MANHERTZ Tamás István: Az alkotmánybíróságok konkrét normakontroll-hatáskörének alakulása nemzetközi szinten

egységes anyagi jogi rendelkezések és eljárásjogi kere- ködésre fókuszálva, kiegészítő, támogató, összehango- teket adott, úgy ez a háttér a konzuli védelem esetén ló hatáskörben eljárva az uniós jogalkotásra bízni a hiányzik. Maga a konzuli irányelv deklarálja, hogy az szükséges részletkérdések eljárásjogi alapjainak meg- uniós polgár saját tagállama nagykövetségének vagy alkotását az anyagi rendelkezések érvényre juttatása 61 konzulátusának hiányával járó rést világos és stabil érdekében. Ezáltal, a szuprematív jogviszonyok szük- szabályrendszer kialakításával kell orvosolni. Ehhez ségképpen determinálni fogják a konzuli hatósági azonban az irányelv csak felhívást tesz közzé annak el- együttműködési jogviszonyokat is. lenére, hogy ez esetben több konzuli feladattípus – és ezzel több lehetséges jogviszonytípus – is érintett, a jogbiztonság és a kiszámítható eljárás érdekében, szük- 61 Diana-Urania Galetta: Procedural Autonomy of EU Member States: séges lenne továbbgondolni, hogy ne a tagállamok meg- Paradise Lost? A Study on the „Functionalized Procedural Competence” of állapodásaira várjunk, hanem az igazgatási együttmű- EU Member States. Heidelberg, Springer, 2010. 11. AZ ALKOTMÁNYBÍRÓSÁGOK KONKRÉT NORMAKONTROLL- HATÁSKÖRÉNEK ALAKULÁSA NEMZETKÖZI SZINTEN MANHERTZ TAMÁS ISTVÁN PhD-hallgató (PPKE JÁK) 1. BEVEZETÉS olyan jogszabály alkotmányellenességét, amely az al- kotmányba ütközik, ha a normát az adott ügyben alkal- A normakontroll az alkotmánybíróságok egyik legjel- mazni kellene. 2 legzetesebb funkciója. Vizsgálódásunk középpontjában az utólagos felülvizsgálat, azon belül is a bírói kezde- ményezés áll. Ebben a tekintetben az alkotmánybíró- 1.1. AUSZTRIA ság már egy kihirdetett jogszabályt vizsgál, amely egy egyedi ügy elbírálása kapcsán lenne alkalmazandó. Hans Kelsen, az európai modell alapjául szolgáló A konkrét normakontroll lényeges eleme, hogy az al- osztrák alkotmánybíróság elméleti megalapozója sze- kotmányellenes norma észlelésekor az alapügyben el- rint minden alkotmányos érintettségű jogvita eldönté- járó bíróság nem semmisítheti meg azt, de nem is te- se az alkotmánybíróságok kizárólagos hatásköre kell kinthet el az alkalmazásától. Ebben az esetben a rendes legyen, míg az alkotmánynál alacsonyabb szintű törvé- bíróság az alkotmánybírósághoz fordul, kérelmezve az nyek alkalmazását igénylő ügyeket a rendes bíróságok érintett norma alkotmányossági felülvizsgálatát. E ha- (végső soron a legfelsőbb bíróság) bírálják el. Ennek el- táskört vizsgálva az alkotmánybíróság és a rendes bí- lenére az 1920. évi alkotmány még csak az absztrakt róságok közötti munkamegosztás elve tapasztalható. normakontrollt ismerte, így érdemi kapcsolat nem volt Egy jogszabály alkotmánykonformitásáról való határo- a rendesbíróságok és az alkotmánybíróság között. 3 zat meghozatala az alkotmánybíróság feladata, mivel A bírósági megkeresés intézménye Charles Eisen- az ennek megítéléséhez szükséges szakértelemmel mann elméleti munkássága hatásának, eredménye rendelkezik. Az alapügyben eljáró bíróság azonban (1928), amely a gyakorlat szintjén 1929-ben valósult minden elé kerülő ügyben köteles megvizsgálni, hogy meg: a Közigazgatási Bíróság és a Legfelsőbb Bíróság az alkalmazandó norma, ill. annak egyedi ügyben tör- ugyanis előterjesztővé lépett elő törvények alkotmá- ténő alkalmazása az alkotmánynak megfelel-e. Ebből nyosságának kérdése kapcsán, ha a kifogásolt normák következően a rendes bírónak az alkotmány szabályait az említett bíróságok valamely határozatát érintik. E is tiszteletben kell tartania, nem csak az adott esetre jogosítvánnyal inkább a Közigazgatási Bíróság élt, a vonatkozó joganyagot. 1 Legfelsőbb Bíróság kevésbé. Az Alkotmánybíróság hi- A konkrét normakontroll főként az európai modell al- vatalból járt el, ha a kifogásolt törvény a testület vala- 4 kotmánybíróságain ismeretes hatáskör (a francia Al- mely határozatát érintette. Ha az Alkotmánybíróság kotmánytanácsot kivéve). E hatáskör gyökerei az ame- rikai rendszerben találhatók meg, mivel a decentrali- zált modell valamennyi – szövetségi és tagállami – bí- 2 Tóth Judit – Legény Krisztián: Összehasonlító alkotmányjog. Buda- róság számára is lehetővé teszi, hogy megállapítsák pest, Complex Kiadó, 2006, 217–218., ill. 253. 3 Lech Garlicki: Alkotmánybíróságok kontra legfelső bíróságok. Fundamentum, 2010/1. szám, 5–6. 1 Herbert Küpper: Az alkotmány, a törvény és a(z alkotmány)bírásko- 4 Szabó István: Ausztria államszervezete 1918–1955. Budapest, dás – magyar kihívások és német tapasztalatok. Kodifikáció és közigaz- PPKE-JÁK, 2010. 505–506. [Ausztria 1920.évi alkotmányának 1929-es gatás, 2013/1. szám, 8. novelláris módosítása 140. cikk (1) bekezdés]. / / 28 | ELJÁRÁSJOGI SZEMLE 2017 2 2017 2 ELJÁRÁSJOGI SZEMLE | 29 EJSz2017_2 belív.indd 29 2017.07.25. 14:45:32

határozata egy törvényt, vagy annak egy részét alkot- ből 33 tekintetében hozott ilyen jellegű határozatot az mányba ütközés miatt hatályon kívül helyezett, az al- Alkotmánybíróság. 