Büntetőjogi Szemle 2021/2.

X. ÉVFOLYAM, 2021/2. SZÁM BÜNTETŐJOGI SZEMLE

Büntetőjogi Szemle   2021/2. szám Tartalom Szerkesztői előszó BARÁTKI LÁSZLÓ ATTILA: A fatf standard és nemzeti szintű végrehajtása / 3 Tisztelt Olvasó! A Büntetőjogi Szemle JÓZSEF BEKE: 2022. évi első számában The impact of the Balassagyarmat hostage-taking incident számos kiváló gyakorla- ti szakember, elsősorban on the establishment of the special service branch of the büntetőbírók és ügyvéd Hungarian police / 12 kollégák tanulmányai mellett fiatal kutatók írásai BICZÓ ANDRÁS: olvashatók. Hagyományainkhoz hűen egy angol nyelvű írás is található a jelen lapszámban is. A bün- Egy 17. századi osztrák tartományi büntetőrendtartás tetőjog-tudomány szépsége abban (is) rejlik, hogy processzuális szemléletének vizsgálata / 16 nem minden kérdésben értünk egyet egymással, a FÁZSI LÁSZLÓ: szakmai viták azonban sokszor nagyon hasznosak lehetnek, közös gondolkodásra sarkallhatják a gya- Az elfogultság bírói bejelentésének etikája / 25 korlatot és az elméletet. Jó példa erre a befolyással PROF. DR. GÁL ISTVÁN LÁSZLÓ: üzérkedésről szóló két aktuális tanulmány. A Szer- kesztőség továbbra is várja a bűnügyi tudományok A befolyással üzérkedés mint speciális csalás néhány aktuális valamennyi területéről érkező tanulmányokat, ame- elméleti és gyakorlati problémaköre / 31 lyek közül lektorálás után a legjobbakat megjelen- HURTONY ALEXANDRA: tetjük. Budapest, 2022. március 12. A materiális és a processzuális igazság ütközése a gyermekek sérelmére elkövetett nemi élet szabadsága és nemi Prof. Dr. Gál István László főszerkesztő erkölcs elleni bűncselekmények miatt folyamatban lévő büntetőeljárásokban / 38 KNOLL-CSETE EDIT – DR. VARGA NORBERT: Olvadó jégmezők, terjeszkedő sivatagok / 44 KUHL ANDREA: Gyermek tanúk kihallgatása és a gyermekbarát igazságszolgáltatás / 52 MAKAI KRISZTIÁN: A jogosulatlan vadászat büntetőjogi jogkövetkezményei / 58 NAGY MELÁNIA – RIPSZÁM DÓRA: Informal payments in healthcare, as an issue of Hungarian national security / 66 PAPP ESZTER: Az Európai Unió áldozatvédelmi szabályai a nemzetközi dokumentumok tükrében, valamint a nemzetközi elvárásokra reflektáló hazai jogalkotás / 71 CSIZMADIÁNÉ DR. PETHŐ TÍMEA: Bírák a társadalom szemében / 78 DR. STEINER GÁBOR: A befolyással üzérkedéssel kapcsolatosan felmerülő kérdések a jogalkalmazásban / 87 SZABÓ ANDRÁS: Impact of the Act XC. of 2017 Criminal Procedure on mediation proceedings/ 93 DR. SZILOVICS CSABA – DR. SZÍVÓS ALEXANDER: Az adócsalás elleni küzdelem helyzete Romániában és Magyarországon / 100 TUBA ISTVÁN: A becsület büntetőjogi védelme közszereplők esetén az utóbbi évek kúriai és alkotmánybírósági döntéseinek fényében / 106 A szerkesztőbizottság elnöke: Dr. Gál István László Tájékoztató A szerkesztőbizottság titkára: Dr. Kőhalmi László a folyóiratban való publikálásról A szerkesztőbizottság tagjai: Dr. Bárándy Gergely, A szerkesztőség a megjelentetni kívánt tanulmányokat a gal.istvan@ Dr. Belovics Ervin, Dr. Elek Balázs, ajk.pte.hu vagy a [email protected] e–mail címre várja. Dr. Molnár Gábor, Dr. Tóth Mihály, A megjelentetésről a lektorálást követően a Szerkesztőbizottság Dr. Vókó György dönt. ISSN 2063–8183 A Szerkesztőbizottság fenntartja a jogot a kéziratok korrigálására, Kiadja HVG–ORAC Lap– és Könyvkiadó Kft. szerkesztésére. Cím: 1037 Budapest, Montevideo u. 14. A tanulmányokat MS Word formátumban, Times New Roman be- Telefon: 340–2304, 340–2305, Fax: 349–7600 tűtípussal, 12 pontos betűnagysággal, másfeles sorközzel írva, sor- E–mail: [email protected] kizárt igazítással és lábjegyzetmegoldással kell elkészíteni. Internet: www.hvgorac.hu A kéziraton kérjük a szerzőktől a név, az esetleges tudományos fo- Felelős kiadó: dr. Frank Ádám, a kft. ügyvezetője kozat, a foglalkozás valamint a munkahely feltüntetését. Kiadói szerkesztő: Bodnár Kriszta A szerkesztőbizottság másodközlésre nem fogad el kéziratot. Műszaki szerkesztő: Harkai Éva Terjedelmi korlát – lévén elektronikus folyóiratról van szó – nincsen. 2 Tördelő: Bak Attila A Szerkesztőbizottság és a Kiadó Korrektor: Nagy Márton

A tartalmi korlátokra te- kintettel csak röviden tér- Barátki László Attila1 nék ki a Szervezet létrejöt- tének előzményeire. A Szervezetet 1989-ben hozták létre a párizsi G76 csúcstalálkozón a pénz- A fatf standard és nemzeti mosás növekvő problémái­ szintű végrehajtása nak leküzdése érdekében. Jelenleg két regionális,7 egy különleges közigazga- tási régió8 és harminchét ország9 teljes jogú tagja van, továbbá társult tag- Büntetőjogi Szemle  2  021/2. szám szervezetek10 és megfi- gyelő tagok is részt vesz- A1Financial Action Task Force2 röviden FATF (a to- nek a szervezet munkájában. vábbiakban: Szervezet) magyarul Pénzügyi Akciócso- A fő kiindulópont a Szervezet létrehozása érdeké- portot jelent, amely a pénzmosás és terrorizmus fi- ben onnan indult, hogy a szervezett bűnözés korlát- nanszírozása elleni küzdelem nemzetközi standardjait lanul mosta tisztára a kábítószer kereskedelemből meghatározó kormányközi szervezetként tevékenyke- származó pénzeket a ’80-as évek elején. A közismert dik. Fontos feladata, és talán a nyilvánosság számára Pablo Escobar „drogbáró” nevéhez köthető minden legkézenfekvőbb eredménye, hogy identifikálja azon idők legelterjedtebb drogcsempészeti kereskedelme országokat, amelyek az AML/CFT3 vonatkozásában és kialakított szervezett bűnözői hálózata. A felszá- stratégiai hiányosságokkal küzdenek nemzeti szinten. molás érdekében kialakítottak egy stratégiát a pén- A pénzmosásra és terrorizmus finanszírozására utaló zek nyomon követéséhez és így jutottak el az illegá- olyan indikátorokat4 azonosítanak, amelyek segítik a lis pénzekhez. csatlakozott országokat a küzdelemben. Az azonosítá- Később a 2001. szeptember 11-én elkövetett ter- son túl természetesen támogatást nyújt a pénzügyi rorcselekmény miatt a Szervezet kibővítette hatás- rendszer integritását fenyegető pénzmosás és terro- körét a terrorizmus elleni küzdelemre is. Ennek rizmus finanszírozása kockázataitól történő megelő- célja, pénz vagy egyéb vagyon terrorista cselekmé- zéshez jogi, szabályozási és operatív intézkedéseivel. nyek elkövetéséhez történő biztosításának megaka- A nemzetközi küzdelem stratégiai elemeként értéke- dályozása. lik az országok AML/CFT helyzetét, majd az eredmény 2012-ben a tömegpusztító fegyverek finanszíro- alapján a vizsgált országnak akciótervet kell kidolgoz- zása által a nemzetközi békét és biztonságot fenye- nia a Szervezet által feltárt hiányosságok felszámolá- gető veszélyt is felismerték, ezért ennek megakadá- sára és a pénzmosás és terrorizmus finanszírozása el- lyozását is beépítették a Szervezet megbízatásába. A leni küzdelem hatékonyságának növelése érdekében. tömegpusztító fegyverek fejlesztése és telepítése Az országok által megtett intézkedéseket és eredmé- sok pénzt igényel. Ezek a fegyverek a leginkább ká- nyeket rendszeresen ellenőrzi a Szervezet, folyamatos rosak a földre nézve, ezért fejlesztésük szigorúan értékelést végez és felhívásokat tesz közzé a magas szabályozott és ellenőrzött. A Szervezet harcol a PF11 kockázatú vagy nem együttműködő országok vonat- ellen, hogy megbizonyosodjon arról, hogy ezeket a kozásában. A Szervezet globális szabályozási standar- fegyvereket nem illetéktelen személyek, szerveze- dokat készít a pénzmosás, terrorizmusfinanszírozás tek vagy országok birtokolják.12 és proliferáció5 területén. 1  Barátki László Attila doktoranduszhallgató, Pécsi Tudományegyetem Ál- pénzügyi szankciók végrehajtására. (forrás: http://www.fatf-gafi.org/ 3 lam- és Jogtudományi Doktori Iskola. A szerző további munkássága megta- publications/financingofproliferation/?hf=10&b=0&s=desc(fatf_releasedate). lálható a Magyar Tudományos Művek Tárában: https://m2.mtmt.hu/ frontend/#view/Publication/SmartQuery/1127/ 6  1989-ben a G7 gazdasági világnagyhatalmak voltak: Franciaország, Né- metország, Egyesült Királyság, Olaszország, Japán, Kanada és az Egyesült 2  A FATF a globális pénzmosás és terrorizmus finanszírozásának megaka- Államok. 2006-ban csatlakozott az EU is így lett G8. dályozása érdekében létrejött nemzetközi szervezet, amelynek célja az illegális tevékenységekből származó pénzek tisztára mosása. Politikai döntéshozó tes- 7  Európai Bizottság és a Perzsa-Öböl Együttműködési Tanács a két régió tületként azon munkálkodik, hogy megteremtse a szükséges akaratot a nem- (forrás: http://www.fatf-gafi.org/). zeti jogalkotás és szabályozás, valamint ezek felügyeletének végrehajtásához. 8  Hongkong, Kína (forrás: https://www.fatf-gafi.org/countries/# Hong% 3  AML/CFT – Anti Money Laudering and Counter Financing Terrorism 20Kong%20(China). (magyarul Pénzmosás elleni és Terrorizmusfinanszírozást megfigyelő és szank- cionáló rendszer). 9  A teljes jogú tagok és a megfigyelők listája az alábbi linken érhető el: https://www.fatf-gafi.org/about/membersandobservers/ 4  A teljes lista megtalálható az alábbi linken: https://www.fatf-gafi.org/ countries/ 10  Ilyen például az Ázsia/csendes-óceáni térség tagjai vagy a latin-amerikai csoportok tagjai, akik részt vesznek a gyűléseken és szakmai támogatást nyúj- 5  Proliferáció – A FATF reagálása a tömegpusztító fegyverek tiltott elter- tanak egymásnak. jedésének veszélyei miatt, aktualizálva szabványait, hogy tartalmazzanak in- tézkedéseket a tömegpusztító fegyverek elterjedésével kapcsolatos célzott 11  PF – Proliferation (Proliferáció). 12  Úgynevezett stratégiai hiányosságokkal rendelkező, kiemelt kockázatot jelentő harmadik ország, mint például Afganisztán, Bosznia-Hercegovina,

A FATF 2019-ben az Európa Tanács13 által megerő- a bűnözőkkel szemben és mennyire hatékony az sített célja a pénzügyi rendszer és a tágabb értelem- AML/CFT rendszerük egymáshoz viszonyítva. ben vett gazdaság védelme az ML14 -és a TF15 -fenye- Természetesen nem minden vizsgált ország felel getésektől. Ennek megvalósítása érdekében kidol- meg teljes mértékben a standardoknak. Azon orszá- goztak egy olyan rendszert, amely preventív jelleg- gok, amelyek nem hajlandóak alávetni magukat a vizs- gel lép fel a fenyegetésekkel szemben. gálatnak vagy a vizsgálat eredménye azt állapítja meg, Stratégiai prioritás az EU-ban hogy nem működtetnek megfelelő AML/CFT rend- szert, azok vonatkozásában stratégiai hiányosságokat állapítanak meg és pénzügyi befektetés szempontjá- ból kockázatosnak ítélik meg őket. Ezekben a straté- Büntetőjogi Szemle   2021/2. szám Az Európai Tanács 2019 június 20-án elfogadta a 2019- giai hiányosságokkal küzdő országokban a pénzmo- 2024-es időszakra vonatkozó stratégiai tervezetét, sást és terrorizmusfinanszírozást elősegítő állampol- amely a polgárok és a szabadságok védelmét tűzte ki gárai és szervezetei felkerülnek az Európai Unió által fő célként. A stratégiai terv részeként olyan szilárd elrendelt és hatályban lévő korlátozó intézkedések- szabályozási keretet alakítottak ki, amellyel az alábbi kel, és a szankciókkal érintett személyek, szervezetek területeken kívánnak közösen fellépni: egységesített listájára,19 valamint az ENSZ20 által el- rendelt konszolidált szankciós listára.21 Meg kell em- • Technológiai innováció (idetartoznak a virtuá- líteni, hogy az Európai Unión kívüli országok állam- lis fizetőeszközök is); polgárai és szervezetei is felkerülnek ezekre a lis- tákra, ugyanis a 2015/849 EU irányelve22 alapján az • A pénzügyi mozgások növekvő integrációja a úgynevezett kiemelt kockázatú harmadik országok belső piacokon; semmilyen vonatkozásban nem működnek együtt a pénzmosás és terrorizmusfinanszírozás elleni küz- • A terrorszervezetek globális megfigyelése és delemben és ezek veszélyt jelentenek az EU-tagorszá- felszámolása; gokra is. Ezen országok állampolgárjaival és szerve- zeteivel kötött minden pénzügyi művelet során foko- • A nemzeti rendszerek hiányosságainak a felde- zott ügyfél-átvilágítási intézkedéseket23 kell elvégezni rítése és a jogi kiskapuk bezárása. és annak eredményét jelenteni kell a FIU24 részére. Tekintettel arra, hogy ez nemzetközi összefogást A pénzmosás elleni küzdelem uniós jogi kereteit és együttműködést igényel, ezért az EU a Szervezet- a 2018/843 számon kiadott EU irányelv25 valamint a tel kooperál a nemzetközi előírások kialakítása és 2018/1673 EU-irányelv26 teremtette meg. A stratégiai végrehajtásának felügyelete érdekében.16 prioritások felülvizsgálata során az Európai Bizott- ság 2020 májusában elkészítette a cselekvési tervét A Szervezet által kialakított ME17 szabvány rend- az uniós szabályok végrehajtásának, felügyeletének szer szerint minden országot más, több tagország és koordinálásának javítása érdekében szükséges szakértőiből álló értékelő bizottság vizsgál, az aján- intézkedések megtételéhez. Ezek a szabályok alakít- lások törvénybe történő megalkotásától kezdve azok végrehajtásán át, a kormány külön szervezeti egysé- geként működő hatóságok tevékenységének ered- ményességéig. Az értékelés elvégzése után a kapott eredményt a Szervezet tagjai előtt közös szakmai vitára bocsátják. A vita eredménye során elkészített 19 Az Európai Unió 2016/1675 bizottsági felhatalmazáson alapuló rendelet- ben meghatározott országok vonatkozásában a korlátozó lista folyamatosan fris- és nyilvánosan közzé tett MER18-jelentés információt sül és a következő helyen érhető el az aktuális állapot: https://eeas.europa.eu/ nyújt a vizsgált országok vonatkozásában, hogy mi- lyen intézkedések valósulnak meg – vagy nem való- headquarters/headquarters-homepage/8442/consolidated-list-sanctions_en 20 ENSZ – Egyesült Nemzetek Szervezete. forrás: https://www.un.org/en/ sulnak meg – a pénzmosás és terrorizmus finanszí- 21  Az 1956. évi I. törvénnyel kihirdetett ENSZ Alapokmányának 25. cik- rozásának megakadályozása érdekében. Az ország­ kében meghatározott, az ENSZ BT által a nemzetközi béke és biztonság fenn- értékelések során elkészített MER-jelentések össze- tartása érdekében elfogadott határozat alapján az ENSZ Biztonsági Tanácsa által elrendelt korlátozások kiterjednek a bűnözői csoportok családtagjaira is. hasonlításából tudható meg többek között az is, hogy A konszolidált szankciós lista regisztrációt követően az alábbi helyen érhető az országok milyen erős és megbízható rendszert el: https://www.un.org/sc/suborg/en/sanctions/un-sc-consolidated-list alkalmaznak a pénzmosás elleni küzdelmük során 22  Forrás: https://eur-lex.europa.eu/legal-content/HU/TXT/PDF/?ur i=CELEX:32015L0849&from=RO 23  Az üzleti kapcsolat létesítésekor vagy az ügyleti megbízás teljesítése előtt az ügyfél, annak meghatalmazottja, a szolgáltatónál eljáró rendelkezésre jogo- Guayana, Irak, Laoszi Népi Demokratikus Köztársaság, Szíria, Uganda, Va- sult, továbbá a szolgáltatónál eljáró képviselő, az ügyfél tényleges tulajdono- nuatu, Jemen, Irán vagy a Koreai Népi Demokratikus Köztársaság. sainak azonosítását, az adatok visszakereshető módon történő rögzítését, az 13  Forrás: https://www.consilium.europa.eu/hu/policies/fight-against- ügyfél kockázati besorolásának meghatározását, a személyazonosság igazoló terrorism/fight-against-terrorist-financing/ ellenőrzését, az üzleti kapcsolat céljának és jellegének megismerését és folya- 14  ML – Money Laudering (pénzmosás). matos figyelemmel kísérését foglalja magában. 15  TF – Terrorism Financing (terrorizmusfinanszírozás). 24  Financial Intelligence Units – Pénzügyi Információs Egység forrás: 16  forrás: https://www.consilium.europa.eu/hu/policies/fight-against- https://www.coe.int/en/web/moneyval/implementation/fiu terrorism/fight-against-terrorist-financing/ 25  A pénzügyi rendszerek pénzmosás vagy terrorizmusfinanszírozás céljára 17  ME – Mutual Evaluation – kölcsönös értékelési szabvány, amely a pénz- való felhasználásának megelőzéséről szóló (EU) 2015/849 irányelv, valamint mosás és terrorizmusfinanszírozás elleni küzdelem alapján kockázati besoro- a 2009/138/EK és a 2013/36/EU irányelv módosításáról szól (forrás: https:// lásba helyezi a vizsgált országokat. eur-lex.europa.eu/legal-content/hu/TXT/?uri=CELEX:32018L0843). 4 18 MER – Mutual Evaluation Report – kölcsönös értékelési jelentés, amely a 26  A pénzmosás elleni bűntetőjogi eszközökkel történő küzdelemről for- vizsgált országban az ME szabvány alapján a pénzmosás és terrorizmusfinan- rás: https://eur-lex.europa.eu/legal-content/hu/TXT/?uri=uriserv: szírozás szerinti kockázati besorolását adja az adott ország vonatkozásában. OJ.L_.2018.284.01.0022.01.ENG )

ják egyrészt a fokozott biztonság iránti igény meg- a pénzügyi rendszerrel vagy egyéb olyan lehe- Büntetőjogi Szemle  2  021/2. szám valósulását, másrészt az alapvető jogok és a gazda- tőségekkel, melyek belépési alkalmat teremte- sági szabadságok védelme közötti egyensúlyt. Emel- nek a pénzügyi rendszerbe a bűnözők számára. 5 lett az uniós szabályok összhangba kerültek a Szer- 3. Nemzetközi együttműködés kialakítása vezet által kiadott nemzetközi standardokkal. Az ML/TF bűncselekmények leküzdése nem egyetlen ország feladata. Jellegüknél fogva a A pénzmosás elleni intézkedések és a terrorizmus- bűncselekmények határokon átívelnek, ahogy finanszírozás értékelésével foglalkozó szakértői bi- a bűnözők tevékenysége is. Az országok érde- zottság, a MONEYVAL27 az Európa Tanács állandó keltek abban, hogy együttműködjenek a bűn- ellenőrző bizottsága. Ajánlásokat tesz a nemzeti ha- cselekmények leküzdésében információcseré- tóságoknak az AML/CFT rendszereik fejlesztésére vel, jogi segítségnyújtással, valamint a felügye- és végzi ezen országok felügyeletét. Az alapokmány leti szervek bevonásával. a MONEYVAL-t 2011. január 1-jétől az Európa Taná- 4. Pénzmosás felderítése és elkobzás cson belül egy független ellenőrzési mechanizmusra Az országoknak meg kell határozniuk a pénz- emelte, amely közvetlenül a Miniszteri Bizottságnak mosás bűncselekményét, bűntetté kell nyilvá- tartozik felelősséggel. A MONEYVAL statútumát nítaniuk az ML-t, és törvényi felhatalmazással 2013-ban a CM/Res(2013)1328 számú EU-határozat- kell rendelkezniük arra, hogy a bűncselekmény- tal, majd 2017-ben a CM/Res(2017)1929 számú Bizott- ből származó pénzt és vagyont elkobozzák az sági állásfoglalással megerősített független felügye- elkövetőktől. leti szervezetté szavazták meg. 5. Terrorizmus és proliferáció finanszírozás Az országoknak a TF vonatkozásában szintén A Szervezet nemzetközi kriminalizálniuk kell a cselekményt és az elkö- szabványainak vetőkkel szemben különböző szankciókat kell meghatározása végrehajtaniuk mind a TF-hez és a PF-hez kap- csolódóan. A Szervezet által kidolgozott nemzetközi módszertant 6. Jogi személyek és üzleti megállapodások átlát- FATF-ajánlásnak30 (a továbbiakban: ajánlás) nevezik. hatósága és a tényleges tulajdonos megállapí- Az ajánlás negyven pontban foglalja össze a szabvá- tása nyokat, amely jogi, szabályozási és operatív intézke- A jogi személyek, mint például a vállalatok, szol- déseket határoz meg egyaránt, ezzel átfogó keretet gáltatók és az egyéb üzleti megállapodások so- biztosítva minden ország AML/CFT rendszerének alap- rán létrejött tulajdonjogok átláthatók kell legye- jaihoz. Az ajánlásokat hét kategóriába sorolták az aláb- nek, ezért a természetes személy tulajdonosok biak szerint: beazonosítása meghatározó jelentőségű. 7. Az illetékes hatóságok hatásköre és felelőssége, 1. Az AML/CFT politikák és koordináció megléte valamint egyéb intézményi intézkedések bizto- Minden országnak meg kell határoznia az ML/TF sítása kockázatokat és együtt kell működnie a Szerve- Az országoknak hatósági jogkörrel rendelkező zettel, koordinálniuk kell a kockázat alapú meg- felügyeleti intézményeket kell létrehozniuk, va- közelítést a kockázatok csökkentése érdekében. lamint a meglévő intézményeknek biztosíta- niuk kell az ML/TF elleni küzdelemhez szüksé- 2. Megelőző intézkedések bevezetése ges független erőket. Az országoknak biztosítaniuk kell, hogy a ma- gánszektor intézkedéseket tegyen annak meg- Ezek a kategóriák segítenek az ajánlások összefüg- akadályozására, hogy a bűnözők visszaéljenek géseinek megértésében, ugyanis az összes ajánlás összekapcsolódik és együttesen alkalmazandó az 27  MONEYVAL – (Council of Europe Committee of Experts on the AML/CFT rendszer létrehozásában és hatékony mű- Evaluation of Anti-Money Laundering Measures and the Financing of ködtetésében. Bármelyik fejezet hiányosságot mu- Terrorism). Az Európa Tanács szakértői bizottsága, amely egy 47 tagállammal tat, nem lesz eredményes az AML/CFT elleni küzde- rendelkező páneurópai szervezet. Állandó ellenőrző mechanizmussal lem. Ezek betartását rendszeresen értékelik a Szer- rendelkezik, amely közvetlenül annak fő szervének, a Miniszterek vezet felügyeleti egységei és értékeléseket tesznek Bizottságának tartozik beszámolással. A MONEYVAL feladata, hogy értékelje közzé az adott ország vonatkozásában. a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása elleni küzdelemre vonatkozó főbb nemzetközi előírások betartását és azok végrehajtásának hatékonyságát, Koordináció, kriminalizáció, valamint az is feladata, hogy ajánlásokat tegyen a nemzeti hatóságoknak a elkobzás és megelőzés rendszereik szükséges fejlesztéseivel kapcsolatban. A MONEYVAL tematikus tipológiai kutatásokat is folytat a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozásának Egy-egy kategória több pontot is magában foglal. Az módszereiről, trendjeiről és technikáiról. Forrás: https://www.coe.int/en/ első kategóriába tartoznak a hatóságok együttműkö- web/moneyval. 28  Forrás: https://search.coe.int/cm/Pages/result_details.aspx?ObjectId =09000016805c77e5. 29  Forrás: https://search.coe.int/cm/Pages/result_details.aspx?ObjectId =0900001680758cb9. 30  Forrás: https://www.fatf-gafi.org/publications/mutualevaluations/ documents/fatf-methodology.html.

Büntetőjogi Szemle   2021/2. szám dése és megfelelő koordinációja, az ML/TF krimi­ bűncselekményből származó jövedelme és vagyona nalizációja, a bűncselekményből származó pénzek és – akkor is, ha azt már legalizálta –, a bűncselekmény vagyon elkobzása, valamint a megelőző intézkedések elkövetéséhez használt eszköz/vagyon, valamint a létrehozása. Magyarországon a kockázatok értékelését mosott pénznek megfelelő értékű vagyon. Ugyan- követően megtett kormányzati intézkedések során ki- akkor az ajánlás szerint az elkövető legálisan szer- jelölték és létrehozták azokat a felügyeleti hatóságo- zett jövedelme nem foglalható le. kat,31 amelyek rendelkeznek megfelelő jogosultsággal és hatáskörrel az ML/TF felkutatásához és szankcio- Átláthatóság, hatóságok nálásához. Ezek a felügyeleti szervek folyamatosan és együttműködés együttműködnek, valamint állandó információt szol- gáltatnak a tevékenységükkel kapcsolatban feltárt ese- Az ajánlás, minden országban a jogi személyek nyil- tek vonatkozásában. A kriminalizáció tekintetében vántartása alapján kötelező beazonosítási folyamato- hazánkban a Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi kat ír elő az átláthatóság érdekében. A bűnözők egyik C. törvény (a továbbiakban: Btk.) 399–400. §-ában va- gyakori taktikája ugyanis az, hogy gazdasági társasá- lamint a 318. §-ban meghatározott elkövetési magatar- gokat vagy trösztöket hoznak létre, mint a tevékeny- tások felderítése során a hatóság jogosult és köteles ségük elfedésére szolgáló entitás. Ezek a vállalkozások anyagieszköz- és vagyonelkobzást alkalmazni.32 Ezek ugyanúgy néznek ki, és ugyanúgy működnek, mint mind a kormányzati intézkedések körébe tartoznak, egy normális üzlet, de valójában úgynevezett piszkos azonban a megelőzés vonatkozásában a magánszek- pénzeket mozgatnak. A céljuk, hogy fedve legyenek a tort érintő feladatok meghatározása a cél, a FATF- tulajdonosi és vezetői személyek. Ezen entitások hát- ajánlásnak megfelelően. Ugyanis a magánszektor által teréről való információ kulcsfontosságú a felügyeleti elvégzett megelőző intézkedésekkel olyan adatbázis hatóságok ML/TF felderítése tekintetében. A hatékony hozható létre, amely nagymértékben segíti a hatósá- fellépés érdekében minden országban biztosítani kell gok felderítési munkáit és a bűncselekmények elkö- a tényleges tulajdonos megfelelő, pontos és időszerű vetőinek beazonosítását. Az ajánlás pontosan megha- nyilvántartását, annak érdekében, hogy ne lehessen tározza a magánszektor szereplőit, akik el kell végez- a jogi személyek – tulajdonosai és vezető tisztségvise- zék a megelőző intézkedéseket. Ezek nemcsak pénz- lői – jogállásával visszaélni ML/TF cselekményekkel forgalmazásával (FIs33) vagy virtuális fizetőeszközök összefüggésben. kereskedésével (VASPs34) foglalkozó vállalkozások, hanem bizonyos tevékenységi körhöz kapcsolódó úgy- A felügyeleti hatóságok hatáskörének, felelőségé- nevezett DNFBPs35 szolgáltatók is. Ezen vállalkozások nek, valamint egyéb intézményi feladatainak ellátása minden ügyfél vonatkozásában el kell végezzék az kapcsán létre kell hozni a Pénzügyi Információs Egy- ügyfél-átvilágítási intézkedéseket és a dokumentumo- séget, amely a bejelentéseket gyűjti, elemzi és a gya- kat meg kell őrizzék. nús tranzakciók vonatkozásában azonnal tud intéz- kedéseket hozni (STR37). A FIU szabályozó hatósági A megelőző intézkedések keretében végzett ügy- jogkörrel kell rendelkezzen, amely felügyeli a FIs- felek azonosításán és az üzleti kapcsolat figyelem- eket, VASPs-eket és a DNFBPs-eket. Ki kell jelölni azt mel kísérésén túl, ha felmerül a gyanú az üzleti kap- a rendvédelmi bűnügyi szervet, amely az ML/TF ki- csolat létesítése vagy ügyleti megbízás során, vala- vizsgálását és büntető jogi fellépését végzi. Továbbá mint ha nem sikerül az ügyfelek azonosítását elvé- a határőrizeti hatóság meg kell akadályozza a pisz- gezni, bejelentést kell küldeni a szolgáltató felügye- kos pénzek áramlását az országok között. letét ellátó pénzügyi információs egység36 részére. Nemzetközi együttműködés A bűnözők beazonosításán és bűntetőjogi szank- cionálásán túl fontos, hogy az így szerzett pénz és vagyon elkobozható. Vagyis elkobozható az elkövető 31  A pénzmosás és terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megaka- dályozásáról szóló 2017. évi LIII. törvény (hatályos: 2017. V. 26.) 5. §-ában van Ahogy arról korábban már említést tettem, ezen bűn- meghatározva milyen tevékenységet végző szolgáltató vonatkozásában mely cselekmények leküzdése nem egyetlen ország fel- hatóság végzi a felügyeletet. adata, éppen ezért nemzetközi összefogásra van szük- 32 A Btk. 318. §-a és a 318/A. §-a alkalmazásában anyagi eszközön a terro- rizmus leküzdése érdekében egyes személyekkel és szervezetekkel szemben ség. Az országoknak külön nemzetközi megállapodá- hozott különleges korlátozó intézkedésekről szóló, 2001. december 27-i sokat és nemzeti törvényeket kell megalkotniuk az 2580/2001/EK tanácsi rendelet 1. cikk 1. pontjában meghatározott eszközö- információk megosztása és a bűnözők felderítése ér- ket, jogi dokumentumokat és okiratokat kell érteni. Az anyagi eszköz a pénz, valamint minden fizetőeszköz, beleértve a virtuális fizető eszközöket is. dekében. Az ML/TF elleni globális harc lehetővé tétele 33  FIs – Financial Institutions (pénzintézetek). érdekében a Szervezet által megfogalmazott ajánlások 34  VASPs – Virtual Asset Service Providers (Virtuális fizetőeszközök kö- biztosítják, hogy nemzetközi együttműködés alakul- zötti átváltási szolgáltatásokat nyújtó vállalkozások). 35  DNFBPs – Designated Non-Financial Business or Professions (Kijelölt jon ki a felügyeletek, a bűnüldöző szervek és az ügyész- nem pénzügyi vállalkozás vagy szakma). 6 36  PEI – A pénzügyi információs egység a NAV Központi irányításán be- lül működő önálló elemzéssel, hírszerzéssel és felügyeleti tevékenységet végző 37  STR – Suspicious transaction reports (bejelentések). hatóság. Forrás: https://pei.nav.gov.hu.

