Harsági Viktória: A modellválasztás dilemmái a kollektív igényérvényesítés hazai szabályozásánál

4. A HATÁLYON KÍVÜL HELYEZÉS 5. ÖSSZEGZÉS KIVÉTELESSÉGE Az Alaptörvény XXVIII. cikk (1) bekezdésében bizto- A fentiek mellett utalni kell az ítélet hatályon kívül he- sított, a per ésszerű határidőn belüli elbírálásához való lyezésével kapcsolatos egyes kérdésekről szóló 1/2014. jog, a perek észszerű időn belül történő befejezésére (VI. 30.) PK véleményre is, amelynek 1. pontja szerint a vonatkozó Pp. 2. § (1) bekezdésben írt követelmény, va- lényeges eljárási szabálysértésre [Pp. 252. § (2) bekez- lamint az Alaptörvény XXVIII. cikk (7) bekezdése sze- dés] alapított hatályon kívül helyezés akkor indokolt, ha rinti jogorvoslathoz való jog Alkotmánybíróság által ki- az elsőfokú eljárás megismétlése elengedhetetlen. A fejtett tartalmának együttes érvényesülése érdekében PK-vélemény 3. pontja szerint a Pp. 252. §-ának (3) be- a Pp. 253. § (1)–(3) bekezdéseinek az Alaptörvény kezdésén alapuló hatályon kívül helyezés alkalmazása 28. cikke szerint értelmezése – összhangban az 1/2014. esetén a másodfokú eljárásban törekedni kell arra, hogy (VI. 30.) PK vélemény megállapításaival – arra az ered- az elsőfokú eljárás megismétlésére csak valóban indo- ményre vezethet, hogy ha a Pp. 252. §-ában meghatáro- koltan, a terjedelmes bizonyítást igénylő vagy a per ér- zott hatályon kívül helyezési okok nem állnak fenn, és a demi elbírálását új jogi alapokra helyező esetekben ke- másodfokú bíróság érdemi döntéséhez szükséges ada- rüljön sor. A PK-vélemény indokolása szerint a hatályon tok rendelkezésre állnak, akkor a másodfokú bíróság kívül helyezésre vonatkozó döntés meghozatala során az elsőfokú bíróság ítéletét érdemben megváltoztat- indokolt figyelemmel lenni a célszerűség, a pergazdasá- hatja, melynek körében olyan kérdésekben is határoz- gosság és az időszerűség követelményeire. A szükségte- hat, amelyekben az elsőfokú bíróság nem határozott. A len hatályon kívül helyezések indokolatlanul növelik a másodfokú bíróság ezzel az érdemi döntésével nem pertartamot és fölöslegesen terhelik az elsőfokú bírósá- vonja el a jogorvoslathoz való jogot, ugyanakkor érvé- gokat. A PK-vélemény is megjelöli azokat az eseteket, nyesíti a felek jogát a per észszerű időn belül történő amikor szükségtelen az elsőfokú ítélet hatályon kívül befejezéséhez. A gyakorlat bizonytalanságára figye- helyezése, és a másodfokú bíróság az elsőfokú ítéletet lemmel az új polgári perrendtartás kodifikációja során – a rendelkezésére álló adatok alapján – érdemben bí- egyértelmű normákkal szükséges majd rendezni e jo- rálja felül. gok egymáshoz való viszonyát is. A MODELLVÁLASZTÁS DILEMMÁI A KOLLEKTÍV IGÉNYÉRVÉNYESÍTÉS HAZAI SZABÁLYOZÁSÁNÁL * Prof. Dr. Harsági Viktória A kollektív igényérvényesítés gazdag külföldi jogiro- denre kiterjedő elemzés az intézmény funkcionalitása dalmának áttekintése után megfogalmazható, hogy tekintetében, hiszen az csak monografikus igénnyel alapvetően egyetértés alakult ki a szakmán belül az in- volna megvalósítható, hanem csupán egy nagyvonalú tézmény célja, szerepe tekintetében, ami az általános- áttekintés, melyet az összehasonlító jog eszközeivel kí- ságokat illeti. Ekképpen legtöbb szerző említi, hogy az ván a szerző megtámogatni. abban a kollektív igényérvényesítés különböző formái A hatékonyság szempontjából vizsgálva a kérdést, a az igazságszolgáltatáshoz való hozzáférést, a perhaté- kollektív igényérvényesítési mechanizmusok célja 1 konyságot és az alperesi jogsértő magatartás , illetve a alapvetően a bíróság és a felek erőforrásainak kíméle- gazdaság szereplői viselkedésmintáinak változását te. Lehetővé teszik ugyanis, hogy a bíróságok a párhu- mozdíthatják elő, a verseny tisztaságának fenntartásá- zamos, illetőleg lényeges átfedésben levő ügyeket haté- hoz hozzájárulhat. Ha a részleteket nézzük, már közel konyan, gyorsan, következetesen és a véglegesség igé- sem ennyire egységes a kép. Jelen tanulmány célja en- nyével bírálják el, s egyúttal csökkentsék az eljárás(ok) nek a differenciáltságnak bemutatása, de nem egy min- összköltségét. Ezáltal elkerülhetővé válik az ügyek megtöbbszöröződése, egyúttal az esetlegesen egymás- nak ellentmondó határozatok hozatala is. Probléma- * A tanulmány a K 105559 nyilvántartási számú OTKA-kutatás kereté- ként merül fel azonban, hogy az igazságszolgáltatáshoz ben készült. való hozzáférés, tisztességes eljárás, alaposság és a 1 Walker, Janet: General Report. (Session 5. – Cultural Dimensions of pergazdaságosság konfliktusba kerülhet egymással. A Group Litigation) In: Maleshin, Dmitry (ed.): Civil Procedure in Cross- kollektív igényérvényesítési mechanizmusok a csoport cultural Dialogue: Eurasia Context, Moscow: Statut Publishing House, 2012, 420. erejének egyesítése által javítják az esélyegyenlőség el- / / 24 | ELJÁRÁSJOGI SZEMLE 2016 1 2016 1 ELJÁRÁSJOGI SZEMLE | 25 ESz2016_1 folyamatos.indd 24 2016.03.30. 9:15:14