12 kotmányba ütköző jogszabály által hatályon kívül he- Azzal, hogy az alkotmányba ütközés deklarálásának lyezett törvényes rendelkezések a testület határozatá- végső lehetőségét az alkotmánybíróság monopolizálja, 13 nak hatálybalépésével ismét hatályossá válhattak. A a jogbiztonságot hivatott szolgálni. Az Alkotmánybí- norma hatályon kívül helyezésére vonatkozó hirdet- róság konkrét normakontroll-hatásköre nagyobb gya- ményben közzé kellett tenni, hogy voltak-e olyan sza- korlati jelentőséggel rendelkezik, mint az absztrakt bályok, amelyek ez utóbbi rendelkezés következtében normakontroll, ez utóbbi ugyanis az ügyforgalom 5 14 újra hatályba léphettek. Ausztria 1934. évi alkotmá- mindössze 3%-át teszi ki a testület gyakorlatában. nya megszüntette a kelseni filozófia alapjain nyugvó, szervezetileg külön álló alkotmánybíróságot, a testület eljárásait – így a konkrét normakontrollt is – a Szövet- 1.2. NÉMETORSZÁG ségi Bíróság hatáskörébe utalta. A szabályozás tartal- 6 ma azonban érdemben nem változott meg . Az Alkot- A konkrét normakontrollt (bírói kezdeményezés) elvi- mánybíróságot csak a II. világháború után, 1945-ben leg az Alaptörvény 100. cikke szabályozza, amely a sikerült rehabilitálni, de a bírói kezdeményezés szabá- megkeresés négy esetéről rendelkezik, azonban csak lyozását illetően a jogalkotó igyekezett a háborút meg- egy vonatkozik a szövetségi törvényekre. Pedig tör- előző normaszöveghez visszatérni. vény alkotmányellenességét bármely bírósági eljárás- 1975 óta viszont már a felsőbíróságok is jogosultak ban fel lehet vetni, és a bíróság dönt arról, hogy megke- konkrét normakontroll iránti indítványt előterjeszte- resi-e emiatt az Alkotmánybíróságot, a peres felektől 7 15 ni . Ez a változás az 1975. évi alkotmánymódosítás ke- függetlenül . A bonni Alaptörvény értelmében ha egy retében történt, amelyet a jogalkotó egyhangúlag foga- bíróság arra a következtetésre jut, hogy az a jogszabály, dott el. Ennek következtében nagymértékben kiter- amelyen határozata alapulna, alkotmányellenes, az jesztésre került az alkotmánybíróság hatásköre. 2008- alapeljárás felfüggesztésre kerül, és a tartományi bíró- tól kezdődően pedig már a Menekültügyi Bíróság (Asy- sághoz fordul a jogalkalmazó olyan alkotmányjogi jog- lum Court) is előterjesztési jogosultságot kapott. 8 vita esetén, ha a kifogásolt normát a tartomány alkot- A testület elnöke konkrét normakontrollra vonatko- mányába ütközőnek tartja, vagy a Szövetségi Alkot- zó indítvány beérkezése esetén késedelem nélkül gon- mánybírósághoz, ha a Szövetség Alaptörvénye sérül. Ez doskodik a tárgyalás kitűzéséről, amelyre az alapügy- a rendelkezés alkalmazandó abban az esetben, ha egy 9 ben jogvitában álló peres felek idézést kapnak . Az Al- tartományi törvény ütközik az Alaptörvénybe, illetve kotmánybíróság az előterjesztés kézhezvételétől szá- ha a tartományi norma szövetségi szintű jogszabállyal mított egy hónapon belül köteles határozatot hozni. nem konform. 16 Amennyiben alkotmányellenességet állapít meg, a ha- Ha az Alaptörvény 100. cikk (1) bekezdésében foglalt tározatban rendelkeznie kell a testületnek arról, hogy a feltételek teljesülnek, a rendesbíróság közvetlenül a megtámadással érintett jogszabály egésze vagy egy Szövetségi Alkotmánybírósághoz fordul. Az alapügy- 10 meghatározott része ütközik az alkotmányba. A hatá- ben eljáró bíróságnak fel kell tüntetnie, hogy milyen vo- rozathozatalt követően az alapeljárás folytatódik, natkozásban függ a jogszabály rendelkezésének érvé- amelynek keretében az eljáró bíró kötve van a testület nyessége ítélete meghozatala kapcsán, valamint hogy által megfogalmazott jogi állásponthoz, érveléshez. E milyen felsőbb szintű rendelkezésbe ütközik. A bíróság szabályok alkalmazandóak arra az esetre, amikor az továbbá köteles csatolni az alapeljárás során keletke- Alkotmánybíróság hivatalból jár el jogszabály alkot- zett iratokat. A bíróság kérelme független kell legyen az 11 mányellenességének észlelése esetén : ex officio a tes- eljárásban részt vevő felek véleményétől, hogy a kifogá- tület abban az esetben jár el, ha egy folyamatban lévő solt szabály érvénytelen. A Szövetségi Alkotmánybíró- alapügyben szereplő fél igényeit érvényesíti a közigaz- ság kizárólag a releváns jogszabállyal kapcsolatban gatási hatósággal szemben alapjogai sérelme miatt, és dönthet. E törvényi szabályozás értelmében a testület a bíróság arra a következtetésre jut, hogy az alkalma- egyhangúlag dönt a kérelem elfogadhatatlanságáról. zandó törvény az Alkotmányban rögzített jogokat sérti. Ha a kérelmet valamely tartomány alkotmánybírósága, A testület döntő többségében megsemmisítő határoza- vagy a Szövetségi Legfelsőbb Bíróság terjesztette elő, a tot hoz ilyen tárgyú igények esetén: 2011-ben 36 eset- határozat meghozatala a Szenátus feladata. Az alkot- mányos szervek – a Bundestag, a Bundesrat, a Szövet- ségi Kormány, tartományi kormány, tartományi parla- ment – az eljárás bármely szakaszában csatlakozhat- 5 Szabó (2010) i. m. 506. [Ausztria 1920. évi alkotmányának 1929-es nak. A Szövetségi Alkotmánybíróság lehetővé kell te- novelláris módosítása 140. cikk (4) bekezdés]. 6 Szabó [2010) i. m. 551. (Ausztria 1934. évi alkotmánya 170. cikk (1) bekezdés b)–c) pont; 170. cikk (6) bekezdés]. 7 Ádám Antal: Alkotmányi értékek és alkotmánybíráskodás. Budapest, 12 Gabriele Kucsko-Stadlmayer: Constitutional review in Austria. Tra- Osiris Kiadó, 1998. 182. ditions and New Developments. International Conference dedicated to the Ronald Faber: The Austrian Constitutional Court – An Overview. ICL 8 20 anniversary of the Constitutional Court of Romania, 2012, 2. th Journal, 2008/1. szám 51. 193.226.121.81/events/conferinta/kucsko.pdf 9 1953. évi törvény Ausztria Alkotmánybíróságáról 58. § (1) bekezdés. 13 Ausztria alkotmánya 140. cikk (1) bekezdés. 10 1953. évi törvény Ausztria Alkotmánybíróságáról 59. § (1)–(2) be- 14 Kucsko-Stadlmayer (2012) i. m. 2. kezdés. 15 Alkotmánybíróságról szóló törvény 80. cikk (3) bekezdés. 11 1953. évi törvény Ausztria Alkotmánybíróságáról 61. §. 16 Alaptörvény 100. cikk (1) bekezdés. / / 30 | ELJÁRÁSJOGI SZEMLE 2017 2 2017 2 ELJÁRÁSJOGI SZEMLE | 31 EJSz2017_2 belív.indd 30 2017.07.25. 14:45:33