ségek között. A nemzetközi együttműködés során a megakadályozása és a PF elleni küzdelem speciális Büntetőjogi Szemle  2  021/2. szám jogi segítségnyújtás, az elkobzás vagy a kiadatás ki- intézkedések végrehajtásával segíti a hatékonyságot. emelt jelentőségű a küzdelem eredményessége érde- Az országértékelés során vizsgálják ezeknek a krité- kében. Az ajánlás összetettsége és komplexitása miatt riumoknak történő megfelelést. Vagyis a technikai külön segédletet (INs38) adott ki a Szervezet, amely- megfelelés vonatkozásában azt vizsgálják, hogy az ben szakértői értelmező rendelkezések, valamint ajánlások hogyan épülnek a jogrendbe, míg a haté- konkrét példák is megtalálhatók. Jelen tanulmányban konyság szempontjából pedig azt vizsgálják, hogy tartalmi korlátok miatt nem kerül részletezésre a tel- az AML/CFT rendszer gyakorlati szempontból men�- jes ajánlás. nyire eredményesen működik az adott országban. Országértékelés A vizsgálat során feltárt gyakorlati eredményeket az ajánlás azonnali eredménynek (a továbbiakban: Az AML/CFT rendszer eredményességének alapja az IOs40) nevezi, és 11 pontban határozza meg az ered- ajánlásnak való megfelelésen túl a hatékonyság és ményeket. Ezek magas prioritású célok, amelyek a eredményesség felmutatása is. Nem elegendő ugyanis pénzügyi rendszer és a tágabb értelemben vett gaz- az ajánlás implementálása az ország jogrendjébe, de daság védelmét szolgálják, ezáltal megerősítésre ke- a prudenciális felügyeleti hatóságok hatékonyságát és rül a pénzügyi szektor integritása. a munkájuk által produkált eredményeket is vizsgál- ják az értékeléskor. A Szervezet által kiadott módszer- A hatékony AML/CFT rendszer működésének tan segítséget nyújt abban is, hogy a nemzeti kormá- kulcsfontosságú célja az IOs eredményeinek értéke- nyoknak milyen hatásköröket kell biztosítaniuk a fel- lése41 hiszen ezek túlmutatnak az ajánlások imple- ügyeleti hatóságok számára, hogy azok felügyeljék és mentálásán. ellenőrizzék a pénzek útvonalát, megfelelve az AML/ CFT rendszernek. A vizsgált országok vonatkozásában lefolytatott ME során tett megállapításokhoz az alábbi területe- A Szervezet által kiadott módszertan részeként az ken várnak el azonnali eredményeket: ME végrehajtását meghatározó technikai megfelelési mutató39 az alapja az AML/CFT rendszer eredményes- 1. Kockázat, politika és koordináció ségének. A technikai megfelelőségi komponens meg- Az ML/TF kockázatok megértésre kerülnek és határozott kritériumok listájaként határozza meg az ahol szükséges, összehangolt akciókat folytat- egyes ajánlások konkrét követelményeit. Így az érté- nak le politikailag semleges hatóságok. kelők lebonthatják és egyenként értékelhetik az aján- lás minden egyes részletét. Összefoglalva, a technikai 2. Nemzetközi együttműködés megfelelés felteszi a kérdéseket és meg is válaszolja A nemzetközi együttműködés során megfelelő azokat az ME-eljárás keretében. adatokat, bizonyítékokat szolgáltatnak, vala- mint megfelelő lépéseket tesznek a bűnözőkkel Attól, hogy egy ország implementálta az ajánláso- szemben. kat, nem jelenti, hogy hatékony is az AML/CFT küz- delemben, csak annyit jelent, hogy megteremtették 3. Felügyeleti tevékenység egy hatékony rendszer jogszabályi alapjait. A haté- A kijelölt hatóság felügyeli, monitorozza és sza- konyság értékelése kulcsfontosságú előrelépés volt, bályozza az FI-ket, VASP-ket és a DNFBP-ket an- mivel az ajánlások egyszerű végrehajtása helyett az nak érdekében, hogy az AML/CTF követelmé- eredményekre összpontosít. Ebben a kontextusban nyeknek való megfelelés arányos legyen a koc- ez azt jelenti, hogy egy adott ország AML/CFT rend- kázataikkal. szere mennyiben valósít meg olyan hatékony ered- ményeket, amelyek lehetővé teszik számukra az ML/ 4. Megelőző intézkedések FT kockázatainak és fenyegetéseinek csökkentését A privát szférában az FI-k, DNFBP-k és a VASP-k vagy megakadályozását. A hatékonyság tényleges kockázataikkal arányosan alkalmazzák az ML/ céljának megvalósítása függ ugyanis a politikai aka- TF megelőző intézkedéseket, továbbá jelentik rat, joghézagmentes törvények és a felügyeleti tevé- a pénzügyi hírszerző egységek részére a gyanús kenység végrehajtási eszközeinek meglététől is. A tranzakciókat, ügyleteket, üzleti megbízásokat. felügyeleti vagy hírszerzési tevékenység a bűnüldö- zést is támogatja, így ez fontos része a hatékonyság- 5. Jogi személyek és egyéb szervezetek nak. Az ML/TF kockázatok csökkentése, valamint A jogi személyek és egyéb szervezetek megfe- lelően védettek kell legyenek az ML/TF célú rendeltetésellenes használattal szemben, to- vábbá a tényleges tulajdonosi információ hoz- záférhető és ellenőrizhető kell legyen. 6. Pénzügyi információs egység A pénzügyi és egyéb szükséges információkat 38  INes – Interpretativ Notes (értelmező jegyzet) Például az összevont fo- 40  IOs – Immediate Outcomes (azonnali eredmények). 7 lyamatok és a kölcsönös eljárások során alkalmazandó módszertan vonatko- 41  Az IOs-eredmények értékelése alapján kerül megállapításra az adott or- zásában kiadott jegyzet elérhető nyilvánosan is. Forrás: https://www.fatf-gafi. szág reakcióképessége is, vagyis nemcsak a jogszabályok megalkotását vizsgál- org/media/fatf/FATF-Universal-Procedures.pdf. ják, hanem a végrehajtás során alkalmazott gyakorlati eredményeket is. Forrás: ht t p://w w w.fat f-g a fi.org/med i a/fat f/doc u ments/met hodolog y/fat f %2 0 39  ME-technikai megfelelési útmutató. methodology%2022%20feb%202013.pdf.

független hatóságként megfelelően felhasznál- adott standardokat. Tekintettel arra azonban, hogy ják és elemzik. az országok szabályozási és működési struktúrájuk 7. ML-nyomozás és büntetőeljárás különböznek egymástól, ezért az ME több irányból Az ML-cselekmények és -tevékenységek kivizs- is támogatja az országokat. gálásra kerülnek, az elkövetők vád alá kerülnek Gyakorlati megvalósítás és a büntetőeljárás során megfelelő szankciók alkalmazásra kerülnek velük szemben. 8. Elkobzás Büntetőjogi Szemle   2021/2. szám A bűncselekmények eredménye és az abból Az országértékelés gyakorlati megvalósítása átlagosan származó vagyon, valamint az elkövetéshez 14 hónapot vesz igénybe és 5 vagy 6 főből álló bűnül- használt eszköz elkobzásra kerül. dözési, jogi és pénzügyi szakértői csoportból tevődik 9. TF-nyomozás és büntetőeljárás össze. A különböző szakterületek szakértői alkotják A TF-cselekmények és -tevékenységek kivizsgá- az értékelőcsoportokat. A szakértők a Szervezet teljes lásra kerülnek és a terrorizmust finanszírozó jogú tagjaiból, illetve az FSRB44-tagoktól érkeznek. A személyek vád alá kerülnek és a büntetőeljárás Szervezet elnöke nevezi ki az ellenőrző tagokat az során megfelelő szankciók alkalmazásra kerül- alábbi szempontok figyelembevételével: nek az elkövetőkkel szemben. 10. TF megelőző intézkedések és pénzügyi szankciók • a vizsgálat alá vont joghatóság speciális jellem- A terroristák, a terrorszervezetek és a terroriz- zői, must finanszírozók akadályoztatva vannak ab- ban, hogy pénzügyi eszközöket gyűjtsenek, • értékelési tapasztalat releváns szakterületen, mozgassanak vagy felhasználjanak, és nem él- • a FATF standardok ismerete, hetnek vissza a nonprofit szektor nyújtotta le- • objektivitás és semlegesség a vizsgált országgal hetőségekkel sem. 11. PF pénzügyi szankciók szemben, A WMD42 proliferációjával érintett személyek • a vizsgálat alá vont joghatóság jogrendszerének és szerveztek gátolva vannak abban, hogy pénz- ügyi eszközöket gyűjtsenek, mozgassanak vagy ismerete. felhasználjanak a megfelelő UNCCR43-rendel­ Az értékelést végző szakemberek egy FATF-kép­ ke­zésekkel összhangban. zésen vesznek részt és a bizottságban legalább egy Nemzetközi összehasonlításban a bűnüldöző szer- olyan tag kell legyen, aki korábban is végzett ország­ vek eltérőek, ugyanakkor az IOs pontjait tekintve értékelést. azonos feladatuk van, vagyis a nemzetközi együtt- Az értékelő bizottság feladata, hogy elkészítse az működés, a nyomozás és büntetőeljárás lefolytatása, ME-dokumentációt a vizsgált ország FATF-szab­ valamint a pénzügyi információs egység működte- ványnak való megfeleléséről. Az ország ML/TF elleni tése. Az IOs kulcsfontosságú célja tehát abban nyil- küzdelemben való hatékonyságának felméréséhez vánul meg, hogy a hatóságok hatékonyan végezzék széles körű szakértelemre és a szakértők közötti a munkájukat. Nem elegendő tehát az ajánlások jog- együttműködésre van szükség. Mindegyik szakér- szabályokba történő implementálása, hiszen az tővel szemben elvárás, hogy a jelentés minden ré- AML/CFT rendszer hatékonysága a végrehajtásban szében közreműködjön, de elsődleges felelősségük rejlik. a saját szakterületükre vonatkozó témákban van. Az Az országokkal szemben lefolytatott AML/CFT ME-folyamat szigorúan bizalmas, ezért az értékelő rendszerek ME-értékelése egységes standard alapján bizottság, az értékelés alá vont ország, a titkárság45, történik. Az ME célja egy részről az, hogy folyamatos a lektorok46 (reviewers) és az észrevételeket tevő or- fejlődést biztosítson a vizsgált országoknak az AML/ szágok minden információt és véleményt kötelesek CFT rendszerük vonatkozásában és hiteles képet ad- titokként kezelni. jon a hatékony – vagy kevésbé hatékony – működés- Az ME-folyamat az alábbi lépésekből áll: ről. A másik célja az, hogy tisztességes bánásmódot 1. Az értékelés alá vont ország felkészítése biztosítson minden, az értékelés tárgyát képező jog- Az értékelés alá vont ország felkészítését a titkár- hatóságnak és egyúttal lehetőséget teremtsen arra, ság végzi, melyben az értékelő csapat nem vesz részt. hogy az értékelés eredményéhez hozzájáruljanak. Az A felkészítés során az értékelés alá vont ország szá- értékelés eredményének nyilvánosságra hozása azt a mos tekintetben felkészül: célt szolgálja, hogy a többi FATF-tag nyomást tudjon • az adott ország részéről kijelölt személyek meg- gyakorolni az adott országra annak érdekében, hogy ismerik egymást és felkészülnek arra, hogy nem- zetközi szakértők értékelni fogják az országot, • képzést kapnak a FATF ajánlásairól és arról, ho- gyan kerül értékelésre a hatékonyság, az teljes mértékben alkalmazza a Szervezet által ki- 44  FSRB – FATF-Style Regional Body (FATF-stílusú regionális testület). 45  Titkárság – A Szervezet ME megszervezésért felelős iroda, támogatja az értékelést végző bizottságot és az értékelés alá vont országot. 8 42  WMD – Weapons of Mass Destruction (Tömegpusztító fegyverek). 46  Lektorok – A jelentést átvizsgáló és szerkesztő személyek, akik egyben 43  UNCCR – United Nations Security Council Resolutions (Az ENSZ Biz- a több nyelvre történő fordításokat is elvégzik, majd ezek kerülnek a tagorszá- tonsági Tanácsának határozatai). gok elé véleményezésre.

• modellinterjút biztosítanak a résztvevők szá- ennek ellenére a helyszíni ellenőrzés meghatározó Büntetőjogi Szemle  2  021/2. szám mára. marad. 9 A felkészítés során a szakértők lehetőséget kapnak A helyszíni ellenőrzés előnyei több szempontból arra, hogy megvizsgálják és megtárgyalják a vizsgált is igazolhatók. Az egyik, hogy az értékelés alá vont ország működési struktúráját, hogy vázolni tudják ország AML/CFT rendszerének megfelelőségéről a a megfelelőség értékelését. Ennek az a célja, hogy az helyszíni tapasztalatok alapján lehet reális képet elvárások és a határidők tisztázásra kerüljenek az kapni, ugyanis az értékelő bizottság felméri a ható- értékelési folyamat zavartalan lebonyolítása érdeké- ságok, felügyeleti szervek és egyéb kapcsolódó szak- ben. területek közötti kommunikációt, működési struk- túrát is. Ezek alapján megértik a korábban benyújtott 2. Dokumentumok vizsgálata esettanulmányokat, dokumentációkat, egyéb szak- A dokumentumok vizsgálata a technikai megfele- mai leírásokat, amiket az értékelés alá vont ország lőség érdekében történik. Az ország felkészítési és küldött meg a felkészítés során. a helyszíni ellenőrzési lépések között az értékelő bi- zottság elvégzi a technikai megfelelőség vizsgálatát. A helyszíni ellenőrzés megkezdése előtt a titkár- Ehhez a TCA-t47 használják, amely csatolásra kerül ság elkészíti a helyszíni ellenőrzési programot, amit majd a MER-hez. A TCA megmutatja, hogy az egyes megküldenek az értékelő bizottságnak, valamint az ajánlások kritériumai mennyire teljesülnek, és az értékelés alá vont országnak, annak érdekében, hogy összes ajánlást egyetlen, végleges minősítési kate- a MER elkészítéséhez minden információ biztosítva góriába foglalja egybe. Minden ajánlás meghatáro- legyen. zásra majd elemzésre kerül, majd az értékelők meg- állapítják a vonatkozó technikai hiányosságokat. Az Az értékelők az adott ország AML/CFT rendszeré- értékelés alá vont ország megkapja a TCA első váz- ben különböző résztvevőkkel találkoznak, a jogal­ latát három hónappal a helyszíni ellenőrzést meg- ko­tóktól, a végrehajtó hatóságokon át, a magánszek- előzően. Lehetőséget kap arra, hogy megtegye az tor képviselőjét is beleértve. Az értékelés alá vont észrevételeit és magyarázatot adjon a feltárt hiányos- országnak biztosítania kell, hogy megfelelően felké- ságokra, hiszen az ajánlásoknak történő megfelelés szült szakemberek vegyenek részt minden találko- bemutatásáért az értékelés alá vont ország a felelős. zón. Tekintettel arra, hogy minden országnak kü- Az értékelés lefolytatása során az értékelők kizá- lönbözőek a működési körülményei, valamint eltérő rólag az értékelés időpontjában hatályos, vagy az ér- kockázataik vannak, ezért különböző megközelíté- tékelés időtartamának végéig hatályba lépő törvé- seket alkalmazhatnak a FATF standardok megvaló- nyeket, rendeleteket, intézkedéseket veszik figye- sításához és a hatékony AML/CFT rendszer kidolgo- lembe. zásához, működtetéséhez. Emiatt az értékelőknek A helyszíni ellenőrzés lezárását követően az érté- rugalmasnak kell lenniük és el kell határolniuk ma- kelés alá vont ország már nem nyújthat be új infor- gukat a saját joghatóságukhoz történő összehason- mációt. A MER eredménye a helyszíni ellenőrzés lítástól az adott ország értékelése során. időszakában lévő pillanatnyi állapotát mutatja be az értékelt ország vonatkozásában. A helyszíni ellenőrzés időtartama jellemzően 2–3 3. A fokozott/csökkent figyelmet igénylő területek hetet vesz igénybe mely során egy kezdeti következ- azonosítása tetéstervezetet készítenek el, amit átadnak az érté- Az értékelés során az egyes területek hatókörére kelés alá vont országnak a helyszíni ellenőrzés lezá- vonatkozó jegyzetet (a továbbiakban: SN48) készíte- rásakor. A helyszíni ellenőrzés lezárását követően nek el. Az értékelő bizottság ezzel határozza meg a már nincs mód új információ befogadására. fokozott vagy csökkentett figyelmet igénylő terüle- teket. Ezzel egyidejűleg külső bírálókat kérnek fel, 5. Személyes találkozó hogy tegyék meg észrevételeiket, amelyek segítséget A helyszíni ellenőrzés lezárását követően az érté- nyújtanak az értékelő bizottságnak a fókuszálandó kelést végzők és a titkárság – hozzávetőlegesen hat területekre vonatkozó döntéseikben. Ennek össze- hét alatt – elkészíti a MER előzetes vázlatát. Ez a váz- állítása a helyszíni ellenőrzés lefolytatása előtt leg- lat megküldésre kerül az értékelés alá vont ország alább egy hónappal megtörténik és megküldik az részére, és olyan kérdéseket is feltesznek, amelyek értékelés alá vont ország részére is. nem voltak teljesen egyértelműek az értékelők szá- 4. Helyszíni ellenőrzés lefolytatása mára. Az értékelés alá vont országnak ezt követően Bár az előkészületek során nagyon sok terület fel- négy hét áll rendelkezésére, hogy elkészítse a vála- térképezésre kerül úgynevezett „offsite” vizsgálattal, szát és ellenőrizze a megállapítások alapján, hogy minden pontosan került-e rögzítésre a MER-vázlatba. 47  TCA – Technical Compliance Annex (Technikai megfelelőségi mellék- Az értékelés alá vont ország az észrevételeit és a kér- letet). désekre adott válaszait megküldi az értékelő bizott- ságnak, amelynek szintén négy hét áll rendelkezésre, 48  SN – Scoping Note (Meghatározási terület). Ez tartalmazza a helyszíni hogy figyelembe vegye azokat. Az így elkészült má- ellenőrzés során fokozott vagy csökkentett hatókör meghatározását, amely a sodik vázlatot az értékelés alá vont ország és a külső döntés meghozatalának indoklásában is szerepet játszik. bírálók ismételten áttekintik. Ezen szakasz lezárása- ként az értékelő bizottság és az értékelt ország sze- mélyes megbeszélés útján konzultálnak a még fenn-

álló kérdések vonatkozásában. A személyes találkozó C Compliant Megfelelő, nincs hiányosság. célja az értékelő bizottság és az értékelt ország kö- zötti főbb kérdések megoldása, amely lehetővé teszi LC Largely compliant Nagymértékben megfelelő. Csak a végleges jelentéstervezet elkészítését. kisebb hiányosságok vannak. 6. Plenáris ülés (Plenáris vita és jóváhagyás) PC Partially compliant Részben megfelelő. Vannak mér- Miután az értékelés alá vont ország észrevételei sékelt hiányosságok. beépítésre kerültek a MER harmadik tervezetébe, NC Non-compliant Nem megfelelő. Vannak jelentős hiányosságok. az megküldésre kerül minden FATF-tag, társult tag és megfigyelő részére. A küldöttségeknek két hét áll NA Not applicable Nem alkalmazható a minősítés. rendelkezésükre, hogy írásbeli észrevételeket tegye- Az ország strukturális, jogi vagy nek és kiemeljenek plenáris megbeszélést igénylő intézményi adottságai miatt nem alkalmazható a minősítés. kulcskérdéseket, amit meg kívánnak vitatni. Az ész- Forrás: https://www.fatf-gafi.org/media/fatf/documents/ Büntetőjogi Szemle   2021/2. szám revételeknek lényeges, sarkalatos kérdésekre kell brochuresannualreports/FATF-annual-report-2019-2020.pdf koncentrálniuk. Az adott észrevételeknek a plenáris A MER elkészítése során külön színekkel vannak ülést megelőzően minden küldöttség számára el kell jelölve a különböző értékelési kategóriák. A vizsgált juttatni. A plenáris ülésen nem a teljes MER kerül megvi- ország az alapján kerül értékelésre, hogyan sikerült tatásra, hanem csak a releváns kérdések kerülnek implementálni a Szervezet ajánlásait és azok milyen megbeszélésre. A közel 4 órás megbeszélés a magas mértékben kerülnek alkalmazásra a gyakorlatban. szintű és érdemi kulcskérdésekre koncentrál, azon A végső minősítés az összes tényező és az ajánlás belül is elsődlegesen a hatékonyságra. Technikai egyes kritériumainak mérlegelésével együtt kerül kérdések csak akkor kerülnek megvitatásra, ha anél- meghatározásra. Ez azt jelenti, hogy a megfelelőségi kül nem fogadható el a MER. A vita után a szükséges besorolást a súlyozás és az ajánlások közötti átfedé- módosításokat tartalmazó MER elfogadás céljából, sek határozzák meg. Az egyes ajánlások értékeléséhez használt egyedi benyújtásra kerül a plenáris ülésen, ahol szavaznak. Az elfogadott MER közzétételre kerül a FATF hon- kritériumok nem azonos jelentőségűek, és a teljesí- tett kritériumok száma sem jelzi mindig, az egyes lapján.49 ajánlások teljesítésének általános szintjét. Az egyes Értékelési módszer ajánlások minősítésének eldöntésekor az értékelők- nek figyelembe kell venniük a kritériumok relatív fontosságát az ország esetében. Éppen ezért mérle- A FATF standardoknak való legjobb megfelelés nem gelni kell, hogy az esetleges hiányosságok mekkora elegendő, ha az adott ország egyebekben nem haté- mértékben befolyásolják az ország kockázati profil- kony az AML/CFT küzdelemben. Ez az oka annak, hogy ját, valamint egyéb strukturális és kontextusos in- az értékelésnek két alapvető összetevője van: formációit. Akár egyetlen hiányosság is elég fontos lehet az NC minősítés megállapításához, még akkor 1. az ország technikai megfelelősége és is, ha más kritériumok teljesülnek. Ezzel szemben 2. hatékonysága. az alacsony kockázatú vagy a kevéssé használt pénz- A két kategória összefügg egymással, külön-külön ügyi tevékenységekkel kapcsolatos hiányosságok, nem valósítható meg. csak csekély hatással lehetnek az ajánlás általános A technikai megfelelőség során azt kell értékelni, minősítésére. hogy egy ország implementálta a szükséges törvé- nyeket, rendeleteket és egyéb kért intézkedéseket, Bizonyos esetekben ugyanaz a mögöttes hiányos- és hogy a támogató AML/CFT intézményi keret meg- ság, több különböző értékelést is befolyásolhat. van és megfelelően, befolyásolástól mentesen mű- Ugyanis összefüggés van a hiányos kockázatértéke- ködik, avagy sem. lés és a kockázatalapú intézkedések között az AML/ A hatékonyság értékelése során pedig azt vizsgál- CFT egész rendszerében. Ha az AML/CFT szabályo- ják, hogy az AML/CFT rendszer hogyan működik, és kat nem alkalmazzák egy adott típusú pénzügyi in- hogy az adott ország milyen mértékben valósította tézményre vagy a DNFBP-re, az befolyásolhatja a meg az IO-kat, amelynek eredménye a hatékony pénzügyi intézményekre vagy a DNFBP-kre vonat- AML/CFT rendszer. kozó összes ajánlás értékelését. A mögöttes okokat Minden egyes országértékelés tartalmazza az egyértelműen meg kell határozni a MER-ben, hiszen adott ország kockázati profilját, strukturális elemeit a technikai megfelelőség pontosságát ez adja meg. és az esetleges hiányosságait. Ezek alapján minősí- Az ajánlásban meghatározott jogintézményeket és tik az adott ország technikai megfelelőségét az aláb- szervezeti struktúrákat összevetik az ellenőrzött or- biak szerint: szágban tapasztalt jogi intézményével, valamint az illetékes hatóságok hatáskörével és eljárásrendjével. A hatékonyság eltérő módon kerül értékelésre, 10 49  Forrás: https://www.fatf-gafi.org/publications/?hf=10&b=0&q=M mint a technikai megfelelőség, ugyanis a hatékony- ER&s=desc(fatf_releasedate). ság értékelésének célja az, hogy értékelje az egész

ország AML/CFT rendszerét, annak megfelelő mű- integritására tekintve. Azok az országok, amelyek ködését. Nem vizsgálják, hogy teljesülnek-e az aján- nem képesek megbízható és hatékony AML/CFT lásban meghatározott követelmények vagy, hogy az rendszert megvalósítani és biztosítékokat adni a ajánlás minden eleme implementálásra került-e. A pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása elleni hatékonyság megítélése az alapján történik, hogy az küzdelemben, valós kockázatot jelentenek a pénz- egyes IO-kat teljesítik vagy sem, valamint azt milyen ügyi rendszerre és a polgárok vagyonbiztonságára mértékben teljesítik. világszerte. A FATF egyik legfontosabb célja a folyamatos azo- Tekintettel arra, hogy tartalmi korlátok határt nosítás azon joghatóságok vonatkozásában, amelyek szabnak a publikációk közzétételét tekintve, azon- erőtlenek a pénzmosás elleni és a terrorizmusfinan- ban a témában további tudományos kutatás és pub- szírozás küzdelemben, ezért ezek kockázatot jelen- likáció indokolt, ezért a szerző a későbbiekben teszi tenek a nemzetközi pénzügyi és gazdasági rendszer közzé a további kutatás eredményét. Büntetőjogi Szemle  2  021/2. szám 11

