NAGYNÉ SÁNDOR Ildikó: Külföldi jog alkalmazása a polgári perben – kártérítési peres kitekintéssel

KÜLFÖLDI JOG ALKALMAZÁSA A POLGÁRI PERBEN – kártérítési peres kitekintéssel NAGYNÉ SÁNDOR ILDIKÓ bírósági titkár (Szombathelyi Törvényszék) 1. BEVEZETÉS zettsége tekintetében határozza meg az alkalmazandó jogot. A nemzeti bíróság által alkalmazandó jog sok esetben Külföldi jog alkalmazására – joghatóság fennállása nem azonos az eljáró bíróság jogával. Nemzetközi ma- esetén – többszintű szabályozás alapján kerülhet sor. gánjogi tényállások elbírálása esetén gyakran kerül sor Joghatóság alatt a bíróságnak azt a jogi felhatalma- külföldi jog alkalmazására. A nemzetközi magánjog zottságát értjük, amelynek alapján nemzetközi magán- tárgyát az olyan külföldi elemet tartalmazó tényállá- jogi tényállások esetében eljárhat. Azt, hogy valamely sok képezik, amelyek belső viszonylatban a tágabb ér- állam bíróságának van­e joghatósága, részben nemzet- telemben vett magánjog (polgári jog) területéhez tar- közi egyezmények, részben az illető állam belső jogsza- toznak. 1 bályai, az Európai Unió államai közötti viszonylatban Külföldi jog alkalmazására főszabály szerint külföldi pedig uniós rendeletek határozzák meg. elem léte esetén kerülhet sor. A nemzetközi magánjogi A joghatóság eljárásjogi jellegű fogalom, megállapítá- tényállás lényege, hogy az adott jogviszonyban szerep- sa a nemzetközi magánjogi tényállás anyagi jogi megí- lő külföldi elem (személy, tárgy, jog) két vagy több ál- télése (az alkalmazandó anyagi jog meghatározása) lam jogszabályainak alkalmazására teremt elvi lehető- szempontjából nem ad eligazítást. Azt, hogy a jogható- 2 séget , a törvény azonban kollíziós normáival meghatá- ság megléte esetén mely állam anyagi jogszabályait kell rozza az alkalmazandó jogot. alkalmazni, a fórum nemzetközi kollíziós magánjogi Nemzetközi magánjogi deliktuális tényállás valósul normái, kapcsoló szabályai döntik el. 5 meg, amennyiben a károkozó és a károsult nem ugyan- A fórum által alkalmazandó kollíziós szabályok nem annak az államnak az állampolgárai, vagy lakóhelyük, rendelik minden esetben a külföldi jog alkalmazását, de illetve székhelyük különböző államokban van. a joghatóság megléte sem vonja automatikusan maga A 2017. évi XXVIII. törvény (a továbbiakban: Nmj. tv.) után a fórum jogának alkalmazását. A Kúria elődjének nem alkalmazható tisztán belföldi tényállásokra. Nem ítéletében kimondta, hogy (EBH 2006/1520. sz.) a fel- minősül nemzetközi magánjogi tényállásnak, amikor peres a pert magyar bíróság előtt indította, de ez a vá- magyar állampolgár károsult szintén magyar állampol- lasztás „csupán a joghatóság választását jelentette”, és gár által külföldön okozott kárai megtérítése iránt ér- „nem jelenti egyúttal azt is, hogy a magyar jog alkalma- vényesít igényt a károkozó magyar székhelyű biztosí- zását” kötötték volna ki a felek. Például, amennyiben a tóval a magyar jog szerint kötött felelősségbiztosítási felek – szerződésben – meghatározott külföldi állam jo- szerződése alapján. Ilyenkor nemzetközi magánjogi gának alkalmazását kötik ki, a szerződés létrejöttének szempontból releváns külföldi elem nincs, ezért az al- alaki és tartalmi érvényessége kérdésében, a jogható- kalmazandó jog meghatározására nem az Nmj. tv. ren- sággal rendelkező magyar bíróság a magyar jog szabá- 3 delkezései az irányadóak. A magyar jogalanyok között lyai alapján nem dönthet. 6 a magyar jog szabályai szerint létrejött kötelező gép- Külföldi elem észlelése esetén a szerződésen kívüli járműfelelősség­biztosítási szerződés részletes szabá- kötelmekre vonatkozóan elsősorban a szerződésen kí- lyait a kötelező gépjármű­felelősségbiztosításról szóló vüli kötelmi viszonyokra alkalmazandó jogról szóló 2009. évi LXII. törvény (Kgfb. törvény) határozza meg. 2007. augusztus 20. napjától hatályos, az Európai Par- A Kgfb. törvény 13. § (2) bekezdése úgy rendelkezik, lament és a Tanács 864/2007/EK rendelete (2007. júli- hogy a biztosított által külföldön okozott károkért a us 11.) („Róma II.”) (a továbbiakban: Róma II. rendelet), biztosító, függetlenül a károsult állampolgárságától, ezt követően Magyarország által kötött két­ vagy több- annak az államnak a felelősségbiztosítási szabályai oldalú nemzetközi szerződések, előzőek hiányában pe- szerint köteles helytállni, ahol a káresemény bekövet- dig a nemzeti kollíziós szabályok (az 1979. július 1. nap- 4 kezett. Ezen rendelkezés a biztosító helyállási kötele- jától hatályos nemzetközi magánjogról szóló 1979. évi 13. törvényerejű rendelet [a továbbiakban: Nmj. tvr.], majd 2018. január 1­jét követően pedig az Nmj. tv.) ha- Mádl Ferenc, Vékás Lajos: Nemzetközi magánjog és nemzetközi gaz- 1 dasági kapcsolatok joga. Budapest, ELTE Eötvös Kiadó, 2014. 19. 2 EBH 2004/1047. számú határozat. 3 Győri Ítélőtábla Gf.II.20.007/2006/2. számú határozata. 4 Fővárosi Ítélőtábla Pf.6.20.291/2007/3., Pfv.III.22.059/2016/5. szá- 5 Mádl, Vékás i. m. [131] széljegyszám. mú határozatai. 6 Fővárosi Ítélőtábla Pf.6.21.815/2009/6. számú határozata. / / 8 | ELJÁRÁSJOGI SZEMLE 2018 3 2018 3 ELJÁRÁSJOGI SZEMLE | 9 EJSz2018_3_ belív.indd 9 2018.12.05. 9:57:28

