2020-07-31_teljes_webre

Az A1- 8 jelű épületek alaprajza, 1967, Fejes Mária (forrás: Lechner Tudásközpont, Dokumentációs Központ, Ter vtár) A C₁-₆ jelű épületek nyugati homlok zata, 1964, Fejes Mária (forrás: Lechner Tudásközpont, Dokumentációs Központ, Ter vtár) A BUDAFOKI KÍSÉRLETI LAKÓTELEP 51

A lakótelep egy- és kétszintes (A és D jelű) A tervező kezét kevés előírás kötötte. Az el- Ezeket az elképzeléseket kivétel nélkül sikerült meg- sorházai esetében a kísérletezés elsősorban rendezés kialakításában nagy szabadsága volt, és valósítani – egy átadóablak biztosította az elzárt az építéstechnológiákra irányult. A szerke- a lakótelep átlagához viszonyított nagy lakásméretek is konyha kapcsolatát a nappalival, a félszobák mérete zetkísérleteket az Építéstudományi Intézet (ÉTI) a tervezési lehetőségeket szaporították. A következők meghaladta a 13 m2-t, és minden lakás rendelkezett irányította – francia licenc alapján alagútzsalus voltak a legfontosabb építészeti célkitűzések: garázzsal. A kényelem és a lakóterek maximalizálása öntöttbeton-szerkezetet alkalmazott –, az építészeti • A lakás fekhelymentes nappalival rendelkezzen érdekében a tervező növelte a fesztávolságot, vala- terveket pedig Fejes Mária, a TTI építésze alkotta • A félszobák ne legyenek nagyon aprók mint lecsökkentette a kiszolgálóhelyiségek, például meg. (A terveken akkoriban Fejes Máriát gyakran • Minden lakáshoz tartozzon egy garázs a konyha méretét – ez esetben nem az üzemeltetett férjezett nevével Gedeonnéként tüntették fel.) • A konyha szervesen kapcsolódjon a nappalihoz, lakás koncepciója okán, hanem pusztán a lakóterek ugyanakkor legyen elzárt növelése miatt. A lakásokkal a helyi tanács gazdál- kodott, így főként elvtársak és családjaik voltak az első beköltözők – ellentétben az M jelű magasházak kis lakásaival, amelyeket zömében rászorulók kap- tak meg. A kísérleti sorházak megépülésük után nem arattak nagy sikert. Az A9–18 jelű épület szerkezete idővel megroggyant, valószínűleg az épület süllye- dése következtében. A konyha elszigetelése is több kritikát váltott ki, az átadóablak sem bizonyult tö- kéletes megoldásnak – több lakó is elégedetlenségé- nek adott hangot e funkció kapcsán. Csőtörések és a rossz vízelvezetés példái követték egymást már az átadás utáni első évtizedben. A sok bírálat ellenére számos elvitathatatlan érdeme volt az épülettípusnak. A lakások mérete jelentősen felülmúlta a korabeli átlagot, valamint az eredeti építészeti elképzelések is többnyire sikeresek voltak. A beépítési terven sze- replő B és C jelű épületek a mai napig nem épültek fel. Az A₁-₈ jelű épületek (forrás: Jelentés. A kísérleti építkezések a IV. ötéves ter vidőszakból, 1974) 52 L AKNI TUDNI KELL! — L AKÓTELEP-ÉPÍTÉSI ÉS TÁRSADALMI KÍSÉRLETEK A ’60-AS, ‘70-ES ÉVEKBEN

A₁-₈ jelű egyszintes lakóépület D₁-₈ jelű kétszintes lakóépület Felelős tervező: Fejes Mária, TTI Felelős tervező: Fejes Mária, TTI Kivitelező: BULAV Kivitelező: BULÉV Az építés vége: 1972 Az építés vége: 1973 Lakásméret: 66,8 m2 Lakásméret: 86,58 m2 A₉-₁₈ jelű földszintes sorház „A kézi elemes építési mód a korszerű építési módok legelső fokának tekinthető.” Felelős tervező: Fejes Mária, TTI Kivitelező: BULAV Az Építéstudományi Intézet (ÉTI) az ÉVM (Építésügyi és Városfej- Az építés ideje: 1972–1973 lesztési Minisztérium) irányítása mellett kísérleteket folytatott. A cél Lakásméret: 72,8 m2 hulladékmentes és kevés kiegészítő elemet igénylő blokkfajták kidolgo- zása volt. Újonnan fejlesztett, 6–8 tégla tömegének megfelelő méretű kézi blokkokból épült Budafokon sorház. Ez az építési mód nagyobb fokú gépesítést és alacsonyabb munkaigényt jelentett a hagyományos építési módokhoz képest. A BUDAFOKI KÍSÉRLETI LAKÓTELEP 53

A₉-₁₈ jelű földszintes sorház Kísérleti cél Öntött tufabeton-falszerkezet, szakipari falak, elektroszta- tikus homlokzatfelület-képzés, bitumenlemezes lejtésmentes tetőszigetelés, csapadékvíz-szigetelés és hőlégfűtő berende- zés kipróbálása. Értékelés Repedések az A1-8 jelű épületeken, 1977 (forrás: Lechner Tudásközpont, Dokumentációs Központ, Ter vtár) Az öntött könnyűbeton zsugorodási hajlama, a szakipari falak öregedése és egyes csomóponti kérdések megoldatlansága negatív tapasztalatokat eredményezett. A csapadékvíz-szige- telés mind ez ideig kifogástalan volt, anyagköltsége alacso- nyabb, mint a műanyaglemezeké, munkaigényessége viszont hátrányt jelent. A fűtési kísérletnél alkalmazott gáz-parapet- kazán – bár automatikája nem bizonyult megbízhatónak – ked- vező paraméterei miatt alkalmasnak látszik továbbfejlesztés- re.. /Jelentés. A kísérleti építkezések a IV. ötéves ter vidőszakból, 1974/ „A családi házakat kétféle rendszerben helyezik el. Épülnek egymás melletti sorházak és úgynevezett átriumos családi házak, amelyek nagy »lakókertet« ölelnek körül. A családi házak kivitelezésénél messzemenően igénybe veszik majd a korszerű építőipari gépesítés előnyeit.” /Mag yar Nemzet, 1962/ 54 L AKNI TUDNI KELL! — L AKÓTELEP-ÉPÍTÉSI ÉS TÁRSADALMI KÍSÉRLETEK A ’60-AS, ‘70-ES ÉVEKBEN

ÓVODA, BÖLCSŐDE Kísérleti cél Ter vezővállalat: T TI A poliacélváz-szerkezetet olasz import- Kivitelező vállalat: Budapesti Lakásépítő Vállalat (BULAV) ból származó acél trapéz hullámlemezfedés Építés ideje: 1972 zárja le. A csapadékvíz-szigetelés faforgács- Felelős tervező: Ferenczy Béla lemez kiegyenlítő rétegre szárazon fektetett „Trocal S” műanyagfóliával készül. A külső Az óvoda-bölcsőde épülete (forrás: Lechner Tudásközpont, Dokumentációs Központ, Fotótár) és belső térelhatárolást IMP-A rendszerű, segédüzemi előregyártásban készült kön�- nyűpanelok biztosítják. Az épület a lakótelep hőközpontjáról kap fűtést és melegvíz-ellá- tást. A körítő panelok külső felülete marmolit bevonatú, a belső felületek műanyagtapé- ta-borítással készültek. A kétrétegű hideg tető hőszigetelt álmennyezete kiemelhető gipszkartonelemekből áll. A BUDAFOKI KÍSÉRLETI LAKÓTELEP 55