vének érvényesülését, és segíthetik helyrebillenteni az azon emberek csoportja részére, aki feltehetően nem erőforrások esetleges egyenlőtlenségét. A többalanyú hajlanának a jogorvoslat keresésére az egyéni perek perek külföldi szabályozásában a felperesi csoport a eszközeivel. A következő évtizedekben, főként a ’60-as, jellemző. Az alperesek a külhoni tapasztalatok szerint ’70-es években, a dolgok alapvetően megváltoztak. A gyakran kollektív entitások, az ebből fakadó előnyöket fent írt cél természetesen megmaradt, de a gigantikus élvezik, amelyek elsődlegesen a nagyobb erőforrásaik- kártérítési eljárások relatív új élménye messze túlmu- ból, méretgazdaságosságukból, tudásukból, az infor- tatott a class action eredeti modelljén. E dimen zió beli mációhoz való hozzáférésükből és a befolyásukból növekedésnek jelentős következményei vannak. Ilyen származnak. A felperesi oldalon az egyének kérelmeik pl. a nagyobb adminisztrációs teher vagy a büntető „egy csokorba fűzésével”, egy erre a célra kialakított el- kártérítés (punitive damage) útján a károkozó jövőbeli járásban erőiket és tapasztalatukat egyesítik, megoszt- magatartásának befolyásolása. Mindez természetesen va a pereskedés kockázatát, nagyobb nyilvánosságot és visszahat a célokra is. Szélesebb lett az eljárás alkalma- jobb tárgyalási pozíciót nyerve. A bíróság is számos te- zási területe, nagyobb az ügyek sokfélesége. Új célok je- kintetben nyer ezzel a megoldással, hiszen az eljárás lentek meg (amely tükröződik a jogi nyelvezetben is), a megtöbbszöröződése, a konfúzió, a felek nagy száma class action új kollektív és általános értékek érvényre 2 gátolhatja a hatékonyságot. A kollektív igényérvénye- juttatása felé orientálódik. Ez a pluralitás visszahat az sítési mechanizmusok az alperes számára is számos eljárásjogi eszközre magára is. Az általános class ac- előnyt hozhatnak, egyfelől a költségek mérséklése te- tion több altípusra bomlik, amelyek speciális célok felé rén, másfelől pedig azáltal, hogy esetleg nem szükséges orientálódnak és mindegyik – további konzekvencia- újabb és újabb eljárásokkal szembenézniük, azaz „tisz- ként – eltérő jellegzetességeket vesz fel és különböző ta lappal” tekinthetnek a jövőbe. A megfelelő menedzs- gyakorlati eredményre vezet. A kontinentális jogrend- ment és ellenőrzés szükségessége a nagyszámú felpe- szerben a helyzet teljesen különböző. Először is meg res esetén jól látható. Ezeket a pereket nem lehet más- kell jegyezni, hogy az ún. kollektív, diffúz vagy frag- ként lefolytatni, mint hogy világosan, határozottan mentált érdekek védelme az igazságszolgáltatás eszkö- (csak) „egy hang” beszél az összes felperes érdekében zeivel lassan kezdett el felmerülni a ’60-as évek vége és ennek a „hangnak” legyen tapasztalata az ilyen felé és a ’70-es évek folyamán. Először ez a fejlődés is ügyek vitelében. 3 mindössze néhány országban indult meg, sok helyen csak későbbi időpontban kezdődött. Legtöbb európai jogalkotó által követett cél specifikus és relatív szűk te- 1. FEJLŐDÉSTÖRTÉNETI KITEKINTÉS rület szabályozására vonatkozott. Németországban az ún. Verbandsklage vagy az olasz jog kínálta eszközök a A class action amerikai formájának távoli történelmi fogyasztók védelmét szolgálják, de nem a gyengébb fél gyökerei vannak, az angol equity gyakorlatot exportál- kárának megtérítését, hanem a tisztességtelen szerző- ták az Újvilágba, lényegében a reprezentatív eljárások- dési feltételek mellőzését. Szabályozási és nem kom- 4 ra vezethető vissza. Az Egyesült Államokban régen fel- penzációs célt valósítanak tehát meg. Az utóbbi évtize- ismerték az értékét annak az eljárásnak, amelyik lehe- deket elég sokirányú változás jellemezte. Mindamellett tővé teszi a személyek számára, hogy az érdek azonos- az uralkodó európai trend nem a class action irányába sága nélkül, de az ugyanazokból, hasonló vagy össze- látszik elmozdulni. Habár akadnak olyan európai kom- függő körülményekből eredő igények tekintetében osz- mentátorok, akik a szélesebb, modernebb megközelítés tályt alkossanak, és együtt érvényesítsék az igényüket mellett törnek lándzsát és az amerikai class action be- egy eljárásban. 1966-ban inkorporálták a class action vezetését javasolják, ezzel szemben a kontinentális jog- szabályait az Federal Rules of Civil Procedure-ba. 5 alkotók a szűkebb és óvatos, restriktív alkalmazást A kollektív igényérvényesítés célját illetően a fejlődés preferálják. 6 dinamikája nagyon különböző a common law (különö- Az egyesült államokbeli class action eljárás az Fede- sen az USA) és a kontinentális jogrendszerekben. Mind- ral Rules of Civil Procedure R. 23 alkotói által előre nem két rendszer elmozdult a kiindulópontjából, de ezek a látott kérdésekkel szembesült az idők folyamán. Arra változások majdnem ellenkező irányúak. Az USA class tervezték eszközül, hogy alapjában véve hasonló ügye- action klasszikus példáját nézve ennek a funkciója, ket oldjanak meg, egyesek csodaszert látnak benne 1938-as megalkotásakor az volt, hogy kompenzációt azon igényekre nézve, melyben számos felperes érin- biztosítson sok relatív csekély összegű kár esetén, és tett. A class action eljárásban egyetlen kérelmező van megnyissa az igazságszolgáltatáshoz való hozzáférést felhatalmazva arra, hogy képviselje a kérelmezők osz- tályát, azon az alapon, hogy minden egyedi ügy lénye- ges elemeiben ugyanolyan, így az egyedi ügy eldöntése Zuckerman, Adrian: Zuckerman on Civil Procedure. Principles of Prac- az intézmény természetéből adódóan a többi ügy elbí- 2 7 rálását is jelenti. A tapasztalatok azt mutatják, hogy tice. London: Thomson Reuters, 2013, 664, 676.; Andrews, Neil H.: Mul- ti-party proceedings in England. Representative and Group Actions. Duke Journal of Comparative & International Law. 2001, 263. 