Büntetőjogi Szemle 2022/2.

XI. ÉVFOLYAM, 2022/2. SZÁM BÜNTETŐJOGI SZEMLE

Büntetőjogi Szemle   2022/2. szám Tartalom Szerkesztői előszó DR. BATTA, JÚLIA DÓRA: You are Responsible for Your Rose Juveniles and Officiality in Tisztelt Olvasó! A Büntetőjogi Szemle Hungarian Criminal Proceedings / 3 2022. évi második számá- ban gyakorlatban dolgozó CSIZMADIÁNÉ DR. PETHŐ TÍMEA: szakemberek, elsősorban Jerome Frank válogatott írásai és annak néhány aktuális bírák mellett fiatal magyar elméleti büntetőjogászok tanulmányait gyűjtöttük vonatkozása / 9 össze. Ismételten köszönetet szeretnék mondani Elek Balázs ítélőtáblai kollégiumvezető bíró, tan- DR. ELEK BALÁZS: székvezető egyetemi tanár úrnak, aki személyesen A felelősséghalmozás tilalmának kiüresítése – Az Emberi lektorálta a megjelenő tanulmányok jelentős részét, és megküldte a szerkesztőségnek. A most megje- Jogok Európai Bírósága és az Európai Unió Bíróságának lenő számban megtalálható egy angol nyelvű írás változó judikatúrája a ne bis in idem elv körében / 18 is, amely a fiatalkorúak büntetőeljárásának érdek- lődésre számot tartó problémaköreivel foglalkozik. DR. HÁGER TAMÁS: Budapest, 2022. december 20. Szakmai – a bírósági igazgatásra is kiható – szemléletváltás Prof. Dr. Gál István László a másodfokú büntetőeljárásban / 25 főszerkesztő DR. NAGY ANTAL – DR. NAGY ZSUZSANNA: Bizonyítási nehézségek a közúti baleset okozásának vétsége bűncselekmény tekintetében – bírói szemmel / 33 DR. NÉMETH JÁNOS: Az előkészítő ülés funkcióinak és céljának megvalósulása a Be. hatálybalépése óta eltelt években / 42 DR. RIPSZÁM DÓRA – PROF. DR. HABIL GÁL ISTVÁN LÁSZLÓ PHD: Gondolatok a járványügyi védekezés akadályozásáról / 53 DR. SIMON ALEXA: Gondolatok a bírói meggyőződés és a kizárás szabályainak különös kapcsolatáról / 57 DR. SÖRÖS LÁSZLÓ: Gyermek a tanúk padján / 61 DR. TURCSÁN TAMARA: A büntetőügyek alternatív vitarendezési lehetőségei / 70 A szerkesztőbizottság elnöke: Dr. Gál István László Tájékoztató A szerkesztőbizottság titkára: Dr. Kőhalmi László a folyóiratban való publikálásról A szerkesztőbizottság tagjai: Dr. Bárándy Gergely, A szerkesztőség a megjelentetni kívánt tanulmányokat a gal.istvan@ Dr. Belovics Ervin, Dr. Elek Balázs, ajk.pte.hu vagy a [email protected] e–mail címre várja. Dr. Molnár Gábor, Dr. Tóth Mihály, A megjelentetésről a lektorálást követően a Szerkesztőbizottság ISSN 2063–8183 dönt. Kiadja ORAC Kiadó Kft. A Szerkesztőbizottság fenntartja a jogot a kéziratok korrigálására, Cím: 1037 Budapest, Montevideo u. 14. szerkesztésére. Telefon: 340–2304, 340–2305, Fax: 349–7600 A tanulmányokat MS Word formátumban, Times New Roman be- E–mail: [email protected] tűtípussal, 12 pontos betűnagysággal, másfeles sorközzel írva, sor- Internet: www.orac.hu kizárt igazítással és lábjegyzetmegoldással kell elkészíteni. Felelős kiadó: dr. Frank Ádám, a kft. ügyvezetője A kéziraton kérjük a szerzőktől a név, az esetleges tudományos fo- Kiadói szerkesztő: Bodnár Kriszta kozat, a foglalkozás valamint a munkahely feltüntetését. Műszaki szerkesztő: Harkai Éva A szerkesztőbizottság másodközlésre nem fogad el kéziratot. Terjedelmi korlát – lévén elektronikus folyóiratról van szó – nincsen. 2 Tördelő: Bak Attila Korrektor: Nagy Márton A Szerkesztőbizottság és a Kiadó

Dr. Batta, Júlia Dóra1 You are Responsible for Büntetőjogi Szemle  2  022/2. szám Your Rose Juveniles and Officiality in Hungarian Criminal Proceedings2 “You know [...] my flower [...] I’m responsible for her. respected when they are to account for their actions And she’s so weak! And so naive. She has four ridic- or contribute to the operation of the State’s punitive ulous thorns to defend her against the world…” (An- power. As we can see, from whatever perspective toine de Saint-Exupéry)12 we approach the positions of juveniles in criminal procedures, it is obvious that making jurisdiction 1. child-friendly is not a big word having an end in it- Introductory thoughts self, but it is an important cornerstone and yardstick of social responsibility.4 In Hungary, tens of thousands of children get involved 2. in court proceedings every year. Participating in a The principle of officiality court procedure is an extraordinary and often dis- in criminal proceedings turbing experience even for adults, perhaps especially when the procedure is a criminal procedure. It is all 2.1. O fficiality in the new Code of the more so in the case of children, who, due to their Criminal Procedure age, are much more vulnerable and cannot defend themselves or protect their rights on their own.3 Officiality is basically a necessary feature and a main Therefore, concerning child protection, criminal pro- principle of inquisitorial proceedings. Main princi- cedures have become an important issue and it is es- ples are theoretical rules that go through an entire sential to deal with underage participants of crimes procedure, express its specifics and set its frames, and in a suitable way, regardless of their position in rela- serve as guidelines for the participants of the proce- tion to the judiciary. dure. However, such main principles are never abso- lute, they always have a relative value, because they Researchers have found that if children suffer a are a manifestation of the prevailing social and legal harm, they will more likely become victims again; policy thinking, and as such, they are variable.5 and experiences suggest that the younger a perpe- trator is, the greater is the chance of repeating the One of the greatest, fundamental novelties of the crime. A court experience can make us believe or new Code of Criminal Procedure (hereinafter: completely lose our faith in jurisdiction. It can de- CCP)6 is that it has pushed officiality into the back- termine whether a child that comes into contact ground; therefore, we will take a closer look at the with the judiciary will later, as an adult, believe that principle of officiality first. that is a system in which their rights and dignity are 1  PhD student, Géza Marton Doctoral School of Legal Studies. 4  Gyurkó, Szilvia: Gyermekközpontú igazságszolgáltatás, In: Gönczöl 3 2  Supported by the ÚNKP-21-3-I-DE224 New National Excellence Pro- Katalin, Kontroll és jogkövetés, Kriminológiai Közlemények, issue 71, Magyar gram of the Ministry for Innovation and Technology from the source of the Kriminológiai Társaság, Budapest, 2012, pp. 218., 229. National Research, Development and Innovation Fund. Contributed to the translation of the article: University of Debrecen Translation Office. 5  Angyal, Pál: A mag yar büntetőeljárásjog tankönyve I. kötet, Atheneum, Buda- 3  elek, Balázs: Office Az életkor jelentősége a gyermekkorú tanúk kihall- pest, 1915, 253. gatásakor a büntetőeljárásban. Belügyi Szemle, 2011. március, 93–111. 6  Act XC of 2017 on the Criminal Procedure.

The idea behind proceeding ex officio is that evidence necessary to prove a charge, or to initiate its criminal acts not only violate the rights of an indi- acquisition,12 and that the court obtains evidence on vidual, but they are also an attack against the entire the basis of a motion during the clarification of the society. Due to this, law enforcement is not only a facts.13 If there is no such motion, the court is not right but also an obligation of the authorities. From obliged to obtain and examine the evidence.14 this obligation comes the rule that a procedure shall Consequently, based on all this, the court cannot be initiated and conducted ex officio if the victim assume the role of the accuser, and as a result, the court is not obliged ex officio to prove the charges or does not request it or even opposes it. In the concept of officiality we find a principle to detect the facts that are the subject of the that existed throughout the formation of the crim- indictment. inal procedural law, in each of its historical periods, Of course, courts still shall – within the frame- and is present in the procedural law from the initi- work of the indictment – seek to ascertain well- Büntetőjogi Szemle   2022/2. szám ation of the procedure until the legal remedy.7 It has founded and realistic case facts, taking into account a different meaning in the investigative and court the need to detect the material truth. However, trial phases. During an investigation it means that based on the new CCP, the court’s decision shall not as a rule, the procedure shall be initiated and con- be classified as unfounded if, in the absence of a ducted ex officio without it being requested. In the prosecutor’s motion to do so, it did not obtain oth- court phase, the principle means that the court is erwise obtainable means of evidence or did not con- not bound by the parties’ requests, judges are duct an evidentiary procedure.15 obliged ex officio to conduct the procedural acti­ vities and they may examine or have to examine a 3. matter without it being requested.8 Underage participants Officiality is thus a main rule in criminal proceed- ings, although from the turn of the 20th century new in criminal proceedings procedural institutions have appeared that enabled a more differentiated interpretation of officiality, and officiality has appeared more and more broadly Basically, as we have seen above, the new CCP points as a principle that tolerates exceptions.9 The new to the reduction of officiality. It has introduced the Hungarian code of criminal procedure also points general rule that evidence-taking shall be performed to reducing the principle of officiality, which in upon a motion, and so it has turned to an important many cases turns to opportunism instead of offici- element of English law. Even so, there are still some ality, with the aim of simplification and of efficiency issues where it has to be guaranteed that the decision increasing. And this raises a number of questions does not depend on the parties’ motions only, but the to be examined, which we need to deal with in or- authority should have the opportunity to make a der to see the real effects of the changes on juris- decision ex officio. Such an issue is the protection of diction.10 juveniles’ rights involved in procedures, regardless of 2.2. T he novelties of the new CCP their position in the procedure. regarding evidence-taking 3.1. Underage defendants in criminal The new CCP has introduced an innovation of procedures structural importance, in connection with officiality, Some scholars claim that in a sense every underage which is perhaps the best manifested in the obligation defendant is a victim too. Even if we do not start a of courts to clarify the case facts. The division of debate on this strong, criminological opinion, we can labour, expressed as a division of functions, makes it acknowledge that underage defendants of criminal clear that it is not the court’s task to prove the charge, proceedings need care and protection due to their but the responsibility for the charge lies solely with age. Therefore, if they commit a crime, it is necessary the holder of the charge monopoly, i.e. the accuser.11 to solve and compensate the problems that have led In line with this, the procedural code establishes that to their action, with education or training. This is why it is the responsibility of the accuser to provide the the CCP establishes that procedures against juveniles shall be conducted in a way that “the juvenile’s social 7  Móra, Mihály (szerk.): A mag yar büntető eljárási jog, Tankönyvkiadó, Bu- integration is ensured by promoting their education dapest, 1961, 107. and their physical, mental, moral, and emotional 8  Lichtenstein, András: The Principles of Legality and Officiality in Criminal Procedure. In: Central & Eastern European Legal Studies; 2018, Issue 2, 290– 293. 9  Polt, Péter (szerk.): Kommentár a büntetőeljárási törvényhez, Wolters Kluwer, Budapest, 2022. 12  Paragraph (1) of section 164 of the CCP. 4 10  Batta, Júlia Dóra: Finkey officialitás-elméletének hatása a magyar 13  Paragraph (2) of section 164 of the CCP. büntetőeljárásra, In: Erdélyi Jogélet, issue 2021/1, 15–24. 14  Paragraph (3) of section 164 of the CCP. 11  Polt, op.cit. 15  Paragraph (4) of section 593 of the CCP.

growth. It shall also be ensured that the juvenile does All these, guaranty-like special rules have been Büntetőjogi Szemle  2  022/2. szám not commit another criminal act.” 16 made to ensure that during criminal procedures ju- venile perpetrators be not treated as defendants 5 Although in the chapter of the CCP containing only, but also as children. the special rules of criminal proceedings against juveniles we do not find a subchapter for court tasks, 3.2. Underage victims in criminal the rules themselves as well as the objectives set for procedures proceedings against juveniles clearly indicate that courts acting in juveniles’ cases have other obliga- Jurisdiction, of course, should be child-friendly not tions too besides the activity of adjudication. Thus, only in criminal proceedings against minors, but also it is not enough to ascertain the facts in the frame- in cases where the victim is a juvenile, which is work of charging and evidence-taking motions, to perhaps an even more cardinal issue. Adequate establish the criminal responsibility of the defend- empathy, preparation and respect for children’s rights ant, to apply a criminal sanction etc., but courts are are very important for avoiding re-traumatization and also to detect as widely as possible the juvenile’s secondary victimization and also because experiences personal characteristics, living conditions and back- gained in childhood fundamentally determine ground, and if necessary for their protection, to re- expectations and attitudes in adulthood. It is mainly port them or to initiate an action at an authority, children whose rights are respected and not violated and last but not least, to enforce the special objec- by law enforcement who will become conscious and tive of criminal proceedings against juveniles dur- law-abiding adults.23 ing both the application of procedural rules and the establishment of criminal sanctions.17 Becoming a victim of a crime or an abuse is a very difficult and defining experience at any stage of life, It is important to emphasize that there is more and childhood victims are particularly vulnerable behind a juvenile’s criminal act: besides recounting due to their life condition. Children who have suf- the criminal act, it is also essential to examine the fered an abuse usually try to bury the traumatic perpetrator’s personal abilities, and the motives in- memories caused by the abuse. These are memories ducing and facilitating the crime. In light of this, that the human mind tries to bring to the surface as the CCP establishes the ex-officio obligation that in little as possible; therefore, it can be extremely pain- a criminal procedure against a juvenile the evi- ful and highly retraumatizing if they have to be re- dence-taking shall be extended to the assessment counted several times and recalled again and again.24 of relevant circumstances concerning the juvenile’s personal needs and environment.18 With this, the Concerning crimes, those committed against sex- procedural code requires an ex-officio obligation ual morality are perhaps one of the greatest latency, from courts that breaks with the general rule of tak- since abuses most often take place behind closed ing evidence upon motions. The importance of the doors, and in many cases it is not possible to draw clear guaranty rule is also shown by the fact that it is more conclusions even from a medical examination. Con- than just an obligation of judicial discretion. It does sequently, the strongest and often the only evidence not depend on a judge’s discretion or conviction of a sexual abuse is the victim’s testimony.25 However, whether to take evidence in this field in the absence sexually abused children rarely speak about what hap- of a motion, but it is the duty of the court to order pened to them because it is a taboo or because they it in all cases. lack the appropriate vocabulary. In addition, they of- ten do not express themselves with words (or at least In order to achieve the above objectives in crim- not in the way we expect), but use non-verbal means inal proceedings against juveniles, the CCP also de- instead, or need help in giving sufficient information termines special means of proof in addition to the that is required for the procedure.26 Therefore, it is general means of proof.19 Among these, the law re- crucial that the person conducting a questioning be quires that an environmental study shall be made aware of the cognitive and emotional maturity level after the questioning of the suspect.20, 21 Conse- of children of various ages, and be able to communi- quently, the procedural code not only specifies a cate with them accordingly.27 portion of the questions to be answered during ev- idence-taking, but it also breaks with the principle 23  Gyurkó, op.cit., 218. of free proving by determining the obligatory means 24  Gál, Emese Dorottya: A gyermekbarát igazságszolgáltatás modellje a of proof, for the sake of the juvenile defendant.22 büntetőeljárásban. A Barnahus-modell, Családi Jog, 2021, year XIX, n. 2, 30. 25  Richardson, Gina Carol: The child witness: A linguistic analysis of child sexual 16  Section 677 of the CCP. abuse testimony, Georgetown University,  ProQuest Dissertations Publishing, 17  Polt, op.cit. 1993, 1–2. 18  Paragraph (1) of section 683 of the CCP. 26  Karni-Visel, Yael – Hershkowitz, Irit – Lamb, Michael E. – Blasbalg, 19  Paragraph (2) of section 683 of the CCP. Uri: Facilitating the Expression of Emotions by Alleged Victims of Child 20  Paragraph (1) of section 684 of the CCP. Abuse During Investigative Interviews Using the Revised NICHD Protocol, 21  Nagy, Alexandra – Nagyné Gál, Mónika: A fiatalkorúak elleni Child maltreatment, issue 2019. 24 (3), 311. büntetőeljárás sajátosságai, In: Büntetőjogi Szemle, issue 2018/1, 61. 27  Szojka, Zsófia: Milyen eszközei vannak a g yermekbarát igazságüg ynek a szex- 22  Herke, Csongor: A fiatalkorúak elleni büntetőeljárás, In: Jura, issue uális bántalmazás feltárására?, 2017. https://merce.hu/2017/11/14/milyen-esz- 1997/1, 31–32.

Büntetőjogi Szemle   2022/2. szám The so-called Barnahus model has been intro- garding child-friendly justice, in the following we duced to provide adequate space and tools for this examine in detail the Barnahus model and the meth- in criminal proceedings. The Hungarian legislature ods used in it, keeping in mind the requirements of included it in the procedural code recently, to make child-friendly justice as well as the specifics of ques- child-friendly jurisdiction more efficient. In the fol- tioning minors. lowing we will take a closer look at its implementa- tion. 3.2.2. The Barnahus model 3.2.1.The introduction of the Barnahus is an Icelandic word meaning “children’s Barnahus model in the home”, where bodies of jurisdiction and child Hungarian criminal jurisdiction protection continuously cooperate, and their activities are closely intertwined. The Barnahus The novel amendment of the CCP28 paved the way method is mainly applied during the forensic for the application of the so-called Barnahus method interviewing of children who have been victims of in Hungarian criminal proceedings from 1 January sexual abuse and is intended to ensure that the child 2021. The right to a hearing that is considerate to- need to talk about the trauma only once and that the wards children was introduced in the Hungarian testimony and information obtained during the law on 1 January 2019 by section 61 of Act XXXI of interview provide sufficient evidence for prosecution 1997 on Child Protection and Guardian Administra- and sentencing.30 tion (hereinafter: Child Protection Act). In fact, in subitem bb) of item b) of paragraph (1) of section The Barnahus service has been available in Hun- 87 of the CCP the same kind of hearing was codi- gary since 2016 in the city of Szombathely, but, as fied, establishing that courts, prosecution offices we have seen above, with the amendment of the and investigative authorities may order during an CCP effective of 1 January 2021, it is an ex-officio investigative activity involving an underage person obligation of authorities to examine the option of that the activity be conducted with the participa- applying the Barnahus model and to order its appli- tion of a forensic psychologist expert or a consult- cation, if necessary, during the questioning of un- ant providing services defined in the abovemen- derage victims in criminal proceedings. tioned ruling of the Child Protection Act. Basically, this method seeks to ensure a consider- To sum it up, the novel amendment has brought ate treatment for children in two ways. First, the about two important results. First, if the victim of a number of parallel procedures and thus the number crime committed against the freedom of sexual life of hearings can be reduced thanks to the recording or sexual morality has not reached the age of eight- of the hearings and to the cooperation between the een, then, in order to protect the victim, the court bodies of child protection which conduct the ques- may, ex officio or on motion, waive the questioning tioning and the bodies involved in criminal proceed- of the victim as a witness, if the victim has already ings. Secondly, the hearing itself is conducted by a been interviewed with an audio-video recording in child protection expert or a psychologist (likely the course of the investigation. In this case the wit- someone the child has already known within the ness testimony that the victim made during the in- framework of the child protection procedure), in vestigation may be used as a means of evidence. Pre- an environment that is suitable for the child, using viously, this was possible only in the case of victims easily comprehensible communication methods. under the age of fourteen. And secondly, the Barna- The member of the body acting in the criminal pro- hus model was codified by establishing that courts, cedure directs the questioning through communi- prosecution offices and investigative authorities cating with the child protection expert and not di- may order during an investigative activity involving rectly with the child.31 an underage person that the activity be conducted with the participation of a forensic psychologist ex- The questioning of the underage victim takes pert or a consultant providing services defined in place in a child-friendly interview room with a fam- paragraph (2) of section 61 of the Child Protection ily atmosphere, as it is important to create an envi- Act.29 Such a questioning of a juvenile victim may ronment where the child feels that they will really thus be ordered ex officio too, without a motion, if be listened to, helped, and more importantly, that it is necessary and its conditions are met. they will be believed and will be safe throughout.32 Considering that this change is the most impor- We have already seen, but it cannot be emphasized tant novelty of the new amendment of the CCP re- enough, that children often express themselves us- ing non-verbal means. They are not always able to give coherent, adequate answers to questions or to kozei-vannak-a-gyermekbarat-igazsagugynek-a-szexualis-bantalmazas-fel- 30  Lazáry, Fanni: A Barnahus-szolgálatban mindig hisznek a g yereknek, 2021. tarasara/ (accessed on 10 July 2022). ht t p s:// h i nt a lovon . hu/2 0 21/0 2/0 5/a - b a r n a hu s - sz ol g a l at b a n - m i n d i g - 6 28  Act XLIII of 2020 on the Amendment of the Code of Criminal Proce- hisznek-a-gyereknek/ (accessed on 14 July 2022). dure and Other Related Acts. 31  Polt, op.cit. 29  Subitem bb) of item b) of paragraph (1) of section 87 of the CCP. 32  Lazáry, op.cit.

tell with words what happened to them. However, the questioning based on the Barnahus method is a Büntetőjogi Szemle  2  022/2. szám this does not mean that they have nothing to tell, so procedural activity, not an expert examination. Con- various communication supporting tools are used sequently, it shall be conducted and controlled by during the questioning. the authority conducting the criminal procedure, while the person participating in the questioning Such a tool are anatomically detailed dolls or as expert or consultant is like an “interpreter”. It is abuse dolls.33 They are dolls of different sizes, sexes, the body conducting this procedural activity that ages, and looks, they can be dressed and undressed, shall be responsible for its lawful and orderly im- and their genitals are elaborated. With the help of plementation (for the presence of the persons in- dolls, a child with poor communication skills, a very volved in it and for the enforcement of their rights).37 young child or an intellectually disabled child can also express what happened to them, even without The video records of the questionings, the verba- words, or they can supplement or elaborate a ver- tim minutes and the results of the abovementioned bally made statement, so that the expert can get a tests are annexed to the expert’s judgement and more detailed picture of what happened. serve as proofs in the procedure.38 In the case of children over the age of fourteen, All this is necessary to ensure that as many and as the Rorschach test can be performed additionally, accurate proofs be obtained as possible. As a result, but it cannot be applied to younger children; there- the number of questionings can be reduced, the fore, children under the age of fourteen are usually procedure can be completed sooner, and the under- given the World Game Test instead.34 This test is age victim will have fewer secondary injuries. used to examine attitudes and experiences related to the natural and built environment. It works like 4. an “interpreter” between the child’s world and the Conclusions outside world, as it makes the child’s thoughts and feelings visible, and due to this, it is excellent for In conclusion, neither underage defendants nor examining various experiences.35 In child psycho­ underage victims should be treated as “little adults”, logy, the World Test is one of the most comprehen- but it has to be taken into consideration throughout sive diagnostic and therapeutic tools. It provides a procedure that they are children.39 Therefore, it is information about the child’s intelligence, person- important to ensure that jurisdiction is implemented ality structure and emotions, among other things. in an efficient and child-friendly way in practice too. The great advantage of this procedure is that it cre- In accordance with the international requirements of ates an experience of joy and creativity in children, child-friendly jurisdiction, the Hungarian Code of while the examining expert obtains important in- Criminal Procedure, in a freshly amended version, formation from the projected content.36 promotes the respect for and the efficient enforcement of children’s rights in criminal proceedings, at the As we have mentioned above, one of the most im- highest possible level. It is also important that, in portant elements of the Barnahus method is that the whatever position they are part of a proceeding, the entire questioning goes with audio-video recording. interests of children should always be taken into ac- In the monitoring room, judicial and child protec- count in the cases in which they participate or by tion experts can follow the conversation through a which they are affected.40 screen and can ask the child questions which are conveyed by the expert conducting the questioning. This notion is the reason why the Code of Crimi- In addition, the Barnahus method makes it possible nal Procedure – despite pushing officiality to the that the defendant and their defence counsel also background – treats proceedings involving juveniles participate in the procedural activity, staying in one as a priority issue and guarantees that in a certain room with the authority, and propose questions to sphere the decisions do not depend solely on the the child. parties’ motions, but they are an ex-officio obliga- tion of courts. During this procedural activity, the participant who directly questions the child shall be a forensic As we can see, the legal background is given for psychologist expert – whose expert activity in this child-friendly jurisdiction, but in order to realize it, case is the participation itself – or a person provid- it is not enough to keep to the letter of the law, be- ing services according to the Child Protection Act, cause only the persons participating in the proce- who can act as a consultant. From the point of view of procedural law, it is important to emphasize that 33  Skinner, Linda J. – Berry, Kenneth K.: Anatomically Detailed Dolls 37  Polt, op.cit. 7 and the Evaluation of Child Sexual Abuse Allegations, Law and human behavior, 38  Gál, op.cit., p. 35. 08/1993, Volume 17, Issue 4, 399. 39  Nagy–Nagyné Gál, op.cit., 68. 40  Frech, Ágnes: Az Országos Bírósági Hivatal Gyermekbarát Igazság- 34  Gál, op.cit., p. 35. szolgáltatás Munkacsoportjának tevékenysége – kérdések és új irányok, In: 35  Perényiné Somogyi, Angéla: A gyermekek környezeti attitűdjeinek vizs- Lux Ágnes (szerk.), AJB Projektfüzetek, Gyermekköz pontú Igazságszolgáltatás. Gyer- gálata projektív eljárásokkal, Új Pedagógiai Szemle, vol. 65, no. 1–5, 2011, 363. mekjogi projekt, issue 2013/1., Alapvető Jogok Biztosának Hivatala, Budapest, 36  http://www.vilagjatek.hu/ (accessed on 14 July 2022). 2013, 253–254.

dure with the appropriate expertise and prepara- justice system will have confidence in it, whether tion can make the procedure humane.41 It is there- they will have faith as an adult that this is a system fore important to put great emphasis on the training in which their rights and dignity are respected when of legal practitioners concerning these legal insti- they contribute to the punitive power of the State tutions, and on the development of the special com- or when they take responsibility for their actions. petences and knowledge of those dealing with chil- Child-friendly jurisdiction is therefore not a big dren during procedures. It is also crucial to remedy word having an end in itself, its realization in every- any error or shortcoming by continuously monitor- day practice is an important cornerstone of the rule ing the practice. of law and of our social responsibility.42 What depends on these tasks is nothing less than whether children who come into contact with the Büntetőjogi Szemle   2022/2. szám 41  Nagy–Nagyné Gál, op.cit., 68. 42  Gyurkó, op.cit., 229. 8

Az alábbiakban Frank életútjának rövid áttekin- C . P Tsizmadiáné dr ímea1 tése után válogatott írásait ethő kívánom bemutatni, ki- térve a jogi mítoszokra, a jogi realizmus kérdéseire, a bírói jogalkotás, a kodifi- Jerome Frank válogatott káció kérdéskörére. Bíró- ként különösen érdekes- nek tartom az ítélkezés fo- írásai és annak néhány lyamatáról, a bírák szemé- lyiségéről, a bírósági tár- aktuális vonatkozása gyalásokról szóló okfejté- seit. A jogi oktatással kap- Büntetőjogi Szemle  2  022/2. szám csolatos reformelképzelé- seit is elemezni kívánom, és az általa vitatott axiómá- kat, azok megoldási javas- 1. latait. Mindezt pedig minthogy bíróként teszem, így Bevezető gondolatok írásait esetenként a hazai viszonyokra is vonatkoz- tatom. Jerome Frank Bíráskodás az elme ítélőszéke előtt című 2. 9 válogatott írásaiban bár a XX. századi amerikai igaz- Jerome Frank életútja: jogi ságszolgáltatás problémáiból indul ki, azonban általá- realizmus – konstruktív nos érvényű jogfilozófiai, jogszociológiai, jogi pszi- szkepticizmus chológiai kérdésekre is választ keres, választ ad. Nem- csak az angolszász jogi gondolkodók, de a kontinen- Jerome Frank 1899-ben született New Yorkban. Mun- tális jogrendszerek jogászai, a magyar jogászok, külö- kásságát gyakran nevezik multidiszciplinárisnak. A nösen ügyvédek, ügyészek, bírák számára fogalmaz chicagói egyetemen végezte tanulmányait. 1912-ben meg máig ható kérdéseket, problémákat, vitat alapvető szerzett jogi diplomát. A gazdasági világválság kezde- axiómákat és fogalmaz meg megoldási javaslatokat. téig Chicagóban folytatott ügyvédi praxist. Ezután Írásait bár kétségtelenül szkepticizmus jellemzi, de New Yorkba költözött, ahol ügyvédi hivatását tovább éppen azért, mert megoldási javaslatokat is nyújt, folytatva a tudomány felé is fordult. Első, nagyobb je- „konstruktív szkepticizmusnak” is értékelhető.2 Sza- lentőségű műve a Law and the modern mind 1930- badfalvi József szerint a hazai kortárs jogszociológiai ból. Két évvel később oktatni kezdett a Yale jogi karán. irányzatokra jellemző a joggal szembeni szkepticiz- 1933-tól – a New Deal éveiben – különböző fontos mus, de amellett a modern kritikai társadalomelmé- kormányzati megbízásokat is vállalt. 1941-ben az el- letekre alapozott jogelméleti gondolkodás egyaránt.3 nök szövetségi fellebbviteli bírónak nevezte ki, mely Ez Frank munkáiban is tetten érhető. Írásai egyebek- posztot haláláig, 1957-ig töltötte be.5 ben a laikusok számára is hasznosak lehetnek, egy-egy jogeset felemlítésével pedig szemléletesek is. A századfordulón a gazdasági, társadalmi, politi- kai viszonyokban bekövetkezett változások nagy ha- Bencze amikor kifejti, hogy a jogszociológia tör- tást gyakoroltak a jogszemléletre. A klasszikus jog- ténetében nyomon követhető egy markáns kritikai elvek számos ponton csorbát szenvedtek. A jogrend attitűd, felemlíti Frank jogi realizmusát is, mint aki stabilitásába vetett hit is megingott, központi kér- a fennálló, „hivatalos” jogi berendezkedésről meg- déssé vált a jog változásának problematikája. A tör- lehetősen rossz véleménnyel volt, és az USA jogrend- vényhozás súlya csökkent, a végrehajtó hatalom ak- szerét az egyetemi oktatástól kezdve az esküdtszék tivitása, politikai, gazdasági jelentősége azonban intézményéig szenvedélyes kritikával illette.4 egyre inkább nőtt. Új jogágak, új jogintézmények jöttek létre (kereskedelmi jog, munkajog, társada- 1  Debreceni Törvényszék, büntető ügyszakos bíró, PhD-hallgató DE lombiztosítási jog), tükrözve a jogéletben bekövet- Marton Géza Állam- és Jogtudományi Doktori Iskola. kező változásokat. A hagyományos liberális jogfel- fogással szemben számos új –jogelméleti indíttatású 2  Frank, Jerome: Bíráskodás az elme ítélőszéke előtt. Válogatott írások. (Szerk.: – kritika, illetve a jog lényegét magyarázó eltérő Badó Attila, ford.: Badó Attila – Bóka János – Bencze Mátyás – Mezei Péter) Szent István Társulat, Budapest, 2006. 5  Frank: i. m. 9. 3  Szabadfalvi József: A mag yar jogbölcseleti gondolkodás. In: Fejezetek a jogböl- cseleti gondolkodás történetéből. Miskolc, 2004, 91. 4  Bencze Mátyás: A jogszociológia vizsgálódások célja és jellemzői. In: Bencze Mátyás – Vinnai Edina (szerk.): Jogszociológiai előadások. Egyetemi Jegy- zet. Debreceni Egyetemi Kiadó, Debrecen, 2012.10.

