Iskolai élet László, 59 • „Életem lényegtelen.” • Normális volt a gyerekkora. • Vidéken született, és nőtt fel. • N agyobb fordulópont az életében az volt, hogy rá- szokott az alkoholra. • „ A koronavírustól nem félek, mert megtartják tő- lem a távolságot.” Bence, 19 • Budapesten született. • G yerekkora kaotikus volt, édesapja sokat drogozott, és sok volt a veszekedés. • A zt mondta, hogy nem volt nagy fordulópont az életében. • B ence is rákapott a drogokra, miután elkerült otthonról. • N emrég 180 fokos fordula- tot vett az élete és elkez- dett templomba járni. 51
Iskolai élet Atesz, 50 • Nem adja meg teljes nevét. • Dorogon született. • G yerekkora nehéz volt, de bírnia kellett. • N emrég volt álláslehető- sége, de nem akarta hát- ra hagyni „csibéit”. 52
Iskolai élet Tamás, 30 • „gyerekkorom szar volt” • N agyanyjával nőtt fel. • 1 8 évesen, nagyanyja ha- lála után, utcára került. • A vírus nem befolyá- solta az életét. Videoesszé – összefoglaló különböző törzsek házasodási és felnőtté avatási szokásaiból: https://drive.google.com/file/d/1_X0n2KbZ4NI-jI69bpeoDvw0iXoAWH1K/view?usp=sharing 53
Angolóra 11. osztály A tizenegyedikes online angolórákon az volt az egyik feladat, hogy egy olyan kedvenc témáról kellett írni, aminek semmi köze az iskolai tananyaghoz, erre készített Szakál Balázs egy videót arról, hogy mi a „deep fake”, illetve kreatív írás gyakorlatként hat alapötletből kellett egyet választani, és adott terjedelmi korlátok között egy szabályos novellát (short story) kerekíteni belőle, ebből a sok jó közül Piegl Flóráét osztom meg. Nem telt haszontalanul az idő. Rohály Krisztina Szakál Balázs video-esszéje https://drive.google.com/file/d/1LX7J8Z2tQxeELdvGYMVsvK23nC98yA1y/view?usp=dri- vesdk Piegl Flóra: Who’s playing who? One summer when I was sixteen or seven- myself from the table, like I saw my father teen I went down to my Grandpa’s house. doing and ran upstairs to my room. When I was little we used to visit him on The letter was from the countryside, I read: every holiday, but then after that certain „Dear …, year we didn’t go anymore. Mum was very I would like to invite you to stay with me for sad, she even got ill. We were coming to the the summer. I would like to spend some qu- end of school, only two weeks were left, but ality time with you, also I thought it would I didn’t feel excited. I actually had no plans do you good, getting out of town and all for the summer, my parents had to work, so that. I was thinking of sorting out Grand- they were sending my little sister to a camp ma’s things, but I could never do it alone, for the whole holiday. I could have gone I thought you might like that. I’ve got your but nobody of my age would go to camps old room ready for you.” anymore, everybody would have laughed at And signed: me. They were laughing at me anyway, be- Grandpa. cause everybody else had plans, like family I didn’t know what to think of it, I hadn’t vacation, or playing football all day every seen him for years, it came so out of the day. I was feeling very down about everyt- blue, ... but anyway, I wasn’t going to say no, hing. One morning we were having breakfa- or lie that I had other plans. I got packed and st and the postman came, I got a letter. at the end of the last school day I hopped on I had never received a letter before. I was ever so curious to tear the envelope apart and read it, but I acted calm, excused
Iskolai élet a bus that took me down the countryside all the We were looking at all her things telling old me- way to the big house. mories, laughing, a few tears were shed. Grand- Grandpa was waiting for me outside on the por- pa wanted to keep quite a bit of her things, he ch, he was having his afternoon coffee with his said ’for memories’. afternoon cigar. I was also allowed to take whatever I felt like We greeted each other like old friends, he shook keeping. That’s how I came in the possession of my hand and smiled his usual warm smile. He Grandma’s old chessboard. It was very delicate, offered me a seat across him and a cigare. I took and very detailed, so carefully carved by hand, the seat but shook my head. she always mentioned this before we played. The next day was busy, we started on Grand- After Grandpa’s afternoon coffee and cigar, ma’s things right away. Well, actually, right after I went up to my room, I wanted to look at the breakfast, coffee and Grandpa’s morning cigar. chess pieces, I set them up carefully one by one Our strategy was to go through the house from admiring them for a long time in my hand. This top to bottom. The attic was dustier than ever, took so long that in the meanwhile it got dark Grandpa said he hadn’t been up there for five or outside, also I was getting tired so I went to bed. six years then. Next morning, when I woke up I realized a piece had been moved, she, her whiteness had made her first move. I moved. Our day was just as the one before, morning, cigar, sorting things, after- noon coffee with cigar. The first day I checked the board almost every hour to see if she had moved another piece, but I had to be disappointed over and over; by the end of the day I started to think I had imagined things, and that I had moved the white pawn myself, I just didn’t remember. I lost all hope, until next morning when she mo- ved again. So I concluded it was useless waiting around all day, I had to wait till the next morning. I hadn’t told grandpa about my grand chess game, I thought he would never believe me. We were co- ming to the ground floor of the house, also sum- mer was coming to an end soon, we were proud of what we had accomplished, very very proud. 55
Iskolai élet We were sitting outside, on the porch one af- Unexpectedly Grandpa said, so very softly I could ternoon, having our coffee and cigars. We were hardly hear, sitting in silence gazing out on the moor, lost in ’Checkmate’. our thoughts, the birds were singing their eve- At first I thought I misheard, he had said it so ning goodbyes to each other, a slight breeze was quietly under his breath. He could have said anyt- blowing, it was calm, one of the calmest ones of hing. I was surprised at first but I didn’t show it, them all, not even the griggs were chirping as I acted like I hadn’t heard him, and continued ga- loud as they usually did. zing. The next day I went home. She had won. 56
Iskolai élet ÁLLÁSHIRDETÉS Évek óta sikeresen működő mini vállalkozásunkhoz kezdő munkatársakat keresünk. Munkaidő: hétköznap 8.30–10.45 között Munkavégzés helye: PHWI, földrajz szertár Feladat: 7 iskolai osztály, valamint a tanári kar éhezőinek ellátása Elvárás: – felhasználói szintű szendvicskészítési ismeretek – felsőfokú kommunikációs ismeretek a 12–18 éves korosztállyal – kreatív, rugalmas munkavégzés Kezdés: 2020. szeptember Amit kínálunk: – hála és szeretet – baráti beszélgetések – támogató és stabil vállalati háttér – Cafe(teria nélkül) : ) Ne habozz, jelentkezz: a [email protected] e-mail-címen! 57
Iskolai élet 12. Szövegek között osztály A 12. osztályban novellaolvasós epochát tartottunk, melynek során századfordulós magyar kisepikai alkotásokból kiindulva kortárs novellákat értelmeztünk. Palettánkon megfordult Mikszáth Kálmán, Csáth Géza, Cholnoky Viktor, Krúdy Gyula, Grecsó Krisztián, Háy János, Mándy Iván, Mészöly Miklós, Bodor Ádám, Esterházy Péter, Parti Nagy Lajos, zárásképpen pedig Schein Gábor fölolvasott nekünk személyesen (a meetben), és mesélt az írás létállapotáról, irodalmi családtagokról, versfényképekről, erkölcsi dilemmákról, ártatlanságról. Szűcs-Buzási Ágota Anekdotázzunk! A Kis magyar pornográfia és a Pletykaanyu kapcsán kicsit pletykálkodtunk, saját tapasztalatból merített anekdoták, adomák születtek, ezekből olvashattok. Kotlós úgy süvített Erzsike szánkója, jajveszékelt a Kot- lós, Gábor meg tördelte a kezét. Nálunk az Öregkereszt meg a Gyurkabátyja az A Dédi már a kapuban várta őket, Erzsikét, Gá- anekdoták könyvtára. Igaz, Gabipapa is szívesen bort, és a reszkető, fagyoskodó Kotlóst. adomázik egy bridzsparti és konyak felett. A kot- Bent a konyhában, a konyha két sarkában Erzsi- lós története éppen róla szól, meg Öregkereszt- ke és Gábor lemorzsolt egy cső kukoricát, a Dédi ről, mikor még gyerekek voltak. arra térdepeltette őket. Míg Gábor sírbakolt, A Dédit én már nem ismertem, de régimódi, egy- Erzsike icergett-mocorgott. Végül addig és úgy szerű asszonyként emlegetik. Volt is gondja ak- fészkelődött, hogy a térde alól az összes kukori- koriban elég a két kamasszal, így elküldte őket a caszemet kipiszkálta. Gábor meg térdepelt szófo- Kotlósért a szomszéd faluba. Tél volt, havazott, gadóan, egyre könyörögve a Dédinek, bánva bű- kipirosodott orral érkezett meg a kapuba Öreg- nét. Erzsike meg bezzegett, hogy ő eltérdepelhet kereszt és Gabipapa. (Habár akkor még csak Er- akár egész áldott nap, azt se bánja! zsike volt és Gábor). Öregkereszt mindig hahotázik, ha meséli, Gabipa- Hazafelé, hónuk alatt a Kotlóssal kitérőt tettek pa pedig bajsza alatt mormogva szidja, és meg- a határbéli dombra. A puha, ropogós havon csak emeli a tétet 20 forinttal. Tarczali Tünde 58