Socialist Workers’ Party and our political leader- József Beke ship, condemn every form of terrorist activity, re- gardless of its message. […] This concept is now also The impact of the present in the legislation of the Hungarian People’s Republic. For the first time Büntetőjogi Szemle   2021/2. szám Balassagyarmat hostage- the new Criminal Code, taking incident on the entering into force this year, classifies the defini- tion of the act of terrorism and the unlawful seizure establishment of the special of an aircraft and the ap- service branch of the plicable sentences. These crimes are punishable by criminal law, regardless of the nationality of the Hungarian police offender and regardless of where they were commit- ted. […]” Chronologically the first legal source I found Introduction during my research, in connection with the special units of the Hungarian police, was Order No. 586032/1947 of the Minister of the Interior on the regulation of the operation of Terrorist-related attacks became more common dur- the special forces, which entered into force in 1947. ing the 1960s, especially in Western Europe. Social However, it is clear from the legislative text that the and political movements of the time, such as the stu- tasks of the special police force were very similar dent protests, activism from far-left groups or the Arab to normal law enforcement duties, rather than hav- and Palestinian national movements, served as an ide- ing unique activities related to terrorism. Through- ological basis thus sparked a wave of terrorist orga­ out the course of my research, I found no data or nizations like the Red Army Faction (RAF), the Red information on a demand of the leadership of the Brigades (Brigate Rosse), the Action directe or the Hungarian police, regarding the establishment of a Black September Organization. Military operations police unit that would have been trained to counter used to prevent and counter terrorist attacks have terrorist acts before 1973. A radical change of this proven to be less effective in areas without an ongo- approach was induced by the hostage-taking inci- ing armed conflict. Furthermore, most states strictly dent in the town of Balassagyarmat. regulated or even prohibited the deployment of their The hostage-taking incident armies during peacetime within national borders. These two factors, namely the legal environment and the terrorist attacks in Europe, have led to the estab- in the town of lishment of special police units, developed and Balassagyarmat trained to combat terrorism. Until 1973, there was no special police unit in Hungary, which was responsible for preventing or In late 1972 András Pintye (19), and his brother, László countering terrorist acts and related crimes (for ex- Pintye (17), both residents of the town of Balassagyar- ample hostage-takings, aircraft hijackings, bomb- mat, decided to leave Hungary in order to settle ings etc.). However, these acts were not classified abroad. However, given the fact that their father was as criminal offences up until 1978, in which year a border guard officer, according to the rules and the Act IV of 1978 on the Criminal Code entered practice of the era, they had no chance of obtaining into force. The results of Hungary’s fight against ter- a passport and ultimately defecting from Hungary. rorism were reported by Major General Lajos Kar- Instead, they started to plan their fleeing from the asz, Deputy Minister of the Interior, in Prague in country. The older brother came up with the idea of 1979 at a meeting of communist interior ministers: putting the Hungarian authorities under pressure in 12 „The socialist countries, the communist and work- order to allow them to leave the country by t​​aking ers’ parties of the world, including the Hungarian hostages. The brothers also involved three other local

young men in their plan. However, they found the proved to be completely ineffective, and even led to Büntetőjogi Szemle  2  021/2. szám idea too risky and therefore did not take an active role an opposite effect, – in the form of increased aggres- in the action. The authorities pressed charges against sion in the case of the older brother – so another „ne- 13 the three later, since they did not report these plans gotiator” was brought to the scene. The police chose to the police. Dr. István Samu, the chief physician of the hospital of Balassagyarmat, who had known the boys person- On January 7, 1973, András Pintye stole the keys ally for some time. He negotiated with the hostage to his father’s office safe. He went into the barracks takers for several days and even managed to calm the of the Balassagyarmat border guard, and told the older brother down multiple times. However, he officer on duty that he needed to pick up a book could not get them to surrender. The local police cap- from his father’s office. The officer on duty let him tain, Ferenc Szücs, also tried to negotiate, which also into the office, where he took out his father’s AMD- proved to be unsuccessful. There were two clear 65 assault rifle with the addition of 80 bullets and ideas and goals for the police: on the one hand, to a 9-millimeter PA-63 semi-automatic service pistol temporize as much as possible thus exhausting the with the addition of 9 bullets from the safe. He hid hostage takers, and on the other hand, to protect the the weapons and ammunition under his coat and lives of the girls at all costs. walked out of the barrack. As I mentioned, at the time there were no specially Around 10 P.M. that night, the two brothers broke trained units within the Hungarian police that into the 14th room on the first floor of the main would have been able to deal with such incidents. building of the Geisler Eta girls’ college in Balassa­ An applicable tactical procedure was also non-ex- gyarmat, where they took 16 girls hostage. Demands istent, so the situation was handled on an ad-hoc were made in exchange for the release of the girls. basis. The Internal Security Troops of the Ministry The brothers’ following claims were described on of the Interior were ordered to deal with the situa- a piece of paper by one of the female hostages: tion. Their members replaced local police officers in front of the dorm room, as well as around the – 6 pistols with two magazines each with addi- building of the college. Police officers equipped tional ammunition, with sniper rifles were positioned into the building of the town-hall and also on its rooftop, opposite – a bus – whose windows can be covered up with the girls’ college. In their case, I deliberately do not curtains – with two drivers, use the term sniper, as – although they provided ex- cellent shooting performance even before this op- – 6 submachine guns with two magazines each, eration – they were normal police officers, who had 30 hand grenades and 1 radio transceiver, not received any special training before. The same was true for the police officers lined up in front of – and later on, a helicopter and cash in U.S. dol- the dorm room. Apart from their normal police lars. training, they received no specific tactical proce- dural drill on how to enter a room during a hostage The hostage takers emphasized several times that situation, how to eliminate the suspects and how to if the authorities did not meet their demands, they secure the hostages. would start executing the girls. However, they had no plans on how to present their demands to the On the morning of Thursday, January 11, hos- authorities. Meanwhile, the girls asked the hostage tage-takers became increasingly nervous about the takers to let them go to the toilet, which the bro­ authorities just temporizing without fulfilling their thers eventually agreed to. The girls took the oppor- demands. Making matters worse, the negotiating tunity to attempt an escape from the building, which chief physician was unable to reassure the older one of them succeeded at. She finally reported the brother, who eventually fired his machine gun at incident to the police. The first arriving patrol of- the adjacent building. The bullets hit just a few ficers broke into the dormitory room and ordered inches from the police officers who were taking po- the gunmen to surrender, but instead the older sition there. After the shots, he shouted that this was brother shot at the policemen and barricaded the the last warning and next time, he would execute room door with bunk beds. The authorities then the girls. At that point it became clear to the officers closed off the dormitory building and its neighbour- in charge of the operation that the negotiation at- hood. After reinforcements arrived from the Inter- tempts have failed, so they decided to eliminate the nal Security Troops of the Ministry of the Interior, suspects. Permission was granted that if any of the the town of Balassagyarmat was also completely hostage takers, especially András Pintye, who was closed off. This was necessary because, although considered more dangerous, provided a clear target, the authorities ordered a complete news-ban, the police officers equipped with sniper rifles could incident came to light and worried relatives of the fire at them. On Friday, January 12, at noon, András hostages set out for the town to put pressure on the Pintye appeared for a few seconds in the window police. of the dormitory room. Police at the roof of the Since the Hungarian authorities were completely unprepared for a crisis of this magnitude, they had to improvise on the site. First, the parents of the hos- tage takers were taken to the dormitory room to try to impress their children. However, this method

neighbouring building noticed this and fired shots extended training period. In additional courses, they at him from three different weapons and positions. were taught self-defence methods, special shooting As a result, the older hostage taker fell to the ground and special tactical procedures necessary for their fatally wounded. At the same time, from the raised missions. At first, the training programme was not platform of a truck parked under the window of the standardised at all. Another problem was the lack of dormitory room and simultaneously from the hall- experts in the field. However, some specialists from way in front of the room – after the hostages had the units of the Hungarian People’s Army, mainly from moved the barricades from the door – the members its cavalry divisions, were asked to join to the of the Internal Security Troops broke in and cap- Revolutionary Police Regiment. tured the younger hostage taker, László Pintye. All The structure of the action platoons was set up of the hostages were evacuated safely. as follows: each platoon was composed of 16 mem- Following the successful operation, the authori- bers. This consisted of 1 platoon commander (pri- Büntetőjogi Szemle   2021/2. szám ties launched a series of investigations. These fo- marily an officer), 1 deputy commander, 4 snipers, cused mainly on the circumstances of the hostage 6 tactical operators and 4 technical specialist war- situation, for example on how the brothers were rant officers. In 1985, the Miskolc action platoon able to obtain weapons, who knew about their plans was abolished, since it was unnecessary to maintain and how they were not reported to the police. On it, because the action platoons stationed in Budapest the other hand, law enforcement professionals an- could reach any given part of the country within a alysed the work and situation-handling of the au- 3-hour drive from the capital city at any given time. thorities and the successful elimination. In order to deal with the identified shortcomings, an action The establishment and tasks plan was developed and criminal proceedings were of the Action Subdivision initiated. Although the hostage-taking was called a terrorist act, this offence was not included in the Hungarian criminal code back in 1973. Therefore, 17-year-old László Pintye was accused of attempted As I mentioned, the members of the action platoons homicide against a public official and against one were initially trained under a non-uniformed than more person, attempted illegal border cross- programme schedule. Accordingly, the selection ing by unlawfully taking an aircraft, misuse of a system was not standardized either. The so-called Ac- firearm and violation of personal freedom against tion Subdivision was established in 1979, in order to one than more person. The court eventually found standardize the activities, training and selection him guilty of all charges and sentenced him to a system of the action platoons. The main task of this maximum of 15 years in prison. unit was to train and professionally supervise the The establishment of the action platoons and to coordinate the apprehension of dangerous armed criminals. From that point on, action platoons of the the training and service schemes were built up as Hungarian police follows: every action platoon was on a regular public service duty for 10 weeks, similar to the normal police platoons within the Revolutionary Police Regiment. This highlights the fact that, even though they were The Balassagyarmat case also highlighted that there specially trained and equipped units, at the same time, is a real risk of terrorist acts and similar hostage they also performed regular public security tasks. situations in Hungary as well. It has become necessary During the 10-week period, additional 4-hour training to set up and train a special police force with the sessions were included on a weekly basis, in order to capability of managing and dealing with similar practice building clearing scenarios, or to train situations. In the meantime, the Internal Security firearms to maintain skills on the long-term. This was Troops of the Ministry of the Interior were abolished. followed by a 5-week phase, under the direction and Within its successor organization, in the Revolutionary supervision of the Action Subdivision, in which the Police Regiment, the so-called action platoons were platoon members acquired the special skills they established without a major organizational change. needed during their missions, following a training The newly set up system was structured as follows: plan. Particular focus was put on the practice of every first platoon of each company was designated apprehending dangerous and armed suspects, to this specific duty. In the beginning, these special specialized firearm handling and shooting skills, units were exclusively set up in Budapest, only at a pyrotechnic training, rappelling form helicopters and later phase was a platoon designated for this task in buildings, melee training, fitness training, building the town of Miskolc as well. Members of these clearing tactics, and theoretical – focusing on the platoons, in addition to their regular training tactics and methods of terrorist groups – and psycho­ 14 schedule, also received special trainings with an logical training. Improvisation was common during

training, since up-to-date tactics were only available public on the execution of Order No. 28/1982 en- Büntetőjogi Szemle  2  021/2. szám to the drill instructors to a limited extent. They often tered into force. The implementing decree regulated had to invent, test, and improve new methods during the role of different police divisions in the preven- the training sessions. Background documents and tion and the countering of terrorist acts. The decree materials for the theoretical training were also also regulated how to request the deployment of the procured from abroad with the help of other special action platoons of the Revolutionary Police Regi- units of the Ministry of the Interior, mostly by the ment during a terrorist act, and the establishment intelligence agency. In some cases – mainly during of a tactical command unit. Finally, the decree also the analysis of terrorist tactics – foreign TV news and laid down the general rules for commanding and reports were used as educational materials and were reporting in such cases. Interestingly, according to incorporated into the training programme. my information, it was the very first time in Hun- gary that a legislative text included that methods Legislation governing the must be added to the training schedule of the action operation of the special platoons for the stopping and clearing of vehicles, service branch of the and also methods for the recovery of nuclear or ra- Hungarian police dioactive materials. Summary In the following chapter, I would like to introduce the As in many European countries, an unprecedented era specific legal regulations of the operation of the violent crime in Hungary, namely the hostage-taking special service branch of the Hungarian police. As I incident in Balassagyarmat, induced the decision that mentioned before, during my research, I did not find the Hungarian police should have specially trained any specific directive or order on the establishment units. Although the operation was successfully of the action platoons. They were set up from the pre- completed overall, police and political leadership existing law enforcement body, without any additional recognized that an organizational reform was organizational change. However, after researching inevitable. However, the solution had its unique archival records and materials, it is clear that orders country specific characteristics: instead of creating and decrees existed, which regulated the operation an independent police unit with a well-defined system of the special units of the police. I would like to briefly of tasks, responsibilities and powers, special action introduce the most relevant ones. platoons were established within an existing police force, in the organizational framework of the The norm that regulated the operation of the spe- Revolutionary Police Regiment. These action platoons, cial service branch of the police was Order No. in addition to their normal police activities, undertook 28/1982 of the Minister of the Interior of the Hun- – not always voluntarily – special training. Although garian People’s Republic on tasks related to the pre- in the beginning the initial steps, training methods vention, detection and response to terrorist acts. At and tactical procedures were sometimes characterized the same time, the order stated that the territorially by instinct rather than conscious professional competent police headquarters are responsible to experience, the specialists of that time successfully begin and maintain the primary police operation laid the foundations of the Hungarian special police in case of terrorist acts on national level, and for the service branch. The establishment of the Action preventive and counter police activities in case of Subdivision proved to be the first major step in the terrorist acts on a local level. If the local forces prove standardisation process, – for example on tactical to be insufficient to carry out such a task due to a procedures and trainings – which are crucial elements lack of training or equipment, then the action pla- for the successful operation of a law enforcement toons of the Revolutionary Police Regiment, or even body. In my study, I also showcased that the Hungarian the units of the Hungarian People’s Army or the legislation laid down the necessary legal background, Workers’ Militia, must be deployed for the task. Fol- albeit with some delay, for the operation of Hungarian lowing that, Decree No. 18/1982 of the Deputy Min- special police branch. ister of the Interior of the Hungarian People’s Re- 15

alaki jogi határidők problé- mája említhető, ugyanis az a tény, hogy egy határidő Biczó András anyagi vagy alaki jogi ter- mészetű, a hatályos jogi sza- bályozásban többek között az adott határidő számítási módja és a határidő elmu- Egy 17. századi osztrák lasztásának kimentése tartományi szemp­ ontjából is relevanci- ával bír. Tehát egy konkrét jogvita eldöntése szem- pontjából olykor nagy je- Büntetőjogi Szemle   2021/2. szám büntetőrendtartás lentősége lehet annak, processzuális szemléletének hogy egy adott határidő anyagi vagy alaki jogi jelle- gű-e.3 vizsgálata1 A büntetőjogra tekintet- tel a modern jogi gondol- kodás számára már szin- „Strafrecht ohne Strafprozess ist ein Messergriff tén evidenciának tűnhet, hogy a tágabb értelemben ohne Klinge und Strafprozess ohne Strafrecht vett büntetőjogon belül eine Klinge ohne Messergriff.”2 büntető anyagi jogot (szű- kebb értelemben vett bün- tetőjogot), büntető alaki (eljárási) jogot és bünte­ tésv­ égrehajtási jogot lehet Bevezetés12 egymástól elkülöníteni. Maga a büntetőjog is meglehetősen későn, körülbe- lül a 18. században vált önálló jogággá, így a bünte- tőjogon belüli differenciálódás is hosszú történeti A jogi normáknak a hatályos jogban létező egyik leg- fejlődés eredménye volt és a mai értelemben vett alapvetőbb és legfontosabb csoportosítása az anyagi– büntető anyagi jog, büntetőeljárási jog és büntetés­ alaki (eljárás) jogi felosztás. Ezen elhatárolás egyfor- végrehajtási jog is történetileg eltérő időben vált el mán fontos a jogalkotás, a jogalkalmazás és a jogtudo- egymástól. mány számára és ma már természetesnek tűnhet az a Ha a büntető anyagi és eljárási jog szétválásának jelenség, hogy az egyes országok jogrendszereiben, folyamatát csak normatörténeti aspektusból vizsgál- egyes jogágak vonatkozásában anyagi és alaki jogi kó- juk, akkor ennek első nyomait a tételes jogi szabá- dexeket lehet találni. Az elhatárolás jelentősége egy- lyozás szintjén körülbelül a 18. század második felé- általán nem elhanyagolható, és nem korlátozható pusz- ben és a 19. század elején lehet észlelni, bár pontos tán a jogtudomány területére. Előfordulhat, hogy egy dátumot nyilvánvalóan nem lehet meghatározni. konkrét jogvita eldöntésénél a jogalkalmazóknak kell Mint fentebb már történt rá utalás, a szétválás az eu- értelmezni egyes jogszabályi rendelkezéseket és állást rópai büntetőjog történetében egy hosszú fejlődés foglalni abban a kérdésben, hogy egy adott jogi norma eredménye volt és maga a folyamat sem tekinthető anyagi vagy alaki jogi jellegű-e. Ennek kapcsán talán teljes mértékben lineárisnak. A tanulmányban ma- az egyik legszemléletesebb példaként az anyagi és gát a szétválást mint jelenséget az alább ismertetett példa esetében normatörténeti szempontból próbá- 1  „Az Innovációs és Technológiai Minisztérium ÚNKP–20–3 kódszámú lom megragadni, azaz, hogy a büntető anyagi és alaki Új Nemzeti Kiválóság Programjának a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Inno- jog szétválásának egyik eredménye, hogy a büntető vációs Alapból finanszírozott szakmai támogatásával készült.” anyagi és alaki joganyagot külön jogszabályokban 2  MOMMSEN, Theodor, Römisches Strafrecht, Verlag von Duncker & Humblot, Leipzig, 1899, Vorwort. A sokak által idézet híres mondat hatályos (kódexekben) szabályozták. Ez a meglehetősen „lát- jogra vonatkoztatott értelmezését lásd többek között Ebert, Udo, „Strafrecht ványos” kísérőjelenség azonban közel sem tekint- ohne Strafprozess ist ein Messergriff ohne Klinge”. Theodor Mommsen und das „Römische hető egyedüli szempontnak a büntető anyagi és alaki Strafrecht”, In: Wiesehöfer, Josep (szerk.): Theodor Mommsen: Gelehrter, Politiker und Literat unter Mitarbeit von Henning Börn, Franz Steiner Verlag, Stuttgart, 2005, jog szétválásának kutatása során. 67. Pusztai László: A büntetőeljárási jog önállósodása, In: Tóth Károly (szerk.): Emlékkönyv dr. Cséka Ervin eg yetemi tanár születésének 70. és oktatói munkásságának 3  A hatályos jogból és azon belül a polgári jog köréből említhető egy igen 16 25. évfordulójára, [Acta Universitaus Szegediensis de Attila József Nominatae, Acta fontos példa, a 4/2003. PJE határozat. Ezzel a jogegységi határozattal össze- Juridica et Politica, Tomus 41. Fasciculus 1–40.], Szeged, 1992, 448. különös tekin- függésben lásd még a 3/2015. PJE határozat V. 1. pontját és az 1/2017 PJE tettel a 3. lábjegyzetre. határozat Rendelkező részét.

Az egyik első példaként a büntető anyagi és alaki gári átalakulás, a büntetőjog önálló jogággá válása, Büntetőjogi Szemle  2  021/2. szám jellegű normák szétválasztására a tételes jogi szabá- a jog pozitivizálódása, valamint a nemzeti jogalkotás lyozás szintjén II. József 1787. évi büntetőkódexe megerősödése és azzal párhuzamosan elinduló ko- 17 említhető. Az 1787. április 2-i pátenssel hatályba lép- difikációs folyamatok mind együttesen eredményez- tetett büntető törvénykönyv (Allgemeines Gesetz hették azt, hogy a 19. század folyamán már jelentős über Verbrechen, und derselben Bestrafung, a to- büntető anyagi és alaki jogi kódexeket alkottak vábbiakban StG 1787), bár még nem tekinthető tel- ­Európában. jes mértékben a mai értelemben vett anyagi bünte- tőjogi kódexnek, már csak büntető anyagi jogi jel- Jelen kutatás fókuszában a büntetőjogtörténet legű rendelkezéseket tartalmazott, míg a büntetőel- azon korszaka áll, amikor még a mai értelemben vett járási joganyagot az egy évvel később, 1788. augusz- büntető anyagi és büntető alaki jogról nem lehetett tus 1-jén hatályba léptetett büntetőeljárási törvény- beszélni, noha a vizsgált koraújkori büntetőjog pe- könyv (Allgemeines Kriminal-Gerichts­ord­nung, a riódusában már észrevehetők a szétválás megindu- továbbiakban KGO 1788) szabályozta.4 Azt, hogy a lásának bizonyos nyomai. Az alábbiakban egy 17. fejlődés a tételes jogi szabályozás szintjén az osztrák század közepén keletkezett, osztrák örökös tarto- büntetőjog-történetben nem tekinthető teljesen li- mány számára kibocsátott tartományi büntetőrend- neárisnak, jól mutatja az a tény, hogy az 1787. évi tartást (Landgerichtsordnung) teszek vizsgálat tár- büntetőkódexet felváltó, I. Ferenc által kiadott 1803. gyává. Amellett érvelek, hogy bár több szerző ki- évi büntető törvénykönyv – amely címe alapján emelte, hogy a rendtartás egyik nagy érdeme, hogy anyagi jogi kódexnek tekinthető – első részében, a büntetőeljárási és büntető anyagi joganyagot már bár azon belül szerkezetileg jól elkülönítetten, kü- bizonyos mértékig elválasztotta egymástól és ez a lön fejezetben szabályozta a büntetőeljárási joganya- rendtartás szerkezeti felépítésében is kimutatható, got („Zweyter Abschnitt. Von dem rechtl­ichen Ver­ valójában – elsősorban a büntetőrendtartás szerke- fahren über Verbrechen”).5 Természetesen más to- zeti felépítése és megfogalmazása alapján – egy sa- vábbi példákat is lehetne említeni, azonban általá- játos processzuális, eljárásjogias megközelítés (szem- nosságban talán kijelenthető, hogy a felvilágosodás léletmód) hatotta át a normaszöveg egészét. A rend- hatása, a francia forradalom és annak nyomán a pol- tartás még ha szabályozott is alapvetően mai érte- lemben vett anyagi jogi jellegű kérdéseket, ezeket 4  Huber, Alfons – Dopsch, Alfons: Österreichische Reichsgeschichte. is egy általános eljárási keretben helyezte el.6 Geschichte der Staatsbildung und des öffentlichen Rechts, F. Tempsky, Prag, F. Tempsky Wien, G. Freitag, Wien, 1901, 275. Az StG 1787 és a KGO 1788 Az elemzés során azt próbálom bizonyítani, hogy közötti kapcsolatot és a tudatos szabályozási koncepciót bizonyíthatja a KGO a szerkezetileg két részből álló rendtartás pontosabb 1788 szövegét kihirdető pátens megfogalmazása, illetve az eljárási törvény értelmezéséhez nyújthat segítséget egy olyan meg- 1. §-a is. Universalis Criminalis Judiciarius Codex. Typis Joan. Thomae Nob. de közelítés, amely alapján árnyaltabban szemléljük a Trattnern, Caes. Reg. Aulae Typogr. et Bibliop., Viennae, 1788./Allgemeines rendtartás szövegét és szerkezetét, vagyis nem tel- Kriminal–Gerichtsordnung. gedruckt bey Johann Thomas Edlen von Trattnern, jesen úgy fogjuk fel, mint amelyben a büntető anyagi kaiserl. königl. Hofbuchdruckern und Budhändlern., Wien, 1788. 2. „Promulgata (materialles Recht) és alaki jog (formelles Recht) jam universali sanctione de delictis eorumque poenis, ad justitiam vindicativam perfecte már elvált volna egymástól. Tehát a tanulmány kiin- omnino administrandam, ipsum etiam Codicem judiciarium Criminalem hisce elargimur. dulópontja az az állítás, hogy a rendtartás első része […] Relate ad criminalia delicta in posterum non alias, quam ex judicis officio procedendum még nem a mai értelemben vett büntető eljárásjo- erit;” Neschwara A, Christian (szerk.): Die ältesten Quellen zur Kodifikationsgeschichte got, míg második része még nem a mai értelemben des Österreichischen ABGB, Böhlau Verlag, Wien Köln Weimar, 2012, 45. Fontos vett büntető anyagi jog különös részét szabályozta. kiemelni, hogy az StG 1787 a pönalizált cselekmények vonatkozásában egy dichotómikus jellegű felosztást alkalmazott. A büntetendő cselekmények első Az elemzés során alapvetően a jogtudomány két kategóriája a delicta criminalia volt, amelyek esetében az eljárási joganyagot a klasszikusnak mondható jogértelemzési módszerére KGO 1788 tartalmazta, az úgynevezett delicta politica esetében pedig az eljárási fogok támaszkodni, elsősorban vizsgálva a rendtar- szabályokat az Instruction für die politischen Behörden über die Anstrengung einer tás szövegét (interpretatio grammatica) és rendsze- Inquisition, Aburteilung und Strafvollziehung wider einen eines politischen Verbrechen rét (interpretatio systematica). A kutatás primer Beschuldigten című hofdecret határozta meg. Frühwald, Wilhelm Theodor: forrásbázisát tehát a rendtartás normaszövege adja, Handbuch des österreichischen Strafgesetz über Verbrechen, Vergehen und Übertretungen, az értelmezés szempontjából mindenképpen lénye- nebst den dazu gehörigen Verordnungen über die Competenz der Strafgerichte und der gesnek tekinthető joggyakorlat vizsgálata nem ké- Verordnung vom 27. Mai 1852, Wilhelm Braumüller, k. k. Hofbuchhändler, Wien, pezi jelen kutatás tárgyát. Azt a megállapítást kívá- 1852, 2. nom az alábbiakban vizsgálni, hogy az elemzés tár- gyává tett 1656. évi alsó-ausztriai büntetőrendtartás 5  Pusztai i. m. 449. Gesetzbuch über Verbrechen und schwere Polizey-Uebertretungen egészét egyfajta processzuális, eljárásjogias megkö- [Zweyte Auflage, mit angehängten neueren Vorschriften.], Aus der kais. kön. Hof- und zelítés hatotta át, mert a mai értelemben vett anyagi Staats-Aerarial-Druckerey, Wien, 1815 [a továbbiakban StG 1803] 95–257. A törvénykönyv tudatos szerkesztését bizonyítja a kódex 211. és 213. §-ának 6  A processzuális megközelítésről a 18. századi magyar büntetőjogtudomány együttes értelemzése is. StG 1803 95. „In allen denjenigen Fällen, welche in dem ersten kapcsán tesz említést Nagy Ferenc. Nagy Ferenc: A (büntetőjog)tudomány ismér- Abschnitte dieses Gesetzes für Verbrechen erkläret werden, sollen diejeingen Gerichte die veiről, hazai előzményeiről és kezdeteiről, In: Homoki-Nagy Mária (főszerk.): Em- Gerichtsbarkeit ausüben, […] Die Criminal-Gerichtsbarkeit besteht in in der Pflicht, der lékkönyv dr. Cséka Ervin eg yetemi tanár születésének 70. és oktatói munkásságának 25. Verbrechen zu erforschen, die Verbrecher zu untersuchen, mit diesen gesetzmäßig zu évfordulójára, [Acta Universitaus Szegediensis, Acta Juridica et Politica, Tomus LXXIV. verfahren.” Hasonló szabályozási logikát alkalmazott az 1797. évi Westgalicia Fasciculus 1–40.], Szeged, 2012, 359. 362. számára kibocsátott büntető törvénykönyv is, amely ugyancsak szerkezetileg elkülönülten, külön részben szabályozta a büntetőeljárási joganyagot (Zweyter Theil. Von dem rechtlichen Verfahren über Verbrechen). Angyal Pál, A mag yar büntetőeljárásjog tankönyve [I. Kötet], Az Athenaeum Irodalmi és Nyomdai R.-T. Kiadása, Budapest, 1915, 20. Strafgesetzbuch für Westgallizien, gedruckt bey Jo- seph Hraschanzky, k. k. deutsch und hebräischer Hofbuchdrucker und Buchhändler, Wien, 1796, 81–238.

büntetőjogi kérdéseket is eljárási keretbe illesztve, büntetőjog-történet és a kora újkori európai bünte- eljárási kontextusba ágyazva írta le, szabályozta. En- tőjog fejlődésének megértése szempontjából is egy- nek a processzuális megközelítésnek a figyelembe- aránt hasznos. Az elemzett 1656. évi rendtartás en- vétele, az arra történő tudatos reflektálás, a rendtar- nek a folyamatnak már egy viszonylag kései darabja, tás szövegének pontosabb értelmezéséhez, különö- ezt követően ugyanis tartományi büntetőrendtartást sen a mai értelemben vett büntető anyagi jogi jellegű már csak I. Lipót és I. József adott ki, előbbi 1675. kérdéseket taglaló szövegrészek jobb megértéséhez augusztus 14-én Felső-Ausztria, utóbbi pedig 1707. nyújthat segítséget. július 16-án Csehország, Morvaország és Szilézia szá- 1. mára. A korszak zárásának az 1768. december 31-én A rendtartás vizsgálata: A processzuális kiadott Constitutio Criminalis Theresiana kibocsá- szemléletmód kimutatása tása tekinthető, amely megalkotása mögött már a birodalmi szintű egységes szabályozás gondolata Büntetőjogi Szemle   2021/2. szám húzódott. Az 1656. évi rendtartás latin nyelvre lefordított – a továbbiakban az elemzés tárgyát képező – Praxis Criminalis két részből (pars) áll, amelyek fejeze- tekre (articulus) tagoldónak. Az első rész (Articulus Az elemzés tárgyává tett tartományi büntetőrendtar- I–LVIII.) a fejezeteken belül szakaszokra osztható, a tás az 1656. december 30-án III. Ferdinánd által Alsó- második rész (Articulus LIX–C.) egyes fejezetein Ausztria (Erzherzogtum Österreich unter der Enns) belül, a szakaszoknál nagyobb szerkezeti egységek örökös tartomány számára kibocsátott Neue Peinliche is találhatók, amelyeket az alábbiakban cím megne- Land-Gerichts-Ordnung In Oesterreich unter der vezéssel fogok jelölni. Enns (Landgerichtsordnung für Österreich unter der Enns von 1656), amelyet a szakirodalomban gyakran 1.2. Pars I. csak az uralkodó után Ferdinandea néven említenek.7 A rendtartás az osztrák és az európai kora újkori Az első rész („De Jurisdictione Sangvinis in communi, büntetőjogtörténet szempontjából is jelentős alkotás quomodo in criminalibus procedendum sit”) már a és a 18. századi magyar büntetőjogtörténet kutatása címéből is fakadóan azt kívánja bemutatni, hogy ho- szempontjából sem elhanyagolható, ugyanis ennek a gyan kell a bíróknak a büntetőügyekben eljárni. Ezt rendtartásnak a 1687-ben latin nyelvre lefordított szö- erősítheti az első artikulus szövege is, ahol a rendtar- vegváltozata (Forma Processus Judicii Criminialis, tás a büntető igazságszolgáltatás (jurisdictio sangui­ seu Praxis Criminalis a továbbiakban Praxis Crimi­ nis) tartalmát általánosságban írja körül, majd a meg- nalis) – törvényi recepciójának kudarca ellenére – a határozás végén az „eo modo, ac ordine, prout sequi­ 18. században a hazai büntetőjog-alkalmazás számára tur” fordulattal, a modus (mód) és az ordo (rend) ki- fontos jogforrássá vált.8 A magyar büntetőjogra gya- fejezésekkel utal arra, hogy a következő fejezetekben korolt hatása miatt az elemzés során nem a német szö- a korabeli büntetőeljárási jellegű szabályok áttekinté- vegváltozatot, hanem a latin Praxis Criminalis máso- sére kerül sor. A fentebbi idézet előtt a rendtartás a dik kiadásának szövegét használom.9 büntető igazságszolgáltatás tartalmának kifejtésénél Körülbelül a 15. század vége és a 18. század közepe lényegében a büntetőper főbb mozzanatait írja le, közötti periódusban, ami az osztrák büntetőjog­ ugyanis a jurisdictio sanguinis alapján büntetőügyek- történet partikuláris korszakának tekinthető, az ben a bíró a vádlottat (reus) felkutathatja, elfoghatja, egyes örökös tartományokban számos, a büntetőjogi tömlöcbe vetheti, kihallgathatja, ha szükséges, kínval- jellegű szabályokat összefoglaló – a 1532. évi Cons­ latás alatt kikérdezheti, büntetőügyében ítélkezhet és titutio Crimnalis Carolina (a továbbiakban CCC) végül abban ítéletet hozhat.11 anyagára jelentős mértékben támaszkodó – rendtar- A második rész címe („De criminalibus causis in tás készült.10 Ezen szövegek vizsgálata az osztrák particulari”) azt sugallja, hogy a rendtartás ott az egyes büntetendő cselekményeket kívánja számba 7  Der Römisch-Kayserlichen, Auch Zu Hungarn, und Böheim, etc. Königl. Majestät venni. Azonban az első és a második szerkezeti egy- Ferdinandi Des Dritten Erz-Herzogen zu Oesterreich Unsers Allergnädigsten Hern Neue Peinliche Land-Gerichts-Ordnung In Oesterreich unter der Enns, Erster und Anderter ség egymáshoz való viszonyát talán a rendtartás II. Theil, Gedruckt und zu finden bey Leopold Joh. Kaliwoda, auf dem Domincaner-Platz, in seinem Buch-Gewölb., Wien in Oesterreich, [1656], 8  Forma Processus Judicii Criminialis, seu Praxis Criminalis. Serenissimo Regni Handbuch des deutschen Strafrechts, In Einzelbeiträgen, Erster Band. Die geschichtlichen Apostolico Hungariae Josepho I. Dicata, Typis Academicis per Joannem Nicolaum und philosophischen Grundlagen des Strafrechts, C. G. Lüderitz’sche Verlags­buch­ Martium, Tyrnaviae, 1687. handlung, Carl Habel, Berlin, 1871, 121. Vö. Pauser, Josef: Landesfürstliche 9  Forma Processus Judicii Criminialis, seu Praxis Criminalis. Serenissimo Regni Gesetz gebung (Policey-, Malefiz- und Landesordnungen), Pauser, Josef – Scheutz Apostolico Hungariae Josepho I. Dicata, [Editio II.], Tyrnaviae Typis Academicis, Martin – Winkelbauer Thomas (szerk.): Quellenkunde der Habsburgermonarchie per Joannem Andream Hörmann, 1697 (a továbbiakban a lábjegyzetekben Pr. (16.–18. Jahrhundert) Ein exemplarisches Handbuch (= Mitteilungen des Instituts für C. rövidítéssel és az oldalszám megjelölésével szerepel.) Österreichische Geschichtsforschung, Ergänzungband 44) [Sonderdruck], R. Oldenbourg 10  Holtzendorff kiemeli, hogy az 1656. évi rendtartás esetében az egyes Verlag, Wien, München, 2004, 227. 18 büntetendő cselekmények meghatározásainál a szöveg több esetben szó sze- 11  Pr. C. 1. „[…] & in criminalibus reos indagare, attinere, captivare; benigno, ac ubi rint megegyezik a CCC megfogalmazásával, de a büntetések tekintetében a necesse fuerit, poenali examini subjicere, judicare, & finaliter sententiam in eos ferre, eo rendtartás már szigorúbb a CCC-nél. Holtzendorff, Franz von (szerk.): modo, ac ordine, prout sequitur.”