tározzák meg a magyar bíróság által alkalmazandó jog kor rugalmas szabályokba foglalása. A törvény a nem- megállapítására vonatkozó szabályokat. zetközi magánjogi szabályozás jogterületének korsze- Elsősorban tehát azt kell vizsgálnia a bíróságnak, rű elvi alapjait teremti meg, mindemellett a Nmj. tvr. 7 hogy van-e olyan európai uniós közvetlen vagy közve- által meghatározott célkitűzést sem veszíti szem elől. 8 tett szabály a nemzetközi magánjogban, ami az alkal- A törvény ún. kapcsolóelvek mentén meghatározza, mazandó jog kérdését egyértelműen eldönti. Ezt köve- hogy nemzetközi elemmel bíró magánjogi természetű tően – amennyiben az első kérdésre nemleges választ jogviszonyokban a több, szóba jöhető állam joga közül kap – a bíróság a többoldalú nemzetközi egyezménye- melyiket kell alkalmazni. ket veszi számba. Majd mindezek hiányában lesz lehe- A törvénynek a jogalkotó álláspontját közvetítő rész- tőség a magyar nemzetközi magánjog kollíziós szabá- letszabályai alapján tudjuk eldönteni, hogy mi tekint- lyainak alkalmazására. hető lényeges külföldi elemnek. A törvény kapcsoló sza- A személyek, az áruk és szolgáltatások, a tőke és a bályai döntik el, hogy melyik külföldi elemnek van munkaerő szabad áramlásának európai uniós elve ér- olyan súlya az adott ügyben, hogy arra tekintettel a jog- vényesülése folytán egyre több esetben kerülnek olyan hatósággal rendelkező magyar bíróságnak külföldi jo- helyzetbe a magyar bíróságok, amikor valamely külföl- got kell alkalmaznia. 9 di elem révén nem nemzeti jogukat, hanem más tagál- Rendelkezik arról, hogy a magyar bíróságok mely lam, illetve harmadik állam jogát kell alkalmazniuk. joghatósági okok és milyen eljárási szabályok alapján Drasztikusan megnőtt a határon átnyúló személyi és járnak el. vagyoni forgalom, megemelkedett a nemzetközi vonat- kozású peres ügyek száma, és az ügyek is összetettebbé váltak. 3. A JOGALKALMAZÁS SORÁN FELMERÜLŐ PROBLÉMÁK 2. A KÜLFÖLDI JOG ALKALMAZÁSÁNAK 3.1. A KÜLFÖLDI JOG ALKALMAZÁSÁRÓL VALÓ SZÜKSÉGESSÉGE, KÖTELEZETTSÉGE A DÖNTÉS PERBEN A nemzetközi magánjogi tényállás közvetett rendezé- A Róma II. rendeletnek a tárgyi hatályáról szóló sének döntő mozzanata a tényállás és az alkalmazandó 1. cikke kimondja, hogy a rendeletet a polgári és keres- jogrendszer közötti összeköttetés létrehozása, melyet kedelmi ügyek területét érintő olyan szerződésen kívü- kapcsolóelv teremt meg. Ilyen kapcsolóelv például a la- li kötelmi viszonyokra kell alkalmazni, amelyek több kóhelye (lex domicilii), a jogi személy székhelye, vagy a állam jogához kapcsolódnak. A Róma II. rendelet uni- kár bekövetkezésének helye (lex loci damni), vagy a jog- verzálisan alkalmazandó, rendelkezéseit a tagállami sértés elkövetésének helye (lex loci delicti commissi). fórumoknak minden külföldi elemet tartalmazó szer- A minősítés problémájának lényegét az alkalmazásra ződésen kívüli kötelemre irányadó jog meghatározásá- kerülő kapcsoló szabály tényállásában szereplő anyagi 10 nál alkalmazniuk kell, függetlenül attól, hogy kollíziós jogi intézménynek értelmezése képezi. A minősítés a normái egy tagállam jogát vagy harmadik állam jogát kapcsolás tárgyát képező jogi fogalom értelmezése, tekintik­e irányadónak. Nem alkalmazandó a rendelet aminek körében a bíróságnak azt kell eldöntenie, hogy az adó­, vám­ vagy közigazgatási ügyek, illetve az álla- a felmerülő kérdés melyik jogi fogalom körébe tartozik. mi közhatalom gyakorlása során megtett intézkedé- Az egyes jogrendszerek ugyanis ugyanazokat a jelensé- sekkel és elkövetett mulasztásokkal kapcsolatos állami geket különbözőképpen minősítik. Az elbírálandó felelősségre. A rendelet nem terjed ki egyebek között a tényállásra, pontosabban a megválaszolandó jogkér- családi kapcsolatokból, a házassági vagyonjogból, a désre illő kollíziós kapcsoló szabály kiválasztását és a társasági jogból, vagy a magánélet és a személyiségi jo- tényállásra alkalmazását nevezzük minősítésnek. (Pél- gok megsértéséből eredő szerződésen kívüli kötelmi dául a kár összegének számítása az angol és a skót jog- viszonyokra. ban eljárásjogi, míg a kontinentális jogrendszerekben A rendelet szabályozza a jogellenes károkozási és jog- többnyire anyagi jogi kérdésnek minősül.) alap nélküli gazdagodási kötelmek mellett a megbízás A nemzetközi magánjogban az autonóm minősítés ér- nélküli ügyvitelből és a culpa in contrahendóból szár- vényesül, melyet az egységes uniós kollíziós jog alkal- mazó kötelmi következmények kollíziós jogi kezelését, mazása során is követni kell. Az autonóm minősítés so- sőt kimondja „az esetleg felmerülő egyéb szerződésen rán a nemzeti jogban is ismert vagy korábban ismeret- kívüli kötelmi viszonyokra” való alkalmazását is. A Róma II. rendelet alkalmazhatóságának hiányában 7 Az Nmj. tvr. 1. §­a szerint a törvény célja a békés nemzetközi kapcso- az Nmj. tv. alapján jár el a magyar bíróság. Az Nmj. tv. latok fejlesztése érdekében annak meghatározása, hogy melyik állam jo- szubszidiárius, károkozás esetén a Róma II. alkalmazá- gát kell alkalmazni, ha polgári jogi, családi jog vagy munkajogi jogvi- sa megelőzi, ha annak hatálya alá tartozó jogviszonyról szonyban külföldi személy, vagyontár vagy jog szerepel, és több állam van szó. Az Nmj. tv. rendelkezései külföldi elemet tar- joga lenne alkalmazható. Célként tűzte ki továbbá annak meghatározá- sát, hogy milyen joghatósági és eljárási szabályok alapján kell eljárni talmazó magánjogi jogviszonyokban alkalmazandók. külföldi elemet tartalmazó jogvitában. Az Nmj. tv. célja a nemzetközi magánjog uniós, illetve 8 Nmj. tv. miniszteri indokolása. nemzetközi megállapodások által le nem fedett aspek- 9 Nagy Csongor István: Nemzetközi magánjog. Budapest, HVG­ORAC tusainak egységes, korszerű, egyértelmű és ugyanak- Kiadó, 2017. 29–30. 10 Mádl, Vékás i. m. [109] széljegyszám. / / 10 | ELJÁRÁSJOGI SZEMLE 2018 3 2018 3 ELJÁRÁSJOGI SZEMLE | 11 EJSz2018_3_ belív.indd 10 2018.12.05. 9:57:28