Iskolai élet 1. Anyámmal az élet 2. Apámmal az élet Anyukám beszélgetése vasárnap délután a füg- Apámmal Berlinben laktam néhány hetet 14 éves gőfolyosón egy ismerősével, akinek a posta oda- koromban. Szülinapja volt és leutaztunk a Kele- hozott hozzánk egy csomagot: ti-tengerhez, ahol gyerekkorában sokat nyaralt. – Itt van, tessék. Jó nagy doboz, mi van benne? Visszafelé Lengyelországon keresztül jöttünk. – Egy kés. Tudni kell, hogy apám hobbija a veszélyesen élés, – Á. És milyen kés? keresi az izgalmakat. Például, hogy hagyja kifogy- – Egy bárd. ni a benzint az utolsó cseppig a kocsiból az autó- – Egy shantoku? pálya közepén, hátha eléri a benzinkutat. – Olyasmi, egy vietnámi bárd. Most is ezt a játékát játszotta, de én résen vol- – Á, értem. – Csend. – Főzéshez? tam, figyeltem a kijelzőt, és szóltam előre, hogy –… tankoljunk. Eközben elhagytunk vagy öt benzinkutat. Köz- vetlenül a határ előtti benzinkútnál kanyarod- tunk le az utolsó pillanatban tankolni. Ekkor volt a menekülthullám tetőpontja, az ille- gális bevándorlók tömegesen mászkáltak a ha- tároknál. Persze, hogy a határőrök azonnal lein- tettek, bár simán átmehettünk volna a főúton, ha nem ennél a benzinkútnál állunk meg. Nagy sze- rencsénkre édesapukámnál semmilyen okmány nem volt, se személyi, se útlevél, se jogosítvány. Mondjuk az már 7 éve nem is volt neki, miközben minden nap autóval járt a munkája miatt. 8000 Zlotyira akartak megbírságolni, apám még a lakcímet is elrontotta, úgy, hogy összesen egy házszám van az utcánkban, a miénk. Természetesen sikerült magát kidumálnia, a szü- linapjára való tekintettel elengedtek minket. Na, ő pont ilyen. Takács Martin Egy jó nagy mondat A kortárs szövegek szeretnek fittyet hányni a jól követhetőségre, mondatszerkesztés adta kötöttségekre. A most következő írásgyakorlatok egyetlen hosszú, többszörösen összetett mondatból, és minimum kétszáz szóból állnak. Témájuk a magyar vidéki atmoszféra; inspiráló szöveg: Háy János Senákja. János reggele úgy indult, mint mindig, hatórás ötlet felhívni magára a figyelmet –, de a lényeg, ébresztővel, híradóval, reggeli nélkül – a gyár mondom, hogy ma reggel is éppen úgy kelt fel a nem vár meg, múlt héten is leépítés volt, nem jó vekker hangjára, mint bármikor máskor, éppen 59
Iskolai élet úgy kapcsolta be az M1-et és éppen úgy veszett kaszát és gázpalackot szállító sportos paraszto- össze feleségével – pedig hányszor mondta neki, kon (vagy hívjuk inkább közmunkásnak?), vegyes- hogy a kocsikulcs helye nem a kabátzsebben van! boltokon, trafikokon, emlékhelyeken, mező köze- –, mikor pedig ezekkel is megvolt, egykedvűen in- pén épült mozgássérültparkolókon, „Az Európai dult a szomszédban égő traktorabroncsok dioxin Unió támogatásával” táblákon, a szivárvány min- felhőjén át az autó – valódi Volkswagen, 1993-ból den színében pompázó kádárkockákon – János –, majd a volán mögött a győri Audi felé, hogy házát is festeni kéne már, de a lila festék igen felvegye a mai műszakot, az úton pedig újra és drága –, templomokon (ezeket rendesen ápolják újra végignézhessen az unalomig ismert s mégis ám!) s plakátokon (enélkül honnan tudná, mit kell örökké változó táj részletein, a murvabányán, ha- gondolni?); mi tagadás, épül-szépül az ország. talmas dömpereivel (jól megfizethetik a sofőrt, csak sajnos B-s jogsival nem lehet), a kukoricaföl- Karakai Áron deken, egykori téeszeken, kerékpáron motoros A kelő Nap fénye bevilágította a Zala-megyei jutott a kocsma, egyébként Józsi nagy kedvelője falu utcáit, minden kertbe betekintett és feléb- mindenféle traktornak és egyéb mezőgazdasági resztett minden kakast, Józsit is felkeltette az gépezetnek, részben emiatt is kötött ki a jelenle- eszeveszett kukorékolás a Kossuth Lajos utca 12. gi foglalkozásánál, pénzért művelte meg az ön- szám alatt, Józsi Vöcköndön nőtt fel és 20 éves kormányzat földjét, de arról álmodozott, hogy korában költözött fel feleségével, Ágival Zala- egyszer saját földje lesz; a másik ok amiért Józsi szentlőrincre, abban a reményben, hogy megis- földműveléssel foglalkozott, nagyon egyszerű, merjék a nagyvilági létet, de szomorúan kellett bár sokan talán nem értik meg, szekálták is eleget belátniuk, hogy a szentlőrinci élet semmiben sem miatta a szegény Józsit, mert néha ok nélkül ára- különbözik a vöckönditől, jó, persze egy lényeges dozni kezdett a zalai vidék szépségeiről, ugyanis különbség volt, Szentlőrincen volt kocsma, Jó- Józsit már egészen kicsi kora óta rabul ejtette a zsi sosem értette, hogy létezhet egyáltalán falu táj szépsége, ő sem tudta megmagyarázni miért, kocsma nélkül, az olyan, mint egy traktor eke de egyszerűen lenyűgözte a dombok finom vo- nélkül, hangos meg minden, de hát mégsem az nalvezetése, az alattuk elterülő gazdagon vetett igazi – mondogatta Józsi, ahányszor csak eszébe repceföldek gyönyörű napsárga színe, az itt-ott elszórt kisebb tisztások a dombokon lévő erdők- ben, melyek már messziről virítottak világoszöld színükkel, és az erdőket felszabdaló szőlősök, melyek távolról furcsán rendezettnek tűntek az egyébként szabadon ívelő tájban, a falu végében folyó kis patakok, melyek a nyári nagy melegben már-már teljesen kiszáradnak, a messziről látható szürke silótornyok, vagy az a kacskaringós mély- fekete aszfaltozott út, ami az otthonától egészen Egerszegig vezetett, mindig arra emlékeztették Józsit, hogy milyen sokat várt az élettől, de végül mennyire megelégedett azzal, amit kapott, ilyen, és még ezekhez hasonlatos gondolatok kering- tek a reggeli kábaságtól még kissé zavart Józsi agyában, amikor a reggeli kolbászos kenyér után felhúzta a gumicsizmáját és kilépett a csípős reg- geli hidegbe, hogy megkeresse traktorát. Kiss Levente 60
Iskolai élet Feri bácsi zsíros kenyerét majszolgatva a vasbol- részre tett egy kis mézes diót a teheneknek, amit dogasszonyi tájat csodálja, a felkelő nap fényé- ő is nagyon imádott, ezért gondolta, hogy a te- ben a tehenei szőrén és a jókora tehénlepénye- henek is, majd ezek után ha bent vannak az elke- ken megcsillanó napsütés kezdte vakítani, amire rített részen jószágai, bezárja őket, amíg meg- felkászálódott, hogy nájlonszatyorral foltozott javítja az elrohadt kerítés elemeket, de mire ezt napernyőjét kitegye kissé már megrogyott mű- végiggondolta, Jolán néni hívta, mert egeret ta- kővel burkolt terasza sarkába, közben végig azon lált a fészerben, amivel Feri bá egy erős ásóütés- járt az esze, hogyan fogja megjavítani a tehenek sel végzett is és odadobta a disznóknak, amik ha- legelőjén a fakerítést, mert kissé már roskado- mar fel is falták, Feri bácsi már ment is ezek után zott és nem szerette volna, ha elszöknek tejet végrehajtani a tehenes akcióját, de nem minden adó tehénkéi, de mire felállt az ernyőért, támadt úgy sikerült, ahogy elképzelte, hiszen a tehenek egy zseniális ötlete, ami úgy szólt, hogy már desz- fittyet hánytak a dióra, ekkor eszébe jutott egy kából összerak egy kisebb fajta kerítést, amivel még zseniálisabb ötlet, mégpedig hogy a traktor- elkerít egy részt a karámból, persze úgy, hogy ral fogja bekergetni állatait. a tehenei be tudjanak menni, mert az elkerített György Márk Saras, híg, barna víz csapdossa Elemér lábát – az látszik a szemközti akácfa gyökerei által, melyek emberek úgysem szeretik se a sárga csekket, se más, távoli tájakról idenyomulva most a friss, üde a keresztanyukák álomfakasztó jókívánságait ol- magyar föld minden ásványát, forrását elzárják a vasni, hát megvárja az még őket, addig meg itt ez szép csipkebokor elől, eközben Elemér gondola- a sárga falevél, a csekkek helyettesítése végett, ta már a szemüveges, nagy orrú