SZABÓ KRISZTIÁN: Tanúvédelem a közigazgatási eljárásban és a szabálysértési jogban

sára van szükség. Olyan szabályozásról, melyben vita- jelölés alapján – legalább egy éves közigazgatási gya- tott az, hogy a bírósági eljárásban hozott egyes végzé- korlattal – rendelkező bírósági titkárok eljárására ke- sek ellen milyen jogorvoslati lehetőség áll a felek ren- rülhetne sor, mely eljárás során megszerzett gyakorlat delkezésére, semmiképpen sem felel meg annak a jogal- átmenetet biztosíthatna a titkári tevékenység és a köz- kotással szembeni elvárásnak, hogy a jogszabályoknak igazgatási bírói feladatok között. egyértelműen értelmezhető szabályozási tartalommal Összegzésként feltétlenül szeretnénk kiemelni, hogy 30 kell rendelkezniük . az önálló közigazgatási perrendtartás megalkotása a Amennyiben a jogalkotó ragaszkodik az egyszerűsí- nemperes eljárások tekintetében különösen nagy jelen- tett perben történő elbíráláshoz, megfontolandónak tőséggel bír, s üdvözlendő a szándék, hogy a széttörede- 31 véljük az albírói jogállás kialakítását a közigazgatási zett, hézagos szabályozás helyett átfogó, áttekinthető végzések és a mulasztási per esetén, mely ügyekben ki- és egységes szabályrendszert vezet be. A szabályozás hátrányaként ugyanakkor kiemelendő, hogy az önálló titkári eljárás kivezetése a fentiekben ismertetett, az 30 A jogalkotásról szóló 2010. évi CXXX. törvény 2. § (1) bekezdése. eljárás gyorsítását és a bíró tehermentesítését célzó 31 Hasonlóan a legfőbb ügyész, az ügyészek és más ügyészségi alkalma- pozitív tendenciával ellentétes mozzanatként értékel- zottak jogállásáról és az ügyészi életpályáról szóló 2011. évi CLXIV. tör- vény által az ügyészségi titkár helyett bevezetett alügyészi jogálláshoz. hető a kodifikációban. tanÚvédeleM a kÖzigazgatási eljárásBan és a szaBálysértési jogBan SZabó KRISZtIÁn egyetemi docens (DE-ÁJK), ügyvéd Bevezető gondolAtok mélyeknél sokkal szélesebb körben alkalmazhatók, to- vábbá gyakran inkább célozzák a tanú kíméletét, mint- Többnyire a szervezett bűnözés, a maffia-leszámolá- sem a szó szoros értelmében vett védelmét. Ennek elle- sok és büntetőeljárás jut az eszünkbe, ha a tanúvéde- nére mind a jogi szakirodalomban, mind a köznyelvben lemről hallunk, pedig a tanúvédelem jelentősége napja- elfogadott a tanúvédelem kifejezés, annak viszonyla- inkban már túlmutat a büntető eljárásjog területén. gos pontatlansága nem okoz értelmezési nehézségeket. Manapság akár egy szabálysértési ügyben is alappal A Be. a tanúvédelem fogalmára nézve további meghatá- tarthat a tanú attól, hogy vallomása miatt hátrányok rozást nem tartalmaz, mint ahogy a szakirodalomban érhetik, gondoljunk például „a tiltott kéjelgés eseteire, is csupán elvétve találkozhatunk a tanúvédelem definí- vagy a diszkriminációs cselekményekre, ahol a klien- ciójával. sek [...] joggal szeretnék mindenáron megőrizni névte- A Be. 95. § értelmében – amelyet tanúvédelmi alap- lenségüket.” Legyen szó tehát bármilyen típusú eljá- normának tekintünk – a tanú életének és testi épségé- 1 rásról, nem közömbös, hogy a tanú „milyen társadalmi nek vagy személyes szabadságának védelme, valamint és jogi környezetben teszi meg vallomását, mennyire annak érdekében, hogy a tanú a vallomástételi kötele- működik és működhet közre aktívan az igazság kiderí- zettségének eleget tegyen és a vallomását megfélemlí- tésében.” Mind a közigazgatási eljárásjog, mind a sza- tés nélkül tegye meg, a tanút az eljáró hatóságoknak a 2 bálysértési jog a büntetőeljárásról szóló 1998. évi XIX. büntetőeljárási törvényben meghatározottak szerint törvényt (a továbbiakban: Be.) tekinti mintának a tanú- védelemben kell részesíteniük. Praktikusan már csak azért is indokolt a tanú védelmét biztosítani, hogy ne védelmi rendelkezések tekintetében, ezért szükséges váljon az egyik büntetőügy tanújából egy másik sér- néhány büntető eljárásjogi alapvetést megtenni. tettjévé. Róth Erika arra is rámutat, hogy a Be. több Egyrészt a tanúvédelem, mint jogi terminus technicus szinten biztosítja a sértett védelmét, aki amennyiben sokkal inkább tekinthető zsurnalisztikai kifejezésnek, az eljárásban tanúként szerepel, úgy a tanúvédelmi mintsem szemantikailag kifogástalan meghatározás- eszközök alkalmazása révén védhető, míg az „egysze- nak, hiszen egyértelműen nemcsak „tanút” és nem ki- rű” sértett számára a személyi védelem körében bizto- zárólag „védelmet” értünk alatta. A jogintézménybe sít megfelelő lehetőségeket a törvény. 3 tartozó egyes eszközök a tanú fogalmába tartozó sze- 3 Erről részletesebben: Róth Erika: A sértett helyzete a büntetőeljá- Bisztriczki László – Kántás Péter: A szabálysértési törvény magya- 1 rásban. In: Rózsahegyi Zsuzsa (szerk.): Áldozatsegítés Európában 2004. rázata. Budapest, HVG-ORAC Kiadó, 2014. 196. Budapest, Igazságügyi Minisztérium Országos Bűnmegelőzési Bizottság 2 Varga Zoltán: A tanúvédelem. Magyar Jog, 2001/5. 268. Titkársága, 2005. 71–95. / / 18 | ELJÁRÁSJOGI SZEMLE 2016 3 2016 3 ELJÁRÁSJOGI SZEMLE | 19

