A digitális számítógép olyan elektronikusan működő berendezés, amely az adatok bevitelét, feldolgozását, tárolását és az adatok kivitelét tárolt program alapján automatikusan végzi. BEVITEL - FELDOLGOZÁS - INPUT PROCES TÁROLÁS KIVITEL - - ARHIV OUTPUT
A processzor (CPU= Central Processing Unit) a számítógép központi feldolgozó egysége. A CPU feladatai: 1. Vezérli a számítógép működését, a memóriában tárolt program alapján. 2. Aritmetikai és logikai műveleteket végez A CPU tehát az agy. Tud számolni és irányítani. Ugyanakkor csak azt csinálja, ami a programban le van írva. Azt viszont gyorsan és megbízhatóan.
Teljesítményét az jellemzi, hogy adott idő alatt - ez rendszerint 1 másodperc - hány elemi műveletet, azaz hány utasítást képes végrehajtani. Napjainkban a PC-kben használatos processzorok órajele a típustól függően pár (2-4) Gigaherz (GHz) között van. Ez azt jelenti, hogy pl. 1000 MHz (1 GHz) esetén egy másodperc alatt 1000 millió óraimpulzus érkezik, és a CPU ennyi elemi lépést hajt végre (nagyjából).
Intel Core i7-7700K @ 4.20GHz
Az egy áramkörön (egy tokon) belül megvalósított központi feldolgozó egységet (CPU) nevezik mikroprocesszornak . A mikroprocesszorral működő számítógépek a mikroszámítógépek. A mikroszámítógépek megjelenése tette lehetővé a személyi számítógépek (PC-k) elterjedését.
A memória tárolja a számítógép működéséhez szükséges programokat és adatokat. A memória legkisebb címezhető egysége a memóriarekesz. A memóriarekeszek száma határozza meg a memória méretét (kapacitását). A memória kapacitásának mérőszáma a byte / 1 karakter tárolása/
1 KB (KILOBYTE) = 1024 B 1 MB (MEGABYTE) = 1024 KB 1 GB (GIGABYTE) = 1024 MB 1 TB (TERABYTE) =1024 GB 1 TB = 1024 ⋅ 1024 ⋅ 1024 ⋅ 1024 = 1.099.511.627.776 karakter tárolása
Típusai:
Az alaplapon a számítógép működéséhez elengedhetetlen áramkörök találhatóak.
Alaplapon találhatók: Processzor foglalat - Ugyanabba a foglalatba többféle processzor is elhelyezhető. Memóriahelyek - Az itt elhelyezett memória modulok száma és kapacitása határozza meg az operatív memória kapacitását. A sínrendszerek (buszok) vezérlő áramkörei - Belső buszok, IDE, AGP, SATA, USB... A bővítőkártyák csatlakozói - Ezekbe helyezhetjük el a videó kártyát, hangkártyát... ROM BIOS - A bekapcsoláskor végrehajtandó programot tartalmazza. CMOS RAM – A hardver működéséhez szükséges információkat tartalmazza. (pl. videó kártya , háttértárolók típusa, az operációs rendszert tartalmazó háttértároló azonosítója, dátum, idő ...) Akkumulátor - A gép kikapcsolt állapotában is működő órát és a CMOS RAM-ot látja el energiával. Órajel generátor – Az általa előállított jel mint egy metronóm ütemezi a számítógép működését.
Alaplap külső csatlakozói Az ATX szabványú számítógép-házaknál a legtöbb külső (azaz a gép házán kívülre mutató) csatlakozó egy meghatározott méretű és helyzetű úgynevezett hátlapi csatlakozó felületen található. - 2 db PS/2 csatlakozó (Lila a billentyűzet, zöld az egér számára ) - 2-4-6 (vagy több) USB 1.1/2.0 csatlakozó - integrált hangkártya eseté 3 vagy több 3,5 mm-es jack speaker kimenet(ek), line-in és mic bemenet - integrált VGA esetén D-SUB, és/vagy DVI - integrált hálózati kártya esetén általában 1 db RJ-45 UTP csatlakozó
Videokártya A videokártya a számítógép megjelenítésért felelős fő alkotórésze. Feladata, hogy a számítógép által küldött képi információkat feldolgozza, és egy megjelenítő egység számára értelmezhető jelekké alakítsa.