ördögök zsarló ami ezen a csíkos zacskókkal díszített Duna vi- támadásai felé kalandoznak – és enyhe intellek- zén megcsillan, de ott az a szemközti kis sziget, tuális mámor önti el, mikor a magyarok elnyo- mint a gyerekkori indiánfantáziák paradicsoma mása és az akác gyökerei közt alkotott metafora tornyosul, a kis fehér madár – halál sem tudja felrémlik benne – mégis a sárga csekkek és azok már ezeknek a pontos madártani megnevezését- a színes-szagos jókívánságok nagyon fontosak pedig épp S alakban röppen valahova be a Duna lehetnek az embereknek eme válságos időkben partját élénkítő csipkebokor takarásába, amely – gondolja és a cókmókját összecsomagolva elpa- csipkebokor azonban a magyar élet szuvereni- kolja a dobozos kefirt. tásában tündökölve azonban mégis elnyomódni Pokorni Barnabás Faluváros a Nagyoviba, ami akkor épült, én meg örültem, mert a Nagyovi udvarán volt rugóshinta, a Kisovi Minden helyinek falu Martonvásár, csak azok, udvarán meg csak egy régi homokozó, ahol a zsá- akik újak, teszik hozzá mindig, hogy város, pedig kutca összes macskája alkalmanként tiszteletét jellegében is inkább falura emlékeztet, még ha tette, mert a régi játszótér homokozóját már be- nagyon takaros is és van két focipálya, meg a sok nőtte a fű, meg a mindenféle gaz, mert senki nem játszótér, kresz-udvar az óvodában, igaz, hogy az tartotta karban, csak anya festett ülőkéket egy- még nem volt ott, mikor én óvodás voltam, mert szer a hintába, hátha használja majd valaki, mert akkor még csak a csúszda meg a rugóshinta állt a fémcsúszda életveszélyes volt, a focikapuk rozs- az udvarán a Nagyovinak, azért kell megkülön- dásak voltak, és az egyik félig besüllyedt a földbe, böztetni, mert van egy Kisovi is Martonon, aho- így maradt a hinta játéknak, ha valaki a régi ját- vá egy évet én is jártam, a Katolikus Kisóvoda, a szótérhez vetődik, például útban az albán pékség kishíd és a régi játszótér mellett, ahová a bátyám felé, amit régen nagyon szerettünk, ma már nem, is járt, meg a húgom, mert csak én mentem át mert kispórolják a tölteléket a mákostekercsből, 61
Iskolai élet és egy szem szalonna van már csak a kenyérlán- a bátyám, és átment a Levin bisztróba, mert ott goson, pedig mikor megnyitottak, még tele volt kiszolgáltak mindenkit, és még a sör is olcsó, nem szórva a tészta, a mákostekercsből is folyt ki a úgy mint a Für Eliseben, a fő téren, ahol most töltelék szinte, ma meg hiába is keresed, aligha adták át a Sörfőzde Hotelt, ami lényegében egy találsz a tekercsben egy szem mákot, ezért is már bisztró, sörfőzde és egy hotel is egyben, mert ki- csak kenyérért járnak oda néha a szomszédék, csi a falu, nincs hely mind a háromra külön, kever- ők is csak azért, mert megszokták, hogy onnan jük a kellemeset a hasznossal, mint az óvodamú- hozzák és nem a Kisteszkóból vagy a benzinku- zeum, ami előadóterem is egyben, meg könyvtár, tas kocsmából, mert ott is lehet kenyeret kapni, vagy a Kismarket, aminek az emeletén szolárium a benzinkutas kocsmánál, mert a kocsmáros fe- működik, mert a Kápláréké befuccsolt, nekik lesége süt néha, de csak azoknak jut, akik törzs- most már edzőtermük van az autómosó mellett, vendégek, és mindig oda járnak, mert azok, akik szemben a benzinkutas kocsmával, a Kisovi mel- csak néha tévednek oda, azokra amúgy is csú- lett, balra az albán pékségtől, mert ilyen kicsi ez nyán néznek, ezt tudom, mert a bátyám mesélte, a falu, de ehhez, mint új lakos, hozzá kell tegyem, hogy be akart volna menni, de azt mondták, zár- hogy város! va van, pedig még bent ültek a helyiek, akiknek kenyér is járt, szóval inkább csak hagyta a fenébe Tarczali Tünde Írjunk posztmodernül: szöveggyártás A Parti Nagy Lajos Szendéjéből származó neologizmusokból új történeteket kellett fabrikálni csoportmunkában. Innen az újdon- sült posztmodern szövegek. A vidéki zöldhajnal korai órájának medveliliomai padlizsán homokorójában pedig peregni kezdtek között ült X-AE^TXII és 3M0eK€ a bányataka- a homokszemek. A bányashop meglátogatása rékot számolgatva. Szemeviláguk először csak után a Velorex ülésén finoman nyikorgott a pe- konvergált, később összeakadva találkozott. Ke- riodikusan gerjesztett vászonteknőc. Egymástól vés pramberlikőr elfogyasztásával már egészen elválva szívük, mint a világsonka kövérje neheze- úgy érezték, szerelmesek, mint a rúzs; 3M0eK€ dett mellkasukban. <3 megrebegtette őzikéit, ezzel X-AE^TXII -nek ha- jába tűzve szívét. A szagállás hatására X-AE^TXII Kozma Eszter, Anonymus, Karakai férfijósága úgy ült fel, mint a madártej, 3M0eK€ Áron, Pokorni Barnabás – Drága szemevilágom, egyre kész lesz az ebéd. – Nem úgy van az, férfijóság, úgy ültél fel ma reg- Ha nem sietsz, itt leszünk zöldhajnalig, aztán el- gel is, mint egy madártej. De tényigaz, hogy a vá- hervadnak a medveliliomok. szonteknőc hordásában megfáradhattál tegnap. – Nyugodjon meg anyám, leugrok a Velorexért a – Ne féltsen anyám, nem leszek világsonka kövér- bányashopba, egyre itthon leszek. je. Borostyánkői Dorka, Ercsényi Dorka, Anonymus2 62
Iskolai élet Óriási rét, tele medveliliommal. Csodás volt. Sze- Másnap reggel a bányatakarék előtt a munkások mevilágában megcsillant a zöldhajnal első su- ordították, hogy a világsonka kövérje nekik is jár, garának fénye. A zöld leveleken úgy csillant meg pont úgy, mint az uraknak. Padlizsán homokórát a harmat, mint vászonteknőc hátán a sós tengeri állítottak fel, és ha a padlizsán elrohadt, újra a Bá- víz. Már késő reggel lehetett, mikor beszálltunk nyatakarék elé vonultak. A Bányatakarék igazga- apja régi, nyikorgós Velorexébe. A letekert abla- tója ilyenkor úgy ült fel álmából, mint a madártej, kon bebújó szél hajába tűzte szíveinket. A göndör nem törődött a demonstrálókkal. Hogy mi közöm fürtök csak úgy lobogtak a menetszélben. Szerel- ehhez? Szagállásom van a bányashopban. mesek voltunk, mint a rúzs az ajakba. Hazaérve a konyhába ment és pramberlikőrt töl- Firtosvári Víta, Szederkényi Réka, tött. A reggel hideg volt és kicsit kihűltem. Jól- Csutoros Rozi, Kovács Ánizs esett az édes ital és férfijóság. A zöldhajnal hasadtával Klenovics Judit néninek A pillanatnyilag beállt csöndbe felismerően kiál- a telefonját, a szemevilágát, a vászonteknőcét, tott Szebus: szagállását és Velorexét ellopták. Ezért megsau- – Igen! Kint meg leesett a hó! mázta az egész osztályt. Mikor belépett világson- Erre még a padlizsán homokórában pergő sze- ka kövérje, mindenki úgy ült fel, mint a madártej, mek is megálltak. ahogy Judit néni rebegtette őzikéjét és tényiga- Judit néni kiviharzott bosszúsan, mert a leesett zát bizonygatta, és hajába tűzte szíveinket. Az likőr miatt a bányashopba sem juthat el, hogy osztály bányatakarékra rakta önmagát. Mind- visszavásárolja férfijóságát. eközben odakint leesett az első pramberlikőr, finom takaró alá vonva a medveliliomokat. A lát- Takács Martin, Kertész Áron, ványba szerelmesek lettek, mint a rúzs. Tarczali Tündi, Szabó Boróka 63
Iskolai élet Fura év volt… Az ősz még sok-sok lehetőséget tartogatott, nehéz volt dönteni, ki mit szeretne. Tavasszal pedig egyszer csak nem volt miről dönteni. Sokáig még azt sem lehetett tudni, lesz-e érettségi? De lett. Írásbeli… maszkban, kesztyűben, távolságtar- tással. A szóbeli elmaradt. Volt, aki örült, volt, aki csalódott, szívesen megmutatta volna, mire készült egész évben. És mit hoz a jövő? Bizonytalanságot, szorongást, re- ményt, megújulást? Szép volt az iskola. Virággal díszítettük, képekkel, üzenetekkel, Yvonne néni felirataival és táblarajzával. Hogy jó érzés legyen belépni a vizsganapokon. Hogy könnyebb legyen, otthonos legyen. Jó volt újra találkozni ezekben a napokban. Szép volt az iskola. De üres volt, nagyon. Fura lesz így elköszönni… Gát Anna 64
Iskolai élet 65
