age Aging 2006, vol.35. (526-9) 5. Walston J, Hadley EC, Ferrucci L, et al. Research agenda for frailty in older adults: toward a better understanding of physiology and etiology: summary from the American Geriatrics Society/National Institute on Aging Research Conference on Frailty in Older Adults. J Am Geriatr Soc.2006; 54:991-1001. 122

IDŐSGYÓGYÁSZAT 2. évf. 4. szám 123. oldal MAJERCSIK ESZTER: FRAILTY SZINDRÓMA 6. Morley, J. E., Vellas, B., van Kan, G. A., et al.: Frailty consensus: a call to action. J. Am. Med. Dir. Assoc., 2013, 14(6), 392–397. 7. de Vries NM, Staal JB, van Ravensberg CD, Hobbelen JS, Olde Rikkert MG, Nijhuis-van der Sanden MW. Outcome instruments to measure frailty: a systematic review. Ageing Res Rev. 2011;10:104–14. 8. Buckinx, F., Rolland, Y., Reginster, J.,Ricour, C., Petermans, J., Bruyere, O.,: Burden of frailty in the elderly population: perspectives for a public health challenge. Arch.Public.Health. 2015; 73(1):19. Összefoglaló felsorolások: Az esendő fenotípus jellemzői: 1. Fogyás: testsúlycsökkenés : ≥5% vagy ≥5 kg az elmúlt egy évben 2. Kimerültség, alacsony energiaszint : saját bevallás alapján az elmúlt héten min.3 nap 3. Meglassultság : 5–10 m megtételéhez szükséges idő 4. Izomgyengeség : ökölbe szorítás ereje, vagy székből való felállás 5. Aktivitás csökkenés : heti aktivitás, aktivitási skála alapján Értékelés : 0 = egészséges 1–2 = pre-frailty ≥3 = frailty 1. ábra Klinikai esendőségi skála (Clinical Frailty Scale): 1. nagyon fitt egészséges, aktív 2. jól van nincs betegség, de kevésbé fitt 3. jól boldogul kontollált egészségi problémák 4. sérülékeny korlátozott aktivitás 5. enyhén esendő részben segítségre szorul 6. mérsékelten esendő nagyobb mértékű segítséget igényel 7. súlyosan esendő teljes mértékű gondozás, de stabil állapot 8. nagyon súlyosan esendő teljes ellátás, instabil állapot 9. terminális állapot életvéghez közeli állapot 2. ábra Edmonton esendőségi skála: 1. Kogníció 2. Általános egészségi állapot 3. Funkcionalitás, függetlenség 4. Szociális támogatottság 5. Gyógyszerek 6. Tápláltság 7. Hangulat 8. Kontinencia 9. Fukcionális teljesítmény 3. ábra 123

IDŐSGYÓGYÁSZAT 2. évf. 4. szám 124. oldal TAKÁCS KATALIN, HUSZÁR JUDIT: A KEVESEBB TÖBBET ÉR A kevesebb többet ér Dr. Takács Katalin, Dr. Huszár Judit PTE KK I. sz. Belgyógyászati Klinika, Geriátriai Osztály Esetismertetés: mozgása napról napra javulni kezdett. Jó fizikai és szellemi állapota 3 hét gyógyszermentes periódus 1926-ban született, depresszió miatt gondozott, után állt helyre. A hirtelen gyógyszermegvonásnak hypertonias nőbeteg anamnesisében ap-pendecto- káros hatását nem tapasztaltuk ebben az esetben. mia, mióma miatti nőgyógyászati műtét, illetve A kezelés befejezésére szociális otthoni elhelyezését 1984 óta számos alkalommal non-melanoma lemondtuk és otthonába bocsájtottuk, ahol mentál- tumorok miatti bőrresectiok szerepeltek. Férje higiénés nővér látogatta. Enyhe szorongásos halála után pszichiáter, gondozó orvosa paroxetin depressziós zavara miatt pszichiátriai kontroll alatt (SSRI) és alprazolam (benzodiazepine) szedését állt. Kis segítséggel önálló életvitelét folytatni tudta, javasolta. Egy év múlva, 15 éve tartó jobb oldali majd eltartási szerződést kötött. Jelenleg, évek túlsúlyú kézremegés miatt selegiline (MAO-B múltával saját otthonában él eltartóival, stabil inhibitor), levodo-pa+benseraside (levodopa és állapotban, jó egészségnek örvend. Essentialis decarboxylase inhibitor) kezelést indított a neu- tremora – mely miatt elkezdődött a majdnem rológus. Anti-depresszánsként ekkor moclobemi- halállal végződő antiparkinson kezelés – változat- det (MAO-A inhibitor) szedett a beteg. Februárban lanul fennáll, gyógyszeres kezelést nem igényel. koponya MR vizsgálaton vascularis károsodásra utaló jelet nem találtak nála. Áprilisban pár másod- Következtetés: perces „eszméletvesztés” miatt újabb vizsgálatok történtek. EEG negatív volt, nyaki ér ultrahang vizs- Idős emberek gyógyszeres kezelése nagy körültekin- gálaton enyhe fokú atherosclerosist állapítottak tést igényel. A gyógyszeres polipragmáziának meg. Panaszait vérnyomás ingadozással összefüggő súlyos következményei lehetnek idős korban, vertebrobasilaris területi keringészavarral magya- különösen a központi idegrendszerre ható gyógy- rázták. 6 hónappal később az anticholinerg hatású szerek esetén. Delíriózus tünetek jelentkezése methixen adásával egészítették ki antiparkinzon esetén a legelső teendő a gyógyszeres kezelés kezelését. Ezt követően delíriozus tünetek jelent- áttekintése, a delírium kialakulásában felelőssé keztek, melyet tiapriddal kezeltek. November végén tehető gyógyszerek elhagyása és a delírium került először felvételre PTE KK I. sz. Belgyógyászati hátterében lévő egyéb betegségek, állapotok Klinika Geriátriai Osztályára jelentős állapotrosszab- kizárása. Minden vizit, vizsgálat alkalmával újra kell bodás, önellátási képtelenség, fokozott végtag- értékelni korábbi döntéseinket. remegés, járásképtelenség miatt. A koponya MR bifrontalis agyi atrophiat mutatott. Tiaprid elha- gyásra került, állapota javulásnak indult és neuro- rehabilitációra lett a beteg átadva. Decemberben neurológiai szakrendelésen állapotromlás, halluci- nosis miatt antiparkinson szereit további psycho- pharmakonokkal egészítették ki (amantadine, olanzapine), melyre további állapotromlás alakult ki. Háziorvos haloperidolt alkalmazott. Következő év januárjában került ismételten felvételre az osztá- lyunkra. Önállóan járni nem tudott, gondolkodása zavaros volt, vizuális hallucinációkról számolt be. Hozzátartozók sürgősséggel elindították a szociális otthoni felvételét. Súlyos, kritikus állapota miatt az összes antiparkin- zon és pszichiátriai gyógyszerét egyszerre elhagy- tuk, melyet követően mentális és pszichés állapota, 124