3 Hodges, Christopher: Multi-party Actions. Oxford – New York: Oxford University Press, 2001, 73. 6 Taruffo, Michele: Some Remarks on Grroup Litigatiion in Compara- 4 Murray, Peter L.: Class Action in a Global Economy. In: Stürner, tive Perspective. Duke Journal of Comparative & International Law. 2001, Rolf / Kawano, Masanori: Current Topics of International Litigation. 409–413. Tübingen: Mohr, 2009, 97. 7 Hodges, Christopher: The Reform of Class and Representative Actions 5 Zuckerman 2001, 675. in European Legal Systems. Oxford: Hart, 2008, 119. / / 24 | ELJÁRÁSJOGI SZEMLE 2016 1 2016 1 ELJÁRÁSJOGI SZEMLE | 25 ESz2016_1 folyamatos.indd 25 2016.03.30. 9:15:14

míg a class action betölti a célját bizonyos ügyekben, személyek által, akik a pert üzleti befektetésnek tekin- addig más típusú alkalmazása kontraproduktív. A gya- tik, amely az ő saját hasznukról szól, e) érdekellentét az korlatban a mass tort ügyek, különösen a termékfele- ügyvéd és az ügyfelek között (különösen az egyezség- lősségi ügyek alkalmatlannak bizonyultak az osztály kötés terén, és sok fogyasztói class action szerény hasz- szintű kezelésre. Ezekben az ügyekben számos olyan not hajt a fogyasztóknak, úgymint az ún. „coupon sett- ténybeli kérdés jöhet fel, ami lehetetlenné teszi az egy lement”), f) eljárások, amelyek természetüknél fogva ügykénti tárgyalásukat. Gyakran vonzzák a gyengéb- drágák, g) aránytalan ügyvédi díjak, és ebből eredően ben megalapozott kérelemmel bíró felpereseket, akik nagyon magas tranzakciós költségek, h) a „vesztes fi- magukban nem perelnének, de egy kikényszerített zet” elvvel össze nem kapcsolt class action eljárásban, egyezség az „igényeik felülértékelését” eredményezi a ahol nagyon magasak az ügyvédi költségek egy óriási 8 többiek hátrányára. nyomás van az alperesen, hogy az ügy érdemére (a per- Számos ponton tapasztalható kiegyenlítetlenség, nyertesség esélyére) tekintet nélkül megegyezzen aránytalanság a class action eljárásokban. Sok ügy vég- (blackmailing), i) a nyomást a punitive damage rend- ződik úgy, hogy a bíróságra sem került, magas ugyanis szere csak fokozza”. A Class Action Fairness Act (2005) 11 az egyezségi ráta. Ez első látásra pozitívnak tűnhet, valamit próbált javítani a helyzeten. Bizonyos meg- ám meg kell vizsgálni, mi áll a hátterében. Ennek szorításokat tett a sikerdíj és pl. a class action hatálya ugyanis az Egyesült Államokban több oka van. Egy- tekintetében (szűkítette a lehetőségét). 12 részt, mivel a költségeket nem téríti meg a pervesztes fél, így legtöbbször olcsóbb megegyezni, mint sikerrel védekezni. Az amerikai rendszert sokan támadják ami- 2. EURÓPAI MODELLEK att, hogy az ezzel foglalkozó ügyvédi irodák dollármil- liárdokat keresnek olyan ügyeken, amelyek bíróság elé Megfigyelhető a jogirodalomban egy sajnálatos ten- sem jutnak. Második okként az esküdtszék kiszámítha- dencia, hogy az amerikai „class action” terminológiát tatlanságát jelöli meg a szakirodalom. Harmadsorban a használjuk olyan eljárási formákra is, amelyek valójá- class action egyezség lényeges előnyöket jelenthet az ban nem azok, de amelyek hordozzák ennek bizonyos 13 alperes számára, aki így „szabadulva” tiszta lappal elemeit. Ugyanis csak kevés ország vette át a class nézhet a jövőbe. Sokan tartják úgy, hogy az amerikai action eszközt akár korlátozott mértékben is, és szá- típusú class action rendszer nem megfelelő Anglia szá- mos más ország – főként a kontinentális jogrendszer- mára, mert ott esküdtszék tárgyalja a kártérítési ügye- hez tartozó európai országok – erősen rezisztens e jo- 14 ket, míg Angliában nem ez a helyzet. Ráadásul jóval jó- gintézmény irányában, meglehetősen általános az val magasabb kártérítési összeget ítélnek meg, mint USA rendszerének elutasítottsága („not-in-my-back- 15 Angliában, így egy esetleges adaptálás következtében yard”). Ennek számos oka lehet, egyik minden bizony- Angliában sokszorosába kerülne a kártérítési rend- nyal az intézmény céljában ragadható meg. A modern szer. Az Egyesült Államokban az opt-out class action amerikai társadalom individualista, versenyző és per- kéz a kézben jár a sikerdíjjal. Az angol szerző, Zucker- lekedő. Első pillantásra ezért következetesnek tűnik, man szerint azonban a class action rendszer működhet hogy az amerikai jogalkotás és a bíróságok alapvetően sikerdíj nélkül is. Szerinte valójában az eljárásnak class a privát iniciatívában bíznak a kollektív igényérvénye- 16 actionkénti vagy group litigationkénti, illetve opt-in sítés kialakítása során. vagy opt-outkénti leírása nem feltétlenül fed fel sokat a A sokalanyú eljárásokkal kapcsolatos európai tren- gyakorlat működéséről. Az sem mindegy, hogy milyen dek elemzése során célszerű két típusú mechanizmus 9 jogrendszerbe kerül beültetésre a class action. Az között különbséget tenni, amelyek funkciójukban tér- ügyvédek jelentik a hajtóerőt a class action mögött. nek el egymástól. Habár a két funkció egyre inkább „Vadásznak a reprezentatív felperesek után és finan- megtalálható egy adott mechanizmuson belül, külön- szírozzák az ügyet: valójában ezáltal érdekeltségük böző jogpolitikai indokok állnak a háttérben, és a funk- van az ügyben, mivel sikerdíj alapján dolgoznak, ezért cionalitás közelebbi vizsgálata különböző konklúziók- nagyon komoly gazdasági ösztönző van arra nézve, hoz vezethet, ami az adott mechanizmus szerepét és hogy „felépítsenek” egy ilyen eljárást.” 