25. MC-Puebla

Mexicói útinapló – a teljesség igénye nélkül0 nap: Ferihegy- Párizs- Mexico CityA Ferihegyi hosszú várakozás után még hosszabb ( 2+12) óra repülés vette kezdetét, 4 órás párizsitranszferrel.A reptéren minden van mi szem szájnak ingere és francia és drága : én mindössze egy sonkás tartre-re ( lepényszerű tojásos sonkás étel) és egy almás banántortára csábultam el, később kiderül milyenjól tettem. A reptéren zongora is van ( nem kell megrémülni csak fotózkodni ültem oda hozzá nemjátszani)Az Air Franc egy drága fapados légitársaság: mindenért külön fizetsz: a 32 kg helyett csak 23 kg leheta bőrödöd ( plusz pénz) 2 osztály helyett 5 van ( mi persze a turista osztály olcsóbbik helyén ülük -

Ferérvár travel). De mindegy ez végül is, még a Qatarnál is így van. Folyósos ülésem van így aludni istudok.A kajától turista osztályon nem vár sokat az ember, de hogy 2 órás párizsi úthoz egy mini kroasant (szalvéta nélkül) és egy kávét adjanak, erre azért nem gondoltunk. A kaja az transantlanti járaton semlett jobb ( de volt szalvéta) : a franciás jellegű menü ( saláta, rizottó, sajt, süti) elég volt, de ha errőlakarnám megítélni a francia konyhát akkor nem túl jó osztályzatot kapnának. Az ital ha nem ismárkás de jó, az altató kombi: wishky aperitiv, merlot az ételhez, zárásnak konyak és kakaó.A mexicói reptér egy 23 milliós városhoz elég kicsi, de hamar ki jutottunk. A pénzváltatásra viszontnem figyelmezettet az idegenvezető: illetve az mondta hogy a reptéren jó váltási árfolyam, csak aztfelejtette el mondani, hogy nem bent hanem kint ( már mint a tranziton kívül) , így a 100 euroért1600 peso helyett csak 1400-at kaptam ( 12 % veszteség)Az idegen vezető pergő nyelvű, kicsit érdekes hangsúlyozással beszélő Lóránt . Korrektül végzi adolgát ( de nem egy Bálint látszik: ez munka és nem több) rengeteg tud és beszél, de amíg a csoporthallgatja legalább zavartalanul fényképezek, ha elfáradtam leülök a csoport közzé hallgatni.A szálloda MC. központjában van: abszolút belvárosi, kicsi , nem luxus , de nekünk épp jó, szépszoba, fürdő, kényelmes ágy. Víz bekészítve, safe működik, az óriási lapos tv. smart, azaz viszi apendriviot, így a Boston Legált ágyból nézhetem és megnézhetem a fényképeimet is. A konnektoramerikai, de a vett átalakító az Ili féle csatival és a hosszabbítóval tökéletes.

Első nap Hétfő 11.25. Mexicó City belváros és Puebla.Jól alszom, de korán ébredek az átállás miatt, így a kényelmes készülődés mellett van időm kivasalniaz ingeket ( Teri néni éjszaka mos - kinek mi a hobbija - neki a mosás , nekem a vasalás).A reggeli nem órisi de van minden: kávé , gyümölcslé, szalonna, kolbász, tojásrántotta, péksütemény,felvágott, gyümölcs.A meleg étellel kezdem, nagy finom, de a cukros bundáskenyéren meglepődtem. Vannak mexicóimeleg ételek is, pölkölt, babpüré, chips, megkóstolok mindenből egy kicsit.A mai napot a belvárossal kezdjük, azaz inkább csak a főtérrel: Zolaco nevű haltalmas tér szállodákkalkörülvéve, itt az elnöki palota (a 43 diák miatti tüntetések miatt most kordonnal lezárva) egyébkéntis sok rendőr katona. A Fő téren van a katedrális, monumentális spanyol barokk de nem különösebbsem kint sem bent, a főoltár fekete Jézus szobra nagyon szép és a mellék hajóban egy II. János Pálszentély oltárképe is. a főtéren hatalmas zászlórúdon a nemzeti lobogó.