IDŐSGYÓGYÁSZAT 2. évf. 4. szám 125. oldal LELBACH ÁDÁM: GEROTECHNOLOGIA – JAPÁN Kényszerítő demográfia – Gerontechnológiai újdonságok Japánból Dr. Lelbach Ádám c. egyetemi docens A „Gerontechnológiai újdonságok – pillantás a rohamosan nő az idősek által elkövetett balesetek jövőbe” címmel az Idősgyógyászat 2017 első száma is. Az idősek gépkocsivezetési szokásait vizs- negyedévi számában megjelent közleményemben gáló szoftverrendszert fejlesztettek ki az Aichi tudósítottam a gerontechnológiai fejlesztések él- Shukutoku Egyetem, a Nagoya Egyetem Innovációs lovas országai, nevezetesen az Amerikai Egyesült és Jövőtechnológiai Intézetének és a Nemzeti Államok, Japán, Németország és Izrael újdonsá- Iparfejlődés Tudomány és Technológiai Intézetnek gairól. Most az egyik nagy jelentőségű ország, (AIST) munkatársai. A kutatók korábbi vizsgálataik Japán demográfiai helyzetéről és az elmúlt évben során vezetési adatok (driving record - DR) történt néhány említésre méltó gerontechnológiai rögzítésének segítségével meghatároztak olyan fejlesztéséről számolok be. vezetési szokásokat, mint az előző gépkocsitól való A gerontechnológiai fejlesztések kiemelkedő volta távolságtartás, ezeket az adatokat pedig össze- hátterében nem csak Japán gazdasági és technoló- hasonlították a vizsgált személyek saját észlelésével. giai fejlettsége áll, hanem az a kényszerítő erő, Az eredmények alapján a vizsgálatok több, mint melyet a szigetország elöregedéséből következő felében inkongruenciát észleltek, így az újonnan kihívások okoznak. A népesség átlagéletkora kifejlesztett technika és az ezzel kapcsolódó Japánban 46.3 év, mely Monaco városállamát oktatási program segíti az idősek eddiginél bizton- követően a világon második helyen áll, a születéskor ságosabb gépkocsivezetését és a balesetek számá- várható átlagos élettartam 83.84 év, az ország nak csökkenését. lakosságának közel negyede pedig 65 évnél idősebb. A születéskor várható hosszú élettartam A felső végtagi mozgás rehabilitációját segítő vir- mellett igen alacsony a termékenységi ráta – egy tuális valóság (virtual reality – VR) terápiát fel- japán nő átlagosan 1.4 gyermeknek ad életet. használó technikát fejlesztettek ki a Hiroshimai Hasonlóan alacsony termékenységi ráta egyes euró- Nemzetközi Egyetem munkatársai. A rendszer vir- pai országokban is megfigyelhető, azonban ezek- tuális valóság 3D szemüveg segítségével három- ben az országokban a „kieső népességet” a beván- dimenziós feladatok végrehajtásával működik. Az dorlás pótolja, mely, az elszigetelt Japánban nem úgynevezett „kocka-training” gyakorlatok során a jellemző. Külön érdekesség, hogy a világon páciens célpontokat keres a virtuális térben és egyedülálló módon magas a százévet megélt megérinti azokat, az úgynevezett „labirintus-train- emberek száma Japánban, számuk több, mint 40 ing” alatt pedig a mutató pálcát egy virtuális 3D ezer (!). labirintuson keresztül kell átvezetnie. A rendszer a terápia során folyamatosan követi a felső végtagi Nem csoda, hogy a szigetországban a gerontechno- mozgás jellemzőit, így a feladatok állandó optimali- lógiai kutatások a világ élvonalában állnak, az zálása révén segíti a leghatékonyabb és leggyorsabb előbbiekből adódó feladatokat, nehézségeket gyógyulást. A virtuális valóság technikát a mozgás- technológiai fejlesztésekkel is próbálják megoldani, szervi rehabilitáción kívül a demenciás betegek melynek jó hátteret biztosít a gazdaság prosperi- emlékeinek visszaidézésében is alkalmazzák. tása. A következőkben beszámolok az elmúlt év néhány japán gerontechnológiai újdonságáról. Szintén a Hiroshimai Nemzetközi Egyetem munka- társai fejlesztettek ki két, a mindennapi életet segítő Az egyre idősödő Japánban nő a 65 év feletti, de az praktikus technikai újdonságot. ennél jóval idősebb korosztályú személyek száma is, Az egyik ilyen újdonság a 3D nyomtatási technika akik rendszeresen gépkocsit vezetnek, 2015 év végi új innovációjával előállított talpbetétet. A számító- statisztikai adatok alapján 1.96 millió (!) 80 éves, gép vezérelt rendszerek (computer-aided manu- vagy annál idősebb személy rendelkezett érvényes facturing - CAM) segítségével poliuretán blokkok- jogosítvánnyal a szigetországban. Ezzel egyidőben ból már régebben készítenek talpbetéteket, de 125

IDŐSGYÓGYÁSZAT 2. évf. 4. szám 126. oldal LELBACH ÁDÁM: GEROTECHNOLOGIA – JAPÁN különböző járásmintákkal rendelkezőkön is jó idős személyek egyesével kerekes-székkel történő hatásúnak bizonyult az új technikával előállított szállítása helyett az ápoltak távirányítással juthat- nejlon 3D talpbetét. Az eszköz az alsóvégtagi nak a tervezett helyre. A kerekesszékek a padlózatra ízületek degeneratív elváltozásainak progresszióját elhelyezett fekete vonalat követik, érkezésüket egy segít fékezni az optimális dinamikus terhelés biz- szenzor érzékeli, a pácienseknek pedig szintetikus tosításával, valamint az időskorban oly nagy hang jelzi az indulást és az érkezést. jelentőségű és nagy terápiás kihívást jelentő elesések számának csökkentésével javítja az élet- A fenti eszközök a gerontechnológiai eszközök minőséget és hosszabíthatja az idősek élettartamát. legkülönbözőbb területeit képviselik, hiszen az Az egyetem kutatócsoportjának másik fejlesztése idősek helyváltoztatását segítő szoftverfejlesztések, az alsóvégtagi ödémát csökkentő részleges kom- a virtuális valóság technikák eszközei, a praktikus pressziót okozó harisnyák új változata, mely az talpbetétek és harisnyák mutatják a terület sok- eddiginél hatékonyabban csökkenti az alszár térfo- színűségét. Ezek az eszközök segítik a mindennapi gatát és körfogatát ezzel növelve az idős beteg életet és az emberséges, az emberi méltóság meg- komfortérzetét, kényelmét és járásbiztonságát. tartásával a lehetőségekhez képest legteljesebb módon megélt idős évek eltöltését. Reményeink A japán gerontechnológiai kutatásoknak és szerint hazánk idősei is egyre szélesebb körben fog- fejlesztéseknek az előzőekből már sejthető, hogy nak hozzájutni a gerontechnológia adta lehetősé- egyik fellegvárának számító Hiroshimai Egyetem gekhez, megszépítve ezzel dolgos életük jól erősségét mutatja, hogy Rehabilitációs Fakultásán megérdemelt pihenő éveit. dolgozó kutatók kifejlesztették az önvezérelt Magyarországon a geriátriai szakellátást a szak- kerekesszéket. Az idősotthonok ápolószemélyzeté- emberhiány, az ellátás területi egyenlőtlen- nek munkáját könnyítő új eszköz segítségével, az ségei és a szakképzés hiányosságai jellemzik. A virtuális valóság (virtual reality - VR) technikák alkalmazása egyre inkább terjed Japánban. 126