Büntetőjogi Szemle   2022/2. szám megközelítés jelent meg a századfordulón. Az egyik hangsúlyozza, egyes álláspontok szerint már túl is ilyen a realizmus, mely bizonyos szempontból bizal- hangsúlyozza.9 matlan a jogszabályokkal és jogi fogalmakkal szem- ben. Figyelmét a jogalkalmazói (főként a bírói) gya- 3. korlat vizsgálatára fordította. A jog valódi arcát nem Az alapvető mítoszokról a normákból, precedensekből ismerhetjük meg, va- lójában a jogalkalmazás az az „alkotó” elem a jog éle- A szerző a jogászokkal szembeni hozzáállását ellent- tében, mely szignifikánsan meghatározza a jog lé- mondásosnak tartja, melyet egyaránt jellemez a tisz- nyegét.6 Oliver W. Holmes szerint jogon semmi egye- telet, de a gúny is. A tiszteletet nem nehéz megmagya- bet nem lehet érteni, mint jóslatokat arra nézve, rázni, minthogy az igazságosság, az élet védelme, a hogy a bíróságok tényleg mit fognak cselekedni.7 tulajdon szentsége, a társadalom irányítása mint alap- Frank ugyanezt a gondolatot úgy fogalmazza meg, vető értékek részei a jognak, a jogászok munkájának hogy a jog nem más, mint a jövőbeni jogalkalmazás is. Ezek jelentősége méltósággal ruházza fel a jogászo- eredményét illető fogadás. A realizmus azáltal nyi- kat. Azonban mindez az állampolgárok részéről cini- tott utat a „szkeptikus realizmus”-nak, hogy a követ- kus lenézéssel párosul. Ugyanis a jogászokat kétszínű- keztetés logikai módszerével szemben a tapasztalat nek, szófacsarónak, a kiskapu mestereinek tartják. Ezt elsődlegességét hirdeti. A jogot nem lehet pusztán szójátékok, sőt erősen kritikus vélemények felidézé- logikai vagy matematikai módszerrel megragadni. sével is szemlélteti Frank. A jog élete nem a logika, hanem a tapasztalat, mondja Holmes. A „jogászi logizmus” a biztonság utáni vá- Azt gondolom, hogy a mai magyar társadalomban gyódás eredménye. Benjamin N. Cardozo a jogászi is jellemző a jogászi réteg ilyen kettős megítélése. formalizmus alóli felszabadulást és a precedensbál- Ebben nyilvánvalóan szerepe van a jogászsággal kap- ványozásból való kigyógyulást sürgeti és a jog csolatos sztereotípiának is.10 Sőt azt is gondolom, életközeli vizsgálatának szükségességét hirdeti.8 hogy a tömegkommunikációs eszközök térnyerésé- vel, a sajtó szerepének erősödésével és a bírósági A jogalkalmazást egyszerű logikai műveletté deg- tárgyalásokról szóló tudósítások jelentős emelkedé- radáló formalisztikus vagy mechanikus jogszemlé- sével ez fokozottan igaz. Nem példa nélküli az, hogy letnek nem Frank üzent hadat először, de gondolatai egy-egy nagyobb sajtónyilvánosságot kapott ügy ha- újszerűségéhez nem fér kétség. Az amerikai jogi re- talmas „társadalmi”, esetenként politikai vitát is ki- alizmus képviselőjeként szokás emlegetni. Frank vált, ahol kereszttűzbe kerülnek a bíróságok, a bírók, írásainak nyelvezete élesen elütött az addig megszo- és néha az ügyészek, ügyvédek is. A sajtónak is nagy kottól, közérthetőségével tüntető írásai gyors nép- szerepe van tehát abban, hogy milyen kép alakul ki szerűségre tettek szert. Gyakorló jogász volt, de egy- a bírói karról, a jogászokról. Ugyanakkor a kommu- úttal elméleti jogász is, mely kettő ötvözete eredmé- nikációs alapjogok sem korlátlanok, nemzetközi nyeként úgy tudott elméleti irányzatokkal vitába egyezményben elismert korlátja, hogy a joggyakor- szállni, hogy állításait a joggyakorlatból vett példák- lás nem járhat a bíróság tekintélyének sérelmével.11 kal támasztotta alá. Olyan elméletet alkotott, amely Ez fontos kiindulási alapja kell, hogy legyen a bírák, a jogászok számára jogfilozófiai előképzettség nél- a jogászok társadalmi megítélésének. kül is emészthető volt. Jerome Frank az 1940-es évek végén hevesen tiltakozott az ellen, hogy a jogi rea- A szerző kérdésként fogalmazza meg, hogy mi a lizmus mint elméleti iskola létezne. Bár korábban forrása a jogászok tisztességével, őszinteségével kap- még maga is jogi realizmusról, jogi realistákról be- csolatos kétségeknek. Roscou Poundra hivatkozik, szélt, utóbb már úgy érvelt, hogy az egy táborba so- aki szerint a jelzett negatív előítélet a XII. században rolt realistákat sokkal több minden választja el, mint gyökerezik és a papokhoz, szerzetesekhez vezethető ami összeköti. Hivatkozása szerint, ha valami mégis vissza. A papi irigységhez kapcsolható és azzal áll összeköti mindazokat, akiket amerikai jogi realista- összefüggésben, hogy a papság nagyon nehezen en- ként emlegetnek, az inkább egy korábbi jogszemlé- gedte át a világi hatalomnak a joggyakorlat irányítá- lettel szembeni kritikai hozzáállásban ragadható sát. Frank ugyanakkor ezt a magyarázatot felületes- meg, mintsem valami egységes jogelméleti gondo- nek tartja és megítélése szerint a jogászokkal szem- latban. Éppen ezért tartotta helyesebbnek a „konst- beni XX. századi bizalmatlanság mögött valami más, ruktív szkepticizmus” kifejezést. Ugyanakkor ki kell sokkal alapvetőbb társadalmi ok állhat a háttérben. térni arra is, hogy Jerome Frank jogszemlélete szo- Kifejti, hogy a társadalom más, tanult rétegei is a jo- ciológiai, amennyiben a társadalmi hatások szerepét 9  Frank: i. m. 9–10. 10  Elek Balázs: A sztereotípiák szerepe a bizonyítási eljárásban. In: A bün- 6  Erről bővebben: Jogbölcseleti előadások. (Szerkesztette: Szabó Miklós, Mis- tető ítélet igazságtartalma. Magyar Közlöny Lap- és Könyvkiadó, (szerkesztő: Er- kolc 1998., Tradíció és kritika. A kritikai jogi gondolkodás múltja és jelene – dei Árpád), Budapest, 2010, 153–174.. 10 Szabadfalvi József 250–253.) 11  Balogh Zsolt: Bírói hatalmi ág az Alaptörvényben – a bírói független- 7  Oliver W. Holmes: Collected Legal Papers. New York, 1921. 173. ség néhány aspektusáról. Acta Humana 2021/2. 21. Emberi Jogok Európai 8  Jogbölcseleti előadások i. m. 253. Egyezménye 10. cikk 2.pont.

gászokra előnyös helyzetük miatt irigyen tekinte- liumot teremtő megállapodás megítélése kapcsán. Büntetőjogi Szemle  2  022/2. szám nek. Úgy látja, hogy a lesújtó vélekedés arra vezet- A szövetségi gyakorlat megengedő volt, így az ügyvéd hető vissza, hogy a jogászok önkényesen, szükség- célja az volt, hogy – új, más székhelyű cég alapítása, új 11 telenül bonyolítják a jogot, mely, ha a jogászi szakma szerződés megkötése útján – elérje, hogy az ügyet szö- nem vetné be a ravaszságát és fortélyát, akkor vilá- vetségi bíróságon tárgyalják. Ez sikeres volt és végső gos, pontos, biztos lenne. A laikusok szerint lehet- soron miután az ügy a szövetségi Legfelsőbb Bírósá- séges volna olyan törvénykönyveket készíteni – a gig is eljutott, a döntés értelmében a monopóliumot meglévőket úgy átdolgozni –, melyek szabályai olyas- teremtő szerződés alapján a vasúttársaság állomásán valamikké válnának, mint a logaritmusos táblázatok, a monopol helyzetben lévő taxitársaság véglegesen melyek alapján a jogászok minden élethelyzetre tovább folytathatta üzleti tevékenységét, a konkurens megtalálnák a helyes megoldást, a pontos jogi vá- taxitársaság kizárása mellett. Az ügyvéd a fentiekről laszt. De Frank megállapítja, hogy „a jog bizonytalan, előzetesen teljeskörűen tájékoztatta ügyfelét és nem határozatlan, kiszámlálhatatlan változásoknak van rejtette véka alá azt sem, hogy ha az ő jogi tanácsai kitéve”.12 Nem a jogászok hibája ugyanakkor, ha a szerint járnak le, akkor sem lehetnek biztosak a vég- jogbizonytalanság jelen van. Frank szerint a laiku- kifejletben. Be kell érniük annyival, hogy ez a törvény, sok tévednek, amikor a precizitás, és a véglegesség és így kellene döntenie a szövetségi bíróságnak. A si- hiánya miatt a jogászokat okolják. A jog egzakttá té- kert a legkevésbé sem garantálja, de próbálják meg. telének lehetőségét valló felfogás téveszmén alapul. Nos ez sikeres volt, és a döntés után „a jog” rögzült. Még egy viszonylag statikus társadalomban sem vol- Nem volt más bíróság, ahova az ellenérdekű fél még tak képesek az emberek létrehozni olyan átfogó, fellebbezhetett volna. örökkévaló szabályrendszert, mely valamennyi jog- vita megoldására alkalmas lett volna. Az örökösen Fentiek tükrében felteszi Frank a kérdést, hogy az változó társadalmi, gazdasági, politikai viszonyok átlagember miként viszonyul a joghoz. Amíg a bíró- között pedig különösen nem lehetséges. Megítélése ság nem dönt meghatározott személyek konkrét szerint tűnhet úgy, hogy a gyakorló jogászok tisztá- ügyéről, addig nem létezik a tárgykörrel kapcsolat- ban vannak a jog rendezetlen állapotával, de a szerző ban jog. A laikus számára az elérhető jog ekkor még álláspontja az, hogy a jogászok a laikusokhoz hason- csak legfeljebb az ügyvéd véleménye. De ez legfel- lóan maguk sem ismerik fel teljesen a jog plasztikus, jebb csak találgatás, vajon hogyan fog dönteni a bí- változékony jellegét. Felteszi a kérdést, hogy mégis róság. Frank szerint létezik a valódi jog, azaz az adott miért sóvárognak az emberek a jog meg nem való- helyzetre vonatkozó egyedi múltbéli döntés és léte- sítható állandóságára és megváltoztathatatlansá- zik a valószínű jog, azaz találgatás a későbbi egyedi gára? Wurzelre hivatkozik, aki szerint az ősi álom döntést illetően. Fenti jogeset kapcsán nyilván ez egyfajta „társadalmi igényből” származik, mely a mo- utóbbival állunk szemben. Frank meg is jegyzi, hogy dern társadalomban nem teljesedhet be. Frank sze- az USA Legfelsőbb Bíróságát a „találgatások legfel- rint mítosz, hogy a jog nagyjából mozdulatlan és sőbb bíróságának” is nevezték.13 biztos, vagy ilyenné tehető. Ezzel magam sem tudok vitatkozni. Sőt azzal sem, hogy a modern társada- Amikor egy ügyfél az ügyvédjével konzultál, ak- lomban képtelenség minden életviszonyt leszabá- kor mindig arra kíváncsi, hogyan fog a jövőben dön- lyozni, matematikai módszerekkel pedig különösen teni – valószínűleg – a bíróság. Nem arra kíváncsi, nem lehet élethelyzeteket leírni. A jogászi értelme- hogy milyen döntéseket hoztak a múltban a bírósá- zés alapos törvényhozás mellett is teret kap a jog- gok. Az ügyvéd válaszai pedig csak jóslatok lehetnek. gyakorlatban manapság is. Hazánkban is jelentős a Kúria, a felsőbíróságok 4. jogértelmezési tevékenysége, de nyilván a jogrend- A jogi realizmus szerünk nem összehasonlítható az angolszász pre- cedensjoggal. Hazánkban egy-egy határozatnak nem Frank a válogatott írások ezen részében elemez egy lehet olyan hatása a joggyakorlatra, mint az USA Leg- szerződéses ügyletet, mely kapcsán túlzás nélkül ki- felsőbb Bíróságának döntései. Az azonban kétségte- jelenthető, hogy az ügyvédi leleményesség, az átgon- len, hogy a hazai joggyakorlatban is jelentőséggel dolt pertaktika vezet el az ügyfél számára legelőnyö- bírnak ügyvédi praktikák, pertaktikák, melyek je- sebb végkifejlethez. Van persze kockázat is az ügyben, lentős mértékben befolyásolhatják a per végkime- de az eredmény az ügyfélre nézve a lehető legkedve- netelét. Több gyanúsítottat érintő büntetőügyekben zőbb. Valójában arról van szó, hogy eltért az USA Leg- már a nyomozási eljárás során is kiemelt jelentősége felsőbb Bíróságának gyakorlata Kentucky Legfelsőbb lehet annak, hogy tesz-e egyáltalán vallomást egy Bíróságának gyakorlatától egy törvénytelen monopó- gyanúsított, ha tesz, akkor mikor, és terhelttársai hogyan reagálnak erre. 12  Frank: i. m. 19–21. Elek a hatályos büntetőeljárásról szóló törvény új szabályai mentén szükségszerűen kialakuló maga- tartásformákat a játékelméleten keresztül elemzi. A játékosnak előre kell gondolkodnia és ki kell alakí- 13  Frank: i. m. 31.

Büntetőjogi Szemle   2022/2. szám tania stratégiáját a lehetséges válaszlépésekkel szem- tést rakunk félre, mert teljesen észszerűtlen, „a ké- ben. A stratégia hosszabb távra szóló terv, döntési sőbbi bírák nem új jog alkotására támasztanak igényt, alternatívák sorozata. A játékelmélettel modellezni hanem arra, hogy megvédjék a régit az elferdítéstől”.15 lehet a büntetőeljárást, mely során minden döntés- nek kockázata van a végeredményt illetően. Gondol- A szerző ugyanakkor a hagyományos nézettel junk csak a terhelt vallomás megtagadásában vagy szembeállít egy kisebbségi nézetet, mely szerint lé- éppen a beismerésben rejlő kockázatára. De a nyo- tezik a bírói jogalkotás. Különösen igaz ez az angol- mozó minden lépése is járhat kockázatokkal, mely szász, precedensalapú jogrendszerben. Adódik azon- közvetlen hatással van a terheltek, a védelem maga- ban a kérdés, hogy mégis miért tagadják a bírák, tartására. A büntetőeljárásban minden szereplő hogy jogalkotó hatalmuk van? Ennek kiindulási (nyomozó, védő, terhelt) tudatában van annak, hogy alapja a szerző szerint az az alapvető mítosz, hogy a minden lépése befolyásolja a többiek döntését, ma- jog egészben előre látható. Az illúzió mögött pedig gatartását. Mindenki az ellenérdekű fél általa ismert, gyerekes vágy húzódik meg egy „apánk irányította, illetve lehetségesnek vélt magatartását is beépíti a stabil világról”, amely mentes az emberi gyarlóság döntésébe. Szükségszerűen egynél több döntéshozó szülte véletlenektől és hibáktól. van. Kölcsönös függőség áll fenn pl.: a nyomozásban a terhelt–nyomozó, terhelt–ügyész, terhelt–másik Hangsúlyozandó, hogy a törvényalkotás csak ex terhelt, terhelt–védő viszonylatában. A büntetőeljá- tunc hatályú lehet, a visszamenőleges jogalkotás til- rásban is megfigyelhető, hogy a legnagyobbat az tott. nyerheti, aki felrúgja a szabályokat, de a legnagyob- bat is ő veszítheti. Az a terhelt, aki nem enged, tagad, Ha valaki nagyon hinni akar valami olyasmiben, esetleg új, szokatlan védekezésével akár nagyot is mint a jog pontos előreláthatósága, akkor elfogad- nyerhet –eljárás megszüntetésével, felmentéssel. El- hatatlannak fogja tartani a bírói jogalkotást, megkí- esik viszont számos ún. opportunitást szolgáló jog- sérli tagadni a létezését. „Innen ered az a mítosz, intézmény lehetőségétől, mint pl. egyezségi eljárás. hogy a bíráknak nincs hatalmuk megváltoztatni a Bűnösség megállapítása esetén elesik attól, hogy létező jogot, és nincs joguk újat alkotni: ez szerves beismerő vallomását enyhítő körülményként vegye következménye annak a szinte gyermeki hitnek, figyelembe a bíróság. Az új büntetőeljárásról szóló mely nagyjából változtathatatlan, stabil jogi világ törvény új stratégiákat alakít ki az eljárási szereplők- iránti szubjektív igényként fejezhető ki.”16 ben. Ha a terheltek és a védőik megfelelően alkal- mazzák a büntetőeljárásban stratégiájuk során a já- Frank rámutat, hogy a nem bíró alkotta jog dokt- tékelméletet, akkor a számukra legoptimálisabb rínája nem felel meg a gyakorlati igényeknek. Egy eredményt érhetik el.14 nem létező és elérhetetlen jogi véglegesség iránti gyötrő vágy. A szerző kifejti, hogy a nem bíró alkotta A magyar büntetőeljárásban is könnyen találha- jog doktrínája nem hazugság, inkább mítosz, egy té- tunk tehát példát arra, hogy a védői tanácsra meg- ves állítás. Egyfajta csalással állunk szemben, ami választott – az eljárási törvény által biztosított – per- önáltatást hordoz. A jogi mítoszalkotás fejlődéstör- taktika érdemben az ügyfél javára befolyásolhatja a ténete megmutatja azt a fajta gyermeki rettegést, per kimenetelét, mely során a védő által jósolt jog mely valójában vonakodás attól, hogy szembenéz- akár valódi joggá válhat. zünk a jogi realitásokkal. A jogi alapmítosz: a jog tel- jesen zárt, meghatározott. Ehhez kapcsolódóan pe- 5. dig a kiegészítő mítosz: a bírák soha nem alkotnak Bírói jogalkotás jogot.17 Van-e a bíráknak jogosultságuk és hatalmuk arra, hogy Az angolszász jogrendszert vizsgálva nem kétsé- jogot alkossanak és változtassanak? A hagyományos ges, hogy a bírói döntések jogot alkotó tényezők. nézőpont szerint az „alkotott” jog megelőzi a bírói döntéseket. A válasz a kérdésre tehát nagyon leegysze- A jogalkotás és a jogalkalmazás egymástól való el- rűsítve nemleges. A bírák nem azért vannak, hogy válása és jogilag rögzített elhatárolása a polgári tár- megalkossák vagy megváltoztassák a jogot, hanem sadalom és a politikai állam elválásával, a modern azért, hogy alkalmazzák. Ez a többségi álláspontot politikai és jogi rendszer kialakulásával ment végbe. tükröző felfogás. Frank hivatkozik Blackstone-ra, aki Teljes mértékben csak a kontinentális jogrendsze- szerint a bírák „nem azzal lettek megbízva, hogy ki- rekben. Ezt megelőzően a jogképződés első formája nyilvánítsák az új jogot, hanem hogy fenntartsák és az ún. jogalkalmazói jogképződés volt. Mára a bíró- magyarázzák a régit”; amikor pedig egy korábbi dön- ságok – kontinentális jogrendszerben – a szó szoros értelmében vett jogalkalmazó szervekké váltak, me- lyek feladata csak a törvényhozó és esetleg más jog- alkotó szervek által alkotott jogszabályok alkalma- zása lehet. A jogalkalmazás elkülönülése és a jogal- kalmazói jogalkotás tilalma azonban nem jelentette és nem is jelenthette a jogalkalmazás jogalakító sze- 12 14  Erről részletesen: Elek Balázs: Játékelmélet és büntetőeljárás. Mag yar 15  Frank: i. m. 33. Jog 2019/7–8., 399–406. 16  Frank: i. m. 35. 17  Frank: i. m. 36–40.

repének a megszüntetését. Idesorolható a méltá- bizonyult. A kodifikáció nem jogbiztonságot, hanem Büntetőjogi Szemle  2  022/2. szám nyosság alkalmazása, a kiterjesztő értelmezés, a valóságtól elzárt, fogalmi jogtudományt teremtett. diszkrecionális jogalkalmazás, analogikus jogalkal- A kodifikáció – minden előnye ellenére – nem ké- 13 mazás (mely szorosan összefügg a joghézag kérdé- pes létrehozni olyan szabálygyűjteményt, amely a sével) és az általános tartalmú tételek (generálklau- bírói jogfejlesztés kizárása révén teljes bizonyosság- zulák). Álláspontom szerint nem lehet tagadni, hogy gal előre jelezhetné az egyes döntéseket.19 a jogalkalmazásnak jogalakító szerepe van. Nem példa nélküli a magyar jogban sem a méltányosság, A kontinentális jog története mindezt nyilvánva- a kiterjesztő értelmezés, de az analogikus jogalkal- lóvá tette. Egy törvénykönyvnek változóképesnek mazás sem, mely utóbbi csak kivételes, korlátozott, kell lennie, követnie kell a társadalmi-állami viszo- átmeneti lehet, vagyis előbb vagy utóbb a jogalkotás nyok változásait. Frank kinyilvánítja, hogy a jog vég- útján az adott analogikus jogalkalmazást fölösle- legességébe vetett gyermeki hitet a kodifikáció nem gessé kell tenni, a joghézagot meg kell szüntetni. Az válthatja valóra, e hit mindig is egy illúzión alapult. analogikus jogalkalmazás de lege ferenda szerepet Akik értelmetlenül a tökéletes törvénykönyv mellett is betölt, fölhívja a jogalkotó figyelmét a jogilag sza- tesznek hitet, egyúttal a jog imperatív elméletének bályozandó kérdésekre. Természetesen az analogi- nagy támogatói. Ilyen Austin, de Wurzel is, aki által kus jogalkalmazás megengedettsége szigorú feltéte- említett „társadalmi igény” – amely az imperatív jog- lekhez kötött és az nem egyformán terjed ki a jog- felfogásban és a teljes parancsgyűjtemény iránti vá- rendszer különböző ágaira. A modern jogrendsze- gyakozásban testesül meg – csaknem tökéletes mása rekben az analógia alkalmazásának fő területe a a gyermek azon elvárásának, hogy apja mindentudó, polgári jog, a büntetőjogban és a szabálysértési jog- mindenható jogalkotó és parancsoló legyen.20 ban pedig annak alkalmazása tilos.18 A társadalom Frank szerint tehát gyerekes míto- A magyar törvények a jogalkotást a törvényhozó szok hatása alatt áll. A társadalmi igény a joghézagok kizárólagos hatáskörébe utalják. A büntetőjogban a felszámolására irányul, háttérbe szorítva a bíróságok felsőbíróságok, a Kúria jelentős hatást gyakorolnak jogalakító tevékenységét. az alsóbb bíróságok ítélkezési tevékenységére, mely kapcsán a jogegységi határozatok, kollégiumi véle- A büntetőjog – jellegénél fogva – számos imperatív mények, az eseti döntések befolyásolják az ítélkezést, elemet tartalmaz. Ugyanakkor a gyakorló bíró vissza- de ezzel együtt is bíró által alkotott jogról álláspon- térően találkozik azzal, hogy a törvénykönyvek, a ko- tom szerint nem beszélhetünk. difikáció nem ad minden jogvitára választ, így nem tagadható, hogy a törvények bírák általi – helyes – ér- 6. telmezése jelen van a hazai, de egyébként az angol- A kodifikáció és a jog szász és a kontinentális jogrendszerekben is. imperatív elmélete 7. Frank több példát felhoz, amikor olyan törvényköny- Az ítélkezési folyamat vet kíséreltek megalkotni, mely a kodifikálók remé- és a bírák személyisége nyei szerint örök érvényű lesz, mindenre kiterjedő szabályanyag, amely az összes jövőbeli jogvitát ren- Frank visszautal a pszichológusok álláspontjára, mely dezi. Nagy Frigyes kudarcot vallott, de Napóleon is, tükrében az ítélkezési folyamat következtetéssel indul aki egy törvénykönyv megalkotásával próbálta elejét és a bíró, az ember csak ezután próbál meg olyan pre- venni annak, amit ő a jogászok szőrszálhasogatásának misszákat találni, amelyek ezt alátámasztják. Nem tesz tekintett. Napóleon korában dogma szintjére emelték különbséget e tekintetben az átlagember és a bíró a jog merevségét, mozdulatlanságát, azt, hogy képes döntéshozatali mechanizmusa között. előre látni és szabályozása alá vonni mindent. Vizsgálja ugyanakkor, hogy mi lehet az oka annak, A német jogfejlődés kapcsán a szerző rámutat, hogy hasonló cselekményeket a bírák, a bíróságok hogy 1900. január 1. után a római jog hatályát vesz- eltérően ítélik meg. A precedensjogban ez gyakori tette és az új korszak üzenete az volt, hogy egy új, és az angolszász jogrendszer sajátosságaival igazol- könnyen alkalmazható törvénykönyv segítségével ható. De a kontinentális jogrendszerekben ez ugyan- és néhány közérthetően megfogalmazott formula úgy megjelenik. felhasználásával egyszerűen eldönthetőek a gyakor- latban az újabb és újabb formát öltő jogesetek. Azon- A bírók döntéshozatali folyamatánál Frank – mint- ban Frank szerint „a remény, hogy kodifikáció révén hogy a bíró is ember – az átlagember következtetési a jogbiztonság megerősíthető, ismét hiábavalónak módjának és véleményalakításának rejtett összete- vőiből indul ki, minthogy megítélése szerint a bíró- 18  Erről részletesen: Samu Mihály – Szilágyi Péter: Jogbölcselet. Budapest, nál sem alakulnak ezek másképp, mint bármely más 1998., 238–245. 19  Frank: i. m. 45. 20  Frank: i. m. 49.

embernél. Kifejti, hogy ezek a tényezők igen sokfé- mozzanatoktól elkülöníthető folyamat, amikor a bíró lék és bonyolult kölcsönhatásban állnak. Mindig a a bizonyítékokkal olyan további magasabb szintű vizsgált személy sajátos tulajdonságaitól függenek. gondolati műveleteket is végez, amelynek eredmé- A külső tényezők mellett a szubjektív elemeket, mint nye a bírói meggyőződés tartalmának kialakulása. amelyek jelentősen befolyásolják az ítélkezést, fon- Ennek lényege a feltárt adatoknak a bíró belső szub- tosabbnak ítélte. „A bíró számtalan egyéni jellemvo- jektumával való találkozása és azon keresztül tör- nása, hajlama, szokása sokszor szerephez jut a dön- ténő megszűrése. Ebben megjelennek a bíró szemé- tés kialakításában, és nem csupán annak a megha- lyisége, élettapasztalata, neveltetése, szociális be- tározásában, amit igazságosnak vagy tisztességesnek ágyazottsága, családi és egyéb emberi kapcsolatai vél az eset konkrét tényeinek ismeretében, hanem terén szerzett benyomásai. A bírói munka szempont- abban a folyamatban is, amely által meggyőződik jából a szubjektum különösen fontos szférája az élet- arról, hogy melyek ezek a tények.”21 tapasztalat. Amikor a bíró a rá osztott ügyet megis- Büntetőjogi Szemle   2022/2. szám A szerző felemlíti Hainest, aki felvázolt egy tervet meri, az abban foglalt információkat szükségszerűen az amerikai Legfelsőbb Bíróság néhány tagjának összeveti a szubjektumában tárolt élményeivel, be- vizsgálatára. Ő a bírói döntésekre befolyást gyakorló nyomásaival. A bírói megismerési folyamat szubjek- tényezők között veszi számba a bírók általános és tív elemei közé tartoznak az ún. bírói intuíciók is, jogi oktatását, családi és társadalmi kapcsolatait, mely során a keletkező új információ részben vagy életszínvonalát, társadalmi helyzetét, jogi és politi- egészben nem közvetlen következtetés útján jött kai tapasztalatait, politikai meggyőződését, intellek- létre. A bírói tényállás-megállapításnak fontos ele- tuális, jellembeli tulajdonságait. mei lehetnek, amelyek azonban nyilvánvalóan na- Frank kifejti, hogy a bíró személye, társadalmi gyobb bírói rutinhoz és jobb emberismerethez, élet- gyökerei, szimpátiája bizonyos társadalmi csopor- tapasztalathoz kapcsolódnak. Alapvetően a bizonyí- tok felé, az élettapasztalata, múltja befolyásolja a tási eljárás elindulása során, a szükséges irány meg- döntéshozatalt. Rámutat, hogy szembe kell nézni határozása körében, gyakran különböző alternatívák azzal, hogy a bírák személyisége a jog sarkalatos felállításának formájában jellennek meg. Tartalmuk pontja lehet. Ezek olyan – rejtett – okok, melyek je- nem válik automatikusan a tényállás részévé, való- lentős szerephez jutnak az ítélkezés során. ságuk vagy cáfolatuk további bizonyítást igényel. Az Fentiekkel cseng össze hazánkban a Kúria joggya- ún. másodlagos szubjektív tényezőket ugyanakkor korlat-elemző csoportjának összefoglaló véleménye, – pl. magasabb bírói fórum vagy a közvélemény el- melyet magam is osztok, és amely szerint: az egyes várásai, saját érzelmei, személyes problémái stb. – a bírák karakterbeli különbözősége éppúgy kihatás- bíró az akta kézhezvétele vagy a tárgyalóterembe sal lehet a döntéshozatal folyamatára, mint az, hogy való belépése pillanatától köteles elfelejteni, a saját az emberi megismerés és gondolkodás korlátai be- mindennapi életéből kilépni és helyettük a hivatá- határolják ítélkező tevékenységüket, ahogyan bár- sára koncentrálni. Ha ezt valamilyen okból nem ké- mely más szakma vagy hivatás esetében is szembe- pes megoldani, lehetősége van elfogultság bejelen- sülni kell e korlátokkal. A belső bírói meggyőződés tésére.22 kialakulása a bírói munka olyan független, szabad Frank érvelése ma is valóságos. A bírói döntésho- és belső szférája, amelybe kívülről maga a jogalkotó zatalban a fent jelzett szubjektív elemek teret kap- sem avatkozik be részletszabályokkal. Ennek elle- nak, azok soha nem lesznek teljesen kizárhatóak. nére nem tekinti azt korlátlannak sem, mert létre- hoz olyan jogintézményeket, amelyekkel a szélsősé- 8. ges esetek elkerülése érdekében meghatározza an- Bírósági tárgyalás – a felek nak bizonyos külső kereteit. Ezek nemcsak az elfo- gultsági szabályok, de ilyennek fogható fel az indo- küzdelme vagy kutatás kolási kötelezettség előírása, a jogorvoslathoz való az igazság után? jog biztosítása is. Tágabb értelemben idesorolható a törvényes bíróhoz való jog kimondása és az annak érvényesülését szolgáló részletszabályok, különösen a hatáskör, illetékesség, ügyelosztás szabályainak A Frank által feltett kérdés ma is érvényes, azaz a bí- megalkotása. A belső bírói meggyőződés egy szub- rósági tárgyalás vajon a felek küzdelme vagy kutatás jektív szűrőn keresztül érvényesülő, sokirányú tár- az igazság után? Az angolszász pervezetés alapjaiban sadalmi követelményrendszert érvényesít a bírói eltér a kontinentálistól. Az amerikai perjog – az es- ítéletekkel szemben. Egyedi ügyben történő kiala- küdtszéki eljárás kíséretében – versengő rendszer, kulása egy folyamat, amely szorosan kapcsolódik a ami a keresztkérdezésre épül. Ennek lényege, hogy a bizonyítási eljárás lefolytatásához. Kiindulópontja a bizonyítékok egybevetése, értékelése, oksági, lo- 22  Kúria Büntető, Közigazgatási, Munkaügyi és Polgári Kollégiumai Jog- gikai kapcsolatok vizsgálata, elemzése. Ezen tudatos gyakorlat-elemző Csoport Összefoglaló vélemény Az ítéleti bizonyosság el- méleti és gyakorlati kérdései – Az emberi megismerés ismeretelméleti alapjai 14 21  Frank: i. m. 60. és a jogi megismerési folyamat sajátosságai dr. Molnár Ambrus, Szucsikné dr. Soltész Ilona 6. pont Bírói meggyőződés. 17–21.

vád a tanújához álláspontjának alátámasztására alkal- Magyarországon, azaz törvényi szinten kizárja-e a Büntetőjogi Szemle  2  022/2. szám mas válaszokat eredményező kérdést tesz fel. A véde- jogalkotó a bíróságok számára a hivatalból való bi- lem célja pedig a tanú megzavarása, az általa elmon- zonyításkiegészítést, mely az egységes, elfogulatlan dottak hiteltelenné tétele. Elsődleges a felek küz- bíráskodást szolgálná. delme, a bíró részére a kérdésfeltevés szűk körben megengedett. Frank az ügyészeket részrehajlónak te- Czine kifejti: azzal, hogy az alapos és hiánytalan, kinti, amennyiben csak azokat a bizonyítékokat ter- a valóságnak megfelelő tényállás tisztázására törek- jesztik a bíróság elé, melyek a vádlott büntetőjogi fe- vést a jogalkotó a valósághű tényállás megállapítá- lelősségét támasztják alá. Kifejti, hogy a tanúvallomá- sának követelményére cserélte a jelenleg hatályos sok kikényszerítése végett alkalmazott hatósági erő- büntetőeljárási törvényben, érzékelhető, hogy a két szak is elterjedt. Ezek mindenképpen a tárgyalás küz- fogalom mögött húzódó jogalkotói akarat sem azo- delem jellegét erősítik, szemben az igazság felderíté- nos. A valósághű nem a teljes megfelelést, sokkal sével. Az igazság felderítésének több akadálya lehet. inkább a valósághoz közelítést jelenti. Ez az új sza- Ilyen az, hogy a tanúk emlékezete idővel elhomályosul, bályozás abba az irányba mutat, hogy a büntetőeljá- de gyakori az is, amikor egy ügyben súlyos eljárási rás során a bizonyításra vonatkozó szabályok mara- szabálysértés miatt nem lehet egy igen fontos bizonyí- déktalan betartása mellett folytatott bizonyítás a jogi tékot felhasználni, továbbá a szakértői módszerek is igazság megállapítására alkalmas, amely nem azonos hordoznak bizonytalansági elemeket. az objektív valóság fogalmával. Nem a feltárt tények valóságtartalma, hanem a jogkövetkezmények tekin- Bíróként hazánkban is számos példát lehet arra tetében van különbség a büntetőeljárási hatóságok felhozni, amikor az anyagi igazsággal szemben fel- bizonyítási tevékenysége között.24 mentő ítéletet kénytelen hozni a bíróság a pro­ cesszuális igazság érdekében, mert a terhelő – és Megszűnt az elsőfokú bírót korábban terhelő azon egyébként meggyőző – bizonyítékokat nem lehet kockázat, hogy ha egy rendelkezésre álló, tehát is- felhasználni. Ilyenkor az a kérdés, hogy a nyilvánva- mert, de az ügyész által nem indítványozott bizonyí- lóan terhelő bizonyítékok (pl. egy nem megfelelő ték megvizsgálását elmulasztotta és ez vezetett az figyelmeztetések mellett felvett hozzátartozói val- ítélet megalapozatlanságához (felderítetlenség), ak- lomás, rendőri jelentésbe foglalt vallomás) mellőzése kor a másodfokú bíróság vagy a bizonyítás kiegészí- után fennmaradó bizonyítékok elegendőek lehet- tése útján küszöbölte azt ki, vagy ha ez nem volt le- nek-e a bűnösség kétséget kizáró bizonyítására. A hetséges, úgy ez hatályon kívül helyezéshez vezetett. processzuális igazság győzelmét az anyagi igazság Ma már ez hatályon kívül helyezést nem eredmé- felett a közvélemény esetenként nehezen is emészti nyezhet. meg. A bizonyítás törvényességének garanciáit a büntetőeljárásról szóló törvény deklarálja. Az igaz- A hivatalbóli eljárás háttérbe szorulása és az an- ság elé állított legkeményebb jogi korlát pedig az, golszász jogrendszerre jellemző prezentált bizonyí- amely kizárja, nem létezőnek nyilvánítja a bizonyí- tást értékelő bírói szerepfelfogás felé való eltolódás tékok köréből azokat, amelyeket tiltott módon, vagy hazánkban jogalkotói törekvés, a büntetőeljárási lényeges jogok korlátozásával szereztek meg.23 törvény által alapvetően biztosított, azonban az, hogy mennyiben megy teljesedésbe, az a jogalkal- A magyar büntetőeljárás ún. vegyes rendszerű, mazó bíróktól is függ a jövőben. melyben az inkvizíciós elemek mellett az angolszász jogrendszerre jellemző vádelvű elemek is jelen van- 8.1. Vitatott axiómák nak. Hazánkban a büntetőper is megjeleníti a felek küzdelmét, azonban a pervezetés a bíró kezében A szerző listázza az általa vitatott axiómákat. Az első van, ő kérdez először, és csak őt követően kérdezhet ilyen az, hogy a bírósági eljárás „emberi tényezőjének” az ügyész, a védő, a vádlott. Ez alól szűk körben van nem szabad, hogy hatása legyen és általában nincs is csak kivétel. A bizonyítást a bíró vezeti és bár a ver- hatással a jogosultságokra vagy a bírósági döntésre. seny a vád és a védelem között itt is jelen van, de ki- Frank álláspontja szerint ez a nézet téves. Az ítélkezési sebb intenzitással. Jogrendszerünk nem ismeri az folyamat és a bírák személyisége körében kifejtett ál- esküdtbíráskodást, az ülnöki rendszer pedig csak láspontja szerint az emberi szubjektumot a döntésho- rendkívül szűk körben érvényesül. A büntetőeljá- zatalban nem lehet figyelmen kívül hagyni. Osztom rásban a hivatalbóli bizonyítás a korábbi büntetőel- ezt az álláspontot. Itt visszautalok a Kúria joggyakor- járásról szóló törvényünk óta fokozatosan háttérbe lat-elemző csoportjának összefoglaló véleményében szorul. A prezentált bizonyítást értékelő bírói sze- kifejtett, fentebb már hivatkozott okfejtésre is. Meg- repfelfogás felé való eltolódás mára kétségtelenül ítélésem szerint sem lehet elvitatni, hogy – amellett, biztosított a Be.-ben. Az eljáró bírók szemléletváltása hogy az igazságszolgáltatás objektív, a bíráknak pedig mellett az megjelenhet, megjelenik a gyakorlatban. elfogulatlanul kell ítélkezniük – mégiscsak a bizonyí- A jövő pedig eldönti, hogy ez teljesedésbe megy-e tásban emberek vesznek részt, hoznak döntést, így az emberi szubjektum egyértelműen szerepet kap. 23  Elek Balázs: A jogerő a büntetőeljárásban. Debreceni Egyetem Állam- és 24  Czine Ágnes: A tisztességes bírósági eljárás. HVG-ORAC Kiadó. Budapest 15 Jogtudományi Kar Büntető Eljárásjogi Tanszéke, Debrecen, 2012., 57–59. 2020. 179.

