Cikk

ZÖLDSÉGES Zöld-hírek Környezet .A FAST FASHI0N. Környezet Környezet Környezet Ma már mindennapinak számít, hogy ha bemegyünk a városba, mindenhol Csili-vili ruhaboltokat látunk. Amikor bemegyünk egy fast fashion boltba, rögtön az az érzés fog el, hogy milyen olcsón kaphatnánk meg azokat a minőséginek látszó darabokat. De mi van ezek a boltok kulisszái mögött? Milyen áron kerülnek oda azok a ruhák? Ki varrta a te ruhádat? .10. dolog a fast fashion-ről, amit eddig nem tudtál 1. Hol készülnek kedvenc ruháink? A legtöbb fast fashion cég Bangladesben és ahhoz hasonló országokban gyártatja a termékeit, mert itt kell a legkevesebbet fizetni a dolgozóknak. Mintegy 40 millió nő dolgozik éjjel nappal óriási zsúfolt gyárakban. 2. Munkakörülmények Ezek a munkások túlnyomórészt megélhetésért küzdő nők, akiknek egy nagy gyárban kell dolgozniuk borzasztó körülmények között. Mivel egész nap dolgoznak, sok munkásnak naphosszat ott fekszik a varrógép alatt a kisbabája, az óriási hőségben. 800 milliárd darab ruhát gyártanak itt egy évben. Ezért a munkáért pedig (Ha kifizetik őket) 2- 3 dollárt kapnak naponta. Ehhez képest a H&M egy évben 18 milliárd dollárt keres. 3. Amerika Az Amerikában megvásárolható ruháknak csupán a 3%-a készül az országban. Ez régen 93% volt. Ugyanezt tapasztalhatjuk Európában is. Az ázsiai munkások bére azért ilyen hihetetlenül alacsony, mert ezt várja el az ipar: Ha az Amazonon 2 dollár egy farmer, nekik 1 dollárból kell kihozni, különben nem kapják meg a munkát a gyárak. Ezért csökkennek az árak a boltokban. De így a ruhák igazi ára csak egyre nő. Sokszor vért is követel. 1

ZÖLDSÉGES Zöld-hírek Környezet 4. Milyen áron készülnek el ezek a ruhák? Környezet Környezet A ruhaipar sok ember életéért felelős. Jó példa erre a pont 7 éve április 24.-én Környezet történt tragikus Dakkai baleset, amikor egy hatalmas ruhagyár omlott a bent dolgozó emberekre. 1122 ember halt meg, és 2500-an sebesültek meg. A dolgozók észlelték már a repedéseket a falon, de muszáj volt dolgozniuk továbbra is. „A világ legalacsonyabb bérének elérése érdekében emberek milliói, többségükben lányok és nők, minden nap olyan veszélyes munkakörnyezetnek vannak kitéve, ahol magas a munkahelyi balesetek és halálesetek, valamint a foglalkozási betegségek. A legtöbb gyár nem felel meg az építési törvényekben előírt követelményeknek. Ennek eredményeként a tűzhelyzetek és az épület összeomlása gyakran halálos.” 5. Környezetszennyezés A ruhaipar nemcsak rengeteg energiát használ fel, de a vizek szennyezésében is komoly szerepet játszik: Egy farmer elkészítéséhez 10 liter vizet kell felhasználni (itt beleszámít a gyapot öntözése is, ami rengeteg vízzel jár) Az egyik legnagyobb baj, az a vizek szennyezése, (amit ugyan ígérgetnek a nagy cégek, hogy befejeznek) ami sok ember életét keseríti meg. 6. Műbőr ára Évi 50 millió liter krómmal szennyezett vizet engednek be a folyókba, amiben az ott élő emberek fürdenek és isznak. A Kanpuri bőrgyár környékén ezért sok ember küzd daganatos-betegségekkel, és különféle megbetegedésekkel. Itt engedik bele a folyóba azt a sok szennyvizet, ami megszennyezte a földeket, így a talajvíz, a zöldségek is fertőzöttek a környező falvakban. Hát itt készülnek a luxus táskák alapanyagai. 7. Gyapot Texasi magasföldeken van a világ legnagyobb gyapotterülete, ami 1,4 millió hektár földet foglal el. Óriási a hajtás a termesztők felé, ezért különféle vegyi anyagokat kell bevetniük, hogy időre elkészüljön a gyapot és lehessen vinni a gyárakba. Ez a sok vegyi anyag nagyon szennyezi a földeket. 8. Kidobott ruhák Az eldobott ruhák mennyisége az évek teltével egyre jobban növekszik. Egy héten átlagosan 11 millió ruha kerül a szemétbe világszerte. Csupán Magyarországon évente 20 millió tonna textilhulladék keletkezik. A kidobott ruháknak csak a 10%-a kerül Second Hand üzletetekbe, a többi hulladékot vagy elégetik, vagy viszik az óriási ruhahalmokra Ázsiába. Az egyik legnagyobb probléma az, hogy ezeknek a ruháknak legnagyobb része szintetikus, nem lebomló anyag, Így nagyon környezetszennyező és káros az ott élő emberek életére. 2