10 hatékonyságát illeti. Megvan annak a veszélye, hogy a Hodges a következőkben látja az amerikai rendszer előnytelen vonásait. A rendszer a következő nem kívá- natos következményeket tudja előidézni: „a) az igaz- ságszolgáltatáshoz való hozzáférés túl könnyűvé válik, 11 Lásd Marcus, Richard: The Big Bad Wolf: American Class Action. In: b) nincs költség-haszon vagy más racionalitási kontroll Harsági, Viktória – van Rhee, Cornelius Hendric (eds.): Multi-party a felperes részétől, ill. ellenőrzés az ügyben hozott dön- Redress Mechanisms in Europe: Squeaking Mice? Cambridge: Intersentia, 2014, 42–49. tések felett, c) rendkívül nagy mennyiségű per indul, 12 Hodges 2008, 131–132, 135. különösen sok a megalapozatlan kérelmek száma, 13 Llewelly, Paul: Europe becomes class act. European Lawyer, 2004, 40. d) „zsákmányszerzés” az ügyvédek és más közbenső 14 Rowe, Thomas D.: Debates over Group Litigation in Comparative Perspective. What can We Learn from Each Other? Duke Journal of Com- parative & International Law, 2001, 157–158. 15 Walker, 414. 8 Hodges 2001, 218. 16 Stürner, Rolf: The Role of Judges and Lawyers in Collective Actions, 9 Zuckerman 2013, 666, 685. Equality among Parties, Conflicts of Interest. In: Procesos colectivos – 10 Silvestri, Elisabetta: The difficult art of legal transplants: the case class action. I.International Conference & XXIII Iberoamerican Procedural of class actions. Revista de Processo, 2010, 109. Law Convention, Buenos Aires, 2012, 87–88. / / 26 | ELJÁRÁSJOGI SZEMLE 2016 1 2016 1 ELJÁRÁSJOGI SZEMLE | 27 ESz2016_1 folyamatos.indd 26 2016.03.30. 9:15:14

24 két funkció összekeverése egy elégtelen mechanizmust utóbb a KapMuG néven ismert törvény, mely a pénz- eredményezhet. 17 ügyi befektetésekre kiterjedő hatállyal vezetett be egy Óvatosnak kell azonban lenni akkor, ha éles különb- új eljárást. Ez lényegében egy mintaper, melynek alap- séget akarunk tenni a közérdekű és az ún. „private en- jául legalább tíz egymással – a ténybeli és jogi kérdések forcement” között. A public enforcement legtöbbször tekintetében összefüggő – ügy kell hogy szolgáljon. sokkal hatékonyabb a jogsértések megszüntetése, il- A KapMuG rendszerét egy négyfázisú eljárás jellemzi. letve megelőzése iránti perek esetén, mint a kártérítés Először a károsultak valamelyikének kérelmére megin- 18 területén. A közérdekű pernek számos sajátossága a dul a mintaper, ebben arra lehet hivatkozni, a kibocsátó 19 kontinentális európai modellhez kötődik , amelyet ál- hibázott, vázolva, miért jogos a kártérítés és miért ha- talában az aktív bíró és a bírói case management jelle- sonlóak a jogi kérdések, illetve miért érint más kérel- mez, nem koncentrál akkora erőt a bíróra a kollektív mezőket is [1(2) KapMuG]. Másodszor a bíróság ellen- perekben. Az eljárási kezdeményezésének jogát sok őrzi, hogy az eljárásindítási feltételeket teljesítették-e esetben nonprofit szervezetekre (egyesületekre) he- és dönt arról, hogy mely szempontok hasonlóak más lyezi. Ezek főként privát szervezésű szervezetek és kérelmezőkéhez. Nyitnak egy regisztert a közös jogi és arra vannak kitalálva, hogy törvényben rögzített érde- ténybeli kérdéseknek, a kérelmezők neveivel és ezt keket szolgáljanak. Privát kezdeményezés eredménye- nyilvánosságra hozzák, a bíróság meghatározza azokat ként jönnek létre, habár gyakran közpénzekből támo- a kérdéseket, amelyeket semmi esetre sem vizsgálhat 20 gatják őket és hatóságok által kontrollálják. A jogsér- felül más bíróság utána. Harmadszor – Európában elég- tések megszüntetésére irányuló eljárások jellemzik gé egyedülálló módon – az elsőfokú bíróság egy határo- azok az országokat, ahol hagyományosan az egyesüle- zatot hoz, melyet a másodfokú bíróságnak címez, mely tek által indított perek a gyakorlat (pl. Németország, tartalmazza az összes jogi és ténybeli kérdést, amelyet Ausztria, Olaszország). Ezekben az országokban az meg kell válaszolni az összes egyedi kérelemmel kap- egyesületeknek van joga pert indítani. Mindamellett csolatban. Erre a rendelkezésre alapozva a másodfokú egyes országokban ez a keresetindítási jog csak a fo- bíróság kiválaszt egy vagy néhány ügyet, amelyek al- gyasztóvédelem területén létezik, ilyenformán a fo- kalmasnak tűnnek arra, hogy vezető ügy(ek)ként vá- gyasztóvédelmi egyesületek jogosultak indítani. Más laszt adjanak az összes többi a perrel érintett ügyben országokban egyéb szervezetek is fel lettek ruházva felmerülő jogi és ténybeli kérdés tekintetében. Erre az ezzel, úgy mint a különféle érdekképviseleti szerveze- időre a többi eljárást felfüggesztik. A negyedik fázisban tek, környezetvédelmi egyesületek és kereskedelmi a másodfokú bíróság megküldi a határozatát az elsőfo- kamarák. A skandináv országokban előforduló megol- kú bíróságnak, amely az összes eddig felfüggesztett dás esetén, amikor a fogyasztói ombudsman jut sze- ügyet egyenként letárgyalja a vezető ügyet követve rephez az eljárásban szintén a jogsértések megszünte- [16(1) KapMuG]. Végül hangsúlyozni kell, hogy az opt- tése iránti perek