artikulusának megfogalmazása világítja meg a leg- eljárásmegindulás meglehetősen összetett problé- Büntetőjogi Szemle  2  021/2. szám pontosabban. Ennek szövege úgy is felfogható, hogy májának vizsgálatába és az eltérő szakirodalmi meg- magát a második rész tartalmát, az ott felsorolt bün- állapítások áttekintésébe a tanulmány itt most nem 19 tetendő cselekményeket az első, eljárási jellegű sza- bocsátkozik, annyit azonban mindenképpen érde- bályokat tartalmazó rész „felől”, azzal szoros összhang- mes leszögezni, hogy a rendtartás büntetőeljárási ban kell értelmezni. Ugyanis a rendtartás II. artiku- szabályozásában egyértelműen az inkvizitórius lusa szerint, azért, hogy ne maradjon kétség afelől, (processus inqusitorius) alapeljárási modell jellem- hogy milyen delictumok (bűntett) esetében kell zői dominálnak.16 Mindazonáltal nem hagyható fi- jurisdictio sanguinist alkalmazni, tehát milyen ese- gyelmen kívül, hogy a rendtartás eljárásjogában a tekben van büntetőeljárásnak helye, ezeket a bűntet- nyomozó elvű koncepció mégsem tekinthető telje- teket a rendtartás leginkább a második részében so- sen kizárólagosnak.17 A szabályozás ugyanis ismerte rolja fel. Gondoskodva arról is, hogy mindazokat, a vádra (accusatio) induló büntetőpert is, ahol az amelyek az ott felsorolt büntetendő­cselekm­ ényekhez akkuzatórius (processus accusatorius) alapeljárás hasonlatosak, azaz büntető jellegűnek tekintik, azok- bizonyos jellemzői kimutathatók a rendtartás né- ban a fejezetekben gyűjtsék össze.12 hány rendelkezésében. Tehát a két történeti alapel- járási modell vonatkozásában a rendtartás eljárási A rendtartás első része alapvetően a korabeli eljá- szabályozása egyfajta vegyes szemléletmódot mutat, rási jellegű szabályokat tekinti át, vagyis azt írja le, mivel akkuzatórius elemeket is lehet találni, azon- hogyan kell a büntetőügyekben eljárni. Ennek során ban az inkvizitórius megközelítés egyértelmű túlsú- azonban több, a mai értelemben az anyagi büntető- lya nyilvánvaló. jog általános részébe tartozó kérdéskört is érint. Mindenekelőtt azt érdemes meghatározni, hogy me- Az első néhány, mai értelemben az anyagi bünte- lyek lehetnek azok az artikulusok, amelyek a mai ér- tőjog különös részébe sorolható néhány büntetendő telemben vett anyagi büntetőjog általános részébe cselekményt a vádra induló büntetőper szabályai illeszkedő kérdésköröket szabályoznak. Alapvetően között lehet felfedezni. A rendtartás a XIII. artiku- idesorolhatók azok a fejezetek, amelyek a bűntett lusában lényegében argumentum a contrario meg- elévülését, az általános büntetést enyhítő és súlyo- adja annak lehetőségét, hogy a vádló a vádra indult sító körülményeket, több büntetendő cselekmény büntetőperben elálljon a vád képviseletétől. A rend- elkövetése esetén felmerülő büntetéskiszabási kér- tartás szövege valójában nem azt írja le, hogy milyen déseket, valamint az alkalmazható büntetéseket tag- feltételekkel teheti meg ezt jogszerűen a vádló lalják.13 – noha lehet szövegszerű utalásokat találni a rend- tartásban ezen indokokra, illetve magának az elál- Azonban mindezeken túl, bizonyos mai értelem- lásnak a jogszerű lehetőségére is –, hanem csak azt ben vett, az anyagi büntetőjog különös részébe tar- a két esetkört határozza meg, amikor a vádlót a vád tozó büntetendő cselekmények is felbukkannak a képviseletétől való elállása miatt valamilyen szank- rendtartás első részében.14 Mivel maga az elemzés a cióval kell sújtani.18 korabeli büntetőeljárás menetét követi, ezért az egyes mai értelemben vett, anyagi jogi jellegű kér- Ha a vádlott a vád képviseletétől, illetve a bizonyí- désköröket olyan sorrendben kívánja áttekinteni, tástól azért akar elállni, mert a vádat haragból, elha- amilyen sorrendben a rendtartás is tárgyalja azokat. markodottságból, részegségből vagy gonosz ösztön- Így először az anyagi jogi jellegű, mai értelemben a büntető anyagi jog különös részébe sorolható bün- VIII. artikulus értelmezésére lásd többek között Rulf, Friedrich: Commentar tetendő cselekményeket kell megvizsgálni, ezzel is zur Strafprozeßordnung für das Kaiserthum Oesterreich vom 29. Juli 1853. [Erster Band], azt bizonyítva, hogy a rendtartás első része nem csak Verlag von Friedrich Manz, Wien, 1857, 18. Réti illés Elemér: A büntetőjog eljárási kérdéseket szabályozott és, hogy ezen kodifikációjának első kísérletei Mag yarországon, Kollonics javaslata és a Novum Tripar- pönalizált magatartások alapvetően beleilleszked- titum, In: Balogh Árpád (szerk.): Ang yal-szeminárium kiadványai 2., Politzer nek az eljárási jellegű szabályok közé. Zsigmond és fia bizománya, Budapest, 1916, 7. A rendtartás VIII. artikulusában a büntetőeljárás 16  Herbst, Eduard: Einleitung in das österreichische Strafproceßrecht, Verlag von megindulásának – vagy pontosabban a rendtartás Friedrich Manz, Wien, 1860, 17. Vargha, Julius: Die Vertheidigung in Strafsachen árnyaltabb megfogalmazásával élve a vádlott megis- historisch und dogmatisch dargestellt, Verlag der Manz’schen K. K. Hof-Verlags- merésének – többféle módozatát különíti el.15 Az und Universitäts-Buchhandlung, Wien, 1879, 209. Balogh Jenő: A büntető per- jog tankönyve [Első füzet], Grill Károly-féle Könyvkiadó-Vállalat, Budapest, 1906, 12  Pr. C. Uo. „Ne autem maneat, quaenam delicta Jurisdictioni sangvinis subjiciantur, 52. Ullmann Emanuel von: Das österreichische Strafprozeßrecht. Zum akademische ea secunda parte hujus Praxis Criminalis potissimum annotavimus, providentes etiam, ut Gebrauche, Verlag der Wagner’schen Universitäts-Buchhandlung, Innsbruck, omnia teliqua, quae annotatis similia sunt, ac alias poenalia habentur, sub ijs 1879, 11. comprehendantur.” 17  Bratsch, Franz Joseph: Über Weiland Der Römisch Kaiserlichen, Auch 13  Hoegel, Hugo: Geschichte des Österreichischen Strafrechtes in Verbindung mit zu Ungarn, und Böheim etc. Königl. Majestät Ferdinandi Des Dritten Erz- einer Erläuterung seines grundsätzlichen Verstimmungen [Erstes Heft: I. Übersicht des Herzogens zu Oesterreich, Allerseligsten Andenckens, Peinliche Land- Österreichischen Strafrechtes. II. Die allgemeinen Schuldformen.], Manzsche k. u. k. Gerichts-Ordnung In Oesterreich unter der Enns Ersten und Anderten Theil Hof- und Universitäts-Buchhandlung, Wien, 1904, 45. dienliche Anweisungen, und nutzliche Anmerkungen, Gedruckt und zu finden bey Leopold Joh. Kaliwoda, auf dem Dominicaner-Platz, in seinem Buch- 14  Hoegel i. m. Uo. Gewölb., Wien, 1751, 29. 15  Pr. C. 3. „Praeter jam dicata captivationem, aut traditionem, reus vel 1o per accusationem, vel 2o per denuncatitonem manifestatur, vel 3o talia produntur indicia, 18  A rendtartás szerint, ha a vádló a megkezdett vádtól a szükséges okok suspiciones, & conjectuae, in quas Dominus Jurisdictionis ex officio inquirere tenetur.” A megjelölése mellett elállt, szükséges a vizsgálat (inquisitio) eredményesebb le- folytatásához minden információt közölnie a bíróval. Pr. C. 9. „Si etiam Actor a coepta Accusatione ex sufficientibus causis desistat, & totum Judicis officio committat, nihilominus Judici pro meliori Inqusitionis prosecutione, omnes notitias communicare debet.”

Büntetőjogi Szemle   2021/2. szám zésből (uszításból) tette, akkor őt ezért a patvarko- szemben valamilyen kijelentést tesznek, ezek nem dás (alaptalan perlekedés) kompenzációjára és min- adnak elég megbízható jelet ahhoz, hogy a vizsgála- den (okozott) kár és költség megtérítésére kell kö- tot meg lehessen indítani. Továbbá az ilyen jöven- telezni, valamint az ügy minőségének megfelelően dőmondót el kell fogni, a gonosz képességéről (prak- kell büntetni.19 Ha a vádló a szükséges okok megje- tikájáról, mesterségéről) ki kell kérdezni és a tett lölése nélkül (ezeket a rendtartás konkrétan nem minősége szerint őt és azt, aki az ő jóslatát kérte, határozza meg), vagy összebeszélésből, vagy ajándék meg kell büntetni.23 vagy titkos egyezség miatt áll el a vádtól, akkor ilyen esetekben is szintén az előbb említett patvarkodás Ezek a büntetendő cselekmények a büntetőeljá- kompenzációjára, valamint a károk és a költségek ráshoz, azon belül is alapvetően az eljárás megindí- megfizetésére kell kötelezni és emellett az ügy mi- tásához kötődnek. A rendszertani értelmezés alap- nősége szerint enyhébben vagy súlyosabban kell ján, azonban jól látszik, hogy ezek a büntetendő cse- büntetni.20 lekmények jól beleilleszkednek az első részben sza- bályozott büntetőeljárás menetébe, úgy, hogy alap- Még mindig alapvetően az akkuzatórius alapeljá- vetően nem törik meg az eljárási szabályok áttekin- rási jelleghez kapcsolható a rendtartás azon rendel- tésének logikáját. Mindazonáltal a rendtartás máso- kezése, amely szerint, ha a bíróság a lefolytatott bi- dik részében még három olyan további büntetendő zonyítást követően úgy látja, hogy a vádló semmit cselekményt (hamis eskü, az eskü erejének megsér- sem bizonyított és a bíróság ex officio sem tudott tése és a foglyok elengedése) lehet találni, amelyek felhozni semmit a vádlottal szemben, akkor a bíró- akár még elhelyezhetők lettek volna az eljárási sza- ság az ítéletben a vádlottat minden büntetés alól fel- bályok között. Ezek közül azonban csak a harma- menti. A vádlóra pedig az iniuria, a károk és a költ- dikra találunk utalást az első részben, az alábbiak- ségek kompenzációjának megfizetését szabja ki, és ban részletesebben is érintett tömlöcbe vetés abban az esetben, ha a vádat meggondolatlanul és (incarceratio) kapcsán. A rendtartás röviden úgy gonoszul tették, a vád súlyosságára és a megvádolt fogalmaz, hogy azon személyekről (pontosabban személyére tekintettel a vádlóra büntetést szab ki.21 azok cselekményéről), akik összejátszanak az elme- nekülő fogollyal, a második részben tesz említést.24 A büntetőeljárás megkezdésének másik módozata, amikor a büntető processus valamely tisztességes Ha az egyes, mai értelemben vett anyagi jogi kér- személy – aki nincs ellenséges viszonyban a feljelen- déseket szabályozó artikulusokat kezdjük el vizs- tett személlyel – által tett feljelentésre (denuntiatio) gálni, akkor talán az első helyen a két egymással is indul meg. Azonban a hamis feljelentéseket, amelyek szoros kapcsolatban álló fejezet, a büntetést enyhítő irigységből, gyűlöletből vagy bosszúból erednek, és súlyosító körülmények felsorolása említhető. Ezek vagy rágalmazásból történnek, nemcsak, hogy nem az artikulusok az ítélet meghozatalához, azon belül lehet elfogadni, de ezenfelül az ilyen feljelentőket pedig a büntetéskiszabáshoz kapcsolhatók, ugyanis az ügy és a felhozott büntetendő cselekmény minő- a rendtartás az ítélethozatal című („De Sententia”) sége szerint kell büntetni.22 XLII. artikulusban nevez meg bizonyos szemponto- kat, amelyeket a bírónak az ítélethozatalnál figye- Az eljárás harmadik megindítási módozata egyér- lembe kell vennie. Így az ítélkezőknek gondosan telműen az inkvizitórius alapeljárási modellhez kap- vizsgálniuk kell, hogy az elkövető és az elkövetett csolható. Ebben az esetben az eljárás ex officio indul cselekmény vonatkozásában megjelennek-e olyan meg bizonyos gyanúokok (indicia) fennállása miatt, körülmények, amelyek súlyosabb vagy enyhébb amelyek esetében vizsgálatot (inquisitio) kell foly- megítélést, és ezáltal a rendtartásban az adott cse- tatni. A rendtartás a XXIII. artikulusban fel is sorolja lekményre eredetileg meghatározottnál enyhébb azokat a gyanúokokat, amelyek megléte esetén meg- vagy súlyosabb szankció kiszabását teszik lehetővé.25 indulhat a vizsgálat. Ezzel összefüggésben a szabá- Itt a rendtartás utal is arra a két artikulusra, amelyek lyozás úgy rendelkezik, hogy azok a jósok, látnokok az általános büntetést enyhítő és súlyosító körülmé- vagy mások, akik hisznek a babonákban és valakivel nyeket tartalmazzák.26 A két fejezetnek a rendtartás 19  Pr. C. 5. „Si tamen Actor ab accusatione, & probatione ideo velit desistere, quod Accusationem ex ira, praecipitatione, ebrietate, aut nequisitiosa instigatione fecisset, […] sed tamen ad compensationem calumniae, ac omnium damnorum, & expensarum 23  Vö. CCC XXI. Artikulus. Bratsch i. m. 56. Zoepfl, Heinrich: Die Peinliche adstringatur, simulque juxta qualtiatem rei puniatur.” Réti Illés i. m. 10. Gerichtsordnung Kaiser Karl’s V. nebst der Bamberger und der Brandenburger 20  Pr. C. Uo. „Si vero sine sufficienti causa, vel forte ex condicto, vei ob munera, aut Halsgerichtsordnung sämmtlich nach den ältesten Drucken und mit den Projecten der occulta correspondentia, ab ab accusatione desisteret, praeter supra dictas compensationes, peinlichen Gerichtsordnung Kaiser Karl’s V. von den Jahren 1521 und 1529 beide zum pariter, & juxta rei qualitatem, levius, aut gravius puniatur, […].” Réti Illés i. m. Uo. erstenmale vollständig nach Handschriften, Academische Verlagsbuchhandlung von 21  Pr. C. 6. „Si vero Actor nihil prorsus probavit, & Jurisdictionis Dominus, ex officio C. F. Winter, Heidelberg, 1842, 219. Langbein, John H.: Prosecuting Crime in the nihil contra cum affere potest, tunc per finalem sententiam, ab omni poean liber pronunciatur; Renaissance: England, Germany, France, The Lawbook Exchange, LTD. Clark, Actori vero compensatio injuriae, damnorum, & expensarum imponatur; Et casu accusatio New Jersey, 2005, 273. adeo inconsiderata, aut malitiosa fuisset, juxta gravitatem accusationis, aut personae accusatae 24  Pr. C. 11. „De ijs, qui cooperantur effugio captivi, postea dicetur.” puniatur; si vero alqua apparentia, ad torturam tamen non sufficientia attulisset, nec 25  Pr. C. 21. „Praesertim autem quisque qui in criminalibus suffragium, & sententiam puniatur, nec ad expensas obligetur.” dicit, bene ac diligenter observet, an personam, vel delictum tales circumstantiae afficiant, 22  Pr. C. 8. „Primo fiant ab hominibus vitae, & famae, & qui cum delato nullas quae rem, aut sententiam minuunt, vel augent? & juxta has circumstantias leviorem, vel 20 inimicitas gerant: e contra falsae Denunciationes, ex invidia, odio, aut vindicta profectae, severiorem sententiam ferat;” aut a calumniatoribus factae, non solum non sunt acceptandae; sed insuper denuncians juxta 26  Pr. C. 22–23. „Articulus XLIV. De Circumstantijs poenam alleviantibus. […] qualitatem rei, & delicti imputati, puniendus est.” Articulus XLV. De Circumstantijs poenam augentibus.”

első részében való elhelyezése, valamint a kifejezet- ugyanis lényegében a kiszabható büntetéseket íté- Büntetőjogi Szemle  2  021/2. szám ten a bíróhoz szóló „iránymutatásul” szolgáló meg- letekbe belefoglalható „formulákként” veszi számba. fogalmazás lehetővé tesznek egy olyan értelmezést, Ezen jelenség szemléltetésére a rendtartás egyik 21 amely szerint az általános büntetést enyhítő és sú- rendelkezését hozom példaként. A halálbüntetések lyosító körülmények a rendtartás ezen pontján való között a szabályozás ismeri az élve elégetés szankci- elhelyezése azzal magyarázható, hogy a szabályozás óját, amelynek leírása kapcsán a rendtartás a követ- itt sorolja fel azokat az enyhítő és súlyosító körülmé- kezőképpen fogalmaz: „A nevezettet ezen tulajdon nyeket, amelyekre a bíróknak az ítélet meghozatala elkövetett bűntette miatt, jól megérdemelt bünteté- során tekintettel kell lenniük.27 séhez, a büntetés szokásos helyére kell vezetni, ugyanazon helyen az élettől tűz által kell megfosz- Az ítélethozatalhoz kapcsolható a bűntett elévü- tani, a testet hamuvá kell égetni”.31 Az N. rövidítés lését taglaló fejezet is, amelyben a rendtartás számba – feltehetőleg a nominatus (nevezett) kifejezés itt veszi a büntetni rendelt cselekményeket aszerint, az elítélt személyt jelöli – használata, valamint a hogy mennyi idő alatt évülnek el. A rendtartás az deduco (odavezet), privo (megfoszt) és a comburro egyes bűntetteket az 5, 10, illetve 20 év alatt elévülő, (eléget) igék esetében a felszólító mód alkalmazása valamint az el nem évülő delictumok csoportjaiba (passzív imperfectum, II. imperativus E/3.) is az íté- sorolja be. Az elévülést taglaló fejezet úgy kapcsoló- letbe illeszthetőséget, a „formula”-szerű megfogal- dik az ítélethozatalhoz, hogy a rendtartás megfogal- mazást erősítik. mazása alapján a vádlottat elévült bűntett miatt nem lehet marasztalni (condemno).28 5, 10 illetve 20 év Az eljárásjogias szemléletet juttathatja kifejezésre elteltével az elévülés tényénél fogva az elkövetőknek a rendszertani értelmezés is, mivel az alkalmazható minden vád, vallatás és büntetéstől mentesnek kell büntetéseket a rendtartás két nagy csoportra – halál lenniük és velük szemben a továbbiakban eljárni és testi büntetésekre – osztja, és ezen két artikulus nem lehet.29 Az elévülés jogkövetkezményeinek a előtt közvetlenül az ítélet megszerkesztéséről szóló meghatározásánál alkalmazott fentebbi megfogal- XLVII. fejezetet („De formanda Sententia”) helyezi mazás, illetve a condemno (marasztal) és a procedo el.32 Az élet elvételével járó büntetések felsorolását (előrehalad) igék használata tesz lehetővé egy olyan a rendtatás azzal a mondattal kezdi, hogy ebben a értelmezést, amely szerint a hatályos büntetőjogban fejezetben annak a számbavétele történik, hogy mely anyagi jogi jogintézménynek tekintett, általános büntetéseket lehet alkalmazni, és hogyan kell azok- részbe tartozó elévülést a rendtartás alapvetően ról ítéletet hozni.33 Ezen második tagmondat és a processzuális oldalról közelíti meg. pronuncio (kimond) ige alkalmazása egyrészt meg- erősítheti a processzuális megközelítést, másrészt Ugyancsak az ítélethozatalhoz kapcsolható a rend- magyarázatul szolgálhat arra, hogy a rendtartás mi- tartás XLVI. fejezete, amely a büntetéskiszabás vonat- ért úgy sorolja fel a kiszabható büntetéseket, hogy kozásában azt az esetet szabályozza, amikor valaki közben az egyes rendelkezések megfogalmazása az több bűntettet követett el. Az ítélethozatalt tárgyaló ítéletek megszövegezéséhez válik hasonlatossá. artikulus utal is arra, hogy ilyen esetekben a rendtar- tás XLVI. artikulusában foglaltakra kell figyelemmel A kiszabható büntetéseknek ismeretes még egy lenni.30 A kérdéskört taglaló fejezet címe is az eljárás- harmadik csoportja is, amelyet a rendtartás extra­ jogias szemléletmód érvényesülésére szolgálhat bi- ordinarius (rendkívüli) vagy arbitrarius (mérlege- zonyítékul, hiszen az abban ugyancsak felbukkanó lésen alapuló) büntetéseknek nevez és egy külön procedo (előrehalad) ige és maga a fejezetcím meg- fejezetben helyez el. Voltak olyan delictumok, ame- fogalmazása – „Hogyan kell eljárni az ítéletekben, lyekre a rendtartás nem határozott meg konkrét amikor valaki több bűntettet követett el?” („Quomodo büntetést, ilyen esetekben a bírónak kellett a saját procedendum sit in Judicis quando quis plura mérlegelése alapján a cselekményt és annak körül- delicta patravit”) – is kifejezésre juttatja a probléma ményeit alaposan megvizsgálva büntetést kiszabnia. eljárásjogias kontextusba helyezését, noha ez a feje- Ezen extraordinarius vagy arbitrarius büntetése- zet a hatályos büntetőjogban a halmazati büntetés ket a rendtartás röviden példálózó jelleggel sorolja anyagi jogi problémájával lenne rokonítható. 31  Pr. C. 24. „N. Propter hoc suum delictum patratum, ad bene meritam poenam, ad Végezetül a rendtartás első részéből még a bünte- consvetum supplicij locum deducitor, ibidem per ignem vita privator, corpus in cineres téseket taglaló fejezetek illeszthetők a mai értelem- comburitor.” ben vett anyagi büntetőjog általános részébe. Azon- ban a szabályozás az alkalmazható büntetések felso- 32  Az ítélet megszerkesztéséről szóló fejezet és a kiszabható büntetéseket rolását az ítélet megszerkesztésével kapcsolja össze, taglaló artikulusok közti kapcsolatot a nyelvtani értelemzés is bizonyítja, ugyanis az ítélet megfogalmazása kapcsán a rendtartás megerősíti, hogy sem- 27  A bírók számára iránymutatásul szolgáló szövegrészre lásd Pr. C. 22. milyen más büntetést nem lehet kiszabni az ítéletben, mint amelyek ebben a „Sciendum hic omnibus Judicibus.”. tartományban (Alsó-Ausztria) használatosak. Pr. C. 24. „Nulla nova, sed tales poenae decernantur, quae in hac Provincia usitatae sunt”. A következő – a halálbün- 28  Pr. C. 21. „Non potest reus ob delictum jam antiquatum condemnari.” tetések különböző fajtáit taglaló – fejezet első mondatának a megfogalmazása 29  Pr. C. 21. „Itaq; post lapsum talis temporis, reus, per ipsam antiquationem, ab az előbb hivatkozott rendelkezés folytatásaként értelmezhető. Pr. C. 24. „Quae omni criminali accusatione, quaestione, poena, securus, ac liber sit; nec illum ulterius autem usitatae sint, […] jam sequitur.” procedendum est.” 30  Pr. C. 21. „Si quis variorum delictorum reus sit, eaq omina vera, ac manifesta sint; 33  Pr. C. 24. „Quae autem usitatae sint, & quomodo de ijs sententia pronuncianda quantum fieri potest, cujuslibet poena observanda est, ut Articulo XLVI. dicetur.” jam sequitur.” Lásd pronunciatio sententiae: ítélet kimondás. Trattner-Károlyi Könyvnyomtató-Intézete, Mag yar Törvénykezési Szótár, a ’Kiadók’ betüjivel és költségén, Pesten, 1837, 75.

fel. Egy esetben azonban itt is fel lehet fedezni az hívva, lehetséges egy olyan értelmezés, amely alapján ítéletszerű megfogalmazást. Extraordinarius bün- a második rész fejezeteire úgy tekintünk, mint ame- tetésnek tekinti a szabályozás a Magyar Királyság lyek az adott bűntett sajátosságaira vonatkoztatva lé- déli határainak (végvidéknek) az őrizetét.34 Ez vagy nyegében a büntetőeljárás menetét írják le. Ennek a meghatározott időre vagy az elítélt élete végéig tartó megközelítésnek az alaposabb vizsgálatához először ingyenes munkavégzést jelent, és a rendtartás ezen a második rész egyes fejezeteinek szerkezeti felépíté- büntetés kapcsán a következőképpen fogalmaz: „Ne- sét kell áttekinteni. vezett személy meghatározott évre az állam megbí- A Pars II. minden fejezete – a fejezetcím után köz- zásából a határhoz vagy a megnevezett sánchoz le- vetlenül – először meghatározza az adott büntetendő gyen odarendelve, és azon a helyen a megnevezett cselekményt, ezeket a körülírásokat még nem lehet ideig bilincsben legyen köteles dolgozni.”35 Az N. a mai értelemben vett törvényi tényállásoknak te- rövidítés, valamint az adjudicatus esto (oda legyen kinteni, de értelmezhetők azok korai előképeiként. Büntetőjogi Szemle   2021/2. szám rendelve) és az obligatus esto (köteles) imperatív A büntetendő cselekmény meghatározása után kö- alakok (II. imperativus E/3.) használata ugyancsak vetkezik az adott bűntett vonatkozásában a vizsgálat az ítéletszerű megfogalmazást fejezik ki. (inqusitio) megindítását (indicia ad inquisitionem), Összefoglalva a fentebbi elemzést, látható, hogy a a gyanúsított elfogását (indicia ad captivationem), rendtartás első részben szabályozott, a mai értelem- valamint a kínvallatás elrendelését (indicia ad ben az anyagi büntetőjog általános részébe sorolható torturam) lehetővé tevő gyanúokok felsorolása. Ez- témakörök mind grammatikai, mind rendszertani után a kínvallatás alatt az eljárás alá vont személyhez értelemben jól beleilleszkednek az alapvetően eljá- intézett, a bíró által előzetesen megfogalmazott kér- rásjogi jellegű szabályok közé. Ezen kérdésköröknek dőpontok (interrogatoria puncta) felsorolása a rendtartás első részben való elhelyezését alapve- (interrogatorium) következik, majd az adott bűn- tően az indokolhatta, hogy a mai értelemben vett tettre kiszabható büntetéseket határozza meg a rend- anyagi büntetőjog általános részének terminológiá- tartás a végítélet (sententia finalis) cím alatt és utol- ját és elméleti hátterét a jogtudomány még nem dol- jára az adott büntetendő cselekmény kapcsán fel- gozta ki. Ezért lehetséges, hogy a modern értelem- merülő büntetést súlyosító (circumstantiae aggra­ ben az általános részbe tartozó, azon belül elsősor- vantes) és enyhítő körülményeket (circumstantiae ban a szankciórendszerhez és a büntetéskiszabáshoz alleviantes) veszi számba. kapcsolóható kérdéskörök (elévülés, büntetést eny- Nem minden fejezetben jelenik meg mindegyik hítő és súlyosító körülmények, büntetések, [halma- a fentebbi címek közül, de a legtöbb esetében ez a zat] halmazati büntetés) a rendtartás első részében séma érvényesül.38 Az egyes artikulusok ilyen for- az „általános” büntetőeljárási szabályok között, a mában történő megszerkesztése tehát azt az értel- büntetőeljárás menetébe ágyazottan kapnak he- mezést teszi lehetővé, hogy a második rész fejezetei­ lyet.36 Ugyanis, mint az a következő fejezetben rész- nek tartalmát, az egyes büntetendő cselekményekre letesebben bemutatásra kerül, minden „különös” vonatkoztatott – az első rész „általános” eljárási ren- (azaz az egyes büntetendő cselekményekhez kap- delkezéseihez képest – „speciális” („különös”) bün- csolódó), a mai értelemben büntető anyagi és eljá- tetőeljárási szabályanyagként szemléljük.39 Az előbb rásjogi jellegű rendelkezést a rendtartás a második felsorolt címekből jól látszik, hogy azok közül az részében szabályoz.37 indicia ad inquisitionem, indicia ad captivationem, 1.3. Pars II. indicia ad torturam és az interrogatorium nem so- rolhatók a mai értelemben vett büntető anyagi jogba, ezek a témakörök mai értelemben az eljárás megin- A rendtartás második része, mint arra fentebb már dításával, a kényszerintézkedésekkel és a bizonyítás- történt utalás, nem teljesen a mai értelemben vett bün- sal rokoníthatók, azaz sokkal inkább eljárásjogi, mint tető anyagi jog különös részét jelentette, habár a sza- anyagi jogi természetűek. Ezt bizonyítja az is, hogy bályozás számba vette az egyes artikulusokban a bün- mind a négy kérdéskört a rendtartás első részében tetendő cselekményeket, és körül is írta azokat, azon- a büntetőper áttekintése során általánosságban sza- ban a második rész egyes fejezeteinek szerkezeti fel- bályozza. A XXII. artikulusban a rendtartás az építését is alapvetően a processzuális megközelítés inqusitio taglalása kapcsán a gyanúokok három cso- hatotta át. Az interpretatio systematicát segítségül portját határozza meg. Azért, hogy tisztességes és ártatlan személyek ellen ne indulhasson inqusitio, 34  A rendtartás megalkotásakor, 1656-ban a Magyar Királyság egy jelentős a rendtartás meghatározott gyanúokok fennállását része még hódoltsági terület volt. követeli meg az inqusitio megindításához, és azon 35  Pr. C. 28. „N. ad N. annos ex mandato Regiminis, ad (confinium, aut fossae nominandae) adjudicatus, & ibidem tamdiu in compedibus, laborare obligatus esto.” 36  Az „általános” kifejezést ebben a mondatban nem az általános rész meg- jelölésre használom, csak ezzel próbálom jelölni a rendtartás két része közti 38  A több szempontból is kivételesnek tekinthető öngyilkosságról szóló különbséget. LXIX. fejezetet („De morte sibimet ipsi illata”) a rendtartás – a cselekmény jelle- 22 37  A „különös” kifejezést ebben a mondatban nem a különös rész géből fakadóan – egyáltalán nem tagolja címekre. Pr. C. 49–50. megjelölésre használom, csak ezzel próbálom jelölni a rendtartás két része 39  Ilyen értelemzésre nyújthat lehetőséget Hoegel megállapítása a rendtar- közti különbséget. tás második részében található indiciumokról. Hoegel i. m. 45.