Iskolai élet mÍírguiynk Borostyánkői Dorka: A VIHAR „Itt van a vihar, A professzor idős, esik az eső alacsony, zömök Most látom ki vagy, férfi volt, filmek- de lehet már késő be illő fehér kö- Itt van a vihar, pennyel és egy az ég dörög kis csiptetős Benned találtam vigaszt, szemüveggel. s ezt még megköszönöm Egy kicsi, ősz, Itt van a vihar, franciás bajusz vakítanak a villámok éktelenkedett Minden sejtem téged sirat, keskeny szája fe- de most már kiáltok.” lett, szemei annyira Az első napon minden úgy történt, ahogy szűkek voltak, hogy tervezte, bár kicsit izgult, de sikerült uralnia alig lehetett eldönteni, a helyzetet. Első nap az egyetemen, nem is nyitva vagy csukva van- volt olyan rossz, mint gondolta. Az emberek nak-e. Halk, mély, duruzso- kedvesnek és barátságosnak tűntek, de sen- ló hangon beszélt, melytől az kit nem mert kizökkenteni a sürgőlödéséből, ember úgy érezte, mintha nyom- hogy megkérdezze, hol van a biológia szak. ban mély álomba merülne. A lányt nem Egyedül is eltalált. A terem nagyobb volt, mint igazán érdekelte a biológia, de adott neki egy képzelte. Még kevesen ültek bent. A leghátsó esélyt, mert ez volt az egyetlen kurzus, amit sorban a szélen foglalt helyet, ha bármi szo- valamennyire élvezett. A többit mind unalmas katlan történne, ki tudjon menni. Az óra nem időpazarlásnak tartotta. Óra végén a profes�- volt vészes, az általános tudnivalókat darálta szor mindenkivel váltott pár szót, hogy jobban le a professzor, aztán áttért az év végi záródol- megismerkedjen mindenkivel. A lány az elejé- gozat feltételeire. től fogva rettegett ettől a pillanattól. Nem akarta, hogy bárki is belélásson, nem akarta, hogy megismerjék. Életét annyira jellegtelen- nek tartotta, hogy inkább jobbnak látta, ha 66
Iskolai élet csak mosolyog és bólogat a professzor kérdé- hiányzott az életéből, ezt ő is érezte, de nem seire, és nem engedi be a felszín alá. tett érte semmit, csak sodródott tovább az Az élettől, amire mindenki vágyik, ő egye- árral. Más dolgok foglalkoztatták. Például a nesen irtózott. Úgy gondolta, mi értelme a vihar. létnek, ha úgy kell élned, hogy nem is tudsz A kis városkában, ahol jelenleg élt, nagyon igazán élni. Az élet számára olyan volt, mint sokat esett. Az esőt önmagában nem szeret- magas hegyen a levegővétel, kevés és fájdal- te. Egy valami volt csak, ami érzéseket keltett mas. Mintha minden porcikája tiltakozott vol- benne, a vihar. Amikor a reggeli világosság na ellene. eltűnik és a sötét veszi át a helyét. A valóság helyett egy új világ tárul elé, teli megválaszo- A lány, akit szándékosan nem nevezek meg, latlan kérdésekkel. Ilyenkor képtelen volt oda- hisz csak egy a többi ember közül, nem figyelni a professzorra. A sötétséget pásztáz- élt és nem is akart. Még írnom is ta, amit néha a villámok éles fénycsóvája tört nehezemre esik erről a jelen- meg. Szerette, amikor a reggeli fülledt csön- ségről, nem hogy végig- det a hideg szél hangja váltja fel. nézni, mit csinált egész A lányt könnyedén jellemezhetnénk egy szóval. életében. Családját Depresszió. Megfigyelésem szerint a lány nem hátrahagyta, mert mentális beteg, de ezt döntse el az olvasó maga. valami másra akart Valami teljesen más van a háttérben. Magány. fókuszálni, elkép- Félelem. Csalódottság. Kétségbeesés. Bizonyta- zelhető, hogy az lanság. Nem az én dolgom ezeket megfejteni, én egyetemre vagy csak megláttam a fantáziát ebben a személyben. talán a barátokra, Az utóbbi idő viszonylag lassan telt. Vihar nem bár nem igazán volt már egy jó ideje, és a lány, hogy kitöltse a voltak barátai. A csöndet, amit leírhatatlanul utált, zenét hall- jövőre. gatott. A zene volt a második dolog, amit na- Így teltek a na- gyon szeretett, hisz megmentette a felemész- pok. Árnyékban tő csöndtől. Utálta a csendet, úgy érezte, élt, alig kommuni- minden porcikája tiltakozik ellene. kált az emberrek- Záródolgozata készen volt. Nem esett nehe- kel, és szinte soha zére dolgozni vele, valójában őstehetségnek nem ment el az egyete- bizonyult, amit a professzor is felfedezett mi külön programokra. benne. Ő volt az első, aki leadta. Másfél hónap Látszott rajta, hogy valami maradt már csak a szemeszterből. A profes�- nagyon gyötri.Arcára már egy szor annyira nagylelkű volt, hogy elengedte ideje semmilyen érzelem nem ült neki az utolsó pár napot, ezért nem kellett ki, nem mosolygott, nem sírt. Óráira bejárnia az órákra. Felszabadult idejét nem na- gyon tudta mire használni. Általában a kollé- beült és szorgalmasan dolgozott, ő volt a giumban maradt és olvasott, zenét hallgatott legjobb a csoportból, de amikor felszólították vagy nagy sétákra ment estefelé, amikor már olyan halk volt, hogy senki sem értette. Lassan sötétedett. kezdtek megfeledkezni róla, arról, hogy ott A városban három főút volt, de az egyiken ül a hátsó sorban és halkan jegyzetel. A félév szinte soha nem járt autó, olyan helyre veze- végén a professzor kiosztotta a záródolgozat tett, amely nem volt népszerű az emberek kö- témáit és külön figyelmeztetett mindenkit, rében. Tökéletes helyszínnek bizonyult a hos�- hogy ne hagyják az utolsó napokra, kezdjék el szú sétákhoz. A lány szeretett itt sétálni, mert időben. ez volt az egyetlen olyan út, ami kivitte a ter- A lány nem különösen izgult a záródolgozat mészetbe. A csinos kis házak egyre ritkultak. miatt, úgy döntött, szakot vált, már annyi örömöt sem lelt benne, mint az elején. Valami 67
Í g yIskolaiélet A város végét egy fakilátó jelölte, ahova már Nem értette, összezavarodott, kétségbeesett, senki se látogatott el, mert a település forgal- felkavart volt. Elkezdett futni, mert nem bírta masabb, népszerűbb részében egy nagyobb és már tovább. Érzések tomboltak benne, gondo- szebb erődítmény állt, kávéházzal az aljában. latok cikáztak a fejében. A professzor komo- Mindenki odajárt. A lány nem szerette azt a lyan gondolta, amit mondott neki. Egyszerű- helyet. A kilátóba azonban szívesen ment el en képtelen volt felfogni, hogy valaki ennyire minden este. Ott egyedül lehetett. Volt egy őszinte vele. hosszú pad, mely a végeláthatatlan termő- Dühös volt? Nem. Inkább zaklatott. földekre nézett, a lány mindig odaült. Órákat Igaz, záródolgozatát már leadta, de úgy dön- tudott nézelődni ezen a helyen, gyakran vitt tött, az utolsó pár órára beül még. Nem ér- magával könyvet és zenét. Amikor az ég besö- tette, miért döntött így, hisz legszívesebben tétedett és nehezére esett már olvasni, zenét messze elkerülte volna a professzort, de a kö- hallgatott. Soha nem ült ott zene vagy könyv vetkező napon ott találta magát a hátsó sor- nélkül, mert gondolatai életre keltek volna, ban, a helyén. A fehér köpenyes férfi semmi jelét nem mutatta az elégedettségnek, ugyan- í r u nhogyfelfaljákőt. azon a duruzsoló hangon folytatta az anyagot, mint annak idején. Talán még egy kicsit las- Honnan is tudhatnám, hogy ez történt, én csak sabb és mélyebb volt a hangja. A lány máshogy a puszta megérzéseimre hivatkozok. Látszott figyelt a férfira, mint eddig. Valami megválto- rajta, hogy nem bírja a csöndet, mit is mond- zott. Az óra végéig már csak öt perc maradt, a hatnék?! Mindegy, a lényeg nem is ez. Ez a lány lány észre sem vette, hogy így elment az idő. teljesen elszigetelte magát mindentől és min- A terem hamar kiürült, és mivel leghátul ült, ő denkitől. Még csak segítségért sem kiáltott. volt az utolsó, aki elhagyta a termet. Magányos volt. Az élet néha csak akkor nyer értelmet, ha valamin átesünk, hogy kikerüljünk m iaz addigi tudatlanságból. A lány olyan volt, mint egy ferde kép a falon, mely arra vár, hogy vala- Hűvös volt, annak ellenére, hogy a május már a ki megigazítsa. Csakhogy senki sem billentette végét járta. A kilátóban, mint mindig, nem volt egyenesbe. senki. Esett az eső, a kilátó kicsit már korhadt lécein hallotta az esőcseppek halk kopogását. A professzor kijavította záródolgozatát és Már régóta nem volt vihar, csak eső, nyálkás behívta, hogy beszéljen vele személyesen. A eső. Nem bánta, igazából mindegy volt neki. lányt nem izgatta ez az ügy, mert úgy érezte, Az utóbbi időben megváltozott, bejárt az nincs tétje. órákra és jelen is volt, nem csak fizikailag. Az órák után rendszeresen beszélgetett a profes�- – Rendkívül érdekfeszítőnek tartom záródol- szorral. Gyakran elkísérte a könyvtárba vagy gozatát, ami azt illeti, nem is számítottam ebédelni. Már csak két hét volt a tanévből, de másra. Maga egy kiváló hallgató, bár fizikai je- a lányt csak most igazán kezdte zavarni az idő lenléte ellenére úgy érzem, mintha nem lenne múlása. A nyár egyre inkább közeledett, ahogy köztünk – kezdett bele a zömök, idős férfi. Kis a tanév vége is. A lány egyre kevesebbet láto- szünetet tartott, mintha valamin elgondolkod- gatta a kilátót, a professzorral viszont több na. A lány csak egy helyben állt és szótlanul fi- időt töltött. Biztonságban érezte magát vele, gyelte a professzort. segített neki magára találni. Sikerült kitöltenie – Nem áll szándékomban megkérdőjelezni az űrt, ami a lány lelkében tátongott. döntését, csupán arra kérem, gondolja át még egyszer. Hogy elmegy – tette hozzá meglehe- Nagy volt a szárazság már napok óta, sehol tősen gyorsan. – Rendkívül tehetségesnek ta- egy vihar, sehol egy apró zivatar, még csak egy lálom magát. Kár lenne… – nem tudta befejez- felhő se. Kivételesen ez most nem is zavarta a ni a mondatot, köhögőroham tört rá. A lány, lányt. kihasználva a helyzetet, gyorsan elsietett. 68