a jellemzőek, az ombudsman nem in- out nem megengedett, tehát a vezető ügyben a másod- díthat pert kártérítés iránt. Az ombudsman formálisan fokú bíróság által hozott határozat köti az elsőfokú bí- 25 független a kormányzattól, mentes annak ellenőrzése róságot a többi ügyre nézve. alól, de működése lényegében a kormány finanszírozá- Látjuk tehát, hogy az európai perjogi rendszerek kö- sától függ, s így a politikai autonómiája valamelyest vetkezetesen kínálnak mechanizmusokat, amelyek 21 korlátozott lehet. ügyek együttes elbírálását teszik lehetővé, ám a szá- Ennélfogva fontos különbséget tenni a kollektív igény- mos igény különálló marad egymástól. Minden egyes érvényesítés különböző formái között, megjegyezve és kérelmező fél marad az eljárásban, teljesen védve eljá- rögzítve, hogy az európai kollektív igényérvényesítési rási garanciákkal, úgy mint a meghallgatáshoz való jog formák változásokon mennek keresztül (jelenleg is). 22 és a szóbeli tárgyaláshoz való jog. A félnek megmarad a Elterjedt kollektív igényérvényesítési forma Európá- joga arra nézve, hogy autonóm módon döntsön a per to- ban az ún. Verbandsklage. Ennek jellegzetessége, hogy vábbi menetéről, pl. hogy köt-e egyezséget, folytatja-e a pert indító egyesület nem a tagjai jogait és érdekeit az eljárást, nyújt-e be fellebbezést. 26 23 képviseli, hanem közérdekeket képviselnek. Ennek lé- Teljesen más alapokon áll a holland jog, ahol az alap- 27 nyegéről fentebb már szóltunk. Németországban a Ver- vetően a tömeges károkozású ügyekre íródott WCAM- bandsklage hagyományos rendszerét egészítette ki 24 Gesetz über Musterverfahren in kapitelmarktrechtlichen Streitig- keiten, BGBl. I S. 2437 17 Hodges, Christopher: Europenization of Civil Justice: trends and is- 25 Cupa, Basil: Scattered Damage: A Comparative Law Study About the sues. CJQ, 2007, 114. Enforcement Deficit of Low-Value Damage and the Class Action Ap- 18 Rowe, 158. proach. European Review of Private Law, 2012, 530–531.; lásd részle- 19 Fowkes, James: Civil procedure in public interest litigation: tradi- tesebben: Bakowitz, Michael: The German Experience with Group Ac- tion, collaboration and the managerial judge. Cambridge Journal of Inter- tions – The Verbandsklage and the Capital Markets Model Case Act (Kap- national and Comparative Law, 2012, 241–242. MuG). In: Harsági, Viktória – van Rhee, Cornelius Hendric (eds.): Mul- 20 Stürner, 88. ti-party Redress Mechanisms in Europe: Squeaking Mice? Cambridge: In- 21 Koch, Harald: Non-class group litigation under EU and German law. tersentia, 2014, 153–165. Duke Journal of Comparative & International Law, 2001, 359–360, 362. 26 Wagner, Gerhard: Collective redress – categories of loss and legis- 22 Llewelly, 40. lative options. Law Quarterly Review, 2011, 66. 23 Koch, Harald: Prozeßführung bei komplexen Verfahren in Europa. 27 Krans, Bart: The Dutch Class Action (Financial Settlement) Act in In: Storme, Marcel (ed.): Procedural Laws in Europe. Towards Harmonisa- an international context. The Shell case and the Convernium case. CJQ tion. Antwerpen: Maklu, 2003, 374. 2012, 141. / / 26 | ELJÁRÁSJOGI SZEMLE 2016 1 2016 1 ELJÁRÁSJOGI SZEMLE | 27 ESz2016_1 folyamatos.indd 27 2016.03.30. 9:15:14

28 ben szabályozott eljárás egy kollektív egyezség eléré- out rendszerként jellemezhetjük. Az újabb angol esetek sét tűzi ki célként. Egy olyan egyezséget, amely olyan mutatják, hogy ennek az eszköznek a szerepe lehet a 36 károk megtérítésére vonatkozik, amelyet egyfelől egy megállapítási keresetek esetén. A reprezentatív eljá- vagy több hasonló esemény okozott, és amely egy vagy rások előnye a hatékonyság és az access to justice jobb több fél [aki(k) az egyezséggel arra kötelezi(k) magát/ érvényesülése. Az eljárást jellemzi, hogy a követelt tel- magukat, hogy kártérítést fizet(nek)], másfelől a káro- jes összeg megállapítható és az egyes károsultak közöt- sultak érdekeit képviselő szervezetek között köttetett. ti elosztásának világos kritériumai vannak. Ennek inté- Az egyezségnek meg kell határoznia például, hogy a sze- zését gondosan ellenőrzés alatt kell tartani és monito- mélyek mely csoportjával köttetett. Az egyezségben ka- rozni, mert az indokolatlanul erőteljes és dinamikus 37 tegorizálják a károsultakat a károk természete és mér- kollektív igényérvényesítés problémás lehet. 29 téke alapján. Az egyezségben meg kell határozni a cso- A csoportos perlés (group litigation – GL) a Woolf re- porttagok számát, amilyen pontosan csak lehetséges, a form nyomán került be az angol jogrendszerbe. Lord 38 kártérítési összeget, amelyet felosztanak a károsultak Woolf a jelentésében három alapvető kritériumot ha- 39 között, valamint azokat a feltételeket, amelyek teljesíté- tározott meg a csoportos perlési rezsim tekintetében. se szükséges ahhoz, hogy a károsultak a kompenzáció- A GL lényegében az ügyek egy csokorba fogása a közös ért kvalifikálják magukat. Ha az egyezség megszületik, kérdésekben (common issues) való döntésig. Minden fel- az azt megkötő felek benyújtják a bírósághoz, hogy nyil- peresnek magának kell eldöntenie, hogy csatlakozik-e a 30 vánítsa kötelező erejűvé. Ha a bíróság helyt ad a kére- csoporthoz, mely gyakorlatilag a csoportregiszterbe lemnek, a károsultak teljes csoportját köti az egyezség, való felvétellel