Kérdésként merül fel továbbá, hogy a tanúvédelem tetében. A Be. szabályainak ismertetése azért szüksé- részének tekinthetők-e a tanú kímélete érdekében rög- ges, mert mind a közigazgatási hatósági eljárás és szol- zített rendelkezések, hiszen például Cséka Ervin állás- gáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. tör- pontja szerint „a tanú védelmének intézményét szük- vény (a továbbiakban: Ket.), mind a szabálysértésekről, ségtelen kiegészíteni a tanú kíméletének intézményé- a szabálysértési eljárásról és a szabálysértési nyilván- 4 vel.” A tanú kíméletét szolgáló rendelkezések azok, tartási rendszerről szóló 2012. évi II. törvény (a továb- amelyek önmagukban nem képesek valóságos és hatá- biakban: Sztv.) ezeket tekinti mintának. Ezek elemzé- sos védelmet nyújtani, nem is ez az elsődleges funkció- sét követően képet kaphatunk arról, hogy mennyiben juk, de rendeltetésük szerint annak lehetőségét bizto- azonos tartalommal szabályozzák egyes törvényeink sítják a tanú számára, hogy vallomását kellemetlensé- az azonos elnevezéssel jogszabályba iktatott fenti ta- gek, zavaró körülmények nélkül, a fizikai és a pszichi- núvédelmi formát. 5 kai stressz csökkentése mellett tegye meg. Megítélé- sem szerint a tanú számos olyan körülménnyel, kelle- metlenséggel kerülhet szembe, amely ha nem is akadá- 1. a tanÚ szeMélyi adatainak zártan lyozza, de feltétlenül zavarja a vallomástétel során, kezelése a Be. alapján ezért mindenképp szükséges biztosítani a tanú kíméle- te érdekében bizonyos eljárásjogi rendelkezéseket. A tanú személyi adatainak zártan kezelése minden A tanú kímélete és a tanúvédelem nem azonos fogal- bizonnyal a leggyakrabban alkalmazott tanúvédelmi 7 mak, hiszen az előbbihez tartozó lehetőségek alkalma- eszköz a büntetőeljárásban , amelynek révén a törvény zása akkor is szükséges lehet, ha a tanút semmilyen fe- kizárja annak lehetőségét, hogy a tanú zártan kezelt nyegetés nem éri, míg a tanúvédelem célja éppen a fe- személyi adatairól az eljárásban résztvevő személyek nyegetett helyzetben lévő tanúk megfélemlítés nélküli – tehát nem az eljáró hatóságok – jogszerűen tudomást vallomástételének biztosításában rejlik. A tanú kíméle- szerezzenek. A Be. Miniszteri indokolása a jogintéz- tének célja „olyan pszichés állapotot előidézni, amely- mény jelentőségét abban látja, hogy „a tanú személyi ben a tanú – biztonságban érezve magát – az igazság- adatainak zárt kezelése őt és családját megkímélheti a nak megfelelően tesz az elkövetőre nézve terhelő vallo- zaklatásoktól és a megfélemlítés más módjaitól.” 8 6 mást.” Ezt a megközelítést a magam részéről azzal A Be. alapján a tanútól a kihallgatás kezdetén többek pontosítanám, miszerint nem zárható ki annak lehető- között meg kell kérdezni a nevét, a születési idejét és he- sége sem, hogy éppen a sértett oldaláról érje fenyegetés lyét, anyja nevét, a lakóhelyének és tartózkodási helyé- a tanút (például mentő körülmények elhallgatása érde- nek címét, a foglalkozását, a személyazonosító okmá- kében), amelynek kizárása a tanúvédelemnek és a tanú nyának számát. Ezekre a kérdésekre a tanú akkor is kö- kíméletének éppúgy célja, mint terhelt oldaláról szár- teles válaszolni, ha egyébként a vallomástételt megta- mazó megfélemlítés esetében. gadhatja. Hosszú időn keresztül nem volt kivétel a fenti A fenyegetettség elvileg alacsonyabb szintjére tekin- rendelkezés alól, ám az 1994. évi XCII. törvény 3. §-a tettel közigazgatási eljárásban és a szabálysértési eljá- életbe léptette az első hazai tanúvédelmi szabályt, rásban a tanú kímélete legalább annyira hangsúlyosan amely a tanú adatainak zártan kezelésével a tanú biz- 9 jelenik meg, mint a tanú tényleges védelme. A tanú kí- tonságérzetét kívánta növelni. Az 1998. évi LXXXVIII. mélete és a tanú védelme érdekében alkalmazott esz- törvény ezt meghaladóan lehetővé tette kivételesen in- közök egy része ugyanis közös, sőt, talán valamennyi dokolt esetben a tanú nevének zárt kezelését is. A Be. tanúvédelmi eszköz esetében párhuzamosan megem- 96. §-a alapján ettől kezdve a hatóságok a tanú, illetőleg líthető a tanú kíméletének célja is, de feltétlenül vannak később az érdekében eljáró ügyvéd kérelmére vagy hi- olyan eszközök, amelyek elsődlegesen vagy kizárólag a vatalból a tanú személyi adatait – a nevén kívül – az ira- tanú kíméletét hivatottak szolgálni tanúvédelmi funk- tok között elkülönítve, zártan kezelhették (részleges ció nélkül. A magam részéről úgy vélem, hogy a tanúk anonimitás), kivételesen indokolt esetben pedig a tanú kímélete – a kihallgatás nyugodt légkörének biztosítá- nevének zárt kezelésére (teljes anonimitás) is lehetőség sa, a megfelelő kérdezési mód alkalmazása – valameny- volt. A 91/2007. (XI. 22.) AB határozat ezen fogalmi nyi ügycsoportban szükséges, ugyanakkor a tanúvéde- meghatározásokkal kapcsolatban rámutatott, hogy az lem esetében értelemszerűen ilyen megállapítás nem elnevezés ellenére – ti. részleges és teljes anonimitás – a tehető, minthogy annak alkalmazása csak szűkebb kör- tanúvédelemnek ez a formája „szabályaiban eltér az ben, szubjektív vagy még inkább objektív módon indo- Emberei Jogok Európai Bírósága által számos esetben kolt esetekben jöhet számításba. A jelen tanulmány keretei között a tanú személyi ada- tainak zárt kezelésére, mint tanúvédelmi eszközre vo- 7 Holé Katalin − Kadlót Erzsébet (szerk.): A büntetőeljárásról szóló natkozó szabályokat elemzem a büntető eljárásjog, a 1998. évi XIX. törvény magyarázata. II. kötet. Budapest, Magyar Közlöny közigazgatási eljárás és a szabálysértési eljárás tekin- Lap- és Könyvkiadó, 2007. 339. Az 1998. évi XIX. törvény indokolása a büntetőeljárásról, Részletes 8 indokolás a 95–98. §-hoz, Complex CD-Jogtár, 2008. július 31. 4 Cséka Ervin: Bevezető. Jogtudományi Közlöny, 1998/4. 113. 9 Csupán érdekességként jegyzem meg, hogy a tanú címének és szemé- 5 A vallomást befolyásoló körülményekről részletesen: Elek Balázs: lyi adatainak zárt kezelésére vonatkozó lehetőséget az Európai Unió Ta- A vallomás befolyásolása a büntetőeljárásban. Debrecen, Tóth Könyvke- nácsának 1995. november 23. napján kelt „A szervezett bűnözés elleni reskedés és Kiadó, 2008. küzdelem során a tanúk védelméről” szóló 95/C/327/04. számú állásfog- Vavró István: A tanúvédelem eljárásjogi eszközeiről. Rendészeti 6 lalásának A/6. pontja tartalmazza, vagyis ebben a tekintetben a magyar Szemle, 1993/9. 24. jogalkotás megelőzte az uniós dokumentumot. / / 20 | ELJÁRÁSJOGI SZEMLE 2016 3 2016 3 ELJÁRÁSJOGI SZEMLE | 21

