Eljsárásjogi Szemle 2018/1. szám

ELJÁRÁSJOGI SZEMLE VARGA ISTVÁN A választottbírósági eljárásjog megújulása – Új törvény, új szabályzat 1. oldal   MICZÁN PÉTER A polgári perbeli szükséghelyzetek eseteiről, feltételeiről I. 25. oldal   SEBO ˝ ILDIKÓ A végrehajtás megszüntetése és korlátozása iránti perek szabályozása a régi és az új Eljárásjogi Kódex alapján 35. oldal GYÜRE PÉTER A bírósági végrehajtás elrendelésére vonatkozó általános szabályok figyelemmel a szubszidiárius jelleggel alkalmazandó új polgári perrendtartás rendelkezéseire 47. oldal   VARGA ATTILA Az alkotmánybírósági keresetek megengedhetőségének feltételei 54. oldal ZSIRAI VERONIKA A magányos elkövetés értékelése az embercsempészés elleni küzdelemben – különös tekintettel a Komáromi Járási Ügyészség gyakorlatára 60. oldal 1 III. évfolyam, TEMATIKUS JOGI SZAKLAPOK 2018. március www.hvgorac.hu

/ TARTALOM CONTENTS VARGA István SZERKESZTŐBIZOTTSÁG A választottbírósági eljárásjog megújulása – Új törvény, új szabályzat ELNÖKE: The Renewal of the Arbitration Procedural Law - New Code, New Rules of Procedure 1 Darák Péter FŐSZERKESZTŐ: MICZÁN Péter A polgári perbeli szükséghelyzetek eseteiről, feltételeiről I. Harsági Viktória Cases and Conditions of the Predicament in the Civil Procedure I. 25 SZERKESZTŐBIZOTTSÁG: SEBŐ Ildikó A végrehajtás megszüntetése és korlátozása iránti perek szabályozása Bárd Károly a régi és az új Eljárásjogi Kódex alapján Belovics Ervin The Regulation of the Actions for the Termination and Limitation of Darák Péter Enforcement in the New and Previous Code of Civil Procedure 35 Erdei Árpád Harsági Viktória GYÜRE Péter Németh János A bírósági végrehajtás elrendelésére vonatkozó általános szabályok Patyi András figyelemmel a szubszidiárius jelleggel alkalmazandó Varga István új polgári perrendtartás rendelkezéseire Varga Zs. András The General Rules of the Order of Enforcement With Regard to the Subsidiary Applicable Provisions of the New Code of Civil Procedure 47 VARGA Attila Az alkotmánybírósági keresetek megengedhetőségének feltételei The Admissibility Conditions of the Constitutional Claims 54 ZSIRAI Veronika A magányos elkövetés értékelése az embercsempészés elleni küzdelemben – különös tekintettel a Komáromi Járási Ügyészség gyakorlatára The Judging of the Lone Offence in accordance with the Fight Against Migrant Smuggling – With Particular Attention to the Practice of the District Prosecutor’s Office of Komárom 60 IMPRESSZUM ELJÁRÁSJOGI SZEMLE ALAPÍTÓ: Harsági Viktória TÖRDELŐ: Máthé József ELŐFIZETÉS a kiadónál. A folyóirat előfi zetési díja nyomtatott formában: KIADJA: HVG-ORAC Lap- és Könyvkiadó Kft. KORREKTOR: P. Berka Antónia 8800 Ft. 1037 Budapest, Montevideo u. 14. A folyóirat a www.eljarasjog.hu oldalon is elérhető. Telefon: (1) 340-2304, 340-2305 NYOMTATÁS: Multiszolg Bt. Megjelenik évente 4-szer. FELELŐS KIADÓ: Frank Ádám, a kft. ügyvezetője ISSN 2498-6062 (Nyomtatott) ISSN 2498-6070 (Online) Tájékoztatjuk tisztelt Szerzőinket, hogy a folyóirat FELELŐS SZERKESZTŐ: Gábor Zsolt publikációs felhívását, szerkesztési szabályait és a Borítón: High Court of Justiciary, Edinburgh beküldendő szerzői adatlapot a www.eljarasjog.hu MŰSZAKI SZERKESZTŐ: Bors Kriszta A fotót készítette: Harsági Viktória oldalon a „Szerzőknek” menü alatt találja. Borítón: Bécs, Igazságügyi Palota Fotózta: Harsági Viktória Az Eljárásjogi Szemle tanulmányai kutathatóak a Jogkódex Szakcikk Adatbázisában is. www.jogkodex.hu

A VÁLASZTOTTBÍRÓSÁGI ELJÁRÁSJOG MEGÚJULÁSA – ÚJ TÖRVÉNY, ÚJ SZABÁLYZAT VARGA ISTVÁN PhD tanszékvezető egyetemi tanár, ELTE Polgári Eljárásjogi Tanszék; ügyvéd I. BEVEZETÉS1 már elfogadott és hatályba lépett Vbtv. mielőbbi tartal- mi javítását kezdeményezze a törvényalkotónál. A törvényalkotó a 2018. január 1-jén hatályba lépett E kezdeményezés első lépése közvetlenül a Vbtv. ha- választottbíráskodásról szóló 2017. évi LX. törvénnyel tályba lépését követően már meg is történt: A törvény (a továbbiakban: Vbtv.) új helyzetet teremtett a válasz- által új szervezeti keretekben definiált, a Magyar Ke- tottbíráskodás hazai szabályozásának, és ezzel a polgá- reskedelmi és Iparkamara mellett működő Állandó Vá- ri per eme elsőszámú alternatívájának számító eljárás lasztottbíróság elfogadta és közzétette új Eljárási Sza- elfogadottságának és fejlődési esélyeinek terén. Az új bályzatát (a továbbiakban: Szabályzat). A Szabályzat törvény tartalma nem adhat okot megnyugvásra a vá- ugyanis már abban a reményben és annak elővételezé- lasztottbíráskodás hazai sorsát szívükön viselőknek, sével készült, hogy a Vbtv. hibái és hiányosságai a kö- mert a Vbtv. számos tekintetben – mind koncepcioná- zeljövőben szükségszerűen korrigálásra kerülnek, és lis, mind részletszabályi, mind pedig nyelvi-terminoló- ezért a Szabályzat saját magát már egy jövőben tökéle- giai szinten – felülvizsgálatra szorul. Az érintett szabá- tesített törvényi szabályozással látja összhangban. A lyok a választottbíráskodás társadalmi, valamint szű- jelen írás mellékleteként itt is közölt Szabályzat az kebb értelemben – hazai és nemzetközi befektetői – adott jogalkotási helyzetben ilyenformán egyfajta ja- felhasználói elfogadottságának javulását, megszilárdu- vaslat-összességnek és vonalvezetőnek is tekinti magát lását akadályozhatják éppen egy olyan időszakban, – természetesen azzal, hogy csak azon keretek között amelyben esély lenne az elmúlt években kapott legiti- tudott a megalkotója szakmai meggyőződése szerint mációs és bizalmi sebek gyors begyógyítására. előremutató helyesbítéseket és alternatívákat felmu- Jelenleg nincs már értelme azon elmélkedni, hogy a tatni, amelyek Szabályzatba foglalásának a Vbtv. kó- végül hatályba lépett szabályozási tartalom kialakulá- gens rendelkezései nem képezték akadályát. sában milyen szerepet játszott a választottbírósági el- Az MKIK Állandó Választottbíróságának 2018. január járásjogot behatóan ismerő és – mind elméletben, mind 1-jén hivatalba lépett új elnökétől 2018. január 5-én napi gyakorlatban – művelő személyi kör szembetűnő kaptam felkérést arra, hogy írjam meg a Választottbí- mellőzése a törvényelőkészítés folyamatában. Elég eb- róság új Eljárási Szabályzatát. Mivel a Vbtv. 67. § (9) be- ben az összefüggésben annyit rögzíteni, hogy a 2013- kezdése értelmében az elnökség „[…] 2018. január 31. ban megindult polgári perjogi kodifikáció-előkészítés napjáig elfogadja az ügyrendjét és az eljárási szabályza- magától értetődő feladatának tekintette az új Pp. meg- tot, valamint a honlapján közzéteszi a listát”, a minden alkotásával egyidejűleg – jogforrásilag is a Pp.-be in- más kötelezettség félre tételét megkövetelő munkára tegráltan – a választottbírósági eljárás szabályozásá- nem sok idő állt rendelkezésre. Az elnökség által – több nak modernizáló újrakodifikálását, és erre az új Pp. olvasat után – január végén elfogadott Szabályzat a tör- Koncepciójának a szakma által konszenzusosan előké- vény által – csak implicit módon – megkövetelt „határ- szített tervezete egyértelmű tartalmi javaslatot is tett, időben”, január 31-én közzétételre került. Az elnök eljá- amelyet azonban az igazságügyi kormányzat ismeret- rási szabályzat-írásra vonatkozó megtisztelő felkéré- len okokból elvetett. Ezzel – utólagosan rátekintve – sét – egyebek mellett – azért fogadtam el, mert az volt meghiúsult annak az esélye, hogy a szakma érintett kö- az azóta sem változott meggyőződésem, hogy a Sza- reinek bevonásával megvalósuló, mélyreható és szem- bályzat a fentebb említett módon a maga eszközeivel pontokban gazdag szakmai vita során érlelődjön ki egy hozzájárulhat a magyar választottbírósági eljárásjog a magánjogi jogvitákban érdekelt felek, valamint a gyakorlatának minőségi fejlesztése mellett a törvényal- nemzetközi versenyképességét ezen a területen is biz- kotó abbéli felismerésének kialakulásához is, hogy a tosítani akaró állam érdekeit egyaránt szolgáló szabá- törvényi szabályozás egyes nem megfelelően kiérlelt, lyozás. A szakma felelőssége így most az, hogy az im- vagy hibás, illetőleg a választottbíráskodás szempont- jából kifejezetten kontraproduktív megoldásai által hordozott rizikókat a közeli jövőben törvénymódosí- tással semlegesíteni kell. Ezek a rizikók nem jelentékte- 1 A jelen tanulmány a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara mellett lenek. A törvényi szabályozás egyes bizonytalanságai, működő Állandó Választottbíróság 2018. március 28-án tartott Összbí- nemzetközi sztenderdektől való tartalmi eltérései, rói Értekezletén elhangzott előadás írásos változata, amely megfogal- mazásában nagyrészt követi a szóbeli előadás szabadabb stílusát. vagy csak az eljárás elhibázott törvényi megfogalmazá- / / PB | ELJÁRÁSJOGI SZEMLE 2018 1 2018 1 ELJÁRÁSJOGI SZEMLE | 1

sok által generált előreláthatatlansága Magyarország, jektív arbitrabilitási korlát) és nem zárja el az egyes, mint választottbíráskodási fórum eljelentéktelenedé- korábban a nemzeti vagyon szabályozásából fakadóan sét eredményezheti. Ez pedig szöges ellentétben állna a kizárt pertárgyakat sem a választottbírósági úttól (ko- törvényalkotó által éppen a Vbtv. megalkotásával ösz- rábbi objektív arbitrabilitási korlát). A Vbtv. objektív szefüggésben is egyértelműen kommunikált céljával, arbitrabilitást korlátozó rendelkezései között így mos- Magyarország versenyképességének javításával. tanra egyrészt megmaradtak a magától értetődő per- A jelen írás és a friss Szabályzat e folyóirat hasábjain tárgyak, azaz azok, amelyek esetében nem, vagy nem történő közlésének célja a fentiek fényében kettős: Egy- korlátlanul érvényesül a féli magánautonómia és ezzel részt egy rövid bevezető összefoglalással motiválni az eljárásjogi rendelkezési jog: a Pp. különleges perei és akar a mellékletként közölt új Eljárási Szabályzat olva- a közigazgatási per. Másrészt viszont bekerült ugyan- sására és kritikai tanulmányozására. Másrészt a Sza- ebbe a szabályba egy új kizáró rendelkezés: fogyasztói bályzat megszületésének és tartalmának apropóján szerződésből fakadó jogvitára a Vbtv. szükségtelenül egyidejűleg – egyelőre az említés szintjét csak kevéssel kizárja a választottbírósági utat. Ezt a szabályt a Sza- meghaladó terjedelemben és ezzel is továbbgondolásra bályzat a fogalommeghatározásokban a „jogvita” defi- motiváló céllal – végigveszi a Vbtv. tökéletesítésének níciójánál tudatosan nem veszi át. Természetesen amíg főbb leendő színtereit. a törvény tartalmazza a kizárást, addig ezen a Szabály- zat sem képes változtatni, a Szabályzat azonban nem kívánt olyan explicit szabályt átvenni a törvényből, II. TARTALOM amely nem indokolt és ezzel ébren akarja tartani azt a belátást, miszerint nem indokolt a fogyasztót akarata II.1. FOGALMAK ellenére elzárni a választottbírósági eljárástól. Védel- ÉS A VÁLASZTOTTBÍRÁSKODÁS HELYE mét megfelelő figyelemfelhívó szabályokkal kell ehe- lyett biztosítani, például úgy, ahogyan más európai jog- A Szabályzat nyitó, „Fogalommeghatározások” címet rendszerek is: a fogyasztó csak teljes bizonyító erejű viselő rendelkezése az egész Szabályzatot végigkísérő magánokiratba foglalt önálló szerződésben, vagy csak fogalmi tisztaságot és egységességet hivatott megala- közjegyzői okiratban köthessen választottbírósági pozni. Emellett célja a definíciós rendelkezésnek az is, szerződést stb. A fogyasztói szerződések teljes körű, hogy a Vbtv.-ben helytelenül, vagy egyáltalán nem, minden differenciáció nélküli kizárását ugyanis sem a vagy éppen szükségtelenül megfogalmazott tételeket a Ptk. 6:104. § (1) bekezdés i) pontja, sem pedig a Kúria törvény adta korlátokon belül a helyére tegye. vonatkozó joggyakorlata (3/2013. PJE határozat) nem Ennek megfelelően a Szabályzat fogalmi rendszere követeli meg és ezért felesleges ezen szigorítani. Azzal tartalmaz egy olyan választottbírósági szerződés defi- együtt, hogy önmagában is nagyon szerencsétlenül és níciót, amely – ellentétben a Vbtv. 3. és 8. §-aival – nem nemzetközi összehasonlításban is kivételesen alakult a a definiálandóval definiál és nem is keveri össze a defi- magyar jogban az, hogy a fogyasztói szerződéssel kap- níciót a formai követelményekkel, hanem fogalmi szin- csolatban a választottbírósági szerződés a tisztesség- ten konzekvensen végigveszi a választottbírósági szer- telenség fogalmával kerül kapcsolatba, az mindig az ződés három lehetséges esetét: a kizárólag eljárásjogi adott ügy részleteinek ismeretében dönthető csak el, tárgyú önálló választottbírósági szerződést (compro- hogy a fogyasztó részére nem éppen a választottbíró- mis), a felek anyagi jogviszonyait szabályozó szerződés sági út-e a kedvezőbb. A kivételesen a modern fogyasz- által hordozott választottbírósági kikötést (clause tói társadalomban is még előforduló, belátó- és cselek- compromissoire), végül pedig a konkludens módon vőképes fogyasztót nem szükséges az akarata ellenére megkötött választottbírósági szerződést (választottbí- védeni. rósági keresetindítás és azzal eljárásjogi értelemben Szintén nem tartalmaz a Szabályzat – sem foga- korrespondáló, mert hatásköri kifogást nem tartalma- lom-meghatározási szinten, sem a későbbi részletsza- zó alperesi védekezés). bályokban – olyan különbségtételt, ami a választottbí- A „jogvita” fogalmi meghatározásánál a Szabályzat a ráskodás domesztikus vagy nemzetközi jellegét venné törvénnyel ellentétben nem ragaszkodik feleslegesen alapul. A Szabályzat – ugyanúgy ahogyan a törvény – olyan korlátokhoz, amelyeket tartalmilag sem az egyaránt alkalmazandó nemzetközi elemet nem tartal- UNCITRAL Model Law, sem pedig a magyar jogforrások mazó és nemzetközi elemmel rendelkező eljárásokra is. nem követelnek meg. Így különösen elhagyja a törvény- A „nemzetközi választottbíráskodás” mint fogalom- ben feleslegesen használt „kereskedelmi” korlátozást, meghatározás elhagyásának indokoltsága többek kö- hiszen azt maga a Model Law is már a polgári magánjo- zött abban is megmutatkozik, hogy a terjedelmes tör- gi jogviták lényegében teljes spektrumára kinyitja és vényi definíció [Vbtv. 3. § (1) bek. 2–4. pont] már a maga a törvény is némileg erőszakoltan még a deliktu- Vbtv.-ben is – a törvényalkotó által láthatólag nem fel- ális igényeket is – helyesen – bele akarja érteni. Ugyan- ismert módon – teljességgel felesleges, hiszen a törvény így nem tartalmaz a Szabályzat felesleges szubjektív és – egy marginális és nyilvánvalóan mihamarabb kiikta- objektív arbitrabilitás alóli kivételeket sem. Előremu- tandó részletszabálytól [12. § (5) bek.] eltekintve – tatónak tekinthető a Vbtv. megoldása, amellyel elhagy- maga sem tartalmaz különös szabályokat a nemzetközi ja a korábbi törvény ebbéli korlátozó rendelkezéseit és választottbíráskodásra. A vonatkozó törvényi definíció már nem szabja feltételként a választottbírói útra tar- így az UNCITRAL Model Law szolgai és egyben értel- tozhatósághoz a gazdálkodói minőséget (korábbi szub- metlen követése. A Modelltörvény (a domesztikus eljá- / / 2 | ELJÁRÁSJOGI SZEMLE 2018 1 2018 1 ELJÁRÁSJOGI SZEMLE | 3

rásokat nem kizárva) a nemzetközi eljárásokra akar Végül a Szabályzat nem követi a Vbtv. 1. § (1) bekez- potenciálisan a harmonizáció alapjául szolgáló szabá- désének nyilvánvalóan elhibázott, szűkítő területi és lyokat teremteni, ezért szükségszerű, hogy definíciós intézményi hatály-rendelkezését sem, hanem saját ha- szinten meghatározza a nemzetközi jelleg ismérveit. tályát kinyitja és a nemzetközileg elfogadott territoria- Ezt a különbségtételt a Vbtv. nem teszi a magáévá, ezért litás elvével kapcsolja össze, nem titkoltan azzal a szán- a Szabályzatban is indokolatlan lett volna külön „nem- dékkal, hogy a törvényalkotó kövesse törvényi szinten zetközi” szabályokat alkotni és azokhoz kapcsolódóan is ezt a megoldást. A törvényi szintű szűkítés ugyanis a nemzetközi jelleget definiálni. Feleslegessége okán a nem indokolt: A Vbtv. 1. §-ában az „állandó választott- Vbtv. 3. §-ából is el kell tűnnie a hosszadalmas és bo- bírósági székhely” és az „eseti választottbíráskodás he- nyolult definíciónak, hacsak a törvényalkotó – egy lye” helyett a helyes hivatkozás általános érvénnyel a újabb felesleges és ezért nemkívánatos módosítással – választottbíráskodás helye kell, hogy legyen: A Vbtv. nem kettőzi meg a törvényi szabályozást egy „nemzet- helyes hatály-rendelkezése úgy kell, hogy hangozzon, közi eljárási” fejezet beiktatásával. Az UNCITRAL Mo- hogy a törvény akkor alkalmazandó, ha a választottbí- delltörvény és annak magyarázatai, valamint a nem- ráskodás helye Magyarországon van. A törvény módo- zetközi gyakorlat is egybehangzóak abban, hogy a vá- sítása ebben a tekintetben sürgető, mert a jelenlegi ha- lasztottbíráskodás helyében a felek szabadon állapod- tály-rendelkezés egy intézményi szemléletű, paterna- nak meg. Nincs látható indoka annak, hogy a feleket lista szemléletet tükröz, ami idegen a felhasználói kör- bármilyen körülmények alapján miért kellene elzárni a től. Nemzetközi kitekintés alapján megállapítható, magyar jog alkalmazásától, ha ügyleti akaratuk ez és az hogy az alkalmazandó választottbírósági eljárási jogot általuk választott ad hoc vagy institucionális válasz- állandó választottbíráskodás esetén nem az intézmény tottbíróság ezt elfogadja, illetőleg az esetleg alkalma- székhelye, hanem ebben az esetben is a választottbí- zandó külföldi szabályozó ezt megengedi. A törvény fo- ráskodás helye határozza meg, amelyről a felek szaba- galmi tisztasága is indokolja a módosítást, mert a vá- don megállapodhatnak. Ha egy választottbírósági in- lasztottbíráskodás helyének értelmezése sok jogalkal- tézmény nem tudja, illetve nem kívánja lehetővé tenni mazói probléma okozója volt a múltban. az eljárásnak egy másik állam területén történő lefoly- Már a fogalommeghatározások szintjén egyértelmű- tatását, azt az eljárási szabályzatában minden további síti a Szabályzat, hogy az egész szabályrendszert végig- nélkül kizárhatja. Nem indokolt és a választottbírásko- kíséri az intézmény és a jogvita eldöntésére hivatott fó- dás szellemiségével ellentétes azonban a feleket a vá- rum megkülönböztetése: A konzekvensen nagybetűvel lasztottbíráskodás helyének (államának) a megválasz- írt „Választottbíróság” mindig az intézményt, azaz az tásában megillető szabadság törvényi szinten történő MKIK Állandó Választottbíróságát (a Kereskedelmi Vá- kizárása. A módosítandó, hibás törvényi hatály-rendel- lasztottbíróságot) jelenti, míg a jogvita tényleges el- kezéssel sem kerül azonban ellentétbe a Szabályzat sa- döntésére rendelt döntéshozó fórum a „választottbíró- ját hatály-rendelkezése, hiszen 1. § (1) bekezdésében sági tanács”. A Szabályzat nem differenciál tovább az annyit tesz csupán, hogy felszabadultan többet ad, mint intézmény által ellátandó feladatok belső leosztása irá- amennyire a törvényalkotó gondolt: Első fordulatával nyában: azt, hogy a Szabályzatban a Választottbíróság- alkalmazni rendeli önmagát természetesen akkor, ha a ra telepített feladatokat, eljárási cselekményeket tény- felek az intézményt kötik ki (hiszen ekkor a Szabályzat legesen az Elnök, az Elnökség vagy a Titkárság végzi-e a felek választottbírósági szerződésének részévé, tar- el, az intézmény belső munkamegosztásának a függvé- talmává válik), ugyanakkor második fordulatával to- nye. Kifelé ezek mindenesetre a Választottbíróság cse- vább megy és általánosságban kínálja magát akár bel- lekményeiként jelennek meg. földi ad hoc eljárásoknak, akár külföldi eljárásoknak, Végül a fogalommeghatározások a „Regisztrációs ha utóbbiak lex arbitrationis-szabályai nem tartalmaz- Díj”, a „Választottbírósági Díj”, a „Választottbírósági nak tiltást. A 2. § (1) bekezdése Magyarország – első lá- Költségek” és a „Felek Költségei” pontos meghatározá- tásra talán szükségtelen – említésével kifejezetten már sával egységesítik a korábbi szabályzatokban szórtan, azt a megközelítést akarja sulykolni, hogy a felek vá- mert részben a szabályzatokban, részben az azokhoz lasztása határozza meg a választottbíráskodás helyét, mellékelt díjtáblázatokban található, és ezért nehezen és ez az intézmény, tehát a Kereskedelmi Választottbí- áttekinthető költségjogi fogalmakat. Ehhez kapcsolódó róság választása esetén Magyarország, aminek az el- és szintén az egységességet és az áttekinthetőséget sődleges és legfontosabb következménye a Szabályzat szolgáló újítás, hogy magát a teljes költségjogot is a Sza- alkalmazandósága mellett a magyar jog, azon belül a bályzat magába integrálja (Szabályzat 8–13. §) és kizá- Vbtv. lex arbitrationis-kénti megjelenése. Ha tehát a fe- rólag a százalékos és számszaki költségszabályokat lek úgy rendelik a Szabályzatot alkalmazni, hogy az hagyja az 53. §-ban 2. Mellékletként szereplő Díjtáblá- MKIK Választottbíróságának vetik alá magukat, azzal zatra. A Szabályzat viszonylag terjedelmes költségjogi egyben kényszerítően a magyar jogot, a Vbtv.-t teszik része azért is indokolt, mert – nemzetközi összehason- meg alkalmazandó választottbírósági eljárásjognak lításban párját ritkító módon – a Vbtv. ennek a kifeje- (lex arbitrationis vagy lex fori arbitrationis). zetten központi jelentőségű szabályozási tárgynak A területi hatály apropóján végül megemlítendő, egyetlen tényleges rendelkezést sem szentel. [A Vbtv. hogy részben hiányos, részben pedig hibás a territoria- 44. § (3) bek. a felek ebben az eljárásban hatványozot- litás elvének áttörésére vonatkozó Vbtv. 1. § (2) bekez- tan érvényesülő rendelkezési jogának természetes kö- dése. Annak helyesen így kell hangzania: „(2) Ha nem- vetkezménye.] zetközi szerződés eltérően nem rendelkezik, a 9–10. §-t, / / 2 | ELJÁRÁSJOGI SZEMLE 2018 1 2018 1 ELJÁRÁSJOGI SZEMLE | 3

a 26–28. §-t, a 40. §-t, az 53. § (2) bekezdését és az mítási bizonytalanság: így például az Mt. szabályaival 54. §-t alkalmazni kell abban az esetben is, ha a válasz- összhangban szabályozza a munkanap–ünnepnap– tottbíráskodás helye Magyarországon kívül van.” Az munkaszüneti nap viszonyrendszert. UNCITRAL Modelltörvény pontos és értelemszerű átül- A múltban problémát jelentett a választottbírósági tetésével ugyanis nemcsak a 28. §, hanem a Vbtv. 26– gyakorlatban az a szituáció, amikor a kereset beérkezé- 27. §-a is logikusan ebbe az áttört körbe tartozik, hi- se és a választottbírósági tanács megalakulása közötti szen a Vbtv. mindenhol az állami bírósági közrehatás időintervallumban még nem volt meghatározva az eljá- területein ekvivalensen kezeli a külföldi választottbí- rás nyelve. A Szabályzat 4. §-a ezt a szituációt kezeli ráskodást a hazaival. A Vbtv. 53. §-án belül szükséges úgy, hogy különbséget tesz a Választottbíróság (azon differenciáció indoka pedig az, hogy a külföldi válasz- belül elsősorban a Titkárság) kapcsolattartási nyelve tottbírósági ítélet belföldi hatályát a New York-i Egyez- és a később a tanács által véglegesen meghatározott el- mény ill. más nemzetközi instrumentumok határozzák járás nyelve között arra az esetre, ha a felek nem ren- meg. A jelenlegi szabályozás minden további nélkül a delkeztek az eljárás nyelvéről. A szervezet ilyenkor fel- világ bármely országából származó választottbírósági hatalmazást kap arra, hogy átmenetileg a leggyakrab- ítéletet magyar res iudicata-ként ismer el mindenfajta ban használt nyelvek egyikén (magyarul, angolul vagy nemzetközi kötelezettségvállalás nélkül is, ezt a tör- németül) kommunikáljon a felekkel, ennek azonban vényalkotó nem akarhatta. A Szabályzat értelemszerű- nincs semmilyen prejudiciális hatása a később megha- en ezeket a hibákat nem tudja tompítani, itt gyors tör- tározandó eljárási nyelvre, hanem csak az ügymenet vényalkotói cselekvésre van szükség. megakadásának elkerülését szolgálja. Nemzetközi sztenderdekhez akarja közelíteni az II.2. ÁLTALÁNOS ELJÁRÁSI SZABÁLYOK, ügyelintézési időket az 5. §, amikor az eljárás érdemi KÜLÖNÖSEN: ELJÁRÁSI CSELEKMÉNYEK, részére hat hónapos időtartamot határoz meg elérendő KÉPVISELET, NYELV, KÖLTSÉGJOG célként. Már a megalkotás során az első tervezet megvitatása- A Szabályzat a fogalmak, a hatály és a territorialitás kor komoly vitát váltott ki a képviselet 6. §-ának szigorú elvének 1–2. §-okban való tisztázása után a 3–13. §-ok- szabálya, amely a listás választottbírónak nem engedi a ban további általános szabályokat fektet le. A beadvá- Választottbíróság előtti jogi képviselet ellátását akkor nyozás, a határidők és a kézbesítés szabályozásánál a sem, ha nincs vagy nem is volt jelölése. A Szabályzat és a lehető legnagyobb fokú eljárási jogbiztonság és előre- jelen írás szerzőjének szakmai véleménye ellenére ez a láthatóság biztosításának célja vezérli a 3. §-t. Az eljá- szabály bekerült a 6. § (4) bekezdésébe. Meggyőződésem rás minden érintettjének való egyidejű megküldési és azonban, hogy az absztrakt kizárás nem a megfelelő kézbesítési kötelezettség ugyanúgy ezt a célt szolgálja, módja a potenciális összeférhetetlenségi helyzetek keze- mint a párhuzamos elektronikus és hagyományos kom- lésének és ennek a szabálynak a Szabályzat első felül- munikáció. A Szabályzat megalkotása során felmerült, vizsgálatakor el kell tűnnie. Maga a törvény sem követel hogy az online kommunikációnak általában nagyobb meg ilyen szigorú, egyfajta félreértelmezett minő- vagy akár kizárólagos szerep lenne adható. Ez elméleti- ség-túlbiztosítást, és erre egyébként is elégséges garan- leg igaz, az infrastrukturális feltételei azonban a Sza- cia az újonnan összeállított lista személyi összetétele. bályzat megalkotásának hónapjában nem voltak látha- Maga a Vbtv. 61. § (8) bekezdése is csak az elnökség tag- tók – és ez azóta sem változott. Elsődleges – vagy akár jait zárja el a választottbírói, szakértői és jogi képviselői kizárólagos – online kommunikációval a Szabályzatnak tevékenységtől, ez utóbbi a törvény szerint a listás vá- csak akkor kell majd számolnia, ha annak az infra- lasztottbíráknak megengedett lenne (és az is kell, hogy strukturális feltételei (hasonlóan az OBH és az állami legyen a jövőben). Ennek kapcsán végül említést érde- bíróságok által működtetett platformhoz) a Választott- mel, hogy elhibázott, ezért módosítandó a Vbtv. említett bíróság fenntartóinál és így magánál a Választottbíró- szabályának első fordulata is: az elnökség tagjainak ki- ságnál is felállnak. A Vbtv. nagy gonddal és részletes- zárása a választottbírói tevékenységből nemzetközi uni- séggel szabályoz egy sor szervezeti és fenntartói kér- kum, ami szükségtelenül elszakítja az elnökség tagjait a dést a záró, XII. és XIII. Fejezetben, de ennek, a jogke- választottbíró mindennapi gyakorlatától és – nem utol- resők körében egyre természetesebb (kötelező cégka- sósorban – felelősségétől. Ezzel szemben a választottbí- pus e-per az új törvényszéki perrendben) felhasználási rósági minőségbiztosítás célját az szolgálná a legjobban, módnak egyetlen szót sem szentel. Márpedig a kor kö- ha az elnökség tagjai folyamatos választottbírói foglal- vetelményeinek megfelelő, online kommunikáción ala- koztatottságukkal együtt járó szakmai kitettségben ér- puló beadványozási és nyilvántartási rendszer éppen zékelnék a folyamatosan felmerülő és az elnökség által az újraindulás állapotába helyezett intézménynél csak kezelendő problémákat. komoly, hosszú távú és költségintenzív informatikai A Szabályzat 8–13. §-ai egységes és egy helyen, átlát- fejlesztéssel képzelhető el. A Vbtv. egy lehetséges jövő- ható módon szabályozott költségjogot teremtenek, sza- beli jobbító módosításánál ez az aspektus sem lesz el- kítva a korábbi eljárási szabályzat szórt, részben a mel- hanyagolható. lékletekben, díjtáblázatban található szabályaival. Az A Szabályzat 3. §-a ezenkívül több további részletkér- új Díjtáblázat már csak a számszaki adatokat és száza- dést is az előreláthatóság érdekében úgy tisztáz, hogy a lékos arányokat tartalmazza, míg a fogalmi rendszert, hatálya alá tartozó ügyekben ne legyen az állami bíró- az előlegezés és a viselés szabályait a Szabályzat emlí- sági perrend hatálya alatt nem kizárható határidő-szá- tett szakaszai adják. A költségjogon végigvonuló egyik / / 4 | ELJÁRÁSJOGI SZEMLE 2018 1 2018 1 ELJÁRÁSJOGI SZEMLE | 5

fő megfontolás, hogy előlegezés nélkül az eljárás ne niszteri indokolásban is ebben az értelemben külön tudjon előrehaladni, ezzel párhuzamosan azonban fle- hangsúlyozott egységes eljárás-indulási szabályával xibilisebbé válik az előlegezés szabályrendszere és ki- nem kerül-e ellentétbe a Szabályzat 14. § (2) bekezdése, fejezetten szabályozva van a nem előlegező fél helyett midőn a törvénnyel ellentétben nem „a vita választott- az eljárás előremenetelét kikényszerítő helyettes előle- bíróság elé utalására irányuló nyilatkozat” alperes ál- gezés intézménye. tali átvételének időpontjára telepíti a választottbírósá- gi eljárás megindulásának az időpontját, hanem arra a II.3. KÜLÖNÖS ELJÁRÁSI SZABÁLYOK, napra, „amelyen a keresetlevél a Választottbírósághoz KÜLÖNÖSEN: AZ ELJÁRÁS MEGINDÍTÁSA beérkezett.” A kérdés tágabb összefüggésbe helyezve ÉS A VÁLASZTOTTBÍRÓSÁGI TANÁCS válaszolható meg dogmatikai tisztasággal, ez a követ- kező alfejezet (ld. II.4.) magyarázatánál végezhető el. A A Szabályzat törzsét képező II., „Eljárási szabályok” választ és a tágabb összefüggést most csak erre a rész- címet viselő fejezet négy alfejezetre bomlik, lekövetve a kérdésre előrevetítve az mondható el, hogy a Vbtv. választottbírósági eljárás időbeli előrehaladását: Első- maga enged eltérő szabályozást azzal, hogy saját eljá- ként „Az eljárás megindítása” alfejezet részletesen sza- rás-indulási időpontját a felek diszpozíciójától teszi bályozza az első iratváltás (kereset és válaszirat) köve- függővé („Ha a felek eltérően nem állapodtak meg […]” a telményeit, ezt követően „A választottbírósági tanács 32. § elején). A választottbírósági intézményi szabály- megalakítása” alfejezet kidolgozza a döntéshozó fórum zatok pedig, így a Szabályzat is, nem vitásan a felek konstituálásának szabályait, ideértve az eljárás későb- megállapodásának részévé válnak, ezért az „ellentétes” bi szakában is felmerülő kapcsolódó kérédseket, mint a szabályozás a törvényi szabályozással minden további választottbíró-kizárási eljárást, és a választottbíróság nélkül összeegyeztethető. Az „ellentétes” szabályozást döntési kompetenciáját a saját hatásköréről. Az eljárást az ad hoc- és az institucionális választottbíráskodás megindító első iratváltásról szóló 14–18. §-ok célja, immanens különbségei (és az azokat természetesen hogy a felek jogvitájának észszerű tartalmi keretek kö- reflektáló nemzetközileg is egységes szabályozási gya- zötti identifikálása és az individuális döntéshozó fó- korlat) indokolják: Míg eseti választottbíráskodás ese- rum felállítása minél effektívebben megtörténjen, vala- tén a felek választottbírósági tanácsot konstituáló cse- mint, hogy mihamarabb megvalósuljon az adott válasz- lekményei előtt nincsen hová beérkeznie egy keresetle- tottbírósági eljárás felek általi előfinanszírozása. Eb- vélnek, és ezzel a felperesi érdekvédelem megköveteli ben a szellemben a Szabályzat – ellenpontozva az új Pp. az időpont alperesi közlésre való telepítését, addig kényszeresen felesleges és kontraproduktív keresetle- ugyanez az érdek és a józan ész is a keresetlevél-foga- véli- és írásbeli ellenkérelmi formaszigorát, amely idő- dásra előre berendezkedett intézményi választottbíró- közben az első gyakorlati tapasztalatok szerint a bíró- ság esetén az intézményhez való beérkezés időpontját sághoz való fordulásnak és a joghoz jutásnak nem elha- követeli meg eljárás-indulási időpontként. Itt, a rend- nyagolható akadályává növi ki magát – arra törekszik, szerimmanensen különböző ad hoc- és intézményi vá- hogy az eljárás a hagyományos perjogi szemlélet által lasztottbíráskodás viszonylatában – a törvény indoko- megkövetelt, de nem túlbonyolított keresetlevéli tarta- lásával szemben – nincs mit „egységesíteni”. Tágabb lommal egyszerűen megindítható legyen. Az egyszer összefüggésben a törvénytől való Szabályzati eltérések meghosszabbítható 30 napos határidőn belül előter- az alább (ld. II.4. pontban) kifejtendő dogmatikai alapo- jesztendő alperesi válasziratnak pedig – a választottbí- kon nyugszanak, amelyeket a Szabályzat 31. és követ- rósági eljárás lényegéből fakadóan – az egyetlen tényle- kező §-ai jelenítenek meg. Mielőtt ezekre rátérünk, a ges kötelező tartalmi eleme az alperesi választottbí- szabályozási sorrend lekövetése érdekében szólni kell ró-jelölés. Az eljárás tárgyának 16. §-ban definiált érté- azonban még röviden az eljáró választottbírósági ta- ke szintén a hagyományos polgári perjogi felfogáson és nács megalakításának fázisáról. fogalomrendszeren alapul, ami az érvényesíthető igé- A Szabályzat 19–30. §-aiban az eljárási szakasz jelen- nyek fedése. Miután a magánjogi igények között a vá- tőségének megfelelő részletességgel foglalkozik a dön- lasztottbírósági útra tartozhatók és az állami polgári téshozó fórum megalakításának módjával, valamint az perben érvényesítetők a kis- és a nagy halmaz viszo- abban bekövetkező későbbi lehetséges személyi válto- nyában állnak egymással, a szabályozási párhuzamos- zások, így a kizárás, valamint általában a választottbí- ság adja magát. A eljárás megindulását szabályozó nor- rói megbízatás megszűnésének kérdéseivel. A törvény- mákat végigkíséri a költségelőlegezés minden lehetsé- nyel ellentétben a Szabályzat egyéges fogalomhaszná- ges helyzetben történő biztosítása azzal, hogy a tipiku- latot teremt ebben a szabályozási tárgyban is: jelölésen san az eljárás gyors tényleges lefolytatásában érdekelt mindig a felek privátautonóm cselekvését érti, míg kije- felperes minden alperesi előlegezés-mulasztást saját lölésen konzekvensen csak a Választottbíróság szubsz- helyettes-előlegezéssel orvosolhat, valamint – az ebben titúciós tevékenységét. Ez utóbbi, a Szabályzat a körben változatlanul alkalmazandó 10. § (1) bekezdés 21. §-ában foglalt „helyettes jelölési”, tehát kijelölési alapján – akár az alperesi mulasztást anticipálhatja is jogkörét a Választottbíróság a Vbtv. 12. §-ában megha- és már a keresetindítással egyidejűleg előlegezheti a tározottaknál tágabb körben gyakorolhatja: A Szabály- saját része mellett a Választottbírósági Díj alperesre zat ezen az úton tudatosan visszahozza az olyan szemé- eső felét is. lyek (így például a 70. életévüket betöltött, komoly A Szabályzat e fejezetével kapcsolatban kérdésként szakmai elismertséggel rendelkező és a felek bizalmát merült föl, hogy a Vbtv. 32. §-ának kifejezett és a mi- nyilvánvalóan továbbra is változatlanul élvező szak- / / 4 | ELJÁRÁSJOGI SZEMLE 2018 1 2018 1 ELJÁRÁSJOGI SZEMLE | 5