valósul meg. Az aktív kezdési folyamat hacsak nem élnek az opt-out lehetőségével. Az egyezség (opting-in) különbözteti meg a reprezentatív eljárások- 40 meghatározza, hogy a károsultnak kit kell értesítenie az tól. Bármelyik fél kezdeményezheti, nemcsak a felpe- esetleges kilépéséről, a bíróság nyilatkozata határozza res, hanem az alperes is, hogy az ügyet GL-ként tárgyal- 41 meg a kilépésre rendelkezésre álló időt. A kilépők fenn- ják. Akkor alkalmazható, ha számos eljárást indíta- 31 tartják maguknak a perindítás jogát. nak hasonló vagy összefüggő tények tekintetében. Füg- A holland jog a WCAM-ben foglalt eljáráson felül biztosít getlenül a csoportot alkotó egyének számától, minden egy kollektív keresetindítási jogot tömeges kár okozási egyes eljárásjogi cselekményt csak egyszer kell meg- ügyekben. A holland alapítványok és egyesületek, amelye- tenni a perben. Ez nemcsak a csoporttagok javát szol- ket érdekképviseleti célra alapítottak, kezdeményezhet- gálja, hanem azét is, akivel szemben az eljárást megin- 42 nek eljárást annak érdekében, hogy egy csoport közös ér- dították. A reprezentatív eljárásoktól eltérően a bíró- 43 dekét védelmezzék. Ám ez a per az érdekelt személyek ja- ság szigorú felügyelete jellemző. Generális szabályo- vára meghozott megállapításra, illetve a jogsértések meg- zással állunk szemben, a tárgyi hatálya tekintetében szüntetésére korlátozódik és az ítélet csak a szervezetet nincs korlátozás, általánosan alkalmazható eszközről és az alperest köti (Burgerlijk Wetboek art. 3:305a). 32 van tehát szó. Csoportos pereket az eddigi gyakorlat Az angol megoldás kombinálja az opt-in és az opt-out szerint indítottak termékfelelősségi ügyekben, pszichi- rendszereket. Anglia az egyik legnagyobb gyakorlattal kai és szexuális visszaélések esetén, nyaralások és 33 rendelkező ország e téren: a képviseleti eljárások pénzügyi szolgáltatások tekintetében. 44 (representative proceedings) több mint két évszázados 34 múltra tekintenek vissza. A reprezentatív eljárások különböznek a többitől, mert a reprezentatív felperes a 3. OPT-IN, OPT-OUT DILEMMA pert saját és mások (azaz a képviselt osztály) nevében indítja, ő az egyetlen felperes, a képviselt osztály tagjai A külhoni szabályozásokban számos megjelenési for- nem tekinthetők feleknek a perben. Mindazonáltal ezek mája ismert ezeknek az eljárásoknak. Az egyik alapve- a csoporttagok élvezik a jogerős határozatból szárma- tő különbség az opt-in és az opt-out rendszerű modellek 35 zó előnyöket. Az eljárásnak ezt a formáját ezért opt- között tehető. Míg az előbbi a részvétel kinyilvánításán alapul, vagyis belépéssel lehet a csoport tagjává válni, addig az utóbbi eleve a csoport (ennél az eljárástípusnál 28 Wet Collectieve Afwikkeling Massaschade (WCAM) 2005 júliusában lépett hatályba. 29 Krans, 142. 36 Andrews, Neil H.: Contracts and English Dispute Resolution. Tokyo: 30 Cupa, 533. Jigakusha, 2010, 328. 31 Krans, 141–143.; van Rhee, Cornelius Hendric – Tzankova, Ianika: 37 Andrews, Neil H.: Fundamentals of Multi-party or Collective Litiga- Collective Redress in the Netherlands. In: Harsági, Viktória – van Rhee, tion: Reflections from the Perspective of England. Legal Studies Research Cornelius Hendric (eds.): Multi-party Redress Mechanisms in Europe: Paper Series, Paper No. 21/2014, February 2014, [online] [2014.05.03.] Squeaking Mice? Cambridge: Intersentia, 2014, 209–222. <http://www.law.cam.ac.uk/ssrn> 1. 32 Walker, 417–418.; Krans, 142. 38 Final Report Access to Justice Report (July 1996) 17. 33 Llewellyn, 40.; Andrews, Neil H.: Multi-party Litigation in Eng- 39 Dwyer, Déirdre: Introduction. Dwyer, Déirdre (ed.): The Civil Pro- land. In: Harsági, Viktória – van Rhee, Cornelius Hendric (eds.): Mul- cedure Rules Ten Years On. Oxford: Oxford University Press, 2009, 11. ti-party Redress Mechanisms in Europe: Squeaking Mice? Cambridge: In- 40 Andrews, Neil H.: The Modern Civil Process. Tübingen: Mohr, 2008, tersentia, 2014, 111–123. 298. Parsons, Michelle: European Class Action. South Carolina Journal of 34 41 Harbour, Laurel – Evans, John: The United Kingdom. In: Karls- International Law and Business, 2008, 39. godt, Paul G.: World Class Action. Oxford: Oxford University Press, 2012, 35 A képviseleti eljárások részletes bemutatása nem célja jelen írásnak. 179. A csoportos perlés részletes bemutatása nem célja jelen írásnak. A szerző „Sokalanyú eljárások az angol jogban – képviseleti eljárások és 42 Zuckerman, 677. a csoportos perlés. (Jogtudományi Közlöny, 2015/1, 16–26.) c. tanul- 43 Parsons, 40. mányában részletesebben foglalkozott e kérdéskörrel. 44 Lásd részletesebben: Harsági, (lásd 34. lj.) / / 28 | ELJÁRÁSJOGI SZEMLE 2016 1 2016 1 ELJÁRÁSJOGI SZEMLE | 29 ESz2016_1 folyamatos.indd 28 2016.03.30. 9:15:15