Frank vitatja azt is, hogy a döntéshozatal túlnyomó embereket szinte soha nem ítélik el. Azzal, hogy az részben jogszabályokon alapul. Fentiekben a bírói axióma általában szól minderről, és a szinte soha jogalkotás körében részletesen elemeztem álláspont- kifejezést használja, akár igaz is lehet. Minthogy ez ját. A precedensalapú angolszász jogrendszerben a azt feltételezi, hogy vannak kivételek, és valóban be bírók és az esküdtek mérlegelési lehetőségei nem kell látni, hogy a magyar büntetőeljárásban is volt korlátozottak. Hazánkban azonban alapvető, hogy a már példa justizmordra és az sem példa nélküli, hogy bírók a jogszabályok alapján ítélkeznek, azonban csak a processzuális igazságig tud eljutni a büntető- nem lehet elvitatni azt sem, hogy a bíróságoknak perben a bíró, de az anyagi igazságig már nem. Erre van módja viszonylag széles körű jogértelmezésre. jó példa a már említett, súlyosan terhelő, de törvény- A következő vitatott axióma, hogy ha a szabályok sértően beszerzett bizonyítékok kizárásának esete. pontosak, akkor általában nem kerül sor perre, vagy Frank vitatja, hogy a joghallgatóknak nincs szük- ha igen, akkor a per kimenetele egyszerűen megjó- ségük arra, hogy közvetlenül megtapasztalják mi is Büntetőjogi Szemle   2022/2. szám solható. Továbbá, hogy a bíróknak és esküdteknek történik a bíróságokon. Álláspontom szerint is a bí- a jogszabályok csak korlátozottan biztosítanak mér- róságokon, de a más jogászi pályán folyó munkát is legelési lehetőséget, és egyáltalán nincs ilyen lehe- személyes tapasztalás útján kell megismerni. A jog- tőségük, ha a jogszabályok pontosak. Frank állás- hallgatók számára kiemelkedően fontos, hogy gya- pontjával értek egyet. Akár a precedensalapú, akár korlati ismeretekre is szert tegyenek. a kontinentális jogrendszereket vizsgáljuk, azt lát- hatjuk, hogy a bíróknak viszonylag széles körű mér- 8.2. Megoldási javaslatok legelési joga van, természetesen a törvényi keretek között. Távolról sem jósolható meg egyszerűen egy Frank az alábbi jobbító szándékú megoldási javaslato- per kimenetele. kat kínálja fel kísérleti jelleggel: Frank által vitatott axióma az is, hogy a döntése- El kell hagyni a felek küzdelmén alapuló perveze- ket a perben a jogszabályok valós tényekre történő tési rendszer felesleges elemeit. Így javasolja például, alkalmazásával hozzák meg. Ha két ügy tényei azo- hogy a bírók kapjanak nagyobb szerepet a tanúk ki- nosak, rendszerint a döntések is azonosak lesznek. kérdezése során. A tanúk kikérdezése a tárgyalóte- Mindezt Frank élesen tagadja, és én is osztom az ál- remben legyen humánusabb, szakszerűbb. A legtöbb láspontját. A többfokú jogorvoslati rendszer alapja bizonyítás kizárási szabályt félre kell tenni. A tanú- is éppen az, hogy lehetővé váljon a további bírói vallomások ellenőrzésére hazugságvizsgáló gépet kontroll egy-egy döntés kapcsán. Az angolszász, de javasol alkalmazni. Az államnak nagyobb felelőssé- a kontinentális jogrendszerben is számos példát le- get kell vállalnia abban, hogy polgári perben legyen het látni arra, hogy két bíróság teljesen más döntést minden jelentős bizonyíték beszerezhető. Büntető- hoz azonos tények mellett is. A büntetőjogban a bün- ügyekben biztosítani kell a pert megelőző szabad tetéskiszabás terén különösen szembeötlő ez, azzal „tényfeltárást” a vádlottak számára.25 együtt is, hogy valamennyi bíróság a törvényi kere- Fentieken túl Frank szorgalmazza a jogi oktatás tek között jár el, végkövetkeztetésük azonban mégis megreformálását gyakornoki rendszer segítségével. lehet teljesen eltérő még azonos tények mellett is. Pszichológiai önfeltárást lehetővé tevő speciális kép- Azt az axiómát valósnak találom, mely szerint fel- zést tart szükségesnek a leendő bírók számára. Az sőbb bíróságok képesek kijavítani, és ki is javítják ügyészek számára elő kell írni olyan képzést, mely az első fokon eljáró bíróságok tévedéseit. Azt azon- a vádlottat mentő bizonyítékok bíró elé tárására is ban már nem feltétlenül, hogy a felsőbíróságok sok- hangsúlyt fektet. A rendőrség vonatkozásában kép- kal nagyobb jelentőséggel bírnak, mint az elsőfo- zésekkel segítené elő a jogellenes, erőszakos mód- kúak. Frank álláspontját osztom, minthogy bünte- szerek alkalmazásának felszámolását. A bírók kap- tőperben az elsőfokú bíróság a ténybíróság, így sze- csán kívánatosnak tartja a szerző, hogy kevésbé for- repe nagyon is jelentős. Éppen ezért az első fokon málisan vezessék a tárgyalásokat, a mérlegelésüket ítélkező bírók kiválasztására a legkevésbé sem kell hozzák nyilvánosságra. Töröljék el az esküdtszéki kevesebb figyelmet fordítani. Minden bírósági szin- rendszert. Addig is csak ténykérdésekben dönthes- ten különösen nagy jelentőséggel bír a bírók kivá- senek az esküdtek, alkalmazzanak felkészült, „szak- lasztása. Úgy gondolom, hogy magasabb bírói fó- értő” esküdtszéket. Már az iskolában készítsék erre rumra történő kinevezés esetén a bíró magas szak- fel az embereket. A perbeli egyéniesítést nyilvánossá tudása, személyes kvalitásai mellett a hosszabb, tény- kell tenni jogszabályi úton. Készüljön hangosfilm a leges szakmai gyakorlat idejének lehet jelentős sze- tárgyalásról, a fellebbviteli bírósági tárgyaláson az repe. A bírói rutint, a mérlegelés képességét, az em- elsőfokú bíró vehessen részt. Magyarázzák el a lai- berismeretet, a tárgyalótermi tapasztalatot nem le- kusoknak, hogy az elsőfokú bíróságoknak sokkal het iskolapadban, tréningeken megszerezni, csak a nagyobb a szerepe, mint a felsőbíróságoknak.26 tárgyalóteremben. Érzékeny témát boncolgat az az axióma, mely sze- 16 rint a bíróságok általában feltárják az ügyek valós 25  Frank: i. m. 135. tényeit, általában „kiderül az igazság”; az ártatlan 26  Frank: i. m. 135–136.

Jól jellemzi Frank újító törekvéseit az, amikor ak- láslátogatás, határozatszerkesztés), köteles lenne Büntetőjogi Szemle  2  022/2. szám ként fogalmaz, hogy „a lelkes fejlesztőket támoga- minderről számot adni, munkáját prezentálni (pl. tom, nem a perfekcionistákat”.27 Egyebekben a ja- határozattervezetek bemutatásával). Ez nagymér- vaslatait nem csak jogászokkal kívánta megvalósí- tékben meg is könnyíthetné a pályaválasztást, egye- tani, hanem több szakterület együtt gondolkodását bekben pedig alkalmas lenne az elméletben meg- javasolta. szerzett tudás mihamarabbi gyakorlatba való átül- tetésére. Munkáltatói oldalról pedig komoly támo- 9. gatás lenne, ha a legjobban teljesítő hallgatók lehe- Jogi oktatásról tőséget kapnának felvételi nélkül bekerülni egy adott intézménybe vagy jelentős többletpontokat Frank visszatérően kifogásolja a jogi egyetemek gya- szerezni, mely a hallgatói oldalon egyúttal erős mo- korlati oktatásának elégtelen voltát. Az elméleti okta- tivációt jelentene a minél magasabb színvonalú mun- tás szerinte túlsúlyban van az egyetemeken. A jogász kavégzésre. hallgatók számára sürgeti az olyan képzések megszer- vezését, ahol tényleges gyakorlati ismeretekre tehet 10. szert a hallgató. A magam részéről ezzel teljesen egyet- Zárszó értek. Azt gondolom, hogy a hazai jogi oktatás terén már egyre több pozitív példát láthatunk. Vitathatatla- Jerome Frank válogatott írásai máig ható kérdéseket, nul a jogi egyetemeken is kívánatos, hogy a magas problémákat vetnek fel. Ugyanakkor látható, hogy a szintű elméleti tudás mihamarabb egészüljön ki tény- szerző nemcsak kritizál, de megoldási javaslatokat is leges gyakorlati ismeretekkel, hasonlóan az orvoskép- felkínál a „konstruktív szkepticizmus” jegyében. Írá- zéshez. Ezt a célt az is szolgálja, ha az egyetemi kép- sai alapvetően a precedensalapú jogrendszerek sajá- zésbe többéves bírói, ügyészi, ügyvédi tapasztalattal tosságaira épít, de számos olyan problémát is boncol- rendelkező jogászok bevonására kerül sor. De számos gat, amely kontinentális jogrendszerek működése so- példát lehet már látni a jogi klinikák működésére is. rán is felmerülnek. Talán a legalapvetőbb kívánalom, hogy a rohamosan fejlődő világunkban a jognak is Fontos, hogy ne formális legyen mindez, hanem folyton változnia kell. Nem lehetséges létrehozni olyan tényleges, a gyakorlatban is hasznosítható ismerete- átfogó, örökkévaló szabályrendszert, mely valamen�- ket kapjanak a hallgatók. Álláspontom szerint az nyi jogvita megoldására alkalmas lenne. lenne a legideálisabb, ha az egyetemi képzés tíz fél- évéből lenne egy-két olyan teljes félév a képzési idő Írásai a laikusok számára is élvezetes olvasmányt vége felé, melyet a hallgató úgy tölt el, hogy bírósá- jelentenek, tekintettel arra, hogy közérthetően fo- gon, ügyészségen, közigazgatásban vagy ügyvédi galmaz. A jogászok, szociológusok, pszichológusok irodában „teljesít szolgálatot”. Ahhoz azonban, hogy számára pedig az együttgondolkodás lehetőségét ez a több hónapos idő ne formális legyen, szigorú kínálja fel jobbító szándékkal. minőségbiztosi elvek mentén kellene a gyakorlati képzést megszervezni, akár úgy is, mint egy fogal- A multidiszciplináris munkásságú szerző éppen mazóképzés keretében. Ahol is a joghallgató, miután sokoldalú elméleti és gyakorlati tudása, tapasztalata végigjárja adott szervezeten belül az instruktora fel- okán tudott olyan nagy hatású gondolatokat papírra ügyelete mellett az egyes állomáshelyeket (pl.: bíró- vetni, amelyek ma is foglalkoztatják a jogászságot. sági/ügyészségi iroda, bíró/ügyész melletti tárgya- Az is megállapítható, hogy Frank számos olyan prob- lémát is felvet, mely mára sem nyert még megnyug- 27  Frank: i. m. 137. tató megoldást. 17

Büntetőjogi Szemle   2022/2. szám Dr. Elek Balázs1 A felelősséghalmozás tilalmának kiüresítése – Az Emberi Jogok Európai Bírósága és az Európai Unió Bíróságának változó judikatúrája a ne bis in idem elv körében A ne bis in idem elv lényegi zik a kapcsolat a jogbiztonság és az anyagi igazsá- tartalma gosság, lényegében az egyes emberek szabadságának védelme és az állam büntetőjogi igénye között.6 Felmerül a kérdés azonban a ne bis in idem elvvel A ne bis in idem elve ugyanazon tény kétszeres érté- kapcsolatban, hogy ezt a jogbiztonságot mennyiben kelésének tilalmát határozza meg, és mint ilyen, a mo- tudja garantálni az Emberi Jogok Európai Bírósága dern büntetőjog – értve ez alatt az anyagi és az eljá- (EJEB) és az Európai Unió Bírósága (EUB), annak rásjogi rendelkezéseket egyaránt – egyik sarokköve.2 joggyakorlata mennyiben következetes és kiszámít- Az elvet Magyarország Alaptörvénye a XXVIII. cikk ható, avagy abban megfigyelhetőek-e olyan tenden- (6) bekezdésében immár3 expressis verbis is rögzíti.4 ciák, amelyek elbizonytalaníthatják a jogalkalmazó Karsai is úgy fogalmaz, hogy a ne bis in idem elve a jogalkalmazókat, azaz a tagállami bíróságokat. ius puniendi parttalan érvényesítésével szemben vé- A ne bis in idem elv delmezi az individuumot, illetve biztosítja a bírósági egyes nemzetközi döntések „véglegességét” a modern jogállamban.5 A kétszeres eljárás tilalmának nemzetközi doku- dokumentumokban mentumokkal megerősített alkotmányos jelentősé- géhez kétség sem férhet, de annak konkrét tartalma és hatásai már korántsem ilyen egyértelműek. Nem feladata jelen tanulmánynak részleteiben bemu- A ne bis in idem alapelvében tehát megmutatko- tatni azon nemzetközi és európai dokumentumokat, amelyek tartalmazzák a ne bis in idem elvét, mégis 1  DE ÁJK egyetemi tanár, Debreceni Ítélőtábla büntető kollégiumvezető. megkerülhetetlen, hogy utaljunk arra, hogy a kétsze- 2  Szabó Judit A ne bis in idem elve az európai jogalkalmazásban. Doktori Ér- res eljárás tilalmát mondja ki az Emberi Jogok és Alap- tekezés, Debrecen, 2021. https://dea.lib.unideb.hu/server/api/core/ vető Szabadságok Védelméről szóló, Rómában 1950. bitstreams/9716e68e-12f9-4822-9e54-84711ec28c72/content (letöltés: 2022. november 4-én kelt egyezmény (Egyezmény) Hetedik 10. 19.) 3  A ne bis in idem alkotmánytani fejlődéséről lásd bővebben Karsai Krisz- tina: A ne bis in idem alkotmányba iktatása – az Alaptörvény XXVIII. cikk kiegészítő jegyzőkönyv 4. cikk 1. pontja. Kiemelendő, (6) bekezdése in: Számadás az Alaptörvényről. Budapest, Magyar Közlöny Lap- hogy az Egyezmény a kétszeres büntetés tilalmának és Könyvkiadó, 2016. 433–452. 18 4  Uo. 5  Karsai Krisztina: Alapelvi (r)evolúció az európai büntetőjogban. Pólay Elemér 6  Herke Csongor: Súlyosítási tilalom a büntetőeljárásban. PTE ÁJK, Monográ- Alapítvány, Szeged, 2015, 113. fia, Pécs, 2010, 176.

elvét nemzetközi szintre emelte, de azt kizárólag egy két vitás döntés ugyanarra a magatartásra vonatkozott, Büntetőjogi Szemle  2  022/2. szám adott ország határain belül rendeli alkalmazni. ebből kifolyólag a bíróság döntése szerint megsértet- ték a hetedik jegyzőkönyv 4. cikkét.10 19 Az uniós tagállamok egymás közötti viszonyában a Schengeni megállapodás végrehajtási egyezményé- 1997-ben a Fischer kontra Ausztria ügyben vi- nek (SVE) 54. cikke szabályozza a ne bis in idem elvet, szont az volt a bíróság álláspontja, hogy az osztrák mely szerint „az ellen a személy ellen, akinek cselek- hatóságok megsértették az Egyezmény Hetedik Ki- ményét a Szerződő felek egyikében jogerősen elbí- egészítő Jegyzőkönyvének 4. cikkét azzal, hogy a rálták, ugyanazon cselekmény alapján nem lehet egy kérelmezőt ittas vezetés miatt – két, lényegében azo- másik Szerződő fél területén büntetőeljárást indítani, nos elemeket tartalmazó bűncselekmény alapján – amennyiben elítélés esetén a büntetést már végrehaj- kétszer vonták eljárás alá, és kétszer büntették meg.11 tották, végrehajtása folyamatban van, vagy az ítélet meghozatalának helye szerinti Szerződő Fél jogsza- A Grande Stevens és társai kontra Olaszország bályainak értelmében azt többé nem lehet végrehaj- ügyben az olasz értékpapírpiac-felügyeleti hatóság tani.”7 A közösségi jogban pedig az Alapjogi Charta három természetes személlyel és két gazdasági tár- emelte alapjogi szintre a ne bis in idem elvet, ami sasággal szemben alkalmazott piacfelügyeleti szank- ugyancsak kiterjesztette a ne bis in idem elv alkalma- ció büntetőjogi jellegének vizsgálatáról szólt.12 zását az egyes tagállamok egymás közötti relációjára is.8 Mindezt Polt is egyfajta fejlődési ívként írja le, ami Ezen eljárásban az EJEB alkalmazhatóvá tette a pi- mögött az Európai Unióban megvalósuló bűnügyi acfelügyeleti hatóság (CONSOB) mint közigazgatási igazságügyi együttműködés változásai állnak.9 szerv eljárására az Egyezményt, megerősítve a köz- igazgatási jog büntetőjogi jellegének Egyezmény Minden nemzetközi dokumentumban megjelenik szerinti vizsgálatának a lehetőségét. A CONSOB az alapelv kapcsán az eljárások büntető jellege (bis), pénzbírságot alkalmazott, de a közigazgatási szank- az, hogy ugyanazon tényekre vonatkozik (idem), ció kiszabását követően feljelentést is tett, amely ugyanazon terhelttel szemben és végleges döntést alapján az ügyészség vádat emelt a torinói bíróság jelent az adott eljárásban. előtt azonos tényállás alapján. A védők hiába hivat- koztak a ne bis in idem elvre, azt az olasz fellebbvi- Megfigyelhető azonban, hogy az EJEB és az EUB teli bíróság nem fogadta el. A kérelmezők a 7. kiegé- gyakorlatában is változás történt és a kezdeti szigo- szítő jegyzőkönyv 4. cikkére hivatkozva nyújtottak rúbb védelem irányából egy megengedőbb joggya- be kérelmet Olaszországgal szemben a ne bis in idem korlat felé mozdult el a bíróságok judikatúrája. elv megsértésére hivatkozással. Az EJEB emlékezte- tett arra, hogy a közigazgatási eljárás büntetőjogi Az Emberi Jogok Európai jellegének megállapítása az ún. Engel-kritériumok Bíróságának változó alapján történhet.13 gyakorlata a ne bis in idem nyújtotta védelem terén Eszerint egy jogsértés miatti hatósági eljárás akkor büntetőjogi jellegű, amennyiben a jogsértés a belső Az EJEB kezdeti joggyakorlatából példa lehet a jog szerinti minősítése bűncselekmény, a jogsértés Gradinger kontra Ausztria ügy, ahol büntető- és sza- jellege, a kiszabható szankció súlya alapján is lehet bálysértési (közigazgatási büntető-) eljárás is indult a következtetni, hogy a közigazgatási jelleget megha- gépjárművezető ellen. A Sankt Pölten-i tartományi bí- ladó büntetőjogi szankcionálásról van szó. Ezen szem- róság a panaszost gondatlan emberölés miatt pénz- pontok nem konjunktívak, így önálló fennállása ese- büntetésre ítélte, majd két hónappal később a St. tén is fennállhat a büntetőeljárási jelleg.14 Pölten kerületi közigazgatási hatóságok ittas vezetés miatt bírságot, annak meg nem fizetése esetére pedig A Bíróság ezen kritériumok mérlegelése alapján két hét elzárást szabott ki. Az eljárás alapja mindkét úgy foglalt állást, hogy az állam belső joga szerinti esetben ugyanazon közlekedési baleset volt, amit a közigazgatási eljárás ugyan nem volt büntetőeljárás, panaszos ittas járművezetésével okozott. Az EJEB 1995. azonban a kiszabott szankció (lényegében maximá- október 23-i ítéletében megállapította, hogy a 7. jegy- lisan kiszabott pénzbírság) olyan mértékű volt, zőkönyv 4. cikkének célja az, hogy megtiltsa a jogerős amely az Engel-kritériumoknak szankciókra vonat- határozattal lezárt büntetőeljárások megismétlését. A kozó részét kimeríti. Az alkalmazott eljárás és a pénz- bírság sem reparációs célú volt, hanem speciális 7  Érdemes kiemelni, hogy az SVE 54. cikke az elv alkalmazhatósága szem- prevenciós célt szolgált. A Bíróság így alkalmazta az pontjából jelentőséget tulajdonít büntetőjogi felelősség megállapítása esetén a joghátrány végrehajtásának is. 10  Vincent Berger: Az Emberi Jogok Európai Bíróságának Jogg yakorlata. Buda- pest, 1999, 335–337. 8  Karsai (2015) i. m. 116. 9  Polt Péter: A ne bis in idem elv alkalmazása az Európai Unió Bíróságá- 11  38275/97 No., Czine Ágnes – Szabó Sándor – Villányi József: Stras- nak ítélkezési gyakorlata alapján. In: Czine Ágnes (szerk.): Király Tibor emlék- bourgi ítéletek a mag yar büntetőeljárásban. HVG-ORAC Kiadó Kft., Budapest, kötet. Budapest, 2022. 254–264. 2008, 305., EJF 2002/1. sz. 33. 12  Grand Stevens és mások Olaszország elleni ügye (18.640/10, 18.647/10, 18.663/10). 13  Az EJEB (nagytanács), 1976. június 8i Engel és társai kontra Hollandia ítélet, (5100/71.; 5101/71.; 5102/71.; 5354/72.; 5370/72. sz. kereset, A. sorozat, 22. sz.). 14  Békés Ádám: Nemzetek feletti büntetőjog az Európai Unióban. HVG-ORAC Kiadó Kft., Budapest, 2015, 390–394.

Egyezmény 6. cikkét, valamint a Hetedik kiegészítő ján nem tudom vitatni Láris azon megállapítását, jegyzőkönyv 4. cikkét. A tisztességes eljárás sérelme hogy „az EJEB ezen döntése vitatható, mivel olyan mellett a Bíróság az olasz államot a ne bis in idem tartalmi elemmel bővítette a ne bis in idem elv fo- elv sérelme miatt is marasztalta. galmát, amely révén a többes eljárások egyetlen kor- E követelményeket alkalmazták az adóbírságra is, látja az arányosság követelménye maradt”.18 és az EJEB megállapította, hogy az ilyenfajta intéz- A Nodet v. France (no. 47342/14) számú ügyben kedések az EJEE 6. és a 7. cikkének, és kiterjesztés ugyancsak nem kizáró körülmény, ha bizonyítéko- útján a 7. jegyzőkönyv 4. cikkének értelmében vett kat egy eljárásban gyűjtötték össze a párhuzamos „büntetőjogi” jellegű szankciónak felelnek meg.15 közigazgatási és büntetőeljárás alapjául.19 Ehhez képest történt elmozdulás az A és B kontra Ezen ügyek lényegének ismertetését azért tartot- Norvégia ügyben, ahol az EJEB 2016. november 15- tam indokoltnak, mert mutatja, hogy az EJEB joggya- én kihirdetett ítélete16 szerint a formailag közigaz- korlatában kezdetben a ne bis in idem elv lényegé- Büntetőjogi Szemle   2022/2. szám gatási, de az Engel-kritériumok szerint büntetőjogi ben kivételekre történő utalás nélkül szigorúan ér- jellegű szankciók esetén nem sérti a ne bis in idem vényesült. Az Európai Unió Bírósága pedig mindig elvét a szankcionáló büntetőeljárásnak és közigaz- is deklarálta, hogy az EJEB által biztosított jogvédel- gatási eljárásnak a halmozódása, feltéve, hogy kel- met irányadónak tartja a saját ítélkezési gyakorlatá- lően szoros anyagi és jogi időbeli kapcsolat van kö- ban is. zöttük. Mindez azért is fontos, mert az EUB előtt felme- Az EEJB újraértelmezte a bis fogalmát és elismerte, rült és a felelősségi formák halmozását érintő előze- hogy bizonyos körülmények között a büntető- és tes kérdések ismereteim szerint eddig nemzeti kon- közigazgatási eljárások kombinációja nem eredmé- textusban merültek fel, azaz valamely tagállam saját nyezi az eljárások duplikációját, hanem ellenkező- közigazgatási, illetve büntetőjogi felelősségi rend- leg: ahol kiegészítő választ ad az eljárások duplikációja szere körében, és így az EJEB kifejezetten erre irá- a cselekményre és az eljárások kombinációja egy nyuló joggyakorlatának eredményeit megfelelően koherens egységet jelent és azok inkább részei egy alkalmazni lehet.20 egységes eljárásnak azzal, hogy annak különböző A ne bis in idem elv az Európai Unióban kezdet- aspektusait vizsgálja, akkor nem jelenti a ne bis in ben az Európai Unió Bírósága (EUB) ítélkezési gya- idem megsértését. Fontos azonban, hogy a duális korlatában mutatkozott meg. Az első megjelenése a eljárások kielégítsék a következő kritériumokat. A 7/72. számú Boehringer Mannheim GmbH kontra kiegészítő funkció ne csak elméletileg, de konkré- az Európai Közösségek Bizottsága ügyben 1972. de­ tan is a cselekmény különböző aspektusait érintse, cember 14. napján hozott ítéletre vezethető vissza, legyenek előre láthatóak a következmények, kerülni ám ekkor még nem a büntetőjogi, sokkal inkább ver- kell amennyire csak lehet a bizonyítékok összegyűj- senyjogi jogvitában felmerülő vetülete jelentke- tésekor és értékelésekor a duplikációt, és végül az zett.21 első eljárásban kiszabott szankciót figyelembe kell Az EUB gyakorlatából elsőként talán a 2013. február venni a következő eljárásban, hogy a szankciók ará- 26. napján kihirdetett Hans Akerberg Fransson ügyet nyosak legyenek. Az EJEB gyakorlatában ezért meg érdemes megemlíteni, amely ügyben az EUB arra a is jelent az az elv, hogy a komplementaritás feltétele döntésre jut, hogy a Charta 50. cikke nem zárja ki, jobban ér vényesülhet, ha az eljárásokat nem hogy valamely tagállam a hozzáadottérték-adóval kap- stigamtizálják azzal, hogy büntető- vagy közigazga- csolatos bevallási kötelezettségek teljesítésének el- tási eljárásnak nevezzük, mert csak különböző súlyú mulasztásában megnyilvánuló ugyanazon tényállásra büntetővádak vannak.17 Ezen ügyben tehát felbuk- egymást követően adójogi és büntetőjogi szankciók kant azon új követelmény, hogy különböző célja le- kombinációját alkalmazza.22 A szankciók lehetnek het a szankcióknak és azok egymást kiegészíthetik büntetőjogi, közigazgatási jellegűek és a kettő kom- a különböző eljárásokban. binációi is. A Charta 50. cikke ugyanis csak akkor Az A és B v. Norvégia ügyben újabb feltételként, zárja ki ugyanazon tényállás alapján ugyanazon sze- avagy kibúvóként jelent meg a bizonyítékok össze- gyűjtésének és értékelésének duplikációjával össze- 18  Láris Liliána: Új irányok a kétszeres értékelés tilalma értelmezésében. Üg yészek Lapja, 2022/3. szám http://ugyeszeklapja.hu/?p=2296 (letöltés: függő tilalom, azaz nem tiltott az, ha a tények meg- 2023. 01. 05.). állapítása a másik eljárás adatain alapul, és a hatósá- gok közötti együttműködés is felbukkant a bizonyí- 19  EJEB Nodet. V. Franciaország No. 47342/14. 20  Itt ragadom meg az alkalmat, hogy megköszönjem prof. dr. Karsai Krisz- tékok összegyűjtése terén. Az EJEB az eljárások „in- tina észrevételeit, amit az Európai Jogi Szaktanácsadói Hálózat 2022. novem- tegrált egésze” fogalmának bevezetésével kinyitotta ber 25. napjára készített. Karsai Krisztina: Opponensi vélemény műhelyvitára a kaput a párhuzamos eljárások előtt. Mindezek alap- ’Angyal-Szűrös László – Elek Balázs – Horváth-Tóth Imola – Katona Rita – Pfeifer Péter: Mit köszönhet a bűnügyi együttműködés az Európai Unió Bí- róságának?’ 2022. november 22. 15  Lásd a 2002. július 23-i Västberga Taxi Aktiebolag és Vulic kontra Svéd- 21  Szabó Judit: A ne bis in idem elve az európai jogalkalmazásban. PhD-érteke- ország ítéletet (36985/97. szám) és a 2002. július 23i Janosevic kontra Svédor- zés 82. https://dea.lib.unideb.hu/server/api/core/bitstreams/9716e68e- 20 szág ítéletet. (Hivatkozza főtanácsnoki indítvány.) 12f9-4822-9e54-84711ec28c72/content (letöltés: 2022.10.19). 16  24130/11.; 29758/11. 22  2013. február 26. Åklagaren kontra Hans Åkerberg Fransson, 17  EJEB Jussila v Finnország, Appl. No. 73053/01, A and B v Norvégia. C-617/10. sz. ügy.

méllyel szemben a büntetőeljárás megindítását, ha az ciaországban ennek megfelelően az Alkotmánytan- Büntetőjogi Szemle  2  022/2. szám adóbírság büntető jellegű és jogerőssé vált. Utalt eb- ács megállapította, hogy a két szankció összesen nem ben a körben a 2012-ben hozott Bonda-ügyre ahol az haladhatja meg az egyes jogsértésekre irányadó szi- adóbírság büntető jellegének meghatározásakor a gorúbb szankciót. A német ítélkezési gyakorlat ará- belső jog szerinti minősítésnek, a jogsértés jellegének nyossági kritériumot alkalmaz esetről esetre, hogy és az érintett személlyel szemben kiszabható szank- elkerüljék a szankciók túlzott összegződését. Más ció természetének és súlyának tulajdonított jelentő- államok előzetes büntetőeljárásra vonatkozó olyan séget.23 Mindezt nem lehet másként értelmezni mint szabályt hoztak, amely alapján a közigazgatási bíró- úgy, hogy „amennyiben egy közigazgatási szankció ság köteles felfüggeszteni az eljárását a végleges bün- vonatkozásában meg lehet állapítani annak büntető tetőjogi határozat bevárásáig. Például ez történik jellegét, akkor az egyébként közigazgatási jog által Spanyolországban, ahol a közigazgatás szankcioná- szabályozott, de büntetőjogi sajátosságokkal rendel- lási jogkörét szabályozó királyi rendelet előírja a kező szankciót a büntetőeljárásban kiszabható szank- büntetőeljárás elsőbbségét a közigazgatási szankci- cióval együtt nem lehet alkalmazni.”24 onálásra vonatkozó eljárással szemben. A svéd sza- bályozásban, a második eljárásban döntést hozó A döntés háttere az előterjesztett főtanácsnoki in- büntetőbíróság a büntetőjogi szankciót csökkent- dítványból ismerhető meg, ahol kirajzolódik, hogy heti a közigazgatási szankcióval. A főtanácsnok vé- az EJEB gyakorlata megváltozott és emiatt az Euró- leménye szerint a Charta 50. cikkét úgy kell értel- pai Unió bíróságának is döntenie kell a saját joggya- mezni, hogy az nem akadályozza, hogy a tagállamok korlatáról. Az ügyben előterjesztett főtanácsnoki a büntetőeljárást indítsanak ugyanolyan tények mi- indítvány utalt arra is, hogy a közigazgatási és bün- att, amelyet közigazgatási úton jogerősen már szank- tetőjogi kettős szankciók problémája az uniós tagál- cionáltak, feltéve hogy a büntetőbíróság figyelembe lamok közötti megegyezés hiányából fakad. A meg- veheti a korábban kiszabott közigazgatási szankciót egyezés hiánya abból eredhet, hogy számos tagál- az említett büntetőbíróság által kiszabandó bünte- lamban mennyire fontosak a közigazgatási eljárás- tés enyhítése céljából. A svéd bíróságoknak az „adó- ban alkalmazott szankciók, és ugyanakkor e tagál- bűncselekmények szankciójának megállapításakor” lamokban különös jelentőséget tulajdonítanak a „figyelembe kell venniük” a korábban kiszabott bír- büntetőeljárásnak és a büntetőjogi szankcióknak is. ságot. Ha olyan kompenzációs eljárásról lenne szó, Egyrészt, az államok nem akarnak lemondani a köz- amelyben a második szankciót úgy tekinthetnénk, igazgatási szankcióra jellemző hatékonyságról, kü- hogy enyhítő következményekkel jár a második lönösen azokon a területeken – mint az adójog vagy szankciót illetően, az első eljárás megindítása nem a közbiztonságra vonatkozó jog –, ahol a közhatalom lenne ellentétes a Charta 50. cikkével. Ellenkező a jogszabályok szigorú betartásában érdekelt. Más- esetben, ha a svéd szabályozás által alkalmazott kö- részt, a büntetőjogi beavatkozás kivételessége, il- vetelmény nem tenné lehetővé a fentiek szerinti letve az eljárás során a vádlottat megillető biztosíté- kompenzációt, nyitva maradna a lehetőség, hogy H. kok arra ösztönzik az államokat, hogy fenntartsák a Franssonnal szemben második szankciót is alkal- döntési szabadságukat arra vonatkozóan, hogy mi- mazzanak, a főtanácsnok véleménye szerint ezzel lyen magatartást lehet büntetőeljárás alá vonni. megsérthették a Charta hivatkozott 50. cikkét. Az ügyben a bíróság ítélete nagyban átvette a főtanács- A főtanácsnoki indítvány szerint az EJEB ítélkezési noki indítvány érvrendszerét, és a meghozott dön- gyakorlatának fejlődése szerint az Egyezmény 7. tés is megállapította, hogy a közigazgatási és bünte- jegyzőkönyve 4. cikkével ellentétes az ugyanazon tőjogi kettős szankció jelenléte és meggyökerezése tények alapján kiszabott közigazgatási és büntető- olyan széles körű, hogy a tagállamok közös alkotmá- jogi kettős szankció alkalmazása, megakadályozva nyos hagyományának is lehetne minősíteni.25 ezzel második, akár közigazgatási, akár büntetőjogi eljárás indítását az első szankció jogerőssé válását A Bíróság végső döntése az volt, hogy az Európai követően. Az Unió tagállamai egységesen, bár kü- Unió alapjogi chartájának 50. cikkében szabályozott lönböző fokban, ismerik a közigazgatás szankcioná- ne bis in idem elve nem zárja ki, hogy valamely tag- lási jogkörét. Ez a jogkör jelentős számú tagállamban állam a hozzáadottérték-adóval összefüggő bevallási összeegyeztethető a büntetéshez való joggal (ius kötelezettségek teljesítésének elmulasztásában meg- puniendi), illetve közigazgatási és büntetőjogi ket- nyilvánuló ugyanazon tényállásra egymást követően tős szankciót eredményezhet. Mindazonáltal ez nem adójogi szankciót és büntetőjogi szankciót alkalmaz- azt jelenti, hogy a kettős szankciót alkalmazó tagál- zon, amennyiben az első szankció nem büntető jel- lamok teljes mérlegelési jogkörrel teszik ezt. Ellen- legű, aminek vizsgálata a nemzeti bíróság feladata.26 kezőleg, az esetek többségében a kétszeres szankció eszközét alkalmazó államok olyan szabályt állapítot- Arról azonban ne feledkezzünk el, hogy a korábbi tak meg, amely megelőzi a túlzott büntetést. Fran- döntésekben szó sem volt tagállami hagyományok- 23  C-489/10. sz. Bonda-ügy 2012. június 5. 25  2013. február 26. Åklagaren kontra Hans Åkerberg Fransson, 21 24  Szabó Judit: A ne bis in idem elve az európai jogalkalmazásban. PhD-érteke- C-617/10. sz. ügy. zés 82. https://dea.lib.unideb.hu/server/api/core/bitstreams/9716e68e-12f9- 4822-9e54-84711ec28c72/content (letöltés: 2022.10.19) 50. 26  Uo.