15 len jogintézményeket az uniós jogban szabályozott, il- Az Európai Uniós Bírósága C­350/14. számú ügyben letve az Európai Unió Bíróságának gyakorlatában ki- hozott ítéletében kimondta, hogy a Róma II. rendelet 4. alakított tartalommal és kritériumok szerint kell minő- cikkének (1) bekezdését a közúti balesetből eredő szer- síteni. A nemzeti jogban követett minősítésre csak uni- ződésen kívüli kötelmi viszonyra alkalmazandó jog ós minősítés hiányában vagy a nemzeti jog szerinti ér- meghatározása céljából úgy kell értelmezni, hogy az el- telmezésre vonatkozó kifejezett utalás esetében van járó bíróság helye szerinti tagállamban bekövetkezett lehetőség. ilyen balesetben elhunyt személy másik tagállamban A magyar bíróságnak – tekintettel az Európai Uniós lakóhellyel rendelkező közeli hozzátartozóit ért, az el- tagságra – elsődlegesen az uniós jog alkalmazhatósá- hunyt halálához kapcsolódó károk e rendelkezés értel- gának kérdésében kell döntenie. mében e baleset „közvetett következményeinek” te- A Róma II. rendelet bizonyos kivételektől eltekintve kintendők. biztosítja a felek számára a jogválasztás szabadságát a Az alapügyben felmerült az a kérdés, hogy a bíróság- szerződésen kívüli kötelmi viszonyok esetében. Jogvá- nak melyik tagállam jogát kell alkalmaznia a hozzátar- lasztásra főszabály szerint a kár bekövetkezése után tozók kárigényére – a káresemény helye szerinti tagál- van lehetőség. A jogválasztásnak kifejezettnek kell len- lam jogát, vagy a károsultak állandó lakóhelye szerinti nie, vagy annak az eset körülményeiből kellő bizonyos- tagállam jogát – abban az esetben, ha román állampol- sággal megállapíthatónak kell lennie, és harmadik sze- gár apa, illetve olasz állampolgár anya és nagyanya kí- mélyek jogait nem sértheti [14. cikk (1) bekezdés]. vánja érvényesíteni vagyoni és nem vagyoni kárigényét Jogválasztás hiányában a Róma II. rendelet egy apró- az olasz bíróság előtt, Olaszországban elhunyt, román lékos rendszert hozott létre a deliktuális felelősség kér- állampolgárságú gyermeke (unokája) vonatkozásában. désében alkalmazandó jog meghatározása érdekében. A Bíróság kiemelte, hogy a Róma II. rendet 2. cikke ér- A rendszer egy általános (4. cikk) és több speciális telmében „a kár magában foglalja a jogellenes károko- szabályból áll. Az általános szabály 3 rétegből tevődik zásból származó valamennyi következményt”. Utalt rá, 11 össze: a kár bekövetkezési helye szerinti ország , a kö- hogy a Róma II. rendelet preambulumának (17) bekez- 12 zös szokásos tartózkodási hely joga , végül pedig a ki- dése szerint személyi sérülés vagy anyagi kár esetén a 13 térítő klauzula azon ország jogának alkalmazása ér- kár bekövetkezésének helye szerinti ország az, ahol a dekében, amellyel a deliktum nyilvánvalóan szorosabb sérülést elszenvedték, vagy ahol az anyagi kár tényle- kapcsolatot mutat. gesen bekövetkezett. Ennek értelmében amennyiben A speciális szabályok az 5–9. cikkekben kerültek fel- azonosítható a közvetlen kár, a baleset közvetett követ- sorolásra: termékfelelősség, tisztességtelen verseny és kezményeitől függetlenül e közvetlen kár bekövetkezé- szabad versenyt korlátozó cselekmények, környezeti sének helye képezi az alkalmazandó jog meghatározása károk, szellemi tulajdonjogok megsértése és szervezett szempontjából releváns kapcsoló tényezőt. fellépés címeken. Ezen rendelkezéssel a Róma II. rendelet – a preambu- Az objektív kapcsoló szabályok körében a Róma II. lum (16) bekezdésében foglalt, az alkalmazandó jog ki- rendelet differenciált, főszabályra és kivételre épülő számíthatóságának biztosítására irányuló célkitűzés szabályrendszert vezetett be. megvalósulása érdekében – kizárja, hogy a jogellenes Az alkalmazandó jogot a kár bekövetkezésének helye károkozást különböző jogszabályok hatálya alá tartozó szerint kell meghatározni, függetlenül attól, hogy an- több részre bonthassák aszerint, hogy a közvetlen ká- nak közvetett következményei mely országban jelentek rosulton kívüli személyeket hol éri kár. 16 meg. Ennek megfelelően személyi sérülés vagy anyagi A Róma II. rendelet alkalmazása valószínűleg vagy a kár esetén a kár bekövetkezésének helye szerinti or- baleset helye szerinti vagy a balesetben érintett felek szág az, ahol a sérülést elszenvedték, vagy ahol az anya- közös állandó lakóhelye szerinti jog alkalmazásához gi kár ténylegesen bekövetkezett. 14 vezetne. Kivételes esetben egyéb jog alkalmazását is eredményezheti, amennyiben olyan államban hatályos jogról van szó, amely nyilvánvalóan szorosabban kap- csolódik a fennálló szerződésen kívüli kötelezettség- 11 Róma II. rendelet 4. Cikk (1) bekezdés: „Ha e rendelet másképp nem hez, mint akár a baleset helye szerinti, akár a közös ál- rendelkezik, a jogellenes károkozásból eredő szerződésen kívüli kötelmi landó lakóhely szerinti állam. Ezen szabálycsoport adja viszonyra azon ország jogát kell alkalmazni, amelyben a kár bekövetke- zik, függetlenül attól, hogy mely országban következett be a kárt okozó a kollíziós szabályok rugalmas keretét. esemény, valamint függetlenül attól, hogy ezen esemény közvetett kö- A szabályozás célja, hogy az egységes, alkalmazan- vetkezményei mely országban vagy országokban következnek be.” 12 Róma II. rendelet 4. Cikk (2) bekezdés: „Ha azonban a károkozásért dó jogra vonatkozó szabályok a bírósági határozatok felelősnek tekintett személy és a kárt elszenvedő személy szokásos tar- kiszámíthatóságát erősítsék, és hogy biztosítsák tózkodási helye a kár bekövetkezésének időpontjában ugyanabban az a kár okozó és a károsult érdekei közötti észszerű országban található, a jogellenes károkozásra ezen ország jogát kell al- egyensúlyt. Szükséges ez azért, mert a jogbiztonság kalmazni.” 13 Róma II. rendelet 4. Cikk (3) bekezdés: „Amennyiben az eset vala- követelménye és az egyedi ügyekben az igazságtétel mennyi körülménye alapján egyértelmű, hogy a jogellenes károkozás nyilvánvalóan szorosabban kapcsolódik egy, az (1) vagy (2) bekezdés- ben említettektől eltérő országhoz, akkor e másik ország jogát kell alkal- mazni. Egy másik országgal fennálló nyilvánvalóan szorosabb kapcsolat alapulhat különösen a felek között már fennálló olyan jogviszonyon, így 15 Florian Lazar kontra Allianz SpA ügyben hozott ítélet, ECLI:EU: például szerződésen, amely szorosan kapcsolódik a szóban forgó jogelle- 2015:802 nes károkozáshoz.” 16 Elérhető: http://curia.europa.eu/juris/liste.jsf?language=hu&jur= 14 Nagy i. m. 157–161. C,T,F&num=350/14&td=ALL / / 10 | ELJÁRÁSJOGI SZEMLE 2018 3 2018 3 ELJÁRÁSJOGI SZEMLE | 11 EJSz2018_3_ belív.indd 11 2018.12.05. 9:57:28