gye az alapeljárásban részt vevő felek számára, hogy A törvénymódosítás ellenére Németországban sok ál- nyilatkozatot tegyenek: a testület beidézi őket a szóbeli talános hatáskörű bíróság tartózkodik attól, hogy az meghallgatásra, és megadja a szót meghatalmazott Alkotmánybírósághoz forduljon. Évente kb. 20-30 elő- képviselőiknek. A Szövetségi Alkotmánybíróság érdek- terjesztés érkezik a testülethez, és az indítványok szá- lődhet a szövetségi felsőbíróságoktól vagy a legfelsőbb ma tovább csökkent: 2013-ban 10, 2014-ben 12, míg tartományi bíróságoktól, hogy mindeddig milyen meg- 2015-ben mindössze 9 új előterjesztés érkezett az első fontolás alapján értelmezte az Alaptörvényt, figyelem- szenátushoz. Ezek a számok elenyészőek az Alaptör- mel a jogvitában szereplő kérdésre, illetve hogyan al- vény 93. cikke alapján indítható alkotmányjogi panasz 23 kalmazta korábbi határozatai meghozatala során a ki- statisztikai adataihoz képest . Ennek egyik oka lehet, fogásolt jogszabályhelyet. 17 hogy az alkotmánybíróság az indítvány befogadhatósá- Ha az alapeljárás során kétséges, hogy a nemzetközi gának rendkívül magas mércét állít: a szabályozás elő- jog a belső jog szerves részét képezi-e, és ha az emberi írja, hogy az előterjesztő bíróság a törvényt „alkot- 24 jogokat és kötelezettségeket közvetlenül keletkeztet, a mányellenesnek tartja” . Mivel a testület döntései ma- rendesbíróság a Szövetségi Alkotmánybírósághoz for- gas színvonalú értekezések, ez a tény az alapügyben el- dul, hogy a testület határozatot hozzon a felmerült kér- járó bírót visszatartja attól, hogy hasonlóképpen fogal- 18 désben. Ezt megelőzően a Szövetségi Alkotmánybíró- mazza meg indokolását. Ez a magatartás egyrészről ság lehetőséget biztosít a Bundestag, a Bundesrat, és a ugyan tehermentesíti az alkotmánybíróságot, más- Szövetségi Kormány számára, hogy meghatározott ha- részről viszont megakadályozza, hogy a bíró bármilyen 25 táridőn belül állásfoglalást bocsásson ki. E szervek bár- alkotmányos kétség esetén a testülethez forduljon. melyike az Alkotmánybíróság eljárása során bármikor A konkrét normakontroll jellemzőit tekintve igen kö- csatlakozhat. 19 zel áll az absztrakt normakontrollhoz: egyrészt a meg- Ha egy tartományi alkotmánybíróság az Alaptör- keresésről az alapügyben eljáró bíró a felek előterjesz- vényt értelmezi, és ennek során el kíván térni a Szövet- tésétől függetlenül dönt, másrészt a testület nincs kötve ségi vagy más tartományi alkotmánybíróság korábbi az alapügyben eljáró bíró indítványához, harmadrészt határozatától, az eljáró bíró a Szövetségi Alkotmánybí- pedig a megsemmisítés erga omnes hatályú. Az Alkot- 20 rósághoz fordul. Ennek során a tartományi alkot- mánybíróság eljárásának befejeződése az alapper meg- mánybíróság megküldi iratait és jogi álláspontját a Szö- szűnésének időpontja (tehát csak járulékos jellegű). vetségi Alkotmánybírósághoz. A testület megengedi a Bundesrat, a Szövetségi Kormány számára, illetve ha el kíván térni egy tartomány alkotmánybíróságának ha- 1.3. OLASZORSZÁG tározatától, annak a bíróságnak, hogy meghatározott határidőn belül véleményét terjessze elő. A Szövetségi A bírósági felülvizsgálat olasz rendszere nem ismeri Alkotmánybíróság pedig kizárólag a releváns jogsza- az alkotmányjogi panasz intézményét, ezáltal úgy mű- 21 bállyal kapcsolatban dönthet. Ez a kapcsolat is alátá- ködik, hogy az általános hatáskörű bíróságok ún. jogi masztja azt a Németországban uralkodó álláspontot, kérdéseket nyújtanak be az alkotmánybírósághoz. amely szerint a szövetségi és a tagállami jog egymás- Ilyen előterjesztések csak olyan jogszabályi rendelke- hoz fűződő viszonya a Grundgesetz alapján röviden ak- zéseket érinthetnek, amelyekre egy rendesbíróság az ként jellemezhető, hogy a szövetségi jog felülírja a tag- előtte fekvő ügy elbírálását alapozná. Egy ilyen kérdés- állami jogot. 22 re adott alkotmánybírósági határozat az esetjog részé- Az Alkotmánybíróság megkeresésére csak az Alap- vé válik. De a testület tartózkodik az alkotmányellenes- törvény elfogadása után keletkezett törvények tekinte- séget kimondó határozatok meghozatalától. 26 tében van lehetőség (a bíróságok értékelik az azt meg- Olaszországban a konkrét normakontroll túlsúlya ér- előző törvények alkalmazhatóságát). Az alkotmányel- zékelhető az alkotmánybíróság előtti eljárásokban. En- lenesnek nyilvánított jogszabályt visszaható, erga om- nek tükrében fontos befolyásoló tényező az, hogy az nes hatállyal semmisíti meg a testület, amelyet a hiva- alapügyben eljáró bírák indítványozzák-e a testület el- talos közlönyben is ki kell hirdetni. járását. Ha az előterjesztésre sor kerül, az alkotmány- 1956 előtt csak a felsőbíróságok jogosultsága volt az bíróság határozatai időben megelőzik azon eset bírósá- Alkotmánybíróság közvetlen megkeresése, a többi ren- gi lezárását, amelynek alapján az alkotmányossági kér- 27 desbíróság csak közvetve – a felsőbíróságokon keresz- dést a testülethez előterjesztették. A bírói kezdemé- tül – tudott e lehetőséggel élni. 1956 után mindegyik nyezés egyedi jellegét az adja, hogy az Alkotmánybíró- rendes bíróság kapott felhatalmazást a törvény által ság határozatában felfedezhetjük: tekintettel volt az arra, hogy az Alkotmánybíróság eljárását kezdemé- nyezze. 23 Évente átlagosan kb. hatezer ilyen indítvány érkezett az Alkotmány- bírósághoz. 17 BVerfGG 80–82. §. 24 Alaptörvény 100. cikk (1) bekezdés. 18 Alaptörvény 100. cikk (2) bekezdés. 25 Herbert Küpper: Az alkotmány, a törvény és a(z alkotmány)bírásko- 19 BVerfGG 83. §. dás – magyar kihívások és német tapasztalatok. Kodifikáció és közigaz- 20 Alaptörvény 100. cikk (3) bekezdés. gatás, 2013/1. szám 9–10. 21 BVerfGG 85. §. 26 Lech Garlicki: Alkotmánybíróságok kontra legfelső bíróságok. 22 Danielle E. Finck: Judicial Review: The United States Supreme Court Fundamentum, 2010/1. szám, 9. Versus the German Constitutional Court. Boston College International 27 Lech Garlicki: Alkotmánybíróságok kontra legfelső bíróságok. and Comparative Law Review, Vol. 20, Issue 1, Article 5, 1997, 131. Fundamentum, 2010/1. szám, 10–11. / / 30 | ELJÁRÁSJOGI SZEMLE 2017 2 2017 2 ELJÁRÁSJOGI SZEMLE | 31 EJSz2017_2 belív.indd 31 2017.07.25. 14:45:33

