Büntetőjogi Szemle 2019/1.

jogszabályban írtakat, ha az ellentétes a törvénnyel, lye, mivel az AB határozat az e tárgykörben elsőként Büntetőjogi Szemle 2019/1. szám mely utóbbinak van a jogértelmezésre felhatalmazott benyújtott indítványt bírálta el. független bíró alávetve az Alaptörvénybe foglaltan. A 51 törvényben írtak szerint jogerősítési záradékkal csak A következő26 döntés is az időközben megszületett ügydöntő határozatot lehet ellátni a Be. 459. §-ának AB határozatra utalással szüntette meg a jogszabály- (1) bekezdése értelmében. Nem követheti a bíróság a hely megsemmisítésére irányuló eljárást, a konkrét törvény ellenében a 9/2018. (VI. 11.) IM rendelet bírósági határozatot érintően a panaszt visszautasí- 15. §-ának (5) bekezdésében foglaltakat, mely szerint totta. Ennek jelen esetben is az az indoka, hogy a vis�- „a bíróság az összbüntetésként megállapított szabad- szaható hatály tilalmát sértő jogszabályi rendelkezés ságvesztés végrehajtása érdekében az értesítő lap és alkalmazásával okozott sérelem a hatályos jogszabályi a jogerősítési záradékkal ellátott ügydöntő határo- rendelkezések alkalmazásával orvosolható, az Alkot- zat, vagy a jogerősítési záradékkal ellátott rendel- mánybíróság döntése nyomán megváltozott jogsza- kező rész kiadmányának megküldésével intézkedik bályi környezetben nyitva áll az összbüntetési eljárás a bv. csoportnál.”23 kezdeményezésének a lehetősége. Az Alkotmánybí- róság azt is egyértelművé teszi a [36] bekezdésben, IV.2. hogy amennyiben a bíróság mellőzi a Btk. 2. §-a sze- rinti mérlegelést és a döntése a megsemmisített jog- A Btkátm. 3. §-ának megsemmisítéséből az követke- szabály-hellyel tartalmilag azonos szempontok és el- zik, hogy az rBtk. alkalmazásával többszörös összbün- vek alkalmazásán alapul, akkor felmerül a konkrét tetésbe foglalásra is sor kerülhet utólagos összbünte- bírói döntés alaptörvény-ellenességének a lehetősége, tésbe foglalásra irányuló kérelem alapján. Ez volt az azaz egy újabb alkotmányjogi panasz a rendes bíró- oka annak, hogy az Alkotmánybíróság nem semmisí- ság határozatának a megsemmisítését fogja eredmé- tette meg az alkotmányjogi panasszal támadott bíró- nyezni. sági határozatokat, hiszen van rendes útja a reparációnak az alkotmányos jogértelmezést követőn. Ilyen esetben Az Alkotmánybíróság határozata ugyanakkor az szükségtelen közbelépés lett volna az Alkotmánybíró- összbüntetés jogintézményével kapcsolatban további ság részéről a rendes bíróságok döntéseinek megsem- elvi, dogmatikai tartalmat is hordoz. Leszögezi a [31] misítése. A többszörös összbüntetésbe foglalás értel- bekezdésben, hogy az összbüntetés a Btk. 2. §-a értel- mezési kérdéseit a bírói gyakorlat kidolgozta. Emlékez- mében büntetéskiszabásnak minősül több okból is. tetőül kell utalni a 3/2002. BJE határozat II/5. pontjá- Rendszertanilag azért, mert a Btk. büntetés kiszabá- ban24 foglaltakra, továbbá a BH 2000.237., BH 2001.4., sára irányadó rendelkezései között helyezkedik el, 176. és BH 2003.5. számú eseti döntésekre. ezért az összbüntetés megállapítása a büntetőjogi szankció kiszabásának egyik módja. Ezt alátámasztja V. az, hogy az összbüntetést és annak mértékét a bíróság nem végzésben, hanem ítéletben állapítja meg. Tar- Az Alkotmánybíróság további négy döntésében erő- talmi értelemben is büntetéskiszabás és nem csupán sítette meg a 10/2018. (VII. 18.) AB határozatában ír- matematikai művelet a ténylegesen végrehajtandó takat. Valamennyi határozatot 2018. november 28. szabadságvesztés tartamának meghatározása. A bírói napján tették közzé, amelyek 2015., 2016. és 2017. évek- mérlegelés lehetősége ugyan korlátozottabb, mint a ben benyújtott alkotmányjogi panaszokat bíráltak el. bűncselekmény elbírálásával összefüggő büntetés ki- szabása körében, de az összbüntetés tartama megálla- Az első ügyben25 a támadott határozatok elleni pa- pításának mégis immanens része a bíró szubjektív naszt visszautasították, mivel a befogadhatósághoz megítélése. A törvényben meghatározott minimális szükséges követelményeknek a kérelem nem felelt és maximális tartamok között mérlegelhet, szem előtt meg. A Btkátm. 3. §-át támadó indítvány a 10/2018. tartva a halmazati büntetéshez közelítést is, mely (VII. 18.) AB határozat folytán tárgytalanná vált, e te- utóbbi kétségtelenül büntetéskiszabási tevékenység. kintetben a panaszeljárás megszüntetésének volt he- „Az összbüntetés nem tekinthető csupán jogtechni- kai intézménynek, nem számok kalkulálása mate- 23  A Bv.tv. jogszabály-szövege sem került még összhangba a Be.-vel, mivel matikai műveletekkel, hanem bírói mérlegelés ered- a 112. §-ának (1) bekezdése az összbüntetései ítélet jogerőre emelkedéséhez ményeként meghatározott büntetés, vagyis speciális köti az ítélkező bíró további teendőit. büntetéskiszabás.” 24  „II/5. Ha a terhelt büntetéseit korábban már összbüntetésbe foglalták, Megjegyzendő, hogy az eddig említett két alkot- de egy újabb szabadságvesztést kiszabó alapítéletre tekintettel újabb összbün- mányjogi panasz előterjesztésére ügyvédi segítség tetésbe foglalás válik szükségessé (többszörös összbüntetésbe foglalás), az újabb össz- nélkül került sor, de lényegében így is eredményes büntetési ítéletben vissza kell térni az alapítéletekre. A kvázi halmazati viszony volt. Az első ügyben a panaszos a szűkös határidőkre megítélésénél nem a korábbi összbüntetési ítélet jogerőre emelkedését, hanem hivatkozással az Alkotmánybíróságot kérte arra, hogy az alapítéletekkel elbírált bűncselekmények elkövetési idejét, illetőleg az alap- számára jogi segítőt rendeljen ki, akár ügyész felkéré- ítéletek jogerőre emelkedésének az időpontját kell figyelembe venni. sével, akár pártfogó ügyvéd vagy jogvédő szervezet bevonásával. Ilyen jogköre az Alkotmánybíróságnak A z újabb összbüntetés tartamának el kell érnie az alapítéletekben kiszabott büntetések közül a legsúlyosabbat, de nem érheti el a büntetések együttes tar- 26  3362/2018. (XI. 28.) AB határozat tamát. Az előző összbüntetés tartamának nincs jelentősége.” 25  3368/2018. (XI. 28.) AB végzés

nincs. Az Alkotmánybíróságról szóló 2011. évi CLI. tör- elítélt folyamatosan tölt, az alapítéletekben kiszabott vény (a továbbiakban: Abtv.) 2012. január 2. napjával büntetések kvázi halmazati viszonyban vannak, az hatályos szabályai az alkotmányjogi panasz fogalmát összbüntetésbe foglalás feltételei fennállnak, bárme- átalakították. A 42/2012. (XII. 20.) AB határozatot kö- lyik anyagi jogi törvényt szemléljük. Megalapozatlan- vetően a jogalkotó 2013. augusztus 1. napjával hatá- sági okot nem lehet megállapítani. Hatályon kívül he- lyosan módosította az Abtv.-t és a jogi segítségnyújtás- lyezésre okot adó eljárási szabálysértés sem észlelhető, ról szóló 2003. évi LXXX. törvényt (Jst.)27, és megszün- a Be. 839. §-ának (3) bekezdésében írt eljárási feltétel tette a kötelező jogi képviseletet28 az alkotmányjogi teljesült, az indokolási kötelezettség olyan mérvű meg- panasszal kapcsolatos eljárásban az Alkotmánybíróság sértése sem érhető tetten, amely kihatással lenne az előtt. összbüntetés tartamának a megállapítására, így a Be. A harmadik panasz alapján született AB határozat29 609. §-ának alkalmazására. megismételte az előző ügyben írt dogmatikai fejtege- Kizárólag az ítélet jogi indokolása szenved hiányos- tését, az okafogyott kérelem tárgyában az eljárást meg- ságban, amely még akkor is kiküszöbölhető a másod- Büntetőjogi Szemle 2019/1. szám szüntette, a bírósági határozat megsemmisítésére irá- fokú eljárásban, ha az az összbüntetés mértékének nyuló panaszt pedig elutasította az ismételt összbün- megváltoztatását is maga után vonja, mint ahogyan ez tetési indítvány előterjesztésének a törvényi lehető- az eddigi bírói gyakorlatban is így volt, és ebben vál- ségére figyelemmel. tozást az új jogszabályi környezet sem hozott. A negyedik ügyben30 az alkotmányjogi panaszt el- A kérdés eldöntésénél tehát kizárólag a már jogerő- utasította. A jogi képviselővel eljáró indítványozó nem sen elbírált bűncselekmények elkövetési idejének van terjesztett elő határozott kérelmet a jogszabály-hely jelentősége, valamint az rBtk. 92–96., illetve a Btk. 93– megsemmisítésére, kizárólag az összbüntetési eljárás- 96. §-ai összevetésének. Megerősíti ezt a kötelezően al- ban keletkezett elutasító végzést támadta. Az Alaptör- kalmazandó 3/2002. Büntető Jogegységi határozat is: vény megsértésével összefüggésben az indítvány al- „A bíróság az összbüntetési ügyben csak annyiban kotmányjogi szempontból értékelhető indokolást nem jogosult a jogerős ítéletek (az alapítéletek) felül­ tartalmazott. bírálatára, amennyiben ezt a Btk. (1978. évi IV. tör- vény) 92–94. §-ának rendelkezései lehetővé teszik.” VI. Kizárt a bűncselekmények ismételt elbírálása, ezért Jogesetek31 nincs jelentősége annak sem, hogy az egyes ítéletekben a bíróságok a bűncselekmények elbírálásánál melyik anyagi jogi törvényt alkalmazták. Az összbüntetésbe VI.1. foglalás során csak a most megjelölt jogszabály-helyek alkalmazhatók, az anyagi jogi törvények további ren- Az ügyészi fellebbezés indokolása szerint a bíróság az delkezései nem. Az ítélőtábla ezért a Btk. 37. §-ára uta- ítéletében az Alkotmánybíróság határozatára nem hi- lást mellőzte az indokolásból. Az összbüntetési eljárást vatkozott, nem azzal összefüggésben vizsgálta a Btk. jogerős elítélések után kell lefolytatni, az összbüntetési 2. §-át, ezért az összbüntetésbe foglalhatóság vizsgá- ítéletben nem szerepelhetnek olyan anyagi jogi rendel- latát nem teljeskörűen végezte el, amely a határozatá- kezések, amelyek a jogerős ügydöntő határozatba fog- nak indokolásbeli hiányosságát eredményezte és meg- lalt döntések tételes jogi alapját képezik. alapozatlanságát is, mely a másodfokú eljárásban nem Az összbüntetési ítéletre vetítve az eddig írtakat, a Btk. 2. §-a akként értelmezendő, hogy főszabályként küszöbölhető ki. Ezzel szemben a másodfokú bíróság32 érvelése sze- az elbírált bűncselekmények elkövetésekor hatályos rint az elsőfokú bíróság az elítélt által indítványozott Btk. alapján kell elvégezni az összbüntetésbe foglalást, büntetéseket foglalta összbüntetésbe, amelyeket az kivéve, ha az elbíráláskor hatályos Btk. enyhébb – mél- tányosabb – összbüntetési ítélet meghozatalát teszi lehetővé. Ennek eldöntése az összbüntetésbe foglalás- 27  Abtv.-t és a Jst.-t módosította a 2013. évi CXXXI. törvény. 28  Részletesen: Ficsór Gabriella: Az egyedi bírósági döntéseket érintő al- kor is a bíróság mérlegelési jogkörébe tartozik. A két kotmányjogi panasz jogintézménye (büntetőügyekben) anyagi jogi törvény összbüntetéssel kapcsolatos sza- bályait össze kell vetni. https://debreceniitelotabla.birosag.hu/sites/default/files/field_attachment/ alkotmanyjogipanaszrol.pdf (letöltve: 2019. január 18.) 29  3361/2018. (XI. 28.) AB határozat Kizárólag az a kérdés vetődhet fel az összevetés so- 30  3360/2018. (XI. 28.) AB határozat rán, hogy a Btk. 2. §-ának alkalmazásával a Btk. eny- Megjegyezte az Alkotmánybíróság az indokolás [18] bekezdésében, hogy hébb összbüntetési tartamot eredményezhet-e. A Btk. az Alaptörvény XXIV. cikk (1) bekezdése nem a bírósági, hanem a hatósági eljárásokra vonatkozóan írja elő a tisztességes eljárás követelményét. Vélemé- 94. §-a értelmében az összbüntetés tartamának el kell nyem szerint ezzel is megerősítette, hogy a bíróság nem hatóság, a bírói ha- érnie a legsúlyosabb büntetésnek és a rövidebb bün- talmi ág elkülönül az államigazgatási szervektől, mint hatóságoktól, amelyek tetés vagy büntetések egyharmad részének összege- a végrehajtó hatalom képviselői. Az Alaptörvény XXVIII. cikk (1) bekezdése teszi alapvető joggá a bíróság tisztességes eljárását: „Mindenkinek joga van ként számított tartamot. A tartamot illető bírói mér- ahhoz, hogy az ellene emelt bármely vádat vagy valamely perben a jogait és legelés az egyharmad részek és a büntetések együttes kötelezettségeit törvény által felállított, független és pártatlan bíróság tisztes- tartama közötti részre korlátozódott. A rövidebb tar- séges és nyilvános tárgyaláson, ésszerű határidőn belül bírálja el.” 52 31  Igazolják a bevezetésben felvetett, az AB határozat utáni egységes jog- tamú szabadságvesztéseket érintő ilyen szabályt az értelmezés hiányát. rBtk. nem tartalmazott, az összbüntetés pedig nem 32  DIT Bpkf.III.676/2018.

érhette el a büntetések együttes tartamát. A mérlege- VI.2. Büntetőjogi Szemle 2019/1. szám léshez a 3/2002. számú Büntető Jogegységi határozat adott iránymutatást, amely jelenleg is hatályos. Ennek A következő esetben nem volt mellőzhető az összbün- II/3. pontja a következőket tartalmazza: tetési ítélet hatályon kívül helyezése33. Az 5.) alatti íté- lettel elbírált bűncselekmények elkövetési ideje a Btk. „Az elengedés mérvének a megítélésénél vizsgálni hatályba lépése – 2013. július 1. napja – utáni: 2014. kell azt is, hogy a több eljárásban elbírált cselekmé- szeptember 23. és 2016. január 18. Ez az ítélet csak nyek jellegükben azonosak vagy hasonlók-e; elkö- olyan összbüntetés alapítélete lehet, amely a Btk. össz- vetési magatartásuk időbelileg egybeeső vagy köze- büntetésre vonatkozó szabályait alkalmazza. li-e; a cselekmények egymással összefüggésben áll- nak-e stb. Így pl. ha az egyik bíróság az elkövetőnek A törvényszék az ezzel az ítélettel kiszabott bünte- többrendbeli azonos vagy hasonló jellegű bűncse- tést is összbüntetésbe foglalta, de az rBtk. összbünte- lekményét bírálta el, majd utóbb indult újabb bün- tésre vonatkozó rendelkezései alapján. Ez feltétlenül tetőeljárás valamely korábban fel nem derített a jogszabály téves alkalmazását jelenti, amely kihatás- ugyanolyan bűncselekmény miatt: az ezt követően sal van az összbüntetés tartamára. lefolytatott összbüntetési eljárás során a rövidebb időtartamú szabadságvesztés teljes elenyészése vagy Az 5.) alatti büntetést a Btk. értelmében akkor lehet igen nagy mérvű csökkentése biztosíthatja, hogy az összbüntetésbe foglalni más büntetéssel, ha az elkö- összbüntetés a halmazati büntetés tartamával le- vető valamennyi bűncselekményt a legkorábbi ítélet gyen azonos. kihirdetését (nem jogerejét) megelőzően követte el. Ez a feltétel kizárólag a 3.) alatti ítélettel kapcsolatban Azokban az esetekben, amikor az egymással áll fenn [a 2.) pontban feltüntetett és összbüntetésbe kvázi halmazati viszonyban álló szabadságveszté- foglalt ítélettel viszont nem], amelyben az elsőfokú sek közül a rövidebb tartamú büntetés teljes elenyé- ítélet kihirdetésére 2016. október 7. napján került sor. szése nem indokolt: a csökkentés a rövidebb bünte- tésnek akár a háromnegyedét meghaladó részéig is Az elsőfokú bíróság ítélete nem csak tévesen alkal- terjedhet.” mazta a jogszabályt, hanem az ítélete megalapozatlan is, mivel nem azokat a büntetéseket foglalta összbün- A másodfokú bíróság ebben az esetben nem talált tetésbe, amelyeknél az anyagi jogi feltételek fennáll- indokot arra, hogy az összbüntetés tartamát csök- tak. Az anyagi jogi szabálysértés miatt az ítélőtábla a kentse. Pusztán annak deklarálására szorítkozhatott, törvényszék ítéletét a Be. 837. §-a folytán alkalmazandó hogy a Btk. nem eredményezhet enyhébb elbírálást, 610. §-a értelmében hatályon kívül helyezte és az el- ezért az összbüntetési ítélet rendelkezései az Alkot- sőfokú bíróságot új összbüntetési eljárás lefolytatására mánybíróság határozatában a Btk. 2. §-ának alkalmazá- utasította. sával kapcsolatban megfogalmazottakra tekintettel a főszabályként érvényesülő rBtk. szabályain alapulnak. A megismételt eljárásban – a Be. 14. §-a (3) bekez- désének c) pontjában írtak figyelembevételével – a A jogszabályi hivatkozások tehát annyiban ponto­ törvényszéknek állást kell foglalnia abban, hogy mely sítandók, hogy az összbüntetésbe foglalásra az rBtk. büntetéseket foglalja összbüntetésbe, melynek vizs- 92. §-ának (1) és (2) bekezdésében foglalt feltételek gálata során figyelemmel kell lennie a 3/2002. Büntető teljesülése okán került sor, a tartam meghatározására Jogegységi határozatnak arra a kötelezően alkalma- a 93. §-a alapján. A végrehajtási fokozat az rBtk. zandó kijelentésére is, hogy az elítéltet „ne érje mél- 94. §-ának (1) bekezdése szerint az alapítéletekben tánytalan hátrány” [III/1./b) pont harmadik bekezdés]. meghatározottaknak megfelelően börtön. VI.3. A 2/2003. számú BJE a III/4. pontjában fogalmazza meg, hogy a törvény nem rendelkezik külön arról, A főügyészség 2018. december 14. napján még mindig hogy az alapítéleteknek a feltételes szabadságra bo- azt az álláspontot képviselte, hogy a Btk. időbeli hatá- csátás kizárásáról szóló rendelkezéseit [rBtk. 47. § (4) lyának értelmezése tekintetében a bírói gyakorlat ala- bek.] hogyan kell figyelembe venni az összbüntetési kította ki azt az értelmezési szabályrendszert, amely ítéletben. Minthogy azonban az összbüntetés egysé- a Btkátm. 3. §-ának megsemmisítése következtében ges büntetés, mintha halmazati büntetés lenne, teljes irányadó. „A 2013. július 1. napját megelőző jogalkal- tartamára nézve egységes a feltételes szabadságra bo- mazói gyakorlat szerint, a korábbi, kevésbé szigorú csátás lehetősége is. Ha bármelyik alapítéletben a bí- szabályok abban az esetben irányadók, ha valamennyi róság kizárta az elítéltet a feltételes szabadságra bo- alapítélet a törvénymódosítást megelőzően emelke- csátás lehetőségéből, ez a rendelkezés az összbünte- dett jogerőre, és ezzel az összbüntetésbe foglalás le- tésre is vonatkozik. (A jelen esetben mindhárom íté- hetősége már akkor megnyílt (BH 2000.135., BH 2000. letben kizárták az elítéltet a kedvezményből.) A felté- 184. és BH 2001.1. számon közzétett eseti döntések).” teles szabadságra bocsátás kizárásáról az összbünte- A törvényszék azonban a másodfokú határozatában34 tési ítéletben rendelkezni kell. ezzel nem értett egyet, és elvégezte az AB határozat- 33  DIT Bpkf.III.671/2018. 53 34  Debreceni Törvényszék 1.Bpkf.773/2018/2.

ban írtak szerint az időbeli hatály vizsgálatát. Az AB lásnak, hanem a feltételes szabadság félbeszakításának határozattal kötelezővé tett értelmezés alapján leszö- és a folytatás elhalasztásának van helye az utóbb ki- gezte: függetlenül attól, hogy az ítéletek eltérő anyagi szabott szabadságvesztésre tekintettel. Megjegyzendő jogszabály alapján mondták ki az elítélt büntetőjogi még, hogy a másodfokú bíróság az AB határozatot meg felelősségét és alkalmazták a jogkövetkezményeket, sem említette az indokolásában. és attól is függetlenül, hogy korábban már két össz- Egy további ügyben36 az AB határozatot értelmezve büntetési ítélet született a hat elítélést érintően, de azt állapította meg az ítélőtábla, hogy az rBtk. anyagi jogi is szem előtt tartva, hogy az elítélt nem kerülhet hát- rendelkezéseinek alkalmazására azért nem kerülhet rányosabb helyzetbe, mint összbüntetésbe foglalás sor, mert az összbüntetésbe foglalás iránti indítvány- nélkül, az elutasító végzés helybenhagyására került ban szereplő elítélések alapjául szolgáló bűncselek- sor, mivel az elítélt konkrét indítványa csak három mények elkövetési ideje 2013. július 1. napja utáni, a büntetés (újabb) összbüntetésbe foglalására irányult. Btk. hatálya alatti, ezért a visszaható hatályú jogalkal- Alapvetően az eljárási feltétel hiányzott a hat elítélés mazás problémája fel sem merülhet. Az összbünte- Büntetőjogi Szemle 2019/1. szám tekintetében az utólagos összbüntetési eljárás lefoly- tésbe foglalni kért harmadik büntetést már összbün- tatásához, azonban a törvényszék határozata arra is tetésbe foglalták, a korábbi összbüntetésből való ki- kitért, hogy az eljárási feltétel teljesülése, az AB hatá- emelésére pedig az rBtk. alkalmazásával sem lett volna rozat jogértelmezésének követése és új összbüntetés törvényes lehetőség. meghozatala esetén az elítélt hátrányosabb helyzetbe Az ítélőtábla37 egyetértett a fellebbviteli főügyész- kerülne. ség átiratában foglaltakkal. Az AB határozat [65] be- Vitatható egy másik ügyben a másodfokú bíróság kezdéséből az következik, hogy az összbüntetésbe érvelése, mely szerint az ügyben az AB határozatnak foglalás tekintetében az rBtk. és a Btk. rendelkezése- azért nincs jelentősége, mert az azokban az összbün- inek összevetése akkor jöhet csak szóba, ha valamen�- tetési ügyekben adott anyagi jogi iránymutatást, ame- nyi cselekmény elkövetése az rBtk. hatálya alá esik. Az lyekben az összbüntetéssel érintett ítéletek részben összbüntetésbe foglalni indítványozott két ítélet közül 2013. július 1. napja előtt, részben ezen időpont után az egyikkel elbírált cselekmény elkövetési ideje 2013. emelkedtek jogerőre. Ezzel szemben a megsemmisí- július 1. napja utáni, így kizárólag a Btk. rendelkezé- tett jogszabály-hely „legalább egy” ilyen ítéletről szólt, seit lehet alkalmazni. amiben benne van az a lehetőség is, hogy valamen�- nyi elítélés jogereje 2013. július 1. napja utáni. Az AB Összegzéshatározat az elkövetési idők összevetését írta elő az- zal, hogy a Btk. 2. §-a szerinti mérlegelést adta a bí- róság kezébe az összbüntetésbe foglalással kapcso- Az AB határozat nem érintette a jogerős ítéletek meg- latban is. változtathatatlanságát. Kizárólag az összbüntetésbe foglalható büntetéseket kiszabó, ezáltal alapítéletekké Egy másik esetben úgy foglalt állást a másodfokú váló bírói döntések rendelkező részeiben szereplő bíróság, hogy „az elsőfokú bíróság helyesen állapí- rendelkezéseknek megfelelő kijelentések szerepelhet- totta meg, hogy az összbüntetésbe foglalásra a jelen- nek az összbüntetési ítéletben, az összbüntetéssel kap- leg hatályos Btk. rendelkezései az irányadók, figye- csolatos anyagi jogi szabályoknak megfelelő jogszabá- lemmel arra, hogy az elkövetési idők nem, de mind- lyi hivatkozásokkal. A jogbiztonság alaptörvénybeli két alapítélet a jelenlegi Btk. hatálya alá esik.” Konk- megfogalmazásából fakadó hátrányos visszaható ha- retizálja is, hogy az alapítéletek összbüntetésbe fogla- tály tilalma miatt – az AB határozat dogmatikai érve- lásának elméleti lehetősége a második ítélet jogerőre lését is megismerve – a büntetéseket kiszabó (alap) emelkedésének időpontjában, 2018. évben nyílt meg. ítéletekkel elbírált bűncselekmények elkövetési ideje Utal még a 2/2006. Büntető Jogegységi határozatra, alapján kell állást foglalnia a bírónak, mint ahogyan a amely »kimondja, hogy a feltételes szabadság is része cselekmények elbírálása során is. a végrehajtandó szabadságvesztésnek. Annak tar- tama alatt a terhelt még a szabadságvesztés hatálya Az AB határozat következményei időlegesek, és alatt áll. A büntetés csak akkor nem lesz „végrehaj- egyre kevesebb ügyet fognak érinteni, mivel egyrészt tottnak” tekinthető, ha a feltételes szabadság ered- a 2013. július 1. napja előtt elkövetett bűncselekmé- ményesen eltelt. Ennek értelmében tehát a kitöltött- nyek miatt kiszabott szabadságvesztések letöltésre ség, illetve a végrehajtottság időpontja elválik egy- mástól, a Btk. pedig az összbüntetés feltételeinek (4) Ha a feltételes szabadság tartama alatt az elítélten olyan bűncselekmény megállapításánál az utóbbi fogalommal operál«. miatt kiszabott szabadságvesztést kell végrehajtani, amelyet a korábbi ügydöntő Nem véletlen, hogy eddig nem történt említés a határozat jogerőre emelkedése előtt követett el, a szabadságvesztés végrehaj- 2/2006. BJE határozatról. Ha az összbüntetésbe fogla- tása a feltételes szabadságot félbeszakítja, és a bíróság a feltételes szabadság lásra a Btk. alapján kerülhetne csak sor, akkor a jog- folytatásának legkorábbi időpontját egységi határozat jogértelmezését a Btk. 40. §-ának (4) bekezdése35 felülírta. Nem összbüntetésbe fogla- a) az utóbb kiszabott szabadságvesztésből engedélyezett feltételes szabad- ság időpontjáig, vagy b) – ha az utóbb kiszabott szabadságvesztés esetén a feltételes szabadságra bocsátás lehetősége kizárt – a szabadságvesztés végrehajtásának időtartamáig elhalasztja. 54 35  40. § (1) A bíróság a feltételes szabadságot megszünteti, ha az elítéltet 36  FIT 2.Beüf.10.651/2018/3. 37  FIT 4.Beüf.10.740/2018/3.

kerülnek, másrészt az új büntetőeljárási kódex szabá- Az alkotmánybírósági határozatok kritizálása a jog- Büntetőjogi Szemle 2019/1. szám lyai a rendkívüli időszerűség talaján állnak, harmad- tudományi írásokban ugyanolyan lehetőség, mint a sorban egyre kevesebb 2013. július 1. napja előtt elkö- konkrét bírósági határozatokat érintően. Az azonban vetett bűncselekmény elkövetésének elbírálására fog nem lehet erre alap, hogy az Alkotmánybíróság figyel- tárgyalás tartásával sor kerülni a jövőben. Ez utóbbi men kívül hagyta, nem mérte fel a határozatának a elkövetői kör pedig általában nem rendelkezik szabad- jogalkalmazásra kiható (azt megnehezítő) következ- ságvesztéssel büntetett előélettel (költségvetési csa- ményeit. A hatástanulmány csak a jogalkotás során lás, a gazdasági élethez kapcsolódó csalások, sikkasz- elvárás. Az Alkotmánybíróság nem teheti meg, hogy tások, hivatali vesztegetések és nagyobb elkövetői kört célszerűségi szempontokat vegyen figyelembe, ami- érintő súlyosan minősülő kábítószerre elkövetett bűn- kor alaptörvény-ellenességet vizsgál. Sem jogalkalma- cselekmények). zói érdekek, sem jogpolitikai célok nem vezethetik. Az Alkotmánybíróság a határozatával egy évek óta ér- Az értelmezés folyamatában felmerült, hogy még lelődő38 alkotmányossági problémára tett pontot.  az sem kizárt, hogy az időbeli hatály vizsgálata egé- szen az 1999. március 1. napja előtt hatályos anyagi 38  Czédli Gergő: Az új összbüntetési szabályok időbeli hatályáról Bünte- jogi jogszabályokig visszanyúljon. Ez talán már csak tőjogi Szemle, 2014/2. 3–8. https://ujbtk.hu/dr-czedli-gergo-az-uj- elméleti felvetés marad. osszbuntetesi-szabalyok-idobeli-hatalyarol/ (letöltve: 2019. január 14.) BÜNTETŐJOGI KÉRDÉSEK AZ INFORMÁCIÓK KORÁBAN Mesterséges intelligencia, Big Data, Profilozás SZERZŐK: Miskolczi Barna, Szathmáry Zoltán A jogtudomány több a pozitív jog normáinak a vizsgálatánál: a társadalmi jelensé- geket azok összefüggéseiben is vizsgálja, s akkor tölti be jól a feladatát, ha a pozitív joggal szemben egyre magasabb elvárásokat támaszt. Így válik igazi proaktív tudo- mánnyá. Könyvünk e szemléletben fogant, és egy új társadalmi környezet, a digi- tális ökoszisztéma büntetőjogi vonatkozásait vizsgálja. E környezet bizonyos jelen- ségeit már ismerjük (ilyen a cyberbullying). Más a helyzet azokkal a jelenségekkel, Ára: 4000 Ft amelyek még mindig csak jósolhatók, jogágunknak azonban fel kell készülnie arra, hogy a technikai-technológiai fejlődés hirtelen éri el azt a szintet, amely esetében a szabályozatlanság immár joghézagot is jelent egyben. A mesterséges intelligencia (MI) büntetőjogi vonatkozásai esetében ez valójában már a küszöbön áll. A probléma az, hogy a büntetőjog-tudomány jelenlegi paradigma- rendszerében, a hatályos dogmák mentén ez a kérdés úgy tűnik, nem igazán vizsgálható. Szemügyre kell tehát venni az MI ontológiai, filozófiai, teológiai vonatkozásait is. Ennél azonban tovább is megy a tanulmány: a szer- zők nem tudtak megszabadulni kodifikátori múltjuktól, s egy jelenleg még egyedülálló gondolatkísérlet erejéig e A szerzők BES VÁS kötetben vitára szeretnék bocsátani az általuk megalkotott modelljogot is. –5%WE ÁRLÁS HVG-ORAC Lap- és Könyvkiadó Kft., 1037 Budapest, Montevideo utca 14. FAX: (36-1) 349-7600 TELEFON: (36-1) 340-2304 • [email protected] www.hvgorac.hu 55

statisztikája ezzel szemben a másik oldal, a bűnüldözés- sel foglalkozó állami szer- Prof. Dr. Gál István László* vek munkájával, illetve e munka hatékonyságával kapcsolatos adatsorok elemzésével foglalkozik. Korrelációs kapcsolatok Teljes és a lehetőségekhez képest megbízható képet a gazdasági mutatók csak akkor kaphatunk a gazdasági bűnözésről, ha mindkét aspektusból, a bű- nözés és a bűnüldözés sta- Büntetőjogi Szemle 2019/1. szám és a bűnözés között1 tisztikájának szemszögéből is megvizsgáljuk. Előre kell bocsátanunk azonban, hogy míg a bűnüldözés sta- tisztikai adatsorainak a megbízhatósága szinte kizárólag az adatfelvétel pon- tosságán múlik (azaz például az ügyészség vádered- 1.  ményessége egészen pontosan mérhető), a bűnözés Statisztika statisztikájára vonatkozó adatsorok a magas látencia – igazságügyi statisztika – miatt csak óvatos és mértéktartó következtetésekre bűnügyi statisztika1 adhatnak alapot. Néhány kivételtől eltekintve (ilyen például Japán és Svájc) a statisztikailag regisztrált bűnözés trendje vi- lágszerte emelkedő tendenciát jelez. Ez az emelkedés A statisztika a legáltalánosabban elfogadott definíció általánosnak mondható, átfogja az összes korcsopor- szerint a tömegesen előforduló jelenségekre vonat- tot, mindkét nemet, illetve az összes bűncselekményt, kozó számszerű információk gyűjtésének, elemzésé- valamint az első alkalommal bűnelkövetők és a vis�- nek, feldolgozásának és közlésének a tudománya.2 Tö- szaesők csoportját. Több vizsgálat is alátámasztja, hogy megjelenségekkel foglalkozik (mint például a bűnö- ez nem csupán a bűnüldöző hatóságok jobb felderítő zés), az egyedi jelenségek (mint például egyetlen bűn- munkájának, hanem a korábbiakhoz képest magasabb cselekmény) a vizsgálódási körén kívülre esnek. A bűnözési intenzitásnak is köszönhető.3 Az emelkedő statisztika többféleképpen felosztható, a legáltaláno- tendencia a magyar gazdasági bűncselekmények te- sabb felosztás szerint beszélhetünk általános statisz- kintetében is megfigyelhető. Az időbeli összehason- tikáról és szakstatisztikákról. Az általános statisztika lítás és a következtetések levonása azonban nem kön�- adja a módszertani apparátust, a szakstatisztikák pe- nyű feladat. A kriminálstatisztikai trendek megválto- dig a statisztika alkalmazását jelentik egyes konkrét zásának ugyanis alapvetően három oka lehet: területeken. Ilyen például a gazdaságstatisztika, né- 1. a tényleges jelenség változik meg (azaz nő vagy pességstatisztika (demográfia), egészségstatisztika és csökken a bűnözés), vagy az igazságügyi statisztika, amely a vizsgálódásunk tár- 2. a hatóságok munkája ingadozik (nő vagy csök- gya lesz a jelen tanulmányban. ken a felderítési arány), vagy Az igazságügyi statisztikán belül található a bűnügyi 3. a jogszabályi környezet változik (nő vagy csök- statisztika, az igazságügyi statisztika egyik ága, amely- ken a büntetni rendelt magatartások száma). nek hátterében a statisztikai módszertan mellett a A magyar gazdasági büntetőjogban egy dekrimi­ büntetőjog áll. A büntetőjog szerepét az is aláhúzza, nalizációs hullám volt megfigyelhető a rendszerváltás hogy a bűnügyi statisztikai adatok időbeli változása is után, a szocialista rendszer gazdasági védelmét bizto- sokszor a büntetőjogi szabályozás változásával indo- sító tényállásokat töröltük. Néhány évig az ismertté kolható. A bűnügyi statisztikának két fő ága van: a bű- vált gazdasági bűncselekmények száma vissza is esett. nözés statisztikája (kriminálstatisztika) és a bűnüldö- Ezt követően újabb és újabb tényállások kerültek a zés statisztikája. Az előbbi a bűnözésre mint társa- Btk.-ba, emiatt nehéz megmondani azt, hogy az utóbbi dalmi tömegjelenségre koncentrál, ennek terjedelmét, tíz-tizenkét évtizedben tapasztalható növekedés mi- struktúráját és dinamikáját vizsgálja. A bűnüldözés nek tudható be. A dinamika (időbeli változás) helyett ezért inkább a struktúrát vizsgáljuk meg, azaz milyen * Tanszékvezető eg yetemi tanár, üg yvéd, PTE ÁJK, Büntetőjogi Tanszék 1 „Az Emberi Erőforrások Minisztériuma ÚNKP-18-4-PTE-8 kód- 56 számú Új Nemzeti Kiválóság Programjának támogatásával készült” 3 Farkas Ákos: A kriminálpolitika és a büntető igazságszolgáltatás haté- 2  Pintér József: Bevezetés a statisztika módszereibe PTE FEEFI, Pécs, konysága (=Tanulmányok Szabó András 70. születésnapjára, Magyar krimi- 2001. 10. oldal. nológiai Társaság Budapest, 1998. 81. oldal)

gazdasági bűncselekmények milyen arányban vannak tékokat. Általában nem rontják le a saját statisztikáju- Büntetőjogi Szemle 2019/1. szám jelen a hazai gazdasági bűnözésben. kat bizonytalan kimenetelű ügyekkel.) 57 A statisztikai adatsorokat vizsgálva felmerülhet ben- 2.  nünk, hogy érdekes lenne egy európai összehasonlí- Gazdaságpolitika tás, ez azonban ma még két ok miatt nem lehetséges. és kriminálpolitika Először is csak akkor lehetne összehasonlítható sta- tisztikákat előállítani, ha a tagállamok az adatokat har- A gazdaságpolitika napjainkban szorosan kapcsolódik monizált módon gyűjtenék. Azokon a területeken, a makroökonómiához. Az állam olyan nézeteit, elha- ahol a tagállamok az adatgyűjtéshez már nemzeti rend- tározásait, döntéseit értjük a legáltalánosabb értelem- szerekkel rendelkeznek, a harmonizáció megvalósí- ben a gazdaságpolitika fogalma alatt, amelyeket az ál- tása túlzott mértékű forrásokat követel, és gyakran lam (a kormányzat) a társadalmi és politikai céljainak bonyolult is. A harmonizációt ezért „lépésről lépésre megvalósítása érdekében a gazdaság befolyásolására haladó” megközelítést igénylő, középtávú célként azo- alkalmaz. A gazdaságpolitika jelentősen befolyásolja nosították. Ez a cél csak a tagállamok és az Európai a társadalom és a gazdaság szereplőinek döntéseit, Bizottság bevonásával érhető el az ilyen harmonizált mozgásterét. „A XVIII. század és a XIX. század elejé- információkra vonatkozó sürgős igény értékelése vagy nek liberális gondolkodói még azt követelték az állam- jogilag kötelező aktusok alapján.4 Másrészt a harmo- tól, hogy messzemenően tartózkodjék a gazdasági be- nizált statisztikai adatgyűjtés mellett is erősen gátolja avatkozásoktól. Ugyanakkor ma már az állam általában az összehasonlítást az, hogy az egyes államok eltérően nemcsak a gazdasági folyamatok alakulását befolyá- határozzák meg mind a gazdasági bűncselekmények soló jogi-intézményi rendszert határozza meg (rend- halmazát, mind az egyes bűncselekmények törvényi szerszabályozási politika), hanem ennek a folyamatnak tényállásait. Így a kapott adatokból levont következte- még bizonyos változóit is (folyamatszabályozási poli- téseink megbízhatósága megkérdőjelezhető lenne. tika). A gazdaságpolitikai beavatkozás – igaz, eltérő igénnyel és mértékben – általános jelenség.”5 A gazdasági bűncselekményekkel okozott kár az utóbbi időben évente már szinte százmilliárdos nagy- A gazdaságpolitika két legfontosabb részterülete a ságrendű összeg forintban, s ennek az összegnek a fiskális (költségvetési) és a monetáris politika. A fis- büntető eljárásokban alig 10%-a (vagy kevesebb) térül kális politika legfontosabb eleme a központi költség- csak meg. Ha a vagyon elleni bűncselekményeket is vetés kiadásainak és bevételeinek a változtatásával figyelembe vesszük, évente több százmilliárd forint valósítható meg. (Emellett az államháztartás az elkü- bűncselekménnyel okozott kárnak nyoma vész, és saj- lönített állami pénzalapokat, a társadalombiztosítást nos arra nézve sincs adat, hogy ennek legalább egy és a helyi önkormányzatok költségvetését is tartal- része utólag megkerülne. mazza, ezek azonban gazdaságpolitikai szempontból kisebb jelentőségűek.) A költségvetés a kormányzat A bűnügyi statisztika másik fő ága, a bűnüldözés pénzügyi terve, amely tipikusan előre egy évre hatá- statisztikája, ezt azonban csak érintőlegesen tárgyal- rozza meg a bevételeket és a kiadásokat. A kormányzat juk. A bűnüldözésre vonatkozó statisztikai adatok két kiadásai a központi költségvetés által a fejlett orszá- fő területe a nyomozás-eredményességi illetve a vád- gokban megközelítik vagy akár meg is haladják a GDP eredményességi statisztika. Mind a nyomozáseredmé- 50%-át. Az állam a legnagyobb beruházó és a legna- nyességi, mind a váderedményességi mutató megosz- gyobb munkaadó is. lási viszonyszám, leegyszerűsítve úgy számolható ki, hogy az eredményes nyomozások számát osztjuk az A gazdaságpolitika feladatait többféle csoportosí- összes nyomozás számával, illetve az elítélt személyek tásban is meghatározhatjuk. A legfontosabb feladatok számát az összes megvádolt személy számával. A kép a következők: érdekes. A gazdasági bűncselekmények felderítésének eredményessége általában a másfélszerese az össz­ 1. a gazdasági stabilitás (árstabilitás, növekedés bűnözés körében tapasztalt felderítési eredményes- stabilitása, munkapiac stabilitása, munkanélkü- ségnek, és általában 50% feletti értékeket mutat. A liségi szint alacsonyan tartása); váderedményesség az összes bűncselekmény tekinte- tében 97% körül mozog, ennél a gazdasági bűncselek- 2. az intézményi és jogi feltételek biztosítása: ki mények váderedményessége szignifikánsan kisebb, kell építeni és működtetni kell azt az intézmény- mintegy 5%-kal. (Ha egy pillanatra megdöbbentő is a rendszert, amely a társadalmi együttélés rendjét 90% feletti váderedményesség, gondoljuk bele abba, és a gazdaság zavartalan funkcionálását és nö- hogy az ügyészség nyilván csak akkor fog vádat vekedését biztosítja és támogatja; emelni, ha abszolút biztosnak érzi a terhelő bizonyí- 3. monopóliumok és monopolista törekvések kor- 4 A statisztikai információk mainstreamingje az Európai Unión belül látozása; (A Bizottság közleménye az Európai Parlamentnek, A Tanácsnak és az Euró- pai Gazdasági és Szociális Bizottságnak A bűnözéssel és a büntető igazság- 4. externáliák (külső gazdaságihatások) csökken- szolgáltatással kapcsolatos statisztikákra vonatkozó átfogó és koherens EU- tése és az általuk okozott problémák kezelése; stratégiakialakítása: az EU cselekvési terve a 2006–2010-es időszakra 4. oldal). 5  Peter Dobias: Gazdaságpolitika, Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó, Bu- dapest, 1988. 17. oldal.