iránti igény a jog érvényesülésén alapuló térség alap- sekor már meglévő másik jogviszonnyal, akkor a szer- vető elemei. 17 ződésen kívüli jogviszonyra is az arra a másik jogvi- Amennyiben Magyarország és az érintett más ország szonyra irányadó jogot kell alkalmazni. 20 között nemzetközi szerződés van hatályban, az alkal- Az Nmj. tvr. 5. § (1) bekezdésében írta elő, hogy a bí- mazandó jog meghatározása ez alapján történik. 18 róság vagy más hatóság a külföldi jog felől hivatalból Az uniós rendelkezések és nemzetközi szerződés al- tájékozódik, a külföldi jog alkalmazásának mikéntjéről kalmazhatósága hiányában a magyar nemzetközi ma- azonban nem rendelkezett. A hivatkozott jogszabály- gánjog szabályai alapján kell eljárni. hely alapján viszont a jogalkalmazó a külföldi jog alkal- Az Nmj. tv. 4. § (1) bekezdése alapján a minősítés mazását is hivatalbóli kötelezettségnek tekintette. főszabály szerint a magyar jog szerint történik. Ez alóli A Szegedi Ítélőtábla álláspontja szerint a feleknek kivétel, amikor a magyar jog az adott jogintézményt csupán lehetőségük van arra, hogy megjelöljék, állás- nem ismeri vagy, ha a magyar jog ugyan ismeri az adott pontjuk szerint a jogviszonyban melyik jogot kell alkal- jogintézményt, de annak funkciója vagy célja eltér a mazni. Azonban az alkalmazandó külföldi jog meghatá- külföldi jogban betöltött céljától, funkciójától. 19 rozásának kötelezettsége alapvetően nem hárítható a Az Nmj. tv. a szerződésen kívüli kötelmi jogviszo- felekre, az eljáró bíróságnak ex officio kell a kérdésben nyokban lehetővé teszi a felek számára a jogválasztást, előzetesen állást foglalnia. 21 amelynek kifejezettnek vagy az ügy körülményeiből A kialakult bírói gyakorlat a kodifikáció során tör­ egyértelműen megállapíthatónak kell lennie. A felek vényerőre emelkedett. Az Nmj. tv. 7. §­a előírja a külföl- utólagos jogválasztása harmadik személy már fennálló di jog hivatalbóli alkalmazásának kötelezettségét, ami jogait nem sértheti. (Nmj. tv. 10. §) a kontinentális jogrendszerekben uralkodó álláspon- Jogválasztás hiányában azon állam jogát rendeli al- toknak felel meg. kalmazni a törvény, amelynek területén a kötelem ke- letkeztető jogi tény hatása bekövetkezett. 3.2. A KÜLFÖLDI JOG TARTALMÁNAK A Győri Ítélőtábla Pf.IV.20.352/2007/4. számú hatá- MEGÁLLAPÍTÁSA rozatban megfogalmazott jogalkalmazói álláspont sze- rint is ez a jogértelmezés felel meg az egyenlő elbánás A magyar jogban és jogalkalmazásban a külföldi jog elvének, mert így a káresemény helye szerinti jog kerül nem tény­, hanem jogkérdés. Ebből következően a ma- alkalmazásra a káreseményben résztvevő valamennyi gyar bíróságoknak hivatalból kell alkalmazniuk a kül- személy felelősségének megítélésekor. földi jogot és viselniük annak megismerésével kapcso- A törvénybe foglalt ún. általános kitérítő klauzula latos terheket. A külföldi jog tartalmának megismerése alapján az eljáró bíróság kivételesen mellőzheti a jog- szükségszerűen jelentős időt és anyagi forrásokat vesz szabály által kijelölt jog alkalmazását. Ez a megoldás le- igénybe. hetővé teszi az ügyek egyediesített, rugalmasabb keze- A magyar jog az officialitás elvét követi. Az Nmj. tv. lését, előmozdítva az igazságosabb és méltányosabb 8. § (1) bekezdése úgy rendelkezik, hogy a külföldi jog döntést [Nmj. tv. 10. § (1) bekezdés]. tartalmát a bíróság hivatalból állapítja meg. Hatályon Az Nmj. tv. szerződésen kívüli kötelmekre vonatkozó kívül helyezte, újabb tárgyalásra és újabb határozat ho- rendelkezései nem tartalmaznak speciális szabályt a zatalára utasította a Kúria elődje (Pf.III.20.474/1992.) kitérő klauzulát illetően, az általános szabály alkalma- az elsőfokú bíróságot, mivel az „tévedett a felek jogvi- zandó. Ugyanakkor a törvény a 62. §-ában szabályozza szonyára alkalmazandó anyagi jog tekintetében, és a járulékos kapcsolás szabályát. Az általános objektív ezért ítélete olyan mértékben megalapozatlan, hogy ér- kapcsoló szabálya alóli kivételként egy új kollíziós sza- demi felülbírálatra nem alkalmas”. A Legfelsőbb Bíró- bályt is vezet be, amely lehetőséget teremt az egymás- ság Pf.III.20 998/1995. számú határozata szerint az el- sal összefüggő szerződésen kívüli kötelmi és más jogvi- rendelt új bizonyítási eljárásnak „ki kell terjednie az al- szonyok egységes anyagi jog szerinti megítélésére. Elő- kalmazandó anyagi jog megismerésére és az annak írja, hogy abban az esetben, ha az elbírálandó szerződé- alapján szükségessé váló bizonyítás felvételére”. 22 sen kívüli kötelmi viszony szorosan összefügg egy, a A bírósági gyakorlat következetes abban a kérdés- felek között a szerződésen kívüli jogviszony keletkezé- ben, hogy az alkalmazandó külföldi jog beszerzésének elmulasztása olyan lényeges eljárási szabálysértés, amely az elsőfokú határozat hatályon kívül helyezését és az elsőfokú tárgyalás megismétlését teszi szüksé- 17 Gombos Katalin: A jog érvényesülésének térsége az Európai Unióban. gessé. 23 Budapest, Wolters Kluwer Kft., 2014. 38. 18 Magyarország és más államok között hatályos, a polgári ügyekben Az Nmj. tv. 8. § (2) bekezdése akként rendelkezik, történő igazságügyi együttműködés területén alkalmazandó uniós és hogy a külföldi jog tartalmának megállapításához a bí- nemzetközi jogforrások listája: http://igazsagugyiinformaciok. róság bármely eszközt igénybe vehet, így különösen a kor many.hu/dow nload/e/1d/e0000/%C3% A1llamok %20% felek előterjesztéseit, szakvéleményt vagy az igazság- C3% A9s%20eg ye z m%C3% A9 nyek %20 t %C3% A1j%C3% A9 koztat%C3%B3%202015%20%20%C3%A1prilis.pdf 19 Nmj. tv. 4. § (2) bekezdés: „A magyar jogban ismeretlen jogintéz- mény minősítését a jogintézményt szabályozó külföldi jog alapján kell elvégezni, különös tekintettel annak a külföldi jogban betöltött funkció- jára és céljára.” A (3) bekezdés: „Ha a külföldi jogintézmény a magyar 20 Az Nmj. tv. miniszteri indokolása jogban nem ismeretlen, de funkciója vagy célja eltér attól, amit a külföldi 21 Szegedi Ítélőtábla Pf.III.20.136/2008/8. számú határozata. jogban betölt, akkor a minősítés során a külföldi jogra is figyelemmel 22 Mádl, Vékás i. m. 78. kell lenni.” 23 Legfelsőbb Bíróság Pf.VI.26.608/2001/6. számú határozata. / / 12 | ELJÁRÁSJOGI SZEMLE 2018 3 2018 3 ELJÁRÁSJOGI SZEMLE | 13 EJSz2018_3_ belív.indd 12 2018.12.05. 9:57:28