ZÖLDSÉGES Zöld-hírek Környezet Környezet Környezet Környezet 9. A luxustáskákat is elégetik. A Burberry bejelentette, hogy többé nem égeti el a kifutó darabjait. Ez egy apró kérdést vet fel: Eddig komolyan elégette? A válasz erre igen, a Burberry és még sok luxusmárka, (A Michael Kors és a Louis Vuitton is) és fast fashion cég elégeti az el nem adott ruháit. „A saját kis botrányát kirobbantó jelentésében a Burberry azt írta, hogy 2017-ben több mint 36 millió dollár, vagyis mai árfolyamon csaknem 10 milliárd forint- értékben semmisítette meg a saját áruját, a H&M pedig 2013 óta 60 tonna ruhát égetett el vagy semmisített meg egyéb módon.” - írja az index De miért csinálják ezt? Sokáig a fast fashion boltok rázúdították Afrikára és Ázsiára a kifutó darabjaikat jólelkű adomány gyanánt. Mára ezt megelégelték és sok helyen be is tiltották a ruhák adományozását az afrikai országokban. Ezért nem maradt más: elégetik a ruháikat, mert olcsóbban úgysem lehetne eladni. És a luxusmárkák? Azok csupán azért, hogy megmaradjon a márka exkluzivitása. Egy 1200 dolláros Chanel ruhának a gyártási költsége 100 dollár, a többi marketing. így az égetéssel, csak az a 100 dollár semmisül meg, a márka ára megmarad. Az is nagy szerepet játszik, hogy ha ezeket a luxustermékeket nem égetnék el, sokkal elérhetőbb és olcsóbb lenne idővel a „pornép” számára. „A világon vannak már erőművek, amik H&M ruhák égetésével működnek.” - index 10. Lázadás Egyszer megpróbáltak Kambodzsában fellázadni és követelni a 160 dolláros minimálbért. Ebből az lett, hogy a kormány katonákat küldött ki, és Kambodzsa csatatér volt egy hétig. Emberek haltak meg azért, mert jobb életkörülményt szeretettek volna. Tegyük fel a kérdést: ki készítette a ruhámat? Mi az igazi ára egy 1000 forintos pólónak? Beszélnünk kell ezekről a dolgokról nyíltan és ötletelni, mert ez így nem mehet tovább. Ez a helyzet mind a cégek, mind a vásárlók hibájából született. 3

ZÖLDSÉGES Zöld-hírek Környezet Környezet Környezet Környezet Meg kell tanulnunk megbecsülni a ruháinkat, és nem ész nélkül vásárolni. Ezt a cikket azért írtam, mert megnéztem a THE TRUE COST című dokumentumfilmet, és nagyon mély nyomot hagyott bennem. A cikk adatai ebből a filmből vannak (2015-ben készült), illetve több forrásból informálódva írtam ezeket a szörnyű számokat. Fontos megjegyeznem, hogy a film megjelenése óta sok divatcég ígérte, hogy egyes szennyező tevékenységeit megszünteti, de konkrét lépésről még nincs tudomás. A következő cikk témája az lenne, hogy mit lehet tennünk, hogy tudatosabban vásároljunk ruhát, illetve milyen lehetőségeink vannak. Ha végig olvastátok örülnék, ha küldenétek nekem visszajelzést a [email protected] email címemre és akár együtt ötletelnénk a további lépésekről. Fogarassy Enikő 4