alapügy körülményeire is, amelynek keretében a ren- kotmánykonformitása és ettől függ az alapügyben desbírónak kétségei vannak az alkalmazandó jogsza- meghozandó döntés. A megkeresésre hozott határozat bály vonatkozásában. 28 ellen jogorvoslatnak helye nincs. Ami a rendesbíróságok és az alkotmánybíróság kö- Konkrét normakontroll esetén az alkotmánybíróság zötti kapcsolatot illeti, megemlíthető az alkotmányos- eljárásának indítványozása az alapügyet elbíráló bíró- sági kifogás, amely egy rendkívül összetett eljárás, ság előtt folyamatban lévő eljárását és a kezdeményezés- ezért részletes szabályok vonatkoznak rá. A vizsgálat sel érintett jogszabály alkalmazását tekintve halasztó alá „az állami és regionális törvények és törvényi erő- hatályú vagy ilyen hatállyal nem rendelkezik. A spanyol 29 vel rendelkező aktusok” vonhatók. Az 1956. évi 1. ha- alkotmány értelmében ilyen felfüggesztő hatály nincs 31 tározat rendelkezett arról, hogy az Alkotmány hatály- sem az eljárást, sem a kifogásolt normát illetően . balépése előtti jogszabályok is vizsgálat tárgyává vál- Ha a megkeresés nem fogadható el, vagy nyilvánvaló- hatnak, amely azonban csak érdemi vizsgálat lehet, mi- an megalapozatlan, a testület a főállamügyész meghall- vel abban az időben formai követelmények gyakorlati- gatását követően azonnal elutasítja a megkeresést. Ha lag nem léteztek. a megkeresés elfogadhatónak minősül, az Alkotmány- Az indítványozó az a quo bíró, amely fogalom alá min- bíróság az indítványt közzéteszi a hivatalos közlöny- den, bíróságként funkcionáló olyan hatóság belefoglal- ben, és felkéri a hatóságokat 15 napos határidő tűzésé- ható, amely az Alkotmánybírósághoz fordulhat (tehát vel észrevételek megtételére. A testületnek 15 napon bármely jogalkalmazó). belül kell döntenie, de 1 hónappal jogosult e határidőt Fontos distinkció az alkotmányosság kérdésének meghosszabbítani. A gyakorlatban azonban itt sem „meghatározó fontossága”, amely az ügydöntő bíróság tartja be az Alkotmánybíróság a határidőket. és a közbenső – alkotmányjogi – fórum kapcsolatát tük- rözi. Ezt a szabályt az 1953. évi LXXXVII. törvény ak- ként rögzíti, hogy a „pert ne lehessen eldönteni az alkot- 1.5. LENGYELORSZÁG mányosság kérdésének megoldása nélkül”. Ez a megha- tározó jelentőség (rilevanza) definíciója. Az Alkotmány- Lengyelországban az alkotmánybíróság helyzete bíróságnak tehát meg kell határoznia a bíró magatartá- meglehetősen bonyolult. Ennek egyik oka az lehet, hogy sát az alapügy szakaszától és az intézkedés jellegétől a különböző bíróságok hatáskörei nincsenek pontosan függetlenül. Ha nincs rilevanza, az Alkotmánybíróság az körülhatárolva, és az alkotmánybíróság nem kapott ki- indítványt elfogadhatatlannak minősíti. emelt státuszt az 1997-es alkotmányban. Így hatásköri Németországhoz hasonlóan Olaszországban is van egy ütközések fordulhatnak elő a rendesbíróságok és az al- szűrési lehetősége az Alkotmánybíróságnak – az alkot- kotmánybíróság között. Másik szempontból pedig a mányossági kérdés megalapozottságának nyilvánvaló testületnek nincs olyan jogi eszköze, hogy határozatát, hiánya –, amely nem olyan részletesen kidolgozott, mint jogi okfejtését a többi bíróságra nézve kötelező érvé- Németországban, hiszen a követelmény mindössze az, nyűvé tegye. hogy a kérdésnek komolyabbnak kell tűnnie. Ez a megállapítás érvényesül a bírói kezdeményezés A testület a bíró megkeresésének beérkezését köve- vonatkozásában is: Lengyelországban ugyanis az ál- tően megvizsgálja annak szabályos voltát, és azt közzé lampolgárok csak abban az esetben indítványozhatják kell tennie a Hivatalos Közlönyben. Ezt követően 20 na- konkrét normakontroll keretében az Alkotmánybíró- pos határidő áll rendelkezésükre a peres feleknek arra, ság eljárását, ha az őket érintő közigazgatási eljárás so- hogy jelentkezzenek az Alkotmánybíróságon. Ez a ren- rán alkalmaznák az alkotmányellenesnek tekintett jog- delkezés a nyilvánosság biztosítása (a közvélemény, ill. szabályt. 32 a többi bíró értesítése) végett került a jogszabályba. A A kelet-közép-európai országban jogszabályban 20 nap elteltével az elnök kinevezi az ügy előadó bírá- meghatározott esetekben minden bíróság joga és egy- ját, és ezután kezdődik meg az érdemi vizsgálat. ben kötelezettsége vizsgálni, hogy azon törvényi sza- bályok, amelyekre ítélete alapulhat, az alkotmánnyal konformak-e. Ha egy bíró kételyének ad hangot egy 1.4. SPANYOLORSZÁG meghatározott rendelkezés alkotmányossága tárgyá- ban, ún. „jogi kérdést” intézhet az alkotmánybíróság- A jogszabályok alkotmányellenességének kimondá- hoz. A testület határozathozatalát követően, az indít- sára bírói kezdeményezés útján – többek között Német- ványt előterjesztő bírának kötelező a határozatban országhoz és Ausztriához hasonlóan – Spanyolország- foglaltakhoz tartania magát az előtte folyamatban ban is kizárólag a szervezetileg külön álló alkotmány- lévő ügy elbírálásakor. bíróság jogosult. 30 Megválaszolandó kérdés, hogy meddig terjedhet a A konkrét normakontrollt – bírói megkeresés – bár- rendesbíróság jogköre: dönthet-e önállóan az alkotmá- mely, bírósági jelleggel rendelkező szerv kérheti, ha nyosság vonatkozásában. Ez a kérdés egyértelmű ab- szerinte kétséges az általa alkalmazandó törvény al- ban az esetben, ha egy bíró egy kétséges jogszabályi rendelkezést alkotmányosnak tekint. Jogtudósok sze- 28 Sólyom László: Alkotmányértelmezés az új alkotmánybíróságok gyakorlatában. Fundamentum, 2002/2. szám, 18. 31 Tóth–Legény (2006) i. m. 254. 29 Alkotmány 134. cikk. 32 Gárdos-Orosz Fruzsina: Alkotmányos polgári jog? Budapest, Dialóg 30 Spanyol alkotmány 163. cikk. Campus Kiadó, 2011, 69. / / 32 | ELJÁRÁSJOGI SZEMLE 2017 2 2017 2 ELJÁRÁSJOGI SZEMLE | 33 EJSz2017_2 belív.indd 32 2017.07.25. 14:45:33