IDŐSGYÓGYÁSZAT 2. évf. 4. szám 127. oldal BAKÓ GYULA: SÜRGŐS TENNIVALÓK EGY ELÖREGEDŐ TÁRSADALOMBAN Sürgős tennivalók egy elöregedő társadalomban. Miért virtuális a magyar geriátriai szakellátás? Dr. Bakó Gyula Debreceni Egyetem, Klinikai Központ, Belgyógyászati Intézet, Geriátria Tanszék, Debrecen Európa országaiban eltérő sajátosságokat A geriátriai szakellátás elégtelenségének összetevői találunk, és bár vannak a miénknél kedvezőt- közül elsőként a szakemberhiány említendő. Az lenebb állapotok is, tény, hogy az eltelt 15 évben idős betegekre jellemző a multimorbiditás, a nagy közvetlen környezetünktől lemaradtunk ezen a gyógyszerigény, a funkcionális függés (rászorultság téren. mások segítségére), az elesettség; mindezek eltérő kórtana speciális tudást, átfogó ismereteket igényel Kapcsolódó cikkek mind az általános orvosoktól, mind az általános bel- Paradigmaváltás kell a pszichiátriában gyógyászoktól (2). Ma Magyarországon ennek a Geriátria épülhet Gyöngyösön speciális tudásnak csak nagyon kevesen vannak bir- Zavartság a mindennapi orvoslásban, zavar a tokában. Megjegyzem, hogy benyújtott igényeink fejekben ellenére évek óta nem történt meg geriáter rezi- Az időskori lét alapvető igénye nem anyagi, hanem densstátusz meghirdetése. érzelmi A szakképzés hiányosságát mutatja, hogy az orvos- képzésben nem kötelező az alapszintű geriátriai Sokan használják a gerontológia kifejezést akkor, ismeretek megszerzése az egyetemi tanul- amikor idősgyógyászatról beszélnek. Ezzel szemben mányok során. Az orvosegyetemeken kötelező és a gerontológia az a tudományág, amely az nem kötelező szabadon választott, vagy választható öregedéssel nagyon széles spektrumon foglalkozik, kreditkurzus formájában létezik geriátriai oktatás. (A társadalomtudományok, demográfia, szociális kreditkurzusok kiírására külföldi hallgatóink vonatkozások, kísérletes élettudományok stb. nyomására kerül sor, mert hazájukban az orvosi területén. A geriátria az időskorban előforduló diplomát ennek hiányában nem fogadják el, ezt a betegségekkel foglalkozó tudomány, az orvostu- vizsgát utólag pótolniuk kell.) A szakemberhiány az domány multidiszciplináris szakága, amelyhez az orvosokon túlmenően a szakápolók és ápolók időskorra jellemző, eltérő élettani, kórélettani, diag- vonatkozásában is fennáll. nosztikai, terápiás vonatkozások tartoznak. Termé- Az idősgyógyászati osztályok vagy egyetemi szetesen ez utóbbi nagyon sok mindent hasznosít a tanszékek rendszerszintűen hiányoznak az gerontológiai kutatási eredményekből. egészségügyi ellátásból. A legtöbb megyei Magyarországon a geriátria 2000 óta önálló szak- kórházban nincs ilyen profilú akut ellátást biztosító, vizsgához kötött szakterület, amelyet sajnálatos nevesített osztály, specialistákkal. Az idősek ellátása módon csupán kb. 120-an művelnek hazánkban. legtöbb esetben általános belgyógyászati osztályon Tehát a geriátriai szakellátás elégtelen ugyan, de vagy speciális osztályon (tüdőgyógyászat, kardioló- nem virtuális. gia, ideggyógyászat, pszichiátria, legtöbbször ala- pos okkal) történik. Napjainkban a belgyógyászato- Az elégtelenség háttere kon kezelt betegek átlagosan több mint 70%-a idős- Ma már a bulvársajtót olvasó átlagember számára is korú, miközben geriáter specialista még konziliárius közhely, hogy világszerte elöregedő társadalmak- szinten sem érhető el (3). ban élünk (1). Magyarországon a nyolcmillió lakos Az országban a geriátriai ellátást biztosító osztá- 16-18%-a tartozik az idős (65 évesnél idősebb) lyok területi eloszlása rendkívül egyenetlen. Az korosztályhoz, akik számaránya hamarosan eléri a ellátás az egyetemi központok környezetére 20%-ot, csökkenő összlétszám mellett. Az egész- lokalizálódik, ezeken kívül kifejezetten fehér és ségügy költségvetésének több mint 30%-át szürke foltok vannak az országban. veszi igénybe az idősebb korosztály ellátása A szociális szféra által ellátott idősotthonokban a (járó-, fekvőbeteg-ellátás, gyógyszerfelhasz- legtöbb helyen nincs geriáter-szakképzettséggel nálás, ápolás stb.). rendelkező orvos, geriátriai szakápoló, megfelelő kompetenciákkal. 127

IDŐSGYÓGYÁSZAT 2. évf. 4. szám 128. oldal BAKÓ GYULA: SÜRGŐS TENNIVALÓK EGY ELÖREGEDŐ TÁRSADALOMBAN A geriátriai ellátás felsorolt hiányosságai, az Magam 15 éve vagyok tagja az EUMS GMS inszufficiens működés és működtetés törvény- vezetőségének, így alkalmam volt, hogy figyeljem a szerűen többletkiadásokhoz vezet az amúgy is alul- hozzánk közeli országok, elsősorban Ausztria, finanszírozott rendszerben. Csehország és Szlovákia fejlődését a geriátria A magyar egészségügyből hiányzik az a readaptá- területén. Büszkén állíthatom, hogy 2002-ben job- ciós (nem rehabilitációs, bár közeli fogalom) keze- ban álltunk náluk, most azonban azt látom, hogy ők lési forma, amely segít visszatérni az időseknek a időközben felszámolták a náluk is meglévő, felsorolt mindennapi életvitelükhöz. Ezt szintén speciális hiányosságokat, és ma már jobban állnak ezen a osztály, geriáter szakember és szakápoló tudná biz- téren, mint mi. A helyzet javításához erős szakma- tosítani. politikai támogatásra volt szükségük, annak tudato- sítására a döntéshozókban, hogy a jövőbe fektetnek Helyzetünk Európában be. Az egészségügyi ráfordítások jobb hasznosulása Nem hallgatható el, hogy az Európai Unió országai eredményeképpen az idősek „egészségben” eltöl- között is nagy a diverzitás a geriátriai ellátás és a tött éveinek száma náluk jelentősen nő. geriáter-szakképzés között. Vannak országok, ahol nincs szakképzés, és geriátriai ellátórendszer még a A helyzet javításához megfogalmazható célok miénkhez hasonló elégtelen formában sem műkö- A specialisták számának gyors ütemű növelése dik. De az sem hagyható figyelmen kívül, hogy szükséges. Geriáter rezidensi állások meghirde- nagyon sok európai országban (Nagy-Britannia, tésével ez az indítástól számított 5 év múlva hozhat Hollandia, skandináv országok, Németország) a eredményt. Oktatási törvényeink szerint a tíz évnél geriátria már a specializálódás, sőt a szuperspeciali- nem régebben szerzett belgyógyászati és általános zálódás felé halad. A több mint száz éve meglévő orvosi szakvizsga mellé két év alatt megszerezhető geriátriai ismeretek ellenére. a geriáter alapszakvizsga, ez az út rövidebb idő alatt javíthat az elégtelen működésen. Magyarországon a tudományág még nem vált ki Az egyetemi központokban, a megyei kórházakban önállóan az általános orvoslásból, mint ahogy a a törvényben előírt minimumfeltételekkel önálló belgyógyászatból rég kivált a gyermekgyógyászat, geriátriai osztályokat kell létrehozni. neurológia, bőrgyógyászat, és maga a belgyó- Az MSc szakápolóképzés lehetőséget ad arra, hogy gyászat is tovább specializálódott, kardiológia, kellő számú, emelt szintű kompetenciával rendel- tüdőgyógyászat stb. irányába. Mi több, ma már kező geriáter szakápolót képezzünk (4). A graduális „szervspecifikus” elkülönülés van kialakulóban (dia- képzésben a tematika egységesítése érdekében a betológia, hipertonológia, andrológia stb.). szakmai kollégium próbál az illetékesekkel egyeztetni. Irodalom: 1. World Health Organization. World report on ageing and health. 2015. http://apps.who.int/iris/bitstream/ 10665/186463/1/9789240694811_eng.pdf?ua=1. 2. Oliver D, Foot C, Humphries R. Making Health and Care Systems fit for an Ageing Population. London: The Kings Fund, 2014. http://www.kingsfund.org.uk/sites/files/kf/field/field_publication_file/making-health-care-systems-fit- ageing-population-oliver-foot-humphries-mar14.pdf 3. Silvester K, Mohammed M, Harriman P, et al. Timely care for frail older people referred to hospital improves efficiency and reduces mortality without the need for extra resources. Age Ageing 2013; 10: 1093. 4. A geriátriai és krónikus ellátás komplex terve. A Geriátriai és Krónikus Ellátás Szakmai Kollégium Tanácsának és Tagozatának javaslata 2012. http://www.geronto.hu/ A Medical Tribune főszerkesztője hozzájárult, azzal, hogy az eredeti forrást, és az utánközlés tényét engedéllyel a lapban megjelentessük. Medical Tribune 2017; 15(6): P. 6. 128