emberek) kijelölés útján való választottbíráskodásá- di megoldásokkal, a választottbíróság saját hatásköré- nak lehetőségét, akik a törvény értelmében (már) nem ről való döntési jogosultságának deklarálása sohasem szerepelhetnek a listán. Miután a törvény – feltehetőleg jelent a választottbíróság oldalán megvalósuló végle- az eredeti, tényleges törvényhozói szándékkal ellenté- gességet: A választottbírósági tanács saját hatásköré- tesen – a saját 12. §-ának (3) bekezdését a felek által ről akár külön előzetes végzésben, akár majd az ítélet- derogálhatóvá tette, a Szabályzat értelemszerűen élt ben határoz, e döntése tartalmilag minden esetben ál- ezzel a lehetőséggel – ami egyébként tartalmilag a világ lami bírósági kontrollnak van alávetve és az utolsó szó összes vezető választottbíróságán magától értetődő. A értelemszerűen mindig az állami bíróságoké, hiszen az felhasználói piaci érdek itt egyértelműen az, hogy a fe- előzetes hatásköri végzést nemperes eljárásban lehet lek bizalmát szakmailag kiérdemlő személyek ne legye- felülvizsgáltatni, míg az ítéleti tartalommá vált hatás- nek elzárva a választottbíráskodástól, főleg ne a szak- köri döntés tartalmilag az érvénytelenítési keresettel mailag nem indokolható életkori érv alapján. A jelölés, támadható [Vbtv. 7. § (3), 17. § (3) és 47. § (2) aa) és ac)]. kijelölés és kizárás intézményeit a Szabályzat egyéb- ként a Modelltörvény és a Vbtv. által kijelölt, tradício- II.4. A FOLYAMATBA TETT ELJÁRÁSBAN nális úton szabályozza azzal, hogy még három tekintet- ALKALMAZANDÓ ELJÁRÁSI ÉS ANYAGI ben komolyabb újítást hoz: Az egyes külföldi válasz- SZABÁLYOK tottbírósági intézményi szabályzatok példájára konk- rét szabályozást alkot a több felperes, ill. több alperes A fentebb már felszínesen említetteknek megfelelően általi választottbíró-jelölésre, hiszen ezekben az ese- a Szabályzat a felek rendelkezési jogának legteljesebb tekben a gyakorlat alapján jelölési nehézségek illetőleg érvényre juttatását és a jogbiztonságot jelentő előrelát- jelölési szabotázs-akciók is felmerülnek. Az irányadó hatóságot akarja egyensúlyba hozni az alkalmazandó 21. § (5) bekezdés először egyértelművé teszi, hogy jog szabályozásának új kialakításával. Míg a 31. § az al- mindkét oldal egységesen egy választottbírót jelöl. A kalmazandó eljárásjogot határozza meg, addig a 32. § a gyakorlatban felmerülő azt a problémát, amikor több jogvita érdemi elbírálására irányadó anyagi jog megha- alperes nem tud (vagy csak úgy tesz, mintha nem tud- tározására ad szabályt. Az eljárásjogi szabályrendszert na, de valójában nem akar) választottbírót jelölni, két- meghatározó és tágabb dogmatikai összefüggésbe he- féle eljárási lehetőség rendelkezésre bocsátásával or- lyező 31. § a Szabályzatot a felek megállapodásának ré- vosolja a Szabályzat: A Választottbíróság dönthet úgy, szeként értelmezi. A felek ugyanis a választottbírósági hogy ekkor mind a közösen jelölni képtelen alperesek szerződésükkel (és egyidejűleg a Választottbírósággal választottbíráját kijelöli, mind pedig ezzel egyidejűleg is létrehozott, a jogvita elintézésének adminisztrálásá- a már a jelölésen túl lévő felpereseknek új választottbí- ra irányuló, megbízási jellegű szerződéses jogviszo- rót jelöl ki, ez utóbbival hatálytalanná téve a korábbi nyukkal), amelyben a Szabályzatot rendelkezésre tartó felperesi közös jelölést. E megoldás vezérelve a felek intézmény keretei közötti jogvitamegoldást kötik ki, minden tekintetben való egyenlő elbánásban való ré- egyben értelemszerűen arra irányuló akaratnyilatko- szesítése, az eljárási fegyveregyenlőség, tehát jelen zatot is tesznek, hogy az eljárásuk a Szabályzat szerint esetben az, hogy ne induljon olyan eljárás, amelyben az valósuljon meg. A Szabályzat tehát csak a mindenkori egyik fél saját maga által jelölt választottbíróval „ren- felek rá hivatkozó szerződéses kikötése pillanatában delkezik”, míg a másik oldal „csak” kijelölt választottbí- „kel életre”, addig az intézmény szempontjából atipikus róval. Dönthet azonban az eset körülményeit mérlegel- általános szerződési feltétel-összességnek tekinthető. ve a Választottbíróság úgy is, hogy csak a jelölni képte- Atipikus, hiszen a felek – ha közöttük ebben konszen- len (vagy nem akaró) alpereseknek jelöl ki választottbí- zus van – a 31. § korlátai között megváltoztathatják. A rót, az eredeti felperesi jelölés érintetlenül hagyásával. Szabályzat tartalma tehát kikötés esetén a felek válasz- Végül megoldási irányt jelöl ki a Szabályzat a gyakorlat- tottbírósági szerződési megállapodásának részévé vá- ban szintén ismételten problémát jelentő csonka vá- lik, ezért legitim a 31. § azon rendelkezése, amely mind lasztottbírósági tanács (truncated arbitral tribunal) a feleknek, mind az eljáró tanácsnak (a felek megállapo- esetére: A 26. § – amellett, hogy egyéb előírásaiban sza- dása hiányában) – a törvényi kógencia korlátai között – bályozza a kiesett választottbíró helyének betöltésére engedi az eltérést, ill. a tartalmi kiegészítést. Egyéb- irányuló eljárást – az (1) bekezdés második mondatá- ként az UNCITRAL Modelltörvénnyel összhangban ban kifejezetten felhatalmazza a berekesztés után maga a Vbtv. is alátámasztja a Szabályzat féli szerző- megcsonkult tanácsot az eljárás folytatására és befeje- dés-tartalomkénti kvalifikálását: A Vbtv. 3. § (2) bekez- zésére a megüresedett választottbírói hely betöltése désének b) pontja szerint ahol a törvény „arra a tényre nélkül. Ez a szabály annak a – ritkán előforduló, de nem utal, hogy a felek megállapodtak vagy megállapodhat- kizárható – veszélynek veszi elejét, hogy a határozatho- nak, vagy e törvény bármilyen módon a felek megálla- zatal előtt az egyik választottbíró lemondással szabo- podására utal, az ilyen megállapodás magában foglalja tálhatja vagy legalábbis lényegesen elhúzhatja az az e megállapodásban hivatkozott választottbírásko- egyébként érdemi döntésre érett eljárást. dási szabályzatot is”. Ez a szabály legitimálja végső so- A konstitúciós szabályokat a Kompetenz-Kompetenz ron a Szabályzat összes olyan rendelkezését, amely el- határozat („hatáskör-hatáskör”) és az azzal logikai lentétes a törvény – nem kógens – rendelkezéseivel. egységben megfogalmazott doctrine of separability (a Természetszerűleg ugyanebből következik az is, hogy a klauzula érvényességi szempontból való külön kezelé- felek a Szabályzatnak való alávetés útján nemcsak a se) zárja a 30. §-ban. Ellentétben egyes kivételes külföl- törvénnyel a fentiek szerint ellentétes eljárási szabá- / / 6 | ELJÁRÁSJOGI SZEMLE 2018 1 2018 1 ELJÁRÁSJOGI SZEMLE | 7

lyokat határozhatnak meg, hanem szabadságukban áll zárása árán. Ebben a szellemben a Szabályzat nem állít egyes törvényi eljárási szabályok elhagyása, vagy egyes felesleges és az effektív és végleges jogvitarendezés létező szabályok átalakítása vagy kiegészítése is – min- igényével ellentétes akadályokat a kereset- és a védeke- dig a kógencia által korlátozva. Ugyanez magától érte- zés módosítása, valamint a viszontkereset és a beszá- tődő magára a Szabályzatra is: A 31. § (2) bekezdése mítási kifogás előterjeszthetősége útjába, hanem mind- utolsó mondatában kifejezetten is felhatalmazza az el- ezeket a tradicionális perjogi felfogással összhangban járó választottbírósági tanácsot arra, hogy az eljárási alapvetően a berekesztésig megengedi. A választottbí- rendet kiegészítse, „gazdagítsa” belföldi és nemzetközi rósági gyakorlat tapasztalatai szerint ezek eddig sem választottbírósági gyakorlatban kialakult elvekkel, képezték a gyors választottbírósági ítélethozatalt. Ez- gyakorlattal és ajánlásokkal. Ez utóbbira tipikus példa zel szemben pedig nem vállalható a preklúziós és even- lehet az International Bar Association (IBA) által az tualitás-gyökerű szabályok által hordozott azon ve- utóbbi másfél évtizedben kifejezetten a választottbí- szély, hogy tény- és jogállítások kizárásával az ítélet ráskodás céljára megfogalmazott eljárásrendi ajánlá- nem vezet végleges jogvita-megoldáshoz, hanem a „kí- sok adaptálása, mint például a bizonyítási eljárásra vo- vül rekedt” állítások és igények tekintetében ismételt, natkozó IBA Rules on the Taking of Evidence in Inter- új eljárások válnak szükségessé. Ebben a szellemben national Commercial Arbitration alkalmazása a felek íródtak a Szabályzat 34–35. §-ai. A beszámítási kifogás egyedi eljárásában. Minden ilyen speciális, kiegészítő egyetlen értelemszerű korlátja a választottbírósági szabályozó alkalmazásának egyetlen feltétele az, hogy szerződés hatályának kiterjedése a beszámítandó kö- az a felek konszenzusán alapuljon. Ezt hivatott ismétel- vetelésre, amely azonban természetesen megvalósul- ten biztosítani a Szabályzat 36. § (2) bekezdése, amely hat még az eljárás során is, akár konkludens módon az eljárási rend véglegesítését a felek és a tanács előké- (felperesi érdemi védekezéssel). szítő egyeztetésének kötelező tárgyává teszi. Megjegy- A további eljárási részletszabályok, így különösen a zendő, hogy erre további garancia maga az IBA szabá- határozathozatal és a határozati joghatások nagyobb lyozó is, amely saját magát csak arra az esetre nyilvá- horderejű, és ezért külön kiemelésre is érdemes újítást nítja alkalmazhatónak, ha az alkalmazásban a felek nem tartalmaznak, már az utóbbi körben teljesen érvé- megállapodtak. Ilyen esetben az IBA (vagy bármely nyesülő törvényi kógencia okán sem. Ebben a körben a más) szabályozót, gyakorlatot stb. a Szabályzat részé- Szabályzat ennek megfelelően egyes fogalmi tisztázá- nek kell tekinteni. sokra szorítkozva tükrözi a törvényi szabályozást, il- Az alkalmazandó eljárási szabályokat követően, má- letve tesz ahhoz egyes gyakorlati szempontból lénye- sodik lépésben a Szabályzat 32. §-a rendezi az alkalma- ges kiegészítést, így például fogalmilag és jogforrásilag zandó anyagi jog kérdését. Miután ebben a körben a helyre teszi az ítéleti joghatásokat (nem csak a végre- Vbtv. csak részben enged eltérést, de csak ott, ahol vi- hajtás kontextusában hagyva azokat), és bevezeti az el- szont az szakmailag nem indokolt (közvetlen, kollíziós járások egyesítésének lehetőségét, valamint az egyre normák nélküli utalás), a Szabályzat tartja magát a tör- több – többnyire nemzetközi – ügyben jelentkező szó vényi tartalomhoz. Így – több nemzetközi példától elté- szerinti jegyzőkönyvezés igényének megfelelő részlet- rően – a felek általi jogválasztás hiányában az alkalma- szabályt. zandó anyagi jogot a választottbírósági tanács az általa A leglátványosabb tartalmi újdonságokat az eljárási alkalmazandónak tartott nemzetközi magánjogi sza- szabályok között a Szabályzat az előkészítő egyeztetés bályok alapján határozza meg. Egyéb, a tanácsnak na- intézményét bevezető 36. §-ában, valamint a bizonyí- gyobb diszkréciót adó szabály (pl. „az általa alkalma- tást szabályozó 40. §-ában hordozza. Az előkészítő zandónak tartott anyagi jog”) nagyobb jogbizonytalan- egyeztetés elnevezésű új eljárási jogintézmény beveze- sági rizikót hordozna magában. A probléma ritkán je- tése az eljárás személyi, tárgyi és jogi kereteinek miha- lentkezik, mert a választottbíróságok elé kerülő, tipi- marabbi tisztázását szolgálja és lényegében az ICC kusan szerződési jogviszonyokból eredő jogviták ese- terms of reference intézményének egyszerűsített és az tére a felek többnyire a szerződésükben, azon belül is intézménytől (ott: ICC Court of Arbitration) függetlení- tipikusan a választottbírósági kikötéssel szoros szabá- tett tartalmi megvalósítása. Az előkészítő egyeztetést lyozási egységben, jogválasztással élnek. a tanács megalakulásától számított 30 napon belül kell megtartani és ott tisztázni kell a jogvita fentebb emlí- II.5. KÖZPONTI JELENTŐSÉGŰ ÚJDONSÁGOK: tett kereteit, de különösen is az eljárási szabályokat, ELŐKÉSZÍTŐ EGYEZTETÉS ÉS BIZONYÍTÁS azok esetleges 31. § szerinti specifikumait rögzíteni kell az előreláthatóság érdekében. Már itt rögzíteni Említést nyert már a korábbiakban, hogy a Szabály- kell, hogy mely kérdésekben milyen bizonyítás lefolyta- zat tudatosan törekszik az igényérvényesítés megköny- tása válhat majd szükségszerűvé és a két személyes bi- nyítésére azzal, hogy az eljárás megindítását nem ne- zonyítási mód: a tanú- és a szakértői bizonyítás előre- hezíti el az új Pp.-ben sajnálatos módon hangsúlyossá látható szükségességéről és azok módjáról, részleteiről vált formakényszerekkel. Ugyanez igaz a már megindí- (vö. a 40. § ide vonatkozó részletszabályait is) meg kell tott eljárás további lefolyásának szabályozására is, ahol állapodnia a tanácsnak a felekkel. Az előkészítő egyez- – itt is ellenpontozva a Pp.-t – a Szabályzat célja a felek tetés ideális célja, hogy azon világossá váljon a felek és jogvitájának minél teljesebb „beengedése” az eljárásba, a tanács részére, hogy mely kérdésekben milyen bizo- nem pedig a minden áron gyors, „koncentrált” ügyelin- nyításra, ill. egyéb eljárási cselekményekre lesz szük- tézés akár egyes tény- és jogállítások eljárásból való ki- ség és hogy ezek milyen időkeretben és időrendben tel- / / 6 | ELJÁRÁSJOGI SZEMLE 2018 1 2018 1 ELJÁRÁSJOGI SZEMLE | 7

jesíthetőek. Ez azt jelenti, hogy az előkészítő egyezte- nyiben írásbeli tanúvallomást kívánnak alkalmazni az tés – és az annak eredményét rögzítő eljárásvezető vég- eljárásban, akkor ennek részletes eljárási feltételeit zés – a választottbírósági eljárás tartalmi és időrend- rögzíteni kell, akár szóbeli meghallgatást előkészíteni, beli „útitervét” dolgozza ki. A Szabályzat mindazonáltal akár azt esetleg helyettesíteni hivatott írásbeli vallo- eme új intézmény esetén külön is hangsúlyozza, hogy másról van szó. Hasonlóan részletes megállapodást és annak alkalmazása nem kötelező, illetőleg alkalmazása ennek az eljárásvezető végzésben való rögzítését kí- esetére is több eljárási alvariánst tesz lehetővé. Egy- vánja meg a Szabályzat a szakértői bizonyítás modali- részt a tanács egyszerűbb megítélésű ügyben teljesen tásaival kapcsolatban, az díj-előlegezéstől a meghallga- eltekinthet az alkalmazásától, másrészt alkalmazása tás módjáig. Külön hangsúlyozza a Szabályzat a válasz- esetén sem kényszerül az előkészítő egyeztetés és az tottbíróság által kirendelt és a felek által megbízott ma- érdemi tárgyalás szétszakítására, hiszen az azonnal át- gánszakértők egyidejű igénybevételének és ütközteté- folyatható az érdemi tárgyalásba. A – nem utolsósor- sének lehetőségét, ellenpontozva ezzel nem utolsó sor- ban nemzetközi – választottbírósági tapasztalat azt ban az új Pp. szakértői bizonyítást komolyan elnehezí- mutatja, hogy a felek és az eljáró tanácsok az effektív tő, illetőleg azt az aggályossági tényállásokon keresztül eljárás céljára profitálnak egy kézzelfogható, előre rög- lényegében haszontalanná tevő új rendszerét. A Sza- zített tartalmi és időrendbeli eljárási sorvezető eljárás bályzat elvi kiindulópontja ezzel az, hogy a valós tényál- kezdetén történt rögzítéséből. Ennek megfelelően teszi lás felderítésének nem lehet akadálya az egymással követelménnyé a Szabályzat az előkészítő egyeztetésen versengő szakértői vélemények dialektikája, épp ellen- megállapodottak legkésőbb 3 napon belüli rögzítését kezőleg. Ezért a Szabályzat deklaráltan a bizonyítási egy eljárásvezető végzésben, amely aztán ideális eset- eszközök nagyvonalú beengedését célozza, nem pedig ben végigkíséri az eljárás személyeit az eljárás teljes azok eljárásból való kizárását, mert – és ez a végső in- tartama alatt. Tudatos ellenpontja ez nem utolsósorban doka a szabályozásnak – nem a szakértői bíráskodásból a perjogi kodifikációban végül tartalmatlanná tett per- indul ki, hanem nagyfokú bizalommal van a választott- felvételt lezáró végzésnek, amelyet az új Pp. végső so- bíró fentebb említett fokozott felelősségtudata és an- ron csak a szerteágazó eljárási cselekmény-korlátozá- nak megfelelő prudens bizonyíték-mérlegelési képessé- sok, ill. kizárások kiváltójává, nem pedig a további eljá- ge iránt. rás kézzel fogható és bizonyosságot teremtő tartalmi iránymutatójává tett. II.6. JOGORVOSLATOK A másik komoly újítás-csomagot a 40. § tartalmazza a választottbírósági eljárásbeli bizonyítás modern alap- A Szabályzat tudatosan nem foglalkozik részletesen a elveinek és egyes központi jelentőségű bizonyítási törvény által bevezetett összes jogorvoslattal. Ehelyett részletszabályoknak a rögzítésével. Alapelvi szinten az lényegében a hagyományosan a választottbíróság ha- egyébként a választottbírósági eljárást is átható ren- táskörében intézhető jogorvoslati eszközök (kijavítás, delkezési- és peranyagszolgáltatási elvet részben re- kiegészítés és értelmezés) szabályozására szorítkozik, lativálva egy úgynevezett legyengített inkvizíciós elvet valamint a választottbírósági tanács mandátumának („eingeschränkter Untersuchungsgrundsatz”) emel a jogorvoslatok esetén megvalósuló kivételes feléledését, Szabályzat bizonyítási alapelvvé: a választottbírósági végül az érvénytelenítési keresetet indító fél azon köte- tanácsnak lehetősége van féli indítvány hiányában is lezettségét rendezi csupán, hogy a keresetindításról a bármilyen bizonyítást elrendelni, indítvány esetén pe- Választottbíróságot értesítenie kell a keresetlevél meg- dig ahhoz nincs kötve. Az első fordulat, tehát a hivatal- küldésével. Sem az érvénytelenítési perrel, sem pedig a ból elrendelhető bizonyítás megengedése a választott- jogalkotó által a választottbírósági szakma megrökö- bíró fokozott döntés-felelősségét juttatja kifejezésre és nyödését kiváltó módon bevezetett eljárásújítással ebből meríti legitimációját. Az állami bírósági szerve- kapcsolatban nem tartalmaz részletekbe menő szabá- zetrendszerben ténybíróságként működő elsőfokú bí- lyokat a Szabályzat. Ennek oka az érvénytelenítési per rósággal ellentétben a választottbíróság azonnal jog- esetében nem szorul hosszas magyarázatra: az érvény- erős ítéletet hoz, az eljárás tipikusan egyfokú, ezért telenítési per egy különleges polgári per, amely hagyo- nincs rendszer-immanens jogorvoslati szintű korrekci- mányosan az egyetlen közvetlen jogorvoslat a válasz- ós lehetőség. Ez a tény a választottbírótól fokozott fele- tottbírósági ítélettel szemben. Az állami bíróságokra lősségtudatot követel meg az ítélet ténybeli megalapo- telepített eme jogorvoslat biztosítja az állami kontrollt zása terén. Ez a fokozott felelősség(tudat) – amely nem és ideális esetben az államilag is szankcionált minőség- utolsósorban a felekkel fennálló szerződéses kötelem- biztosítást a választottbíráskodás irányában. Az ennek ből fakad – akkor reális elvárás a választottbíróval megfelelően fogalmilag kizárólag állami bírósági ha- szemben, ha az ítéleti tényállás felderítésében nincs táskörbe tartozható érvénytelenítési per nem szabá- korlátozva az ugyanezen felelősséget rajta számon lyozási tárgya egy eljárási szabályzatnak, hanem min- kérő felek indítványai, illetőleg azok esetleges hiánya dig a pert szabályozó speciális polgári perrendi fejezet- által. Végül a szabály külön is rendelkezik egyes köz- nek, vagy – mint a magyar Vbtv. esetében – az elkülö- ponti jelentőségű bizonyítási eszközök, azaz a tanú és a nült választottbírósági eljárási törvénynek. A Vbtv. je- szakértő útján történő bizonyításról. Ennek megfelelő- lenlegi szabályozási tartalma csupán egy szempontból en rendezi a gyakorlatban visszatérően problémaként teremthetett volna szabályozási szükségszerűséget a jelentkező írásbeli- és szóbeli tanúvallomás viszonyát Szabályzat oldalán, mégpedig az érvénytelenítési per- azzal, hogy nem engedi meg a bizonytalanságot: ameny- ben a Vbtv. 47. § (4) bekezdésével újonnan bevezetett / / 8 | ELJÁRÁSJOGI SZEMLE 2018 1 2018 1 ELJÁRÁSJOGI SZEMLE | 9

tárgyalás felfüggesztési ok összefüggésében. Ha az ér- lasztottbírósági eljárásjognak csupán egy átmeneti, és vénytelenítési per bírósága felfüggeszti a tárgyalást az azon belül is rövid életű jogintézményeként kerül majd említett szakasz alapján és ezzel „az érvénytelenítési a jogtörténetírók tollára. ok kiküszöbölésére” lehetőséget biztosít a választottbí- A fenti megfontolások okán a Szabályzat abból indul róságnak, akkor sincs azonban külön Szabályzati sza- ki, hogy a felek tipikusan nem kívánják majd azt, hogy bályozási szükségszerűség, mert ezt a korrekciós lehe- az eljárásújítás lehetősége részét képezze az eljárásuk- tőséget maga a Vbtv. korlátozza „a 46. § korlátain nak. E kiindulópontot hivatott kiemelt helyen kommu- belül”-re, azaz a kijavítás, kiegészítés és értelmezés, a nikálni a Szabályzattal együtt publikált új Mintaklau- Szabályzat által is már szabályozott esetköreire. Nem zula, amely az eljárásújítás vonatkozásában semmi tekinthette a Szabályzat a saját szabályozási feladatá- mást nem tesz, mint egyszerűen él a törvény 49. §-ában nak a Vbtv. 47. § (4) bekezdésének tényleges tartalom- megjelenő diszpozitivitás adta lehetőséggel és azt java- mal való megtöltését sem, hiszen az a Vbtv. kógens ren- solja a feleknek, hogy zárják ki az eljárásújítás lehetősé- delkezéseinek sorába tartozik. Hasonlóan az újraalko- gét a saját választottbírósági eljárásukból. Mindazonál- tott Vbtv. egy sor másik rendelkezéséhez, ez a szabály tal a Szabályzat a fent említetteknek is megfelelően szá- ugyanis tartalom nélküli: Nincs olyan érvénytelenítési mol azzal a lehetőséggel, hogy esetleg lehetnek olyan ok, amelyet kijavítással, kiegészítéssel vagy értelme- felek, akik nem iktatják ki az eljárásújítás lehetőségét, zéssel orvosolni lehetne. [Ilyen korlátozó szabályozást erre az esetre adott a Szabályzatban a tanács mandátu- értelemszerűen a modellt álló UNCITRAL Modelltör- mának újraéledése, valamint a rend kedvéért a Díjtáb- vény 34. cikk (4) bekezdése sem tartalmaz.] lázat is külön rendelkezik az eljárásújítás díjáról. Min- A választottbírósági eljárásjog dogmatikájától és dent egybevéve azonban a Szabályzat ténylegesen végső értelmétől egyértelmű eltávolodást reprezentáló szándékolt üzenete ebben a körben egyértelmű: az eljá- eljárásújítás (Vbtv. IX. Fejezet, 48–52. §-ok), mint újon- rásújítás jogintézményének fenntartása egyértelműen nan bevezetett jogorvoslat intézményével kapcsolat- ellentétes a magyarországi választottbíráskodás fej- ban a Szabályzat hallgatása szintén szimbolikus jelen- lesztéséhez és ezzel a versenyképesség növeléséhez tőségű, bár nem annyira magától értetődő, mint a fen- fűződő érdekkel, egyben az ezekkel deklaráltan kor- tebb bemutatott érvénytelenítési kereset összefüggé- respondáló jogalkotói szándékkal, mert szükségtelenül sében. A jogalkotó az eljárásújítással egy új, magára a hosszú időre elbizonytalanítja az érdemi döntés végle- választottbíróságra telepített jogorvoslati lehetőséget gességébe vetett hitet és ezzel a választottbíráskodást vezetett be, amely azonban idegen testként jelentkezik éltető egyik fő féli motivációt. a választottbíráskodás gyors véglegességre és ezáltal jogbiztonságra építő kiegyensúlyozott hagyományos szabályozási rendszerében: Az eljárásújítás olyan ne- III. FORMA gatív értelemben vett unikális helyzetbe hozza a ma- gyar választottbírósági eljárásjogot nemzetközi össze- A Szabályzat egy sor fogalmi egységesítést hajt végre, hasonlításban, ami már rövid távon is oda vezethet, e körben elég utalni a fentebb a fogalommeghatározá- hogy a felhasználói kör alarmírozódik és a jelenleginél sok kapcsán elmondottakra. Két aspektust érdemes a is jobban marginalizálódik majd Magyarország, mint Szabályzatot záró, már nem szorosan az eljárási nor- választottbírósági fórum. A választottbírósági eljárás matartalmat érintő szabályok kapcsán kiemelni: a kö- nem bírja el az érdemi döntés véglegességének egy éves vetkező hónapokban még továbbható időbeli hatály, bizonytalanságban tartását, éppen ennek ellenkezője valamint a szervezet egyes aktuális kérdéseit. miatt választják azt a felek. Maga az UNCITRAL Modell- törvény is teljesen egyértelmű abban, hogy az egyetlen III.1. HATÁLY jogorvoslási eszköz az érvénytelenítés. A hozzá fűzött kommentár külön ki is emeli, hogy a felek ezenkívül A Vbtv. közismerten kivételesen rövid felkészülési másodfokban megállapodhatnak (ami csak árutőzsdei időt engedett a saját hatálybalépése és az arra tekintet- ügyleteknél van itt-ott), de az egyetlen „recourse” (jog- tel megalkotandó Szabályzat között. A nem mindenna- orvoslat) a „setting aside” (érvénytelenítés). Ha ettől el- pi időprésnek állít emléket a Szabályzat 51. §-a: Miután térően egy nemzeti szabályozó, mint a Vbtv. további kimondja, hogy a publikálását (2018. január 31.) követő jogorvoslatot iktat be, akkor az kegyelemdöfést jelent- napon, azaz 2018. február 1-jén lép hatályba és a ha- het a választottbíráskodás jogintézményének, hiszen a tálybalépés napján vagy azt követően indult ügyekben felhasználói körben gyorsan rögzül az a felismerés, kell alkalmazni (indulás alatt a 14. § (2) szerint a kere- hogy elrelativálódik a választottbírósági eljárás mel- setlevél Választottbírósághoz való beérkezésének nap- lett szóló érvek egyik legjelentősebbike: a gyors, egyet- ját kell érteni), a (3) bekezdésnek arra a szituációra kel- len fokú eljárásban elérhető véglegesség. lett megfelelő és a választottbíráskodás szerződési jel- A Szabályzat természetesen nem képes változtatni a legével összhangban álló megoldást találnia, hogy volt helytelennek és kontraproduktívnak tartott törvényi egy olyan hónap (2018. január), amikor már új Vbtv. szabályozáson, sőt arra, amíg az hatályban van, tekin- volt, de még nem került elfogadásra az annak tartalmi- tettel kell lennie. Ez a felismerés azonban nem vezethe- lag megfelelni képes szabályzat. 2018 januárjában csak tett oda, hogy a Szabályzat feladja a választottbírósági a régi Vbtv.-vel konform régi szabályzatok voltak for- szakma képviselőinek túlnyomó többsége által is osz- galomban, ráadásul részben a december 31-ével meg- tott azon reményt, hogy az eljárásújítás a magyar vá- szüntetett választottbírósági intézményekhez kapcso- / / 8 | ELJÁRÁSJOGI SZEMLE 2018 1 2018 1 ELJÁRÁSJOGI SZEMLE | 9

lódóan. Ebben az egy hónapos időszakban jogtörténeti IV. AZ ÚJ SZABÁLYZAT mércével mérve is delikát helyzet állt elő: Vagy nem lé- tezett már az az intézmény, amelynek a friss törvénnyel A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara mellett működő nem konform szabályzata alapján folyamatban voltak egyes ügyek, vagy indulhatott olyan ügy januárban, Állandó Választottbíróság Eljárási Szabályzata amelyben az induláskor nem volt ismert a már hatályba 2018 lépett törvénynek megfelelő új Szabályzat. A Szabály- zat 51. § (3) bekezdése január 31-én erre a szituációra azt a megoldási módot adta, ami lehetőséget teremtett Hatályos: 2018. február 1-jétől a törvény által nem rendezett helyzet felek jó belátásá- val történő rendezésére: a felek noválhatták a korábbi Mintaklauzula alávetésüket és ezzel helyreállíthatták a szabályzatuk és a törvény közötti összhangot. Aki ezt nem tette meg, A Választottbíróság által a jogvitájukat állami bíró- annak az eljárása kivételesen az időközben megszűnt ság helyett választottbíróság elé utaló felek számára al- intézmény(ek) szabályzatainak fennmaradó alkalma- kalmazni javasolt mintaklauzula szövege: zásával folyik le. „Bármely vita elbírálására, amely a jelen szerződés- III.2. SZERVEZET: A KAMARA, ből vagy azzal összefüggésben, így különösen annak A VÁLASZTOTTBÍRÓSÁG, AZ ELNÖKSÉG megszegésével, megszűnésével, érvényességével vagy értelmezésével kapcsolatban keletkezik, a felek az álla- Az említett intézményi változásokra a Szabályzatnak mi bírósági utat kizárják és alávetik magukat a Magyar a hatály-rendelkezés szintjén kellett reflektálnia. Szer- Kereskedelmi és Iparkamara mellett működő Állandó vezeti jellegű és a Szabályzat megalkotásakor még nem Választottbíróság (Kereskedelmi Választottbíróság Bu- végleges, belső munkamegosztási kérdéseket a Sza- dapest) kizárólagos és végleges döntésének azzal, hogy bályzat azzal hidal át, hogy mindenhol egységesen „Vá- a Választottbíróság a saját (Gyorsított Eljárásra vonat- lasztottbíróság” megnevezéssel utal az intézményre. E kozó Alszabályzat rendelkezéseivel kiegészített) Eljá- megjelölés mögött tényleges eljárási cselekményt vég- rási Szabályzata szerint jár el, az eljáró választottbí- ző entitásként mindig vagy a Titkárság, vagy az Elnök- ró(k) száma…(három/egy) és az eljárás során a … (pl. ség, vagy az Elnök áll. A belső munkamegosztást azon- magyar/német/angol) nyelvet kell alkalmazni. A felek ban nem a Szabályzatnak kell elvégeznie, az a Kamara kizárják a választottbíráskodásról szóló 2017. évi LX. illetőleg a Választottbíróság belső, ügyrendi-ügyviteli törvény IX. Fejezetében szabályozott eljárásújítás lehe- szabályozási tárgyköre. tőségét. A jogvita eldöntésére alkalmazandó anyagi jog Az intézmény, a felek és a választottbíró közötti kom- a … jog, ide nem értve annak nemzetközi magánjogi munikáció első lényeges pontján újraalkotásra került a szabályait.” választottbírói jelölést, illetőleg kijelölést elfogadó nyi- latkozat is. A nyilatkozat a Szabályzat mellékletét képezi I. Általános szabályok és több vonatkozásban követi az ICC vonatkozó forma- nyomtatványát, ami tartalmilag annyi lényeges újítást [Fogalommeghatározások] jelent, hogy a választottbíró felelős vállalását már itt A Szabályzat és Mellékletei alkalmazásában megköveteli a Szabályzat azzal, hogy már itt feltáró nyi- „választottbírósági szerződés”: a felek külön szerző- latkozatot kell tenni, de nyilatkozni kell az ügy elbírálá- désbe foglalt vagy egy szerződés részeként (választott- sára való tényleges képesség egyes aspektusairól is. bírósági kikötésként) megfogalmazott vagy választott- Az eljárási szabályokhoz hasonlóan az új törvény bíróság előtti keresetindításban és arra hatásköri kifo- Állandó Választottbíróságról szóló szervezeti része gást nem tartalmazó védekezés előterjesztésében meg- (Vbtv. XII. és részben XIII. Fejezete) is egy sor problé- nyilvánuló egybehangzó akaratnyilatkozata, amellyel mát vet föl. Ezek a szabályok nem vitásan teljességgel valamely felmerült vagy a jövőben felmerülő jogvitájuk kívül esnek a felek szerződésével befolyásolható eljárá- végleges elbírálása céljából az állami bíróság eljárását si normákon, ezért a Szabályzat a velük kapcsolatban kizárják, és egyidejűleg alávetik magukat az általuk vá- felmerülő problémák megoldására nem vállalkozha- lasztott bíró vagy bírák eljárásának és döntésének; tott, és ennek megfelelően a vonatkozó jobbító javasla- „jogvita”: a gazdálkodó vagy magánszemély felek tok megtétele is egy másik, következő előadás, illetőleg szerződéses vagy szerződésen kívüli vitás ügye, amely- tanulmány feladata lesz. re a felek választottbírósági szerződésükben a Szabály- zat alkalmazását kötötték ki; „Választottbíróság”: A Magyar Kereskedelmi és Ipar- kamara mellett működő Állandó Választottbíróság (Kereskedelmi Választottbíróság), amely a szervein (Elnökség, Titkárság) keresztül adminisztratív segít- séget nyújt a feleknek és az eljáró választottbírósági ta- nácsnak a választottbírósági eljárás gyors és hatékony lefolytatásához; / / 10 | ELJÁRÁSJOGI SZEMLE 2018 1 2018 1 ELJÁRÁSJOGI SZEMLE | 11

„választottbírósági tanács”: a felek jogvitájának el- 3. § [Beadványok, kézbesítés, határidők] döntése céljából eljáró egyesbíró vagy több, páratlan (1) A választottbírósági tanács megalakulásáig a fe- számú választottbíróból álló ítélkező testület; leknek a beadványaikat a Választottbírósághoz kell be- „bíróság”: a hatáskörrel és illetékességgel rendelkező nyújtaniuk annyi példányban, hogy a többi félnek, min- állami bíróság; den választottbírónak és a Választottbíróságnak is jus- „Szabályzat”: A Választottbíróság jelen eljárási sza- son egy-egy példány. Ha a Választottbírósághoz az elő- bályzata; írt példányszámú beadvány beérkezik, akkor a bead- „Díjtáblázat”: A választottbírósági eljárási költségek vány korábbi, elektronikus úton (e-mailben) történt be- meghatározásánál irányadó és a Szabályzat mellékle- érkezésének időpontját kell a beadás időpontjának te- tét képező táblázat; kinteni. „Regisztrációs Díj”: az eljárás megindításának felté- (2) A választottbírósági tanács megalakulásáig a be- teleként a keresetlevél benyújtásával egyidejűleg befi- adványokat a Választottbíróság kézbesíti a feleknek. zetendő és vissza nem téríthető pénzösszeg; (3) A választottbírósági tanács megalakulása után a „Választottbírósági Díj”: A választottbírósági eljárás felek kötelesek a beadványaik egy-egy példányát a Vá- lefolytatásával összefüggő költségeknek, így különö- lasztottbíróságnak, valamennyi választottbírónak, va- sen a Választottbíróság és szervei által végzett munka lamint egyidejűleg a többi félnek is közvetlenül meg- és teljesített szolgáltatások díjának, illetve költségének küldeni. (adminisztrációs díj), és a választottbírák tiszteletdíjá- (4) A választottbírósági tanács megalakulása után a nak a fedezésére szolgáló, a választottbírósági eljárás- választottbírósági tanács határozatait és egyéb közle- sal járó közterheket is magában foglaló térítés, amely- ményeit – az ítélet és az eljárást megszüntető végzés ki- nek előlegként történő befizetése az eljárás lefolytatá- vételével – a választottbírósági tanács döntése szerint sának feltétele; a választottbírósági tanács vagy a Választottbíróság „Választottbírósági Költségek”: Az eljárás során a Vá- kézbesíti a címzettek részére. Ha a kézbesítést a válasz- lasztottbíróságnál, illetve a választottbírósági tanács- tottbírósági tanács végzi, az irat egy példányát köteles nál felmerülő egyéb költségek, különösen az Eljárási megküldeni a Választottbíróság részére. Ha a kézbesí- Szabályzat 4. §-ában szabályozott esetben a nem ma- tést a Választottbíróság végzi, az irat egy-egy példá- gyar, német vagy angol nyelven folytatott eljárással nyát köteles megküldeni a választottbírósági tanács összefüggésben felmerülő többletköltségek, az egyéb tagjai részére. fordításokkal kapcsolatos költségek, a tolmácsok, a (5) Ha a Szabályzat valamely irat kézbesítését, meg- szakértők és tanúk díjazása, a szakértő eljárásával kap- küldését vagy benyújtását írja elő, a kézbesítésnek, csolatban felmerülő egyéb költségek, a választottbírák megküldésnek, illetve benyújtásnak – a joghatással határon átnyúló kiküldetési, utazási és tartózkodási nem rendelkező, adminisztratív jellegű közlemények költségei; (pl. adat- és időpont egyeztetések, egyszerű tájékozta- „Felek Költségei”: Azok a költségek, amelyek a felek- tások) kivételével – tértivevényes ajánlott levélben, fu- nél a választottbírósági eljárás során megjelenésük, jo- társzolgálat útján vagy más, az irat átvételét bizonyító gaik és érdekeik védelme és ügyük előadása kapcsán módon kell történnie, és az iratot egyidejűleg elektro- merülnek fel, különösen a felek választottbírósági eljá- nikus úton (e-mailben) is meg kell küldeni valamennyi rásbeli képviseletét ellátó ügyvédek vagy egyéb szemé- címzett részére, amennyiben a címzett elektronikus el- lyek díjai és költségei; érhetősége ismert. A választottbírósági tanács a felek egyetértésével a kézbesítésnek, a megküldésnek, illet- 1. § [A Szabályzat hatálya] ve a benyújtásnak más módját is meghatározhatja. (1) Ezt a Szabályzatot akkor kell alkalmazni, ha a fe- (6) Az iratot átvettnek kell tekinteni, ha azt a címzett- lek a jogvitájuk elintézésére a Választottbíróság eljárá- nek személyesen átadták, vagy ha azt a címzett üzletvi- sát vagy a Szabályzat alkalmazását kötötték ki. telének helyén, lakóhelyén, szokásos tartózkodási he- (2) Ha a felek másként nem rendelkeztek, az eljárás- lyén vagy postai címén kézbesítették. Ha az írásbeli ban a Szabályzat választottbírósági eljárás megindítá- közlés átvétele észszerű utánjárás ellenére sem állapít- sának napján hatályos szövegét kell alkalmazni. ható meg, azt a felek eltérő megállapodásának hiányá- ban akkor is átvettnek kell tekinteni, ha ajánlott levél- 2. § [A választottbíráskodás helye, a Választottbí- ben vagy bármilyen, a kézbesítés megkísérlését bizo- róság székhelye és az egyes eljárási cselekmények nyító módon a címzett utolsó ismert üzletviteli helyére, helye] lakóhelyére, szokásos tartózkodási helyére vagy postai (1) A Választottbíróság eljárásának kikötése esetén a címére elküldték. Az írásbeli közlést belföldi címzett választottbíráskodás helye Magyarország. esetében az elküldéstől számított nyolcadik napon, (2) A Választottbíróság székhelye Budapest. külföldi címzett esetében a tizenötödik napon kell át- (3) Az (1)–(2) bekezdésekben foglalt rendelkezések vettnek tekinteni. nem képezik akadályát annak, hogy a választottbírósá- (7) Ha a fél képviselő útján jár el, a beadványokat és gi tanács tárgyalás tartása, bizonyítás felvétele vagy egyéb iratokat a fél helyett a képviselőnek kell kézbesí- más eljárási cselekmény foganatosítása céljából ese- teni, illetve megküldeni. tenként – akár belföldön, akár külföldön – a választott- (8) A Szabályzatban vagy az alapján tűzött határidő bíráskodás helyén kívül, illetve a Választottbíróság első napja a kezdőnapot követő nap. Kezdőnap az a nap, székhelyén kívül járjon el. amelyen a határidő megkezdésére okot adó körülmény / / 10 | ELJÁRÁSJOGI SZEMLE 2018 1 2018 1 ELJÁRÁSJOGI SZEMLE | 11