Iskolai élet Úgy tűnik, a lány végre magára talált. Felnézett Futott. Nem látott semmit az arcára csorduló a professzorra, és talán pont ez hiányzott az könnyektől, csak szaladt végig az elhagyatott életéből. Valakinek sikerült megtámasztania. Ő úton. Most nem állt meg a kilátónál, hanem volt neki a támaszpont. Ne gondoljatok semmi- tovább rohant. Az ég kezdett megtelni fekete féle perverzióra, a professzornak nem volt sem- felhőkkel. Ő is gyászba borult. A lány nem bír- miféle hátsó szándéka. A lány és a professzor kö- ta tovább, lelassított. Könnyes szemét az égre zött egy teljesen más kapcsolat alakult ki. Lelki emelte. Arcán legördült egy csepp, aztán még társai voltak egymásnak. Nem mintha hinnék az egy, és egyre több. De ez már nem könnycsepp ilyesmiben, de így volt. volt, hanem az eső. A reggeli fülledt levegőnek A lány megváltoztatta döntését. Tovább foly- nyoma sem volt már. Az ég leszakadt, villámok tatja a biológia szakot. Két nap volt már csak hada vakított a homályban, és a csendet erős dörgés szakította meg. A lány sétált tovább. n khátra a szemeszterből. Forró napra ébredt, Nem volt senki az úton. Megállt és lefeküdt a a szárazság folytatódott. Sietett az órájára, földre. Hagyta, hadd mossa az eső. Könnyei- mert előbb akart odaérni, mint a többiek. Be- nek már nem volt értelme, hisz mindenét átáz- szélni szeretett volna a professzorral döntésé- tatta a heves égszakadás, de mégis zokogott. ről. Életében először valami kellemes bizser- Az aszfalt még mindig meleg volt a délelőtti gés töltötte el. Érzések kezdték elönteni. A napsugaraknak köszönhetően. A lány csak fe- lány jó úton haladt. A professzor nagyon örült, küdt a földön becsukott szemmel. Az idő lelas- hogy a lány megváltoztatta a döntését. Nagy- sult, az esőcseppek azonban felgyorsultak. Ta- ra értékelte, pedig tudta, nem komolyan gon- lán egy félóra is eltelhetett, mire a lány lassan dolta a szakváltást. felkászálódott. Járása nehézkes és vontatott Az utolsó napon valami nem stimmelt, túl nagy volt, arca torz és bánatos. A vihar továbbra volt a csend. A lány érezte, hogy valami nincs sem akart csillapodni. A kopogó eső elnyomta rendben, de semmi sem ronthatta el a kedvét, lassú lépteinek hangját. A villámok kísérteti- mert ez volt szemesztere utolsó napja. A pro- esen csattogtak a távolban. A lány pont arra fesszornak köszönhetően a lány teljesen más tartott, de egy pillanatra hátranézett. Megállt hangulatba került a második félévben. Jobb és egy ideig figyelte az aszfaltot, ahol feküdt, lett a kedve és szerzett pár barátot, de még majd felnézett a sötét égre, és azt mondta: mindig a férfit tekintette legjobb barátjának. – Köszönöm. A csend, ami a kisvárosra telepedett, nagyon Köszönöm. Mondtam az égnek címezve és to- nyugtalanító volt. A lánynak rossz előérzete vább sétáltam, magam mögött hagyva az addigi támadt. Az órájára most a szokottnál is koráb- életemet, amit kimosott belőlem az eső. ban érkezett. Nyugtalan volt. Szépen, lassan beszállingóztak az emberek. Kezdetét vette az óra, csakhogy a professzor nem volt sehol. Tíz perccel később megjelent egy csinos nő az aj- tóban, de valami nem volt rendben vele. Arca olyan komor és elgyötört volt, hogy az ember gyomra menten görcsbe rándult. – Sajnálattal közlöm, de a mai óra elmarad, hazamehetnek – kezdett bele alig hallhatóan. – A professzor az éj leple alatt elhalálozott… – A lány feje megtelt vérrel és már semmit, semmit sem hallott. A nő még egy ideig be- szélt, aztán könnyes szemekkel távozott. A te- remben lévőkre sűrű csönd telepedett. Ez volt az a csend, amit a lány mindig került. Felállt, és amilyen gyorsan csak tudott, távozott. 69
Iskolai élet Kővári Szellő: Utópia Gondolataink, érzéseink leírva egy új, külön világot alkotnak, mely egyfolytában változik, és mindig más. Megállt. Csak töprengve meredt ki a fejéből, kutatatott valamit a szemével, és az embernek az jutott róla eszébe, hogy céltalan, elveszett. A földre meredt, egészen pontosan a lábára. Fehér, galambhoz hasonló színű vékony talpú tornacipőt viselt, melyen látszott, hogy sokat hordta, kis szakadások, horzsolások nőttek rajta. Úgy állt, mint akinek földbe gyökerezett a lába. Örvényhez hasonlítható nyomást érzett, mintha a föld egy mágnesként húzná maga felé, be, egyre mélyebbre a sötétségbe. Szinte látta a fehér tornacipő enyhe világítását a sötétben, de rövidesen azt sem látta többé. Csak a sötétséget érezte. Levegőért kapkodott, olyannak érezte, mintha egy dobozban lenne a föld alatt. Felemelte remegő kezét, és tapogatózni kezdett. Semmi. Kezét előrenyújtotta, de csak hideg sötétséget érzett. Egy vékony hangot hallatott, arra számítva, hogy valaki majd a segítségére siet. Semmi. Átfutott rajta a hideg, megborzongott. Felfelé fordította a fejét, az az érzés fogta el, hogy egy óceán aljáról próbál elkapni egy kusza napsugarat. Akaratlanul is egy kövér könnycsepp kezdett gyűlni a szemében, majd a társai is megérkeztek, az arcán lecsúszdáztak, ezzel egy-egy csík- ban felmelegítették falfehér, szinte betegesen sápadó arcát. Ez a gyönge, könnyed nyári szellőhöz hasonlítható érzés egy szempillantásig tartott, és rögtön visszatért a borzongató hideg. Gondolatai körülötted jártak, arra gondolt, hogy mindig ott volt neked, számíthattál rá. De a történetetek nem volt hibátlan, miért is lenne az. Azonban nem volt viszonzás, és az az egy alkalom, amikor szüksége lett volna rád, te nem voltál sehol. Keresett, mint azt a kusza napsugarat az óceán mélyén, de csak a sötétségnek ütközött, újra meg újra a padlón találta magát. Elfogta a félelem, mert eszébe jutott, hogy nem számíthat senkire, és hiába remélte, hogy máshogy van, mégis ráeszmélt, hogy egyedül Í g yvan. Kinyitotta könnyekkel teli, ködös, ezüst színű szemét, ami világított, akár a farkasé. írunk 70
Iskolai élet Sumicz Milán: Vágóhíd, de bio! Folti hajnalban csörömpölésre ébredt, ez egészen mindennapinak számított, ilyenkor reggel min- denki felébred, és kis csoportokba verődve megindulnak dolgukra. Folti még egészen kicsinek számított, megkereste hasonló korú játszópajtásait, és irány a szabad ég alá! Pajtásaival sokat ját- szottak a szabadban, néha az idősebbeket piszkálták, körülöttük ugráltak, futkostak, mindig valami bolondságon törték a fejüket, gyakran fogócskáztak a nagyobbak között, lábaik alatt pont látták egymást, de el is tudtak rejtőzni egy-egy méretesebb vádli mögött. Máskor lepkevadászatban lelték örömüket, ilyenkor az volt a lényeg, hogy a pillangót orrukkal meg kell érinteni. Hébe-hóba még a szélső határig is elmerészkedtek, ami egy keskeny, gyors sodrású kis folyó volt, néhanapján csak leheveredtek a partra, és csodálták a folyóban felfelé igyekvő pisztrángok aranybarna bőrén meg- csillanó napsugarakat. Olykor bele is merészkedtek a folyó elhalt ágánál a hűvös, sekély vízbe, itt is remekül lehetett szórakozni, azzal bolondoztak, hogy lefröcskölik egymást, Folti és két barátja ezt az időtöltést kedvelték leginkább. Minden egyes nap ugyanúgy indult és ugyanúgy fejeződött be, visszatértek alvóhelyükre és álomba merülve várták az újabb napot jelző csörömpölést. Ébredés után pajtásaival mindig ugyanott találkoztak, ott, ahol olyan szép mezei virágokkal borított a táj. De most csak egy barátja jött el. Ilyen még sohasem fordult elő, hol lehet a harmadik? Nekiin- dulnak megkeresni elveszett pajtásukat, bárhol is legyen. Nekikészültek az útnak. Megreggeliztek, elindultak. Kimentek a határig, ahol a folyó folyik, hátha ott meglelik barátjukat. Odafelé megálltak mindenki- nél, akit csak láttak, s megkérdezték, nem láttak-e errefelé kószálni valakit, de egy lélek sem látta pajtásukat. A két barát kissé csalódottan, de annál elszántabban ment tovább a folyó felé. Mikor a parthoz értek, elszomorodtak, pajtásuk nem volt sehol. Folti és barátja arra a megállapodásra ju- tottak, hogy a határ mentén megindulnak, és körbejárva átfésülnek minden kis repedést, benéznek minden szikla mögé. Neki is láttak, a folyó mentén bandukoltak jó ideig. A folyó