ról vagy akár a kompenzációs eljárás lehetőségéről. tetőeljárás tárgya ugyanez a mulasztás volt.31 Ezen A jogbiztonságot szolgáló ne bis in idem jogértelme- ügyben a főtanácsnoki indítvány már részletesen zése körében a főtanácsnoki indítvány értelmezését elemzi az „EJEB új ítélkezési gyakorlatát”, különösen átvéve követte az Európai Unió Bírósága az EJEB az A és B kontra Norvégia ítéletnek az uniós jogra szűkített jogvédelmét. gyakorolt hatását.32 Külön is felhívja azon szabályt, Sajnos meghaladja ezen tanulmány kereteit annak hogy a Charta 52. cikkének (3) bekezdése alapján, bemutatása, hogy az EJEB és EUB joggyakorlatával az 50. cikk tartalmát és terjedelmét „azonosnak kell párhuzamosan hogyan alakult az Európai Unió jog- tekinteni azokéval”, amelyek az EJEE vonatkozó ren- alkotása, hiszen az ítélkezési gyakorlatot nyilván az delkezésében szerepelnek. Felveti azonban a főta- is meghatározza. Csupán példaként említem az Eu- nácsnoki indítvány, hogy az EJEB ítélkezési gyakor- rópai Parlament és a Tanács (EU) 2017/1371. számú latának az A és B kontra Norvégia ügyben történt irányelvét (2017. július 5.) amely az Unió pénzügyi megváltozása milyen jelentős kihívást jelent a Bíró- Büntetőjogi Szemle   2022/2. szám érdekeit érintő csalás ellen büntetőjogi eszközökkel ság számára. A főtanácsnoki indítvány szerint az folytatott küzdelemről szól.27 Az irányelv – bár szűk- EUB-nak választási lehetősége van, így vagy elfo- szavúan, de – érinti a felelősségi formák halmozását, gadja feltétel nélkül a ne bis in idem elvnek az A és és nem zárja ki a párhuzamos közigazgatási és bün- B kontra Norvégia ítélet által megállapított korláto- tetőszankciók alkalmazását.28 Az irányelv alapján a zását, vagy mindezt elutasítja és az Akerberg tagállamok kötelezettsége annak biztosítása, hogy Fransson ítéletben meghatározott védelmi szintet a nemzeti rendelkezések alapján indított büntetőel- tartja fenn az EJEB korábbi ítélkezési gyakorlatára járások ne érintsék indokolatlanul az uniós jogban történő hivatkozás mellett. Ezen túl külön ítélkezési vagy a nemzeti végrehajtási rendelkezésekben meg- gyakorlatot is kialakíthat az EUB annak meghatáro- állapított, ’a büntetőeljárással nem egyenértékű köz- zásához, hogy összeegyeztethetőek-e a Charta igazgatási intézkedések, szankciók és bírságok’ meg- 50. cikkével a vegyes (büntetőjogi és közigazgatási) felelő és hatékony alkalmazását.29 eljárások, amelyek között ’elegendő kapcsolat ál A 2017. december 5. napján kihirdetett M. A. S. és fenn’. Utalt arra is a főtanácsnoki indítvány, hogy az M. B. ítéletben megfogalmazottak szerint az eljárá- „EJEB új ítélkezési gyakorlatához való igazodást” sok és a büntető jellegű szankciók halmozása indo- több kormány is támogatja és mindez összhangban kolt lehet, ha ezen eljárások és szankciók – az ilyen van a Charta és az EJEE összehangolt értelmezésére célkitűzés megvalósítása érdekében – olyan további irányuló köztelezettséggel.33 célokat követnek, amelyek adott esetben a szóban Végül Európai Unió Bírósága látszólag szigorú forgó jogsértő magatartás más szempontjaira irá- mércét szabott meg az eljárások halmozódására az nyulnak.30 arányosság elvének értelmezésével, amelynek „tisz- Az eljárások büntető jellege kapcsán az Európai teletben tartása megköveteli, hogy az olyan nemzeti Unió Bírósága 2018-ban a Menci, Garlsson, Di Puma szabályozásban előírt eljárások és szankciók halmo- (C-596/16) és Zecca ügyekben foglalkozott a kettő- zása, mint amelyről az alapügyben szó van, ne ha- zött eljárásokkal azzal, hogy az széles körben elter- ladja meg az e szabályozás által kitűzött jogszerű cé- jedt realitás a tagállamokban különösen gazdasági lok eléréséhez szükséges mértéket, beleértve, hogy és pénzügyi bűncselekményeknél. Ezen ügyekben amennyiben több megfelelő intézkedés kínálkozik, is tovább csökkentették a ne bis in idem nyújtotta a kevésbé korlátozó intézkedéshez kell folyamodni, védelmet, meghagyva a lehetőséget a büntető és és az okozott hátrányok a kitűzött célokhoz képest közigazgatási szankciók közös kiszabására ugyan- nem lehetnek aránytalanul nagyok”. Mégis kiderül, azon cselekedetekre. hogy egy laza keretet is elfogadhatónak tart a „fel- Az egyik legnagyobb mérfőldkő a ne bis in idem tétlenül szükséges mértékhez”, hiszen pusztán „vi- elv teljes kiüresítésére a Luca Mencivel szembeni lágos és pontos szabályokat kell előírnia” a nemzeti eljárás (2018), akire jogerősen büntető jellegű köz- szabályozásnak, amelyek lehetővé teszik a jogalany igazgatási szankciót szabtak ki amiatt, hogy nem fi- számára, hogy előre lássa, mely cselekedetek és mu- zette meg a törvényben meghatározott határidőn lasztások vonhatják maguk után az eljárások és a belül a 2011es adóévre vonatkozó adóbevallás sze- szankciók ilyen halmozását. Lássuk be, a pozitivista rinti héát, és hogy az alapügyben szóban forgó bün- jog uralma mellett nem túl nagy követelmény, hogy előre ismertek legyenek a párhuzamos eljárásokat 27  Lásd bővebben: Udvarhelyi Bence: Kézikönyv az Európai Unió Pénzüg yi lehetővé tevő szabályok. Érdekeinek védelméről. Patrocínium Kiadó, Budapest, 2022. 233–234. Másrészről azt a ’követelményt’ állította, hogy a 28 „A tagállamok elvben a továbbiakban is párhuzamosan alkalmazhatnak büntető jellegű szankciók halmozására olyan szabá- közigazgatási intézkedéseket és szankciókat az ezen irányelv által szabályozott lyoknak kell vonatkozniuk, amelyek lehetővé teszik területen. Az ezen irányelvet átültető nemzeti jogszabályok alkalmazása során azonban a tagállamoknak gondoskodniuk kell arról, hogy a büntetőjogi szank- ciók ezen irányelvvel összhangban történő kiszabása, valamint a közigazgatási 31  Menci Luca C-524/15. sz. intézkedések és szankciók alkalmazása ne vezessen a Charta rendelkezéseinek 32  Ismertetés napja 2017. 09. 12, Manuel Campos Sánchez_Bordona 22 megsértéséhez.” PIF irányelv 31. preambulumbekezdés. főtanácsnok indítványa https://eur-lex.europa.eu/legal-content/HU/TXT/ 29  PIF irányelv 14. cikk. HTML/?uri=CELEX:62015CC0524&from=HU 30  M. A. S. és M. B. ítélet C 42/17, EU:C:2017:936, 34. pont. 33  2018. március 20. C 524/15. sz. ügy, Luca Menci.

annak biztosítását, hogy a kiszabott szankciók ös�- alapuló büntetőjogi felelősségi rendszert a nagyban Büntetőjogi Szemle  2  022/2. szám szességének súlya megfeleljen az adott jogsértés sú- objektív alapú igazgatási felelősséggel kellene össz- lyának, ami a büntetések arányosságának elvéből is hangba hozni úgy, hogy korántsem lehet előre tudni, 23 következik. E szabályoknak elő kell írniuk, hogy a hogy melyik eljárás fog hamarabb jogerősen (vagy hatáskörrel rendelkező hatóságok egy második véglegesen) befejeződni.39 Varga Zs. szavaival élve szankció kiszabásakor kötelesek gondoskodni arról, „a kétszeres értékelés tilalmának értelmezése során hogy a kiszabott szankciók összességének súlya ne figyelemmel kell lenni a közigazgatási jogi szankció haladja meg a megállapított jogsértés súlyát. Belát- abszolút és relatív célja közötti különbségre. A köz- ható azonban, hogy ezen értelmezés egy viszonylag igazgatási anyagi jog az állam által elvárt magatartást széles büntetési tételkeret mellett olyan laza értel- hordozza. A közigazgatási szankció ennek a kötele- mezéshez vezethet, ami már igen messze van az elv zettségnek az objektív megsértéséhez fűzött jogkö- eredeti tartalmától. vetkezmény. Ez a közigazgatási szankció alkalmazá- sának abszolút célja. Önmagában ez megkülönböz- Ezenkívül azt is tartalmazza a döntés, hogy a tény- teti a szubjektív (bűnösségi) alapú büntetőjogi legesen kétszeres eljárással érintett (nevezzük) költ- szankcióktól, amelyek a büntetőjog és a szabálysér- ségvetési csalásos ügynek, az adótartozás önkéntes tési jog sajátosságai. A közigazgatási szankció alkal- megfizetése, feltéve, hogy az az érintett személy el- mazása ezért általában nem függhet más jogági len kiszabott közigazgatási szankciót is magában szankciótól.”40 foglalja, a büntetőeljárásban figyelembe veendő kü- lönös enyhítő körülménynek számít. Azaz nincs aka- Konklúzó dálya a többszöri eljárásnak, de ez a tény enyhítő körülmény. Az EJEB és az EUB kezdeti szigorúbb joggyakorlattól eltérve, először az EJEB gyakorlatának módosulása, Ehhez képest már meg se lepődünk azon a kinyi- majd az ebben közreható tagállami nyomás és hagyo- latkoztatáson, hogy „nem sérti a ne bis in idem elvét, mányok adta realitás nyomán oly mértékben fellazult, és büntetőeljárás indítható egy olyan személlyel hogy a jogbiztonságot szolgáló szabályai a kétszeres szemben, akit ugyanezen tényállás miatt már jog- eljárás tilalmának mára részben kiüresedtek, azok erősen büntető jellegű közigazgatási szankcióval kellő garanciával már korántsem szolgálnak.41 Külö- sújtottak, feltéve, hogy ez a szabályozás az eljárások nösen kiüresítheti a felelősségi formák halmozása el- és szankciók ilyen halmozásának igazolására alkal- len nyújtott védelmet az EJEB által kialakított új gya- mas általános érdekű célkitűzést szolgál, mint adott korlat, de az EUB ’szigorú’ feltételrendszere az előre- ügyben a héával kapcsolatos jogsértések elleni küz- láthatóság és a joghátrányok arányosságának követel- delmet”.34 ménye kapcsán ugyancsak szűk mezsgyén mozog. Félő, hogy ezen követelmények elvezethetnek olyan Az ugyancsak 2018. március 20. napján meghozott álgaranciákhoz, mint az eljárás elhúzódása esetén a Garlsson Real Estate SA és az Enzo di Puma ügyek- határozatok indokolásában kötelességszerűen rögzí- ben is ugyanezen gondolatmenet érhető tetten.35 tett megállapítás annak enyhítő körülményként tör- ténő figyelembevételéről. Belátható, hogy a szankciók A Garlson Real Estate ügyben az EUB továbbvitte halmozódásának előreláthatósága a pozitív jog világá- az arányosság elvének értelmezését, és így jutott ban nem túl nagy elvárás, míg a büntetés kiszabása arra, hogy a Charta 50. cikkével az olyan nemzeti körében a másik eljárásban kiszabott szankció figye- szabályozás áll ellentétben, amely a büntető elítélést lembevétele is könnyen erre a sorsa juthat. Megjegy- követően teszi lehetővé a büntető jellegű pénzbír- zendő azonban, hogy az ezen szempontok szerint köz- ság kiszabását, amennyiben az elítélés önmagában zétett elvi döntésben az ítélőtábla épp az adóigazgatási is alkalmas az elkövetett bűncselekmény hatékony, eljárásban kiszabott igen jelentős büntető jellegű arányos és visszatartó erejű megtorlására.36 Mindez pénzbírságra tekintettel nem szabott ki a szabadság- ugyancsak mérlegelésen alapuló megengedő szabály elvonó büntetés mellett pénzbüntetést is.42 A Kúria lett az elv történetében. által közzétett 2019.B.16 számú határozat szerint „az adóügyi eljárásban kiszabott adóbírság nem zárja ki Az EUB tehát lényegében azt mondta ki, hogy az eljárások halmozásának a lehetősége a kétszeres ér- 39  Lásd Karsai Opponensi vélemény – kézirat – i. m. tékelés tilalmának a korlátozását jelenti, ami a nem- 40  Varga Zs. András: A közigazgatási jogi norma és a közigazgatási jogi zeti alkotmánybíróságok által is ismert szükséges- szankció. In: Czine Ágnes (szerk.): Király Tibor emlékkötet. Budapest, 2022. ség-arányosság vizsgálattal megtehető.37 Az EUB 587–599. ezen iránya jelenik meg a magyar Alkotmánybíróság 41  Lásd még: Giulia Lasagni – Sofia Mirandola: The Eurpopean ne bis gyakorlatában is.38 Az azonos tényeken alapuló el- in idem at the Crossroads of Dministrative and Criminal Law https://eucrim. térő felelősségi formák halmozásánál azonban kihí- eu/articles/european-ne-bis-idem-crossroads-administrative-and-criminal- vás elé állítja a jogalkalmazót az, hogy a bűnösségen law/ (2022. 10. 19). 42  Kúria 2019.B.16 34  2018. március 20. C 524/15. sz. ügy, Luca Menci. 35  Garlson Real Estate C537/16. sz. ügy, Garlsson Real Estate SA, Enzo di Puma C-596/16 és C-597/16 egyesített ügyek. 36  63. pont. Lásd még 18/2022. (VIII. 1.) AB határozat [64] pont. 37  Láris 2018 i. m. 38  8/2017. (IV. 18.) AB határozat, 18/2022. (VIII. 1) AB határozat.

Büntetőjogi Szemle   2022/2. szám az adóbírság alapjául szolgáló cselekmény miatt bün- meg arról, hogy „a jog világában egyedül a bíróság jo- tetőeljárás megindítását és büntető szankció alkalma- gosult annak megállapítására, történt-e bűncselek- zását, ez nem sérti a kétszeres eljárás tilalmát, de a ki- mény, ki annak az elkövetője, és egyedül a bíróság jo- szabott adóbírságnak a büntetőeljárásban jelentősége gosult büntetés kiszabására”.44 Mindebből pedig egye- lehet. „Mindebből az is következik, hogy a költségve- nesen következik az is, hogy a kétszeres eljárásból tési csalás miatt indult büntetőeljárásokban a bíróság adódó hátrányokat végső soron ugyancsak csak a jog- által megállapított tényállásnak szükségszerűen utalni alkalmazó bíróság tudja figyelembe venni. kell a közigazgatási eljárásban a tettazonosság köré- ben értékelhető eljárás adataira, így abban az esetben, 44  Király Tibor: A büntetőhatalom korlátai. (A Magyar Tudományos Aka- ha ugyanazon cselekményért közigazgatási eljárásban démián, 1988. április 29-én elhangzott székfoglaló előadás) In: Király Tibor a közigazgatási hatóság szankciót alkalmazott a ter- professzor 70 éves. Kriminológiai Közlemények 33. Magyar Kriminológiai Társa- helttel szemben, szükségszerűen rögzíteni kell ezen ság, Bp. 1990. 85., vö. Alaptörvény XXVIII. cikk (1)–(2) bekezdés. tényadatokat, és ha van rá adat, a közigazgatási eljárás- ban a közigazgatási szankció nyomán megfizetett ös�- szegeket is.”43 Emellett azonban nem feledkezhetünk 43  Uo. 24

Dr. Háger Tamás1 Büntetőjogi Szemle  2  022/2. szám Szakmai – a bírósági igazgatásra is kiható – szemléletváltás a másodfokú büntetőeljárásban 1. kező bíróként elsődlegesen a teljesség igénye nélkül 25 Bevezetés az eljárás lényegesebb szakmai kérdéseire helyezve – vázolni tanulmányomban annak rögzítésével, hogy A magyar büntető eljárásjog immár több mint négy nagyon fontos az időszerű eljárás, de a „gyorsaság ol- éve fontos mérföldkőhöz érkezett. Az Országgyűlés tárán” az igazság sohasem veszhet el.8 2017. június 13-án fogadta el a büntetőeljárásról szóló 2017. évi XC. törvényt (továbbiakban Be.), mely a 867. § 2. szerint 2018. július 1-jén lépett hatályba. A Be. az eltelt A büntetőeljárás időre tekintettel már nem tekinthető új szabályrend- és a jogorvoslat szernek, de olyan kardinális változásokat hozott, me- lyek gyakorlata a Kúria egységesítő és iránymutató A szemléletváltást igénylő egyes jogintézmények vizs- tevékenysége ellenére még nem teljesen kialakult. gálata előtt indokolt feltenni a kérdést, hogy mit is je- Mindez érthető is, hiszen a magyar perjogba a jogal- lent a büntetőeljárás. Amint már Cicero kifejtette, a kotó számos olyan elemet épített be, mely nem a kon- törvények arra ügyelnek, azt akarják, hogy a polgárok tinentális jogrendszerben honos, hanem az angolszász kapcsolatai sértetlenek legyenek, és komoly hátrá- jogi kultúrában alakult ki. Gondolhatunk e körben a nyokkal, így száműzetéssel, börtönnel, bírsággal sújt- bizonyítás szabályainak megváltozására,2 az egyezség- sák azokat, akik a törvényeket megbontják.9 re,3 a bűnösség beismerésének elfogadására,4 a terhelt részéről a tárgyaláson való részvétel jogáról lemon- A kortárs büntetőjogi irodalomból kiemelendő dásra,5 vagy akár a korlátozott fellebbezésre és ennek egyrészt Erdei Árpád álláspontja, melyben a bünte- következményeként a korlátozott felülbírálatra.6 Az tőeljárást a büntetőjogi felelősség eldöntésére irá- eljárás pilléreinek módosulása kihat szakmai és egy- nyuló, jogilag szabályozott folyamatként írja le.10 A ben bírósági igazgatási kérdésekre is, melyek szemlé- fogalom lényegének megjelölése rámutat az eljárás letváltást indokolnak. Egyrészt a perbíró gyakorlatá- folyamatjellegére, céljára. A büntetőjogi felelősség ban, másfelől az eljárást gyorsító és egyszerűsítő ren- megállapításához a részletesen szabályozott bünte- delkezéseknek igazgatási-vezetési aspektusai is van- tőeljáráson keresztül visz az út. Büntetőeljárás nél- nak.7 E kettős kérdéskört próbálom – a hangsúlyt ítél- kül nincs bírósági ítélet, azaz nem kerülhet sor a büntetőjogi felelősségről szóló bírói döntésre. Az 1  Tanácselnök, Debreceni Ítélőtábla, PhD. igazság megállapítását a jog a bíróságra bízza, és csak 2  Be. XXVIII. Fejezet. a bíróságot ismeri el az igazság megállapítására kom- 3  Be. LXV. Fejezet. 4  Be. 504. §. 8  Seneca, Lucius Annaeus: Tragoediea, Troades (Peiper, Rudolf – Rich- 5  Be. 430. § (1) bekezdés. ter, Gustav), Teubner, Leipzig, 1921. 6  Be. 583. § (3) bekezdés, 590. § (3) bekezdés. 7  Szabó Judit – Hornyák Szabolcs: Az új büntetőeljárási kódex hatása a 9  Cicero: de Officiis III.5. bírósági igazgatásra, Bírósági Szemle, 2020/1, 28. 10  Erdei Árpád: Tanok és tévtanok a büntető eljárásjog tudományában, ELTE Eötvös Kiadó, Budapest, 2011, 24.

petensnek. Amint Erdei felidézi, ezt nevezi Király lennek meg. Cséka Ervin szerint a jogorvoslat módot Tibor a bíróság igazságmonopóliumának.11 A bün- ad a már bekövetkezett eljárási tévedések, a helyte- tetőjogi felelősségről való döntés a büntetőeljárás- len, törvénysértő határozatok orvoslására annak ér- ban realizálódik. Tremmel Flórián a büntetőeljárást dekében, hogy a hibás döntés jogkövetkezményei strukturális megközelítésből tekintve az állami szer- lehetőleg ne álljanak be, illetve minél előbb meg- vek közhatalmi tevékenysége igen fontos részének szűnjenek.18 Király Tibor a jogorvoslat lényegét a tekinti, utalva rá, hogy az igazságszolgáltatás a bíró- hatóság határozataiban vagy intézkedéseiben elő- ság feladata, de büntetőeljárási cselekményt más forduló ténybeli vagy jogi tévedések, törvénysérté- szervek, így az ügyészség és nyomozó hatóságok is sek kijavításának indítványozásában mint jogi esz- folytatnak.12 A pécsi büntetéseljárás-jogi iskola kép- közben fogalmazta meg.19 Nagy Lajos szerint a jog- viselői szemléletesen fejtik ki, hogy a büntetőeljárás orvoslat a törvény által feljogosított fél indítványa alapvetően a perbeli főszemélyek eljáráscselekmé- avégett, hogy egy szervezetileg magasabb fokú bí- Büntetőjogi Szemle   2022/2. szám nyeiből és eközben a köztük kialakuló, bonyolult, róság – az ügy újabb megvizsgálása alapján az eljárás gyorsan változó eljárási jogviszonyokból áll és e pro- egy további szakaszának lefolytatásával – a megtá- cedúra eljárási cselekmények láncolata és eljárási madott határozatban lévő ténybeli vagy jogi tévedést jogviszonyok szövedéke.13 Farkas Ákos és Róth Erika javítsa ki, és a tévedés összes következményét szün- azt világítja meg, hogy a történeti fejlődés változásai tesse meg.20 E körben kell utalni rá, hogy a jogorvos- ellenére a büntetőeljárás alapvető feladata és célja lat szabad gyakorlásának egyik fő garanciája a vád- nem más, mint a bűncselekmények felderítése és a lott javát szolgáló súlyosítási tilalom, mert az érvé- büntetőjogi felelősség kérdéséről való döntés.14 Bárd nyesül a rendes és rendkívüli jogorvoslati eljárások- Károly általánosságban, eltekintve a kontinentális ban is, függetlenül attól, hogy ki gyakorolta a jogor- és az angolszász per közötti eltérésektől, a büntető- voslat jogát.21 A vádlott a súlyosítási tilalom nélkül eljárás lényegét egy múltbeli történés megállapítá- pszichológiai kényszerhelyzetbe kerülne, mely aka- sában, rekonstruálásában jelöli meg.15 dályozná a fellebbezési jog szabad gyakorlását.22 Az angolszász jogi kultúra képviselője, Jonathan Szükséges kiemelni, hogy a jogorvoslat jogának gya- Herring a büntetőjog fő céljának a társadalmat ért korlása korántsem jelenti azt, hogy valóban törvény- kriminális sérelmek csökkentését látja.16 Az alaki sértés történt, a fellebbezési eljárást ugyanis a jog- jog pedig nyilvánvalóan az eljárási kereteket és ren- orvoslat akkor is megnyitja, ha a vélelmezett sérelem det biztosítja az anyagi jog érvényesítéséhez, azaz később valótlannak, a támadott határozat törvényes- az elkövető felelősségre vonásához. A büntetőeljárás nek bizonyul. a modern korban az állam által érvényesített igény fontos eszköze, melyhez szervesen kapcsolódnak a 3. tisztán szakmai kérdések mellett vezetési-szervezési- Új megközelítési igazgatási feladatok. A büntetőeljárás egyik fontos része a tanulmány- lehetőségek a másodfokú ban elsődlegesen vizsgált másodfokú eljárás. Utalni büntetőperben kell ezért arra, hogy a másodfokú eljárás kapuja maga a jogorvoslat, mert a fellebbezési eljárás – mint a büntetőeljárás fakultatív szakasza – kizárólag a jo- gosultak (joghatályos) nyilatkozata folytán nyílhat A Be. a másodfokú eljárásban is alapvető változásokat meg, ezért indokolt a nagyon fontos jogintézmény hozott. A leglényegesebb módosításokat a korlátozott fellebbezés és ezzel összefüggésben a korlátozott elméleti hátterének rövid megvilágítása. A büntető jogorvoslat – akár rendes, akár rendkí- felülbírálat bevezetése, valamint a megalapozottság vüli – a büntetőeljárás egyik központi jelentőségű orvoslása körében a ténybeli nagyreformáció bővítése jogintézménye, alkotmányos alapjog,17 mely a Be. és a hatályon kívül helyezés lehetőségeinek igen je- tételes rendelkezéseiben is megjelenik. A jogorvos- lentős szűkítése jelenti. Ezek elsősorban szakmai kér- latok az eljárás egyes szakaszaiban más és más elne- dések, de kihatnak bírósági igazgatási feladatokra is. vezést kapnak, a nyomozás során panaszként, Részben az elsőfokú eljárás reformja, különösen felülbírálatként, a perben pedig fellebbezésként je- a tárgyaláson kívüli elbírálások növekedése, az egyezség, a bűnösség beismerésének elfogadása és 26 11  Erdei i. m. 51. 18   Cséka Ervin: A büntető jogorvoslatok alaptanai, Közgazdasági és Jogi 12  Tremmel Flórián: Mag yar büntetőeljárás, Dialóg Campus Kiadó, Buda- Könyvkiadó, Budapest, 1985, 31. pest–Pécs, 2001, 31. 13  Herke Csongor – Fenyvesi Csaba – Tremmel Flórián: A büntető eljárás- 19  Király Tibor: Büntetőeljárási Jog 3. átdolgozott kiadás, Osiris Kiadó, Buda- jog elmélete, Dialóg Campus Kiadó, Budapest–Pécs, 2012, 35. pest, 2003, 468. 14  Farkas Ákos – Róth Erika: A büntetőeljárás, Complex Kiadó, Budapest, 2012, 24–25. 20  Nagy Lajos: Fellebbezés a büntetőperben, Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó, 15  Bárd Károly: Fairness in Criminal Proceedings, Hungarian Official Journal Budapest, 1960, 90. Publisher, Budapest, 2008, 49–50. 16  Herring, Jonathan: Criminal law. The basics, Routledge Taylor & Francis 21  Herke Csongor: Súlyosítási tilalom a büntetőeljárásban, PTE ÁJK, Pécs, Group, London and New York, 2010, 10-11. 2010, 2. 17  Alaptörvény, Szabadság és felelősség rész XXVIII. cikk (7) bekezdés. 22   Krestchmann, Hans-Jochen: Das Verbot der reformatio in peius im Jugendsrafrecht, Saarbrücken, 1968, 54.

ítélethozatal az előkészítő ülésen, a vád és védelem kétséges, hogy az ügydöntő és a nem ügydöntő ha- Büntetőjogi Szemle  2  022/2. szám „ítéleti alkuja” a másodfokú eljárásban napjainkra a tározatok elleni fellebbezések folytán indult másod- peres ügyek számának csökkenését eredményezte, fokú eljárásban egyaránt mellőzhetetlen az ügyész- 27 melyet az ítélőtáblán közvetlenül tapasztalok annak ségi indítvány kézbesítése, mely biztosítja a tisztes- megjegyzésével, hogy az ügyek egyre bonyolultab- séges eljárást, egyben a fegyverek egyenlőségének bak és az időszerű és megfelelő szintű ítélkezéshez elvét. Ismert olyan gyakorlat, hogy a nem ügydöntő az ügyszámcsökkenés ellenére változatlanul nagy végzés elleni fellebbezés Be. 598. § (1) bekezdés g) intenzitású munkaráfordítás szükséges. Mindez ki- pontja szerinti tanácsülésen elbírálása esetén a má- hat igazgatási kérdésekre is, hiszen az ügyek számá- sodfokú bíróság csak a határozatával együtt kézbe- nak és a bizonyítások terjedelmének csökkenése síti a főügyészségi indítványt. E gyakorlattal nem költségkihatással van és meghatároz egyes költség- értek egyet, mert ilyen esetben a döntés előtt a vé- tervezési feladatokat is. A bűnösség beismerésének delem nem gyakorolhatja észrevételi jogát és nem elfogadása és az előkészítő ülésen az ítélethozatal23 reagálhat az ügyészségi álláspontra. A helyes eljárás lehetővé teszi az olykor időigényes és jelentős költ- szerintem az, különösen az alapvető jogokat korlá- séggel járó bizonyítási eljárás lefolytatásának mellő- tozó kényszerintézkedéseknél, illetve az ügyészségi zését a perben, mely értelemszerűen közvetlen ha- indítvány indokainak nóvuma esetén, ha a másod- tással van a bíróság részéről felhasználható költsé- fokú bíróság a döntését megelőzően kézbesíti az in- gekre. dítványt, észszerű határidőt biztosítva a védelemnek az észrevételre. A 2021. január 1-jei módosítást kö- A másodfokú eljárás nagyon fontos részének tar- vetően ugyan a Be. 598. § (4) bekezdése már csak az tom a fellebbezés előkészítését, mely alapvetően ha- ítélet elleni fellebbezés elbírálása során tartott ta- tározhatja meg az ügy időszerű, szakmailag megala- nácsülésnél biztosít észrevételi határidőt, de a Be. pozott, törvényes eldöntését. 39. § (1) bekezdés g) pontjában és a 42. § (1) bekez- désében írtak szerint a terheltet és a védőt a törvény A másodfokú tanács elnöke az ügy kiosztását (szig- statikus (általános) szabályai szerint is megilleti az nálást) követően az iratokat megvizsgálja és több irány- észrevétel tételének joga, melyet, akár konkrét ha- ban jogosult, egyben kötelezett az intézkedésre.24 táridő megjelölése nélkül az érintetteket jelentős módon érintő nem peres ügyekben is biztosítani Lényeges eljárási cselekmény a hiányok pótlása kell. A Debreceni Ítélőtábla tanácsai ezt a gyakorla- iránti intézkedés a Be. 596. § (1) bekezdés a) pont- tot folytatják s mindez nem okoz jelentősebb per- jának felhatalmazása alapján. Gyakran előfordul, tartam-növekedést,27 de változatlanul biztosítja a vé- hogy az iratok felterjesztésére hiányosan kerül sor, delem alapvető jogait. Más a helyzet, ha például az különösen, ha résziratot terjesztenek fel. Ebben az ügyész a kényszerintézkedés megszüntetésére tesz esetben az elsőfokú bíróságot hiánypótlásra kell fel- indítványt, vagy a bíróság álláspontja szerint a kény- hívni, de szükséges lehet felvilágosítás kérésére is. szerintézkedés megszüntetése válik szükségessé, Külön kiemelendőnek tartom, hogy elektronikus ezen esetben az indítvány előzetes kézbesítésétől el ügyirat esetén is az elsőfokú bíróság feladata min- lehet tekinteni, ugyanis a vádlott joga nem sérül, kö- den, a fellebbezés elbírálásához szükséges irat pa- vetkezik ez a részére nyújtott kedvezmény (favor píralapú felterjesztése. Nem a másodfokú (fellebbe- defensionis) elvéből is. zési) bíróság kötelezettsége ugyanis a lajstromból a hiányzó iratok kikeresése és papíralapú adathordo- A fellebbezés elintézésének előkészítése során az zón való megjelenítése a részirathoz.25 Súlyosabb egyik legfontosabb kérdés: az eljárási forma megha- hiányosságok már igazgatási területre vezetnek át, tározása. A tanács elnöke a Be. 596. § (2) bekezdése mert indokolt lehet tanácselnöki feljegyzés készí- szerint a fellebbezés elbírálására tanácsülést, nyil- tése. Napjainkra már biztosított az elektronikus úton vános ülést vagy tárgyalást tűz ki. Az eljárási forma történő feljegyzéskészítés, mely álláspontom szerint megválasztásához elengedhetetlen az ügyirat meg- megkönnyíti és hatékonyabbá teszi a tanácselnök felelő ismerete, akár konzultáció a tanács tagjaival, igazgatási feladatainak ellátását, egyben segíti a kol- sőt a Be. 596. § (3) bekezdése értelmébe a tanács légiumvezetők és az elsőfokú bírák munkáját is és döntési jogkörébe tartozik a bizonyítás elrendelése, fontos támpontot ad a bíró szakmai vizsgálatához is. mely szükségszerűen vonja maga után a tárgyalás kitűzését. A tanácskozások megszervezése, az ügy- A fellebbezés elintézésének további fontos része viteli feladatok megfelelő szintű ellátása, a tanács a másodfokú bíróság területén működő ügyészség munkájának koordinálása egyértelműen igazgatási indítványának a vádlott és a védő részére történő feladatokat is jelentenek, melyek különösen hang- kézbesítése.26 A törvény előírása kötelező, ezért nem súlyosak voltak a járványügyi veszélyhelyzeti szabá- lyok idején, hiszen a közvetlen, személyes kapcsola- 23  Lásd a Be. 504. § rendelkezéseit. 24  Be. 596. § (1) bekezdés a)–f) pont. 27  Ez igazgatási kérdés is, mert a pertartamra hat, de nem jelentősen. A 25  Lásd: a bíróságok egységes iratkezelési szabályzatáról szóló 17/2014. nem peres ügyek egy-másfél hónapon belül az indítvány előzetes kézbesítése (XII. 23.) OBH utasítás (Beisz.) 100. § (1) bekezdés, (2a) bekezdés, mely ren- és az észrevétel jogának biztosítása mellett is rendszerint befejezhetők. Ilyen delkezések szerint a főszabály a papíralapú irat- és részirat-felterjesztés azzal, időtartam pedig még nem peres ügyben is időszerű elintézést jelent. hogy az elektronikus ügyiratnál emellett az elektronikus kapcsolattartás útján érkezett iratokat, valamint a nem ilyen formában érkezett iratok másolatát a kezelő iroda a BIR-O útján továbbítja a fellebbviteli bírósághoz. 26  Be. 596. § (1) bekezdés c) pont.

tok visszaszorultak és egyre nagyobb lett az elekt- hető a teljes revízió. A korlátozott fellebbezés leg- ronikus kapcsolattartás jelentősége. gyakoribb formája tapasztalataim szerint a szankciós Az ítélet elleni fellebbezések elbírálása a Be. 598. § jogorvoslat. (2) bekezdése által viszonylag széles körben lehet- A korlátozott felülbírálat egyik központi eleme, séges. Ugyanakkor a vádlott terhére a bűnösség és hogy a Be. 591. (2) bekezdés a) és b) pontja értelmé- minősítés tekintetében bejelentett fellebbezésnél a ben a másodfokú bíróság nem vizsgálja az elsőfokú tanácsülésen való elintézés kizárt, ilyen irányú ter- bíróság ítéletének megalapozottságát és a határoza- hes perorvoslatnál csak a szankciós támadás nyitja tát az elsőfokú bíróság által megállapított tényállásra meg ezen elbírálási formát. A vádlott javára a bűnös- alapítja, egyrészt ha a fellebbezést az 583. § (3) be- ség megállapítását vagy a minősítést sérelmező fel- kezdése alapján jelentették be, másfelől az 590. § (5) lebbezés a már jelzettek szerint nem akadálya a ta- bekezdése esetén az ítéletnek a fellebbezéssel nem nácsülésen való döntésnek, ennek azonban egyik érintett bűncselekményre vonatkozó rendelkezése, Büntetőjogi Szemle   2022/2. szám fontos feltétele, hogy az ügyészség, a vádlott, a védő illetve része tekintetében.30 Az általános szabályok- és a fellebbező a törvényben írt határidőben ne in- hoz képest a tényálláshoz kötöttség a perjogi hely- dítványozza a nyilvános ülés vagy a tárgyalás kitű- zetben teljes, kivétel nincs, a tényállás31 revíziójára zését.28 és megváltoztatására a törvény nem ad lehetőséget, Már a tanácsüléses forma megválasztása érdemi még akkor sem, ha jól felismerhető (nyilvánvaló név- előkészítő tevékenységet igényel, de különösen igaz vagy számelírást kivéve, mely korrigálható az alakuló ez a nyilvános ülés és a tárgyalás kitűzésére, s utóbbi gyakorlat szerint) tényhibával találkozik a másod- esetben bizonyítás elrendelésekor főként, mert ez fokú bíróság. már a tanács döntését igényli. A megalapozottság-megalapozatlanság jogintéz- A gyakorlati tapasztalatok azt mutatják, s ez követ- ménye a másodfokú eljárás egyik központi jogintéz- kezik a törvény tartalmából is, hogy leggyakrabban ménye, s mint láthatjuk, érdemi hatással van a korlá- a korlátozott fellebbezés, különösen a büntetéski- tozott felülbírálatra is. Szükségesnek látom ezért a szabást támadó szankciós vagy más elnevezéssel téma vizsgálata során röviden vázolni a perjogi tény- mértékes jogorvoslat esetén kerül sor a tanácsüléses állástan e fő, a jogtudományban egyébként indoko- elbírálásra. A tényállás, a bűnösség vagy érdemi rész- latlanul „elhanyagolt” részének elméleti hátterét. ben a minősítés támadásakor a jogosultak általában A bírói ténymegállapításnak megalapozottnak kell indítványt tesznek a nyilvános ülésen vagy tárgya- lennie. A tényállás helyessége, pontossága, megala- láson való elbírálásra, mely törvényi kötelezettséget pozottsága nemcsak a törvények vagy az ítélkezési teremt a személyes vagy napjainkban már egyre gya- gyakorlat által megkívánt követelmény, hanem a tisz- koribbá váló telekommunikációs eszköz útján való tességes eljárás egyik garanciája is, a büntetőeljárás jelenlét biztosítására. során ugyanis mindenkinek joga van a pontos tény- A másodfokú eljárás egyik nagyon fontos új sza- állás megállapításához.32 bálya a büntetőjogi főkérdésre is kiható korlátozott A megalapozottságot a törvény pozitív formában fellebbezés, melynek következménye: a korlátozott nem határozza meg. Arra elsősorban a megalapozat- felülbírálat. E perorvoslati forma és ahhoz kapcso- lansági okok nemlétéből lehet következtetni. lódóan a fellebbezési eljárás vitathatatlanul kihat Megjegyzem, hogy a megalapozottsághoz szorosan szakmai és egyben igazgatási kérdésekre is. kötődő megalapozatlanság a magyar büntetőper fej- A korlátozott fellebbezés szabályai szerint – elté- lődésének viszonylag fiatal jogintézménye, mely a rően a magyar büntető eljárásjog korábbi fejlődési bűnvádi perrendtartásról szóló 1896. évi XXXIII. tör- irányától – fellebbezésnek van kizárólag helye a ki- vénycikket (Bp.) módosító 1949. évi XI. törvény ren- szabott büntetés vagy alkalmazott intézkedés neme delkezéseiben jelent meg,33 s azt követően a tényhi- és mértéke vagy tartama, az ítéletnek az egyszerűsí- bák okai és elhárításuk módja változatlanul a másod- tett felülvizsgálati eljárás tárgyát képező rendelke- fokú eljárás szabályainak fontos részei. zése, a szülői felügyeleti jog megszüntetése iránti Móra Mihály szerint a büntető jogszabály helyes indítványt, illetve a polgári jogi igényt érdemben alkalmazásának alapfeltétele, hogy a bíróság a tény- elbíráló rendelkezése, továbbá a felmentő ítélet in- állást úgy állapítsa meg, ahogy az a valóságban meg- dokolásának az 566. § (4) bekezdése, valamint a meg- történt, másként fogalmazva a bíróság ténymegálla- szüntető határozat 567. § (5) bekezdés szerinti tar- talma (felmentési és megszüntetési okok) ellen is.29 30  Belegi József: A másodfokú bírósági eljárás általános szabályai – LXXXII. Fejezet. In Belegi József (szerk.): Büntető Eljárásjog. Kommentár a g ya- A Be. ezzel a büntetéskiszabás támadásával kapcso- korlat számára. Harmadik Kiadás II., HVG-ORAC, Budapest, 1188–1189. latban megteremtette büntetőjogi fő kérdésben is a korlátozott fellebbezést. Ez jelentős változás a ko- 31  Mindez a Be. 561. § (3) bekezdés c) pontjában szabályozott ún. történeti tényállást jelenti, a vádlott korábbi büntetéseire, azok végrehajtására vonat- rábbi szabályozáshoz képest, melyben kizárólag a kozó, a Be. 561. § (3) bekezdés b) pontjában írt és rendszerint bizonyítást nem, büntetéskiszabás sérelmezésekor sem volt mellőz- csak megállapítást igénylő adatok korlátozás nélkül módosíthatók (Kúria Bfv.I.611/2019/10.). 32  Edmond, Gery – Roberts, Andrew: Procedural Fairness, the Criminal 28 28  E határidő a Be. 598. § (4), (5) bekezdése szerint nyolc nap. Trial and Forensic Science and Medicine, Sydney Law Review, 2011/33, 360–394. 29  Be. 583. § (3) bekezdés a){c) pont. 33  1949. évi XI. törvény 67. § (1) (2) bekezdés a)–b) pont.