bekövetkezik. A munkaszüneti napok, a szombat és a lasztottbírósági tanács által meghatározott nyelvre vasárnap a határidőkbe beleszámítanak, ha azonban a történő fordítása válik szükségessé. kezdőnapot követő nap munkaszüneti napra, vagy jog- (5) Ha az eljárás nyelve nem magyar, angol vagy né- szabály által nem munkanapnak nyilvánított szombat- met, az idegen nyelv használata miatt felmerülő több- ra vagy vasárnapra esik, a határidő első napja a kezdő- letköltséget a felek egyenlő arányban előlegezik. Ha az napot követő első munkanap. alperes a Választottbíróság vagy – megalakulását köve- (9) A hónapokban meghatározott határidő azon a na- tően – a választottbírósági tanács e költségek előlege- pon jár le, amely számánál fogva a határidő első napjá- zésére vonatkozó felhívásának a kitűzött határidőn be- nak megfelel, ha pedig ilyen nap a lejárat hónapjában lül nem tesz eleget, a költséget a Választottbíróság, il- nincs, a következő hónap első napján. letve a választottbírósági tanács felhívására a felperes- (10) Ha a határidő utolsó napja munkaszüneti napra, nek kell előlegeznie. Ha a felperes ezt elmulasztja, a Vá- vagy jogszabály által nem munkanapnak nyilvánított lasztottbíróság, illetve a választottbírósági tanács ha- szombatra vagy vasárnapra esik, a határidő az azt kö- táridő tűzésével felhívja a feleket, hogy az eljárás nyel- vető első munkanapon jár le. A beadvány benyújtására veként a magyar, az angol vagy a német nyelvek vala- tűzött határidőt akkor is megtartottnak kell tekinteni, melyikében állapodjanak meg. Ha a felek a felhívásnak ha a beadványt a határidő utolsó napján tértivevényes nem tesznek eleget, a választottbírósági tanács meg- ajánlott levélben postára adták vagy a választottbíró- alakulása előtt a Választottbíróság a kapcsolattartás sági tanács által az (5) bekezdés szerint meghatározott nyelvét, azt követően pedig a választottbírósági tanács más módon, bizonyíthatóan elküldték. az eljárás nyelvét az ügy összes körülményére tekintet- (11) Ha a határidőt egy irat kézbesítésétől vagy kéz- tel a magyar, az angol vagy a német nyelv valamelyiké- hezvételétől kell számítani, munkaszüneti napnak csak ben maga állapítja meg. A Választottbíróság kapcsolat- az a nap tekintendő, amely a kézbesítés vagy kézhezvé- tartás nyelvére vonatkozó döntése nem köti a válasz- tel helyén munkaszüneti napnak minősül és a (8), vala- tottbírósági tanácsot az eljárás nyelvének a meghatáro- mint a (10) bekezdés rendelkezéseit is a kézbesítés zása során. vagy kézhezvétel helyén irányadó szabályok alapján kell megfelelően alkalmazni. Egyéb esetben a határidő 5. § [Az eljárás időtartama] számítása szempontjából kizárólag azokat a napokat A választottbírósági tanács az eljárást lehetőség sze- lehet munkaszüneti napnak vagy a (8) és a (10) bekez- rint a tanács megalakulásától számított hat hónapon dés szerint a határidő kezdetét vagy végét befolyásoló belül berekeszti. napoknak tekinteni, amelyek azon személy címe sze- rinti helyen, akire a határidő vonatkozik – a Választott- 6. § [Képviselet] bíróság és a választottbírósági tanács esetén Magyar- (1) A felek a választottbírósági eljárásban személye- országon – ilyen napnak minősülnek. sen vagy képviselőik útján vehetnek részt és végezhet- nek eljárási cselekményeket. Képviselőként a fél szemé- 4. § [Az eljárás nyelve] lyes joga szerinti törvényes vagy szervezeti képviselő- (1) A választottbírósági eljárás során használandó je, továbbá a fél meghatalmazottja járhat el. nyelvben vagy nyelvekben a felek szabadon állapodhat- (2) A választottbírósági eljárásban a jogi képviselet nak meg. Megállapodás hiányában az eljárás nyelvét nem kötelező. A fél képviselőjeként bármely cselekvő- – az ügy összes körülményére tekintettel – a választott- képes személy felléphet. bírósági tanács határozza meg. Ha a felek az eljárás (3) A Választottbíróság és a választottbírósági tanács nyelvében nem állapodtak meg, a Választottbíróság a az eljárás során bármikor felhívhatja a feleket arra, felekkel a választottbírósági tanács megalakulásáig az hogy a képviselőik képviseleti jogát igazolják. ügy összes körülményére tekintettel magyarul, angolul (4) Aki a választottbíró-ajánlási listán szerepel, nem vagy németül tartja a kapcsolatot. A Választottbíróság- láthat el képviseletet a Választottbíróság előtt folya- nak a kapcsolattartás nyelvére vonatkozó döntése nem matban lévő választottbírósági eljárásban. Aki a Vá- köti a választottbírósági tanácsot az eljárás nyelvének lasztottbíróság előtt folyamatban lévő választottbíró- a meghatározása során. sági eljárásban választottbíróként jár el, a jelölése, ille- (2) Az (1) bekezdés szerint meghatározott nyelvet tőleg kijelölése elfogadásától a választottbírói megbí- kell alkalmazni az eljárás teljes tartama alatt, a felek és zatásának megszűnéséig nem láthat el képviseletet a a választottbírósági tanács összes eljárási cselekménye Választottbíróság előtt folyamatban lévő választottbí- során, ideértve különösen a beadványokat, a tárgya- rósági eljárásban. lást, a jegyzőkönyvet és a választottbírósági tanács ha- tározatait. 7. § [Lemondás a kifogás jogáról] (3) Az eljárás nyelvét nem ismerő fél kérésére és költ- Azt a felet, akinek tudomása van arról, hogy a válasz- ségére a választottbírósági tanács tolmács alkalmazá- tottbírósági szerződés vagy a Szabályzat bármely elő- sát rendelheti el. Ennek feltételeit a Választottbíróság írásának vagy a választottbíráskodásról szóló törvény közli az érintett felekkel. bármely, a felek eltérő megállapodását megengedő ren- (4) A választottbírósági tanács elrendelheti fordító delkezésének nem tettek eleget, és az eljárásban to- alkalmazását is, különösen, ha valamely okirati bizo- vábbra is részt vesz anélkül, hogy e mulasztás miatti nyítéknak a felek megállapodása szerinti, illetve a vá- kifogását haladéktalanul, vagy ha arra határidőt szab- / / 12 | ELJÁRÁSJOGI SZEMLE 2018 1 2018 1 ELJÁRÁSJOGI SZEMLE | 13

tak, e határidőn belül bejelentené, úgy kell tekinteni, taktól eltérően is rendelkezhet, figyelemmel különösen mint aki a kifogás jogáról lemondott. a felek eljárás során tanúsított – az eljárás előre vitelét, illetőleg a jogvita rendezését elősegítő vagy akadályo- 8. § [Eljárási költségek] zó – magatartására, valamint a Felek Költségei eseté- (1) Az eljárási költségek magukban foglalják ben a felek és képviselőik által végzett eljárási cselek- a) a Regisztrációs Díjat, mények indokoltságára, célszerűségére és szükséges- b) a Választottbírósági Díjat, ségére. c) a Választottbírósági Költségeket és (3) Az eljárási költségek viseléséről a választottbíró- d) a Felek Költségeit. sági tanács az eljárást befejező határozatában dönt, ki- véve, ha valamelyik felet nyertességére tekintet nélkül 9. § [A Regisztrációs Díj és a Választottbírósági Díj kötelezi az eljárási költségek vagy azok egy részének mértéke] viselésére. (1) A Regisztrációs Díj és a Választottbírósági Díj (4) Egyezségkötés, valamint az eljárásnak a felek kö- mértékét a Választottbíróság a Szabályzat mellékletét zös megegyezése alapján történő megszüntetése ese- képező Díjtáblázat szerint határozza meg. tén az eljárási költségek viselésére a felek megállapo- (2) A Regisztrációs Díjat és a Választottbírósági Díjat dása az irányadó. Megállapodás hiányában a felek a Re- forintban kell előlegezni és viselni. Idegen pénznemben gisztrációs Díjat, a Választottbírósági Díjat és a Válasz- meghatározott kereseti követelés, illetve ellenkövete- tottbírósági Költségeket egyenlő arányban, a saját Költ- lés esetén a Választottbírósági Díj számításának alapját ségeiket pedig maguk viselik. Az eljárás megszünteté- a Választottbíróság a kereset, illetőleg a viszontkereset sének egyéb eseteiben az eljárási költségeket a felperes vagy a beszámítási kifogás benyújtásának napján viseli, kivéve, ha a keresetétől azért állt el, mert az eljá- irányadó, Magyar Nemzeti Bank által meghatározott rásra okot adó alperes az eljárás megindítása után tel- árfolyamon forintra történt átszámítás alapján hatá- jesítette a keresetben foglaltakat. rozza meg. (3) A Regisztrációs Díj és a Választottbírósági Díj 12. § [Eljárási költségek viszontkereset és beszá- befizetése abban az időpontban tekintendő teljesített- mítási kifogás esetén] nek, amikor a fél feltétlen és visszavonhatatlan megbí- (1) Az eljárási költségek előlegezése és viselése vo- zást adott saját bankjának az összeg átutalására, felté- natkozásában a viszontkereset a keresettel esik egy te- ve, hogy az összeg a Választottbíróság által megjelölt kintet alá. számlára a fenti időponttól számított harminc napon (2) Az eljárási költségek előlegezése és viselése vo- belül jóváírásra kerül. natkozásában a beszámítási kifogás a Regisztrációs Díj-fizetési kötelezettség kivételével a keresettel esik 10. § [A költségek előlegezése] egy tekintet alá. (1) A Regisztrációs Díjat a felperes köteles előlegezni. A Választottbírósági Díjat a felek egyenlő arányban elő- 13. § [A Választottbírósági Díj mérséklése] legezik. Ha az alperes e kötelezettségének nem tesz ele- (1) Ha a választottbírósági tanács megalakulása előtt get, a Választottbírósági Díj általa előlegezendő részét a a felperes nem teljesíti hiánypótlási kötelezettségét felperesnek kell előlegeznie. A felperes – választása vagy eláll a keresetétől, a Választottbírósági Díj mérté- szerint – az alperesi előlegezés bevárása nélkül előle- ke megegyezik az illeték teljes összegének és az admi- gezheti a teljes Választottbírósági Díjat. nisztrációs díj 50%-ának összegével. A Választottbíró- (2) A Választottbírósági Költségek közül a bizonyí- sági Díj mérsékelt összegét a felperes viseli. tással összefüggő költségeket az a fél előlegezi, aki a bi- (2) Ha legkésőbb az előkészítő egyeztetést, a 36. § (4) zonyítást indítványozta. bekezdésében foglalt esetben az első tárgyalást, illető- (3) A Választottbírósági Költségek közül a választott- leg a tárgyalás tartása nélküli elbírálásról szóló tájé- bírónak a határon átnyúló utazási és tartózkodási költ- koztatás kézhezvételét követő nyolc napon belül a fel- ségeit annak a félnek kell előlegeznie, aki a választott- peres eláll a keresetétől vagy a felek közösen kérik az bírót jelölte, illetve akinek a választottbírót jelölnie kel- eljárás megszüntetését, a Választottbíróság az előlege- lett volna. Egyesbíró, valamint a tanács elnöke esetén a ző feleknek visszatéríti az előlegezett Választottbírósá- bizonyítással össze nem függő, határon átnyúló utazási gi Díj – közterhek nélkül számított – összegének az és tartózkodási költségeket a felek egyenlő arányban 50%-át. előlegezik. Ha a fél a jelen bekezdés szerinti költségekre (3) Ha választottbírósági tanács az eljárást hatáskö- vonatkozó előlegezési kötelezettségének felhívás elle- rének hiánya miatt legkésőbb az első tárgyaláson meg- nére nem tesz eleget, az eljárás mindaddig nem folytat- szünteti, a Választottbíróság az előlegező feleknek visz- ható, amíg a fél vagy helyette a másik fél a költségeket szatéríti az előlegezett Választottbírósági Díj – közter- nem előlegezi. hek nélkül számított – összegének az 50%-át. 11. § [A költségek viselése] (1) Az eljárási költségeket a vesztes fél viseli vesztes- sége arányában. (2) A választottbírósági tanács az eljárási költségek viseléséről indokolt esetben az (1) bekezdésben foglal- / / 12 | ELJÁRÁSJOGI SZEMLE 2018 1 2018 1 ELJÁRÁSJOGI SZEMLE | 13

II. Eljárási szabályok szeg, amelyre a felperes – ha a marasztalás kérhető len- ne – igényt tarthatna; II.1. Az eljárás megindítása d) meghatározott cselekmény megtételére vagy az attól való tartózkodásra kötelezés iránti marasztalási 14. § [A választottbírósági eljárás megindítása] kereset esetén az az összeg, amelyet a felperes elfogad (1) A választottbírósági eljárást keresetlevéllel kell az alperessel szemben támasztott követelése pénzbeli megindítani. A Választottbíróságnak címzett kereset- kiegyenlítéseként; levelet – a Választottbírósághoz történt benyújtásával e) előre meg nem határozható ideig, időközönként egyidejűleg – a felperes köteles az alperesnek is tájé- visszatérően teljesítendő, le nem járt szolgáltatásra koztatásul megküldeni. irányuló marasztalási vagy előre meg nem határozható (2) A választottbírósági eljárás azon a napon indul ideig, időközönként visszatérően teljesítendő szolgál- meg, amelyen a keresetlevél a Választottbírósághoz be- tatásra vonatkozó szerződéssel kapcsolatos megállapí- érkezett. tási kereset esetén az egyévi szolgáltatás értéke; f) bérlemény vagy haszonbérlemény kiürítése iránti 15. § [A keresetlevél kellékei] kereset esetén az egyévi bérleti díj összege; (1) A keresetlevélnek tartalmaznia kell g) társasági határozatok megtámadására irányuló a) a felek és képviselőik nevét és címét, valamint kereset esetén a megtámadott határozattal érintett va- elektronikus elérhetőségét, ha az ismert; gyoni érték, ennek hiányában a társaság jegyzett tőké- b) a Választottbíróság hatáskörét megalapozó tények jéből a felperesre jutó hányad értéke, amennyiben a fel- előadását és azok bizonyítékainak a megjelölését; peres a társaság tagja; c) a keresettel érvényesíteni kívánt jogot, az annak (4) Az eljárás tárgya értékének a megállapításánál az alapjául szolgáló tények előadásával és azok bizonyíté- eljárás megindításának az időpontjában fennálló érték kainak a megjelölésével; az irányadó. d) a felperes határozott kereseti kérelmét; (5) A nem önállóan érvényesített kamat- és egyéb já- e) az eljárás tárgyának az értékét, ha az meghatároz- rulékkövetelést az eljárás tárgya értékének a meghatá- ható; rozása során figyelmen kívül kell hagyni. f) a felperes által jelölt választottbíró nevét, vagy (6) Több kereseti kérelem esetén valamennyi követe- arra irányuló kérelmet, hogy a felperes helyett a Vá- lés együttes összege határozza meg az eljárás tárgyá- lasztottbíróság jelölje ki a választottbírót, egyesbíró nak az értékét, kivéve az egymással vagylagos vagy es- esetén pedig javaslatot a választottbíró személyére; hetőleges viszonyban álló kereseti kérelmeket. Ez g) az eljárás nyelvére és az alkalmazandó anyagi jog- utóbbi esetekben az eljárás tárgyának az értéke a leg- ra vonatkozó nyilatkozatot; magasabb értékű követelés értékével egyezik meg. h) a felperes vagy képviselője aláírását. (2) A felperesnek a keresetleveléhez csatolnia kell a 17. § [A keresetlevél hiányainak a pótlása és a Vá- választottbírósági szerződést magában foglaló okira- lasztottbírósági Díj előlegezése a felperes részéről] tot vagy okiratokat. (1) Ha a felperes a keresetlevélhez nem csatolta a Re- (3) A felperes legkésőbb a keresetlevél benyújtásával gisztrációs Díj megfizetéséről szóló igazolást, vagy a egyidejűleg köteles megfizetni a Díjtáblázatban megha- keresetlevél nem tartalmazza a 15. § (1) bekezdés a)–f) tározott Regisztrációs Díjat. A Regisztrációs Díj megfi- és h) pontjaiban foglaltakat, a Választottbíróság – leg- zetéséről szóló igazolást a keresetlevélhez csatolni kell. feljebb harminc napos határidő tűzése mellett – felhív- ja a felperest a hiányok pótlására. Ha a felperes a határ- 16. § [Az eljárás tárgyának az értéke] időn belül nem pótolja a hiányokat, a Választottbíróság (1) Az eljárás tárgyának az értéke a keresettel érvé- az eljárást megszünteti. nyesített követelés vagy jog értéke. (2) Ha a keresetlevéllel kapcsolatban hiánypótlásra (2) Az eljárás tárgyának az értékét – a (3)–(6) bekez- nincs szükség vagy az megtörtént, a Választottbíróság désben foglalt szabályokat is figyelembe véve – a felpe- értesíti a felperest a Választottbírósági Díj általa előle- res határozza meg. Ha a felperes által megjelölt érték gezendő összegéről, és felhívja arra, hogy azt az értesí- ellentétes a Szabályzattal, valószínűtlen, vagy azt az al- tésben megjelölt határidőben és módon fizesse be. peres vitássá teszi, továbbá ha a felperes az eljárás tár- A befizetés elmaradása esetén a Választottbíróság az gyának az értékét hiánypótlási felhívás ellenére sem je- eljárást megszünteti. löli meg, akkor az értéket a választottbírósági tanács megalakulásáig a Választottbíróság, azt követően pe- 18. § [A válaszirat és a Választottbírósági Díj elő- dig a választottbírósági tanács határozza meg. A Vá- legezése az alperes részéről] lasztottbíróság által megállapított érték nem köti a vá- (1) Ha a keresetlevéllel kapcsolatban hiánypótlásra lasztottbírósági tanácsot. nincs szükség vagy az megtörtént, a Választottbíróság (3) A keresettel érvényesített követelés vagy jog értéke az alperest a keresetlevél és a választottbíró-ajánlási a) pénzkövetelés esetén a követelt összeg; lista számára történő kézbesítésével értesíti az eljárás b) dologi jogi igény esetén a vitás dolog, dologrész, megindulásáról és egyidejűleg felhívja őt választottbí- hányad, vagy dologi jog értéke; ró jelölésére, valamint válasziratának előterjesztésére. c) megállapításra irányuló kereset esetén az az ösz- (2) A válasziratot a keresetlevél kézbesítésétől szá- mított harminc napon belül kell előterjeszteni. Az alpe- / / 14 | ELJÁRÁSJOGI SZEMLE 2018 1 2018 1 ELJÁRÁSJOGI SZEMLE | 15

res kérelmére ez a határidő legfeljebb harminc nappal nek. Eljárásuk során utasítást nem fogadhatnak el, tel- meghosszabbítható. Az alperesnek a válasziratát a Vá- jes titoktartásra kötelezettek a teendőik ellátása során lasztottbírósághoz kell benyújtania, és azzal egyidejű- tudomásukra jutott körülmények tekintetében az eljá- leg tájékoztatásul a felperesnek is meg kell küldenie. rás befejezése után is. Sem folyamatban lévő, sem befe- (3) A válasziratnak tartalmaznia kell jezett ügyekről semmilyen felvilágosítást nem adhat- a) az alperes és képviselője nevét és címét, valamint nak, nyilatkozatot nem tehetnek. elektronikus elérhetőségét; b) az alperes által jelölt választottbíró nevét vagy 21. § [A jelölés és a kijelölés során követendő eljá- arra irányuló kérelmet, hogy az alperes helyett a Vá- rás] lasztottbíróság jelölje ki a választottbírót, egyesbíró (1) A felperes a keresetlevélben jelöl választottbírót esetén pedig az alperes nyilatkozatát arról, hogy a fel- vagy terjeszt elő kérelmet a választottbíró Választott- peres javaslatát elfogadja-e vagy eltérő javaslatot tesz; bíróság általi kijelölése iránt, míg az alperes a válasz- c) az alperes vagy képviselője aláírását. iratban jelöl választottbírót akkor is, ha egyébként a (4) A válaszirat tartalmazhat különösen a Választott- választottbíróság eljárásával szemben hatásköri kifo- bíróság hatáskörével kapcsolatos kifogást, a kereset ér- gást tesz. demére vonatkozó – azt vitató vagy elismerő – nyilat- (2) Három választottbíróból álló választottbírósági kozatot, beszámítási kifogást és viszontkeresetet. tanács esetében mindegyik fél egy-egy választottbírót (5) A válaszirat előterjesztésére nyitva álló határidő jelöl, és az így jelölt két választottbíró jelöli az elnöklő (2) bekezdés szerinti meghosszabbításának feltétele, bírót. Ha a fél az erre irányuló felhívás átvételétől szá- hogy az alperes az eredeti határidőn belül választottbí- mított harminc napon belül elmulasztja a választottbí- rót jelöljön vagy kérelmet terjesszen elő aziránt, hogy ró jelölését, vagy ha a két választottbíró a jelölésüktől helyette a Választottbíróság jelöljön választottbírót, il- számított harminc napon belül nem egyezik meg az el- letve egyesbíró esetén nyilatkozzon a felperes javasla- nöklő bíró személyében, a hiányzó választottbírót tára. Ennek elmaradása esetén a határidő-hosszabbítá- – bármelyik fél kérelmére – a Választottbíróság jelöli ki. si kérelmet a Választottbíróság elutasítja, a már enge- (3) Egyesbíró esetében, ha a felek a választottbíró délyezett határidő-hosszabbítást pedig visszavonja, és személyében nem tudnak megállapodni, bármelyikük egyúttal a kijelölés 21. §-ban foglalt szabályait alkal- kérésére az egyesbírót az Választottbíróság jelöli ki. mazza. (4) Háromnál több választottbíróból álló választott- (6) A Választottbíróság az (1) bekezdés szerinti érte- bírósági tanács esetében az (1) és (2) bekezdés rendel- sítésben tájékoztatja az alperest a Választottbírósági kezéseit kell megfelelően alkalmazni azzal, hogy a felek Díj általa előlegezendő mértékéről, és felhívja arra, egyenlő arányban jelölnek választottbírákat, és a hi- hogy azt az értesítésben megjelölt határidőben és mó- ányzó választottbíró jelöléséről a megválasztott bírák don fizesse be. A befizetés elmaradása esetén a Válasz- szótöbbséggel döntenek. tottbíróság a felperest felhívja arra, hogy a Választott- (5) Több felperes közösen egy választottbírót jelöl. bírósági Díj alperes által előlegezni elmulasztott részét Több alperes közösen egy választottbírót jelöl. Az alpe- az értesítésben meghatározott határidőben és módon resekre irányadó jelölési határidő számítására a vá- fizesse be. A befizetés elmaradása esetén a Választott- lasztottbíró-jelölésre vonatkozó felszólítást utolsóként bíróság az eljárást megszünteti. átvevő alperes általi átvétel időpontja az irányadó. Ha az alperesek nem tudnak megállapodni a közösen jelö- II.2. A választottbírósági tanács megalakítása lendő választottbíró személyében, akkor a Választott- bíróság jelöli ki mind az alperesi, mind pedig a felperesi 19. § [A választottbírák száma] választottbírót. Ezzel a felperesi oldal korábbi válasz- (1) Az egyes ügyekben – a felek megállapodása sze- tottbíró-jelölése hatályát veszti. A Választottbíróság az rint – páratlan számú választottbíróból álló tanács eljárás körülményeinek mérlegelése alapján dönthet vagy egyesbíró jár el. A Szabályzat alkalmazásában a úgy is, hogy csak az alperesi választottbírót jelöli ki. választottbírósági tanács alatt az egyesbírót is érteni Ebben az esetben a felperesi oldal korábbi választottbí- kell. Az eljáró egyesbíró eljárási jogosítványai meg- ró-jelölésének hatálya fennmarad. Az elnök jelölésére egyeznek a három tagú tanács eljárási jogosítványai- minden esetben az általános szabályok irányadóak. val. (2) Ha a felek a választottbírák számában nem álla- 22. § [Elfogadás] podtak meg, a választottbírák száma három. (1) A választottbíró a jelölést a Szabályzat mellékletét (3) A tanács megalakulása, az egyesbíró jelölése, va- képező, választottbírói jelölést, illetőleg kijelölést elfo- lamint a választottbírák kijelölése a Szabályzat rendel- gadó nyilatkozat aláírásával és a Választottbírósághoz kezései szerint történik. történő benyújtásával fogadja el. Az elfogadó nyilatko- zatban foglaltak valóságát a választottbíró az eljárás 20. § [A választottbírák jelölése] teljes tartama alatt szavatolja és az azokban bekövet- (1) Választottbírónak a választottbíró-ajánlási listá- kező és az eljárásra kihatással járó változásokat a vá- ban szereplő, valamint minden, akár magyar, akár kül- lasztottbírósági tanács, a felek és a Választottbíróság földi állampolgár jelölhető. előtt feltárja. (2) Kötelezettségeik teljesítése során a választottbí- (2) A választottbíró megbízatása a jelölés, illetve kije- rák függetlenek és pártatlanok, nem képviselői a felek- lölés elfogadásával jön létre. / / 14 | ELJÁRÁSJOGI SZEMLE 2018 1 2018 1 ELJÁRÁSJOGI SZEMLE | 15

23. § [Kezdeti és folyamatos feltárási kötelezett- (3) A választottbírósági tanács a fél kérelmére vagy ség] hivatalból dönt abban a kérdésben, hogy a tárgyalás (1) Akit a felek választottbírónak jelölnek vagy a Vá- korábbi részét részben vagy egészben meg kell-e ismé- lasztottbíróság választottbírónak jelöl ki, köteles fel- telni. tárni azokat a körülményeket, amelyek jogos kétsége- ket ébreszthetnek pártatlansága vagy függetlensége 27. § [A választottbírák kizárása] tekintetében. A választottbíró a jelölésétől, illetőleg a A fél kizárási indítványt terjeszthet elő a választott- kijelölésétől kezdődően az eljárás teljes tartama alatt bíróval szemben, ha olyan körülmények állnak fenn, köteles haladéktalanul feltárni minden ilyen körül- amelyek jogos kétséget ébresztenek pártatlansága ményt. vagy függetlensége tekintetében, vagy ha nem rendel- (2) A választottbíró a jelölésétől, illetőleg a kijelölésé- kezik a felek megállapodása szerint szükséges szak- től kezdődően az eljárás teljes tartama alatt köteles a képzettséggel vagy más jellemzővel. A fél az általa jelölt Választottbíróságnak, a választottbírósági tanács töb- választottbíróval szemben csak olyan okból élhet kizá- bi tagjának és a feleknek, az egyesbíró pedig a Válasz- rási indítvánnyal, amely a jelölést követően vált előtte tottbíróságnak és a feleknek haladéktalanul bejelente- ismertté. ni, ha olyan körülmény jut tudomására, amely függet- lenségével és pártatlanságával, illetve a felek megálla- 28. § [A kizárási eljárás] podása szerinti feltételekkel nem áll összhangban. (1) Annak a félnek, aki a választottbíróval szemben kizárási indítvánnyal kíván élni, az indítvány indokolá- 24. § [A választottbírói megbízatás megszűnése] sát is tartalmazó írásbeli nyilatkozatát attól a naptól (1) Az eljárás befejezésével a választottbírói megbí- számított tizenöt napon belül kell a választottbírósági zatás megszűnik. tanácsnak benyújtania, amikor a választottbírósági ta- (2) Megszűnik a választottbírói (elnöki) megbízatás nács összetételéről tudomást szerzett, vagy amikor az akkor is, ha indítványt megalapozó körülmény előtte ismertté vált. a) a választottbíró lemond tisztsége ellátásáról; Az eljárás berekesztését követően nem lehet kizárási b) a felek a választottbíró megbízatásának a meg- indítványt előterjeszteni. szüntetésében megállapodtak; (2) Ha az érintett választottbíró nem mond le megbí- c) a Választottbíróság vagy a bíróság megállapítja a zatásáról, vagy a másik fél nem ért egyet a kizárási in- választottbíró megbízatásának megszűnését, vagy dítvánnyal, a kérelemről a választottbírósági tanács d) a választottbíró elleni kizárási indítványnak helyt dönt. adtak. (3) A kizárási indítvány vagy a választottbíró által (3) Ha az eljárás során a választottbírák személyében tett 23. § szerinti bejelentés ügyében a választottbíró- változás következik be, a választottbírói díj megosztá- sági tanács többi tagja határoz a felek nyilatkoztatását sáról az érintett választottbírák állapodnak meg, en- követően. nek hiányában arról a Választottbíróság határoz. Ha a (4) Amennyiben a kizárási indítvány nem vezetett választottbírósági ítélet érvénytelenítése után folyta- eredményre, az indítványozó fél az elutasító határozat tódik az eljárás és a választottbírák személyében válto- átvételétől számított harminc napon belül kérheti, zás következik be, a díj megosztásáról az érintett vá- hogy a kizárási indítvány tárgyában a Választottbíró- lasztottbírák állapodnak meg, ennek hiányában arról a ság döntsön. A Választottbíróság dönt továbbá a kizá- Választottbíróság határoz. rási indítványról akkor is, ha két választottbíró, illető- leg az egyesbíró ellen éltek kizárási indítvánnyal, vala- 25. § [A választottbírói megbízatás megszüntetése] mint ha a kizárási indítványt a választottbírósági ta- Ha a választottbíró bármely okból alkalmatlan vagy nács megalakulása előtt nyújtották be. képtelenné válik a feladatának ellátására vagy más ok- (5) A kizárási eljárás folyamatban léte alatt a válasz- ból indokolatlanul késlelteti az eljárást, és tisztségéről tottbírósági tanács – a kizárási indítvánnyal érintett nem mond le, a felek megállapodhatnak a megbízatása választottbírót is beleértve – folytathatja az eljárást és megszüntetésében. Ennek hiányában a megszüntetési határozatot hozhat. okra hivatkozással bármely fél kérheti a Választottbí- (6) A jelen szakaszban foglalt rendelkezéseket megfe- róságtól, hogy állapítsa meg a választottbíró megbíza- lelően alkalmazni kell a választottbírósági tanács által tásának megszűnését. alkalmazott szakértő és tolmács kizárására is. 26. § [Új választottbíró jelölése] 29. § [A választottbírósági tanács megalakulása] (1) Ha a választottbíró megbízatása bármely okból (1) A választottbírósági tanács akkor alakul meg, megszűnik, helyette új választottbírót kell jelölni. Ha a amikor mind a felek által jelölt választottbírák, mind választottbíró megbízatása az eljárás berekesztését pedig az elnök elfogadó nyilatkozata beérkezett a Vá- követően szűnik meg, a választottbírósági tanács – a lasztottbíróságra. Választottbíróság hozzájárulásával – a tanács kiegé- (2) A választottbírósági tanács megalakulásától szülését megelőzően dönthet úgy, hogy az eljárást foly- kezdve a választottbírósági eljárás lefolytatásához tatja új választottbíró jelölése nélkül. szükséges intézkedéseket a választottbírósági tanács (2) A fél által jelölt választottbíró kiesése a válasz- teszi meg, ehhez a Választottbíróság szerveinek segít- tottbírósági tanács elnökének megbízatását nem érinti. ségét veheti igénybe. / / 16 | ELJÁRÁSJOGI SZEMLE 2018 1 2018 1 ELJÁRÁSJOGI SZEMLE | 17

(3) A választottbírósági tanács megalakulásáról és zandó anyagi jogot a választottbírósági tanács az általa összetételéről a Választottbíróság haladéktalanul érte- alkalmazandónak tartott nemzetközi magánjogi sza- síti a feleket. bályok alapján határozza meg. (3) A választottbírósági tanács méltányosság alapján 30. § [A választottbírósági tanács döntése saját (ex aequo et bono, amiable composition) csak akkor hatásköréről] dönthet, ha a felek erre kifejezetten felhatalmazták. (1) A választottbírósági tanács saját hatáskörének (4) A választottbírósági tanács a felek szerződésének fennállását hivatalból vizsgálja. A választottbírósági kikötéseivel összhangban, az ügyletre alkalmazandó tanács hatásköre kiterjed a saját hatáskörének fennál- kereskedelmi szokásokra is figyelemmel hozza meg a lásáról vagy hiányáról szóló döntésre, valamint a vá- határozatát. lasztottbírósági szerződés létezését vagy érvényessé- gét illető kifogás elbírálására. Ebből a célból a válasz- 33. § [Ideiglenes jogvédelem] tottbírósági kikötést úgy kell tekinteni, mint a szerző- (1) A választottbírósági tanács bármelyik fél kérel- dés egyéb kikötéseitől független megállapodást. A vá- mére végzésben ideiglenes intézkedést rendelhet el. Az lasztottbírósági tanácsnak az a döntése, amely szerint ideiglenes intézkedés iránti kérelmet kézbesíteni kell a egy szerződés nem jött létre vagy érvénytelen, nem másik félnek, és lehetőséget kell biztosítani arra, hogy vonja maga után a választottbírósági kikötés érvényte- a kérelemre nyilatkozzon. lenségét. (2) A fél az ideiglenes intézkedés iránti kérelmében (2) A választottbírósági tanács hatáskörével kapcso- kérheti, hogy a választottbírósági tanács anélkül köte- latos kifogást legkésőbb a válaszirat benyújtásával lezze az ellenfelet az ideiglenes intézkedés iránti kére- egyidejűleg kell megtenni. Az a tény, hogy a fél válasz- lemben foglaltak teljesítésére, hogy részére a kérelmet tottbírót jelölt, vagy annak jelölésében részt vett, nem kézbesítené és a nyilatkozattételre lehetőséget adna zárja el őt attól, hogy hatásköri kifogást terjesszen elő. (előzetes intézkedés). A választottbírósági tanács ak- A választottbírósági tanács hatáskörének túllépésére kor rendelhet el előzetes intézkedést, ha az ideiglenes alapított kifogást a hatáskör feltételezett túllépésekor intézkedés iránti kérelem kézbesítése esetén fennállna haladéktalanul elő kell terjeszteni. A választottbírósági a kockázata annak, hogy az ellenfél az ideiglenes intéz- tanács befogadhat kifogást később is, ha a kifogás kése- kedés céljának megvalósulását ellehetetleníti. A vá- delmét igazoltnak tekinti. lasztottbírósági tanács az ellenfél előzetes intézkedés- (3) A választottbírósági tanács a hatásköri kifogásról sel kapcsolatos kifogásait figyelembe véve dönt arról, belátása szerint külön végzésben vagy az ügy érdemé- hogy az előzetes intézkedést ideiglenes intézkedésként ben hozott határozatában dönthet. – változatlan vagy módosított tartalommal – hatályá- ban fenntartja, vagy hatályon kívül helyezi. Ha a dön- II.3. A választottbírósági tanács előtti eljárás tésre az előzetes intézkedés elrendelésétől számított húsz napon belül nem kerül sor, az előzetes intézkedés 31. § [Az alkalmazandó eljárási szabályok] hatályát veszti. (1) A felek közös megegyezéssel minden, a választott- (3) A választottbírósági tanács az ideiglenes intézke- bírósági tanács előtti eljárás módjára vonatkozó sza- dés elrendelését biztosíték adásához kötheti, az előze- bály tekintetében eltérhetnek a Szabályzattól annyi- tes intézkedés elrendelését pedig biztosíték adásához ban, amennyiben az eltérés nem eredményezi a válasz- köti, kivéve, ha azt szükségtelennek ítéli. tottbíráskodás helyén alkalmazandó jogszabály vala- (4) A választottbírósági tanács az ideiglenes intézke- mely eltérést nem engedő rendelkezésének sérelmét. dését és az előzetes intézkedését bármelyik fél kérel- (2) A Szabályzatban nem szabályozott eljárási kérdé- mére vagy kivételesen – a felek előzetes meghallgatását sek tekintetében – a felek megállapodása hiányában – a követően – hivatalból is megváltoztathatja, felfüg- választottbírósági tanács a választottbíráskodás he- gesztheti vagy hatályon kívül helyezheti. lyén alkalmazandó jogszabály eltérést nem engedő ren- (5) A fél akár a választottbírósági eljárást megelőző- delkezéseinek korlátain belül saját belátása szerint jár en, akár annak folyamán a bíróságtól is kérheti ideigle- el. Ennek során a választottbírósági tanács figyelembe nes intézkedés elrendelését. veheti a belföldi és nemzetközi választottbíráskodás- (6) A választottbírósági eljárással nem összeegyez- ban kialakult eljárási elveket, gyakorlatot és ajánláso- tethetetlen az, hogy ha a fél bíróságtól, közjegyzőtől kat. vagy ezekkel egy tekintet alá eső más szervtől előzetes (3) A feleket egyenlő elbánásban kell részesíteni, és bizonyítást kér. Az előzetes bizonyítás eredményét a mindegyik félnek lehetőséget kell biztosítani arra, választottbírósági eljárásban bármelyik fél felhasznál- hogy az ügyét előadja. hatja. 32. § [Az alkalmazandó anyagi jog] 34. § [A kereset és a védekezés módosítása] (1) A jogvitát a felek által választott anyagi jog alkal- (1) A fél a keresetét, illetve a védekezését az eljárás mazásával kell eldönteni. Valamely állam jogának a ki- berekesztéséig módosíthatja vagy kiegészítheti. kötésével a felek közvetlenül az adott állam anyagi jo- (2) Ha a fél a kereset, illetve a védekezés módosítását gának az alkalmazását rendelik, ide nem értve annak vagy kiegészítését indokolatlanul késedelmesen ter- nemzetközi magánjogi szabályait. jeszti elő, és ez az eljárás elhúzódását eredményezi, a (2) A felek általi jogválasztás hiányában az alkalma- választottbírósági tanács dönthet úgy, hogy a módosí- / / 16 | ELJÁRÁSJOGI SZEMLE 2018 1 2018 1 ELJÁRÁSJOGI SZEMLE | 17

tás vagy a kiegészítés nem megengedhető, ezért azt fi- egyeztetésen megtervezett, felekkel egyeztetett rend- gyelmen kívül hagyja. Ha a választottbírósági tanács a jéről. kereset, illetve a védekezés indokolatlanul késedelme- (4) Az ügy körülményeitől és összetettségétől függő- sen előterjesztett módosítását vagy kiegészítését figye- en a választottbírósági tanács dönthet úgy, hogy lembe veszi, a felet – nyertességére tekintet nélkül – kö- a) előkészítő egyeztetés nélkül jár el, és közvetlenül telezheti az eljárás elhúzódása folytán felmerült több- tárgyalást tűz ki, vagy letköltségek viselésére. b) az előkészítő egyeztetést – a felek egyetértése ese- (3) A (2) bekezdésben meghatározott jogkövetkez- tén – tárgyalásként folytatja, vagy mények alkalmazásáról való döntés során a választott- c) a jogvitát előzetes egyeztetés és tárgyalás tartása bírósági tanácsnak az összes releváns körülményt mér- nélkül bírálja el. Erről a feleket a választottbírósági ta- legelnie kell, ideértve különösen a módosítás vagy ki- nács előzetesen tájékoztatja, és lehetőséget biztosít szá- egészítés tartalmát, az eljárás aktuális állását, a módo- mukra tárgyalás tartása iránti kérelem előterjesztésére. sítás vagy kiegészítés által okozott késedelem mérté- két és a felek méltányolandó érdekeit. 37. § [Tárgyalás] (1) A választottbírósági tanács tárgyalást tart, ha azt 35. § [Viszontkereset és beszámítási kifogás] az ügy körülményei alapján szükségesnek tartja, vagy (1) Az alperes az eljárás berekesztéséig viszontkere- ha bármelyik fél legkésőbb az eljárás berekesztéséig setet terjeszthet elő. A viszontkeresetre – eltérő ren- tárgyalás tartását kéri. Ha a választottbírósági tanács delkezés hiányában – a keresetre vonatkozó szabályo- tárgyalást tart, a tárgyalásra szóló idézést úgy kell kéz- kat kell alkalmazni. besíteni, hogy mindegyik félnek legalább tizenöt nap (2) Ha az alperes a viszontkeresetét indokolatlanul álljon rendelkezésére a tárgyalásra történő felkészü- késedelmesen terjeszti elő, és ez az eljárás elhúzódását lésre. eredményezi, a választottbírósági tanács dönthet úgy, (2) A tárgyalás nem nyilvános. A tárgyaláson a vá- hogy a viszontkeresetet külön eljárás keretében, új ke- lasztottbírósági tanács tagjai, a felek és képviselőik, a resetként bírálja el. Ha a választottbírósági tanács a vi- jegyzőkönyvvezető, a tolmács, a tanú és a szakértő le- szontkeresetet a folyamatban lévő eljárás keretében, hetnek jelen, valamint olyan további személyek, akik- viszontkeresetként bírálja el, az alperest – nyertességé- nek a jelenlétéhez az összes fél hozzájárult. re tekintet nélkül – kötelezheti az eljárás elhúzódása (3) A tárgyaláson jegyzőkönyvet kell vezetni. A jegy- folytán felmerült többletköltségek viselésére. zőkönyvezés módját a választottbírósági tanács hatá- (3) A (2) bekezdésben meghatározott jogkövetkez- rozza meg. A felek bármelyike – a költségek előlegezése mények alkalmazásáról való döntés során a választott- mellett – kérheti a jegyzőkönyvezés meghatározott bírósági tanácsnak az összes releváns körülményt mér- módjának, így különösen a szó szerinti jegyzőkönyve- legelnie kell, ideértve különösen a viszontkereset tár- zésnek az alkalmazását. gyát és tartalmát, az eljárás aktuális állását, a viszont- kereset előterjesztésével okozott késedelem mértékét 38. § [Eljárások egyesítése] és a felek méltányolandó érdekeit. A Választottbíróság több, előtte megindult válasz- (4) Az alperes az eljárás berekesztéséig beszámítási tottbírósági eljárást egyesíthet, ha azt az egyesítendő kifogást terjeszthet elő, feltéve, hogy a Választottbíró- eljárásokban érintett összes fél egybehangzóan kérel- ság hatásköre a beszámítani kívánt követelésre is ki- mezi, vagy ahhoz hozzájárul. Az eljárásokat az elsőként terjed. Az indokolatlanul késedelmesen előterjesztett megindult eljáráshoz kell egyesíteni, kivéve, ha a felek beszámítási kifogásra a védekezés indokolatlanul kése- egybehangzóan azok valamely másik eljáráshoz törté- delmesen előterjesztett módosítására vagy kiegészíté- nő egyesítését kérték, vagy ahhoz hozzájárultak. sére vonatkozó szabályokat kell alkalmazni. 39. § [Mulasztás] 36. § [Előkészítő egyeztetés] (1) Amennyiben az alperes a válasziratát a Válasz- (1) A választottbírósági tanács a megalakulását köve- tottbíróság által meghosszabbított határidőben sem tő harminc napon belül személyesen vagy telekommu- terjeszti elő, a választottbírósági tanács az eljárást nikációs eszköz útján az eljárás előre menetelét meg- folytatja anélkül, hogy e mulasztást önmagában a fel- tervező előkészítő egyeztetést tart a felekkel. peres állításai beismerésének vagy a felperes követelé- (2) Az előkészítő egyeztetésen a választottbírósági se elismerésének tekintené. tanács egyezteti a felekkel a Szabályzat 31. § (1) és (2) (2) Ha a választottbírósági tárgyaláson bármelyik fél bekezdése értelmében meghatározandó eljárási szabá- nem jelenik meg, vagy határidőben nem végez el bár- lyokat, az előreláthatólag igénybe veendő bizonyítási mely eljárási cselekményt, a választottbírósági tanács eszközöket, így különösen a szakértői bizonyítás szük- folytathatja az eljárást, és a rendelkezésére álló adatok ségességét, valamint nyilatkoztatja a feleket arról, és bizonyítékok alapján határozatot hozhat. hogy kérik-e tárgyalás tartását, és ennek eredménye- ként rögzíti az egyes eljárási cselekmények időrendjét 40. § [Bizonyítás] és határidejét. (1) A választottbírósági tanács a jogvita eldöntése (3) Az előkészítő egyeztetésen vagy legkésőbb azt szempontjából lényeges tények felderítése céljából a fe- követően három napon belül a választottbírósági ta- lek erre irányuló indítványának hiányában is bizonyí- nács eljárásvezető végzést hoz az eljárás előkészítő tást rendelhet el. / / 18 | ELJÁRÁSJOGI SZEMLE 2018 1 2018 1 ELJÁRÁSJOGI SZEMLE | 19