5. a jövedelemkülönbségek csökkentése; a társadalom többi tagja 6. közjavak előállítása; 7. vegyes javak előállítása. fizet nem fizet Az államháztartás egyik legfontosabb feladata a köz- javak előállítása és újratermelése, fenntartása. A köz- fizet Pénzért élvez- A közjószág gazdaságtan a tiszta magánjavak6 mellett ismeri a köz- heti a közjószág nem valósul javak kategóriáját is. Szemben a tiszta magánjavakkal egyén hasznosságát meg, feleslege- (amelyeknél fennáll a fogyasztásból történő kizárás sen fizetett lehetősége és érvényesül a fogyasztásban a rivalizálás lehetősége) a közjavak kollektív, azaz közösségileg fo- nem Ingyen élvezhe- A közjószág gyasztható javak. A fogyasztásuk mennyisége függet- fizet ti a közjószág nem valósul len az egyén döntésétől, mindenki ugyanakkora men�- hasznosságát meg nyiséget fogyaszt. Emellett nincs lehetőség a fogyasz- Büntetőjogi Szemle 2019/1. szám tásból történő kizárásra, és az egyes fogyasztók nem Látható, hogy a domináns stratégia a nem fizetés, de gyakorolnak befolyást egymás fogyasztására. A fő kü- így előfordulhat, hogy a közjószág nem valósul meg! lönbség tehát nem az a közjavak és a magánjavak kö- Egyes közgazdászok szerint észszerű, hogy a hiányos zött, hogy ki állítja elő őket (egy park például attól forrásokat ne arra fordítsuk, hogy adót fizessünk, ami- még nem biztos, hogy közjószág, ha városi adókból kor kedvezőbb alternatív alkalmazások is kínálkoznak.7 finanszírozza az önkormányzat, hiszen lehetőség van rá, hogy bekerítsék, és belépődíjat szedjenek). A köz- A magánjavak és a közjavak mellett beszélhetünk javak lehetnek: még vegyes javakról is. Ezek átmenetet képeznek a a) nemzetköziek (pl. a NATO); köz- és a magánjavak között (például egy védőoltás). b) nemzetiek (egy adott ország honvédelme); Az állami beavatkozás a vegyes javak előállításában és c) regionálisak (adott régió környezeti állapota); fogyasztásában is indokolt. d) helyiek (egy önkormányzati fenntartású oktatási intézmény); Léteznek végül megkülönbözetett javak is, itt az ál- e) csoportspecifikus kollektív javak (egy egyetemis- lami szerepvállalás lényege a hiányzó vagy létező tákat kiszolgáló létesítmény). egyéni preferenciák közösségi érdekek alapján tör- A közjavakat adókból és más állami bevételekből, ténő korrekciója.8 Két fajtájukat különböztetjük meg.9 valamint hitelből finanszírozhatja az állam. Mivel a közjavak fogyasztásából az egyes embereket nem le- Látható tehát, hogy a gazdaság nem működik jól bi- het kizárni (a honvédelmet mindenki folyamatosan zonyos mértékű állami beavatkozás nélkül. (Ezt ma már „megkapja”, ha kell neki, ha nem, és nem zárható ki a mindenki elismeri, vita a beavatkozás mértékben van.) honvédelem „fogyasztásából”), nagy a kísértés az úgy- Az állam gazdasági szerepvállalásához viszont bevéte- nevezett „potyautas-magatartásra”. Mivel a társadalom lekre van szükség, amelyeket az állampolgároktól szed tagjai a közjavak hasznosságából mindenképpen ré- be, akár kényszer árán is (mint ahogy láttuk, az önkén- szesülnek, semmi nem indokolja, hogy a racionálisan tes fizetés nem racionális magatartás, erre nem lehet gondolkodó fogyasztó az adott közjószág finanszíro- alapozni). Ahhoz, hogy a tervezett bevételeket az állam zásában részt kívánjon venni. Ha azonban senki sem realizálni tudja, szükség van a legerősebb jogi eszköz, fizet, a közjavakat az állam nem tudja finanszírozni. a gazdasági büntetőjog támogatására is. Ez viszont a közteher-viselésben való önkéntes rész- vételt indokolja. Mi tehát az egyén számára racionáli- Láthattuk, hogy a költségvetés egyik legfontosabb san követendő stratégia? Megvizsgálhatjuk a fogoly- feladata tehát a közjavak biztosítása. Ezek közé tartozik dilemma alapján, hogy a homo oeconomicus-ként vi- az igazságszolgáltatás intézményrendszere is. Vagyis a selkedő állampolgár milyen döntést hoz a köztehervi- gazdaságpolitika adja a fedezetét a kriminálpolitika selésben való részvétellel kapcsolatban. működtetésének is. Az állam legfőbb bevételi forrásai az adók. Az adóztatás három funkciója: 1. fedezeti funkció: ez biztosítja az államháztartás bevételeit; 2. befolyásolási funkció: az adórendszer gyakran az állami-politikai preferenciák megjelenítési helye is egyben; 7  Szilovics Csaba: Csalás és jogkövetés az adójogban Gondolat Kiadó Bu- dapest, 2003. 89. oldal 8  Madár–Schepp–Szabó–Szebellédi–Zeller: Pénzügyek alapjai, UNIÓ Ki- adó, Budapest, 2002. 522. oldal 9  Ezek a meritorikus és a demeritorikus javak. A meriotikus javak esetében az állam pozitív diszkriminációt alkalmaz, a vonatkozó egyéni preferenciák esetében is lehetővé vagy kötelezővé teheti a fogyasztást (az előbbire egy mú- zeum, a az utóbbira az általános iskolai oktatás a példa). A demeriotikus javak esetében az állam az esetlegesen létező (gyenge vagy erős) egyéni preferenciák 58 6  Ezeknek két megkülönböztető jellemvonása az, hogy fennáll a fogyasz- ellenére él a negatív megkülönböztetés eszközével, és jelentősen megdrágít- tásból történő kizárás lehetősége, illetve érvényesül a fogyasztásban történő hatja vagy meg is tilthatja az adott jószág fogyasztását (az előbbire a cigaretta, rivalizálás lehetősége is. az utóbbira a heroin hozható fel példaként).

3. arányosítási funkció: az elosztási arányok meg- neti fejlődésének szempontjait is figyelembe véve – Büntetőjogi Szemle 2019/1. szám változtatása által az állam beavatkozik a jövede- néhány szerzőt meg kell említeni. Így Franz v. Liszt, a lem- és vagyoneloszlásba is. közvetítő iskola kiemelkedő alakja, a bűnözés okait és a büntetés hatásait vizsgáló tudományos kutatás alap- Az adóbevételek beszedése tehát az állam egyik leg- elveit magában foglaló diszciplínának tekintette a fontosabb érdeke, hiszen megfelelő mennyiségű adó- kriminálpolitikát, amely megszabja – a büntetés és bevétel nélkül a gazdaságpolitika ellehetetlenül. Ezt ahhoz hasonló jogintézmények igénybevételével – a viszont a kriminálpolitika tudja támogatni a maga saját bűnözéssel szembeni állami fellépést (Liszt 1905/I). eszközrendszerével, hiszen a legsúlyosabb visszaélések Liszt megközelítésében a kriminálpolitika még nem költségvetési csalásnak minősülnek, és akár végrehaj- vált el élesen a kriminológiától; a két tudományág szét- tandó szabadságvesztés is lehet a büntetetésük. válása és önállósulása csak az 1940-es években indult meg. A kriminológia és kriminálpolitika szétválásának A kriminálpolitika ma még nem tekinthető önálló folyamata a kriminológia kutatási területének és ku- tudománynak, csak egy önállósuló részterület a bűn- tatási módszerének körvonalazódásával függ össze. ügyi tudományokon belül. Része az állam általános Az 1950-es évektől kezdődően a növekvő bűnözésből politikájának, ezen belül a jogpolitikának. A már el- fakadó társadalmi szükséglet és az időközben felhal- követett bűncselekményekre adandó válaszstratégiák mozódott ismeretanyag kölcsönhatásának eredmé- gyűjtőfogalma. A kriminálpolitika irányítja a büntető nyeként a kriminológia elfoglalta önálló helyét a tu- törvényhozást (például új bűncselekmények törvényi dományágak között. Ezzel egy időben nyilvánvalóvá tényállásainak megalkotása, a büntetési tételek fel- vált, hogy az addig kriminológia címszó alatt össze- emelése vagy csökkentése stb.), de csak mérsékelt sze- foglalt kutatások alapvetően kettős természetűek vol- repe van a jogalkalmazásban. tak: egyrészt a bűnözést mint társadalmi jelenséget és a bűnelkövetést mint egyedi jelenséget empirikusan A kriminálpolitika fogalmának a meghatározásával vizsgálták, másrészt e vizsgálatok alapján értékelték a több hazai szerző is foglalkozott. A múlt század nyolc- büntető igazságszolgáltatási rendszer működését, az- vanas éveiben Földvári József monográfiája talán a zal kapcsolatban célokat, feladatokat fogalmaztak meg. legfontosabb monográfia ezek közül, de napjainkból Az 1960-as évekre általánosan elfogadottá vált, hogy feltétlenül meg kell említeni Farkas Ákos, Borbíró a kriminológia empirikus, ontológiai tudomány, azaz Andrea és Ligeti Katalin a témával kapcsolatos mun- a meglévő jelenségeket kutatja. Ezzel szemben a kri- káit. minológiai felismerésekből levont következtetések a kriminálpolitika mint önálló axiológiai tudomány kö- Földvári József álláspontja szerint, míg a XIX. század rébe tartoznak. A két tudományterület kettéválását a büntetőjog dogmatikájának az évszázada volt, addig tükrözi Jescheck (1996) megközelítése, aki szerint a a XX. század a kriminálpolitikai gondolkodás időszaka. kriminálpolitika arról szól, hogy hogyan alakítható ki Az érdeklődés megváltozásának a hátterében négy je- a büntetőjog a legcélszerűbben annak érdekében, lenség áll. Először a bűnözés helyzetének alakulása hogy eleget tudjon tenni fő feladatának, a társadalom kapcsán megjegyzi, hogy minőségi és mennyiségi ne- védelmének. Ezt a gondolatot továbbfejlesztve Zipf gatív változás (rosszabbodás) következett be. A máso- (1973) a büntető-igazságszolgáltatási rendszerre vo- dik ok annak a meggyőződésnek a kialakulása, hogy a natkozó elképzelések kialakítását és megvalósítását bűnözés befolyásolható jelenség. Fel kell tárni az okait, érti kriminálpolitika alatt.”12 és a lehetőségekhez mérten meg kell előzni. A harma- dik tényező a természettudományos ismeretek gyara- A társadalom érdekeinek védelme, a társadalmi podása, amelyeket a kriminológia és a kriminalisztika együttélés biztosítása az államhatalom feladata. E fel- is folyamatosan átvesz. Végül Földvári szerint a negye- adat teljesítésének semmiképpen sem elhanyagolható dik ok a világméretű kodifikációs hullám kibontako- eszközei viszont a büntetőjog területéhez tartoznak. zása, amelynek eredményeként minden állam egyre Ezen eszközök alkalmazásának feltételei és módja bün- hatékonyabb büntető törvénykönyvet akart készíteni tetőjogilag meghatározott. A kriminálpolitika feladata a XIX. század második felében.10 Földvári József defi- többek között azoknak a szempontoknak a kidolgo- níciója szerint a kriminálpolitika tudománya azoknak zása, amely szempontok érvényesítendők a büntető- az ismereteknek a rendszere, amelyek alapján szervez- jogi jogszabályok alkalmazása során.13 A kriminálpo­ heti az államhatalom a bűnözés elleni küzdelmet, meg- litika mindig a bűnözés mennyiségi, minőségi válto- határozván e küzdelem eszközeit, ezen eszközök alkal- zásához, a társadalom biztonságérzetéhez igazodó, mazásának feltételeit és módjait, összhangban az állam ennek következtében folyamatosan változó, dinami- általános politikai célkitűzéseivel.11 kus tevékenység, amelynek eszközrendszerét nem a Ligeti Katalin a kriminálpolitika fogalmának a meg- határozásakor a következőket írja: „A kriminálpolitika fogalmának számos külföldi és hazai meghatározása ismert. A tudományos meghatározások gazdag tárából – a fogalom és az általa jelölt tudományterület törté- 10  Földvári József: Kriminálpolitika, Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó, 12  http://www.tettprogram.hu/uploads/tamop_tk_1_alt+gyfk.pdf 59–60. 59 Budapest, 1987. 11–13. oldal oldal (2018. június 1.) 11  Földvári József: Kriminálpolitika, Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó, 13 Földvári József: Kriminálpolitika, Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó, Budapest, 1987. 18. oldal Budapest, 1987. 32–33. oldal

bűnözés mennyiségi és minőségi változásai határoz- előre – az eredményes kezelés a büntetőjog hagyomá- zák meg, hanem a társadalom civilizációs szintje.14 nyos garanciális eszközeinél jóval rugalmasabb kere- A kriminálpolitika fő részterületeit a következő ábra tet kíván meg. A határozatlan tartamú büntetések, a szemlélteti: büntetés-végrehajtásban szükség szerint igénybe ve- hető kezelési módszerek a büntetőjogi garanciarend- szer fellazulását eredményezték.”15 Hazánkban a rendszerváltás óta a liberális (enyhítő) és a konzervatív (szigorító) kriminálpolitika váltja egy- mást időről időre. Magyarország negyedik büntető törvénykönyve a konzervatív kriminálpolitikai alap- elveket és gondolkodást tükrözi vissza. Számos jogta- lan és néhány jogos kritika ellenére a 2012. évi C. tör- vényt, amelyet még néhány évig „új Btk.” néven fogunk Büntetőjogi Szemle 2019/1. szám emlegetni, jómagam egy kifejezetten jól sikerült jog- szabálynak tartom. Rögtön hozzá kell tennem azon- ban, hogy nem tudok teljesen elfogulatlanul nyilat- kozni, hiszen 2010–2012 között tagja voltam annak a négyfős szakértői testületnek16, amely a törvény meg- „A második világháború után kialakuló jóléti társa- alkotásában segítette Miskolczi Barna és kollégái mun- dalom- és büntetőpolitikát a gondoskodó állam lehe- káját a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztériumban. tőségei és képességei körüli eufória határozta meg. Az új Btk. kifejezetten mértéktartó jogszabály, Az egyén boldogulásáért és a társadalmi problémák amelynek megalkotásakor a hatékonyság, következe- feloldásáért felelősséget vállaló állam – az általános tesség, egyszerűség, korszerűség négyes követelmé- gazdasági fellendülés, a szociáldemokrata politikai nyének kellett érvényesülnie a minisztérium által ki- retorika és az emberrel foglalkozó tudományok erő- adott „Koncepcionális kiindulópontok”17 című mun- teljes támogatásával – a korábban ismeretlen mértékű kaanyag szerint. A konzervatív kriminálpolitikai18 beavatkozás intézményrendszerét építette ki. A felis- koncepció alapján a jogalkotó abból indult ki, hogy merés, hogy az egyes társadalmi problémák egymás- sal szorosan összefüggnek, és az ideológia, amely sze- rint az államnak kötelezettséget kell vállalnia e prob- 15  Borbíró Andrea: A sokarcú bűnmegelőzés (Feljegyzések a bűnözéskont- roll új tendenciáiról és angliai tapasztalatairól) 19. oldal lémák megoldásában, a társadalomkontroll teljes esz- https://edit.elte.hu/xmlui/bitstream/handle/10831/34364/Themis_2005_ köztárában visszaköszöntek. A jóléti szolgáltatások dec_Borbiro_Anna_p_17-28.pdf?sequence=1&isAllowed=y (2018. június 5.) által alakított gazdaságpolitika a piac kedvezőtlen ha- 16  A kodifikációt segítő külső (valamelyik hazai jogi karhoz is kötődő) szak- értők a következők voltak 2010–2012 között: Békés Ádám (PPKE), Gellér tásaitól volt hivatott az egyént védeni, a társadalom- Balázs (ELTE), Kőhalmi László (PTE) és Gál István László (PTE). politika intézményrendszere pedig a társadalmi 17  A rendelkezésünkre bocsátott munkaanyag részletesen a következőket egyenlőtlenségek mérséklését és a szociális biztonság írta erről: „A hatékonyság alapvető társadalmi elvárás, ami jogpolitikai célként kerülhet megfogalmazásra, mint az új Btk. legfontosabb tulajdonsága. megteremtését célozta. Ami a büntetőpolitikát illeti, A következetesség és az egyszerűség részben a kiszámíthatóságot, részben a jóléti állam logikáját itt az elkövető felelősségének pedig a könnyebb alkalmazhatóságot célozza, e tekintetben tehát fontos szak- enyhítése és az elkövetéshez vezető okok orvosolha- mai kritérium, s egyben a hatékonyság legfontosabb garanciája. A korszerűség – felfogásunk szerint – semmiképp sem az értékállóság el- tóságába vetett hit jellemezte. Eszerint a bűnelkövetés lenpontja. A Btk. azon rendelkezéseit, melyek az idő próbáját kiállták, nem tünet, annak szindrómája, hogy a társadalmi esély- célunk módosítani. Sok rendelkezés azonban már nincs összhangban a XXI. egyenlőség az elkövető szocializációjában hiányosan század elvárásaival, és nincs tekintettel hazánk Európai uniós tagságára. A hatályos törvényben előfordul, hogy a Btk.-beli rendelkezés uniós joggal való valósult meg. A bűncselekményben megnyilvánuló összehangolása nem megfelelő módon ment végbe, ami üres tényállásokat „veszélyesség” tehát az elkövető felelősségén kívül eredményezett; másutt pedig a szükséges dereguláció maradt el. esik, ehelyett olyan hátrányos társadalmi helyzetre Pr ior it á s a szankciórendszer, azon belül pedig az egyes tényállásokhoz kapcsolódó büntetési tételek újragondolása által a Btk. elmúlt évekbeli módo- vagy szocializációs zavarokra vezethető vissza, ame- sításai miatt megbomlott belső koherenciájának a visszaállítása. E feladat meg- lyek orvoslása a szakértők hada által megtámogatott oldása a jelenlegi Btk.-val szemben gyakran – okkal – hangoztatott követke- jobbító célú állami beavatkozás feladata. Amennyiben zetességi deficit kiküszöbölését idézhetné elő. A z 1978. évi IV. törvény sorozatos módosításai a különös részi tényállá- pedig a bűncselekmény tünet, és okai ily módon di- soknak még az adott kormány jogpolitikai szándékát sem mindig tükröző túl- agnosztizálhatóak, nyomban mellérendelhető a „ke- burjánzásához vezettek. Ennek következtében egyre több tényállás került egy- zelés” is, amelynek kézenfekvő terepe a büntető igaz- mással az általános–különös viszonyába, sok esetben a különös tényállás szank- ciói enyhébbek az általánosénál. A Btk. egyszerűsítését a BKFO egy határozott ságszolgáltatás és a büntetés-végrehajtás. Ebből a lo- és jelentős profiltisztítással tervezi elérni.” (Koncepcionális kiindulópontok, gikából azonban az is következik, hogy – mivel a prob- munkaanyag, KIM, 2012. 1. oldal) léma orvoslásának sem szükséges időtartama, sem 18  A kriminálpolitika feladata többek között azoknak a szempontoknak a kidolgozása, amely szempontok érvényesítendők a büntetőjogi jogszabályok szükséges módszere nem határozható meg pontosan alkalmazása során. (Földvári József: Kriminálpolitika, Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó, Budapest, 1987. 32–33. oldal) A kriminálpolitika mindig a bű- nözés mennyiségi, minőségi változásához, a társadalom biztonságérzetéhez igazodó, ennek következtében folyamatosan változó, dinamikus tevékenység, 60 14 Farkas Ákos: A kriminálpolitika és a büntető igazságszolgáltatás haté- amelynek eszközrendszerét nem a bűnözés mennyiségi és minőségi változásai konysága (=Tanulmányok Szabó András 70. születésnapjára Magyar krimino- határozzák meg, hanem a társadalom civilizációs szintje. (Farkas Ákos: A lógiai Társaság Budapest, 1998. 81. oldal). kriminálpolitika és a büntető igazságszolgáltatás hatékonysága In: Tanulmá-

lehetőleg vagy szigorúbb, vagy ugyanolyan szigorú le- 3.  Büntetőjogi Szemle 2019/1. szám gyen az egyes részleteiben az új Btk. is, mint a korábbi. Statisztikai elemzések Ezt persze minden apró részletrendelkezés esetében a bűnözés terjedelme, 61 nem lehetett teljes mértékben betartani, de összeg- dinamikája és struktúrája észében véve legalább az elmondható, hogy nem lett kapcsán 1800-tól napjainkig, enyhébb a korábbi törvénynél. Bár rögtön tegyük is különös tekintettel hozzá: a jelenlegi kormány által a hatalomra kerülésük a gazdasági válságok előtt, még ellenzékben tervezett szigorítások jó részét és a bűnözés kapcsolatára már a korábbi kormányok már beiktatták az előző Btk.-ba 2008–2010 között.19 Nem új keletű kutatási téma a gazdasági mutatók és a bűnözés közötti korrelációs kapcsolat keresése. 1835 Sokak szerint sikerült megalkotnunk a 28 tagállamú és 1861 közötti bajor adatsorok alapján Georg von Európai Unió legszigorúbb büntető kódexét. Ezzel Mayr számszerűsíthető kapcsolatot mutatott ki a ga- persze lehet vitatkozni, de a Sanghaji Tudományos bonaárak változása és a lopások száma között. A ga- Akadémia Jogtudományi Intézete 2014–2015-ben le- bona árának növekedése maga után vonta a lopások fordította az új magyar Btk.-t mandarin nyelvre, és számának emelkedését és fordítva.22 könyv formájában 2015 őszén publikálni is fogja Sang- hajban. Kínában tehát sok szempontból követendő Az 1880-as években a híres francia büntetőjogász mintaként tekintenek az új kódexünkre, mint amely és kriminológus, Lacassagne is vizsgálta a gazdasági egy demokratikus, de mégis kellőképpen szigorú tör- tényezők és a bűnözés alakulása közötti kapcsolatot. vény. Azt vélte felfedezni, hogy a búzaárak változása szinte teljesen együtt mozog vagyon elleni bűncselekmények Álláspontom szerint a büntetőjog csak nagyon kor- számának változásával, és kimutathatók a gazdasági látozott mértékben képes a gazdasági válság tünetei- válságok hatásai is.23 nek a kezelésére – ha képes rá egyáltalán.20 Mondom ezt annak ellenére, hogy közel 150 év óta mutatnak ki Az USA 1890-es években lezajlott gazdasági válsága összefüggéseket a kutatók a gazdasági válságok és a idején a bűnügyi statisztika szintén jelzett. „A válság bűnözés alakulása között.21 Ezt a következő részben kezdetekor az újságok a korrupció óriási megnöveke- röviden áttekintjük. déséről számoltak be. 1895. január 1-jén a Chicago Daily Tribune egy cikkében azt állította, hogy 1894- nyok Szabó András 70. születésnapjára Magyar kriminológiai Társaság Buda- ben volt a legnagyobb számú sikkasztás 1878 óta, ami pest, 1998. 81. oldal) egyébként szintén súlyos válságév volt.”24 19  Bárándy Gergely országgyűlési képviselő úr felkérése alapján 2006-tól Egy német kutatás szerint, amelyet Exner végzett segítettem az általa létrehozott „Szakmai kör”-ön keresztül a büntető jogal- az első világháború után25, a következő összefüggést kotást a 2010-et megelőző időszakban is. mutatta ki: a munkanélküliek számának minden egy- millió fővel történő emelkedése átlagosan várhatóan 20  Lásd Gál István László: Gazdasági büntetőjog, gazdasági bűnözés és a tízezerrel növeli meg a lopás miatt elítéltek számát. jelenlegi gazdasági válság (PTE ÁJK Gazdasági Büntetőjogi Kutatóintézet, Pécs, 2012. 159. pp) 1882–1914 között a rozs és a kenyérárak szinte tel- jesen együtt mozogtak az ismertté vált lopások szá- 21  Az 1880-as években a híres francia büntetőjogász és kriminológus, mával Németországban, Eduard Joachim kutatatásai26 Lacassagne is vizsgálta a gazdasági tényezők és a bűnözés alakulása közötti szerint. Mindezt a következő ábrán is bemutathatjuk: kapcsolatot. Azt vélte felfedezni, hogy a búzaárak változása szinte teljesen együtt mozog vagyon elleni bűncselekmények számának változásával, és ki- 22  Ulrich Martens: Wirtschatfliche Krise, Arbeitslosigkeit und Kriminalitäts­ mutathatók a gazdasági válságok hatásai is. (A. Lacassagne: Marche de la bewegung Freiburg i. Br., 1978. 5–6. oldal. criminalité en France 1825-80 (=Revue Scientifique, 1881.) Az USA 1890-es években lezajlott gazdasági válsága idején a bűnügyi statisztika szintén jelzett. 23  A. Lacassagne: Marche de la criminalité en France 1825-80 (=Revue „A válság kezdetekor az újságok a korrupció óriási megnövekedéséről számol- Scientifique, 1881.) tak be. 1895. január 1-jén a Chicago Daily Tribune egy cikkében azt állította, hogy 1894-ben volt a legnagyobb számú sikkasztás 1878 óta, ami egyébként 24 George A. Akerlof – Robert J. Shiller: Animal Spirits (Corvina Kiadó szintén súlyos válságév volt.” (George A. Akerlof – Robert J. Shiller: Animal Budapest, 2011. 91. oldal). Spirits (Corvina Kiadó, Budapest, 2011. 91. oldal) Egy német kutatás szerint, amelyet Exner végzett az első világháború után (Exner, F.: Krieg und 25  Exner, F.: Krieg und Kriminalität Kriminalistische Abhandlungen Heft Kriminalität Kriminalistische Abhandlungen Heft 1. Leipzig 1926.), a követ- 1. Leipzig 1926. kező összefüggést mutatta ki: a munkanélküliek számának minden egymillió fővel történő emelkedése átlagosan várhatóan tízezerrel növeli meg a lopás 26  Eduard Joachim: Konjunktur und Kriminalität (Offenburg, 1933. 19. miatt elítéltek számát. 1882–1914 között a rozs és a kenyérárak szinte teljesen oldal). együtt mozogtak az ismertté vált lopások számával Németországban, Eduard Joachim kutatatásai (Eduard Joachim: Konjunktur und Kriminalität Offenburg, 1933. 19. oldal) szerint.

Büntetőjogi Szemle 2019/1. szám Legfelső sorban a gazdaság ciklikus változásai (1), alatta a bűncselekmény-csoportokra vonatkozó idő- sorok, a következő sorrendben: minden ismertté vált bűncselekmény (2), tulajdon elleni nem erőszakos bűncselekmények (3), tulajdon elleni erőszakos bűn- cselekmények (4) szándékos dologrongálások (5), erő- szakos személy elleni bűncselekmények (6), „erkölcs- ellenes” bűncselekmények (7). A táblázatból jól látható, hogy a gazdasági ciklusok (legfelső sor) szinte pont ellentétesen mozognak az egyes bűncselekményi kategóriákkal: fellendülés ese- tén csökken, recesszióban nő a bűnözés. Ezt az összefüggést egy másik grafikonon is lehet ábrázolni (a folytonos vonal jelzi a lopás miatt elítél- tek számát, a szaggatott vonal pedig a munkanélküli- séget mutatja)29: Forrás: Eduard Joachim, 19. oldal A XX. század elején, a két világháború között Dorothy Swaine Thomas vizsgálta a gazdasági ciklu- sok és a különféle bűncselekményi kategóriák közötti korrelációt 1865–1915 között27. A következő ábrán28 az említett 50 éves idősor adatai vannak feltüntetve. Forrás: Ulrich Martens: Wirtschatfliche Krise, Arbeits­ losigkeit und Kriminalitätsbewegung Az 1929–33-as nagy gazdasági világválság alatt egy kutatás szerint30 ugyan összességében csökkent a bű- nözés Németországban, de egyes bűncselekménycso- portok esetében jól látható a növekedés 1929 után (ld. a köv. old.) A nagy gazdasági világválság után a gazdasági vál- ságok és a bűnözés kapcsolatát az USA-ban is vizsgál- ták. Thorsten Sellin a következő érdekes összefüggé- sekre hívja fel a figyelmet a témára vonatkozó köny- vében31: 1. Nem minden bűncselekmény-típus reagál érzé- kenyen a gazdasági mutatók változásaira, ezért a vizs- gálatokat csak egyes bűncselekménytípusokra külön érdemes elvégezni. 2. A gazdasági változások nem minden területre hatnak ugyanolyan mértékben. 3. Nem minden társadalmi osztályt érint ugyanolyan hátrányosan a gazdasági válság. A válság által jobban 29 Ulrich Martens: Wirtschatfliche Krise, Arbeitslosigkeit und Kriminalitäts­ b­ ewegung Freiburg i. Br., 1978. 5–6. oldal. 30  Prof. Dr. Bruno Gleitze: Die Konjunkturkriminalität in der Zeit der 27 Dorothy Swaine Thomas: Social Aspects of the Business Cycle (New Weltwirtschaftskrise (W. Kohlhammer Verlag, Stuttgart und Berlin 1941. 7. 62 York, 1927.). oldal). 28 Dorothy Swaine Thomas: Social Aspects of the Business Cycle (New 31  Thorsten Sellin: Research Memorandum on Crime in the Depression York, 1927. 134. oldal). New York, 1937. 19–20. oldal.

érintett csoportok bűnözésében jobban megmutatko- 1978-ban Ulrich Martens kritikai szemlélettel meg- Büntetőjogi Szemle 2019/1. szám zik a válság hatása. vizsgálta a korábbi kutatásokat, és kimondta, hogy „sem időben sem térben nem lehet egy olyan általá- 63 4. Végül fontos kiemelni, hogy a kevésbé erős gaz- nos kijelentést tenni, hogy egyáltalán van-e és ha igen, dasági visszaesések kisebb hatással vannak a bűnözési milyen erőbefolyása van a gazdasági helyzetnek és mutatókra, mint a nagyobbak. különösen a munkanélküliségnek a bűnözés alakulá- sára.”33 A szakirodalomban elbizonytalanodás figyel- (Érdekességképpen megjegyezzük, hogy már Tho- hető meg az 1970-es években, a kutatók ekkoriban mas Robert Malthus is ugyanarra a következtetésre kezdik megkérdőjelezni, hogy van-e hatása a gazda- jutott évszázadokkal korábban, mint az amerikai sági válságoknak a bűnözésre. „Az 1970-es évek elején, szerző a XX. század első felében, vagyis hogy nem a gazdasági válságban a társadalom egészét irányító minden társadalmi osztályt érint ugyanolyan hátrá- értékrendszer megváltozása során ismét napirendre nyosan a gazdasági válság. „Sajnálatos módon a dol- került a gazdasági viszonyok és a bűnözés kapcsolata. gozó osztályok, jóllehet részesülnek az általános fel- A legátfogóbb – nemzetközi összehasonlítást is tartal- lendülésben, de nem olyan nagy mértékben, mint mazó – vizsgálatot az Európa Tanács keretei között amennyire az általános visszaesésben. Ők szenvedik folytatták le, ennek eredményeit 1985-ben tették a legnagyobb ínséget az alacsony bérek idején, de nem közzé.”34Az 1970-es és ’80-as évek kutatásai nem iga- kaphatnak megfelelő kompenzációt a magas bérek zolták, hogy bármilyen összefüggés lenne a gazdasági időszakában sem. Számukra a (gazdasági) hullámzá- válságok, recessziók, visszaesések és a bűnözés időbeli sok mindig több rosszat, mint jót hoznak, és a társa- alakulása között, ahogy erre Gönczöl Katalin is rámu- dalom nagy többségének jólétét tartva szem előtt cé- tat egy tanulmányában: lunk a béke fenntartása és az egyenlő költekezés kell legyen.”32 „Az eddig szokásos vizsgálati módszerekkel ellen- tétben nem a bűnelkövetők társadalmi helyzetének A második világháború után a gazdasági mutatók- mutatóiból indultak ki, hanem az érintett országok kal együtt folyamatosan nőtt a bűnözés, és a kiszabott gazdaságát leginkább jellemző fenti tényezők változá- börtönbüntetések száma és időtartama is. Úgy tűnt, sának hatását próbálták kimutatni a bűnözés alakulá- még sincs összefüggés a gazdasági válságok és a bű- sára. Az elemzés az 1963 és 1981 közötti periódust nözés között. fogta át. Ebben az időszakban a 100 000 vétőképes lakosra jutó bűnelkövetők száma a Német Szövetségi 32  Idézi Szentes Tamás: Ki, és miért van válságban? (Napvilág Kiadó Bu- Köztársaságban 2920-ról 6600-ra, Franciaországban dapest, 2009. 108. oldal). 1350-ről 5370-re, Angliában és Walesben 2250-ről 5660-ra növekedett. A bűnözés folyamatos emelke- dése mellett a gazdasági fejlődés egyik országban sem volt egyenletes. A nemzeti jövedelem 1950 és 1960 között különböző mértékben ugyan, de mindhárom országban nőtt, ettől kezdve a növekedés üteme csök- kent, és az 1970-es évek második felében stagnáló ér- téket mutatott. A munkanélküliség elérte a 10%-ot is, majd a kedvező fejlődés hatására erősen csökkent. Az 1960-as évek elején az NSZK-ban például már nem érte el az 1%-os szintet sem. 1975-től viszont újra emel- kedett, és 1980-ban megközelítette a korábbi magas értékeket. A kutatók felfedezték, hogy a bűnözés számszerű alakulásával a gazdaság ciklikus fejlődése nem mutat közvetlen összefüggést. A bűnözés változásában a gaz- dasági körülmények javulásának vagy romlásának kés- leltetett reakciója sem érhető tetten. Azt a hipotézist sem igazolta tehát a kutatás, hogy a gazdasági körül- mények hatása nem az aktuális bűnözésben, hanem egy későbbi időszak statisztikai adatsorában jelenik meg. A bűnözés ténylegesen ugyanis mindhárom or- szágban folyamatosan nőtt. Ez a növekedés viszont úgy ment végbe, hogy a 100 000 lakosra jutó bűnel- követők aránya szempontjából nagyon különböző 33 Ulrich Martens: Wirtschatfliche Krise, Arbeitslosigkeit und Kriminalitäts­ bewegung Freiburg i. Br., 1978. 36. oldal. 34 Gönczöl Katalin: Válság – munkanélküliség – büntetőpolitika, 3. oldal http://www.fszek.hu/szociologia/szszda/gonczol_valsag_munkanelk.pdf

Büntetőjogi Szemle 2019/1. szám helyzetből induló országok a vizsgált időszak végére – betörés 0,572, – 1981-re – közel azonos helyzetbe jutottak. Ez köze- – személy elleni erőszakos bűncselekmények 0,529, lebbről azt jelenti, hogy 18 év alatt Franciaországban – rongálás 0,494, 400%-kal, az NSZK-ban 230%-kal, Angliában és Wales- – lopás 0,423, ben 250%-kal nőtt a bűnözés, hogy 1981-re nagyjából – rablás 0,342, egyenlő szintet érjen el.”35 A Gönczöl Katalin által hi- – csalás 0,338, vatkozott munkák megállapításaival ellentétben a – szexuális bűncselekmények 0,158. ’70-es évek második felétől lezárult kutatások alapján Ebből is látható, hogy a szexuális bűncselekmények készült nemzetközi szakirodalmi források már ismét kivételével szignifikáns kapcsolat mutatható ki a vál- alátámasztják, hogy a gazdasági válság alatt nő a va- ságok és több komoly bűncselekménytípus között. gyon elleni és a gazdasági bűncselekmények száma. A magas munkanélküliség ugyanis nagyon erős kor- relációs kapcsolatban áll a gazdasági recessziókkal, a 1976-ban a római székhelyű UNSDRI (United válság tipikus és rendszerinti következménye. Nations Social Defence Research Institute) kimutatta, Egy újabb amerikai kutatásnak39 pedig az volt a célja, hogy az erősebb gazdasági visszaesések és válságok hogy kifejlesszen egy olyan modellt, amely megma- alatt megnőnek a gazdasági bűnözés egyes speciális gyarázza a vagyon elleni bűnözési ráta alakulását, gaz- formái. Ilyenkor hatékony ellenlépéseket kell tenni, dasági változókat alkalmazva. A függő változókat, ame- amelyek természetesen nemcsak büntetőjogi eszkö- lyeket a vagyon elleni bűnözés rátájának a mérésére zök bevetését jelentik.36 használtak, az FBI egységes bűnügyi jelentéseket ké- szítő programjából nyerték. A független változók közé 1983-ban egy német kutatás kimutatta a fordított tartoznak: a közoktatásra fordított kiadások, a mun- összefüggést, vagyis hogy a gazdasági fellendülések kanélküliségi ráta, a GDP-mutató, a szegénységi ráta, alatt csökken a börtönnépesség száma és a pszichiát- az átlagjövedelem és a lefoglalt heroin és kokain men�- riai kezeltek száma is.37 nyisége. Korrelációs modellt alkalmaztak a függő, illetve Egy 1987-ben megjelent monográfia38 szerzője a kö- független változókhoz. Lineáris regressziós modellt vetkező korrelációs kapcsolatokat állapította meg a használva, minden független változót elemeztek. Az munkanélküliség és egyes súlyos bűncselekmények eredmények a következők voltak: előfordulásai között: 39 Reza Fadei-Ttahrani és Thomas M. Green: Crime and Society (=Inter- 35 Gönczöl Katalin: Válság – munkanélküliség – büntetőpolitika national Journal of Social Economics Vol. 29. No 10. 2002. 785–788. oldal). http://www.fszek.hu/szociologia/szszda/gonczol_valsag_munkanelk.pdf 4–5. oldal. 36 Economic crisis and crime. UNSDRI Rome, May 1976. 18. oldal. 37  Hans-GüntherHeiland: Economic Crisis and Crime (Bremen, 1983.) 25. oldal. 38  Steven Box: Recession, Crime and Punishment (Totowa, New Jersey 1987.) 85. oldal. Vagyon elleni Vagyon Közokta- Átlag-jö- Szegény- Munkanélküli- GDP Lefoglalt bűnözés rátája elleni tásra fordí- vedelem ségi ráta ségi szint mutató heroin és Közoktatásra bűnö- tott összeg –0,028 –0,525* fordított összeg –0,533** –0,246 kokain Átlagjövedelem zés –0,518* 0,990** –0,068 mennyi- Szegénységi ráta rátája 1000 –0,125 Munkanélküliségi 1000 1000 –0,125 1000 ség szint 0,990** –0,407 0,905** –0,175 GDP mutató –0,518 –0,068 0,995** –0,175 Lefoglalt heroin –0,533 –0,368 –0,368 0,987** 0,838* és kokain mennyi- –0,246 0,987** 0,845** –0,069 –0,407 0,995** 0,845** ség –0,028 0,905** –0,175 –0,069 –0,525 0,838* 1000 –0,469* –0,313 –0,469 1000 0,843** –0,157 –0,313 0,843** 1000 Meg jeg yzés:   * A korreláció 0,05 szinten szignifikáns; 64 ** A korreláció 0,01 szinten szignifikáns Forrás: International Journal of Social Economics Vol. 29. No 10. 2002.