Átnézünk a katedrális mögé ahol az eredeti város Tehnochilan romai vannak,. Minimális mivel azerdetileg a Velenceként tavon létestített azték város feltöltötték az épületek köveit a spanyolházakhoz használták fel, az eredeti várost csak a négyzetrácsos utcaszerkezet őrzi. A romoknál lévőmúzeumhoz kisiskolás csoport áll sorba, fegyelmezetten állának, de jöttünkre barátságosanintegetnek, pózolnak a kamerának ( nem kellett paparazískodnom).

A városból kifelé elé hosszú az út és sok a dugó itt is akkora a forgalom, mint akár Hanoiban, vagyBankokban, de ítt ráadásul nem motor hanem autó a fő közledekési eszköz. Déli irányban hagyjuk elvárost, nyomor negyed nyomornegyed hátnán, de az idvez. megnyugtat, ezt itt az átalagos építkezésazoknak akik vidékről jönnek fel a napi 5 dolláros bérből másra nem is futja, de van vezetékes víz,áram, tartályos gáz.Az út csak 120 km de 3 óra mire megtesszük, MC. egy völgyben van ( 2000 m magasan) , innenmegyünk fel 4000 m-re, az út olyan mint ha az alpok alján lennék , mindeütt fenyvesek, inkább olyanmediterrán fekete fenyők de szép a táj. Feltünnek a 4-5000 m magas vulkáni hegyek. Mögöttük ottvan Puebla ami egy tisztán spanyok álatal alapított város. 2 millió lakos olyan közepes nagyváros.

Az idő nagyon kellemes 25 C. enyhe szellpő, napsütés.Beérve kellemes meglepetés a korábbiakhoz jó minőségű gyarmati spanyol stilusban épült házak,amik stukkósan ezer féle színűek, de kellemes lakható érzést keltenek ( hogy belül milyenek azt nemlehet tudni) az egész város egy kellemes zöld parkos, lakható életet sejtet. Van koldus is de csakdiszkréten a templomnál, nem rohanják meg az ember mint Kambodzsában



Először ebédelni megyünk, egy szállodába ami korábban spanyol palota volt, az épület nagyon szép,de az ebéd minőségi szemét: előételnek valami fűszeres száraz rizs, csokoládé mártatással ( állítólagórákig készül, de kár a fáradságért, miért nem kérdezték meg a Milkát hogyan kell az övék jobb),meg valami kis tejfölös krumplit. A főétel egy szelet sertésült sült krumplival, desszert egy gombócfagyi. Még fotóra sem nagyon volt érdemes, ha ez a mexicói konyha akkor csatlakozhat az Air Francekajájához. (Holnap ha nem leszek fáradt kimegyek és eszem valamit a szálloda körül). Az ebédet kétzenész egész jó gitárral és síppal kísért éneke javítja.

Az ebéd után séta a bohém negyedben ( festők , keramikusok) meg egy piacon. Elérjük a belvárosisétáló utcát, sok ember, de kedvesek mosolygósak, hétköznap is sokan vannak, esznek utcán,ücsörögnek a padokon. A boltokban kínai árú magyar árakon. Az utcai árútól az idvez. sült bogarat (az hiszem szöcske) vesz, körbekínálja, megkóstolom, száraz, sós, de nem rossz, azért maradok achipsznél.







És most jön a csoda, eddig a műemlékektől nem voltam elájulva, a városok is inkább érdekesek mintszépek. Ez után be mentünk a Szt. Domokos kolostorba, már a főoltár hatalmas ikonosztáz szerű ,rengeteg szent szobrával, barokk túldíszítés és arany mindenütt, de belépve a mellékhajóba leesettaz állam : ennyi indát, tekervény, aranyat töményen még nem láttam. Melket is szeretem atúldíszítettségével, Róma templomai lenyűgözőek a szerény külső mögötti pompájukkal, de ehhezfoghatót még nem láttam, ilyen kis helyen ennyi barokk,ennyi arany, ennyi dísz.





Kitámolyogva, a főtér felé mentünk ahol a katedrális áll, kívülről szép belül itt is sok az arany de a 18sz.-i és nem lehet fényképezni: nem is kívánom az előző olyan mértékben telített, hogy itt márfotózni sem akarok.





Az úton még megállunk wc, kévé: a parkolóban a alkonyati fényben Puebla hegye a füstölgő ( ma isaktív) Popochapetl vulkán búcsúztat bennünket.MC-is ismét három órás út, de hátra megyek az utolsó sor üres lefekszem és alszom.