„A kísérleti lakótelep 50–40 férőhelyes óvoda-bölcsőde épülete a TTI és az OSZV tervei alapján könnyűszer- kezetes rendszerrel épül. Az épület generálkivitelezője a BUL AV, a tetőfedést, szigetelést, a panelszereléseket és a többi belső munkát az OSZV végzi. Az épület földszintes, két különálló K-Ny-i hossztengelyű óvodai, illetve bölcsődei részből áll. A két épületrészt nyaktag köti össze. A bölcsődei épületrészben négy – egyenként 42,3 m² alapterületű – foglalkoztató köré vannak csoportosítva az előterek, átadók, fürösztők, elkülönítők, WC-k és raktárhelyiségek. Ebben az épületben nyer elhelyezést a hőelosztó is. Az óvodai épületrészben két – egyenként 49,2 m² alap- területű – foglalkoztató, előterek, öltözők, mosdók, továbbá a gazdasági és adminisztrációs helyiségek vannak. Ebben helyezkedik el a főzőkonyha is a szükséges tálaló-, mosogató- stb. helyiséggel együtt. Az óvoda és bölcsőde beépített szekrényekkel lesz ellát- va. A padlóburkolat a foglalkoztatókban, az irodákban, a személyzet elhelyezésére szolgáló helyiségekben par- ketta, a vizes helyiségekben kőagyag-lapburkolat.” /Csorba Tibor, Műszaki ter vezés, 1972/ Az óvoda és a bölcsőde helyszínrajza, 1972. június, Ferenczy Béla (forrás: Lechner Tudásközpont, Dokumentációs Központ, Ter vtár) 56 L AKNI TUDNI KELL! — L AKÓTELEP-ÉPÍTÉSI ÉS TÁRSADALMI KÍSÉRLETEK A ’60-AS, ‘70-ES ÉVEKBEN

A bölcsőde dél-keleti homlok zata, 1972. május, Ferenczy Béla (forrás: Lechner Tudásközpont, Dokumentációs Központ, Ter vtár) Az óvoda dél-keleti homlok zata, 1972. május, Ferenczy Béla (forrás: Lechner Tudásközpont, Dokumentációs Központ, Ter vtár) A BUDAFOKI KÍSÉRLETI LAKÓTELEP 57

A bölcsőde alaprajza, 1972. május, Ferenczy Béla (forrás: Lechner Tudásközpont, Dokumentációs Központ, Ter vtár) 58 L AKNI TUDNI KELL! — L AKÓTELEP-ÉPÍTÉSI ÉS TÁRSADALMI KÍSÉRLETEK A ’60-AS, ‘70-ES ÉVEKBEN

Az óvoda alaprajza, 1972. május, Ferenczy Béla (forrás: Lechner Tudásközpont, Dokumentációs Központ, Ter vtár) A BUDAFOKI KÍSÉRLETI LAKÓTELEP 59

31 M²-ES GARZONLAKÁS A BUDAFOKI M JELŰ ÉPÜLETBEN (fotók: Kis Ádám) 60 L AKNI TUDNI KELL! — L AKÓTELEP-ÉPÍTÉSI ÉS TÁRSADALMI KÍSÉRLETEK A ’60-AS, ‘70-ES ÉVEKBEN

Garzonlakás Földszint + 10 emeletes, 50 lakásos, öntött falas, csúszózsaluzatos épületek Ter vező: T TI Építés ideje: 1963– 66 Felelős ter vező: Tenke Tibor M₁, ₂, ₃ jelű épületek Az épület minden lakószintjén 1 db 31 m2-es garzonlakás található. A lakásokat a beépített bútorokkal egységesen felszerelve adták át. Minden lakáshoz kapcsolódott egy franciaerkély. Budafoki garzonlakás, alaprajz (forrás: Lechner Tudásközpont, Dokumentációs Központ, Ter vtár) A BUDAFOKI KÍSÉRLETI LAKÓTELEP 61

A BUDAFOKI KÍSÉRLETI LAKÓTELEP JELENLEGI ÁLLAPOTA A budafoki egyik M jelű magasház bejárata Szemétledobó a budafoki M jelű magasházban (fotók: Kis Ádám) 62 L AKNI TUDNI KELL! — L AKÓTELEP-ÉPÍTÉSI ÉS TÁRSADALMI KÍSÉRLETEK A ’60-AS, ‘70-ES ÉVEKBEN

M jelű 10 lakószintes magasház Budafokon Ételbedobós bejárati ajtó a budafoki M jelű magasházban M jelű 10 lakószintes magasház Budafokon A BUDAFOKI KÍSÉRLETI LAKÓTELEP 63

Szolgáltatóépület Budafokon S jelű épület Budafokon 64 L AKNI TUDNI KELL! — L AKÓTELEP-ÉPÍTÉSI ÉS TÁRSADALMI KÍSÉRLETEK A ’60-AS, ‘70-ES ÉVEKBEN

S jelű épület Budafokon S jelű épület Budafokon A BUDAFOKI KÍSÉRLETI LAKÓTELEP 65

Öregek háza Budafokon 66 L AKNI TUDNI KELL! — L AKÓTELEP-ÉPÍTÉSI ÉS TÁRSADALMI KÍSÉRLETEK A ’60-AS, ‘70-ES ÉVEKBEN

Kétszintes sorház Budafokon A BUDAFOKI KÍSÉRLETI LAKÓTELEP 67

” „Kevesen tudnak arról, hogy a főépítésvezető egy mindössze harminchárom éves, fiatal mérnök. Mások ebben a korban még csak fogadkoznak: csak kapjak egyszer egy feladatot..., ő pedig határ- időktől, szakmunkás-hiánytól, jogos panaszoktól és izgága kicsinyeskedésektől hajszoltan, felépít egy olyan városrészt, amit a kétezredik év magyarja sem néz majd röstelkedve.” „Az új bérlő méltán panaszkodik e hiányok „Egy idős lakótársam – asztmásan zihálva mássza miatt, ám vajon mit szólna a kérdéshez a havi meg időnként a lakásához vezető, hét emeletnyi ötszázért albérletben szorongó család, vagy az lépcsőt – meglepő »műszaki« megoldást ajánlott: aládúcolt lakásban élő honfitársunk : – Mi épüljön – A tizenhatodik emeletre pedig költöztessék fel előbb: lakás, vagy bolt?” a felvonógyár igazgatóját, főkönyvelőjét és főtech- nológusát. A lift járni fog. A tizenötödikre pedig a Vízművektől kéne három embert telepíteni.” „A lakások szobaméreteit készen kapott adottsá- „A házgyári falba szöget verni, lyukat fúrni nem „ gok határozták meg: a blokk gyártásához szüksé- lehet, szöglövő pisztoly viszont nincs. Néhány ges hegesztés nélküli acélsablonok. Ezeknek legna- élelmes maszekoló másodállásban nyolc forin- gyobb szélessége három méter.” tért belő ugyan egy-egy szöget, de őket sem lehet mindig megtalálni.” „Az új telep lakói – felmérés nélkül is érezni – örülnek a lakásuknak, szeretik a telepet, félig készen, épülőfélben is már magukénak érzik.” 68 L AKNI TUDNI KELL! — L AKÓTELEP-ÉPÍTÉSI ÉS TÁRSADALMI KÍSÉRLETEK A ’60-AS, ‘70-ES ÉVEKBEN

A KELENFÖLDI LAKÓTELEP 69

A LAKÓTELEP Tervezőintézet: TTI, Lakó- és Kommunális Épületeket Tervező Vállalat (LAKÓTERV ), Budapesti Városépítési Tervező Intézet (BUVÁTI) Kivitelező vállalat: 43. sz. ÁÉV Állami Építőipari Vállalat Házgyár: I. BHK Fontosabb tervezők: Kiss Albert, Kovács Balázs, Csordás Tibor, Árkai István, Gilyén Jenő Építés éve: 1964–1975 Lakásszám: 8600 Főbb építési technológiák: házgyári nagypaneles és csúszózsalus építési mód A Kelenf öldi lakótelep makettje (forrás: Tükör, 1966, 4.sz.) A Kelenf öldi lakótelep beépítési ter ve, 1964 (forrás: Lechner Tudásközpont, Dokumentációs Központ, Ter vtár) 70 L AKNI TUDNI KELL! — L AKÓTELEP-ÉPÍTÉSI ÉS TÁRSADALMI KÍSÉRLETEK A ’60-AS, ‘70-ES ÉVEKBEN