Hangkártya A hangkártya egy számítógép-bővítőkártya, audio jeleket fogad és ad ki. illetve - hangszórót vagy más hangkeltő/hangsugárzó eszközöket vezérelve - rendeltetésszerű módon hangokat kelt
Hálózati kártya A hálózati kártya a számítógépek hálózatra kapcsolódását és az azon történő kommunikációját lehetővé tevő bővítőkártya. Manapság már az alaplapok többsége integrált formában tartalmazza.
A számítógép vázát a ház alkotja, amelyben speciális rögzítési lehetőségek vannak a részegységeknek. Biztosítania kell: 1. A megfelelő merevséget, a biztonságos működéshez. 2. A működés közben keletkező hő elvezetését. 3. A működési zaj mérséklését.
A tápegység (áramforrás), amely a számítógép alkotóelemeit látja el a szükséges árammal
A billentyűzet a számítógép szabványos beviteli eszköze. / Beviteli periféria. Feladata, hogy adatokat, illetve utasításokat, parancsokat vigyünk be a számítógépbe.
Az egér (mouse) a grafikus operációs rendszerek megjelenésével vált nélkülözhetetlen perifériává. Az egér mozgatásával egy mutatót (kurzor) irányíthatunk a képernyőn, és segítségével különböző műveleteket végezhetünk el az ott található objektumokon.
Működésük alapján két típusát kölünböztetjük meg: 1. Optikai egér: Az egér az alatta lévő felületet világítja meg, és a visszavert fénysugárból határozza meg a mozgás irányát. 2. Golyós(mechanikai) egér: Egy gumival bevont fémgolyó mozgását követi két érzékelő korong az egyik a függőleges- míg a másik a vízszintes elmozdulás állapotát figyeli.
Általában egy hagyományos egéren két billentyű van. Ha jobb kézre van beállítva az egér, akkor a bal gombbal parancsot adunk („okézunk”), a jobb gombbal menüt jelenítünk meg. (Ha lenyomjuk a jobb gombot, akkor előugrik egy ablak, ami menüt tartalmaz) Ha valaki bal kezes, akkor be lehet állítani, hogy a két billentyű feladata (funkciója) felcserélődjön. Az egér általában USB csatlakozóval csatlakozik a számítógéphez, de korábban léteztek soros és PS/2 csatlakozós egerek is.
Laptopon golyó („hanyategér”), vagy érintős egér (touchpad) tölti be az egér feladatát.
A lapolvasó vagy szkenner a számítógép olyan külső berendezése, mely szöveg képként való beolvasására, képek digitalizálására, számítógépbe való bevitelére szolgál.
A mikrofon egy elektroakusztikai átalakító. Célja a fizikai közegben (pl.levegőben) terjedő rezgések átalakítása elektromos jellé.
A webkamera internetkapcsolattal rendelkező számítógépekhez kapcsolt kis videokamera, melynek képét akár más internetezők is nézhetik. Képminősége jóval gyengébb, mint a kézi videokameráké. Manapság leggyakoribbak az 1,3 megapixeles webkamerák. Ezek már elfogadható minőségben tudják megoldani másodpercenként 25 kép megjelenítését, amely szaggatásmentes mozgóképet biztosít.
A monitor a számítógép megjelenítő perifériája. A monitort VGA, DVI, HDMI monitorkábel köti össze a videóadapterrel (videokártya), mely utasításai alapján jeleníti meg a kívánt képet. A monitor elnevezés helyett gyakran alkalmazzák a képernyő, a kijelző, a megjelenítő vagy a display elnevezéseket.
A hagyományos katódsugárcsöves (CRT) monitorok mellett megjelentek a folyadékkristályos (LCD) és a gázplazmás kijelzők (PDP) is..