ügyért felelős miniszter (a továbbiakban: a miniszter) él, amelyekben a perbeli fél kötelessége a külföldi jog erre vonatkozó tájékoztatását. 24 bizonyítása. 28 A külföldi jog tartalmának megismerése során a bíró- A külföldi jog egyszerűbb bizonyítását jogsegély- ság hagyatkozhat saját ismereteire, igénybe veheti kül- egyezmények útján is biztosíthatják az államok. Az Eu- földi jogban jártas szakértő közreműködését, figyelem- rópa Tanács égisze alatt (elsősorban a Tanács tagálla- mel lehet a felek előadásaira, előterjesztett bizonyíté- mai számára) 1968-ban Európai Egyezményt fogadtak kaikra. el Londonban a külföldi jogról történő tájékoztatás köl- Az Nmj. tvr. hatálya alatt – mára már meghaladott – csönös előmozdítására. 29 ítélőtáblai határozat alapult azon az állásponton, mi- Az Egyezmény célja a nemzetközi kölcsönös jogse- szerint a bíróságnak a külföldi jog tartalmát hivatalból gélynyújtási rendszer megteremtése, ennek révén pe- kell megállapítania, ezért nem alapíthatja a külföldi jog dig az igazságügyi hatóságok számára a külföldi jogról tartalmát kizárólag a felperes előadására. A külföldi jog való tájékozódás megkönnyítése. Az Egyezmény alap- hivatalbóli megállapításának kötelezettsége alól az ján a szerződő felek polgári jogi és kereskedelmi jogi sem ad felmentést, ha a felek között az alkalmazandó jogszabályaikról, eljárásukról és az igazságügyi szer- jog kérdésében nincs vita. 25 vezetükről tájékoztatják egymást. (A Strasbourgban, Ezzel párhuzamosan a Kúria kifejtette az Nmj. tvr. 5. § 1978. március 15. napján aláírt Egyezmény Kiegészítő (1) bekezdése kapcsán, hogy a bíróságnak hivatalból kell Jegyzőkönyve ezt a törekvést kiterjesztette a büntető a külföldi jog megismerése érdekében eljárnia. 26 anyagi­, és eljárásjogra, valamint a büntetőügyekben Remélhetőleg a bírósági gyakorlat az Nmj. tv. alapján eljáró igazságügyi szervezetre.) Ez alapján a szerződő szakít ezzel a megszorító értelmezéssel, amit az új nor- államok felállítanak vagy kijelölnek egy önálló testüle- maszöveg is indokol. 27 tet az Egyezmény szerinti megkeresésekre adandó tá- Az Nmj. tv. indokolása szerint a külföldi jog tartalmá- jékoztatások érdekében. nak bizonyítását illetően a bírónak szabad mozgástere Az Európai Unió tagállamai létrehozták az Európai 30 van. Figyelembe veheti például a felek által külföldről Igazságügyi Hálózatot más tagállam jogának megis- beszerzett törvénybizonyítványt, hiteles forrásból merése, annak megkönnyítése érdekében. A rendszer- származó jogszabályokat, kommentárokat. rel kapcsolattartó pontokat alakítottak ki a tagálla- A bizonyítási eszközök területén az egyes jogrend- mokban, melyek közreműködnek a tagállami jog meg- szerek más­más megoldást választanak. Az Egyesült ismerése, információ megosztása területén. A Hálóza- Királyságban és az USA­ban szakértő­tanú szóbeli meg- ton keresztül lehetőség van mind az elektronikus, mind hallgatása a legelterjedtebb módszer. Franciaország- a postai úton történő megkeresésre. ban a külföldi jogszabályokra kiterjedő írásos szakvé- lemény képezi a kiindulópontot a bizonyításhoz. A né- 3.3. A KÜLFÖLDI JOG ALKALMAZÁSA met bíróságok is elsősorban egyetemi (tudományos in- tézeti) írásbeli szakvéleményt kérnek a külföldi jog tar- A külföldi joggal kapcsolatos jogintézmények megis- talmáról. Számos külföldi országban (Ausztria, Német- merése, szokatlan vagy ismeretlen bírói gyakorlat al- ország, Svédország stb.) hatósági szervek, elsősorban kalmazása a külföldi jog alkalmazásnak velejárója. az igazságügyért felelős minisztérium nyújt segítséget A iura novit curia vélelmét nem lehet a külföldi jog- a bíróságnak a külföldi jog hatályos tartalmának meg- szabályokkal kapcsolatban felállítani. állapításához. Emellett több jogrendszer lehetővé teszi, Annak ellenére, hogy az alkalmazandó jog egyértel- hogy a bíróság – más eszközök mellett – a felek segítsé- műen megállapítható, előfordulhat szokatlan eljárási gét is igénybe vegye. A külföldi jog bizonyításával kap- cselekmények foganatosítása, a külföldi jog tartalmá- csolatos eszközök kombinált alkalmazására van törvé- nak esetleges téves értelmezése vagy figyelmen kívül nyi lehetőség az Nmj. tv. 8. § (2) bekezdése alapján. hagyása. 31 Ugyanakkor ki kell emelni, hogy a miniszter tájékoz- A külföldi jog alkalmazása során a bíróságnak nem tatása nem köti a bíróságot a külföldi jog hatályos tar- mindig elegendő a külföldi jogról kapott minisztériumi talmának megállapításában. tájékoztatás, szükséges a teljes joganyag összefüggésé- Az a körülmény, hogy a külföldi jog ismerete a bírótól ben, rendszerben való ismerete. nem várható el, és emiatt az érdekelt fél a megfelelő jog- A deliktuális felelősség körében a legfontosabb kér- szabályok tartalmának megállapításához segítséget dések a szerződésen kívüli viszonyok és a kár fogalma. nyújthat, nem jelenti azt, hogy a szó valódi értelmében Mivel ezen fogalmak tagállamonként eltérőek, az uniós bizonyítási teherről lehetne beszélni. Ilyen értelmű bi- zonyítási teher még azokban a jogrendszerekben sem 28 Mádl, Vékás i. m. 80. 29 EURÓPAI EGYEZMÉNY A KÜLFÖLDI JOGRÓL VALÓ TÁJÉKOZTATÁS- RÓL, London, 1968. június 7., Magyarországon kihirdette: 40/1992. (X. 20.) Korm. rendelet a külföldi jogról való tájékoztatásról szóló, London- 24 Érdemes összevetni a fenti rendelkezést az Nmj. tvr 5. §­ának ren- ban, 1968. június 7. napján aláírt Európai Egyezmény, valamint Stras- delkezéseivel: „[…] szükség esetén szakértői véleményt is beszerez és a bourgban, 1978. március 15. napján aláírt Egyezmény Kiegészítő Jegy- fél által előterjesztett bizonyítékokat is figyelembe veheti.” (2) bekez- zőkönyv kihirdetéséről dés: „A külföldi jogról a bíróság vagy más hatóság megkeresésére az 30 2001/470/EK tanácsi határozat: https://e-justice.europa.eu/con- Igazságügyért felelős miniszter felvilágosítást ad.” tent_european_judicial_atlas_in_civil_matters-321-hu.do 25 Debreceni Ítélőtábla Gf.4.30.112/2006/5. számú határozata. 31 Bóka János: Jogharmonizációs dilemmák a külföldi jog tartalmának 26 Kúria Gfv.VI.30.248/2015/10. számú határozata. megállapításával kapcsolatban. Iustum Aequum Salutare X.2014.2., 23– 27 Nagy i. m. [62] széljegyszám. 33. 27. / / 12 | ELJÁRÁSJOGI SZEMLE 2018 3 2018 3 ELJÁRÁSJOGI SZEMLE | 13 EJSz2018_3_ belív.indd 13 2018.12.05. 9:57:28