AZ ELSŐ HÁZGYÁRI LAKÓTELEP A lakótelep részletes rendezési tervét – a BUVÁTI házi ter- A kelenföldi új lakónegyed (forrás: A IV. ötéves tervidőszakban megvalósuló új, nagy jelentőségű lakásépítkezéseket bemutató vpályázatán I. díjat nyert pályamunkájuk alapján – Kiss FŐBER-sorozat első kötete) Albert és Kovács Balázs készítette 1963-ban. A terv hét– nyolcezer lakás építését irányozta elő mintegy 30000 lakossal. Bár akkor még nem hoztak döntést arról, hogy Kelenföldön az impor- tált szovjet házgyár termékeit (amely eredetileg a francia Camus rendszer licencével dolgozott) kell felhasználni, a várostervezők ele- ve nagyüzemi építési módszerekkel számoltak, és három háztípust állapítottak meg. A házak elemeit az I. számú Budapesti Házépí- tő Kombinát (I. BHK) gyártotta, melynek nevében is benne van, hogy az első ilyen volt a fővárosban. Gyártástechnológiáját tekintve pedig a már korábban említett Szovjetunióból importált gépekkel volt felszerelve. A kivitelező a 43. számú Állami Építőipari Vállalat volt, amely a sávházak szerelését a Budafoki kísérleti lakótelepen próbálta ki először az S1 jelű épületen. Az ott szerzett tapasztalatok alapján dolgoztak Kelenföld építésén. Pont a kivitelezői és beruházói oldalról szorgalmazott olcsóság és gyorsaság miatt alakult úgy a lakótelep képe, ahogyan azt ma ismerjük, ugyanis az épületek építésénél alkalmazott toronydaruk darupályája volt az egyik fő rendező elv. A lakótelep fő tengelye az osztott pályás, gyalogos sétányokkal és üzletsorokkal kísért Etele út lett (bár ezt a kiemelt szerepet forgalmi igények nem indokolták), a városrész központját az Etele és a Tétényi út találkozásánál jelöl- ték ki. A Kelenföldi lakótelep lakó- és kommunális épületeit nagyrészt az I. BHK termékeiből állították össze. Az első fővárosi házgyár létesítéséről 1962-ben született döntés. A nagypaneles rendszert a Békásmegyeri lakótelepen akarták először alkalmazni, de az Épí- tésügyi Minisztérium az utolsó pillanatban későbbre halasztotta annak építését, és Kelenföldet vette előre. A TTI tervezőinek rohammunkában kellett új típustervet kidolgozniuk, mert a békás- megyeri 4 és 8 szintes házak nem feleltek meg a kelenföldi rendezési tervnek. A 10 lakószintes sávházak programterve 5 hét alatt, kiviteli tervei 4 hónap alatt készültek el (építészek: Csordás Tibor és Árkai István, statikus: Gilyén Jenő). A KELENFÖLDI LAKÓTELEP 71

L₁₁₀ JELŰ NAGYPANELES SÁVHÁZ Ter vezővállalat: T TI A z épületek hat háromfogatú szekcióból áll- épület alaprajzi és térbeli elrendezését az import Kivitelező vállalat: 43. számú ÁÉV nak: az A szekcióban két kétszobás és egy gyártóberendezés konkrét méreteiből származó Felelős tervező: Csordás Tibor háromszobás lakással, a B szekcióban két szerkezeti paraméterekre szabályozták. A csoport- háromszobás és egy másfél szobás lakással. Az zsaluban gyártott elemek (teherhordó harántfalak, átlagos lakás-alapterület 53,5 m2. Mindegyik lakás- szobanagyságú födémlemezek, válaszfalak) és a bil- hoz beépített szekrény, beépített konyha és belső lenőpadon készülő homlokzati panelek méretso- fekvésű, mesterséges szellőzésű fürdőszoba tarto- rát a tervezés premisszájának kellett tekintenünk. zik. Az amúgy nem rossz alaprajzú lakások belma- A méretkoordináció alapegysége ennek megfelelő- gassága mindössze 2,54 m, ez rendkívül nyomott en egy térsejt volt, melyet a 3,20 m hosszúsági és belső teret ad (bár kétségtelenül arányos a helyi- 5,70 m szélességi, illetve a 2,70 m magassági osz- ségek kis méretével). Az épületről maga a tervező, tóméret határozott meg… az alaprajz valamennyi Csordás Tibor így nyilatkozik: „A lakások és az egész téregységét a 3,20 m raszter szabályozza.” L110 jelű épület utcai homlok zata (forrás: Lechner Tudásközpont, Dokumentációs Központ, Ter vtár) 72 L AKNI TUDNI KELL! — L AKÓTELEP-ÉPÍTÉSI ÉS TÁRSADALMI KÍSÉRLETEK A ’60-AS, ‘70-ES ÉVEKBEN

„Modern otthonba modern bútor” A hogyan az már az óbudai kísérletnél is kide- rült, ezekbe az új típusú lakásokba az akko- L110 jelű épület bútorozási alaprajza (forrás: Lechner Tudásközpont, Dokumentációs Központ, Ter vtár) riban használt hagyományos bútorok egysze- rűen nem fértek be, ezért rendezték 1959-ben az Országos Lakásbútor Ter vpályázatot, melynek cél- ja olyan korszerű és funkcionális kisbútorok tervezé- se volt, amelyek jól használhatóak ezen lakásokban. Egy hasonló kísérlet történt az 1962-es Budapesti Ipari Vásáron is, ahol az É.M. pavilonjában 1:1-es arányú lakó- szobákat rendezetek be a Kelenföldi lakótelep L110 jelű sávházának lakásaiból. A nagyközönség helyes lakberen- dezésének tájékoztatására készült egy vidám hangulatú oktató-/propagandafilm is 1968-ban. A film egyik szak- értője maga Csordás Tibor volt, a belsőépítész pedig Kemény Zoltán. A szerkezeti rendszer alaprajzi feloldá- sát célozta a helyiségek fokozott kapcsolása (a szobák közötti kétszárnyú ajtók, szoba-konyha ajtókapcsolata stb.). A lakások kényelmét beépített ruhásszekrények- kel, lomszekrényekkel, beépített konyhaberendezéssel, a konyhák gépi szellőztetésével és a lakószinteken elhelye- zett kis szárítófülkékkel igyekeztek növelni. „Untrei Györgyék szépen berendezett lakásában, a kelenföldi lakótelepen” (forrás: Képes Újság, 1973/1) A KELENFÖLDI LAKÓTELEP 73

K₁ JELŰ 15 LAKÓSZINTES PONTHÁZ Ter vezővállalat: T TI Kivitelező vállalat: 43. számú ÁÉV Felelős tervező: Farkasdy Zoltán, Bognár István H asonlóan a budafoki toronyházak- hoz, ezek is csúszózsalus tech- nikával készültek, a kivitelezést 1968–1969-ben végezték. A lakótelep 1964-es beruházási programja eredeti- leg 9 pontházat irányzott elő: „Az öntött falas pontházak és tömbházak tervét az ÉM Műszaki Fejlesztési Főosztályának megbízása alapján, az ÉM TTI dolgozta ki. A 9 db pontház egyenként 15 lakószintes, 8 fogatos elrendezésű, egyenként 120 db 1 és fél szobás lakást tartalmaz. Ezeknek a lakásoknak az alapterülete 45,34 m2. Az épületek földszintjén helyezkednek el a közös igényű helyiségek, előcsar- nok, lépcsőházak, gondnoki szolgálati fülke, g yermekkocsirak tár, szeméttároló, gépészeti tér.... A földszint fölötti kisebb belmagasságú, lomtárszinten a lakások összevont raktárigényei nyernek kielégí- tést.” A 15 lakószintes házak nézete a Mérnök utca felől, Csorba Zoltán felvétele (forrás: Lechner Tudásközpont, Dokumentációs Központ, Fotótár) A K1 jelű pontházak helyszínrajza a Kelenföldi lakótelepen, TTI (forrás: Farkasdy Zoltán hagyatéka) 74 L AKNI TUDNI KELL! — L AKÓTELEP-ÉPÍTÉSI ÉS TÁRSADALMI KÍSÉRLETEK A ’60-AS, ‘70-ES ÉVEKBEN