KÉPPONTOK A képernyőn megjelenő kép képpontokból, pixelekből (Picture Element) áll. Minden képpont színe és fényereje külön beállítható. Színes képernyő estén minden képpont 3 alképpontból (subpixel) áll össze. Egy-egy apró piros, zöld és kék pontból. Kis méretük miatt ezeket az apró pontokat az emberi szem nem képes külön érzékelni, és így a kevert színt érzékeli az agy.
FELBONTÁS A grafikus felbontóképességet a függőlegesen és vízszintesen megjeleníthető képpontok alapján egy számpár határozza meg. A felbontás a monitor által megjeleníthető pixelek száma (szorzatként) Egy képernyősorban található képpontok számának (oszlopok) és a képernyősorok számának szorzata. Pl: 640x480, 800x600, 1024x768, 1440x900, 1920x1080 (HD) A képet annál szebbnek látjuk, minél több képpontból áll egy képernyőkép. Minél jobb (minél nagyobb) a felbontás, annál élesebb, részletgazdagabb a kép.
KÉPARÁNY A kijelző szélességének és magasságának aránya. 5:4-től 16:9-ig terjed. A legáltalánosabb a 4:3-hoz arány, szélesvásznú képernyőnél pedig a 16:9 arány. Ha nincs megadva a képarány, akkor a sorok és oszlopok számából könnyen kiszámítható. Pl. 800*600 -as felbontás esetén 800/600=4/3.
A nyomtató feladata, hogy az információt papíron (esetleg fólián, CD-n ...) megjelenítse. Típusai: Mátrix- vagy tűs nyomtató Tintasugaras nyomtató Lézernyomtató
Mátrix- vagy tűs nyomtató Működési elv: Egy a papír és a nyomtatófej között elhelyezkedő festéket tartalmazó szalagból kis tűk ütése hatására, festék préselődik a papírra. A nyomtatófej általában 9 vagy 24 egymás fölött elhelyezett tűt tartalmaz. Minél nagyobb a tűk száma, annál jobb minőségű a nyomtatás. Hátrány: Rossz nyomtatási minõség, nagy zaj, igen kicsi nyomtatási sebesség. Előny: Alacsony ár, kis üzemeltetési költség és több példány egyszerre történő nyomtatása. Sebesség: néhány 100 karakter / másodperc
Tintasugaras nyomtató Nem ütő (non impact) nyomtató típus. Működési elv: Apró fúvókákból kilövelő tintacseppek segítségével állítják össze a képet a papíron. Egy nyomtatófej akár több száz fúvókát is tartalmazhat. Hátrány: Magas üzemltetési költség. Előny: Alacsony ár, viszonylag jó minőségű nyomtatás. (A felbontás lehet akár 600 dpi.) Normál papírt alkalmazva, mivel a papírt nedvesíti a tinta, a nyomtatási minőség gyengébb lesz. Tintasugaras nyomtatóknál célszerű speciális papírt alkalmazni, nem nedvesedik és szép nyomtatási képet ad.
Színes tintasugaras nyomtatók A négy színnek (cián, magenta, sárga, fekete) megfelelően rendszerint négy festékpatront alkalmaznak. Több nyomtatótípus esetén egy festékpatronban több szín található, így csökkentve a festékpatronok számat 2-re (színes és fekete). Ebben az esetben, bármelyik színű tinta kifogy, akkor az egész patront ki kell cserélni függetlenül attól, hogy a többi színű festékből mennyi maradt még.
Lézernyomtató Működési elv: A nyomtató egy fényérzékeny hengert tartalmaz, amelyet kezdetben pozitív elektromos töltéssel töltenek fel. A forgó hengerre a képet lézersugár rajzolja. Az érintett pontokban negatív töltés jön létre, amely magához vonzza a pozitív töltésű festékport. A kép átkerül a henger alatt áthaladó, és előzőleg pozitívra töltött papírra. Végül egy fűtőhenger a papírra égeti a festékszemcséket. Hátrány: Magas ár. Előny: Alacsony üzemeltetési költség, gyors és jó minőségű nyomtatás.
Search