túl az elfogás és a tortúra elrendeléséhez is.40 A rend- tartja a gyanúokok és a kérdőpontok esetében alkal- Büntetőjogi Szemle  2  021/2. szám tartás a XXIII., XXVI. és a XXXV. fejezeteiben az mazott communis-particularis elhatárolást, ami úgynevezett általános [közönséges] (communis) egyébként a rendtartás XLII. artikulusából is kiol- 23 gyanúokokat sorolja fel, amelyek szükségesek az vasható.42 Másrészt kirajzolódik az első részben is- inqusitio megindításához, a gyanúsított elfogásához mertetett erősen inkvizitórius jellegű per váza és és a tortúra elrendeléséhez. A kérdőpontok vonat- annak legfontosabb momentumai. Az eljárás az úgy- kozásában is hasonló megoldással lehet találkozni. nevezett vizsgálattal (inqusitio) veszi kezdetét, ami A rendtartás XXXII. fejezete általánosságban hatá- ex officio indul. Ahhoz azonban, hogy a vizsgálatot rozza meg azokat a körülményeket, amelyekről az meg lehessen indítani, szükséges a Praxis Criminalis eljárás alá vont és a büntetőper ezen pontján már által meghatározott bizonyos gyanúokok fennállása, fogva lévő személyt a bírónak ki kell hallgatni. amelyeket a rendtartás az egyes delictumok sajátos- ságaira is figyelemmel az egyes fejezetekben sorol Azonban a szöveg mind a négy fejezetben kiemeli, fel. A második főbb mozzanat a gyanúsított elfogása, hogy az egyes büntetendő cselekmények vonatko- ehhez már súlyosabb gyanúokok fennállását köve- zásában a speciális (particularis, specialis) gyanú- teli meg a rendtartás, de a captivatio (incarceratio) okok, illetve a kérdőpontok esetében a speciális kér- még nem minősül büntetésnek, célja – ahogy ezt a déseket a rendtartás második részében fogja meg- rendtartás is kiemeli – a biztosítás volt, így bizonyos határozni.41 A gyanúokok esetében ez a szabályozási értelemben a modern jogban ismert kényszerintéz- megoldás, azaz az első és a második rész esetében a kedések egyik előképének is tekinthető.43 A bizonyí- communis-particularis szembeállítása is azt erősíti, tás kapcsán a rendtartás az egyes delictumok vonat- hogy a második rész is alapvetően büntetőeljárási kozásában meghatározza, hogy milyen gyanúokok jellegű szabályanyagot tartalmaz. A Praxis Crimi­ esetén lehet a gyanúsított személyt kínvallatásnak nalis az első részben általánosságban áttekintett alávetni, és felsorolja azokat a kérdéseket (kérdő- büntetőper szabályait a konkrét büntetendő cselek- pontokat), amelyeket az adott bűntett sajátosságaira ményre – figyelembe véve annak jellegéből fakadó tekintettel kell feltenni a tortúra során az eljárás alá sajátosságait – vetíti rá és vázolja fel a büntetőper vont személynek. Beismerés vagy az elkövetés más menetének főbb mozzanatait. Tehát a második rész módon történő bizonyítása esetén, marasztaló íté- fejezetein belül található, fentebb felsorolt címek letet lehet hozni, amely kapcsán a rendtartás a lényegében az inkvizitórius alapeljárási modell ka- sententia finalis cím alatt sorolja fel, hogy az adott rakterjegyeit magán viselő büntetőper főbb momen- bűntett esetében, milyen büntetéseket lehet alkal- tumait modellezik, ami a rendtartás második részé- mazni. Az ítélethozatal során az ítélkezőknek az ben a processzuális megközelítés megnyilvánulása- adott ügyben felmerülő büntetést enyhítő és súlyo- ként értelmezhető. Ezt a sajátos jelenséget illusztrálja sító körülményekre is figyelemmel kell lenniük, a következő ábra. amelyeket a rendtartás a circumstantiae alleviantes és circumstantiae aggravantes címek alatt fogal- A rendtartás második részének fejezeteiben maz meg. A súlyosító és enyhítő körülményeket tag- kirajzolódó – az egyes bűntettekre vetített – laló címek sem minden esetben csak a büntetést enyhítő és súlyosító körülményeket sorolják fel, né- büntetőeljárás modellezése hol eljárásjogi jellegű rendelkezések, néhol pedig a modern anyagi büntetőjog általános részéhez kap- Az ábra alapján egyrészt láthatóvá válik, hogy a csolható kérdéskörök is helyet kapnak ezen címek rendtartás még a büntetést enyhítő és súlyosító kö- alatt. rülmények vonatkozásában is következetes és meg- Összességében a második rész fejezeteiknek szer- 40  Pr. C. 9. „Cum autem, ut dictum est, sufficientia indicia huc requirantur, ne forte kezeti felépítéséből az látszik, hogy anyagi jogi jel- honestus quispiam, aut Innocens ad Inquisitionem trahatur, & per hoc ejus honor laedatur” legű kérdésköröket is tartalmaznak – az egyes bűn- tettek körülírása és az azokra kiszabható büntetések 41  Pr. C. Uo. „non solum in communi, sed etiam respectu particularium criminum, felsorolása, valamint a büntetést súlyosító és enyhítő sufficientia, & gravia sint, suis singula locis exponemus.” Pr. C. 10. „Quaenam in körülmények számba vétele –, de a speciális indi­ criminalibus singulis delictis, specialia indicia, ad incarcerationem requirantur, postea suo ciumokat tartalmazó címek, a címek sorrendje és loco dicetur.” Pr. C. 13. „Particularia interrogatoria, quae in quolibet delicto, ex certis az egyes címeket „átkötő” (összekötő) szövegrészek causis observanda sunt, in secunda parte huus Praxis Criminalis, suo loco reperiantur.” megfogalmazása, sokkal inkább eljárásjogi jellegű Pr. C. 14. „hic aliqua communia, & deinceps de singulis delictis specialia quaedam szabályozást mutat. exprimere, necessarium esse duximus.” 42  Pr. C. 21. „[…] ideo alleviantes, & aggravantes circumstantias in communi, Articulo XLIV. & XLV. in specie vero, penes singula delicta suo loco indicare necesse duximus.” 43  Pr. C. 11. „Cum incarceratio solum sit ad assecurationem, & exceptis quibusdam casibus, non ad poenam;” Réti illés i. m. 11.

Büntetőjogi Szemle   2021/2. szám Összefoglalás inkvizitórius jellegű büntetőper főszereplőinek szá- mító bírók. A rendtartás elsősorban nekik akar út- A fenti elemzésből kitűnik, hogy a rendtartás jól meg- mutatást, segítséget nyújtani, hogy hogyan kell a szerkesztett, logikus egésszé áll össze, szerkezeti fel- büntetőügyekben eljárni.44 építése és megszövegezése alapján elmondható, hogy szövegének teljes egészét lényegében egy eljárásjogias Ezen jelenséggel hozható kapcsolatba az is, hogy szemlélet hatja át. Ez a megközelítés pedig a rendtar- a büntetőrendtartás egészét alapjaiban meghatározó tás szabályozását a mai értelemben vett anyagi bünte- inkvizitórius karakterrel szorosan összefüggő és a tőjog általános, illetve különös részébe sorolható korabeli per minden főbb mozzanatára hatással lévő egyes kérdéskörök bemutatását is alapvetően megha- indiciumtan – ami ugyancsak dominálja a rendtar- tározza. Ez a processzuális megközelítés – amely a sza- tás szabályanyagát – is lehetséges magyarázatként bályozásban a mai értelemben vett eljárási joganyag szolgálhat a processzuális megközelítés érvényesü- dominanciájaként is értelmezhető az anyagi jogi jel- lésére. Valószínűleg az előző két érv együttes meg- legű kérdéskörökkel szemben – több körülmény jelenése mutatható ki a rendtartás XXXV. artikulu- együttes hatásával magyarázható. Az első és talán a sában, ahol a szabályozás a „pro meliori directione” legfontosabb jelenség, hogy a korabeli jogi gondolko- („ jobb iránymutatás végett”) fordulattal, azt indo- dásban, jogtudományban még nem vált el tisztán a kolja meg, hogy miért kell a kínvallatás elrendelésé- mai értelemben vett büntető anyagi és büntető alaki nek gyanúokai esetében az általános gyanúokokat jog, ami így a jogalkotás szintjén sem jelenhetett meg az első részben, a speciális gyanúokokat pedig a még a 17. század közepén. rendtartás második részében tárgyalni. A jobb irány- mutatás pedig feltehetőleg a per urainak, a bíróknak Másrészt nem hagyható figyelmen kívül, hogy a szól. tartományi büntetőrendtartások (Landgerichts­ ordnungen) elsősorban a jogalkalmazók számára 44  Pusztai i. m. 449–450. Balogh Elemér: Eljárásjogi alapelvek az 1830. évi készültek. Ha a rendtartás egészének nyelvezetét és mag yar büntető törvénykönyv–tervezetben, In: Homoki-Nagy Mária (főszerk.): Em- különösen a C. artikulust, illetve a német nyelvű ki- lékkönyv dr. Cséka Ervin eg yetemi tanár születésének 70. és oktatói munkásságának 25. adás elején szereplő bevezető részt még alaposabb évfordulójára, [Acta Universitaus Szegediensis, Acta Juridica et Politica, Tomus LXXIV. nyelvtani vizsgálat alá vetnénk, akkor még inkább Fasciculus 1–40.], Szeged, 2012, 26. Balogh Elemér: De delictis criminalitatem non láthatóvá válna, hogy a rendtartás rendelkezéseinek involentibus eorumque poenis, Adalékok a kihágások hazai szabályozásának történetéhez, „címzettjei” alapvetően az ítélkezők, a korabeli In: Ünnepi tanulmányok Máthé Gábor oktatói pályafutásának 50. jubileumára, Studia sollemnia scientiarum politico–cameralium, Dialóg Campus Kiadó, Budapest, 2017, 44–45. 24

tabb és ennélfogva karak- terisztikusabb szabályozá- sára. Fázsi László1 A Bp. ugyanis a bírói ér- dekeltség körében kizárási és mellőzési okokat is- Az elfogultság bírói mert. „A kizárási okok azok, amelyeknek fen­for­ gása esetén az illető biró­ bejelentésének etikája nak egyáltalában nem sza- bad részt vennie a kérdé- ses ügy eldöntése körüli eljárásban s abból feltétle- nül ki kell, hogy zárassék. Büntetőjogi Szemle  2  021/2. szám A kizárási ok fenforgása Magyarország1Alaptörvénye (a továbbiakban: Alaptör- tehát hivatalból észlelendő, vagyis ha azok a biróság vény) mindenki számára garantálja a független és pár- előtt akár köztudomásból, akár magának az illető tatlan bíróság tisztességes eljárását.2 Ennek érvénye- birónak kötelességszerü bejelentése utján, vagy bár- sülése érdekében az Alaptörvény azt is deklarálja, hogy mely más úton ismertté válnak, akkor az illető birót a bírák függetlenek és csak a törvénynek vannak alá- nem szabad alkalmazni s magának az illető birónak rendelve, ítélkezési tevékenységükben nem utasítha- tartózkodnia kell az eljárásban való részvételtől. tók.3 A bírói függetlenség a tisztességes bírósági eljá- Ilyenkor az érdekeltség azon esetével állunk szem- rás egyik legfontosabb garanciáját jelenti, amelynek ben, melyet kizárási érdekeltség név alatt ismerünk maradéktalan érvényesülése azt is megkívánja, hogy és amelynek fogalmából önként folyik annak bíróként ne járhasson el az, aki a konkrét ügyben bár- szükségszerüsége, hogy a kizárási okokat a tövény milyen oknál fogva érintett, amely megkérdőjelezhe- taxative sorolja föl, éppen azért, szigoruan magya- tővé tenné eljárásának elfogulatlanságát, illetőleg pár- rázandók és ki nem terjeszthetők.”6 Ezzel szemben tatlanságát. más természetűnek tekintették a mellőzési okokat. „Megtörténhetik ugyanis, hogy valamely concret 1. ügy eldöntése körül olyan körülmények merülnek Az alkotmányos alapjog fel, amelyek, habár hivatalból tekintetbe veendő s okvetlenül kizáró okoknak fel nem állíthatók, de az érvényesülése ügynek teljesen elfogulatlan elbirálhatását s igy a biróság iránti tökéletes bizalom érdekét figyelembe véve, mégis olyanok, amelyek indokolttá teszik, hogy Az Alkotmánybíróság értelmezése szerint: „A pártat- az illető biró a kérdéses ügy körüli eljárásban – noha lan bírói eljáráshoz fűződő alkotmányos alapjog az egyébként részt vehetne – ne vegyen részt. Az ily adott ügyben eljáró bírótól az eljárásban szereplő fél, körülményeket maguk az érdekelt felek, vagy maga vagy az eljárás alá vont személy, illetve az ügy iránti az illető biró vetheti fel, anélkül azonban, hogy ezt elfogulatlanságot és előítéletek hiányát kívánja meg. tenni kötelesek lennének s anélkül, hogy azok fel- A pártatlanság követelményének tényleges érvénye- vetése szükségszerüleg az illető biró nemalkalmazá- sülését többek között az eljárási törvényekben meg- sát vonnák maguk után. Azok méltánylása vagy te- fogalmazott kizárási szabályok garantálják.”4 Ezeket a kintetbe nem vétele felett a biróság saját belátása szabályokat jelenleg a büntetőeljárásról szóló 2017. évi szerint határozhat s ha a felvetett aggályokat mél- XC. törvény (a továbbiakban: Be.) 14–18. §-ai tartal- tánylandóknak találja, akkor azok alapján mellőzheti mazzák. Ezek szerint az adott ügy törvényes bírájának az illető biró alkalmazását. Az ilyen mellőzési okok kizárására a Be. szerint objektív vagy szubjektív okból elfogadása esetén tehát a mellőzési érdekeltség esete kerülhet sor, ezért az előbbieket abszolút, míg az utób- áll előttünk.”7 bit relatív jellegű kizárási oknak is tekinthetjük.5 E különbségtétel még nyilvánvalóbbá válik, ha egy pil- Az utóbbi – a köznyelvi szóhasználat és a büntető- lanatra visszatekintünk a bűnvádi perrendtartásról eljárásról szóló 1962. évi 8. számú törvényerejű ren- szóló 1896. évi XXXIII. törvénycikknek (a továbbiak- delet szerint még kifejezetten is ekként nevesített8 – ban: Bp.) a mainál bizonyos értelemben differenciál- kizárási ok az elfogultság, amelyet ma a Be. 14. § (1) bekezdésének e) pontja akként szabályozza, hogy bíróként nem járhat el, akitől az ügy elfogulatlan megítélése egyéb okból nem várható. 1  PhD, tanácselnök, Nyíregyházi Törvényszék. 6  Márkus Dezső (szerk.): Magyar jogi lexikon II. Budapest, Pallas Irodalmi 25 2  Alaptörvény XXVIII. cikkének (1) bekezdése. és Nyomdai Részvénytársaság, 1889. 10. 3  Alaptörvény 26. cikk (1) bekezdése. 4  34/2013. (XI. 22.) AB határozat, Indokolás [30] 2.1. ABH 2013. 22. 1218. 7  Uo. 5  43/1998. (X. 9.) AB határozat, Indokolás III. 1. ABH 1998. 10. 158. 8  1962. évi 8. tvr. 20. § d) pontja.

Büntetőjogi Szemle   2021/2. szám 2. is jelzi, hogy például Szabolcs-Szatmár-Bereg megyé- A kizárási ok bejelentése ben 2020-ban az igazgatási jogkörben el nem intéz- és annak elintézése hető 39 büntetőügyben tett kizárás iránti bejelentés- ből 30 esetben (vagyis az összes eset 76,92 százaléká- E kizárási okot az érintett bíró vagy a tanácsának tag- ban) a bírók éltek ezzel a lehetőséggel. Ezért nem kö- ját érintően a tanács elnöke, valamint a bíróval szem- zömbös az, hogy mennyire megalapozottan élünk a ben az ügyész, a terhelt, a védő, a sértett, továbbá a kizárásunkat eredményező elfogultság bejelentésének vagyoni érdekelt jelentheti be. A kizárás iránti beje- lehetőségével, hiszen a más bíró vagy tanács, különö- lentésre az erre jogosultak eljárási helyzetétől függően sen pedig más bíróság kijelölése szükségképpen maga eltérő szabályok vonatkoznak. Lényeges különbséget után vonja a pertartam meghosszabbodását. jelent, hogy a bíró a vele szemben, a tanács elnöke pe- dig a tanács tagjával szemben felmerült kizárási okot Ez az egyébként nem kívánatos következmény köteles haladéktalanul bejelenteni indokolási kötele- azonban természetesen nem képezheti akadályát a zettség nélkül. Ezzel szemben az eljárás résztvevői a pártatlan és tisztességes eljáráshoz való alkotmányos kizárás iránti bejelentésüket kötelesek megindokolni alapjog érvényesülésének, illetve a megalapozott el- és a kizárási ok fennállását valószínűsíteniük kell. fogultság bejelentésének, már csak azért sem, mert a Be. 15. §-ának (1) bekezdése szerint a bíró a vele A kizárás iránti bejelentés ebben az esetben is két- szemben felmerült kizárási okot, a tanács elnöke a féleképpen: igazgatási ügykörben vagy a bíróság ál- tanács tagjával szemben felmerült és tudomására tal intézhető el a bejelentő személyétől, illetőleg az jutott kizárási okot köteles a bíróság elnökének ha- érintett bíró nyilatkozatától függően. Az igazgatási ladéktalanul bejelenteni. Ennek elmulasztása a bírák ügykörben történő elintézésre a bíróság elnöke jo- jogállásáról és javadalmazásáról szóló 2011. évi gosult, amely kétirányú kötelezettséget jelent szá- CLXII. törvény (a továbbiakban: Bjt.) 22. §-ának (1) mára. Egyrészt a bíróság elnöke köteles a bíró kizá- és a 36. §-ának (1) bekezdéseiben foglaltakra figye- rását hivatalból kezdeményezni a tudomására jutott lemmel a Bjt. 105. §-ának a) pontján alapuló fegyelmi kizárási ok miatt. Másrészt az elnök más bíró kijelö- eljárás kezdeményezését is maga után vonhatja. lésével – külön határozat meghozatala nélkül – gon- Ugyanilyen következménnyel járhat azonban az el- doskodik a kizárás iránti bejelentés elintézéséről, fogultság alaptalan bejelentése is, miután a Bjt. ha a bíró a rá vonatkozó kizárási okot maga jelentette 36. §-ának (1) bekezdése szerint a bíró az igazság- be vagy a más által bejelentett ilyen ok fennállását szolgáltatási feladatainak teljesítését nem tagadhatja elismeri. meg, márpedig egy ilyen bejelentés az alkotmányos- ság álarca mögé bújva éppen ezt valósítja meg. A bíróság általi elintézésre olyan esetben kerül sor, amikor a kizárás iránti bejelentés igazgatási ügy- A bírói elfogultság miatti kizárási bejelentések eb- körben történő elintézésére nincs lehetőség, mert ből fakadó dilemmáját az Alkotmánybíróság elvileg a bíró a kizárási okot nem maga jelentette be vagy a már megoldotta annak kimondásával, hogy „az 1973. más által kezdeményezett kizáráshoz nem járul évi I. törvény 35. § (1) bekezdésének c) pontja9 al- hozzá. Ebben az esetben a bíróság másik bírája ha- kalmazásánál alkotmányos követelmény, hogy az a tároz a kizárás tárgyában az ügyiratok alapján. Ez bíró, aki a vele szemben fennálló kizárási okot maga alól kivételt jelent, amikor a bíróságnak nincs olyan jelenti be, a bejelentés megtétele után az ügyben bírája, akire a kizárási ok nem vonatkozik, mert nem járhat el”.10 E határozat mindenképpen mérföld- ilyenkor a másodfokú bíróság vagy – amennyiben a kőnek tekinthető az elfogultság miatti kizárásra irá- kizárás iránti bejelentés a másodfokú bíróság min- nyuló bírói bejelentés elintézését illetően, ezért en- den bírájára is vonatkozik – a harmadfokú bíróság nek a következők szerinti lényegi indokait részlete- hoz határozatot a kizárás tárgyában. A harmadfokú sebben is érdemes idézni.11 bíróság valamennyi bíráját érintő kizárási ok esetén pedig a Kúria dönt a kizárás kérdésében. „A kizárás intézményének alapvető rendeltetését kérdőjelezhetné meg […] a Be. idevonatkozó szabá- lyának olyan értelmezése, amelynek következtében a bíróság elfogultságot bejelentő tagja bejelentésé- nek »elintézése« abban is állhat, hogy az elfogultsága 3. 9  A büntetőügyben a hatóság tagjaként nem járhat el: akitől az ügy elfogu- A pártatlanság látszatának latlan megítélése egyéb okból nem várható. jelentősége 10  17/2001. (VI. 1.) AB határozat 1. pontja. ABH 2001. 5. 248. 11  Az alkotmánybírósági határozat meghozatalára ugyan még az Alaptör- vény elfogadását megelőzően került sor, ami azonban nem zárhatja ki a figye- lembevételét, miután az Alkotmánybíróság már állást foglalt abban, hogy „az újabb ügyekben vizsgálandó alkotmányjogi kérdések kapcsán felhasználhatja a korábbi határozataiban kidolgozott érveket, jogelveket és alkotmányossági A kizárás iránti bejelentés elintézésének eredménye- összefüggéseket, ha az Alaptörvény egészét érintő kontextuális egyezősége, ként tehát akár az elfogultság hiányának megállapítá- az Alaptörvény értelmezési szabályainak figyelembevétele és a konkrét ügy 26 sára is sor kerülhet, amely alól kivételt jelent a kizárási alapján a megállapítások alkalmazhatóságának nincs akadálya, és szükséges- ok bíró általi bejelentése. Ennek jelentőségét pedig az nek mutatkozik azoknak a meghozandó döntés indokolásába történő beillesz- tése.” {13/2013. (VI. 17.) AB határozat, Indokolás [32], ABH 2013. 13. 624.}

hiányának megállapítására kerülhet sor. Ez a felfo- ügyben.14 Ezekben az ügyekben a másodfokú taná- Büntetőjogi Szemle  2  021/2. szám gás azt eredményezhetné, hogy a bíró belső meg- csok minden esetben más városi bíróságot jelöltek győződése ellenére is köteles lenne egy adott ügy- ki az elsőfokú eljárás lefolytatására. Az elfogultsági 27 ben eljárni. Az ilyen értelmezés szembeszökően sér- okok másik csoportját a baráti kapcsolat, illetőleg a tené a pártatlansággal kapcsolatos […] követelményt, személyes ismeretség jelentette. Ezek közül az egyik miszerint el kell kerülni minden olyan helyzetet, ügyben a városi bíróság valamennyi bírája kérte az amely jogos kétséget kelt a bíró pártatlansága tekin- ügy elbírálásából való kizárását, arra hivatkozással, tetében. Annak megítélése, hogy az elfogultságát hogy a IV. rendű vádlottal régóta baráti, ismerősi vi- bejelentő bíró bejelentését más (a bíróság elnöke szonyban állnak.15 Ennek kapcsán már elgondolkod- vagy a bíróság másik tanácsa) felülbírálja és a bírót tató volt, hogy a városi bíróság valamennyi bírája az ügy további intézésére utasítsa, azon elv ellen olyan jellegű személyes kapcsolatban álljon ugyan- hatna, hogy a bírónak nemcsak pártatlannak kell azon személlyel, ami az ügy tárgyilagos elbírálását lennie, hanem pártatlannak is kell látszania. A konk- nem tette lehetővé. Ennél is kérdésesebb volt azon- rét büntetőügyekben a pártatlanság alkotmányi kö- ban az az ügy, amelyben a városi bíróság végzésével vetelményét szolgáló kizárás intézményétől elkülö- az iratoknak a megyei bíróság részére történő meg- nítve kell vizsgálni a jogalkalmazói gyakorlatban küldését rendelte el az eljáró bíróság kijelölése cél- felmerült azon igényt, hogy az elfogultság esetleges jából a következő indokolással: „Az ügyben a sértet- visszaélésszerű használatát a bírák oldaláról is meg tek egyike […] ABC tulajdonosa. Ennélfogva a bíró- lehessen akadályozni. Amennyiben a bíró a saját ki- ság minden dolgozója üzleti kapcsolatban áll vele, zárását alapos ok nélkül kéri, az e tény megállapítása mivel az 1400 Ft-os étkezési utalvány csak ebben a és az emiatti felelősségre vonás nem lehet az adott boltban vásárolható le. A büntető ügyszakos bírák büntetőügyben folyó eljárás tárgya, és semmikép- mindegyike elfogultnak érezte magát, így a bíróság- pen nem járhat olyan megoldási móddal, amelynek nak nincs olyan tanácsa, amelyre a kizárási ok nem következtében a pártatlanságnak akár csak a látszata vonatkozik […].”16 Ebben az ügyben a megyei bíróság is sérül. […] A bírónak a saját kizárására irányuló az illetékes városi bíróságot kizárta ugyan és más alaptalan bejelentése a szolgálati viszonnyal kapcso- városi bíróságot jelölt ki az eljárás lefolytatására, a latos kötelezettségszegés, amely fegyelmi vétség végzésének indokolásában azonban rámutatott arra, megállapítására vezethet.”12 hogy az elfogultság bejelentésének alapjául szolgáló körülmény önmagában véve nem jelent olyan sze- 4. mélyes kapcsolatot, amire tekintettel az ügy elfogu- Az elfogultság bejelentésének latlan megítélése a városi bíróság bíráitól ne lenne gyakorlata elvárható, és az esetlegesen fennálló egyéb okok tisztázására irányuló felhívásnak a bírók nem tettek Ilyen tárgyú fegyelmi eljárás kezdeményezésére azon- eleget, ennek ellenére a bírók által bejelentett elfo- ban tudomásom szerint még nem volt példa, ami nyil- gultság alaposságát nem mérlegelhette. ván örvendetes körülmény, mivel ez azt is jelezheti, hogy egyáltalán nem jellemző ránk az elfogultság alap- Az elfogultsági okok harmadik tipikus csoportját talan bejelentése. A személyes tapasztalataim viszont a gyakorlatban meglehetősen tágan értelmezett ennek némileg ellentmondanak. Két évtizeddel ez- „munkakapcsolatra” hivatkozás képezte, amelynek előtt a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Bíróság 28 jellegzetes példái a következők voltak. A becsület- olyan büntetőügyének iratait vizsgáltam meg, amely- sértés vétsége miatt a városi rendőrkapitányság ve- nek tárgya az elfogultság miatti kizárás iránti bejelen- zetője és egyik dolgozója ellen indult ügyben a vá- tés volt.13 A 28 ügyből 16 ügyben (57,1 százalék) az el- rosi bíróság bírái arra hivatkozással kérték a kizárá- járás résztvevői, 12 ügyben (42,9 százalék) pedig a bí- sukat, hogy „napi munkakapcsolatban állnak a vád- rók éltek kizárás iránti bejelentéssel. A bírók által tett lottakkal”.17 A városi bíróság beosztott bírái és a ka- bejelentések alapjául szolgáló okokat illetően a követ- pitányságvezető között azonban aligha állhatott kezők voltak megállapíthatóak. fenn napi munkakapcsolat, ezért inkább a személyes kapcsolat jöhetett volna szóba az elfogultságot meg- A bejelentések egy része azon alapult, hogy az el- alapozó körülményként, amire viszont a bírók nem járás lefolytatására illetékes bíróság dolgozójának hivatkoztak. Egy 50 vádlott ellen indult ügyben a közvetlen hozzátartozója vádlottként szerepelt az városi bíróság elnöke és valamennyi bírája azért kérte a kizárását, mert nyilatkozatuk szerint „a XXI. 12  17/2001. (VI. 1.) AB határozat, Indokolás III. pontja. ABH 2001. 5. r. vádlott nagymamája […] négy cikluson keresztül 250–251. ülnökként dolgozott, vele valamennyi bíró jelenleg is jó kapcsolatban van”.18 A kizárás iránti bejelentés- 13  „A bírói elfogultság kérdései és a kizárás iránti bejelentések elintézésé- nek problémái a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Bíróság gyakorlatában” című, 14  Bf.401/1999., Bf.865/2000., Bf.1672/2000. és Bf.81/2001. számú ügyek. 2001.El.II.C.10. számú vizsgálati jelentés, amely az 1999. január 1-től 2001. 15  Bf.221/1999. számú ügy. június 30-ig tartó 2 és fél éves időszakra terjedt ki. 16  Bf.656/2001. számú ügy. 17  Bf.916/1999. számú ügy. 18  Bf.1334/2000. számú ügy.