kollíziós szabályok meghatározzák azok autonóm fo- kártérítési igény vonatkozásában hasonló mértékű jog- galmát. sérelem miatt eltérő összegeket kellene megállapítani A Róma II. rendelet szerint a károkozó magatartás ma- az egyes károsultak javára attól függően, hogy melyik gában foglalja a valószínűleg bekövetkező károsodást államban, milyen gazdasági, vagyoni körülmények kö- okozó eseményeket is, a kár fogalma pedig magában fog- zött élnek. 33 lalja a jogellenes károkozásból, a jogalap nélküli gazda- Emellett, amennyiben a perben a bíróság a külföldi godásból, a megbízás nélküli ügyvitelből, illetve a culpa jog alkalmazása mellett foglal állást, azt valamennyi in contranhendóból származó valamennyi következ- érvényesített követelés tekintetében teszi. Nincs lehe- ményt, továbbá a valószínűleg bekövetkező károkat is. 32 tőség arra, hogy például az érvényesített vagyoni és Nem hagyható figyelmen kívül az sem, hogy a jogvi- nem vagyoni kártérítési igény tekintetében külön­kü- tára irányadó jog alkalmazása maga után vonja egyben lön határozza meg az alkalmazandó jogot. A bírósági az adott állam bírói gyakorlatának alkalmazását is. A perben csak egységes jogalkalmazásra kerülhet sor, külföldi jogot a bíróságnak oly módon kell alkalmaznia, mely követelmény levezethető a 34/1992. (VI. 1.) AB 34 ahogyan azt a külföldi bíróságok teszik. határozatból , illetve a Polgári Törvénykönyv egysé- Az Nmj. tv. 7. §­ához fűzött miniszteri indokolása is ges kártérítés elvéből. ezt erősíti meg, amikor kifejti, hogy a külföldi jog helyes alkalmazása csak akkor biztosított, ha a külföldi jog 3.4. A KÜLFÖLDI JOG ALKALMAZÁSÁNAK rendelkezéseit a külföldi jog kontextusában vizsgáljuk, MELLŐZÉSE figyelemmel annak külföldi jogalkalmazási gyakorlatá- ra is. A kollíziós szabály által kijelölt külföldi jog alkalma- A bíróság megkeresheti a Londoni egyezmény alap- zásának mellőzésére több okból is sor kerülhet. Ezek ján a külföldi hatóságot annak érdekében, hogy a vonat- egy részét az Nmj. tv. szabályozza, más részük – mint kozó jogszabályoknak a kártérítési felelősségre, a fele- például a család kapcsolás – nem került be az új tör- lősség módjára, az elszenvedett károk megtérítésére, a vénybe. kártérítési összeg megállapítására vonatkozó részletes Az Nmj. tv. szerint a külföldi jog alkalmazásának mel- szabályokat közölje. A megkeresett hatóság a válaszá- lőzésére közrendbe ütközés esetén csak akkor kerülhet ban részletes tájékoztatást ad az alkalmazandó jogsza- sor, ha a közrend sérelme másként nem hárítható el. A bályokról, mellékletként rendszerint csatolja a vonat- közrend védelme érdekében a jogrendszerek kétszintű kozó rendelkezéseket. A hivatkozott jogszabályhelyek védelmi rendszert alakítanak ki. A jogalkalmazás terü- alkalmazásának elméletét és a kialakult bírói gyakorla- letén megakadályozzák azon külföldi jogszabály alkal- tot is bemutathatja, akár felhívva és kivonatolva a je- mazását, mely sérti a közrendet, illetve az államok ha- lentősebb bírósági döntéseket. tóságai elutasítják azon külföldi bíróságok által hozott A Fővárosi Ítélőtábla Pf.6.20.672/2006/3. számú íté- határozatok elismerését és végrehajtását is, melyet letének tényállása szerint az amerikai állampolgárságú adott esetben a közrendjüket sértő külföldi jogszabály és ott élő károsultak Magyarországon dolgozó gyerme- alkalmazásával hoztak meg. 35 ke közlekedési balesetben életét vesztette Magyaror- Ha a felek a jogviszonyra irányadó jog kikerülése cél- szágon. A baleset idején hatályos Nmj. tvr. 32. § (1)–(3) jából mesterséges kapcsolatot hoznak létre egy másik 36 bekezdéseire figyelemmel megállapította, hogy a ma- jogrendszerrel, csalárd kapcsolásról van szó. Ilyen gyar jog az irányadó a jogvita elbírálásánál, a nem va- esetben a jogalkalmazó rendszerint megtagadja a csa- gyoni kártérítés megítélése során. Kimondta, hogy a bí- lárd kapcsolás jogi hatását és más kapcsoló szabály al- róságnak arra kell törekednie a nem vagyoni kártérítés kalmazását írja elő. Ezen jogalkotói szándékot fejezte 37 összegének meghatározásánál, hogy a károkozás ide- ki korábban az Nmj. tvr. szabályozása is. Az Nmj. tv. a jén fennálló értékviszonyoknak megfelelő olyan mér- család kapcsolást többek között azért nem szabályoz- tékű pénzbeli ellentételezést állapítson meg, amely al- za, mert a nemzetközi magánjognak vannak más, konk- kalmas a károsultak által elszenvedett károsodás meg- rétabb eljárásjogi és anyagi jog eszközei a jogviszonyt közelítő kompenzálására. Nincs arra jogi lehetőség, rosszhiszeműen más jog alá terelő magatartások keze- 38 hogy két, azonos jellegű és súlyú nem vagyoni hátrányt lésére . Ilyen például a gyengébb pozícióban lévő félre elszenvedett károsult aszerint részesüljön eltérő mér- tékű nem vagyoni kártérítésben, hogy milyen jövedel- 33 Szegedi Ítélőtábla Pf.III.20.136/2008/8. számú határozata. mi- vagyoni viszonyok között él. A nem vagyoni kárté- 34 34/1992. (VI. 1.) AB határozat: „[…] a kártérítési rendszert a káro- rítés mértékét a károkozáskori, a károkozás helye sze- sult szempontjából egységes rendszerként kell kezelni és e rendszeren rinti érték- és életviszonyok alapulvételével kell meg- belül a jogi szabályozás nem járhat azzal a következménnyel, hogy a ká- határozni. rosult véletlenszerű körülmények miatt kerülhessen előnyösebb vagy hátrányosabb helyzetbe.” Ellentétes ítélkezési gyakorlat azt eredményezné, 35 Nmj. tv. 102. § (4) bekezdés a) pont: „Nem ismerhető el a külföldi ha- hogy a magyar bíróság előtt érvényesített nem vagyoni tározat, ha a) annak elismerése a magyar közrendbe ütközne.” 