„A kivitelező vállalat »kiütéssel« győzött” V égül a toronyházakból csak 3 épült meg csúszózsalus tech- nikával az eredetileg tervezett 9 helyett, melynek okait A K1 jelű pontház építés közben (forrás: Farkasdy Zoltán Finta József a Magyar Építőművészet 1971/6. számában hagyatéka) megjelent kritikájának végén ki is fejti: „Régóta ismerjük s ért- jük azt a törvényt, hogy egy település architektúrájában csupán A K1 jelű pontház tervdokumentációjához készült grafika (forrás: A K1 jelű pontház homlokzati vázlata, Farkasdy Zoltán kézi akkor lehet ritmust, dinamikát, építészeti élményt teremteni, Farkasdy Zoltán hagyatéka) rajza (forrás: Farkasdy Zoltán hagyatéka) ha a tervező építész a léptékváltás, s a vertikális tömegmozga- tás lehetőségével rendelkezik. Számtalan torz, megvalósult példa kínálja az összehasonlítást lakótelepeink mozgalmasnak mutat- kozó beépítési tervei és az elkészült épületcsoportok szomorú valósága között, s követeli a tanulság levonását is: a kocka-, pont-, és sávházak artisztikus tervgrafikája semmiféle mozgalmasságot nem teremt magassági differenciák nélkül. Úgy gondolom, helyes ezt a kérdést egy jó ellenpélda apropójából felvetni – számom- ra Farkasdy Zoltán toronyházai teszik feloldottabbá a Kelenföldi lakótelep hangulatát –‚ s bármilyen ellentmondásként hangzik ezt éppen magasházakról megállapítani, emberi léptéket »lopnak« e városrész építészetébe. Igen sokat köszönhet e három 15 lakó- szintes toronynak a telep távoli s közeli sziluettje, tervezőjének legnagyobb érdemeként, mégis azt tartom, hogy a házak közvet- len környezetének külön »levegője« van – jó alattuk, közöttük járni, hozzájuk megérkezni – bizonyára bennük élni is. Az épü- letek alaprajza a lehető legracionálisabb – együtt él a szerke- zettel, úgy vállalja annak kötöttségeit, hogy ezek a lakások hasz- nálati értékét nem rontják... Sokat lehetne meditálni azon, jó-e magasházakban lakni, az azonban egyértelműen megállapítható, hogy amennyiben ilyen fajta épületeket tervezünk, azokba csupán a kelenföldiekhez hasonló nagyságrendű lakások kerülhetnek, ha nem akarjuk magunkra vállalni a használat óriási ellentmon- dásainak átkát. A házak tömegét, részletformáit az alaprajz szer- vezésben is jelentkező‚ »szerkesztettség« jellemzi, a nyersbeton felületű sarokpavilonok vertikalitását, képletszerű egyértelműsé- gét kissé »elkeni« az erkélysorok feletti betonattika összekötés. A földszint emberközelbe kerülő nyílászáró szerkezetei, a bejá- ratok, az erkélymellvédek szokatlanul gondos tervezői munkára utalnak. Befejezésül, kommentár nélkül írom: a lakótelep 9 terve- zett toronyházából 3 épült meg – a többi helyére részben teljesen más tömegű s léptékű házgyári toronyházak, részben földszintes építmények kerülnek – a kivitelező vállalat »kiütéssel« győzött.” A KELENFÖLDI LAKÓTELEP 75

LAKÓHELYEM: KELENFÖLD „Ciceroném, Csordás Tibor építész” M iután a kelenföldi volt az első házgyári lakótelep, olyan kritikus s az új iránt különösen fogékony közönségről jelentősége miatt rengeteg írás, vélemény és kri- volt szó, amely a szakértelem mellett a saját otthon alakítá- tika született róla nem csak az építészeti folyó- sának terveiről gondolkodó, házasulandó fiatalok szemével iratokban. A lakótelep felépülésekor jellemzően üdvözítő, is véleményt alkothatott az első házgyári lakások építészeti lelkesedő cikkek születtek, mint például Balogh János 1966- megoldásáról, esztétikai hatásáról és használhatóságáról. ban, a Tükörben megjelent cikke: „Ciceroném, Csordás S hogy ez a vélemény alapjában és szinte egyöntetűen pozi- Tibor építész már álmában is fel tudná skiccelni a gyári tív volt, abban nagy szerepet játszott az is, hogy az építész- elemek adta lakások és házak megannyi változatát, és ezzel hallgatók már azt a három különböző méretű és nagyságú kapcsolatban a szovjet házgyártási technológia átültetését lakást is jól szemügyre vehették, amelyet a kivitelező 43-as a magyar viszonyokra-igényekre – annyit dolgozott rajta. építővállalat a Fővárosi Bútor-Hangszer- és Sportszer Kiske- Mégis, úgy látszik, számára is élmény újra és újra megbi- reskedelmi Vállalat segítségével, a tervezői elképzeléseknek zonyosodni róla, hogy két brigád – egy-egy darus és öt-öt megfelelően szépen és ízlésesen rendezett be az üzletek- olyan ácsfajta munkás (a legtöbbjükön még ott a farzsebes ben általában kapható modern kisbútorokkal, kifejezetten nadrág) – milyen könnyedén »megeszi« az előttünk maga- a korszerű hatás és életforma bemutatására, propagálására. sodó, hat szekciós, azaz hat lépcsőházas, tízemeletes sáv- (...) A mintául berendezett lakásokban ezért is mellőzték házat. Valóban csak a külföldről már jól ismert, élénk színű a szakemberek a központi mennyezeti világítást, ehelyett az forma-overall hiányzik róluk, ami külsőségekben is bizonyí- oldalfalakon helyeztek elelgendő fényt adó, modern vonalú taná, hogy itt valami egészen újfajta, könnyed és elegáns villanylámpákat. Ezért nem visznek be a szobákba egyetlen építőmunka folyik.” magas, úgynevezett állószekrényt sem, annál több polcos Szintén üdvözítő hangvételű Oroszi István 1966-ban, rendszerű, a falfelületeket szabadon hagyó bútort (például a Népszabadságban megjelent cikke: „Amikor Csordás Carmen-garnitúrát), alacsony komódokat helyeztek el, míg Tibor, a Típuster vező Intézet építész ter vezője legutób- a falakat színes faliszőnyegekkel, kerámiákkal díszítették. bi műegyetemi előadása után tanulmányi látogatásra vitte Esztétikailag mindez igen vonzó, kellemes, tágas térhatású. el a IV. éves építészhallgatók népes csoportját a gyors tem- Ezt a hatást még fokozzák a csaknem szobafal-szélességű- póban épülő Kelenföldi lakótelepre, egy kicsit úgy érezte, re tervezett nagy ablakok és erkélyek, s lakályosabbá teszi mintha most ő vizsgázna a diákok, a jövő építészei előtt. az összképet az egymásba nyíló szobák szárnyas üvegaj- Igaz ugyan, hogy a 120 méter hosszú, 9 emelet magas tóinak állandó vagy alkalomszerű nyitva tartása is. Az modern épületsorokból kibontakozó impozáns városkép egyetlen, azt hiszem, jogos aggály, hogy a beépített, norma a Magyarországon először alkalmazott házgyári építési szerint méretezett gardróbok, ruhásszekrények esetleg mód sikere, s benne az intézet példás munkája már sok nem mindig teszik lehetővé a család teljes ruhakészletének elismerést váltott ki a nagy munka színhelyére érkezett elhelyezését. A bútoripar ezt a hiányt bizonyára pótolni hazai és külföldi szakemberekből és nem szakmabeliekből, tudja, esetleg a korábbi NDK-típushoz hasonló, s a szobák- szovjet, svéd, francia, dán vendégekből. Ezúttal azonban ba is beállítható alacsony ruhásszekrények készítésével...” 76 L AKNI TUDNI KELL! — L AKÓTELEP-ÉPÍTÉSI ÉS TÁRSADALMI KÍSÉRLETEK A ’60-AS, ‘70-ES ÉVEKBEN