(2) A választottbírósági tanács a felek bizonyítási in- lalását kérik. A felek egyezségét a választottbírósági ta- dítványaihoz nincs kötve. nács akkor foglalhatja ítéletbe, ha annak tartalma meg- (3) A választottbírósági tanács elrendelheti különö- felel a jogszabályoknak. A választottbírósági tanács sen okiratok benyújtását, papír alapon vagy elektroni- közbenső ítéletet vagy részítéletet is hozhat. kus úton történő hozzáférhetővé tételét, tanúbizonyí- (2) Az ítéletet írásba kell foglalni, és azt a választott- tás lefolytatását, valamely tárgy vagy helyszín szemlé- bírósági tanács tagjai aláírják. Több választottbíró eljá- jét és szakértő alkalmazását. rása esetén elegendő a tagok többségének aláírása, fel- (4) A tanúbizonyítás módjának részleteit, így különö- téve, hogy az elmaradt aláírás hiányának okát feltünte- sen az esetlegesen előzetesen benyújtható írásbeli ta- tik az ítéleten. núvallomásokra és a tanúk tárgyaláson történő meg- (3) Az ítéletet a választottbírósági tanács legkésőbb hallgatásának módjára vonatkozó eljárási szabályokat az eljárás berekesztésétől számított negyvenöt napon az előkészítő egyeztetésen és az annak eredményét belül átadja a Választottbíróságnak. E határidőt a Vá- rögzítő eljárásvezető végzésben meg kell határozni. lasztottbíróság – kivételesen indokolt esetben – meg- (5) A szakértői bizonyítás módjának részleteit, így hosszabbíthatja. Az ítélet átadását követően azt a Vá- különösen a szakértői díj előlegezésének módját, a Tel- lasztottbíróság kézbesíti a feleknek akkor, ha az eljárás jesítésigazolási Szakértői Szerv szakvéleményének be- során előlegezni rendelt összes díj és költség előlegezé- szerzését követő eljárást, a szakértő tárgyaláson törté- se megtörtént. nő meghallgatásának módját, valamint több szakértő egymáshoz való viszonyát az előkészítő egyeztetésen 44. § [A választottbírósági ítélet tartalma] és az annak eredményét rögzítő eljárásvezető végzés- (1) A választottbírósági ítéletnek tartalmaznia kell: ben meg kell határozni. a) a Választottbíróság megnevezését és az ügy szá- (6) A választottbírósági tanács bármelyik fél indítvá- mát; nyára vagy hivatalból szakértő alkalmazását rendelhe- b) a felek és képviselőik nevét és címét; ti el. A felek bármelyik esetben magánszakértői véle- c) a kereseti kérelmek tárgyában hozott döntést és ményt vagy véleményeket nyújthatnak be. A válasz- annak indokait, kivéve, ha az ítélet kizárólag a felek tottbírósági tanács elrendelheti különösen az általa al- egyezségét foglalja magában; kalmazott szakértőnek és a felek magánszakértőinek d) az eljárási költségek összegéről és viseléséről szó- az együttes meghallgatását. ló rendelkezést; e) a választottbíráskodás helyét és az ítélet keltét. 41. § [Az eljárás berekesztése] (2) A választottbírósági ítéletet úgy kell tekinteni, (1) A választottbírósági tanács az utolsó tárgyalást mint amelyet az abban feltüntetett helyen hoztak. vagy az azt követően beadott utolsó beadvány beérke- (3) Az ítélethez a választottbíró írásba foglalt külön- zését követően végzéssel berekeszti az eljárást. Ezt kö- véleményt adhat. vetően további beadványok és bizonyítási eszközök csak a választottbírósági tanács előzetes engedélyével 45. § [A választottbírósági ítélet joghatásai] nyújthatók be. A választottbírósági tanács a berekesz- A választottbírósági ítéletnek ugyanaz a joghatása, tést követően és az eljárást lezáró határozatának meg- mint a bíróság jogerős ítéletének. hozatala előtt – kivételesen indokolt esetben – újabb tárgyalást tűzhet ki vagy a feleket további eljárási cse- 46. § [A választottbírósági eljárás befejezése íté- lekmény megtételére hívhatja fel. let hozatala nélkül] (2) Ha a választottbírósági tanács tárgyalás tartása (1) A választottbírósági tanács végzéssel megszünte- nélkül bírálja el a jogvitát, az eljárás berekesztésére vo- ti az eljárást, ha natkozó szándékáról köteles előzetesen tájékoztatni a a) a felperes a keresetlevél hiányait a 17. §-ban foglal- feleket. tak szerint nem pótolja, b) a felperes a Választottbíróság hiánypótlási felhívá- II.4. Határozathozatal és az eljárás lezárása sa ellenére az értesítésben meghatározott határidőben nem fizeti be a Választottbírósági Díj általa előlegezen- 42. § [Határozathozatal] dő vagy az alperes által előlegezni elmulasztott részét, (1) A választottbírósági tanács az ügy érdemében íté- c) hatáskörének a hiányát állapítja meg, lettel, minden más kérdésben végzéssel határoz. d) a felperes a keresetétől eláll, kivéve, ha az alperes ez (2) A felek eltérő megállapodásának hiányában a vá- ellen kifogással él és a választottbírósági tanács a vita lasztottbírósági tanács szótöbbséggel hozza meg a ha- végleges lezárásához fűződő jogos érdekét elismeri, tározatát. Eljárási kérdésekben az elnök egyedül is e) a felek az eljárás megszüntetésében megállapodnak, dönthet, ha a felek vagy a választottbírósági tanács tag- f) a felek egyezséget kötnek és annak választottbíró- jai erre felhatalmazták. sági ítéletbe foglalását nem kérik, vagy g) a választottbírósági tanács úgy ítéli meg, hogy az 43. § [A választottbírósági ítélet meghozatala és eljárás folytatására bármely más okból nincs szükség közlése] vagy az lehetetlen. (1) Ítéletet hoz a választottbírósági tanács abban az (2) A 43. § (2)–(3) bekezdésében, valamint a 44. § (1) esetben, ha érdemben dönti el a jogvitát, vagy ha a felek és (2) bekezdésében foglaltakat az eljárást megszünte- a közöttük létrejött egyezség tartalmának ítéletbe fog- tő végzésre is megfelelően alkalmazni kell. / / 18 | ELJÁRÁSJOGI SZEMLE 2018 1 2018 1 ELJÁRÁSJOGI SZEMLE | 19

(3) Az eljárás végzéssel történő megszüntetése nem IV. Záró rendelkezések érinti a felek ahhoz való jogát, hogy igényeiket új eljá- rásban ismét érvényesítsék. 49. § [A választottbírósági eljárás bizalmas jellege] A választottbírósági eljárás létéről tudomással bíró III. Jogorvoslatok összes személy titoktartásra köteles mind a választott- bírósági eljárás folyamatban létével, mind annak bár- 47. § [A választottbírósági ítélet kijavítása, értel- mely részletével kapcsolatban. Nem áll fenn titoktartá- mezése és kiegészítése] si kötelezettség a Választottbírósággal szemben. (1) A fél az ítélet kézhezvételétől számított harminc napon belül kérheti a választottbírósági tanácstól az 50. § [Felelősségkorlátozás] ítéletben előforduló elírás vagy számítási hiba kijavítá- A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara, a Választott- sát. bíróság, annak szervei és az alkalmazásában álló sze- (2) A fél az ítélet kézhezvételétől számított harminc mélyek, a választottbírósági tanács, valamint annak napon belül kérheti a választottbírósági tanácsot, hogy tagjai kártérítési és bármilyen egyéb jogkövetkezmény- az ítélet meghatározott része tekintetében adjon értel- nyel járó felelőssége, továbbá bármilyen jogcímen tör- mezést. ténő megtérítési, helytállási kötelezettsége kizárt min- (3) Ha a választottbírósági tanács az (1)–(2) bekez- den, a választottbírósági eljárással kapcsolatban fel- désben írt kérelmet indokoltnak tartja, akkor harminc merült cselekményért vagy mulasztásért, kivéve a napon belül a kijavítást elvégzi, illetve az értelmezést szándékos vagy súlyos gondatlanságból eredő károko- megadja. Az értelmezés a választottbírósági ítélet indo- zásért való felelősséget. kolásának a részévé válik. (4) A választottbírósági tanács az (1) bekezdésben 51. § [Átmeneti rendelkezések] meghatározott hibát az ítélet meghozatalától számított (1) A Szabályzat 2018. február 1. napján lép hatályba. harminc napon belül kérelem hiányában maga is kija- (2) A Szabályzat rendelkezéseit a hatálybalépésének víthatja. napján és az azt követően indult választottbírósági el- (5) A fél az ítélet kézhezvételétől számított harminc járásokban kell alkalmazni. napon belül kérheti a választottbírósági tanácstól an- (3) A 2018. január 1. és 2018. január 31. között indult nak kiegészítését olyan kérelem vonatkozásában, ame- választottbírósági eljárások feleit a Választottbíróság a lyet az eljárás során előterjesztettek, de amelyről az Szabályzat hatályba lépését követően nyomban nyilat- ítélet nem rendelkezett. Ha a választottbírósági tanács koztatja arról, hogy eljárásukat alávetik-e a Szabályzat a kérelmet indokoltnak tartja, hatvan napon belül hatályának. Alávetés esetén az érintett eljárásban az – szükség esetén tárgyalás alapján – kiegészítő válasz- összes eljárási határidő a nyilatkozat benyújtásával tottbírósági ítéletet hoz. újra kezdődik. Alávetés hiányában az érintett eljárást a (6) A választottbírósági tanács szükség esetén legfel- Választottbíróság jogelődjének a felek által korábban jebb további harminc nappal meghosszabbíthatja a ki- kikötött eljárási szabályzata alkalmazásával kell foly- javításra, értelmezésre és a kiegészítő választottbíró- tatni. sági ítélet meghozatalára az e §-ban meghatározott ha- táridőt. V. Mellékletek (7) A 43–45. §-ok rendelkezéseit az ítélet kijavításá- ra, értelmezésére és kiegészítésére is megfelelően al- 1. Melléklet – Alszabályzat a Gyorsított Eljárásról kalmazni kell. 52. § [Gyorsított eljárás] 48. § [Eljárás jogorvoslat esetén] (1) A gyorsított eljárásról szóló jelen Alszabályzat (1) Aki a választottbírósági ítélet érvénytelenítése rendelkezéseit akkor kell alkalmazni, ha a felek a vá- iránt keresetet indított, köteles a keresetlevelet máso- lasztottbírósági szerződésben kifejezetten így állapod- latban a keresetindítástól számított nyolc napon belül a tak meg. Választottbíróságnak megküldeni. (2) Az Alszabályzat alkalmazása esetén a Szabályzat (2) A választottbírósági tanács megbízatása a válasz- rendelkezéseit az e §-ban foglalt eltérésekkel kell alkal- tottbírósági ítélet meghozatalával, illetve az eljárás mazni. megszüntetésével megszűnik, a választottbírósági ta- (3) A felperes részére a hiánypótlásra biztosított ha- nács azonban továbbra is eljár a választottbírósági íté- táridő nem haladhatja meg a felszólítás kézhezvételétől let kijavításával, értelmezésével és kiegészítésével kap- számított tizenöt napot. Az alperesnek a válaszirat elő- csolatos, valamint a választottbírósági ítélet érvényte- terjesztésére tizenöt nap áll rendelkezésére, attól szá- lenítése iránt indított per felfüggesztése esetén az ér- mítva, hogy a Választottbíróság által megküldött kere- vénytelenítési ok kiküszöbölésére irányuló eljárás so- setlevelet átvette, e határidőt az alperes kérelmére leg- rán, továbbá – ha a felek azt a választottbírósági szer- feljebb nyolc nappal lehet meghosszabbítani. ződésükben nem zárták ki – eljárásújítás esetén. (4) A gyorsított eljárásban egyesbíró jár el, kivéve, ha (3) Az ítélet meghozatalában részt vett választottbí- a felek másként állapodtak meg. Ha a felek egyesbíró ró köteles az ítélet kiegészítésével, kijavításával és ér- helyett választottbírósági tanács eljárásában állapod- telmezésével kapcsolatos eljárásban külön díjazás nél- tak meg, a választottbírósági tanács megalakítása a kül részt venni. 21. §-ban foglaltak szerint történik. A jelen Alszabály- / / 20 | ELJÁRÁSJOGI SZEMLE 2018 1 2018 1 ELJÁRÁSJOGI SZEMLE | 21

zat egyesbíróra vonatkozó rendelkezéseit a választott- Az eljárás tárgyának értéke (HUF) Az adminisztrációs díj bírósági tanács eljárására is alkalmazni kell. mértéke (HUF) (5) Ha a felek az egyesbíró személyének kijelölésére 50 000 001– 125 000 000 Ft: 570 000 nem tesznek egybehangzó nyilatkozatot a válaszirat benyújtására rendelkezésre álló határidő lejártáig, ak- +50 000 000 feletti rész 0,8%-a kor további nyolc napon belül a Választottbíróság jelöli ki az eljáró egyesbírót. 125 000 001– 250 000 000 Ft: 1 170 000 (6) A gyorsított eljárásban a felperesnek a keresetle- +125 000 000 feletti rész vél benyújtásával egyidejűleg a Díjtáblázatban megha- 0,7%-a tározott összegű Regisztrációs Díjat kell befizetnie. A 250 000 001- 1.250 000 000 Ft: 2 045 000 Választottbírósági Díjat szintén a Díjtáblázat szerint kell meghatározni. +250 000 000 feletti rész 0,4%-a (7) Az egyesbíró szóbeli tárgyalás tartása nélkül, a felek beadványai alapján dönt. A kereset és a válaszirat 1 250 000 001– 5 000 000 000 Ft: 6 045 000 benyújtását követően a feleknek csak egy-egy további +1 250 000 000 feletti rész beadvány benyújtása engedélyezhető legfeljebb tizenöt 0,18%-a napos határidővel. 5 000 000 001– 12 795 000 (8) Az eljárásban tárgyalást akkor kell tartani, ha a válaszirat benyújtási határidejének lejártáig bármelyik +5 000 000 000 feletti rész fél írásban tárgyalás tartását kéri, vagy ha ezt az egyes- 0,01%-a bíró indokoltnak tartja. b) Választottbírói tiszteletdíj: (9) Ha tárgyalás tartására kerül sor, a tárgyalásra szóló idézést úgy kell kézbesíteni, hogy mindegyik fél- nek legalább nyolc nap álljon rendelkezésére a tárgya- Az eljárás tárgyának értéke (HUF) A tiszteletdíj mértéke lásra történő felkészülésre. (HUF) (12) Az egyesbíró a gyorsított eljárást lehetőség sze- 0– 5 000 000 Ft: 2,4%, de minimum rint a jelölésének, illetőleg kijelölésének kézhezvételé- 40 000 től számított három hónapon belül berekeszti. 5 000 001– 10 000 000 Ft: 120 000 (13) Az ítéletet az egyesbíró legkésőbb az eljárás be- + 5 000 000 feletti rész rekesztésétől számított tizenöt napon belül átadja a Vá- 2%-a lasztottbíróságnak. 10 000 001– 25 000 000 Ft: 220 000 (14) Ha az ügyben szakértő alkalmazása válik szük- ségessé, akkor a szakértő alkalmazását elrendelő vég- + 10 000 000 feletti rész zés meghozatalától az eljárás a jelen Alszabályzat ren- 1,6%-a delkezései mellőzésével folyik tovább azzal, hogy az 25 000 001– 50 000 000 Ft: 460 000 ügyben az egyesbíró jár el a továbbiakban is és a koráb- + 25 000 000 feletti rész bi eljárási cselekmények hatályban maradnak. 1,2%-a 50 000 001– 125 000 000 Ft: 760 000 2. Melléklet – Díjtáblázat + 50 000 000 feletti rész 53. § [Az Eljárás Díjtáblázata] 0,8%-a (1) A Regisztrációs Díj: 25 000 HUF 125 000 001– 250 000 000 Ft: 1 360 000 (2) Választottbírósági Díj összetevői: + 125 000 000 feletti rész a) Adminisztrációs díj: 0,4%-a 250 000 001– 1 250 000 000 Ft: 1 860 000 Az eljárás tárgyának értéke (HUF) Az adminisztrációs díj mértéke (HUF) + 250 000 000 feletti rész 0,2%-a 0– 5 000 000 Ft:: 1,5%, de minimum 25 000 1 250 000 001– 5 000 000 000 Ft: 3 860 000 5 000 001– 10 000 000 Ft: 75 000 +1 250 000 000 feletti rész +5 000 000 feletti rész 0,12%-a 1,3%-a 5 000 000 001– felett: 8 360 000 10 000 001– 25 000 000 Ft: 140 000 +5 000 000 000 feletti rész 0,007%-a +10 000 000 feletti rész 1,2%-a 25 000 001– 50 000 000 Ft: 320 000 +25 000 000 feletti rész 1%-a / / 20 | ELJÁRÁSJOGI SZEMLE 2018 1 2018 1 ELJÁRÁSJOGI SZEMLE | 21

c) Közterhek: ró bírók számával kell szorozni. A választottbírósági tanács elnökének, valamint az egyesbírónak a tisztelet- díja a választottbírói tiszteletdíj 30%-kal növelt össze- Illeték: Az eljárás értékének 1%-a, de legalább 5000 és legfeljebb 250 000 forint. ge. Az adminisztrációs díj és a választottbírói tisztelet- Egészségügyi hozzá- A választottbírói honorárium díj eljárásújítás esetén a Díjtáblázatban feltüntetett járulás: 19,5%-a. összeg 50%-a. A közterhek a mindenkori hatályos jog- szabályoknak megfelelően kerülnek az állam számára megfizetésre. Amennyiben jogszabályváltozás követ- (3) A Választottbírósági Díj az adminisztrációs díj, a keztében a közterhek az eljárás időtartama alatt vál- választottbírói tiszteletdíjak és a közterhek összegéből toznak, ez a Választottbírósági Díj módosítását vonja tevődik össze. A választottbírói tiszteletdíjként a Díj- maga után. A közterhek növekedése esetén a különbö- táblázatban feltüntetett összegek és arányok az egy vá- zetet a Választottbíróság felhívására előlegezni kell. lasztottbíróra eső tiszteletdíjrészt jelentik. Választott- A közterhek csökkenése esetén az előlegező félnek a bírósági tanács esetén ezt az összeget a tanácsban eljá- különbözet visszatérítendő. 3. Melléklet – Választottbírói jelölést, illetőleg kijelölést elfogadó nyilatkozat Alulírott ……………………………………. (lakcím: …..………………………….…..….) kijelentem, hogy a ……………………………. sz. ügyben a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara mellett működő Állan- dó Választottbíróság Eljárási Szabályzata 2018 szerinti választottbírói (ki)jelölést elfogadom. nem fogadom el. Kijelentem, hogy pártatlan és a felektől független vagyok, és az is kívánok maradni. Nincs tudomásom semmi- lyen olyan korábbi vagy jelenlegi körülményről, amely az ügyben való pártatlanságomat és/vagy függetlensé- gemet érintené. Amennyiben az eljárás során a későbbiekben ilyen körülmény jut tudomásomra, azt haladék- talanul bejelentem a feleknek és a választottbírósági tanács többi tagjának, illetőleg egyesbíróként eljárva a Választottbíróságnak. Kijelentem, hogy pártatlan és a felektől független vagyok, és az is kívánok maradni. Mindemellett feltárási köte- lezettségemet szem előtt tartva az alábbi (i) a felekhez fűződő korábbi vagy jelenlegi szakmai, üzleti vagy egyéb kapcsolat(ok)ra, ill. (ii) egyéb körülmény(ek)re hívom fel a figyelmet: Kijelentem, hogy e körülmények pártatlanságomat és/vagy függetlenségemet nem érintik. Amennyiben az el- járás során a későbbiekben további feltárási kötelezettség alá eső körülmény jut tudomásomra, azt haladék- talanul bejelentem a feleknek és a választottbírósági tanács többi tagjának, illetőleg egyesbíróként eljárva a Választottbíróságnak. Megerősítem továbbá, hogy a választottbírósági eljárás nyelvét magas szinten beszélem és a választottbírói megbízatás ellátásához esetlegesen szükséges egyéb nyelvtudással rendelkezem. A Szabályzatban foglalt ha- táridők ismeretében megerősítem továbbá, hogy a választottbírói megbízatással együtt járó kötelezettségeim teljesítésében nem vagyok akadályoztatva. Kelt: …………………………….. ………….……………………………….. választottbíró / / 22 | ELJÁRÁSJOGI SZEMLE 2018 1 2018 1 ELJÁRÁSJOGI SZEMLE | 23

4. Melléklet – A Választottbíróság Közvetítői nek, a közvetítő személyében azonban nem állapodtak Eljárási Szabályzata meg, a Választottbíróság a választottbíró-ajánlási listá- ról jelöl ki közvetítőt. 1. § [Választottbírósági közvetítői eljárás] (4) A Választottbíróság Eljárási Szabályzata alapján a (1) Ha választottbírósági eljárás még nem indult, a választottbírót terhelő kezdeti és folyamatos feltárási Választottbíróság közvetítői eljárást folytathat le a vi- kötelezettség a közvetítőt is terheli. tában érdekelt felek között olyan ügyekben, amelyekre (5) A közvetítő az eljárás megszűnését követően, azo- hatásköre az alkalmazandó jogszabály alapján kiterjed, nos tárgyban indított bírósági, választottbírósági vagy függetlenül attól, hogy a felek kötöttek-e választottbí- egyéb eljárásban bíróként, választottbíróként, a fél rósági szerződést. képviselőjeként vagy tanácsadójaként, illetve szakér- (2) A közvetítői eljárás célja a jogvita békés, a vitában tőként nem vehet részt. érdekelt felek kölcsönös megegyezése alapján történő (6) A közvetítésre alkalmazandó jog eltérést nem en- rendezése a vitában nem érintett, független és pártat- gedő rendelkezése vagy a felek eltérő írásbeli megálla- lan harmadik személy (a továbbiakban: közvetítő) be- podása hiányában a közvetítőt a közreműködésével ko- vonása mellett. A közvetítő semmilyen megoldást nem rábban lefolytatott közvetítői eljárás tekintetében ti- kényszeríthet a felekre. toktartási kötelezettség terheli. (3) A Választottbíróság szervein (Elnökség, Titkár- ság) keresztül adminisztratív segítséget nyújt a felek- 5. § [A közvetítői eljárás lefolytatása] nek és az eljáró közvetítőnek az eljárás gyors és haté- (1) A közvetítő mindenkor köteles törekedni a felek- kony lefolytatásához. kel szembeni tisztességes és egyenlő elbánásra, a köz- vetítő pártatlanságának és függetlenségének elvét, az 2. § [A Közvetítői Eljárási Szabályzat hatálya] ügy körülményeit, a felek kívánságait, valamint a jogvi- (1) A jelen Közvetítői Eljárási Szabályzatot a Válasz- ta gyors megoldását szem előtt tartva. tottbíróság közvetítői eljárásában kell alkalmazni. (2) A közvetítő az eljárást a jelen Közvetítői Eljárási (2) A felek közös megegyezéssel a jelen Közvetítői El- Szabályzatban nem szabályozott eljárási kérdések tekin- járási Szabályzat bármely rendelkezését kizárhatják, tetében – a felek megállapodása hiányában – az alkalma- vagy attól eltérhetnek, amennyiben az nem eredmé- zandó jogszabályok eltérést nem engedő rendelkezései- nyezi valamely alkalmazandó jogszabály eltérést nem nek korlátain belül saját belátása szerint folytatja le. engedő rendelkezésének, valamint a függetlenség és (3) A közvetítő a felektől a vita lényegének és állás- pártatlanság, illetve a felekkel szembeni tisztességes pontjuknak rövid írásbeli ismertetését kérheti. A köz- és egyenlő elbánás elvének sérelmét. vetítő a felek bevonásával megbeszélést tart, azon a fe- leket meghallgatja, a felek által bemutatott iratokat 3. § [A közvetítői eljárás megindítása] megtekinti. A felek kérésére a közvetítő más személye- (1) A közvetítői eljárás lefolytatását bármelyik fél ket is meghallgathat, ha azt a tényállás tisztázása érde- vagy a felek közösen is kérhetik a jogvita tárgyának rö- kében szükségesnek tartja. vid meghatározásával. (4) A közvetítő az eljárás bármely szakaszában kiegé- (2) Ha az eljárást az egyik fél kéri, a kérelmet a Vá- szítő tájékoztatást vagy javaslatot kérhet a felektől. lasztottbíróság a másik félhez továbbítja azzal a felhí- (5) Ha a felek másként nem állapodnak meg, a közve- vással, hogy a másik fél harminc napon belül nyilatkoz- títő a felekkel külön-külön is egyeztethet. A közvetítő zon a Választottbíróságnak, hajlandó-e az eljárásban az eljárás során valamely féltől kapott információ lé- részt venni. Amennyiben a másik fél közli, hogy az eljá- nyegét bármely másik féllel ismertetheti, kivéve, ha az rásban nem vesz részt, vagy harminc napon belül nem információt közlő fél annak bizalmas kezelését kéri. válaszol, vagy harminc napon belül a Közvetítői Eljárá- (6) A felek hozzájárulásával a közvetítő – a felek költ- si Díj megfelelő részét nem fizeti be a Választottbíró- ségére – szakértőt alkalmazhat. ságnak, és azt a másik fél sem fizeti be helyette, a köz- (7) A közvetítő a felek közötti egyezség létrehozása vetítői eljárást meghiúsultnak kell tekinteni. céljából az eljárás bármely szakaszában javaslatot dol- (3) A közvetítői eljárás tetszőleges számú fél részvé- gozhat ki és azt a felek elé terjesztheti. telével lefolytatható. 6. § [Jegyzőkönyv] 4. § [A közvetítő] A közvetítő a felek eltérő megállapodása hiányában (1) Az eljárás egy közvetítő részvételével zajlik, kivé- az eljárás során minden megbeszélésről a történtek lé- ve, ha a felek több közvetítő részvételében állapodnak nyegét tartalmazó jegyzőkönyvet készít, amelyet aláír. meg. Amennyiben a felek között megegyezés jön létre, annak (2) A felek szabadon állapodhatnak meg a közvetítő tartalmát a közvetítő jegyzőkönyvbe foglalja. személyében. (3) Ha a felek a közvetítő személyében megállapod- 7. § [Képviselet] tak és a közvetítő nem esik a választottbíráskodásról Az eljárásban a felek személyesen vagy képviselőik szóló törvényben a választottbírákkal kapcsolatban útján vehetnek részt és végezhetnek eljárási cselekmé- meghatározott kizáró okok alá, a Választottbíróság ki- nyeket. A Választottbíróság Eljárási Szabályzatának rendeli a felek megállapodása szerinti közvetítőt. képviseletre vonatkozó rendelkezései a közvetítői eljá- Amennyiben a felek a közvetítői eljárással egyetérte- rásban is megfelelően alkalmazandók. / / 22 | ELJÁRÁSJOGI SZEMLE 2018 1 2018 1 ELJÁRÁSJOGI SZEMLE | 23

8. § [A közvetítői eljárás bizalmas jellege] 11. § [Az egyezség választottbírósági ítéletbe fog- A felek eltérő megállapodása hiányában a közvetítői lalása] eljárással kapcsolatos valamennyi információt – az A felek külön választottbírósági eljárásban kérhetik a egyezséget is ideértve – bizalmasan kell kezelni és ar- közöttük létrejött egyezség tartalmának választottbí- ról harmadik személynek tájékoztatás nem adható, ki- rósági ítéletbe foglalását. A választottbírósági eljárás- véve, ha az információ feltárását az egyeztetésre irány- ban a közvetítő nem lehet választottbíró. adó jog eltérést nem engedő rendelkezése megköveteli, illetve azt az egyezség érvényre juttatása vagy végre- 12. § [Regisztrációs Díj és Közvetítői Eljárási Díj] hajtása szükségessé teszi. (1) A felek az eljárás megindításának feltételeként visz- sza nem térítendő Regisztrációs Díjat fizetnek. A Regiszt- 9. § [Információk és bizonyítékok felhasználható- rációs Díj mértéke megegyezik a Választottbírósági Eljá- sága más eljárásokban] rás Díjtáblázata szerinti Regisztrációs Díj mértékével. (1) A közvetítői eljárásban illetve azzal kapcsolatban (2) A közvetítő eljárásért a felek Közvetítői Eljárási megfogalmazott nyilatkozatok, nézetek és javaslatok, Díjat fizetnek, mely a közvetítő eljárás lefolytatásával valamint a közvetítői eljárás céljára készített doku- összefüggő költségek, így különösen a közvetítő tiszte- mentumok (a továbbiakban együtt: információk) egy letdíjának és költségeinek, valamint a Választottbíró- esetleges későbbi bírósági, választottbírósági vagy ság és szervei által végzett munka és teljesített szolgál- egyéb hasonló eljárásban a feleket nem kötik, azokra az tatások fedezésére szolgáló térítés. A Közvetítői Eljárá- ellenérdekű fél nem hivatkozhat, függetlenül attól, si Díjat az eljárás tárgyának értéke és az ügy bonyolult- hogy az adott eljárás kapcsolódik-e a közvetítői eljárás sága alapján a Választottbíróság állapítja meg. A Közve- tárgyához. Ugyanez vonatkozik a fél által a közvetítői títői Eljárási Díj mértéke nem lehet magasabb az azonos eljárás során előterjesztett bizonyítékokra, kivéve, ha eljárási értékű, egyesbírói eljárásban folyó választott- azok a fél által a közvetítői eljárástól függetlenül besze- bírósági eljárás díjának 50%-ánál. rezhetőek és felhasználhatóak voltak. (3) A Regisztrációs Díjat és a Közvetítői Eljárási Díjat (2) Az (1) bekezdésben említett információk illetve a felek egyenlő arányban viselik. bizonyítékok a jogszabály által az egyezség érvényre (4) Az eljárást kezdeményező fél a közvetítés kezde- juttatásához és végrehajtásához megkövetelt mérték- ményezésével egyidejűleg köteles a Regisztrációs Díjat ben feltárhatók és bizonyítékként felhasználhatók. és a Közvetítői Eljárási Díj ráeső részét előlegezni. Amennyiben a másik fél nem vesz részt a közvetítői el- 10. § [A közvetítői eljárás megszűnése] járásban, a Választottbíróság a befizetett eljárási dí- A közvetítői eljárás megszűnik, jelőleget – a regisztrációs díj levonása után – visszatérí- a) ha a közvetítő a felek között létrejött és az általuk ti az azt előlegező félnek vagy feleknek. aláírt egyezséget tartalmazó jegyzőkönyvet a Válasz- (5) Ha a másik, illetve a többi fél a Közvetítői Eljárási tottbíróságnak átadja; Díj rá eső részét nem előlegezi, azt az eljárást kezdemé- b) ha a közvetítő írásban értesíti a Választottbírósá- nyező fél befizetheti. got, hogy az eljárás megszüntetését bármelyik fél a (6) A közvetítő eljárásra is irányadóak a Választottbí- közvetítőhöz és egyidejűleg a másik félhez intézett róság Eljárási Szabályzatának a nyelvhasználatra vo- írásbeli nyilatkozatban vagy az eljárásról készült jegy- natkozó szabályai. zőkönyvben kérte; (7) A felek az egyeztető-közvetítő eljárással kapcso- c) ha a közvetítő írásban értesíti a Választottbírósá- latos egyéb költségeiket maguk fedezik. got, hogy a felek tájékoztatták megállapodásukról az eljárás megszüntetésében; 13. § [Átmeneti rendelkezések] d) ha a közvetítő – a felek előzetes tájékoztatása (1) A Közvetítői Eljárási Szabályzat 2018. február 1. után – írásban értesíti a Választottbíróságot, hogy a napján lép hatályba. közvetítés meghiúsult. (2) A Közvetítői Eljárási Szabályzat rendelkezéseit a hatálybalépésének napján és az azt követően indult közvetítői eljárásokban kell alkalmazni. / / 24 | ELJÁRÁSJOGI SZEMLE 2018 1 2018 1 ELJÁRÁSJOGI SZEMLE | 25

A POLGÁRI PERBELI SZÜKSÉGHELYZETEK ESETEIRŐL, FELTÉTELEIRŐL I. 1 MICZÁN PÉTER doktorjelölt (ELTE-ÁJK) BEVEZETÉS 1. A TANULMÁNYBAN ÉRINTETT, INFORMÁCIÓ ÍNSÉGES ÉLETHELYZETEK Az új Pp.-ben szabályozott állítási és bizonyítási szük- 4 séghelyzet jogintézményei jelentős előrelépést hoztak Az új Pp. Szakértői Javaslatából és annak nyomán az 5 az anyagi és eljárási igazságosság utóbbi javára történő új Pp. miniszteri indokolásából, majd az új Pp. Magya- elválásából fakadó feszültség írott jog általi enyhítésé- rázatából is a szükséghelyzetek szabályozásának be- 6 ben. Velük kapcsolatban számos kérdés vethető fel, így vezetéséből az ún. információ aszimmetrikus helyzetek- például alkotmányosságuk, igazságszolgáltatási és pol- ből fakadó társadalmi feszültségek – legalábbis részle- gári peres alapelvekkel való kapcsolódásuk, anyagi jog- ges – kezelési szándéka tűnik ki. Kizárólag a későbbi gal való kapcsolódásuk, jogösszehasonlító megítélé- vizsgálati feltevések könnyebb követhetősége érdeké- sük, Pp.-n belüli elhelyezésük, eseteik, feltételeik rész- ben – ezeken belül, vagy kívül további esetek elhatárol- letszabályait illetően. Ezek közül legutóbbiakat e cikk- hatóságát nem vitatva – már itt szükségesnek tűnik ben, míg előbbieket külön tanulmányban vizsgálom ezen élethelyzetek alábbiak szerinti megbontása. Így meg. 1 amikor Bár a jogintézmény törvényi szintű szabályozása he- a) az állításra, illetve bizonyításra köteles félnek hi- lyeslendő, tényleges kialakítása – különösen a mindkét ányzó, számára lényeges információkkal (e pon- 7 érintett fél oldalán fennálló visszaélési lehetőségre te- tokban a továbbiakban: adatokkal) az ellenér- kintettel – módosítandó a benne rejlő társadalmi ha- dekű fél rendelkezik, de 2 szon teljesebb kiaknázása érdekében, amelyre egészé- aa) elismeri azok rendelkezésére állását, de kife- ben a bírói jogértelmezés – legalábbis nyilvánvalóan – jezetten megtagadja azok átadását (pl. üzleti titka- nem alkalmas. inak, személyes adatainak védelmére, vagy a Pp. 3 E cikkben különösen a perbeli szükséghelyzetekkel 4. §-a szerint fennálló önterheléstől való tartózko- érintett információ ínséges élethelyzeteket és a rájuk dási jogára hivatkozva (adat átadás megtagadása), vonatkozó szabályozást mutatom be. Vizsgálom továb- ab) valótlanul letagadja azok rendelkezésére ál- bá (i) a jogintézmény bevezetésének jogpolitikai indo- lását, vagy egyébként rosszhiszeműen meghiúsítja kát, (ii) kapcsolódásait a felek igazmondási kötelezett- azok megszerzését (adat megszerzésének meghiúsí- ségével, (iii) és azon adatok körét, amelyek hiánya miatt tása), a szükséghelyzetekre hivatkozni lehet, (iv) valamint a ac) fennáll a veszélye, hogy meghiúsítja azok rosszhiszemű, visszaélésszerű szükséghelyzetre hivat- megszerzését, (adat megszerzés meghiúsításának kozással szembeni garanciákat, és (v) az ellenérdekű fél veszélye), a szükséges információval kizárólagos rendelkezésére vonatkozó elvárást. 4 Ld.: Döme Attila – Dzsula Mariann – Gáspárné Barabány Judit – Kovács János – Légrádi István – Papp Zsuzsanna – Parlagi Mátyás – Po- meisl András – Tóth Endre – Vogyicska Petra – Varga István – Zaicsek Károly: IX. fejezet. In: Varga István – Éless Tamás (szerk.): Szakértői Ja- vaslat az új polgári perrendtartás kodifikációjára. Budapest, HVG-ORAC Lap- és Könyvkiadó, 2016. (a továbbiakban: Szakértői Javaslat) 370–372. 5 Ld.: T/11900. számú törvényjavaslat a polgári perrendtartásról (http://www.parlament.hu/irom40/11900/11900.pdf; [letöltés ideje: 1 A tanulmány lezárásának napja: 2018. február 14. 2018. január 17.] (a továbbiakban: Miniszteri Indokolás), 243–244., 334– Itt is szeretném megköszönni Dr. Döme Attila kúriai bíró úrnak, hogy 335., 364–365. a perbeli szükséghelyzetek jobb megértéséhez értékes szóbeli és írásbe- 6 Ld.: Zsitva Ágnes: XII. fejezet: Perfelvételi Szakasz. In: Wopera Zsu- li segítséget nyújtott. zsanna (szerk.): A polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény 2 E haszon a jogalanyok jogérvényesítése lényeges információ ismere- magyarázata. Budapest, Wolters Kluwer 2017. (a továbbiakban: a Pp. Ma- tének hiánya miatti egyes meghiúsulási eseteinek megakadályozása, ezzel gyarázata) 280–287.; Nagy Adrienn: XVII. fejezet: A bizonyítás általános részben a rosszhiszemű magatartással anyagi igazsággal ellentétes per- szabályai. In: Pp. Magyarázata. 373–376. nyertességek számának csökkentése, ezáltal pedig a jogbiztonság és ál- 7 E körben függetlenül attól, hogy az adat a fél vagy az ellenérdekű fél talában a jogállamiság érvényesülési szintjének emelése. önálló, vagy közös személyes adata, vagy Ptk. szerinti magántitka, üzleti E tanulmány folytatása „A polgári perbeli szükséghelyzetek eseteiről, 3 titka, védett ismerete, vagy egyikük sem jogosultja az előbbieket képező feltételeiről II.” címmel a következő számban jelenik meg. adatoknak. / / 24 | ELJÁRÁSJOGI SZEMLE 2018 1 2018 1 ELJÁRÁSJOGI SZEMLE | 25