10 […] vizsgált anonim tanú fogalmától.” Ez utóbbinak tanú – akár a terhelt, akár a sértett oldaláról – megfé- 11 ugyanis a Be. 97. §-ban meghatározott különösen védett lemlítésnek, zaklatásnak legyen kitéve.” Éppen ezért tanú felel meg. amennyiben a tanú vagy az érdekében eljáró ügyvéd Az egyes büntető tárgyú törvények módosításáról kérelmezi, úgy a hatóságoknak el kell rendelniük ennek szóló 2010. évi CLXI. törvény 24. §-a 2011. január 1-jei a tanúvédelmi eszköznek az alkalmazását. A Be. koráb- hatállyal újraszövegezte a Be. 96. § (1) bekezdését, ban hatályban volt 96. § (1) bekezdése azért alkot- megszüntetve a személyi adatok zárt kezelése körében mányellenes, mert szükségtelenül korlátozta a tanú in- a részleges és teljes anonimitás megkülönböztetést, formációs önrendelkezési jogát azáltal, hogy a hatósá- továbbá a hatóságok mérlegelési jogát a tanúvédelmi gok elutasíthatták a kérelem ellenére a zárt adatkeze- eszköz elrendelését illetően. A jelenleg hatályos tör- lés elrendelését. vényszöveg szerint ugyanis a bíróság, az ügyész, illet- Ehhez képest teljesen érthetetlen volt az egyes eljárá- ve a nyomozó hatóság hivatalból elrendelheti, illetve a si és az igazságszolgáltatást érintő egyéb törvények tanú, vagy az érdekében eljáró ügyvéd kérelmére el- módosításáról szóló 2011. évi LXXXIX. törvény 5. §-a rendeli, hogy a tanú személyi adatait az iratok között szerinti, 2011. július 13. napján hatályba lépett módosí- elkülönítve, zártan kezeljék. Ezekben az esetekben a tása a Be. 96. §-ának, miszerint: „Ha az e törvényben tanú zártan kezelt adatait csak az ügyben eljáró bíró- meghatározott feladata másként nem teljesíthető, a bí- ság, az ügyész, illetve a nyomozó hatóság tekintheti róság, az ügyész, valamint a nyomozó hatóság a tanú meg. Nem teljesen világos, hogy a jogalkotó miért egyes a feladat ellátásához szükséges személyi adata szüntette meg a személyi adatok és a név zárt kezelé- zárt kezelését mellőzi.” Ebben az esetben a tanú infor- sének külön lehetőségét. A tanú személyi adatainak mációs önrendelkezési jogát korlátozták az eljáró ható- zárt kezelése esetében a 2011. január 1. napjától hatá- ságok saját mérlegelésük alapján, ami szigorúbb volt a lyos Be. visszautal a tanú 85. § (2) bekezdésben megha- 2011 előtti szabályokhoz képest, ugyanakkor felpuhí- tározott személyi adataira, amely körbe beletartozik a totta az alig fél évig hatályban volt törvényi rendelke- tanú neve is. A nyelvtani értelmezés szerint tehát ilyen zéseket. A módosítás alapjául szolgáló javaslat még esetben a tanú nevét is zártan kell kezelni, ugyanakkor nem taxatív jelleggel tartalmazta a megalapozott gya- ez kivitelezhetetlen abban az esetben, amikor a tár- nú közlését, a vádemelést és az ügydöntő határozat gyaláson az egyébként név szerint szólított tanú kéri a meghozatalát, mint olyan feladatokat, amelyek megala- tanúvédelmi eszköz alkalmazását, amelyet a bíróság pozhatták a személyi adatok zárt kezelésének mellőzé- köteles lesz elrendelni. A gyakorlatban ilyen esetben sét. A magam részéről akkor is nehezen tudtam olyan továbbra is csupán a tanú egyéb személyi adatainak esetet elképzelni, amikor például a tanú lakcímének is- titkosítására kerülhet sor, a neve nyilvánvalóan ismert merete nélkülözhetetlen lett volna ahhoz, hogy az eljá- lesz a jelenlévők számára. Kijelenthető tehát, hogy erre ró hatóságok eleget tegyenek ezirányú feladataiknak. A vonatkozó törvényi rendelkezés hiányában, de tovább- törvényjavaslat indokolása szerint a személyes adatok ra is meg kell különböztetni a tanú személyi adatainak zárt kezelése egyes tényállások beazonosítását megne- és nevének zárt kezelését. hezítette, a sorozat jellegű cselekmények bizonyítási el- A módosítás indokául egyebekben az Alkotmánybí- járását áttekinthetetlenné tette. Ha megmaradt volna a róság által 2010. június 8. napján meghozott 104/2010. 2011 előtti részleges és a teljes anonimitás, úgy ez nem (VI. 10.) AB határozat szolgált, amely a korábbi szabá- okozott volna problémát a gyakorlatban, hiszen ebben lyozást 2010. december 31-i hatállyal megsemmisítet- az esetben a részleges anonimitás általában elegendő- te. Az Alkotmánybíróság megállapította, hogy a szemé- nek bizonyult, és a tanú nevének ismerete pedig elegen- lyes adatok védelméhez való jognak megfelelően a bün- dő volt a bizonyítási eljárás átláthatóságának biztosítá- tetőeljárásban a tanúnak – a tanúvédelmi rendszeren sához. A felmerült problémákat végül az Alkotmánybí- belül érvényesülő – információs önrendelkezési joga róság 166/2011. (XII. 20.) AB határozata orvosolta, körébe tartozik, hogy személyi adatainak zárt kezelé- amely megsemmisítette az idézett rendelkezést. 