pítása a valóságot tükrözze.34 Hasonló alapokon érvényesen leszögezhető, hogy fellebbezési rend- Büntetőjogi Szemle  2  022/2. szám nyugszik Nagy Lajos értelmezése: azaz a megalapo- szerünk nem az ún. „tiszta” kasszáció elvét követi, zottság azt jelenti, hogy a bírósági határozatokban hanem a hatálytalanítás egyben alkalom, lehetőség 29 foglalt ténymegállapítások a konkrét esetben a rele- az alsóbb fokú bíróságok irányítására, tájékoztatá- váns tényeket illetően a valóságban lefolyt esemé- sára, másként fogalmazva az iránymutatásra.39 nyekkel tökéletesen megegyezzenek, teljesek legye- nek, és a bíróság a törvényben megjelölt módon A részbeni megalapozatlanságot a Be. 592. § (2) fejtse ki mindazokat az indokokat, amelyek a hatá- bekezdés a)–d) pontja szabályozza, megtartva a XX. rozat meghozatala során a meggyőződését kialakí- századi jogfejlődés során kialakult klasszikus négyes tották.35 Miként Cséka is kifejti, a „megalapozottság okcsoportot, melynek részei: a tényállás hiányos megjelölést” a tételes jogszabályok ritkán használják. megállapítása, a részbeni felderítetlenség, az iratel- Szerinte a megalapozottság „a büntetőeljárásban lenesség, valamint a megállapított tényekből további végbemenő jogalkalmazási folyamatban a releváns tényre helytelen következtetés. tények minden oldalú, maradéktalan és hitelt ér- demlő feltárását és megállapítását jelenti”.36 Király A felderítetlenség egyrészt bizonyítási hiányos- Tibor a megalapozatlanság oldaláról közelítve meg- ságból ered, ami azt jelenti, hogy a bíróság nem vizs- alapozottnak tartja az ítéletet, illetve az ítélet ren- gál meg olyan létező, rendelkezésre álló bizonyíté- delkezéseit, ha megfelelő bizonyítékokkal van meg- kot, mely meghatározó a büntetőjogi főkérdésekben. alapozva, illetőleg megalapozatlansági hibában nem Másfelől részbeni felderítetlenséghez vezetnek szenved.37 egyes bizonyítási eszközökkel kapcsolatos eljárási szabálysértések is, miáltal a bizonyíték felhasználása Álláspontom szerint – figyelembe véve a hazai perjogi akadályba ütközik, vagy éppen a felhaszná- jogirodalom tényállástannal külön foglalkozó kép- lás téves hiánya jelenti a tényhibát. Hiányos a tény- viselőinek érveit is – a megalapozottság meghatá- állás, ha a bíróság a megvizsgált és értékelt bizonyí- rozó fogalmi elemei: a valóságnak megfelelő tényál- ték ellenére releváns tényt nem foglal ítéletébe. Irat- lás megállapítása, a bizonyítás és a tényállás-megál- ellenességről van szó, ha a bíróság a vizsgált bűnügyi lapítási folyamat törvényessége, a vád ténybeli kere- iratok (a bizonyítékokat tartalmazó jegyzőkönyvek, tei között a büntetőjogilag releváns tények teljes más okiratok) tartalmától eltérően állapítja meg a körű feltárása és rögzítése, és ebből eredően a meg- tényeket, vagy nem létező adatokra alapítja ítéletét. alapozatlansági ok hiánya.38 A helytelen ténybeli következtetés rendszerint gon- dolati folyamati, logikai hiba, amikor vagy a kiinduló A megalapozottságtól eltérően a törvény a meg- tétel téves, vagy az abból vont következtetés által alapozatlansági okokat részletesen szabályozza. A kerül sor a szillogizmus szabályainak megsértésével megalapozatlanság lehet teljes és részbeni. Teljes az egyes tények megállapítására. ítélet megalapozatlansága a Be. 592. § (1) bekezdés a) pontja szerint, ha az elsőfokú bíróság nem állapí- A részbeni megalapozatlanságot a Be. fellebbezési tott meg tényállást, vagy a b) pont értelmében, ha a rendszerében a másodfokú bíróságnak ki kell kü­ tényállás teljes egészében felderítetlen. A tényállás szöbölnie, ez nemcsak perjogi lehetősége, hanem teljes hiánya igen ritka, arra rendszerint felmentő egyben kötelezettsége is. A Be. ezen előírása valódi ítéletnél kerülhet sor, vagy többcselekményes ügy- szemléltváltást igényel, mert a korábbi gyakorlattól ben, ha egy vádpontról a bíróság „hallgat”. A teljes eltérően akár igen nagy hatókörű, de teljesnek nem felderítetlenség is viszonylag kevés esetben fordul mondható, azaz csak részbeni megalapozatlanság elő, mert a bíróság a lényeges tények legalább egy esetén, a másodfokú bíróságnak akár hosszas és szé- részére az ügyekben lefolytatja a bizonyítást. A tel- les körű bizonyítás felvételével – ki nem zárhatóan jes megalapozatlanság következménye a Be. 610. §-a az elsőfokú bizonyítás majd teljes megismétlésével – értelmében kasszáció (megsemmisítés), az elsőfokú a megalapozatlanságot orvosolnia szükséges. Nem ítélet hatályon kívül helyezése és az elsőfokú bíró- választhat tehát a súlyos ténybeli hibák közvetetett ság új eljárásra utasítása. (kasszációs) és közvetlen (a másodfokú eljárásban elvégzett) elhárítása között, hanem a törvény az Az ítélet hatálytalanításának következménye, hogy utóbbi perjogi megoldást írja elő kötelező módon. az elsőfokú ítéletet ex tunc nem létezőnek kell te- Már most érzékelhető a változás, de még talán évek kinteni. A tényállástani kérdésekkel nagy mélység- gyakorlata szükséges ahhoz, hogy a másodfokú bí- ben foglalkozó Nagy Lajos gondolatai mentén ma is róság bíráinak szemlélete érdemben alakuljon és a jogalkotási célnak megfelelően törekedjen a hatá- 34   Móra Mihály – Kocsis Mihály: A mag yar büntetőeljárási jog, Tankönyvki- lyon kívül helyezések elkerülésére. E szemlélet ki- adó, Budapest, 1961, 100-101. alakítását segíti egyértelműen a másodfokú és a har- madfokú bíróság ügydöntő határozatot hatályon kí- 35   Nagy Lajos: Fellebbezés a büntetőperben, Budapest, 1960, 204–205. 36  Cséka Ervin: A büntető ténymegállapítás elméleti alapjai, Közgazdasági és 39  Lásd Nagy Lajos: Ítélet a büntetőperben, Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó, Jogi Könyvkiadó, Budapest, 1968. 301. Budapest, 1974, 258–259. 37  Király [2003] i. m. 481. 38  Háger Tamás: A tényállás megalapozottsága a büntetőperben, doktori (Phd) értekezés, Debrecen, 2018, 149–150. https://dea.lib.unideb.hu/dea/ bit st re a m/h a nd le/2 437/2 52 56 6/H a g e r _Ta m a s _ d issze r t ac io. pdf?sequence=1&isAllowed=y (letöltés: 2021. március 26.).

vül helyező végzése elleni fellebbezés bevezetése lentős szerephez juthat a hatékony elsőbírósági szak- és e jogorvoslat elbírálására alkotott új eljárás.40 mai és igazgatási vezetői ellenőrzés, mint ahogy a A megalapozottság vizsgálata során megjegyzendő másodfokú bíróság részéről a tanácselnöki feljegy- végül, hogy az ítélet eljárásjogi szempontból ugyan zés rendszerének megfelelő működése. lehet megalapozott valóságtól eltérő tények megál- Visszatérve a korlátozott felülbírálatra, mint a Be. lapításakor is, ilyen esetben azonban a bírói döntés egyik fontos jogorvoslati újítására, ha a fellebbezést nem tekinthető igaznak és igazságosnak sem. Remé- kizárólag a Be. 583. § (3) bekezdése alapján jelentet- nyeim szerint mindez csak rendkívül ritka esetben ték be, a másodfokú bíróság a Be. 590. § (3) bekez- fordulhat elő. Szemléletesen emelte ki a kérdéskör- dése alapján az ítéletnek csak a fellebbezéssel sérel- ben Király, hogy a büntetőítélet akkor igaz, ha a va- mezett rendelkezését, illetve részét bírálja felül. E lóságot fejezi ki.41 törvényi rendelkezésből az tűnik ki, hogy a revízió A megalapozottság meghatározó jelentőségű a csak a fellebbezéssel támadott rendelkezést, ítélet- Büntetőjogi Szemle   2022/2. szám másodfokú eljárásban, központi szakmai kérdés, de részt vizsgálja, ami az elemzett esetben a büntetés- úgy gondolom, hogy számos igazgatási vonzata is kiszabás, joghátrány alkalmazása. van. A megalapozott ítélet egyszerűbb formában, A Be. 590. § (5) bekezdése azonban a korlátozott kisebb munkaráfordítással, hatékonyabb költség- fellebbezésnél is előírja: az elsőfokú bírósági eljárás vonzattal és elsősorban gyorsabban bírálható felül. szabályosságának felülbírálatát, azaz annak kontroll- Ez részben költségvetési, másrészt humán erőforrás, ját, hogy nem történt-e olyan eljárási szabálysértés, azaz tanácsszervezési, ügyelosztási kérdés. A kasszá­ mely a 607. § (1) bekezdése és a 608. § (1) bekezdése, cióhoz nem vezető, tehát részben, de akár igen nagy illetve a 609. § (1) bekezdése alapján hatályon kívül terjedelemben megalapozatlan elsőfokú ítélet sok- helyezést eredményez; a bűnösség megállapítására szor jelentős bizonyítást igénylő felülbírálata azon- vonatkozó rendelkezés revízióját, ha a terheltet fel ban jóval munkaidő-igényesebb és elsősorban a szak- kell menteni, vagy vele szemben az eljárást meg kell értői bizonyítás folytán jelentős költséggel jár. E té- szüntetni, a bűncselekmény minősítésére vonatkozó nyezők folyamatos vizsgálata elsősorban a szakmai, rendelkezés felülbírálatát.42 Emellett a Be. 590. § (3) de részben az igazgatási vezetés feladata, mert az bekezdése és az 590. § (5) bekezdés d) pontja alap- ügyelosztás, a helyettesítések szervezése, a költség- ján kerül sor a fellebbezéssel támadott szankció re- tényezők ellenőrzése alapvetően igazgatási vezetői víziójára, az 590. § (7) bekezdésének megfelelően kompetenciába tartoznak. A Be. a ténybeli nagyre- továbbá a másodfokú bíróság hivatalból dönt az egy- formáció kiterjesztésével, azaz a másodfokú bíróság szerűsített felülvizsgálat tárgyát képező kérdések- ténybeli revíziós jogkörének jelentős szélesítésével, ben, valamint a szülői felügyeleti jogra és a polgári a hatályon kívül helyezés lehetőségének szűkítésé- jogi igényre vonatkozó rendelkezésekről is. vel jóval hangsúlyosabb ténybírósági feladattal ru- A súlyosabb relatív perjogi hibák esetén a törvény házta fel a másodfokú bíróságot, melynek a részbeni korlátozott felülbírálatnál a 2022. évi CXXXIV. tör- megalapozatlanságot ki kell küszöbölnie. Ez azon- vény 192. § (1) bekezdésében írt módosítást köve- ban számos igazgatási feladatra is kihatással van és tően 2022. március 1-jétől van eljárásjogi lehetőség. növekvő költségeket jelenthet a fellebbezési bíró- Ezt azonban a másodfokú bíróság csak akkor vizs- ságnál. A jogalkotó célja egyértelmű: a hatályon kí- gálhatja, ha az ítélet megalapozatlansága nélkül meg- vül helyezések számának csökkentése, de úgy gon- állapítható az abszolútnak nem tekinthető, de az íté- dolom, hogy nem a másodfokú bíróság feladata az letre lényegesen kiható eljárási szabálysértés [Be. elsőbírósági munka nagy részének átvétele a hibák 590. § (5a) bekezdés]. orvoslása által. Fontos ezért, hogy az elsőfokú bíró- Szintén fontos változtatás 2022. március 1. napjá- ság a lehetőségekhez képest maradéktalanul eleget tól, hogyha a fellebbezést az 583. § (3) bekezdés b) tegyen a bizonyítási és tényfelderítési kötelezettsé- pontja alapján (az ítéletnek az egyszerűsített felül- gének, függetlenül attól, hogy a másodfokú eljárás- vizsgálati eljárás tárgyát képező rendelkezését, a ban orvosolhatók a hiányosságok. Ebben pedig je- szülői felügyeleti jog megszüntetése iránti indít- ványt, illetve a polgári jogi igényt érdemben elbíráló rendelkezést sérelmező perorvoslatot) jelentették 40  Lásd Be. Tizenhetedik Rész. A még viszonylag új jogintézmény kapcsán be, a másodfokú bíróság a büntetés kiszabására vagy megjegyzem, hogy a Be. Tizenhetedik Részében szabályozott eljárásban a jog- orvoslat tárgya a másodfokú (vagy harmadfokú) bíróság hatályon kívül helyező 42  2021. január 1-jétől a Be. 606. § (3) bekezdése nyomán a felülbírálat ki- végzése, és a fellebbviteli bíróság ahhoz vezető eljárása. Az eljárás célja pedig terjesztésének hatóköre nő, mert a törvény a bűnösség beismerésének elfoga- annak vizsgálata, hogy a megtámadott végzés törvénysértő-e. A hatályon kí- dása esetén a felmentésen és az eljárás megszüntetésén kívül lehetővé teszi a vül helyező végzés elleni fellebbezés elbírálásakor azt kell megítélni, hogy az bűncselekmény minősítésének megváltoztatását is. Ennek azért van jelentő- érdemi határozathozatal feltételeinek hiányáról – és ezért a hatályon kívül he- sége, mert a Be. 580. § (2) bekezdés a) pontja értelmében, ha a bíróság a vád- lyezésről – a másodfokú (vagy harmadfokú) bíróság helyesen vagy indokolat- lott bűnösséget beismerő nyilatkozatát végzéssel elfogadta, nincs helye felleb- lanul rendelkezett. E felülbírálat elsősorban valójában nem ügy-, nem irat-, bezésnek a bűnösség megállapítása, a b) pont szerint pedig a váddal egyező hanem túlnyomórészt határozatvizsgálat (Kúria EBH 2019.B.9. [33]–[35] be- tényállás és minősítés miatt. Felvethető ezért olyan álláspont is, hogy ami fel- kezdés, Bhar.III.1.436/2018/8. [35]–[36] bekezdés, Debreceni Ítélőtábla Hkf. lebbezés nem támadható, az felül sem bírálható, azonban a felülbírálat kiter- 30 IV.692/2019/7.). jesztésének szabályai és az előbb idézett törvényhely ezzel szemben azt erősí- 41  Király Tibor: Büntetőítélet a jog határán, Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó, tik meg, hogy jogorvoslati lehetőség hiányában is elháríthatók rendes felleb- Budapest, 1972, 241–249. bezési eljárásban a törvénysértések.

intézkedés alkalmazására vonatkozó rendelkezést matának alakulását jogi normával nem lehet szabá- Büntetőjogi Szemle  2  022/2. szám az (5) bekezdés alapján akkor bírálja felül, ha lyozni, a jogszabály legfeljebb arra lehet alkalmas, hogy tiltó rendelkezésekkel (a bíró kizárására vonat- 31 a) a bűnösség megállapítására, illetve a bűncse- kozó szabályok) és pozitívan előírt követelmények- lekmény minősítésére vonatkozó rendelkezést meg- kel (megalapozottság, indokolási kötelezettség) le- változtatja, vagy hetővé tegye a bírói döntés ellenőrzését a fellebbe- zési fórumok, az ügyben érintett felek és nem utol- b) a kiszabott büntetés vagy alkalmazott intézke- sósorban a közvélemény számára.45 dés törvénysértő [Be. 590. § (6) bekezdés]. Ha a terhelt nem egyezik meg az ügyésszel, a bű- A korlátozott felülbírálat a részletezettek szerint nösségét nem ismeri el, akkor a bíróság bizonyítási nem szorítkozik magára a joghátrány alkalmazására, eljárást folytat le és részletesen megvizsgálja a vád hanem ellenőrzi a perjogi szabályok megtartását, a és a védelem által felkínált bizonyítékokat. Ilyen bűnösség és a minősítés törvényességét is.43 Ennek esetben klasszikus ténymegállapító tevékenységről elvi indoka, hogy a súlyos eljárási hibával lefolyta- van szó, mely során a bíróság köteles a megismerési tott eljárásban hozott, perjogi vagy anyagi okból tör- folyamatban a releváns tényeket feltárni és azokat vénysértő ítélet ne emelkedhessen jogerőre. A ítéletében rögzíteni. A bírói meggyőződés leginkább felülbírálat ezért valójában csak részben korlátozott ilyen formájú perben jut kifejezésre és leginkább az és elsődlegesen a tényállás felülbírálatának hiánya igazság is ilyen eljárásban érhető el. miatt. Más az eljárásjogi helyzet azonban, amikor a vád- A korlátozott fellebbezés és ezáltal a korlátozott lott az előkészítő ülésen, vagy akár később az első- felülbírálat elsősorban a teljes tényálláshoz kötött- fokú eljárás folyamán a bűnösségét elismeri és a bí- ség miatt fontos költségtényezőt jelent, hiszen a má- róság a bűnösséget beismerő nyilatkozatot elfogadja. sodfokú eljárásban nem kell a megalapozottságot Ilyen esetben ugyanis a bíróság bizonyítási eljárást vizsgálni és ebből eredően nem kerül sor a tényhiba nem folytat és nem vizsgálja a tényállás megalapo- orvoslására sem, mely különösen a Be. módosult fel- zottságát sem. A bírói igazságszemlélet ilyen eljárás- lebbezési rendszerében a széles körű bizonyítási kö- ban kevésbé érvényesül, ilyen formájú revízió során telezettségek miatt jelentős költséggel járhat, ez pe- leginkább az ítéleti büntetés igazságossága a hang- dig a költségtervezés, és a humán erőforrás kihasz- súlyos. A törvény viszont szigorú feltételekhez köti nálása és a munkaszervezés kapcsán meghatároz a bűnösség beismerésének elfogadását, mert arra igazgatási-vezetési feladatokat is. csak akkor kerülhet sor, ha a vádlott e nyilatkozatá- nak a természetét és jóváhagyásának a következmé- Úgy gondolom, hogy a szemléletváltás kapcsán fel nyeit megértette, a beszámítási képessége és beis- kell tenni azt a kérdést is, hogy a másodfokú eljárás merésének önkéntessége iránt észszerű kétely nem jelentős módosulásai, különösen a korlátozott mutatkozik, továbbá a bűnösséget beismerő nyilat- felülbírálat, mennyiben hatnak ki az ítélet igazságára kozata egyértelmű és azt az eljárás ügyiratai alátá- és a bírói igazságszemléletre, utalva arra, hogy a bí- masztják.46 E hármas feltételnek együtt meg kell va- róság napjainkban is az igazságmonopólium letéte- lósulnia. A beszámítási képessége teljében lévő vád- ményese és alkotmányos feladata az igazságszolgál- lott feltehetően akkor tesz ilyen nyilatkozatot, ha a tatás.44 bűncselekményt a vád szerint elkövette, ezen eset- ben sem a valósághűség, sem az ítéleti igazság nem A Be. 163. § (2) bekezdésének előírása szerint a sérül, legfeljebb a bírói igazságszemlélet nem jelenik büntetőeljárásban a bíróság a határozatát valósághű meg olyan markánsan az ítéletben, mint bizonyítási tényállásra alapítja. Úgy gondolom, hogy ez „erősebb eljárást követően hozott döntésnél. szabály”, mint az 1998. évi XIX. törvény (korábbi Be.) 75. § (1) bekezdésében írt norma, mely a való- A bűnösség beismerését követően hozott elsőfokú ságra törekvést írta elő, most viszont konkrét jogal- ítélet ellen a fellebbezés nem irányulhat a tényállás, kotói elvárás a tényállás valósághűsége. A valóság, a bűnösség és a minősítés ellen, csak a büntetéski- valósághűség és az igazság nem azonos fogalmak. A szabást sérelmezheti. Ekkor a másodfokú bíróság bírói ítéletnek határozott törvényi előírás nélkül is mellőzi a ténybeli revíziót és a bűnösséget is kivéte- törekednie kell az igazság elérésére, legalábbis a lesen, csak akkor vizsgálhatja, ha a vádlott felmen- tényigazság feltárására, mely egyben biztosítéka az tésének vagy az eljárás megszüntetésének van he- ítélet igazságosságának is. Az ítélet igazsága alapve- lye.47 Ebben az eljárási helyzetben a másodfokú bíró tően a tényállás igazsága. A bíróságnak a tárgyaláson igazságszemlélete, igazságérzete jóval kevésbé ér- folytatott bizonyítási eljárás során az ügyész által vényesül, mint a teljes körű felülbírálatnál. A bíró vád tárgyává tett tényeket kell vizsgálnia és megal- igazságszemlélete ilyenkor nem a tényigazságra kon- kotnia azt a tényállást, mely a törvényi elvárás értel- centrál, hanem a felülbírálható főkérdésre, azaz a mében valósághű. 45  Elek Balázs: A bírói meggyőződés és a megalapozott tényállás össze- Az ítélet igazságához vezető folyamat során kardi- függései, Jura, 2014/1, 41–42. nális maga a bírói meggyőződés. Amint Elek Balázs szemléletesen kifejtette, a meggyőződés belső folya- 46  Be. 504. § (2) bekezdés a)–c) pont. 47  Lásd Be. 606. § (3) bekezdés. 43  Debreceni Ítélőtábla Bf.IV.712/2018/3. 44  Erdei i. m. 281.

Büntetőjogi Szemle   2022/2. szám jogkövetkezményekre, következésképpen inkább Ugyanis a másodfokú bíróságok munkaterhe a meg- igazságosságszemléletről beszélhetünk. Az igazság alapozatlanság orvoslásának bővítésével várhatóan úgy gondolom, hogy elsősorban a ténykérdésekhez növekedni fog, ilyen hatással bírhat az ítélőtáblákon kapcsolódik, ezért is használatos a „tényigazság” fo- az ügydöntő határozatot hatályon kívül helyező má- galom. sodfokú végzés elleni fellebbezési jog bevezetése, ezzel szemben az eljárást gyorsító és hatékonyabbá A megalapozatlanág orvoslási lehetőségeinek bő- tevő szabályok csökkentik a fellebbezett peres ügyek vítése és a hatályon kívül helyezések számának csök- számát. E peres ügyek azonban sokszor bonyolult kentése iránti jogalkotói törekvés szintén szemlélet- ténybeli és jogi megítélésűek, sok vádlottal és sze- változást indokol az ítélkezésben és ugyancsak van- mélyes megjelenést igénylő eljárási cselekménnyel, nak igazgatási vonzatai. ezért a perek számának csökkenése nem feltétlen jelenti az érdemi munka csökkenését. Egy ún. A Be. fellebbezési rendszerének egyik legjelentő- „mega” vagy „giga” per elintézése ugyanis akár tu- sebb változása a vádlott terhére a ténybeli nagyre- catnyi egyszerűbb megítélésű ügy elbírálásával felér. formáció megteremtése. A korábbi Be. a felmentett E pereket az elsőfokú bíróságok olykor évekig tár- vádlott terhére nem engedte meg az eltérő tényállás gyalják és a másodfokú bíróság hónapok alatt jog- megállapítását és azon alapulóan az elítélést. Ezzel erős döntést hoz, ami nyilván jelentős munkaráfor- szemben a Be. 593. § (1) bekezdés c) pontja szerint dítással és nagy szervezéssel oldható csak meg. a másodfokú bíróság az ítélet részbeni megalapozat- lanságát kiküszöböli és ennek során az elsőfokú bí- 4. Zárszavak róság által lefolytatott bizonyítást érintő ügyiratok tartalma, ténybeli következtetés vagy az ügyészség A büntetőeljárási jogunk fontos változásai meghatá- által indítványozott bizonyítás alapján az elsőfokú rozók az ítélkező bíró szakmai szemléletére, és ez ter- bíróság által megállapított tényállástól eltérő tény- mészetes, mert olyan új jogintézmények jelentek meg, állás megállapításával az elsőfokú bíróság által fel- melyek eddig „idegenek voltak” a kontinentális jog- mentett vádlott bűnösségét állapíthatja meg. rendszer alapjai mentén fejlődő büntető eljárásjogunk- ban. A szakmai szemléletváltáson túl az igazgatási fel- Ehhez kapcsolódik, hogy a Be. 593. § (2) bekez- adatokat is érintik a változások, miként ezt hűen mu- dése 2021. július 1-jétől a vádlott terhére szélesíti a tatta be Szabó Judit és Hornyák Szabolcs a már idézett másodfokú bíróság ténybeli revíziós jogkörét és le- tanulmányában, részletesen kitérve egyes jogintéz- hetőséget teremt arra, hogy bizonyítás nélkül is el- mények igazgatási-vezetési aspektusaira. Dolgozatom térően értékelje a tényállással összefüggő, megala- elsősorban szakmai kérdéseket taglal, de magam is pozatlansággal érintett tények tekintetében a bizo- vallom, hogy a bírák és igazságügyi alkalmazottak szá- nyítékokat és eltérő tényállást állapítson meg a vád- mára mai napig kihívást jelent a büntetéseljárási tör- lott terhére, azaz, eltérő tényállás mellett az első fo- vény és végrehajtási rendeleteinek alkalmazása.49 Ez kon felmentett vádlott elítélésére kerülhet sor. Ez pedig nem csupán szakmai, hanem igazgatási felada- igen jelentős változás, ugyanis a korábbi szabályozás tokat is kijelöl, gondolva itt a munkaszervezésre, a ta- a jelzett eltérő értékelést bizonyítás nélkül csak a nácsok kialakítására, a költségekkel kapcsolatos dön- vádlott javára engedte meg. tésekre. Az időszerű és színvonalas ítélkezés garanci- ája az azt támogató sikeres, hatékony igazgatási munka, A ténybeli nagyreformáció szélesítése és a tény- és e két területen sok feladat vár a bíróságra a bünte- beli okból való hatályon kívül helyezés szűkítése tőeljárási törvény – valamennyi részére kiterjedő – (erre ténybeli okból csak teljes megalapozatlanság egységes gyakorlatának kialakításáig. esetén kerülhet sor) kétségtelenül a másodfokú bí- róság ténybírósági szerepét erősítik és egyben nö- vekvő munkateherrel is jár, mert a korábbi gyakor- lattal szemben a még igen jelentős részbeni megala- pozatlanságot is orvosolni kell, akár nagy terjedelmű bizonyítás lefolytatásával. Ennek nyilvánvalóan igaz- gatási vonzata is van. Egyetértek abban a Szabó–Hor- nyák szerzőpárossal, hogy a helyzet kétarcú.48 48  Szabó–Hornyák i. m. 36. 49  Szabó–Hornyák i. m. 37. 32

Dr. Nagy Antal1 – a szakértői vizsgálat ered- Dr. Nagy Zsuzsanna2 ményeként jogi tény, tény- kérdés lesz.”5 Bevezetés A tudományos igény e cikk Bizonyítási nehézségek keretébennemterjedhetki az igazság fogalmának elemzésére, a cél a gyakor- a közúti baleset okozásának lati szempontok bemuta- Büntetőjogi Szemle  2  022/2. szám vétsége bűncselekmény tása, de irányadónak érez- zük Háger Tamás azon gon- dolatát, hogy „Ezért vallom, hogy nem elégedhet meg a tekintetében bíró az eljárási igazsággal, – bírói szemmel hanem legalább a tények igazságát fel kell kutatnia, mely, ha nem is feltétlen aranyrög, de biztosítékot „Az ítéleti tényállás az összes, sokszor egymásnak jelent az ügy fair elintézé- ellentmondó bizonyíték szintézise, ám ennek a sére.”6 szintézisnek a létrehozása a bíróság feladata.”3 Tartalmilag ezt az alap- vetést maga a büntető­ eljárásról szóló 2017. évi XC. törvény (a továbbiak- A mottóként használt alaptézisből kiindulva tanulmá- ban: Be.) preambuluma is nyunk a címbeli bűncselekmény tekintetében veti fel rögzíti, mert szem előtt tartja az igazság megállapí- azokat a bizonyítási nehézségeket – különös figyelem- tásának igényét.7 mel a szakértői bizonyításra –, amellyel a bíróság szembe találja magát a tárgyalóteremben a bizonyítási A Be. Ötödik Részének XXVIII. fejezetéhez, a bi- eljárás során. Célunk annak bemutatása, hogy milyen zonyítás általános szabályaihoz fűzött Kommentár elválaszthatatlan összefüggés van az egyes eljárási sza- azt tartalmazza, hogy ebben a rendszerben a bizo- kaszok között, amelyből fakadóan, ha a nyomozati nyítás szükségszerű célja változatlanul az anyagi szakban a szakszerűség – bármilyen okból is – csorbát igazság feltárása, az eljárási rend azonban az eljárási szenved, az milyen hatással lehet a bírósági szakban szereplőinek tevékenységén keresztül csak a való- lefolytatott bizonyítási eljárásra, amelynek során „min- sághű tényállás megállapítását garantálhatja.8 dent el kell követni a hibaforrás lehetőség szerinti ki- küszöbölésére.”4 A szakirodalom hivatkozik a 9/1992. (I. 30.) Alkot- mánybírósági határozatban kifejtettekre, s ezzel szo- A témához kapcsolódóan találóan megfogalmazza ros összefüggésben a Be. 7. §-ához fűzött Kommen- a szakértői bizonyítás lényegét az, hogy a „tények tár visszautal az előterjesztői indokolásra, amely státusza az eljáráson belül nem statikus, az ügy hangsúlyozza: „Az Alaptörvény az anyagi igazság ér- előrehaladtával folyamatos változáson megy keresz- vényesülésére nem biztosít alanyi jogot, ugyanakkor tül. Kis túlzással úgy is fogalmazhatnánk, hogy a bi- a büntetőeljárás és az igazság Alaptörvénynek meg- zonyítási eljárásban a tények evolúciója valósul meg, felelő kapcsolatát illetően csak olyan bizonyítási és amikor az ügy alapját képező, eredeti, múltbeli tény- eljárási rendszer elfogadható, amely nem lehetetle- ből, ténykérdésből a kirendelő minősítése – szakértő níti el az anyagi igazság kiderítését.”9 kirendelése – alapján először szakmai, majd pedig A jogalkotásban megmutatkozott az a gondolat, hogy „A materiális igazsághoz való görcsös ragasz- kodás azonban a jogalkalmazást teljesíthetetlen 1  Nagy Antal a Debreceni Törvényszék Büntető Kollégiumvezetője. 5  Bányai István: Az igazságügyi szakértői tevékenység módszertani kér- 33 2  Nagy Zsuzsanna a Debreceni Törvényszék csoportvezető bírója. dései In: Mag yar Jog 2016. 7–8. szám, 437. 3  Kereszty Béla: A szakértői bizonyítás valós szerepe a közlekedési bűncselekmé- nyek miatt indult büntetőeljárásokban, In: Tanulmányok Cséka Ervin 85. születésnapja 6  Háger Tamás: Az igazság keresése a büntető perben In: Az ítélőmesterség tiszteletére, Pólay Elemér Alapítvány Könyvtára Adfuturam Memoriam, Szeged, dilemmái, Tanulmányok dr. Remes Zoltán bíró emlékére, Printart-Press Debrecen, 2007., szerkesztette: Nagy Ferenc, 106. 2015., Szerkesztők: Elek Balázs – Fázsi László, 158. 4  Dr. Pataky Csaba: Ténykérdések és jogkérdések elhatárolása műszaki szakértői véleményben In: Mag yar Jog 2009. 5. szám, 292.. 7  A Büntetőeljárásról 2017. évi XC. törvény (Be.) preambuluma. 8  Büntetőeljárásjog Kommentár a g yakorlat számára III. kiadás I. kötet, HVG ORAC Lap és Könyvkiadó Kft., szerkesztő: Dr. Belegi József 412 oldal (to- vábbiakban: Kommentár). 9  Uo.