IDŐSGYÓGYÁSZAT 2. évf. 4. szám 129. oldal BOGA BÁLINT: ANDRAGÓGIA-GERONTOLÓGIA-GERONTAGÓGIA Durkó Mátyás és a gerontológia – Durkó Mátyás előremutató elveinek tudományos elemzése Dr. Boga Bálint Bevezetés • a népművelés szerepéről vallott nézetei ezen a Durkó Mátyás (továbbiakban D. M., ill. a szerző) területen, konkrét javaslatai, (1926-2005) az andragógia (felnőttoktatás, felnőtt- nevelés) hazai meghonosítója, ennek a diszciplíná- • a tanulmány helye D. M. munkásságában, nak nemzetközi mértékkel mérve is egyik legna- • az elképzelések összevetése a ma érvényes kon- gyobb, legelismertebb tudósa volt (Csoma 2005). A Debreceni Egyetem egykori Felnöttnevelési és cepciókkal. Közművelődési Tanszékének alapítója volt és e szakterület doyen-je lett. \"Gerontológia és nép- 1. A téma felvezetése művelés\" című (Durkó 1965), most már több mint 50 éve megjelent kiváló tanulmányának (továbbiak- D. M. egy logikai gondolatsor felvázolásával vezeti ban: a tanulmány) elolvasása rám, mint gerontoló- be a témát. A természet és a társadalom új jelen- gusra szinte revelációként hatott. Különösen meg- ségeit észlelve az emberi gondolkodás, a meglevő lepő volt számomra, hogy ő a megírás idején még tudomány mindenkor azok okait, összefüggéseit 40 éves sem volt, fiatal ember ritkán merül el időse- igyekszik megtalálni. A társadalom fejlődésének új ket érintő problémakörbe. Ezzel a tanulmánnyal – megnyilvánulása a 20. században az idősek (60 éven ismereteim szerint – eddig részletesen sem felüliek) lakosságon belüli arányának növekedése andragógus, sem gerontológus nem foglalkozott. (ezt statisztikával is alátámasztja), amely elsősorban A dolgozat a gerontagógia (idősoktatás, más kife- a várható átlagos életkor emelkedéséből fakad, ezt jezéssel: geroedukáció; mind a pedagógia-antro- pedig a társadalmi-gazdasági körülmények javulása pagógia, mind a gerontológia résztudománya) és az orvostudomány fejlődése magyarázza. Sokan témaköréhez tartozik, de a szerző az idősödés- kedvezőbb szellemi és testi kondícióban érik meg tudománnyal szélesebb megközelítésben – a bioló- az öregkort. Ezek a tények és aktuálissá váló giai egészséget is beleértve – foglalkozik. D. M. a következményei új tudományt, a gerontológiát gerontagógia megnevezést tanulmányában nem hozták létre ebben a században. Azonban az összes, használja, a kifejezés és fogalom ekkortájt van az emberrel bármilyen összefüggésben levő kialakulóban. Utalok itt ten Have és Enckevort tudományra hatással van ez a humán jelenség, így a (1972:15) meghatározásaira, amelyek alapján a népművelés is érintett. „Tehát az öregedéssel gerontagógia az idősoktatás-nevelés gyakorlati foglalkozó tudományok sorába be kell állnia a megvalósulását, a gerontagógika a módszertant, a népműveléselméletnek is... Munkánk elsősorban a gerontagológia pedig az egész kérdéskör tudo- népművelés öregedéssel kapcsolatos feladatai mányos elemzését, feldolgozását jelenti. D. M. kijelölését igyekszik elvégezni...” (Durkó 1965:24). tevékenysége során használta ezt a hármas meg- közelítést, amit egyéb dolgozatai, művei is igazol- 2. Korabeli gerontológia, geroedukáció nak. A modern gerontológia a 2. világháborút követő Elemzésem szempontjai évtizedekben alakul ki, különösen a 60-as években mutat nagy elméleti fejlődést. Az 50-es években az Az igen sokoldalú, interdiszciplináris megközelítésű ún. kivonulási (disengagement) teóriát (Hooyman tanulmányt a következő szempontok szerint ismer- 1991:82) vallják többen, amelynek lényege az, hogy tetem, elemzem és értékelem: az idős ember kikerül a társadalom fő áramából, passzívvá válik és ez a helyes az ő számára is • a téma felvezetése a dolgozatban, („élvezze a megérdemelt pihenést!”) és a társa- • a korabeli gerontológiai és idősoktatási koncep- dalom számára is, amelyben így kevesebb zavar keletkezik. Ezzel szemben már a 60-as években ciók, tudományos fórumok, megjelennek az ellentétes nézeteket hirdető ún. • D. M. öregedéssel kapcsolatos gondolatai, aktivitási (Hooyman 1991:81) és kontinuitási (Hooyman 1991:85) koncepciók, amelyek elvetik a 129

IDŐSGYÓGYÁSZAT 2. évf. 4. szám 130. oldal BOGA BÁLINT: ANDRAGÓGIA-GERONTOLÓGIA-GERONTAGÓGIA passzivitást biológiai, szociológiai és pszichológiai 3. Az öregedéssel kapcsolatos általános gondo- megfontolásból egyaránt, azaz meg kell találni az új latok helyzetben a lehetséges, sőt kívánatos tevékeny- ségi formát és amit lehet a korábbiak közül folytatni D. M. művének a korabeli tudományosság palet- kell. A szellemi területnek kiemelt jelentősége van táján való elhelyezése után részletesebben kívánom ebben a vonatkozásban. Ezért figyelemre méltó D. M. ismertetni, elemezni mondanivalóját. Az első tanulmánya, amely a 60-as évek közepén születik, részben az öregedés alaphelyzetét vezeti, írja le tehát mintegy ebbe a fejlődési gondolatvilágba lényegi, sokszor eredeti megállapításokkal, melyek helyezhető el. részletesebb kifejtésére a szakirodalomban sokszor A nemzetközi gerontológiai fórumok még főleg csak a későbbi években került sor. Ezzel a szélesebb biológiai, demográfiai kérdésekkel foglalkoznak, de bemutatással teszi egyértelművé, alapozza meg a mint ahogy a D. M. által is említett világkongresszus tanulás, a népművelés szükségletét ezen korosztály megállapításaiban is szerepel, a külső, így mentális számára. Abból indul ki, hogy az öregedés elsőd- hatások is befolyásolják az öregedés folyamatát legesen biológiai folyamat, itt – majd többszörösen (1959, San Francisco). A kongresszust szervező visszatérően – utal három neves magyar orvos Nemzetközi Gerontológiai Társaság 1950-ben (Korányi Sándor, Haranghy László, Nyírő Gyula) alakult. A Magyar Gerontológiai Társaságot – bizo- műveire, akik nemzetközi szinten is elismert szemé- nyos akadémiai előzmények után – 1966-ban lyek ezen a