12 sét kérje, és nincs olyan alkotmányos indok vagy cél, Míg az erre irányuló kérelem esetében ma már köte- amely miatt a nyomozó hatóságot, az ügyészt, valamint lezően elrendelésre kerül a tanúvédelmi eszköz alkal- a bíróságot fel kellene arra jogosítani, hogy – vizsgálva mazása, addig hivatalból kizárólag akkor történik meg a tanú fenyegetettségének objektív alapjait és mérle- a személyi adatok zárt kezelésére, ha az eljáró hatósá- gelve a teljesíthetőséget – a kérelmet megtagadja. Ki- gok megítélése szerint ez a tanú érdekében feltétlenül emeli a határozat, hogy a terhelt tisztességes eljáráshoz szükséges és indokolt. A belügyminiszter irányítása alá való joga és a védelemhez való jog szempontjából lénye- tartozó nyomozó hatóságok nyomozásának részletes ges, hogy a tanú adatainak zárt kezelése nem korlátoz- szabályairól és a nyomozási cselekmények jegyző- za a védelem alapvető eljárási jogainak érvényesülését, könyv helyett más módon való rögzítésének szabályai- ugyanakkor a jegyzőkönyv tartalmának megismerésé- ról szóló 23/2003. (VI. 24.) BM–IM együttes rendelet (a re és a másolat készítésére vonatkozó szabályok alap- továbbiakban: Nyor.) 25. § (1) bekezdésének 2015. de- ján a tanú rögzített személyi adatai széles körben meg- cember 13. napjától hatályos szövege szerint, amennyi- ismerhetővé válnak harmadik személyek számára. ben a tanú személyi adatai a büntetőeljárásban részt Ezek ismerete „fokozott lehetőséget teremt arra, hogy a vevők előtt már ismertek és a személyi adatainak zárt 11 104/2010. (VI. 10.) AB határozat 2.2. pontja. 10 91/2007. (XI. 22.) AB határozat 2. pontja. 12 166/2011. (XII. 20.) AB határozat 2. pontja. / / 20 | ELJÁRÁSJOGI SZEMLE 2016 3 2016 3 ELJÁRÁSJOGI SZEMLE | 21

kezeléséhez fűződő érdek nem érvényesíthető, a sze- lomás egy, az általános szabályok szerint felvett és a mélyi adatok zártan történő kezelése hivatalból nem tanú által aláírt példánya is a borítékba kerül, mivel a rendelhető el. A személyi adatok zárt kezelésének meg- nyomozási iratok között elhelyezett példány sem a tanú szüntetésére csak a tanú beleegyezésével kerülhet sor. személyi adatait, sem a tanú aláírását nem tartalmaz- Bár a jegyzőkönyvezésre nézve a Be. csak a különö- za. Bár egyes felfogások szerint ezáltal is megvalósul az sen védetté nyilvánítás esetében tartalmaz külön ren- elkülönített kezelés, véleményem szerint a probléma – delkezéseket, mégis a magam részéről egyetértek Tóth és a Be. írott szabályaival ellentétes gyakorlat – az, Mihállyal, akinek véleménye szerint: „A személyi ada- hogy a lezárt borítékot a nyomozási iratok között helye- tok zárt kezelésének például semmi értelme, ha a vallo- zik el, hozzátűzve a vallomáshoz, ami nem teljesen felel másból nyilvánvaló következtetés vonható le a tanú la- meg a törvényi kívánalmaknak (ti. elkülönítve történő 13 kóhelyére, tartózkodási helyére.” Amennyiben ugyan- kezelés), és egyebekben is könnyen kijátszható, ugyan- is ilyen adatokra utaló részek maradnak a jegyző- is „a büntető ügy iratai bírósági szakban korlátozás könyvben, úgy az iratismertetést követően nem sok ér- nélkül kerülhetnek a vádlotthoz vagy a védőhöz iratta- telme marad a személyi adatok zárt kezelésének. Prob- nulmányozás címén, amely alkalommal bármikor fel- lémát jelenthet továbbá, hogy mivel a sértett feljelenté- nyitható a lezárt boríték, és a személyi adatok, a név 15 séről felvett jegyzőkönyvben szerepel(het) annak lak- bármikor megismerhető.” Előfordulhat azonban az is, címe, adott esetben telefonszáma is, s majd csak az eljá- hogy mivel az általános tapasztalatok szerint a tanút rás során később, a tanúkihallgatása megkezdése előtt több alkalommal is szükséges megidézni, ezért a borí- döntenek a személyi adatok zártan történő kezeléséről, tékot a nyomozó hatóság tagja nem zárja és pecsételi 16 ezért amennyiben a nyomozás befejezésekor a feljelen- le. Tényként állapítható meg, hogy az eljárások vége tés változatlan formában ismerhető meg a gyanúsított felé alig-alig maradnak lezárt borítékok az aktában. számára, úgy minden további nélkül megismerheti a Amennyiben pedig a boríték nincs leragasztva, úgy ki- sértett-tanú titokban tartani próbált személyi adatait. zárólag a védő és a vádlott belátásán múlik, hogy bele- Helytálló a Be. Magyarázat azon megállapítása, misze- néz-e abba és megismeri a zártan kezelt adatokat vagy rint „az intézkedés hatékonyan csak akkor érvényesül- sem. Ráadásul azt is leszögezhetjük, hogy a tanú sze- het, ha a tanúvallomást rögzítő […] jegyzőkönyv mel- mélyes adatai zárt kezelésének megsértése – a Kúria lett a tanú személyes adatai a nyomozás során keletke- (korábban: Legfelsőbb Bíróság) gyakorlata szerint nem 17 zett egyéb iratokból, valamint az egyes eljárási cselek- bűncselekmény” , hanem legfeljebb eljárási szabály- ményeknél való személyes közreműködése alkalmával sértést megvalósító cselekmény. Kijelenthető tehát, 14 sem lesznek megismerhetőek.” Ezért a zárt adatkeze- hogy a „tanú személyes adatainak titokban tartására lésnek vonatkoznia kell például a tanúval kapcsolatos vonatkozó „kötelezettség” ekként „lex imperfecta” 18 lakcímfigyelőre, erkölcsi bizonyítványra, levelezések- mert szankciója nincs.” Ebben a vonatkozásban sok- re, esetleges megkeresésekre, amelyekből a tanú adatai kal inkább helyeslem azt a francia megoldást, amely megismerhetővé válnának. 