jellemzően osztálynak szokták nevezni) tagjainak te- riumai vannak. Létjogosultságát rendszerint a haté- kinti azokat, akik az osztály pontosan körülhatárolt konysággal és a későbbi jogsértésektől elrettentő hatá- meghatározásának megfelelnek; ők aktivitásukat ak- sával szokták igazolni. A külföldi gyakorlati tapasztala- kor kell hogy kifejtsék, ha nem szeretnének az osztály- tok szerint hasznosnak bizonyulhat különösen csekély ban maradni. 45 pertárgyértékű ügyekben, elaprózódó, szórványos A kollektív igényérvényesítési mechanizmusok legis- veszteségek esetén. Olyan esetekben, melyekben szá- mertebb formája az amerikai class action eljárás. Mára mos egyén érintett egy jogellenes magatartás tekinte- a kollektív igényérvényesítés koncepciója elterjedt az tében, de nem olyan mértékig, hogy bármelyikük moti- USA határain túl számos más országban gyökeret vert vált lenne pert indítani, ahol az egyedi károk nem szá- mind az angolszász, mind pedig a kontinentális jog- mottevőek, de az egész összeg illetőleg a jogosulatlan 46 rendszerekben. A kollektív igényérvényesítés tehát profit tekintélyes. Felmerülhet az opt-out rendszerrel mára már realitás az Európai Unióban is. Európában szembeni kifogásként, hogy nem jelentenek teljes kom- kevés ország engedett teret a radikálisabbnak tartott penzációt a felperesnek, illetve nem veszik figyelembe opt-out modellnek, és ezek az országok is többnyire az egyedi ügyek közötti releváns különbségeket, illetve korlátozták a hatályát (mint pl. Dánia és Norvégia). Szá- elmaradhat azok adekvát vizsgálata. Az opt-out rend- mos európai állam elutasítja az opt-out mechanizmust szerek előnye továbbá, hogy nem nevesített osztályta- alkotmányossági szempontból. Az elfogadásával kap- gok juthatnak végrehajtható határozathoz – a megne- csolatos vonakodás, ezeknek a mechanizmusoknak az vezett képviselők cselekményei által – anélkül, hogy értékére vonatkozó alapvető vitán, illetve a visszaélé- időt kellene tölteniük vele vagy forrásokat mozgósíta- sek lehetőségén alapul. A kritikusok többnyire azt sé- niuk. Nagyobb számú fél részére biztosítja ezt a kom- relmezik, ha az osztálytag nem kap tájékoztatást a penzációt, mivel jellemzően a kilépők után is többen megindult eljárásról és emiatt nem él az opt-out lehető- maradnak, mint ahányan egy opt-in eljárás esetén csat- 50 ségével, az inaktivitását úgy tekintik, mint hallgatóla- lakoznának. Egyúttal biztonságot jelent az alperes gos hozzájárulást ahhoz, hogy a reprezentatív felperes számára, hiszen tudja a kitettség mértékét. Figyelem- által képviseltessenek. Ez sértheti az osztálytag meg- mel kell lenni arra a tényre, hogy az opt-out rendszer 47 hallgatáshoz való jogát, illetve a rendelkezési jogát. adminisztrációja kisebb, amely a negatív elvárt értékű Európában az amerikai típusú class action modelltől ügyeknél fontos szempont lehet. való félelem főként azon alapul, hogy nem kívánatos ha- tásoknak engedhet teret, mint pl. a túlzott mértékű perlekedés, túlzott költségek, következetlenség és átfe- 4. TANULSÁGOK A MAGYAR JOGALKOTÓ dések vannak közjogi szabályozókon alapuló (a közjogi SZÁMÁRA kontroll körében született) határozatok és a polgári perben született ítéletek között. 48 A hazai jogirodalomban Gáspárdy László az anyagi Az opt-in rezsimnek számos előnye van, így pl. a tag- jogi jogviszonyban alanyként nem szereplő személyek ság biztossága, javára írható továbbá, hogy a felek sza- perindítási jogosultságának kérdéseit taglaló írásában bad akaratukból csatlakoznak a csoporthoz, éles ellen- a más érdekében történő perindítás céljait a követke- tétben az opt-out rendszerrel. A legfőbb problémája zőkben jelölte meg: a „jogszerű állapot megvalósítása, a azonban éppen az ösztönzés: az érintettek megfelelő gyengék segítése, a csoportérdek, a diffúz és kollektív részvételi hajlandósága és részvételi arányának kérdé- érdekek legitim demonstrálása, a közérdek védelme”, se. Emellett fel szokták még hozni, hogy az alperes ré- melyek érdekében „többféle, egyre bővülő lehetőség szére nincs meg a lehetőség a „globális béke” elérésére nyílott és nyílik más érdekében, illetve mások érdeké- az eljárás eredményeképpen (vagyis arra, hogy rende- ben kezdeményezhető perre, főleg a XX. század máso- 49 zett kérdésként maga mögött tudja az ügyet). dik felétől kezdődően glóbuszunk nyugati féltekéjén. A Ezzel szemben az opt-out eljárások előnyeként említ- hazai vidékre tájolt visszapillantó tükrünkben termé- 51 hető az igazságszolgáltatáshoz való hozzáférés jobb ér- szetesen elsősorban az ügyész alakja jelenik meg.” Ez vényesülése, a követelések összértéke megállapítható a közérdekű keresetre vonatkozó megállapítás valójá- és egyes károsultak közötti elosztásának világos krité- ban az a kiinduló alap, ahonnan a magyar jogalkotónak most ki kell indulnia a magyar szabályozás fejlesztése, bővítése során. A korábban tárgyaltakból kiderül, hogy a kollektív 45 Lásd Harsági, Viktória – van Rhee, Cornelius Hendric: Collective igényérvényesítés esetében nem megfelelő a „one size Redress in the European Union – Comparative Perspectives. In: Harsá- gi, Viktória – van Rhee, Cornelius Hendric (eds.): Multi-party Redress fits all” gondolkodásmód. Ha azokat az igényeket vesz- Mechanisms in Europe: Squeaking Mice? Cambridge: Intersentia, 2014, szük sorra, ahol a jelenlegi rendszer nem biztosít haté- XIX–XXXVI. kony igényérvényesítési lehetőséget, lényegében két 46 Lásd részletesebben: Udvary Sándor: Pro actione collectiva. Buda- alapszituációt kell elkülönítenünk egymástól: a) egyfe- pest: Patrocinium, 2015. 47 Stadler, Astrid: Mass Tort Litigation. In: Stürner, Rolf – Kawano, Masaroni (eds.): Comparative Studies on Business Tort Litigation. Tübin- gen: Mohr, 2011, 172.; Grace, Stefano M.: Strenghtening Investor Confi- 50 Hausfeld, Michael D. – Ratner, Brian A.: Prosecuting class Actions dence in Europe: U.S.-style securities Class Actions and the Acquis Com- and Group Litigation. In: Karlsgodt, Paul G.: (ed.) World Class Action. munautaire. Journal of Transnational Law & Policy, 2006, 258. Oxford: Oxford University Press, 2012, 547. 48 Hodges, 125, 372. 51 Gáspárdy László: Kritikai észrevételek a fél jogállásának szabályo- 49 Issacharoff, Samuel – Miller, Geoffrey P.: Will Aggregate Litiga- zásához a polgári perben. In: Miskolczi Bodnár Péter (szerk.): In memo- tion Come to Europe? Vand. L. Rev, 2009, 202. riam Novotni Zoltán. Miskolc: Novotni Alapítvány, 2003, 82–83. / / 28 | ELJÁRÁSJOGI SZEMLE 2016 1 2016 1 ELJÁRÁSJOGI SZEMLE | 29 ESz2016_1 folyamatos.indd 29 2016.03.30. 9:15:15