Látkép a Budai-hegyekre az Etele úti sávházból (forrás: Lechner Tu- Fedett folyosó a Kelenföldi Városközpontban (forrás: Lechner Tudásköz- Látkép a kelenföldi 15 lakószintes pontházakra (forrás: Lechner Tudás- dásközpont, Dokumentációs Központ, Fotótár) pont, Dokumentációs Központ, Fotótár) központ, Dokumentációs Központ, Fotótár) A kelenföldi Etele úti sorházak (forrás: Lechner Tudásközpont, Doku- Játszó gyerekek a Kelenföldi lakótelepen (forrás: Lechner Tudásköz- Látkép a kelenföldi 15 lakószintes pontházakra, előtérben az óvodával mentációs Központ, Fotótár) pont, Dokumentációs Központ, Fotótár) (forrás: Lechner Tudásközpont, Dokumentációs Központ, Fotótár) A KELENFÖLDI LAKÓTELEP 77

Egy végsőkig menő analízis Életkép a Kelenföldi lakótelepről (forrás: A IV. ötéves tervidőszakban megvalósuló új, nagy jelentőségű lakásépítkezéseket bemutató FŐBER-sorozat első kötete) O roszi István 1966-ban így ír a Népszabadságban: „1970-ben 30 ezernél is több ember él majd a kelenföldi új város- negyedben. Hogy mennyire jól és szépen, az persze nem kizárólag csak a lakások építőitől és tervezőitől függ, hanem – mint Kisvári János, a házgyár »legfőbb gazdája«, a 43-as építővállalat igaz- gatója mondja – a majdani lakók gondolkodásának, lakáskultúrájának formálódásától, tájékozottságuktól is. S természetesen attól is, hogy az építészek, a lakberendezők, a kereskedelem és a bútoripar szak- emberei mennyire szorosan működnek együtt az érdekelt lakosság sajátos igényeinek kielégítésében.” Ezeknek a sajátos igényeknek a kielégítését szolgáló kérdéskör fogal- mazódott meg Weiner Tibor, a hazai nag ypaneles építés úttörőjének egy 1959-es írásában: „Vajon el lehet-e jutni oda, hogy az egyéni élet minden árnyalatát figyelembe vegye a terv? Az emberek hangulatát, a különböző ember típusok különböző temperamentumát? »Ter ve- zett város« alkotása, a szocialista humanizmus legtágabb fogalomkö- rének megfelelően tulajdonképpen azt kell hogy, jelentse, hogy egy végsőkig menő analízis lehetséges, kialakítható az egyéni élet minden árnyalatát kielégítő környezet.” A Fejér Lipót utca 65. alatti pontház bejárata, Csorba Zoltán felvétele (forrás: Lechner Tudásközpont, Dokumentációs Központ, Fotótár ) 78 L AKNI TUDNI KELL! — L AKÓTELEP-ÉPÍTÉSI ÉS TÁRSADALMI KÍSÉRLETEK A ’60-AS, ‘70-ES ÉVEKBEN

Lakni tudni kell! Szemüvegesek H a a két évvel későbbi cikkeket/kritikákat olvassuk Kelen- S imó Sándor 1969-ben készült Szemüvegesek című filmjének (mely- földdel kapcsolatban, arra a megállapításra juthatunk, hogy nek több jelenete a Kelenföldi lakótelepen játszódik) főhőse, Valkó a Weiner által felvázolt alapelv végül nem, vagy csak részben László, a fiatal építészmérnök is ezt a kérdést feszegeti. Az álta- valósult meg. Ennek persze több oka is volt. Ilyen például a beépí- la tervezett új lakóházban a beruházó és a kivitelező pont azokat az tettség merevsége vagy a kivitelezési hibák sora, vagy pont maguk az újdonságokat kritizálja, amitől az épület korszerű lehetne, ez a példa odaköltöző lakók, akiknek meg kellett tanulni azt, hogy milyen egy 10 is jól szemlélteti, mi volt a baj Kelenfölddel. Ferkai András Lakótele- szintes panelházban élni. A Tükör egy másik újságírója, Bajor Nagy pek című könyvében az alábbiakat írja: „A modern városépítés dogmái Ernő, aki maga is a lakótelepen kapott lakást, így nyilatkozott 1968- szerencsétlen módon kapcsolódtak össze a rugalmatlan technológiára ban: „Az olvasó, még ha valahol Csorna vagy Mátészalka táján él, ak- kényszerített, de rangsorban a tervező fölé helyezett kivitelező, valamint kor is sokat hallhatott már arról: a Kelenföldi lakótelepen MINDEN a tervteljesítésben érdekelt beruházó-irányító apparátus érdekeivel. ROSSZ. Hogy a parkett nem jó. Hogy az ablakok vetemednek. Hogy A házak méretét és helyzetét sokkal inkább a kivitelező szempontjai, a kommunális beruházások nem tartanak lépést a telep fejlődésével. mint építészeti vagy urbanisztikai megfontolások határozták meg…” A fűtés túl meleg. A fűtés túl hideg. A legfelső emeleteken gyakoriak E merev struktúrától való elszakadás igényét látjuk majd a lakótelepek a vízszolgáltatási zavarok. Nem üzemeltethetők a szellőzőberende- második generációjához tartozó Újpalotai lakótelep esetében. zések. És a lift. Írhatnám úgy is, a gond méretéhez méltó tipografizá- lással: A LIFT AKKOR MŰKÖDIK, AMIKOR KEDVE VAN HOZZÁ… A KELENFÖLDI LAKÓTELEP 79 Ha nem is örömmel, de tudomásul kell vennünk: e hibákban nem az építők munkáját szidja az új lakó. Inkább a kényszerű sietségét, hogy »rigófüttyös« fából kellett parkettkockákat, ajtót, ablakot, beépített bútort készíteni. És, hogy a felhasznált anyag – bárha a legkorszerűbb megoldásra törekszenek az építők – éppen a korszerű követelmé- nyeknek nem képes mindenben megfelelni.” A korszerűség kritikája merül fel Zsigovits Edit 1968 júniusában, a Magyar Nemzetben írt cikkében: „A riporter itt jegyezné le egyik kutatóintézetünk neves munkatársának javaslatát: mivel ma a lakáso- kat nem húsz évre, de már a jövő századra is építjük, nem lehetne-e a házgyári modernebb technológiát úgy felhasználni, hogy a beépí- tett konyha és fürdőszoba mellett egy nagy szabad teret adnának át a lakóknak. S ők a család számától, összetételétől függően könnyű, hangszigetelő válaszfalakkal rendezhetnék el a szobákat, az igényeik- nek megfelelően választhatnának a variációs lehetőségek között. Ez nem elsődlegesen kelenföldi probléma, de elgondolkoztató javaslat az országban a továbbiakban elkészülő több ezer lakásnál.”