területen. Fontos a csökkent teljesítő- és Haranghy László patológus professzor alapította reakcióképesség ténye (Korányi 1937). A biológiai (Beregi 2003), akinek egyik alapdolgozatát D. M. meghatározottság elfogadását tanulmányában említi és felhasználja tanulmányában és az igen lényegesnek tartom, mivel a társadalomtu- időpontok is kapcsolhatók egymáshoz. dósok egy része ezt az alaptényt mellőzi. Ezután Az andragógia alakulása oldaláról vizsgálva a tanul- következik – D. M. szerint is – a szociális öregedés, mány keletkezésének időpontját, ekkor, a 60-as de ezzel párhuzamosan kell számon tartani a pszicho- években az idősoktatás rendszerszerű kialakítása lógiai változásokat és ezért lehet és kell adott eset- előtt vagyunk, mintegy annak „előszobájában”. ben ebbe a folyamatba pozitív értelemben be- Azzal együtt van ez így, hogy az öregkori tanulás, avatkozni. Különösen azért lehet ez fontos, mert a szellemi aktivitás pozitív hatását az egyénre Cicero három tényező egymást befolyásolja, pl. a nyugdí- már híres, öregkorról írt esszéjében említi (Cicero jazás ténye önmagában lelki alapon csökkenti a 1987:354-356). D. M. is utal erre a műre. Az munkaképességet. élethosszig tartó tanulás paradigmáját 1960-ban A szociális változásoknál két fő területet említ: 1. a fogalmazták meg (UNESCO, Montreal), azonban munka elvesztése, ami adott személynél az élet általában – a kifejezés értelmét nem teljesen átvéve értelmének elvesztését jelentheti, 2. a család szét- – ezt a fogalmat nagyjából a 60 körüli életkorban szóródása: gyerekek elköltözése, idővel özvegység, lezárták. Lényegében az időskorra vonatkoztatva a magány. Így az öregség szociológiai és pszichológiai 70-es években kezdenek igazán foglalkozni vele. átrendeződést eredményez. Ezt a folyamatot elemzi 1972-ben az UNESCO tokiói konferenciáján az idős részletesen később Bromley (1974) világszerte korosztály, mint oktatási csoport az „elfelejtett ismert könyvében. D. M. említi azt is, hogy akiknél népesség” egyik kategóriájaként jelenik meg (a nem sikerül az alkalmazkodás, a kétségbeesés nőkkel és etnikumokkal együtt), 1976-ban Nairobi- állapotába juthat, ez mintegy Erikson híres epi- ban az ENSZ oktatási konferenciáján pedig mint genetikus modelljére (Erikson 1998) utal, amely önálló oktatásra megjelölt csoport az új körülmé- szerint az élet minden fázisa válságmegoldási alter- nyekhez alkalmazkodás elősegítése céljából. 1971- natíva helyzetét teremti meg, így az időskorba jutás- ben Amerikában H. McClusky teremti meg az nál az ember az integráltság fenntartása vagy a két- edukácionális gerontológia tudományát és a kultúr- ségbeesés válaszútja előtt áll. A kérdés tovább politika részévé teszi. Alapvető gyakorlati lépést P. vezetésénél szerzőnk azt fejtegeti, hogy a megoldás Vellas professzor tesz, aki 1973-ban Franciaország- tekintetében az előző életútnak mennyire megha- ban (Toulouse) megindítja az első harmadik kor tározó szerepe van, főleg abban, hogy mennyire tud egyetemét. Utána Európa-szerte indulnak hasonlók, a személy nyitott maradni az új jelenségek iránt, hazánkban 1982-ben Budapesten (Jászberényi vagy zárt, megmerevedett lesz. Annak könnyebb, 2011). Az évszámok egyértelműen mutatják, hogy aki szellemi életet élt, önművelő volt, tapasztala- D. M. átfogó tanulmánya megelőzte ezeket a tokat gyűjtött, megőrizte alkalmazkodó képessé- nemzetközi színtéren megjelenő tudományos és gét. Természetesen ennek alakulásában a személyi- gyakorlati eseményeket. ségnek, a tanultságnak és a körülményeknek nagy 130

IDŐSGYÓGYÁSZAT 2. évf. 4. szám 131. oldal BOGA BÁLINT: ANDRAGÓGIA-GERONTOLÓGIA-GERONTAGÓGIA szerepe van, ez magyarázza az öregedő emberek Az idős ember szemben találja magát saját maga és közti különbségeket, a heterogenitást. Sikorsky a körülvevő világ megváltozásának tényeivel, ame- nevű tudóst említi, aki szerint az öregség az emberi lyekhez élete tovább vitele érdekében alkalmazkod- fejlődés csúcsát jelenti. A helyzet reális megköze- nia kell. A népművelés az ismeretek tartalmával és lítése céljából ismét egy orvost, Nyírő Gyulát idézi az aktivitás fenntartásával járul ehhez hozzá. D. M. (Nyírő 1961:533-34): „az idős ember külvilággal való szavaival: „a népművelés segít az öregembernek kapcsolata szűkül, de régi benyomásait szintetizálja egész új testi-lelki átállítódásában, az új viszo- a szellemi ember, ebben van az intelligenciának nyokhoz való alkalmazkodásban, a szellemi tevékeny- előnye, a fogyatékosság és a fogyatékosság kom- ség megkedveltetésével… fiziológiai-társadalmi penzációjának egyensúlya alakul ki, ami nem cse- veszteségei pótlásának, szublimálásának, rekom- kélyebb értékű, mint a korábbi koroké, csak minősé- penzálásának teremt lehetőséget… egészséges gileg más”. Ennek pontos idézéséből az világlik ki, közösségeket formál az öregekből – ezzel műkö- hogy D. M. ezzel az igen precíz megfogalmazással dése alapvető jelentőségű lesz az öregkori élet teljesen egyetért. Ebben a megközelítésben az a ma harmonikussá tételében ...” (Durkó 1965:32). Az igencsak elfogadott koncepció benne foglaltatik, ismeretek befogadásánál – úgy, mint az öregedés hogy az emberi intelligencia (intellektus) két spontán alakulásánál – lényeges az előző életút különböző típusú, másként működő részből áll szellemi karaktere, ezért nagyon fontos az emberek (Horn 1966): egy fluid (folyékony) részből, mely a bevonása egész életük során a népművelési munká- gyors helyzetfelismerés és döntés képességét, mint ba, fiatalkorban kell kialakítani a szabadidő-kulturá- készséget foglalja magába és egy kristályosodott lódás igényét, előkészíteni az öregedés konfliktus- részből, mely a tapasztalaton alapuló értékelési és mentes fogadását, ezáltal lehetséges sokoldalúvá, mérlegelési képességet jelenti. Az öregedési folya- differenciált érzelmi életet élővé nevelésük, ami matban az előző gyengül, míg az utóbbi erősödik. „kiegyensúlyozott, boldog öregségbe vezet át”. D. M. kitér a társadalom öregek iránti viszonyára, Ismét Nyírő Gyulát idézi: „a működő idegsejtek amely természetesen meghatározó az idősödés elöregedése lassabban következik be, mint a folyamatának alakulásában. A negatív viszonyt pihenőké” (Nyírő 1961:530). Az öregedés az ideg- észlelve úgy véli, hogy „szemléletváltozás kell rendszer elhasználtsági állapotától függ, a harmo- bekövetkezzék”. A társadalom idősek iránti negatív nikus életstílus ezt egyértelműen gátolja. attitűdjét és diszkriminatív magatartását ez idő tájt D. M. gyakorlati kérdésekre is rátér tanulmányában. írta le Butler (1969), amerikai professzor. A törté- Így