elkanyarodott, és a határvonal szerepét egy rozsdás kerítés vette át. Még sosem merészkedtek el errefelé, ilyen távol a kfolyótól. Jó ideje nem találkoztak senkivel. A távolban különös, füstölgő, hatalmas szürke hegyeket láttak, a zajt, amit magukból ontottak, idáig hallani lehetett. Megmagyarázhatatlan, miért, de szörnyű volt. A határ menti út lassacskán visszakanyarodott, a két barát egyre több ismerős arccal találkozott, már a tájak sem voltak idegenek, de ez nem tette boldogabbá őket, pajtásukat továbbra sem talál- ták, észre sem vették, hogy visszaértek a mezei virágokkal borított rétre, ahonnan elindultak. Már lassan besötétedett, de pajtásuknak se híre, se hamva. A két barát kissé csalódottan búcsúzott el egymástól, de tudták, holnap folytathatják a lepkevadászatot és a bújócskát. Folti hatalmas, végtelenbe nyúló pusztákról, távoli érintetlen hegycsúcsokról, kristálytiszta vizű pa- takokról álmodott. Még az idősek meséltek neki ilyen tájakról. Másnap hajnalban a csörömpölést követően egy új úton indult el, egy olyan helyre, ahol még sosem járt. Sorban álltak egymás után, már-már zavaróan közel egymáshoz, csendben, nyugodtan araszol- tak egy új hely felé. Foltit úgy sújtotta fejen a felismerés, mint az előtte lévőt az ember husángja. 71
Kvartett Megkérdeztük… Egy középtagozatos, 1. Mit próbálnál megőrizni a karanténidőkből egy gimnazista, a lassan újrainduló „régi” életedben? 2. Ha lehetséges volna az időutazás, melyik egy tanár, egy szülő korba látogatnál el szívesen? és négy kérdés, 3. Hogy élted meg a karanténidőben a bezártságot? 4. Ha most megtehetnéd, hogy két hétre elutazhatnál amelyre válaszoltak. bárhová a világon, hová utaznál, és miért? Vizér Dani 1. A kicsit tudatosabb étkezés és a minőségibb mozgás mellett szeretném, ha a több alvást is folytat- hatnám. És több időt szeretnék tölteni a gitározással a jövőben. 2. Egyértelműen a 70-es, 80-as évek Amerikájába mennék, de csak a kedvenc bandáim és az életér- zés miatt mennék ebbe a korba. 3. Az elején nehéz volt átállni, talán a tanulás rendszeresítése és a napi rutin megtalálása volt a legna- gyobb nehézség, de szerencsére a suli helyreállította a rutinomat, és ezután már sokkal könnyebbek voltak a napok. A barátaim és az atlétikaedzés hiányát is meg kellett szoknom, szerencsére mind a kettőt sikerült valamilyen szinten pótolni. De abban biztos vagyok, hogy ha nem tudnék gitározni és nem készült volna el az elektromos gitárom, akkor valószínűleg már becsavarodtam volna. 4. Hogy hová utaznék? Nem vagyok az az utazós típus, de szerintem vagy Izlandra (csak hogy meg- nézzem a Gyűrűk Ura helyszíneit, és rohangáljak a dombokon, mint Legolas) vagy valami távoli skan- dináv országba egy szép kis faházba, ahol minden nyugodt, és szépeket túráznék a hegyek között. Kővári Bodza 1. Hát, igazából arra jöttem rá a karantén alatt, hogy sokkal több időt kéne magunkra fordítani, mert nagyon fontos például unatkozni is. Szóval, majd próbálok több időt tölteni egyedül a későbbiekben is. 2. Vagy a ‘70-es évekbe vagy a ‘20-as évekbe. De örülök neki, hogy a 21. században élek, mert ez egy nagyon érdekes időszak. 3. Meglepően jól. 4. Dél-Amerikába valahova, Peruba vagy Chilébe, mert nagyon érdekel az ottaniak kultúrája. 72
Rohály Krisztina 1. A kijárási korlátozás alatt, kimoccanás gyanánt heti egyszer-kétszer óriási sétákat tettünk a gye- rekeimmel a környéken. Egészen új helyeket fedeztünk fel, nagyokat beszélgettünk és sokat röhög- tünk közben. Ezt jó lenne megtartani. Valamint néhány bakancslistás filmet is megnéztünk végre együtt, ezt is jó lenne folytatni. 2. Leginkább is a saját nagyszüleim fiatalkorába, azaz az 1910-es, ’20-as, ’30-as, ’40-es évekbe men- nék vissza. Jazzkorszak, art deco, Nyugat, kabaré, orfeum, színház, a film hőskora, mindez két vi- lágháborútól közrefogva: intenzív, vonzó, izgalmas, érdekes idők, amelyek megalapozták a XX–XXI. századot. 3. Abban a szerencsés helyzetben vagyunk, hogy egy kertes társasház erkélyes lakásában lakunk – nem éreztem bezártságnak a kijárási korlátozást, pláne, hogy esténként ki is jártunk sétálni. A négy gyerekemmel meg békében megvagyunk, ebben valószínűleg közrejátszik az is, hogy mindenkinek van egy saját szobája, aminek magára csukhatja az ajtaját, és ezt olykor mind meg is tesszük. 4. Most, hogy végre levegőhöz jutott a Föld is, épp nem nagy utazásokon kéne gondolkodni… Azért, ha messzire gondolok, mindig a Finn-tóvidék és a Skót-felföld (A’ Ghàidhealtachd :)) jut eszem- be. Hogy oda azért egyszer csak el kéne menni! Pálinkás Kati 1. A karantén alatt több időnk volt a szabadban, a kertben és az erdőben lenni, kutyát sétáltatni. A környékünkön nagyon sokan sétáltak, futottak az erdőben – mintha az emberek újra felfedezték volna közvetlen környezetüket. És egyetlen kérdéssel (Ti hogyan bírjátok?) rögtön közvetlen beszél- getéseket lehetett kezdeményezni, hiszen mindandannyian ugyanabban éltünk. 2. Sokat kutattam 18–19. századi angol szerzőket: az ő társaságukban szívesen töltenék pár napot. Szívesen sétálnék John Keats-szel 1819. szeptember elején Winchester határában, kísérném el Char- lotte Smith-t a dél-angliai South Downs hatalmas fehér sziklapartjaira, vagy kalandoznék Mary Shel- ley-vel 1816 hideg nyarán a Genfi-tó környékén. 3. Számomra borzasztó idegtépő volt, hogy otthonról, a munkavégzésre jól elkülönített időmet el- vesztve kellett sokkal többet dolgoznom. Cserébe viszont megtapasztaltam, hogy ebben a különös bezártságban mekkora ereje van az irodalomnak, milyen hihetetlenül gazdag világok tárulnak fel azokban a fantasztikus művekben, amiket épp tanítottam (Mary Shelley: Frankenstein, Neil Gaiman: Coraline, Dragomán György: Máglya). 4. Ha ezt pont most, a karantén után tehetném meg, akkor mindenképp a családommal együtt szeretnék utazni, és egy olyan helyre, ami nekem és férjemnek fontos emlék: Kaliforniába, a Csen- des-óceán partjára, a mammutfenyő erdők és „az elveszett partvidék” környékére. 73
SMzéínhheákz A Föld Napja (2020. április 22.) – Kirajzottak Krisztus uram, a méhek kirepültek! Repülj most, barmocskám, hozzám Sértetlenül, Isten szent védelmében. érj haza egészségben. Maradj, maradj, méhecske. Szűz Mária kérte ezt. Pihenésed ne legyen. Ne repülj az erdőbe, El se fuss előlem. el se szökj előlem. Maradj nálam egy ideig Dolgozz Isten nevében Ez a „Lorschi méháldás”, az eredetije ófelnémet, kb. a 11-12. századból. Ezzel a versikével próbálták a méheket a kirajzáskor befogni. Április–májusban a kaptárban új anyabölcsőt Közben elindult egy másik közeli méhész is meg- húztak a méhek, és ahogy kelt ki a sok fiasítás, nézni, tud-e segíteni a befogásban. egyre többen lettek a kaptárban. Egy szép na- pon, ami éppen a Föld Napja volt, telefonon azt a hírt kaptuk, hogy nagy zsongással egy méh- felhő látható a levegőben a kaptár körül, az iskolai méhes környékén. Kétség nem fért hozzá: kirajzottak a méhek! Idővel a közeli mogyoróbokor egy felső ágán teleped- tek meg. Húsz percbe telt talán, amíg oda csoportosultak, és lassan fürtöt alkotva az ágon megnyugodtak. Eszter néni hívása után – mert Délután négy óra körül, közel egy időben érkez- őt ajándékozták meg a méhek az tek meg a méhészek. Ám sajnos addigra a méhek élménnyel – próbáltuk elérni az Is- … már továbbrepültek. kolaméhészet-kezdeményezés mé- Mi történik a kaptár elhagyását követően a mé- hészei közül a közelben lakókat, hogy hrajjal? Miután átmeneti időre megtelepednek segítsenek befogni a rajt. Kapisinszky egy közeli helyen, a kutatóméhek kirepülnek és Dóra (a töki Waldorf-iskola tanára, solymá- feltérképezik, hol találnak új élőhelyet. Ilyenkor ri méhész) megnézte a fürtként lógó rajt, és akár 10–100 négyzetkilométert is berepülnek. feltérképezte, milyen eszközökre van szükség Megpróbálnak egy méhlakásnak alkalmas he- a befogásukhoz. Megállapította, hogy nagyon lyet keresni. Lehet az egy üres kaptár valahol a magasra telepedtek. A gondnokunk odakészítet- te a létrát, Dóra elindult egy üres vizsgálóládáért és befogó eszközökért Solymárra. Útnak indult a Kecskemét melletti tanyáról Alfons Wirth is egy befogókassal és egy ötméteres teleszkópos rúd- dal, mely a magas helyen lévő rajok befogására szolgál. Nagy volt az izgalom, mert közben a kutatómé- hek kirepültek felderíteni a környéket, új élőhe- lyet keresni, és nem lehetett tudni, mikor találják meg a megfelelő új otthonukat, s indulnak útnak.