A KELENFÖLDI LAKÓTELEP JELENLEGI ÁLLAPOTA 10 lakószintes panelház Kelenföldön Postaládák a kelenföldi 10 lakószintes panelházban (fotók: Kis Ádám) 80 L AKNI TUDNI KELL! — L AKÓTELEP-ÉPÍTÉSI ÉS TÁRSADALMI KÍSÉRLETEK A ’60-AS, ‘70-ES ÉVEKBEN

10 lakószintes pontház Kelenföldön 10 lakószintes panelház Kelenföldön A KELENFÖLDI LAKÓTELEP 81

15 lakószintes pontház Kelenföldön 15 lakószintes pontház Kelenföldön 82 L AKNI TUDNI KELL! — L AKÓTELEP-ÉPÍTÉSI ÉS TÁRSADALMI KÍSÉRLETEK A ’60-AS, ‘70-ES ÉVEKBEN

15 lakószintes pontház Kelenföldön A KELENFÖLDI LAKÓTELEP 83

” „Hosszú út vezet a nyomorúságból az összkomfort- „Azelőtt a Petrence utcában, egy ötször ötös mosó- „Az új lakás miatt sok kölcsönt vettünk fel, talán ba. Az egyik család még az út elején tart, a másik konyhában laktunk, három gyerekkel, tíz évig. Ami- túl sokat is. Emiatt szombat, vasárnap is dolgoz- már előrébb. Az egyik lakás még szomorúan sivár kor megkaptam a kiutalást, össze-vissza csókoltam tam, hétköznap túlóráztam. Gondolhatja: ez nem és üres, a másikban már szekrénysor, tévégarni- a postást. Azonnal elszaladtunk megnézni, melyik használt az egészségemnek. Egyre jobban fára- túra, hangulatlámpa, akvárium. A vendéget friss, lépcsőházban kaptuk a lakást. Szombaton költöz- dok, pedig mindössze harminchárom éves vagyok. illatos kávéval kínálják.” tünk – egy hétre rá elment az uram egy nővel. Ha mozgok, az sem jó, ha pihenek, az sem. Ma is Azt mondta, most már nyugodtan elmegy, jó helyen húsz mázsát mozgattam meg. S mi ez a régi száz-két- /O. Sándorné, Zsókavár u. 4./ vannak a gyerekei... száz mázsához képest! Legszívesebben itthon Pedig rendesen éltünk. Minden hétvégén kime- üldögélek a fotelban. Ilyen féloldalasan... Senki „Itt minden más. A régi lakásban nem jöhetett nekültünk a mosókonyhából a szabadba, vittük sem jön hozzánk, mi sem megyünk sehova. Néha hozzánk senki, 16 nég yzetméteren nem lehet ven- a gyerekeket is magunkkal. Nagyon vártuk az új esténként előszedjük a térképet, s utazunk. A fiam dégeket fogadni. A kocsmában találkoztam a bará- lakást. Amikor megkaptuk a kiutalást, leültem, letelepszik ide mellém a szőnyegre, aztán kérdez... taimmal. Beszélgettünk egész este. Miről? Amiről s beosztottam a pénzünket fillérre. Úgy volt, hogy Vágyálmom? Egyszer elmenni négyesben valahová, a kocsmában szokás: fociról, nőkről. Az új lakásban a férjem húszezer forintot kap egy újításért, abból két hétre. Eddig csak a két gyerek volt a Balaton másképpen van minden. Ha vendégek jönnek hoz- akartunk néhány bútordarabot venni. Csakhogy én mellett, szakszervezeti üdülésen. Együtt a család zánk, szabadon beszélgethetünk, vitatkozhatunk, ezt a pénzt már nem láttam…” még nem volt sehol.” akár a legbensőségesebb dolgokról is. Egy tisztes- séges lakásban másképpen hangzanak a szavak: /Ny. Tiborné, Nádastó park/ /S. Károly exportcsomagoló, Erdőkerülő út/ őszintébben, emberibben.” /J. Antal autószerelő, Kőrakás park/ „Bármikor kinyithatom a vízcsapot, mindig van „Nagyon szürkék ezek a házak, sokszor az élet- „ meleg víz.” kedvem is elmegy tőlük.” 84 L AKNI TUDNI KELL! — L AKÓTELEP-ÉPÍTÉSI ÉS TÁRSADALMI KÍSÉRLETEK A ’60-AS, ‘70-ES ÉVEKBEN

AZ ÚJPALOTAI LAKÓTELEP 85

A LAKÓTELEP Tervezőintézet: TTI Kivitelező vállalat: 43. sz. ÁÉV Állami Építőipari Vállalat Házgyár: III. BHK Fontosabb tervezők: Callmeyer Ferenc, Csorba Zoltán, Csordás Tibor, Mester Árpád, Selényi István, Tenke Tibor Építés éve: 1969–1975 Lakásszám: 13500 Építési technológiák: házgyári nagypaneles és csúszózsalus építési mód Újpalota beépítési ter ve, 1971. júlus 20., Tenke Tibor (forrás: Lechner Tudásközpont, Dokumentációs Központ, Ter vtár) 86 L AKNI TUDNI KELL! — L AKÓTELEP-ÉPÍTÉSI ÉS TÁRSADALMI KÍSÉRLETEK A ’60-AS, ‘70-ES ÉVEKBEN

PÁSKOMLIGET VÁROSRENDEZÉSI TERVE E leinte Páskomligetnek nevezték a városrészt, amely Újpalota madártávlatból (forrás: Csorba Zoltán felvétele) később az Újpalota nevet kapta. A telep egy újsze- rű városrendezési terv alapján épült, amelynek fon- tos célkitűzése volt többek között, hogy lehetővé tegye a lakók számára a közterek és utcák birtokba vételét. A tervezőkre nagy hatással volt a George Candilis által tervezett francia városrész, a toulouse-i Le Mirail, amel�- lyel sok hasonlóságot mutat az újpalotai negyed. „Az új lakónegyed tervezésére kijelölt terület ez ideig csaknem teljes egészében mezőgazdasági művelés alatt állott. Mint ilyen, valóban bontásmentes építési lehetősé- get nyújt. Ezért – noha településszerkezeti és közlekedés- hálózati kapcsolatai tekintetében a szerves városfejlesz- tés követelményeit kevésbé elégíti ki – a korszerű építési technológiával megépíthető nagyszámú lakás telepítésére különösképpen alkalmasnak bizonyult. A távolabbi jövő- ben – a tervezett metró-rendszer teljes kiépítése után – az új városrész a gyorsvasút-hálózat északkeleti vonalá- ra fűződik fel.” /A IV. ötéves tervidőszakban megvalósuló új, nagy jelentőségű lakásépítkezéseket bemutató FŐBER-sorozat második kötetéből/ A toulouse-i Le Mirail városrész (forrás: Sasrah Woods: Le Mirail, A New Quarter for the City of Toulouse, 1965) AZ ÚJPALOTAI L AKÓTELEP 87

„Egy új lakótelep olyan, mint az olvasztótégely. Nagyon sokfelől érkeznek a lakók, megannyi szokásrendszerrel, eltérő életvitellel. S bekerülnek egy nagy ház panelfalai közé, egyforma méretű lakásokba, pontosan szabályozott ritmusú világba. Hétköznap reg- gel hattól nyolcig csúcsforgalom a fürdőszobában, délután hatkor vacsora, utána tévézés. Vasárnap késői kelés, délelőtti ebédkészí- tés, délutáni pihenés, este ismét tévénézés. Aki nem alkalmazkodik a többség időbeosztásához, szélmalomharcot kell vívnia a szomszéd- ból átszűrődő hangokkal, zajokkal. Sok bosszúságot takaríthat meg magának, aki nem sérti meg a telepi élet rendjét. Amikor egy házba beköltöznek a különféle körülmények közül érkező lakók, elkezdődik a lakótelepi normákhoz, az egymáshoz való alkalmazkodásnak a folyamata. Ez könnyebb azoknak, akik bér- házból jöttek, s nehezebb azoknak, akik különálló kertes lakásból. Talán azoknak a családoknak a legnehezebb, akik a legmostohább körülmények közül, minden átmenet nélkül kerültek az új lakásba. Egyrészt: a régi, rossz környezetben testileg leromlottak, másrészt: ezeknek a családoknak nem oldódott meg a gondja azzal, hogy új lakásba, rendezett körülmények közé költöztek. Hiszen jónéhányuk erején fölüli anyagi megterhelést vállalt. Nem ritka az olyan csa- lád, amelyik eddig negyven-ötven forint lakbért fizetett, az új lakás rezsije pedig ezer forint körül mozog.” /Lipp Tamás, Budapest, 1976/ Az óvoda kertje az Újpalotai lakótelepen (forrás: A IV. ötéves tervidőszakban megvalósuló új, nagy jelentőségű lakásépít- kezéseket bemutató FŐBER-sorozat második kötete) 88 L A K N I T U D N I K E L L ! — L AKÓ T ELEP É- ÉPPÍTÍTÉÉSSI I ÉÉSS TTÁÁRRSSAADDAALLMMI I KKÍ SÍ SÉÉRRLLEETTEEKK AA ’6’600–- A7S0,-E‘7S0É-EVSEKÉBVEENK BEN