b) az adatokkal az ellenérdekű fél rendelkezett, de ön- színűsíti, hogy (ii) a határozott (ún. másodlagos) tények 8 hibáján kívül elesett azoktól, állításához szükséges információval kizárólag az ellen- ba) érdekkörébe tartozó, elháríthatatlan okból érdekű fél rendelkezik, (ii) igazolja, hogy az információ (adattól való jóhiszemű elesés), 9 megszerzése és megtartása érdekében szükséges intéz- bb) érdekkörébe nem tartozó, és elháríthatatlan kedéseket megtette, (iii) az ellenérdekű fél bírói felhí- okból (adattól való jóhiszemű elesés fokozott gon- vásra sem adja meg az információt, és (iv) az ellenér- dossági szint mellett is), dekű fél nem valószínűsíti a fentiek ellenkezőjét. Ekkor c) az adatokkal az ellenérdekű fél sem rendelkezik, és a szükséghelyzettel érintett tényállítást a bíróság va- nem is rendelkezett azokkal önhibáján kívül (kétol- lósnak (v) fogadhatja el, ha annak tekintetében kételye dalú adathiány). 10 nem merül fel. A tanulmányban elsősorban az a)–b) pontokbeli élet- Míg a Pp. 265. § (2)–(3) bekezdése és a 269. § (5)–(6) helyzetek perjogi kezelésének egyes aspektusait illető bekezdése szerint a fél bizonyítási szükséghelyzetben vizsgálatra kerül sor, míg a közös adathiányos élethely- van, ha (i) valószínűsíti, hogy a bizonyítási indítványá- zet alapvetően a vizsgálat határait hivatott megjelölni, hoz nélkülözhetetlen adatokkal kizárólag az ellenér- ahol mivel a fél nem fogja tudja teljesíteni állítási, illet- dekű fél rendelkezik, és (ii) igazolja, hogy az ezek meg- ve bizonyítási kötelezettségét, így az állítási, illetve bi- szerzéséhez szükséges intézkedéseket megtette, vagy zonyítási teher szabályai végső soron történő alkalma- (iii) a tényállítás bizonyítása számára nem lehetséges, zása alapján pervesztessé válik. E körben jóllehet az adat de az ellenérdekű féltől elvárható az állított tények fenn hiánya miatt ténybeli szükséghelyzetben van, de mivel nem állásának a bizonyítása, vagy (iv) a bizonyítás sike- az nem minősül jogi szükséghelyzetnek az ebből faka- rességét az ellenérdekű fél neki felróhatóan hiúsította dó költségek, korábban – vélhetően – mérlegelt kocká- meg, és (v) az ellenérdekű fél bármelyik esetben nem zatok végső viselője ő maga lesz. valószínűsíti azok ellenkezőjét, vagy (vi) a jogsértő bizo- nyítási eszköz nem használható fel és a perben jelentős tényt a bizonyító fél más módon bizonyítani nem képes, 2. A SZÜKSÉGHELYZETEK TÉNYÁLLÁSI ELEMEI és a bíróság a bizonyítási szükséghelyzet szabályainak EGYÜTTES VIZSGÁLATÁNAK MAGYARÁZATA alkalmazási lehetőségét választja. A szükséghelyzet- ben lévő fél által bizonyítandó tényt a bíróság valósnak Első látásra joggal merülhet fel a kérdés, hogy két kü- (vii) fogadhatja el, ha annak tekintetében kételye nem lönböző – perbeli kötelezettséghez kapcsolódó – jogin- merül fel. tézmény miért kerül együttesen vizsgálatra a tanul- Egyes esetekben, meghatározott bizonyítási eszkö- mányban. Ennek az a magyarázata, hogy a tanulmány zök vonatkozásában a Pp. sajátos – míg az állítási szük- – lenti vizsgálatok körében elemenként megerősíteni séghelyzet körében [Pp. 184. § (1) bek. c) pont] általá- szándékolt – feltevése az, hogy a szükséghelyzetek nosan szabályozott – bíróság általi adatátadásra köte- tényállási elemei lényegileg meg kellene, hogy egyezze- lezést lehetővé tevő szabályokat mondott ki. Így, ha a nek, ezért azok között különbség kizárólag abból fakad- félnek a bizonyítási indítványhoz a tanú nevére és idéz- hatna, hogy a – szükséghelyzetet kiváltó – hiányzó in- hető címére van szüksége a Pp. (286. §) lehetővé teszi, formáció a perben releváns tény állításához vagy bizo- hogy a bizonyító fél kérelmére a bíróság az ellenfelet kö- nyításához szükséges. Ezzel összefüggésben megjegy- telezze ezen adatok bejelentésére, ha a bizonyító fél va- 11 zendő, hogy a Szakértői Javaslat a két szükséghelyze- lószínűsíti, hogy az általa nem ismert tanút az ellenfél tet, egymást követően a bizonyítás általános szabályai ismeri vagy ismernie kell. Továbbá, ha a fél bizonyítási között – jóllehet külön – szabályozta. indítványához okirat rendelkezésére bocsátására van szükség a Pp. [320. § (2) bek.] lehetővé teszi, hogy a bi- zonyító fél kérelmére a bíróság az ellenérdekű felet kö- 3. A SZÜKSÉGHELYZETEK ÁLTALÁNOS ÉS telezhesse a birtokában lévő olyan okirat rendelkezés- KÜLÖNÖS ESETEI TÉNYÁLLÁSI ELEMEINEK re bocsátására, amelyet a polgári jog szabályai szerint RÖVID ÁTTEKINTÉSE egyébként is köteles kiadni vagy bemutatni. Ilyen kötele- zettség az ellenérdekű felet különösen akkor terheli, ha A gondolatmenet könnyebb követhetősége érdeké- az okiratot a bizonyító fél érdekében állították ki, vagy az ben az alábbiakban a szükséghelyzetek általános és kü- rá vonatkozó jogviszonyt tanúsít, vagy ilyen jogviszony- 12 lönös szabályai kerülnek bemutatásra. Így a Pp. (184. §) nyal kapcsolatos tárgyalásra vonatkozik. A Pp. szerint a fél állítási szükséghelyzetben van, ha (i) való- [321. § (2) bek.] szerint továbbá, ha a bizonyító fél által rendelkezésre bocsátott, az eredeti okiratról készített okirat (másolat, felvétel, adathordozó útján készített okirat) teljes bizonyító erejű magánokiratnak vagy köz- 8 Kétséges, hogy ide tartozik-e az e tanulmány folytatásában részlete- zett időmúlás miatti adattól való elesés. Nemleges válasz egyben az ellen- okiratnak minősül, a bíróság az ellenérdekű fél terhére érdekű félre az igényérvényesítési határidőn belüli adatmegőrzési kötele- értékeli, ha az ellenbizonyítás során a birtokában lévő zettség fennállásának megállapítását is jelentené. eredeti okiratot nem bocsátja rendelkezésre. 9 Ebbe a körbe sorolható, amikor – a később részletezettek szerint – az ellenérdekű fél a fél kifejezett kérésére semmisíti meg, vagy teszi önma- ga számára hozzáférhetetlenné a hiányzó adatot. 10 Eltérő cizellálásért ld.: a Szakértői Javaslat tárgyalási (peranyag- szolgáltatási) elvről szóló 4. § cikkének magyarázatát. 38. 12 E rendelkezés érdekessége, hogy itt a Pp. tulajdonképpen a polgári 11 Ld.: Szakértői Javaslat: 369. skk., 374. skk. anyagi jogot értelmezi törvényi szinten. / / 26 | ELJÁRÁSJOGI SZEMLE 2018 1 2018 1 ELJÁRÁSJOGI SZEMLE | 27

4. RÖVIDEN AZ ÁLLÍTÁSI, ILLETVE joggyakorlatot régóta foglalkoztatta a bizonyítási BIZONYÍTÁSI ÉRDEK, KÖTELEZETTSÉG szükséghelyzet mikénti kezelése. Hangsúlyozta ugyan- ÉS TEHER TRIÁSZRÓL akkor, hogy a bíró alkotta és az anyagi jogban meghatá- rozott egyes eseteken kívül is előfordulhatnak perbeli Az állítási és bizonyítási érdek azt fejezi ki, hogy a per- szükséghelyzetek, amelyek jellegüket tekintve azono- ben melyik fél pernyertességét mozdítja elő, melyik fél sak, ezért azonosan kezelendőek, hiszen a bizonyító fél számára kedvező, hogy az adott tény vagy jog állításra, ellenfele rendelkezik a releváns bizonyítékok felett, és az adott tény bizonyításra kerüljön. Ezen érdekekhez ezáltal képes a bizonyítás eredményességét megnehezí- kapcsolódik az állítási és bizonyítási kötelezettség is, így teni, esetleg ellehetetleníteni. Azaz a speciális szabályo- – törvény eltérő rendelkezése hiányában – a perben je- zás és bírói kezelés részlegességéből fakadó elégtelensé- lentős tényeket illetve jogokat annak a félnek kell állíta- ge miatt volt szükséges a szükséghelyzetek általános nia, illetve a perben jelentős tényeket annak a félnek kezelése. kell bizonyítania, akinek érdekében áll, hogy azokat a Kérdés, hogy a szükséghelyzetek mennyire kapcso- bíróság valósnak fogadja el. Az állítási és bizonyítási te- lódnak szorosan a Pp. által bevezetett, a fenti szankci- her fogalmai így azt fejezik ki, hogy az állítás, illetve a ókkal érvényesítendő osztott perszerkezethez. A fenti- bizonyítás elmaradásának vagy sikertelenségének első- ekből is láthatóan utóbbi csak erősebb reflektorfénybe sorban pervesztességben megnyilvánuló következménye- állította a problémakört, az azonban már korábban is it az a fél viseli – szintén törvényi kivétel hiányában – jelentős volt. A szükséghelyzetek intézményének jelen- aki állítási illetve bizonyítási kötelezettségét nem, vagy tősége abban áll, hogy egyes esetekben alkalmasak nem megfelelően teljesítette. E triász elemei közül az arra, hogy védjék a jogbiztonságot és a felek tisztessé- állítási, bizonyítási teher jogszabályi vagy bírói teher- ges eljáráshoz, a másik fél jóhiszemű eljárásához való fordítás esetén, kivételesen eltérhet az állítási, bizonyí- jogát azzal, hogy megakadályozzák, hogy a jogainak tási érdektől. 13 sérelmének orvoslását bíróságtól kérő jogalany azért váljon pervesztessé ezen igénye tekintetében, mert nem tudja állítani illetve bizonyítani a perjog által el- 5. A SZÜKSÉGHELYZETEK KIMONDÁSÁNAK vártak szerint az igénye alapján releváns tényeket, jól- JOGPOLITIKAI INDOKAI lehet azok a valóságban fennállnak, bekövetkeztek. Azaz jelentősen hozzájárulhat ahhoz, hogy a bírósági Mindkét szükséghelyzet vonatkozásában a Szakértői jogszolgáltatás egyben (anyagi) igazságszolgáltatás is 14 15 Javaslat, a Miniszteri Indokolás és a Pp. Magyaráza- legyen. 16 ta egyaránt újításról beszél. Az állítási szükséghelyzet vonatkozásában utalnak rá, hogy azt a német eljárásjo- gok alkalmazzák (Darlegungsnotstand). Lényege, hogy 6. KAPCSOLÓDÁSOK A FELEK SZIGORÍTOTT bizonyos információ-aszimmetrikus helyzetekben a fél PERANYAGSZOLGÁLTATÁSI, DE RELATIVIZÁLT önhibáján kívül nem rendelkezik az érvényesíteni kí- IGAZMONDÁSI KÖTELEZETTSÉGEIVEL vánt alanyi jogát megalapozó valamennyi konkrét tény ismeretével, azért azokra vonatkozóan konkrét tényál- A jogalkotó az 1952-es Pp. megoldásával [8. § (3) lítást sem tud tenni, miközben a vele szemben a perben bek.] ellentétben az új Pp.-ben (4. §) nem tekinti rossz- ellenérdekű félnek azok a birtokában vannak, csak nem hiszemű pervitelnek, vagy érti bele a felek igazmondási áll érdekében azok perbeli feltárása. és eljárástámogatási kötelezettségébe az olyan tény el- Méltányossági alapon ezért szükségesnek tűnt az hallgatását, amelyről a félnek tudnia kellett, hogy a per egyensúlytalanságot helyrebillenteni az ellenérdekű fél a eldöntése céljából jelentős. Az új Pp. ezzel implicit mó- határozott tények állításához, bizonyításához szüksé- don elismerte a polgári peres fél önterhelő információ ges információ átadási kötelezettségét közvetve meg- (bizonyíték) szolgáltatásától való tartózkodási jogát. teremteni. Az 1952-es Pp. szabályaiból, illetve azok gyakorlatából A Szakértői Javaslat és a Miniszteri Indokolás ugyan- is látható, hogy bár eddig e jogot a jogalkotó nyíltan ott utal rá, hogy az 1952-es Pp. 164. § (1) bekezdése sze- nem ismerte el, az információ hiánnyal küzdő jogérvé- rint a per eldöntéséhez szükséges tényeket eddig is csak nyesítésre törekvő fél gyakran így is pervesztessé vál- általában kellett annak a félnek bizonyítania, akinek hatott emiatt olyan esetekben, ahol a jogalkotó vagy a érdekében állt, hogy azokat a bíróság valónak fogadja bírói gyakorlat egyedi – akár elvi iránymutatás szintjét 17 el. Ezt azonban a bíróság – pl. az orvosi műhibaperek is elérő – módon méltányosságból nem fordította meg (pl.: EBH 2009.1956.) körében – már korábban is úgy a bizonyítás terhét. értelmezte, hogy lehetőséget ad a bizonyítási teher Más tekintetben ugyanakkor a felek peranyagszol- megfordítására a kivételes körülmények miatt. A Mi- gáltatási kötelezettségének egyértelmű szigorodására 18 niszteri Indokolás szerint a szakirodalmat és a bírói utal például az is, hogy a Pp. [183. § (6) bek.] szerint, 17 Ld. pl.: a 2/2006. sz. PJE határozat rendelkező részének második be- 13 Ld.: Szakértői Javaslat i. m. 375., Miniszteri indokolás. i. m. 364– kezdését, amely nemcsak a bizonyítási terhet fordította meg, de alperes 365., Nagy: i. m. 373. (jogutód) állítási kötelezettséget is előírt a perből való elbocsátás (és az 14 Ld.: Szakértői Javaslat i. m. 370., 375. anyagi jogi kimentés) bíróság általi engedélyezési feltételeként. 15 Ld.: Miniszteri Indokolás i. m. 334., 364. 18 Az indokolásokban többször említett, osztott perszerkezethez kap- 16 Ld. Zsitva: i. m. 284. csolódó preklúziós rendszer a számos tekintetben beálló perjogviszony- / / 26 | ELJÁRÁSJOGI SZEMLE 2018 1 2018 1 ELJÁRÁSJOGI SZEMLE | 27

24 ha a fél valamely perfelvételi nyilatkozatot a bíróság és az alapján a Pp. Magyarázatbeli korlátozás nem is anyagi pervezetése ellenére nem vagy nem teljeskörű- tűnik ki belőle. Ennek ellenére nyilván a Miniszteri In- en terjeszt elő, a bíróság a fél perfelvételi nyilatkozatait dokolás szerint értelmezendő a hatályos szöveg is. hiányos tartalma szerint, a rendelkezésre álló per- Mindkét indokolás hangsúlyozta, hogy az állítási szük- anyag alapján bírálja el. séghelyzet csak az ún. másodlagos állítási kötelezettség 25 Tekintettel arra, hogy az ellenérdekű fél önterhelő in- esetében állhat fenn. A Miniszteri Indokolás szerint a formáció szolgáltatástól való tartózkodási jogát önálló szükséghelyzet tárgyi hatálya kizárólag az ún. másodla- 19 tanulmányban vizsgáltam, itt a fentiek sommás meg- gos tényekre vonatkozóan terjedhet ki. A jogalkotó állapítása elégségesnek tűnik annak hangsúlyozásával, ugyanis minden jogérvényesítő féltől elvárja, hogy ál- hogy a szükséghelyzetek általános [Pp. 184. §, 265. § lítsa mindazon tények fennállását, amelyeknek a jogvé- (2)–(3) bek., 269. § (5) bek.] és különös [286. §, 320. § delmi igényét megalapozó jogszabály szerint be kell kö- (2) bek. és 321. § (2) bek.] szabályozása az önterhelés- vetkezniük az igény alaposságához. Az állítási szükség- 20 től való tartózkodási jog alól teremt kivételt. Azzal, helyzet alkalmazási korlátját jelenti tehát, hogy azon té- 21 hogy a Szakértői Javaslat a tárgyalási elvnek elneve- nyekre nem alkalmazható, amelyek a fél által érvénye- zett, 4. cikkének indokolásában még egyáltalán nem síteni kívánt alanyi jogát megkülönböztetik más alanyi utalt a felek igazmondási kötelezettségének relativizá- jogoktól (a kereset ún. individualizálása). Az indokolá- lási szándékára. sok rámutatnak, hogy csak ezeknek a jogszabályban absztrakt módon meghatározott törvényi tényállási elemeknek a konkrét történeti megvalósulása (a kereset 7. AZON ADATOK KÖRE, AMELYEK HIÁNYA ún. szubsztanciálása) tekintetében hiányozhatnak a fél MIATT A SZÜKSÉGHELYZETEKRE HIVATKOZNI pontos információi. 26 LEHET Ez lényegében azt fejezi ki, hogy ha a felperes szerző- dés alapján járó díjfizetési igényt érvényesít ezen igé- 7.1. A TERMÉSZETES ÁLLÍTÁSI SZÜKSÉGHELYZET nye vonatkozásában kizárólag a törvényi tényállási ele- KÖRÉNÉL A JOGI SZÜKSÉGHELYZET mek megvalósulásának állítása elsősorban azt jelenti, KIFOGÁSOLHATÓAN SZŰKEBB hogy két jogalany között létrejött egy érvényes és hatá- MEGHATÁROZÁSA lyos szerződés, amelyből fizetési kötelezettség fakadt, az esedékessé vált, a másik fél e kötelezettségét szerző- 7.1.1. Az ún. másodlagos (határozott tények) köre désszegő módon nem teljesítette (igény absztrakt törvé- nyi tényállási elemei fennállásának állítása). Az ezeket Elöljáróban megjegyzendő, hogy általában a jogalkal- bármilyen módon konkretizáló tények állítása már a má- mazás folyamata során a jogalkalmazó ún. szubszump- sodlagos tények körébe tartozik. Így az, hogy a felperes ciót végez. Ennek lényege, hogy egy jogszabályban meg- magáról állítja, hogy az őt illető jogot sértették meg, fogalmazott jog törvényi tényállási elemeinek megpró- hogy azt az alperes sértette meg, hogy hogyan sértette bálja az adott eset egy vagy több történeti tényeit meg- meg, milyen mértékben, ennek milyen ténybeli követ- feleltetni, amely ha a jogszabályban megfogalmazott kezményei lettek, és fizetési igényének összegszerűsé- tényállás tekintetében sikerül, akkor az adott jog adott ge is, már a másodlagos körbe tartozik (az igény tényál- esetbeli érintettségére jogszabályban meghatározott lási elemeit konkretizáló tények köre). Az állítási szük- következményt alkalmazza. 22 séghelyzet tehát kizárólag ezek körében állhat fenn. A Pp. hatályos szövegében már csak az szerepel, hogy A jelenleg hatályos, a fenti indokolás szerint értel- 23 az állítási szükséghelyzet „a határozott tények állítá- mezhető jogszabályi rendelkezések alapján az állítási sához szükséges információ” körében áll fenn, míg a szükséghelyzet tehát nem lesz segítségül hívható például Szakértői Javaslat e kört a „az állított tény konkrét kö- akkor, ha a felperes nem tudja állítani, hogy az alperes rülményeinek feltárásához szükséges információra” fizetési kötelezettsége esedékessé vált-e (beállt-e) vagy szűkítette volna. A hatályos jog tehát kevésbé egyértel- sem. mű tárgykörű, és a következő, Miniszteri Indokolásbeli, Meglátásom szerint ez a hiány az állítási szükséghely- zet védelmi erejét jelentősen gyengíti. Erre tekintettel fontos megállapítás, hogy továbbra sem váltak okafo- gyottá azon anyagi jogi rendelkezések, vagy bírói vélel- ból eredő jogok – meghatározott feltételek, főleg megfelelő lehetőség mek, amelyek a bizonyítási teher megfordítása mellett, esetén elmaradó joggyakorlás esetén bekövetkező – elvesztésére utal. 19 Ld.: Miczán Péter: A polgári peres fél önterhelő információ általános vagy speciális adatszolgáltatási kötelezett- (bizonyíték) szolgáltatásától való tartózkodási jogáról. Közjegyzők Köz- ség teljesítésétől teszik függővé a perbevont alperes ki- lönye, 2017. 6. megjelenés alatt. 20 Ld. ehhez pl.: Zsitva: i. m. 284. A Szakértői Javaslatbeli állítási szükséghelyzet indokolásában még az szerepelt, hogy az ellenérdekű felet terhel(het)ő másodlagos előadási 24 Ld. ehhez pl.: Zsitva: i. m. 284. kötelezettség következik a felek eljárás-támogatási kötelezettségéből is. 25 Ugyanitt mondja ki, hogy időben elsődlegesen a tényállítást a jogér- Ld.: Szakértői Javaslat i. m. 370. vényesítő félnek kell megtennie, mert ő az állításban elsődlegesen érde- 21 Ld.: Szakértői Javaslat i. m. 36. kelt. Hozzá képest a szükséghelyzetben lévő fél ellenfele csak másodla- 22 Erről részletesebben ld. pl.: Szilágyi Péter: Jogi alaptan. Budapest, gosan érdekelt a tényállításhoz szükséges információk állításában. Osiris Kiadó, 2006. 308. 26 Egyes külföldi bíróságok fél által tett állítások szubsztanciálási 23 A határozott jelzőnek önmagában a Pp. nyelvtani, logikai, rendszer- kötelezettségével kapcsolatos gyakorlatáról ld. pl.: Pokol Béla: A bírói tani értelmezéséből vitathatóan tulajdonítható az indokolásban emlí- döntési folyamat elemzése. Jogelméleti Szemle, 2002. 4. (http://jesz.ajk. tett jelentés. elte.hu/pokol12.html; [letöltés ideje: 2017. november 23.] / / 28 | ELJÁRÁSJOGI SZEMLE 2018 1 2018 1 ELJÁRÁSJOGI SZEMLE | 29

mentését, mert ilyen szintű védelmet az állítási szükség- vele szembeni igényérvényesítés esetére, a jóhiszemű- 27 helyzet jelenleg nem biztosít. Utóbbiak léte egyben azt ség és tisztesség anyagi jogi elvéből pedig ennek leve- is megerősíteni látszik, hogy a jogalkotó igenis méltá- zethetősége nem egyértelmű. nyosnak tartotta az elsődleges tények tekintetében is Esetileg ugyanakkor adatszolgáltatási kötelezettség, elismerni és méltányosan kezelni a fél állítási szükség- igényérvényesítés segítése céljából mégis nevesítésre ke- helyzetét. rült, különösen a szellemi tulajdonjog védelmét szabályo- zó jogszabályokban. Így pl. a szerzői jogról szóló 1999. évi 7.1.2. Az általános anyagi jogi adatszolgáltatás iránti LXXVI. törvény [94. § (1) bek. d) pontja és (4)–(6) bekez- igény kifejezett szabályozása hiányzik, egyedi dése] szerint jogainak megsértése esetén a szerző a jog- esetekben tárgyi és bírói jog azonban azt biztosítja sértővel szemben – az eset körülményeihez képest – pol- gári anyagi jogi igényei között követelheti, hogy a jogsértő Az anyagi jog eseti, ezért a változó és teljes mérték- szolgáltasson adatot a jogsértéssel érintett dolgok vagy ben át nem látható életviszonyok között – vélhetően – szolgáltatások előállításában, forgalmazásában, illetve hiányos módon egyértelművé tette, hogy lehetnek olyan teljesítésében résztvevőkről, a jogsértő felhasználásra ki- élethelyzetek, amikor a felperessel szemben valami- alakított üzleti kapcsolatokról. A szerző ezen igényét az- lyen objektív ismérv alapján azonosítható személy köte- zal a személlyel szemben is támaszthatja, aki kereskedel- lezetté válik. Ezt akkor is így látta, ha esetleg e jogalany mi mértékben birtokolta a jogsértéssel érintett dolgokat, ténylegesen nem tette meg az általában a jogviszony kereskedelmi mértékben vette igénybe a jogsértéssel kötelezetti pozíciójába kerülést eredményező jognyi- érintett szolgáltatásokat, kereskedelmi mértékben nyúj- latkozatot. Utóbbit akkor is kötelezettnek tekintette, tott szolgáltatást a jogsértés elkövetéséhez, vagy ezen sze- ha az általános exkulpációs szabályok szerint e jog- mélyek állítása szerint közreműködött a jogsértéssel érin- alany képes lett volna a kimentésre. Ilyenkor a jogalko- tett dolgok előállításában és terjesztésében, illetve a jog- tó azt látta méltányos kockázat telepítésnek, ha ilyen sértéssel érintett szolgáltatások nyújtásában. Ezen igény esetekben kizárólag a valódi kötelezett megjelölése fel- különösen a következő adatok szolgáltatására terjedhet tételével biztosít teljes vagy részleges mentesülést. ki: a jogsértéssel érintett dolgok, illetve szolgáltatások Ilyen szabályokkal találkozhatunk a más szerződés kö- előállításában, forgalmazásában, illetve teljesítésében telezettjének károkozásáért való felelősség (Ptk. résztvevők, a jogsértéssel érintett dolgokat birtoklók, va- 28 6:543. §) szabályai , a termékfelelősség körében a lamint a forgalmazásba bevonni kívánt vagy bevont nagy- gyártó helyett a forgalmazó felelőssége [Ptk. 6:553. § és kiskereskedők neve és címe, a jogsértéssel érintett dol- 29 (3) bek.], a tárgyak kidobásával, kiejtésével vagy ki- gok, illetve szolgáltatások előállított, forgalmazott, illetve öntésével okozott kárért az épületrész használójának, igénybe vett, valamint megrendelt mennyisége, továbbá tulajdonosának felelőssége (Ptk. 6:561. §) körében. 30 az azokért adott, illetve kapott ellenérték. Az Szjt. 94/A. § A magánjog ugyanakkor általános adatszolgáltatási (8) bekezdése szerint továbbá, ha a szerzői jog megsérté- kötelezettséget nem telepít kifejezetten a jogalanyra a se miatt indított perben az egyik fél tényállításait már el- várható mértékben valószínűsítette, a bíróság a bizonyító fél kérelmére az ellenfelet kötelezheti a) a birtokában 27 Zsitva úgy látta, hogy az állítási szükséghelyzet másodlagos té- lévő okirat és egyéb tárgyi bizonyíték bemutatására, va- nyekre szűkítése gátolja a jogintézmény visszaélésszerű (nyomozati cél- lamint a szemle lehetővé tételére; b) kereskedelmi mér- ra) történő felhasználását, amikor azt a fél információszerzésre, ellen- tékű [94. § (5) bek.] jogsértés esetén banki, pénzügyi és féllel szembeni igénye alaposságáról való meggyőződésre, a tényállítási kereskedelmi adatok közlésére, illetve a birtokában lévő teher vele szembeni átfordítására használná. Ld.: Zsitva i. m. 284. Meglátásom szerint azonban ezek a célok önmagukban a fenti és a 8. ilyen iratok bemutatására. 31 pontban említett többletfeltételek hiányában, önmagukban vissza- E szakaszok magyarázata szerint az adatszolgálta- élésszerűnek nem nevezhetők, a jogintézmény rendeltetésszerű felhasz- tási (tájékoztatási) igény már az Szjt. TRIPS Egyez- nálási körébe sorolhatók, a jogintézmény tárgyi hatályának másodlagos ményhez igazítása óta a része a szerzői jogi és iparjogvé- tényekre szűkítése tompa és megkülönböztetés nélkül ható eszköz az azzal való visszaélés megakadályozására. delmi törvényeknek. Az újdonság kettős. Egyrészt a tájé- 28 E szerint más szerződés jogosultja felelősséggel tartozik a vele szer- koztatás tartalmát határozta meg az Európai Parla- ződési viszonyban álló kötelezett által a szerződés teljesítése körében harmadik személynek okozott kárért mindaddig, amíg a károsult számá- ment és a Tanács 2004/48/EK sz. jogérvényesítési irányelve, másrészt a kötelezettek körét bővítette ki a ra ismeretlen károkozó személyét meg nem nevezi. E szerint, ha a termék gyártója nem állapítható meg, a termék minden 29 jogsértést megelőző, és a jogsértést követő értékesítési forgalmazóját gyártónak kell tekinteni mindaddig, amíg a forgalmazó a lánc részvevőire. A magyarázat szerint az magától érte- gyártót vagy azt a forgalmazót, akitől a terméket beszerezte, a károsult- tődik, hogy a jogsértő maga továbbra is kötelezettje az nak meg nem nevezi. Ezt a szabályt importtermék esetén akkor is megfe- lelően alkalmazni kell, ha a termék gyártója feltüntetésre került, de az adatszolgáltatásnak. importálója nem állapítható meg. A bírói jog vonatkozásában említhető, hogy a Legfel- 30 E szerint valamely tárgynak lakásból vagy más helyiségből való ki- sőbb Bíróság 2/2006. számú – az új Pp. alkalmazása kö- dobásával, kiejtésével vagy kiöntésével okozott kárért a károsulttal 32 rében is megfelelően irányadónak tekintett – PJE hatá- szemben a lakás vagy helyiség bérlője vagy egyéb jogcímen használója felelős. Kezesként felel a bérlő vagy a használó, ha a károkozót megneve- zi. Mentesül a felelősség alól, ha bizonyítja, hogy a károkozó jogosulatla- nul tartózkodott a helyiségben. Valamely tárgynak az épület közös hasz- 31 Gyertyánfy Péter (szerk.): Nagykommentár a szerzői jogról szóló nálatára szolgáló helyiségeiből való kidobásával, kiejtésével vagy kiön- 1999. évi LXXVI. törvényhez. Budapest, Complex Jogtár, Wolter Kluwers, tésével okozott kárért a károsulttal szemben az épület tulajdonosa fele- 2017. lős. Ha a tulajdonos a károkozót megnevezi, kezesként felel. Ezek a sza- 32 Ld.: A Kúria 1/2017. Polgári jogegységi határozatának rendelkező bályok nem érintik a felelős személynek azt a jogát, hogy a kárért egyéb- részét az eljárásjogi tárgyú elvi iránymutatásoknak az új Pp. hatálybalé- ként felelős személytől a kár megtérítését követelhesse. pése folytán történő felülvizsgálatáról. / / 28 | ELJÁRÁSJOGI SZEMLE 2018 1 2018 1 ELJÁRÁSJOGI SZEMLE | 29

33 rozata kedvezőbb helyzetet teremt az állítási szük- 7.2. AZON TÉNYEK KÖRE, AMELYEKBEN séghelyzet szabályainál egy parkoló társaság felperes A BIZONYÍTÁSI SZÜKSÉGHELYZETRE számára. Utóbbi ugyanis bár az általános állítási szük- HIVATKOZNI LEHET séghelyzetre is hivatkozhatna, hiszen az alperes sze- mélye már a másodlagos tények körébe tartozik, de az A Pp. hatályos szövege [265. § (2) bek. és 269. § (5) erre irányadó szabályok szerint az alperesnek elég vol- bek.] szerint a bizonyítási szükséghelyzet bizonyítási na pusztán valószínűsítenie azt, hogy nem ő az alperes, indítványhoz nélkülözhetetlen adatok, a fél által állított azaz az anyagi jogi kötelezett. A sajátos bírói vélelem tények, az ellenérdekű fél által bizonyítani meghiúsított azonban ennél jóval kedvezőbb a felperes számára, hi- tények, és a bizonyítási eszköz jogsértő jellege miatt szen az alapján az alperes jóval szűkebb és a felperesi nem bizonyítható tények tekintetében állhat fenn. 34 igényérvényesítés folytatását is lehetővé tevő tényelő- Érdekesség, hogy a Szakértői Javaslat a legelső kört adás teljesítése esetén szabadulhat a perből. a fél érdekében állóak szerkezettel határozta meg tá- gabban. Mivel utóbbi kör a bizonyítási érdek szabályo- 7.1.3. A perjogi adatszolgáltatás iránti igény zásából [Pp. 265. § (1) bek.] következik, ezért nem kifo- gásolható ennek elhagyása a törvény szövegéből. A Pp. Ezen alpontban elég annyit megjegyezni, hogy a per- általi szűkítés e körben vélhetően a 4. § szerinti relatív jog az állítási szükséghelyzet körében közvetve utal a igazmondási jog minél szélesebb érvényesülési lehető- 35 szükséghelyzet megállapítási feltételei között arra, ségét kívánja biztosítani. hogy egyesek megvalósulása esetén a bíróság felhívja az ellenérdekű felet az érintett, másodlagos adat átadá- 7.3. SEGÍTSÉGÜL HÍVHATÓAK-E AZ ÁLLÍTÁSI sára. Ez tehát nem érhető el a fentiek szerinti elsődle- KÖTELEZETTSÉG SZEMPONTJÁBÓL ges tények vonatkozásában. Kérdésként vethető fel, ELSŐDLEGES TÉNYEK MEGSZERZÉSÉRE hogy legyen-e de lege ferenda elérhető ilyen esetekben A BIZONYÍTÁSI SZÜKSÉGHELYZET is, azaz a perjog biztosítsa-e a gyengébb fél védelmét SZABÁLYAI? ekkor is? Emellett az hozható fel érvként, hogy az állítá- si és bizonyítási szükséghelyzetből fakadó kedvezmé- Ennek az jelenti az akadályát, hogy a fentiek szerint a nyek jogalkotó biztosítása is azon alapul, hogy a későb- bizonyítási szükséghelyzet kizárólag a fél által már állí- biek szerint az anyagi jog elvárja, hogy a felek közötti tott tények bizonyítása körében merülhet fel logikailag jogviszony lényeges adataira vonatkozóan a felek tájé- szükségszerűen. Tehát az állítás kronológiai elsőbbsé- koztassák egymást. A jogalkotó az állítási szükséghely- ge alól ilyenkor sem tehető kivétel. Így a bizonyítási zet körében mégis a Pp.-ben látta szükségesnek szabá- szükséghelyzet az állítási kötelezettség teljesítéséhez lyozni az adatátadásra kötelezést. Az állítási szükség- felhasználható adatok megszerzésére nem tűnik alkal- helyzettel érintett adatok körében azért is volt szüksé- mazhatónak – a fél részéről jóhiszemű pervitelt feltéte- ges a perjogi szabályozás, mert a szükséghelyzetek ál- lezve. tal implicit módon teremtett adatszolgáltatási kötele- zettséghez a Pp. közvetlenül perjogi joghatást kapcsolt, 7.4. A MAGÁNJOGBAN ÁLTALÁNOS illetve bekövetkezési feltételeit is sajátosan perjogi fel- ADATSZOLGÁLTATÁSI ÉS IRATÁTADÁSI tételektől tette függővé. IGÉNY A JÓHISZEMŰSÉG ÉS TISZTESSÉG Megjegyzendő, hogy a bizonyítási szükséghelyzet két ELVÉBŐL, ILLETVE KIFEJEZETTEN EGYES sajátos előesetét jelenti a tanú idézéshez szükséges JOGVISZONYOKAT ÉRINTŐ TÁJÉKOZTATÁSI adatoknak megadására és az okiratok (amelyekből KÖTELEZETTSÉGBŐL FAKAD(HAT) szintén nyerhetőek adatok) átadására kötelezés. Eze- ket a Pp. [286. §, 320. § (2) bek.] kifejezetten csak a bi- Részkövetkeztetésként vonható le a fentiekből, hogy zonyítás körében mondja ki, ezek kérelmezésére kizá- az anyagi igazságosság kiteljesítése még csorbát szen- rólag a bizonyító felet jogosítja, míg az állítási szükség- ved(het) azon esetekben, amikor az elsődleges tények helyzet esetén csak az általános feltételek [184. § (1) tekintetében áll fenn az információs hiány az igényt ér- bek.] teljesülése esetén biztosít bírói felhívásra lehető- vényesíteni szándékozó jogalany oldalán, de egyik szük- séget. séghelyzetre sem tud sikerrel hivatkozni. Szükségesnek A perjogi adat- és iratátadási kötelezettségről még a nevezhető, hogy a jog ezen esetekben is biztosítsa, hogy 7.6. alpontban és e tanulmány II. részében is esik szó. a jogalanyok tájékoztatást kaphassanak különösen ar- ról, hogy egyes jogaik megnyíltak-e vagy sem. Ennek megfelelően a szerződési jogban a Ptk. [6:62. § (1)–(2) bek.] kifejezetten kimondja, hogy a felek kötele- sek a szerződéskötési tárgyalások alatt, a szerződés megkötésénél, fennállása alatt és megszüntetése során 33 Rendelkező részének második bekezdése szerint: Az üzembentartói minőség magában foglalja a gépjármű tényleges használatát is, ezért vé- lelem szól amellett, hogy a gépjárművet a parkoláskor az üzembentartó 34 Ld.: Szakértői Javaslat i. m. 374. használta. Az üzembentartó ezt a vélelmet csak azzal tudja megdönteni, 35 Nem nyilvánvaló, hogy a szükséghelyzetek által érintett adatoknak ha – a gépjárművet ténylegesen használó személy és a használat jogcímé- az állítás körében miért elég szükségesnek lennie az állításhoz, míg a bi- nek a megjelölésével – kétséget kizáró módon bizonyítja, hogy a gépjármű- zonyításhoz azonos esetkörben az adatnak miért kell már nélkülözhetet- vet a parkolási szolgáltatás igénybevételekor nem ő használta. lennek lennie. / / 30 | ELJÁRÁSJOGI SZEMLE 2018 1 2018 1 ELJÁRÁSJOGI SZEMLE | 31