nek helyt adó megyei bíróság végzésének indokolá- 1 ügyben a vádlott ügyvéd,23 sában rögzítette, hogy a „nagymama” utolsó ülnöki 2 ügyben a feljelentett vagy a feljelentő bírósági megbízatása 1999-ben lejárt, így az ezt követően ki- dolgozó,24 nevezett két bírónak nem lehetett vele munkakap- 1 ügyben az egyik sértett bíró,25 csolata, a bíróság elnökének és a bírók többségének 1 ügyben a feljelentő ügyvéd,26 esetében viszont ennek fennállása megállapítható 1 ügyben a sértett ügyvéd,27 volt. „Ezért – bár nem állt fenn valamennyi bíró vo- 1 ügyben a vádlott testvére ügyész,28 natkozásában olyan körülmény, amelyre tekintettel 2 ügyben a vádlott anyja ügyvéd,29 az ügy elfogulatlan megítélése egyik bírótól sem 2 ügyben a sértett apjának élettársa vagy a sértett lenne várható – a bíróság elnökének és nagyobb gya- élettársa bíró30 korlattal rendelkező bíráinak nyilatkozatára tekin- volt; míg tettel, az elfogult ítélkezés látszatának elkerülése, az 1 ügyben a feljelentettel fennálló munkakapcso- Büntetőjogi Szemle   2021/2. szám igazságszolgáltatás törvényes működésébe vetett lat,31 bizalom megőrzése érdekében a megyei bíróság in- 1 ügyben pedig a vádlott bíróságra vonatkozó ki- dokoltnak tartotta a […] városi bíróság bíráinak ki- jelentése32 zárását és más városi bíróság kijelölését […].”19 Egy alapozta meg a bírók részéről az elfogultság bejelen- további ügyben az ügyvéd foglalkozású vádlottakkal tését. fennálló rendszeres munkakapcsolatra, valamint E bejelentéseket tehát egyetlen kivétellel a bírók személyes kapcsolatokra hivatkozással is bejelentett és az eljárás résztvevői között kimutatható valami- elfogultságra tekintettel a megyei bíróság a koráb- lyen kapcsolat fennállása alapozta meg, amelynek a ban fennálló tényleges munkakapcsolat és a szemé- bírók részéről történő figyelembevétele a pártatlan- lyes körülmények jelentőségét kiemelve más városi ság látszatának szem előtt tartásával még akkor sem bíróságot jelölt ki a nem egyszerű megítélésű ügy kifogásolható, ha az nem jelent személyes kapcsola- elsőfokú elbírálására, végzésének indokolásában tot a bíró és egy bírósági dolgozó, illetve az eljárás- utalva arra, hogy a kijelölt bíróság bírái az ügyvéd sal személyében érintett ügyész vagy ügyvéd között. foglalkozású vádlottakkal nem állnak munkakap- Ezért ezen a téren a mai gyakorlatunkat kiegyensú- csolatban és több büntető ügyszakos bírónak koráb- lyozottabbnak látom a két évtizeddel ezelőttinél. ban sem lehetett semmilyen munkakapcsolata a Mindazonáltal megjegyzendőnek tartom a követke- vádlottakkal. A kijelölt városi bíróság elnöke azon- zőket. ban az ügyben eljáró bíróként elfogultságot jelentett 5. Az elfogultság bejelentésének be az ügy két vádlottjával korábban fennállott mun- kakapcsolatra hivatkozással, amire tekintettel a bün- tetőbírók többsége is elfogultnak érezte magát.20 Mindennek tükrében lehet érdekes az, hogy 20 motívumaiév elteltével – lényegileg változatlan törvényi szabá- lyozás mellett – mennyiben változott ugyanazon szervezeti egység gyakorlata. Ezzel kapcsolatban az Tapasztalataim szerint egy bíró azért jelentheti be az elöljáróban már említett számokra figyelemmel min- elfogultságát, mert a) feszélyezné az ügy elbírásában denekelőtt azt állapíthatjuk meg, hogy több mint való részvétele, b) hangsúlyt helyez a pártatlan ítélke- hatszorosára (átlagosan havi 0,4-ről 2,5 esetre) emel- zés látszatának megóvására, c) konformista. Az első kedett a bírói bejelentések száma a csökkenő ügyér- ok magától értetődik, s ma már a második is termé- kezés ellenére, ami már vitathatatlanul szignifikáns szetesnek tekinthető.33 A harmadik ok viszont nyilván növekedésnek tekinthető. Ebben azonban nem el- bővebb kifejtést igényel, hiszen sokan ennek létezését hanyagolható szerepe volt annak, hogy 14 ügyben21 is kérdésesnek tarthatják. Ezért kénytelen vagyok vis�- ugyanazon személyre tekintettel került sor az elfo- szatérni arra a 14 ügyre, amelyeknek a Szabolcs-Szat- gultság bejelentésérre és ennek eredményeként az már-Bereg megyében történő elbírálását ugyanazon illetékes bíróság kizárására, amelyeknek a figyelmen személy egyszeri magatartása tette kizárttá, miután kívül hagyásával átlagosan havi mintegy 1,5 esettel kell számolnunk, s ez már csak háromszoros emel- 23  Nyíregyházi Törvényszék B.372/2020. számú ügye. kedésnek megfelelő szám. 24  Nyíregyházi Járásbíróság Bpk.1374/2020. és Mátészalkai Járásbíróság Ez pedig annak eredménye, hogy Bpk.385/2019. számú ügyei. 25  Nyíregyházi Járásbíróság B.807/2020. számú ügye. 2 ügyben a feljelentő vagy a feljelentett ügyész,22 26  Nyírbátori Járásbíróság Bpk.499/2019. számú ügye. 27  Nyíregyházi Járásbíróság Bpk.354/2020. számú ügye. 19  Uo. 28  Nyírbátori Járásbíróság Bpk.477/2019. számú ügye. 20  Bf.5/2001. számú ügy. 29  Nyíregyházi Járásbíróság B.1033/2019. és B.1348/2019. számú ügyei. 21  Nyíregyházi Járásbíróság Bpk.1785/2019., Bpk.24/2020., Bpk.662/2020., 30  Mátészalkai Járásbíróság B.69/2020. és Bpk.321/2020. számú ügyei. Bpk.726/2020., Bpk.1194/2020., Bpk.1374/2020., Bpk.1463/2020., Bpk.1552/2020., 31  Mátészalkai Járásbíróság Bpk.301/2019. számú ügy. Bpk.1553/2020., Bpk.1554/2020., Bpk.1634/2020., Bpk.1693/2020., Nyíregyházi 32  Nyíregyházi Járásbíróság B.26/2020. számú ügye. 28 Törvényszék B.817/2017. és B.344/2019. számú ügyei. 33  Ld. pl. szegedi SZEVIÉP-ügy sajtóvisszhangját, amelyet az Országos Bí- 22  Nyíregyházi Járásbíróság Bpk.1201/2020. és Bpk.1697/2020. számú rósági Hivatal elnöke által elrendelt vizsgálat eredménye ellenére sem hagyha- ügyei. tunk figyelmen kívül.

„korábban nyilvános rendezvényen, a bíróság épülete ügyben az érintett tanú vádlottként vagy magánvád- Büntetőjogi Szemle  2  021/2. szám előtt, bírói talárba öltöztetett bábukat akasztott bitó- lóként szerepel. A bírói nyilatkozatok tartalma azon- fára.”34 Ezt a magatartást – a rendőrök jelenlétében ban meghatározza a kizárási ügy elintézését. Az ügy- történt tanúsítása ellenére – remélhetőleg nem csak ben a törvényszék büntető ügyszakos bíráinak döntő mi minősítjük botrányosnak, ezért csupán az lehet többsége elfogultságáról nyilatkozott. Dr. …, a tanács kérdéses, hogy ez a hivatását az esküjéhez hűen gya- elnöke ugyan nem érezte magát elfogultnak, de a korló bírót befolyásolhatja-e az illető (eseteként sér- kizárásához hozzájárult. E hozzájáruló nyilatkozat tettként, magánvádlóként, feljelentőként, feljelentett- mellett nem lehet figyelmen kívül hagyni, hogy a ként, vádlottként szereplő) személy különféle ügyei- bíró a védő által is hivatkozott, a Nyíregyházi Tör- nek tárgyilagos elbírálásában, miután az elfogultság vényszéken […] B.344/2019. számon folyamatban mindig a konkrét ügyhöz kötötten vizsgálandó. lévő büntetőügyben határozottan elfogultságáról „Amennyiben a bíró a vádlott egyik ügyéből – elfo- nyilatkozott a Be. 14. § (1) bekezdése e) pontja alap- gultságot bejelentve – kizárta magát, ez nem jelent ján. Ezen ügy … vádlott személye és tárgya miatt szo- egyszersmind a vádlott többi ügyéből való kizártságot ros összefüggésben áll a perújítási üggyel.”38 Abban is.”35 Ehhez képest mi az ominózus eset következtében az ügyben azonban a szóban forgó ügyben eljáró ma már olyan ügyeket sem bírálunk el, amelyekben a bíró az annak egyik vádlottjaként szereplő más sze- demonstrációt szervező személy tanúként történő ki- mélyre tekintettel nyilatkozott az elfogultságáról hallgatásának a lehetőségét kilátásba helyezi az eljárás személyes okból. A kérdés tehát az, hogy az adott valamely résztvevője.36 ügyben megalapozhatja-e az elfogulatlanságáról nyi- latkozó bíró kizárását pusztán az a körülmény, hogy A Nyíregyházi Törvényszéket kizáró másodofokú ennek ellenére hozzájárul a kizárásához, aminek az határozat indokolása szerint ugyanis: „A 2020. feb- eldöntése a nyilatkozatukért fegyelmi felelősséggel ruár 26. napján tarott folytatólagos tárgyaláson […] tartozó bírók számára nyilván nem lehet közömbös. védője a büntetőeljárásról szóló 2017. évi XC. törvény (a továbbiakban: Be.) 14. § (1) bekezdés e) pontjában Jelen esetben viszont talán nem is ez a lényeg, ha- írt elfogultságra hivatkozva kizárási indítványt tett nem az a nehezen igazolható, de más ügyekben is a tanács elnökével, dr. … bíróval szemben. Állás- érzékelhető jelenség, hogy az előttünk elfogultsá- pontja szerint a bírótól az ügy elfogulatlan megíté- gukról nyilatkozó kollégáink nyilatkozatát látva az lése nem várható el, mert […] tanúkihallgatását fogja ügyiratok alaposabb ismeretének hiányában és az indítványozni. E tanú személye a bírákkal szemben elfogultság indokának különösebb mérlegelése nél- tanúsított korábbi magatartása miatt a jelen üggyel kül is hajlamosak vagyunk „csatlakozni” a korábban szoros tárgyi összefüggésben lévő, a Nyíregyházi nyilatkozókhoz, hiszen ennek kisebb kockázata van Törvényszéken […] B.344/2019. szám alatt folyamat- annál, mintha az ellenkezőjét tennénk, vagyis a bí- ban lévő büntetőügyben a törvényszék büntetőbírái rói konformizmus. Mi mást gondolhatnánk ugyanis – közöttük az eljáró bíró – elfogultságra alapítottan arról, amikor az elfogultság egyöntetű bejelentésé- kizárási bejelentést tettek. Dr. ... bíró a védői indít- nek39 és ennélfogva megyénk kizárásának alapjául ványra úgy nyilatkozott, hogy nem érzi magát elfo- a vádlott következő kijelentése szolgált: „Korrupt a gultnak, de a kizárásához hozzájárul. A kizárási in- Nyíregyházi Bíróság. A bírók csak egy kötelet és egy dítványt igazgatási jogkörben elintézni nem lehetett, gödröt érdemelnek, ahová elkaparják őket.”40 Egy mert a Nyíregyházi Törvényszék büntető ügyszakos ilyen megjegyzés valóságalapját nyilván senki nem bírái – egy másodfokú tanácselnök kivételével37 – vizsgálná, mint ahogy az emiatti elfogultságunkat egységesen az elfogultságukról nyilatkoztak. […] A sem, hacsak nem mi magunk jelentjük be azért, mert kizárási indítványról a Be. 17. § (2) bekezdése alap- megsértődtünk. ján az ítélőtáblának mint másodfokú bíróságnak kel- lett dönteni. Ha a bíró maga jelenti be a kizárási okot, 6. akkor ez azt jelenti, hogy – önmagában saját nyilat- Az etika jelentősége kozatánál fogva – elfogult, ez esetben a bejelentés- sel érintett bíró a bejelentéstől kezdve nem járhat A kérdés csak az, hogy vajon etikus bírói magatartás- el […]. Önmagában az ilyen nyilatkozat ténye alapján nak tekinthető-e az elfogultság ilyen megalapozott- az érintett bíró az ügyben nem járhat el, továbbiak- ságú vagy akár más kézenfekvő indok nélküli bejelen- ban eljárási cselekményt nem végezhet. […] Megjegy- tése pusztán annak elkerülése érdekében, hogy ne- zendő, hogy pártatlanságról szóló bírói nyilatkoza- hogy ránk maradjon egy esetleg kellemetlen ügy, mi- tok mellett a védői indítvány nyilvánvalóan nem le- után vitathatatlanul magas etikai elvárásoknak kell hetne alapos, mert egy tanú kihallgatásának indít- megfelelnünk, merthogy „a bírói hivatás a bírákkal ványozása, vagy a bizonyítás elvégzése még azon esetben sem vezethetne a bírák kizárásához, ha más 34  Debreceni Ítélőtábla Bpkf.467/2020/2. számú végzése 2. 38  Debreceni Ítélőtábla Bpkf.165/2020/2. számú végzés 1–2. 29 35  EBH 2011.2032. 39  A korrektség érdekében jelzem, hogy ebben az esetben még én is „elfo- 36  Nyíregyházi Törvényszék B.817/2017. és B.344/2019. számú ügyei. gult” voltam. 37  Nevesítve: Fázsi László. 40  Debreceni Ítélőtábla Bpkf.294/2020/2. számú végzése 1.

Büntetőjogi Szemle   2021/2. szám szemben a társadalomban általánosan elfogadott eti- elfogultság kérdésében való állásfoglalásunk minden kai normákhoz képest szigorúbb erkölcsi szabályokra körülmények között bizalmat erősítő hatású legyen épülő követelményeket támaszt.”41 Különösen, ha arra és az Etikai Kódexünk ezen a téren is betölthesse ren- is figyelemmel vagyunk, hogy erről az eljárás résztve- deltetését, mert: „Az etikai intézményrendszer akkor vőinek is lehet véleménye, aminek néha hangot is ad- hatékony, ha a szervesült, a munkavállalók által átélt nak. Az ügyvédi visszaélés bűntette miatt indult pót- és belső normává vált (internalizált) értéket jeleníti magánvádas ügyben előterjesztett felülvizsgálati in- meg és követeli meg.”45 dítvány szerint például: „A Debreceni Járásbíróság [az] eljárásból való kizárását kérte, pusztán azért mert dr. 7. …-al munkakapcsolatban áll, azonban álláspontom A szerző motivációja szerint ez nem elégséges a kizáráshoz, mert ilyen ala- pon nem lehetne egyetlen jogi képviselő ellen sem Ezért tartottam fontosnak, hogy az elfogultság kérdé- bírósági eljárást kezdeményezni.”42 Ez persze így nyil- sének jelentősége ilyen összefüggésben is némi figyel- ván nem igaz, de azt legalább jelzi, hogy az általunk met kapjon, különös tekintettel arra, hogy e sorok írá- bejelentett elfogultsági ok vitathatósága éppúgy kri- sakor folyik az új bírói etikai kódex tervezetének bírák tika tárgyává teheti tevékenységünket, mint az elfo- általi véleményezése, amelynek során nem árt szem gultság látszatának figyelmen kívül hagyása, aminek előtt tartanunk az alkalmazott etika gyakorlati szere- az etikátlansága nyilvánvaló, hiszen a bíró „még a lát- pét sem, aminek a személyes véleményem szerint egy szatát is kerüli annak, hogy bárkinek kedvez, eljárása bíró esetében fontosabbnak kell lennie az elfogultság és döntése pártos vagy előítéleten alapul.”43 Az talán alaptalan bejelentése miatti fegyelmi felelősségre vo- már kevésbé, hogy: „A bíró a részére kiosztott ügy cél- nás lehetőségénél, miután erre nyilván nem véletlenül irányos és ésszerű határidőn belüli lezárására törek- nem találhatunk példát, noha néha láthatóan lazán szik, a munkáját felkészülten, szorgalmasan, kellő szak- kezeljük a szükségképpeni kizárásunkhoz vezető el- mai alázattal végzi.”44 Pedig a két etikai követelmény- fogultság tárgyában történő nyilatkozatunkat, amely- nek együttesen kellene érvényesülnie ahhoz, hogy az nek eklatáns példája lehet az elfogulatlanságáról nyi- latkozó bíró hozzájárulása a kizárásához. 41  Bírói Etikai Kódex, Preambulum. 42  Nyíregyházi Törvényszék Bf.394/2020/11. szám alatti felülvizsgálati in- 45  Török Attila: Üzleti etika. Budapest, Századvég Kiadó, 2002. 114. dítvány 3. 43  Bírói Etikai Kódex 1. cikk Függetlenség (1) bekezdés. 44  Uo. 4. cikk Gondosság (1) bekezdés. 30

(6) A büntetés korlátla- nul enyhíthető – különös P . D . G I L méltánylást érdemlő eset- rof r ál stván ászló ben mellőzhető – az (1) és (3) bekezdésben meghatá- A befolyással üzérkedés rozott bűncselekmény el- követőjével szemben, ha a bűncselekményt, mielőtt mint speciális csalás néhány az a hatóság tudomására aktuális elméleti és jutott volna, a hatóságnak bejelenti, a kapott jogtalan vagyoni előnyt vagy annak ellenértékét a hatóságnak gyakorlati problémaköre átadja, és az elkövetés kö- Büntetőjogi Szemle  2  021/2. szám rülményeit feltárja.” A befolyással üzérkedés elkövetési magatartásának szövegezése ma már igazo- dik a vesztegetés elfogadá- 1. sának szövegezéséhez. Az előny kérése és elfogadása mellett a Btk. bünteti az A befolyással üzérkedésről ígéret elfogadását is, valamint az elkövetési maga- általában tartások köre kiegészül a „rá tekintettel harmadik személynek adott vagy ígért az előny kérőjével vagy elfogadójával egyetért” fordulattal. A befolyással üzérkedés a vesztegetéshez szorosan kapcsolódó A Btk. a befolyással üzérkedést a kövezőképpen ren- bűncselekmény, ugyanakkor lényeges eltérő elemei deli büntetni: is vannak. Sok tekintetben a csaláshoz van közelebb, „299. § (1) Aki arra hivatkozással, hogy hivatalos álláspontom szerint a csalással a specialitás viszo- személyt befolyásol, a maga vagy más számára jog- nyában áll látszólagos alaki halmazatban. Elkövetője talan előnyt kér, a jogtalan előnyt vagy ennek ígére- mintegy beékelődik a vesztegető és a vesztegetés tét elfogadja, illetve a rá tekintettel harmadik sze- elfogadója közé, erre tekintettel indokolt, hogy az mély által kért vagy harmadik személynek adott vagy elkövetési magatartások igazodjanak a vesztegetés ígért jogtalan előny kérőjével vagy elfogadójával elfogadásának tényállásához.1 A befolyással üzérke- egyetért, bűntett miatt egy évtől öt évig terjedő sza- dés védett jogi tárgya a korrupciós bűncselekmé- nyekhez hasonlóan a közélet tisztasága, a hivatalos badságvesztéssel büntetendő. (2) A büntetés két évtől nyolc évig terjedő szabad- személy és a gazdálkodó szervezet részére vagy ér- dekében tevékenységet végző személy befolyástól ságvesztés, ha az elkövető a) azt állítja vagy azt a látszatot kelti, hogy hivata- mentes döntése. A bűncselekmény alanya bárki lehet, kivéve azt a los személyt veszteget, hivatalos személyt, aki beosztásából következően b) hivatalos személynek adja ki magát, vagy befolyást gyakorol vagy gyakorolhat az ügymenetre. c) a bűncselekményt üzletszerűen követi el. (2a) A (2) bekezdés szerint büntetendő, aki magát A bűncselekmény csak szándékosan követhető el, hivatalos személynek kiadva e színlelt működésével egyenes és eshetőleges szándékkal egyaránt, bár kapcsolatban jogtalan előnyt kér, a jogtalan előnyt rögtön hozzá kell tennünk, hogy a tipikus az egye- nes szándékkal történő elkövetés. A befolyással üzér- vagy ennek ígéretét elfogadja. (3) Aki az (1) bekezdésében meghatározott bűn- kedés szándékos, de nem célzatos bűncselekmény cselekményt gazdálkodó szervezet részére vagy ér- (BJD 6025.). A befolyással üzérkedés elkövetési magatartásai- dekében tevékenységet végző személlyel kapcsolat- ban követi el, vétség miatt két évig terjedő szabad- nak rendszere hasonlít a vesztegetés elfogadása el- követési magatartásaira. Az elkövető arra hivatko- ságvesztéssel büntetendő. (4) A büntetés bűntett miatt három évig terjedő zással kéri stb. a jogtalan előnyt, hogy hivatalos sze- szabadságvesztés, ha a (3) bekezdésben meghatáro- mélyt befolyásol. A befolyásolás tudatos ráhatás a zott bűncselekményt gazdálkodó szervezet részére hivatalos személyre annak érdekében, hogy ne ki- vagy érdekében tevékenységet végző, önálló intéz- zárólag a jogszabályok és az adott ügyben megálla- kedésre jogosult személlyel kapcsolatban követik el. pítható tényállás alapján járjon el, hanem a befolyás- (5) Az (1) és (2) bekezdés szerint büntetendő, aki sal üzérkedőre és annak ügyfelére tekintettel, más az ott meghatározott bűncselekményt külföldi hi- 31 vatalos személlyel kapcsolatban követi el. 1  A 2012. évi C. törvény Indokolása alapján.

Büntetőjogi Szemle   2021/2. szám szempontok alapján az utóbbi javára döntsön (pl. 2. vegye figyelembe, hogy az ügyfél a befolyással üzér- Az előny jogtalanságának kedő régi barátja, ő pedig mint egykori iskolatársá- kérdésköre hoz fordul a hivatalos személyhez). De az állított vagy színlelt befolyásolás nem lehet a hivatalos személy A befolyással üzérkedés elkövetési tárgya a jogtalan megvesztegetése, mert ellenkező esetben a (2) be- előny. Ez lehet vagyoni, személyes vagy akár erkölcsi kezdés a) pontja szerinti minősített eset állapítandó jellegű is. A legtipikusabb a vagyoni előny, ezen belül meg. A befolyásolás lehet közvetlen, de lehet közve- is a leglikvidebb aktíva, a készpénz. A vagyoni előny tett is, azaz irányulhat (ténylegesen vagy hivatkozás- egyéb, tipikus formái: ként) olyan személyre, akinek viszont a hivatalos személynél van befolyása. A befolyásolásra hivatko- – bankszámlapénz (például átutalás offshore zásnak nem okvetlenül kifejezettnek, de a körülmé- számláról egy másik offshore számlára), nyekből félreérthetetlennek kell lennie. Az elkövető befolyása, amelyre hivatkozik, akár valóságos, akár – hitel, kölcsön4 (kamatmentes kölcsön esetében színlelt lehet. A lényeg az, hogy az „ügyfél” azt való- pénzbeli juttatásnak tekintendő, kamatozó köl- ságosnak hiszi, és annak érvényesítése érdekében csön esetén pedig a hitelnyújtás ténye az előny. adja az előnyt.2 Jelentősége van – az elkobzás szempontjából is – annak, hogy a kölcsön valódi vagy csupán Az előny kérése vagy elfogadása mellett bünte- színlelt – BJD 3923.), tendő az ígéret elfogadása is, és bekerült az elköve- tési magatartások közé a „rá tekintettel harmadik – tartozás elengedése. személynek” adott vagy ígért előny kérőjével vagy Személyes előny lehet: elfogadójával egyetért elkövetési magatartás is. – a visszterhes jogügylet (például ilyen lehet egy A külföldi hivatalos személy vonatkozásában el- adásvétel a piaci feltételeknél kedvezőbb kon- követett befolyással üzérkedés tartalmában változat- díciókkal. Visszterhes jogügylet – pl. adásvételi lanul, de az új szerkezetnek megfelelően, utaló sza- szerződés – szintén lehet adott esetben vagyoni bályként szerepel. vagy esetleg személyes előny – BH 1981.268., BH 1983.186., BH 1994.62.), A befolyással üzérkedésnek három minősített esete van. Az elkövető – kereseti lehetőség biztosítása (tipikusan a pas�- szív vesztegető valamelyik családtagjának, ro- a) azt állítja, vagy azt a látszatot kelti, hogy hiva- konának. Személyes előny lehet valamilyen ke- talos személyt veszteget: az elkövető kifejezetten reseti lehetőség, pl. másodállásbeli foglalkoz- közli, hogy hivatalos személyt fog megvesztegetni3 tatás biztosítása – BJD 3911., 6222., 8013.), (BH 1999.248.), illetve célzásokkal, utalásokkal kelt ilyen látszatot, vagy egyszerűen a körülményekből – szexuális kapcsolat létesítése (tipikusan a rendőr (az ügy jellegéből, a kért összeg nagyságából stb.) és a prostituált viszonylatában fordul elő). lehet nyilvánvaló az ügyfél számára, hogy az előny- ből a hivatalos személy is részesedni fog. Az előny jogtalansága kapcsán szükségesnek tart- juk, hogy kitérjünk egy, a bírói gyakorlat által vita- b) hivatalos személynek adja ki magát: az elkövető tott, problematikus kérdésre: a „szóróajándékok” színleli a hivatalos személyi jelleget. Ugyanígy bün- problematikájára. Álláspontunk szerint a vesztege- tetendő, aki magát hivatalos személynek kiadva e tés minden formája esetében igenis vizsgálni kell a színlelt működésével kapcsolatban jogtalan előnyt kapott előny értékét, és azt, hogy a konkrét személy kér, a jogtalan előnyt vagy ennek ígéretét elfogadja. esetében ez az előny alkalmas lehetett-e arra, hogy őt bármire motiválja. A bírói gyakorlat hosszú távon c) a bűncselekményt üzletszerűen követi el: erre nem mehet szembe azzal a társadalmi realitással, vonatkozóan utalunk a Btk. 459. § (1) bekezdés 28. hogy igenis jelen van a „szóróajándék”, illetve a „szo- pontjára. kásos mértékű” ajándék a mindennapjainkban.5 A bűncselekmény privilegizált esete, ha azt gaz- Az előny álláspontunk szerint a társadalomra ve- dálkodó szervezet részére vagy érdekében tevékeny- szélyesség hiánya miatt nem minősül jogtalannak, séget végző személlyel kapcsolatban követik el. Ritka ha két feltétel konjunktívan megvalósul: megoldással él a törvény, amikor a privilegizált eset- nek saját önálló minősített eseteként szabályozza azt 1. olyan csekély értéket képvisel, amely nem al- az elkövetési módot, ha a cselekményt gazdálkodó kalmas arra, hogy az előnyt elfogadó személyt szervezet részére vagy érdekében tevékenységet bármire is motiválja (erre példa a már említett végző, önálló intézkedésre jogosult személlyel kap- szóróajándék), csolatban követik el. 2. nem az előnyt elfogadó személy kérésére tör- ténik az előny átadása és az előnyért cserébe 32 2  Büntetőjog II. HVG-ORAC Jogkódex, E-kapcsos Kommentár alapján. 4  Vagyoni előny a „kölcsön” nyújtása is (BH 1989.431.) 3  Ha ezt valóban megteszi, aktív vesztegetést is meg kell állapítani a ter- 5  Lásd: Gál István László: Molnár Csaba ügye a Fővárosi Ítélőtáblán (=JeMa hére. 2010. 1. szám 33–38. oldal).