Méhek közelben (például a Gercse környékén vannak akkor éppen ott volt a méhész. A méhek ugyan- ilyen kaptárak kihelyezve). Természetes körülmé- arra a mogyoróbokorra repültek rá, és ugyanúgy, nyek között ez egy faodú lenne. Nem egy harkály mint korábban, nagyon magasra. Sajnos őket sem vájta kis odú, amiben egy cinkecsalád elfér, ha- lehetett befogni. nem ennél sokkal nagyobb, öblös, természetes A harmadik rajzást úgy előzte meg a méhész, odúra van szükségük, melyben felépíthetik lép- hogy kivett a vizsgálóládából két, méhekkel teli rendszerüket. Sajnos ma kevés ilyen van, ugyanis lépet, és azt egy másik vizsgálóládába költöztet- a mai erdészeti tevékenység során ezeket gyak- te. Ez a vizsgálóláda Telkibe költözött. ran kivágják. Így aztán más, számukra alkalmas A rajzás előtt a méhek teleszívják mézgyomrukat területen jelennek meg, például egy ház kémé- mézzel, így a raj akár egy vagy két kg mézet is ma- nyében. A kutatóméhek visszaérkeznek a kaptár- gával tud vinni, és evvel egy hétig is kibírják, míg ba, ahol a méhek táncával vagy az illatanyagokkal új élőhelyet találnak. „elmondják” egymásnak, milyen irányban, milyen távolságban, mekkora helyet találtak és (akármi- Sokat írtunk már a lyen nehéz elképzelni) egy döntés születik, melyik rajzásról, de nem helyre költöznek tovább. Ez általában néhány óra lehet kellően ki- és egy nap között történik meg. (Kivételek mindig meríteni a té- vannak. Éppen a napokban hallottunk olyan kü- mát, olyan lönleges esetről, amikor négy napig lógott egy raj csodála- a Kerekhegyen egy fenyőfa tetején. Már elkezd- tos ese- tek a tűlevelek között lépet építeni.) Ennél már mény! Az a csak az nagyobb csoda, ha a méhek egy fa od- méhcsalád, amely rajzani vában találnak ma- tud, nagyon in- guknak bizton- tenzív építőösz- ságos helyet. tönnel rendelkezik. Ilyen csodával A természet ilyen szép is találkoz- ünnepet varázsolt az is- tunk a kö- kolába a Föld Napján. zelmúlt- ban. A mé- A Föld Napja (április 22.) alkalmából különféle ese- hészek ményeket rendeznek világszerte, melyekkel fel- arról szá- hívják a figyelmet a Föld természeti környezeté- moltak be, nek megóvására. A napot 175 országban tartják, hogy az idei Magyarországon 1990 óta rendezik meg. 2009- tavaszon a ben az ENSZ április 22-ét a „Földanya Nemzetközi méhek nagyon Napjá”-vá nyilvánította. A Föld Napja-mozgalom intenzív életet egyik jelmondata: „Ki mondta, hogy nem tudod élnek. Nagyon szorgalmasan építik a lépépítmé- megváltoztatni a világot?” nyeket, sokat gyűjtenek, és ami sokaknak feltűnt: A Méhek világnapja: május 20. a szokásosnál sokkal gyakoribb a rajzás. Méhecskés dalok – énekel Balogh Jázmin (Forrás: Ez történt az iskolában is. Az udvari vizsgálóláda Gajdos András: Az ember énekel, Kláris Kiadó) méhei, képzeljétek, a Föld Napján történt rajzás után néhány nappal, újra kirajzottak! Szerencsére Radics Helga 75
ZKövldakrtöeztntapok Visszatekintve... Sok időbe telik még, hogy feldolgozzuk az elmúlt hónapokat. Sokat fogunk beszélgetni (végre élőben)..., kibeszélni minden örömét és nehézségét a karanténban töltött időnek. De mi lesz utána? Olvastuk, hogy Velence csatornáiban delfinek úszkáltak, Indiában kitisztult a levegő, a zaj- és szmogterhelés jelentősen csökkent a világban szinte mindenhol. De mi lesz utána? Láttuk, hogy teljesen jól működik az életünk, ha csak a töredékét vásároljuk meg a dolgoknak, mint korábban. Milyen nehezen léptünk be a légkondis üzletekbe, és milyen jól jött, hogy az utcában ajánlott valaki egy helyi termelőt, így lett retek, tojás, saláta műanyag csomagolás nélkül. Most hogyan tovább? Felfedeztük a saját környékünket, milyen izgalmas a szomszéd utca két hét bezártság után... De mi lesz Izlanddal, ahová évek óta vágyunk? Most nagyon jó! Végre kicsit visszakaphatjuk a régi életünket. Talán újra ábrándozhatunk va- lami nyaralásféléről. Elmehetünk majd kedvenc éttermünkbe. Talán néhány új ruha is jól jönne nyárra, és még kenyeret is megtanultunk sütni. De mi lesz utána? Ennek itt most vége, és minden mehet tovább? Mit is kellene pontosan ten- nünk ahhoz, hogy a jövőben ne kerüljünk hasonló helyzetbe? Számít-e egyáltalán az egyes ember cselekedete? Vajon ér- demes kicsiben is változtatni? A Zöldköznapok csapata azt gondolja, nagyon is számít az egyes ember tette, ha az összeadó- dik másokéval. Először csak hárman leszünk, aztán néhányan, lesz, aki mégis elmegy, végül azért egyre többen leszünk…, reméljük. Tartsatok velünk jövőre is, beszél- gessünk, és találjuk ki együtt, ho- gyan tovább! A Zöldköznapok csapata 76
Programajánló kintre Börzsöny Mostanában sokkal többen vágytak a természet- be, az erdőbe, mint korábban. A jól ismert uta- kon sokan lettek, viszont azt tapasztaltam, hogy a kevésbé ismert utakon alig voltak. Ez világított rá arra, hogy mennyire fontos az, hogy ismerjünk olyan utakat is, melyeken nincsen „szuper” nagy attrakció, mégis érdemes felkeresni őket. Egy ilyen börzsönyi túrát szeretnék nektek ajánlani. Kiindulópontnak a kismarosi kisvasút állomását A főutat keresztezve folytassátok az utat. Hama- javaslom. Itt találtok parkolóhelyet, és mivel a rosan itt is találkoztok egy vár jelzéssel, mely egy vasutat éppen felújítják, nincsenek is sokan. A pálos kolostor romjaihoz vezet. Ide nemrégiben vasút mentén induljatok el a zöld jelzésen fel- építettek egy, a templom alakját idéző emlék- felé. A vízmű-terület után forduljatok balra egy helyet. Nagyon szép lett, mindenképpen érde- erdősebb, víkendházas területre. Amikor végre mes meglátogatni. Majd menjetek vissza a piros teljesen elhagyjátok a lakott területet, merede- sáv-jelzésre, ahol szépséges mezőkön, erdőkön ken kell felfelé menni a Nagy-Morgó hegyre, köz- keresztül vezet az út. Igazi börzsönyi hangulat. ben a fák között a Dunát is meg lehet pillantani. Amikor ismét elértek egy autóutat, akkor térje- A meredek szakaszt elhagyva éritek el a zöld tek vissza a zöld sáv-jelzésre. És kicsit később már csúcs jelzést. Itt mindenképpen térjetek le bal- ismert terepre érkeztek, oda, ahol letértetek a ra. Az út egy kicsit lefelé halad és egy nagysze- piros + jelzésre. Innen már ugyanazon az útvona- rű kilátópontra vezet. Kicsit meredek, csúszós lon menjetek vissza Kismarosra, melyen jöttetek. a kilátópont, de kényelmesen, padon ülve lehet A túra hossza kb. megcsodálni a lenyűgöző, dunai panorámát. A 17 km, szintemelke- visegrádi vár egész kicsinek látszik innen. Miután dés 500 m, melynek megpihentetek, kapaszkodjatok vissza a zöld sáv nagy részét a túra jelzésre. Gyönyörű erdőben folytathatjátok az elején kell megten- utat. Amikor eléritek a piros + jelzést, térjetek le ni. Ha szeretnétek jobbra. Ez az út a Toronyalja horgásztóhoz vezet. egy kicsit rövidíteni, Már egészen a tó közelében át kell térni a piros akkor a faluban lévő sáv jelzésre. Egy rövidke vár jelzés visz fel a Biber- sétát megspórol- vár romjaihoz. Elég kicsi falmaradvány jelzi, hogy hatjátok, és akár az egykor itt egy vár állt, mégis érdemes szerintem erdő szélén is lehet felkeresni. Miután kiszuszogtátok magatokat a parkolni, de itt kevés köveken, a piros jelzésen egy igen meredek úton a parkolóhely. Ez egy juttok le a horgásztóhoz. Festői szépségű a tó, olyan túralehetőség, sajnos a gyalogos turistákat nem látják szívesen. amely nem nagyon ismert, mégis na- gyon szép, érdekes pontokat látogatha- tunk meg. Ajánlom kisgyerekes csalá- doknak is. Kalandra fel! Irány a Börzsöny! Lőrinczné Deák Eszter 77