Újpalotai napok a nyolcvanas években (forrás: Csorba Zoltán felvétele) „Ami az új városrész rendezési tervét illeti, mint szakmabeli, elismeréssel adózom a tervezőknek. Persze rajtuk, illetve tervükön is betelt az a fölöttébb mélyértelmű szállóige, hogy minden mulandó, csak a kompromisszum örök. Mint minden terv, ez is deformálódott. Szerencsére azonban az alapvető szerkezet alig változott. A szerkezet minden esetben a városrendező vallomása és bizonyítványa is. Milyen ez a szerkezet? Jó! Az adottságokat kiak- názó, nagyvonalú, karakteres, egyszerű, a lehetséges kapcsolatokat természetes vonalvezetéssel kifejező, a természeti és a művi kör- nyezetet összhangba hozó. Olyan szerkezet, amely képes egyéni- séget adni az új városrésznek, mégpedig minden más városrésztől megkülönböztetőt... Persze a közhelykifogások nagy része itt is helytálló. Monotónia, homlokzati jellegtelenség, szürkeség. A tekintet olykor elunja magát a végtelen panelrasztereken, nyersnek, gorombának találja egyik- másik épülettömeget, idegenkedik méreteitől. Az utcák léptéke is szokatlan, a monumentális terek, házak agyonnyomják az embert. Pedig ezek az épületek valójában rendeltetésüket és az építéstech- nológiát tükrözik. Fejlettségünk mai fokán sem jobbak, sem szeb- bek nemigen lehetnek, mint amilyenek. S a végeredmény valójában még meg sem ítélhető, hisz jórészt hiányoznak az intim hangulatú gyalogos utcák, terek, kirakatok, a látnivalók, a változatosság, a fák... Nem szabad túl nagy dolgokra gondolni. A városhoz kötődés nagyon apró mozaikokból épül. E kapcsolat legfontosabb motívuma a gyermekkor. Tehát az idő. Én az Alföldön nőttem fel, oda köt- nek az emlékeim. A kisgyermeknek a város a játszótéri hintával, a focipályával, az erdővel, a patakkal, a ródlidombbal egyenlő. Figyelem ezeket az újpalotai kisgyerekeket. Fütyülnek ők arra, hogy a házak homlokzata sivár vagy nem sivár. Ők szaladgálnak, fociznak, pingpongoznak, ródliznak. Itt játszanak! Az a nemzedék, amelyik itt nő föl, már biztosan kötődni fog Újpalotához. Emlékeik lesznek. A mi nemzedékünk még emléktelen.” /Füle Lajos eg y Lipp Tamás által készített interjúban, Budapest, 1976/ AZ ÚJPALOTAI L AKÓTELEP 89

NDK-könnyűszerkezetes ABC áruház Újpalotán (forrás: Jelentés. A kísérleti építkezések a IV. ötéves tervidőszakból, „Mi is – mint a világon mindenütt – azt hittük, hogy a város valósá- 1974) ga egy racionális, egészségügyi kritériumnak mindenben megfelelő, egyszerű, tiszta térigény és funkció kielégítésére alkalmas struktúra. Az első ilyen megépült »lakótelepek« után nyilvánvalóvá vált, hogy ez az »antislum« nem elégíti ki a vele szemben támasztott igényt. Nem vált be az »alvóváros«, ma a társadalom a városrendezőktől a »városias város« megteremtését várja el. A városias város fogalma számunkra mindig egy, körülbelül a középkor alkotóerejének eredményeképpen létrejött városban, illetve annak külső megjelenési formájában definiálódott. Ezek a régi – ma is példaként emlegetett – együttesek létező társadalmi és gazdasági alapokon jöttek létre. Simulékony keretet biztosítottak a céhrendszerben, kézműves úton történő termelés számára, alkal- masak voltak az akkori kereskedelmi formák számára, harmonizáltak a társadalmi struktúrával... A mai várost nem lehet a régi társadalmi és gazdasági szerkezetre felépíteni. Az egészségügyi előírások, a forgalomszervezés, a jármű- és gyalogosforgalom szétválasztása, a gyermeknevelési intézmények funkciójával és megközelítésével kapcsolatos követelmények, a nap- sütés mértékének előírásai, az infrastruktúrákkal szemben támasz- tott igények meghatározók. A várossal szemben támasztott követelmények nemcsak szerte- ágazóak, hanem egymással sokszor tényleges vagy látszólagos el- lentmondásban vannak, hiszen a várost ezer szemszögből, és ezer impulzus alapján érzékeljük ...” / Tenke Tibor, Városépítés, 1974/ Stop Espresso Újpalotán (forrás: Csorba Zoltán felvétele) 90 L AKNI TUDNI KELL! — L AKÓTELEP-ÉPÍTÉSI ÉS TÁRSADALMI KÍSÉRLETEK A ’60-AS, ‘70-ES ÉVEKBEN

Páskom park (forrás: A IV. ötéves tervidőszakban megvalósuló új, nagy jelentőségű lakásépítkezéseket bemutató „– Van-e olyan modern város, amely számunkra ugyan még szokatlan, FŐBER-sorozat második kötete) de már megépült és laknak benne? – Igen, megemlíteném Candilis lakónegyedét, a Toulouse melletti „Úgy tűnik, nem elégséges, ha csak a művi környezet külső kereteit La Mirail-t. Candilis ebben a lakóegyüttesben visszaadta az »út« ősi – az életfeltételeket – vizsgáljuk, kell, hogy annak kielégítési módját funkcióját. Az útrendszer egy hexagonális ábra képét mutatja és és formáját, a benne alakuló élet minőségét is szem előtt tartsuk: erre építették az ugyancsak hatszöget követő házsorokat. A lakó- az embernek olyan környezetet biztosítsunk, mely nem csak fizioló- házak is körbejárhatók az ötödik és a kilencedik emeleten. Tökéle- giai, de emberhez méltó léte biztosításához szükséges.” tesen körbe lehet sétálni az egész várost. Az elképzelés humánus és szellemes, a kivitel nemkülönben. A baj csak az, hogy a város egyik /Urbanek Szilvia, Mag yar Építőművészet, 1978/ szárnyát vendégmunkások lakják, és a franciák az ide vezető utakat elfalazták, lezárták, eltorlaszolták. Így szól bele a szegregáció egy különben igen emberléptékű várostervezésbe. – Merre haladnak a megapolisok, a gigantikus nagyvárosok? – Erre is van egy igen érdekes elképzelés. Doxiadisz, a híres görög származású építész különböző prognosztikai számítások után arra a következtetésre jutott, hogy a világ nagyvárosai eumenopolisok- ká fognak összenőni. Magyarán meg lehet reggelizni Budapesten, ebédelni Belgrádban, vacsorázni Szalonikiben, és mégis ugyanab- ban a városban maradunk. Az egész föld egy nagy város lesz. Ilyen összeolvadásokra már van példa Amerika keleti partvidékén vagy a Ruhr-vidéken. Egy cseh építész – érdekességként – 2020-ra jósolta meg, hogy Csehszlovákia egyetlen nagyvárossá fejlődik. – Mint urbanista, mit mond a mi nagyvárosaink jövőjéről, mi lesz 2000- ben Budapesttel? – Nekünk hazai viszonylatban nincsenek forradalmi elképzelése- ink. Az előrejelzések szerint az ezredfordulóra Budapesten min- den harmadik család panelházban lakik. Ez, ha a lakásigényeket nézzük, jó dolog, ha a szegényes panelválasztékot és a mai lakó- telepeket, akkor elég lehangoló. Amíg a mennyiséget sem tudjuk kielégíteni, addig hiába színesebbek az épületegyüttesek... A jövő feladata történelmi városrészeink megóvása, rehabilitálása, a csa- ládi házak építésének fokozottabb támogatása. Az építőipar nekik is gyárt panelokat, ami lényegesen meggyorsítja az építkezést. – 2000-ben tehát lényegében ugyanúgy lakunk majd, mint most, csak több embernek lesz önálló lakása, talán valamivel kényelmesebben, tágasabban élünk.” /Mag yar If júság, 1979/ AZ ÚJPALOTAI L AKÓTELEP 91