Negatív korreláció mutatható ki például a következő kedvezőtlen tendenciát is, ez a betöréses lopások szá- Büntetőjogi Szemle 2019/1. szám esetben: ahogy nő a közoktatásra fordított összeg, úgy mának 16%-os növekedése.”41) csökken a vagyon elleni bűnözés rátája. A két változó között így inverz kapcsolat van. Ezek a kapcsolatok A United Nations Office on Drug and Crime által általában intuíció alapján is érezhetők, illetve sejthe- 2010-ben készített, Monitoring the Impact of Econo­ tők, kivéve talán a munkanélküliségi szint és a vagyon mic Crisis on Crime (Rapid Impact and Vulnera­ bility elleni bűnözés rátája közötti negatív korrelációs kap- Analysis Fund) szerint a 2007-ben kirobbant gazda- csolatot. Bár rögtön hozzátehetjük, hogy a korreláció sági válság statisztikai modellekkel (főként ARIMA nagyon gyenge (–0,028). Számos független változó modellekkel) is bizonyíthatóan növelte a bűnözés vo- azonban szorosan összefügg. Hogy a multikollineari­ lumenét. 15 ország statisztikai adatai alapján jutottak tással kapcsolatos problémákat elkerüljék, a modell erre a következtetésre. A kutatás végkövetkeztetése a alkotói három változót választottak ki az elemzéshez: következő volt: a GDP mutatót, a szegénységi rátát és a belföldön le- foglalt, illetve az USA-ba érkezve elkobzott heroin (il- 1. A gazdasági tényezők kimutatható hatással van- letve kokain) mennyiségét. nak a bűnügyi statisztikai adatokra és a bűnözés trendjére. A regressziós modell a következő képletet használja: Yah=obl0 + b1X1 + b2X2 + b3X3 + e 2. A vizsgált 15 országból 11 esetében volt kimu- Y =a vagyon elleni bűnözés rátája tatható olyan szignifikáns változás a gazdasági eXXbX=0132====skGlstezoaDfennogPdsgétalmanarnlydutsstdhéargtibóoi agrámtaennyiség mutatókban 2008/2009 folyamán, amelyet gaz- A regresszió-számítás eredménye a következő volt: dasági válságnak nevezhetünk. Ezen 11 ország- Y ==(9–.938.153.26)2(6–5–.901.535)(419X.91 7–51)7(42..302136) X2 + 2.396 ból 8 esetében a gazdasági mutatók romlása ha- t tással volt a bűnözésre. R2 =0.704 R = 0.860 3. Az erőszakos vagyon elleni bűncselekmények, mint például a rablás mutatták a legszorosabb A modell három független változója a vagyon elleni összefüggést a gazdasági tényezőkkel. Emellett bűnözési rátája 1980-tól 1997-ig történő változásáért a szándékos emberölések és a motorkerékpár 74%-ban felelős. Ez egy szokatlanul robusztus modell. lopások esetében is igazolható volt a kapcsolat statisztikai módszerekkel. 2007 után a kép változatos, de a nyugati kutatások többsége állítja, hogy a jelen gazdasági válság hatott 4. A modell mindig időbeli eltolódást (time lag) je- és napjainkban is hat a bűnözésre. A jelenlegi gazda- lez a gazdasági mutatók megváltozása és a bűn- sági válság kirobbanása után Görögországban például ügyi statisztikai adatsorok megváltozása között. a vagyon elleni és erőszakos bűnözéstől való félelem Átlagosan 4–6 hónap időbeli eltolódással mutat- jelentős mértékben nőtt a társadalomban. Ezt a bűn- koznak meg a kedvezőtlen gazdasági események ügyi statisztika is alátámasztja, hiszen jelentős növe- a bűnügyi statisztikai adatsorokban. kedés tapasztalható például a lopások, betöréses lo- pások és a rablások számában. 2009 és 2011 között az 5. Átlagosan három hónapra jól előre lehet jelezni ismertté vált lopások és betöréses lopások száma 33%- a bűnözés várható jövőbeni alakulását nemzeti kal, 72 658-ról 96 925-re nőtt. Ezalatt a rablások 41%- szinten vagy egy város esetében a korábbi bűn- kal, 4708-ról 6636-ra növekedtek40. (Természetesen ügyi statisztikai adatok és a gazdasági változók találunk itt is ellenpéldákat. Franciaországban egy alakulása alapján.42 friss hír ennek ellentmondani látszik: „A bűnözés csök- kent az elmúlt kilenc egymást követő évben, ismer- A szándékos emberölések számának a növekedése tette kedden reggel a belügyminiszter, majd kifejtette, jól látható a mexikói bűnügyi statisztikai adatok alap- hogy a bűnözés 0,34%-kal csökkent Franciaországban ján készült idősoron. A gazdasági válság kirobbanásá- 2011-ben. Habár a vagyon elleni bűncselekmények nak évében láthatóan megtört az addig folyamatosan 2011-ben 1,74%-os csökkentek, Claude Guéant elismert csökkenő trend, és növekedésbe fordult át (a felső vo- nal az éves, az alsó a havi bontású adatokat mutatja): 40 The politics of crime and the financial crisis in Greece Sappho Xenakis 41 http://www.lejdd.fr/Politique/Actualite/Gueant-annonce-des-chiffres- 65 and Leonidas K. Cheliotis, 2 August 2012 http://www.opendemocracy.net/ de-la-delinquance-a-la-baisse-458868/ (2012. augusztus 17.) sappho-xenakis-leonidas-kcheliotis/politics-of-crime-and-financial-crisis-in- greece (2012. augusztus 20.). 42 www.unodc.org/documents/data-and-analysis/statistics/crime/GIVAS_ Final_Report.pdf (2012. augusztus 18.)

A rablás és a munkanélküliség együttmozgása volt megfigyelhető Kanadában, az idősorok szinte teljesen együtt mozognak: Büntetőjogi Szemle 2019/1. szám Forrás: UNODC Statistics and Surveys Section43 43 www.unodc.org/documents/data-and-analysis/statistics/crime/GIVAS_ Forrás: UNODC Statistics and Surveys Section44 Final_Report.pdf (2012. augusztus 18.). Egyetértünk azzal a nézettel, miszerint nemcsak a gazdasági válságok, de a gazdasági fellendülések is gyakran a bűnözést növelő tényezőként hatnak. „A hirtelen bekövetkező kedvezőtlen gazdasági változá- sok – a nyomor növekedése, a szegények számának szaporodása – ugyanúgy előidézik a deviancia, így a bűnözés emelkedését, mint az örvendetes gazdasági növekedés, ha az igen gyors folyamatok eredménye.”45 4 4  w w w.unodc.org/documents/data-and-analysis/statistics/crime/GIVAS_ Final_Report.pdf (2012. augusztus 18.). 45 Durkheim, É.: Az öngyilkosság. Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó 1967. 250–251. oldal. 66 Forrás: KSH (https://www.ksh.hu/docs/hun/xstadat/xstadat_eves/i_zjb002.html (2019. április 22.)

Ez azonban egy másik könyv témája lehetne, illetve a figyelhető meg: 2012-ig gyakorlatilag majdnem min- Büntetőjogi Szemle 2019/1. szám társadalmi-gazdasági fejlődés és a bűnözés kapcsola- den évben a 400 000 bűncselekményt is meghaladta táról született már hazánkban kiváló monográfia46. a hivatalos statisztika által regisztrált bűncselekmé- nyek száma, addig 2013 óta csökkenő trendet látunk, A rendszerváltás óta eltelt időszak bűnügyi statisz- és az összbűnözés terjedelme jól láthatóan 300 000 tikai adatai47 a sok Btk.-módosítás miatt csak korláto- alá konvergál. zott mértékben adnak lehetőséget összehasonlítása illetve következtetések levonására. Például 2007-ben 4. 10 000-ről 20 000 forintra nőtt a vagyon elleni bűn- Záró gondolatok cselekmények értékhatára, 2011-ben pedig 50 000 fo- rintra: mindez több tízezer, korábban bűncselekmény- Felelős kutatóként arra a kérdésre, hogy miért csök- nek minősített magatartást von ki a büntetőjog látó- ken a bűnözés terjedelme az elmúlt években Magyar- köréből. Ettől ezeket a cselekményeket még ugyanúgy országon, egyértelmű választ nem tudunk adni. Az elkövetik, de immár csak szabálysértésként regiszt- egyes lehetséges okok valószínűleg mind szerepet ját- rálja a statisztika. szanak ebben, azt azonban statisztikai módszerekkel egzakt módon nem lehet kimutatni, hogy melyik ok Az elmúlt évtizedet kiragadva jól látható a statiszti- játszik döntő vagy elsődleges szerepet. A bűnözés kai adatokból, hogy – ugyan a gazdasági válság kirob- csökkenésének okai véleményem szerint a következők banásához képest bizonyos időbeli eltolódással – is- (a sorrend irreleváns): mét növekedni kezdett az ismertté vált bűncselekmé- nyek száma az elmúlt két évben. Történik mindez an- – a gazdasági válság által generált bűnözési hullám nak ellenére, hogy jelentős dekriminalizációs lépés „lecsengése”, vagyis a tényleges jelenség (az történt 2007-ben és 2011-ben, az összbűnözés majd- összbűnözés) valódi csökkenése; nem egyharmadát kitevő lopást és más vagyon elleni bűncselekményeket érintően kétszer is feljebb emelte – a büntető jogszabályok változása az új Btk. által a jogalkotó az értékhatárt, amivel becsléseink szerint (formális tényező); több tízezerrel csökkent a regisztrált bűncselekmé- nyek száma. Ennek hatása megmutatkozott 2007 után, – a szigorodó büntetőpolitika 2010 után; de csak két évig, a statisztikát 2011-ben az ismételt ér- – a nyomozó hatóságok eredményesebb fellépése tékhatár-növelés sem tudta „megjavítani”, tovább nőtt – a látencia növekedése. az ismertté vált bűncselekmények száma. Napjainkban Mindezek a tényezők szerepet játszanak a látható a regisztrált bűncselekmények számának a csökkenése (regisztrált) bűnözés csökkenésében, Azt azonban, hogy ez a tendencia tartós lesz-e, és folytatódni fog-e 46 Gödöny József: A társadalmi-gazdasági fejlődés és a bűnözés Közgazda- a következő években, 2019 tavaszán senki nem tudja sági és Jogi Könyvkiadó Budapest, 1976. megmondani.  4 7  ht t p://w w w.k sh . hu/docs/hu n/xst a d at/xst a d at _ eves/i _ zjb 0 02 . ht m l (2012. augusztus 20.). 67

elleni fellebbezés lehetővé tétele.3 A tanulmányban el- sősorban a másodfokú eljá- Dr. Háger Tamás* rásra koncentrálva, főként a megalapozatlanság miatt történő hatályon kívül he- lyezést elemezve teszek kí- sérletet az új jogintézmény Gondolatok bemutatására, megvilá- gítva a dogmatikai alapo- a megalapozatlanságról kat, az elméleti hátteret és a gyakorlati kérdéseket. A és a hatályon kívül helyező tanulmány fő előzetes fel- Büntetőjogi Szemle 2019/1. szám vetése, hogy valóban alkal- végzés elleni fellebbezésről mas lehet-e és szükséges-e a kasszációs döntés érdemi része ellen a jogorvoslat biztosítása a hatályon kívül (Új jogintézmények helyezések számának csök- kentése érdekében. Az új a 2018. július 1-jén hatályba lépett törvény hatályba lépése óta még egy év sem telt el e so- rok megírásáig, az alakuló büntetőeljárási törvényben) ítélkezési gyakorlat idővel kijelöli az alapvető irányo- kat. Indokolt azonban már most vizsgálni az új jogor- voslati intézmény lényegét 1. és várható hatásait, figyelemmel arra is, hogy a hatá- Bevezetés lyon kívül helyező végzés elleni fellebbezés alapján indult revíziós eljárásról már születtek iránymutató döntések. A magyar büntető eljárásjog az évtized végéhez köze- ledve fejlődése során jelentős állomáshoz érkezett. Az Országgyűlés 2017. június 13. napján fogadta el az új 2.  büntetőeljárásról szóló 2017. évi XC. törvényt (továb- A ki nem küszöbölhető biakban: Be.),1 mely a 867. § rendelkezése szerint 2018. július 1-jén lépett hatályba. Az új törvény alapvetően megalapozatlanság megtartotta a magyar büntetőper meghatározó jogin- és perjogi hatásai tézményeit, hasonlóan az 1998. évi XIX. törvényhez (a továbbiakban: korábbi Be.). Emellett azonban kon- A korábbi Be. még nem különböztette meg a teljes és cepcionális, érdemi változásokat is tapasztalhatunk. részleges megalapozatlanságot. Az elsőfokú ítélet ha- A reformok célja a törvény preambulumában is meg- tályon kívül helyezésének volt viszont helye, ha olyan fogalmazottak szerint többek között a tisztességes el- megalapozatlansági ok állt fenn, mely a fellebbezési járáshoz való jog érvényesülésének biztosítása, a ha- eljárás perjogi eszközeivel4 nem volt kiküszöbölhető, tékony és észszerű határidőn belül lefolytatott bünte- és mindez a bűnösség megállapítását, vagy a büntetés tőeljárás megteremtése, szem előtt tartva az igazság kiszabását, illetve az intézkedés alkalmazását lénye- megállapításának igényét is. A Be. hangsúlyosabbá te- gesen befolyásolta.5 Ez rendszerint a jogirodalom és szi a terhelti beismerésnek a konzekvenciáit és törek- a bírói gyakorlat által már kimunkált teljes megalapo- szik az eljárási feladatok (különösen a vádlói és ítélke- zatlanságnál fordult elő, mely a tényállás megállapítá- zési funkciók) fokozottabb elválasztására.2 Az eljárás sának hiányát vagy a tényállás teljes felderítetlenségét gyorsítását, a hatályon kívül helyezések számát csök- jelenti. kentő új jogintézmény lehet a hatályon kívül helyező A Be. a másodfokú eljárásban teljes megalapozat- másodfokú, illetve az ítélőtáblai harmadfokú végzések lanságnál6 kötelező módon írja elő a hatályon kívül helyezést a 610. §-ban. A teljes megalapozatlanság fel- * Bíró, Debreceni Ítélőtábla, PhD 3 Be. 627. § (1) bekezdés, 628. § (3) bekezdés. 1 A törvényt 2017. június 26. napján hirdették ki. 4 Korábbi Be. 352. §. 5  Korábbi Be. 376. § (1) bekezdés. 68 2 Belovics Ervin – Tóth Mihály: Büntető eljárásjog Harmadik, Aktualizált Ki- 6  A Be. 592. § (1) bekezdés a) és b) pontja már külön nevesíti a teljes meg- adás, Az új, 2017. évi büntetőeljárási törvény tankönyve, HVG-ORAC Kiadó, Buda- pest, 2017, 44.

ismerése a bizonyítási anyag mélyreható ismeretét tető anyagi jogi főkérdések közül a bűnösség megál- Büntetőjogi Szemle 2019/1. szám igényli és alapos bírói értékelést követel meg. lapítását és a büntetőjogi szankció alkalmazását. Amint Sódor kifejtette a kasszációról írt tanulmányában, a A hatálytalanítás következménye az, hogy az első- büntetőeljárási törvény „meglehetősen mostohán” bá- fokú ítéletet ex tunc nem létezőnek kell tekinteni. nik a megalapozottság kérdésével, mert a fogalmát Nagy Lajos gondolatai alapján ma is érvényesen leszö- nem határozza meg, és a megalapozatlansági okok fe- gezhető, hogy fellebbezési rendszerünk nem az ún. lől csak áttételesen utal rá.12 A szerző szerint az indo- „tiszta” kasszáció elvét követi, hanem a hatálytalanítás kolási kötelezettség megsértése a ténymegállapító te- egyben alkalom, lehetőség az alsóbb fokú bíróságok vékenység hibáin kívül eső olyan perjogi hiba, melyet irányítására, tájékoztatására.7 Következik ez abból is, külön kell vizsgálni a megalapozottságtól.13 Sódor hogy a hatályon kívül helyező végzésnek tartalmaznia gondolatait osztom azzal, hogy a megalapozatlansági kell a hatályon kívül helyezés okát és az elsőfokú bí- hibához gyakran más jellegű relatív eljárási szabály- róságnak az új eljárásra adott iránymutatását. sértés vezet. Az indokolási kötelezettség hatályon kí- vül helyezést eredményező megszegését azonban ha- A hatályon kívül helyezés is a megalapozatlanság tározottan el kell különíteni a megalapozatlanságtól, kiküszöbölésének eszköze, csak nem közvetlen mó- ami a hatályon kívül helyezés önálló törvényi oka a don a másodfokú eljárásban, hanem közvetett formá- Be. 610. §-a alapján a Be. 592. § (1) bekezdésében sza- ban, kasszáció mellett új elsőfokú eljárás lefolytatása bályozott teljes megalapozatlanság esetén.14 útján.8 A megalapozatlanság miatti hatályon kívül he- lyezést elsősorban a megalapozatlanság foka határozza A hatályon kívül helyezés ennek megfelelően egy- meg. A teljes megalapozatlanság, amikor a bíróság részt abból következik, hogy a másodfokú bíróság tel- egyáltalán nem állapított meg tényállást, vagy a tény- jes megalapozatlansággal találkozik, melynek jellege állás egésze felderítetlen, a másodfokú eljárásban nem miatt a tényhiba kiküszöbölésére nincs lehetőség. küszöbölhető ki, és kasszációhoz vezet.9 A tényállás Másfelől a korábbi Be. normarendszerében kasszációt megállapításának hiánya pedig bizonyosan nem orvo- eredményezhetett azon eljárási helyzet is, ha a meg- solható, ilyen esetben nincs más eljárásjogi eszköz, alapozatlanság ugyan orvosolható lett volna, de ebben mint a hatályon kívül helyezés.10 Az elsőfokú bíróság az esetben a vádlott terhére eltérő tényállás megálla- minősül ténybíróságnak, a másodfokú bíróság feladata pítása vált volna szükségessé, mert a korábbi Be. 352. § a Be. szabályrendszerében sem lehet a ténymegállapí- (1) bekezdés b) pontja alapján, másodfokon csak a tási jog és kötelem teljes átvétele. vádlott javára lehetett eltérő tényállást megállapítani. Minden más esetben a korábbi Be. szerint, azaz a vád- Még a korábbi Be. hatálya idején kialakított jogiro- lott terhére az eltérő tényállás megállapítása (nagyre- dalmi álláspontok szerint a hatályon kívül helyezés- formáció) kizárt volt.15 Az eltérő tényállás megállapí- hez vezető megalapozatlanság fő jellemzője, hogy az tásának korlátai a korábbi Be. alkalmazásánál a iratok tartalma alapján nincs lehetőség – az iratoknak kasszáció vizsgálatakor mellőzhetetlenek voltak. Az megfelelően levont helyes ténybeli következtetéssel eltérő tényállás fogalma csak látszatra tűnik egysze- és a felvett bizonyítás útján – a megalapozatlanság ki- rűnek. Jogértelmezést igényel ugyanis, hogy pontosan küszöbölésére, ez pedig rendszerint a teljes megala- mikor mondható ki, miszerint a másodfokú bíróság pozatlanságnál fordul elő, amikor a bíróság nem álla- eltérő tényállást állapít meg, és mely esetekben van pított meg tényállást, vagy a tényállás döntő része csupán a tényállás kiegészítéséről vagy helyesbítésé- nincs felderítve.11 ről szó (kisreformáció). Ez ugyanis nem mindig egy- értelmű. Király szerint eltérő a tényállás, ha a múltban A megalapozatlanság gyakran az ítélet egésze tekin- lezajlott vádbeli cselekmények, események leírásai oly tetében relatív, az adott bizonyítási eszközre nézve mértékben eltérnek egymástól, hogy az egyik, illetve viszont abszolút eljárási szabálysértésből fakad. A re- a másik ítéletben leírtak nem azonosak. Eltérő a tény- latív eljárási szabálysértések ugyanis a tényállást ön- állás ezért, ha például az egyik ítélet szerint a bűncse- magában felderítetlenné tehetik. Megalapozatlanság lekmény megtörtént, a másik szerint nem, vagy ha a miatt csak akkor kerülhetett sor a korábban hatályos cselekményt a vádlott követte el, illetőleg nem.16 eljárási törvény szerint az ítélet hatályon kívül helye- zésére, ha a másodfokú bíróság a korábbi Be. Farkas Ákos álláspontja szerint eltérő tényállás meg- 352. §-ban írt perjogi eszközökkel a megalapozatlan- állapításáról van szó azon esetben is, ha az elsőfokú ságot kiküszöbölni nem tudta, további feltétel volt, hogy a megalapozatlanságnak érinteni kellett a bün- alapozatlanságot. Az ítélet megalapozatlansága teljes, ha az elsőfokú bíróság 12  A megalapozottság álláspontom szerint pozitív oldalról is definiálható, lé- 69 nem állapított meg tényállást, vagy a tényállás teljes egészében felderítetlen. nyegi elemei: a törvényes bizonyítás, a vád keretei között a vád tárgyává tett cselekmény tekintetében a múltbeli események valóságnak megfelelő, helyes 7 Nagy Lajos: Fellebbezés a büntetőperben, Budapest, Közgazdasági és Jogi és hiánytalan megállapítása (a szerző). Könyvkiadó, 1960, 258–259. 13  Sódor István: Kasszáció a mag yar büntetőeljárási jogban. Gondolatok a büntető- 8 Tremmel Flórián: Mag yar büntetőeljárás, Budapest–Pécs, Dialóg Campus eljárási törvény újrakodifikálásáról, In: Vókó György (szerk.), Tiszteletkötet Dr. Ko- Kiadó, 2001, 501. vács Tamás 75. születésnapjára, Budapest, Országos Kriminológiai Intézet, 2015, 263–265. 9 Herke Csongor – Fenyvesi Csaba – Tremmel Flórián: A büntető eljárásjog elmélete, Budapest–Pécs, Dialóg Campus Kiadó, 2012, 335. 14  Kúria Bhar.III.1.436/2018/8. [45]. 15 Herke–Fenyvesi–Tremmel: i. m. 336. 10 Belovics Ervin: A másodfokú bírósági eljárás. A harmadfokú bírósági eljárás, 16 Király: i. m. 483. In: Tóth Mihály (szerk.): Büntető eljárásjog, HVG-ORAC, Budapest, 2013, 445. 11 Király Tibor: Büntetőeljárási Jog 3. átdolgozott kiadás, Osiris Kiadó, Buda- pest, 2003, 499.

bíróság megállapította, hogy a vádlott az elkövetéskor lati rendszerében, mely hosszú évtizedek jogalkotását beszámítható volt, ezzel szemben a másodfokú bíró- és bírói gyakorlatát írja át a társadalmi elvárásoknak ság a vádlottat beszámíthatatlannak nyilvánítva fel- és az eljárás gyorsításával kapcsolatos igényeknek menti.17 A tényállások ilyen kardinális eltérése rend- megfelelően. Kétségtelen, hogy ezáltal megszűnik az szerint nem hoz létre bonyolult eljárásjogi helyzetet. elsőfokú bíróság kizárólagos ténybírósági jellege, és Megalapozatlanság esetén a kiegészítés, helyesbítés a másodfokú bíróság is ténybírósági szerepet kap. A csak a meglévő tényállásba illeszkedő ténymegállapí- nagyreformáció hozta ténybírósági jellegváltozás tást eredményezhet, attól eltérőt nem. A korábbi Be. azonban nem sérti a perbeli főszemélyek jogait, mert alkalmazásakor következésképpen főszabályként, ha a harmadfokú eljárás garantálja a törvénysértések, bí- a tényállás megalapozatlansága ezen az úton kikü­ rói tévedések elhárítását, bár az kérdéses, hogy a vád- szöbölhetetlen volt, akkor ez szükségszerűen hatályon lott terhére való döntésnél a közvetlenség elve nem kívül helyezést eredményezett.18 Ez alól kivétel volt, szenved-e sérelmet akkor, amikor csupán iratok tar- ha a bíróság a vádlott javára döntött, azaz ha a vádlot- talma és ténybeli következtetés útján történik az im- Büntetőjogi Szemle 2019/1. szám tat felmentette, vagy az eljárást megszüntetette, mert már lehetővé váló felülmérlegelés és eltérő ténymeg- ekkor nem érvényesült a perjogi főszabály. állapítás. Az eltérő tényállás fogalma, lényegi elemei a Be. Hatályon kívül helyezés és az elsőfokú bíróság új normarendszerében is hangsúlyosak azzal, miszerint eljárásra utasítása esetén igen fontos a hatályon kívül az eltérő tényállás megállapításának alapvető feltétele, helyező végzés indokolása, mely speciális az affir­ hogy maga a tényállás megalapozatlan legyen.19 Külö- matórius vagy reformációs határozatokhoz képest, nösen a harmadfokú eljárásban bír nagy jelentőséggel mert a Be. 611. § (1) bekezdés előírása szerint tartal- a tényállás módosításának terjedelme, mert a Be. 619. § mazza a hatályon kívül helyezés okát, továbbá a má- (3) bekezdéséből következően a törvény a másodfokú sodfokú bíróságnak a megismételt eljárásra vonatkozó eljárástól eltérően nem teszi lehetővé az eltérő tény- iránymutatását.23 Az iránymutatás célja, hogy elkerül- állás megállapítását egyik irányban sem. Azaz a má- hető legyen az ismételt hatályon kívül helyezés. A má- sodfokú ítélettől eltérő tényállás alapján a harmadfokú sodfokú bíróság ennek megfelelően előírhatja, hogy bíróság a felmentett vádlottat nem ítélheti el, de fel az elsőfokú bíróság milyen bizonyítást végezzen el, sem mentheti az elítéltet. milyen körben folytassa le a bizonyítási eljárást, hogy A Be. a másodfokú eljárásban érdemi változást a közvetett kiküszöbölés során a megalapozatlanság hozott a vádlott terhére történő ténybeli nagyrefor- bizonyosan elháruljon, és ne kelljen az ítéletet ismét máció bevezetésével.20 hatályon kívül helyezni. A másodfokú bíróságnak a A másodfokú eljárásban a vádlott terhére a nagyre- bizonyítás hatókörére adott útmutatása köti az első- formáció bevezetésének indokoltsága kapcsán egyet- fokú bíróságot. Perrendszerűen ezért nem értékelheti értek Hegedűs István álláspontjával, miszerint az át, nem szűkítheti a másodfokú bíróság által előírt bi- lenne célszerű, hogy a másodfokú bíróság a vádlott zonyítást. Ha így jár el, ítélete nem lesz feltétlen meg- terhére bizonyítás felvételét követően állapíthasson alapozatlan, mert változhat a bizonyítási anyag (pl. a meg eltérő tényállást és mondhassa ki az első fokon vádlott beismerő vallomást tehet, a tanú érdemben felmentett vádlott bűnösségét. Kétségtelen, hogy ez- módosíthatja a vallomását), de a másodfokú bíróság zel a másodfokú bíróság is részben ténybírósággá vá- iránymutatásának figyelmen kívül hagyása relatív el- lik, azonban a harmadfokú eljárás megfelelő garanciát járási szabálysértés, és magában hordja annak a veszé- jelent a tévedések elhárítására.21 lyét, hogy az ítélet újból megalapozatlan lesz. A Be. kodifikációja megteremtve a vádlott terhére A Kúria által a bíróságok hatályon kívül helyezési a másodfokú eljárásban a ténybeli nagyreformációt gyakorlatával kapcsolatban a korábbi Be. hatálya alatt – Hegedűs érveitől részben eltérve, szélesebb perjogi 2012-ben végzett vizsgálatokat követően felmerült az úton – lehetőséget nyújt a másodfokú bíróságnak, igény a felsőbírósági jogalkalmazás részéről a bünte- hogy az ügyiratok tartalma, ténybeli következtetés tőeljárási törvény olyan módosítása iránt, mely alkal- vagy az ügyészség által indítványozott bizonyítás alap- mas lehet a hatályon kívül helyezések számának csök- ján az elsőfokú bíróság által megállapított tényállástól kentésére. Az összefoglaló vélemény szerint ennek eltérő tényállás megállapításával az elsőfokú bíróság egyik eszköze lehet a hatályon kívül helyezési okok által felmentett vádlott bűnösségét állapítsa meg.22 A szűkítése, az indokolási kötelezettség megszegésében másodfokú eljárásra nézve a tényálláshoz kötöttség megnyilvánuló feltétlen hatályon kívül helyezési ok szabályának e kardinális megváltoztatása az egyik leg- megszüntetése, valamint a megalapozatlanság miatti hangsúlyosabb módosítás a büntetőeljárás jogorvos- hatályon kívül helyezésről szóló végzés ellen a felleb- bezés lehetőségének megteremtése, melynek elbírá- 17 Farkas Ákos – Róth Erika: A büntetőeljárás, Budapest, CompLex Kiadó, lása valamennyi alsóbb bírói fórum döntése esetén a 2007, 375. Kúria hatáskörébe tartozna. A hatályon kívül helyezés 18  Kúria Bt.III.1604/2015/4. 15. oldal 4. bekezdés. alaptalansága esetén a Kúria utasíthatná a hatályon 19  BJD 8349., Kúria Bhar.III.1.201/2018/10. [52]. kívül helyezésről döntő bíróságot az eljárás lefolyta- 20 Be. 593. § (1) bekezdés c) pont. 70 21  Hegedűs István: Az eltérő tényállás megállapíthatósága a másodfokú eljárásban, In: Dr. Maráz Vilmosné Emlékkönyv, Szeged, Szegedi Ítélőtábla, 2013, 51–53. 23 Király: i. m. 499. 22 Be. 593. § (1) bekezdés c) pont.

tására, mely határozatban adott iránymutatás kötelező nézve értelemszerűen nem reprezentatív, de a vizsgált Büntetőjogi Szemle 2019/1. szám lenne.24 perjogi kérdés elemzésénél lényeges fokmérő. Látható, hogy nincs olyan sok hatályon kívül helyezés a má- A Be. kodifikáció e körben alapvetően figyelembe sodfokú eljárásban, mely megfelelő, kétségbevonha- vette a legfőbb bírói fórum javaslatát, mert megterem- tatlan indokot adott a kasszációs végzés elleni jogor- tette a másodfokú és az ítélőtáblai szinten hozott har- voslat bevezetésére, ezért az új törvényi szabályozás madfokú – a felülbírált ítélet tekintetében hozott – e tekintetben átgondolandó a jövőben. kasszációs végzés érdemi (megsemmisítő és új eljá- rásra utasító) rendelkezései ellen a perorvoslati jogot. Az elmúlt években a hatályon kívül helyező végzé- sek számát csökkentette a Kúria iránymutató ítélke- A Kúria által felvetettektől eltérően azonban nem zési tevékenysége is. A korábbi Be. hatálya idején a minden ilyen fellebbezést a Kúria bírál el, a törvény Kúria a 2/2015. Büntető jogegységi határozatban meg- ugyanis a törvényszék végzése elleni fellebbezés állapította, hogy a másodfokú bíróság elsőfokú hatá- felülbírálatára az ítélőtáblát, a táblabíróság végzése rozatot hatályon kívül helyező és az elsőfokú bírósá- elleni perorvoslat elbírálására pedig a Kúriát hatal- got új eljárás lefolytatására utasító végzése alaki jog- mazza fel.25 Emellett a megalapozatlanságból eredő erővel bír, ekként ellene a legfőbb ügyész a törvényes- hatályon kívül helyezésen kívül az eljárási szabálysér- ség érdekében jogorvoslatot28 jelenthet be. A rendkí- tésből eredő megsemmisítő döntés is támadható. vüli jogorvoslati eljárásban a Kúria vizsgálta a hatályon kívül helyezés indokoltságát, és vizsgálata kitérhetett Álláspontom szerint a hatályon kívül helyezések a másodfokú bíróság iránymutatására is. E rendkívüli számának csökkentéséhez nem volt feltétlen szüksé- jogorvoslati eljárásban kizárólag törvénysértést álla- ges a perorvoslati rendszer ilyen jelentős átalakítása. píthatott meg – azaz csupán deklarált érdemi jogkö- Indokolt volt viszont valóban az abszolút hatályon kí- vetkezmények nélkül –, ezért ha egy megismételt el- vül helyezési okok szűkítése, valamint a másodfokú járást törvénysértően rendeltek el, azt akkor is le kel- bíróságnak a korábbi szabályozáshoz képest szélesebb lett folytatni, ezért az új büntetőeljárási kódex már körű revíziós jogkör biztosítása, gondolhatunk itt a lehetővé teszi az érdemi jogkövetkezménnyel járó vádlott terhére történő eltérő tényállás megállapítá- közvetlen (rendes) jogorvoslatot.29 sára, mely nem jár a garanciális jogok sérelmével, fi- gyelemmel a másodfellebbezés lehetőségére. A széle- A Kúria a jogegységi határozatot követően több sebb körű másodfokú revíziós jogkör kulcsfontosságú – részben kiemelt tárgyi súlyú, és az országos közvé- kérdése lehet a hatályon kívül helyezések visszaszorí- leményt is foglalkoztató – ügyben állapította meg a tásának. hatályon kívül helyezés törvénysértő voltát.30 A hatá- rozatokban részletesen foglalkozott a megalapozat- A hatályon kívül helyező végzés ellen a fellebbezési lanság okaival és az elhárítási lehetőségeikkel. A vég- jog megnyitása ugyanakkor a bírói meggyőződésre, a zések indokolásából egyértelműen nyomon követhető, bíró független ítélkező tevékenységére negatív mó- hogy a részleges megalapozatlanság kiküszöbölése don hathat.26 Nem biztos az sem, hogy az időszerűségi nem csak joga, hanem kötelessége is a másodfokú bí- mutatókat javítja, mert a hatályon kívül helyezés miatt róságnak. indult jogorvoslati eljárás főként a még mindig leter- helt központi bírósági régióban (még a soronkívüli- A Be. alkalmazása során már nincs szükség (és le- sége ellenére is) és a másodfokú végzés megsemmisí- hetőség sem) rendkívüli jogorvoslatra. Az idézettek tése esetén a megismételt másodfokú eljárás együtt- és a következőkben részletezettek alapján ilyen hatá- véve akár annyi időt vehet igénybe, mint a megismé- rozat rendes perorvoslattal támadható, s a jogorvoslat telt elsőfokú eljárás. most már nem a legfőbb ügyészt illeti meg, hanem az ügyben eljáró ügyészséget, a vádlottat és a védőt. A hatályon kívül helyezések csekély számát a bün- tetőügyekben a statisztikai adatok is megerősítik. A Debreceni Ítélőtáblán a 2014. január 1-jétől 2016. jú- nius 30-ig befejezett másodfokú és harmadfokú peres és peren kívüli ügyeket érintve folyt vizsgálat a hatá- lyon kívül helyezések számáról. A vizsgálat adatai azt mutatják, hogy e régióban (a Debreceni Ítélőtábla il- letékességi területén) az összes befejezett másodfokú peres büntetőügyben a vizsgált időszakban a hatályon kívül helyezések száma egyik évben sem érte el a 10%- ot.27 A debreceni régió statisztikája az egész országra 24   Kúria Büntető Kollégiuma Joggyakorlat-elemző Csoport 2012.El. 28 A korábbi Be. 431. §-a szerint a legfőbb ügyész a bíróság törvénysértő és 71 II.E.1/6.: A bíróságok hatályon kívül helyezési g yakorlatának elemzése, Büntetőüg yek, jogerős határozata ellen a Kúriánál a törvényesség érdekében jogorvoslatot 2012, 49. ht t p://w w w.lb.hu/hu/jog g yakorlat-elemzo-csopor tok- jelenthet be, feltéve, hogy a jogerős határozat más jogorvoslattal nem támad- osszefoglaloi(letöltés: 2018. január 6.) ható meg. 25  Be. 627. §, 628. §. 29  A Be. miniszteri indokolása (továbbiakban: indokolás) – 626. §. 26  Lásd Elek Balázs: A bírói megg yőződés és a megalapozott tényállás összefüggé- 30  Kúria Bt.III.1.503/2015/9. , Bt.III.1.505/2015/6. , Bt.III.1.604/2015/4., sei, Jura, 2014/1, 40–55. Bt.II.470/2016/9. 27  Dr. Balla Lajos: Hatályon kívül helyezés a 2014–2016. közötti időszakban, Debrecen, A Debreceni Ítélőtábla Elnöke 2016.El.XIII.B.29.