rint viszont a rendesbíróságoknak felhatalmazásuk A testület, ha megalapozottnak tekintette a beérkezett van az „eseti felülvizsgálatra” is, tehát megtagadhatják indítványt, a megsemmisítésről szóló határozatát a az általuk alkotmányellenesnek vélt norma alkalmazá- Magyar Közlönyben tette közzé, illetőleg abban a hiva- sát. E gondolatmenet alapján az alapügyben eljáró bíró talos lapban, amelyben a közjogi szervezetszabályozó csak kétség felmerülése esetén fordul az alkotmánybí- eszközt közzé tették. A határozat közzétételét követő- rósághoz. Ha azonban nem bizonytalan a rendelkezés en hatályát vesztette a kifogásolt jogszabály vagy köz- 43 alkotmányba ütközése tekintetében, egyszerűen dön- jogi szervezetszabályozó eszköz. Megsemmisítés ese- tést hozhat a konkrét esetben. Ez a gyakorlat nem ellen- tén az alapügyben részt vevő fél számára előnyös, hogy tétes azzal a szabályozással, amely szerint kizárólag az a megtámadott jogszabályt már az ő ügyében sem lehet alkotmánybíróság hatáskörébe tartozik a törvények alkalmazni. 44 megsemmisítésének joga. Azonban az alkotmánybíró- Az 1990 és 2011 között eltelt időben az Alkotmánybí- ság egyhangúlag azt az álláspontot képviselte, hogy a róság ügyforgalma emelkedő tendenciát mutat – az fent említett intézkedésnek nincs alkotmányos megala- 1991 és 1994 közti csökkenést leszámítva. Igaz ugyan, pozottsága. A Legfelsőbb Bíróság és a Legfelsőbb Köz- hogy ebben a korszakban még létezett az ún. actio po- igazgatási Bíróság esetjoga értelmében egy alkotmány- pularis jogintézménye, tehát a bárki által kezdemé- bírósági határozatot valamennyi bíróságnak és bíró- nyezhető utólagos normakontroll, amely az előterjesz- 33 nak tiszteletben kell tartania. tések döntő többségét alkotta. E jogintézmény azonban 34 A konkrét normakontroll jellegű hatáskör ebből kö- idővel kritikák kereszttüzébe került. 45 vetkezően sokszor a bírói vizsgálati joggal összefüg- Az Alaptörvény és a 2011-ben elfogadott, Alkotmány- 46 gésben kerül Lengyelországban alkalmazásra, mégis a bíróságról szóló törvény hatálybalépése változások felsőbb igazgatási hatóságok is az alkotmánybíróság- sokaságát generálta. Köztük megszűnt a bárki által in- hoz fordulhatnak ilyen tárgykörben. dítványozható utólagos normakontroll, és megváltoz- tatták a jogszabályok az alkotmányjogi panasz intéz- ményét (bevezették a jogszabályok a „valódi” alkot- 2. MAGYARORSZÁG mányjogi panaszt) . Az actio popularis megszüntetésé- 47 vel már konkrét normakontroll útján sem lehet szó az Az alkotmánybíróságra vonatkozó törvényi szabá- actio popularisról, tehát az adott ügyben alkalmazandó 35 lyozást 1989. október 19-én fogadta el a törvényhozó , jogszabály alkotmányossága vizsgálható. A konkrét amely már október 30-án hatályba is lépett. Ennek kö- normakontroll speciális tulajdonsága, hogy az indítvá- szönhetően „mi most a semmiből teremtettünk valami nyozó bíró jogi ismeretekkel rendelkezik, ezért a tör- 36 újat” . Az Alkotmánybíróság hatáskörébe tartozott vénynek megfelelő előterjesztés alapvető követelmény- 37 már működése kezdetén is a konkrét normakontroll , nek tekinthető. 48 amelyet a régi Abtv. az utólagos normakontroll egyik A másik fontos változás, amely a konkrét normakont- 38 alfajaként szabályozott . Ebben az eljárásban a bíró – a rollt felértékelheti, hogy már bírói döntés ellen is van bírósági eljárás felfüggesztése mellett – az Alkotmány- helye alkotmányjogi panasznak. Az eredményes alkot- bíróság eljárását kezdeményezte, ha az előtte folyamat- mányjogi panasz következtében a testület a rendesbí- ban levő ügy elbírálása során olyan jogszabályt vagy róság döntését megsemmisítheti, vagy emiatt a Kúria közjogi szervezetszabályozó eszközt kell alkalmazni, perújítás engedélyezéséről határozhat. Ennek tükré- 39 amelynek alkotmányellenességét észleli. A bíró Al- ben a bíró kötelezettsége, hogy ügyeljen az alapügyben kotmánybírósághoz fordulását az eljárásban részt vevő alkalmazásra kerülő normák és az Alaptörvény össz- fél is kezdeményezhette, de ez nem jelentette a bíró ez hangjára. 49 irányú kötelezettségét is, a per elhúzásának megakadá- Viszont összehasonlítva az alkotmányjogi panasszal, 40 lyozása érdekében. Az alkotmányellenesség utólagos a bíró indítványozási jogköre tágabb: a panasz jogvé- megállapítását kezdeményező indítványban javasolni delmi eszköz, ennek okán csak alapjogsértés miatt ve- kellett a jogszabály vagy a közjogi szervezetszabályozó hető igénybe, a bíró ezzel szemben az Alaptörvényben 41 eszköz teljes vagy részbeni megsemmisítését. Az Al- foglalt más, nem alapvető jogi jellegű szabályokba üt- 42 kotmánybíróság ilyen esetben soron kívül járt el. 33 Lech Garlicki: Alkotmánybíróságok kontra legfelső bíróságok. 43 Az Alkotmánybíróságról szóló 1989. évi XXXII. törvény 41–42. §. Fundamentum, 2010/1. szám, 11–12. 44 Jakab (2009) i. m. 1140. 34 Lengyel alkotmánybíróságról szóló törvény 22–23. cikk (2016). 45 Lábady Tamás szerint az actio popularis az Alkotmánybíróságot az 35 Az Alkotmánybíróságról szóló 1989. évi XXXII. törvény (régi Abtv.). állampolgári panaszok gyűjtőhelyévé tette. In: Lábady Tamás: A magyar 36 Kilényi Géza véleménye az Alkotmánybíróságról. In: Sereg András: Alkotmánybíróságról szóló törvény. Jogtudományi Közlöny, 1992/6. Alkotmánybírák talár nélkül. Budapest, KJK-KERSZÖV Jogi és Üzleti Ki- szám, 287.; Sólyom László vélekedése szerint is az actio popularis lehe- adó, 2005, 93. tősége és a testület aktivizmusa szinte lehetetlenné tette a jogfejlesz - 37 Az Alkotmánybíróságról szóló 1989. évi XXXII. törvény 1. § b) pont. tés összehangolását a törvényhozóval és a kormányzattal. In: Sólyom 38 Varga Zs. András: Az egyedi normakontroll iránti bírói kezdemé- László: Az alkotmánybíráskodás kezdetei Magyarországon. Budapest, Osi- nyezések eljárási feltételei. Eljárásjogi Szemle, 2016/1. szám, 6. ris Kiadó, 2001, 257. 39 Az Alkotmánybíróságról szóló 1989. évi XXXII. törvény 38. § (2) be- 46 2011. évi CLI. törvény az Alkotmánybíróságról (új Abtv.). kezdés. 47 Vö. Balogh-Békesi Nóra: Az alapjogvédelem hatékonysága a hatás- 40 Jakab András: Az Alkotmány kommentárja, I. kötet. Budapest, Szá- köri változások tükrében. Pázmány Law Working Papers, 2012/38. szám zadvég Kiadó, 2009, 1140. 48 Varga Zs. András: Az egyedi normakontroll iránti bírói kezdemé- 41 Az Alkotmánybíróságról szóló 1989. évi XXXII. törvény 37. §. nyezések eljárási feltételei. Eljárásjogi Szemle, 2016/1. szám, 6. 42 Jakab (2009) i. m. 1140. 49 Alaptörvény 28. cikk. / / 32 | ELJÁRÁSJOGI SZEMLE 2017 2 2017 2 ELJÁRÁSJOGI SZEMLE | 33 EJSz2017_2 belív.indd 33 2017.07.25. 14:45:33