együttműködni és tájékoztatni egymást a szerződést diszpozitív szabályozás lehetőségével való visszaélés, érintő lényeges körülményekről. A fél azonban nem hi- ha az nem valósítható meg az adott esetben sajátos jogi vatkozhat a tájékoztatási kötelezettség megsértésére eszközzel. Az alapelv segítségül hívható egy adott jog- olyan jogokkal, tényekkel és adatokkal kapcsolatban, szabály konkrét esetben saját céljával szembekerülő al- amelyeket ismert, vagy közhiteles nyilvántartásból kalmazásának elkerülésében, továbbá a piacgazdaság- 36 vagy más forrásból ismernie kellett. Vékás e szakasz ban érvényesülő magánautonómia keretei között szoci- magyarázata körében utal arra, hogy a kölcsönös ális szempontok érvényesítésénél. Az alapelv nyitott nor- együttműködési és tájékoztatási kötelezettség a szer- ma, amelynek bírói gyakorlata az 1991 óta még mindig ződés minden létszakában reálisan támasztható igény nem tekinthető kialakultnak. a felekkel szemben, amely a szerződés fennállása alatt A tanulmány szempontjából jelentős, hogy a bírói folyamatosan terheli a feleket. E kötelezettségnek az gyakorlat nem választotta el egymástól a jóhiszeműség egész szerződési jogra kiható, alapelvi jellegű megfo- és tisztesség elvét és a felek általános együttműködési galmazása pedig feleslegessé tette ismételt kimondását kötelezettségét, mint ahogy nézetem szerint az nem is a szerződési jog különös részében. Kiemeli, hogy az választható el egymástól (BH 1996.364.). Kérdés, hogy együttműködési kötelezettség – fogalmilag – kölcsö- az 1991-es Ptk.-ba ültetésétől annak hatályvesztéséig nös, tartalmi elemeit pedig nem lehet kimerítően és téte- változatlan rendelkezésből [régi Ptk. 4. § (1) bek.], mi- lesen felsorolni. Az együttműködés esettípusai közül ért tűnt el az új Ptk.-ban a „kölcsönösen együttműköd- azonban a Ptk. külön kiemeli a tájékoztatási kötelezett- ve” fordulat a jóhiszeműség és tisztesség elvére vonat- séget. Hangsúlyozza, hogy az eddigi bírói gyakorlat az kozó normából. Meglátásom szerint ez nem jelenti azt, adott eset konkrét körülményei alapján ítéli meg a tájé- hogy a kölcsönös együttműködés kikerült volna a jóhi- koztatási kötelezettség terjedelmét, és tágan értelmezi szeműség és tisztesség elvének, mint objektív zsinór- azt. Kiemelte, hogy a szélesebb körű értelmezés a Ptk. mértéknek megfelelő eljárási kötelezettség tartalmá- alapján is fenntartható. Azzal, hogy a tájékoztatási kö- ból, pusztán kodifikációs okból találhatta a jogalkotó telezettség nem mentesíti a másik szerződő felet azon szükségtelennek ennek külön nevesítését, hiszen egyéb kötelezettsége alól, hogy maga is tájékozódjék a számá- alapelvbe sem került felvételre. A felek közötti kölcsö- ra fontos körülményekről. nös bizalom, amelyet a jogalkotó óvni kíván, szintén el- Meglátásom szerint ez mutatis mutandis az anyagi képzelhetetlen a felek kölcsönös együttműködési köte- jogi jóhiszeműség és tisztesség elvéből (Ptk. 1:3. §) is lezettségének hiányában. A piacgazdaság igényeinek 37 levezethető, amely alapján valamennyi polgári jogi vi- való megfeleltetés nem értelmezhető akként, amely szonyban kötelesek a felek a jogviszony létrejötténél, ezen általános kötelezettséget okafogyottá, meghala- 40 fennállása alatt és megszüntetése során együttműköd- dottá tette volna. Különösen fontos Földi azon megál- ni és tájékoztatni egymást a jogviszonyt érintő minden lapítása, amelyben az együttműködési kötelezettséget lényeges körülményről. A fél e körben sem hivatkozhat a nem önálló alapelvnek, hanem kifejezetten a jóhiszemű- tájékoztatási kötelezettség megsértésére olyan jogok- ség és tisztesség elve folyományának tekintette. 41 kal, tényekkel és adatokkal kapcsolatban, amelyeket is- Lábady említi, hogy a kölcsönös együttműködés a mert, vagy közhiteles nyilvántartásból vagy más for- magánjogi jogviszonyok alanyainak egymással szembe- rásból ismernie kellett. ni kölcsönös figyelmességével kapcsolatos minimumelvá- 38 Vékás – összhangban az e körben változatlan Ptk. rást kifejező jogelv. Az együttműködési kötelezettség 39 szakértői javaslatához adott magyarázatával – a Ptk. egyes konkrét magatartásformái közé sorolja a tájékoz- 1:3. §-ának magyarázata körében is utal rá, hogy a Ptk. tatási kötelezettséget, a megfelelő információ nyújtá- az együttműködési kötelezettség elvétől elválasztva sát, a tájékozódási kötelezettséget, a bejelentési kötele- tartja fenn az 1959-es Ptk.-ban 1991 óta szereplő, a Pol- zettséget és az értesítési kötelezettséget is. Úgy látta, gári Törvénykönyv módosításáról szóló 1991. évi XIV. hogy e kötelezettség jelentősége a tartós – nemcsak törvényben megfogalmazott, a jóhiszeműség és tisztes- szerződési – jogviszonyokban erősen felértékelődik. ség követelményét kimondó alapelvi tételt. Az etikai A fentiek alapján a – bírói gyakorlat által a jogiroda- megalapozottságú általános és objektív zsinórmértéket lom által elvártan továbbfejlesztendő – jóhiszeműség fogalmaz meg a polgári jogi viszonyokban követendő és tisztesség elvéből általános – de gondos tájékozódás eljáráshoz, és egyben a felek kölcsönös bizalmának ga- mellett megismerhető adatokra ki nem terjedő – tájé- 43 42 ranciáját jelenti. E zsinórmérték alapján korlátozható a koztatási igényt levezető jogértelmezés helyesnek Ld.: Vékás Lajos In: Vékás Lajos – Gárdos Péter (szerk.): Kommen- Ld.: Földi András: A jóhiszeműség és tisztesség elve. Intézménytörté- 36 40 tár a Polgári Törvénykönyvhöz. 2. kötet Budapest, Wolter Kluwer 2014. neti vázlat a római jogtól napjainkig Publicationes Instituti Iuris Romani 1389–1390. Budapestinensis, fasc. IX., Budapest 2001. 92. 37 A szerződési jog általános részében szereplő együttműködési és tá- 41 Ld.: Lábady Tamás: A magyar magánjog (polgári jog) általános része. jékoztatási kötelezettség más jogviszonyokban való megfelelő alkalma- Budapest–Pécs, Dialóg Campus, 1997. 143. zását – a jóhiszeműség és tisztesség elvének közvetítésén kívül – legfel- 42 Hiszen a magánjogi jogviszonyból fakadó rész- vagy főkötelezettség jebb a jognyilatkozatokra vonatkozó szabályok kötelmi jogon kívüli jog- természetbeni teljesítése nyilvánvalóan nemcsak a szerződési kötele- nyilatkozatokra átsugárzó hatásával (Ptk. 6:9–10. §§-ok) lehetne meg- zettség megsértése (Ptk. 6:138. §) esetén követelhető a bíróságtól. Utób- alapozni, nem túl meggyőzően. bi esetében a magyarázatból kitűnik, hogy elsősorban a szerződés főkö- 38 Ld.: Vékás Lajos In: Vékás Lajos – Gárdos Péter (szerk.): i. m. 1. kö- telezettség teljesítésének kikényszerítésére szánták alkotói. Erről rész- tet, i. m. 49–50. letesebben ld.: Kemenes István In: Vékás Lajos – Gárdos Péter (szerk.): Ld.: Vékás Lajos In: Vékás Lajos (szerk.): Szakértői Javaslat az új Pol- 39 i. m. 2. kötet, 1526–1527. gári Törvénykönyvhöz. Budapest, Complex, 2008. 71. 43 Ezen érveléssel szembeni ellenérvként hozható fel, hogy az említett / / 30 | ELJÁRÁSJOGI SZEMLE 2018 1 2018 1 ELJÁRÁSJOGI SZEMLE | 31

tekinthető. Ez esetben a Pp. [7. § (1) bek. 11. pont] sze- tózkodása az elsődleges tények tekintetében az állítási rint önálló keresettel érvényesített jog lehetne a Ptk. szükséghelyzetek elérhetővé tételétől. Meglátásom 1:3. §-án alapuló adatszolgáltatási igény. Erre, illetve a szerint a perjog feladata, hogy megfelelő garanciák Pp. [7. § (1) bek. 10. pontja] szerinti keresetkiterjesztés- mellett – a szükséghelyzetek intézményesítésével már re a bíróság akár anyagi pervezetése körében is felhív- megkezdett munkát folytatva – biztosítsa ilyen esetek- hatja a felperes figyelmét, mint ahogy szintén önálló ben is az anyagi igazságosság eljárási igazságosság ke- keresettel érvényesített jog lehet a Ptk. 6:62. § (1) be- retei közötti, ahhoz képest mögöttes, de minél telje- kezdése esetén szerződéses jogviszonyokban az adat- sebb érvényesülését. szolgáltatási igény, ha az adott jogviszonyra vonatko- zóan anyagi jogszabály különösebb tájékoztatási köte- lezettséget nem mond ki. 8. A ROSSZHISZEMŰ, VISSZAÉLÉSSZERŰ SZÜKSÉGHELYZETRE HIVATKOZÁSSAL 7.5. AZ ÁLTALÁNOS MAGÁNJOGI SZEMBENI TÖBBLETGARANCIÁK ADATSZOLGÁLTATÁSRA KÖTELEZÉS LEHETŐSÉGÉRŐL VÉGREHAJTÁSI SZABÁLYAINAK HATÉKONYSÁGA A felek érdekviszonyait mérlegelve az ellenérdekű fél méltányos érdekeinek körében felmerül védelmének Fontos hangsúlyozni, hogy a fenti jogértelmezés elfo- szükségessége különösen az alaptalanul zaklató célza- gadása esetén a jogalkotó számára – azt mintegy szen- tú, és az üzleti, és egyéb magántitkainak jogosultatlan tesítve is – megfontolandó volna, hogy kiterjessze a megismerésére irányuló perléstől. A rosszhiszemű per- meghatározott cselekmények speciális, a szellemi tu- lés tehát arra utal, amikor a felperes az alperest nem a lajdonjogok megsértése miatt indított perben hozott kereseti igényének vele szembeni bíróság általi helyt- határozat végrehajtása körében kimondott végrehajtá- adás érdekében indítja meg, hanem azzal egyéb, saját 44 si szabályokat (Vht. 184/A. §) az általános adatszol- maga számára jelentősebb célt szolgál. Ezek közül e gáltatási kötelezettség teljesítésének elmulasztására a pontban az előző két cél kerül vizsgálatra. végrehajtása hatékonyságának növelése érdekében. Előkérdés, hogy a szükséghelyzetre való vissza- élésszerű hivatkozással szembeni jogalkotói garanciák 7.6. A PERJOGI ADAT-, ÉS IRATÁTADÁSRA körbe sorolandóak-e egyes természetes szükséghelyze- KÖTELEZÉS HATÉKONYSÁGI ELŐNYE tek, előző pontban említettek szerinti kirekesztése a AZ ILYEN TARTALMÚ ANYAGI JOGI IGÉNYEN jogi szükséghelyzet fogalmi köréből, vagy a meglévő ALAPULÓ KÖTELEZÉSEKKEL SZEMBEN körben is az állítási szükséghelyzet vonatkozásában számos esetben alkalmazhatatlan jogkövetkezmény ki- A perjog [Pp. 286. §, 320. § (2) bek.] az anyagi joggal zárólagos elérhetővé tétele. Mivel ezek nemcsak vissza- párhuzamosan vélhetően azért biztosította az okirat élésszerű hivatkozástól képeznek ellenösztönzőt, ha- átadásra és a tanú idézéséhez szükséges adatok átadá- nem a jogszerűtől is, ezért meglátásom szerint e kér- sára kötelezés lehetőségét, mert a jogalkotó szükségte- désre nemleges válasz adható. 45 lennek tartotta, hogy erre vonatkozóan külön kereseti Rendelkezésre álló garanciaként fogható fel az, hogy kérelmet kelljen előterjesztenie a félnek. Arról nem is általánosan nyitott az ellenérdekű fél számára a lehető- beszélve, hogy a természetbeni teljesítésre kötelezést ség, hogy ellenvalószínűsítse, hogy a konkrét tények állí- sem kívánta, így nyílván végrehajtását sem, hanem per- tásához szükséges információval kizárólag ő rendel- hátrány szankcióval kívánta azt kezelni, remélve, hogy kezne vagy, hogy az információ megszerzése és meg- így az átadandó okiratok, adatok az alapperben átadás- tartása érdekében a szükséghelyzetre hivatkozó fél a ra kerülnek. E hatékonyság növelési célzat támogatan- szükséges intézkedéseket megtette. Csupán ellenvaló- dó, erre tekintettel is (felül)vizsgálandó a perjog tar- színűsítenie kell továbbá azt is, hogy a tényállítás bizo- nyítása a szükséghelyzetre hivatkozó fél számára ne volna lehetséges, vagy tőle elvárható volna az állított té- szerzői jogi szabályozás során a jogalkotó nem látta levezethetőnek az nyek fenn nem állásának a bizonyítása, vagy a bizonyí- általános adatszolgáltatási igényt a jóhiszeműség és tisztesség anyagi tó fél a jogsértő bizonyítási eszköz nélkül is képes a jogi elvéből, ilyen álláspont esetén ugyanis fölösleges lett volna pl. a szerzői jogi törvényben az adatszolgáltatási igény, és annak sajátos vég- perben jelentős tényt bizonyítani más módon, illetve, rehajtásának önálló szabályozása. Erre vonatkozóan azonban elégsé- hogy a bizonyítás sikerességét felróhatóan az ellenér- gesnek tűnik azon támogató érv, hogy az alapelv még további kidolgo- dekű fél hiúsította volna meg. Ezen – ellenbizonyításnál zásra vár, továbbá lényeges részét képezi a jogalanyok egymás felé fenn- álló tájékoztatási kötelezettsége, amelyre történő kötelezés bíróságtól jóval könnyebben teljesíthető – ellenvalószínűsítési jo- önálló kereseti kérelemben való követelése a perjog általános szabályai gok értékelhetőek generális védelmi eszközként. További garanciaként értékelendő, hogy a bíróság mér- alapján problémamentesnek tűnik, míg a jogalkotót az explicit kimon- dásra jogharmonizációs, -átültetési kötelezettség is vezethette. 44 Ebből kiemelendő az (1) bekezdés, amelynek lényege szerint, ha a legelési jogkört kapott akkor is a szükséghelyzet jogkö- meghatározott cselekmény végrehajtása egyes meghatározott szellemi vetkezményeinek alkalmazására, ha egyébként megál- tulajdon védelméről szóló törvényben szabályozott adatszolgáltatási lapítja, hogy az fennáll [184. § (2) bek., 265. § (3) bek.], kötelezettség teljesítésének elmulasztása vagy – többek között – szerzői jog megsértése miatt indított perben hozott határozat végrehajtására irányul, a végrehajtási lap kiállítására jogosult bíróság – a végrehajtási lap kiállítása helyett – a végrehajtást közvetlenül elrendelő határozatot hoz, amelyben a kötelezettet azonnali teljesítésre hívja fel és egyidejűleg megállapítja a késedelem esetén fizetendő pénzbírság napi összegét. 45 Ezzel ellentétes álláspontért ld.: Zsitva: i. m. 280. / / 32 | ELJÁRÁSJOGI SZEMLE 2018 1 2018 1 ELJÁRÁSJOGI SZEMLE | 33

de kétsége merül fel az állított (állítandó) vagy bizonyí- olyan esetekben, amikor az érintett az adatkezelő ügy- tandó tény valóságát illetően. fele vagy annak alkalmazásában áll. A jogos érdek fenn- Kérdés, hogy a szükséghelyzetek feltételeinek fennál- állásának megállapításához mindenképpen körültekin- lása, kizáró okainak hiánya esetén vajon önmagában az tően meg kell vizsgálni többek között azt, hogy az érin- ellenérdekű fél azon – esetleg általános bizonyítás mel- tett a személyes adatok gyűjtésének időpontjában és az- letti – hivatkozásának jogszüntető kifogásként való jog- zal összefüggésben számíthat-e észszerűen arra, hogy alkotói elfogadása indokolt volna-e, hogy a másik fél adatkezelésre az adott célból kerülhet sor. Az érintett ér- pertől függetlenül rosszhiszeműen (visszaélésszerűen) dekei és alapvető jogai elsőbbséget élvezhetnek az él szükséghelyzetre hivatkozási jogával. A polgári per- adatkezelő érdekével szemben, ha a személyes adato- jog a joggal való visszaélést a jóhiszemű joggyakorlási kat olyan körülmények között kezelik, amelyek köze- kötelezettség körében szabályozza általában, e szerint pette az érintettek nem számítanak további adatkeze- [Pp. 5. § (2) bek.] a bíróság azt a felet vagy más perbeli lésre. Szintén jelentős továbbá, hogy az Adatvédelmi személyt, aki a jóhiszeműség követelményével ellenté- Rendelet [9. cikk (1) és (2) bek. f) pont] még a különle- tes magatartást tanúsít, pénzbírság megfizetésére kö- ges védelmet élvező személyes adatok kezelésének álta- telezi, valamint az e törvényben meghatározott más jog- lános tilalma alól is kivételnek tekinti azon eseteket, következménnyel sújtja. Azaz önmagában egy Pp. által amikor az adatkezelés jogi igények előterjesztéséhez, ér- meg nem engedett, másik fél rosszhiszemű magatartá- vényesítéséhez, illetve védelméhez szükséges, vagy ami- sára alapított kifogását a perbíróság köteles ugyan fi- kor a bíróságok igazságszolgáltatási feladatkörükben gyelembe venni, és pénzbírsággal sújtani, ha a kifogás járnak el. alapos, de a szükséghelyzet megállapítása körében leg- Meglátásom szerint ez egyrészt megerősíti azt, hogy a feljebb a mérlegelési jogkörében [Pp. 184. § (2) bek., szolgáltatandó adat személyes jellege nem akadálya a 265. § (3) bek.] veheti figyelembe. másik fél megismerésének, e körben az igazmondási kötelezettség új Pp. (4. §) általi relativizálása legalábbis 8.1. JAVASLAT ADAT- ÉS TITOKVÉDELMI CÉLBÓL adatvédelmi jogból nem volt indokolt. Másrészt e ren- TÖBBLETGARANCIA KIMONDÁSÁRA delkezésekből fakadó érdek és értékmérlegelés logika- ilag alátámasztani látszik az adott adat visszaélésszerű Ennek ellenére de lege ferenda megfontolandó, hogy a megismerésével szemben, a fent megfontolásra javasolt jogalkotó külön is nevesítse, mint jelentős önálló szük- többletgarancia megteremtését. séghelyzet megállapítási kérelem elutasítását megala- pozó negatív feltételt, hogy az ellenérdekű fél valószínű- 8.2. JAVASLAT AZ ADATSZOLGÁLTATÁS síti, hogy a szükséghelyzetre hivatkozó fél elsődleges, ÖSZTÖNZÉSÉRE AZ AZZAL VALÓ illetve számára pernyertességhez képest előnyösebb hely- VISSZAÉLÉSTŐL TÖBBLET-ELLENÖSZTÖNZŐ zetet teremtő célja, hogy egyébként jogosulatlanul meg- BIZTOSÍTÁSÁVAL (MEGFELELŐ BIZTOSÍTÉK ismerhesse az ellenérdekű fél (Ptk. 2:46. §-a szerinti) SZOLGÁLTATÁSRA KÖTELEZÉS LEHETŐVÉ magántitkát, személyes (különleges) adatait, egyéb jog- TÉTELÉVEL) szabály által védett adatát. E megfontolásra javasolt, ellenérdekű fél számára te- A polgári peres jogviszonyban a szükséghelyzet remtendő többletvédelem tehát kiegészítené a jogsértő fennállását és emiatt az érintett adat tekintetében a bizonyítási eszközök körében alkalmazott viszonossá- bíróság által a tényállítás valósnak való elfogadását az gi (erősebb érdek) teszt által biztosított védelmet, ellenérdekű fél el tudná hárítani azzal, hogyha az ada- amely alól a Pp. [269. § (5) bek.] kivételt tesz, ha a bizo- tot megadja. Ha azonban észszerűen tart annak visz- nyítási eszköz a viszonossági teszt alapján nem hasz- szaélésszerű felhasználásától, mert pl. az üzleti titkát, nálható fel és a perben jelentős tényt a bizonyító fél más védett ismeretét fedné fel közvetve, vagy közvetlenül módon bizonyítani nem képes. Ekkor a bíróság a bizo- akkor nyilván kisebb valószínűséggel fogja ezen ada- nyítási szükséghelyzet szabályai alapján a bizonyítan- tot átadni. Ezen esetben ezért a jogilag méltányolható dó tényt valónak fogadhatja el. Az említett többletfelté- aggályokra tekintettel – az anyagi jogi veszélyeztetési tel – adott esetben való fennállása esetén – kizárhatná felelősségi, valamint az ideiglenes intézkedés perjogi a szükséghelyzet megállapítását. szabályozás mintájára [Ptk. 6:523. § c) pont és Pp. A természetes személyeknek a személyes adatok ke- 106. §] – a szükséghelyzettel érintett adat átadásának zelése tekintetében történő védelméről és az ilyen ada- feltételéül volna szabható de lege ferenda az ellenér- tok szabad áramlásáról, valamint a 95/46/EK rendelet dekű fél kérésére, hogy a szükséghelyzetre hivatkozó hatályon kívül helyezéséről szóló általános adatvédel- fél adjon megfelelő biztosítékot. Így tehát, ha a kérel- mi rendelet (a továbbiakban: Adatvédelmi Rendelet) mező ellenfele valószínűsíthetné, hogy a kért adat át- (47) preambulumbekezdése utal arra, hogy az adatkez- adása következtében olyan hátrány érheti, amely elő vagy valamely harmadik fél jogos érdeke jogalapot – pernyertessége esetén, vagy annak hiányában is – a teremthet az adatkezelésre, feltéve hogy az érintett ér- kérelmező azokkal való visszaélése esetén a kérelme- dekei, alapvető jogai és szabadságai nem élveznek elsőbb- zőtől kártérítés vagy sérelemdíj követelésére adna séget, figyelembe véve az adatkezelővel való kapcsolata alapot. Nyilván csekély mértékű hátrány esetén a biz- alapján az érintett észszerű elvárásait. Ilyen jogos ér- tosítékadás elrendelése az előzetes intézkedéshez ha- dekről lehet szó például, amikor releváns és megfelelő sonlóan mellőzhető lehetne. kapcsolat áll fenn az érintett és az adatkezelő között, / / 32 | ELJÁRÁSJOGI SZEMLE 2018 1 2018 1 ELJÁRÁSJOGI SZEMLE | 33

8.3. JAVASLAT A SZÜKSÉGHELYZET szembeni szerződésből fakadó igényérvényesítése ese- MEGÁLLAPÍTÁSA ELLENÉRDEKŰ FÉLRE tén tényleges perbeli szükséghelyzetbe kerül hivatkoz- GYAKOROLT HATÁSA KIFEJEZETT hat-e annak jogi fennállására. MÉRLEGELHETŐSÉGÉNEK KIMONDÁSÁRA A fentiek szerint tisztázásra került, hogy a polgári anyagi jogban a jóhiszeműség és tisztesség elve objektív Egyik szükséghelyzet kifejezett feltételei között sem elvárást fogalmaz meg, amelyből ered az elvárható ma- szerepel az ideiglenes intézkedés elbírálásának feltéte- gatartás mércéje is. Ennek pedig alapeleme, hogy [Ptk. lei között említett [104. § (2) bek.] okozott hatás eleme- 1:4. § (2) bek.] felróható magatartására előnyök szerzése zése, figyelembe vehetősége. A jogintézmény társadal- végett senki nem hivatkozhat. Ezen elvet a polgári per- milag méltányos szabályozása érdekében megfontolan- ben a Pp. 5. § (1) bekezdése teszi megfelelően alkalmaz- dó ezt a fontos szempontot kifejezetten ki is mondani a hatóvá, amely szerint a felek eljárási jogaik gyakorlása bírósági mérlegelési szempontok között. Azaz azt, hogy és kötelezettségeik teljesítése során jóhiszeműen köte- a bíróság a szükséghelyzet megállapítása és jogkövet- lesek eljárni. Első látásra ezzel nem volna összeegyeztet- kezmények alkalmazása iránti kérelem elbírálása so- hető a leírt magatartás. Ugyanakkor az korántsem biz- rán köteles legyen mérlegelni azt is, hogy a kérelem tel- tos, hogy valóban beleütközne abba, hiszen pl. a fenti jesítése – figyelemmel az esetlegesen szintén kimon- konkrét esetben az érintett jogszabály által biztosított dandó biztosítékadásra is – nem okoz-e súlyosabb hát- jogát gyakorolja, amelyet aligha lehet felróhatónak te- rányt a kérelmező ellenfelének, mint annak elmaradása kinteni legalábbis minden további feltétel nélkül. a kérelmezőnek. Erre is tekintettel a kérdés megoldásának az tűnik, 46 E tekintetben a Szakértői Javaslat, a Pp. alkotó által hogy ilyenkor az ellenérdekű félnek pusztán azt kell el- már nem követett megoldása az volt, hogy szükség- lenvalószínűsítenie, hogy az információval egyáltalán helyzetet kizáró okként határozta meg azt, ha az ellen- rendelkezik, illetve, hogy tőle elvárható volna az állí- érdekű fél valószínűsíti azt, hogy az adatok kiszolgálta- tott tény fenn nem állásának bizonyítása. Mindezt a tása, illetve a szükséges bizonyítási eszköz rendelke- törlésről szóló dokumentáció becsatolásával érheti el, zésre bocsátása révén a bizonyításban érdekelt fél bi- amely önmagában elégséges lesz a szükséghelyzet vele zonyításhoz fűződő érdekéhez képest aranytalanul na- szembeni megállapításának elhárításához. gyobb sérelmet szenvedne el. Ahol a bizonyító fél bizo- Mivel a perbeli szükséghelyzetek egyes feltételei a nyítási érdekéhez viszonyított sérelem az ellenérdekű Pp. egyéb rendelkezéseiből szintén levezethetőek, fél részéről bármilyen jellegű lehet, így a peren kívüli is. azonban azok kifejezett kimondására az egységes jog- Ennek elhagyása kifogásolható, Pp.-beli megjeleníté- értelmezés segítése érdekében mégis sor került, ezen se a jogintézménnyel való visszaélés lehetőségének okból megfontolandó azon eset szükséghelyzetet kizá- csökkentése érdekében szükséges. Ennek kimondása ró okként való szabályozása, amikor saját eljárásával esetén a 8.1. pontban említett garancia lényegében – függetlenül attól, hogy önhibájából vagy sem – maga okafogyottá válna. hiúsítja meg (teszi lehetetlenné) az ellenérdekű fél szá- mára a hiányzó adat átadását. 8.4. JAVASLAT AZ ADATSZOLGÁLTATÁS SZÜKSÉGHELYZETBEN LÉVŐ FÉL ÁLTALI MEGHIÚSÍTÁSÁNAK MINT ÖNÁLLÓ KIZÁRÓ 9. AZ ELLENÉRDEKŰ FÉLNEK A SZÜKSÉGES OKNAK A SZABÁLYOZÁSÁRA INFORMÁCIÓVAL KIZÁRÓLAGOS RENDELKEZÉSÉRE VONATKOZÓ ELVÁRÁS Az Adatvédelmi Rendelet (17. cikk) szabályozza az KRITIKÁJA érintett azon jogát – és külön az adatkezelő kötelezett- ségét – arra, hogy kérésére az adatkezelő törölje a rá vo- Mindkét szükséghelyzet megállapításának egyik fel- natkozó személyes adatokat. E jog nem korlátlan, így pl. tétele, hogy az érintett információval, adattal kizárólag akkor gyakorolható, ha a személyes adatokra már nincs az ellenérdekű fél rendelkezzen. A Miniszteri Indoko- 47 48 szükség abból a célból, amelyből azokat gyűjtötték lás és az alapján a Pp. Magyarázata hangsúlyozta, vagy más módon kezelték, vagy az érintett visszavonja hogy az állítási szükséghelyzet megállapításának nincs az adatkezelés alapját képező hozzájárulását, és az helye akkor, ha az állításban érdekelt fél nem bír ugyan adatkezelésnek nincs más jogalapja, vagy az érintett til- a szükséges információval, a vele szemben érdekelt fél takozik az adatkezelés ellen, és nincs elsőbbséget élvező pedig igen, de rajta kívül a perben nem érdekelt harma- jogszerű ok az adatkezelésre, vagy az érintett a 21. cikk dik személy is. Azaz a Miniszteri Indokolás a „rendelke- (2) bekezdése alapján tiltakozik az adatkezelés ellen. zik” fordulat alatt nem a polgári anyagi jogi rendelkezé- Ennek megfelelően előfordulhat, hogy az adatkezelő si jogot értette, amelybe beleértendő az, hogy az infor- szerződő fél törli az érintett személyes adatait annak máció jogosultja rendelkezik afelett, miközben mások kérésére, esetleg akként, hogy elutasíthatta volna a ké- is ismerik, célhoz kötötten kezelik azokat, jóllehet an- relmet, mert arra az egyébként vele szembeni igényér- nak nem jogosultjai, következésképp önálló rendelke- vényesítési (elévülési) határidőn belül került sor. Kér- zési joguk sincs azok felett. dés, hogy ilyenkor, ha az érintett az adatkezelővel 47 Ld.: Miniszteri Indokolás i. m. 335. 46 Ld.: Szakértői Javaslat i. m. 375., 378. 48 Ld. ehhez pl.: Zsitva: i. m. 285. / / 34 | ELJÁRÁSJOGI SZEMLE 2018 1 2018 1 ELJÁRÁSJOGI SZEMLE | 35

49 Megjegyzendő, hogy a Szakértői Javaslat szintén tén. E körben azonban az ellenérdekeltség szelepe he- mindkét szükséghelyzet vonatkozásában lehetővé tenni lyett, az információ szükséghelyzetben lévő fél általi javasolta, hogy az információ más, perben nem álló sze- megszerzésének lehetetlenségét, aránytalan nehézségét mélynél is lehessen, de ennek szerzői is elvárták volna, illetve megszerzése adott helyzetben általában való el- hogy utóbbi ellenérdekelt legyen a félhez képest, továbbá várhatóságának a hiányát volna indokolt ekként alkal- azt is, hogy okozati összefüggés álljon fenn a szükséges mazni akkor is, ha ez több perbeli erőforrás felhaszná- információk hiánya és a fél számára a konkrét ténybeli lását igényelheti a bíróságtól, illetve a felektől. Azaz, ha körülmények állításának lehetetlensége között. az ellenérdekű fél az adott adat jogosultja, de harmadik Álláspontom szerint a személyi kör harmadik sze- személy nem sajátjaként kezeli azt, ez még nem kellene, mélyre való kiterjesztése indokolt annak érdekében, hogy akadálya legyen a szükséghelyzet megállapításá- hogy a jogintézmény be tudja tölteni rendeltetését, és nak, ha tőle sem várható el, hogy megszerezze azt a méltánytalanul ne váljon elérhetetlenné harmadik sze- szükséghelyzetre való hivatkozással. Az ennek megfe- mélyek érintett információkkal való rendelkezése ese- lelő módosítás ezért megfontolandó. Ld.: Szakértői Javaslat i. m. 369–370., 374–375. 49 A VÉGREHAJTÁS MEGSZÜNTETÉSE ÉS KORLÁTOZÁSA IRÁNTI PEREK SZABÁLYOZÁSA A RÉGI ÉS AZ ÚJ ELJÁRÁSJOGI KÓDEX ALAPJÁN SEBŐ ILDIKÓ bíró (Budakörnyéki Járásbíróság) 1. BEVEZETÉS 2. A BÍRÓSÁGI VÉGREHAJTÁS ÁLTALÁNOS JELLEMZŐI „A bírósági végrehajtás az egyedi vagyoni végrehaj- tás fő útja, az a viszonylag önálló – rendszerint más, A végrehajtási eljárás a hatalmi ágak rendszerén be- jogvitát eldöntő eljáráshoz kapcsolódó – polgári nem- lül az igazságszolgáltatási ág nélkülözhetetlen része, peres eljárás, amelynek során a bíróság, illetőleg a bíró- amelynek szabályozása elsősorban a jogszolgáltatási sági szerv általában vagyoni kényszerrel juttatja ér- tevékenységet ellátó bíróságokhoz kapcsolódik. A bíró- vényre a kötelezettség teljesítésére vagy biztosítására sági végrehajtás biztosítja a már jogerősen befejezett 1 irányuló szankciót” . eljárási ügyekben hozott döntések, illetve az előze tesen 2007. szeptember 1-je óta dolgozom bíróként a Buda- végrehajtható határozatok kikényszerítését, amelynek környéki Járásbíróságon, ahol az elmúlt évek alatt töb- az a célja, hogy a kötelezett félből az önkéntes nemtelje- bek között a vegyes kötelmekkel kapcsolatos pereket sítés esetén a jogkövető magatartást kikényszerítse tárgyaltam a végrehajtási perek mellett. akár állami kényszer, például: rendőrség közreműkö- A téma aktualitását adja – az új eljárásjogi kódex ha- désével is. A végrehajtást kérő részére ugyanis biztosí- tályba lépésén túlmenően –, hogy az utóbbi néhány év- tani kell minden esetben, hogy a követelésének a kielé- ben megemelkedtek a lakosság jelentős részét érintő és gítése az észszerű időn belül megtörténjen. Emellett az terhelő deviza alapú jelzáloghitelekkel kapcsolatos ér- önkéntesség elmaradása kiüresítené és céltalanná ten- vénytelenségi és végrehajtás megszüntetési peres eljá- né a peres eljárásokat, amely nagyfokú jogbizonytalan- rások és az új törvény hatályba lépésével jelentősen sághoz vezetne és végső soron a jogállam sérelmét megváltozott ezen perek szabályozása. eredményezné. Az adós vagyonának védelmére szolgál a kényszer arányos és fokozatos alkalmazása. A végrehajtási kény- szer alkalmazása a bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi LIII. törvényben (a továbbiakban: Vht.) szabályo- zott egyik fő alapelv, amely önmagában biztosítja az el- lenérdekű fél számára az önkéntesség elmaradása ese- Vida István: A bírósági végrehajtás. In: Németh János (szerk.): Pol- 1 tén a teljesítésre való kötelezéshez való fellépést. Ezen gári nemperes eljárások. Átdolgozott kiadás. Budapest, Ligatura Kiadó, alapelvet a Vht. 5. § (1) bekezdése szabályozza. 1996. 278. / / 34 | ELJÁRÁSJOGI SZEMLE 2018 1 2018 1 ELJÁRÁSJOGI SZEMLE | 35

A végrehajtás egyik alkotmányos alapja a tulajdonjog hogy a végrehajtási pereket nem lehet nemperes eljá- védelme, amely megköveteli a tulajdonjognak az adott rásban érdemben eldönteni annak ellenére sem, hogy körülmények között fennálló lehető legmagasabb mér- szorosan kapcsolódnak a végrehajtáshoz, hiszen nem tékű megóvását a legkisebb szintre csökkentve ezzel a képezik a végrehajtási eljárás részét és jellegüknél fog- tulajdonjog korlátozását. va a végrehajtástól elkülönülnek. A végrehajtás az ügyek többségében pénzfizetésre A fentieken túlmenően meg kell azonban jegyezni, irányul, a fél tulajdonát érinti, így behajtáskor a végre- hogy a végrehajtási eljárás és a polgári peres eljárás hajtást kérő követelése legtöbbször az adós ingó- és in- nem határolódik el élesen egymástól, szoros kapcsolat gatlan vagyonából kerül kielégítésre. van közöttük. Erre utal az is, hogy korábban a végre- A végrehajtási eljárás állami kényszerrel és jogmeg- hajtási perek szabályait a régi végrehajtási kódex tar- vonással, illetve korlátozással jellemezhető sajátossá- talmazta. A jogviszonyok komplexebbé válása miatt gai miatt másik fontos alkotmányos követelmény a ha- azonban szükségessé vált, hogy ezen perek rendelkezé- tékony jogorvoslat biztosítása. Az alkotmányos jogálla- seit egy külön joganyag tartalmazza. miság és az ebből fakadó jogbiztonság követelménye A végrehajtási perek jelenlegi szabályait a Vht. 1994. biztosítja az állampolgárok számára a bírósághoz való szeptember 1-jei hatállyal emelte be a régi Pp.-be, ame- fordulás jogát. lyet az új Pp. is átvett. Ma már mindkettő Pp. szempont- Magyarország Alaptörvényének XXVIII. cikke – töb- jából érvényesül az egységesség koncepciója oly módon, bek között a bírósághoz való fordulás jogán kívül – a pár- hogy a végrehajtási perek a régi Pp. különös részébe, a tatlan, tisztességes bírósági eljárást és elbírálást, illetve különleges eljárások közé, önálló fejezetként kerültek 3 a jogorvoslat igénybevételének jogát is szabályozza. beiktatásra , amit az új Pp. is követ és a pereket a külön- Az Alaptörvény R cikk (1)–(2) bekezdései kimondják, leges eljárások között, külön fejezetben szabályozza. hogy az Alaptörvény Magyarország jogrendszerének A bírói gyakorlatot a Vht. hatályba lépése óta eltelt alapja és az, illetve a jogszabályok mindenkire kötele- több mint 20 év alakította ki és jelenleg is formálja az új zőek. eljárási kódex hatályba lépését követően. A törvény által széleskörűen biztosított jogorvoslati 2001. szeptember 1. napjától a korábbi pertípusokhoz rendszer védi a végrehajtás alá vont adósokat oly mó- képest egy újabb – a zálogjogosult végrehajtási eljárásba don, hogy közben a végrehajtást kérők érdekvédelmét is történő bekapcsolódás engedélyezése iránti – per is be- szem előtt tartja. A garanciális eszköz teljesítésére a Vht. került a régi Pp.-be, amely koncepciót az új Pp. is átvett, nemperes jogorvoslati eszközöket biztosít, például: a így jelenleg ötféle pertípust szabályoz az eljárásjogi kó- végrehajtási lap visszavonását, a végrehajtási záradék dex. Ezek a következőek: a végrehajtás megszüntetése törlését, a bíróság végzése elleni fellebbezést, a végzés és korlátozása iránt indított per, a végrehajtási igényper, elleni felülvizsgálatot, valamint a végrehajtási kifogást, a foglalás tűrése iránti per, a követelés behajtása iránti míg a Polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. tör- per és a zálogjogosult végrehajtási eljárásba történő be- vény (a továbbiakban: régi Pp.) a negyedik részében, a kapcsolódás engedélyezése iránti per. Ezeket a pereket a 4 különleges eljárások között, a XXV. fejezetben szabályoz- közös szabályok között (139.) sorolja fel az új Pp. , és uta- ta a végrehajtási pereket, melyek dogmatikailag a peres ló szabállyal meghatározza a XL. fejezet és az új perrend 5 eljárások közé tartoztak, azonban felfoghatóak voltak egyéb szabályainak viszonyát , amelyből egyértelműen 2 végrehajtási jogorvoslatként is . Ehhez képest a 2018. ja- az következik, hogy különleges előírás híján a törvény ál- nuár 1. napján hatályba lépett, a polgári perrendtartás- talános rendelkezései alkalmazandóak, de különbséget ról szóló 2016. évi CXXX. törvény (a továbbiakban: új Pp.) kell tenni a jogi képviselővel vagy anélkül eljáró félre vo- – melynek rendelkezéseit a 2018. január 1-jén és az azt natkozó előírások között. követően indult ügyekben kell alkalmazni – hetedik ré- sze, a különleges eljárások között, a XL. fejezetben sza- bályozza a végrehajtási pereket. 4. A VÉGREHAJTÁS MEGSZÜNTETÉSE ÉS KORLÁTOZÁSA IRÁNTI PER SZABÁLYOZÁSA 3. A VÉGREHAJTÁSI PEREK KÖZÖS SAJÁTOSSÁGAI 4.1. A PERINDÍTÁS ÁLTALÁNOS OKAI A végrehajtási perek a végrehajtási eljárás során be- A tanulmányozott pertípus eljárásjogi szabályozásá- következett jogsérelmek orvoslását biztosítják, ame- ra a többi végrehajtási per között elsőként került sor lyekben a vita tárgya olyan polgári eljárásjogi vagy mindkettő Pp.-ben a különleges eljárásoknál, ezzel is anyagi jogi kérdés, amely a nemperes eljárás kereteit utalva arra, hogy speciális rend vonatkozik rá azzal a meghaladja, így ezen perekben egy magasabb „jogi fó- megszorítással, hogy sajátos eljárásjogi szabály hiá- rum” (a bíró) a felek személyes meghallgatása és a bizo- nyában a régi Pp. általános rendelkezései (I–XIV. feje- nyítási eljárás lefolytatása után kontradiktórius eljárás keretein belül bírálja el a jogvitát. Ebből következik, 3 Németh Z. Gy.: i. m. Németh Zoltán György: A jogorvoslathoz való jog érvényesülése a 2 4 Pp. 526. § [A végrehajtási perek meghatározása]. végrehajtási eljárásban. http://www.debrecenijogimuhely.hu/archivum/ 5 Pp. 527. §-a szerint e törvény rendelkezéseit a végrehajtási perekben 1_2011/ jogorvoslathoz_valo_jog 2001. január 5. az e fejezetben meghatározott eltérésekkel kell alkalmazni. / / 36 | ELJÁRÁSJOGI SZEMLE 2018 1 2018 1 ELJÁRÁSJOGI SZEMLE | 37