3.  kasszációs, csak az új eljárás lefolytatására utasító meg- A hatályon kívül helyező semmisítő döntés támadható perorvoslattal.35 Ugyan- végzés kasszációs és új akkor a másodfokú eljárásban a hatályon kívül helye- eljárásra utasító zés mellett az eljárást megszüntető végzés – ha ellen- rendelkezése elleni tétes döntést tartalmaz az elsőfokú ítélethez képest – fellebbezés alapján indult másodfellebbezési okként megnyitja a harmadfokú eljárás lehetőségét.36 E körben jegyzem meg, hogy a jogorvoslati eljárás Be. 615. § (1) bekezdése véleményem szerint annyiban pontatlan, miszerint az ellentétes döntésnél kizárólag a másodfokú ítélet elleni fellebbezési jogát rögzíti, mert az ellentétes döntés megjelenhet eljárást meg- szüntető ügydöntő és nem ügydöntő másodfokú vég- zésben is.37 Büntetőjogi Szemle 2019/1. szám 3.1. A fellebbezési jog és a fellebbezésre A Be. 627. § (1) bekezdésének egyértelmű a rendel- jogosultak kezése: kizárólag ítéletet hatályon kívül helyező vég- zés ellen van helye fellebbezésnek a törvényi előfelté- A korábbi Be. rendelkezései szerint a hatályon kívül telek fennállása esetén. A törvényi szabályozás szigorú helyező végzés megsemmisítő és új eljárás lefolytatá- tárgyi korlátot állít, ugyanis csak meghatározott hatá- sára utasító rendelkezése ellen fellebbezésnek nem rozat, az ítélet hatályon kívül helyezése ellen nyílik volt helye. A másodfokú és a harmadfokú kasszációs meg a jogorvoslat lehetősége. A törvény kifejezett ren- határozat a kihirdetésével alaki jogerőre emelkedett.31 delkezése alapján, eltérő rendelkezés hiányában vi- A végzésnek csak a kényszerintézkedések elrendelé- szont más határozat (azaz nem ítélet) tekintetében a sével, fenntartásával kapcsolatos rendelkezése volt Tizenhetedik Rész szerinti jogorvoslat nem vehető támadható jogorvoslattal. igénybe.38 Ítélet alatt a vádról döntő ügydöntő ítéletet értendő, azaz – osztva Márki Zoltán érveit – a bűnös- A Be. – szakítva a magyar büntető perjog hagyomá- séget megállapító elsőfokú ítélet (Be. 564. §), a fel- nyaival – koncepcionális változást hozott, mert a már mentő elsőfokú ítélet (566. §), a másodfokú bíróság idézettek szerint a Tizenhetedik részében a 627. § (1) ítélete [604. § (2) bekezdés], és a harmadfokú ítélet bekezdésében megteremtette a fellebbezés lehetősé- (624. §).39 Nem tartozik azonban e körbe a Be. 839. § gét a vádlott, az ügyészség, valamint vádlotti hozzájá- (5) bekezdésében meghatározott, különleges eljárás- rulás nélkül is a védő részére a másodfokon hozott, ban hozott, nem a vádról döntő, ezért nem ügydöntő valamint az ítélőtábla harmadfokú – ítéletet – hatályon jellegű összbüntetésbe foglalást kimondó ítélet, mely- kívül helyező és az eljárt bíróságot (harmadfokon akár nek hatályon kívül helyezéséről szóló végzés ellen az elsőfokú és másodfokú bíróságokat) új eljárásra ezért jogorvoslatnak nincs helye. utasító végzés érdemi része, azaz a megsemmisítő és az új eljárásra utasító rendelkezései ellen is. Annyi Milyen esetekben támadható a hatályon kívül he- megkötést viszont előír, miszerint nem jogosult a fel- lyező végzés érdemi rendelkezése? Egyrészt ha a ha- lebbezésre az, aki az ítélet hatályon kívül helyezése és tályon kívül helyezés abszolút eljárási szabálysértés a bíróság új eljárásra utasítása érdekében jelentett be miatt történt.40 A második esetkör, ha súlyos, de ab- fellebbezést, ha a hatályon kívül helyezésre a felleb- szolútnak nem tekinthető, elsősorban a bizonyítás bezésben foglalt okból került sor.32 Lényeges szabály, hogyha a másodfokú és a harmadfokú bíróság hatá- lyon kívül helyező végzése egy bűncselekmény több 35  Belovics–Tóth: i. m. 513. vádlottját érinti, bármely jogosult által bejelentett fel- 36  Be. 615. § (1) bekezdés b) pont. lebbezés valamennyi vádlott tekintetében felfüggeszti 37  Be. 576. § (1), (2) bekezdés, 607. § (1) bekezdés. 38  Márki Zoltán: Tizenhetedik Rész. A másodfokú és a harmadfokú bíróság hatá- lyon kívül helyező végzése elleni fellebbezés elbírálása. In: Belegi József (szerk.), Büntető a hatályon kívül helyező végzés végrehajthatóságát.33 Eljárásjog Kommentár a g yakorlat számára. Harmadik Kiadás II. kötet, HVG-ORAC E rendelkezésnek garanciális oka van, mely minden Kiadó, Budapest, 2018, 1280. Lásd még: Debreceni Ítélőtábla Hkf. terheltre nézve biztosítja a védelem jogának megfelelő IV.660/2018/4. érvényesülését.34 39  Polt Péter (főszerk.), Kommentár a büntetőeljárási törvényhez, Wolters Kluwer A törvényi rendelkezésből kitűnően nem minden Hungary, Budapest, 2018, Elek Balázs: A LXXXIV. Fejezet, 1254–1261. 40 Be. 627. § (1) bekezdés a) pont. A 608. § (1) bekezdése szerint a másod- fokú bíróság nem ügydöntő végzésével hatályon kívül helyezi az elsőfokú bí- róság ítéletét, és az elsőfokú bíróságot új eljárásra utasítja, ha 31  A Be. 460. § (1) bekezdés értelmében e határozat véglegessé válik, azaz a) a bíróság nem volt törvényesen megalakítva, vagy a tárgyaláson a tanács nem változtatható meg. A törvény így az alaki jogerő egyik hatását jogszabályi tagjai nem voltak mindvégig jelen, szinten rendezte, eleget téve a jogirodalom által sürgetett változtatásnak. Lásd b) az ítélet meghozatalában a törvény szerint kizárt bíró vett részt, Elek Balázs: A jogerő a büntetőeljárásban, Debreceni Egyetem Állam- és Jogtu- c) a bíróság a hatáskörét túllépte, katonai büntetőeljárásra vagy más bíró- dományi Kar Büntető Eljárásjogi Tanszék, Debrecen, 2012, 1–313., továbbá ság kizárólagos illetékességébe tartozó ügyet bírált el, Elek Balázs: A jogerő újraszabályozása a készülő büntetőeljárási törvényben, Funda- d) a tárgyalást olyan személy távollétében tartották meg, akinek a jelenléte mentum, 2016, 2–4, 77–83. a törvény értelmében kötelező, 32  Be. 627. § (1) bekezdés, (3) bekezdés a)–c) pont, (4) bekezdés. e) a bíróság az 567. § (1) bekezdés a)–b) és d)–e) pontjában, valamint (2) 33  Be. 627. § (5) bekezdés. bekezdésében meghatározott valamely ok törvénysértő megállapítása miatt az 72 34  Kónya István: A másodfokú és a harmadfokú bíróság hatályon kívül helyező vég- eljárást megszüntette, zése elleni fellebbezés elbírálása. In: Belovics Ervin – Erdei Árpád (szerk.), A bün- f ) az elsőfokú ítélet indokolása a rendelkező résszel teljes mértékben ellen- tetőeljárási törvény mag yarázata, HVG-ORAC Kiadó, Budapest, 2018, 763. tétes.

törvényességét és a perbeli főszemélyek jogait érintő végzés ellen az ügyészség, a vádlott és a védő (a vád- Büntetőjogi Szemle 2019/1. szám eljárási szabálysértésre került sor.41 Az abszolút eljá- lott hozzájárulása nélkül is) jelenthet be fellebbezést. rási szabálysértések felismerése általában nem okoz A fellebbezésre jogosultak köre szűkebb az általános 73 perjogi problémát, de a tévedés lehetősége e körben szabályokhoz képest, mert kizárólag a per főszemélyei is fennáll, a relatív hibák megítélése azonban már gon- élhetnek jogorvoslattal, a vádlott örökösét, a magán- dos jogértelmezést igényel. felet vagy a vagyoni érdekeltet a Be. 581. §-tól eltérően e perorvoslati jog nem illeti meg, mint ahogy a vádlott Fellebbezési ok továbbá, ha teljes megalapozatlan- házastársát vagy élettársát sem a kényszergyógykeze- ság valósul meg a Be. 592. § (1) bekezdés szerint,42 léssel kapcsolatos döntés tekintetében.46 A vád és a mely a tényállás megállapításának teljes hiányát, vagy védelem is csak akkor fellebbezhet, ha nem indítvá- az ítélet teljes felderítetlenségét jelenti, ami a gyakor- nyának megfelelően született meg a hatályon kívül latban viszonylag ritka, a tényállás megállapításának helyező végzés.47 E korlátozás elvi alapja, hogyha az hiánya elsősorban felmentő ítéleteknél merül fel. Vé- indítvány szerinti kasszációs döntés születik, az egyéb- gül speciális fellebbezési ok, ha a harmadfokú bíróság ként fellebbezésre jogosultnak észszerű indoka nem a másodfokú bíróság ítéletét azért helyezi hatályon lehet a fellebbezésre, ilyen jogorvoslat csak rendelte- kívül, mert a megalapozatlanságot kiküszöbölni nem tésellenes, az eljárást elhúzó perviteli magatartást je- tudja.43 A Be. szerint kivételesen a részleges megala- lenthetne. pozatlanság esetén is sor kerülhet hatályon kívül he- lyezésre, de csak a harmadfokú eljárásban. Ennek oka, 3.2. A fellebbezés elintézése hogy a harmadfokú eljárásban bizonyításnak nincs helye, és a felderítetlenségben megnyilvánuló meg- A Be. szerint a hatályon kívül helyező végzés elleni alapozatlanság általában csak bizonyítás felvételével fellebbezés elbírálása iránti eljárásban a harmadfokú orvosolható, továbbá a harmadfokú eljárásban eltérő bírósági eljárásra vonatkozó szabályokat kell alkal- tényállás nem állapítható meg.44 mazni.48 Ennek a fő oka, miszerint a harmadfokú el- járásban jóval korlátozottabb felülvizsgálat érvénye- A hatályon kívül helyező végzés elleni fellebbezés sül, mint a másodfokú eljárásban és a hatályon kívül lehetőségei a törvényben szigorúan meghatározottak, helyező határozat esetében arról kell dönteni, hogy azok köre nem bővíthető. A távollétes eljárásban, ha helytállóak voltak-e a hatályon kívül helyező végzés a vádlott felkutatására tett intézkedések a harmadfokú indokai.49 eljárásban vezettek eredményre, a harmadfokú bíró- ságnak a Be. 752. § (2) bekezdése alapján a másodfokú A törvény a fellebbezés elintézését az ítélőtábla ha- ítéletet hatályon kívül helyező és a másodfokú bíró- táskörébe utalja a törvényszék hatályon kívül helyező ságot új eljárásra utasító végzése ellen a fellebbezés a végzése elleni fellebbezés esetén, a Kúria pedig az íté- törvény szerint kizárt, ezért az ilyen jogorvoslat eluta- lőtábla hatályon kívül helyező végzése elleni jogor- sításának van helye.45 voslatot bírálja el.50 E körben megjegyezendő, hogy a Kúria rendes jogorvoslati eljárásban hozott határoza- A már hivatkozottak szerint a hatályon kívül helyező tai ellen a korábbi törvény szerint sem volt lehetőség fellebbezést benyújtani. Ennek elvi indoka a Kúria sa- 41 Be. 627. § (1) bekezdés b) pont. A 609. § (1) bekezdés értelmében a má- játos közjogi státusza, határozata ugyanis a rendes jog- sodfokú bíróság nem ügydöntő végzésével hatályon kívül helyezi az elsőfokú orvoslati eljárásban vagy jogerőhatállyal, vagy végle- bíróság ítéletét, és az elsőfokú bíróságot új eljárásra utasítja, ha a 607. § (1) be- gességgel bír. kezdésében, valamint a 608. § (1) bekezdésében fel nem sorolt, és a másodfokú eljárásban nem orvosolható olyan eljárási szabálysértés történt, amely lényeges A Be. kizárja a hatályon kívül helyező végzés tekin- hatással volt az eljárás lefolytatására, a bűnösség megállapítására, a bűncselek- tetében a fellebbezés visszavonásának lehetőségét.51 mény minősítésére, a büntetés kiszabására, illetve az intézkedés alkalmazására. Ez különös szabály az általános normákhoz képest, mert főszabályként a jogosult visszavonhatja peror- (2) Az (1) bekezdésben meghatározott eljárási szabálysértésnek minősül voslatát. A rendelkezés elvi indoka nem vitásan az el- különösen, ha járás gyorsítása, az indokolatlan hatályon kívül helye- zések visszaszorítása. a) a bizonyítás törvényességére vonatkozó rendelkezéseket a vádemelés után megsértették, A törvény alapvetően az általános hatásköri szabá- lyokhoz igazodik, és a bírósági eljárás formájaként a b) a büntetőeljárásban részt vevő személyek a vádemelés után a törvényes tanácsülést határozza meg tekintet nélkül arra, hogy jogaikat nem gyakorolhatták, vagy ezek gyakorlásában őket korlátozták, 46 Be. 581. §, Be. 616. §. c) a tárgyalásról a nyilvánosságot törvényes ok nélkül kizárták, 47  Be. 627. § (4) bekezdés. d) a bűnösség megállapítása, a felmentés, az eljárás megszüntetése, a cse- 48  Be. 626. §: A másodfokú és a harmadfokú bíróság hatályon kívül helyező lekmény Btk. szerinti minősítése vagy a büntetés kiszabása, illetve az intézke- végzése elleni fellebbezés elbírálása iránti eljárásban a harmadfokú bírósági dés alkalmazása tekintetében az elsőfokú bíróság az indokolási kötelezettsé- eljárásra vonatkozó rendelkezéseket az e Részben (XVII. Rész) foglalt eltéré- gének nem vagy csak részben tett eleget, sekkel kell értelemszerűen alkalmazni. e) az elsőfokú bíróság a bűnösséget beismerő nyilatkozatot az 504. § (2) 49  Kónya: i. m. 761. bekezdésében meghatározott feltételek hiányában fogadta el. 50  Be. 628. § (1) bekezdés a)–b) pont. 42 Be. 627. § (1) bekezdés c) pont. 51  Be. 628. § (2) bekezdés. 43 Be. 627. § (1) bekezdés d) pont. Lásd még 625. § (4) bekezdés. E körben megjegyzendő, hogy a kodifikáció során az Be. első munkaanyaga szűkebb körben engedte volna meg a fellebbezést, mert csak súlyos relatív el- járási szabálysértések és a teljes megalapozatlanság miatt lehetett volna támadni a másodfokú és harmadfokú kasszációt [munkaanyag: 669. § (1) bekezdés a) és b) pont]. Ezzel szemben az elfogadott törvény a feltétlen eljárási hibák, és a harmadfokú eljárásban részleges, ki nem küszöbölhető megalapozatlanság miatt is lehetőséget teremt a perorvoslatra. 44 Lásd Be. 619. § (3) bekezdés. 45  Kúria Bhar.I.506/2018.

Büntetőjogi Szemle 2019/1. szám milyen szintű bíróság az, amely eljár.52 Mindez szintén A fellebbezést elbíráló bíróság a fellebbezés tárgyá- a tárgyalt jogorvoslati eljárás gyorsítását célozza. ban nem ügydöntő végzéssel határoz.58 A már idézettek szerint a Kúria Joggyakorlat-elemző Amennyiben a felülbírálatot végző bíróság a hatá- Csoportjának tevékenysége nyomán53 a jogalkotó az lyon kívül helyezés alapossága vagy alaptalansága kér- ítéletet hatályon kívül helyező végzés elleni fellebbe- désében érdemi döntést hozott, határozata ellen a Be. zési jogot általánossá tette. Az új kódex alapfelfogása, 629. § (4) bekezdése értelmében nincs helye fellebbe- hogy a hatályon kívül helyező végzés további jogor- zésnek. Ez a rendelkezés is végső soron az eljárás gyor- voslattal való támadhatósága akkor felel meg a tisztes- sítását célozza. A Be. 614. § (1) bekezdés rendelkezése séges eljáráshoz való jognak, hogy ha arra nem csak kapcsán fontos felhívni a figyelmet arra, hogy minden kizárólag a legfőbb ügyésznek van joga. E jogintéz- egyéb, a fellebbezést elbíráló ítélőtábla által megho- mény számos eredményt hozhat, többek között ami- zott, a törvény általános szabályai szerint jogorvoslat- att, hogy az egyetlen vissza nem vonható jogorvoslat tal támadható „ún. közbenső” határozat ellen van mód a büntetőperben. jogorvoslattal élni. Kivétel a hatályon kívül helyező végzés elleni fellebbezés elutasításáról szóló végzés, A másod- és harmadfokú hatályon kívül helyező és mely ellen a törvény a jogorvoslatot kizárja.59 új eljárásra utasító végzések elleni fellebbezés jog ak- kor joghatályos, ha a kasszáció ügydöntő bűnösséget 3.3. A felülbírálat során hozható megállapító vagy felmentő ítéletet érint. Nem ügydöntő határozatok határozat hatályon kívül helyezésekor fellebbezésnek a már idézettek szerint a Be. alapján sincs helye. Fontos perjogi kérdés, hogy milyen döntést hozhat a jogorvoslatról döntő bíróság. A fellebbezést elbíráló Az eljárás gyorsítását szolgáló szabály, hogy a felleb- bíróság a megtámadott hatályon kívül helyező végzést bezés elbírálására a tanácsülést egy hónapon belül ki helybenhagyja, hatályon kívül helyezi és a másodfokú kell tűzni a legközelebbi határnapra.54 Az előírt rövid vagy harmadfokú bíróságot a másodfokú vagy har- határidő is világosan jelzi, hogy a revízió során nem madfokú eljárás lefolytatására vagy új eljárásra utasít- az iratok teljes körű, mélyreható vizsgálatáról esik szó, ja.60 Az általános szabályoktól eltérően reformációs hanem a végzésben foglalt érvek alaposságának lehetőség nincs, vagy affirmatórius vagy kasszációs felülbírálatára kerül sor. A végzés elleni fellebbezés jellegű a döntés. A jogintézmény jellegéből adódóan elbírálása ugyanis valójában nem ügy-, nem irat-, ha- megváltoztatásra nincs lehetőség. Ezt a bíróság már nem túlnyomórészt ún. határozatvizsgálat.55 konkrét eseti döntésben is kifejtette, amikor állást foglalt a fellebbviteli főügyészség részbeni megváltoz- Ha relatív eljárási szabálysértésen alapul a hatályon tatást célzó indítványáról, kiemelve, hogy reformációs kívül helyezés, akkor a jogorvoslati eljárásban azt kell határozat a vizsgált eljárásban nem hozható.61 mérlegelni, hogy az lényegesen befolyásolta-e a dön- tést. Miként a Kúria is rámutatott, ez egy speciális, A bíróság a Be. 630. § (1) bekezdése alkalmazásával korlátozott jellegű felülbírálat, mert kifejezetten an- helybenhagyja a hatályon kívül helyező végzést két nak kontrolljára irányul, hogy a kasszáció alapos volt-e konjunktív feltétel bekövetkezése esetén: egyrészt vagy sem.56 törvényes okból került sor a hatályon kívül helyezésre, másfelől a hatályon kívül helyezésről döntő bíróság Ficsór Gabriella is kiemelte, hogy az új eljárási kó- az eljárásában nem vét abszolút eljárási szabálysértést dex a büntetőeljárás gyorsítását és egyszerűsítését kí- [Be. 608. § (1) bekezdés]. Ebben az esetben a felleb- vánja elősegíteni, emellett egy időtálló büntetőeljárási bezés alaptalan, amely azt jelenti, hogy az ok, melyre rendszer megteremtésére törekszik,57 ennek garanci- a jogorvoslatot alapítják, nem létezik, vagy nem álla- ája az is, hogy a hatályon kívül helyező végzés ellen pítható meg.62 E perjogi helyzetben a bíróság megál- benyújtott fellebbezés miatt ne húzódjon el még in- lapítja, hogy a hatályon kívül helyezés elkerülhetetle- kább az eljárás. Ennek érdekében az új törvény soron nül szükséges volt.63 A törvényes ok pedig azt jelenti, kívüli eljárást ír elő és a már idézettek szerint a tanács- hogy a hatályon kívül helyezésre a Be. 608–610. §-aiban, ülést, amelyen a fellebbezés elbírálására kerül sor, az illetőleg a harmadfokú eljárásban a Be. 625. § (4) be- ügy beérkezésétől számított egy hónapon belül, a le- kezdésében jelölt törvényi előfeltételek megvalósulása hető legközelebbi határnapra kell kitűzni. miatt került sor. A felülbírálatot végző bíróságnak en- nek megfelelően vizsgálnia kell, hogy történt-e abszo- A felülbírálatot végző bíróság a korlátozott jellegű lút vagy súlyos relatív perjogi hiba, valamint a másod- revízió során a tanácsülésen az iratok alapján vizsgálja fokú eljárásban valóban fennállt-e teljes megalapozat- a hatályon kívül helyezés alaposságát, a harmadfokú eljárás szabályainak alkalmazása folytán bizonyítás- nak nincs helye [Be. 619. § (2) bekezdés, 626. §]. 52  Indokolás – 626. §. 58  Be. 629. § (3) bekezdés. 53  Lásd 25. lábjegyzet. 59  Be. 629. § (4) bekezdés. Lásd még Kónya: i. m. 765. 54  Be. 629. §. 60  Be. 629. § (2) bekezdés a)–b) pont. 55  Kúria Bhar.III.1.436/2018/8. [36]. 61  Debreceni Ítélőtábla Hkf.IV.660/2018/4. 56  Lásd 54. lábjegyzet. 62  Király: i. m. 491. 63  Kónya: i. m. 765. 74 57  Ficsór Gabriella: A készülő új büntetőeljárási kódex margójára, Büntetőjogi Szemle, 2015/1–2., 26. http://ujbtk.hu/wp-content/uploads/2015/09/ BJSZ_20151_2_FicsorG.pdf (letöltés: 2018. február 18).

lanság, vagy a harmadfokú eljárásban teljes, illetve ki érintő bírói engedélyes kényszerintézkedésről a Be. Büntetőjogi Szemle 2019/1. szám nem küszöbölhető részleges megalapozatlanság. 630. § (5) bekezdésének előírása folytán határoz. 75 A fellebbezést elbíráló bíróság a hatályon kívül he- A törvény felfogása szerint a hatályon kívül helyező lyező végzést hatályon kívül helyezi, és a másodfokú végzés elleni fellebbezés miatt megindult eljárás alap- vagy a harmadfokú bíróságot a másodfokú vagy a har- vetően az állam egyes szerveinek működése körében madfokú eljárás lefolytatására utasítja, ha a másodfokú felmerülő hibából adódott, így a jogszabály azt írja elő, vagy a harmadfokú bíróság az eljárási törvény szabá- hogy a speciális jogorvoslati eljárásban felmerült bűn- lyainak megsértésével, vagy indokolatlanul rendelke- ügyi költséget az állam viseli. A bűnügyi költség vise- zett az ítélet hatályon kívül helyezéséről [Be. 630. § léséről való rendelkezésre külön nincs szükség, arról (2) bekezdés]. A hatályon kívül helyezés ebben az eset- az ügydöntő határozatnak kell dönteni, figyelembe ben indokolatlan, azaz a törvényi előfeltételei (abszo- véve a Be. 631. §-ában foglaltakat.68 lút, vagy súlyos relatív perjogi hiba, teljes megalapo- zatlanság, harmadfokú eljárásban nem orvosolható A hatályon kívül helyezés a magyar jogrendszerben részleges megalapozatlanság) nem állnak fenn.64 A a rendes jogorvoslatok elvitathatatlan és törvényes revíziót végző felsőbíróság döntése nyomán ekkor a része, amely alapvetően azt hivatott szolgálni, hogy a korábban eljárt fellebbezési bíróságnak érdemi dön- bíróság által meghozott, de hibás döntések helyreho- tést kell hoznia, azaz ügydöntő határozattal rendel- zatala megtörténjen.69 Nem lehet ezért kérdéses a Kú- kezni az általa felülbírált határozat helybenhagyásáról ria Joggyakorlat-elemző Csoportjának azon megálla- vagy megváltoztatásáról. A Kúria egyik, a hatályon kí- pítása, amely szerint „a hatályon kívül helyezés nem vül helyezést indokolatlannak tartó döntésében kifej- a rossz döntés utolsó, hanem a helyes döntés első pil- tette, hogy részleges ténybeli megalapozatlanság ese- lanata”.70 tén a fellebbezést elbíráló másodfokú bíróságnak kö- telessége annak kiküszöbölése akkor is, ha az az első 4. fokon felmentett vádlott bűnösségének megállapítá- Záró gondolatok sához vezet, és nincs lehetőség ebből az okból eljárási szabálysértésre hivatkozással az elsőfokú ítélet hatá- Amint láthattuk az eljárás gyorsítását célzó jogalkotói lyon kívül helyezésére, és az elsőfokú bíróság új eljá- szándék, támogatva a Kúria javaslatait, markánsan rásra utasítására.65 megjelent a másodfokú, illetve az ítélőtábla, mint har- madfokú bíróság hatályon kívül helyező végzése el- A kasszációs döntésről szóló végzés elleni fellebbe- leni fellebbezést lehetővé tevő törvényi előírásokban. zésről döntő bíróság a fellebbezéssel támadott hatá- A soron kívüli eljárásra vonatkozó szabályok folytán rozatot hatályon kívül helyezi és a határozatot hozó a kasszációs határozat felülbírálati eljárása feltehetően bíróságot új eljárásra utasítja a Be. 627. § (2) bekezdé- nem húzódik el. Kérdés azonban, hogy valóban szük- sében meghatározott esetben, azaz ha a felülbírálat séges-e ilyen jogorvoslati jog biztosítása a büntetőel- alá vont fellebbezési eljárásban került sor a Be. 608. § járás alapos, időszerű lefolytatása érdekében. Miként (1) bekezdésében meghatározott feltétlen eljárási sza- jeleztem, a hatályon kívül helyezések száma a Debre- bálysértésre.66 Ekkor a fellebbezést elbíráló bíróság a ceni Ítélőtábla régiójában statisztikai adatokkal is meg- hatályon kívül helyezés indokoltságát érdemben nem erősítetten a másodfokú eljárásban csekély. A Be. 2018. vizsgálja, mert azt a súlyos perjogi hiba kizárja és július 1-jei hatályba lépése óta az ítélőtáblára a kézirat kasszáció mellett új eljárás lefolytatását kell elrendelni. 2019. február 19-i lezárásáig mindössze három hatá- lyon kívül helyező végzés elleni fellebbezés felülbírálati A hatályon kívül helyező végzés indokolása tartal- ügye érkezett. Az egyik ügyben az ítélőtábla az össz- mazza a hatályon kívül helyezés okát, továbbá a felleb- büntetésbe foglalás iránti indítványt elutasító végzést bezést elbíráló bíróságnak a megismételt eljárásra vo- hatályon kívül helyező végzés ellen az elítélt által be- natkozó iránymutatását [Be. 630. § (4) bekezdés]. En- jelentett, törvény szerint kizárt fellebbezést elutasí- nek elvi és gyakorlati indoka, hogy az újabb téves dön- totta.71 tés vagy semmisséggel járó eljárási szabálysértés el- kerülhető legyen. A másik ügyben az ítélőtábla a joghatályos fellebbe- zést elbírálva helybenhagyta az elsőfokú ítéletet ab- A bíróság nem vizsgál a hatályon kívül helyezés tör- szolút eljárási szabálysértés (kötelező védői részvétel vényességén, indokoltságán és ezen eljárásban az ab- hiánya) miatt hatályon kívül helyező másodfokú bíró- szolút hibákon kívül más jog- vagy ténykérdést. A Be. sági végzést.72 Tizenhetedik részében szabályozott felülbírálat tárgya kizárólag az alapügyben másod- avagy harmadfoko- A harmadik ügyben a tanácsülés kitűzése már meg- kon eljáró bíróság hatályon kívül helyező döntés ala- posságának a felülbírálata.67 68  Indokolás – 630–631. §§. 69 Ficsór Gabriella: A hatályon kívül helyezés elleni küzdelemhez néhány gondolat. Határozatának meghozatalát követően a fellebbezés Debreceni Ítélőtábla. Büntető Kollégium. 2017.http://debreceniitelotabla. elbírálására jogosult bíróság a személyi szabadságot birosag.hu/sites/default/files/field_attachment/a_hatalyon_kivul_helyezes_ elleni_kuzdelemhez_nehany_gondolat_suritve.pdf (letöltés: 2018. május 11.). 64  Kónya uo. Lásd még Márki: i. m. 1289–1290. 70  Lásd: 25. lábjegyzet. 65  Kúria Bhar.III.1.436/2018/8. 71  Debreceni Ítélőtábla Hkf.IV.660/2018/4. 66  Be. 630. § (3) bekezdés. 72  Debreceni Ítélőtábla Hkf.II.722/2018/2. 67  Márki: i. m. 1290.

Büntetőjogi Szemle 2019/1. szám történt, de e sorok írásáig még nem hozott döntést az a jogintézmény időtállóságát, és az esetleges módosí- ítélőtábla. Ebben az ügyben a törvényszék mint má- tási igényeket. Az előzetes felvetést annyiban igazolt- sodfokú bíróság a részben felmentő elsőfokú ítéletet nak látom, hogy a hatályon kívül helyező végzés elleni a Be. 609. § (2) bekezdés d) pontja alapján az indoko- fellebbezési jog, figyelemmel a ténybeli reformáció lási kötelezettség megsértése miatt helyezte hatályon bővítésére is, várhatóan tovább fogja csökkenteni az kívül. A Debreceni Fellebbviteli Főügyészség a vé- egyébként sem jelentős számú kasszációs döntéseket. delmi fellebbezést alaptalannak tartva a hatályon kí- A másodfokon eljáró törvényszék, ítélőtábla, s a har- vül helyező végzés helybenhagyására tett indítványt, madfokon eljáró táblabíróság ugyanis főként megala- egyetértve a megsemmisítő döntés azon érveivel, pozatlanságnál csak akkor „vállalhat” fel ilyen jellegű hogy az elsőfokú bíróság a releváns bizonyítékokat határozatot, ha ténybeli és jogi alapjai szilárdak és tá- ugyan megjelölte, de érdemi értékelésük teljesen el- madhatatlanok. A harmadfokú eljárások viszonylag maradt.73 csekélyebb száma75 is azt jelzi, hogy a másodfokú bí- róságok lehetőleg elkerülik peres ügyekben az olyan Az idézett ügyek adatai alapján látható, hogy jogha- döntések meghozatalát, melyek fellebbezéssel támad- tályos fellebbezés abszolút vagy súlyos relatív perjogi hatók. Mindez abba az irányba mutat, hogy a tárgyalt hiba miatti hatályon kívül helyezést támadott. Az el- új fellebbezési jog hatékony eszköze lehet a hatályon járási szabálysértések megsértésének felismerése sem kívül helyezések visszaszorításának. A jövő joggyakor- mindig egyszerű, de korántsem lehet olyan bonyolult, lata adhatja meg a választ arra, hogy a jogintézmény mint a megalapozatlanságból eredő hatályon kívül hosszabb távú fenntartása feltétlen szükséges-e. De helyező végzés törvényességének elbírálása. lege ferenda elképzelhetőnek tartok olyan megoldást is, melyben csak a megalapozatlanságból eredő hatá- Álláspontom szerint a jogalkotói szándék alapvető lyon kívül helyezés ellen biztosít a törvény fellebbe- társadalmi elvárást tükröz, de a hatályon kívül helyező zési jogot. Az eljárási szabálysértések törvényes meg- végzés elleni fellebbezési lehetőség megteremtése állapítása ugyanis nem indokolja feltétlen újabb fel- nélkül is csökkenthető a megsemmisítések száma az lebbviteli fórum eljárását. eljárási törvény egyéb, részben a bizonyítást könnyítő intézkedéseivel.74 A jövő ítélkezése mutatja majd meg 73  Debreceni Ítélőtábla Hkf.III.37/2019. számú ügye. -------------------------------------- 74 Eljárás a bűnösség beismerése esetén, a büntetőjogi felelősség elbírálása A kézirat lezárva: 2019. február 19. a vádbeli tények részletes bizonyítása nélkül előkészítő ülésen, vagy akár a kor- látozott fellebbezés és a korlátozott felülbírálat. E körben jegyzendő meg Tóth 75  A Debreceni Ítélőtáblára 2014-ben 41, 2015-ben 42, 2016. első félévében Mihály nyomán, hogy a védelem által nem vitatott vádlói tények további bizo- 24 harmadfokú peres ügy érkezett csupán. Lásd: 28. lábjegyzet. nyítás nélküli elfogadása nem jelenti feltétlen az anyagi igazság elérhetőségé- nek feladását. Az anyagi igazság elérése ugyan nem törvényi kötelezettség, de a bírói hatalom lényege az igazságszolgáltatás, ezt sosem lehet szem elől té- veszteni, főként, hogy az új Be. preambuluma is utal rá. Lásd: Tóth Mihály: Adalékok a szépirodalom naiv humanizmusához és a büntetőjog szikár valóságához. In. (Szilágyiné dr. Karsai Andrea – Elek Balázs szerk.) Tanulmányok a Debreceni Íté- lőtábla 10 éves évfordulójára, Debrecen, Debreceni Ítélőtábla, 22–23. 76

nalizmus azt jelentette, hogy az elítéltektől a rend- szer szinte csak azt várta el, Dr. Hideg Milán István* hogy maradéktalanul meg- tartsák a fogvatartással kapcsolatos szabályokat, ne okozzanak problémát a mindennapokban, azaz a Kedvezmények büntetés-végrehajtási inté- és szigorítások zet kissé alábecsülő jellegű vezetői magatartást tanúsí- tott. Annak ellenére, hogy ebben az időszakban már a szabadságvesztés elvetették a kínzó fenyíté- Büntetőjogi Szemle 2019/1. szám végrehajtása során seket, az elítéltek csupán konformizmusból követ- ték a kötelező szabályokat, illetve abban is megmutat- kozott a rendszer hibás jel- lege, hogy a visszaesőkkel, különösen a többszörös I. visszaesőkkel szemben céltudatos nevelési tevékeny- Bevezetés ség általában már nem volt folytatható eredményesen.3 A fejlődés következő szakaszában a Büntető Tör- vénykönyvről szóló 1978. évi IV. törvény megalkotása A büntetések, az intézkedések, egyes kényszerintéz- magával hozta az 1979. évi 11. számú törvényerejű ren- kedések és a szabálysértési elzárás végrehajtásáról delet (a továbbiakban: Bv. tvr.) megalkotását is, amely szóló 2013. évi CCXL. törvény (a továbbiakban: Bv. tv., részletesen szabályozta az elítéltek munkáltatását, ja- Bv. Kódex) az elítélt kezelési filozófiájában szakmai vadalmazását, tanulási lehetőségeit, illetve a külön- paradigmaváltást tűzött ki célul, amely – különösen a böző kapcsolattartási formákat. A Bv. tvr. már szem XX. század második felében uralkodó, szovjet mintára előtt tartotta a humanizmus követelményét,4 valamint épülő magyar büntetés-végrehajtási jog fényében – mindenképp üdvözítőnek tekinthető. Közvetlenül a II. világháborút követő években a sze- mélyi kultusz elhatalmasodásával a törvényesség kö- rendeltségébe kerültek a letartóztató intézetek, amelyek tevékenységében el- 77 vetelménye csekély mértékben jellemezte a büntetés- sődlegessé vált a biztonság, a fegyelem fenntartása, illetve a fogvatartottak végrehajtási rendszert, a kényszermunka bevezetése könyörtelen, kizsákmányoló munkáltatása. Az ’50-es évek közepén, a sztálini szabályozási igénnyel jelent meg, majd e jogintézmény- büntetőpolitika lassú visszaszorulása időszakában, a Büntetés-végrehajtás Or- nek a tervgazdálkodásba való beillesztése is végbe- szágos Parancsnokságán Mészáros József vezetésével megalakult a nevelési ment.1 Ehhez az időszakhoz képest némiképp pozitív csoport, de az ország egyéb intézeteiben nevelők nagyobb létszámban csak a változásokat hozott az 1952-ben megszervezett Bün- fiatalkorúak börtönében voltak, amely akkor Sátoraljaújhelyen működött. A ne- tetés-végrehajtás Országos Parancsnoksága által ki- velés, mint célkitűzés igazán a 8/1959. BM-utasításnak köszönhetően „bonta- adott szabályzat, amely alapján a büntetés-végrehajtási kozhatott ki”, amely a szigorúbb és enyhébb rezsimű intézetek megteremtésén intézet egyfajta paternalista szemléletmód alapján kívül a fokozatosság követelményét is szem előtt kívánta tartani. A fokozatos- látta el a feladatát. Az új rendszer a nevelésben csúcso- ság abban mutatkozott meg, hogy például a végrehajtásra váró büntetés mér- sodott ki, e célból szovjet mintára létrehozták a neve- tékének csökkenésével emelkedett a látogatás, a levelezés lehetősége; tehát lési szolgálatokat („voszpitátyel”).2 Az említett pater- minél közelebb jutott az elítélt a szabaduláshoz, annál gyakrabban teremthetett kapcsolatot hozzátartozóival, a külvilággal. A fogvatartottak hatékony neve- * Bírósági fogalmazó, Szekszárdi Törvényszék; PhD-hallgató, KGRE ÁJDI lése érdekében, 1959-ben előbb az Országos Parancsnokságon önálló nevelési 1 Buchinger Ágnes: A büntetés-végrehajtási jog kialakulása. In: Dr. Kecs- osztály, majd az ország többi intézetében is nevelési osztályok jöttek létre. Lásd kés Gábor (szerk.) Doktori Műhelytanulmányok 2015. Győr, Széchenyi István bővebben: Mihály Attila: A nevelési szolgálat megalakulásának sátoraljaújhe- Egyetem Állam- és Jogtudományi Doktori Iskola, 2015. 45. o. lyi tapasztalatai. Börtönügyi Szemle, 2005/3. szám. http://epa.oszk. http://df k-online.sze.hu/images/egyedi/doktori/doktori%20m% hu/0 2 70 0/0 2 705/0 0 0 63/p d f/E PA0 2 705 _ b or tonu g y i _ sze m le _ 2 0 05 _ 3 _ C5%B1helytanulm%C3%A1nyok%202015/Doktori%20M%C5%B1helytanu 102-104.pdf letöltés: 2018. 04. 29. lm%C3%A1nyok_2015_v%C3%A9gleges.pdf letöltés: 2018. 04. 29. 2  Legfőképp a Rákosi rendszer éveit jellemző politikai berendezkedés oda 3  Vókó György: A magyar büntetés-végrehajtási jog. Budapest, Dialóg vezetett, hogy a háború előtti büntetés-végrehajtási szakembergárda teljes egé- Campus Kiadó – Nordex Kft., 2014. V. fejezet 1. pont http://www.tankonyvtar. szében kicserélődött. Az addig továbbvitt szakmai hozzáértés és alázat lénye- hu/ hu/t a r t a l o m/t a m o p 42 5/2 011 _ 0 0 01 _ 52 8 _Voko _ G yor g y_ M a g y a r _ gében teljes egészében elveszett, és a szovjet mintájú rendszerekre jellemző, buntetes_vegrehajtasi_jog/ch02.html#id573883 letöltés: 2018. 04. 29. elnyomó és megtorló szerepet is magára vállaló büntetés-végrehajtási szerve- zet lépett a helyébe. E tekintetben az első lépést a Csemegi-kódex teljes bün- 4  A szabad élettől „elvadított” rab szabadulása után veszélyesebb, mint az, tetési rendszerét eltörlő 1950. évi II. törvény jelentette, amely az elkövető aki normalizált körülmények között tölti büntetését. E megfontolás ellenére „megjavítását és nevelését” tűzte ki célul. 1952-ben a Belügyminisztérium alá- a közvélemény sokszor nem ért egyet olyan intézkedésekkel, amelyek a fogva- tartottak mindennapjait könnyítik, közelítik a civil sztenderdekhez. Számos vizsgálat bizonyítja, hogy a közvélemény túlnyomó része büntetéspárti, amely a büntetés megtorló funkcióját tekinti elsődlegesnek, s nem tartja helyénvaló- nak a különböző kedvezményeket. Különösen érzékenyen reagál a közvéle- mény olyan esetekben, amikor az elítéltek juttatásként kapnak olyan javakat, szolgáltatásokat, amelyekért a többi állampolgárnak meg kell dolgoznia. Lásd bővebben: Huszár László – Tari Ferenc: Folyamat – A humánus büntetés-vég- rehajtás peremfeltételei. Börtönügyi Szemle, 1997/4. szám.