említi azt a megfigyelést, hogy az idős emberek- nelem folyamán, az egyszerű népesség körében is ben sokáig megmarad az érdeklődés bizonyos dol- kettősség volt tapasztalható: a „hasznavehetetlen” gok iránt, ezt kell a szakembernek kihasználnia, de és a „tapasztalattal rendelkező” jelzők fejezték ki ezt sokakban gátlás alakul ki a tanulással szemben, az ambivalenciát (ezt később Covey dualista mert a hagyományos gondolkodás ezt csak a fiata- teóriájában találjuk meg részletesebb leírással, lok számára tartotta szükségesnek. Ezt a gátat ügye- Covey 1988). D. M. hisz egy idealistán elképzelt való- sen át kell törni. A szerző megállapításait idősotthon- di szocialista társadalom megvalósításában, ahol az ban végzett vizsgálataival, ott rögzített interjúkkal idősekkel kapcsolatos pozitív elképzelései meg- támasztja alá. Érdekes és meggyőző az a 25 idős valósulnak. személy bevonásával végzett felmérése, amely arra a kérdésre várt választ, hogy képezhetőnek tartja-e 4. A népművelés feladatai magát. 9 egyértelműen pozitív választ adott, 6-an a „részben” választ adták, teljesen nemleges válasz D. M. nagyon helyesen látja, hogy a gerontológia csak 3 főtől származott. Ez – bár kisszámú részt- nem csak jelenségeket leíró, deskriptív tudomány vevője volt – megerősíti, hogy az idősek népműve- kell legyen, hanem eredményei alapján két alapvető lése szükséges és értelme van. Itt említendő meg, célt kell szolgáljon. Ez a két cél: 1. a feltartóztatha- hogy az ELTE Pedagógiai és Pszichológiai Karán tatlanul bekövetkező öregedés biológiai idejének közelmúltban végzett felmérésnél a részvevők 60%- kitolása, a korai öregedés megelőzése, a káros hatá- a egyértelműen pozitív választ adott (Sz. Molnár sok kiküszöbölése, az előnyösek erősítése; 2. az 2008). Fontos pszichológiai hatás, hogy a öregedés tényének természetes fogadása, helyes művelődéshez kapcsolható aktivitás, új feladatok szemléletének kialakítása, tartamának hosszabbí- kivédik, megelőzik az idős személyben gyakran tása, a veszteségek kompenzálása. A népművelés- kialakuló feleslegesség-érzést. A szabadidő okos, nek, azaz az új ismeretek szerzésének ezen felada- tervezett kihasználása ajánlatos viszont, ugyanis a tok elérésében van mással nem helyettesíthető nyugdíjas években a pihenés elvesztheti a fáradt- szerepe. Ezt fejti ki a tanulmány második részében. ságot feloldó hatását, sokszor az idős a megnőtt 131

IDŐSGYÓGYÁSZAT 2. évf. 4. szám 132. oldal BOGA BÁLINT: ANDRAGÓGIA-GERONTOLÓGIA-GERONTAGÓGIA szabadidővel nem tud mit kezdeni (ennél idézi H. népművelés című művében. Itt az alfejezet címe: Az Grau osztrák gerontológust, aki a korszak egyik öregekkel való kulturális foglalkozás szükségessége kiemelkedő szaktekintélye volt, Grau 1962). Egy (Durkó 1968:104). Első mondatában aláhúzza, hogy másik művében említett „munka-pihenés-művelő- ez „jellegzetesen népművelési feladat”. A perma- dés ajánlatos ritmikáját” (Durkó 1970:51) itt rugal- nens nevelés egész életre szól, az újraalkalmazko- masan át kell alakítani és éppen ezáltal új tartalmas dás a szokások dinamikus oldalát erősíti, gátolja a tevékenységre adódik alkalom. A tevékenység megmerevedést. D. M. gondolkozásában a neve- pedig örömforrás lehet (egy későbbi írásában így lésre megjelölt csoportok között mindig ott voltak szerepel: „funkcióöröm”). D. M. itt a szabadidő- az idősek, de bővebben, kutatási szinten – tudomá- tevékenység-művelődés-örömszerzés egymásból som szerint – később nem foglalkozott vele. Talán következő pozitív pszichológiai vonulatát vázolja egyik oka ennek az volt, hogy rövidsége ellenére fel. Ez a korosodásból fakadó veszteségeket nem- annyira komplett és mindmáig irányadónak csak kompenzálja, hanem lelki-szellemi többletet tartható volt a tanulmány, hogy igazi igény nem adhat, a szerző által említett szublimálás az életta- merült fel újabb írására. Több művében azonban pasztalatokra építve új tudással kiegészülve valósul kifejtésre kerül olyan elemző tétel, amely idősekre meg. Figyelembe kell venni, hogy az idősek vonatkozik vagy vonatkoztatható. Így a felnőttkor különböző embertípusokat testesítenek meg, sajátosságairól írt művében (Durkó 1970) kiemeli, szerzőnk említi az egyszerű szórakozásra vágyókat, hogy az életút során alakuló, fejlődő tulajdonságok az elmélkedő, többnyire otthon ülőket, korábbi (introspekció, motiváltság, irányított képzelőerő, művelődési vágyukat pótolni szándékozókat. Őket stb.) kiteljesedése folyamatosan az idő függvé- más-más foglalkozás ajánlásával lehet elérni, mert nyében valósul meg, a felnőttség bizonyos idősza- többségük „nem mozdíthatatlan”. Konkrét progra- kában következik be. Az idősek ismeretszerzésére mokat is megnevez, így a klub-forma, előadások, vonatkoztatható az alábbi megállapítás: „a tanulási beszélgetések, szakkörök, kertészkedés, ismeretkör, képesség nem egyszerűen intellektuális képességek nyelvtanulás, országjárás, stb. tartozik ide. Termé- kérdése, hanem e képességek és a felnőtt alapvető szetesen mindebbe bevonhatók azok is, akik nem a személyi tulajdonságai kölcsönhatásának, egysé- „permanens nevelés” folyamata alapján lehetnek gének vagy az egységben megnyilvánuló 'egymás- részesei a foglalkozásoknak. Az öregek mindenkép- kiegészítésnek', kompenzációnak kérdése” (Durkó pen külön törődést, speciális odafordulást igényel- 1970:50). Véleménye szerint ennek sokszínűsége nek a népművelőktől, a kultúrházban lehetőleg magyarázza a lelki-szellemi öregedés egyedi legyen külön helyiségük és ami fontos, néhányan ők különbségeit, a személyiség valóságra vonatkozó maguk is legyenek az oktatás vagy a tanácsadás ismeretei, tapasztalatai, nézetei jelentik „az életkori aktív részvevői (pl. nyugdíjas pedagógusok). Élet- sajátosság tartalmi oldalát” (Durkó 1970:117). Egy módjuk szempontjából lényeges, hogy megszokott másik művében azt hangsúlyozza, hogy „a szemé- helyükön éljenek öregkorukban is (ageing-in-place), lyiség minden életkorban a művelődés teljes hatás- ne szeparáltan a fiataloktól (egy házban vagy közel- rendszerében formálódik”(Durkó 1972:430), a spon- ben). tán és a céltudatosan szervezett művelődés kapcso- lata, egymásra hatása lényegi momentum, az 5. A tanulmány helye az életműben érdeklődéskeltés azonban gyakran szükséges. Az 1988-ban megjelent könyvében csak rövid utalást D. M. életművében az andragógia, a felnőttnevelés találunk a témára, így például „az egyes generációk teljes tudományát, összes részterületét áttekintette, sajátos történelmi helyzetére, az életútból adódó jóformán minden kérdéskörét kidolgozta. „Teljes specifikumokra” (Durkó 