6 zetek) voltak az irányadóak , amely szemléletet az új bíróság hatáskörébe tartozik kizárólagos bírói eljárás Pp. is átvett (527. §). mellett. A Vht.-ban csak utaló jelleggel – 41. § (5) bekez- Meg kell azonban említeni, hogy a régi Pp. általános dés és a 56. § (1) bekezdés – szerepel ez a pertípus ki- rendelkezései tartalmaznak helyenként speciális sza- emelve azt, hogy a vizsgált per egy komplexszebb eljá- bályokat a végrehajtás megszüntetési és korlátozási rás keretei között bírálható el, amely meghaladja a Vht. 7 perekre (például: pertárgyérték számítás , igazolási vonatkozó szakaszaiban foglaltakat. kérelem előterjesztése), ezzel szemben az új Pp. már a speciális szabályok között mondja ki a pertárgyértékre 4.2. A PERINDÍTÁS ÁLTALÁNOS FELTÉTELEI 8 vonatkozó kógens szabályt , amely tartalma szerint megegyezik a korábbi rendelkezéssel. A végrehajtás megszüntetése és korlátozása iránti Tapasztalatom szerint az adósok jelentős része az el- pereket – a korábbi szabályozással összhangban – min- lene indított végrehajtástól szeretne szabadulni, így a dig az adós vagy jogutódja indítja a végrehajtást kérő keresetük a végrehajtás megszüntetésére irányult és vagy jogutódja ellen azzal a céllal, hogy a bíróság az el- csak kisebb részben vagy esetleges keresetmódosítás- lene folyamatban lévő végrehajtást szüntesse meg vagy sal vagy vagylagos keresettel élve kérték a korlátozást korlátozza azt. Ha az adós az ellene elrendelt bírósági 2018. január 1-je előtt. Ehhez képest az új szabályozás végrehajtást sérelmesnek tartja, elsősorban a bírósági már megszorítóbb a kereset tartalmi elemeit illetően, végrehajtás keretében kérheti a megszüntetést, illetve hiszen az új Pp. 531. § (3) bekezdése egyértelműen rög- a korlátozást. zíti, hogy a végrehajtás korlátozása iránti pert megin- A végrehajtás megszüntetése azt jelenti, hogy a vég- dító keresetlevélnek – a 170. §-ban és a (2) bekezdés- rehajtási eljárás véget ér, míg a végrehajtás korlátozása ben meghatározottakon túl – tartalmaznia kell a végre- esetében az eljárás szűkebb körre korlátozva folyik to- hajtani kívánt követelés azon részét, amelyre a fél a vább. végrehajtást korlátozni kívánja. A fentiekből és a szigo- A korábbi Pp. 366. §-ából egyértelműen következett, rúbb perrendtartás általános új szabályozásából egyér- hogy a perindítás általános feltételei a következők vol- telműen az következik, hogy a korábbi bírói gyakorlat, tak: mely szerint a „többen benne foglaltatik a kevesebb” – a végrehajtás megszüntetésére, illetőleg korlátozá- elve a hatályos kódex szerint nem érvényesül, mivel a sára a Vht. 41. vagy az 56. §-a alapján a bírósági perindító adósnak, mint felperesnek a keresetében végrehajtási (nemperes) eljárás keretében nincsen konkrétan meg kell jelölnie, hogy a végrehajtás meg- lehetőség, szüntetését vagy korlátozását kéri-e és ez utóbbi eset- – az adós sérelmesnek tartja a vele szemben megin- ben a végrehajtani kívánt követelés azon részét is, dított végrehajtást, amelyre a korlátozást kéri. – a Pp. 368–369. §-ai alapján a bírósági végrehajtást Ezért fontos mindenekelőtt tisztázni az adós valódi végrehajtási lappal vagy vele egy tekintet alá eső szándékát és elsődlegesen nemperes – végrehajtási – végrehajtható okirattal, vagy végrehajtási zára- eljárásban vizsgálni a kérelmet akár szükségképpeni dékkal és vele egy tekintet alá eső végrehajtható hiánypótlás igénybevételével, akár tájékoztatás formá- okirattal rendelték el. jában és csak legvégső esetben vagy az adós kifejezett A fenti feltételeknek együttesen kellett fennállniuk 9 kérelme esetén keresetlevélként iktatni a beadványt. ahhoz, hogy a perindítás sikeres legyen . Amennyiben a per nem kerülhető el, akkor onnantól Eltérő volt a bírói gyakorlat abban a kérdésben, hogy fogva viszont a Pp. vonatkozó szabályait alkalmazva amennyiben a felperes nem igazolta, hogy megpróbálta – figyelemmel a Vht. esetleges szabályaira is – kell a bí- nemperes eljárás keretében megszüntetni a végrehaj- rósági peres eljárást lefolytatni, amelyre kizárólag bíró tást, akkor hiánypótlásnak vagy a régi Pp. 130. § (1) be- jogosult szemben a végrehajtási nemperes eljárással, kezdés j) pontja alapján elutasításnak volt-e helye. Ez- ahol bírósági titkár, bírósági fogalmazó, illetve végre- zel a szemlélettel az új törvény szakít és a végrehajtási hajtási ügyintéző is eljárhat. eljárás szabályaira építve erősíti a nemperes eljárás Míg a Vht. törvényi szinten tartalmazza a végrehaj- perelterelő funkcióját, amelynek technikai megoldása- 10 tással kapcsolatos alapvető szabályokat, amelyek a ként egy külön szakasz került beiktatásra , illetőleg a nemperes eljárás keretén belül alkalmazhatóak és mint perindítás szabályozásánál az 531. § (4) bekezdésben a ún. „lex generalis” törvénynek van központi szerepe a keresetlevél visszautasítási ok megfogalmazása is ezt a 11 többi végrehajtási jogszabály között, addig a (régi és az koncepciót tükrözi , amelyet a korábbi bírói gyakorlat új) Pp.-ben rögzített végrehajtás megszüntetése és kor- is követett. látozása iránti per tipikus processzus eljárás, amely a 9 Majlinger-Nagy Gréta: A végrehajtási perek elméleti és gyakorlati 6 Pp. 365. §-a kimondja, hogy a végrehajtási perekben az I–XIV. fejezet kérdései 2015. www.jogiforum.hu/publikaciok/702 2015. november 24. rendelkezéseit e fejezetben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni. 10 Pp. 529. § [Előzetes eljárás] A pert akkor lehet megindítani, ha a 7 Pp. 24. § (2) bekezdés g) pontja szerint a keresettel érvényesített kö- végrehajtás megszüntetésére vagy korlátozására a perben közölni kí- vetelés vagy más jog értékeként a végrehajtás megszüntetése vagy korlá- vánt okból a bírósági végrehajtásról szóló törvény szerint a bírósági vég- tozása iránti perben a végrehajtási összeget, illetőleg annak azt a részét rehajtási eljárás keretében nincs lehetőség. kell számításba venni, amelyre a végrehajtási jog megszűntét állítják. 11 Pp. 531. § (4) bekezdése kimondja, hogy a keresetlevélhez – a 8 Pp. 530. § (2) bekezdése szerint a per tárgyának az értéke a végre- 171. §-ban meghatározottakon túl – csatolni kell azt a végrehajtási eljá- hajtási összeggel vagy annak azon részével egyezik meg, amelyre a vég- rásban keletkezett okiratot, amely a perindításnak az 529. § szerinti fel- rehajtási jog megszűnését állítják. tételét bizonyítja. / / 36 | ELJÁRÁSJOGI SZEMLE 2018 1 2018 1 ELJÁRÁSJOGI SZEMLE | 37

A fenti rendelkezésekből is az következik, hogy a volt vizsgálható, valamint a jogügylet érvényessége Vht.-hoz képest a Pp. szubszidiárius jogvédelmi esz- sem. Ez a jogszabályhely az utóbb bekövetkezett tényre közt biztosít/ott a perindítással kapcsolatban, ugyanis alapítottan engedte meg a végrehajtás megszüntetési/ a végrehajtás megszüntetése, illetve korlátozása iránti korlátozási per megindítását, aminek az volt a magya- keresetnek csakis abban az esetben van/volt helye, ha rázata, hogy a végrehajtási lap kiállítását megelőzte a az alapul fekvő végrehajtási eljárásban nemperes úton bíróság vagy a közjegyző előtt lefolytatott, megfelelő erre nincs/nem volt lehetőség. A perelőfeltétel tehát a garanciákkal körülbástyázott eljárás, amelynek során végrehajtás során a megszüntethetőség, illetve a korlá- a feleknek lehetőségük volt a saját ténybeli és jogi állás- 12 tozhatóság feltételeinek hiánya . pontjuk előadására. A perindítás alapjául szolgáló tények a következőek 4.3. A PEREK FAJTÁI, MEGSZÜNTETÉSI, lehettek: a teljesítés, a teljesítés lehetetlenülése, a be- KORLÁTOZÁSI OKOK számítás, az elévülés és a feleknek a végrehajtandó ha- tározatban foglaltaktól eltérő megállapodása. Mindkettő kódex két fajtáját különbözteti meg a vizs- A végrehajtási lappal elrendelt végrehajtástól eltérő gált pereknek a végrehajtás elrendelésének módja sze- volt a helyzet a végrehajtási záradékkal ellátott okirat- rint és attól függően, hogy a végrehajtható követelésről tal vagy vele egy tekintet alá eső végrehajtandó okirat- érdemben döntöttek-e vagy sem: tal indult ún. „tágabb körű” végrehajtás megszüntetése a) a végrehajtási lappal és a vele egytekintet alá eső vagy korlátozása iránti perekben, amelynek szabályait 16 végrehajtható okirattal elrendelt végrehajtás meg- a régi Pp. 369. §-a rögzítette. Az elnevezés arra utalt, szüntetési és korlátozási per, amit a gyakorlat a „szű- hogy a fenti perekben szélesebb körű volt a felperes ál- kebb körű” végrehajtás megszüntetési és korlátozási tali bizonyítás lehetősége, hiszen adósként akkor indít- pernek nevez, amikor érdemi döntés már született a hatta meg a peres eljárást miután a végrehajtás elren- követelésről és delésre került. b) a végrehajtási záradékkal ellátott okirat és a vele Végrehajtási záradék kiállítására akkor kerülhetett egy tekintet alá eső végrehajtandó okirat kibocsátásá- sor, ha a követelés fennállásának valószínűsége olyan val elrendelt végrehajtás megszüntetési és korlátozási magas fokú volt, hogy az állam a jogosult számára meg- per, amit a jogirodalom „tágabb körű” végrehajtás meg- nyitotta a kényszer útján való igényérvényesítés lehe- szüntetési és korlátozási pernek tekint, amikor gyakor- tőségét. A végrehajtást a bíróság elsősorban akkor ren- latilag a végrehajtás megindítását követően bonyolód- delte el végrehajtási záradékkal, ha a követelés fennál- hat le az a jogvita, amelyre a végrehajtási lap alapjául lását még nem bírálták el korábban érdemben. határozatba foglalt követelés esetén a végrehajtandó A régi Pp. 368–369. §-ai szerinti performák esetén az 13 határozat meghozatalát megelőzően került sor . igényérvényesítés különbsége az volt, hogy míg a vég- Mindkét esetben alapvető feltétel tehát, hogy az adós rehajtási lappal elrendelt végrehajtás esetén követel- által állított tény a végrehajtandó határozat meghoza- mény volt, hogy a végrehajtás megszüntetésére vagy talát követően következzen be. A „szűkebb körű” elne- korlátozására alkalmas tények a végrehajtási lap kiállí- vezés arra utal, hogy a felperesnek korlátozottabb lehe- tásának alapjául szolgáló határozat meghozatala után 17 tőségei vannak, mivel a végrehajtandó követelésről ko- következzenek be , ilyen elvárás a záradékolással in- rábban már döntöttek, és az erről szóló határozat alap- dult végrehajtási eljárások esetén nyilvánvalóan nem ján történt a végrehajtási lap vagy az azzal egy tekintet volt, hiszen a követelés jogszerűségét a bíróság vagy alá eső végrehajtandó okirat kiállítása, így már csak más hatóság még nem bírálta el. szűkebb körben van lehetőség a végrehajtási per meg- A fenti logikát követve alkotta meg a jogalkotó az új indítására és szűkebb lesz a bizonyítás és a vita terje- törvényben a „per tárgya” elnevezés alatt a megindult 14 delme is , mint abban az esetben amikor a per a végre- végrehajtások keresettel történő végleges megakasztá- hajtási záradékkal ellátott okirattal vagy a vele egy te- sát, vagy korlátok közé szorítását. Az új törvény 528. § 18 kintet alá eső végrehajtható okirattal indult. (1) bekezdése a „szűkebb körű”, míg az 528. § (2) be- Az a) pontban szabályozott esetben a végrehajtandó követelés iránti érdemi jogvitának nincs helye, a jog- erős bírósági határozatban megállapított fizetési köte- 15 lezettséget a régi Pp. 368. §-ában írt feltételek megva- 16 Pp. 369. §-a szerint a végrehajtási záradékkal ellátott okirattal és a lósulásának hiányában nem lehetett vitássá tenni és az vele egy tekintet alá eső végrehajtható okirattal elrendelt végrehajtás megszüntetése és korlátozása iránt pert akkor lehet indítani, ha a) a alapperben hozott határozat jogszerűsége már nem végrehajtani kívánt követelés érvényesen nem jött létre, b) a követelés egészen, illetőleg részben megszűnt, c) a végrehajtást kérő a teljesítésre halasztást adott, és az időtartama nem járt le, d) az adós a követeléssel 12 Németh Z. Gy.: i. m. szemben beszámítható követelést kíván érvényesíteni. 13 Németh János – Kiss Daisy: A polgári perrendtartás magyarázata 2. 17 Budapest Környéki Törvényszék 5. Pf.25.066/2012/4. Második, átdolgozott kiadás. Budapest, Complex Kiadó, 2006. 2196. 18 Pp. 528. § (1) bekezdése kimondja, hogy az adós keresettel kérheti a 14 Németh Z. Gy.: i. m. végrehajtási lappal és az azzal egy tekintet alá eső végrehajtható okirat- 15 Pp. 368. §-a kimondja, hogy a végrehajtási lappal és a vele egy tekin- tal elrendelt végrehajtás megszüntetését vagy korlátozását, ha a perben tet alá eső végrehajtható okirattal elrendelt végrehajtás megszüntetése közölni kívánt tény és korlátozása iránt pert akkor lehet indítani, ha a perben közölni kívánt a) akkor történt, amikor az már nem volt közölhető a végrehajtható tény a) akkor történt, amikor az már nem volt közölhető a végrehajtható okirat kiállításának alapjául szolgáló határozat meghozatalát megelőző okirat kiállításának alapjául szolgáló határozat meghozatalát megelőző eljárásban, vagy eljárásban, vagy b) a végrehajtható okirat kiállításának alapjául szolgáló b) a végrehajtható okirat kiállításának alapjául szolgáló egyezség egyezség megkötése után következett be. megkötése után következett be. / / 38 | ELJÁRÁSJOGI SZEMLE 2018 1 2018 1 ELJÁRÁSJOGI SZEMLE | 39

19 kezdése a „tágabb körű” végrehajtás megszüntetési és en a végrehajtást megszüntetnie vagy korlátoznia nem- korlátozási per tárgyát fogalmazza meg. peres eljárásban. Az új szabályozás lényege tehát, hogy A végrehajtási lappal indult eljárásban a szabályozás a szerződés érvénytelenségének megállapítására vo- nem változott, a jogerős határozat meghozatalát köve- natkozó külön polgári perben a végrehajtás felfüg- tően keletkezett tények relevánsak. A megszüntetési, geszthető, ezt követően a végrehajtás csak nemperes korlátozási okok is ugyanazok maradtak: a teljesítés, a eljárásban szüntethető meg, illetve korlátozható. Az új teljesítés lehetetlenné válása, a beszámítás, az elévülés Pp. 528. § (2) bekezdés a) pontjában említett – elévülés- és a felek eltérő tartalmú megállapodása. re alapított – ok önálló szabályozásával a jogalkotó tör- A záradékkal elrendelt végrehajtás megszüntetése vényi szintre emelte a végrehajtás megszüntetése és vagy korlátozása iránti perek esetében azonban a ko- korlátozása iránti per egyik fajtáját, amit a bírói gya- rábbi szabályozáshoz képest az új törvény a végrehaj- korlat korábban a b) pontban szabályozott követelés 20 tási per keretei között nem teszi lehetővé a végrehajtá- megszűnésére alapított perként bírált el . si záradékkal ellátott okirattal és a vele egy tekintet alá A megszüntetés és a korlátozás esetei – a végrehajtá- eső okirattal elrendelt végrehajtás megszüntetését és si záradékkal elrendelt végrehajtási perekben – az új korlátozását a követelés érvényes létre nem jöttére törvény alapján tehát a következőek: az elévülés, a kö- való hivatkozással. Tehát a régi Pp. 369. § a) pontja vál- vetelés megszűnése, a halasztás engedélyezése és a be- tozott, onnan kikerült a követelés érvényes létre nem számítás azzal a megszorítással, hogy a követelés érvé- jöttére való hivatkozás és helyébe lépett külön pontban nyes létre nem jöttére történő hivatkozás nem hozható a végrehajtani kívánt követelés, illetve a végrehajtási fel sikeresen. jog elévülése. Ezen lényeges változtatáson kívül a ko- rábbi rendelkezések és a régi Pp. 369. §-ában foglalt 4.4. TÉTELES KÜLÖNLEGES ELJÁRÁSI szabályok átemelésre kerültek az új eljárásjogi kódex- SZABÁLYOK be. Meg kell azonban azt is jegyezni, hogy a régi Pp. a 370/B. §-a külön szabályozta a 369. § a) pontjára alapí- Mindkettő Pp. részletesen szabályozza a végrehajtás tott végrehajtás megszüntetése, illetve korlátozása megszüntetése és korlátozása iránt indított per lefoly- iránt indított pert, amelyet az új Pp. teljes egészében ki- tatását, amely az egyik legszigorúbb időbeli korlátok- hagyott szakítva az adós párhuzamos perindítási ko- hoz és feltételekhez kötött eljárás a többi pertípussal rábbi gyakorlatával elkerülve ezzel a korábbi jogbi- szemben. Ennek fő oka, hogy a végrehajtásban szereplő zonytalanságot, amelyek az egymástól teljesen eltérő felek joga ne vagy a lehető legkevésbé sérüljön és a vég- ítéletekből és bírósági álláspontokból fakadtak. A régi rehajtási eljárás mielőbb folytatódhasson vagy szűnjön Pp. 369. § a) pontját illető változtatást tehát a jogalkal- meg elkerülve ezzel a per elhúzódását. Ennek érdeké- mazásban jelentkező nehezen megoldható problémák ben a régi Pp. 370/A. § (1)–(6) bekezdései garanciális idézték elő, ugyanis a korábbi szabályok alapján nem szabályokat állítottak fel a bíróság, a felek és a végre- volt kizárt, hogy az adós a végrehajtás megszüntetése hajtó részére egyaránt, amely rendelkezések 2001. vagy korlátozása iránti per mellett, azzal párhuzamo- szeptember 1-jén léptek hatályba, a módosításokat san egy, a végrehajtandó követelés forrásául szolgáló – többek között – a 2000. évi CXXXVI. törvény 169. § (2) jogügylet érvénytelenségének vagy létre nem jöttének bekezdésével iktatta be, míg az új Pp. 528–537. §-ai sza- a megállapítását célzó pert is megindítson. Ehhez ké- bályozzák a felek, a végrehajtásban résztvevő szemé- pest a törvény újítása nem vesz el jogot az adóstól, hi- lyek és hatóságok jogait és kötelezettségeit, amely a ko- szen lehetősége van az általános eljárási szabályok sze- rábbi rendelkezésekhez képest egy cizelláltabb és rint a követelés érvényes létre nem jöttére alapított per komplexebb eljárás felé mutat szem előtt tartva azt a megindítására kérve abban a sérelmezett jogviszony törvényalkotói célkitűzést, hogy a végrehajtást kérő anyagi jog szabályai szerinti rendezését azokban az mielőbb hozzájuthasson a követeléséhez és az adós sza- esetekben, ahol a végrehajtás elrendelését nem előzte baduljon az esetlegesen fenn nem álló tartozásától meg a követelés érvényes fennállásának az érdemi elbí- vagy kötelezettsége alól. rálása. E perben a végrehajtás a hatályos törvény sze- rint felfüggeszthető és amennyiben a per eredménye 4.4.1. A felek személye szerint a végrehajtást meg kellene szüntetni vagy azt korlátozni kellene, de annak nincs a peres eljárásban A végrehajtás megszüntetési és korlátozási perben a alapja, akkor még lehetősége van a végrehajtást foga- felek köre speciális, hiszen abban a peres eljárás alapját natosító bíróságnak a jogerős határozatnak megfelelő- képező végrehajtási eljárásban érintett személyek ve- hetnek részt félként. A felperes mindig az adós vagy a jogutódja, míg alperesként a végrehajtást kérő vagy jogutódja szerepel a kontradiktórius eljárásban. 19 Pp. 528. § (2) bekezdése szerint az adós keresettel kérheti a végre- Az adós elsősorban a végrehajtási eljárás során kér- hajtási záradékkal ellátott okirattal és az azzal egy tekintet alá eső vég- rehajtható okirattal elrendelt végrehajtás megszüntetését vagy korláto- heti a végrehajtást foganatosító bíróságtól a végrehaj- zását, ha tás korlátozását, illetve megszüntetését és a kérelem a) a végrehajtani kívánt követelés, illetve a végrehajtási jog elévült, megalapozottsága esetén a bíróság végzéssel határoz a b) a követelés vagy annak egy része megszűnt, c) a végrehajtást kérő a teljesítésre halasztást adott, és az időtartama nem járt le, vagy d) az adós a követeléssel szemben beszámítható követelést kíván ér- 20 A polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény indokolá- vényesíteni. sa az 528. §-át érintően. / / 38 | ELJÁRÁSJOGI SZEMLE 2018 1 2018 1 ELJÁRÁSJOGI SZEMLE | 39

korlátozás, illetve a megszüntetés tárgyában. A pert az dékkal indult eljárásban viszont igen. Ezen szemlélet- adós azzal a céllal indítja, hogy a bíróság az ellene folya- módon az új törvény sem változtatott. matban lévő végrehajtást szüntesse meg vagy azt kor- látozza és a bekövetkezett jogsérelmek orvoslását biz- 4.4.3. A bíróság hatásköre tosítsa. Nem zárja ki jogszabályi rendelkezés a felek szemé- Sem a régi, sem az új eljárásjogi törvény külön nem lyében történő változást ugyan, például engedménye- tartalmaz a különleges eljárások közötti rendelkezé- zés, öröklés folytán, de ilyenkor jogutódlás iránti kére- seknél hatásköri szabályt a végrehajtás megszüntetési lem benyújtásának van helye. Azt, hogy a kérelmet me- és korlátozási perekre, mivel azok kivétel nélkül a helyi lyik bíróság bírálja el, az attól függ, hogy a jogutódlás bíróság (járásbíróság) hatáskörébe tartoznak, amely mikor következett be, a per alatt vagy a perindítás levezethető a kódexekben szereplő kizárólagos illeté- előtt. A jogutódlást azonban nem a perben kell elsődle- kességi szabályból. A végrehajtás megszüntetési és gesen eldönteni. A felek személye a végrehajtási eljá- korlátozási per nem minősül vagyonjogi pernek, ezért a rásból derül ki, így a jogutódlás kérdésében először a pertárgy értéke a bíróság hatáskörére nincs kihatással végrehajtást foganatosító bíróságnak kell döntenie. Ezt és a vagyonjogi perekre vonatkozó általános hatásköri 21 követően lehet csak a perben megállapítani az adós szabályok nem irányadóak . vagy a végrehajtást kérő személyében bekövetkezett jogutódlást. A jogutódlás megállapításáig a per tárgya- 4.4.4. A bíróság illetékessége és a pertárgy értéke lását fel kell függeszteni. Azáltal, hogy a felperesi pozíciót mindig az adós, az Mindkettő törvény kizárólagos illetékességi szabályt alperesi pozíciót mindig a végrehajtást kérő tölti be, a ír elő. A régi Pp. 367. §-a szerint főszabályszerűen a vég- bíróságnak a keresetlevél vizsgálatakor ellenőriznie rehajtást elrendelő bíróság jár el a végrehajtás meg- kell a felek perbeli legitimációját. szüntetési, illetőleg korlátozási perben, ha pedig a vég- A perbeli legitimáció, azaz a felperes kereshetőségi rehajtási eljárást a törvényszék vagy a közigazgatási és joga tekintetében el kell határolni a régi Pp. szerint a munkaügyi bíróság, illetve a közjegyző rendelte el, ki- keresetlevél idézés kibocsátása nélküli elutasítását, zárólag az adós lakóhelye szerinti járásbíróság illeté- míg az új Pp. szerint a keresetlevél visszautasítását a kes. Az elrendelő bíróság az a bíróság, amely a végre- 22 keresetnek érdemi döntéssel – ítélettel – való elutasítá- hajtható okiratot kiállította . A fenti rendelkezés nem sától. Amennyiben a keresetlevélben foglaltak alapján csupán illetékességi szabályként volt érthető, hanem aggálymentesen megállapítható, hogy a felperes perbe- nyelvtani értelmezéséből adódóan egyben hatásköri li legitimációval nem rendelkezik [nem a régi Pp. szabály is volt, mivel harmincmillió forint feletti per- 366. §-ban és nem az új Pp. 528. § (1) bekezdésében tárgyérték esetén is a végrehajtást elrendelő/adós la- megjelölt személy nyújtotta be a keresetlevelet vagy az kóhelye szerinti helyi bíróság (járásbíróság) rendelke- adós a kereseti kérelmet nem a régi Pp. 366. §-ban és zett hatáskörrel és illetékességgel és az ügy nem tarto- nem az új Pp. 531. § (1) bekezdésében megjelölt sze- zott első fokon a törvényszék hatáskörébe. Lényegében mély ellen indította], a keresetlevelet a régi Pp. 130. § ezt az álláspontot osztja az új Pp. is, amelynek 530. § (1) (1) bekezdés g) pontja alapján el kellett utasítania a bí- bekezdésében ugyancsak a végrehajtást elrendelő já- róságnak, míg az új Pp. 176. § (1) bekezdés g) pontja rásbíróságot jelölte meg kizárólagos illetékességű bíró- alapján a bíróság – hiánypótlási felhívás kiadását mel- ságnak a jogalkotó azzal a kitétellel, hogy, ha a végre- lőzve – visszautasítja azt, a 176. § (2) bekezdés b) pont- hajtást nem járásbíróság rendelte el, az illetékes bíró- ja szerint pedig visszautasítja, ha a felperes hiánypótlá- ságot az adós lakóhelye alapozza meg, amelyen mindig si felhívás ellenére nem gondoskodott azon személyek járásbíróságot kell érteni. perben állásáról, akik ellen jogszabály szerint a per in- Az új törvény a kizárólagos illetékességi ok kimondá- dítható, illetve akiknek a perben állása kötelező. Az új sa után szabályozza a pertárgyértékre vonatkozó ren- 23 törvény rendelkezései szerint perakadálynak minősül delkezést . Ehhez képest a régi Pp. az általános szabá- tehát az, ha a felperes a pert nem a jogszabályban meg- lyok között, a 24. § (1) bekezdésében rögzítette azt az határozott személy ellen indítja meg és egyértelműen általános zsinórmértéket, amit a pertárgy értékének kifejezésre juttatja – szemben a régi Pp.-vel –, hogy a megállapításánál figyelembe kellett venni, mely szerint felek személye nem érdemi kérdés. A régi Pp. alapján arra a keresettel érvényesített követelés vagy más jog ugyanis – ha a kereset érdemi vizsgálata során, a bizo- értéke volt irányadó. Ezután a (2) bekezdésben taxatí- nyítási eljárás lefolytatását követően volt megállapít- ve felsorolta az egyes perekben figyelembe veendő sza- ható, hogy a felperesnek nincs kereshetőségi joga – íté- bályokat, és a g) pontban rögzítette, hogy a pertárgy letben kellett dönteni a kereset elutasításáról. értéke a végrehajtás megszüntetése vagy korlátozása 4.4.2. A per tárgya 21 Kengyel Miklós: Magyar polgári eljárásjog. Budapest, Osiris Kiadó A régi szabályokkal egyező tipizálás szerint két eljá- Kft., 2010. 250. 22 Kapa Mátyás – Szabó Imre – Udvary Sándor: A polgári perrendtar- rás létezik: a végrehajtási lappal vagy a végrehajtási zá- tásról szóló 1952. évi III. törvény magyarázata. III. kötet. Lajosmizse, Ma- radékkal elrendelt eljárás. A különbség abban áll, hogy gyar Hivatalos Könyvkiadó, 2006. 1482–1483. míg a végrehajtási lappal indult perben az alapul szol- 23 Pp. 530. § (2) bekezdése szerint a per tárgyának az értéke a végre- gáló fizetési kötelezettség nem vitatható, addig a zára- hajtási összeggel vagy annak azon részével egyezik meg, amelyre a vég- rehajtási jog megszűnését állítják. / / 40 | ELJÁRÁSJOGI SZEMLE 2018 1 2018 1 ELJÁRÁSJOGI SZEMLE | 41

iránti perben a végrehajtási összeg, illetőleg annak az a kibocsátása nélkül elutasította vagy az ügy áttételét része, amelyre a végrehajtási jog megszűntét állítják rendelte el és a szükséges intézkedéseket tette meg. Ez- azzal, hogy ha a végrehajtás tartási vagy élelmezési kö- zel szemben a nem kellékhiányos keresetlevél esetén a vetelés, egyéb járadék, más időszakos szolgáltatás iránt bíróság a végrehajtótól való végrehajtási iratok beszer- folyik, akkor a pertárgy értéke a még teljesítendő vala- zését követően kezdte meg a munkáját, egyéb esetek- mennyi szolgáltatás értéke, de nem több, mint az egy ben a régi Pp. általános szabályai szerint járt el. évi szolgáltatás értéke. Ezen rendelkezés értelmében a A fentiekhez képest az új Pp. külön szakaszban rögzí- bíróságnak vizsgálnia kellett a pertárgyérték meghatá- ti az osztott pervitel koncepciójának megfelelően a ke- rozása során a végrehajtási összeget, illetőleg azt a ré- reset közléséhez és a perfelvételi szakhoz kapcsolódó szét, amelyre a végrehajtási jog megszűntét állították. új rendelkezéseket. Egyfelől az általános szabályok sze- A végrehajtási összeg meghatározása során számítás- rinti eljárás felépítését megtartva lerövidíti a felek ré- ba kellett venni a járulékok összegét is, azaz a tőkén kí- szére a perfelvételhez kapcsolódóan egyébként előírt vül a már lejárt kamatok, a perköltség, a végrehajtást határidőket és kizárja a további írásbeli perfelvétel el- kérőt megillető, valamint a végrehajtási eljárás során rendelésének a lehetőségét. Ezen túlmenően lecsök- addig felmerült további költségek összegét is. Ugyanezt kenti a tárgyalási időköz általános szabályok szerinti a logikát követi az új Pp. is, az lényegében nem változtat tartamát és eltérő rendelkezést vezetett be a tárgyalás 27 a korábbi szabályozáson csupán a szóhasználata más kitűzésére előírt határidő vonatkozásában is . A tör- [végrehajtási jog megszűnte (régi Pp.) – végrehajtási vény az egy hónapos kitűzési határidő meghatározásá- jog megszűnése (új Pp.)]. nál figyelemmel volt arra, hogy sok esetben nem volt Ha a végrehajtás pénzfizetésre irányul, akkor a köve- tartható a korábbi 15 napos határidő, vagy amennyi- telés összegét a főkövetelés és járulékai (kamat, költ- ben a törvény szerint járt el a bíróság, akkor gyakran ség) együttes összege teszi ki, ez a végrehajtási ügyér- nem volt szabályszerű a felek idézése, esetleg az idézé- ték. Végrehajtási ügyértékként a végrehajtható okirat sek szabályszerűségének kérdése a tárgyalás napjáig végrehajtóhoz történő érkezésének napján fennálló fo- nem dőlt el, mert a kézbesítést igazoló tértivevények rintban meghatározott összeget kell figyelembe venni nem érkeztek vissza a tárgyalás határnapjáig a bíró- a főköveteléshez társuló járulékok időközbeni változá- sághoz, amely a per befejezését késleltette, hiszen a 24 sától függetlenül . tárgyalást el kellett halasztani érdemi tárgyalás tartá- sa nélkül. Ezen diszfunkció kiküszöbölésére kerültek 4.4.5. Perindítás és soronkívüliség be az új rendelkezések az eljárási jogszabályba . 28 A gyakorlatban elmondható, hogy az elmúlt években A végrehajtás megszüntetési és korlátozási per speciá- a bíróságok nagy része próbálta ugyan betartani a szi- lis a perindítás szempontjából is. A jogszabályok nem tar- gorú jogszabályi határidőket, de ez sok esetben nehéz- talmaznak kifejezett rendelkezést arra nézve, hogy mikor ségbe ütközött az ügyteher miatt, amelyen az új tör- indítható meg a végrehajtási per, így az a végrehajtás vény próbál segíteni. A fentieken túlmenően azt is meg mindkét szakaszában, akár a végrehajtás elrendelése, kell jegyezni, hogy a bírónak mindent meg kell tennie 25 akár a végrehajtás foganatosítása során megindítható . annak érdekében, hogy a határidők lehetőleg ne sérül- A végrehajtás megszüntetési pernek más perrel való jenek és módot kell találnia a tárgyalás mielőbbi ki- összekapcsolása a polgári perrendtartásban nincsen tűzésére és a per soron kívüli lefolytatására. megtiltva, de ezen per soron kívüli volta miatt ajánlott A tapasztalatom az, hogy ezekben a perekben a felek azt elkülöníteni a többi pertípustól. többnyire betartják az őket érintő tárgyalás megjele- Mindkettő eljárásjogi kódex szabályozza a per soron néssel kapcsolatos jogszabályi előírásokat, a felperes 26 kívüliségének kérdését , azaz a bíróságnak minden in- azért, mert neki áll érdekében, hogy az ellene folyamat- tézkedést haladéktalanul meg kell tennie, ezáltal bizto- ban lévő végrehajtási eljárás minél hamarabb meg- sítva a gyors eljárást a per elhúzódásának kiküszöbölé- szűnjön és a per befejeződjön, az alperes pedig azért, se útján. mert az ő célja az, hogy a követeléséhez mielőbb hozzá- Emellett a régi Pp. 370/A. § (1) bekezdése kimondta jusson, így egyiküknek sem érdeke a peres eljárás elhú- azt is, hogy a bíróság a tárgyalást legkésőbb a kereset- zása a megjelenési kötelezettség elmulasztása miatt. levél benyújtásától számított 15. napra tűzi ki, míg a (4) bekezdésében rögzítette, hogy a tárgyalást – legfeljebb 4.4.6. A kereseti kérelem jogalapja 8 napra – csak akkor lehet elhalasztani, ha ez a felek ál- tal felajánlott bizonyítás lefolytatása érdekében szük- A korábbi törvény külön nem rögzítette a végrehajtá- séges. Amennyiben a keresetlevél hiányos volt, a bíró- si perek szabályainál a határozott kereseti kérelem ré- ság azt visszaadta a félnek hiánypótlásra jogkövetkez- mények terhe mellett, így a régi törvényben szabályo- zott 15 napos kitűzési határidő a hiánytalan kérelem 27 Pp. 535. § (2) bekezdése kimondja, hogy az ellenkérelem, illetve a beérkezésétől számítódott vagy a keresetlevelet idézés viszontkereset előterjesztésére vonatkozó határidő tizenöt nap. Az írás- beli ellenkérelem benyújtására előírt határidő meghosszabbítására vo- natkozó határidő legfeljebb tizenöt nap. A (3) bekezdés rögzíti, hogy a perfelvétel során további írásbeli perfelvétel elrendelésének nincs helye 24 35/2015. (XI. 10.) IM rendelet 7. § (1) bekezdés. és a tárgyalási időköz nyolc nap. A Pp. 536. §-ban külön szabályozza a 25 Németh Z. Gy.: i. m. tárgyalás kitűzésére vonatkozó egy hónapos határidőt. 26 A régi Pp. 370/A. § (1) bekezdése, míg az új Pp. 533. §-a írja elő a so- 28 A polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény indokolá- ron kívüli peres eljárás kötelező szabályát. sa az 535. §-át érintően / / 40 | ELJÁRÁSJOGI SZEMLE 2018 1 2018 1 ELJÁRÁSJOGI SZEMLE | 41

szeit, de annak tartalmát illetően korábban is követel- ges eljárási szabályok között egyrészt előírja, hogy a mény volt annak megjelölése, hogy az elrendelt végre- felperes mind az elrendelés, mind a foganatosítás te- hajtási eljárást a bíróság szüntesse meg, avagy korlá- kintetében egyértelműen beazonosítható módon jelölje 30 tozza. Az új törvény a felperes kötelezettségeként írja meg a végrehajtást , másrészt a bírói gyakorlatban je- elő a keresetlevél tartalmi megjelölését érintően, hogy lentkező probléma megoldásaként előírja a felperes ré- melyik ellene folyamatban lévő végrehajtás megszün- szére a végrehajtani kívánt követelés azon részének tetését kéri, illetőleg korlátozás esetén azt is, hogy mi- pontos meghatározását, amelyre a végrehajtás meg- 31 lyen összegre vagy mely meghatározott cselekményre szüntetését/korlátozását kéri . Harmadrészt elvárja, kéri korlátozni a végrehajtást. hogy a perindító okirattal igazolja, hogy a végrehajtás A felek általában megszüntetési pert indítottak 2018. megszüntetését vagy korlátozását a végrehajtási eljá- 32 január 1-je előtt, amelynek alapjául szolgáló tipikus fel- rás keretében eredménytelenül próbálta meg elérni . peresi hivatkozás a teljesítés, a követelés elévülése és a A fentieken túlmenően – a korábbi szabályozást kö- beszámítás volt. Sokszor hivatkoztak arra is, hogy a vetve – teljes egészében átveszi a végrehajtó nyilatko- végrehajtó nem járt el jogszerűen, mulasztott a fogana- zattételére vonatkozó rendelkezéseket. tosítás során, ez azonban nem adhatott alapot a végre- hajtás megszüntetésére, ebben az esetben végrehajtási 4.4.8. A felek megjelenési kötelezettsége és annak kifogást kellett benyújtani és nem pert indítani. következményei Fontos megjegyezni azt is, hogy az adósok általában „a többen benne foglaltatik a kevesebb elve” alapján ál- A régi Pp. 370/A. § (2) bekezdése szerint az első tár- talában a végrehajtás megszüntetése iránt indították a gyalás megtartásának nem akadálya az, ha a felperes pert és a per során pontosították vagy módosították a vagy az alperes nem jelent meg, ha azonban egyik fél korlátozásra is, és amennyiben nem volt alapos a meg- sem jelent meg az első tárgyaláson, az eljárást meg kel- szüntetés iránti kérelem, akkor a korlátozást mint má- lett szüntetni. A fenti jogszabályhely alapján az eljárás sodlagos kereseti kérelmet tartották fenn. Ezen gya- megszüntetésére tárgyaláson került sor, végzéssel, korlat miatt a törvényalkotó a 2016. évi CLVIII. törvény amely ellen a felek a kézbesítéstől számított 15 napon 3. §-ával – 2017. január 1-jei hatállyal – beiktatta a régi belül élhettek fellebbezéssel, ellenkező esetben a hatá- Pp. 370/A. § (2a) bekezdését, amely kimondta, hogy ha rozat jogerőre emelkedett, valamint a végrehajtás fel- a kereseti kérelem a végrehajtás megszüntetésére irá- függesztését meg kellett szüntetni és a végrehajtás nyul, de korlátozásnak is helye lehet, a bíróság erre a folytatását kellett elrendelni a végrehajtó értesítése feleket figyelmezteti és lehetőséget biztosít, hogy a fe- mellett. lek ezzel összefüggésben az érdemi nyilatkozataikat Az alperes első tárgyaláson való megjelenési kötele- megtegyék. Ezzel a szemléletmóddal az új Pp. szakít, zettségének elmulasztásával kapcsolatban kétféle ál- hiszen a felperestől megköveteli a végrehajtani kívánt láspont létezett, amit a régi Pp.-ből lehetett levezetni: követelés azon részének pontos meghatározását, az egyik szerint az alperessel szemben kibocsátható bí- amelyre a végrehajtás megszüntetését/korlátozását rósági meghagyás a régi Pp. 365. §-a alapján, hiszen a kéri. speciális rendelkezések között erre vonatkozó tilalom nem volt és a PK 172. számú vélemény a) pontja szerint 4.4.7. A felperes által benyújtott keresetlevél amennyiben a törvény kizáró rendelkezést nem tartal- tartalmi elemei maz, valamennyi keresetfajta tekintetében van helye bírósági meghagyás kibocsátásának. A másik nézet A korábbi eljárásjogi kódexből levezethetőek voltak a szerint csak marasztalásra irányuló keresetnél van he- keresetlevél speciális tartalmi elemei, amit a régi tör- lye a meghagyás kibocsátásának, amely a régi Pp. 136. § vény külön nem sorolt fel a különleges eljárási szabá- (2) bekezdéséből volt levezethető, miszerint megha- lyok között. Ezek a következőek voltak: a végrehajtást gyást a bíróság csak felperesi kérelemre bocsáthat ki, elrendelő bíróság, az ügyben eljáró végrehajtó és a vég- míg a végrehajtás megszüntetési/korlátozási per ítéleti rehajtási ügyszám feltüntetése. A végrehajtási ügy- rendelkező része ilyen kötelezést nem tartalmaz. szám alapján a bíróság szerezte be a végrehajtási irato- Az új Pp. szakít a korábbi szabályozással és szűkebb kat az eljáró bírósági végrehajtótól, továbbá nyilatko- mederbe tereli a peres eljárást a Pp. 532. § beiktatásá- zattételre hívta fel az eljárása során felmerült költsége- ivel, díjával, valamint az általa lefolytatott végrehajtási cselekményekkel kapcsolatban. Ezek mellett utalni kel- 30 Pp. 531. § (2) bekezdése kimondja, hogy a keresetlevélnek – a lett arra a körülményre is, hogy miért nem volt lehető- 170. §-ban meghatározottakon túl – tartalmaznia kell a) a végrehajtható ség a végrehajtási eljárásban a korlátozásra, illetve a okiratot kiállító megnevezését és a végrehajtható okirat számát, vala- 29 megszüntetésre . mint b) a végrehajtást foganatosító végrehajtó nevét és székhelyét, to- vábbá a végrehajtási ügyszámot. Az új törvény a keresetlevél kötelező tartalmi elemei 31 Pp. 531. § (3) bekezdése szerint a végrehajtás korlátozása iránti tekintetében részletesebb és szigorúbb szabályozást pert megindító keresetlevélnek – a 170. §-ban és a (2) bekezdésben meg- követ a régi Pp.-hez képest ezáltal többet várva el a per- határozottakon túl – tartalmaznia kell a végrehajtani kívánt követelés azon részét, amelyre a fél a végrehajtást korlátozni kívánja. indító féltől. Ennek megfelelően az új törvény a különle- 32 Pp. 531. § (4) bekezdése rögzíti, hogy a keresetlevélhez – a 171. §-ban meghatározottakon túl – csatolnia kell azt a végrehajtási eljá- rásban keletkezett okiratot, amely a perindításnak az 529. § szerinti fel- tételét bizonyítja és a polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. 29 Németh Z. Gy.: i.m. törvény indokolása az 531. §-át érintően. / / 42 | ELJÁRÁSJOGI SZEMLE 2018 1 2018 1 ELJÁRÁSJOGI SZEMLE | 43