felismerte, hogy a büntetés-végrehajtás fő céljainak tését, és ez által újbóli börtönbe kerülését jelenti, hi- – a társadalomba való visszailleszkedés elősegítésé- szen az elítéltek minél több időt töltenek elszigetelten nek, újabb bűncselekmények elkövetésétől való tar- a társadalomtól, annál mélyebben érinthetik őket az tózkodás biztosításának – sikeressége szoros kapcso- ún. „börtönártalmak”, így az idő múlásával egyre na- latot feltételez a büntetés végrehajtási szakasza és az gyobb nehézséget jelenthet a társadalmi életbe való utógondozás szakasza között.5 visszatérés. Ennek a problémának az andragógia esz- Majd a büntetés-végrehajtási szabályoktól „megtisz- közeivel történő esetleges sikeres feloldása mérföldkő tított” Büntető Törvénykönyv 2013. július 1. napján lehet az elítéltekre, de talán az egész társadalomra történt hatálybalépését követően logikus volt a szá- nézve. A kérdés „csupán” az, hogy ez hogyan valósul- mos alkalommal módosított Bv. tvr. helyett új bünte- hat meg a börtön falai között, a fogvatartottak miként tés-végrehajtási jogszabály megalkotása, immáron – az használhatják ki a szabadságvesztésben töltött időt alkotmányos és a nemzetközi jogi követelményeknek sikeres reintegrációjuk elősegítésére.9 Mindenesetre megfelelően – törvény formájában. A gyors kodifiká- a Bv. Kódex felveszi a harcot a börtönártalmakkal Büntetőjogi Szemle 2019/1. szám ció eredményeképp korszakos jelentőségű változást szemben, amelynek megoldásaként az elítéltek meg- hozó törvény született. A 2015. január 1. napján ha- felelő munkáltatását, munkaterápiás foglalkoztatását, tályba lépett Bv. tv. megteremti a feltételeket ahhoz, továbbá általános iskolai, illetve középfokú iskolai ok- hogy az elítélt pozitív értelemben vett „börtönkarri- tatását, felsőfokú tanulmányok végzését, szakképzé- erje” – a progresszív végrehajtáshoz igazodóan – meg- sét, szakmai gyakorlat megszerzését tünteti fel, de indulhasson, amely megköveteli, s egyben motiválja egyéb reintegrációs programok nyújtására is lehető- részvételét azokban a reintegrációs programokban, séget biztosít.10 amelyek hatékonyan elősegítik a társadalomba való visszailleszkedését. E törekvések középpontjában a változás lehetősége áll, amelyhez az érintett elhatáro- zására is szükség van. A Bv. Kódex értelmében a bün- II. tetés-végrehajtási intézet olyan reintegrációs tevé- A szabadságvesztés célja kenységeket szervez, amelyek igazodnak az egyéni igényekhez, és ezeket szinte tálcán kínálja az elítélt- nek, vagyis nem elégszik meg csupán azzal, hogy az Mielőtt a szabadságvesztés során érvényesülő kedvez- elítélt konformizmusból megtartja az intézet szabá- ményeket és szigorításokat ismertetném, szükséges a lyait.6 E célból a reintegrációs programok bevezetése szabadságvesztés céljának meghatározása, amelyhez mellett új, korszerű elemek kerültek beépítésre a sza- elengedhetetlen mindenekelőtt a büntetés-végrehaj- bályozásba, így a Kockázatelemzési- és Kezelési Rend- tás céljának átfogó meghatározása: egyfelől érvénye- szer,7 vagy épp a rezsim8 jogintézménye. A Bv. tv. a sítenie kell a büntetés céljait, másfelől biztosítani az reintegráció mellett az azzal szorosan összefüggő, egyéniesítés szempontjait.11 A büntetés céljait nem a ugyanakkor többletjelentéssel bíró reszocializációt Bv. tv., hanem a Btk. szabályozza, amelynek 79. §-a sze- is a legfontosabb célok közé sorolja, így a végrehajtás rint a büntetés célja a társadalom védelme érdekében csak akkor tekinthető sikeresnek, ha az elítélt elsajá- annak megelőzése, hogy akár az elkövető, akár más títja azokat az ismereteket, amelyek a társadalmi élet- bűncselekményt kövessen el. A másik cél, vagyis az ben való későbbi boldogulásához szükségesek, amel- egyéniesítés követelménye a Bv. törvényben szerepel, lett, hogy jogkövető magatartást tanúsít. amely az újdonság erejével bír, hiszen az 1979. évi 11. számú törvényerejű rendelet még nem fogalmazott Mindezek alapján a Bv. törvény, illetve a jelenlegi meg ilyen elvárást a büntetés-végrehajtással szemben. jogpolitikai nézet felismeri azt a problémát, amely a börtönviseltek szabadulás utáni ismételt bűnelköve- A szabadságvesztés végrehajtásának célja a bünte- tés-végrehajtás fent említett általános céljain túl több- letelemekkel bír. Amennyiben határozott ideig tartó szabadságvesztést szabott ki a bíróság, úgy a végrehaj- http://epa.oszk.hu/02700/02705/00032/pdf/EPA02705_bortonugyi_ tás során az ítéletben meghatározott joghátránynak szemle_1997_4_025-030.pdf letöltés:2018. 04. 29. kell érvényesülnie, másrészt pedig azt az elvárást is megfogalmazza a Bv. Kódex, hogy a büntetés kiállása 5  Buchinger: i. m. 47. o. után az elítélt sikeresen visszailleszkedjen a társada- 6  Pallo József: Évforduló – Visszatekintés a Bv. törvény kodifikációjára és lomba, és annak jogkövető tagjává váljon. E szabad- a jogalkalmazás néhány első tapasztalatára. Börtönügyi Szemle 2016/1. 26. o. h t t p :// b v. g o v. h u /d o w n l o a d /5/8 6/d10 0 0/ B % C 3 % B 6 r t % C 3 % B6n%C3%BCgyi%20Szemle%202016%201.pdf letöltés: 2018. 04. 29. 7  A bv. szervezet az elítélt visszaesési és fogvatartási kockázatának felmé- rése, annak mérséklése, illetve a sikeres társadalmi visszailleszkedés elősegí- tése érdekében alakította ki a Kockázatelemzési- és Kezelési Rendszert, amely 9  Molnár Attila Károly: Börtönbeli csoportfoglalkozások a társadalmi lényegében a fogvatartott elhelyezésével, rezsimbe sorolásával, munkáltatásá- reintegrációért. Budapest, ELTE PPK Neveléstudományi Doktori Iskola, 2017. val és oktatásával kapcsolatos döntések meghozatalában nyújt segítséget. Lásd bővebben: Lajtár István – Szűcs András: Büntetés-végrehajtási Jog. Budapest, http://www.irisro.org/pedagogia2017januar/38MolnarAttilaKaroly.pdf Patrocinium Kiadó, 2015. 140–141. o. letöltés: 2018. 04. 29. 10  Bv. tv. 83. § (3) bek. 8  Az elítélt az egyes végrehajtási fokozatokhoz kapcsolódóan általános, 11  A Bv. törvény 1. § (1) bekezdése szerint a büntetés-végrehajtás feladata enyhébb és szigorúbb szabályok alá sorolható be, vagyis a szabadságvesztés a büntetési célok érvényesítése a büntetés, illetve az intézkedés végrehajtásán 78 végrehajtása során a fegyház, a börtön és a fogház fokozatokon belül egyaránt keresztül, azzal a célkitűzéssel, hogy a végrehajtás során az egyéniesítés szem- három ilyen rezsimszabály kerül alkalmazásra. Lásd bővebben: Lajtár–Szűcs: pontjait biztosítani kell annak érdekében, hogy az megfelelően szolgálja az i. m. 143. o. egyéni megelőzési célok elérését.

ságvesztés típusnál a cél csak megfelelő eszközökkel A Vinter és társai v. Egyesült Királyság ügyben13 az Büntetőjogi Szemle 2019/1. szám válik elérhetővé, ezt a jogalkotó a reintegrációs tevé- Emberi Jogok Európai Bírósága az Emberi Jogok Eu- kenységben jelöli meg. Ez a törekvés a megújuló szak- rópai Egyezménye kínzás tilalmát kimondó 3. cikke14 mai terminológiát is tükrözi, amely a korábban neve- és a tényleges életfogytig tartó szabadságvesztés kö- lésként ismert fogalmat hivatott felváltani. Természe- zötti ellentmondással foglalkozott. Az EJEB az ügyben tesen a reintegráció és a nevelés, mint célkitűzés ha- 2013. július 9. napján meghozott döntésében megál- sonlóságokat is mutatnak egymással, ugyanakkor a lapította, hogy az olyan életfogytig tartó szabadság- reintegráció minőségileg többletelemekkel bír, mivel vesztés kiszabása, amely esetében sem a feltételes sza- magában foglal minden olyan programot és tevékeny- badságra bocsátás, sem a felülvizsgálat elvi lehetősége séget, amely elősegíti a társadalomba való visszaillesz- nem biztosított, az EJEE 3. cikkébe ütközik. A Bíróság kedés hatékonyságát. Ennek megvalósítása érdekében az angol és a walesi szabályozás hibáját abban látta, a jogalkotó megnyitja a lehetőségét annak is, hogy a hogy tényleges életfogytig tartó szabadságvesztés ki- Büntetés-végrehajtási Szervezeten kívül más szervek, szabása esetén a szabadlábra helyezés csak akkor ren- a társadalom egyéb szereplői is részt vállaljanak. A Bv. delhető el, ha az elítélt halálos beteg vagy testi fogya- Kódex – exemplifikatív felsorolással – a legfontosabb tékos, vagyis rendkívül szűkös esetkörben. A Bíróság reintegrációs programokat nevesíti, így az oktatást ellenpéldaként hozza fel, hogy a Szerződő Államok (alap-, közép-, kivételesen felsőfok), a szakképzést jogrendszereinek túlnyomó többségében vagy egyál- (szakmai gyakorlat) és a munkavégzést (terápiás fog- talán nem szerepel büntetésként a tényleges életfogy- lalkoztatás), de egyéb reintegrációs programok nyúj- tiglani szabadságvesztés, vagy amennyiben szerepel, tására is lehetőséget biztosít. Mindezek alapján meg- úgy egy meghatározott időszak, jellemzően 25 év el- állapítható, hogy a reintegrációs tevékenység pragma- teltével biztosítani kell az ítélet felülvizsgálatát. A Bí- tikus alapokon, és meglehetősen rugalmasan műkö- róság hivatkozik továbbá a Nemzetközi Büntetőbíró- dik. Értelemszerűen a rugalmas működés az egyénie- ságról szóló Római Statútumra is, amely szintén 25 év sítés alapelvéből következik, amely szerint a reinteg­ elteltével biztosítja a felülvizsgálatot, és amelyhez az rációnak az elítélt személyiségéhez legjobban igazo- Európa Tanács legtöbb tagja csatlakozott. dóan, mintegy személyre szabott szakmai módszerek- kel kell megvalósulnia. E körben szükséges ismertetni a Magyar László kontra Magyarország ügyet is. Magyar László 1999 és A határozott idejű szabadságvesztés céljaitól némi- 2002 között kilenc társával együtt több mint húsz rab- képp eltérőek a tényleges életfogytig tartó büntetés lást követett el, jellemzően idős, kiszolgáltatott szemé- céljai. Ennek megfelelően az ítéletben meghatározott lyek sérelmére. Egyes esetekben az összekötözött, joghátrány érvényesítése, és a társadalom védelme bántalmazott sértettek közül többen meghaltak. E cse- került a szabályozás fókuszába azon esetekben, ame- lekményekért 2005-ben ítélték tényleges életfogytig lyeknél a feltételes szabadságra bocsátás kizárt. Addig, tartó szabadságvesztésre, majd 2009-ben a megismé- amíg a határozott ideig tartó szabadságvesztés célja telt eljárásban ugyanerről a büntetésről rendelkezett az elítélt személyiségének olyan kedvező irányba való a bíróság. 2010-ben a Kúria elutasította Magyar László fejlesztése, amely lehetővé teszi azt, hogy szabadulása felülvizsgálati kérelmét és ekkor fordult panasszal az után a társadalom jogkövető tagjává váljon, addig a Emberi Jogok Európai Bíróságához, azzal a céllal, hogy tényleges életfogytig tartó szabadságvesztés célja a állapítsa meg a tényleges életfogytig tartó szabadság- társadalom védelme érdekében az elítélt biztonságos vesztés büntetésnek az egyezmény 3. cikkébe való üt- megőrzése, és tevékenységének megfelelő szakmai közését. A panasz benyújtásakor a hatályos magyar tartalommal való strukturálása, amely elsősorban az szabályozás alapján az életfogytig tartó szabadságvesz- emberi méltóság alapértékével harmonizál.12 tés büntetésből az egyetlen „szabadulási lehetőség” a köztársasági elnök kegyelmi eljárása, amelynek érvé- A tényleges életfogytig tartó szabadságvesztés gyak- nyességéhez az igazságügy-miniszter ellenjegyzése ran éles viták kereszttűzében áll, így például az Alkot- szükséges. Fontos megjegyezni, hogy sem a köztársa- mánybíróság, vagy akár az Emberi Jogok Európai Bí- sági elnök, sem a miniszter nem köteles döntésének rósága előtt is. Addig azonban, amíg az Alaptörvény indokolására a tekintetben, hogy támogatja-e a kér- és a Btk. nevesíti ezt a jogkövetkezményt, addig a leg- vényt vagy sem – vagyis a kegyelem két politikus diszk- súlyosabb bűncselekményt elkövetőkkel szemben a recionális döntésétől függött, mely döntés indokai bíróságok alkalmazni fogják ezt a szankciót. Minden- nem voltak megismerhetők. Az ügyben az EJEB a 2014. esetre, arra feltétlenül utalni kell, hogy az EJEB dön- május 20. napján hozott ítéletében megállapította az tései (pl. Kafkaris-ügy) abba az irányba mutatnak, egyezménysértést azzal az indokolással, hogy Magyar- hogy az életfogytig tartó szabadságvesztés csökken- országon szűkebb körű a kegyelem lehetősége, mint tésének lehetőségét az államnak kötelessége biztosí- a Kafkaris v. Ciprus ügyben, így már önmagában az is tani, így a következőkben erre kívánok egy rövid ki- megkérdőjelezhető, hogy de jure létező jogintézmény- tekintést tenni. 12  Pallo: i. m. 31. o. 13  http://www.lb.hu/hu/ejeb/vinter-es-masok-egyesult-kiralysag-elleni- 79 ugye-6606909-13010-389610 letöltés: 2018. 04. 29. 14  Az EJEE 3. cikke szerint senkit sem lehet kínzásnak, vagy embertelen, megalázó bánásmódnak vagy büntetésnek alávetni.

nek tekinthető-e a köztársasági elnök kegyelmezési gyelmi Bizottság állásfoglalását az igazságügyért fele- jogköre. A tényleges életfogytig tartó szabadságvesz- lős miniszter terjeszti fel a köztársasági elnöknek, aki tés büntetést a Btk.-ba beemelő 1998. évi Btk. novella ezt követően meghozza a döntését. A törvény garan- óta nem volt példa a kegyelem megadására, tehát Ma- ciális szabályként tartalmazza, hogy amennyiben a gyarországon de facto bizonyosan nem érvényesült.15 kötelező kegyelmi eljárás anélkül zárult le, hogy az Összegzésképp az Emberi Jogok Európai Bírósága elítéltet a köztársasági elnök kegyelemben részesítette Magyar László ügyében arra jutott, hogy a köztársa- volna, úgy az eljárást két év elteltével ismételten le kell sági elnök kegyelmi joga nem elégséges jogintézmény folytatni.16 Nagy Anita tanulmányában kifejti, hogy a a felülvizsgálat de jure, illetve de facto megvalósulá- kötelező kegyelmi eljárás bevezetése nem jelenti azt, sára, a magyar szabályozás nem biztosít a kérelem vizs- hogy a speciális kizárná az általánost, azaz a feltételes gálatához világos szempont- és kritériumrendszert, a szabadságra bocsátás lehetőségéből kizárt elítéltnek köztársasági elnöknek és az igazságügyi miniszternek továbbra is van lehetősége arra, hogy az általános sza- nincs indokolási kötelezettsége a döntés tekintetében, bályok szerint éljen kegyelmi kérelemmel.17 Büntetőjogi Szemle 2019/1. szám valamint a szabályozás további hiányossága, hogy a Visszatérve a szabadságvesztés végrehajtásának cél- fogvatartott nem tudja, milyen feltételeknek kell meg- jaira, az általános büntetőjogi célon is túlmenően ös�- felelnie ahhoz, hogy „kiérdemelje” a feltételes szabad- szetett, bonyolult kapcsolatrendszerben írható le, ságra bocsátás kedvezményét. Az EJEB tehát megerő- amely eltérő mind a határozott idejű, mind a tényleges sítette a már a Vinter v. Egyesült Királyság ügyben is életfogytig tartó szabadságvesztés esetében, amely kifejtett álláspontját, hogy a tényleges életfogytig tartó utóbbit immáron a kötelező kegyelmi eljárás jogintéz- szabadságvesztés, mint büntetés létezése adott állam mények bevezetése újabb megvilágításba helyezi. A jogrendszerében önmagában nem sérti az Emberi Jo- következőkben a szabadságvesztés során érvényesülő gok Európai Egyezményét, ugyanakkor az ilyen súlyú kedvezményeket és szigorítások teszem vizsgálat tár- büntetés alkalmazásánál az elítéltnek jogot kell bizto- gyává. sítani a felülvizsgálatra, s amennyiben erre nem ad az adott állam jogrendszere lehetőséget, úgy ennek ki- zárása embertelen és megalázó bánásmódnak minő- III. sül, azaz sérti az egyezményt. Az ítélet értelmében a Enyhítések és szigorítások magyar szabályozás rendszerszintű hiányosságban szenved, ezért az életfogytig tartó szabadságvesztésre vonatkozó jogszabályi rendelkezések változtatásra szo- A szabadságvesztés során alkalmazható kedvezménye- rulnak. ket és szigorításokat egy fejezeten belül elemzem, te- Az Emberi Jogok Európai Bírósága által kifejtett hi- kintettel arra, hogy egymással sok esetben szoros ös�- ányosságok orvoslása céljából a Bv. törvényen – annak szefüggésben állnak, sőt, egy-egy jogintézmény (pl. hatálybalépését megelőzően – a 2014. évi LXXII. tör- fokozatváltás, rezsimbe sorolás) kapcsán megkerülhe- vény módosítást hajtott végre, így az életfogytig tartó tetlen, hogy a mindkét irányba való eltérés lehetősé- szabadságvesztésre ítéltek esetében bevezette a köte- gét nem ismertetném. lező kegyelmi eljárás szabályait. A Bv. tv. 46/A–46/H. §-ai szerint amennyiben az elítélt a szabadságvesztésből III.1. A feltételes szabadságra bocsátás negyven évet kitöltött, első lépésként a fogvatartó bv. intézet nyilatkoztatja az elítéltet arról, hogy a kötelező A büntetőbíró ítéletében a szabadságvesztés kiszabása kegyelmi eljárás lefolytatásához hozzájárul-e, majd a mellett megállapíthatja a feltételes szabadságra bocsá- hozzájárulásról értesíti az igazságügyért felelős mi- tás legkorábbi időpontját, ezzel lehetőséget biztosítva nisztert. A miniszter beszerzi az elítélt személyes ada- az elítéltnek arra, hogy akár a büntetés kétharmad, tait és a kegyelmi eljárás lefolytatásához szükséges vagy – visszaeső elkövető esetén – háromnegyed ré- előkészítő iratokat, majd értesíti a Kúria elnökét a kö- szének a kitöltését követő napon megkezdődjön a pró- telező kegyelmi eljárás megkezdéséről. A Kúria elnö- baidő.18 kének feladata, hogy kijelölje a Kegyelmi Bizottság A feltételes szabadságra bocsátás intézménye az el- öttagú testületét, amelynek tagjai kizárólag a Kúrián ítéltnek a társadalomba való fokozatos visszavezetése, vagy az ítélőtáblán büntetőügyekben eljáró bírák kö- a szabad életbe történő beilleszkedés elősegítése ér- zül kerülhetnek ki. A Kegyelmi Bizottság az iratok megvizsgálása mellett az elítéltet is meghallgatja, majd indokolt állásfoglalást készít, amely a kegyelem gya- 16  Lajtár–Szűcs: i. m. 42–43. o. korlásával kapcsolatos javaslatot is tartalmazza. A Ke- 17  Nagy Anita: A kegyelmi eljárás és a szabadságvesztés félbeszakítása. Miskolci Jogi Szemle, 10. évf. 2. sz., 2015. 29. o. http://www.mjsz.uni-miskolc.hu/201502/5_nagyanita.pdf letöltés: 2018. 04. 29. 15  Gellér Balázs: A tényleges életfogytig tartó szabadságvesztés – büntető- 18  A Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvény (továbbiakban: jog – elméleti meggondolások tükrében. In: Hollán Miklós és Barabás A. Tünde (szerk.): A Negyedik Magyar Büntetőkódex. Budapest, MTA Társadalomtu- Btk.) 38. § (2) bekezdése szerint, ha a feltételes szabadságra bocsátás lehető- sége nem kizárt, annak legkorábbi időpontja 80 dományi Kutatóközpont Országos Kriminológiai Intézet, 2017. 100–102. o. a) a büntetés kétharmad, http://www.okri.hu/images/stories/konyvajanlo/Buntetokodex_2017/ b) visszaeső esetén háromnegyed, buntetokodex-beliv-ok.pdf letöltés: 2018. 04. 29. c) részének, de legkevesebb három hónapnak a kitöltését követő nap.

dekében alakult ki, egyúttal „próbatételt” is jelent az egyik elítélt abbéli aggályát vetette fel, hogy fél a sza- Büntetőjogi Szemle 2019/1. szám elítélt számára. A próbatétel abban áll, hogy amennyi- badulástól, ugyanis már látja magát a pályaudvaron ben az elítélt újabb bűncselekményt nem követ el és két szatyorral a kezében, és fogalma sincs arról, hogy 81 a számára előírt magatartási szabályokat megtartja, a hova menjen, hol dogozzon, mihez kezdjen ezután.22 szabadságvesztés hátralévő részét nem kell letöltenie, Ennek alapján az elítéltnek a feltételes szabadságra ugyanakkor az eredménytelen feltételes szabadság bocsátás ellen érvként szolgálhat, hogy még nem érzi nem számít be a szabadságvesztés tartamába. A jogin- magát eléggé felkészültnek a civil életre, aggodalmat tézmény a kriminál-pedagógia kiemelkedő eszközei érez a társadalomba való visszatérésével, megélheté- közé sorolható, hiszen mind a bv. intézetben, mind a sével, munkakeresésével kapcsolatban. A másik ok, próbaidő alatt jogkövető magatartásra ösztönzi az el- amelyet elképzelhetőnek tartok, az lehet, hogy az el- ítéltet.19 Az elítélt akkor bocsátható feltételes szabad- ítélt fél korábbi bűntársai, esetleg a sértettek megtor- ságra, ha eltelt az ítéletben meghatározott minimális lásától, így szabadulását követően mihamarabb el kí- tartam, illetve a büntetés végrehajtása alatt kifogásta- vánja hagyni Magyarország területét. Mivel a külföldre lan magatartást tanúsított, kialakult benne a készség utazásról szóló 1998. évi XII. törvény 16. § (1) bekez- a törvénytisztelő életmód folytatására, valamint ala- dés ca) alpontja szerint a szabadságvesztésre ítélt nem posan feltehető, hogy a büntetés célja további szabad- utazhat külföldre a szabadságvesztés végrehajtásának ságvesztés nélkül is elérhető.20 E feltételek közül az utolsó napjáig, így az elítélt Magyarország területét a ítéletben meghatározott minimális tartam kivételével feltételes szabadságra bocsátás próbaideje alatt sem a többi feltétel fennállásának mérlegelése a büntetés- hagyhatja el, vagyis kézenfekvő, hogy az elítélt ebbéli végrehajtási bíró jogkörébe tartozik, aki a bv. intézet szándéka esetén nem kíván élni a feltételes szabad- előterjesztése alapján, az elítélt meghallgatását köve- ságra bocsátás lehetőségével. tően hozza meg a döntését.21 Az elsőként említett okkal kapcsolatban az az állás- A feltételes szabadságra bocsátás jogintézménye pontom, hogy az a helyes bírói döntés, amennyiben kapcsán számos magas színvonalú tanulmány szüle- nem rendeli el az elítélt feltételes szabadságra bocsá- tett, amelyek közül többet is felhasználtam e dolgozat tását, azzal az indokolással, hogy az elítélt nem áll ké- megírásához. A tanulmányok megközelítési módja szen a társadalomba való visszatérésre, fokozottan egytől egyig megegyezik abban, miszerint azt feltéte- fennáll a bűnismétlés veszélye, vagyis a szabadság- lezik az elítélt hozzáállásától, hogy a szabadságvesztés vesztés eddigi szakaszában nem sikerült elérni az végrehajtása során élni kíván a feltételes szabadságra egyéni megelőzési célokat.23 Véleményem szerint ez bocsátás lehetőségével, amennyiben arra a büntetés- esetben a szabadságvesztés hátralévő részében ki- végrehajtási bíró szerint érdemessé válik. Az elítéltek emelt hangsúlyt kell fektetni az egyes reintegrációs ilyen szándéka természetesen nagyon is helyeselhető, programokra. A másik esetben, vagyis amikor az el- hiszen a szabadságvesztés során tanúsított jó magavi- ítélt fél attól, hogy vele szemben korábbi bűntársai seletük, eredményes munkavégzésük és szorgalmas bűncselekményt fognak elkövetni, s emiatt külföldre tanulásuk kölcsönösen előnyös mind az elítélt, mind kíván utazni, szintén nem indokolt a feltételes szabad- az intézet, s ezáltal az egész társadalom számára. A Bv. ságra bocsátás elrendelése, sőt, szükségesnek tartom tv. koncepciója is ez irányba mutat, hiszen a büntetés- az elítélt figyelmét felhívni az ilyen esetekben igénybe végrehajtási intézetből való hamarabb történő szaba- vehető lehetőségekre, de legalább az utógondozás jog- dulás érdekében immáron bevezette a reintegrációs intézményére. őrizet intézményét is, így akár olyan eset is előfordul- hat, hogy előbb reintegrációs őrizetbe, majd feltételes Összegzésképp az új büntetés-végrehajtási törvény szabadságra bocsátásra kerül az elítélt, így e két jog- a büntetési célok elérése mellett az egyéniesítést is intézmény egymást követő alkalmazása különösen kiemelt jelentőségűnek tartja, ekképp a büntetés-vég- kedvező a számára. Annak ellenére, hogy valószínűleg rehajtási bírónak e két alapelvet mindenképp szem a gyakorlatban ritkább esetek közé tartozik, szüksé- előtt kell tartania az elítélt feltételes szabadságra bo- gesnek tartom körüljárni azt a kérdést, hogy amen�- csátásának mérlegelése során. nyiben a büntetés-végrehajtási bíró álláspontja szerint a feltételes szabadságra bocsátás elrendelésének fel- III.2. A szabadságvesztés félbeszakítása tételei fennállnak, ugyanakkor az elítélt nem kíván élni e lehetőséggel, miképp döntsön a büntetés-vég- A szabadságvesztés végrehajtását érintően több olyan rehajtási bíró? Dr. Pálvölgyi Ákos tanulmányában be- jogintézmény is szerepel a Bv. Kódexben, amelyek ré- számol arról, hogy részt vett egy fórumon, ahol az szint humanitárius szemponton alapulnak. Ide tarto- zik a szabadságvesztés félbeszakítása is, amelynek lé- 19  Lajtár–Szűcs: i. m. 55. o. nyege, hogy más, fontos érdekek megelőzhetik az ál- 20  Bv. tv. 188. § (1) bek. 21  A Bv. tv. 57. § (1) bekezdése szerint a feltételes szabadságra bocsátásról 22  Dr. Pálvölgyi Ákos: A társadalom részvételének szükségessége a bünte- a büntetés-végrehajtási bíró a bv. intézet előterjesztése alapján, a feltételes sza- tés-végrehajtásban (reszocializáció, reintegráció). Büntetőjogi Szemle 2014/2. badságra bocsátás lehetséges időpontja előtt – kivéve, ha az elítélt annyi időt szám töltött előzetes fogvatartásban, hogy az esedékesség már bekövetkezett – az elítélt meghallgatása után határoz. ht t p://ujbt k.hu/w p -content/uploads/2 014/10/bjsz _ 2 014 02 _ pa lvolg y i _ akos.pdf letöltés: 2018. 04. 29. 23  Bv. tv. 1. § (1) bek.

Büntetőjogi Szemle 2019/1. szám lamnak a büntetés végrehajtásához fűződő érdekét. A III.4. Rezsimbe sorolás törvény a szabadságvesztés félbeszakítását fontos ok- ból, különösen az elítélt személyi, vagy családi körül- A Bv. tv. 97. § (3) bekezdése szerint az elítélt kockázati ményei, illetve egészségi állapota miatt teszi lehetővé. elemzése, magatartása, és a reintegrációs tevékeny- A leggyakoribb okok közé az elítélt súlyos betegsége ségben való részvétele függvényében az egyes foko- tartozik, illetve az is jellemző, hogy a terhes nő azért zatokon belül a végrehajtás rendje, az elítélt részére kéri a félbeszakítást, hogy gyermekét ne a büntetés- adható kedvezmények az egyes fokozatokhoz kapcso- végrehajtási intézetben hozza világra.24 A jogalkotó lódó rezsimszabályok szerint eltérőek lehetnek. Ennek differenciált rendszert alakított ki, amely szerint a sza- megfelelően az elítélt az egyes végrehajtási fokozatok- badságvesztés félbeszakítását 30 napig terjedő időtar- hoz kapcsolódóan általános, enyhébb vagy szigorúbb tamra a bv. intézet parancsnoka, 30 naptól 90 napig rezsimszabályok alá sorolható be. Enyhébb rezsimbe terjedően a BVOP parancsnoka, míg ennél hosszabb sorolás akkor indokolt, amennyiben az elítélt a fogva időre a büntetés-végrehajtásért felelős miniszter en- tartás rendjét, illetve a részére meghatározott egyéni- gedélyezheti.25 esített fogvatartási programtervben foglaltakat mara- déktalanul megtartja és a bv. intézet biztonságára III.3. Fokozatváltás nézve kockázatot nem jelent. Szigorúbb rezsimbe pe- dig azt az elítéltet kell sorolni, aki a fogva tartás rend- A kiszabott szabadságvesztés végrehajtási fokozatát a jét vagy biztonságát súlyosan megsérti, a részére meg- bíróság az ítélet rendelkező részében határozza meg, határozott egyéniesített fogvatartási programtervben amely a Btk. 35. § (1) bekezdése szerint fogházban, foglaltakat nem tartja be, vagy megtagadja az azzal börtönben vagy fegyházban történhet. A Btk. attól te- kapcsolatos együttműködési kötelezettségét.26 szi függővé az egyes büntetések végrehajtási fokoza- tának megállapítását, hogy az elkövetett bűncselek- III.5. Enyhébb végrehajtási szabályok mény bűntett vagy vétség, milyen hosszú a szabadság- vesztés tartama, illetve az elkövető esetleges vissza- A fokozat megváltoztatásától eltérő jogintézmény az esői, többszörös vagy erőszakos többszörös visszaesői enyhébb végrehajtási szabályok megállapítása, minősége, valamint a bűnszervezetben történő elkö- amelyre azonban csak a fogházban és a börtönben vetés is releváns körülménynek számítanak. Mind- végrehajtandó szabadságvesztés esetén kerülhet sor. emellett a Btk. 35. § (2) bekezdése lehetővé teszi, hogy Ilyen esetben a törvény annak biztosítja a lehetőségét, a büntetés kiszabásánál irányadó körülményekre te- hogy a fogház, illetve a börtön fokozaton belül érvé- kintettel a törvényben meghatározottnál eggyel eny- nyesülő szabályok helyett az elítéltnek enyhébb ren- hébb vagy eggyel szigorúbb végrehajtási fokozat ha- delkezéseket kelljen betartania, így az elnyerhető je- tározható meg, kivéve, amennyiben életfogytig tartó lentős kedvezmény lehetősége ösztönzőleg hat az el- szabadságvesztést szab ki a bíróság. ítéltre, elősegíti személyiségének pozitív alakulását, kapcsolatrendszerének fenntartását, a reszocializációt. Annak ellenére, hogy a végrehajtási fokozat az íté- A fegyházban végrehajtandó szabadságvesztések ese- letben kerül meghatározásra, a szabadságvesztés so- tén a törvény kizárja az enyhébb végrehajtási szabá- rán a büntetés-végrehajtási bíró módosíthatja a foko- lyok alkalmazását, még abban az esetben is, ha a bün- zatot. A Bv. tv. 115. § (1) bekezdése lehetővé teszi az tetés-végrehajtási bíró – az elítélt jó magaviselete vagy elítélt személyiségére, előéletére, egészségi állapotára, más indok alapján – a fegyház fokozat helyett börtönt magatartására, a társadalomba való beilleszkedési jelölt ki a szabadságvesztés hátralévő részének a kitöl- készségére, az elkövetett bűncselekményre és a sza- tésére. 27 badságvesztés tartamára tekintettel, hogy eggyel eny- hébb fokozatban kerüljön sor a szabadságvesztés hát- III.6. Reintegrációs őrizet ralévő részének a végrehajtására, mint ami a bíróság ítéletében szerepel. A szabadságvesztés fokozatának Az Országgyűlés 2014. november 18-i ülésén elfogadta megváltoztatása iránt a büntetés-végrehajtási intézet a Bv. tv. és ehhez kapcsolódóan más törvények módo- tesz előterjesztést a bv. bíróhoz, aki meghallgatja az sításáról szóló 2014. évi LXXII. törvényt, amely 2015. elítéltet, illetve tárgyalást tart, amennyiben bizonyí- április 1-jei hatállyal létrehozta a reintegrációs őrizet tásra kerül sor. intézményét.28 Annak ellenére, hogy a reintegrációs őrizet megjelenése az újdonság erejével hatott a bün- A Bv. tv. arra is lehetőséget biztosít, hogy a szabad- tetés-végrehajtási jogban, hasonló jogintézmény már ságvesztés végrehajtására eggyel szigorúbb fokozatot 2003 óta létezik a büntetőeljárásról szóló 1998. évi jelöljön ki a bv. bíró, ha az elítélt a büntetés-végrehaj- XIX. törvény (a továbbiakban: Be.) által kényszerin- tás rendjét ismételten vagy súlyosan megzavarja. 82 24  Lajtár–Szűcs: i. m. 154. o. 26 Lajtár–Szűcs: i. m. 144. o. 25  Bv. tv. 116. § (1) bek. 27 Lajtár–Szűcs: i. m. 102–104. o. 28  A reintegrációs őrizet szabályai a Bv. Kódex 61/A– 61/D. és a 187/A–187/E. §-aiban szerepelnek.