1988:11). A 90-es évek andragógiai rendszert”, „elméleti alaprendszert” végén megjelent összefoglaló munkáiban már alkotott, amelyre a diszciplína további fejlesztését rá külön nem foglalkozik a gerontagógiával, csak rövid lehetett építeni, sőt munkássága „túlterjed a rend- utalásokkal illetve az időseknél is fontos elvekkel (pl. szeralkotáson” (Csoma 2005:179). Ebben a teljes nevelés-önnevelés dialektikája, Durkó 1998: II. rész, spektrumban helyezendő el az idősek népműve- Durkó 1999:42), részben talán azért, mert az lésével foglalkozó tanulmánya. Ismétlem, megle- elméleti alapok kifejtésére koncentrál, illetve ez a pően fiatalon írta le gondolatait és behatóan ele- terület már önálló diszciplínává alakult. Az 1998- mezte a kérdéseket, természetesen néhány szak- ben kiadott könyvben azonban megjelenik – igen ember véleményét felhasználva. Ilyen részletesen röviden – az öregekkel kapcsolatos gondozó, művelő, nem tér vissza rá később (korábban sem találunk nevelő funkció, mint a felnőttnevelés sajátos felada- példát a téma felvetésére). Rövidebb kivonata ta, amelyben az öregek tapasztalatának haszno- szerepel az 1968-ban megjelent Felnőttnevelés és sítása és egészséges életfeltételeik biztosítása 132

IDŐSGYÓGYÁSZAT 2. évf. 4. szám 133. oldal BOGA BÁLINT: ANDRAGÓGIA-GERONTOLÓGIA-GERONTAGÓGIA egyaránt kijelölt cél kell legyen (Durkó 1998: I.184). a szervezett tanulási lehetőségek útján látja Összefoglalólag megállapítható, hogy az átfogó kivitelezhetőnek, amihez kell az egyén motivációja, tanulmány D. M. főműve az idősnevelés területén, az önnevelés mint alapfolyamat és a társadalom később csak részmegállapításokban foglalkozik a törődő magatartása. Ezzel elébe megy az idős- témával, amelyek azonban lényeges elvi gondola- oktatás akkor még alakuló, most már teljes széles- tokkal járulnak hozzá az idősek művelődésének ségben vallott és fokozatosan megvalósuló koncep- megértéséhez. ciójának (Boga 1998/99, Jászberényi 2011). 6. Összevetés a mai koncepciókkal Összefoglaló értékelés A jelenkori gerontológia fő paradigmája az ún. sike- Az 50 éve írt tanulmány az öregedés jelenségeinek res öregedés (successful aging), mint megcélzott holisztikus elemzését adja, amely minden lényeges életeszmény, amelynek első megfogalmazása összefüggést tartalmaz és a sikeres öregedés meg- Baltes (1990) nevéhez fűződik. Lényege: az öregkori valósításában a szellemi életvezetés, az ismeret- veszteségek kompenzálása, ezek mellett harmo- gyarapítás és ehhez kapcsoltan a népművelés nikusan élni és új lehetőségeket találni. Most inkább kiemelt szerepére mutat rá, egyrészt a korszakhoz Rowe és Kahn (1997) biológiai, pszichológiai és szo- kötötten, másrészt időtől, tértől függetlenül ciológiai részleteket is konkretizáló dolgozatára fogalmaz. szoktak hivatkozni: betegségek, rokkantság elke- A felnőttnevelés általa kidolgozott rendszerében rülése, egészséges életmód, testi és szellemi elhelyezte az idős korosztályt úgyis mint az egész tevékenység, közösségi részvétel. Mindegyik meg- életen át tartó művelődési, kultúraelsajátítási folya- közelítésbe a már említett aktivitás, mint alapelv mat hordozóját és úgyis mint az öregedés jelen- szerepel. Ezeket magukba foglalva, de azokat ségeivel, következményeivel új tudás, új ismeretek meghaladva ad szélesebb humán perspektívát az birtokában jobban megküzdeni képes egyének ún. tudatos vagy öntudatos öregedés eszménye összességét. (conscious aging, Moody 2002), amely az autonó- mia, életelégedettség és a spiritualitás igényét is Megállapításai előremutatóak, az akkori trendek tartalmazza. D. M. tanulmányát ezen elvekkel pozitív, progresszív irányaihoz kapcsolhatók, sőt összevetve egyértelműen arra a megállapításra kell azokat meghaladják, európai viszonylatban is jutnunk, hogy az öregedés biológiai, lelki, szellemi, jelentősek és ma is irányadók lehetnek, mivel az szociális következményeit korát megelőző interdisz- aktuálisan elfogadott, modern elméleti és gyakor- ciplináris szemlélettel tekintette át és megfogal- lati koncepcióknak felelnek meg mind a felnőtt- mazta az aktív alkalmazkodás, sőt még az ekkor is idősoktatás, mind pedig a gerontológia tudo- lehetséges emberi kiteljesedés szükségletét. Ennek mányának területén. kívánt mértékű megvalósítását a népművelés, azaz Irodalom 1. BALTES, B. Paul, BALTES, Margret M. (1990): Psychological perspectives on successful aging: The model of selective optimization with compensation. In: uők: Successful aging. Perspectives from the behavioral sciences. NY, Cambridge University Press. 2. BEREGI Edit (2003): Gerontológia Magyarországon, a magyar gerontológia történeti vázlata. In: Comm. De Hist. Artis Med., 182-185, 147-153. 3. BOGA Bálint (1998/99): Az idős emberek és a felnőttoktatás. In: Kultúra és Közösség, II., 137-145. 4. BROMLEY, D. B. (1972): Az emberi öregség pszichológiája. (Stúdium könyvek) Budapest, Gondolat Könyvkiadó. 5. BUTLER, Robert N. (1969): Ageism: Another form of bigotry. In: The Gerontologist 9, 243-246. 6. CICERO, M. T. (1987): Az idősebb Cato vagy az öregségről. (ford.: Némety Géza) In: CICERO, M. T.: Válogatott művei. Budapest, Európa Könyvkiadó, 346-380. 7. COVEY, H. (1988): Historical terminology used to represent older people. In: The Gerontologist, 28, 291-297. 8. CSOMA Gyula (2005): Búcsú Durkó Mátyástól. In: CSOMA Gyula (szerk.): Andragógiai szemelvények. Bevezetés az andragógia tanulmányozásába. Budapest, Nyitott könyv, 173-179. 9. DURKÓ Mátyás (1965): Gerontológia és népművelés. In: Acta Paedagogica Debrecina, 23 (TomXI/III), 23-38. 10. DURKÓ Mátyás (1968): Felnőttnevelés és népművelés. Budapest, Tankönyvkiadó. 11. DURKÓ Mátyás (1970): A felnőttkor sajátosságai. Budapest, Tankönyvkiadó. 12. DURKÓ Mátyás (1988): A felnőttkori sajátosságok és a felnőttnevelés. Budapest. Kossuth Könyvkiadó. 133