közés miatt is az Alkotmánybíróság eljárását kezdemé- indítványokkal szemben az Alaptörvény és a jogszabá- nyezheti. 50 lyok által elvárt, az indítványok érdemi elbírálására al- A bírói kezdeményezés struktúrája viszont nem vál- kalmasságát meghatározó feltételek értelmezése vilá- tozott meg drasztikusan. Ennek értelmében a konkrét gos és teljesíthető legyen.” 57 normakontrollt – bírói kezdeményezés, amely a bírói A végzés az Alaptörvény 24. cikkében foglalt hatáskö- függetlenség egyik fontos garanciája – bármely bíró in- rök vizsgálatából az előterjesztésekkel szemben három dítványozhatja (akár a polgári perben részt vevő fél általános – valamennyi hatáskörre alkalmazandó – kö- 51 vagy beavatkozó kérelmére ) olyan jogszabály alkot- vetelményt fogalmazott meg: mánykonformitásának vizsgálata érdekében, amelyet 1. conditio generale ratione personae: az azonosítha- az adott ügyben alkalmaznia kell(ene). Az Alkotmány- tóság és az ügyek keveredésének elkerülése érde- bíróság az Alaptörvény értelmében „bírói kezdeménye- kében minden eljárásfajtát csak az arra feljogosí- zésre soron kívül, de legkésőbb harminc napon belül fe- tott indítványozó kezdeményezhet; lülvizsgálja az egyedi ügyben alkalmazandó jogsza- 2. conditio generale claritatis: az indítvány tartalmá- 52 bálynak az Alaptörvénnyel való összhangját” . Ebben nak is tükröznie kell az előterjesztők jogosultsá- az esetben a bíró az alapügyben folytatott eljárását az gát. Az egyes indítványok nem rejthetnek más elő- Alkotmánybíróság döntéséig végzés meghozatalával terjesztéseket, közvetve sem szolgálhat az indítvá- felfüggeszti. E végzéssel szemben külön fellebbezésnek nyozók jogkörének bővítésére, vagy olyan eljárás nincs helye. 53 leplezésére, amelyre a kezdeményező egyébként A konkrét normakontroll másik esete az, hogy ha a nem lenne jogosult; bíró olyan normát köteles alkalmazni, amelynek Alap- 3. conditio generale potestatis: az Alkotmánybíróság törvénybe ütközését a testület már korábban kimond- nem veheti át más alkotmányos szerv feladatait el- ta. Az újonnan elfogadott Abtv. ebből következően meg- járása során, tehát az előterjesztések csak az Alap- kettőzi a kezdeményezés lehetőségét, ugyanis ez a tí- törvényben rögzített célokra irányulhatnak, és to- pusú indítvány egyfajta felülbiztosítás. Ez utóbbi eljá- vábbi fogalmi elem, hogy a testület hatáskörébe rás azonban egy speciális eset, mivel az alapügyben el- tartozzék a kérelem. 58 járó bírónak meg kell jelölnie a korábbi alkotmánybíró- További feltételeket is meghatározott az Alkotmány- 54 sági határozatot. Az Alkotmánybíróság ilyen esetben bíróság döntése: az egyik a határozott indítvány előírá- deklarálhatja, hogy az érintett norma az alapügyben sa (applicatio certa). Az Abtv. 52. § (1) bekezdésének ér- sem alkalmazható. A bíró hasonlóképp kezdeményez- telmében az előterjesztés indokait pontosan és egyér- heti jogszabály nemzetközi szerződésbe ütközésének telműen kell megfogalmazni (meg kell jelölni a megtá- kivizsgálását is. madott jogszabályt, illetve az Alaptörvény vagy nem- A konkrét normakontrollnak formai és tartalmi kö- zetközi szerződés megsértett rendelkezését), valamint vetelményei egyaránt vannak, amelyeket a testület konkrétan utalnia kell a kérelemnek az Alaptörvénybe esetjoga alakított ki, majd ezeket a 3058/2015. (III. 31.) ütközés megállapítására és az érintett rendelkezés al- 55 AB végzésében foglalta össze , amely általános és kü- kalmazása tilalmának deklarálására. A 2/2016. (II. 8.) lönös feltételeket különböztetett meg. AB határozat ezt a kettős feltételt megváltoztatta, en- Az Alkotmánybíróság fent említett végzése az eljárá- nek következtében a testület „az alaptörvény-ellenes- si feltételek meghatározását az Alaptörvény 24. cikké- ség megállapításának és alkalmazási tilalom kimondá- nek (2) bekezdésére alapította, amely szabály rögzíti a sának konjunktív indítványozására vonatkozó tételt testület hatásköreit, ennek következtében a típuskény- mint a bírói kezdeményezésekkel szemben támasztott 59 szer figyelembevétele a legalapvetőbb alkotmányos kö- követelményt, a továbbiakban nem tartja fenn.” A má- vetelmény. Mivel az Alkotmánybíróság az Alaptörvény sik feltétel a kérelem határozott volta (petitum certum), 56 védelmének legfőbb szerve , ezért nemcsak az előter- amely a határozott indítvány részének tekinthető: vilá- jesztések megalapozottságát köteles vizsgálni, hanem gosan utalni kell olyan jogkövetkezményre, amelynek az indítványok formai és tartalmi kellékeinek meglété- alkalmazására az Alkotmánybíróság jogosult. re is ügyelnie kell (a típuskényszerből levezetve). Ezt a A határozottság követelményének valamennyi meg- 3058/2015. (III. 31.) AB végzés a következőképp dekla- támadott norma és az Alaptörvény felhívott rendelke- 60 rálta: „az Alkotmánybíróság döntéseinek kiszámítha- zéseire tekintettel külön-külön teljesülnie kell. A ké- tósága, végső soron az Alaptörvény védelme nemcsak relem határozott voltáról való gondoskodás kötelezett- azt követeli meg, hogy érdemi döntései következetesek sége az indítványozót terheli, de egyben köti a testüle- legyenek, hanem azt is, hogy az eljárást kezdeményező tet is: nem alkalmazhat ugyanis olyan jogkövetkez- 61 ményt, amelyet az indítványozó nem kért. A hivatkozott alkotmánybírósági végzés különös fel- 50 Varga i. m. 6. tételeket is meghatározott, amelyek a konkrét norma- 51 1952. évi III. törvény a polgári perrendtartásról 155/B. § (2) bekezdés. 52 Alaptörvény 24. cikk (2) bekezdés b) pont. kontrollra alkalmazhatók. E feltételek a következők: 53 1952. évi III. törvény a polgári perrendtartásról 155/B. § (3)–(4) be- kezdés. 54 Varga i. m. 6. 55 A 3058/2015. (III. 31.) AB végzést a testület a későbbiek során pon- 57 3058/2015. (III. 31.) AB végzés indokolás [10]. tosította: a 2/2016. (II. 8.) AB határozattal, valamint a 3046/2016. (III. 58 3058/2015. (III. 31.) AB végzés indokolás [12]–[13]–[14]. 22.) AB határozattal. Az érintett végzés kidolgozását a későbbi határo- 59 2/2016. (II. 8.) AB határozat indokolás [28]. zatokkal együtt egységes szerkezetbe foglaltam. 60 3058/2015. (III. 31.) AB végzés indokolás [21]. 56 Alaptörvény 24. cikk (1) bekezdés. 61 Varga i. m. 8. / / 34 | ELJÁRÁSJOGI SZEMLE 2017 2 2017 2 ELJÁRÁSJOGI SZEMLE | 35 EJSz2017_2 belív.indd 34 2017.07.25. 14:45:33