tézkedésként szabályozott ún. electronic monitoring, biztosítania kell a megfelelő helyszín mellett a gyakor- Büntetőjogi Szemle 2019/1. szám vagyis a terhelt mozgását nyomon követő technikai lati szaktudás elsajátításához szükséges eszközöket. eszközzel biztosított házi őrizet esetében.29 A Amennyiben a szakképzettséggel vagy annál maga- 83 reintegrációs őrizet elrendelése esetén a bv. intézet sabb iskolai végzettséggel rendelkező fogvatartottak tesz előterjesztést a büntetés-végrehajtási bírónak, de számára a büntetés-végrehajtási intézet képes lenne azt a szabadságvesztés végrehajtása alatt egy alkalom- biztosítani azt, hogy a végzettségüknek megfelelő mal az elítélt vagy védője is kezdeményezheti. A munkakörben dolgozzanak, úgy a munkaszocializáció reintegrációs őrizet elrendelése esetén a büntetés- szinte fenntartható a szabadságvesztés végrehajtása végrehajtási bíró jelöli ki az elítélt tartózkodási helyéül alatt is. Ezért is nélkülözhetetlen, hogy a munkaerő- szolgáló lakást és meghatározza, hogy a kijelölt lakás piaci szereplők bekapcsolódjanak az elítéltek foglal- és a hozzá tartozó bekerített hely milyen – elsősorban koztatásba, vagyis a büntetés-végrehajtási intézetek- a mindennapi élet szokásos szükségleteinek biztosí- nek jobban nyitni kell a külvilág felé, a versenyszféra tását szolgáló, munkavégzési vagy gyógykezelési – cél- irányába.32 ból és milyen időtartamban hagyható el. Ahogy fen- tebb már említettem, az is elképzelhető, hogy a A rövid tartamú szabadságvesztéssel és a reintegrá­ reintegrációs őrizetet követően a bv. bíró elrendeli az cióval szorosan összefügg a félszabad intézmények elítélt feltételes szabadságra bocsátását, így e két jog- kérdése, amely számos európai országban ismert jog- intézmény egymást követő alkalmazása különösen intézmény. Hosszú múltra tekint vissza ez a végrehaj- előnyös lehet az elítélt számára. tási forma, amelyből létezik a hétvégi, illetőleg az éj- szakai. A franciáknál alkalmazott „semi liberté” kife- A reintegrációs őrizet, s általános jelleggel a jezetten félszabad intézmény; az elítélt intézeten kívül reintegráció, reszocializáció óriási jelentősége kap- folytathatja a korábban megkezdett munkáját, tanul- csán Dr. Pálvölgyi Ákos tanulmányában30 rámutat arra, mányait és kizárólag az ezeken kívüli idejét tölti a bv. hogy a rövid tartamú szabadságvesztés csak korláto- intézetben. Érdemes megemlíteni a svájci példát is, zottan alkalmas a büntetéssel elérendő célok teljesí- ahol a rövid tartamú szabadságvesztésekre vonatko- tésére, ugyanakkor a „bebörtönzés” szinte azonnal zóan három megoldást vezettek be. Az ún. napi vég- megváltoztatja a környezet magatartását az elítélttel rehajtást a 14 napig terjedő szabadságvesztésnél, és a szemben. Szintén az első bűntényes, rövidebb szabad- félfogságot, illetőleg a félszabad végrehajtást az egy ságvesztést töltő fogvatartottak helyzetével foglalko- hónapig terjedő szabadságvesztésnél. Az előbbi kettő zik Gál Levente, aki tanulmányában kifejti, hogy már hétvégi, vagy esetenként ünnepnapi elzárást jelent, az ő esetükben is alacsony a társadalomba való vissza- az utóbbi pedig a francia példához hasonló, vagyis az térés után a munkához jutás esélye. Véleménye szerint elítélt a szabadságvesztés előtt létesített munkaviszo- a szabadságvesztés végrehajtása során elvégezhető nyát, tanulmányait a büntetés-végrehajtási intézeten képzések elvétve adnak használható végzettséget, rit- kívül is folytathatja.33 kán növelik az elhelyezkedés esélyét. A börtönben megszervezésre kerülő tanfolyamok és az ott szolgál- III.7. Az egyes részlegek tatott körülmények korántsem a legalkalmasabbak a munkaerő-piaci hátrányok leküzdésére, így a bünte- A végrehajtás rendje az egyes végrehajtási fokozatok- tés-végrehajtási intézetek nem tudják megfelelően ér- hoz képest eltérő az átmeneti részlegen, illetve a sajá- vényesíteni a Bv. Kódexben meghatározott törekvé- tos kezelési igényű elítéltek részére kialakított speci- seket, ezáltal a reintegráció, mint célkitűzés ellent- ális részlegeken, így e jogintézmény is felfogható az mondásokba ütközik.31 E problémát akképp lehet ki- enyhítés sajátos módjának, bár egyes esetekben (pl. küszöbölni, hogy a fogvatartottak olyan prevenciós hosszúidős speciális részleg) inkább a szigorítás elvé- programokba tudjanak még a szabadulásuk előtt részt hez áll közelebb a szabályozás. A továbbiakban az venni, amely elősegíti a társadalomba való visszaillesz- egyes részlegeket ismertetem. kedésüket, így indokolt a szakképzési rendszer a mun- kaerő-piaci igények szerint történő átszervezése. Ez III.7.1. Átmeneti részleg mindenképp összetett feladatot igényel, mert a mun- kaerő-piaci szereplőket is aktívan be kell vonni a köz- Az átmeneti részleg jogintézményének létrehozását reműködésbe, s a büntetés-végrehajtási intézetnek az a felismerés eredményezte, hogy azok az elítéltek számára is biztosítani kell a reszocializációra való fel- 29  Nagy Anita: A reintegrációs őrizet története, szabályozása és európai készülés lehetőségét, akik fegyházban vagy börtön- fejlődési irányai. Büntetőjogi-szemle, 2016/1–2. sz. 62. o. ben, azaz súlyosabb végrehajtási fokozatban legalább öt éve töltik büntetésüket. Erre a várható szabadulás http://ujbtk.hu/wp-content/uploads/2016/09/BJSZ _ 2016_1_ 2 _ előtt legfeljebb két évvel kerülhet sor. Az átmeneti NagyAnita.pdf letöltés: 2018. 04. 29. részlegben elhelyezett elítélt számos többletjogosult- sággal rendelkezik, a végrehajtási szabályok esetük- 30  Dr. Pálvölgyi Ákos: i. m. 78. o. 31  Gál Levente: A munkaerő-piacon innen, a börtönön túl. A büntetés- 32  Gál: i. m. 55. o. végrehajtási intézetből szabadult rabok esélyei a legális munkaerő-piacon. In: 33  Vókó: i. m. V. fejezet. 1. pont Albert Fruzsina (szerk.): Életkeretek a börtönön innen és túl – Szubjektív reszocializációs esélyek. Budapest, MTA Társadalomtudományi Kutatóköz- pont, 2015/2. sz. 33. o. http://szociologia.tk.mta.hu/uploads/files/2015/albert_borton.pdf letöl- tés: 2018. 04. 29.

Büntetőjogi Szemle 2019/1. szám ben enyhíthetők. Ennek keretében csökkenthető az ram kialakítása. A Bv. Kódex az elítéltek motiválása életrend meghatározottsága, az elítélt a büntetés-vég- érdekében lehetővé teszi a kapcsolattartás gyakorisá- rehajtási intézet kijelölt területén szabadon mozoghat, gának növelését. Amennyiben a kábítószer-mentesség részt vehet az intézeten kívüli munkáltatásban, illetve ellenőrzésére szolgáló vizsgálat eredményeképp az számára kimaradás, eltávozás engedélyezhető. elítélt szervezetében kábítószert mutatnak ki, úgy az elhelyezés megszüntetésére hivatalból kerül sor.35 III.7.2. A hosszúidős speciális részleg III.7.6. A z alacsony biztonsági A Bv. tv. 105. § (1) bekezdése alapján hosszúidős spe- kockázatú részleg ciális részlegre helyezhető az életfogytig tartó-, vagy legalább tizenöt évi szabadságvesztést töltő elítélt, E részlegen az az elítélt helyezhető el, aki rövidebb akinek magatartása, a szabadságvesztés végrehajtása tartamú szabadságvesztést tölt vagy gondatlan bűn- során tanúsított együttműködési készsége, az intézet cselekményt követett el, és akinek a biztonsági koc- rendjéhez és biztonságához való viszonya, illetve kázati besorolása alapján a fogvatartása nem igényli egyéni biztonsági kockázatelemzése alapján különle- magas szintű biztonsági védelmi eszközök alkalmazá- ges kezelése és elhelyezése indokolt abból a célból, sát. Esetükben a reintegráció legfontosabb célja, hogy hogy a közösségbe helyezésre felkészítést, illetve a ne szakadjanak el abból a családi, szociális és munka- közösségbe visszahelyezést nyerjen. E részlegen az el- helyi környezetből, amelyben a szabadságvesztés vég- ítélt állandó őrzés és felügyelet alatt áll, zárkáját zárva rehajtásának megkezdését megelőzően éltek.36 A ked- kell tartani, illetve belső biztonsági rács is alkalmaz- vezmények közé tartozik, hogy csökkenthető az élet- ható. rend meghatározottsága, az elítélt a reintegrációs programokon kívüli szabad idejét belátása szerint III.7.3. Gyógyító-terápiás részleg használhatja fel és a bv. intézet kijelölt területén sza- badon mozoghat. A 106. § (1) bekezdése szerint gyógyító-terápiás rész- III.7.7. Vallási részleg legre kell elhelyezni az IMEI-ben végzett kivizsgálást követően azokat az elítélteket, akiknek korlátozott be- számítási képességét állapították meg, illetve akiket A Bv. tv. 109. § (1) bekezdése alapján vallási részleg a a szabadságvesztés végrehajtása alatt kóros elmeálla- bv. intézet és a vallási közösség együttműködési meg- potuk miatt az IMEI-ben kezeltek, ugyanakkor elme- állapodása alapján hozható létre vallásgyakorlás és a állapotuk olyan mértékben javult, hogy az a szabad- családi kapcsolattartás erősítése céljából. Ennek meg- ságvesztés folytatását nem akadályozza. Egyebekben felelően az elítélt folyamatos lelki gondozásban része- e részlegen való elhelyezést a személyiségzavar jellege, sül, illetve a vallási szertartásokon közösen vehet részt vagy annak súlyossága is megalapozhatja. Az elítéltek hozzátartozóival. reintegrációs tevékenységét komplex terápiás prog- ram keretében kell megvalósítani, számukra az álla- III.7.8. Anya–gyermek részleg potuknak megfelelő jellegű és idejű munkaterápiás foglalkozást, oktatást, valamint pszichológiai foglal- „Az anya–gyermek részleget magas, rácsos kerítés kozást szükséges biztosítani. veszi körbe. Az udvar – amely egy nagy zöld terü- let – falait gyermekmesék figurái teszik barátságossá III.7.4. A pszichoszociális részleg az ott élő gyermekek számára.”37 Az elmúlt években növekvő tendenciát mutat a női Ha az elítélt személyiségzavarban szenved, vagy men- elítéltek aránya a fogvatartotti állományon belül, így tális állapota miatt különleges gondozást igényel, de az is előfordulhat, hogy az elítélt a szabadságvesztés a gyógyító-terápiás részlegre helyezés feltételei nem végrehajtása során hozza világra gyermekét. Ez eset- állnak fenn, úgy elhelyezése pszichoszociális részle- ben két megoldás jöhet számításba: az édesanya kér- gen indokolt. Az elhelyezés során komplex terápiás heti a szabadságvesztés félbeszakítását,38 vagy a gyer- programot kell megvalósítani, amely hasonló a gyó- gyító-terápiás részlegen alkalmazott módszerekhez.34 35  Lajtár–Szűcs: i. m. 119. o. III.7.5. A drogprevenciós részleg 36  Lajtár–Szűcs: i. m. 120. o. 37  Részlet Kovács Bernadettnek a Bács-Kiskun Megyei Büntetés-végrehaj- A kóros szenvedélyek alapvető hatással bírnak a tási Intézet Anya-Gyermek Részlegén végzett kutatásáról, aki arra a következ- reintegráció sikeressége tekintetében, ezért a kábító- tetésre jutott, hogy az e célra kialakított részleg inkább anyaotthonhoz, mint szer-fogyasztással érintett fogvatartottak esetében is börtönhöz hasonlítható. Gyermekbarát hely, amelynek célja, hogy a szabad- szükséges sajátos, igényeikhez igazodó komplex prog- ságvesztésre ítélt édesanyák gyermekei a lehető legjobb bánásmódot kapják az intézet falai között. Lásd bővebben: Kovács Bernadett: Anyák és gyermekeik – Élet a rácsok mögött. Börtönügyi Szemle 2017/2. sz. http://epa.oszk.hu/02700/02705/00110/pdf/EPA02705_bortonugyi_ szemle_2017_2_051-062.pdf letöltés: 2018. 04. 29. 38  A Bv. tv. 116. § (4) bekezdése szerint, ha az elítélt nő a várandósság ti- 84 34  Lajtár–Szűcs: i. m. 119. o. zenkettedik hetét elérte, és a szülés várható időpontja megelőzné a szabadulás napját, nyilatkoztatni kell arról, hogy kéri-e a szabadságvesztés félbeszakítását.

mekkel együttes elhelyezését a Bács-Kiskun Megyei III.9. Jutalmak Büntetőjogi Szemle 2019/1. szám Bv. Intézet Anya–Gyermek részlegén.39 Az e részlegen élő elítéltek rendkívül speciális helyzetben vannak, A jutalmazás célja, hogy különböző kedvezmények 85 hiszen a hangsúly áttevődik az állam büntetőhatalmá- biztosításával motiválja az elítéltet a büntetés-végre- nak érvényesüléséről a gyermekek gondozására. A ha- hajtási szabályok megtartására, amely ezáltal előnyös gyományos börtönkörülmények lényegesen enyhül- mind az elítélt, mind az intézet számára. Jutalomban nek. Az anya–gyermek részlegen való elhelyezés a az elítélt példamutató magatartásáért, a munkában el- gyermek egyéves koráig tartható fenn. ért eredményéért, a tanulásban tanúsított szorgalmá- ért, a közösség érdekében végzett tevékenységéért, III.8. Utógondozás élet vagy jelentés anyagi érték megmentéséért vagy súlyos veszély elhárításáért részesülhet. A Bv. tv. 165. § Véleményem szerint az utógondozás jogintézménye (2) bekezdése sorolja fel az egyes jutalmakat, ezek közé is szerves kapcsolatban áll a reintegrációval, hiszen tartozik a dicséret, a kondicionáló terem használatá- az eredményes utógondozás kedvezőbb helyzetbe nak díjmentes biztosítása, a soron kívüli látogatófoga- hozza az elítéltet azáltal, hogy például munkaviszonyt dás, a látogatási idő meghosszabbítása, a személyes tud létesíteni a büntetés-végrehajtási pártfogó fel­ szükségletekre fordítható összeg növelése, a pénzju- ügyelő segítségével. A Bv. tv. 191. § (1) bekezdése sze- talom, a tárgyjutalom, a végrehajtott fenyítés nyilván- rint az utógondozás célja, hogy a szabadságvesztésből tartásból való törlése, a látogató bv. intézeten kívüli szabadultnak segítséget nyújtson a társadalomba be- fogadása soron kívül, a jutalom kimaradás és a jutalom illeszkedéshez. Vókó György e tárgyú tanulmányában eltávozás. Mindemellett a fiatalkorú elítélt a Bv. tv. kifejti, hogy mindig időszerű és megalapozott tudo- 193. § (3) bekezdése alapján dicsérő oklevéllel is ju- mányos törekvést tükröz, hogy a büntetőeljárás meg- talmazható. indulásától az utógondozás megszűnéséig tartó folya- matot mint egységes egészet vizsgáljuk. A jogállamiság III.10. Fenyítések követelményeinek teljesítésével az új viszonyokhoz kellett és továbbra is ahhoz mérten kell alakítani a A törvény 168. § (1) bekezdése felsorolja azokat a fe- büntetőjogi felelősségre vonás egészét, beleértve a nyítéseket, amelyek a büntetés-végrehajtás rendjét büntetőeljárást, valamint az azt követő utógondozást vétkesen megsértő elítélttel szemben, valamint a bün- is. Vókó György felteszi a kérdést, hogy mit ér a nyo- tetés-végrehajtás rendjének és biztonságának érdeké- mozás vagy esetleg a tárgyalás által kiváltott „morénói ben alkalmazhatók. Ezek közé tartozik a feddés, az pszichodráma”, ha az elítélt nem részesül további po- elítéltnél tartható tárgyak körének korlátozása, a bv. zitív ráhatásban a büntetés végrehajtása alatt, ha nem intézet által szervezett programokon, rendezvénye- kap segítséget szabadulása után a társadalomba beil- ken, művelődési, szabadidős, illetve sportprogramo- leszkedéshez?40 kon való részvétel korlátozása, illetve az attól való el- tiltás, a kondicionáló terem, a hűtőszekrény, valamint Az utógondozásnak az elítélt kérelmére van helye, a vízmelegítő használatának megvonása, a személyes tartama legfeljebb egy év. A szabadságvesztésből sza- szükségletekre fordítható összeg csökkentése és a ma- badult elítélt segítséget és támogatást kérhet, különö- gánelzárás. A fegyelmi fenyítések közül a legenyhébb sen a munkába álláshoz, a letelepedéshez, a szállásbiz- a figyelmeztetés célzatával, erkölcsi jelleggel bíró fed- tosításához, a megkezdett tanulmányai folytatásához, dés, míg a legszigorúbbnak a magánelzárás számít, gyógykezeléséhez és gyógyító eljáráshoz. Az utógon- amely akár hátrányosan befolyásolhatja az elítélt egész- dozást a büntetés-végrehajtási pártfogó felügyelő ségügyi állapotát, ezért indokolt a folyamatos figye- végzi, a helyi önkormányzatok, a munkáltatók, az el- lemmel kísérése, és szükség esetén – orvosi javaslatra ítélt társadalomba való beilleszkedését elősegítő, ka- – végrehajtásának félbeszakítása. Épp ezen okból ki- ritatív tevékenységet végző civil szervezetekkel, val- folyólag magánelzárás nem alkalmazható azzal az el- lási közösségekkel, valamint egyéb önkéntes közre- ítélttel szemben, akinél a büntetés-végrehajtási intézet működőkkel. orvosa egészségügyi jellegű, kizáró okot állapított meg, valamint a várandós és kisgyermekes nők is e ti- 39  Az Anya-Gyermek Részleg 2002. február 21-én ideiglenes részlegként a lalom alá esnek.41 A törvény 123. § (1) bekezdése lehe- Fiatalkorúak Regionális Bv. Intézetében került kialakításra, majd 2003. no­ tőséget biztosít az elítéltnek arra, hogy a bv. intézet vember 12-én a II. egységben az erre a célra átadott új épületbe költözött. Lásd parancsnokának engedélye alapján meglátogassa or- bővebben: Sinkó Éva: A Bács-Kiskun Megyei Büntetés-végrehajtási Intézet vos által igazoltan súlyos beteg közeli hozzátartozóját, Anya-Gyermek Részlegének működési tapasztalatai. Börtönügyi Szemle illetve részt vehet közeli hozzátartozója temetésén. E 2006/3. sz. szabály garanciális jelentőséggel bír, az elítélt e joga- inak gyakorlását a törvény még a magánelzárás tar- http://epa.oszk.hu/02700/02705/00067/pdf/EPA02705_bortonugyi_ tama alatt is biztosítja. szemle_2006_3.pdf letöltés: 2018. 04. 29. 41  Lajtár–Szűcs: i. m. 150. o. 40  Vókó György: Az utógondozás jelentősége. In: Borbíró Andrea, Inzelt Éva, Kerezsi Klára, Lévay Miklós, Podoletz Léna (szerk.): A büntető hatalom korlátainak megtartása: a büntetés mint végső eszköz. Tanulmányok Gönczöl Katalin tiszteletére. Budapest, Elte Eötvös Kiadó, 2014. 483. o. http://www.eltereader.hu/media/2014/05/Gonczol_READER.pdf letöl- tés: 2018. 04. 29.

Büntetőjogi Szemle 2019/1. szám IV. KOVÁCS Bernadett: Anyák és gyermekeik – Élet a rá- Konklúzió csok mögött. Börtönügyi Szemle 2017/2. sz. Összegzésképp megállapítható, hogy a szabadságvesz- h t t p: //e p a . o s z k . h u /0 2 70 0/0 2 70 5/0 0110/p d f / tés során érvényesülő kedvezmények és szigorítások EPA02705_bortonugyi_szemle_2017_2_051-062. a büntetés-végrehajtási célok megvalósulását szolgál- pdf letöltés: 2018. 04. 29. ják. A Bv. Kódex igyekezett megteremteni annak esz- közeit, hogy a szabadságvesztés kiállása után az elkö- LAJTÁR István – SZŰCS András: Büntetés-végrehajtási vető sikeresen visszailleszkedjen a társadalomba, an- Jog. Budapest, Patrocinium Kiadó, 2015. nak jogkövető tagjává váljon. Minderre tekintettel a törvény megköveteli az egyéniesítés szempontjainak MIHÁLY Attila: A nevelési szolgálat megalakulásának figyelembevételét, ezzel biztosítva azt, hogy a végre- sátoraljaújhelyi tapasztalatai. Börtönügyi Szemle, hajtás „személyre szabott” módon, azaz az elítélt sze- 2005/3. sz. mélyiségéhez legjobban igazodóan történjen. Vélemé- nyem szerint az egyéniesítés elve szoros kapcsolatban h t t p: //e p a .o s z k . h u /0 270 0/0 270 5/0 0 0 6 3/p d f / áll a humanizmus elvével, amelynek át kell hatnia a EPA02705_bortonugyi_szemle_2005_3_102-104. jogállam mindenkori büntetőpolitikáját; a bűnelkövető pdf letöltés: 2018. 04. 29. is ember, és az emberekkel emberként kell bánni. MOLNÁR Attila Károly: Börtönbeli csoportfoglalko- zások a társadalmi reintegrációért. Budapest, ELTE PPK Neveléstudományi Doktori Iskola, 2017. http://www.irisro.org/pedagogia2017januar/38M olnarAttilaKaroly.pdf letöltés: 2018. 04. 29. Felhasznált irodalom jegyzéke NAGY Anita: A kegyelmi eljárás és a szabadságvesztés félbeszakítása. Miskolci Jogi Szemle, 10. évf. 2. sz., BUCHINGER Ágnes: A büntetés-végrehajtási jog kiala- 2015. kulása. In: Dr. Kecskés Gábor (szerk.) Doktori Mű- helytanulmányok 2015, Győr, Széchenyi István Egye- http://w w w.mjsz.uni-miskolc.hu/201502/5_ tem Állam- és Jogtudományi Doktori Iskola, 2015. nagyanita.pdf letöltés: 2018. 04. 29. ht tp://df k- on l i ne.sze.hu/i mages/eg yedi /dok tor i / NAGY Anita: A reintegrációs őrizet története, szabá- doktori%20m%C5%B1helytanulm%C3%A1nyok%20 lyozása és európai fejlődési irányai. Büntetőjogi- 2015/Doktori%20M%C5%B1helytanulm%C3%A1ny szemle, 2016/1–2. sz. ok_2015_v%C3%A9gleges.pdf letöltés: 2018. 04. 29. ht t p://ujbt k . hu /w p - cont ent /uploa d s/2016/0 9/ PÁLVÖLGYI Ákos: A társadalom részvételének szük- BJSZ_2016_1_2_NagyAnita.pdf letöltés: 2018. 04. 29. ségessége a büntetés-végrehajtásban (reszocializáció, reintegráció). Büntetőjogi Szemle 2014/2. sz. PALLO József: Évforduló – Visszatekintés a Bv. törvény kodifikációjára és a jogalkalmazás néhány első ta- ht t p: //uj bt k . hu / w p - c ont e nt /uplo a d s/2 014 /10/ pasztalatára. Börtönügyi Szemle 2016/1. http://bv. bjsz_201402_palvolgyi_akos.pdf letöltés: 2018. 04. 29. gov.hu/down load/5/86/d1000/B%C3% B 6 r t %C3%B 6 n%C3%BC g y i%20 S z e m le%20 GÁL Levente: A munkaerő-piacon innen, a börtönön túl. 2016%201.pdf letöltés: 2018. 04. 29. A büntetés-végrehajtási intézetből szabadult rabok esélyei a legális munkaerő-piacon. In: Albert Fruzsina SINKÓ Éva: A Bács-Kiskun Megyei Büntetés-végrehaj- (szerk.): Életkeretek a börtönön innen és túl – Szub- tási Intézet Anya–Gyermek Részlegének működési jektív reszocializációs esélyek. Budapest, MTA Társa- tapasztalatai. Börtönügyi Szemle 2006/3. sz. dalomtudományi Kutatóközpont, 2015/2. sz. h t t p: //e p a .o s z k . h u /0 2 70 0/0 2 70 5/0 0 0 67/p d f / http://szociologia.tk.mta.hu/uploads/files/2015/ EPA02705_bortonugyi_szemle_2006_3.pdf albert_borton.pdf letöltés: 2018. 04. 29. letöltés: 2018. 04. 29. GELLÉR Balázs: A tényleges életfogytig tartó szabad- VÓKÓ György: A magyar büntetés-végrehajtási jog. ságvesztés – büntetőjog – elméleti meggondolások Budapest, Dialóg Campus Kiadó – Nordex Kft., tükrében. In: Hollán Miklós és Barabás A. Tünde 2014. (szerk.): A Negyedik Magyar Büntetőkódex. Buda- http://www.tankonyvtar.hu/hu/tartalom/tamop pest, MTA Társadalomtudományi Kutatóközpont Országos Kriminológiai Intézet, 2017. 425/2011_0001_528_Voko_Gyorg y_Mag yar_ buntetes_vegrehajtasi_jog/ch02.html#id573883 http://www.okri.hu/images/stories/konyvajanlo/ letöltés: 2018. 04. 29. Buntetokodex_2017/buntetokodex-beliv-ok.pdf VÓKÓ György: Az utógondozás jelentősége. In: Bor- letöltés: 2018. 04. 29. bíró Andrea, Inzelt Éva, Kerezsi Klára, Lévay Mik- HUSZÁR László – TARI Ferenc: Folyamat – A humánus lós, Podoletz Léna (szerk.): A büntető hatalom kor- büntetés-végrehajtás peremfeltételei. Börtönügyi szemle, 1997/4. sz. látainak megtartása: a büntetés mint végső eszköz. Tanulmányok Gönczöl Katalin tiszteletére. Buda- h t t p: //e p a .o s z k . h u /0 270 0/0 270 5/0 0 0 32 /p d f / pest, ELTE Eötvös Kiadó, 2014. http://w w w.eltereader.hu/media /2014/05/ 86 EPA02705_bortonugyi_szemle_1997_4_025-030. pdf letöltés: 2018. 04. 29. Gonczol_READER.pdf letöltés: 2018. 04. 29.

nül jelent nehézséget, mi- vel sok esetben az anyagi érdek fontosabb helyet fog- Dr. Kelemen József* lal el az elkövető értékrend- jében, mint a szabadsága. Ebből eredően a szerve- zett bűnözői csoportok az egyes tagjaikat könnyeb- Az Amerikai Egyesült ben tudják pótolni, mint azokat az anyagi eszközö- Államok polgári jogi ket, melyek az újabb bűn- cselekmények elkövetésé- hez szükségesek. Éppen vagyonelkobzásának ezért a bűncselekmény el- követéséhez felhasznált fejlődéstörténete vagy abból eredő vagyon Büntetőjogi Szemle 2019/1. szám elvonásának a hatékony bűnüldözés elengedhetet- len részét kell képeznie. A vagyonelkobzás kriti- kusai szerint viszont a jog- I. intézmény nem csupán az elkövetőt sújtja, hanem an- Bevezetés nak családtagjait is abban az esetben, ha az elkövetés- hez más családtagok tulajdonában is álló eszközt hasz- nál fel az elkövető, illetve akkor is, ha a bíróság az el- A szervezett bűnözés elleni küzdelem fontos feladat- követőt pénzben kifejezett vagyonelkobzásra ítéli. ként jelent meg a fejlett országokban a XX. században. Ebben az esetben a vagyonelkobzás az elkövető jövő- A kormányok felismerték, hogy önmagukban a sza- beni jövedelmére is ki fog terjedni, így közvetve az badságelvonással járó büntetések nem elegendőek és elkövető családtagjaira is hatással lesz azzal, hogy a hatékonyak a bűncselekmények, különösen a szerve- jövőben kevesebb anyagi forrás fog rendelkezésükre zetten elkövetett bűnesetek számának csökkentésé- állni a szükségleteik kielégítésére. hez. Az adott bűnelkövetővel szemben kiszabott sza- Tanulmányomban a vagyonelkobzás egyik típusá- badságvesztés-büntetés a szervezett bűnelkövetői cso- nak, a polgári jogi vagyonelkobzás jogintézményének portok szabadlábon lévő tagjait nem riasztja el attól, az amerikai egyesült államokbeli fejlődéstörténetét hogy a korábban bűncselekmény elkövetéséhez fel- szeretném bemutatni, kitérve a jogintézmény jellem- használt vagy bűncselekményből származó, azonban zőire, valamint annak lehetséges alkotmányellenessé- a bűnüldöző szervek által el nem vont vagyontárgya- gére is. kat ismételten felhasználják újabb bűncselekmény vagy bűncselekmények elkövetése céljából. Mivel eze- ket a vagyoni eszközöket a bűnöző csoportok szaba- II.don lévő tagjai ismételten fel tudják használni újabb bűncselekmények elkövetésére, ezért az a bűncselek- Az Amerikai Egyesült mények számának növekedéséhez vezethet. Végső so- Államokban alkalmazott ron a vagyonelkobzás nélkül alkalmazott szabadság- vagyonelkobzás típusai elvonás csak abban az értelemben hátrányos a szerve- zett bűnözői csoportok számára, hogy a szabadság- vesztésre ítélt elkövetőt a csoportnak pótolnia kell, azonban az újabb bűncselekmények elkövetéséhez Juan C. Marrero és David B. Smith szerint a vagyonel- szükséges anyagi források – amelyek pótlása sok eset- kobzás nem más, mint annak a vagyontárgynak a kár- ben nehezebb, mint a „humánerőforrás” helyettesí- talanítás nélküli elvonása, melyet jogellenesen hasz- tése – továbbra is rendelkezésre állnak. Abban az eset- náltak.1 A jogintézmény azt a jogalkotói akaratot fejezi ben pedig, ha a csoport szabadlábon lévő tagjai az ki, hogy az elkövető nem tarthatja meg azt a vagyont, újabb bűncselekmények elkövetéséből származó ha- melyet jogellenesen szerzett meg, mivel az állam el- szonból még támogatja is a korábbi bűncselekmény vonja azt a vagyonnövekményt, amely bűncselekmény- miatt szabadságvesztés-büntetését töltő csoporttársat, ből származik. Az elkövető továbbá nem tarthatja meg az ennek helyébe lépő új tag toborzása nem feltétle- azt az eszközt sem, melyet bűncselekmény elköveté- * PhD-hallgató, Pécsi Tudományeg yetem Állam- és Jogtudományi Kar, Doktori Iskola; 1  Juan C. Marrero – David B. Smith: Forfeitures, Volume I: Introduction 87 vendégkutató, University of Wisconsin Law School to Civil Statutes, U.S. Department of Justice, Criminal Division, Asset For- feiture Office, 1984, p. iii

séhez eszközként használt fel. A büntetendő cselek- egyre inkább a vagyonelkobzásra támaszkodott egy- ményből származó vagyon elvonásának az a célja, hogy részt a bűnüldözés hatékonyságának növelése érdeké- az elkövetőt vagy mást elrettentsen attól, hogy a jövő- ben, másrészt pedig azért, hogy kellően elrettentsék ben bűncselekményt kövessen el, mivel számukra a a potenciális bűnelkövetőket bűncselekmények elkö- bűncselekmény nem válik kifizetődővé. vetésétől.8 Úgy vélték, hogy a vagyonelkobzást szabá- Az Amerikai Egyesült Államokban a bűnözés elleni lyozó törvények „gazdaságilag erőteljesen elrettentik”9 harcban a vagyonelkobzás egészen az 1970-es évekig a társadalom tagjait bűncselekmények elkövetésétől. nem kapott komoly szerepet. Ekkor a szövetségi kor- Úgy gondolták, hogy ha az elkövetőket megfosztják a mányzat felismerte, hogy több bűnszervezeti tag ellen bűnözés értelmétől, azaz a bűncselekményből szár- indult nyomozás, és több ilyen elkövetőt ítéltek el a mazó haszontól, akkor az kellő elrettentő erővel bír a bíróságok, mint korábban. „Ugyanakkor ezeknek az jövőben bűncselekmények elkövetésétől. „A kormány- elkövetőknek a szabadságvesztésre ítélése és annak nak a bűnözéstől történő elrettentés eszközei közül végrehajtása nem akadályozta meg őket abban, hogy kevés olyan hatékony jogintézmény állt rendelkezé- Büntetőjogi Szemle 2019/1. szám a bűnelkövetői tevékenységüket továbbfolytassák.”2 sére, mint a bűncselekmény elkövetéséhez használt A szövetségi kormányzat felismerte, hogy a bűnszer- és a bűncselekményből eredő eszközök elkobzása.”10 vezetek és a kábítószer-kereskedelemmel foglalkozó A vagyonelkobzásnak az Amerikai Egyesült Álla- bűnszövetségek időnként folytatják a bűnöző tevé- mokban mind szövetségi, mind pedig az egyes tagál- kenységüket akár a büntetés-végrehajtási intézetből, lamok szintjén két típusa van. Az egyik típus a bünte- akár pedig úgy, hogy más személy lép be a bűnszer- tőjogi vagyonelkobzás, a másik pedig a polgári jogi vezetbe annak a személynek a helyére, akit korábban vagyonelkobzás. A két típus meghatározása ellenére szabadságvesztésre ítéltek. Mindezt annak ellenére éles választóvonal nem húzható közéjük. Az Amerikai teszik, hogy tisztában vannak azzal, őket is ugyanúgy Egyesült Államok Legfelsőbb Bírósága11 szerint „a pol- szabadságvesztésre ítélhetik a bíróságok. Az amerikai gári eljárásokat lefolytathatják azért is, hogy azok bün- szövetségi kormányzat álláspontja szerint az előbbiek tető jellegű jogkövetkezménnyel végződjenek, illetve megakadályozása és elkerülése érdekében elkerülhe- fordítva is, a büntetőeljárásokat gyakran inkább hely- tetlen ezeknek a bűnszervezeteknek a – jogellenesen reállító jellegű, mintsem büntető jellegű jogkövetkez- megszerzett vagyontárgyaik elvonásával történő – fel- mény érdekében folytatják le.”12 Ezt az 1943-ban alko- számolása.3 tott jogi véleményt megerősítette a Legfelsőbb Bíróság „1970-ben a Kongresszus elfogadta az Amerikai 1989-ben is, amikor egy másik eseti döntésében ki- Egyesült Államok első, büntetőjogi vagyonelkobzásról mondta, „a polgári eljárások célja a helyreállítás mel- szóló törvényét.”4, 5 A törvény megalkotásának az volt lett lehet büntető is, és fordítva, a büntetőjogi jogkö- a célja, hogy a bűnüldöző szervek elvonják a szerve- vetkezmények szolgálhatnak büntető és helyreállítási zett bűnelkövetőktől azt a vagyont, amelyet bűncse- célokat is.”13 lekmények útján szereztek. Az amerikai büntető igazságszolgáltatásban a bün- Az Amerikai Egyesült Államok 37. elnöke, Richard tetéseknek egyébként négy hagyományos célja van: a Nixon (elnöki ideje: 1969–1974) hivatalosan is harcot büntetés, az elrettentés, az akadályoztatás és a reszo­ indított a kábítószerek ellen, és 1973-ban megalapí- cializáció. Ezekből az elrettentés a generális preven- totta a Kábítószer-ellenes Hivatalt (Drug Enforcement ciót szolgálja, míg az akadályoztatás a speciális pre- Administration, DEA).6 venciót, azaz, annak megakadályozását, hogy az elkö- „1978-ban a Kongresszus módosította a vagyonel- vető ismételten bűncselekményt kövessen el. kobzásról szóló szövetségi törvényt, és ez lehetővé „Az Amerikai Egyesült Államokban a vagyonelkob- tette minden olyan pénzeszköznek és egyéb vagyon- zás jellemzően egy kétlépcsős folyamat. Elsőként a tárgynak az elkobzását, amelyet illegális kábítószer- vagyoni eszköz kerül lefoglalásra akár polgári eljárás- kereskedelem során használtak fel, vagy az abból szár- jogi, akár büntetőeljárásjogi cselekményként. A má- mazott. […] Az Amerikai Egyesült Államoknak ez volt sodik lépésként pedig a vagyoni eszköz elkobzásra az első olyan törvénye, amely lehetővé tette a bűncse- kerül vagy eljárás, vagy büntetőeljárás keretében.”14 lekményből származó vagyonnak polgári jogi vagyon- A büntetőjogi vagyonelkobzás alkalmazásának ket- elkobzás útján történő elkobzását.”7 Az 1980-as években az Amerikai Egyesült Államok Igazságügyi Minisztériuma (Department of Justice) 8  Marrero–Smith, p. v 9  Marrero–Smith, p. v 10  Marrero–Smith, p. v 11  Az Amerikai Egyesült Államokban legfelsőbb bíróság létezik mind szö- 2  Marrero–Smith, p. v vetségi szinten (Supreme Court of the United States, az Amerikai Egyesült 3  Marrero–Smith, p. v Államok Legfelsőbb Bírósága), mind pedig az egyes államok szintjén. Dolgo- 4  Harry L. Myers – Joseph P. Brzostowski: Drug Agents’ Guide to Forfei- zatomban a Legfelsőbb Bíróság alatt az Amerikai Egyesült Államok Legfel- ture of Assets, Drug Enforcement Administration, Washington, D.C., 1981, sőbb Bíróságát értem a továbbiakban. p. 1 12  United States ex rel. Marcus v. Hess, 317 U.S. 537, 554 (1943) 13  United States v. Halper, 490 U.S. 435, 447 (1989) 5  The Comprehensive Drug Abuse Prevention and Control Act of 1970 14  Shaun L. Gabbidon – George E. Higgins – Favian Martin – Matthew 6  Eric Blumenson – Eva Nilsen: Policing for Profit: The Drug War’s Hid- 88 den Economic Agenda, The University of Chicago Law Review, Vol. 65, 1998, Nelson – Jimmy Brown: An Exploratory Analysis of Federal Litigation in the p. 36 United States Challenging Asset Forfeiture, Criminal Justice Policy Review 7  Myers–Brzostowski, p. 1 22 (1), 2011, p. 51