Újpalota látképe (forrás: Lechner Tudásközpont, Dokumentációs Központ, Fotótár) „Tenke Tibor korszerű gondolkodásmódja és az előremutató nemzetközi, candilisi városépítészeti trendekben való tájékozottsá- ga, bizalma a fiatal építészben, és Csorba kísérletező, az emberi lakhatás jobbítását célként kitűző attitűdje együtt kellett ahhoz, hogy a korabeli építőipar realitásai között is megvalósulhassanak a lakásnormákhoz nehezen illeszkedő, viszonylag nagy alapterüle- tű lakásokat tartalmazó, változatos városképi megjelenésű paneles lakóházak a Kőrakás parkban vagy a Páskomliget parkban.” /Mészáros Ábel, Építészfórum, 2017/ 92 L AKNI TUDNI KELL! — L AKÓTELEP-ÉPÍTÉSI ÉS TÁRSADALMI KÍSÉRLETEK A ’60-AS, ‘70-ES ÉVEKBEN

A Kévés György által ter vezett Nyomda- és Textilipari Szakmunkásképző Intézet Újpalotán (forrás: Csorba Zoltán felvétele) Földszint + 18 emeletes magasház, a Víztoronyház (A IV. ötéves tervidőszakban megvalósuló új, nagy jelen- Az Újpalotai lakótelep építés közben (forrás: A IV. ötéves tervidőszakban megvalósuló új, nagy tőségű lakásépítkezéseket bemutató FŐBER-sorozat második kötete) jelentőségű lakásépítkezéseket bemutató FŐBER-sorozat második kötete) „A lakások pedig valóban rövid idő alatt épülnek. A gyors épít- AZ ÚJPALOTAI L AKÓTELEP 93 kezés ellenére az épületekkel szemben lényegesen kevesebb a kifogás, mint általában máshol. A szakipari munkákban ellenben annál több és sok kényelmetlenséget okozó hiba akad. (...) A lakások vízellátása sem tökéletes. Nem mindig elegendő a víznyomás ahhoz, hogy feljusson a magasházak felső emeleteire. A vízpanaszok viszont néhány hónapon belül megszűnnek, amint megépül a telep egyetlen csúszózsaluzással készülő legmagasabb, 22 emeletes toronyháza, amelynek 18 emeletén lakások lesznek, a 19-en pedig két műterem- lakás fogja közre a még magasabbra szökő víztornyot.” /Magyarország, 1974/

H JELŰ FÖLDSZINT + 3 EMELETES LAKÓÉPÜLETEK Tervezőintézet: TTI A H típusú épületekből a beépítési terv bokrokat formál. Felelős tervező: Csorba Zoltán Ez a beépítés változatosan tájolható épületet igényelt, ezért Kivitelező Vállalat: 43. számú Állami Építőipari Vállalat olyan szekciót kellett létrehozni, melynek szerkezeti és Házgyár: III. BHK homlokzati elemei változatlanul, de csereszabatosan felhasználha- tók. A korábbi budapesti házgyárak által gyártott típusokhoz képest lényeges eltérés, hogy az erkélyek franciaerkélyekre cserélhetők, ha az átlátás vagy az építészi homlokzatképzés ezt megkívánja. Újpalotai H jelű épület homlok zata, 1971, Csorba Zoltán (forrás: Lechner Tudásközpont, Dokumentációs Központ, Ter vtár) 94 L AKNI TUDNI KELL! — L AKÓTELEP-ÉPÍTÉSI ÉS TÁRSADALMI KÍSÉRLETEK A ’60-AS, ‘70-ES ÉVEKBEN

Elrendezés, lakások A lakásokat elsősorban nagy családoknak szánták, ez indo- kolja a viszonylag nagy alapterületet (kb. 67,5 m2 átlag) és az alacsonyabb beépítést. A kiszolgálóhelyiségekhez – kony- ha, kamra-térelem, közlekedő, előszoba – két, különböző mó- don tagolható lakótér kapcsolódik. A lakások eltérő alaprajzi kialakításának lehetőségét biztosítja az – EPFA-val közösen létesített, házgyári lakásnál először alkalmazott – térelválasztó szekrényválaszfal. Az épületegyüttes 1974. év végén az Építésügyi és Városfej- lesztési Minisztérium nívódíját nyerte. Újpalotai H jelű épület f öldszinti alaprajza, 1968, Csorba Zoltán (forrás: Lechner Tudásközpont, Dokumentációs Központ, Ter vtár) AZ ÚJPALOTAI L AKÓTELEP 95

Kompromisszumok Újpalotai H jelű épület, A- A metszet, 1971, Csorba Zoltán (forrás: Lechner Tudásközpont, Dokumentációs Központ, Ter vtár) A H jelű épületek előzményeként Csorba tervezett egy teraszházat. Tenke eredetileg arra kérte fel Csorbát, hogy ezeket a terve- ket adaptálja Újpalotára. A teraszház megépülését végül elvetették, helyette született meg a H jelű épületek terve, mely az eredeti koncepció egysze- rűsített változata. A III. számú BHK a szovjet típusú I. számú házgyár és a dán típusú II. számú házgyár keveréke volt, mindkét házgyártól átvett sajátosságokat. Újpalotán kivétel nélkül magyar tervek szerint épültek a házak, nem alkalmaztak külföldről átvett terveket. A fő kompromisszumokat a mennyiségi előírások – a tömeges lakásépítés igénye –, a nagy- ipari házgyártás sajátosságai és a gazdaságossági szempontok diktálták. Kompromisszumok és a tervezői elképzelésektől független döntések nem csupán az épülettípusok szintjén jelentek meg. A lakótelep végső mére- tét – amely jelentősen megnövekedett az eredeti tervekhez képest – egy egyszerű beruházói dön- tés határozta meg. A lakótelep számára kiépített infrastruktúra miatt nagyon gazdaságosnak bizo- nyult további épületeket, egy új negyedet telepí- teni. /Interjú Csorba Zoltánnal, Lechner Tudásközpont, Dokumen- tációs Központ, 2019/ 96 L AKNI TUDNI KELL! — L AKÓTELEP-ÉPÍTÉSI ÉS TÁRSADALMI KÍSÉRLETEK A ’60-AS, ‘70-ES ÉVEKBEN

Újpalotai H jelű épület bútorozási ter ve, 1970. december, Csorba Zoltán (forrás: Lechner Tudásközpont, Dokumentációs Központ, Ter vtár) AZ ÚJPALOTAI L AKÓTELEP 97

Újpalotai H jelű épület, konyhabútor ter ve, 1972. május 24., Csorba Zoltán (forrás: Lechner Tudásközpont, Dokumentációs Központ, Ter vtár) Házgyári konyha Újpalotán, részlet (forrás: A Házgyári Konyhaprogram keretében végzett helyszíni vizsgálatok dokumentációjából, 1973–74) 98 L AKNI TUDNI KELL! — L AKÓTELEP-ÉPÍTÉSI ÉS TÁRSADALMI KÍSÉRLETEK A ’60-AS, ‘70-ES ÉVEKBEN

H jelű, földszint + 3 emeletes lakóház (forrás: A IV. ötéves tervidőszakban megvalósuló új, nagy jelentőségű lakás- építkezéseket bemutató FŐBER-sorozat második kötete) Kulcsmásoló Újpalotán (forrás: Csorba Zoltán felvétele) AZ ÚJPALOTAI L AKÓTELEP 99

H jelű házak a Páskom parkban (forrás: Csorba Zoltán felvétele) H házak Újpalotán (forrás: Csorba Zoltán felvétele) Játszótér Újpalotán (forrás: Csorba Zoltán felvétele) 100 L AKNI TUDNI KELL! — L AKÓTELEP-ÉPÍTÉSI ÉS TÁRSADALMI KÍSÉRLETEK A ’60-AS, ‘70-ES ÉVEKBEN