Sport Kedves Waldorfos, sportolni szerető és nem annyira szerető Diákok, Szülők és Többiek…! Azzal kezdeném, hogy sajnos az egyik nagy ter- önálló akarata van, és nem tudunk a szokott vünk, a „sport és egészség projekthét” a járvány- módon (beszélve) kapcsolatot teremteni vele. ügyi helyzet miatt meghiúsult. Remélhetőleg Ezt a sportot azoknak ajánlom, akik türelme- jövő tavasszal bepótoljuk... sek és kitartóak. A hiphop egészen más. Ez egy csapatsport, egész órán hangos zene szól, és a Az élet úgy hozta, versenyeken nem csak magadért felelsz. Ha jó hogy én gondos- a csapatközösség, akkor nincs jobb, mint egy kodom a 8. osztá- délutáni edzés. Ezt a sportot azoknak ajánlom, lyosok és a gimisek akik szeretnek mozogni és jól érzik magukat tár- megmozgatásáról, saságban. Sajnos mindkét sport, amiről írtam, Laci pedig az alsó és kö- lányos sportnak van elkönyvelve. Ezen lehetne zéptagozat vezetője. Meglátásom változtatni. szerint nagyon sok kellemes és hasz- nos tesiórán vagyunk már túl, persze Biztos, hogy minden ember sikeres tud lenni nehéz ennyi időn keresztül fenntartani a valamilyen sportban és mozgásformában. Ne- lelkesedést a sportolással kapcsolatban (vala- künk az a feladatunk, hogy ebben segítsünk, mikor nem is sikerül). Fő célkitűzésünk továbbra azaz segítsünk mindenkinek megtalálni a meg- is az, hogy mindenkihez eljuttassuk a mozgás felelőt. Ezért fontosnak tartanám, ha elindulna örömét. Természetesen a sportnak hasznosnak egy olyan mozgalom, amelyik a fiatalok délutáni is kell lennie, de mindenképpen szeretnénk, ha sportolását szolgálná. Várom azon szülők jelent- minél többen elsajátítanátok egy mozgásban kezését, akik valamelyik felsorolt sportágban gazdag életformát. Én soha nem kényszerből szívesen vállalnák heti egyszer-kétszer délutáni mozogtam, és talán elmondhatjuk más tárgyak- edzés tartását: ról és annak képviselőiről is, hogy az igazi elmé- lyült és kitartó munkát csak szeretetből lehet – kosárlabda végezni, és csak így érdemes. A kényszerből szü- – kézilabda letett munka és tanulás is tud hasznos lenni, de – röplabda hogy egy példával éljek: az egészséges táplálko- – floorball zás szempontjából nem olyan fontosak az ízek, – frizbi viszont jobb ízletes ételt enni, mint íztelent… – pingpong Kicsit ilyen a mozgás is, lehet kényszerből vagy – zenés-táncos mozgás külső erő hatására mozogni, de jobb szeretetből – gördülősportok és élvezetből. – harcművészet Ezzel kapcsolatban kérdeztem meg Kaszás Tündit a 8. osztályból: Szeretnék tehát a jövőben kiépíteni egy délutáni A sport szinte mindenki életében jelen van. Ne- mozgalmat, melyhez a szülők vagy öregdiákok kem fontos a motiváció, hogy érezzem a fejlő- segítségét kérném. A kerületben, de talán az dést, legyen célom, amit elérhetek. Tíz éve lo- egész országban rettentő nehéz amatőr sza- vagolok és négy éve táncolok (hiphopot). Több badidős sporttevékenységet találni. A meglévő sportot kipróbáltam, mire megtaláltam azt, egyesületek támogatási rendszere, eszmeisé- amit tényleg szeretek csinálni. Minden sport ge nem alkalmas a pusztán örömből sportolni más. A lovaglás rólad és a lóról szól. Remek ki- kapcsolódás egy nap végén. Ennél a sportnál egy olyan élőlénnyel dolgozunk együtt, akinek 78
Sport vágyók fogadására. Ezért megpróbálkoznánk akarja győzni a másikat! Ez azt szüli, hogy egye- ezzel házon belül. Szeretnék alább egy kicsit el- sek olyan komolyan veszik a meccseket, hogy a mélkedni a jelenlegi magyarországi sport hely- túlfűtött harci kedv agresszív győzni akarássá zetéről és szívesen folytatnék erről további esz- változik. Elvész az egymásnak segítés ideája, az mecserét azokkal, akiknek ehhez van kedvük. egymásra figyelés, a közös cél elérése, a jobbítás Néhány, a jövőben megvitatandó gondolatot szándéka, az egészség szem előtt tartása. A fő szeretnék itt felvezetni: cél a győzelem, ami már néha betegessé válik, ha Fiatalkoromban (a múlt héten ) versenyszerű- egy-egy sportoló bármire képes, csak hogy első en tollaslabdáztam, éltem-haltam érte, de soha lehessen (dopping, csalás stb.). Az állatvilágban nem tudtam igazán megbirkózni a vereséggel, és a biológiában természetes a versengés, de ott a versenyzés szellemisége azóta is nehezen senki sem eszik rántott húst , így nem tudom megfogható, nem igazán szimpatikus fogalom elfogadni, hogy az az elfogadott, hogy győzzön számomra. Sok negatív érzést kelt bennem a a jobb, a többi pedig hulljon el. Sajnos a média, a versenyzőtársakkal való rivalizálás, ami már-már környezet értékrendje és az a torz világkép, amit bizonyos szintű utálathoz hasonlít. Mindenki le az online felületek nyújtanak, szintén sokakat a versengés világába sodornak. Mindig nagyon kiemelik a győzelmet, miközben soha nem mu- tatják azt a sok kudarcot, küzdelmet, melyek a sikert megelőzik. Ezzel szemben a szabadon végzett örömsport egy teljesen más világba vezet! Nehéz értékelni azt, aki egész életében egészségtudatosan és a mozgás örömének él, mert nincsenek dobogók ilyen kategóriákban (itthon). Szóval szerintem érdemes egy közös, az egész társadalmat érintő új mozgáskultúra-szemléletet felépítenünk – együtt, veletek. Ti mit gondoltok? Kovács Attila A fotókat Mátyus László készítette az ötödik osz- tály előkészületeiről. 79
KIsekortlmaiűévleeltés Május Ez a hónap az igazi virágzásünnep! Virágoznak a csapatostul repkednek, hangjuk a kiskacsákéhoz füvek, számtalan kerti és vadvirág, a fűszernövé- hasonlít. A nádirigó is fáradhatatlanul szól a patak nyek, sokféle szántóföldi kultúra, a cserjék és a fák mentén. A vízpartok és tocsogók számtalan ma- is. Színek, illatok, növekedés: igazi örömünnep. dárnépét idén még nem láthattam. Zeng a levegő- Május elején kivirágzott a galagonya, beborítva ég, égbe száll a virágpor, az illat és a dal. A cinkék a hidegkúti vitorlázóreptér domboldalát, amerre már kiröptették az első fészekaljat, a fecskék pe- a szem ellát. A fehér ruhás bokrok alatt meghú- dig sárfészkükben pislognak. Mindenütt virágoz- zódva a kék veronika kedves virága, a kutyatej halványsárga szirmai, a nak a pillangós növények egy időben szamóca apró, nevető pöt�- az akáccal. A bokrok és virágok tyei és a gyógynövények mellett szinte észrevétlen királynője: a kakukk- az erdei fák és a füvek vi- fű illatos, lila özöne. rágzása. Ennek is itt az Az első kakukkszó ideje. Az utak men- után szőnyegsze- tén jól látszottak rűen borul virág- az élénksárga rep- ba a kakukkfű, cetáblák, lángol a és hetekig nyílik. pipacsmező és a Mindenképp ér- bíborher- tábla. demes gyűjteni, Felejthetetlen és szellős, árnyé- a mézontófű bó- kos helyen szá- dító, halványlila rítani: az immun- virága: többhek- rendszert erősíti és táros, színpompás gyerekeknek is bát- mezők. Néhány ran adható teája. Fű- napja érezni egy szerként is kiváló. Május erősen bódító illatot, közepétől a vadrózsa elbű- ami a nyár közeledtét völő virága borítja be a tüskés jelzi: az ezüstfa is ünnepi bokrokat, a bodza tányérjai ontják díszbe öltözött. Sok helyütt a virágport. Kiváló méhlegelő a veresgyűrű som és a fagyal illatos virága is. Idén a hideg mi- már bebálázva a lekaszált széna. att kicsit később, május elején hallottam az első A kertészeket ez a tavasz nagyobb odafigye- pacsirtaszót, ami mindig lenyűgöz: trillája éppúgy lésre és türelemre tanította. Rendkívüli szárazság magasba szálló, mint amilyen a madár röpte is: a és szokatlanul késői fagyos reggelek: az elvetett szántóföldek örömteli dalnoka ő. Május közepén magok sokáig a földben ülve várták a jobb időt. Ke- a fülemüle dalával egy időben szólalt meg a pa- vés locsolás mellett a saláta és a gyökérzöldségek takon a békák kórusa. Az éjszakában ekkor már (sárgarépa, petrezselyem, cékla és paszternák, hallani lehetett a fürjek hangját is. Majd egy szép, krumpli) két hónap után bújnak elő, a spenót szé- napsütötte reggelen végre meghallottam a sárga- pen sorol. A napraforgók gyorsan növekednek. A rigó gyönyörű hangját is. (Egészen más dolgozni a fokhagyma és a hagyma nagyon szépen fejlődik, kertben, ha ilyen szép énekszó kíséri a munkát.) borsó csak itt-ott van. A kukoricát cseresznyevi- A színpompás gyurgyalagok is ekkor érkeztek, ők rágzáskor vetettük, már arasznyira megnőtt. A fa- gyok elmúltával ki lehet ültetni a paprika-, paradi- csom- és padlizsánpalántákat. Jó sok komposztot 80
Iskolai élet és a zanót is bontja pillangós virágát. Milyen szép is egy ilyen sokféle fajtából álló „évszaksövény” a kerítés mentén! Dolgozzatok a kertben és kiránduljatok, amennyit csak lehet- erre most van lehető- ség. A természetnek, a kertnek nagy szüksé- ge van odaadó figyelmetekre. Csécs Mónika kertművelés tanár kell alájuk tenni. Itt az ideje a tökfélék vetésének is: egy ásónyomnyi lyukat érett komposzttal fel- töltünk és abba vetjük bele a 3-4 szem magot. A tetejére mindig teszek földet, mert a komposzt hamar kiszárad. És mindent locsolni és takarni érdemes, talán megjön a várva várt, elegendő eső is. Érik már a szabadföldi eper és megkós- tolhattuk az első cseresznyét. A virágok sorra nyílnak: pompáznak az íriszek, a harangvirágok, a tűzeső, a sásliliom, árnyékos helyeken találni még egy-két szál gyöngyvirágot is. Bim- bós már a szegfű, a pünkösdi rózsa az ünnepet várja. A virágok királynője, a rózsa is megörvendeztet min- ket. Először a koraiak, bokrosak, hamar elvirágzók. Majd a töb- biek százával: mini, talajta- karó, tearózsa, park, bokor, futó… Az én kertemben már több mint harminc faj- ta van. Minden nap lesem az új virágokat. A díszcser- jék is egymást követik az ünnepben: elvirágzott az orgona, a boglárkacserje, a gyöngyvessző és a lab- darózsa – sok gyerek ked- vence. Most pompázik a ró- zsalonc, a gyöngyvirágcserje 81
Search