tős feltétele van. Az egyik, hogy az elkövetőt a bíróság A büntetőjogi vagyonelkobzás alkalmazása maga- Büntetőjogi Szemle 2019/1. szám bűnösnek mondja ki valamely bűncselekmény elkö- sabb bizonyossági szintet követel meg, mint a polgári vetésében, és ennek a személynek a tulajdonában le- jogi vagyonelkobzás. Ennek az az oka, hogy az Ameri- 89 gyen az a vagyontárgy, amelyet vagy a bűncselekmény kai Egyesült Államokban csak a személyeket illeti meg elkövetéséhez használták fel, vagy az a bűncselekmény a jog, míg a dolgokat nem.20 Amíg a büntetőjogi va- elkövetéséből származzon. gyonelkobzás esetén a természetes személyt tekintik a bűncselekmény elkövetéséért bűnösnek, addig a „Az Amerikai Egyesült Államok Alkotmányát csak polgári jogi vagyonelkobzás esetén maga a vagyon- természetes személyek vonatkozásában alkalmazzák. tárgy lesz ugyanezért „bűnös.”21 Ez azt jelenti, hogy a büntetőjogi vagyonelkobzás so- rán a természetes személyek részesülnek alkotmányos A polgári jogi vagyonelkobzás alapján a nyomozó védelemben. Azaz a vagyontárgyaikat nem lehet elko- hatóságok elkobozhatják azokat a vagyontárgyakat, bozni, hacsak valamely bűncselekmény elkövetésében amelyeket bűncselekmények elkövetéséhez használ- a bíróság a bűnösségüket nem mondja ki. A büntető- tak, vagy amelyek bűncselekményből eredtek, függet- jogi vagyonelkobzás alkalmazása során ezért annak a lenül attól, hogy a vagyontárgy tulajdonosa bűnös, személynek, akit bűncselekmény elkövetésével vádol- vagy vétlen. Sőt a polgári jogi vagyonelkobzás alkal- nak, joga van a bírósági tárgyaláshoz. A vádlottat két- mazásához az sem szükséges, hogy a vagyontárgy tu- séget kizáróan (beyond a reasonable doubt) bűnösnek lajdonosa ellen vádat emeljenek.22 Az Amerikai Egye- kell találni ahhoz, hogy a vagyonelkobzást alkalmazni sült Államokban az 1990-es években például a polgári lehessen.”15 A bűnösség bizonyításának kötelezettsége jogi vagyonelkobzások 80%-ában a vagyontárgy tulaj- az ügyészt terheli, és a vagyonelkobzást csak azután donosa ellen nem is került sor vádemelésre.23 lehet alkalmazni, miután a vádlott bűnösségét ki- mondta a bíróság. Ennélfogva a büntetőjogi vagyon- Ez álláspontom szerint két okból aggályos. Egyrészt elkobzás szorosan összefügg a büntetőjogi bűnösség a polgári jogi vagyonelkobzással zárult esetekben a megállapításával, és az ügyésznek kell bizonyítania a vádemeléstől történő eltekintés 80%-os aránya azt tük- bíróság előtt, hogy a vádlott a vagyontárgyat jogelle- rözi, hogy a nyomozó hatóságok és az ügyész az esetek nesen szerezte meg,16 vagy azt jogellenesen használta túlnyomó többségében úgy értékelték, hogy az elkö- fel. A büntetőjogi vagyonelkobzás ezért egy olyan bün- vetett bűncselekmény ellenére a „bűnös vagyon” el- tetőjogi szankció, amelyet csak azután lehet alkal- vonásán túl nem tartották indokoltnak más, például mazni, hogy egy természetes személyt a bíróság bű- szabadságelvonással járó büntetés kiszabását az elkö- nösnek mondott ki, és vele szemben – a vagyonelkob- vetővel szemben. A vádemelés kérdésében történő zástól különböző, más – büntetést szabott ki.17 döntéshozatalra jogosultak ezekben az esetekben megelégedtek azzal, hogy a nyomozás eredményekép- A bizonyítási küszöb azt jelenti, hogy az ügyésznek pen a lefoglalt dolog a nyomozó hatóság tulajdonába mennyi és milyen bizonyító erővel rendelkező bizo- került, míg az állam további büntetőjogi igénye kielé- nyítási eszközt kell a bíróság elé tárni ahhoz, hogy a gítetlen maradt. Ez véleményem szerint egyfajta pro- vádlott bűnösségét eredményesen bizonyítani tudja. fitszemléletet kölcsönöz mind a nyomozó hatóságok, A bizonyítási küszöb legmagasabb szintje az Amerikai mind pedig az ügyész munkájának, és az eljárásukat Egyesült Államokban a kétséget kizáró bűnösség haszonelvűvé teszik. Másrészt pedig, ha a nyomozó (beyond a reasonable doubt), mely a vádlott büntető- hatóság és az ügyész az ilyen jellegű ügyek 80%-ában jogi bűnösségének megállapításához szükséges. Az azért nem döntött a vádemelés mellett, mert álláspont- ehhez képest alacsonyabb bizonyítási küszöb a való- juk szerint nem rendelkeztek a későbbi elítéléshez színű ok (probable cause), mely általában a házkuta- szükséges bizonyítékokkal, akkor ez azt jelenti, hogy tásról szóló döntés vagy a gyanúsított őrizetbevételének kétséget kizáró bizonyossággal meg nem állapítható megalapozottságához szükséges. „A ’valószínű ok’ bűncselekmény és bűnösség ellenére végső soron a meghatározása nem egyszerű feladat. Habár több mint tulajdonost vagyoni jellegű szankcióval sújtották. a gyanú előérzete, sőt még több az észszerű gyanúnál is, a valószínű ok mint a bizonyosság szintje nem túl A polgári jogi vagyonelkobzás leginkább abban kü- magas.”18 Ez a bizonyossági szint pusztán azt jelenti, lönbözik a büntetőjogi vagyonelkobzástól, hogy amíg hogy a nyomozó hatóságnak vagy az ügyésznek és�- ez utóbbi esetén kétséget kizáróan kell bizonyítani a szerű oka van azt feltételezni, hogy valamely személy vádlott tulajdonos bűnösségét, addig az előbbi vagyon- elkövetett egy bűncselekményt.19 elkobzásnál a bizonyossági szintek közül csupán ele- gendő a valószínű ok. Ez azt jelenti, hogy amíg a bün- 15  Daniel Y. Rothschild – Walter E. Block: Don’t Steal; The Government tetőjogi vagyonelkobzás alkalmazásához a vagyon- Hates Competition: The Problem with Civil Asset Forfeiture, The Journal of tárgy tulajdonosának bűnösségét olyan szinten kell Private Enterprise 31 (1), 2016, p. 46 bizonyítani, hogy a bíróság a bűncselekmény elköve- 16  Marian R. Williams – Jefferson L. Holcomb – Tomislav V. Kovandzic 20  Greg L. Warchol – Brian R. Johnson: Guilty Property: A Quantitative – Scott Bullock: Policing for Profit: The Abuse of Civil Asset Forfeiture, In- Analysis of Civil Asset Forfeiture, American Journal of Criminal Justice, 21 stitute for Justice, 2010, p. 9 (1), 1996, p. 62 17  Gabbidon et al., p. 51 21  Rothschild–Block, p. 46 18  Cecelia Klingele – Keith Findley: Introduction to Criminal Procedure, 22  Williams et al., p. 9–10 University of Wisconsin Law School, p. 158 23  Blumenson–Nilsen, p. 40 19  Williams et al., p. 20–22

téséért a büntetőjogi felelősséget meg tudja állapítani, az a bűncselekmény mikor, hol, ki által, kinek a sérel- addig a polgári jogi vagyonelkobzás esetén a bizonyos- mére, milyen módon stb. került elkövetésre, elegendő, ság legmagasabb szintjére nincs szükség. Elegendő a ha csak megnevezi azt a büntetőjogi törvényi tényál- bűncselekmény elkövetését és a bűnösséget csupán lást, amely álláspontja szerint megvalósult az adott olyan szinten bizonyítani, amely például az őrizetbe­ dologgal kapcsolatban. Ekkor a rendvédelmi dolgozó vételhez szükséges. jogosult az adott vagyontárgyat lefoglalni annak bir- A másik lényeges különbség a büntetőjogi vagyon- tokosától. Ezt követően a nyomozó hatóság levélben elkobzáshoz képest, hogy a polgári jogi vagyonelkob- értesíti a lefoglalt jószág tulajdonosát, hogy a polgári zás esetén a bizonyítási kötelezettség megfordul, és a jogi vagyonelkobzás elkerülése érdekében a bizonyí- vagyontárgy tulajdonosának kell azt bizonyítania, tási teher rajta nyugszik. Abban az esetben, ha a lefog- hogy az adott dolog nem bűncselekmény eszköze, és lalt dolog tulajdonosa a szükséges eljárási cselekményt nem is abból származik, ahelyett, hogy ezen tények (például a szükséges nyomtatványok kitöltése és be- fennállását az ügyésznek kellene bizonyítania.24 Más- nyújtása, a megfelelő díj lerovása stb.) a részére meg- Büntetőjogi Szemle 2019/1. szám ként megfogalmazva a polgári jogi vagyonelkobzás határozott határidőben nem teszi meg, vagy azt nem alkalmazása esetén a bizonyítási teher a vagyontárgy az előírt módon hajtja végre, a polgári jogi vagyonel- tulajdonosán nyugszik. Ennek eredményeképpen a kobzás automatikusan bekövetkezik, és a lefoglalt va- polgári jogi vagyonelkobzás esetén kevesebb bizonyí- gyontárgyat a nyomozó hatóság megtarthatja. A dolog tékra van szükség a büntetőjogi vagyonelkobzáshoz tulajdonosa számára azonban nyitva áll még az a lehe- képest, és kevesebb jogi garancia fűződik hozzá. Ez tőség, hogy az automatikusan bekövetkezett polgári egyrészt számottevő előnyt jelent a nyomozó hatósá- jogi vagyonelkobzás ellenére keresetet nyújt be a bí- gok részére, másrészt pedig ugyanekkora veszélyt je- róságon a vagyontárgy nyomozó hatóságtól történő lent a vagyontárgyak tulajdonosai számára. visszaszerzése érdekében, azonban mivel a bizonyítási Meg kell jegyezni azt is, hogy a nyomozó hatóságok- teher megfordult, őt terheli annak bizonyítása, hogy nak anyagi érdeke fűződik a vagyonelkobzások alkal- nem követte el azt – az akár konkrétan meg nem je- mazásához, mivel az elkobzott javak egy részét maguk lölt – bűncselekményt.30 Ennek a bizonyításnak az is megtarthatják. Marian R. Williams, Jefferson L. eredményessége erősen megkérdőjelezhető, hiszen Holcomb és Tomislav V. Kovandzic rámutatott, az Ame- azt bebizonyítani például, hogy a lefoglalást szenve- rikai Egyesült Államok 50 tagállamából csak 8 állam dőnél megtalált nagy összegű készpénz nem egy konk- nem engedélyezi, hogy a bűnüldöző szervek az elkob- rétan meg nem határozott vagyon elleni bűncselek- zott vagyontárgyakat megtarthassák.25 16 tagállam ményből származik, amelyet valaki, valamikor, valaki- felhatalmazta a nyomozó hatóságokat az elkobzott ja- nek a sérelmére követett el, szinte lehetetlenség. vak több mint 50%-ának, de kevesebb mint 95%-ának A polgári jogi vagyonelkobzás automatikus bekö- a megtartására,26 míg 26 tagállamban az elvont vagyon vetkezésére a jogintézmény alkalmazásának 88%-ában teljes mértékben a hatóságok tulajdonába kerül.27, 28 kerül sor. Ez tehát abban az esetben történik, ha a le- Ebből következően 8 állam kivételével a nyomozó ha- foglalt dolog tulajdonosa a nyomozó hatóság levelére tóságoknak az összes tagállamban anyagi érdeke fű- nem vagy nem megfelelő módon reagál a részére ződik ahhoz, hogy fokozzák a vagyonelkobzás alkal- nyitva álló határidőben.31 A mulasztás egyik lehetsé- mazását, mivel ezzel a saját vagyonukat tudják gyara- ges oka, hogy a tulajdonos nincsen tisztában a jogai- pítani. val, másik oka pedig az, hogy nem képes finanszírozni Következésképpen napjainkban a polgári jogi va- a lefoglalt dolog visszaszerzésére irányuló eljárás so- gyonelkobzás rendszere az Amerikai Egyesült Államok rán felmerülő költségeket, illetve pénzhiány miatt a büntető igazságszolgáltatásának egyik legvitatottabb jogi képviseletének ellátására nem tud megbízni ügy- jogintézménye.29 védet. Meg kell jegyezni, hogy mind a szövetségi, mind A polgári jogi vagyonelkobzásra irányuló eljáráshoz pedig az egyes államok bíróságai többször kifejtették, elegendő, ha a nyomozó hatóság tagjában felmerül a hogy a polgári jogi vagyonelkobzásokra irányuló eljá- gyanú, hogy a vagyontárgy valamely bűncselekmény rásokban nincs a dolog tulajdonosának az Amerikai elkövetési eszköze volt, vagy az valamely bűncselek- Egyesült Államok Alkotmányából levezethető joga ál- ményből származik. Nem követelmény azonban, hogy lam által biztosított jogi képviselőre. A 2000-ben elfo- a bűnüldöző szerv tagja konkrétan megjelölje, hogy gadott, a polgári jogi vagyonelkobzás reformjáról szóló törvény csak nagyon szigorú és elenyésző feltételek mellett teszi lehetővé az állam által biztosított jogi 24  Rothschild–Block, p. 46 25  Indiana, Maine, Maryland, Missouri, North Carolina, North Dakota, képviselő eljárását a polgári jogi vagyonelkobzásra Ohio, Vermont (Williams et al., p. 17) irányuló ügyekben. Éppen ezért a lefoglalással érin- tett vagyontárgyak tulajdonosai egyrészt képtelenek 26  Colorado, Wisconsin, Connecticut, New York, Oregon, California, Nebraska, Louisiana, Mississippi, Florida, Illinois, Minnesota, New Hamp- shire, Rhode Island, Texas, South Carolina (Williams et al., p. 17) önerőből finanszírozni a jogi képviselő költségét, más- 27  Alaska, Alabama, Arkansas, Arizona, Delaware, Georgia, Hawaii, Idaho, Iowa, Kansas, Kentucky, Massachusetts, Michigan, Montana, Nevada, New Jersey, New Mexico, Oklahoma, Pennsylvania, South Dakota, Tennessee, Utah, 30  Williams et al., p. 9 90 Virginia, Washington, West Virginia, Wyoming (Williams et al., p. 17) 31  Dick M. Carpenter – Lisa Knepper – Angela C. Erickson – Jennifer 28  Williams et al., p. 17 McDonald: Policing for Profit: The Abuse of Civil Asset Forfeiture, Institute 29  Gabbidon et al., p. 51 for Justice, 2015, p. 5

részt az ilyen ügyekben eljáró ügyvédek díja jellem- nére, hogy a feleség a bűncselekmény elkövetését be- Büntetőjogi Szemle 2019/1. szám zően 10 000 dollártól kezdődik, így ha a lefoglalt do- ismerte, és a vele szemben kiszabott pénzbüntetést log értéke nem éri el ezt az összeget, a lefoglalást szen- megfizette, Minnesota Legfelsőbb Bírósága végül is 91 vedőknek már nem is éri meg jogi képviselőt megbízni elrendelte a 35 000 dollár értékű gépjármű elkobzá- a dolog visszaszerzése érdekében. Polgári jogi vagyon- sát.34 elkobzásban jártas ügyvédet találni az Amerikai Egye- sült Államokban egyébként sem könnyű feladat, te- Mindezek után nem meglepő, hogy például Minne- kintettel arra, hogy a területről több mint 400 jogsza- sota államban 2010-ben a polgári jogi vagyonelkobzá- bály rendelkezik. Jogi képviselő nélkül eljárni a bíró- sok csupán 17%-a került bírósági felülvizsgálatra. Ezek ság előtti eljárásban pedig eléggé bonyolult és nehéz, eredménytelenségét pedig jól mutatja, hogy a lefogla- mivel ismerni kell, hogy milyen típusú okiratokat kell lásra került készpénz csupán 3%-ának visszaadásáról benyújtani, milyen különböző díjakat kell megfizetni, rendelkeztek a bíróságok.35 Nyilvánvalóan árnyalja ez és azoknak mi a határideje, valamint legalább egy al- utóbbi statisztikai adatnak a képét, hogy az ügyek csak kalommal meg is kell jelenni a bírósági tárgyaláson.32 egy része került bírósági felülvizsgálatra, és a 3%-os visszakerülési arány a lefoglalásra került teljes kész- Abban az esetben, ha a dolog tulajdonosa a nyomozó pénzállományra vonatkozott, beleértve azokat a lefog- hatóság értesítésére a részére nyitva álló határidőn lalásokat is, amelyek ilyen jellegű kérelem hiányában belül a megfelelő nyomtatványokat kitöltve a szüksé- nem kerültek bírósági felülbírálatra. ges eljárási cselekményt megteszi, az ügyész polgári peres eljárást kezdeményez magával a lefoglalt dolog- Összefoglalva tehát, az ügyésznek a polgári jogi va- gal szemben annak érdekében, hogy a polgári jogi va- gyonelkobzásra irányuló eljárásban sokkal alacso- gyonelkobzás teljesedésbe menjen. Ebben az esetben nyabb a bizonyítási kötelezettsége, mint a büntetőjogi az ügyésznek csak annyit kell bizonyítania, hogy va- vagyonelkobzás esetén. Az ügyésznek csupán azt kell lószínű ok áll fenn arra vonatkozóan, hogy a nyomozó alátámasztania, hogy a valószínű ok fennáll a dolog és hatóság által lefoglalt dolog valamely bűncselekmény valamely bűncselekmény közötti kapcsolat vonatko- elkövetési eszköze volt, vagy abból származik. Ennek zásában, míg a büntetőjogi vagyonelkobzás esetén azt az ellenbizonyítása azonban a vagyontárgy tulajdono- kell bizonyítania, hogy a dolog tulajdonosa bűnös egy sát terheli, akinek ha ez nem sikerül, akkor a pert el- konkrét bűncselekmény elkövetésében. Meg kell je- veszíti, és a polgári jogi vagyonelkobzás bekövetkezik. gyezni azt is, hogy nagyon sok esetben az ügyészek nem is emelnek vádat a vagyontárgy tulajdonosa ellen, Ha a dolog tulajdonosa a feltételezett bűncselek- ha polgári jogi vagyonelkobzásra kerül sor.36 Az elkö- mény elkövetésében nem vett részt, de előzetesen tu- vető büntetőjogi felelősségre vonása helyett megelé- dott a bűncselekmény elkövetéséről, vagy arra vonat- gednek azzal, ha a bűncselekménnyel érintett vagy kozóan legalábbis gyanúja volt, a tulajdonát képező legalábbis annak tartott vagyontárgy polgári jogi va- vagyontárgy szintén a polgári jogi vagyonelkobzás alá gyonelkobzás alkalmazása révén az elkövetőtől vagy esik. Ilyen esetben a tulajdonost terheli annak bizo- az annak tartott személytől elvonásra kerül. nyítása, hogy előzetesen nem tudott a bűncselekmény elkövetéséről, és arra vonatkozóan még gyanúja sem Mivel az ügyész a polgári peres eljárást nem a lefog- volt. Ha a tulajdonos ennek a bizonyítási kötelezettsé- lalt dolog tulajdonosa, hanem maga a dolog ellen in- gének nem tud eleget tenni, akkor a tulajdonát elve- dítja meg, tehát maga a vagyontárgy lesz az alperes, szíti. Márpedig azt bebizonyítani, hogy valakinek még ezért a konkrét peres eljárások megnevezése megle- gyanúja sem volt arra vonatkozóan, hogy egy másik hetősen furcsán alakul. Erre példa az Egyesült Álla- személy a tulajdonos eszközével később bűncselek- mok kontra Huszonkétezer-kétszáznyolcvanhét ame- ményt fog elkövetni, meglehetősen nehéz, hiszen a rikai dollár,37 az Egyesült Államok kontra a 6960 tulajdonos vallomásán kívül jó esetben csak az elkö- Miraflores Ave., Coral Gables, Florida alatt fekvő csa- vető ezt alátámasztó vallomása állhat rendelkezésre ládi ház,38 az Egyesült Államok kontra egy 1978-as év- bizonyítékként. járatú Chevrolet Impala,39 az Egyesült Államok kontra egy Holdról származó anyagot tartalmazó (Hold kőzet) Minnesota Legfelsőbb Bíróságának egyik 2009-ben műanyag golyó és egy tíz hüvelykszer tizennégy hü- hozott ítélete33 szerint a férj 1/2 tulajdonát képező velyk nagyságú fából készült plakett,40 valamint az gépkocsi is a polgári jogi vagyonelkobzás tárgya lehet, ha a feleség a közös tulajdonban lévő járművel ittas 34  Dick M. Carpenter – Lee McGrath – Angela C. Erickson: A stacked állapotban vesz részt a közúti forgalomban. A konkrét deck: How Minnesota’s civil forfeiture laws put citizens’ property at risk, In- ügyben a cselekményben részt nem vevő házastárs- stitute for Justice, 2013, p. 6 nak nem sikerült bizonyítania, hogy előzetesen nem tudott arról, hogy a felesége szeszesitaltól befolyásolt 35  Carpenter et al. (2013), p. 3 állapotban fogja vezetni a közös tulajdonukat képező 36  Williams et al., p. 9 gépkocsit, illetve azt sem tudta eredményesen bizo- 37  United States v. Twenty-Two Thousand, Two Hundred Eighty-Seven nyítani, hogy erre még gyanúja sem volt. Annak elle- Dollars ($22,287.00), United States Currency, 709 F.2d 442, 446-47 (6th Cir. 1983) 32  Carpenter et al. (2015), p. 12 38  United States v. One Single Family Residence Located at 6960 Miraflores 33  Laase v. 2007 Chevrolet Tahoe, 776 N.W.2d 431 (Minn. 2009) Ave., Coral Gables, Florida, Case No. 88-0349-CIV-SCOTT (S.D. Fla. 1988) 39  United States v. One 1978 Chevrolet Impala, 614 F.2d 983, 984 (5th Cir. 1980) 40  United States v. One Lucite Ball Containing Lunar Material (One Moon Rock) and One Ten Inch by Fourteen Inch Wooden Plaque

Büntetőjogi Szemle 2019/1. szám Egyesült Államok kontra körülbelül 64 695 font tö- nösségétől függetlenül a bika elkobzásra került annak megű cápauszony.41 tulajdonosától azzal, hogy azt elpusztították. Sőt maga az állat került megbüntetésre azáltal, hogy megölték, A polgári jogi vagyonelkobzás mai változata a vis�- míg a tulajdonos felelősségre vonására azonban nem szaható hatály elméletére (relation-back doctrine) kerülhetett sor. Más megközelítésben ez azt jelentette, épül. Ez azt jelenti, hogy ha egy vagyontárgyat bűn- hogy a bika által megvalósított cselekményért maga cselekmény elkövetéséhez használnak fel, vagy az az állat volt felelős, míg annak tulajdonosa vétlen ma- bűncselekmény elkövetéséből származik, akkor annak radt. A bikával szemben alkalmazott szankcióhoz nem tulajdonjoga a bűncselekmény elkövetésekor azonnal volt szükség arra, hogy bármely személy bűnössége átszáll az államra. „Annak ellenére, hogy az állam tény- megállapításra kerüljön. Ha a bika bárkinek a halálát legesen nem birtokolja a vagyontárgyat addig, amíg okozta, az állat tulajdonosa elveszítette annak tulaj- az elkobzásra nem kerül, de a tulajdonjog a bűncse- donjogát.46 lekmény elkövetésének időpontjára visszamenőleges hatállyal száll át.”42 Mivel a tulajdonjog ténylegesen a Az Ószövetséghez hasonló szabályozást tartalma- bűncselekmény elkövetésének pillanatában száll át az zott a Kr. e. 451–450-ben összeállított Tizenkét táblás államra, harmadik személy a bűncselekmény elköve- törvény is azzal a különbséggel, hogy itt már megje- tése után az adott vagyontárggyal összefüggésben nem lent a károsult kártérítésre vonatkozó joga is. „Ha a tud érvényesíteni semmilyen jogot. Más szóval ez azt háziállat kárt okozott, keresetet adott a XII t. t. Ez a jelenti, hogy maga a bűncselekmény elkövetése meg- törvény azt akarta, hogy a károkozót adják ki, vagy a vonja annak a lehetőségét, hogy a későbbiek során egy kár értékét térítsék meg.”47 harmadik személy eredményesen tudjon fellépni a tulajdonjoga védelme érdekében akkor, ha ennek a A polgári jogi vagyonelkobzás gondolata az angol- személynek a vélt tulajdonjoga a bűncselekmény el- szász jogban először a XVII. század közepén jelent követése után keletkezett. Ez érvényes arra az esetre meg. Az 1651-ben elfogadott Brit Hajózási Törvény is, ha ez a harmadik személy jóhiszeműen szerezte (British Navigation Acts) előírta, hogy az Angliába irá- volna meg a vagyontárgy tulajdonjogát.43 Beszélhe- nyuló importot és az onnan induló exportot kizáró- tünk itt csak feltételes módról, hiszen a bűncselek- lagosan csak angol tulajdonossal és többségében an- mény elkövetésével a dolog tulajdonjoga minden to- gol személyzettel rendelkező hajókon teljesíthetik. vábbi jogcselekmény nélkül átszáll az államra, így a Abban az esetben, ha ezt a rendelkezést megszegték, jóhiszemű szerző ténylegesen tulajdonjogot már nem a törvény elrendelte a hajó vagy az azon lévő áru el- tud szerezni. kobzását az angol korona javára, tekintet nélkül a hajó tulajdonosának szándékára.48 A szabályozás egyértel- A visszaható hatály elméletét azonban csak a polgári műen a hajó mint szállítási eszköz tulajdonosának ob- jogi vagyonelkobzás esetén lehet alkalmazni, míg a jektív felelősségére épült, amikor annak szándékától büntetőjogi vagyonelkobzás során nem. Ennek oka, függetlenül elkobozni rendelte a jogsértést megvaló- hogy a büntetőjogi vagyonelkobzás esetén a vagyon- sító hajót, vagy annak rakományát. tárgy tulajdonjoga csak azt követően száll át az államra, ha a tulajdonosát a bíróság bűnösnek mondta ki. Más Az Amerikai Egyesült Államok a polgári jogi vagyon- szóval, a büntetőjogi vagyonelkobzás esetén nem a elkobzás intézményét az amerikai függetlenség kiki- dolog „bűnösségének” van jelentősége, hanem a sze- áltását követő 27. napon, 1789. július 31-én iktatta tör- mély, a vádlott bűnösségének.44 vénybe. Az Első Kongresszus ezen a napon fogadta el az Amerikai Egyesült Államokba irányuló áru- és ter- III. mékimportra kivetett vámok beszedésének szabályo- A polgári jogi zásáról szóló törvényt.49 A Kongresszus lehetőséget vagyonelkobzás története teremtett arra, hogy a kormány ugyanazon jogsértés esetén az elkövető személlyel szemben büntetőeljá- A vagyonelkobzás eredete az Ószövetségig vezethető rást indítson, míg ezzel párhuzamosan polgári jogi vissza. „Ha egy bika a szarvával felöklel egy férfit vagy vagyonelkobzást kezdeményezzen a jogsértés tárgyát egy nőt, és az illető meghal, az állatot meg kell kövezni, jelentő dologgal szemben. Ez azt jelentette például, s a húsát nem szabad megenni. Az állat tulajdonosa hogy ha valamely árut vagy terméket engedély nélkül azonban büntetlen marad.”45 Mózes második könyvé- vagy éjszaka rakodtak le egy hajóról, akkor az elköve- nek rendelkezése szerint az állat tulajdonosának bű- tőkkel szemben büntetést szabtak ki, míg az érintett árukat vagy termékeket pedig elkobozták. A későbbiekben az Amerikai Egyesült Államok Kongresszusa a brit szabályozási modell alapján 1819. 92 41  United States v. Approximately Not Synced 64,695 Pounds of Shark Fins 46  Myers–Brzostowski, p. 2–3 42  Mark A. Jankowski: Tempering the Relation-Back Doctrine: A More 47  Zlinkszky János: A tizenkét táblás törvény töredékei, Nemzeti Tankönyv- Reasonable Approach to Civil Forfeiture in Drug Cases, Virginia Law Review kiadó, Budapest, 1995, p. 27 76, 1990, p. 165-166 48  Williams et al., p. 10 43  Jankowski, p. 165–177 49  An Act to regulate the Collection of the Duties imposed by law on the 44  Jankowski, p. 176 tonnage of ships or vessels, and on goods, wares and merchandises imported 45  Kivonulás könyve, 21. fejezet, 28 (http://szentiras.hu/SZIT/Kiv21) into the United States.

március 3-án elfogadta az Amerikai Egyesült Államok bítószer-kereskedő csoportokat a tevékenységük ér- Büntetőjogi Szemle 2019/1. szám kereskedelmének védelméről és a kalózkodás bünte- telmétől, azaz a bűncselekmények hasznától, másrészt téséről szóló törvényt, melyet 1827-ben a Szövetségi pedig, hogy ebből a vagyonból a társadalom egyfajta 93 Legfelsőbb Bíróság is hatályában fenntartott.50 kárpótlást kapjon azért az ártalomért, amit ezek a bűn- szervezetek elkövetnek a társadalom egyes tagjain az- Az amerikai polgárháború idején (1861–1865) a Leg- zal, hogy részükre kábítószert értékesítenek. felsőbb Bíróság megengedte a kormánynak, hogy fo- kozza a vagyonelkobzás alkalmazását, bár a jogintéz- A bűncselekmények átfogó visszaszorításáról szóló mény az 1970-es évekig a gyakorlatban nem került túl 1984-ben létrejött törvény55 az állami és helyi bűnül- gyakran alkalmazásra egy rövid időszakot leszámítva. döző szerveket már nem csak a kábítószer-kereskede- Ez az időszak pedig a XX. század eleji szesztilalom volt, lemből, hanem bármely más bűncselekményből szár- amikor is az alkohol jogellenes szállítására felhasznált mazó vagyon elkobzására is felhatalmazta, továbbá járművekkel szemben kiemelkedően magas számban azoknak a dolgoknak az elvonására is, amelyeket bűn- alkalmazták a polgári jogi vagyonelkobzást.51 cselekmény elkövetéséhez használtak fel.56 A polgári jogi vagyonelkobzás szövetségi szintű szabályozásá- Harry L. Myers és Joseph P. Brzostowski szerint az nak átfogó módosítására 2000-ben került sor, amikor amerikai elődök a polgári jogi vagyonelkobzás kon- a polgári jogi vagyonelkobzás reformjáról szóló tör- cepcióját az elkövetés eszköze elleni bosszú szüksé- vény57 elfogadásra került. A törvénymódosítás azon- gessége miatt alkották meg, nem pedig az elkövetővel ban nem érintette a nyomozó hatóságoknak azt a jo- szembeni megtorlás érdekében. „Ez a gondolat az év- gát, hogy az elkobzott vagyonnak legalább egy részét századok folyamán fokozatosan elhalványult, de maga a szervek megtarthatják, ezzel pedig anyagi érdekük a jogintézmény továbbra is fennmaradt. Napjainkban fűződik ahhoz, hogy a jogintézményt minél nagyobb a vagyonelkobzást a társadalom védelme érdekében számban alkalmazzák.58 A nyomozó hatósági haszon- alkalmazzuk azért, hogy azt megvédjük az ártalmas szerzési érdeket jól mutatja az is, hogy például Minne- vagyontárgyaktól, mind például a hamisított élelmi- sota államban 2010-ben a polgári jogi vagyonelkobzá- szerektől és a lefűrészelt csövű vadászpuskáktól, va- sok 51%-a készpénz volt.59 Tehát a bűnüldöző szervek lamint azért, hogy elriasszunk másokat bűncselekmé- többségében a jóval kevesebb költséggel járó és jóval nyek elkövetésétől.”52 nagyobb felhasználási lehetőséggel rendelkező kész- pénz lefoglalása mellett döntöttek. A polgári jogi vagyonelkobzás gondolata abból a kö- zépkori babonából ered, miszerint az élettelen dolgok Napjainkban az Amerikai Egyesült Államokban a is rendelkeznek saját elmével. Következésképpen, ez szövetségi bűncselekményekhez kapcsolódó vagyon- a koncepció azt jelenti, hogy maga a tárgy követi el a elkobzást több mint 400 törvény szabályozza, míg bűncselekményt, nem pedig az a személy, aki tényle- minden egyes államnak az adott állam által meghatá- gesen a bűncselekmény elkövetéséhez használja fel rozott bűncselekmények vonatkozásában saját vagyon- ezt az eszközt. Az ezzel a gondolattal egyet nem értő elkobzási törvénye van.60 Daniel Y. Rothschild és Walter E. Block szerint ez a jogi fikció oda vezethet, hogy például emberölés mi- A polgári jogi vagyonelkobzás alkalmazásának att csak azokat a személyeket lehetne elítélni, akik a száma az 1980-as évektől kezdődően jelentősen meg- saját testüket használják fel a bűncselekmény elköve- emelkedett, melyet jól mutat például, hogy az Ameri- téséhez. Ha pedig az elkövető például késsel vagy lő- kai Egyesült Államok Igazságügyi Minisztériumának fegyverrel öli meg az áldozatát, akkor nem őt, hanem az elkobzott vagyon kezeléséért felelős alapja (U.S. az elkövetéshez felhasznált eszközt kellene büntető- Department of Justice’s Assets Forfeiture Fund) 1986- jogi felelősségre vonni.53 Más szóval ennek a jogi meg- ban még kevesebb mint 100 millió dollárnyi vagyont közelítésnek a következménye az, hogy nem az elkö- kezelt, míg ez az összeg 2008-ban már meghaladta az vető bűnös a bűncselekmény elkövetésében, hanem 1 milliárd dollárt.61 Míg azonban a szövetségi szinten maga az elkövetési eszköz. Kétségtelen azonban, hogy elkobzás alá került vagyontárgyak összege 22 év alatt a polgári jogi vagyonelkobzás korabeli elméletét nem megtízszereződött, addig az ugyanezen szerv által ke- lehet szó szerint értelmezni. zelt vagyontömeg 2014-ben már meghaladta a 4,5 mil- liárd dollárt;62 azaz 6 év alatt több mint a 3,5-szeresé- Az 1970-ben elfogadott, a kábítószerrel visszaélés vel növekedett. átfogó megelőzéséről és visszaszorításáról szóló tör- vény54 felhatalmazást adott a bűnüldöző szerveknek Az alacsonyabb bizonyítási küszöb miatt a nyomozó arra, hogy a kábítószer-kereskedelemből származó va- hatóságok abban érdekeltek, hogy a polgári jogi va- gyont az elkövetőktől elvonják, és azt a szövetségi kor- gyonelkobzás intézményét alkalmazzák a magasabb mányzaton keresztül a közösségi szolgáltatások finan- fokú bizonyosságot igénylő büntetőjogi vagyonelkob- szírozására fordítsák. A törvény megalkotásának nyil- vánvaló célja az volt, hogy egyrészt megfosszák a ká- 55  The Comprehensive Crime Control Act of 1984 56  Rothschild–Block, p. 48 50  The Palmyra, 25 U.S. (12 Wheat.) 1 57  The Civil Asset Forfeiture Reform Act of 2000 51  Williams et al., p. 10 58  Carpenter et al. (2015), p. 10 52  Myers–Brzostowski, p. 4 59  Carpenter et al. (2013), p. 3 53  Rothschild–Block, p. 47 60  Williams et al., p. 11 54  The Comprehensive Drug Abuse Prevention and Control Act of 1970 61  Williams et al., p. 6–7 62  Carpenter et al. (2015), p. 5