IDŐSGYÓGYÁSZAT 2. évf. 4. szám 134. oldal BOGA BÁLINT: ANDRAGÓGIA-GERONTOLÓGIA-GERONTAGÓGIA 13. DURKÓ Mátyás (1998): Társadalom, felnőttnevelés, önnevelés. I.-II. Debrecen, Kossuth Egyetemi Kiadó. 14. DURKÓ Mátyás (1999): Andragógia. (A felnőttnevelés új útjai). Budapest, Magyar Művelődési Intézet. 15. van ENCKEVORT, Ger (1972): Új tudomány: az andragológia. In: DURKÓ Mátyás: A felnőttnevelés és népművelés pszichológiai és andragógiai kérdései (Szöveggyűjtemény). Budapest, Tankönyvkiadó, 11-24. 16. ERIKSON, Ervin (1998): The life cycle completed. NY, W.W. Norton. 17. GRAU, Herbert (1962): Volkhochschule und alterer Mensch. In: Neue Volksbildung 7. Heft, 290. 18. HOOYMAN, Nancy R., KIYAK, H. Asuman (1991): Social Gerontology. A multidisciplinary perspective. Boston, London, etc. Allyn and Bacon. 19. HORN, John I., CATTELL, Raymond B. (1966): Refinement and test of the theory of fluid and crystallized general intelli- gences. In: J. Educ. Psych., 1966, 57(5), 253-270. 20. JÁSZBERÉNYI József (2011): Geronto-edukáció. Budapest, PrintX-Budavár. 21. KORÁNYI Sándor (1937): Az öregedésről. In: Orvosképzés 27, 356-366. 22. MOODY, H. R. (2002): Conscious aging: A strategy for positive development in later life. In: RONCH, J., GOLDFIELD, J. (eds): Mental wellness: Strength-based approaches. NY, Human Services Press. 23. NYÍRŐ Gyula (1961): Pszichiátria. Budapest, Medicina. 24. ROWE, J. W., KAHN, R. L. (1997): Successful aging. In: The Gerontologist, 37(4), 433-440. 25. SZ. MOLNÁR Anna (2008): Hazai körkép az idősek tanulási igényeiről. In: Felnőttképzés, 6(3), 6-9. (A dolgozat a Juhász Erika (szerk.): Közösségi művelődés - közösségi tanulás. Debreceni Egyetem, 2014, 318-331. kiad- ványban megjelent tanulmány némileg átdolgozott variációja). 134

IDŐSGYÓGYÁSZAT 2. évf. 4. szám 135. oldal A MAGYAR GERONTOLÓGIAI ÉS GERIÁTRIAI TÁRSASÁG 2018. ÉVI PROGRAMJAI A Magyar Gerontológiai és Geriátria Társaság 2018. évi programjai, geriátria graduális képzés és szakvizsga időpont 2018.03.31. – 2018.05.31. A geriátria kihívása napjainkban – Akkreditált továbbképző teszt megjelenése a folyóiratban 10 akkreditációs pont 2018.04.14. Geriátrai tárgy oktatása a Semmelweis Egyetem hallgatói részére I. 2018.04.23-25. Az időskor gyógyászata – Geriátria szakvizsga felkészítő és szinten tartó tanfolyam 50 akkreditációs pont 2018.05.12. Geriátrai tárgy oktatása a Semmelweis Egyetem hallgatói részére II. 2018.03.31. – 2018.07.01. A geriátria kihívása napjainkban – Akkreditált továbbképző teszt megjelenése a folyóiratban 10 akkreditációs pont 2018.05.07-18. Geriátria szakvizsga 2018.07.02. – 2018.09.16. A geriátria kihívása napjainkban – Akkreditált továbbképző teszt megjelenése a folyóiratban 10 akkreditációs pont 2018.09.17. – 2018.12.17. A geriátria kihívása napjainkban – Akkreditált továbbképző teszt megjelenése a folyóiratban 10 akkreditációs pont 2018.10.01. Idősek Világnapja Program 2018.11.16-17. Evidenciák, irányelvek és a szakmai gyakorlat aktualitásai az idősgyógyászatban – A Magyar Gerontológiai és Geriátriai Társaság LX. Továbbképző Tanfolyama és Kongresszusa 26 akkreditációs pont 135

IDŐSGYÓGYÁSZAT 2. évf. 4. szám 136. oldal AKKREDITÁLT TOVÁBBKÉPZÉS Akkreditált továbbképzés 18GNET Tisztelt Olvasó! B. Az „esendő időskorúak” esetében használt kifejezés azok esetében, akik erejükből veszítenek és betegsé- A teszt megoldásával 10 akkreditációs pontot lehet gek előfordulására hajlamosak. szerezni. A válaszok beküldése elektronikus formában (e- mail: [email protected]) történhet, a regisztrá- C. A stressz okozta fokozott sebezhetőség a fiziológiás cióhoz szükséges adatok megadásával (név, munkahely, rendszerek károsodása miatt. orvosi pecsétszám). A megküldött e-mailben a regisztrációs adatokat D. Az esendőség olyan többdimenziós fogalom, amely követően a 18GNET jelzést, a kérdésszámot és a helyes egy, vagy több területen – fizikai, pszichés, szociális – megoldás betűjelét kell feltüntetni. Elfogadási időszak: fellépő veszteséget jelent, ami növeli a káros hatások 2018. március 31-május 31. kockázatát. Válassza ki a helyes választ, vagy válaszokat ! VI. Melyek a frailty szindróma terápiájának legfonto- sabb elemei? I. A bőr öregedésének jellegzetes jelei A. rugalmatlanság, megereszkedettség A. a testmozgás B. foltos elszíneződések B. a kalória- és fehérjepótlás C. felületes és mély ráncok C. D-vitamin adás D. szöveti fragilitás D. Mindegyik (A., B., C.) II. Az ultraibolya B sugárzás az arc öregedéséért felelős VII. Melyik állítás nem igaz? A. 20%-ban A. Az esendőség nem elkerülhetetlen része az öregedés- B. 40%-ban C. 80%-ban nek, hanem megelőzhető, kezelhető és részben vissza- D. önmagában nem felelős fordítható állapot. B. Az esendőség kezelésében a multimorbid állapot III. A bőr öregedésének alapfolyamata, a kronológiai miatt meg kell növelni az alkalmazott gyógyszerek és öregedés tudományosan bizonyítottan kombinációjuk számát. C. Az esendőség olyan állapot, amely megnövekedett A. ma már 20-30%-ban gátolható morbiditással és mortalitással jár, továbbá jelentősen B. nem gátolható növeli az egészségügyi költségeket is. C. racionálisan kombinált beavatkozásokkal fékezhető D. Az esendőség nem elkerülhetetlen része az öregedés- D. akár 50-60%-ban is gátolható nek, hanem megelőzhető, kezelhető és részben vis- sza-fordítható állapot. IV. A kórosan felgyorsuló bőr öregedés fékezésében az alábbi támadáspontok lehetnek „ígéretesek” VIII. Melyik állítás igaz? A. Mindegyik az alábbiak közül (B., C., D.) A. mutációval létrejött, élethosszt növelő gének meg- B. A gyógyszeres polipragmáziának súlyos következmé- felelő kombinációinak (kombinált bevitel jelenleg nem megoldott) bejuttatása a szervezetbe, vagy nyei lehetnek idős korban, különösen a központi ideg- bőrszövet in vitro manipulálása e génekkel és szakas- rendszerre ható gyógyszerek esetén. zos vissza-ültetése az egyénbe C. Delíriózus tünetek jelentkezése esetén a legelső teen- dő a gyógyszeres kezelés áttekintése, a delírium kiala- B. megfelelő őssejtek bejuttatása adott bőr-régiókba, kulásában felelőssé tehető gyógyszerek elhagyása. akár „előkezelt” perifériás zsírszövet preparátumok D. Minden vizit, vizsgálat alkalmával újra kell értékelni (adipose derived stem cells), akár fiatalokból származó korábbi döntéseinket. perifériás vér őssejtek révén, vagy vérlemezke gazdag human plazma lokális injektálása IX. Mióta önálló, szakvizsgával rendelkező szakterület a geriátria Magyarországon? C. topicalis retinoidok alkalmazása D. fizikai hatásmechanizmusú intervenciók, mint például A. 1997 B. 2012 az ablatív lézer technikák kevesebb mellékhatással C. 2000 járó változatai, monopoláris, vagy frakcionális D. 2010 radiofrek-venciás kezelés X. Durkó Mátyás tevékenysége során mely fogalom V. Melyik a frailty szindróma jelenleg legpontosabb területével foglalkozott? meghatározása ? A. Az alábbiak mind felhasználásra kerültek (B., C., D.) A. Az esendőség időskori, klinikailag felismerhető B. a gerontagógia az idősoktatás-nevelés gyakorlati állapot, amely fokozott sérülékenységgel jár. A szervezet regenerációs képessége kimerül, a stress- megvalósulása zorok a vártnál nagyobb egészségromlást ered- C. a gerontagógika az idősoktatás-nevelés módszertana ményeznek. D. a gerontagológia az idősoktatás-nevelés kérdéskör 136 tudományos elemzése, feldolgozása