Büntetőjogi Szemle   2022/2. szám feladat elé állítja, és a jogfejlődésnek olyan gátat áron.”14 Ez azzal is együtt jár, hogy „a bűnüldözés si- szab, amely akadályozza a megjelent új követelmé- kertelenségének kockázatát az állam viseli”.15 nyek, a hatékonyság, az időszerűség teljesítését, az egyszerűsítést támogató jogintézmények meggyö- A törvény tehát szem előtt tartja az igazság meg- kerezését.”10 állapításának igényét és megteremti a lehetőséget arra, hogy a bíróság (akárcsak a nyomozó hatóság „A büntető eljárási reformok bármelyik rendszer vagy az ügyészség), törekedjen a tények igazságának irányába mutatnak is, elsősorban az eljárás egysze- felderítésére. rűsítését, gyorsítását, az ügyek konszenzusos alapon történő elintézését célozzák, ami leggyakrabban az A bírói látásmód alapján azt kell kiemelni, hogy anyagi igazság elvének érvényesítéséről és a „Az anyagi igazság elve tehát szoros összefüggésben kontradiktórius tárgyalás elvéről történő lemondás- áll a büntetőjogi legalitással, a hivatalbóliság elvével, sal jár együtt.”11 valamint a bizonyítékok szabad mérlegelésének el- vével is.”16 Két évtized elteltével az új büntetőeljárási kódex szabályrendszerében jól tükröződnek ezek a gondo- Ez azt is jelenti, hogy az in dubio pro reo elv mel- latok. lett szem előtt kell tartani a Be. 164. § (3) bekezdé- sét, amely azt rögzíti, hogy indítvány hiányában a Mindezek alapján a büntetőbíróságnak nem lehet bíróság bizonyíték beszerzésére és megvizsgálására célja az anyagi igazság keresésének feladása, azon- nem köteles.17 ban az irányadó eljárásjogi keretek között nem kell az anyagi igazsághoz ragaszkodnia minden körül- Így nem sérült az (új) Be. hatálybalépésével az mények között, annak ellenére sem, hogy akár kivé- úgynevezett hivatalbóli bizonyítás elve abból a szem- teles esetben „…az anyagi igazság, illetve a pro­ pontból, hogy a Be. ezen rendelkezése nem tartal- cesszuális igazság teljesen különbözhet. Egy ítélet, maz tilalmat arra vonatkozóan, hogy a bíróság hiva- amely megfelel a processzuális igazság fogalmának, talból folytasson le bizonyítást. és megalapozott tényállásban a bíró meggyőződése szerint rögzíti az eseményeket, anyagi igazságnak Ezt fejtette ki a Kúria a EBH 2019.B.23. szám alatti teljesen ellentmondhat.”12 döntésében, amely egyértelműen rögzíti, hogy a bí- róság hivatalból is elrendelhet bizonyítást. A bizonyítási eljárás A Kúria fentebb megjelölt döntésének [41] bekez- Témánk szempontjából megkerülhetetlen a bizonyí- désében leírta, hogy a bizonyítás során a tényállás tási eljárás lényegének kiemelése. alapos, hiánytalan, a valóságnak megfelelő tisztázá- sára kell törekedni, azonban, ha az ügyész nem in- Gyakorló bíróként még gondolati síkon sem kívá- dítványozza, a bíróság nem köteles a vádat alátá- nunk elrugaszkodni a büntetőeljárásjogi törvény masztó bizonyítási eszközök beszerzésére és meg- szabályrendszerétől, amelyből hivatkozzuk a Be. 7. § vizsgálására. Ez azonban nem jelenti azt, hogy a bí- (4) bekezdését. E jogszabályhely értelmében a két- róságnak ne lenne jogosultsága hivatalból rendel- séget kizáróan nem bizonyított tény nem értékel- kezni bizonyítási eszköz beszerzése és megvizsgá- hető a terhelt terhére. 13 lása felől.18 Ez azt jelenti, hogy a bíróság által megállapított Idekapcsolódóan utalunk a 20/2020. (VIII. 4.) Al- tény csak akkor értékelhető a terhelt terhére, hogy kotmánybírósági határozat [50] bekezdésében fog- ha kétséget kizáróan bizonyítva van. Ez az in dubio laltakra. A szabályozás történetének és az egyes tör- pro reo klasszikus elvét tartalmazza. vényi javaslatokhoz fűzött jogalkotói indokolások releváns elemeinek az áttekintésével az Alkotmány- „…A vádlottnak alanyi joga van arra, hogy elítélte- bíróság megállapította, hogy sem a hatályos szabá- tése csak bizonyított igaz tények alapján mondassék lyozás, sem annak előzményei nem zárták ki annak ki […] Ha azonban homály maradt, mert a bíróság a lehetőségét, hogy a büntetőeljárásban a bíróság nem tudta feltárni a teljes igazságot, felmenti a vád- hivatalból végezzen bizonyítást. Az erre irányuló lottat, amire neki az ártatlanság vélelme alapján ala- jogalkotói szándék a szabályozás áttekintése ered- nyi joga van. És a társadalom, illetőleg a jog ezt ma ményeként egyértelmű. Ugyan érzékelhető változás tudomásul veszi, mert nem akar igazságot bármi a szabályozás történetében, amely a funkciók elvá- lasztásának elvét előtérbe helyezve arra irányul, hogy a vádlói feladatokat a bíróság ne vegye, ne ve- hesse át. A tényállás tisztázásának a kötelezettségébe azonban a jogalkotó szándéka szerint beletartozott és most is beletartozik azon lehetőség biztosítása a 34 10  Elek Balázs: A jogerő a büntetőeljárásban, Debreceni Egyetem Állam- és 14  Dr. Király Tibor: A büntetőeljárási jog reformja elé, a Magyar Krimi- Jogtudományi Kar, Büntetőeljárásjogi Tanszéke, Debrecen, 2012. 30. nológiai Társaság 1993. január 25-i ülésén elhangzott előadás, In: Mag yar Jog 1993/5. szám, 258. 11  Farkas Ákos: A falra akasztott nádpálca, avag y a büntető igazságszolgáltatás hatékonyságának korlátai, Ozirisz Kiadó, 2002. 145. 15  Be. Kommentár 28. 16  Elek (2012.) i. m. 23. o. 12  Elek Balázs: A bírói meggyőződés és a megalapozott tényállás össze- 17  Be. 164. § (3) bekezdés. függései, In: JUR A, a Pécsi Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi 18  EBH 2019.B.23. Karának Tudományos Lapja 20. évfolyam 2014. I. szám, 49. 13  Be. 7. § (4) bekezdés.

bíróság számára, hogy szükség esetén hivatalból is nem módosíthatja, azt nem egészítheti ki. Ez azt je- Büntetőjogi Szemle  2  022/2. szám végezzen bizonyítást.19 lenti, hogy az ügyészség által megállapított vádirati tényállásnak kiemelkedő jelentőséget tulajdonít a 35 Abból az okból, hogy a hivatalbóli bizonyítás lét- büntetőeljárásjogi törvény azzal, hogy az előzőek- jogosultsága mellett tudjunk érvelni, érdemes ki- ben részletezett esetben már nem ad lehetőséget a térni a Be. 163. § (2) bekezdése értelmében arra, bíróság számára az adott ügy tényadatai igazságtar- hogy a büntetőeljárásban a bíróság, az ügyészség és talmának keresésére, azaz a valósághű tényállás meg- a nyomozó hatóság a döntését valósághű tényállásra állapításának törvényi követelménye meg kell, hogy alapozza.20 valósuljon már az ügyészség munkája alapján is, hi- szen előre nem látható, nem jósolható meg – termé- E jogszabályhelyhez fűzött Kommentár értelmé- szetesen nem figyelmen kívül hagyva az egyezség ben „a helyes, törvényes bírósági (ügyészi, nyomozó jogintézményét –, hogy mely esetekben tesz a vád- hatósági) döntés ténybeli alapja a bizonyítás ered- lott a bíróság előtt beismerő nyilatkozatot, amely ményeként megállapított valósághű tényállás. […] Ez mellett lemond a tárgyaláshoz való jogáról is. egyaránt arra utal, hogy a büntetőeljárásban a tény- állás megállapításával kapcsolatban a bíróságnak – Véleményünk szerint, ha a bírósági eljárásból el- adott esetben az eljárás résztvevőinek is – ez a tö- veszne a hivatalbóli bizonyítás lehetősége, akkor az rekvése.”21 Látható, hogy nemcsak a bíróság, hanem nagymértékben a valósághű tényállás érvényesülé- az ügyészség és a nyomozó hatóság is a valósághű sének követelménye ellen hatna, hiszen a bíróság a tényállásra kell, hogy alapozza a döntését. Ezt tovább bizonyítási eljárás során korrigálni tudja a nyomo- vezetve a Kommentár már úgy fogalmaz, hogy a va- zati szakban elkövetett esetleges anomáliákat, orvo- lósághű tényállás megállapításának az elve az egyes solni tudja a nyomozati cselekmények esetleges hi- eljárási szakaszokban eltérő szintű (növekvő) köve- báit, éppen annak érdekében, hogy a valósághű, telményeket támaszt. A bizonyítás tárgya, a jelentős megalapozott tényállást tudjon megállapítani. tények köre az eljárás előrehaladásával fokozatosan tárul fel.22 Ez jól megmutatkozik abban a jogesetben, amit a tanulmányban bemutatunk és elemzünk. A büntető­ Itt egy gondolat erejéig megállhatunk és feltehet- bíróságn joga, hogy – indítvány hiányában – a jük azt a kérdést, hogy miért fontos kiemelni a bíró- 20/2020. (VIII. 4.) Alkotmánybírósági határozat ság mellett a nyomozó hatóság és – különös tekin- [100] bekezdésében megjelölt mérlegelés eredmé- tettel – az ügyészség szerepét? nyeként hivatalból bizonyítást végezzen25 és erre igenis szükség van addig, amíg a nyomozó hatóság A címben szereplő „bírói szemmel” nézve ennek tökéletesen nem végzi a munkáját, ami fogalmilag egyik oka, hogy az ügyészi vádirati tényállás kiemel- is szinte lehetetlen. kedő jelentőségű, hiszen a vádlott beismerő nyilat- kozatának a Be. 504. § (1)–(3) bekezdésének megfe- A szemle jelentősége lelő, végzéssel történő elfogadásával a tényállás rög- zül, ami tulajdonképpen a vádirati tényállás rögzü- A Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvény lését jelenti. Ez fakad a Be. 500. § (2) bekezdés (a továbbiakban: Btk.) 235. §-a rendelkezik a közúti b) pontjából, amelynek értelmében, ha a terhelt baleset okozása vétségének törvényi tényállási eleme- ­beismerő nyilatkozatot tesz a tárgyaláshoz való jog­ iről, amelynek elemzése nem célja jelen tanulmány- ról történő lemondás mellett és azt a bíróság a nak. Amit azonban szükséges kiemelni, hogy e norma Be. 504. §-a alapján végzésével elfogadja, akkor en- kerettényállás, amelynek tartalmát a Közúti közleke- nek jogkövetkezménye az, hogy a bíróság a vádirati dés szabályairól szóló 1/1975. (II. 5.) KPM–BM együt- tényállás megalapozottságát és a bűnösség kérdését tes rendelet (a továbbiakban: KRESZ) rendelkezései nem vizsgálja.23 Az így megállapított tényállás irány- mellett egyéb közlekedési szabályok, így a Közúti köz- adó lesz a Be. 606. § (3) bekezdése alapján a másod- lekedésről szóló 1988. évi I. törvény, és a végrehajtás- fokú bíróság előtti eljárásban is, mert ha az elsőfokú hoz kapcsolódó 30/1988. (IV. 21.) MT rendelet tölti ki bíróság ítélete a vádlott beismerő nyilatkozatának tartalommal. Azért erre a bűncselekményre esett a elfogadásán alapult, a másodfokú bíróság a felleb- választásunk, mert jól példázza a jogeset, hogy milyen bezéssel megtámadott ítéletnek a bűnösség megál- nehézségekbe ütközhet a bizonyítási eljárás a bírósági lapítására, valamint a vádirati minősítéssel egyező szakban. minősítésre vonatkozó rendelkezéseit akkor változ- tathatja meg, ha a terhelt felmentésének, az eljárás Témánk szempontjából kiemelkedő jelentősége megszüntetésének, vagy a bűncselekmény minősí- van a szemlének (mely a köznyelvben helyszíni szem- tése megváltoztatásának van helye,24 azaz a másod- leként él), hiszen egy közlekedési baleset bekövet- fokú bíróság ezen eseteken túlmenően a tényállást kezésekor a szemle lesz az, amely az alapkövét fogja képezni a bizonyítási eljárásnak. 19  20/2020. (VIII. 4.) Alkotmánybírósági határozat. 20  Be. 163. § (2) bekezdés. 25  20/2020. (VIII. 4.) Alkotmánybírósági határozat. 21  Be. Kommentár 416. oldal. 22  Be. Kommentár 417. oldal. 23  Be. 500.§ (2) bekezdés b) pont. 24  Be. 606. § (3) bekezdés.

Büntetőjogi Szemle   2022/2. szám A Be. XXXIV. fejezete határozza meg a bizonyítási szerint a szükséges nyomrögzítések elmaradásában cselekményekre vonatkozó szabályokat, és a 206. § az ún. nyomszegény helyszín mellett legalább an�- tartalmazza azt a példálózó felsorolást, amelybe tar- nyira ludas a nyomfelismerési képességekben sze- tozik a szemle, a helyszíni kihallgatás, a bizonyítási gény helyszínelő is.”29 kísérlet is.26 Amire mindenképpen szeretnénk ráirányítani a „A helyszíni szemle olyan – szükségszerűen – ös�- figyelmet, az az a gondolat, hogy a „helyszíni szem- szetett és általában halaszthatatlan nyomozási cse- lével kapcsolatban a nyomozó hatóságok felelőssé- lekmény és bizonyítási eljárás, melynek keretében gét kiemelten hangsúlyozni szükséges. A bűntettek a Be. által előírt szigorú alakiságok, (eljárási garan- helyszínén végzett munka ugyanis messzemenőkig ciák) betartása mellett megfigyelik és rögzítik a hely- meghatározza az egész nyomozás sikerét vagy ku- színen talált állapotot, helyzetet, körülményeket, darcát. Ha a helyszíni szemlét rosszul foganatosítják, továbbá felkutatják, megvizsgálják és oly módon és az a célját nem éri el, ezt a hiányosságot általában rögzítik a helyszínen talált állapotot (a nyomokat, már nem lehet pótolni. Az idő múlása elkerülhetet- nyomhordozókat, anyagmaradványokat, egyéb vál- lenül megváltoztatja a helyszín adottságait, a bűntett tozásokat) és mindezek összefüggéseit, hogy a nyomai pedig megsemmisülnek. A megfelelő időben szemle során feltárt és rögzített tények támpontot végrehajtott, alapos, minden részletre kiterjedő hely- nyújtsanak a nyomozáshoz és az eljárás során színi szemle azonban a nyomozás biztos kiinduló- bizonyítéként felhasználhatóak legyenek.”27 pontja és egyben a tervszerű felderítő munka elen- gedhetetlen feltétele.”30 „A helyszíni szemle adott esetben önmagában is bizonyíthatja a bűncselekmény elkövetését, önma- Fenyvesi a kriminalisztikai hibák csoportosítása gában is képezhet fontos, perrendszerű bizonyíté- körében a kriminalisztika belső tagozódása szerinti kot. Szükségszerűen további perrendszeri bizonyí- csoportosítás esetében a hibák közé sorolta a hely- tékok forrása, ha a szemletárgyak önmagukban is színi szemle során elkövetett hibákat, míg a krimi- tárgyi bizonyítékok, illetve sajátos szemletárgyak nalisztikai azonosítási piramis építőkövei szerinti (nyomok és anyagmaradványok), szakértői vizsgálat hibacsoportokhoz tartozónak tartja a nyomokkal és szakvélemény útján válnak bizonyító erejűvé […] kapcsolatos hibákat, a nyomfelkutatás, rögzítésel­ A büntetőeljárás során a vád és a védelem, a tanúk mara­dás, nyomsértés, nyomeltűnés stb., valamint az és egyéb perbeli személyek állításai vagy megfelel- anyagmaradványokkal kapcsolatos hibák, vallomá- nek a helyszín objektív helyzetének, vagy nem. Bi- sokkal kapcsolatos hibákat.31 zonyítékká válhat tehát a helyszín vagy annak bár- melyik része abban a vonatkozásban, hogy igazolja, Nem kétséges tehát, hogy hibák előfordulnak, vagy éppen megcáfolja valamelyik később hivatko- amelyek olyan kihatással vannak az eljárás későbbi zott tény megtörténtét.”28 Ezek a fogalommeghatáro­ szakára, amelyek negatív hatásai – amennyiben az zások leírják a helyszíni szemle lényegét, ami témánk ügyészség ezen hibákon felülemelkedik – kétségkí- szempontjából különös jelentőséggel bír. vül a bírósági szakban, a bizonyítási eljárás során tapasztalhatóak, adott esetben éppen az anyagi igaz- Fentihez hasonló fogalommeghatározást ad a ság megállapíthatóságának gátat szabva. Tremmel–Fenyvesi–Herke: Kriminalisztika című munka is, amely mellett rögzíti a helyszíni szemle Ha kinyitunk egy olyan büntető ügyiratot, amely- alapvető céljának kettősségét is. „Egyfelől már me- nek tárgya a közúti baleset okozásának vétsége, akkor net közben azonnal felhasználható adatokat, tám- a vádirati tényállás elolvasásával szinte egyidejűleg a pontokat nyújtson a további nyomozás és ezen belül helyszínrajzot keressük és szemléljük az iratban. különösen az általános és részverziók felállítása szá- mára, másfelől pedig mind a szemle önmagában, „A helyszínrajz a helyszíni szemle további kötelező mind az ott elért eredmények a bírósági eljárásban rögzítési módja a jegyzőkönyvön kívül és a helyszín- büntetőjogilag releváns tényeket bizonyítsanak, azaz rajzot nem helyettesíti még a jegyzőkönyv sem, sem végső soron bizonyítékul szolgáljanak, illetőleg az a fényképfelvételek, mert abban áttekinthetően, ügyben felmerült egyéb bizonyítékok ellenőrzését pontosan kell rögzíteni a térbeli elhelyezkedéseket, segítsék elő. A kettős célból az is jól látható, hogy a méreteket, méretarányokat. helyszíni szemle igen nagy befolyással van mind a büntetőeljárás megkezdésére, indítására, mind pe- A helyszínrajz az egész helyszínt és annak a nyo- dig a büntetőeljárás kimenetelére, lezárására. An�- mozás, felderítés szempontjából részleteit ábrázolja nyira sokféle és sokirányú információ szerezhető mérethűen, kézzel vagy újabban számítógéppel. A ott, illetőleg – egyetértve Pusztai álláspontjával – aki mérethűség végett minden mérést el kell végezni mérőszalaggal, szögmérővel stb. Becslésnek nincs helye. Annyi mérést kell végezni, hogy a tárgyak 36 26  Be. 206. §. 29  Tremmel Flórián – Fenyvesi Csaba – Herke Csongor: Kriminalisztika, 27  Bíró Gyula: Kriminalisztika, Debreceni Egyetem ÁJK Lícium Art Könyv- Istitutiones Juris Dialóg Campus Kiadó, Budapest–Pécs, 2005., 299–300. kiadó Kft. Debrecen, 2015., 99. 28  Bíró Gyula: Helyszíni szemle, In: Tanulmányok Dr. Kováts Andor professzor 30  Bíró (2004.) i. m. 47–48. születésének 120. évfordulójára, Debrecen, 2004., szerkesztette: Szabó Krisztián, 31  Fenyvesi Csaba: A kriminalisztika tendenciái a bűnüg yi nyomozás múltja, je- 46. lene, jövője, Istitutiones Juris Dialóg Campus Kiadó, Budapest–Pécs, 2014., 173.

helyzete egyértelműen megállapítható, ellenőriz- »segítse a tényállás megállapítását, a szakkérdés el- Büntetőjogi Szemle  2  022/2. szám hető legyen.”32 döntését« – addig a jogalkotás az új szabályozásban – elfogadva a szakértői kar javaslatát – már a szakér- 37 Alaptételeket tartalmaz ez az idézet, amelyből kü- tőhöz delegálta a szakkérdés döntését.”35 lön kiemelendő, hogy becslésnek nincs helye. Vi- szont azzal kiegészíthető ez a gondolat, hogy a mai A szakértőnek tehát el kell tudnia dönteni a szak- kor előnyeiből fakadóan olyan fényképfelvételek ké- kérdést a büntetőeljárásban. De hogy mi tekinthető szíthetőek, amelyek szintén kiváló áttekintést nyújt- jogkérdésnek és mi tekinthető szakkérdésnek, an- hatnak, nem szem elől tévesztve, hogy a digitális nak elválasztása létfontosságú egy büntetőperben. technika ma már igen nagy segítséget nyújt. Ez azonban nemcsak a jogi végzettséggel rendelkező eljárási szereplőknek a feladata, hanem a szakértő- Itt utalunk a 60/2010. (OT. 34.) ORFK utasításra, nek is. amely a közlekedési balesetek és közlekedés köré- ben elkövetett bűncselekmények esetén követendő „Egy tény vonatkozásában a meghatározó jel- rendőri eljárás szabályairól szól, igen részletesen. lemző, hogy az adott tény milyen következményeket Külön kitér az egyes baleseti típusokra is, nagyon hordoz magában. A szakmai tényeknek nincs jogi szakszerűen rögzíti a szükséges intézkedések sorát, következményük, vagyis közvetlenül nem alkalma- tartalmát. A jogeset bemutatásánál az utasítás rész- sak joghatás kiváltására. A szakmai tények mind- letszabályaira is ki fogunk térni. amellett relevanciával bírnak az ügy szempontjából, hiszen alapanyagot szolgáltatnak a szakértői vizsgá- A szakértői bizonyítás lat számára. A szakmai tények jellemzője, hogy ki- jelentősége rendelő hatóság az adott tényt csak a szakértői ér- telmezés, átminősítés alapján tudja jogi sémába il- „A szakértői bizonyítás jelentőségének növekedése leszteni.”36 szoros összefüggésben áll azzal a fejlődési folyamattal, amely a tudomány és a technika terén, valamint en- Az igazságügyi műszaki nek hatására a társadalomban az elmúlt évtizedekben szakértői vélemény végbement. Ennek eredményeként nőtt a különleges jelentősége a közúti baleset szakértelmet igénylő területek száma, a társadalmi vi- okozásának vétsége szonyok egyre bonyolultabbá váltak, amely az igazság- bűncselekmény szolgáltatásban úgy jelent meg, hogy a peres és a ha- tekintetében tósági eljárások tárgyi és szerkezeti összetétele jelen- tős változáson ment át. Jellemzővé vált a jogi problé- „A szakértői munka iránti igény növekedése legna- máknak más szakmákhoz tartozó kérdésekkel való gyobb mértékben a közúti közlekedés területén jelent- összefonódása és emiatt megítélésük egyre nehezebbé kezett. Ez teljesen érthető, ha figyelembe vesszük a válása. Ezzel párhuzamosan a bírósági eljárásokban gépjármű állomány, ezen belül a személyi- és teher- megnőtt az igény a modern természettudományok gépkocsik számának növekedését, az útépítés és a köz- eredményeinek a bizonyítási eljárásban történő fel- lekedés egész infrastruktúrájának változásait és álta- használása iránt.”33 lában az egész motorizáció ugrásszerű fejlődését.”37 A szakértői véleményt illetően fontos kiemelni, A büntetőügyeket tekintve „A szakértői kirende- hogy „A változásokat figyelembe véve ma már helye- lések száma a közlekedési bűncselekmények miatt sebbnek tűnik az a csoportosítás, melyben bizonyí- folyó eljárásokban a legmagasabb.”38 tási eszközök a tanú, a szakvélemény, az okirat, illetve a szemletárgy, bizonyítékok pedig a tanú vallomása, „Kétségbe sem vonható, hogy – többek közt – az szakvélemény megállapításai, az okirat tartalma és ütközési folyamat mechanizmusa megállapítása, pél- végezetül a tárgyi állapot. Bizonyítékok esetében nyil- dául járműnek járművel való ütközésénél vagy gya- ván maga a tartalom az, ami bizonyító erővel bír, az logos elütésénél a sebesség számítása, az ütközés lehet csak a bizonyító tény (bizonyíték).”34 előtt és után – műszaki szakértői feladat.”39 „Az új igazságügyi szakértői törvényben, korábban „A szakértői vélemény a büntetőeljárás során fel- hatályos jogszabályi definíciótól eltérő módon került használható és alkalmazásra kerülő bizonyítékok meghatározásra az igazságügyi szakértő feladata, il- egyike, nem kevesebb, mint más – adott esetben letve jogköre: a szakértő »döntse el a szakkérdést és perdöntő – bizonyíték, de nem több. Ugyanúgy bi- segítse a tényállás megállapítását«. Lényeges változás, hogy míg a 2005. évi XLVII. törvény megfogalmazá- 35  Bányai (2016.) i .m. 436. sában szakértő jogosultsága csak addig terjedt, hogy 36  Bányai (2016.) i. m. 437. 37  Kereszty (2007.) i. m. 109. 32  Tremmel–Fenyvesi–Herke (2005.) i. m. 310. 38  Bérces Viktor: A szakértői bizonyítás elvi és gyakorlati kérdéseiről In: 33  Az igazságügyi szakértőkről szóló 2016. évi XXIX. törvény bevezetője. Miskolci Jogi Szemle 14. évfolyam (2019.) 2. különszám 1. kötet, 111. 34  Bányai (2016.) i. m. 439. 39  Kereszty (2007.) i. m. 104.

zonyítékként szolgál, mint más személyi bizonyíték, bizonyíték megszerzésével kapcsolatos jelenségeket, például pont a baleset szemtanúja.”40 és a vallomás kialakulását befolyásoló tényezőket is”,43 Ezt a gondolatot továbbvezetve a gyakorlati tapasz- és hogy a „pszichológiai ismeretek így közelebb jut- talatunk az, hogy a közúti baleset okozásának vét- tathatják az igazságszolgáltatást ahhoz, hogy az anyagi sége tekintetében igen nehéz helyzetben van a bí- igazsághoz minél közelebb jussanak az ítéletek…”44 róság (nyomozó hatóság, ügyészség is), hiszen – na- azonban érvelünk amellett is, hogy a közúti baleset gyon egyszerűen fogalmazva – a közúti baleset be- okozásának vétsége tekintetében folyó bizonyítási következésére sem a terheltet, sem a sértettet, sem eljárásban az igazságügyi műszaki szakértői vélemé- a tanúkat nem figyelmeztetik előre. Nem szólnak nyek kiemelkedő jelentőségűek. nekik, hogy figyelniük kell az igen rövid idő – adott Ebben a körben érvényes az a megállapítás, hogy esetben tizedmásodpercek – alatt bekövetkező ese- „…tendencia, miszerint a bíró sok esetben az ügy el- ményekre. döntése szempontjából a szakértő véleményére van Büntetőjogi Szemle   2022/2. szám Ebből adódóan a személyi bizonyítékok általában utalva…”45 hiányosak vagy bizonytalanok. A fent kifejtettekre példaként szolgálhat az alábbi Ez több okból is származhat. jogeset.46 A terhelti valótlan állítás fakadhat a pszichológiai Az ügyészség a vádlott ellen 1 rendbeli, a Btk. értelemben vett énvédő funkcióból, elhárító mecha- 235. § (1) bekezdésébe ütköző, de a (2) bekezdés b) nizmusból, de jóval gyakoribb, hogy a terhelt él a pontja szerint minősülő és büntetendő halálos köz- vallomás megtagadásának jogával. Ezzel összefüg- úti baleset gondatlan okozásának vétsége miatt gésben nem hagyható figyelmen kívül a védő tevé- emelt vádat. A vádirati tényállás egyetlen számszaki kenysége sem. adatként a személygépjármű sebességére vonatkozó „A kutatók egyetértenek abban, hogy a felejtésben adatot tartalmazta. fontos szerep jut az érzelmeknek is. Már Freud le- Az ügy ítéleti tényállásának lényege, hogy a vád- írta, hogy az emberi agy képes arra, hogy a rossz lott az általa vezetett személygépjárművel, éjszakai emlékeket blokkolja, törölje, mivel az emberre jelen- látási viszonyok között, városi belterületen, fényjelző tős hatást gyakorolnak a memóriája legmélyén rej- készülék szabad jelzésére kanyarodott, közvilágítás- tőző események, emlékek.”41 sal jól megvilágított útszakaszra, ahol buszöböl és A sértett esetében, ha a balesetben súlyos sérülé- két forgalmi sáv volt a vádlott menetirányát tekintve. seket szenvedett, akkor számolni kell akár a részle- A szembe jövő forgalom erős volt, ahol a fényjelző ges emlékezetkiesés kialakulásával is, ami azt is je- készülék előtt sűrű kocsisor várakozott a fényjelző lentheti, hogy a sértett nem emlékszik a baleset be- készülék szabad jelzésére. következésének körülményeire. A vádlott gépjárművel való kanyarodásakor lépett „A figyelem fontos tulajdonságai a figyelem erős- szabálytalanul a sértett a buszöbölből a külső for- sége, tartóssága (vagyis az, hogy meddig tudunk egy galmi sávba, ami a veszélyhelyzet kezdetét jelentette. adott dologra koncentrálni), illetve terjedelme és Ennek ellenére a vádlott kanyarodást követően fo- megosztottsága (mennyi ingerre tudunk párhuza- lyamatosan növelte a sebességét és figyelmetlensége mosan odafigyelni”42 miatt, a féktávolságon kívül észlelhető és a külső A tanúk esetében fennáll annak a lehetősége, hogy forgalmi sáv szélétől az elütési pontig 6 méter távol- a figyelmük nem mindenre kiterjedő, sőt adott eset- ságot szabálytalanul megtevő sértettet elütötte, aki ben csak egy mozzanata rögzül a balesetnek, amely a szemben lévő sávba esett. A sértett a baleset követ- aztán úgy jelenhet meg a tanúvallomásban, hogy az keztében, a kórházi kezelése alatt életét vesztette. nem feltétlenül fog egyezni a többi tanú vallomásá- A helyszíneléskor jelen volt igazságügyi műszaki val. Ez nem jelenti azt, hogy a tanú hamis vallomást szakértő, akit a nyomozó hatóság a nyomozás ké- kívánna tenni, sokkal inkább fakadhat abból, hogy sőbbi szakában szakértőként rendelt ki. A szakértő más volt a térbeli elhelyezkedése, rálátása a hely- a helyszíneléskor láthatósági vizsgálatot, illetve a színre, vagy nem figyelt a baleset bekövetkezésének gyalogos sértett úton töltött idejének mérését vé- összes körülményére, így az észlelése és ezáltal az gezte el, de azt nem rögzítették a szemlejegyző- emlékezete is hiányos lesz. könyvben, hogy a mért adatokat mi alapján doku- Elismerjük a büntetőeljárásban annak a szemlélet- mentálta. Az igazságügyi műszaki szakértő vélemé- nek a létjogosultságát, hogy a „hagyományosan meg- nyében leírta, hogy a helyszíni vizsgálatban részt követelt logikus és formalizált vallomásértékelést ezért jobban összhangba kellene hozni a pszicholó- 43  Elek (2012.) i. m. 51. giai szempontokkal, ami alatt érteni kell a vallomást 44  Elek, B. (2006): A téves ténymegállapítás egyes pszichológiai aspektu- tevő észlelésekor lejátszódó törvényszerűségeket, a sai, Debreceni Jogi Műhely, 3. [4] Elérési forrás: https://ojs.lib.unideb.hu/DJM/ article/view/6470 [2022.10.03.]. 45  Hurtony Alexandra: Az igazságügyi szakértő szerepe a büntetőeljárás- 40  Kereszty (2007.) i. m. 107. ban, különös tekintettel a kiskorúak sérelmére elkövetett szexuális bűncselek- 41  Angyal Miklós – Balassa Bence – Bezsenyi Tamás – Petrétei Dávid: mények bizonyítási nehézségeire. Elérési forrás: http://ugyeszeklapja.hu/ Kognitív kriminalisztika, Ismeret- elmélet-történet, Dialóg Campus Kiadó Budapest, jel?p=3163. 1. [2022.10.03.]. 38 Budapest, 2019., Szerkesztette: Angyal Miklós, 250. 46  Debreceni Járásbíróság B. 630/2015. – a Debreceni Törvényszék Elnö- 42  Angyal–Balassa–Bezsenyi –Petrétei: (2019.) i. m. 248. kének 2022.El.IV.D.6/7. számú kutatási engedélye alapján.

vevő rendőrök közül többen jelezték, hogy a gyalo- A bíróság által lefolytatott bizonyítási eljárásban Büntetőjogi Szemle  2  022/2. szám gossal már többször találkoztak a baleset környeze- ezen rendőr tanúkénti kihallgatása során elmondta, tében, mivel gyakran tartózkodott ott. Elmondták, hogy ő szemléltette a sértett mozgását a szakértői 39 hogy a sértett lassú mozgású volt, haladását egy fa- vizsgálatokhoz a helyszíneléskor, hiszen ismerte a ágból kialakított bottal segítette. A szakértő azt is sértett mozgásjellemzőit – aki mindig hasonlóan írta véleményében, hogy „a gyalogos fent jelzett mozgott, bottal járt –, mert több alkalommal is in- mozgásával megegyező jellegű, haladású személy tézkedett vele szemben azon az alapon, hogy a sér- segítségével mérések történtek”. tett szabálytalanul közlekedett a kereszteződésben. Kérdésre elmondta, hogy arról érdemi információ- Az már a helyszínelés alkalmával kiderült, hogy val nem rendelkezett, hogy a sértett honnan indult volt egy kívülálló szemtanú, aki látta a baleset bekö- a balesetet megelőzően, azt a bemutatáshoz megha- vetkeztét, de arra a nyomozati iratokban nem volt tározták neki előre. A tanú olyan tartalmú nyilatko- adat, hogy őt a hatóság tagjai a helyszínen kihallgat- zatot nem tett, hogy látta volna a baleset bekövetke- ták volna, arra csak a nyomozás későbbi szakaszában zésének körülményeit, ezért az ő szemléltetésén került sor. nyugvó adatok nem lehettek irányadóak a bíróság számára a tényállás meghatározása során. E vallomásában a tanú tényként adta elő, hogy a sértett buszmegállóból – távol a gyalogátkelőhelytől A bíróság meghallgatta az igazságügyi műszaki – haladt át az úttest másik oldalára. A tanú a sértett szakértőt, aki kérdésre azt fogalmazta meg a bíró- sebességét 6 km/h-ban határozta meg. Elmondta, sági tárgyaláson, hogy nem zárható ki a sértett akár hogy látta, amikor az úttest felezővonalához közeli 4 km/h sebességű haladása. A bíróság az igazságügyi helyen egy személygépjármű a bal első részével el- műszaki szakértő ezen nyilatkozatára tekintettel – ütötte a sértettet. Az elütés miatt a gyalogos átesett mivel a 2 km/h-hoz sebességhez képest a gyalogos abba a forgalmi sávba, ahol a tanú gépjárművével mozgását tekintve a 4 km/h sebesség jelentős elté- forgalmi okból állt. rést mutat – elrendelte az igazságügyi szakértői vé- lemény kiegészítését, amelyben azonban a szakértő A bíróság a bizonyítási eljárás során kihallgatta fenntartotta korábbi véleményében foglaltakat, ál- ezen tanút, aki ekkor már azt mondta, hogy a gyalo- láspontja szerint ez összhangban áll a szakirodalmi gos mozgása lassú volt. A nyomozati szakban tett adatokkal is. vallomását ebben a körben már nem tartotta fenn, mert túlzónak találta a 6 km/h sebességet. Kérdésre Mindezeket mérlegelve a bíróság – bizonyítási in- előadta, hogy a helyszínen nem kellett megmutatnia dítvány hiányában – hivatalból rendelte el a hely- a sértett mozgását a helyszínelő rendőröknek. színi tárgyalást, a védő „csak” a szakértői vélemény további kiegészítésére tett indítványt. A helyszíni A szemlejegyzőkönyv tartalma, a műszaki szakér- tárgyaláson a szemtanú mutatta be a sértett gyalo- tői vélemény fenti kitétele, valamint a kívülálló tanú gos mozgását az általa tapasztaltak alapján. Ezt az vallomása alapján megállapítható volt, hogy a sértett igazságügyi műszaki szakértő két különböző kame- sebességét tekintve ellentmondásos adatok álltak rával, összesen tíz alkalommal rögzítette. Ezáltal a rendelkezésre és az is egyértelmű volt, hogy nem a tanú korábbi, számszakilag ellentmondónak tűnő kívülálló szemtanú volt az, aki a helyszínen bemu- vallomásaiban foglaltak már ennek tükrében voltak tatta a sértett mozgását, hanem egy rendőr, aki a értékelhetőek. helyszíniszemle-bizottság tagja volt. Emellett az igazságügyi boncjegyzőkönyv tar- Nyilvánvalónak tartjuk, hogy a Be. szerinti köztu- talma is összecsengett a szemtanúnak a helyszíni domású ténynek nem tekinthette a bíróság azt, hogy szemléltetésén nyugvó vallomásával és az igazság- a sértett a szóban forgó településen egy olyan személy ügyi műszaki szakértő által mért értékkel, mert a volt, akinek az adott kereszteződésben rendszeresen 4 km/h sebesség az igazságügyi orvos szakértők vé- tanúsított magatartását az ott lakók, a hatóság tagjai leménye alapján sem volt kizárható a sértett egész- ismerhették, mert a bíróság csak olyan adatot vehe- ségi állapotára figyelemmel. tett figyelembe, amely a baleset bekövetkezésének körülményei során volt tapasztalható. A bíróságnak Mindezekre tekintettel a bíróság nem vette figye- tehát tanúbizonyítást kellett lefolytatnia annak érde- lembe a rendőrként kihallgatott tanú bemutatásán kében, hogy a gyalogos mozgásának bemutatását alapuló, a sértett mozgására, sebességére vonatkozó végző személy kilétét felderítse és rögzíthesse azt, sebességadatot, hanem a sértett mozgási sebessé- hogy ő milyen ismeretek alapján mutatta be a sértett gére a 4 km/h-t tekintette irányadónak. Ezt követően mozgási sebességét a helyszínen. Ennek keretében a a bíróság további kiegészítését rendelte el az igaz- bíróság tanúként hallgatott ki 7 személyt, akik jelen ságügyi műszaki szakértő véleményének. voltak a helyszíni szemle megtartásakor. A szakértő véleménye újabb kiegészítésében rögzí- A tanúk egyezően adták elő, hogy a kívülálló szem- tette, hogy a helyszíni tárgyaláskor mért adatokat szem tanú akkor már nem volt jelen, amikor az igazság- előtt tartva a sértett behaladási sebessége 4 km/h-ban ügyi műszaki szakértő a méréseket végezte. A vallo- határozható meg és ez alapján alkotta meg véleményét mások alapján sikerült azonosítani azt a rendőrt, aki a baleseti mechanizmusra, amely a bíróság ítéletének demonstrálta a sértett mozgását, amely a szakértői történeti tényállása alapját képezte. mérések alapját képezte.