36 Mádl, Vékás i. m. 81. 37 Nmj. tvr. 8. § (1) bekezdés: „Nem lehet alkalmazni azt a külföldi jo- 32 https://books.google.hu/books?id=7OqOBAAAQBAJ&pg=PT57& got, amely a felek által – az egyébként irányadó jogszabály megkerülése lpg=PT57&dq=r%C3%B3ma+II+rendelet+alkalmaz%C3%A1sa& céljából – mesterségesen vagy színleléssel létrehozott külföldi elemhez source=bl&ots=6HS7jAJGc5&sig=7D5LpeRN7WbEy_xKs8xPcjZQ kapcsolódik (csalárd kapcsolás).” (2) bekezdés: „Csalárd kapcsolás ese- 8lw&hl=hu&sa=X&ved=0ahUKEwiowejwnfDZAhXEDpoKHeUHDCI4 tében az e törvényerejű rendelet szerint egyébként irányadó jogot kell ChDoAQgxMAI#v=onepage&q=r%C3%B3ma%20II%20rendelet%20 alkalmazni.” alkalmaz%C3%A1sa&f=false) 38 Mádl, Vékás i. m. 81. / / 14 | ELJÁRÁSJOGI SZEMLE 2018 3 2018 3 ELJÁRÁSJOGI SZEMLE | 15 EJSz2018_3_ belív.indd 14 2018.12.05. 9:57:29

vonatkozó joghatósági megállapodások, jogválasztás- gok ténybeli kérdésként kezelik, és nem vizsgálják felül sal kapcsolatos korlátozások, a kitérítő klauzula vagy a külföldi jogszabályok alkalmazását, a fellebbezés le- éppen a külföldi határozatok elismerését és végrehaj- hetősége általában kizárt amiatt, hogy a bíróság nem tását kizáró szabályok. alkalmazott külföldi jogot, vagy tévesen alkalmazta, Joghézag keletkezik, ha például a külföldi jogi norma esetleg értelmezte azt. Egyes nézetek szerint ez a gya- hiányzik, tartalma nem állapítható meg, ezért nem is- korlat csökkenti a nemzetközi magánjogi tényállások mert, vagy éppen a közrendi klauzula zárja ki annak al- kollíziós jogi rendezésének helyességét, és nem segíti a kalmazhatóságát. Ilyen helyzetben a jogalkalmazónak bírói gyakorlat egységességét sem. Egyre több ország először a külföldi jogrendszerből kell kitöltenie a jog- bíróságainak álláspontja változik, egyre több kérdés- hézagot, analógia vagy más megfelelő módszer segítsé- ben engednek fellebbezési jogot a külföldi jogszabályok gével. Amennyiben ez nem lehetséges, úgy másik jog- alkalmazásával kapcsolatban. rendszert kell keresnie, amikor az ún. kisegítő jogot Emellett egyes jogrendszerekben a fellebbezési jog fogja alkalmazni. általános, mint például a magyar bírói gyakorlat sze- 41 A korábbi szabályozással ellentétben a külföldi jog rint is. A fellebbezés lehetősége a bíróság valamennyi tartalmának megállapítását az Nmj. tv. észszerű időhöz döntésével szemben megillető, általános jogorvoslati köti. Amennyiben a külföldi jog tartalma észszerű időn jog, a törvényben foglalta kizárások kivételével. belül nem állapítható meg, a lex fori (saját hazai jog) al- kalmazandó. 39 Az Nmj. tv. a szabályozást azzal egészíti ki, hogy 4. EURÓPAI UNIÓS KITEKINTÉS amennyiben az ügy körülményei alapján nyilvánvaló, hogy az ügy az e törvény szerint irányadó jognál lénye- Az uniós nemzetközi magánjog jelenleg nem alkot tel- gesen szorosabban kapcsolódik egy másik joghoz, kivé- jes és koherens rendszert; e szabályrendszer szinte telesen ezt a másik jogot („szomszédos jog”) lehet al- egyik vonatkozó részterületet sem fedi le teljesen. kalmazni [Nmj. tv. 10. § (1) bekezdés]. A jelenlegi helyzetben a közlekedési balesetekből származó követelések legnagyobb részét a sértettek és 3.5. JOGORVOSLAT a biztosítók közvetlenül egymás között, peren kívül 42 rendezik. A gépjármű­biztosítási irányelv szabályai a Vizsgálandó, hogy milyen körben vehető igénybe jog- károsultnak kedveznek ebben a helyzetben: elismeri, orvoslat a bíróság határozatával szemben a külföldi jog hogy pozíciója a gyengébb, és olyan rendszert hoz létre, alkalmazásával kapcsolatban. Van­e lehetőség a bíró- melyben a követelést a lakóhelye szerinti államból, sa- ság határozatának felülvizsgálatára például azon ok- ját anyanyelvén tudja benyújtani. ból, hogy a bíróság a kollíziós normát hibásan alkal- Ezek az érvek azonban a károsult és a baleset okozója mazta, a külföldi jog tartalmát tévesen állapította meg közötti viszonyban nem alkalmazhatók, a felek azonos vagy éppen azért, mert a külföldi jogot helytelenül al- jogokkal rendelkeznek ezen viszonyban. 43 kalmazta. A témával foglalkozó szakirodalomban felmerült, A külföldi jog alkalmazásával felmerülő problémák hogy „elérkezett a külföldi jog alkalmazására vonatko- 44 ismertetése során nyilvánvalóan kirajzolódott, hogy zó szabályok európai szintű egységesítésnek ideje”. azok jelentős részét az eljárás időtartamának növeke- Az Európai Unió nemzetközi magánjogi jogalkotásában dése teszi ki. Az Európai Tanács 1950. november 04. folyamatos bővülés figyelhető meg, a jogviszonyok napján elfogadott, emberi jogok és alapvető szabadsá- újabb területeire terjed ki a kollíziós szabályok egysé- gok védelméről szóló Egyezményében biztosított jogok gesítése. A harmonizáció túlléphet a szigorú értelem- és szabadságok megsértése miatt az Európai Emberi ben vett kollíziós szabályok megfogalmazásán, például Jogi Bírósághoz lehet fordulni. Az Egyezmény 6. cikk 1. a nemzetközi magánjog általános részének kodifikáció- pontja írja elő az ügyek észszerű időn belül történő el- jával. 