1. conditio specialis ratione personae: az Alkotmány- bíróság rávilágított arra, hogy saját hatáskörében bíróság az Alaptörvény, illetve az Abtv. által felha- nincs lehetősége bizonyítás lefolytatására, hanem talmazott szerv vagy személy előterjesztése alap- az indítványra és mellékleteire kell alapoznia vizs- ján jár el. Konkrét normakontroll-eljárást csak gálatát és döntését. Ebből következően az előter- bíró (vagy bírósági titkár, ha az érintett ügyben jesztő bíró által megállapított tényállás hiányában önállóan is eljárhat) kezdeményezhet. A feltételt az „az eljárás elveszítené egyedi alapját, és absztrakt 66 indítványozónak igazolnia kell (pl. az azonosításra normakontrollá válna” . szolgáló adatokkal, dokumentumokkal). A végzés Az Alkotmánybíróság végzése rögzítette a hiányzó értelmében „nem elegendő önmagában az, hogy az feltételek esetleges pótlására vonatkozó álláspontját. indítványt a bíró aláírja, hanem az indítványnak Ennek tükrében arra következtetett, hogy megkísérel- tartalmi szempontból is teljes egészében az indít- hető a hiánypótlás a feltételek teljesülése érdekében, 62 ványozásra jogosult bírótól kell származnia” ; ennek elmulasztása pedig az érdemi elbírálás akadálya. 2. conditio specialis claritatis: e feltétel értelmében a Mulasztás esetén, illetve ha a hiányosságok nem orvo- konkrét normakontroll-eljárás nem keveredhet az solhatók hiánypótlás igénybevételével, a testület az elő- alkotmányjogi panasszal, az „indítványozó jogo- terjesztést az Abtv. 55. §-a alapján érdemi tárgyalás nél- sultsága ezért nem ruházható át a felekre vagy kül, vagy ha az érintett akadályt a kezdeményezés érde- más személyre, illetve nem osztható meg velük az mi vizsgálata során állapítja meg, az Abtv. 64. §-ának általuk készített irat indítványhoz csatolása által, alkalmazásával végzés kibocsátásával el utasítja. Visz- hanem a bírónak magának kell megjelölnie az in- szautasításnak van helye olyan esetben is, ha az Alkot- dítványozási jogosultságát alátámasztó körülmé- mánybíróság az érintett tárgykörben már döntést ho- nyeket, illetve teljesítenie az indítvánnyal szem- zott, és a körülmények nem változtak meg alapvetően, ben az Alaptörvény és az Abtv. által támasztott vagy ha az eljárás okafogyottá vált. Ez utóbbi esetben az 63 összes követelményt” ; Abtv. 59. §-a alapján a testület a visszautasítás helyett 3. conditio specialis ratione materiae: a konkrét nor- az eljárást végzéssel megszüntetheti. 67 makontroll két ikerfeltétele, hogy a bírói kezdemé- A hiánypótlás kérdéséhez hozzátartozik az, hogy a nyezés ténybeli alapja a bíró előtt folyamatban Pp. szabályai korlátozzák ezt az eljárási cselekményt. lévő egyedi ügy legyen, a kezdeményezés pedig ez- A Pp. 155. § (2) bekezdése értelmében a felfüggesztés zel párhuzamosan az ebben az alapügyben alkal- tartama alatt tett minden bírói rendelkezés, úgyszin- mazandó jogszabály vizsgálatára irányuljon. Ezen tén a felek által teljesített minden perbeli cselekmény összefüggés megléte a konkrét normakontroll hatálytalan, kivéve a felfüggesztéssel, illetőleg az an- megkülönböztető védjegye, amelynek hiányában nak megszüntetésével kapcsolatos bírói rendelkezése- ebben az olvasatban érdemi alkotmányossági fe- ket és perbeli cselekményeket. Ezt a szabályt a már ko- lülvizsgálatnak nincs helye. Az eljárás azonban rábban hivatkozott 155/B. § (3) és (4) bekezdése sem nemcsak az Alaptörvényben biztosított jog, hanem oldja fel teljes mértékben. Varga Zs. András véleménye az Alaptörvény más rendelkezéseinek sérelmére is szerint konkrét normakontroll esetén az Alkotmánybí- alapítható. A 3046/2016. (III. 22.) AB határozat azt róság csak olyan hiánypótlást rendelhet el, amelyet az még hozzáteszi e feltétel vonatkozásában, hogy a indítványozó bíró a felfüggesztés hatálya alatt is telje- Kúria elnökének utólagos normakontroll-kezde- síthet, viszont az alapügyben eljáró bíró nem hívható ményezési jogát elhatárolja az alapügyben eljáró fel sem végzése kiegészítésére, sem a hiányzó tényállás bírók konkrét normakontroll iránti indítványától. megállapítására. 68 A testület szerint „a járulékos, a per jogerős befeje- Az Alkotmánybíróság egyik nagy hiányosságát pótol- zését követően kötelezően alkalmazandó, a perben ta azzal, hogy a köztudatban – a joggyakorlatban és a érintett személyek jogát, jogos érdekét, jogi hely- jogirodalomban – kevéssé ismert és feldolgozott hatás- zetét érintő szabály alkotmányossági vizsgálatá- körre, a konkrét normakontrollra vonatkozó szabályo- nak kezdeményezésére a bíró akkor is jogosult, kat, feltételeket állapított meg a fent részletezett vég- amikor az alkalmazás lehetősége számára tényle- zéssel, és az azt pontosító határozatokkal. 