Büntetőjogi Szemle 2019/1. szám zással szemben. Az Amerikai Egyesült Államokban követőin történő bűnüldözői rajtaütéseknek jóval ki- 1987 és 2013 között az alkalmazott vagyonelkobzások sebb a valószínűsége. 87%-a polgári jogi vagyonelkobzás volt, míg a bünte- tőjogi vagyonelkobzások aránya csupán 13%.63 IV. A polgári jogi Bruce Benson, Brent Mast és David Rasmussen rá- vagyonelkobzás lehetséges mutatott arra, hogy szoros összefüggés található a alkotmányellenessége nyomozó hatóságok anyagi érdeke és a kábítószerrel kapcsolatos bűncselekmények miatti őrizetbevételek A vagyonelkobzás, mely jellegét tekintve büntető jog- száma között. A bűncselekmények átfogó visszaszorí- következmény, látszólag sérti az 5. alkotmány­ tásáról szóló 1984-ben létrejött törvényt követően, kiegészítésnek a kétszeres eljárás kockázatának tilal- 1984 és 1989 között a 100 000 lakosra vetített kábító- máról szóló rendelkezését.67 E klauzula szerint senki szerrel kapcsolatos bűncselekmények miatt történt ellen nem lehet ugyanazon bűncselekmény miatt két- őrizetbevételek száma 72%-kal megnövekedett azok szer büntetőeljárást indítani.68 A rendelkezés egyik után, hogy ez a szám 14 évig viszonylag állandó volt. célja, korlátozza a kormányt abban, hogy valakit ugyan- A hivatkozott kutatók szerint a nyomozó hatóságok azon bűncselekmény miatt kétszer megbüntessenek. által a kábítószerrel kapcsolatos bűncselekmények Mivel azonban a büntetőeljárás eredményeképpen az miatt foganatosított őrizetbevételek számának drasz- elkövetőt nem csak szabadságvesztésre ítélhetik, ha- tikus megemelkedése mögött a hatóságok anyagi ér- nem ugyanazon bűncselekmény miatt vele szemben deke húzódott meg,64 azaz szerintük a bűnüldöző szer- vagyonelkobzást is elrendelhetnek, ez a szankció akár vek energiája azért koncentrálódott a kábítószerrel ugyanazon bűncselekmény miatt kiszabott második kapcsolatos bűncselekményekre, mert az ilyen típusú büntetésként is értékelhető. bűncselekmények jellemzően nagy készpénzmozgás- sal járnak, így azok lefoglalása a hatóságok jövedelem- A Legfelsőbb Bíróság, mely egyben az alkotmány- forrását jelentik. bírósági funkciót is ellátja, következetesen úgy foglal állást, hogy a vagyonelkobzás nem a bűncselekmény Benson, Mast és Rasmussen következtetéseit alátá- miatt kiszabott büntetés része,69 így a vagyonelkobzás masztja a Szövetségi Nyomozó Iroda (Federal Bureau esetleges alkotmányellenességének megítélésekor az of Investigation) 2017. évi statisztikája is. Ebben az év- 5. alkotmánykiegészítésnek a kétszeres eljárás kocká- ben az Amerikai Egyesült Államokban 10 554 252 zatának tilalmáról szóló rendelkezése nem alkalma- őrizetbevételt hajtottak végre, melyből a legnagyobb zandó.70 A bíróság éles különbséget tesz a dolog ellen arány a kábítószerrel kapcsolatos bűncselekmények irányuló (in rem) polgári jogi vagyonelkobzás és a miatti 1 632 921 személyes szabadságot korlátozó személy ellen irányuló (in personam) szabadságelvo- kényszerintézkedés volt.65 nással nem járó egyéb büntetések (mint például a pénzbüntetés) között. Míg a Legfelsőbb Bíróság sze- Walter E. Block és Daniel Y. Rothschild szerint a ká- rint ez utóbbi körbe tartozó szankciók bizonyos kö- bítószerrel kapcsolatos bűncselekmények miatt foga- rülmények között hordozhatnak büntető jelleget, az natosított őrizetbevételek számának növekedése egy előbbi, azaz a polgári jogi vagyonelkobzás nem. A Leg- ún. helyettesítési hatást (substitution effect) vált ki. felsőbb Bíróság 1996-ban egyértelműen úgy fogalma- Ez azt jelenti, hogy amikor a nyomozó hatóságok fo- zott, hogy a vagyonelkobzás alkalmazásának nem aka- kozzák az őrizetbevételek és a lefoglalások számát egy dálya a 5. alkotmánykiegészítésnek a kétszeres eljárás területen (például a kábítószer-előállítás vagy -keres- kockázatának tilalmáról szóló rendelkezése, mivel a kedelem), akkor ez a terület kevésbé lesz vonzó a bűn- jogintézmény alkalmazása nem jár együtt sem két bün- elkövetők számára. Ennek következtében a bűnözők tetőeljárással, sem pedig két büntetéssel.71 A bíróság a kábítószerrel kapcsolatos bűncselekményekről át- emellett megállapította, hogy a vagyonelkobzás alkal- váltanak olyan bűncselekmények elkövetésére, ame- mazásának nem akadálya egy korábban lefolytatott lyek esetén kisebb valószínűséggel számolhatnak az- büntetőeljárás.72 zal, hogy a bűnüldöző szervek lecsapnak rájuk.66 Ez pedig az Amerikai Egyesült Államokban az erőszakos A Legfelsőbb Bíróság megerősítette, hogy önmagá- bűncselekmények számának emelkedéséhez vezet, ban az a tény, hogy a vagyonelkobzás alapjául szolgáló melyeknek nyilvánvalóan több áldozata lehet, mint a kábítószeres bűncselekményeknek. A bűnelkövetők azért cselekednek ilyen módon, mert a nyomozó ha- tóságok több erőfeszítést tesznek a kábítószeres ügyek felderítésére, így az erőszakos bűncselekmények el- 94 63  Carpenter et al. (2015), p. 5 67  Double Jeopardy Clause 64  Brent D. Mast – Bruce L. Benson – David W. Rasmussen: Entrepreneur- 68  „...nor shall any person be subject for the same offense to be twice put ial Police and Drug Enforcement Policy, Public Choice, Vol. 104, No. 3/4 in jeopardy of life or limb…” (senkit nem lehet ugyanazon bűncselekményért (2000), p. 285 kétszer életét vagy testi épségét fenyegető eljárás alá vonni) 65  https://ucr.fbi.gov/crime-in-the-u.s/2017/crime-in-the-u.s.-2017/tables/ 69  Origet v. United States, 125 U.S. 247 (1888) table-29 70  Various Items of Personal Property v. United States, 282 U.S. 581 (1931) 66  Rothschild–Block, p. 53 71  United States v. Ursery, 518 U.S. 276 (1996) 72  United States v. Ursery, 518 U.S. 277 (1996)

cselekmény bűncselekmény volt, nem alkalmas annak meg azt a kérdést, hogy mely büntetések aránytalanok, Büntetőjogi Szemle 2019/1. szám megállapítására, hogy e jogintézmény olyan büntető és mely pénzbírságok minősülnek eltúlzottnak. Az jellegű jogkövetkezménynek számítana, amely az 5. Austin v. United States ügyben a Legfelsőbb Bíróság 95 alkotmánykiegészítésnek a kétszeres eljárás kockáza- arra a kérdésre kereste a választ, hogy egy bűncselek- tának tilalmáról szóló rendelkezése hatálya alá tartoz- ményhez képest a büntetésnek milyen mértékben kel- na.73 A bíróság álláspontja szerint a Kongresszus a pol- lene arányosnak lennie. A bíróság ebben az ügyben gári jogi vagyonelkobzást nem büntető jellegű szank- hozott döntésének indokolása szerint ugyan a 8. cióként alkotta meg, amely végső soron büntetőjogi alkotmánykiegészítés tiltja az eltúlzott büntetések ki- jogkövetkezmény lenne, hanem polgári jogi jogkövet- szabását, azonban azok a büntetések és bírságok, me- kezményként. A Legfelsőbb Bíróság akként fogalma- lyeknek a célja pusztán a reparáció, semmiképpen zott, hogy a polgári jogi vagyonelkobzás nem egy ki- nem tekinthetők eltúlzottnak.80 Mivel azonban a Leg- egészítő büntetés, hanem sokkal inkább egy a büntető felsőbb Bíróság egy korábbi ügyben úgy foglalt állást, jellegű szankcióktól elkülönülő, polgári jogi jogkövet- hogy a polgári jogi vagyonelkobzás nem csupán hely- kezmény, mely inkább a helyreállító jelleget hordoz- reállítási, hanem represszív célt is szolgál,81 ezért a za.74 Következésképpen a bíróság határozott jogi ál- jogintézmény alkalmazásakor vizsgálandó a 8. láspontja szerint a polgári jogi vagyonelkobzás egy alkotmánykiegészítésnek való megfelelés is.82 A Leg- dolog ellen irányuló, eredeti állapotot helyreállító felsőbb Bíróság ugyanakkor nem határozta meg pon- polgári jogi jogkövetkezmény, megkülönböztetve ezt tosan, hogy a vagyonelkobzás – figyelemmel az elvont a személy ellen irányuló egyéb polgári jogi szankci- vagyontárgy értékére és az elkövetett bűncselekmény óktól, mint például a pénzbüntetések, ezért a jogin- tárgyi súlyára – mikor tekinthető eltúlzott mértékű- tézmény alkalmazásakor az 5. alkotmánykiegészítésnek nek; ezt ügyenként kell vizsgálni a bíróságoknak.83 A a kétszeres eljárás kockázatának tilalmáról szóló ren- Legfelsőbb Bíróság ugyanakkor kiemelte, hogy az el- delkezése nem vehető figyelembe.75 kobzásra kerülő vagyon értéke és az elkövetett bűn- cselekmény tárgyi súlya nem lehet egymástól függet- A 6. alkotmánykiegészítés szerint minden büntető- len. A vagyontárgy értéke és a bűncselekmény tárgyi ügyben a vádlottnak joga van ahhoz, hogy – többek súlya között megfelelő aránynak kell fennállnia;84 ezt között – a védelme érdekében védőt vegyen igénybe.76 az arányt azonban a bíróság nem határozta meg. A Ez az alkotmánykiegészítés biztosítja a terheltnek azt Legfelsőbb Bíróság megjegyezte, hogy alkotmányel- a jogát, hogy a súlyos bűncselekmények miatt indult lenes, ha a vagyonelkobzás összege durván aránytalan büntetőeljárásokban az ügyben eljáró hatóságok a ter- az elkövetett bűncselekmény tárgyi súlyához képest.85 helt védelme érdekében, részére védőt rendeljenek Azokban az esetben pedig, ha az alkalmazott vagyon- ki. Felmerül ugyanakkor a kérdés, hogy a polgári jogi elkobzás nem reparatív célt szolgál, hanem tisztán vagyonelkobzásra irányuló eljárásban az érdekelt sze- csak büntetés, semmiképpen nem tekinthető alkot- mélynek van-e joga igényt tartani állam által biztosí- mányosan arányosnak a vagyonelkobzás.86 tott, kötelező jogi védelemre. A kérdésre nemleges a válasz, mivel a polgári jogi vagyonelkobzás nem bün- V. tető jellegű.77 A Legfelsőbb Bíróság szerint azok az al- Következtetések kotmányos jogok, melyeket az Amerikai Egyesült Ál- lamok alkotmánya a büntetőeljárás alá vont személyek A polgári jogi vagyonelkobzás eredeti gondolata a do- részére biztosít, nem alkalmazandók a polgári jogi log bűnösségén alapult, de ez a XVII–XVIII. századi vagyonelkobzásra irányuló eljárásokban.78 angolszász jogban már módosult, és a jogintézmény már az állami vámbevételek biztosításának eszközévé A Legfelsőbb Bíróság vizsgálta azt is, hogy a polgári vált. Ez a XX. századra átalakult, és a polgári jogi va- jogi vagyonelkobzás jogintézménye sérti-e az eltúlzott gyonelkobzás a szervezett bűnözés elleni harc egyik büntetések tilalmáról szóló 8. alkotmánykiegészítést. eszköze lett. A Kongresszus emellett felhatalmazta a E szerint nem lehet eltúlzott mértékű óvadékot meg- bűnüldöző szerveket az általuk lefoglalt, majd vagyon- állapítani, nem lehet eltúlzottan magas pénzbírságot elkobzás alá került vagyontárgyak megtartására, mely kiszabni, illetve nem lehet kegyetlen és szokatlan bün- egyértelműen anyagi hasznot jelent a nyomozó ható- tetéseket kiszabni.79 Lényegében ez a klauzula az ságoknak, míg jelentős anyagi visszatartó erőt a bűn- aránytalan büntetések alkalmazásának tilalmáról ren- elkövetők számára. Ez azonban a bűnüldöző szervek delkezik. Maga a rendelkezés azonban nem válaszolja 80  Austin v. United States, 509 U.S. 622 (1993) 73  United States v. Ursery, 518 U.S. 278 (1996) 81  United States v. Halper, 490 U.S. 447 (1989) 74  United States v. Ursery, 518 U.S. 278 (1996) 82  Austin v. United States, 509 U.S. 610 (1993) 75  United States v. Ursery, 518 U.S. 278 (1996) 83  Austin v. United States, 509 U.S. 622 (1993) 76  „in all criminal prosecutions, the accused shall enjoy the right […] to 84  United States v. Bajakajian, 524 U.S. 334 (1998) have the Assistance of Counsel for his defence.” 85  United States v. Bajakajian, 524 U.S. 337 (1998) 77  Douglas Kim: Asset Forfeiture: Giving up Your Constitutional Rights, 86  United States v. Bajakajian, 524 U.S. 344 (1998) Campbell Law Review 19, 1997, p. 573 78  United States of America, Appellee, v. One 1982 Chevrolet Crew-cab Truck Vin 1gchk33m9c143129, Appellant, 810 F.2d 178 (8th Cir. 1987) 79  „excessive bail shall not be required, nor excessive fines imposed, nor cruel and unusual punishments inflicted.”

Büntetőjogi Szemle 2019/1. szám részéről túlkapásokhoz is vezethet, hiszen a köz érde- jogi vagyonelkobzást szabályozó több mint 400 jog- kében kifejtett tevékenységük tisztán anyagi érdekűvé szabályra figyelemmel a lefoglalt vagyontárgy tulajdo- válhat. Abban az esetben, ha a nyomozó hatóságok a nosának helyzetét nehezíti az a tény, hogy nem egy- saját anyagi érdeküket a köz érdeke elé helyezik, ha- szerű tapasztalt ügyvédet találni ezen a területen, il- sonlóan az általuk üldözött bűnelkövetőkhöz, maguk letve a jogi képviselet költsége pedig igen magas, sok is jogsértővé válnak. esetben meghaladja a lefoglalt dolog értékét is. Mind- ezek miatt nem meglepő, hogy a polgári jogi vagyon- A büntetőjogi vagyonelkobzás alkalmazása esetén elkobzás az Amerikai Egyesült Államok egyik legvita- az elkobzott dolog tulajdonjoga csak azt követően száll tottabb jogintézménye. át az államra, vagy az azt képviselő nyomozó hatóságra, ha a vádlott bűnösségét megállapítja a bíróság. Ezzel A polgári jogi vagyonelkobzás szabályozásából kö- szemben a polgári jogi vagyonelkobzás alkalmazása vetkezik, hogy a bűncselekmény és a dolog között szo- során a visszaható hatály elmélete alapján a vagyon- ros összefüggésnek kell lennie. Az adott vagyontárgy tárgy tulajdonjoga a bűncselekmény elkövetésekor vagy valamely bűncselekmény elkövetési eszköze, azonnal átszáll az államra. Ennek következtében a pol- vagy pedig az valamely bűncselekményből származik. gári jogi vagyonelkobzás során a bűncselekmény el- Mivel az adott bűncselekmény elkövetése miatt az el- követése után harmadik, jóhiszemű személy nem tud követő büntetőjogi felelősségre vonására és vele szem- eredményesen fellépni a vélt tulajdonjogának védelme ben büntetés kiszabására a büntetőeljárás során kerül érdekében. Mivel jogvédelemre az ilyen személy a sor, ezért a bűncselekménnyel érintett dolog elkobzá- büntetőjogi vagyonelkobzás alkalmazása esetén a bűn- sáról is álláspontom szerint főszabályként ugyanezen cselekmény elkövetése ellenére is jogosult, ezért a jó- eljárás keretén belül kellene dönteni. hiszemű harmadik személy jogai pusztán annak függ- vényei, hogy a nyomozó hatóság vagy az ügyész a va- Elfogadhatónak tartom ugyanakkor a polgári jogi gyonelkobzás melyik módját választja. vagyonelkobzás alkalmazását kivételes eszközként. Ilyen eset lehet, ha a vádlott bűnösségét nem állapítja Az Amerikai Egyesült Államok Legfelsőbb Bírósága meg a bíróság, azonban a polgári jogi vagyonelkob- szerint a polgári jogi vagyonelkobzásnak nem csupán záshoz szükséges alacsonyabb bizonyossági szint (va- a reparáció vagy az elrettentés a célja, hanem annak lószínű ok) az eljárás során bizonyításra került. Ebben represszív funkciója is van. Ennélfogva a bűncselek- az esetben álláspontom szerint indokolt lehet a pol- ménnyel érintett vagyontárgyak tulajdonjogának az gári jogi vagyonelkobzás alkalmazása még akkor is, állam vagy az államot képviselő nyomozó hatóság ré- ha a vádlott felmentésre került. Ugyancsak indokolt szére történő bírósági ellenőrzés vagy felülvizsgálat lehet a polgári jogi vagyonelkobzás alkalmazása, ha a nélküli átszállása álláspontom szerint nem lehetne ál- büntetőeljárás valamilyen okból (például a vádlott be- talános gyakorlat. Tanulmányomban bemutattam, tegsége, tanúk nagy száma stb.) elhúzódik, vagy ha a hogy Minnesota államban 2010-ben az alkalmazott büntetőeljárás során az ítélet hatályon kívül helyezésre polgári jogi vagyonelkobzások 83%-a nem került bíró- kerül, és az alsóbb fokú bíróságot új eljárásra kötelezi sági felülvizsgálatra annak ellenére, hogy az alapul a magasabb fokú bíróság. Ezekben az esetekben fon- szolgáló cselekmények bűncselekményeknek minő- tosnak tartom, hogy a társadalom igazságérzete leg- sültek, és maga a jogintézmény – a Legfelsőbb Bíróság alább azzal helyreálljon, hogy az elkövetőt fosszák meg szerint is – büntetési célokat is szolgál. Lényegében a attól a vagyontárgytól, amely a bűncselekménnyel bírósági felülvizsgálat nélkül teljesedésbe ment pol- érintett. Még akkor is szükséges a vagyonelkobzás, ha gári jogi vagyonelkobzások a nyomozó hatóságok által a vádlottat a bíróság minden kétséget kizáróan nem kiszabott büntetések, melyek tömeges alkalmazása találta bűnösnek, azonban kellő bizonyíték áll rendel- egy jogállamban véleményem szerint sérti a hatalmi kezésre ahhoz, hogy egy polgári peres eljárásban a ágak elválasztásának elvét. pernyertességhez szükséges – azonban a büntetőeljá- rásban az elítéléshez szükséges bizonyossági szinthez A büntetőjogi vagyonelkobzás alkalmazásának kö- képest mindenképpen alacsonyabb – bizonyossági vetelménye az Egyesült Államokban, hogy a bíróság a szintet a bíróság megállapítsa. vádlott bűnösségét kimondja az adott bűncselekmény- ben. Ezzel szemben a polgári jogi vagyonelkobzásra Az Amerikai Egyesült Államok polgári jogi vagyon- akkor is sor kerülhet, ha a dolog tulajdonosa ellen soha elkobzásának jelenlegi szabályozása és gyakorlata egy- nem emel vádat az ügyész. Míg a büntetőjogi vagyon- értelműen kedvező a bűnüldöző szerveknek, akik az elkobzás a kétséget kizáró bűnösséget követeli meg, elkobzott vagyontárgyak megtartásával egyfajta kom- addig a polgári jogi vagyonelkobzás csupán a sokkal penzációban részesülnek a tevékenységükért cserébe. alacsonyabb valószínűségű okot. Ez az alacsonyabb Ez kétségtelenül hasznos a társadalom számára, mivel bizonyítási küszöb nagymértékben megkönnyíti az így a költségvetésből kevesebb forrásra van szüksége ügyész munkáját, melyet tovább fokoz a bizonyítási a nyomozó hatóságoknak, azonban ezzel egyidejűleg teher megfordulása is. Ennek következtében a dolog indokolt lenne az érintett vagyontárgyak tulajdonosi tulajdonosának kötelezettsége azt bizonyítani, hogy jogai védelmének fokozása, és megfelelő garanciális nem követte el a bűncselekményt. Ráadásul a polgári elemeknek az eljárásba történő beépítése. 96

Felhasznált irodalom Exploratory Analysis of Federal Litigation in the Büntetőjogi Szemle 2019/1. szám United States Challenging Asset Forfeiture, 1. Brent D. Mast – Bruce L. Benson – David W. Ras- Criminal Justice Policy Review 22 (1), 2011 mussen: Entrepreneurial Police and Drug En­ 14. Zlinkszky János: A tizenkét táblás törvény töredé- forcement Policy, Public Choice, Vol. 104, No. 3/4 kei, Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest, 1995 (2000) 15. Kivonulás könyve, 21. fejezet, 28 (http://szentiras. hu/SZIT/Kiv21) 2. Cecelia Klingele – Keith Findley: Introduction to 16. British Navigation Acts Criminal Procedure, University of Wisconsin Law 17. An Act to regulate the Collection of the Duties School imposed by law on the tonnage of ships or vessels, and on goods, wares and merchandises imported 3. Daniel Y. Rothschild – Walter E. Block: Don’t Steal; into the United States The Government Hates Competition: The Problem 18. Fifth Amendment to the United States Constitution with Civil Asset Forfeiture, The Journal of Private 19. Sixth Amendment to the United States Constitution Enterprise 31 (1), 2016 20. Eighth Amendment to the United States Con­ stitution 4. Dick M. Carpenter – Lee McGrath – Angela C. 21. The Comprehensive Drug Abuse Prevention and Erickson: A stacked deck: How Minnesota’s civil Control Act of 1970 forfeiture laws put citizens’ property at risk, Ins- 22. The Comprehensive Crime Control Act of 1984 titute for Justice, 2013 23. The Civil Asset Forfeiture Reform Act of 2000 24. The Palmyra, 25 U.S. (12 Wheat.) 1 5. Dick M. Carpenter – Lisa Knepper – Angela C. 25. Origet v. United States, 125 U.S. (1888) Erickson – Jennifer McDonald: Policing for Profit: 26. Various Items of Personal Property v. United The Abuse of Civil Asset Forfeiture, Institute for States, 282 U.S. (1931) Justice, 2015 27. United States ex rel. Marcus v. Hess, 317 U.S. 537, 554 (1943) 6. Douglas Kim: Asset Forfeiture: Giving up Your 28. United States v. Twenty-Two Thousand, Two Constitutional Rights, Campbell Law Review 19, Hundred Eighty-Seven Dollars ($22,287.00), Uni- 1997 ted States Currency, 709 F.2d 442, 446-47 (6th Cir. 1983) 7. Eric Blumenson – Eva Nilsen: Policing for Profit: 29. United States of America, Appellee, v. One 1982 The Drug War’s Hidden Economic Agenda, The Chevrolet Crew-cab Truck Vin 1gchk33m9c143129, University of Chicago Law Review, Vol. 65, 1998 Appellant, 810 F.2d 178 (8th Cir. 1987) 30. United States v. One Single Family Residence 8. Greg L. Warchol – Brian R. Johnson: Guilty Located at 6960 Miraflores Ave., Coral Gables, Flo- Property: A Quantitative Analysis of Civil Asset rida, Case No. 88-0349-CIV-SCOTT (S.D. Fla. 1988) Forfeiture, American Journal of Criminal Justice, 31. United States v. Halper, 490 U.S. 435,447 (1989) 21 (1), 1996 32. Austin v. United States, 509 U.S. 622 (1993) 33. United States v. Ursery, 518 U.S. (1996) 9. Harry L. Myers – Joseph P. Brzostowski: Drug 34. United States v. Bajakajian, 524 U.S. 334 (1998) Agents’ Guide to Forfeiture of Assets, Drug 35. United States v. One 1978 Chevrolet Impala, 614 Enforcement Administration, Washington, D.C., F.2d 983, 984 (5th Cir. 1980) F. Supp. 2d 1981 1367 (S.D. Fla. 2003) 36. United States v. Approximately Not Synced 64,695 10. Juan C. Marrero – David B. Smith: Forfeitures, Pounds of Shark Fins, 520 F.3d 976 (2008) Volume I: Introduction to Civil Statutes, U.S. 37. Laase v. 2007 Chevrolet Tahoe, 776 N.W.2d 431 Department of Justice, Criminal Division, Asset (Minn. 2009) Forfeiture Office, 1984 38. https://ucr.fbi.gov/crime-in-the-u.s/2017/crime-in- the-u.s.-2017/tables/table-29 11. Marian R. Williams – Jefferson L. Holcomb – Tomislav V. Kovandzic – Scott Bullock: Policing for Profit: The Abuse of Civil Asset Forfeiture, Ins- titute for Justice, 2010 12. Mark A. Jankowski: Tempering the Relation-Back Doctrine: A More Reasonable Approach to Civil Forfeiture in Drug Cases, Virginia Law Review 76, 1990 13. Shaun L. Gabbidon – George E. Higgins – Favian Martin – Matthew Nelson – Jimmy Brown: An 97

Dr. Nagy Melánia* használni egy világvallás A vallási indíttatású nevével jelzős szerkezet- ben, mert azonosítja az isz- terrorizmusról lám vallás mintegy másfél milliárd követőjét egyetlen Büntetőjogi Szemle 2019/1. szám ideológiával, és az ahhoz rendelt eszközzel, ami jelen esetben nem más, mint a fegyveres harc. 5 Ezt a két jelenséget azon- ban nagyon nehéz elkülö- níteni egymástól, mert tipi- kusan „magányos farkasok” többsége iszlám vallású egyén. Bevezető I. „Bizonyos, hogy nem minden muszlim terrorista, de A terrorizmus fajtái ugyanannyira igaz az is – és ez az igazán fájdal- mas –, hogy majdnem minden terrorista muszlim.” A terrorizmus tipológiája számos tényező alapján lehet- Abdel Rahman al-Rashed vallástudós szavait, azért kell séges. A legfrissebb kutatások szerint a különbséget az megvizsgálni, mert a közel múlt eseményei nagyban elkövetési eszközökre alapozzák. Az Egyesült Államok- megerősítik állítását.1 A terrorcselekmények veszé- ban Amy Zaldman a következőképp csoportosít: lyessége a váratlanságban, a kiszámíthatatlanságban 1. Államterrorizmus: a terroristák az állam eszközei- és a gyors, mobil csapásmérő képességben rejlik.”2A komoly fenyegetettség érzetét továbbá alátámasztja, vel alkalmazzák a terrort. Példa: a jakobinus dikta- hogy a szervezet nagyon gyorsan érte el a magas lét- túra vagy a nemzeti szocialista mozgalom Német- számú harcoló katonai bázisát.3 országban. 2. Biológiai terrorizmus: a biológiai fejlesztések adta Az Iszlám Állam létszámának alakulása: fegyverekkel támadnak, ilyenek lehetnek baktériu- – 2005: 1000 fő, mok, vírusok, különböző toxikus anyagok. – 2006: 1100 fő, 3. Kiberterrorizmus: egy új megjelenési formája a terro- – 2011: 1000–2000 fő, rizmusnak, kiberhadviselési eszközöket alkalmaznak. – 2014: 6–10 ezer fő, 4. Ökoterrorizmus: alapja, hogy azokkal áll szemben, – 2014: 11 ezer fő (6000 fő Irakban, 3000–5000 fő akik ártanak a környezetnek. A történelem során a Szíriában), Greenpeace-t érték olyan vádak, hogy ökoterrorista – 2015: 20–31,5 ezer fő4. szervezet. A terrorizmus ezen fajtájának jelentőségét mi sem 5. Nukleáris terrorizmus: a nukleáris anyagokban rejlő hangsúlyozza jobban, mint hogy a XXI. század legna- veszélyt használják fel akcióik során. Ide sorolható gyobb terrorszervezete, ideológiai alapját egy vallásra a nukleáris létesítmények megtámadása. pontosabban az iszlám vallásra helyezi. Az Iszlám Ál- 6. Narkóterrorizmus: jellemzően drogkereskedő szer- lam nevű terrorszervezet, a terrorcselekményeinek vek, amelyek erőszakkal lépnek fel az állammal okaként a Nyugattal való szembenállását emeli ki, szemben.6 amelyet az iszlám vallásból merít. Hazai szakirodalomból Korinek László a következő- A vallási terrorizmus szinonimája az iszlám terro- képpen csoportosítja a terrorizmust: rizmus, napjainkban, hiszen sok ember él sztereotí- – az állami és nem állami terrorizmus, piák között. A problémák már rögtön az elején kez- – a nemzetközi terrorizmus, dődnek, még pedig azzal a megállapítással, hogy egyes – etnikai-faji-vallási terrorizmus, szerzők szerint a terrorizmus szót nem lenne szabad – a biológiai terrorizmust, – cyberterrorizmus, – városi terrorizmus, * PhD-hallgató, PTE ÁJK, Büntetőjogi Tanszék – nukleáris terrorizmus, 1  Resperger István: Az aszimmetrikus hadviselés és a terrorizmus jellem- – környezeti, öko-terrorizmus.7 zői. In: Hadtudomány 2010/4. 69. o. 2  Gál István László: Új biztonságpolitikai kihívás a XXI. században: a ter- rorizmus finanszírozása (Szakmai Szemle 2012/1.) 5. 3  Resperger István: Nemzetbiztonsági alapismeretek, Dialóg Campus, Bu- 5  Kőhalmi László: Gondolatok a vallási terrorizmus ürügyén 52–71. o. In.: dapest, 2018. 72. o. Belügyi szemle 2015/7–8. 4  Country Reports on Terrorism. 220.; Tilghman (2007); Country Reports 6  Tóth Dávid: A terrorizmus típusai és a kiberterrorizmus. In: Rab, Virág 98 on Terrorism 2011.; Zahiyeh (2014); The Islamic State of Iraq and Greater (szerk.) XII. Országos Grastyán Konferencia előadásai. Pécs, Magyarország: Syria; Yeginsu (2014) idézi: Resperger István: Nemzetbiztonsági alapismere- PTE Grastyán Endre Szakkollégium, (2014) pp. 286–296., 11. p. tek, Dialóg Campus, Budapest, 2018. 72. o 7  Korinek László: A terrorizmus. In: Belügyi Szemle 2015/17–19. o.

A vallási terrorizmus kapcsán az iszlám vallásra ala- Négy fő forrásra épül fel a vallás. Ezek közül a leg- Büntetőjogi Szemle 2019/1. szám pított ideológiai felfogás jellemzőit a következő feje- jelentősebb a Korán és az ahhoz kapcsolódó hagyo- zet részletezi. mányok, vagyis a Szunna, ezek mellett jelen van még 99 a konszenzus (idzsmá) és a véleményalkotás, okfejtés II. (raj). A források közül az első és legfontosabb a Korán. Iszlám vallás mint ideológiai A hívők szerint ez nem más, mint Allah utolsó kinyi- alap latkoztatása, az iszlám törvényeinek és tanításainak alapja. A Korán foglalkozik a hittel, az erkölccsel, az Véleményem szerint a vallás tanai nélkül, érthetetlen emberi történelemmel, Isten imádatával, a tudással, a a napjainkban működő terrorszervezet vagyis az ISIS bölcsességgel, Isten és az emberek közötti viszonnyal. ideológiai alapja, hiszen ennek gyökerét nem más adja Átfogó tanítás, amelyre egészséges társadalmi igazsá- mint a vallási felfogás. gosság, gazdasági, politikai, törvényhozói, jogtudomá- nyi, törvényi és nemzetközi viszonyok építhetők. Ez „Az iszlám konzervatív tömegeire jellemző az állan- alapján megállapítható, hogy bár az iszlám egyik leg- dóság, a homogenitás, a tekintélytisztelet, s így a nyu- fontosabb oldala a vallás, azon jóval túlmutat, hiszen gat sokszínűsége, változása, szabadsága beláthatatlan a muszlim személy teljes életére kihat. Szabályozza az számára, amit fenyegető veszélyként appercipiál. Ez etikai normákat, de a hívők gazdasági és társadalmi utóbbiakat a létét fenyegető kihívásként éli meg, amire életben betöltött szerepére is hatással van. nem az általában vett iszlám, hanem annak sivatagi szárnya a támadó etnocentrizmusára épülő terrorak- Az iszlám vallás másodlagos forrásai közé tartoznak ciókkal válaszol. A terrorizmusnak a hitbe integrálá- a hagyományok, amely a hadísz és a szunna. Nagyon sával a gazdagot szegényebbé, álláspontjuk szerint jelentős mértékben változtak a hívők közössége és ennek révén az elosztást igazságosabbá, a globalizá- sokszor a Korán nem tudott választ adni a felmerülő ciót az izoláció irányába, a centrumot a periféria felé kérdésekre. Ezeknek a vitás kérdéseknek a feloldására fordulóvá kívánják változtatni.”8 jelentettek megoldást Mohamed közlései, nyilatkoza- tai (hadísz), valamint Mohamed és a közvetlen kísére- Minden hívő, irányzattól függetlenül hisz az alábbi tének szokásai, gyakorlatai (szunna).11 hat alaptételben: Az iszlám alapvető hittétele, hogy a hit gyakorlati 1. Hit Istenben, annak egyedüliségében, és abban, alkalmazás nélkül nem ér sokat. A hit nagyon sérülé- hogy csak ő méltó imádatra keny, ami könnyen veszíthet erejéből és ennek az erő- nek a fenntartását biztosítja az iszlám 5 alappillére. 2. Hit a Prófétákban és a Küldöttekben 3. Hit az Isten által leküldött könyvekben 1. A hit tanúsítása (saháda): hangsúlyozzák, hogy 4. Hit az angyalokban nincsen más Isten Allahon kívül és Mohamed az 5. Hit a Végső Napban, amikor mindenki felett íté- ő prófétája, minden ember számára egészen a Végítélet Napjáig. let mondattatik 6. Hit az elrendeltetésben9 2. Napi ötszöri ima (szalát): minden hívő naponta Az iszlám vallás az ún. ábrahámi vallások vagy a 5 alkalommal (napkelte előtt, nem sokkal dél után, „Könyv vallásai”-nak egyike, és mint ilyen, monoteista. délután, napnyugtakor és naplemente után mint- Fő elterjedési területe Észak-Afrika, Közép-Ázsia, a egy két órával) köteles imádkozni. Azt vallják, Közel-Kelet, valamint Malajzia és Indonézia.10 hogy az imák megtisztítják a szívet, megóvnak a Az iszlám szó szerinti jelentése: béke, alávetés, meg- rossz cselekedetektől és a bűnök iránti kísérté- adás. Az iszlám legalapvetőbb tana szerint az emberi sektől.12 Ez végezhető egyedül vagy akár csopor- lét értelme nem más, mint, hogy az ember elismeri tosan, a helyszín nem kötött, mert imádkozni nem Istent, mint az egész világmindenség megalkotóját és csak mecsetben lehet, hanem bárhol, ahol az il- mindennek Urát, ami őt körülveszi. Ezek elismerésé- lető éppen tartózkodik. Az imádkozáskor kötele- ből kiindulva nem törekszik másra, mint, hogy Isten zően Mekka iránya felé kell fordulni. Az imádko- tetszését elnyerje. A legfontosabb eleme a vallásnak a zás formailag nagyon kötött meghatározott moz- tauhid vagyis az egyistenhit. Egy az Isten Allah és Mo- dulatsorokat tartalmaz: álló helyzet; meghajlás; hamed az ő prófétája. A kereszténység után a második felemelkedés; földre borulás, ami az ima csúcs- legnagyobb lélekszámú hívővel rendelkező világval- pontja; térdelve lábra ülés; másodszori földre bo- lás. Követői 1,6 milliárd főre tehetőek. rulás majd végül térdelve lábra ülés, kezek a tér- deken. Az imát rituális mosakodás előzi meg, 8 Sárkány István: A terrorizmus jelene és jövője In: Hadtudomány/ 2015./ amely a kezet, arcot, fület, szájat, orrot, karokat 1–2. és lábfejet érinti. 9 http://webcache.googleusercontent.com/search?q=cache:mFqujnzoE 3. Böjtölés (szaum): Az iszlámok életében fontos xQ J:tortenelem.fazekas.hu/uploads/252.doc+&cd=8&hl=hu&ct= szerep jut a naptárjuk szerinti 9. Hónapnak (ezt clnk&gl=hu (2019. 05. 01.) 11  Szalontai Gábor: Az Iszlám radikalizmus Európában és nemzetbizton- 10 http://webcache.googleusercontent.com/search?q=cache:mFqujnzo sági kihívásai, In: Felderítő Szemle XIV. évfolyam 2. szám 2015. június 75. o. ExQ J:tortenelem.fazekas.hu/uploads/252.doc+&cd=8&hl=hu&ct= clnk&gl=hu (2019. 05. 01.) 12  http://iszlam.com/iszlam-az-elet-vallasa/iszlam-alapismeretek/ item/44-az-iszlam-ot-pillere (2017. 11. 30.)

Büntetőjogi Szemle 2019/1. szám hívják Ramadanak) ugyanis, 30 napos böjtölési tot, amelynek eredményeképpen a szalafizmus egy időszakot tartanak. Napkeltétől napnyugtáig tilos xenofób újjászületési mozgalommá vált. Az irányzat az evés, ivás, dohányzás, nemi kapcsolat létesítése. célja ma is az iszlám vallás megtisztítása, de most már A hívők szerint a böjt fejleszti az egészséges szo- a nyugati gyarmatosítás okozta korrupciótól és stag- ciális érzéket, a türelmet, az önzetlenséget és az nálástól. A probléma forrását a szalafisták, már nem akaraterőt, tisztítja a testet és egyben a lelket is. az Oszmán Birodalom elnyomásában látják, hanem a 4. Alamizsna (zakát): Az iszlám vallás szorgal- külföldi európai nagy hatalmak tevékenységében.14 mazza az egyenlőtlenségek csökkentését a közös- Ez a radikális megközelítés azért tudott megerősödni, ség tagjai között, ezért egy bizonyos összegű va- mert a társadalom rettenetes állapotára: szociális igaz- gyon felett a gazdagok kötelesek az értékeik egy ságtalanság, a hagyományos értékek elutasításának meghatározott részét adó formájában a közösség okaként a nyugati hatalmakat tették felelőssé. Ez a rendelkezésre bocsátani. Így redukálva a pénz- mozgalom, azt állítja, hogy a modern muszlim társa- ügyi különbségeket. dalmak azért nem funkcionálnak mivel letértek az 5. Zarándoklat (haddzs): Minden hívőnek életé- „egyenes útról” (as-sirat al-mustaqim), és minden bajra ben legalább egy alkalommal el kell zarándokol- a megoldás az eredeti iszlámra való visszatérés. A prob- nia a Mekkában lévő legszentebb helyhez a Kába lémák mind társadalmi, mind politikai eredetűek: Kőhöz. Ennek idejét a 12. hónap 8. és 13. napja egyenlőtlenség, korrupció, és elnyomás. Az iszlám tár- között kell megtenni, cél a hívők közötti egység sadalom alapvető doktrínája ugyanis a „társadalmi és egyenlőség hirdetése. igazságosság”.15 a) Az Iszlám főbb irányzatai: Innen eredeztethető az Iszlám Állam ideológiai alapja és célja, ami nem más, mint a szalafita dzsi­ Két fő irányzatot lehet elkülöníteni az iszlámvallá- hadizmus és síita ellenesség. Egy olyan legitim hata- son belül ez pedig nem más, mint a szunnita és a síita lomként tekint saját magára, amelynek a célja több irányzatok. A szunniták a hívők 87–90%-át jelentik, összetevős, egyrészről idetartoznak az Iszlám Állam míg a síiták a maradék 10–13% képezik. A két irányzat politikai szintű célkitűzései: közötti különbség alapja, Mohamed próféta leszárma- zottjának kérdésében csúcsosodik. A szunniták meg- – egy egész világot uraló iszlám régió (kalifátus) látása szerint a vezető személyét a közösség dönti el, kialakítása; nem kötik Mohamed próféta vérségi leszármazásához. A pozíciója sokkal inkább világi jellegű, mint vallási. – a hitetlenek elpusztítása; A síiták ezzel ellentétben vallási vezetőnek Mohamed – a számukra nem megfelelően működő kormányok próféta vérszerinti leszármazóját fogadják el. A közös- ség élén álló imám nem világi vagy politikai vezető, megbuktatása, leváltása.16 hanem sokkal inkább vallási vezetőnek tekinthető. Mindemellett egy külön katonai stratégiával is ren- delkezik: A valláson belül kialakult két tradicionális reform- – a szunnita területek ellenőrzés alá vonása, a tér- irányzat, melynek célja a társadalom valláson alapuló átalakítása. Az egyik a vahhábizmus amely a XVIII. ség városainak és kritikus erőforrásainak ellen- században jelent meg az Arab-félszigeten, a másik pe- őrzése; dig a szalafizmus, mely a radikális eszmék irányába – védelmi zóna létrehozása a kurd területek hatá- mutató fundamentalista irányzat. A reformmozgal- rain a kurd katonai támadások ellen; maknak közös jellemzője, hogy nyugati világgal szem- – a szíriai kormányerők és az iraki biztonsági erők beni gazdasági lemaradás keltette őket életre. Az irány- további pusztítása, védelmi képességeik lebon- zatok közötti különbséget a változások mikéntje ge- tása, felőrlése; nerálja.13 – az iraki területek elfoglalása, a síita területekről indítható támadások elleni védelem kialakítása; A szalafizmus XIX. század második felében szüle- – a szíriai területen az al-Nuszra szervezet semle- tett, azzal, hogy megvalósítja az al-nahda folyamatot, gesítése; vagyis az újjászületést. Felszólította a muszlimokat, – további területek hódítása.17 hogy térjenek vissza a vallási tisztasághoz, így megte- remthető lesz az Oszmán Birodalomtól való elszaka- 14  Loretta Napoleoni: Az Iszlamista Főnix, az Iszlám Állam születése és a dás. Egy spirituális megtisztulást tűzött ki célul, amel�- Közel-Kelet újrafelosztása, HVG Kiadó, Budapest, 2015. 135. o. lyel megszüntethető az évszázadon át tartó politikai és gazdasági elnyomás. A XIX. század végén az európai 15  Fischl Vilmos: Iszlám és terrorizmus, avagy civilizációk összecsapása? hatalmak lényegében elárulták az arab államokat az- In: Hadtudomány 2011/1. zal, hogy a modernizációt brutális gyarmatosítással párosítva exportálták. Ez eredményezte azt a folyama- 16  Resperger István: Az aszimmetrikus hadviselés és a terrorizmus jellem- zői. In: Hadtudomány 2010/4. 69. o. 100 13  Szalontai Gábor: Az Iszlám radikalizmus Európában és nemzetbizton- sági kihívásai, In: Felderítő Szemle XIV. évfolyam 2. szám 2015. június 75. o. 17  Lewis, Jessica D. (2014): The Islamic State: a Counter-Strategy for a Counter-State. Washington, DC, Institute for the Study of War (ISW) idézi: Resperger István: Nemzetbiztonsági alapismeretek, Dialóg Campus, Budapest, 2018. 74–75. o.