45 bírálását. Az eljárás hosszának észszerűségét ugyan- A jogharmonizációs törekvések két fő akadálya a akkor az ügy egyedi körülményeinek függvényében nemzeti jogi megoldások eltérése, illetve a külföldi jog kell megítélni, figyelemmel kell lenni az eset bonyolult- megismerésének nehézségei. Ezen probléma megoldás- ságára, a kérelmező és a releváns hatóságok magatar- ként azonban a nemzetek közötti megfelelő informáci- tására. Vizsgálni kell a bíróság eljárását is, főként a ós rendszer kiépítése szolgálhatna. körben, hogy miként járt el a külföldi jog tartalmának Az Európai Unió az Amszterdami Szerződéssel eszkö- beszerzése, a külföldi bírói gyakorlat megismerése ér- zölt módosítás alapján, az Európai Közösséget létreho- dekében. 40 A legtöbb ország gyakorlatában a fellebbezési bírósá- 41 Mádl, Vékás i. m. 80. 42 AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS 2000/26/EK IRÁNYELVE 39 Nmj. tv. 8. § (3) bekezdés: „Ha a külföldi jog tartalma észszerű időn (2000. május 16.) a tagállamok gépjármű­felelősségbiztosításra vonat- belül nem állapítható meg, akkor a magyar jogot kell alkalmazni.” kozó jogszabályainak közelítéséről, valamint a Tanács 73/239/EGK és 40 http://w w w.mabie.hu/attachments/article/126/K%C3% 88/357/EGK irányelveinek módosításáról (Negyedik gépjármű­biztosí- BClf%C3%B6ldi%20elemet%20tartalmaz%C3%B3%20polg%C3%A- tási irányelv) 1ri%20peres%20elj%C3%A1r%C3%A1sok%20elh%C3%BAz%C3%B- 43 http://www.europarl.europa.eu/document/activities/cont/20130 3d%C3%A1s%C3%A1nak%20okai%20%C3%A9s%20megold%C3%A- 1/20130110ATT58881/20130110ATT58881HU.pdf 1si%20javaslatok%20.pdf – Külföldi elemet tartalmazó polgári peres 44 Bóka i. m. 23–33. eljárások elhúzódásának okai és megoldási javaslatok 45 Mádl, Vékás i. m. 81. / / 14 | ELJÁRÁSJOGI SZEMLE 2018 3 2018 3 ELJÁRÁSJOGI SZEMLE | 15 EJSz2018_3_ belív.indd 15 2018.12.05. 9:57:29

zó Szerződés 65. cikkében – jelenleg: az Európai Unió gánjogi szabályai a jogi kultúrához, a kialakult gyakor- Működéséről szóló Szerződés (a továbbiakban: EUMSZ) lathoz igazodnak és csak végső szempontként jöhet szá- 81. cikke – megjelölt területeken rendeletek útján egy- mításba az Európa szerte egységes szabályozás kérdése. ségesítette a tagállamok vonatkozó belső szabályozá- Külföldi jog megismerésének körében segítséget je- sát. Ezáltal jelentősen szűkült a nemzeti jogalkotó moz- lenthetne, ha a Igazságügy Minisztériummal történő gástere és az autonóm belső kollíziós jogi szabályok ha- együttműködés során külön a bíróság számára felállí- tóköre. 46 tott részleg foglalkozna a bíróság (külföldi jogot alkal- Egyes szerzők szerint a legális definíciók megfogal- mazó más hatóságok) ügyeivel, illetve az alkalmazandó mazása a nemzetközi magánjogi jogegységesítés egy jog szerinti állammal való kapcsolattartással. Egy ilyen lehetséges eszköze. 47 rendszer meggyorsíthatná az adott eljárást azáltal, Jelenleg nincs általánosan elfogadott álláspont a kül- hogy a külföldi jog tartalma mielőbb megismerhetővé földi jog hivatalból történő alkalmazása tekintetében. válna. Így olyan jogrendszerekben, amelyek a külföldi jog al- Szintén az eljárás időtartamát rövidíthetné egy olyan kalmazását eljárásjogi kérdésnek tekintik, a bíróságok rendszer, mely az Európai Unió tagállamai közötti kom- nem kötelesek a külföldi jogot alkalmazni, hacsak a fe- munikáció gyorsítását szolgálja. A szakirodalom állás- lek erre nem hivatkoznak. Az olyan jogrendszerekben, pontja szerint ezt a bíróságok közötti elektronikus amelyek a külföldi jog alkalmazását anyagi kérdésnek kommunikáció útján érhetnénk el. Ehhez mindenek tekintik, ahol a bíróságok nem mérlegelhetnek, kötele- előtt megfelelő szabályozás és technikai feltételrend- ző a bíróság számára hivatalból alkalmazni a külföldi szer kiépítésére lenne szükség. jogot, akkor is, ha a felek nem hivatkoznak arra. Segítséget jelenthetne az eljáró bírók számára az al- Ez a kérdés is egységes szabályozásra vár, annak ér- kalmazandó jog magyarázata, jogesetmegoldással dekében, hogy a felek bármely állam előtti peres eljá- együtt. A folyton fejlődő és módosuló jogszabályok és rásban ugyanazokkal a feltételekkel hivatkozhassanak bírói gyakorlat mellett azonban ez állandóan megújuló a külföldi jog alkalmazásának kötelezettségére, ugyan- jogszabálygyűjtemény útján lenne megoldható, ami is- azok a kötelezettségek terheljék őket. mételten az elektronikai rendszer kiépítésének szüksé- gessége felé mutat. Fontos ugyanakkor az eljáró bírók tudásának folya- 5. ÖSSZEGZÉS matos fejlesztése, bővítése is, ami nem csak oktatás, de rendszeresen frissülő elektronikus tartalmak útján is A dolgozatban részletezett, a külföldi jog perben törté- biztosítható. nő alkalmazása során felmerülő problémák többek kö- Egyes álláspontok szerint az is megoldást jelenthet- zött abból is adódnak, hogy a vonatkozó szabályozás ne, ha adott országon belül jogszabály által kijelölt bí- nem egységes. Az Európai Uniós szabályok csak a nem- róság foglalkozna a külföldi jog alkalmazásával járó zetközi kollíziós magánjog egy részét fedik le, az e kör- ügyekkel. Azonban ez a megoldás a bírósági rendszer ben szabályozatlanul maradó kérdéseket a tagállamok újragondolásának szükségességét hozná magával. nemzeti szinten rendezik. Adott állam nemzetközi ma- Ilyen bírósági rendszer felállítása mellett is a szüksé- ges speciális ismeret megszerzése idő­ és munkaigé- nyes feladat, ez kizárólag az államon belüli ügyelosztás módosulását eredményezné. 46 PE462.492 Belső Politikák Főigazgatósága „C” Tematikus Főosztály: A tagállami és a nemzeti szabályozások kiolvasható Állampolgári Jogok és Alkotmányos ügyek, Jogi ügyek, Az alkalmazandó jog megválasztása határokon átnyúló közúti közlekedési balesetek ese- célja egy egyszerű, hatékony rendszer kiépítése a kül- tén: a Róma II. rendelet, a Hágai Egyezmény és a Gépjármű­biztosítási földi elemet tartalmazó ügyek rendezése érdekében, irányelv, Összefoglaló azonban a szabályozási rendszer fejlesztése még a to- 47 Gombos Katalin: A határon átnyúló elemeket tartalmazó jogviták vábbiakban is szükségesnek mutatkozik. bírói gyakorlata. Iustum Aequum Salutare, X. 2014. 2. 15–22. / / 16 | ELJÁRÁSJOGI SZEMLE 2018 3 2018 3 ELJÁRÁSJOGI SZEMLE | 17 EJSz2018_3_ belív.indd 16 2018.12.05. 9:57:29