5 évi szabadságvesztéssel vagy 75 000 euró pénzbün- A Be. a személyi adatok zárt kezelésével kapcsolat- tetéssel szankcionálja a zárt adatkezelésre vonatkozó ban kimondja, hogy a tanú adatait elkülönítve és zártan szabályok megsértését. kell kezelni. Ezzel ellentétben a Nyor. 23. § (1) bekezdé- A magam részéről korábban is azt az álláspontot kép- se akként rendelkezik, hogy a tanú adatait a nyomozás viseltem, hogy a tanúvédelem enyhébb formáit akkor is irataihoz csatolt és hitelesített zárt borítékban kell el- indokolt biztosítani az azt igénylő tanúnak, ha azok al- helyezni. A bírósági ügyvitel szabályairól szóló kalmazását kizárólag a tanú szubjektív félelemérzete 14/2002. (VIII. 1.) IM rendelet (a továbbiakban: BÜSZ) indokolja, és ennek objektív okai hiányoznak. A megfé- 41. § (1) bekezdése pedig szintén akként rendelkezik, lemlítés fogalmának elemzésekor példákon keresztül hogy az iratok között kell zárt borítékban elhelyezni a láthattuk, hogy a tanú félelemérzetének kialakulásához zártan kezelt adatokat. A gyakorlatban is a Nyor. és a egyáltalán nem szükséges, hogy konkrét fenyegetés BÜSZ előírásainak megfelelően történik az eljárás, mi- érje őt. Ebből a szempontból a teljes körű, megfélemlí- vel a jegyzőkönyvekbe csupán a tanú neve kerül, míg tés nélkül megtett tanúvallomáshoz fűződő érdek je- egyéb adatait lezárt, hitelesített borítékban helyezik el. lentősebb a bűnüldözés eredményessége miatt. A tanú A tanú nevének zárt kezelése esetében pedig a tanúval- 15 Varga: i. m. 271. 16 Kemény Gábor: Büntető eljárásjogunk tanúvédelemmel kapcsolatos Tóth Mihály: Adalékok új büntetőeljárási törvényünk mozgalmas 13 módosításai, a bennük rejlő lehetőségek tükrében. Belügyi Szemle, gyermekéveihez (Tanúvédelem és iratismertetési jog a modifikációk sod- 2000/10. 88. rában). In: Holé Katalin − Kabódi Csaba − Mohácsi Barbara (szerk.): 17 Németh Imre: A tanú nevének és személyes adatainak zárt kezelése a Dolgozatok Erdei Tanár Úrnak. Budapest, Eötvös Loránd Tudomány- gyakorlatban és az ezzel kapcsolatos kérdések. In: Gellér Balázs − Hol- egyetem ÁJK, 2009. 426. lán Miklós (szerk.): A szervezett bűnözés arcai. Budapest, Rejtjel Kiadó, Ezzel kapcsolatban konkrét esetre hivatkozik Tóth Mihály, amelynek 2004. 116. kapcsán valóban kérdéses, hogy mennyit ér az ilyen anonimitás az irat- A BH 1999. 487. számú eseti döntés szerint − amelynek alapjául töb- ismertetés után: „Az egyik ügyben például az a tanú, akinek elrendelték bek között a vádlott azon cselekménye szolgált, hogy az irattanulmányo- lakcímének zárt kezelését, a következő vallomást tette: 1983-ban költöz- zás során 13 tanú zártan kezelt személyi adatait tartalmazó borítékot tem a Bp. XIV. ker. Hungária krt. ... sz. alatti házba, és azóta is ott lakom, két feltépve a tanúk személyi adatait megismerte − sem a szolgálati titoksér- éve én látom el a közös képviselő tisztjét. [...] A II. emelet 4-ben lakó Gy. Gy.-t tés, sem az okirattal visszaélés egyik elkövetési magatartása nem való- (a gyanúsított – T. M.) ismerem, apjával olykor beszélgetni is szoktam.” sul meg a boríték jogosulatlan felnyitásával, vagyis bűncselekmény el- Tóth: i. m. 426. követése nem állapítható meg ilyen esetben. 14 Holé − Kadlót: i. m. 340. 18 Németh: i. m. 116. / / 22 | ELJÁRÁSJOGI SZEMLE 2016 3 2016 3 ELJÁRÁSJOGI SZEMLE | 23

személyi adatainak zártan kezelése erre alkalmas meg- teljesítése nem tagadható meg, de az egyértelműség oldás, mivel a kontradiktórium, a védelem közvetlen kedvéért célszerű lenne ezt a normaszövegben is meg- kérdezési joga, mindezek által a fegyverek egyenlősége jeleníteni. a bírósági tárgyaláson semmilyen csorbát nem szen- Egyes szakirodalmi álláspontok szerint az Sztv. sza- ved, ráadásul tanú személyi adatainak ismerete a véde- bályai „nem mutatnak túl a Be. tanúk személyi adatai- lem szemszögéből indifferens. Maradéktalanul egyet nak zárt kezelésére vonatkozó rendelkezésein, így a értek Bócz Endrével, aki a tanú személyi adataival kap- teljes anonim tanú (a tanú neve is zártan kezelt adat) 24 csolatban a következőképp fogalmaz: „a ’védelem’, amit elrendelésére nincs lehetőség.” A magam részéről ez- zárt kezelésük nyújt, inkább szimbolikus, mint gyakor- zel az állítással nem értek egyet, ugyanis ahogyan azt 19 lati jelentőségű.” Ugyanakkor ennek a szimbolikus jel- korábban kifejtettem, a Be. nyelvtani értelmezése alap- legű tanúvédelmi eszköznek az alkalmazása kétségte- ján a tanú személyi adataiba a neve is beletartozik, és a lenül szolgálja a „tanú pszichikai megerősítését, együtt- differenciált alkalmazás kiiktatásával erre is kiterjed a működési – információadási készségének megerősödé- zárt kezelés. Emellett nem egyszer szerepel „számo- sét”. 20 zott” tanú a büntetőügyekben, aki teljesen anonim ta- núnak tekinthető az adatkezelés szempontjából, de val- lomását a közvetlenség elvének tiszteletben tartása 2. az sztv. tanÚvédelMi rendelkezései mellett teszi meg. Vagyis szemben a hivatkozott megál- lapítással egyrészről a Be. eleve a tanú nevének zártan A szabálysértésekről szóló korábbi, jelenleg már nem kezelését is előírja jelenleg hatályos formájában, más- hatályos 1999. évi LXIX. törvény 56. §-a a jogszabály részről éppen a gyakorlatban él tovább a név zárt keze- 2000. március 1-jei hatályba lépésétől kezdődően a sza- lése nélküli zárt adatkezelés a büntetőeljárásban úgy, bálysértési eljárásban is lehetőséget biztosított arra, hogy arra elvileg nincs törvényi lehetőség. hogy a tanút veszélyeztető fenyegetések és megfélemlí- Hasonlóan a Be. szabályaihoz, a tanú a szabálysértési tések elhárítása