A bíróság másodfokon jogerőre emelkedett ítélet- Tehát a hiánytalan és helyes tényállás megállapí- ben megállapította, hogy a vádlott megszegte a tásának követelménye – amelyet jelen ügyben az el- KRESZ 3. § (1) bekezdés c) pontjában foglalt közleke- járásjogi keretek között a bíróság teljesíteni kívánt dési szabályt és így megvalósította a Btk. 235. § (1) és ezen kötelezettség az új Be. hatálybalépésével sem bekezdésébe ütköző, azonban a (2) bekezdés b) pontja változott –, valamint a hivatalbóli bizonyítás – amely szerint minősülő és büntetendő halálos közúti bal- „eszközt” a bíróság jelen ügyben alkalmazott – szo- eset gondatlan okozásának vétségét. A sértett azzal a ros kapcsolata irányadó maradt. magatartásával, hogy a gyalogátkelőhely közelében Adott ügyben jól megmutatkozik, hogy milyen je- nem a gyalogátkelőhelyen, hanem szabálytalan mó- lentőséggel bírnak azok az adatok, amelyeket a hely- don, az úttesten keresztül haladt át, megszegte a színi szemle során a nyomozó hatóság rögzít. KRESZ 21. § (5) bekezdésében foglalt szabályt. Gyalogoselütések tekintetében a 60/2010. (OT. 34.) ORFK utasítás 137. l) és m) pontjai értelmében Büntetőjogi Szemle   2022/2. szám Következtetések a lehető legnagyobb gondossággal kell felkutatni, vizsgálni, illetve tisztázni a gyalogos észlelhetősé- gének helyétől az elütésig, illetőleg a tényleges jár- Ezen büntetőügy elbírálásakor hatályban lévő eljárási művezetői észlelés helyétől az elütés helyétől mért törvény a büntetőeljárásról szóló 1998. évi XIX. tör- távolságot és a közte eltelt időt, a gyalogos baleset vény volt, amelynek 75. § (1) bekezdése szerint a bi- előtti mozgási sebességét. zonyítás azokra a tényekre terjed ki, amelyek a bün- tető és a büntetőeljárási jogszabályok alkalmazásában A 60/2010. (OT. 34.) ORFK utasítás 139. pontja azt jelentősek. A bizonyítás során a tényállás alapos és rögzíti, hogy a gyalogos közlekedésének rekonstru- hiánytalan, a valóságnak megfelelő tisztázására kell álását úgy kell elvégezni, hogy az ezzel kapcsolatban törekedni, azonban, ha az ügyész nem indítványozza, információval rendelkező személy irányítsa a helyet- a bíróság nem köteles a vádat alátámasztó bizonyítási tesítő személy mozgását. A gyalogos sebességének eszközök beszerzésére, és megvizsgálására.47 megállapítását legalább háromszor kell elvégezni, mégpedig a gyalogosnak a balesetet megelőzővel Érdekes a 2006. július 1. napján hatályba lépett azonos mozgása mellett (így például álló helyzetből, módosítást megelőző törvény szövege, amely szerint vagy mozgás közbeni úttestre lépés, avagy az elütés a bizonyítás azokra a tényekre terjed ki, amelyek a helyén történő megtorpanás vagy mozgásban lévő büntető és a büntetőeljárási jogszabályok alkalma- állapot mellett). zásában jelentősek. A bizonyítás során a tényállás alapos és hiánytalan, a valóságnak megfelelő tisztá- A 60/2010. (OT. 34.) ORFK utasítás 140. pontja arra zására kell törekedni.48 tér ki, hogy a gyalogosbalesetnél a baleset résztve- vőinek, tanúinak meghallgatása során ki kell térni A módosított jogszabályhelyhez fűzött indokolás – többek között – az a) pont szerint a gyalogos köz- értelmében az állami büntetőigény érvényesítése az lekedési magatartásának mozgásának leírására (így ügyész alkotmányos kötelezettsége és ennek a szak- mozgási sebességére is).50 mai, hivatásbeli mulasztásból eredő elenyészésének kockázatát is az ügyész viseli. A kockázat csökken- A helyszínelők hibát vétettek akkor, amikor nem téséhez fűződő érdek semmiképp nem lehet erő- a balesetet észlelő szemtanú – akit a helyszínről el- sebb, mint a tisztességes eljáráshoz való jog érvénye- engedtek az adatrögzítés után –, hanem a sértettről sítése. Ez utóbbinak viszont alapvető feltétele az el- általános információkkal bíró, de a balesetet nem járásbeli funkciók tiszta elkülönítése. észlelő rendőr bemutatását rögzítették. Ezért a törvény a bizonyítás általános szabályai „A Magyar Kriminológiai Társaság igazgatótaná- között kifejezetten rögzíti, hogy amennyiben az csa 1992. decemberi ülésén egyhangúlag jóváhagyta ügyész nem indítványozza, a bíróság nem köteles a a társaság Dél-alföldi Regionális Szervezetének 1992. vádat alátámasztó bizonyítási eszközök beszerzésére november 12-én Kecskeméten megtartott ülésén és megvizsgálására, azonban az indokolás arra is ki- elfogadott ajánlásait, az igazságügyi szakértők igény- tér, hogy a bíróságnak megalapozott (hiánytalan és bevételéhez a közlekedési ügyekben. helyes) tényállást kell megállapítania. Ennek érde- kében hivatalból vagy az eljárásban részt vevő sze- Az ajánlások alapvetően három téma terület köré mélyek indítványára intézkedik aziránt, hogy a bi- összpontosultak: zonyítási eszközök a tárgyaláson rendelkezésre áll- janak. 49 1. A szakértő kirendelése. 2. A szemle, a helyszínelés és a bizonyítási kísérlet. 3. A szakvélemény ellenőrzése.”51 Témánk szempontjából a 2. pontban foglaltak bír- nak relevanciával. 47  A büntetőeljárásról szóló 1998. évi XIX. törvény 75. § (1) bekezdés 2006. „A hatóságnak gondos mérlegeléssel kell eldönte- július 1. napjától hatályos szövege. nie, hogy a szemle, helyszínelés vagy a bizonyítási 48  A büntetőeljárásról szóló 1998. évi XIX. törvény 75. § (1) bekezdés 2006. július 1. napját megelőzően hatályos szövege. 50  60/2010. (OT. 34.) ORFK utasítás. Elérési forrás: https://www.police. 49  A büntetőeljárásról szóló 1998. évi XIX. törvény 75. § (1) bekezdés 2006. hu/sites/default/files/ot34.pdf [2022.10.05.]. 40 július 1. napjától hatályos szövegéhez fűzött indokolás. Elérési forrás: https:// 51  Destek Miklós – Dr. Irk Ferenc – Dr. Kereszty Béla: Az igazságügyi uj.jogtar.hu/#doc/db/1/id/99800019.TV/ts/20170101/lr/75 [2022.10.05.]. szakértők és a közlekedési jogalkalmazás In: Mag yar Jog 1994/2. szám, 69.

kísérlet során van-e szükség szaktanácsadóra vagy Mindemellett adott ügyben maga a szakértői vé- Büntetőjogi Szemle  2  022/2. szám szakértőre. lemény is ellentmondásos volt, azt ebből az okból is több alkalommal ki kellett egészíttetni az eljárásjogi 41 Általános gyakorlat, hogy a rendőrség a közleke- szabályoknak megfelelően. dési balesetek helyszínelésénél, majd később a bizo- nyítási kísérlet során gépjárműszakértőt vesz „Amennyiben az eljáró hatóságnak, bíróságnak igénybe, majd ugyanaz a személy ad szakvéleményt kétségei támadnak az előterjesztett szakvéleményt a nyomozó hatóság részére, míg később ismét illetően, vagy tartalmi hiányosságokat, problémákat ugyanez a személy szerepel szakértőként a bíróság vél felfedezni, automatikusan azt nem rekesztheti előtt is. Ismert kérdés a szakirodalomból, valamint ki a bizonyítékok köréből. A szakvélemény tehát a jogtudósok elméleti vitája arról, hogy a „nyomozási szinte a maga egészében köti az eljáró hatóságot, az szakban a hatósággal együttműködő, az ő munkáját eljáró hatóság kételyeinek eloszlatása végett pedig utasítása és kívánságai szerint támogató szakember újabb szakértői tevékenységre van szükség. Ennek »elfogulatlannak« tekinthető-e a bíróság előtt, főleg keretében az ügyben eljárt szakértőtől felvilágosítás, akkor, ha a terhelt a nyomozati tevékenység korrekt kiegészítés kérhető…”59 voltát vitatja.”52 Mindezek alapján arra szeretnénk rávilágítani, Ezt a hatályos Be. a 191. § (1) bekezdés g) pontjá- hogy egy pontatlanul mért vagy meghatározott adat ban rendezte, mert e jogszabályhely úgy rendelke- nem lehet alapja megalapozott tényállásnak a bün- zik, hogy szakértőként nem járhat el, akit az ügyben tetőperben, az akár védői, akár a vádlói pozícióból szaktanácsadóként vettek igénybe.53 is támadható. Ilyen esetben igen széles körű bizo- nyítást kell folytatnia a bíróságnak, ami nem csak Azonban jelen esetben a helyszínen a nyomozó időigényes – az elemzett ügyben az elkövetési időtől hatóság által kirendelt igazságügyi műszaki szakértő a jogerős befejezésig majdnem négy év telt el –, ha- vett részt a vizsgálatban, amelyben gyakorlati szem- nem költséges is. pontból sem találunk kivetnivalót. Záró gondolatok Jelen ügyben sem ez okozta a problémát, hanem az, hogy a hatóság tévedését követően a szakértő Tapasztalatunk szerint a tanulmány által vázolt prob- nem tartotta szem előtt a szakmaiság követelmé- lémára az új Büntetőeljárási Törvény az eljárásjogi ga- nyeit. „Természetesen a szakértő saját maga is feltár- ranciákat biztosítja, szükséges azonban, hogy az ilyen hat olyan, aggályosnak tartható – »bizonyítékokat«, jellegű ügyekkel foglalkozó szakemberek – rendőrök, melyek alapján akár a nyomozóhatóság, akár a bíró- ügyészek, bírák és nem utolsósorban szakértők – szak- ság felé jelzi, hogy a szakma szabályai szerint a ré- mai felkészültsége megfelelő legyen. szére szolgáltatott bizonyítási anyag ellentmondá- sos, esetleg teljesen hamisnak tekinthető.”54 A bemutatott jogeset igazolja, hogy ez a követel- mény elengedhetetlen a tények igazságának megis- „A szakértő ennek megfelelően nem csak megfi- meréséhez és ezen keresztül a büntető igazságszol- gyelője, begyűjtője, hanem »kitermelője« is a bizo- gáltatás társadalom által elvárt funkciójának betöl- nyítékoknak […], azaz meghatározó szerepe lehet az téséhez. eljárás eredményességére nézve.”55 „Általában kívánatos, hogy a rendőrségi, az ügyész- Mindez azt is jelenti, hogy a helyszínen jelen lévő ségi és a bírói tevékenység minél szervesebben épül- szakértőnek észlelnie kellett volna a helyszínelők jön egymásra. Ezt megkívánja a tényállás minél ala- tévedését, azt jeleznie kellett volna a hatóság felé, posabb feltárása, a bizonyítékok megfelelő tálalása azonban erre nem került sor. és a korrekt szakvélemény segítése,”60 amely gondo- lattal csak egyetérteni lehet. Hangsúlyozni szükséges, hogy „…a szakmai vizs- gálat szakértői bizonyítássá lényegül át”.56 59 Dobi Anita: A szakértői bizonyítás néhány aktuális kérdése. In.: Szakkollé- giumi Almanach, 2018. A Praetor Szakkollégium Büntetőeljárásjogi Műhelyének „Alapvető szempont tehát, hogy ez a vélemény Tanulmánykötete, Printart-Press, 2018., Szerkesztette: Szabó Krisztián 57. megfeleljen a bizonyítás eljárásjogi, logikai és szak- mai feltételeinek.”57 60  Dr. Pataky (2009.) i. m. 292. „A hatóságokban tudatosulni kell annak, hogyha a szakértőnek a számításaihoz felhasznált akárcsak egyik adat csupán valószínű, vagy éppen becsült ér- ték, a szakvéleményének valamennyi olyan eredmé- nye, amely ettől az adattól (is) függ, eleve vitathatat- lanul és teljesen automatikusan szintén csak való- színű, illetve becsült értékké gyengülnek.”58 52  Destek–Dr. Irk–Dr. Kereszty (1994.) i. m. 70. 53  Be. 191. § (1) bekezdés g) pont. 54  Árvai Béla – Mittermayer Ödön: Tény és jog a bizonyítási eljárásban, In: Mag yar Jog 2001. 7. szám, 412. 55  Bányai (2016.) i. m. 438. 56  Bányai (2016.) i. m. 439. 57  Kereszty (2007.) i. m. 108. 58  Dr. Pataky (2009.) i. m. 292.

Büntetőjogi Szemle   2022/2. szám Dr. Németh János1 Az előkészítő ülés funkcióinak és céljának megvalósulása a Be. hatálybalépése óta eltelt években Bevezetés1 1. Az előkészítő ülés Az új Be.2 hatálybalépésével az előkészítő ülés rendkí- megváltozott szabályai vül nagy hangsúlyt kapott a büntetőeljárásban: ez a tár- gyalás előkészítő szakaszában megtartásra kerülő nyil- vános ülés ugyanis immár lehetőséget biztosít arra, Tekintettel arra, hogy az elmúlt években több tudo- hogy akár az eljárás kezdetén érdemi döntés születhes- mányos értékkel bíró mű is rámutatott már az előké- sen a kérdéses ügyben, ha pedig erre nem adódik lehe- szítő ülés szabályozásában bekövetkezett változásokra, tőség, az előkészítő ülés a bizonyítási eljárás előkészí- itt most nem kívánok részletekbe menő jogtörténeti tése révén a későbbi eljárás egészének megalapozásá- összehasonlítást elvégezni a vizsgált jogintézmény ban és koncentrációjában vesz részt, köszönhetően a kapcsán. A jelen tanulmány témáját tekintve azonban bizonyítási eljárásra is vonatkozó új szabályoknak. Jelen röviden mindenképpen indokolt kitérni az előkészítő tanulmányban ezért először azt kívánom bemutatni, ülés korábbi alkalmazási körére, illetve annak jogsza- hogy az előkészítő ülés újraszabályozását milyen jogal- bályi lehetőségeire, ezért a következőkben röviden kotói cél indokolta, s ezt a célt milyen funkciók révén megkísérlem a megelőző szabályozás lényegi elemeit, igyekszik elérni az új szabályanyag. Ennek során kieme- illetve a hatályos kódexben foglalt leglényegesebb el- lést érdemel, hogy a vizsgált jogintézmény mely jogsza- téréseket ismertetni. bályi rendelkezések alapján és milyen kapcsolatban áll a büntetőeljárásban lefolytatott bizonyítással. A jog- Az előkészítő ülés az 1998. évi XIX. törvény (a to- anyag vizsgálatát követően pedig arra próbálok majd vábbiakban: régi Be.) alkalmazásában csekély jelen- választ találni, vajon beváltotta-e az előkészítő ülés a tőséggel bírt, azt néhány kötelező esettől eltekintve hozzá fűzött reményeket, s hogy a gyakorlatban is ész- (pl. ha a vádirat közlésétől számított tizenöt napon lelhető változást hozott-e a jogintézmény reformja a belül a vádlott, a védő vagy a sértett közvetítői eljá- törvénykönyv hatálybalépését követő években. rás lefolytatását indtványozta, vagy ha a vádlott vagy a védője a tanú különösen védetté nyilvánításának megszüntetését indítványozta) a bíróság csak akkor tartotta meg, ha a tárgyalás előkészítése során vizs- gált kérdésekben a határozat meghozatala előtt, vagy az ügy különös bonyolultságára figyelemmel a bizo- nyítás keretének, terjedelmének, a bizonyítás felvé- tele sorrendjének meghatározása érdekében a vád- lott és a védő meghallgatása látszott szükségesnek. Mindamellett, hogy – a régi Be. 272. §-ának fent is- 42 1  Dr. Németh János, PhD-hallgató, Debreceni Egyetem Marton Géza Ál- mertetett szabályai szerint – az előkészítő ülés mind- lam- és Jogtudományi Doktori Iskola, Debreceni Egyetem Állam- és Jogtu- eddig többnyire lehetőségnek, és nem kötelezően dományi Kar Büntető Eljárásjogi Tanszék lefolytatandó eljárási cselekménynek minősült, fon- 2  2017. évi XC. törvény a büntetőeljárásról, a továbbiakban: Be.

tos azt is kiemelni, hogy annak lebonyolítására az pedig ténylegesen már a nyilvános ülés keretei kö- Büntetőjogi Szemle  2  022/2. szám ülésre vonatkozó szabályok vonatkoztak, így azon zött történik.5 – a régi Be. 234. § (4) bekezdése szerint – a bíróság 43 tagjai, a jegyzőkönyvvezető, a vádló, a törvény eltérő 2. rendelkezésének hiányában a vádlott és a védő, to- Az előkészítő ülés célja vábbá az vehetett részt, akit a bíróság az ülésre idé- zett vagy arról értesített. Amint azt a törvény preambulumához fűzött minisz- teri indokolás is kiemeli, a Be. kiemelt hangsúlyt fek- Ezzel szemben a hatályos szabályok alapján az elő- tet a terhelti együttműködésre. Ennek alapvető oka az készítő ülés már kötelezően alkalmazandó és a vád- a felismerés, hogy a terhelt beismerése mind az idő- emelést követően a tárgyalás előkészítésének keretei szerűség, mind a pergazdaságosság szempontjainak között ténylegesen a tárgyalást előkészítő nyilvános megvalósulását elősegítheti azokkal az ügyekkel szem- ülésként realizálódik. A törvényalkotó mintegy le- ben, amelyekben a tagadó terhelttel szemben bizonyí- hetőségként utal is a Be. 499. §-ában annak perkon- tási eljárás lefolytatása válik szükségessé. A beismerés centráló, előkészítő funkciójára, amikor kimondja, tehát lehetőséget teremt a terhelttel való együttmű- hogy itt „a vádlott és a védő a tárgyalást megelőzően ködésre, melyben az eljárás minden résztvevője és a kifejtheti a váddal kapcsolatos álláspontját és közre- társadalom egésze is érdekelt: az a hatóságok oldalán működhet a büntetőeljárás további menetének ala- ugyanis idő- és költségmegtakarítást, a terhelt oldalán kításában”. Míg ez a funkció – ti. a bizonyítás körül- enyhébb szankcionálást, a sértett oldalán pedig biztos határolása – a régi Be. 272. § (9) bekezdésében is jóvátételt eredményez, s mindemellett azt az üzenetet lehetséges alkalmazási okként szintén megjelent, az közvetíti, hogy a bűncselekmény elkövetőjét valóban újraszabályozással a jelenlegi eljárásokban megha- felelősségre vonták. Amint pedig arra az indokolás tározó szerepet kapott minden olyan esetben, ami- külön is rámutat, ezzel „rövid időn belüli, lényeges kor a bűnösség eredményes beismerésére nem kerül gyorsítás és hatékonyságnövelés várható.”6 Érdemes- sor, illetve olyan esetekben is, amikor a beismerés nek tartom azt is szem előtt tartani, hogy fentiek mel- sikeres volt, de az eljárás folytatása szükségszerű és lett egyúttal – amint Boda Zoltán is rámutatott – a indokolt. jogalkotó az előkészítő ülés újraszabályozásával annak kockázatát is felvállalta, hogy az előkészítő ülésen a Az előkészítő ülés a tárgyalás előkészítésének sza- beismerő vádlottakkal szemben kiszabandó enyhébb kaszában szabályozott jogintézmény, mely nyilvános büntetések társadalmi megítélése kedvezőtlen lehet, ülésként ezen szakasz végén, többnyire közvetlenül s ez akár az eljárások elhúzódásánál is kedvezőtlenebb a tárgyalást megelőző eljárási cselekményként kerül irányba befolyásolhatja a társadalom igazságszolgál- megtartásra. Amíg azonban a tárgyalás eljárásjogi tatásba vetett bizalmát.7 sajátossága, hogy annak keretei között kerül lebo- nyolításra a bizonyítási eljárás, az előkészítő ülésen Elek Balázs a Be. kodifikációja során publikált – „mindössze” nyilvános ülés lévén – bizonyítási cse- munkájában már kiemeli, hogy az időszerűség és lekmények nem végezhetők. Tagadhatatlan kapcso- pergazdaságosság biztosításához „az egyik legfon- latban áll azonban a tárgyalással, s így kézenfekvően tosabb feladat lenne a bizalom helyreállítása a per- a bizonyítási eljárással. Egyetértek azzal az álláspont- beli szereplők között, amihez az alapot a törvénynek tal, amely szerint a tárgyalás előkészítésének szaka- kell megteremteni. […] Változtatni kell azon a máig sza valójában elsősorban nem a tárgyalás, hanem az élő szemléleten, hogy a beismerő vallomás pusztán előkészítő ülés megtartásának megalapozását szol- egy megemlített enyhítő tényező a büntetéskisza- gálja.3 Ezen a logikai vonalon továbbmenve pedig bási körülmények felsorolásában.”8 Véleménye sze- úgy vélem, észszerű lehet az a következtetés, amely rint „Arra az esetre, ha a vádlott és a védője nem vi- szerint a tárgyalás előkészítését4 – már amennyiben tatja a büntetőjogi felelősséget megalapozó tényeket, annak megtartását nem lehetetleníti el azzal, hogy olyan eljárási formát kell találni, amely valóban ké- azon jogerős döntés születik – valójában ténylege- pes hatékonyan, és gyorsan elvezetni a jogerős dön- sen az előkészítő ülés szolgálja. A tárgyalás előkészí- tésig.”9 Az eljárás hatékonysága ebben az esetben azt tésének szakaszában alkalmazásra kerülő, a vádirat is jelenti, hogy az annak végén születő jogerős dön- megvizsgálásán alapuló bírói intézkedések jobbára az előkészítő ülést megelőzően, annak sikeressége 5  Természetesen ezt követően is lehetséges – és indokolt is lehet – intézke- érdekében kerülnek alkalmazásra, míg a bizonyítási déseket hozni a tárgyalás előkészítése érdekében (Be. 511. §), azonban optimá- eljárás körvonalazása – a valósnak elfogadott tények lis körülmények között ezek többségére már az előkészítő ülést megelőzően megjelölése, a bizonyítási indítványok megtétele – érdemes sort keríteni. 3  Elek Balázs In: Polt Péter (szerk.): Kommentár a büntetőeljárásról szóló 2017. 6  Be. Preambulumának miniszteri indokolása. évi XC. törvényhez, 484. §, Wolters Kluwer Hungary Kft., Budapest, 2020 (on- 7  Boda Zoltán: A büntetőeljárások gyorsításának igénye egyes alapvető line változat, A kommentár utolsó időállapota: 2020. július 1., megtekintve: jogintézmények árnyékában, Büntetőjogi Szemle, 2022/1, 10–11. 2021. 10. 15.). 8  Elek Balázs: Költség és időtartalékok a büntetőeljárásban, Büntetőjogi Szemle, 2015/1–2, 13. 4  Értve itt a bizonyítási eljárás sikeres lefolytatását a tárgyalás keretein be- 9  Elek Balázs: i. m. (2015) 14–15. lül.

tés valóban eléri a jogbékét, s így minél kevesebb 3. ügyben kerül sor jogorvoslati eljárás lefolytatására. Az előkészítő ülés funkciói Olyan esetben pedig, amikor a vád tárgyává tett té- nyeket a vádlott a bíróság előtti eljárásban nem vi- Büntetőjogi Szemle   2022/2. szám tatja, már felmerül az a kérdés, hogy szükség van-e Jelen tanulmány alapjául szolgáló kutatásomban az egyáltalán bizonyítás lefolytatására, illetve tárgyalás előkészítő ülés újraszabályozásának célját, a jogintéz- tartására. Ehhez azonban – az eljárási garanciák meg- mény eljárásban betöltött szerepét, valamint annak tartása érdekében – fontos, hogy a beismerésre a funkcióit vizsgáltam. A jogszabály szövegének és a tu- bíróság előtt, tehát ülés keretében kerüljön sor, így dományos értelmezések szemrevételezése mellett a határolva el az új megoldást a tárgyalás mellőzése kutatás részét képezte a hazai, büntetőbíróságok előtti különeljárástól.10 A vád elfogadása tekintetében az elsőfokú eljárásokra vonatkozó statisztikai adatok előkészítő ülésen történő beismeréshez hasonló el- elemzése és összevetése. Vizsgálódásom célja az volt, járásjogi sajátosságokkal bír az egyezség a bűnösség hogy választ találjak arra a kérdésre, a jogalkotó által beismeréséről különeljárás is. Míg azonban az egyez- az előkészítő ülésnek tulajdonított cél, azaz az „idősze- ségre a vádemelést megelőzően kerülhet sor, addig rűség és a hatékonyság” elméleti szinten (a jogintéz- az előkészítő ülés már a vádemelést követően kerül mény alkalmas-e a célok elérésére), illetve a gyakor- megtartásra, s itt a vádlott mozgástere csupán a vád- latban (valóban rövidültek-e az eljárások, van-e bármi- dal kapcsolatos álláspontjának kifejtésére ad lehe- lyen észlelhető hatása az előkészítő ülésnek az eljárá- tőséget, azáltal, hogy nyilatkozatot tehet, miszerint sok időtartamára, egyszerűsítésére) érvényesül-e. a bűnösséget beismeri és a beismeréssel kapcsolat- Jelen fejezetben ezért az előkészítő ülés azon sa- ban lemond a tárgyaláshoz való jogáról.11 Kadlót Erzsébet is rámutatott, hogy a Be. kodifi- játos intézményeit ismertetem, amelyek a későbbi kációja során nem volt vitás, hogy az előkészítő ülés bizonyítási eljáráshoz kapcsolhatók, akár konkrét addigi formájában az eljárás gyorsítását nem segíti összefüggéseik (így a bizonyítékok, illetve bizonyí- elő, nincs érdemi funkciója. Az időszerűség biztosí- tékok kizárásának indítványozása, a valósnak elis- tásához ugyanis arra van szükség, hogy a vád és a mert tények köre), akár gyakorlati és elvi értelmezési védelem között már a tárgyalást megelőzően érdemi problematikájuk (a vádlott előkészítő ülésen tett be- kommunikációra kerülhessen sor: éppen ezért ta- ismerő nyilatkozatának minősítése) miatt. Ezek lálta üdvözlendőnek azt a fenti törekvést, mely for- ugyanis azok a funkciók, amelyek közreműködhet- malizált keretek között és előre lefektetett szabályok nek a fent meghatározott cél megvalósításában mind mentén a bíróság felügyelete és irányítása mellett az eljárás bizonyítási eljárás nélküli lezárása, mind alkalmat biztosíthat az ellentétes oldalak olyan pár- a bizonyítás kereteinek itt történő meghatározása, beszédére, amely egyszerűsítheti és lerövidítheti az és ezáltal a bizonyítási eljárás rövidítése által. Az előkészítő ülés funkciói tehát szoros kapcso- eljárásokat.12 Az előkészítő ülés újraszabályozásával tehát egy latban vannak a bizonyítási eljárással. Tisztázást igé- olyan, még a tárgyalást megelőzően lefolytatásra ke- nyel azonban, hogy mi nevezhető jelen elemzés kap- rülő eljárási cselekmény – nyilvános ülés – létreho- csán bizonyításnak, bizonyítási eljárásnak? Ennek zását tűzte ki a jogalkotó, amely képes biztosítani az megválaszolásaként a következőkben röviden be eljárások gyorsítását – a hosszadalmas bizonyítási kívánom mutatni a büntetőeljárásbeli bizonyítás fo- eljárások miatt elhúzódó ügyek számának csökken- galmát, megkísérelve mindeközben elhelyezni a ha- tését, lefolytatásának egyszerűsítését – és az eljárá- tályos kódex megoldásait a bizonyításelméletek tö- sok hatékonyabbá tételét – minél rövidebb időn be- megében. Ezt követően térek csak ki részletesen az lüli, minél gyorsabban, jogerős ítélettel lezárt eljá- előkészítő ülés funkcióinak bemutatására. rások lefolytatását – mint az elérni kívánt végső célt. Nem szabad azonban elfeledni, hogy „a tisztességes 3.1. Bizonyítás a büntetőeljárásban eljárás a preambulumban megnevezett legelső ér- ték. Ebből következik, hogy a többi eljárási célnak Ahhoz, hogy az előkészítő ülés funkcióit és a tárgya- [is] valamilyen módon ennek az értéknek a szolgá- láshoz való kapcsolatát megvizsgálhassuk, értelmezni szükséges azt a fentebb már említésre került törvényi latában kell állnia.”13 feltételt, mely szerint a bírósági eljárásban bizonyítás lefolytatására csak tárgyaláson kerülhet sor: a Be. 425. §-a ugyanis úgy fogalmaz, hogy a bíróság tár- gyalást tart, ha a vádlott büntetőjogi felelősségének megállapítására bizonyítást vesznek fel. Ez megköve- 10  Elek Balázs: i. m. (2015) 14–15. telné a büntető eljárásbeli bizonyítás fogalmának tisz- 11  Bárándy Gergely – Dávid Ferenc: Mint a mesebeli okos lány: gondola- tázását is, azonban téma természetesen nem sűríthető tok a bűnösség beismeréséről szóló egyezségről, Büntetőjogi Szemle, 2019/2, 11. be egy alfejezet néhány bekezdésébe. A bizonyítás 12  Kadlót Erzsébet: A hatékony védelemhez való jog újragondolása, 44 Üg yvédek Lapja, 2017/6, 33. fogalmára számos meghatározást találhatunk az igen- 13  Bencze Mátyás: A kor színvonalán? – Az új büntetőeljárási kódex vála- csak gazdag, vonatkozó hazai szakirodalomban, ezek- sza a jelen kihívásaira, Pro Futuro, 2018/3, 13.

ből itt azonban csak néhány szempontra szeretnék vékenységek is minősülhetnek-e bizonyításnak. Ez Büntetőjogi Szemle  2  022/2. szám rámutatni. Király Tibor szerint a büntetőeljárásban a ugyanis már alapot adhat annak az elképzelésnek is, szó tiszta értelmében vett bizonyítást az végez, aki hogy a tárgyalás előkészítésének szakaszában lefoly- 45 valamit állít vagy cáfol, és ennek alátámasztására vo- tatott előkészítő ülés szintén színtere lehet a bizo- nultatja fel bizonyítási eszközeit. Ezt a tevékenységet nyításnak, a bizonyítékok értékelésének. Jármai Ti- a vád és a védelem végzi tehát, mégpedig a bíróság bor szerint a nyomozati szakaszban is egyértelműen színe előtt, annak közreműködésével, illetve határo- folyik bizonyítékértékelési tevékenység, amit az el- zatainak megfelelően.14 Tremmel Flórián a bizonyítás járás előrehaladásának biztosítása indokol: a bizo- kapcsán úgy fogalmaz, hogy az „a büntetőeljárásban nyítékoknak az eljáró szervek általi értékelése nél- olyan megismerési folyamat, amely a) az egyedi ügy- kül ugyanis a nyomozás nem tudna előrehaladni. A ben, büntetőjogilag releváns, túlnyomórészt múltbeli nyomozásban történő bizonyítás szerinte a tényku- tényállásnak az eljáró hatóság, végső soron a bíróság tatást követő ténybizonyítás, amely folyamatban tör- általi, a valósággal adekvát megállapítására irányul és ténik a bizonyítékok „súlyozása” is. Kiemeli azonban, b) a bizonyítékok összegyűjtésével, vizsgálatával és hogy a bíróság már saját meggyőződése alapján dönt, mérlegelésével kapcsolatos tevékenységben realizá- s habár ehhez a döntéshez segítséget nyújt a nyomo- lódik.”15 Tóth Mihály értelmezésében „a büntető eljá- zás bizonyítási anyaga, végül nem ez lesz, ami a bí- rásjogi bizonyítás eljárásjogi értelemben az a róság meggyőződését, végleges álláspontját megha- processzuális folyamat, amelyben bizonyítékok be- tározza.22 Habár a nyomozati szakaszban valóban szerzése és értékelése révén annak megállapítása vagy folyik bizonyítási tevékenység, és az itt szerzett bi- kizárása folyik, hogy e bizonyítékok alapján feltárt zonyítékok értékelésre is kerülnek, a végső döntés »történeti tényállás« beleilleszthető-e valamely abszt- alapját a bírósági eljárásban lefolytatott és felvett rakt törvényi tényállás keretei közé”. 16 Szerinte a bi- bizonyítási eljárás képezi, amely azonban nem zárja zonyítás lényege ezáltal annak eldöntése, hogy a bi- ki a nyomozás bizonyítási eredményeit, megállapí- zonyítékok alkalmasak és elegendőek-e rá, hogy a bí- tásait.23 Bócz Endre ezzel szemben úgy véli, hogy „az róság azok alapján kimondhassa azt, hogy egy meg- a ténykedés, amelyet a hatóság nevében és részéről határozott személy egy konkrét bűncselekmény tény- eljáró hivatalos személy folytat, […] a szó igaz értel- állási elemeit bűnösen megvalósította.17 Szabó Krisz- mében nem bizonyítás. [Szerinte ugyanis] a »bizo- tián megfogalmazásában a bizonyítás „a büntetőeljá- nyítás« […] az általában használt meghatározás sze- rás alanyai által végzett, jogilag szabályozott eljárási rint valamely tétel – a büntető eljárásbeli ténybizo- cselekmények sorozata, amely bizonyítási eszközök nyításban valamely tény – igaz voltának kimutatása […] és bizonyítási cselekmények […] révén a büntető- olyan tételek segítségével, amelyek igaz voltát már jogilag releváns, elsősorban múltbéli tények való- kimutatták.”24 Szerinte a nyomozást követően a vád- sághű felderítésére, megismerésére és igazolására iratban foglalt tények, megállapítások rendeltetése irányul”.18 A fenti definíciók mellett egy további meg- nem a vita lezárása, hanem a bizonyításra felajánlott közelítési szempontot még kiemelnék: ez a bizonyítás tények körvonalazása, és ezáltal a vita szilárd meg- fogalmának processzuális felfogása. Ennek lényege, alapozása a bíróság számára.25 hogy az az eljárási cselekményt tartja a bizonyítás ér- telmezése központi elemének. Az irányzat hívei abból A fenti jogirodalmi meghatározások és állásfogla- indulnak ki, hogy a bizonyítás jogilag szabályozott lások megvizsgálása alapján, azoknak – a jelen kuta- tevékenység, eljárási cselekmény.19 Ugyancsak a tás szempontjából lényeges szempontokat tekin- processzualista bizonyítás fogalmi elemének tartják tetbe véve – mintegy szintéziséül szolgálhatnak a egyesek bizonyítási eszközök meghatározott voltát,20 következő gondolatok: „a bizonyítás elsősorban a valamint a bizonyítás alanyainak, módjának és az ez- bíróság bizonyítékértékelő tevékenységére vonat- által eldönteni kívánt kérdésnek a törvénybeli meg- kozó fogalom, mely a büntetőügy eldöntését meg- határozottságát.21 alapozó bírói meggyőződés kialakulásához szüksé- ges. Ebben segítségére szolgál a nyomozás során Kérdésként merülhet fel, hogy a bizonyítás kizá- végzett bizonyításfelvétel, illetve az eljárás egyéb rólag a tárgyaláson végzett bizonyíték-értékelési te- szereplői, a vád és a védelem által szolgáltatott bizo- vékenységre vonatkozik-e, vagy az eljárás egyéb sza- nyítékok is. A hatályos Be. 425. §-a kizárólag a tár- kaszaiban, így például a nyomozás során végzett te- gyalásra korlátozza a bizonyítási eljárás lefolytatását, mely a processzualista felfogást képviseli, tekintet- 14  Király Tibor: Büntetőeljárási jog, Osiris Kiadó, Budapest, 2003, 218. tel arra, hogy egy konkrét eljárási cselekmény tör- 15  Tremmel Flórián in: Fenyvesi Csaba – Herke Csongor – Tremmel Fló- vényileg van a bizonyítás lefolytatására kijelölve. rián: Új mag yar büntetőeljárás, Dialóg Campus Kiadó, Budapest–Pécs, 2004, 214. 16  Tóth Mihály in: Belovics Ervin – Tóth Mihály: Büntető eljárásjog, HVG- 22  Jármai Tibor: Gondolatok a bizonyítás egyes kérdéseiről, in: Nagy Fe- ORAC Kiadó Kft., Budapest, 2020, 158. renc (szerk.): Ad futuram memoriam – Tanulmányok Cséka Ervin 85. születésnapja 17  Tóth Mihály i. m. 158. tiszteletére, Pólai Elemér Alapítvány, Szeged, 2007, 61–62. 18  Szabó Krisztián in: Elek Balázs – Szabó Krisztián: Szemelvények a bün- tető eljárásjog köréből, Debreceni Egyetem Állam- és Jogtudományi Kar, Debre- 23  Jármai Tibor i. m. 64-65 cen, 2019, 38. 24  Bócz Endre: „Megismerés” és „bizonyítás” a büntető eljárásban, in: Acta 19  Tremmel Flórián i. m. 211. Universitatis Szegediensis: acta juridica et politica, Szeged, 1992, 91. 20  Király Tibor i. m. 222. 25  Bócz Endre i. m. 90. 21  Tóth Mihály i. m. 158.