33 val , amely rendelkezések mögött az a jogalkotói szán- képviselte a felet, az a meghatalmazás már nem terjedt dék állhatott, hogy mind a végrehajtás megszüntetési, ki a végrehajtási perekre, mert a nemperes eljárásban mind a végrehajtás korlátozási per észszerű határidőn adott meghatalmazás alapján a meghatalmazott peres belül, gyorsan lezáruljon szem előtt tartva a végrehaj- eljárásban nem járhatott el. tást kérő és az adós érdekeit a legkisebb jogsérelem Ha az adós a végrehajtást kérő jogi képviselőjének okozása nélkül. teljesített és erre hivatkozva kérte a perben a megszün- A törvény továbbra sem teszi lehetővé ezen perekben az tetést, akkor a bíróságnak meg kellett vizsgálnia, hogy eljárás szünetelését a felek közös megegyezése alapján és a végrehajtást kérő jogi képviselőjének meghatalmazá- az érdemi tárgyalás elmulasztása esetében. Ezen okoknál sa korlátozva volt-e, amennyiben nem, akkor a jogi kép- ugyanis a jogintézmény az eljárás akár a felek közös aka- viselő részére történő teljesítésre hivatkozva is indít- ratából történő elhúzódását is eredményezhette. A szüne- ható volt megszüntetési per. telés általános szabályok szerinti egyéb indokai (például: A fenti szabályokhoz képest az új törvény rögzítette a 36 hirdetményi idézésnek volna helye, és azt a fél nem kéri) a meghatalmazás terjedelmét és korlátozását is . Koráb- végrehajtás megszüntetése vagy korlátozása iránti per- ban említettem, hogy a végrehajtás megszüntetése és ben is fennállhatnak, az eljárás gyorsítását ezen esetek- korlátozása iránt indított perek kizárólag járásbíróság ben a törvény a szünetelés időtartamának négy hónapról hatáskörébe és illetékességébe tartoznak, ahol viszont 34 egy hónapra történő lecsökkentésével biztosítja . Ezzel – ellentétben a törvényszék általános hatáskörébe tarto- szemben a régi Pp. egyértelműen kimondta, hogy a per- zó pereiben – a jogi képviselet nem kötelező. Ez korábban 35 ben szünetelésnek nincs helye . sem volt kötelező ezen perekben, de álláspontom szerint célszerű a vizsgált perekben jogi képviselővel eljárni. 4.4.9. A felek képviselete 4.4.10. A bizonyítás és a bizonyítási teher alakulása A végrehajtási perekben a felek személyesen és kép- viselőik útján is eljárhatnak. A végrehajtási eljárást A korábbi törvény által szabályozott koncepciótól el- megelőző peres eljárás során adott meghatalmazás – az térően az új törvény a bizonyítás területén is változta- esetek többségében – kiterjed a végrehajtási eljárás so- tásokkal élt korlátozva a felek mozgásterét az eljárás rán indított keresetekre is. Eltérő a bírói gyakorlat ab- gyorsítása érdekében. ban a kérdésben, hogy a keresetlevél hatályosan kézbe- A régi Pp. szerint bizonyítás felvételének csak olyan síthető-e azon meghatalmazott részére, aki a végrehaj- bizonyítékokra vonatkozóan volt helye, amelyek a tár- tást kérőt vagy az adóst képviselte a végrehajtás alapját gyaláson rendelkezésre álltak, és amelyek alkalmasak képező perben. lehettek arra, hogy a keresetlevélben előadottakat Álláspontom szerint a régi Pp. 365. §-a alapján alkal- vagy az alperes védekezését igazolják. Bizonyítás felvé- mazandó 70. § (1) és (2) bekezdéseiben foglalt rendel- telének helye volt a felek által nyomban felajánlott bizo- 37 kezésekből levezethető volt, hogy a meghatalmazás ki- nyítékokra is . Ezen szabály alkalmazása a gyakorlat- terjedt a végrehajtás megszüntetési és korlátozási per- ban nehézségeket okozott amennyiben hiányos okira- ben való képviseletre is amennyiben a végrehajtási el- tok kerültek csatolásra vagy egyéb eljárási iratok be- járás végrehajtási lap kiállításával indult, tehát peres szerzése vált szükségessé, mert az ezekkel kapcsolatos eljárásban hozott jogerős döntés alapján. Ez alól kivé- bírói intézkedések és az arra adott válaszok a per elhú- telt képezett, ha a meghatalmazásból kitűnt, hogy maga zódásához vezethettek. Éppen ennek elkerülése végett a meghatalmazás korlátozott volt, tehát csak kifejezet- a bíróságnak a per tárgyalására való kitűzésekor nagy- ten az egyes perbeli cselekményekre vonatkozott. Er- fokú körültekintéssel kellett eljárnia és a lehetséges ről sok esetben csak később szerezett tudomást a bíró, iratok csatolására adott utasításokat és iratbeszerzése- mivel az alapügy iratai nem mindig kerültek szerelésre ket lehetőleg úgy kellett teljesíteni a hatóságok vagy az aktához a keresetlevéllel egyidejűleg. más bíróságok részéről, hogy azok az első tárgyalás Amennyiben a perbeli meghatalmazás kiterjedt a időpontjáig megérkezzenek. Ezért célszerű volt a bíró- végrehajtással kapcsolatos perekre is, akkor a kereset- sági végzésben vagy a hivatalos megkeresésben feltün- levél joghatályosan kézbesíthető volt a meghatalma- tetni az első tárgyalás időpontját és egyben az iratok zott részére az eljárás során újabb meghatalmazás csa- soron kívüli megküldését kérni azzal, hogy amennyi- tolása nélkül. ben a megküldés akadályba ütközik, annak tényét hala- Amennyiben azonban a végrehajtási eljárás záradé- déktalanul közöljék a perbírósággal. kolással indult és abban az eljárásban meghatalmazott A végrehajtás megszüntetési és korlátozási perben a régi Pp. 164. § (1) bekezdésében foglalt általános bizo- nyítási szabályt kellett alkalmazni. Bizonyításnak hi- vatalból nem volt helye, az csupán a felek indítványára 33 Pp. 532. § (1)–(2) bekezdései az eljárás szünetelésének szabályait volt elrendelhető. rögzítik, melyek szerint a 121. § (1) bekezdés a) és b) pontjában megha- tározott esetekben nincs helye szünetelésnek. A 121. § (1) bekezdés b) pontjában meghatározott esetben a bíróság az eljárást hivatalból meg- szünteti. A (2) bekezdése kimondja, hogy a 121. § (1) bekezdés c)–f) 36 Pp. 68. § (3) bekezdése szerint a per vitelére szóló meghatalmazás pontjában meghatározott esetekben a szünetelés tartama legfeljebb egy – külön kikötés hiányában – kiterjed továbbá a végrehajtási eljárásra, hónap. valamint az annak során, azzal összefüggésben indított perre, a peror- 34 A polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény indokolá- voslati eljárásokra, valamint a peres pénznek vagy dolognak és az eljárá- sa az 532. §-át érintően. si költségeknek az átvételére is. 35 Pp. 370/A. § (1) bekezdés. 37 Pp. 370/A. § (3) bekezdés. / / 42 | ELJÁRÁSJOGI SZEMLE 2018 1 2018 1 ELJÁRÁSJOGI SZEMLE | 43

Főszabály szerint a felperesnek kellett állításait bizo- Meg kell azonban jegyezni, hogy a viszontkereset elő- nyítania, azaz, hogy a végrehajtás az általa hivatkozott terjesztését a végrehajtási perek közül csak a vizsgált okból megszűnt és a végrehajtást kérő követelése alap- pertípus esetében engedélyezi a törvény, a többi négy talan/részben alaptalan vagy az megszűnt/részben végrehajtási perben viszontkeresetnek nincs helye, ez megszűnt. Ennek több oka is lehetett, amely tényeket a szabály a korábbihoz képest nem változott. főként okirati bizonyítékok (pl.: nyugta, átadás-átvételi Érdemes kiemelni, hogy ha a végrehajtás megszüntetési elismervény, postai feladóvevény, átutalást igazoló perben a végrehajtást kérő alperes a megszüntetés iránti számlakivonat stb.) előterjesztésével vagy tanúvallo- kereset elutasítását kéri, de azt elismeri, hogy a végrehaj- másokkal tudott a felperesi adós bizonyítani, de a sza- tás korlátozásának helye van és azt nem is ellenzi, akkor a bad bizonyítás elvéből következően egyéb bizonyítási nyilatkozatát a kereset részbeni elismerésének kell tekin- eszközök igénybevételétől sem volt elzárva a kereset- teni és eziránt nem kell viszontkeresetet előterjesztenie. indító fél. A bíróságnak az érdemi döntés meghozatala Ha azonban az alperes ismeri el kifejezetten részben a ke- során a bizonyítékokat mérlegelnie kellett. resetet, sor kerülhet a végrehajtás ítélettel való korlátozá- Ehhez képest az új törvény egy új szemléletmódot kö- sára. Ez abban az esetben is megtörténhetett, ha az alpe- vetel mind a bíróságok, mind az ügyfelek részéről az res az érvénytelenség jogkövetkezményeinek alkalmazá- osztott perszerkezetnek megfelelően, amelynek általá- sát viszontkeresettel kérte. A viszontkereset előterjeszté- nos szabályai az új Pp. második részében találhatóak és se a végrehajtás korlátozásához nem szükséges ugyan, az az egyes speciális szabályok a hetedik részben a külön- alperesnek a viszontkereset előterjesztéséhez fűződő leges eljárások között kerültek rögzítésre. Koncepcio- joga azonban nem korlátozható. nális változás következett be a Pp.-ben azzal, hogy a ke- Egyezség esetén a bíróság jegyzőkönyvbe rögzíti a fe- resetlevelet a bíróság nem az első tárgyalásra szóló idé- lek megállapodását, miszerint a felperes teljesített és zéssel, hanem a perfelvételi tárgyalás kitűzése előtt, az nem áll fenn tartozása vagy a korlátozási perben a fenn- ellenkérelem előterjesztésére való felhívással együtt maradó tartozás összegét az egyezség tartalmazza és az kézbesíti az alperesnek és egyben megküldi az ügyben egyezséget jóváhagyó végzésben rendelkezik a bíróság a eljárt végrehajtónak is nyilatkozattételre. Emellett az végrehajtás megszüntetéséről, illetőleg korlátozásáról. új törvény is szem előtt tartja a per mielőbbi lefolytatá- sának és befejezésének szükségességét. A korábbi sza- 4.4.13. A végrehajtás felfüggesztésének törvényi bályozáshoz képest kikerült az új Pp.-ből a bizonyítás szabályozása 38 felvételére vonatkozó speciális szabály . Ezen túlmenően fontos rendelkezést iktatott be azál- A régi Pp. 370. §-a értelmében az ügyben eljáró bíró- tal, hogy a perfelvételi szakban kizárja a további írás- ság a végrehajtást kérelemre felfüggesztheti. Ezt a sza- 39 42 beli perfelvétel elrendelésének a lehetőségét . A jövő- bályt fogalmazza meg az új törvény is részletesebben. ben az új jogszabálynak megfelelően kialakulóban lévő A végrehajtás felfüggesztésének célja az, hogy mega- bírói gyakorlat lesz az iránymutató, amely várhatóan kassza a végrehajtást. megkönnyíti a perek gyors befejezését és a jogbizony- A felfüggesztésre csak erre irányuló kérelem esetén talanságok kiküszöbölését. kerülhet sor, amelyet a perben résztvevő mindkét fél előterjeszthet és a bíróság az eset összes körülményeit 4.4.11. A tárgyalás elhalasztása mérlegelve előzetesen vagy a per során bármikor elren- delheti a végrehajtás felfüggesztését. Általában az adós 40 A régi Pp. rögzítette a tárgyalást elhalasztását , míg kéri a felfüggesztést, mivel neki áll érdekében a végre- az új Pp. ezt kifejezetten nem mondja ki, helyette a tár- hajtás időleges/végleges megakasztása, amit a bíróság gyalási időköz általános szabályok szerinti tartamát le- hivatalból nem vizsgálhat meg, ezért hivatalból nincs 41 csökkenti, azt nyolc napban határozza meg és az álta- helye a végrehajtás felfüggesztésének. lános szabályok szerinti peres eljárás felépítését meg- A gyakorlatban tehát az adós érdekét szolgálja a meg- tartva lerövidíti a felek részére a perfelvételhez kap- szüntetés, illetőleg a korlátozás, így a felfüggesztés csolódóan egyébként előírt határidőket is. Ezek a sza- iránti kérelemmel is rendszerint ő él, azonban annak bályok is a per gyors befejezését célozzák. sincs akadálya, hogy az ellenérdekű fél (a végrehajtást kérő) ilyen kérelmet terjesszen elő. 4.4.12. Viszontkereset és egyezség A kérelem formai benyújtása vonatkozásában el- mondható, hogy az előterjesztők rendszerint már a ke- Egyik törvény sem tiltja a viszontkereset előterjesz- resetlevélben előadják az ezirányú kéréseiket, de az a tését és az egyezség megkötését a felek részéről, amely peres eljárás során bármikor benyújtható a per jogerős a saját ítélkezési gyakorlatomban még nem fordult elő. befejezéséig, tehát a fellebbezési eljárás során is, mind a felperes, mind az alperes részéről. A kérelem tartalmi elemeire vonatkozó kógens sza- 38 Pp. 370/A. § (3) bekezdés. 39 Pp. 535. § (3) bekezdés. 40 Pp. 370/A. § (4) bekezdése kimondja, hogy a tárgyalást – legfeljebb 8 napra – csak akkor lehet elhalasztani, ha ez a felek által felajánlott bi- 42 Pp. 534. §-a kimondja, hogy a perben eljáró bíróság a végrehajtást zonyítás lefolytatása érdekében szükséges. kérelemre a per jogerős befejezéséig felfüggesztheti. A felfüggesztés tár- 41 Pp. 535. § (3) bekezdése rögzíti, hogy a perfelvétel során további gyában hozott határozat ellen külön fellebbezésnek van helye. A végre- írásbeli perfelvétel elrendelésének nincs helye, és a tárgyalási időköz hajtás felfüggesztésére a bírósági végrehajtásról szóló törvény erre vo- nyolc nap. natkozó szabályait kell alkalmazni. / / 44 | ELJÁRÁSJOGI SZEMLE 2018 1 2018 1 ELJÁRÁSJOGI SZEMLE | 45

bályozás hiányában a törvény úgy rendelkezik, hogy tás felfüggesztése okafogyottá válik a kereset (akár annak tartalmaznia kell azokat a körülményeket és té- részbeni) elutasítása esetén, de ugyanígy kell eljárni a nyeket, amelyek alapján a bíróság jogszerű döntés ke- per megszüntetése vagy egyezség esetén is. retében megállapíthatja a felfüggesztés indokoltságát. A végrehajtás felfüggesztésének hatálya A felfüggesztés okait azonban csak valószínűsíteni kell A végrehajtás felfüggesztő végzés meghozatalának a és bizonyítani nem szükséges. napjától megszakad a végrehajtás, amelynek következ- A döntés meghozatalához tehát elegendő a fél állításá- ménye, hogy ettől az időponttól kezdve további végrehaj- nak valószínűsítése bizonyítási eljárás lefolytatása nél- tási cselekmény nem végezhető amíg a bíróság újabb ren- kül, amelynek vizsgálatakor a bíróság azt mérlegeli, hogy delkezést nem hoz a felfüggesztés tárgyában. Ebből az is sor kerülhet-e a keresetnek való helyt adásra és a per- következik, hogy a felfüggesztő határozat meghozatalát nyertességre lehetőség van-e. Azzal, hogy a kérelem okát követően a végrehajtó által végzett cselekmények érvény- csupán valószínűsíteni kell, a bíróság a pernyertesség elvi telenek. A felfüggesztés az egész végrehajtásra kiterjed, lehetőségét is mérlegeli, amely azonban nem vezethet pre- azonban a bíróság úgy is rendelkezhet, hogy egyes végre- judikáláshoz, mert az önmagában elfogultsági kifogás elő- hajtási cselekményeket el lehet végezni. A végzés megho- terjesztését is magában hordozhatja az ellenérdekű fél ré- zatalának időpontjától megszakad a végrehajtás, emiatt széről. Ezért a bíróság akkor jár el helyesen, ha a határozat nagyon fontos, hogy a végrehajtó haladéktalanul értesül- indokolásából kitűnik, hogy sikeres bizonyítás esetén va- jön a felfüggesztésről. Ha a bíróság tárgyaláson dönt a fel- lószínűleg a végrehajtás megszüntetésére is sor kerülhet, függesztésről, akkor a határozatot a jelenlévő félnek nem ugyanakkor a végrehajtást felfüggesztő végzés indokolá- kell kézbesíteni, de a jogorvoslatról való tájékoztatási jog- sakor vigyázni kell arra, hogy az ne terjedjen ki az érdemi ról ki kell oktatni és lehetőséget kell adni számára a felleb- elbírálás körébe tartozó ítéleti indokolásra. bezési jogával kapcsolatos, tárgyaláson való azonnali A bíróság a perben köteles a jogi képviselő nélkül el- vagy a végzés kihirdetésétől számított 15 napon belüli járó felet kioktatni a végrehajtás felfüggesztése iránti nyilatkozattételre. Egyéb esetekben – a jogi képviselő nél- kérelem előterjesztésének lehetőségéről. kül eljáró félnek – tértivevényes küldeménnyel kell kézbe- A bíróságnak a végrehajtás felfüggesztése iránti ké- síteni a határozatot, mivel a szabályszerű kézbesítés meg- relemről 15 napon belül kell döntenie fellebbezhető, in- történtéhez fűződik a jogkövetkezmény és a kézhezvétel- dokolt végzés formájában. A rövid határidőnek azért től számítódik a fellebbezési határidő. van jelentősége, mert mulasztás vagy késedelem esetén A végrehajtást felfüggesztő végzés ellen előterjesztett az esetlegesen elvégzett végrehajtási cselekmények jó- fellebbezésnek nincs halasztó hatálya, tehát a végrehaj- vátehetetlen joghátrányokat okozhatnak. tást nem lehet folytatni mindaddig, amíg a másodfokú A bíróság a kérelem tárgyában általában tárgyaláson bíróság nem dönt a fellebbezésnek helyt adva a végrehaj- kívül határoz, de nem zárható ki a tárgyaláson való tás felfüggesztésének megszüntetéséről. A vég rehajtás döntéshozatal sem, főként, ha azt a fél a tárgyaláson felfüggesztésének tartama alatt a végrehajtási jog elévü- terjeszti elő. A tárgyaláson csak bíró járhat el, míg tár- 44 lése nyugszik . gyaláson kívül bírósági titkár is meghozhatja a döntést. A fenti szabályozást összegezve megállapítható, hogy A végzést a bíróság köteles megindokolni, nem elegen- a végrehajtás felfüggesztése tekintetében lényegében dő a kérelemnek helyt adó döntés esetén kizárólag a Pp. nem történt lényeges változás a korábbiakhoz képest. szabályra hivatkozni. A perben a Vht. 48. §-a szerint nem lehet a végrehajtást felfüggeszteni, hiszen a Vht. 4.4.14. A végrehajtó szerepe, valamint a végrehajtási 48. §-a kizárólag nemperes eljárásokban alkalmazható költségek és azok viselése helytállóan hivatkozási alapként. A végrehajtást felfüggesztő (a kérelemnek helyt adó) A régi Pp. 370/A. § (5) bekezdése szerint a bíróság a és elutasító végzések ellen fellebbezésnek van helye, keresetlevelet azzal küldi meg az ügyben eljárt végre- 43 amely külön szövegezésre került az új Pp.-ben . A fel- hajtónak, hogy nyilatkozzon az eljárással kapcsolatban lebbezést az első fokon eljáró bíróságnál kell előter- felmerült költségeiről, díjáról, valamint az azokat meg- jeszteni a törvényes határidőn (15 nap) belül, aki a alapozó körülményekről és az általa lefolytatott eljárá- szükséges iratokkal együtt azt felterjeszti elbírálásra a si cselekményéről. A végrehajtót a tárgyalás napjáról másodfokú bírósághoz. A felfüggesztés iránti kérelem értesíteni kell. Ugyanezt a szabályt veszi át az új Pp. illetékmentes, míg a fellebbezés illetékköteles. 45 535. § (1) bekezdése is , azzal a módosítással, hogy a A bíróság nincs kötve a végrehajtást felfüggesztő keresetlevélnek a végrehajtó megküldésével egyidejű- végzéséhez, a per folyamán bármikor dönthet eltérően leg az alaperes részére történő kézbesítésének kötele- és a végrehajtás folytatását rendelheti el, ha azt a ren- zettségét is előírja. delkezésre álló peradatok alapján indokoltnak látja. Ezen végrehajtót védő szabálynak különösen akkor E végzés ellen is van helye fellebbezésnek. A keresetnek való helyt adás, illetve annak elutasítá- sa esetén a bíróságnak rendelkeznie kell a felfüggesz- 44 Majlinger–Nagy: i. m. tett végrehajtás megszüntetéséről és – elutasítás ese- 45 Pp. 535. § (1) bekezdése rögzíti, hogy a bíróság a keresetlevelet tén – a végrehajtás folytatásáról is, hiszen a végrehaj- – annak az alperes részére történő kézbesítésével egyidejűleg – azzal küldi meg az ügyben eljárt végrehajtónak, hogy nyilatkozzon az általa lefolytatott eljárási cselekményéről és az eljárással kapcsolatban felme- 43 Pp. 534. §-a szerint a felfüggesztés tárgyában hozott határozat el- rült költségeiről, díjáról, valamint az azokat megalapozó körülmények- len külön fellebbezésnek van helye. ről. A végrehajtót a tárgyalás határnapjáról értesíteni kell. / / 44 | ELJÁRÁSJOGI SZEMLE 2018 1 2018 1 ELJÁRÁSJOGI SZEMLE | 45

van jelentősége, ha a bíróság a végrehajtás megszünte- figyelembe venni, hiszen azt a végrehajtási költség már téséről dönt érdemben, mivel a végrehajtót díjazás illeti tartalmazza, ilyen elszámolás mellett a végrehajtást meg az általa foganatosított végrehajtási cselekmé- kérő által befizetett előleg összege kétszer nyerne el- 47 nyekkel kapcsolatban számolást az adós terhére . A végrehajtási költségek és azok viselése A végrehajtási összeg meghatározásának azért van je- lentősége, mert részleges teljesítés esetén a befolyt ösz- Ha a végrehajtó a régi Pp. 370/A. § (5) bekezdése és szegből a Vht. 164. § (1) bekezdésében foglaltak alapján az új Pp. 535. § (1) bekezdése szerinti nyilatkozatot a kell mindenekelőtt a végrehajtási költségeket kielégíte- perben előterjesztette, a bíróságnak a végrehajtást ni, amely kógens szabály, ettől eltérni nem lehet. Ezt kö- megszüntető határozatában/ítéletében a végrehajtási vetően a Ptk. 6:46. §-ban (régi Ptk. 293. §-ban) foglalt el- 46 költségek viseléséről is döntenie kell . Az új törvény a számolást kell elvégezni, amely szerint először a végre- szóhasználat tekintetében annyi módosítást iktatott hajtást kérőt megillető költségekre, majd a kamatokra és be, hogy a költségek viselése helyett azok összegére és végül a főkövetelésre kell elszámolni a végrehajtás során megtérítésére vonatkozó döntési kötelezettséget ír elő befolyt összeget. A fenti sorrendtől csak a végrehajtást a bíróság részéről. kérő (jogosult) kérelme alapján lehet eltérni. A bíróság határozata/ítélete ellen a végrehajtási költ- A perköltség viselési szabályok tekintetében megál- ségek tekintetében a végrehajtó is fellebbezhet, aki ki- lapítható, hogy különleges szabályozást nem hozott be zárólag e tekintetben élhet a jogorvoslati jogával az ér- az új kódex, azt az általános szabályok szerint kell meg- demi döntéssel szemben. Végrehajtói nyilatkozat hiá- ítélni (új Pp. 80–85. §). nyában azonban a bíróságot nem köti a költségviselés- ről való döntéshozatal. 4.4.16. Jogorvoslatok 4.4.15. A perköltségviselés és a (rész)teljesítések elszámolása A régi és a hatályos Pp. is kizárólag az adós részére teszi lehetővé a végrehajtás megszüntetése, illetve kor- látozása iránti per megindításának lehetőségét, míg A régi Pp. 370/A. §-a speciális eljárásjogi szabályokat ezekben a perekben a bíróság érdemi döntése ellen tartalmazott a végrehajtás megszüntetési és korlátozá- mind az adós, mind a végrehajtást kérő élhet fellebbe- si perekre vonatkozólag, azonban az egyéb eljárásjogi zéssel azzal a speciális rendelkezéssel, hogy a végrehaj- kérdésekre a régi Pp. általános rendelkezései voltak az tó részére a végrehajtási költség tekintetében mindket- irányadóak, így például a perköltség viselésére is, míg a tő törvény biztosít fellebbezési jogot. járulékok elszámolására a Polgári Törvénykönyvről A bíróság határozata elleni jogorvoslatnak halasztó ha- szóló 1959. évi IV. törvény (a továbbiakban: régi Ptk.) és tálya van, kivéve, ha a törvény eltérően rendelkezik. Míg a a 2013. évi V. törvény (a továbbiakban: Ptk.) vonatkozó régi és az új Pp. általános jelleggel rögzíti a fellebbezés ha- szabályai az irányadóak a Vht. figyelembevételével. lasztó hatályát, addig a Vht. csak a határozatok elleni jog- A megszilárdult bírói gyakorlat szerint a felperes vise- orvoslatokra szűkíti le főszabályként a halasztó hatályt. li a perköltséget abban az esetben, ha a perre az alperes A jogerős határozat elleni felülvizsgálati eljárásra a okot nem adott, így akkor, ha az adós végrehajtás meg- nemperes eljárási jellegéből adódóan a Vht. – a perek szüntetése vagy korlátozása iránti pert indít anélkül, tekintetében – nem tartalmaz szabályt, a rendkívüli hogy a teljesítését a végrehajtónak bejelentette volna a jogorvoslatra a régi Pp. XIV. fejezete irányadó, míg az új Vht. 41. § előírásai szerint és a végrehajtást kérő a kere- Pp. a perorvoslatok és azzal összefüggő eljárások szó- setet az első tárgyaláson azonnal elismeri. Ezen esetben használattal élve a hatodik részében szabályozza a fel- tehát az adós pernyertessége ellenére is viselte a per- lebbviteli eljárásokat. költséget a régi Pp. 80. § (1) bekezdése értelmében. Más esetben amikor a bíróság a felperes javára dönt (a végre- hajtást megszünteti vagy korlátozza), akkor az eljárást 5. ÖSSZEGZÉS befejező határozatban az alperesi végrehajtást kérő vi- seli a teljes vagy részbeni perköltséget. Még hosszú út áll mind a jogalkalmazók, mind a felek A perben mindig vizsgálni kell, hogy a végrehajtási előtt egy dinamikusan működő, gyors lefolyású eljárási eljárásban milyen összegű költségek merültek fel. Eb- rend kialakításának elérése érdekében, de a hatályos el- ben jelentős segítséget nyújt, ha a végrehajtó megküld- járásjogi kódex jogszabályszerű alkalmazásával minden te a végrehajtási eljárás iratait, melyben többnyire egy adott ezen cél eléréséhez a bíróságok, a végrehajtók és okiratban szerepel összesítve a teljes tartozás vala- az egyéb hatóságok, valamint a felek részére. Ehhez se- mennyi végrehajtási költség tételes feltüntetésével. gítségként hozzá fog járulni az elkövetkező években ki- Ezen költségek többfélék lehetnek: a végrehajtási eljá- alakulóban levő, új szemléletmódot követelő bírói gya- rás illetéke, a végrehajtó munkadíja, költségátalánya, korlat is, amelynek következményeként reményeim sze- készkiadása és behajtási jutaléka, a jogi képviselő mun- rint egy hatékony, gyors, pártatlan, tisztességes igazság- kadíja, készkiadása és költségátalánya. A végrehajtási szolgáltatási rend fog megszilárdulni a jövőben is. költségek között a végrehajtást kérő által a végrehajtá- si eljárásban befizetett végrehajtási előleget nem lehet 46 Régi Pp. 370/A. § (6) bekezdése és az új Pp. 537. §-a. 47 Vida: i. m. 124. / / 46 | ELJÁRÁSJOGI SZEMLE 2018 1 2018 1 ELJÁRÁSJOGI SZEMLE | 47

A BÍRÓSÁGI VÉGREHAJTÁS ELRENDELÉSÉRE VONATKOZÓ ÁLTALÁNOS SZABÁLYOK FIGYELEMMEL A SZUBSZIDIÁRIUS JELLEGGEL ALKALMAZANDÓ ÚJ POLGÁRI PERRENDTARTÁS RENDELKEZÉSEIRE GYÜRE PÉTER bírósági titkár, Kisvárdai Járásbíróság (munkáltató Nyíregyházi Törvényszék) 1. A BÍRÓSÁGI VÉGREHAJTÁS FOGALMA rás, büntetőeljárás) előzi meg. Ezen előzetes eljárás eredményeként születik meg a követelés fennállását A bírósági végrehajtás olyan önálló, törvényileg sza- igazoló, végrehajtási alapjául szolgáló okirat, azaz vég- 6 bályozott eljárás, amelyben állami vagy meghatározott rehajtási jogcím, ami nem összekeverendő a végrehajt- szempontból azzal azonosnak minősülő szerv, elsősor- ható okirattal. A bírósági végrehajtásnak két jól elkülö- ban vagyoni kényszer alkalmazása révén juttatja ér- nülő szakasza van. Az első lépcső a végrehajtás elren- vényre az állam által a konkrét egyedi ügyben fennálló- delése, a második a végrehajtás foganatosítása. Előbbi nak elismert és kikényszeríthető alanyi jogot vagy elő- a bíróságok és közjegyzők hatáskörébe „telepített” zetesen biztosítja a konkrét egyedi ügyben történő el- azon jogosultság (és egyben kötelezettség), amelynek ismerés vagy kikényszeríthetőség előtt védelemben ré- során annak tárgyában kell döntést hozni, hogy a vég- 1 szesített alanyi jog későbbi érvényre juttatását. A rehajtást kérő – erre irányuló – írásbeli kérelme alap- meglehetősen precíz fogalommeghatározást azzal a ján kiállítható-e a végrehajtható okirat. A végrehajtás nem mellékes elemmel egészíthetjük ki, hogy a defini- foganatosítása végrehajtható okirat alapján történő ált eljárás nemperes eljárás. 2 végrehajtó (bíróság) általi konkrét végrehajtási cselek- A nemperes eljárási jelleg hangsúlyozása amiatt sem mények elvégzését jelenti. Míg a végrehajtás elrendelé- elhanyagolható, mivel vannak olyan államok, ahol a bí- sének előfeltétele tehát a végrehajtási jogcím, addig a rósági végrehajtást a peres eljárás részének tekintik, és foganatosítás alapja a végrehajtható okirat, amelynek annak szabályait a Polgári Perrendtartás kódexe tar- megléte biztosítja a legális állami kényszert a követelés 3 talmazza. Ennek ellenkezője is elmondható, hiszen lé- realizálása érdekében. teznek olyan országok is, ahol a bírósági végrehajtás Ezen felosztás alapján definiálhatóak a bíróságok önállóságát külön eljárási törvény fémjelzi. 4 (közjegyző) is, hiszen a végrehajtást elrendelő bíróság- A fenti definíció egyik lényeges eleme a vagyoni kény- nak azt a bíróságot kell tekinteni, amely a végrehajtha- szer, vagyis hogy a bírósági végrehajtás során állami tó okirat kiállítására jogosult. Ha a bírósági végrehajtás kényszerrel is el kell érni, hogy a pénzfizetésre (illető- elrendelése közjegyző hatáskörébe tartozik, a törvény- leg az egyéb magatartásra kötelezett) teljesítse a köte- ben meghatározott esetekben, végrehajtást elrendelő 5 lezettségét. A törvényi rendelkezéshez azonban hoz- bíróság alatt a közjegyzőt is érteni kell. A közjegyző el- zátartozik, hogy az állami kényszer alkalmazása csu- járása, mint nemperes eljárás a bíróság eljárásával azo- pán „opció”, ugyanis önkéntes teljesítés esetén erre nos hatályú, határozata a járásbíróság határozatával nem kerül sor. esik egy tekintet alá. 7 A végrehajtást foganatosító bíróságnak – ha e tör- vény másként nem rendelkezik – azt a bíróságot kell te- 2. A BÍRÓSÁGI VÉGREHAJTÁS FŐ SZAKASZAI kinteni, amely mellé az eljáró önálló bírósági végrehaj- tót kinevezték, illetve azon törvényszék székhelye sze- Hangsúlyozandó, hogy a bírósági végrehajtást általá- rinti járásbíróságot, amely törvényszékre a törvény- ban valamilyen más eljárás (például polgári peres eljá- széki végrehajtót kinevezték, fővárosi törvényszéki végrehajtó esetében pedig a Pesti Központi Kerületi Bí- 8 róságot. Jelen tanulmány a végrehajtás elrendelésének szaka- 1 Kapa Mátyás: A közjegyző szerepe a bírósági végrehajtásban. Közjegy- zők közlönye, 2010/4. szám, 21–38. o., 21. o. szára fókuszál és a teljesség igénye nélkül igyekszik be- 2 Udvary Sándor: A bírósági végrehajtási eljárás; In: Wopera Zsuzsa mutatni a témához kapcsolódó jogintézményeket, ne- (szerk.): Polgári eljárásjog II. HVG-ORAC Kiadó, Budapest, 2013. 218. o. vezetesen a végrehajtható okiratokat, végrehajtási ké- 3 Például Románia. Kapa Mátyás: Határozatok végrehajtása határokon átívelő polgári és relmet, a kérelem alapján történő bírósági (közjegyzői) 4 kereskedelmi ügyekben az Európai Unióban / Executarea silită transfron- intézkedési alternatívákat, a végrehajtás elrendelésé- talieră a hotărărilor judecătoreşti pronunţate în marerie civilăş i comer- cială în Uniunea Europeană/ Enforcement of Judgments in civil and com- merial matters in the European Union, Budapest, 2009, 15. o. Idézi: Ki- rály Lilla: A bírósági végrehajtás Magyarországon és az Európai Unió- 6 Kapa Mátyás: A közjegyző szerepe a bírósági végrehajtásban. Közjegy- ban. (PTE-ÁJK Végrehajtási jogi szakjogász jegyzet, 2015.), 10. o. zők közlönye, 2010/4. szám, 21– 38. o., 21. o. 5 A bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi LIII. törvény (a továbbiak- 7 Vht. 31/E. § (2) bekezdés. ban: Vht.) 5. § (1) bekezdése. 8 Vht. 225. § (6) bekezdés. / / 46 | ELJÁRÁSJOGI SZEMLE 2018 1 2018 1 ELJÁRÁSJOGI SZEMLE | 47

nek általános feltételeit, a végrehajtási lapot és záradé- közjegyző hatáskörébe tartozó végrehajtási ügyekben kot, végezetül az elrendeléssel kapcsolatban rendelke- alkalmazandó papíralapú, illetve elektronikus űrlapok zésre álló jogorvoslatokat. adattartalmának szabályozását a 22/2010. (V. 7.) IRM rendelet mellékleteiben találhatjuk meg azzal, hogy a formanyomtatvány hiánya önmagában nem vezethet a 3. A VÉGREHAJTHATÓ OKIRATOK végrehajtási kérelem elutasításához. Kiemelendő, 14 hogy 2018. január 1. napjától a végrehajtás elrendelése A végrehajtható okiratokat a Vht. 10. §-a taxatíve de- iránti kérelmet kizárólag elektronikus úton lehet elő- terminálja, következtetésképpen a felsorolásban nem terjeszteni kivéve, ha az ügyfél jogi képviselővel nem szereplő okirattal nincs lehetőség bírósági végrehajtás rendelkező természetes személy, ugyanis számára elrendelésére. ezen mód csupán lehetőség. Amennyiben a kérelmet Végrehajtható okirat végrehajtási lap, végrehajtási elektronikus kapcsolattartásra kötelezett személy pa- záradék, végzés, határozat, értesítés és megkeresés le- pír alapon terjeszti elő, a mögöttesen alkalmazandó Pp. het. Azt, hogy egy konkrét bírósági végrehajtási ügy- 176. § (1) bekezdés j) pontja alapján a kérelem vissza- ben melyik végrehajtó (önálló bírósági/törvényszéki) utasításnak van helye. A végrehajtás elrendelése iránti jogosult eljárni, a végrehajtható okiratok alapján a Vht. kérelem illetékköteles beadvány, amelynek mértékét 9 255. §-ára figyelemmel határozható meg, ahogyan azt az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény (a további- is pontosan rögzíti a törvény, hogy konkrét végrehajtá- akban: Itv.) 42. § (1) bekezdés d) pontja határozza meg, si jogcím birtokában melyik szerv milyen végrehajtha- míg közjegyző esetében a díjfizetésre vonatkozó rész- tó okirat kiállítására jogosult (és egyben köteles a tör- letszabályokat a Vht. 31/E. § (3)–(4) bekezdései és a Fi- vényi feltételek fennállása esetén). Megjegyzendő zetési meghagyásos eljárásról szóló 2009. évi L. tör- azonban, hogy közigazgatási ügyben nincs helye a köz- vény (a továbbiakban: Fmhtv.) 55. § (1) bekezdése tar- igazgatási eljárást kikényszerítő végrehajtási okirat ki- talmazza. A végrehajtást kérő akár mentesülhet is az állításának. 10 illeték/díj megelőlegezése alól, amennyiben azt külön 15 A törvényben tételesen felsorolt végrehajtható okira- jogszabály lehetővé teszi. tok közül kizárólag a közjegyző hatáskörébe is tartozó A bíróság a szóban előterjesztett kérelmet a végre- végrehajtási lap és végrehajtási záradék kerül – egy ké- hajtható okirat nyomtatvány kitöltésével foglalja írás- sőbbi fejezetben – bemutatásra, figyelemmel azok leg- ba, vagyis a végrehajtási kérelem előterjesztésében gyakrabban előforduló jellegére. szükség esetén segítséget nyújt a bíróság – tipikusan ügyfélfogadási napon – továbbá a közjegyző és az önál- ló bírósági végrehajtó, utóbbi azonban csak akkor, ha 4. A VÉGREHAJTÁSI KÉRELEM az adott ügy a hatáskörébe tartozik. A közreműködés vonatkozásában irányadó a Pp. 257. § (2) bekezdése, A bíróság a végrehajtható okiratot a végrehajtást vagyis a végrehajtást kérő azon esetben számíthat fenti 11 kérő kérelmére állítja ki. A Vht. szubszidiárius jogfor- szervek „segítségére”, amennyiben nem rendelkezik rásaként alkalmazandó polgári perrendtartásról szóló jogi képviselővel. 2016. évi CXXX. törvény (a továbbiakban Pp.) 1. § (2) bekezdéséből vezethető le, hogy ahogyan a polgári pe- res eljárás, úgy a jogvitát eldöntő érdemi határozat ön- 5. INTÉZKEDÉS A VÉGREHAJTÁSI KÉRELEM kéntes teljesítés hiányban történő kikényszerítése, ALAPJÁN azaz a végrehajtási eljárás megindítása is kérelemre 12 történik. Tartalmi szempontból a végrehajtást kérő A bíróság a végrehajtási kérelmet nyomban, de legké- köteles megadni az adós azonosításához és a végrehaj- sőbb a beérkezését követő 15 napon belül megvizsgálja tás foganatosításához szükséges adatokat, továbbá annak megállapítása érdekében, hogy nincs-e helye az – ha van és a végrehajtást kérő kéri – az ingatlan-nyil- áttételének vagy visszautasításnak, illetve azt – a jogi vántartás adatait. A végrehajtási kérelmet – a Vht. 18. § képviselővel rendelkező fél kivételével – nem kell-e hi- (3) bekezdésében foglaltak figyelembevételével – a kel- ánypótlásra visszaadni, és a szükséges intézkedéseket 16 lő példányban, megfelelően kitöltött végrehajtható ok- megteszi. A bíróságnak a kérelem beérkezésétől, ille- irat nyomtatványon kell előterjeszteni, amelyből kö- tőleg hiánypótlás esetén a hiányok pótlásától számított vetkezően jelen esetben nem alkalmazható a Pp. azon legfeljebb 15 nap áll rendelkezésre, hogy a végrehajtási rendelkezése, miszerint a beadványokat a per bírósá- kérelem tárgyában szükséges intézkedéseket megte- gánál eggyel több példányban kell benyújtani, mint gye, melyek a következők lehetnek: 13 ahány fél a perben érdekelt. Ezen nyomtatványok a – Áttétel http://birosag.hu/allampolgaroknak/nyomtatva- – Hiánypótlás nyok-urlapok internetes honlapról tölthetőek le, míg a – Visszautasítás 9 Esetleges hatásköri összeütközés esetén a Vht. 225. § (3) bekezdése alapján a megelőzés elve az irányadóadó. 14 BH 1995.470. 10 KGD 1995.253. 15 Pp., 2017. évi CXXVIII. törvény a költségmentesség és a költségfel- 11 Vht. 11. § (1) bekezdés. jegyzési jog polgári és közigazgatási bírósági eljárásban történő alkal- 12 Kivéve a Vht. 10. § d), e) és f) pontja szerinti eseteket. mazásáról, Itv. 13 Pp. 114. § (2) bekezdés. 16 Vht. 12. § (1) bekezdés. / / 48 | ELJÁRÁSJOGI SZEMLE 2018 1 2018 1 ELJÁRÁSJOGI SZEMLE | 49