céljából a személyi adatait zártan ke- eljárás során is bármikor kérheti adatainak titkosítá- zeljék az eljáró hatóságok. A 2012. április 15. napjától sát, akkor is, ha korábban nem kívánt ezzel a lehetőség- hatályos új Sztv. 63. §-a változatlan tartalommal tartja gel élni, továbbá a személyes adatok zártan kezelésé- fenn a jogintézményre vonatkozó törvényi szabályokat. nek megszüntetésére csak a tanú beleegyezésével ke- Egyéb tanúvédelemi rendelkezéseket egyik szabálysér- rülhet sor. tési kódex sem tartalmaz vagy tartalmazott, melynek indoka, hogy „eddigi jogalkalmazási tapasztalatok sze- rint erőteljesebb tanúvédelmi szabályokat a szabály- 3. a ket. tanÚvédelMi rendelkezései 21 sértési eljárások nem igényelnek.” Ezzel összefüggés- ben arra is rá kell mutatni, hogy a praktikumban egy A közigazgatási eljárás szabályai közé először a 2005. „nem igazán élő intézményről van szó”. 22 november 1. napján hatályba lépett Ket. 54. § (4) bekez- Az Sztv. 63. § (1) bekezdése alapján a szabálysértési dése iktatott tanúvédelmi rendelkezéseket. A közigaz- hatóság, illetőleg a bíróság a tanú kérelmére vagy hiva- gatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabá- talból elrendelheti, hogy a tanú személyi adatait az ügy lyairól szóló 2004. évi CXL. törvény módosításáról szó- iratainál elkülönítve zártan kezeljék. Ebben az esetben ló 2008. évi CXI. törvény 31. §-a 2009. október 1-jei ha- az ügy egyéb irataiban a tanú zártan kezelt személyi tállyal iktatta törvénybe a zárt adatkezelésre vonatko- adatait csak a szabálysértési hatóságnak az ügyben el- zó 39/A. §-t, ezzel párhuzamosan az 54. § (4) bekezdé- járó tagja, az ügyész, illetőleg a bíró tekintheti meg, így sét hatályon kívül helyezte a jogalkotó. A Ket. a jogin- „a tanú biztonságban érezheti magát, mivel legfonto- tézmény lényegét a Be.-ből vette át, azonos megfonto- 25 sabb személyi adatai – elsősorban lakcíme – nem kerül- lásból, amiért az ott szabályozást nyert. A fővárosi és nek nyilvánosságra, így a meghallgatása előtti vagy megyei kormányhivatalokról, valamint a fővárosi és 23 utáni zaklatások, atrocitások elkerülhetők.” Sajnála- megyei kormányhivatalok kialakításával és a területi tos módon az Sztv. szövegezése figyelmen kívül hagyja integrációval összefüggő törvénymódosításokról szóló a 104/2010. (VI. 10.) AB határozatot, és továbbra is a 2010. évi CXXVI. törvény 86. § (9) bekezdése 2011. ja- hatóságok mérlegelésére bízza a zárt adatkezelés tanú nuár 1. napjától kezdődő hatállyal módosította a Ket. 26 kérelmére történő elrendelését (ti. elrendelheti). A he- 39/A. §-át, amelynek jelenlegi (1) bekezdése szerint lyes jogértelmezés szerint, amennyiben a tanú kéri erre irányuló indokolt kérelem esetén a hatóság elren- ezen tanúvédelmi eszköz alkalmazását, úgy a kérelem deli a tanú, a tolmács, a szemletárgy birtokosa, a támo- gató és a hivatalbóli eljárást kezdeményező személy természetes személyazonosító adatainak és lakcímé- Bócz Endre: A tanúvédelem egyes jogértelmezési és egyéb gyakorlati 19 kérdései a magyar büntető igazságszolgáltatásban. In: Róth Erika: A tanú- nek zárt kezelését, ha az adatok zárt kezelése iránti ké- relmet előterjesztő valószínűsíti, hogy őt az eljárásban védelem útjai Európában. Miskolc, Bíbor Kiadó, 2002. 63. 20 Györe István: A tanú személyes adatai zárt kezelésének egyes prob- lémái a magyar büntetőeljárásban. Belügyi Szemle, 1995/12. 28. 21 Kincses Ildikó − Kántás Péter: A szabálysértési jog. I. kötet. Buda- 24 Bisztriczki – Kántás: i. m. 174. pest, Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó, 1999. 151. és A szabálysértések- 25 Dantesz Péter: A tanú természetes személyazonosító adatainak ke- ről szóló 1999. évi LXIX. törvény indokolása (Részletes indokolás az 55– zelése. In: Lőrincz Lajos (szerk.): Közigazgatási eljárásjog. Budapest, 56. §-hoz). Complex CD Jogtár, 2008. július 31. HVG-ORAC Kiadó, 2009, 227. 22 Bisztriczki – Kántás: i. m. 173. 26 2013. évi CCLII. törvény 110. § (8) bekezdés b) pontja szerint módo- 23 Kincses – Kántás: i. m. 151. sított szöveg. / / 22 | ELJÁRÁSJOGI SZEMLE 2016 3 2016 3 ELJÁRÁSJOGI SZEMLE | 23

való közreműködése miatt súlyosan hátrányos követ- a törvény kifejezetten rögzíti, hogy az iratok között kell kezmény érheti. A 39/A. § (2) bekezdése értelmében a kezelni a zárt adatokat is. szakértő is kérheti az előzőek szerint az igazságügyi Az irat-betekintési joggal összefüggésben azonban a szakértői névjegyzék nyilvános adatain kívüli termé- Be. iratismertetésre vonatkozó szabályainál írt nemkí- szetes személyazonosító adatai és lakcíme zárt keze- vánatos helyzet előállhat, mivel a Ket. alapján az ügyfe- lését. let az iratokba való betekintési jog – a lezárt boríték ki- A tanú erre irányuló indokolt kérelme alapján a ható- vételével – olyan ügyekben is megilleti, amelyekben vé- ság vezetője tehát elrendeli a tanú természetes személy- dett tanú is részt vesz. Fontos leszögezni, hogy a ható- azonosító adatainak zárt kezelését, ha a tanú való- ság a védettséget elrendelő döntést csak olyan kivona- színűsíti, hogy őt tanúvallomása miatt súlyosan hátrá- tos formában közölheti az ügyféllel, amelyből hiányoz- nyos következmény érheti. Ez a rendelkezés megfelelő- nak a tanúvédelemben részesített személy adatai. en irányadó arra a természetes személyre is, akinek be- A Ket. Kommentárja hangsúlyozza, hogy „önmagában jelentése alapján a hatóság az eljárást hivatalból megin- véve azonban