nem tesz semmilyen ellenszolgáltatást az, aki gatartásaira. Az elkövető arra hivatkozással kéri stb. a Büntetőjogi Szemle  2  021/2. szám az előnyt kapta. jogtalan előnyt, hogy hivatalos személyt befolyásol. A A társadalomra veszélyesség jelenleg a bűncselek- befolyásolás tudatos ráhatás a hivatalos személyre an- 33 mény egyik fogalmi eleme. Objektív és tartalmi jel- nak érdekében, hogy ne kizárólag a jogszabályok és legű6 kategória. „A magatartás önmagában nem ér- az adott ügyben megállapítható tényállás alapján jár- tékelhető; értékelést csak az általa előidézett vagy jon el, hanem a befolyással üzérkedőre és annak ügy- célba vett eredmény, következmény révén kaphat. felére tekintettel, más szempontok alapján az utóbbi Egy cselekményt attól függően tekintünk hasznos- javára döntsön (például vegye figyelembe, hogy az nak vagy károsnak, hogy milyen következményeket ügyfél a befolyással üzérkedő régi barátja, ő pedig idézett, illetőleg idézhet elő. Egy magatartás akkor mint egykori iskolatársához fordul a hivatalos személy- veszélyes, ha tanúsítása révén olyan helyzet állhat hez). De az állított vagy színlelt befolyásolás nem lehet elő, amely a jelenleginél hátrányosabb. A társada- a hivatalos személy megvesztegetése, mert ellenkező lomra veszélyes egy magatartás akkor, ha a társada- esetben a (2) bekezdés a) pontja szerinti minősített lom szempontjából hátrányosabb az a helyzet, ame- eset állapítandó meg. A befolyásolás lehet közvetlen, lyet a szóban forgó magatartás előidézhet.”7 A társa- de lehet közvetett is, azaz irányulhat (ténylegesen vagy dalomra veszélyesség elsősorban a jogalkotó szá- hivatkozásként) olyan személyre, akinek viszont a hi- mára szolgál zsinórmértékül: hiszen csak a társada- vatalos személynél van befolyása. lomra olyan fokban veszélyes cselekményeket sza- bad bűncselekményként szabályozni, amelyek ese- Álláspontom szerint a múltban állítólagosan meg- tében az egyéb jogágak által biztosított eszközök valósult bármilyen befolyásolásra hivatkozás nem már nem elégségesek.8 „A társadalomra veszélyesség tényállásszerű, hiszen a tényállásban a „befolyásol” ugyanakkor – az egységes jogirodalmi álláspont sze- szerepel, nem pedig „befolyásolt”.10 Tehát ez a bűn- rint – a jogalkalmazó számára is jelentős kategória. cselekmény múltbeli befolyásolásra hivatkozással A jogvita tárgyát azonban e körben az képezte és nem valósulhat meg nézetünk szerint. képezi a mai napig, hogy vajon a jogalkalmazó meg- állapíthatja-e, hogy egy tényállásszerű, vagyis nor- Mindezt alátámasztja a jogirodalom is, így például mába ütköző magatartás – anélkül, hogy fennállna a Btk. Nagykommentár,11: „Nagyon fontos továbbá valamilyen büntethetőséget kizáró konkrét ok – tel- az is, hogy álláspontunk szerint a múltban állítóla- jes egészében nélkülözi a társadalomra veszélyessé- gosan megvalósult bármilyen befolyásolásra hivat- get, vagyis a bűncselekmény egyik fogalmi ismérvét, kozás szintén nem tényállásszerű, hiszen a tényál- aminek természetesen csak egyetlen következmé- lásban a „befolyásol” szerepel, nem pedig „befolyá- nye lehet, mégpedig az, hogy az ilyen magatartás solt”. Tehát ez a bűncselekmény múltbeli befolyáso- delictumot nem valósít meg. E körben a joggyakor- lásra hivatkozással nem valósulhat meg nézetünk lat egységes, és számos olyan jogesetet tettek közzé, szerint, de vizsgálni kell, hogy más korrupciós bűn- amikor az ügyben eljáró bíróság a felmentő ítéletét cselekmény megvalósult-e, megtörtént-e a befolyá- a bűncselekmény egyik fogalmi ismérvének a hiá- solás a múltban stb.” nyára alapította.”9 Ezt támasztja alá az ország szinte valamennyi jogi 3. karának büntetőjogi tanszéke által írt és használt Utólagos előnykérés szakirodalom. A leginkább dogmatikus, elméletileg alaposan kidolgozott szegedi irányzatot kicsit bő- Felvethető a gyakorlati kérdés a befolyással üzérkedés vebben is idézem: „Az előny kérésének, elfogadásá- kapcsán, hogy egy büntetőeljárás jogerős megszünte- nak a befolyásolásra hivatkozással összefüggésben tése utáni, kizárólag utólagos előnykérés, illetve elfo- állónak kell lennie, és annak folyamatában kell meg- gadás megvalósíthat-e bűncselekményt? Álláspontom valósulnia. Csupán annak kell kitűnnie, akár a szi- szerint a válasz egyértelműen az, hogy nem. A befo- lyással üzérkedés elkövetési magatartásainak rend- 10  Mindez következik a törvényi tényállás (Btk. 256. §) szövegéből is: „Aki szere hasonlít a vesztegetés elfogadása elkövetési ma- arra hivatkozással, hogy hivatalos személyt befolyásol […] megveszteget, […] látszatot kelt, […]állít ” A jogalkotó a befolyásol ( azaz jelen idejű alakot ) hasz- 6  Objektív, hiszen ez az egyetlen bűncselekmény-fogalmi ismérv, amely nál, és a nyelvtani értelmezésből kitűnik, hogy a befolyásol és a befolyásolt nem a törvényhozó tetszésétől függ. Ezt nem a törvényhozó alkotja meg, csak nem ugyanazt jelentik, és ezen időbeliséget (jelen idő – múlt idő) a jogalkotó felismeri, és reagál rá. Tartalmi kategória is egyben, hiszen választ ad arra a a tényállás megalkotásakor is érzékelte. Ugyanez a nyelvtani értelmezés talál- kérdésre, hogy miért rendelte büntetni a törvényhozó az adott magatartást. ható meg Belovics Ervin – Molnár Gábor Miklós – Sinku Pál: Büntetőjog II. Különös Rész, 473. oldalán a történeti bevezetőben is: „A 1978.évi IV. tv. 7  Földvári József: Magyar büntetőjog Általános rész Osiris Kiadó 256 §-ban a befolyással üzérkedést rendelte büntetni a törvény mind a hivatali, mind a gaz- Budapest, 2002. 81. oldal. dasági irányban. Az elkövetési magatartásokat arra hivatkozással fejtette ki az elkövető, hog y befolyásolni fog ja az üg y menetét .” A törvényi tényállás jelen idejű szóhaszná- 8  Ez egyébként levezethető a büntetőjog egyik alapelvének tekintett szub- lata logikus és életszerű is, mivel a befolyással üzérkedő a hivatalos személy szidiaritásból is, amire Hollán Miklós is utalt. befolyásolását, megvesztegetését természetesen leghamarabb csak az „ügyfél- lel” való első találkozáskor tudja előadni. A hivatalos személy befolyásolására 9  Belovics Ervin: A jogellenesség és a társadalomra veszélyesség konflik- való hivatkozás, az ügyfelet megtévesztő elhitetés gyakorlatilag csak jövő időre tusa (=Iustum Aequum Salutare III. 2007/3. szám 36. oldal). (esetleg jelen időben) nézve lehet életszerű, az ügyfele számára valóságosnak tűnő. A befolyással üzérkedő hitelesen nem mondhatja az ügyfelének az első találkozójukkor, hogy a hivatalos személyt – az ügyfele tudta, kérése nélkül – már befolyásolta. 11  A Büntető törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvény nagykommentárja (Opten Informatikai Kft., Budapest, 2016.) 930. oldal.

tuációból következően hallgatólagosan is, hogy a A bűncselekmény elkövetése tehát csak akkor ál- befolyás érvényesítése nem ingyenes, hanem ellen- lapítható meg, ha az elkövető ténylegesen azt a lát- szolgáltatásért történik. Ez esetben közömbös, hogy szatot kelti, hogy van befolyása (azaz jelenleg befo- az előny konkretizálására a befolyás érvényesítése lyásol valakit vagy befolyásolni fog a jövőben) és azt után kerül-e sor, s ugyancsak közömbös az is, hogy érvényesíteni fogja. Ezt támasztja alá egyértelműen a befolyás érvényesítéséért való kérés, elfogadás az a 2010 utáni magyar büntető törvényhozásunk is, ügy hátterében húzódó hivatalos eljárás (az ügy el- az egyes büntető jogszabályokhoz kapcsolt minisz- intézése) előtt vagy után történt-e. Egyébként az utó- teri indoklások, amelyek mind a jelen időre hivat- lagos kérés, ill. elfogadás nem valósít meg bűncse- koznak, azt hangsúlyozottan kiemelik.16 Az ügyfél, lekményt, még akkor sem, ha az korábban egyértel- pedig ennek, az általa létezőnek gondolt befolyásnak műen szívességből, ingyenesen tett befolyás érvé- az érvényesítése érdekében adja a jogtalan előnyt. nyesítésére hivatkozással történik.”12 A befolyásolt kifejezés a múltban lezajlott cselek- Büntetőjogi Szemle   2021/2. szám A hivatkozott elméleti szakirodalmi álláspontot ma ményt takarna, amiről az „ügyfél” utólag szerezne is változatlannak mondható, a Szegedi Tudomány- tudomást, azaz előzetesen ilyen irányú megállapo- egyetemen ma is így oktatják: „Az előny kérésének, dás (előny adása, kérése) nem történt, így a befolyá- az előny vagy ígéretének elfogadásának, a befolyásra solás érdekében már nem is adhatna jogtalan előnyt. hivatkozással oksági összefüggésben állónak kell len- 4. A befolyás létező voltának nie, de nem szükséges az előny mértékének előzetes tudata a befolyást vásárlónál meghatározása. Például, hogy mit, illetve hány forin- tot fog kérni vagy kapni, és annak folyamatában kell megvalósulnia. Csupán annak kell kitűnnie – a szitu- ációból következően akár hallgatólagosan is –, hogy a befolyás érvényesítése nem ingyenes, hanem kor- rupciós ellenszolgáltatásért történik. Egyébként az Felmerül egy további kérdés is: megvalósulhat-e a be- befolyásnak előny nélküli (szívességi) érvényesítése folyással üzérkedés, ha a másik fél egyáltalán nem után az utólagos kérés, illetve elfogadás nem valósít hitte el a befolyásolásról szóló hivatkozást? Álláspon- meg bűncselekményt, még akkor sem, ha az koráb- tom szerint nem. A befolyásolásra hivatkozásnak nem ban egyértelműen szívességből, ingyenesen tett be- okvetlenül kifejezettnek, de a körülményekből félre- folyás érvényesítésével kapcsolatosan elvárható »há- érthetetlennek kell lennie. Az elkövető befolyása, lára« hivatkozással történik.”13 amelyre hivatkozik, akár valóságos, akár színlelt lehet. A lényeg az, hogy az „ügyfél” azt valóságosnak hiszi, Minősített esetek valósulnak meg, ha az elkövető és annak érvényesítése érdekében adja az előnyt. A a hivatalos személy befolyásolásával kapcsolatosan már idézett Nagykommentár szerint: „Színlelt befo- – többletmagatartásként – arra vonatkozóan tesz lyás esetén, amennyiben a másik fél azt egyáltalán nyílt állítást vagy olyan látszatot keltő megnyilvánu- nem hiszi el valóságosnak, a befolyással üzérkedés lást, hogy működése körében eljáró (ügyintéző) hi- álláspontom szerint nem valósul meg.”17 vatalos személlyel kapcsolatban aktív hivatali vesz- tegetést fog elkövetni. Megvalósul a minősített eset A befolyással üzérkedés csak szándékosan és cél- akkor is, ha a befolyással üzérkedő az előnyt nem- zatosan követhető el. Az elkövető tudatának át kell csak a maga számára, vagy kifejezetten nem a maga fognia a befolyással üzérkedőnek a hivatalos vagy számára, hanem a hivatalos személy számára kéri gazdálkodás körében működő személynek az elő- vagy fogadja el, azt állítva, hogy azzal a hivatalos sze- nyért történő befolyásolásra hivatkozását (az arra mélyt fogja megvesztegetni.14 Látható tehát, hogy a történő ajánlkozását vagy vállalkozását), és az előnyt minősített eset is a jövőre vonatkozó magatartást szankcionál a jelen idejű befolyásolás mellett, így nem lehet tényállásszerű az ügy ügyfél érdekében kapcsolatot vizsgálni. Ez a kapcsolat abban áll, hogy az előny a befolyásolás érvényesítésének az ellenszolgáltatása. Tehát a bűncselekmény akkor állapít- történt elintézéséért utólagosan fellépő, „befolyá- ható meg, ha a befolyás érvényesítése előre az előnyhöz, mint ellenszolgálta- solt” tényállítás, és utólagos előnykérés, értelemsze- rűen anélkül, hogy az ügy elintézési ideje alatt elő- táshoz volt kötve. A már érvényesített befolyásért előre ki nem kötött, csupán utólag nyújtott előny bűncselekményt nem valósít meg.” (Lásd Bogdál–Bod- zetes megállapodás nem történt a felek között. rogi–Erdősy–Fonyó–Gál–Gáspár–Kovács–Pintér–Wéber: Magyar Bün- Csupán a teljesség kedvéért jelzem meg, hogy tetőjog különös rész, 331. oldal., BM Könykiadó, 1981.). mindezt az érvelést egyébként a régebbi, 1970-es ’80- 16  Jó példa erre a 2011. évi CL. törvény az egyes büntető vonatkozású törvények módosításáról indokolása az alábbiakat tartalmazza: as évekből származó szakirodalom is megerősíti.15 „12. cikk Befolyással üzérkedés 12  Ld. Horváth Tibor – Kereszty Béla – Maráz Vilmosné – Nagy Ferenc „Az ET Korrupció elleni Büntetőjogi Egyezményének megerősítésekor a jog- – Vida Mihály: A magyar büntetőjog Különös Része 403. oldal, Korona Ki- alkotó arra a következtetésre jutott, hogy fenntartás nélkül az Egyezmény ra- adó, Budapest, 1999. tifikálható, s e területen nem kíván meg jogszabály-módosítást, mivel a befo- 13  Ld. Karsai Krisztina – Szomora Zsolt – Vida Mihály: Anyagi büntető- lyással üzérkedőnek jogtalan előnyt adó fél az előnyt a hivatalos személyre jog Különös Rész II., 49. oldal, Iurisperitus Bt., Szeged, 2013. tekintettel adja azért, hogy működésével kapcsolatban a hivatalos személyt 14  Karsai Krisztina – Szomora Zsolt – Vida Mihály: Anyagi büntetőjog befolyásolja...” 34 Különös Rész II., 51. oldal, Iurisperitus Bt., Szeged, 2013. 17  A Büntető törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvény nagykommentárja 15  „Szükséges azonban a befolyás érvényesítése és az előny között fennálló (Opten Informatikai Kft., Budapest, 2016.) 930. oldal.

ennek érvényesítése céljából adja vagy ígéri.18 „E be- tankönyv is megerősíti, de szándékosan csak a vé- Büntetőjogi Szemle  2  021/2. szám folyás lehet valódi, de lehet színlelt, az »ügyfelet« gén idézem a saját, tankönyvben szereplő gondola- megtévesztő. Ha az elkövető »csak« színleli, hogy hi- taimat: „Az elkövető befolyása, amelyre hivatkozik, 35 vatalos személyt befolyásol, a bűncselekmény akkor akár valóságos, akár színlelt lehet. A lényeg az, hogy is megvalósul, a lényeg, hogy az »ügyfél« a színlelt az ügyfél azt valóságosnak hiszi, és annak érvénye- befolyást létezőnek higgye. […] A bűncselekmény sítése érdekében adja az előnyt.”23 Szintén én vetet- egyenes szándékkal valósítható meg, jogtalan előny tem papírra a következőket 2013-ban: „Az elkövető adása vagy ígéretének célja, hogy a hivatalos személy befolyása, amelyre hivatkozik, akár valóságos, akár befolyásolására sor kerüljön.”19 Látható tehát, hogy színlelt lehet. A lényeg az, hogy az ügyfél azt valósá- a jogelmélet teljesen egységes ebben a kérdésben. gosnak hiszi, és annak érvényesítése érdekében adja Mindebből következik, hogy fogalmilag kizárt a bűn- az előnyt.”24 cselekmény elkövetése akkor, ha a „befolyást vá- sárló” tudata arra terjed ki, hogy nem hiszi el, vagy Folytatva a sort a PPKE JÁK álláspontjával: „E be- konkrétan tudja, hogy nincs valós befolyásolási ké- folyás lehet valódi, de lehet színlelt, az »ügyfelet« pesség, ezt nem hiszi el, és a jogtalan előnyt nem megtévesztő. Ha az elkövető csak színleli, hogy hi- célzatosan adja a befolyás megvásárlása érdekében, vatalos személyt befolyásol, a bűncselekmény akkor hanem pl. csapdából, mint ahogy a jelen ügyben is is megvalósul, a lényeg, hogy az »ügyfél« a színlelt ez nyert bizonyítást. befolyást létezőnek higgye.”25 A befolyás lehet akár valóságos, akár színlelt is, a lényeg, hogy az elkövető Ha például egy fedett nyomozó „vásárol befolyást”, azt valóságosnak higgye és annak érvényesítése vé- vagy akár egy megbízhatósági vizsgálat keretében gett adja vagy ígérje az előnyt.”26 történik az előny átadása, álláspontom szerint a bűn- cselekmény nem valósul meg, ha a befolyást nem A Kúria jogelődje, a Legfelsőbb Bíróság néhány létezőnek gondolja az aktív fél, vagy egyenesen tudja, évvel ezelőtt egyértelműen rögzítette, hogy „A be- hogy nincs semmilyen létező befolyás. Ha előnyt kér folyással üzérkedés Btk. 256. §-ának (2) bekezdés a befolyással üzérkedő, de a másik fél ezt azért ta- a) pontjában meghatározott minősített esete azon- gadja meg, mert egyáltalán nem gondolja a befolyást ban a csalás törvényi tényállásához képest speciá- létezőnek, álláspontom szerint csalás kísérlete való- lis törvényi tényállás. Az előbbi ugyanis - a hivata- sul meg akkor is, ha az elkövetési érték miatt a bün- los személy megvesztegetésének valótlan állítása tetési tétel enyhébb. vagy az ilyen látszat keltése folytán - szükségkép- pen feltételezi a másik fél tévedésbe ejtését, továbbá A színlelt befolyásolás kapcsán álláspontunk a kö- magában foglalja a csalás többi törvényi tényállási vetkező: a befolyást vásárló (aktív befolyással üzér- elemét, így a jogtalan haszonszerzés célzatát, va- kedő) tudati oldalán lényeges és szükséges elem, lamint a károkozást is.”27 A befolyással üzérkedés hogy az ügyfél a színlelt befolyásolást létezőnek hig�- tehát a Kúria szerint is speciális csalás. gye.20 „A befolyásolás, amelyre az elkövető hivatko- zik, lehet akár valóságos, akár színlelt (az »ügyfelet« A fenti BH-n túlmenően a bírói gyakorlat kivéte- megtévesztő). A tényállás megtévesztő magatartá- lesen következetesnek, országosan egységesnek te- sokkal is megvalósulhat. Követelmény azonban, kinthető ebben a kérdésben, eseti döntések töme- hogy a befolyásolással üzérkedő a befolyásolásra hi- gében találhatóak meg az általunk állított tételt alá- vatkozva kérje a jogtalan előnyt, az »ügyfél« pedig a támasztó érvelések: 17-H-BJ-2008-13. bírósági hatá- befolyást létezőnek, valóságosnak higgye és annak rozat a Tolna Megyei Bíróság határozata büntetőügy- érvényesítése érdekében adja a jogtalan előnyt.”21 ben, Tolna Megyei Bíróság 8. B. 147/2007/58.,28 BKv „A befolyásolás, amelyre az elkövető hivatkozik, le- het akár valóságos, akár színlelt (az »ügyfelet« meg- Tibor – Jacsó Judit – Lévay Miklós – Sántha Ferenc: Magyar Büntetőjog: tévesztő). A tényállás megtévesztő magatartásokkal különös rész, 383. oldal, CompLex Kiadó, Budapest, 2015. is megvalósulhat. Követelmény azonban, hogy a be- folyásolással üzérkedő a befolyásolásra hivatkozva 23  Tóth Mihály – Nagy Zoltán: Magyar Büntetőjog Különös Rész, 306. kérje a jogtalan előnyt, az »ügyfél« pedig a befolyást oldal, Osiris Kiadó, Budapest, 2014. létezőnek, valóságosnak higgye.”22 Mindezt a pécsi 24  Új Btk. Kommentár, 5. kötet, Különös Rész, 207. oldal, Nemzeti Köz- 18  Vö. Karsai Krisztina – Szomora Zsolt – Vida Mihály: Anyagi büntető- szolgálati és Tankönyv Kiadó, Budapest, 2013. Főszerkesztő: Polt Péter. jog Különös Rész II., 47. oldal, Iurisperitus Bt., Szeged, 2013. 25  Belovics Ervin – Molnár Gábor Miklós – Sinku Pál: Büntetőjog II. 19  Belovics Ervin – Molnár Gábor Miklós – Sinku Pál: Büntetőjog II. Különös Rész, 490. oldal, negyedik kiadás, 2015. Különös Rész, 488. oldal, Negyedik kiadás, 2015. 26  Kommentár a Büntető törvénykönyvről szóló 2012.évi C. törvényhez, 20  Ld. pl. Fővárosi Ítélőtábla 5.Bf.308/2008/8.számú ítélete, BH1989.388., szerkesztette: Karsai Krisztina. Belovics Ervin – Molnár Gábor – Sinku Pál: Büntetőjog Különös Rész, 347. oldal, Nyolcadik, átdolgozott kiadás, 2009, Belovics Ervin – Molnár Gábor 27  BH 2009.346. (Legf. Bír. Bfv. I. 133/2009.). Miklós – Sinku Pál: Büntetőjog II. Különös Rész A 2012. évi C. törvény 28  Mindemellett a vádbeli bűncselekmény lényeges eleme, hogy az ügyfél alapján, 468. oldal, második, hatályosított kiadás, HVG-Orac, 2013. a vesztegetést vagy annak látszatát létezőnek higgye. A tényállásból – sőt ma- gából a sértetti előadásból – azonban nem ez, hanem ellenkezője követke- 21  Csemáné Váradi Erika – Görgényi Ilona – Gula József – Lévay Miklós zik, hiszen a sértett a vádlott kérését, minthogy azt komolytalannak ítélte, nem – Sántha Ferenc: Magyar Büntetőjog Különös Rész 2. kötet, 123. oldal, teljesítette, problémáját attól függetlenül teljesen önállóan, korrupció nélkül CompLex Kiadó, Budapest, 2006. oldotta meg. Felvetődhet ugyanakkor, hogy a vádlottak saját jogtalan haszon- szerzésük reményében tanú tévedésbe ejtésével kívántak pénzt szerezni. A 22  Csemáné Váradi Erika – Görgényi Ilona – Gula József – Horváth csalás törvényi tényállása az ellen kíván védelmet nyújtani, hogy másnak té- vedését haszonszerzési célból kihasználhassák. A tévedés és a károkozás közt okozati kapcsolatnak kell fennállnia, a konkrét elkövetési magatartás pedig a megtévesztés kell legyen. A megtévesztés tévedésbe ejtéssel, vagy tévedésben tartással egyaránt megvalósulhat. Amennyiben az erre irányuló sértetti nyi- latkozatokat elfogadnánk, akkor látható, hogy tanú az első pillanattól kezdve

13., BH 1989.388.29, 14-H-BJ-2010-25. bírósági hatá- H-BJ-2012-75. bírósági határozata Győri Ítélőtábla rozat a Pest Megyei Bíróság határozata büntetőügy- határozata büntetőüg yben, Győri Ítélőtábla ben30, 5-H-BJ-2012-76. bírósági határozat a Miskolci Bf.22/2012/4.36 A színlelt befolyás esetén a befolyás- Törvényszék határozata büntetőügyben, Miskolci sal üzérkedés megállapíthatóságának a kizárását leg- Törvényszék B.1114/2009/408.,31 15-H-BJ-2012-23. alább 41 eseti döntés támasztja alá, amelyeket rész- bírósági határozat a Kaposvári Törvényszék határo- letesen nem ismertetek, de lábjegyzetben összefog- zata büntetőüg yben, Kaposvári Tör vényszék lalom.37 B.490/2012/20.,32 15-H-BJ-2012-23. bírósági határozat a Kaposvári Törvényszék határozata büntetőügyben, kedés akkor is megvalósul, ha az elkövető csak színleli, hogy döntésre jogosult személyt befolyásol, a lényeg az, hogy az ügyfél a színlelt befolyást létezőnek Kaposvári Tör vényszék B.490/2012/20.,33 FIT- higgye (BH 1989.388). H-BJ-2012-223. bírósági határozat a Fővárosi Ítélő- 36  A befolyásra hivatkozásnak nem kell közvetlenül határozottnak, konk- tábla határozata büntetőügyben, Fővárosi Ítélőtábla rétnak lennie, de a körülményekből félreérthetetlennek kell lennie a másik fél, „az ügyfél” szemszögéből, aki azt valóságosnak hiszi, és annak érvényesítése Büntetőjogi Szemle   2021/2. szám 3.Bf.286/2011/7.,34 FIT-H-BJ-2009-171. bírósági hatá- érdekében adja az előnyt. A gyakorlatban már évtizedek óta (ld. BH 1984.253.) rozat a Fővárosi Ítélőtábla határozata büntetőügy- töretlen a bírósági ítéletekben rendszeresen olvasható jogi álláspont , mely sze- ben, Fővárosi Ítélőtábla 5.Bf.308/2008/8.,35 GYIT- rint „A befolyással üzérkedés egyik elkövetési módja: előny kérése színlelt be- folyás érvényesítése végett. Ez a magatartás szükségképpen feltételezi a másik fél tévedésbe ejtését, a csalás egyik tényállási elemét  és magában foglalja a nem vette komolyan az I. r. vádlott pénzátadásra vonatkozó instrukcióit, ugyan- jogtalan haszonra törekvést, valamint a károkozási szándékot is.” akkor alappal hitt abban, hogy apja személyes ismeretségére tekintettel való- 37  1. Kuria, Legfelsőbb Bíróság – 2 db ban segíteni tud a tartozása átütemezésében vagy akár részleges törlésében is. a.) LB-H-BJ-2009-61. bírósági határozata Legfelsőbb Bíróság határozata bün- A megyei bíróság a fent kifejtett indokok alapján I. rendű és V. rendű vádlott tetőügyben – Legfelsőbb Bíróság Bfv.I.133/2009/5. büntetőjogi felelősségét bírói bizonyossággal megállapítani sem a terhükre b.) A Kúria Bfv.744/2016/7. számú határozata befolyással üzérkedés bűntette rótt, sem eltérő minősítést eredményező bűncselekményben nem tudta, így tárgyában. őket az ellenük emelt 1-1 rb. társtettesként elkövetett befolyással üzérkedés 2. Fővárosi Ítélőtábla 9 db bűntettének vádja alól bizonyítottság hiányában fel kellett, hogy mentse. (tény- a.) FIT-H-BJ-2009-171. – 5.Bf.308/2008/8. számú ítélet állás 2/a pont). b.) FIT-H-BJ-2012-125. – 2.Bf.44/2011/14 számú ítélet , 29  A bírói gyakorlat szerint ugyanis a bűncselekmény megállapíthatósága c.) FIT-H-BJ-2013-3. – 5.Bf.67/2012/7. számú ítélet szempontjából nincs jelentősége annak, hogy a vádlott valóságos befolyással d.) FIT-H-BJ-2012-223. – 3.Bf.286/2011/7. rendelkezik, vagy csupán a befolyás látszatát kelti, és így az a hiedelem alakul e.) FIT-H-BJ-2012-284. – Bf.222/2011/9. számú ítélet ki, hogy képes befolyásolni a hivatalos személyt. f.) FIT-H-BJ-2012-2. – 5.Bf.221/2011/14 számú ítélet 30  A Btk. 256. §-ában részletezett befolyással üzérkedés minősített esete g.) 6.Bf.380/2014/6. számú ítélet akkor is megvalósul, ha az elkövető csak színleli, hogy a hivatalos személyt h.) FIT-H-BJ-2013-91. – 3.Bf.125/2013/8. számú ítélet megvesztegeti. A lényeg, hogy az ügyfél a színlelt befolyást létezőnek hitte. i.) FIT-H-BJ-2016-30. – 3.Bf.55/2015/10. számú ítélet 31  Az ítélkezési gyakorlat szerint ezen bűncselekmény vonatkozásában az 3. Győri Ítélőtábla 4 db elkövető befolyása - amelyre IX. r. vádlott neve IX. r. vádlott hivatkozott - a.) Bf.8/2016/4. számú ítélet akár valóságos, akár színlelt is lehet, döntő jelentősége annak van, hogy az b.) GYIT-H-BJ-2012-75. – Bf.22/2012/4. számú ítélet ügyfél abban a tudatban van, hogy annak érvényesítése érdekében adja a jog- c.) GYIT-H-BJ-2012-28. – Bf.97/2011/3. számú ítélet talan előnyt. d.) GYIT-H-BJ-2010-98. – Bf.20/2010/10. számú ítélet 32  Az ügyvédként bemutatkozó I. r. vádlott által elmondottakat is elhitte, 4.Debreceni Ítélőtábla 1 db hiszen visszautalt az előző telefonos fenyegetésre és félt a büntetőjogi követ- DIT-H-BJ-2007-14. – Bf.II.349/2007/4. számú ítélet kezményektől, amire az ügyvéd hivatkozott. A megállapított tényállásból ki- 5. Pécsi Ítélőtábla 3 db tűnik, hogy a sértett a vádlott hivatkozását és megtévesztő kijelentéseit elhitte, a.) PIT-H-BJ-2013-38. – Pécsi Ítélőtábla Bf.I.111/2013/4 számú ítélet félt a felelősségre vonástól és a kért összegeket a vádlottnak átadta, így a bíró- b.) PIT-H-BJ-2013-29. – Bf.I.29/2013/6. számú ítélet ság álláspontja szerint az I. r. vádlott magatartásával a Btk. 256. § (2) bekezdés c.) PIT-H-BJ-2010-36. – Pécsi Ítélőtábla Bf.I.267/2009/15. számú ítélet a) pontja szerint minősülő bűncselekményt valósította meg, mivel azt állította, 6. Tolna Megyei Bíróság 2 db azt a látszatot keltette, hogy hivatalos személyeket kíván megvesztegetni. a.) 17-H-BJ-2008-13. – 8. B. 147/2007/58. számú ítélet 33  […] adataiból a  Btk. 256. §-ában  írt befolyással üzérkedés törvényi b.) 17-H-BJ-2009-11. – 8. B. 29/2009/12. számú ítélet tényállási elemei maradéktalanul megvalósultak. Az I. r. vádlott ugyanis nem 7. A Fővárosi Törvényszék vitathatóan magát ügyvédnek kiadva, a sértettet megtévesztve, hogy egy 20. B.582/2014/18. számú ítélet büntetőeljárás megindulását kívánja befolyásolni az ő érdekében, anyagi előnyt 8. Fővárosi Bíróság 6 db kért több esetben is a sértettől arra hivatkozással, hogy ügyészt, illetve rendőrt a.) 1-H-BJ-2011-169. – 5.B.819/2010/19 számú ítélet kíván megvesztegetni a cél érdekében. A tényállás megvalósulásának nem b.) 1-H-BJ-2010-161. – 14.B.492/2010/46. számú ítélet feltétele, hogy egyáltalán a befolyásolás megkezdődjék vagy befejeződjék. A c.) 1-H-BJ-2010-104. – 11.B.1285/2009/29. számú ítélet bűncselekmény befejeződik, amennyiben – mint jelen esetben is – az elkövető d.) 1-H-BJ-2013-1. – 24.B.160/2012/13. számú ítélet arra hivatkozással kér és kap pénzt, hogy hivatalos személyt, jelen esetben e.) 1-H-BJ-2011-34. – 5.B.1035/2010/30. számú ítélet ügyészt és rendőrt kíván azért megvesztegetni, hogy őket befolyásolja és a f.) 1-H-BJ-2012-16. – 17.B.221/2010/41. számú ítélet pénzt adó személy részére kedvezőbb döntés szülessen. Ebben a körben tehát 9. Győr-Moson-Sopron Megyei Bíróság 2 db alapvetően nincs annak sem jelentősége, hogy létező, valós személyre a.) 8-H-BJ-2010-6. – B.75/2008/15. számú ítélet hivatkozik-e a vádlott, vagy pedig csak kitalálta. A megállapított tényállásból b.) 8-H-BJ-2008-18. – B.346/2006/11. számú ítélet kitűnik, hogy a sértett a vádlott hivatkozását és megtévesztő kijelentéseit elhitte, 10. Pest Megyei Bíróság 2 db félt a felelősségre vonástól és a kért összegeket a vádlottnak átadta, így a bíróság a.) 14-H-BJ-2010-25. bírósági határozat álláspontja szerint az I. r. vádlott magatartásával a  Btk. 256. § (2) bekez- b.) 14-H-BJ-2009-15. bírósági határozat ! dés a) pontja szerint minősülő bűncselekményt valósította meg, mivel azt ál- 11. Miskolci Törvényszék 2 db lította, azt a látszatot keltette, hogy hivatalos személyeket kíván megveszte- a.) B.14/2016/40. számú ítélet getni. b.) 5-H-BJ-2012-76. B.1114/2009/408. számú ítélet 34  A befolyással üzérkedés a Btk. 256. § (2) bekezdés a) pontjában meg- 12. Kaposvári Törvényszék 1 db határozott minősített esete a csalás törvényi tényállásához képest speciális. Az 5-H-BJ-2012-23. – B.490/2012/20. számú ítélet előbbi ugyanis – a hivatalos személy megvesztegetésének valótlan állítása vagy 13. Veszprém Megyei Bíróság 1 db ilyen látszat keltése folytán – szükségképpen feltételezi a másik fél tévedésbe 19-H-BJ-2011-7. – 9.B.963/2008/78. számú ítélet ejtését, továbbá magában foglalja a csalás többi törvényi tényállási elemét, így 14. Pécsi Törvényszék 2 db a jogtalan haszonszerzés célzatát, valamint a károkozást is. A két bűncselek- a.) 2-H-BJ-2013-3. – B.185/2011/49. számú ítélet 36 mény bűnhalmazata ekként tehát látszólagos, ezért a speciális törvényi tény- b.) 2-H-BJ-2013-1. – B.34/2013/53. számú ítélet állás szerinti bűncselekménynek kell a cselekményt minősíteni. 15. Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Bíróság 1 db 35  A minősítést illetően utal arra is az ítélőtábla, hogy a befolyással üzér- 16-H-BJ-2007-25. – 3.B.773/2006/19. számú ítélet