A processzualista bizonyításelmélet eleme, hogy egyéb tényekkel összecseng-e.”27 Hasonló szempon- törvényileg nemcsak a bizonyítási eljárás mikéntje, tokat vesz figyelembe a jogalkotó is, mikor a bíróság de a bizonyítási eszközök is meg vannak határozva: kötelezettségeként határozza meg a beismerő nyi- a Be. 165. §-a tartalmazza a bizonyítási eszközök fel- latkozattal összefüggésben, hogy annak érvényes- sorolását, amelyek között a terhelt vallomása is sze- ségét a Be. 504. §-ában foglaltak szerint a beismerés repel, a beismerő nyilatkozatot azonban nem […] A és a tárgyaláshoz való jogról történő lemondás té- hatályos Be. processzuális megközelítésben tehát nye, az eljárás ügyiratai, illetve a vádlotti nyilatkozat nem teremt lehetőséget még az előkészítő ülésen vizsgálata alapján mondhassa csak ki. A hivatkozott történő terhelti beismerés bizonyító eszközként – s szakasz (2) bekezdése szól a nyilatkozatban elhang- így bizonyítékként – való értékelésének sem, mivel zottak vizsgálatának szempontjairól, nevezetesen, bizonyítékok vizsgálatát, bizonyítékértékelési tevé- hogy a) a vádlott e nyilatkozatának természetét és kenységet a bíróság kizárólag tárgyalás keretein be- elfogadásának következményeit megértette-e, b) fel- Büntetőjogi Szemle   2022/2. szám lül végezhet.”26 A folyamatosan formálódó gyakorlat merülhet-e a bíróságban észszerű kétely a vádlott azonban arra enged következtetni, hogy a jogalkal- beszámítási képessége és beismerésének önkéntes- mazó sincsen minden esetben tisztában az előké- sége iránt, illetve, hogy c) a vádlott bűnösséget be- szítő ülés valódi funkcióinak céljával, és megesik, ismerő nyilatkozata egyértelmű-e és azt az eljárás hogy gyakorlatilag előzetes tárgyalásként, terhelti ügyiratai alátámasztják-e. Fontos azonban, hogy ezen vallomás felvételére alkalmas eljárási cselekmény- feltételek vizsgálata nem minősülhet bizonyításnak, nek minősítik, így már nemcsak kapcsolódva a tár- bizonyítási eljárás ugyanis előkészítő ülésen nem gyaláshoz, de annak szabályait az előkészítő ülés folytatható le. Valószínűleg a legmesszemenőbb szabályaival is némiképp összemosva. meghatározás a fenti meghallgatásra a „korlátozott 3.2. Az előkészítő ülés funkciói bizonyítás”, mely a Be.-t 2021. január 1-i hatállyal mó- dosító, a büntetőeljárásról szóló törvény és más kap- és a bizonyítási eljárás kapcsolata csolódó törvények módosításáról szóló 2020. évi XLIII. törvény (a továbbiakban: Módtv.) végső elő- 3.2.1. A bűnösség beismerése terjesztői indokolásában konkrétan kifejezésre jut. és az eljárás befejezése Eszerint ugyanis „az előkészítő ülésen – annak spe- ciális céljára figyelemmel – a büntetőjogi felelőssé- A Be. az eljárás előkészítő ülésen történő lezárásának get nem érintő, korlátozott terjedelmű bizonyítás együttes feltételeként szabályozza a követelményt, folyik, amelynek során a vádlottat olyan körben kell amely szerint ahhoz a vádlottnak a bűnösség beisme- kihallgatni, hogy a bíróság megalapozottan tudjon rése – ti. abban a bűncselekményben, amely miatt el- dönteni a bűnösséget beismerő nyilatkozat elfoga- lene vádat emeltek – és a beismeréssel érintett körben dásáról, vagy a beismerő nyilatkozat elfogadásának a tárgyaláshoz való jogról való lemondása szükséges. megtagadásáról.” Nem tartom azonban különöseb- További feltétel, hogy az ügy az előkészítő ülésen el- ben szerencsésnek egyazon bekezdésen belül a „kor- intézhető legyen, vagyis ne kelljen bármilyen egyéb látozott bizonyítás”, illetve „a bizonyítás célja” kife- járulékos kérdésben bizonyítást lefolytatni. Míg az jezések használatát, főként nem az ezekből követ- utóbbi feltétel viszonylagos (azaz nem feltétlenül ké- kező „megalapozott” döntés meghozatalára utalást: pezi részét minden esetben a döntéshozatalnak), ad- egy ilyen, bizonyítéknak elméleti meghatározások dig az első kettő minden – előkészítő ülésen történő és jogszabályi feltételek szerint sem minősíthető – beismerés esetén vizsgálandó. A vádlottnak az elő- nyilatkozatra, mint bizonyítás28 alapján elért, tény- készítő ülésen tett fenti közlése ugyanis a törvényi leges bírói bizonyosságot megalapozó tényre hivat- megfogalmazás szerint nem a Be. 183. §-a szerinti ter- kozni véleményem szerint kifogásolható. Amennyi- helti vallomásnak, hanem „nyilatkozatnak” minősül. ben pedig az előkészítő ülésen elhangzott nyilatko- Előbbinek nem is minősülhetne, hiszen a terhelt val- zatra mint „korlátozott bizonyítás” eredményére hi- lomása bizonyítási eszköz, bizonyítás lefolytatására, vatkozunk, az magában foglalja annak bizonyíték- bizonyítékok értékelésére – a fentiek alapján – pedig ként való értékelését, amire pedig az eljárás ezen a bíróság előtt csak a tárgyalás keretein belül megtar- szakaszában nincs törvényi lehetőség. Amint a tott bizonyítási eljáráson kerülhet sor. Módtv. fentebb hivatkozott indokolása is kimondja, „az előkészítő ülés […] nem szolgálhat az egymásnak Nánási Gábor az előző büntető eljárásjogi kódex feszülő bizonyítékok ütköztetésére, amelyre már ki- vizsgálata során úgy fogalmazott: „a beismerő vallo- zárólag a tárgyalás során felvehető teljes körű bizo- más – akár csak egy tanúvallomás – lehet igaz vagy nyítás keretei között kerülhet sor. Ennek megfele- hamis, jelentőségét a mérlegelés dönti el, azaz, hogy lően a vádirati tényállás lényegével, a bűnösség kér- azt elfogadják-e az eljárás során vagy sem. A beisme- désével összefüggő, azonban fel nem tárható, elfo- rés esetén nyilvánvalóan vizsgálni kell annak önkén- tességét, hitelt érdemlőségét, valamint, hogy az 27  Nánási Gábor: A bőség zavara? Avagy a büntetőeljárás bírósági szaka- 46 26  Németh János: A beismerő nyilatkozat jogintézményének értelmezési szát gyorsító különeljárások indítványozásáról, alkalmazási lehetőségeiről, jogintézményének értelmezési nehézségei, Mag yar Rendészet, 2022/2, 27. Mag yar Jog, 2020/1, 50. 28  Még ha a „korlátozott” jelző meg is jelenik előtte.

gadható magyarázattal fel nem oldható ellentmon- nyítási eljárás további menetét”.31 A bizonyítási eljárás Büntetőjogi Szemle  2  022/2. szám dások a beismerés el nem fogadását kell, hogy ered- menetének meghatározása a bíróság jogköre, ennek ményezzék.” Úgy vélem, hogy a terhelti beismerő megalapozója azonban gyakorlatilag a vád és a véde- 47 nyilatkozatnak az egyes jogalkotói megnyilvánulá- lem, mégpedig a bizonyítási indítványok megtétele és sokban, a törvényszövegben és a gyakorlatban meg- valósnak elismert tények megjelölése által. A Be. bizo- mutatkozó ellentmondásait a későbbiekben tisztázni nyítási – és bizonyítékok kirekesztésére irányuló – in- szükséges. dítványokra vonatkozó új szabályai szintén az idősze- rűség követelményének való megfelelést szolgálják. Az eljárás ilyen módon – konszenzuson alapuló – Míg bizonyítási indítványt az ügyészség a vádiratban lezárásának kritikus kérdése azonban, hogy a vád- fogalmazhat meg, addig – ha az előkészítő ülésen nem lott teljes fegyverzetben érkezik-e a tárgyalásra. Ide- volt érvényes vádlotti beismerés – a terhelt és a védő kapcsolódnak azok a kérdések is, hogy „tud-e meg- előadhatja a védekezés alapjául szolgáló tényeket és bízható információn alapuló döntést hozni, biztos ezek bizonyítékait, valamint bizonyítás lefolytatására lehet-e abban, hogy az ellene szóló bizonyítékok hi- és egyéb eljárási cselekményekre vonatkozó indítvá- telesek és tisztában volt-e az eljárás során gyakorol- nyait, továbbá bizonyíték kirekesztésével kapcsolatos ható jogaival?”29 Ezzel kapcsolatos a Be. több újítása indítványait. A Be. ezen rendelkezései a perkoncent- is, melyek a védői jogok szélesítését célozzák a tár- rációt igyekeznek elősegíteni, azáltal, hogy mind a gyalás előkészítésének szakaszában, illetve a nyomo- vád, mind a védelem arra kényszerül, hogy felfedje a zás során. kártyáit és a bizonyítás keretei már a tárgyalás előké- szítése során behatárolhatóvá váljanak.32 A bizonyítási A bíróság érvényes beismerés esetén – azaz, ha az indítványok előkészítő ülésen való megtétele valóban 504. § (2) bekezdésében meghatározott feltételek tehát nem lehetősége, hanem mintegy kötelezettsége fennállnak – a vádlott bűnösséget beismerő nyilat- a védelemnek: a bíróság erre először a tárgyalás elő- kozatát végzésével elfogadja, e végzés ellen nincs készítése körében, az előkészítő ülést megelőzően fi- helye fellebbezésnek. Ezt követően – ha nem látja gyelmezteti is, a vádirat közlésekor ugyanis egyúttal akadályát az ügy előkészítő ülésen való elintézésé- felhívja a vádlottat és a védőt arra, hogy a bizonyítás nek – a bíróság a vádlottat a büntetéskiszabási körül- lefolytatására vagy a bizonyíték kirekesztésére irá- ményekre is kihallgatja, mely után az ügyész és a védő nyuló indítványát legkésőbb az előkészítő ülésen te- is felszólalhat. Az érvényes beismerés esetén lefoly- gye meg.33 A bíróság a vádirat közlését követően az tatott eljárás eredménye pedig, hogy a bíróság az íté- előkészítő ülésre történő idézésben is figyelmezteti a letét az előkészítő ülésen is meghozhatja. Ennek ered- vádlottat és védőjét a bizonyítási indítványok megté- ményeként tehát olyan, konszenzuson alapuló döntés telének rendjére, és így többek között arra is, hogy a) születhet még a tárgyalás – és így a bizonyítási eljárás ha nem ismeri be a bűnösségét a váddal egyezően, ak- lefolytatása – előtt, amely egyben első fokon jogerőre kor az előkészítő ülésen előadhatja a védekezése alap- emelkedik. Az a jogalkotói megfontolás, ami az elő- jául szolgáló tényeket és ezek bizonyítékait, valamint készítő ülést kiemeli az eljárást gyorsító különeljárások bizonyítás lefolytatását, illetve bizonyíték kirekeszté- közül, hogy az a vádemelést követően kerül lefolyta- sét indítványozhatja, továbbá, hogy b) az előkészítő tásra. „A vádirat benyújtásával [pedig] a terhelt szá- ülést követően a bizonyítás lefolytatására, illetve bi- mára minden lényeges információ megismerhetővé zonyíték kirekesztésére a Be. 520. § (1)–(3) bekezdé- vált, tudja, hogy mi a vád tárgya, valamint tudja, hogy seivel ellentétesen előterjesztett indítvány esetén a mi az indítvány az alkalmazandó szankcióra nézve. bíróság a tényállás tisztázásához nem szükséges indít- Abból a gyakorlati tapasztalatból indul ki, hogy a nyo- ványt érdemi indokolás nélkül elutasíthatja, illetve a mozás során a gyanúsítással szemben tagadó terhelt tényállás tisztázásához szükséges indítvány eljárás el- a szélesebb ügyismeret esetén megváltoztathatja ad- húzására alkalmas előterjesztése miatt rendbírságot digi álláspontját. A törvény ezért iktat be utolsó le- szabhat ki.34 hetőségként már a bíró által kezdeményezett kon- szenzust […].”30 A bűnösség be nem ismerése esetén lefolytatásra kerülő eljárás menetét a Be. 506. §-a szabályozza. 3.2.2. A bizonyítási eljárás Ebben ismét rögzítésre kerül a bizonyítási indítvá- meghatározása nyok megtételére vonatkozó szabályozás, tekintve, hogy az az eljárásnak ebben a pillanatában aktuali- Varga Zoltán álláspontja szerint az előkészítő ülés új- zálódik: be nem ismerés esetén ugyanis nemcsak a raszabályozása megteremti annak a lehetőségét, hogy vádlott és a védő, de a vád is elő kell álljon minden „a vád és a védelem egy kicsit kötetlenebb formában, rendelkezésére álló információval, amely a későbbi adott esetben egymás álláspontjához közelítve vagy a másikat jogi érveléssel meggyőzve alakítsa ki a bizo- 31  Varga Zoltán: Az előkészítő ülés hatása a büntetőeljárásban, Üg yvédek Lapja, 2019/6, 25. 29  Bencze Mátyás: i. m. 24. 30  Békés Ádám: A beismerő vallomásról és az egyezség lehetőségéről – pro 32  Belovics Ervin: Új büntetőeljárási törvény, új feladatok, Belüg yi Szemle, és kontra, Üg yvédek Lapja, 2017/6, 38. 2018/4, 8–9. 33  Be. 497. §. 34  Be. 500. § (2) bek.

bizonyítási eljárás meghatározását elősegíti. A bizo- járás lefolyását meghatározzák azáltal, hogy szűkítik nyítási indítványok megtételére vonatkozó új szabá- a bizonyítandó tények körét. A Be. 163. § (4) bekez- lyozás azonban – habár az időszerűség és pergazda- dése értelmében ugyanis nem kell bizonyítani azon ságosság igényeit kétségkívül érvényre juttatja – a tényeket, amelyek valóságát a vádló, a terhelt és a hatékony védelemhez való jog [Be. 3. § (1) bek.], s védő az adott ügyben, együttesen elfogadja. Ilyen így a védelemhez való alapvető jog [Alaptörvény elfogadó nyilatkozat megtételére biztosít lehetősé- XXVIII. cikk (3) bek.], valamint a fegyverek egyen- get a jogalkotó az előkészítő ülésre vonatkozó sza- lősége elvének érvényesülési lehetőségeivel kapcso- bályok között is, mikor kimondja, hogy „ha a vádlott latos dilemmákat vethet fel. Utóbbi „a fegyverek a bűnösségét nem ismerte be, a kihallgatása során egyenlőségének elve, […] azt biztosítja, hogy a vád- megjelölheti a vádiratban szereplő azon tényeket, nak és a védelemnek egyenlő esélye és alkalma le- amelyek valóságát elfogadja.”40 Az ügyészség – a vád- gyen arra, hogy tény és jogkérdésekben véleményt lott és a védelem által előadottakra reagálva – szin- Büntetőjogi Szemle   2022/2. szám formálhasson és állást foglalhasson.”35 Adott olyan tén megjelölheti azon tények körét, melyeket valós- nézőpont, mely szerint „a tárgyalás előkészítése so- nak fogad el, erre azonban tizenöt napos határideje rán a fegyverek egyenlősége elv […] úgy jelenik meg van. A valósnak elfogadott tények körének megha- és erősödik, hogy a bírói kontroll mellett a feleknek tározása jelentős hatással lehet a későbbi bizonyítási (vád és védelem) itt lesz lehetőségük rögzíteni a bi- eljárás menetére, ugyanis ezáltal jelentősen csök- zonyítás alapvető irányát.”36 Véleményem szerint kenhet annak tartama, az egyes bizonyítási eszközök azonban kétséges lehet, hogy a jelenlegi szabályozás köre és azok beszerzésének szükségessége. mennyire enged teret a ténylegesen hatékony véde- Fontos megjegyezni az előkészítő ülés és a bizo- lemnek, vagy, hogy mennyire korlátozza ezen jogo- nyítási eljárás egy további kapcsolódási pontját, még- kat ez időszerűség és gazdaságosság igényeinek ki- pedig azt, amely a bűnösség érvényes beismerése elégítése érdekében. A bizonyítási eljárás előkészítő esetén az eljárásnak az előkészítő ülésen történő be ülésen való meghatározásához kapcsolódik az a nem fejezése esetére vonatkozik. Amennyiben probléma is, mely a bírónak az ügyiratok előzetes ugyanis az ügy az előkészítő ülésen nem intézhető megismerésében lelhető fel. A vádirat és a nyomo- el (például, ha valamilyen járulékos kérdésben tör- zás anyagainak – az előkészítő ülést megelőző – meg- ténő döntés miatt bizonyítás felvétele szükséges), ismerése ugyanis olyan helyzetet teremt, amely ok- tárgyalás tartására kerül sor. A vádlott és a védő kal vethet fel aggályt a bírói pártatlanság, illetve el- ilyenkor a vádirati tényállás megalapozottságát és a fogulatlanság kapcsán.37 Amint arra Bencze Mátyás bűnösség kérdését nem érintő bizonyítás lefolytatá- a bizonyítási eljárás kapcsán rámutat, „az ügyész fe- sára és egyéb eljárási cselekményekre vonatkozó, lelősségét növelné, ha a bíró nem ismerhetné meg illetve bizonyíték kirekesztésére vonatkozó indít- előzetesen a nyomozati iratokat, mivel ekkor az ványt terjeszthet elő. Ezen indítványokra az ügyész ügyésznek olyan módon kellene felépíteni a bizo- észrevételt tehet és szintén a törvényben meghatá- nyítást, hogy az valóban meggyőző legyen egy elő- rozott indítványt terjeszthet elő. Ilyenkor tehát kor- zetes prekoncepcióval nem rendelkező és ilyen ér- látozott kérdéskörre vonatkozó bizonyítással folyta- telemben elfogulatlan személy számára.”38 Vélemé- tódik az eljárás tárgyalási szakaszban. Ezen tárgya- nyem szerint ez az előkészítő üléssel is kapcsolatban lást pedig - ha megtartásának nincs akadálya –, a bí- álló probléma, mindamellett, hogy annak szabályo- róság nyomban megtarthatja.41 zása itt már mindkét felet kötelessé teszi arra, hogy Az eddigiek alapján közbenső következtetésem bizonyítékait a tárgyalást megelőzően teljes egészé- az, hogy az előkészítő ülés a jogszabályi feltételek ben a bíróság tudomására hozza, ez pedig mindkét szerint alkalmasnak minősülhet az eljárások lénye- fél vonatkozásában előismeretekhez juttatja a bírót. ges lerövidítésére és egyszerűsítésére, akár a kon- Amint azonban arra Bancsi Zsolt József és Rimóczy szenzuson alapuló, gyors döntéshozatal lehetősége, István rámutatott, „e felvetés jogosultsága […] nem akár a bizonyítási eljárás körülhatárolása, a perkon- változtathat azon, hogy az előismeretek és azok fel- centráció biztosítása által. használása a törvényen alapul, ezért semmiképpen Ebből következően azt az előfeltevést állítottam sem minősíthető szabálytalannak”.39 a statisztikai adatok kiértékelése előtt, hogy szá- Amennyiben az ügy előkészítő ülésen történő be- mottevő csökkenés lesz megfigyelhető a Be. hatály- fejezésére nincs lehetőség, a bizonyítási indítványok balépését követő években az eljárások időtartamá- megtételén túl is lehetőséget nyújt a Be. a vád és vé- ban, így elsősorban a rövidebb idő alatt lefolytatott delem oldalának arra, hogy a későbbi bizonyítási el- eljárások számának – és az összes ügyhöz viszo- nyított arányának – növekedése lesz észlelhető, ez- 48 35  Gácsi Anett Erzsébet: Quo vadis fegyverek egyenlőségének elve? In: zel eredményezve a bíróságok ügyterhének jelentős Görög Márta – Hegedűs Andrea (szerk.): Lege Duce, Comite Familia, Iurisperitus mértékű csökkenését. Kiadó, Szeged, 2017, 140. 40  Be. 506. § (3) 36  Gácsi Anett Erzsébet: i. m. 136. 41  Be. 505. § 37  Bancsi Zsolt József – Rimóczy István: Az előkészítő ülés ismeretelmé- leti és pszichológiai szempontjai I., Üg yészségi Szemle, 2021/1, 42. 38  Bencze Mátyás: i.m. 34. 39  Bancsi Zsolt József – Rimóczy István: i. m. 42.

4. A büntetőbíróságok előtt lefolytatott eljárások tapasztalatai A fenti hipotézis alátámasztását a magyarországi bíró- 1. ábra47 Büntetőjogi Szemle  2  022/2. szám ságok ügyforgalmának elemzése útján kíséreltem meg. Ebben az Országos Bírósági Hivatal (a továbbiakban: A járásbíróságok vonatkozásában egyértelműen 49 OBH) által közreadott statisztikai évkönyvek42 adatai­ látható, hogy a vizsgált, csaknem tízéves időszakban nak egyénileg végzett összevetése, kiértékelése, a szin- tízezres nagyságrenddel, s körülbelül harmadára tén az OBH által kiadott, a bírósági ügyforgalmi ada- csökkent a befejezett ügyek száma. Ez azonban nem tok kiértékeléséről szóló elemzések,43 valamint a leg- meglepő, tekintetbe véve, hogy ugyanilyen csökke- főbb ügyész országgyűlési beszámolói44 voltak segít- nést mutatnak az adott években érkezett ügyek szá- ségemre. A kutatás során feldolgozott egyes adattáblák mai is. Nagyjából egyenlően arányos csökkenés fi- összegezve, míg mások külön tartalmazták az adott gyelhető meg tehát mind a befejezett, mind az érke- évre vonatkozó közvádas, magánvádas és pótmagán- zett és folyamatban maradt ügyek vonatkozásában vádas eljárásokra vonatkozó számadatokat, így ezen az elmúlt években, s ez igaz a Be. hatálybalépése óta évek vonatkozásában azok összegzésével határoztam eltelt évek gyakorlatára is. Nem tapasztalható azon- meg mind az adott évi érkezett, mind a befejezett, ban olyan kiugró változás a befejezett, illetve folya- mind a folyamatban maradt ügyek számát, illetve ezek matban maradt ügyek vonatkozásában, amely lénye- alapján állapítottam meg az egyes ábrákon feltüntetett gesen több, egyszerűbben és gyorsabban lefolytatott arányokat.45 Az adott évre vonatkozó összes folyamat- eljárást feltételezne. Sőt 2019-hez képest 2020-ban ban lévő ügy meghatározására az évben – törvényszé- nőtt a folyamatban maradt ügyek száma, míg az ér- kek előtt első fokon, valamint járásbíróságok előtt – kezett ügyekhez képest kevesebb eljárás került le- befejezett és folyamatban lévő ügyek összegét alkal- zárásra.48 Az ügyteher általános csökkenése tehát maztam (4. ábra), míg ugyancsak összegezve tartal- valószínűleg más, eljárási vagy anyagi jogi okban, mazza az utolsó grafikon az adott évben befejezett társadalmi körülményben keresendő. ügyek számát, mely így a törvényszékek előtt első fo- kon, illetve a járásbíróságok előtt a tárgyévben befe- 2. ábra49 jezett ügyek összege.46 2020-ra a járásbíróságok ügyforgalmához hasonlóan Az alábbi két grafikon (1. és 2. ábra) a járásbírósá- a törvényszékeken első fokon lefolytatott büntetőel- gok, illetve a törvényszékek előtt első fokon indult járások száma is csökkent mind az ügyérkezés, mind büntetőeljárások főbb ügyszámait szemléltetik a a befejezett és folyamatban maradt ügyek vonatkozá- 2012 és 2020 közötti időszakban. Az elsőfokú eljá- sában. Ugyanakkor érdekes, hogy a Be. hatálybalépé- rások számainak vizsgálata azért releváns, mert elő- sének, illetve az azt követő években érkezett ügyek készítő ülést kizárólag az elsőfokú tárgyalást meg- számának lassú emelkedése mellett a befejezett ügyek előzően lehetséges – illetve kötelező – tartani, s így száma ugyanezen években folyamatosan csökkent. Ez ezen eljárások számának alakulására lehet hatással. 47  Forrás: saját szerkesztés az OBH által közzétett, bírósági ügyforgalomra 42  https://birosag.hu/statisztikai-evkonyvek (letöltve: 2022. 01. 04.) A vonatkozó statisztikai számadatok feldolgozása és összevetése alapján (https:// tanulmány véglegesítésének időpontjában a statisztikai évkönyvek megválto- birosag.hu/statisztikai-evkonyvek, a tanulmány véglegesítésének időpontjá- zott elérési útja: https://birosag.hu/birosagokrol/statisztikai-adatok/ ban https://birosag.hu/birosagokrol/statisztikai-adatok/statisztikai- statisztikai-evkonyvek (megtekintve: 2022. 12. 11.). evkonyvek). 43  https://birosag.hu/ugyforgalmi-adatok (letöltve: 2022. 01. 04.) A ta- 48  Ugyanakkor ebből a változásból a járványhelyzetre tekintettel nehéz nulmány véglegesítésének időpontjában az ügyforgalmi adatok megváltozott lenne kikezdhetetlen következtetést levonni. elérési útja: https://birosag.hu/birosagokrol/stat iszt ikai-adatok/ ugyforgalmi-adatok (megtekintve: 2022. 12. 11.). 49  Forrás: saját szerkesztés az OBH által közzétett, bírósági ügyforgalomra vonatkozó statisztikai számadatok feldolgozása és összevetése alapján (https:// 44  http://ugyeszseg.hu/az-ugyeszsegrol/orszaggyulesi-beszamolok/ (le- birosag.hu/statisztikai-evkonyvek). töltve: 2022. 01. 05.). 45  Ilyen százalékos arányszámokat tartalmaz pl. a 3. ábra. 46  Itt jegyezném meg, hogy a statisztikai adatok vizsgálata során a 2020-as évvel bezárólag álltak rendelkezésre hiánytalanul adattáblák. A tanulmány véglegesítésének időpontjában már a 2021-es évre vonatkozó adatok is közzé- tételre kerültek, azonban az információk kivonatolására és csoportosítására ekkorra már a 2020-as évvel bezárólag teljeskörűen sor került, így a tanulmány is ezzel az évvel bezárólag tartalmaz információkat.

szintén azt sugallja, hogy az előkészítő ülések nem csökkentették feltűnően jelentős mértékben az ügy- terhet. Büntetőjogi Szemle   2022/2. szám 4. ábra52 3. ábra50 A 4. ábra a Be. hatálybalépését közvetlenül megelőző, illetve az azt követő évek eljárási tapasztalatait szem- A fenti grafikon (3. ábra) a már ismertetett éves ügy- lélteti, a folyamatban lévő, illetve befejezett ügyek, forgalom 12 hónapon belül befejezett – rövidebb valamint a tárgyalással érintett ügyek és az előkészítő ügyek – eljárásainak arányát szemlélteti az éves összes ülésen történő beismeréssel befejezett ügyek vonat- befejezett ügyhöz viszonyítva.51 Az elmúlt években kozásában. A járásbíróságokon, illetve törvényszéke- enyhe növekedés tapasztalható az egy éven belül be- ken az adott évben folyamatban lévő ügyek nagyjából fejezett ügyek számában és az összes ügyhöz viszonyí- felét érintette tárgyalás is, míg ugyanez a befejezett tott arányában, ezzel párhuzamosan pedig a hosszabb ügyek 80%-ára volt elmondható. A 2019-es és 2020-as – 12 hónapot meghaladó idő alatt elbírált – ügyek szá- év adatai alapján látható, hogy a tárgyalások tartása mának enyhe, az előzőkkel értelemszerűen meg- jelentősen csökkent a folyamatban lévő ügyekben, egyező arányú csökkenése figyelhető meg. Fontos ki- 2018-tól pedig már megfigyelhetők az előkészítő ülé- emelni, hogy a járásbíróságokon a 2015-ös „mélypont” sen beismeréssel lezárt ügyek számadatai is. Ezek az óta az ügyteher a felére csökkent, s így az elbírált összes, vádemeléssel érintett éves ügy vonatkozásában ügyek száma is. Arányát tekintve szinte kivétel nélkül 2018-ban azok 4,2%-át, 2019-ben azok 24,5%-át, 2020- minden évben növekedett a rövidebb időn belül be- ban pedig az évben vádemeléssel érintett ügyek 38,7%- fejezett ügyek száma, habár a 0–3 hónapon belül elbí- át tették ki.53 Amint az ábrán is látható, azonban a tár- rált ügyek aránya a Be. hatálybalépése óta (főleg 2020- gyalással érintett ügyek száma jelentősen – csaknem ban) jelentősen csökkent (az összes ügyhöz viszo- az előző évi felére – csökkent 2020-ra. Ennek egyik nyítva a 2019-es 39%-ról 33%-ra). Ugyancsak jelentős, oka lehet, hogy habár 2019 és 2020 között nem figyel- hogy az 5 év feletti elbírálású ügyek száma a 2019-es- hető meg jelentős számbeli növekedés a beismeréssel nek (ahol a 2020-ashoz hasonló ügyérkezési számok lezárt ügyek vonatkozásában, azok aránya az összes voltak megfigyelhetőek) csaknem fele (222-ról 136-ra befejezett ügyhöz képest is növekedett, tehát valóban csökkent). A törvényszékeknél kiemelendő, hogy a Be. több eljárás zárult le előkészítő ülésen, tárgyalás tar- hatálybalépése óta jelentősen megnőtt a 0–3 hónapon tása nélkül. belül befejezett ügyek száma, illetve százaléka, 2020- ban pedig – a 2012-óta tartó időszakot figyelembe véve Érdemes itt kitérni még egy szempontra, amely a – a legalacsonyabb a 3–5, illetve az 5 év felett elbírált hatékonysággal kapcsolatos: a fenti statisztikákból ügyek száma (összesen 79 ügy, mely az összes befeje- ugyan nem kiolvasható, de az OBH utóbbi évekre zett ügy 8%-át teszi ki). Ezek alapján általánosságban vonatkozó ügyforgalmi elemzései alapján kijelent- elmondható, hogy a Be. hatálybalépése óta – egy enyhe hető, hogy habár nőtt az előkészítő ülésen elbírált csökkenést követően – rekordmagasságot ért el a rö- ügyek aránya, a jogerősségi mutatók nem mutatnak videbb elbírálású ügyeknek az összes befejezett bün- különösebben jelentős növekedést a Be. hatálybalé- tetőügyhöz viszonyított aránya. pése óta, s így a 2020-as évben sem: Járásbíróságok előtt 2017-ben 77%-os, 2018-ban 82,2%-os, 2019-ben 79,3%-os, 2020-ban pedig 86,4%-os volt az országos 52  Forrás: saját szerkesztés az OBH által közzétett, bírósági ügyforgalomra vonatkozó statisztikai számadatok feldolgozása és összevetése, valamint a leg- főbb ügyész 2018-as, 2019-es és 2020-as országgyűlési jelentései alapján (B/12207 A legfőbb ügyész országgyűlési beszámolója az ügyészség 2019. évi 50  Forrás: saját szerkesztés az OBH által közzétett, bírósági ügyforgalomra tevékenységéről, B/16954 A legfőbb ügyész országgyűlési beszámolója az vonatkozó statisztikai számadatok feldolgozása és összevetése alapján (https:// ügyészség 2020. évi tevékenységéről, B/7481 A legfőbb ügyész országgyűlési birosag.hu/statisztikai-evkonyvek, a tanulmány véglegesítésének időpontjá- beszámolója az ügyészség 2018. évi tevékenységéről). ban https://birosag.hu/birosagokrol/statisztikai-adatok/statisztikai- 53  A legfőbb ügyész 2018-as, 2019-es és 2020-as országgyűlési jelentései evkonyvek). alapján (B/12207 A legfőbb ügyész országgyűlési beszámolója az ügyészség 50 51  Az eljárás időtartama jelen vonatkozásban a kezdőirat érkezése, illetve 2019. évi tevékenységéről, B/16954 A legfőbb ügyész országgyűlési beszámo- az újralajstromozás napjától az eljárás tárgyaláson, vagy tárgyaláson kívüli be- lója az ügyészség 2020. évi tevékenységéről, B/7481 A legfőbb ügyész ország- fejezéséig értendő. gyűlési beszámolója az ügyészség 2018. évi tevékenységéről).