az, [...] – hogy tudniillik a védett tanú sze- dította. A távoli veszélyeztetés nem elég, a sérelem oko- mélyazonosító adatait egy lezárt és lepecsételt boríték- zásának reális esélye kell, hogy fenyegessen, vagyis a ban kell elhelyezni – édeskeveset ér, ha a tanúvédelem tanúvallomás megtétele olyan magatartást válthat ki nem hatja át az eljárásszervezést és az eljárási cselek- 29 az ügyfélből, amely a tanú élethelyzetét jelentősen ményeket.” Ezért fontos további rendelkezése a tör- megnehezítheti, őt lényegesen hátráltathatja. Ugyan- vénynek, miszerint a tanú meghallgatásán nem lehet je- akkor a Ket. a bizonyítás helyett megelégszik a való- len az ügyfél és az eljárás egyéb résztvevője, ha a tanú színűsítéssel is, így a tanú előadása elégséges alátá- védett adatról tesz vallomást, továbbá ha elrendelték a masztás lehet, ha az koherens és életszerű. A hatóság tanú természetes személyazonosító adatainak zárt ke- végzéssel dönt a tanú (bejelentő) személyazonosító zelését. Mindez azt jelenti, hogy „a Ket. 49. §-a egy álta- adatainak zárt kezelésére irányuló kérelemről. 27 lános (az ügyfél a meghallgatáson részt vehet), míg az Ez a megoldás megítélésem szerint nem felel meg a 54. § (4) bekezdése speciális (az ügyfél nem lehet jelen) 104/2010. (VI. 10.) AB határozatban foglaltaknak, szabályt tartalmaz. A jelenlegi szabályozás mellett ugyanis nem lenne semmilyen feltételhez köthető a technikai, szervezési feladatokat jelent a hatóság szá- zárt adatkezelés elrendelése a hatóságok részéről. Már- mára, hogy ezt hogyan oldja meg.” 30 pedig a Be. vonatkozó szabályaihoz képest a Ket. a tanú Ilyen rendelkezéseket a személyi adatok zárt kezelé- személyi adatainak zárt kezelését feltételekhez köti, hi- se körében a Be. nem ismer, és megítélésem szerint egy szen egyrészt a tanú indokolt kérelemre teszi lehetővé, ilyen megoldás alkalmazása már a védelem jogainak amelyben a tanúnak valószínűsítenie kell, hogy őt tanú- túlzott mértékű korlátozását jelentené. A közvetlenség vallomása miatt súlyosan hátrányos következmény érhe- elvét és a kontradikciót kevésbé előtérbe helyező köz- ti. A tanúvédelem tartalma főszabály szerint az adatok igazgatási eljárásban természetesen ez a rendelkezés meghatározott körére korlátozódik: a természetes sze- nem bír hasonló jelentőséggel. Így inkább csak érdekes- mélyazonosító adataira, minthogy a jogalkotó ezt tar- ségként tarthatjuk számon, hogy a Ket. szabályai ebben totta és nevesítette a védelem szükséges és elégséges a vonatkozásban sokkal inkább hasonlítanak a Be. kü- mértékének. lönösen védett tanúra vonatkozó rendelkezéseire, mi- A védettség célja a félelem nélküli, befolyástól men- vel a védett tanú meghallgatásán nem lehet jelen az 28 tes vallomás megtételének lehetőségét biztosítani. ügyfél és az eljárás egyéb résztvevője, vagyis ők az Amennyiben a személyi adatok zárt kezelését elrendeli ilyen tanúval nem találkoznak fizikai valójában, ekként az eljáró hatóság, úgy a Be. rendelkezéseihez hasonlóan közvetlen kérdezési joguk sincs, csupán bizonyítási in- a Ket. 39/A. § (3) bekezdése szerint a tanú természetes dítványként javasolhatják, hogy a hatóság szavahihető- személyazonosító adatait és a lakcímét az ügy iratai kö- ségének ellenőrzése céljából pótlólag tegyen fel kérdést zött elkülönített, zártan (lezárt és lepecsételt boríték- a védett tanúnak. Ez a rendelkezés – ti. a tanú szavahi- ban) kell kezelni. A boríték felnyitására „csak” az ügy- hetőségének ellenőrzése – a Be. különösen védett tanú- intéző, a jegyzőkönyvvezető és a leíró, a hatóság veze- nál szabályozott ún. igazoló eljárásnak felel meg. tője, a felügyeleti szerv, valamint a fellebbezés elbírálá- A Ket. Szakértői Bizottságának 18. számú módszerta- sára jogosult hatóság erre felhatalmazott ügyintézője ni állásfoglalása alapján először a tanú idézése és a zárt és vezetője, az illetékes ügyész és a bírósági felülvizs- adatkezelés lehetőségről történő kioktatása indokolt, gálat során eljáró bíró jogosult. A Be. rendelkezéseinél melyről egyébiránt már az idézésben célszerű lehet tá- felmerült és kifejtett problémák az adatok ilyen módon jékoztatni a tanút. Amennyiben a megadott határidőn történő zártan kezelésével összefüggésben a Ket. ese- tében nem feltétlenül állnak fenn, mivel itt nincs szó az iratoktól elkülönítetten történő adatkezelésről, hanem 29 Bende-Szabó Gábor − Farkas Imre − Harsányi Zsolt − Ivancsics Imre − Kilényi Géza − Puss Lajos − Szittner Károly: Kommentár a köz- igazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvényhez. (Ket. 54. §-ához). Complex CD-Jogtár, 2008. jú- lius 31. A Ket. Szakértői Bizottságának szakmai véleményét tartalmazó 9. szá- A Ket. Szakértői Bizottságának szakmai véleményét tartalmazó 18. 27 30 mú módszertani állásfoglalása a végzésekről Forrás: http://www.bfkh. számú módszertani állásfoglalás a tanú meghallgatásáról történő értesíté- hu/doku/ket/ket_allasfogl09.doc [letöltés ideje: 2009. április 26.] si kötelezettségről. 28 Tóth András (szerk.): Közigazgatási jog. Budapest, Patrocinium Ki- Forrás: http://www.bfkh.hu/doku/ket/ket_allasfogl18.doc [letöltés adó, 2016, 160–161. ideje: 2009. április 26.] / / 24 | ELJÁRÁSJOGI SZEMLE 2016 3 2016 3 ELJÁRÁSJOGI SZEMLE | 25