64 gesen megnyílik” ; Ami az Alkotmánybíróság ügyforgalmát illeti az 4. conditio specialis ratione temporis: az Alkotmány- Alaptörvény és az új Abtv. hatálybalépése óta, a követ- bíróság végzése az előbbiektől eltérően új követel- kező megállapításokat tehetjük. ményként határozta meg ezt a feltételt. Ennek tük- Az Alkotmánybírósághoz 2012-ben 1 előzetes nor- rében az ügy egyediségéből levezethető előírás, makontroll, 25 utólagos absztrakt normakontroll, 65 69 hogy „a bíró indítványának nemcsak absztrakt jogi bírói kezdeményezés, 728 alkotmányjogi panasz ; érvelést kell tartalmaznia, hanem a bíró által előt- 2013-ban 13 előzetes absztrakt normakontroll, 49 70 te folyamatban lévő ügyben megállapított tényál- konkrét normakontroll, 199 alkotmányjogi panasz ; lást is, amelyben az Alaptörvény vagy nemzetközi 65 szerződés sérelme megvalósult” . Az Alkotmány- 66 Uo. 67 3058/2015. (III. 31.) AB végzés indokolás [24]. 68 Varga i. m. 10. 62 3058/2015. (III. 31.) AB végzés indokolás [17]. 69 http://alkotmanybirosag.hu/letoltesek/ugyforgalom_2012_december_ 63 3058/2015. (III. 31.) AB végzés indokolás [18]. 31.pdf 64 3046/2016. (III. 22.) AB határozat indokolás [11]. 70 http://alkotmanybirosag.hu/letoltesek/ab_ugyforgalom_2013_ 65 3058/2015. (III. 31.) AB végzés indokolás [23]. december_31_jav_2014.pdf / / 34 | ELJÁRÁSJOGI SZEMLE 2017 2 2017 2 ELJÁRÁSJOGI SZEMLE | 35 EJSz2017_2 belív.indd 35 2017.07.25. 14:45:33

2014-ben 3 utólagos absztrakt normakontroll, 54 konk- jóval kevesebb számban érkeznek a testülethez. Ennek 71 rét normakontroll, 333 alkotmányjogi panasz ; 2015- hátterében az állhat, hogy a konkrét normakontroll te- ben 1 előzetes normakontroll, 9 utólagos absztrakt kintetében egy már folyamatban lévő eljárás kerül fel- normakontroll, 65 konkrét normakontroll, 286 alkot- függesztésre, amely alkotmányjogi jellegű jogvitát is 72 mányjogi panasz ; 2016 első félévében pedig 2 előze- magában foglal, és ez meglehetősen kisszámú esetet tes normakontroll, 5 utólagos absztrakt normakont- foglal magában. Magyarországon az Alkotmány hatá- roll, 43 konkrét normakontroll, 226 alkotmányjogi pa- lya alatt az actio popularis jogintézménye okán érkezett 73 nasz érkezett . kevesebb bírói megkeresés az Alkotmánybírósághoz – noha a testület ebben az időszakban hozta a legna- gyobb jelentőséggel bíró határozatait –, az Alaptörvény 3. ÖSSZEGZÉS hatálybalépésével pedig a „valódi” alkotmányjogi pa- nasz bevezetése eredményezte a panaszok túlsúlyát a Ezekből az adatokból – valamint amit a német alkot- konkrét normakontrollhoz képest. Németországban a mánybíróság gyakorlatánál tapasztaltunk – azt a kö- korábban említett szigorú tartalmi követelmények kö- vetkeztetést vonhatjuk le, hogy a tradicionális alkot- vetkeztében fordulnak ritkán a rendesbírák az alkot- mánybírósági hatáskörök közül a legmeghatározóbb az mánybírósághoz. alkotmányjogi panasz, bírói kezdeményezések pedig Ennek ellenére szükséges az, hogy az alapügyben el- járó bírák alkotmányossági kérdés felmerülése esetén az Alkotmánybírósághoz indítványokat terjesszenek 71 http://alkotmanybirosag.hu/letoltesek/ab_ugyforgalom_2014_12_31.pdf 72 http://alkotmanybirosag.hu/letoltesek/ab_ugyforgalom_2015_12_31.pdf elő, és a bírói kezdeményezés a testület joggyakorlatot 73 http://alkotmanybirosag.hu/letoltesek/ab_ugyforgalom_2016_06_30.pdf is befolyásoló hatáskörének tekinthető. A KÖZBESZERZÉSSEL KAPCSOLATOS POLGÁRI PEREK GYAKORLATA (2017) SZILÁGYI NORBERT bírósági titkár (Nyíregyházi Törvényszék) BEVEZETŐ GONDOLATOK rendszer, amely nem önmagáért van jelen a jogágak rendszerében, hanem végső célja az, hogy magánjogi A tanulmány elkészítésének vezérgondolata, hogy a jogviszonyok, kötelmi jogi ügyletek – szerződések – jöj- tisztán polgári joggal foglalkozó szakemberek számára jenek létre a jogalanyok között. bemutatásra kerüljön az a közjog és a magánjog hatá- A közbeszerzési törvény számos – és az evolúciója rán lévő közbeszerzési jogterület, melynek ismerete a folytán egy növekvő számú – olyan rendelkezést is tar- közbeszerzési vonatkozású, de alapjaiban civilisztikai talmaz, ami jogdogmatikailag sokkal inkább a polgári természetű perek viteléhez – az egyre növekvő ügyszá- jog területére tartozna, mintsem közbeszerzési jogi mokra figyelemmel – nélkülözhetetlenné válik. jog ágba. Ugyanakkor annak igénye, hogy egy helyen ke- Két külön tanulmány készült annak érdekében, hogy a rüljön szabályzásra minden, ami közbeszerzési jogi közbeszerzési törvényben rögzített öt speciális közbe- érintettségű, felülírja a tisztán jogdogmatikai elveken szerzési pertípus részletes bemutatása megtörténjen. alapuló cizellált szabályozási modellt. Jelen tanulmány azon három közbeszerzési pertípus Hangsúlyozni szükséges a jogalkalmazók körében szabályait mutatja be gyakorlati szempontból, amelyek annak tényét, hogy közbeszerzési eljárások eredmé- lefolytatása a polgári bíróságok hatáskörébe tartozik. nyeként létrejövő szerződésekre vonatkozó szabályo- Ugyanezen szerző előző lapszámban megjelenő tanul- kat nem kizárólagosan a Ptk. szabályai, illetve a felek mánya „A közbeszerzésekkel kapcsolatos közigazgatási diszpozitív szerződéskötési akarata határozza meg, perek gyakorlatát” mutatta be, így annak megismerése hanem a közbeszerzési törvény, az államháztartási és a jelen tanulmányban foglalt összefüggések megértését az adózás rendjéről szóló jogszabályok kógens rendel- is nagyban segíti. Néhány esetben a korábbi tanul- kezései, valamint támogatásból megvalósuló beszerzé- mányra visszahivatkozás történik. sek esetén a támogatást nyújtó szervek előírásai is. A magánjogi szerződéses kapcsolatokba egyre job- ban betörő kógens előírások kimondatlan célja az, hogy 1. ALAPVETÉSEK ÉS SZABÁLYOZÁSI CÉLOK aki közpénzhez jut, annak a teljesítése csakis szigorú – AZ EURÓPAI UNIÓS IRÁNYELVEK TÜKRÉBEN esélyegyenlőséget, és versenyjogi elveket maximálisan tiszteletben tartó –, átlátható szerződéses körülmé- A közbeszerzés közjogi jellege ellenére lényegét te- nyek közé legyen szorítva. kintve egy kiválasztási folyamatot meghatározó szabály- A jogorvoslati eljárások gyorsaságának alapelve mel- / / 36 | ELJÁRÁSJOGI SZEMLE 2017 2 2017 2 ELJÁRÁSJOGI SZEMLE | 37 EJSz2017_2 belív.indd 36 2017.07.25. 14:45:33