lől a nagyobb főként kártérítési ügyeket, ahol nagyszá- járástípus egészíthetné tehát ki a jelenlegi rendszert mú károsult próbál egyenként is „életképes” igényt ér- (lényegében az actio popularis intézményét). A közér- vényesíteni, és b) másfelől pedig az ún. „szórványos dek érvényesítésére szánt actio popularis fenntartása igények”, melyek esetében az egyéni követelés triviális, mellett jelennek meg a fent vázolt új eljárásjogi eszkö- 52 ám az aggregált igény jelentős lehet. Ezek túl messze zök. A régi és az új egymás mellett élve, alapvetően jól vannak egymástól ahhoz, hogy lehetővé tennék az egy- elválasztható módon jelenhetne meg a Pp. rendszeré- séges megközelítést, kezelést. Ennélfogva egy kompro- ben. Az új Polgári perrendtartásba új eljárási rendek- misszumra van szükség, mely a mindkét ügytípus ként betagozódó új kollektív igényérvényesítési megol- problémáira megfelelően reagál. A létrehívott új eljá- dásokkal szemben az actio popularis elsőbbséget élvez. rásjogi mechanizmusok kialakításánál a differenciálás Rendszerezés alapja az lehet, hogy az eljárás inkább a a célravezető. közérdek és az aggregált magánérdek érvényesítését Az új Polgári perrendtartásnak egy kifinomultabb szolgálja-e, a régi és az új szabályozás alapvetően a fo- megközelítéssel élve kellene vegyítenie a két eljárási galompáros mentén válik szét. Míg közérdekű igényér- rendszert annak érdekében, hogy a fent említett mind- vényesítés már meglevő szabályrendszerén lényegében két típusú problémakörre választ találjunk. Ennek ér- nem kellett sokat változtatni, ám célszerű volt a Pp. dekében azt az Európában sem gyakori megoldást vá- szabályai közé emelni, addig az aggregált magánérdek lasztani, amely a két modellt (opt-in és opt-out) ötvözi. érvényesítése kapcsán újabb eszközökkel bevezetése A szabályozásában a differenciálás alapja a következő. szükséges. Az erre vonatkozó részletes javaslatait a Ahol az egyéni kártérítési igény várhatóan magas, a szerző vezetésével a „Felek és más perbeli személyek, törvényhozó az opt-in rendszert preferálja, megkíván- kollektív igényérvényesítés, közérdekű kereset” elne- va, hogy a csoport tagjai nevesíthetők legyenek. Az ön- vezésű III. számú Polgári perjogi kodifikációs munkabi- állóan „nem életképes” ügyek tekintetében jellemzően zottság – az igazságügyi miniszter részére 2015. októ- 53 nagy az inaktivitás a potenciális felperesek oldalán. ber 30-án előterjesztett Szakértői Javaslat részeként Erre tekintettel ezekben az ügyekben egy opt-out alapú – kidolgozta, ennek publikussá tétele 2016 tavaszán megoldás vélhetően nem sérti a fogyasztók alkotmá- nyarán várható. nyos jogait, akik a pertárgyértékre tekintettel önállóan általában nem érvényesítenék az igényüket. Így két el- 53 Varga István – Éless Tamás (szerk.): A polgári perjogi kodifikációról szóló 1267/2013. (V. 17.) Korm. határozat által elkészíteni rendelt munka- 52 Wagner, 78. bizottsági szakértői javaslat normaszöveg- és indokolás tervezete. AZ EURÓPAI BÍRÓSÁG ÍTÉLETE A WEBMINDLICENSES KFT. ÜGYÉBEN Adózói magatartás nyomozati eszközökkel való ellenőrzése kontra adózói szabadság Szabó Ildikó PhD hallgató (PPKE JÁK) 1. AZ ALAPÜGY ÉS AZ ELŐZETES idejű, erotikus jellegű, interaktív audiovizuális szolgál- DÖNTÉSHOZATAL IRÁNTI KÉRELEM tatásokat nyújtott. Ugyanezen a napon a WebMindLi- censes Kft. licencszerződéssel bérbe adta e know-how-t A WebMindLicenses Kft. Magyarországon bejegyzett a madeirai (Portugália) székhelyű Lalib – Gestão e In- gazdasági társaság, amelyet 2009-ben alapítottak, és vestimentos Lda.-nak (a továbbiakban: Lalib). amelyben annak vezető tisztségviselője kizárólagos tő- A WebMindLicenses Kft.-nél a Nemzeti Adó- és Vámhi- kerészesedéssel rendelkezik. Egy 2009. szeptember vatal Kiemelt Adózók Igazgatósága a 2009–2011. évekre 1-jén kelt szerződés alapján WebMindLicenses Kft. olyan vonatkozóan bevallások utólagos vizsgálatára irányuló internetes oldal működtetését lehetővé tevő know- ellenőrzést végzett, és az ellenőrzés lezárultával a Web- how-t szerzett meg ingyenesen a portugál székhelyű MindLicenses Kft. terhére összesen 21 513 161 000 Ft Hypodest Patent Development Company nevű társaság- adókülönbözetet állapított meg. tól, amelynek segítségével a világ különböző pontjain ta- A másodfokú adóhatóság az elsőfokú határozatot rész- lálható természetes személyek között létrejövő valós ben megváltoztatta, egyébként helybenhagyta, amely / / 30 | ELJÁRÁSJOGI SZEMLE 2016 1 2016 1 ELJÁRÁSJOGI SZEMLE | 31 ESz2016_1 folyamatos.indd 30 2016.03.30. 9:15:15