belül a tanú a védelmet nem igényli, úgy a hatóság az záró gondolatok ügyfelet értesíti a meghallgatásról. Ha a tanú kéri ada- tai zártan történő kezelését és a hatóság a kérelemnek Hazánkban az utóbbi időben egyre többen hívják fel a helyt ad, akkor az ügyfelet nem értesíti a tanú meghall- figyelmet azokra a körülményekre, amelyek az igazság- gatásáról, hanem utólag – a Ket. 70. §-a szerinti bizonyí- szolgáltatásba vetett bizalom, továbbá ennek következ- tékok ismertetésekor – tájékoztatja az ügyfelet, hogy a tében az azzal való együttműködésre való hajlandóság tanú meghallgatásáról készített jegyzőkönyvnek – az ellen hatnak, és amelyeket feltétlenül szükséges orvo- 33 ismertetésre kerülő kivonatolt – másolatát megtekint- solni. Ebben a körben a tanúvédelmi és a tanú kíméle- heti, arra észrevételt tehet. Azokban az esetekben, ami- tét szolgáló eszközök biztosítása az egyik lehetőség. kor a tanú kéri a személyi adatainak zártan történő ke- Látható, hogy a tanúvédelem lehetősége immár vala- zelését, úgy „nem szabad a meghallgatni kívánt tanúkat mennyi jelentős eljárási törvényünkben adott, bár azonos időpontra, de még szorosan egymást követő alapvetően csak a legenyhébb tanúvédelmi forma al- sorrendben sem idézni, mert így akár a tanúk, akár az kalmazása indokolt a büntető eljárásjogon kívül. ügyfél könnyen következtethet rá: kitől származik a Helyesnek tartom a tanúvédelem szabályainak kiter- személyazonosító adatokat nem tartalmazó jegyző- jesztését a büntető eljárásjogon kívüli jogterületekre 31 könyvben foglalt vallomás.” is, azonban szükséges lenne a szabályozás következe- A védelemben részesülő tanú vallomásának jegyző- tessége és átláthatósága kedvéért, ha az egyes eljárási könyvezésére vonatkozó szabályok tekintetében a Be. törvényekben megjelenő azonos elnevezésű tanúvédel- különösen védett tanú vallomásáról készült jegyző- mi formák − ti. a tanú személyi adatainak zártan keze- könyvi kivonatra vonatkozó rendelkezéseinek feleltet- lése − szabályai is azonosak volnának, hiszen láthattuk, hető meg a Ket. 39/A. § (5) bekezdésében foglalt azon hogy azonos elnevezés alatt eltérő szabályok vonatkoz- megoldása, miszerint a védett tanú meghallgatásáról nak a tanúra a Be., az Sztv. és a Ket. hatálya alatt. készített jegyzőkönyvnek nem csupán a személyazono- Kiemelten fontos lenne az Sztv. és a Ket. szabályait sító adatait és aláírását nem szabad tartalmaznia, ha- maradéktalanul és a normaszöveg szintjén is a 104/ nem a már hivatkozott Ket. Szakértői Bizottságának 2010. (VI. 10.) AB határozatban foglaltaknak megfele- 18. számú módszertani állásfoglalása alapján el kell ke- lően meghatározni. rülni, hogy olyan utalások szerepeljenek benne, ame- Fontos továbbá véleményem szerint az, hogy a zártan lyek alapján a tanú kiléte megállapítható lenne. Az ál- és elkülönítve történő kezelés valóban megvalósuljon, lásfoglalás szerint ezekben az esetekben a jegyzőköny- figyelemmel a Be. ezzel kapcsolatos rendelkezéseinél vet annak lezárása után a védett tanúval együtt kifeje- kifejtett problémákra. Az lenne a legcélszerűbb megol- zetten tanúvédelmi szempontból is át kell olvasni, s dás, ha a tanú adatait tartalmazó iratokat nem az ügy- szükség esetén megbízható módon való lefestéssel in- iratok között helyeznék el, hanem azoktól valóban kü- dokot törölni belőle az árulkodó szövegrészeket. lön kezelnék. A Ket. Kommentár leszögezi továbbá, hogy „a határo- A közigazgatási eljárásban további tanúvédelmi és a zat indokolása is csupán az 1. számú védett tanú vallo- tanú kímélete körébe tartozó lehetőségeket nyújthat az másaként utaljon mindarra, amit a védett tanú elmon- ún. elektronikus közigazgatás kiterjesztése az eljáró dott (a sorszámozás azért indokolt, mert egy ügyben hatóság és a potenciális tanú kapcsolatára, aki így sem több védett tanú is lehet, s ebben az eseten az erre feljo- a hatósággal, sem az ügyféllel nem kerülne közvetlen gosított szerv a sorszám alapján tudja azonosítani a kontaktusba. 34 vallomásokat és a borítékokat).” 32 Összegezve megállapíthatjuk, hogy a Ket. szélesebb körű védelmet biztosít a tanúnak a személyi adatok 33 Ezzel összefüggésben a szakirodalomban lásd: Bócz Endre: A bírás- zárt kezelése körében a Be. és az Sztv. rendelkezéseihez kodás tekintélye és a jogpolitika. Magyar Jog, 2011/8. 449–458., Bócz képest, minthogy abban ötvöződnek a Be. személyi Endre: A kényszervallatásról. Magyar Jog, 2013/2. 65–74., Handrik adatok zárt kezelésére és bizonyos tekintetben a külö- Adél: A justizmordok okai – tévedési források a büntetőeljárásban. Bel- ügyi Szemle, 2011/9. 41–63., Hack Péter: A védelem és a védő szerepének nösen védett tanúra vonatkozó szabályai. aktuális kérdései. Magyar Jog, 2011/2. 87–92. A büntető igazságszolgál- tatásba vetett állampolgári bizalom megrendülésének veszélyére hívta fel a Kúria elnökének figyelmét a közigazgatási és igazságügyi miniszter 2012. május 15. napján kelt, nyilvánosságra hozott levelében is. 34 A kérdéskörről részletesen: Csáki-Hatalovics Gyula: Az elektroni- kus közigazgatás tartalma és gyakorlatának egyes kérdései. PhD érteke- 31 A Ket. Szakértői Bizottságának szakmai véleményét tartalmazó 18. zés, Pécs, 2009, 118–119. és Csáki-Hatalovics Gyula: Elektronikus köz- számú módszertani állásfoglalás. igazgatás. In: Csáki-Hatalovics Gyula − Grad-Gyenge Anikó − Ludányi 32 Bende-Szabó − Farkas − Harsányi − Ivancsics − Kilényi − Puss – Arnold − Udvary Sándor − Tóth András: Infokommunikációs jog I., Buda- Szittner: i. m. (Ket. 54. §-ához). pest, Patrocinium Kiadó, 2014. 130–162. / / 24 | ELJÁRÁSJOGI SZEMLE 2016 3 2016 3 ELJÁRÁSJOGI SZEMLE | 25