További érvként hozható fel a befolyással üzérke- 5. Büntetőjogi Szemle  2  021/2. szám dés megállapításával szemben az is, hogy az a jelen- Záró gondolatok leg hatályos Btk. beiktatta 2013. július 1-től a magyar büntetőjogba a befolyás vásárlása (Btk. 298. §) bűn- Jelen tanulmány célja nem az volt, hogy a befolyással cselekményt. A befolyás vásárlása és a befolyással üzérkedésnek a gyakorlatát vagy akár csak az elméleti üzérkedés ugyanazon büntetendő cselekmény, bű- problémaköreit is teljeskörűen bemutassa, álláspon- nös kapcsolat két oldalát szabályozzák. A befolyás tom szerint ebből önálló monográfiát lehetne írni. El- vásárlása bűncselekmény csak szándékosan követ- sősorban néhány gyakorlati problémára szerettem hető el, a szándékosság megállapításának nélkülöz- volna rámutatni, abból a célból, hogy a jogelmélet és hetetlen feltétele, hogy az elkövető tudatának át kell a joggyakorlat által is vitatott kérdéskörökben az ál- fognia a befolyással üzérkedőnek a hivatalos vagy láspontomat bemutassam. Erdősy Emil professzor úr, gazdálkodás körében működő személynek az elő- régi kedves tanárom a XX. század végén gyakran nyért történő befolyásolásra hivatkozását..., és az mondta nekünk: „Minden elmélet annyit ér, amennyit előnyt ennek érvényesítése céljából adja vagy ígéri. a gyakorlat hasznosítani tud belőle.” E témakör kap- Ebből következik, hogy a célzatos, szándékos tudat- csán is igazat adhatunk az elmélet és a gyakorlat kü- tartam nélkül a bűncselekmény nem valósítható lönbségéről szóló angol közmondásnak: „In theory meg. there is no difference between theory and practice, while in practice there is.” (Elméletileg nincs különb- 16. Szolnoki Törvényszék – 1 db ség az elmélet és gyakorlat között, gyakorlatilag pedig B.551/2013/49. számú ítélet van.)38 17. Balassagyarmati Törvényszék – 1 db B.73/2013/76. számú ítélet 38  https://www.citatum.hu/idezet/106497 (2022. 03. 12.). 37

állapítása, mint a büntető- eljárás célja, és feladata ál- Hurtony Alexandra talában axiómaként, meg- kérdőjelezhetetlen megál- lapításként, alaptényként A materiális kerül kapcsolatba a bün- tető igazságszolgáltatás- sal.2 Erre, valamint a fen- Büntetőjogi Szemle   2021/2. szám és a processzuális igazság tebb részletezett társa- ütközése a gyermekek dalmi igényre tekintettel valamennyi jogág közül a büntetőeljárás a legérzéke- nyebb arra, hogy az ítélet sérelmére elkövetett nemi alapjául szolgáló tényállás az objektív valósággal élet szabadsága és nemi megegyezzen, ugyanis so- káig kizárólagos álláspont mutatkozott abban, hogy erkölcs elleni csak ilyen tényállás isme- retében lehet teljes nyuga- bűncselekmények miatt lommal a terhelt büntető- jogi felelősségét kizárni, avagy megállapítani. folyamatban lévő Mégis kérdésként me- büntetőeljárásokban rülhet fel, hogy az ember mennyiben ismerheti meg az objektív valóságot és amennyiben megismeri, valóban objektívnek minő- sülnek-e az általa megis- mert jelenségek. Ugyanis az emberi érzékeléssel 1. szükségszerűen járnak együtt a szubjektív torzítá- Bevezetés sok, részemlékek, téves következtetések levonása. Ugyanezen kérdés a bírósági eljárásban is felvethető, melyet kiegészít egy további kérdés; mennyiben kö- teles a bíró a tényállást felderíteni? A materiális igaz- Az igazságszolgáltatás vonatkozásában alapvető társa- ságot érvényre juttatva, az eljárási funkciók elkülö- dalmi igényként fogalmazódik meg a bűncselekményt nítés elvének érvényesülését korlátozva nyomozó elkövető, bűnös ember „igazságos” megbüntetése. Ez- szerepét töltse-e be a tényállás minél részletekbe zel párhuzamosan mutatkozik annak követelménye menőbb feltárása érdekében avagy elégedjen meg a is, hogy az ártatlan személy ne mondassék ki bűnös- processzuális igazsággal (tisztességes eljárás köve- nek és ezen téves döntésre tekintettel az állam a jogai­ telményeinek való megfeleléssel)? tól ne fossza meg. A társadalom ezen elvárása kifeje- Az igazság keresése és megállapítása a büntetőel- zetten a büntető igazságszolgáltatáshoz kötődik; a leg- járás központi kérdése, azonban magának az igaz- súlyosabb bírói hiba a köznyelvben „justizmord” kife- ságnak a felfogása a különböző eljárási rendszerek- jezésben jelenik meg, melynek jelentése „bírói halál”. ben nem azonos. Az anyagi igazság elve is az idők Eredetileg a téves bírói ítéleten alapuló halálbüntetést folyamán többé-kevésbé változó tartalommal és ter- jelentette, azonban napjainkban is hasonló tartalmat minológiával, de mégis bizonyos relatív állandóság- tükröz; a terhelt rovására való súlyos bírói tévedést, gal jellemezte és jellemzi ma is a büntetőeljárás rend- az ártatlan ember elítélését. szerét.3 Az igazság szolgáltatásának értelemszerűen felté- Az igazság feltárásának az a legmegfelelőbb módja, tele a valóság, azaz az ügy eldöntésének szempont- jából releváns tények valóságnak megfelelő ismere- Közigazgatási-Munkaügyi és Polgári Kollégiumai Joggyakorlat-elemző Cso- port, Budapest, 2017. október, 56. o. te.1 Ezzel párhuzamosan az igazság kiderítése, meg- 2  Elek Balázs: Az igazság és a jogerő összefüggései. Elérhető: https:// w w w.u n i-m iskolc.hu/~w w wdeak/Col leg iu m%20Doctor u m%20 Publikaciok/Elek%20Bal%E1zs.pdf (Letöltés dátuma: 2021. december 16.) 1  Somogyi Gábor: A büntető per konstrukciós sajátosságai valamint a bi- 3  Csizmadiáné dr. Pethő Tímea: A kiskorúak sérelmére elkövetett nemi 38 zonyítás szükséges mértékével összefüggő intézményei. In: Összefoglaló vé- erkölcs elleni bűncselekmények bizonyítási nehézségei a bírósági eljárásban. lemény – Az ítéleti bizonyosság elméleti és gyakorlati kérdései. Kúria, Büntető- Büntetőjogi Szemle 2017/1. szám, Budapest. 19. o.

ha az ítélkezésben független és pártatlan bíróság géseket, akkor nincsen semmi titkos és rejtőzködő a Büntetőjogi Szemle  2  021/2. szám nyilvános tárgyaláson, a bizonyítás tekintetében világ jelenségeiben.5 Az igazságszolgáltatásban nem egyenlő jogokkal részt vevő felek aktív közreműkö- is kell valamennyi tényt feltárnia a bírónak, ugyanis 39 désével lefolytatott eljárás eredményeként, közvet- bármely jogterületről legyen is szó, valamennyi bírói len észlelése útján szerzett bizonyítékok szabad mér- döntéshozatal két fő részből áll; az ügy eldöntése szem- legelésével állapítja meg a büntető felelősségre vo- pontjából releváns tények (valóságbeli történések) nás eldöntéséhez szükséges tényeket.4 Vannak olyan megismerése, valamint azok jogi értékelése. Ebben a egyszerű megítélésű büntetőügyek, melyek esetén kontextusban tehát a büntetőeljárás keretében foly- a bizonyítékok maradéktalanul rendelkezésre állnak tatott bizonyítás tartalmilag nem más, mint az igazság és a terhelt sem tagadja a terhére rótt bűncselek- feltárására irányuló megismerés, ezen folyamat ered- mény elkövetését, kvázi a büntetőjogi felelősség a ményeképpen a megismert büntetőjogilag releváns felek által nem vitatott tényálláson alapszik, így tények értékelése során alakul ki a bírói meggyőződés mondhatni megfelel a materiális igazság követelmé- a terhelt bűnössége, vagy éppen ártatlansága vonat- nyének. Azonban a büntetőeljárás során a vád tár- kozásában. gyává tett tényállások jelentős része nem e körbe esik és számos, a processzuális igazság érvényre jut- Más elméletek szerint a tények csak a megismerés tatása érdekében született elv (fegyveregyenlőség által, az ember kognitív tevékenysége tekintetében elve, tisztességes eljárás elve) biztosította jog (terhelt feltárhatóak. Az adott feltárásra váró történés vonat- joga a hallgatásra, tanúzási akadályok és mentessé- kozásában a ténymegállapítás önmagában végtelen gek) szűkíti a materiális igazság érvényre juttatását. változatosságú lehetőségeket hordoz, amelyek közül az ember kizárólag olyanokat tár fel, amelyeknek a Ezen objektív tényállást szűkítő körülmények fo- konkrét megismerése a célrendszerbe beleilleszkedik.6 kozottan előfordulnak a gyermekek sérelmére elkö- vetett szexuális bűncselekmények vonatkozásában, Kétségtelenül állíthatjuk, hogy büntetőeljárás a ahol gyakran a terhelt következetes tagadásban van, múlt megismerésére irányul, pontosabban az ott le- az eseményt közvetlenül észlelő tanú nem áll ren- játszódott olyan esemény, történés megismerésére, delkezésre, avagy a tanúvallomást hozzátartozói mi- mely adott személy(ek) büntetőjogi felelősségének nőségére tekintettel megtagadja. A tanulmány a ma- megállapítását vonhatja maga után. A büntetőeljárás teriális és a processzuális igazság ütközését ezen tényállás felderítésében érintett szereplői (nyomozó, bűncselekmények miatt folyamatban lévő büntető- ügyész, bíró) csak közvetett módon – mások észle- eljárások sajátosságaira tekintettel kívánja bemu- lései, érzékelései vagy tárgyi bizonyítási eszközök tatni és felvázolni az első fokon eljáró bíróság dilem- által hordozott nyomok alapján – ismerhetik meg és máját a társadalom által az igazságszolgáltatás ré- rekonstruálhatják az eljárás alapjául szolgáló ese- szére megfogalmazott követelmények tekintetében. ményt, történést. Annál is inkább, hiszen a jelenleg hatályos, a büntetőeljárásról szóló 2017. évi XC. tör- 2. vény (a továbbiakban: Be.) abszolút kizárási okokat A materiális igazság határoz meg azon esetekre, amikor az ügyben eljáró megállapítása nyomozó hatóság tagjának, ügyésznek vagy bírónak vagy a processzuális igazság közvetlen tudomása lenne bármely, az ügy szem- érvényre jutattása pontjából releváns tény vonatkozásában.7 a követelmény? Bármely megismerésre vonatkozó elmélettel ér- Elsőként merül fel a kérdés; a valóság megismerhető-e? tünk is egyet, teljes bizonyossággal állítható, hogy Király szerint ugyan megcáfolhatatlan tény az, hogy a múltban lejátszódó események megismerhetőek, az ember nem ismeri a világ összes jelenségét, azon- érzékelhetőek. Azonban okkal merül fel a kérdés; a ban ez nem jelenti azt, hogy ezt a megismerés akadá- büntetőeljárásban a bizonyítási eszközök útján, köz- lyaként kell értelmezni. Az ember az érzékszervei, az vetett módon feltárt tények által az igazság is meg- agya által képes a világ megismerésére. Az objektív található, illetve egy objektív valóságnak megfelelő létezőt ismeri meg és amit megismerhet, az a valóság, történeti tényállás alapján hozott ítélet magában nem pedig egy idea. Nemcsak jelenségeket ismer meg, hordozza-e az igazságosság követelményét is? Kvázi, hanem képes behatolni a felszín mögé és a dolgok mé- az objektív igazságot tükröző történeti tényállás lyére tekintve megismerni a lényeget. Ha az embernek alapján hozott ítélet egyúttal igazságos-e? megvannak a megfelelő eszközei és módszerei, hogy feltárja és kibogozza a legszövevényesebb összefüg- Mint ahogyan arra Erdei rámutat; ,,A büntetőeljá- rástól valamely múltbeli eseményről szóló igazság 4  Uo. megállapítását várjuk, függetlenül attól, hogy mi- lyen rendszerű maga az eljárás és milyen a meg- 5  Király Tibor: A bírói megismerés határai a büntetőeljárásban. Jogtudomá- nyi Közlöny XXIV. évf. 11. szám, 1969. 549–550. o. 6  Varga Csaba: A bírói ténymegállapítási folyamat természete. Akadémiai Kiadó, Budapest, 2003. 61–62. o. 7  Lásd: Be. 14. § (1) bekezdés, Be. 27. § (1) bekezdés, Be. 32. § (1) bekezdés.

célzott igazság természete.”8 Azonban arra vonatko- ügyészség és a nyomozó hatóság a döntését való- zóan, hogy maga az igazság megállapítható-e a bün- sághű tényállásra alapozza. A valósághű tényállás tetőeljárásban, alapvetően kétféle tudományos ál- követelményének törvényi alapokra helyezése egy- láspont létezik. Vannak, akik szerint az igazság elér- értelműen lazít a materiális igazság keresésére irá- hető, ami az eljáró hatóságok kötelezettsége. E kör- nyuló törekvéseken. ben az igazság el nem érése rendszerint az eljáró A materiális igazság (anyagi igazság) megrögzött hatóságok mulasztásának, tévedésének, hibájának a keresését háttérbe szorító, és inkább a processzuális következménye. Mások tagadják, hogy az igazság el- igazságot hangsúlyozó törekvést az Alkotmánybíró- érhető lenne a bűnügyekben, az emberi megismerés ság munkásságában is megtalálhatjuk. Ugyanis a ta- gyengeségei, fogyatékosságai, vagy egyéb okok mi- láros testület szerint: „Az anyagi igazság érvénye- att, mert nem az anyagi igazság érhető el a bűnügyek- sülésére éppúgy nem biztosít (nem biztosíthat) ala- ben, hanem csak az alaki igazság.9 nyi jogot az Alkotmány, mint ahogy arra sem, hogy Büntetőjogi Szemle   2021/2. szám Mint ahogyan korábban kifejtésre került, a bün- egyetlen bírósági ítélet se legyen törvénysértő. Ezek tetőeljárásban a megismerés mindig bizonyítékok a jogállam céljai és feladatai, amelyek megvalósu- alapján történő megismerés, ugyanis a megismerés lása érdekében megfelelő – elsősorban eljárási ga- alanya nem közvetlenül érzékeli, észleli a megisme- ranciákat nyújtó – intézményeket kell létrehoznia, rés tárgyát, hanem a vele valamilyen összefüggésben és az érintett alanyi jogokat garantálnia.”14 (nagyrészt ok-okozati összefüggés) lévő más jelen- Egy másik döntésében Alkotmánybíróság a bíró- ségek tükrében és e jelenségek léte, állapota alapján, ság igazság elérésére irányuló puszta törekvést fo- valamint az összefüggések jellegének ismeretében galmazza meg, miszerint a büntetőbíróság alkotmá- a gondolkodás segítségével, logikai műveletek útján nyos kötelezettsége, hogy a vád keretei között a bün- jut el a megismerendő jelenség tudati megragadásá- tetőigényt az anyagi igazság alapján, a törvényes és hoz.10 Amennyiben elfogadjuk azt a tételt, hogy a tisztességes eljárás követelményeinek megfelelően múltban történt események a büntetőeljárási jog ál- köteles elbírálni. A vád bizonyításának terhe ugyan tal nyújtott (bizonyítási) eszközökkel megismerhető, az ügyészt terheli, azonban a bíróságnak hivatalból felmerül a kérdés, hogy mennyiben szükséges fel- és önálló szakmai felelősséggel kell törekednie az tárni a tényállást az igazságos bírói döntéshozatal igazság elérésére, azaz az állami büntetőigény tény- érdekében? beli alapjainak megalapozott, a valóságnak megfe- A korábban hatályos, a büntetőeljárásról szóló lelő megállapítására.15 A grémium ezen határozatá- 1998. évi XIX. törvény (a továbbiakban: korábbi Be.) ban törekvésként jelenik meg az anyagi igazság ke- a bizonyítás általános szabályai között szögezte le, resése és kötelezettségként fogalmazódik meg a hogy a bizonyítás során a tényállás alapos és hiány- büntetőigény törvényes és tisztességes eljárás köve- talan, a valóságnak megfelelő tisztázására kell töre- telményeinek megfelelő elbírálása. kedni.11 A korábbi Be. ezen rendelkezésében az A processzuális igazság gondolatának térnyerését anyagi igazság felderítését helyezte előtérbe, még- előidézte az abban történő elbizonytalanodás, hogy pedig a valóságnak megfelelő tényállás tisztázására a büntetőeljárásban az igazságot tükröző, helyes törekvés mint kötelezettség meghatározása által. A döntés születik. Bárd szerint; „Ehhez kellettek az el- törvényhely nemcsak e tekintetben volt fontos, ha- múlt fél évszázad tudományos irányzatai szülte nem a bíró bizonyítékok beszerzésére irányuló kö- kétségek. Kellettek a modern igazság- és bizonyítási telezettségét – ha úgy tetszik „nyomozó szerepét” – is teóriák, amelyek megkérdőjelezték a jogalkalma- behatárolta akként, hogy ha az ügyész nem indítvá- zás alapjául szolgáló korrespondenciaelmélet téte- nyozza, a bíróság nem köteles a vádat alátámasztó lét, azt, hogy létezik egy, a megismerőtől független bizonyítási eszközök beszerzésére, és megvizsgálá- világ, amelyről objektív tudást szerezhetünk, mert sára.12 A korábbi Be. az igazságot ismeretelméleti észleléseink az azt kiváltó stimulusoknak megfe- megközelítésben, gnoszeológiai aspektusban szem- lelnek.”16 Ezek az elméletek a jogtudomány érdeklő- lélte, miszerint az ügydöntő határozatban megálla- dését annak vizsgálatára irányították, hogy mennyi- pított tényállásnak a valóságnak kell megfelelnie. ben alkalmas az igazságszolgáltatás eszközrendszere Ezen értelmezés szerint az igazság fogalmát a való- és eljárásmódja, hogy a maga elé tűzött ideált – a té- sággal azonosíthattuk.13 A jelenleg hatályos, a bün- nyek valósághű feltárását és ennek alapján a mate- tetőeljárásról szóló 2017. évi XC. törvény 163. § (2) riálisan helyes döntés meghozatalát – megvalósítsa.17 bekezdése szerint a büntetőeljárásban a bíróság, az Az anyagi igazság teljes körben történő feltárása iránti igényeket a megismerés korlátainak elisme- 8  Erdei Árpád: Mi az igazság? In: A büntető ítélet igazságtartalma. (szerk.: rése is kezdte feloldani, majd átrendezni. A tisztes- Erdei Árpád), Magyar Közlöny Lap és Könyvkiadó, Budapest, 2010. 9–22. o. séges eljárás által a büntetőeljárás vonatkozásában 9  Elek i. m. x. o. 1. o. 10  Bócz Endre: Elgondolások a büntetőeljárás újrakodifikálásához, Belüg yi Szemle XXVIII. évf. 1. szám, 1990, 55. o. 14  9/1992. (I. 30.) AB határozat. 11  A büntetőeljárásról szóló 1998. évi XIX. törvény 75. § (1) bekezdés. 15  14/2004. (V.7.) AB határozat III.B.3.1. 12  Uo. 16  Bárd Károly: Igazság, igazságosság és tisztességes eljárás. Fundamentum 40 13  Herke Csongor – Fenyvesi Csaba – Tremmel Flórián: A büntetőeljárásjog 2004. 1. szám, 2004. 48. o. elmélete. Dialóg Campus Kiadó, Pécs–Budapest, 2012. 32. o. 17  Uo.

támasztott követelmények – a résztvevők eljárási egy tény, esemény személyes észlelői túlnyomórészt Büntetőjogi Szemle  2  021/2. szám jogainak lényeges korlátozásával szerzett bizonyíté- a személyükben is érintettek annak kapcsán (például kok értékelésének tilalma, a terhelt joga a hallga- terhelt vagy sértett az ügyben), vagy a személyükben 41 tásra, a tanúzási akadályok és mentességek – olyan érintettekhez kötődnek, ezért a valóság visszaadására garanciákat hoztak létre, amelyek adott esetben szű- vonatkozó hajlandóságukat fokozottan befolyásolhat- kítették (illetve szűkíthetik) a tényállás felderítését, ják más hatások, érdekek, megfontolások. így pedig a materiális igazság megállapítását. Finszter a büntetőeljárási megismerés főbb akadá- A gyermekkorú tanú pozíciója önmagában speci- lyai körében említi a jogi és az ismeretelméleti igaz- ális jellegű. A gyermek tanúvallomása sokszor ellent- ság eltérő természetét, ami azt jelenti, hogy a jog ál- mondásos és kiszínezett elemeket tartalmaz. Fontos, tal kínált eszközök nem mindig alkalmasak az isme- hogy a gyermekkorú személy kellő komolysággal retelméleti igazság megismerésére.18 kerüljön meghallgatásra, azonban pszichológusok szerint – valamint sokszor a hatóságok attitűdjét is Mindennek következtében felértékelődött a pro­ ez jellemzi – a gyermekek befolyásolhatóak, nem cesszuális igazság jelentősége, amely kompenzál- tudják megkülönböztetni a látszatot a valóságtól, hatja a büntetőeljárásban való megismerés termé- hajlamosak szexuális eseményekről fantáziálni.19 szetes fogyatékosságait és elfogadhatóvá tehet olyan Ez a sajátosság a gyerekek életkorából is adódik, döntéseket is, amelyek materiális igazságosságáról ugyan­is ekkor még nem tudják magukat megfele- nem vagyunk, illetve – megismerés hiányában – lően kifejezni, és így nem képesek a hatóságok előtt nem is lehetünk meggyőződve. úgy közölni a velük történteket, hogy az a valóság- nak minden részletében megfeleljen.20 Nemcsak ar- 3. ról lehet szó, hogy a gyermekek összekeverhetik a Az anyagi igazság megtörtént eseményeket a képzeletük által szőtt feltárásának nehézségei „mesékkel”, hanem előfordulhat az is, hogy a más a gyermekek sérelmére által előadottakat – főleg ha az egy általuk fontos elkövetett nemi élet személytől származik – úgy élik meg, mintha az ve- szabadsága és nemi erkölcs lük történt volna. Így lehetséges elhitetni gyermek- elleni bűncselekmények kel olyat, amit valójában át sem élt, vagy éppen for- miatt folyamatban lévő dítva, amit átélt, lehetséges elhitetni vele, hogy meg büntetőeljárásokban sem történt. Azonban a gyermek tanúvallomásának valóságtól eltérő jellege, így az általa előadott igaz- Mint ahogyan az korábban kifejtésre került, a ság torzulása nemcsak a gyermeki fejlődéslélektan processzuális igazság érvényre juttatása érdekében sajátosságaiból eredhet, hanem a nyomozó hatóság született elvek által biztosított jogok szűkítik a múlt- helytelen eljárásának következményéből is. Bakonyi ban valóságosan lejátszódott események nyomozó ha- szerint egy rosszul megfogalmazott kérdés hatására tóság, ügyészség, bíróság által történő megismerését, még a valós szituációról alkotott gyermeki emlék is ezáltal végső soron az objektív valóságnak megfelelő jelentősen megváltozhat, a gyermek még olyan el- tényállás megállapítását. Különös tekintettel jellemző képzelésekkel is gazdagíthatja az emléket, amelyek ez a gyermekek sérelmére elkövetett szexuális bűn- sohasem történtek meg.21 A gyermekkorú tanú val- cselekményekre, amelyek vonatkozásában sajátosság- lomásának igazsággal történő megfelelése és befo- ként jelentkezik a terhelt tagadása, tanúvallomás meg- lyásolhatóságának körében Elek rámutat arra, hogy; tagadása, esetlegesen több (pszichológus) szakértő ,,a gyermek fejlődésének minimális ismerete szük- által adott szakvélemény ütközése. séges ahhoz, hogy a gyermekektől megfelelő infor- mációkhoz lehessen jutni. Más és más a kapott in- Nehézséget okoz, hogy az ilyen jellegű bűncselek- formáció pontossága egy korai gyermekkorban, mények esetében a múltban lejátszódott események kisiskoláskorban, iskoláskorban és serdülőkorban feltárására objektív, tárgyi bizonyíték ritkábban áll lévő gyermeknél. Aki tisztában van a különböző rendelkezésre, inkább a személyi bizonyítékok meg- fejlődési szakaszokkal, jobban meg tudja ítélni, léte jellemző. Azonban a személyi bizonyítékok eleve hogy egy bizonyos korú gyermek megértette-e a magukban hordozzák az emberi felfogó-, értelmező- kérdéseket, és hogy sikeresen tudja-e közölni a gon- és kifejezőképesség hiányosságaiból eredő hibák le- dolatait és érzéseit. Köztudomású, hogy a gyerme- hetőségét. Ezt a problémát tovább mélyíti az, hogy kek befolyásolhatók, a gyermek a felnőtteknek ké- tely nélkül hisz, a tőlük hallottakat kritika nélkül 18  Finszter Géza: A büntetetés igénye – hatalom tudás nélkül? In: Dolgo- elfogadja, és különösen befolyásolhatják a szülei, zatok Erdei Tanár Úrnak (szerk.: Holé Katalin, Kabódi Csaba, Mohácsi Bar- bara), ELTE Állam- és Jogtudományi Kara, Budapest, 2009. 60–98. o. 19  Michael Cole – Sheila R. Cole: Fejlődéslélektan. Osiris Kiadó Buda- pest, 2006., 354. o. 20  Bakonyi Mária: A 14. és 18. életévet be nem töltött különleges bánásmódot igénylő sértett és tanú jogai a nyomozás során. Budapest Magyar Kriminológiai Társaság, 2019. 107. o. 21  Uo.

Büntetőjogi Szemle   2021/2. szám hozzá közelálló felnőttek, de még a játszótársai is. is, hogy hallgat. A hallgatás felfogható a védekezés Maga a befolyásolás akaratlanul is történhet, játé- egy megengedett módjáról vagy akár a védekezés- kos formában.”22 hez való jogról való lemondásként is. A hallgatás jogával – akárcsak a többi garanciális szabállyal Szintén a materiális igazság feltárását nehezítő kö- – azt ismerjük el, hogy a vádlott peralakító fősze- rülmény, hogy az ilyen típusú bűncselekményeknél mély az eljárásban. A hallgatás jogának biztosítá- az elkövető és a sértett, vagy más tanú között gya- sával autonómiáját cselekvési szabadságát ismer- kori a hozzátartozói viszony és ezzel összefüggésben jük el.”25 Vitathatatlan, hogy a hallgatás jogának biz- a mentességi jogon alapuló vallomásmegtagadási tosítása a tisztességes eljárás elvének érvényre jut- jogosultság okán számos esetben pusztán közvetett tatása érdekében biztosítva kell, hogy legyen, azon- bizonyítékok állnak a bíróság rendelkezésére.23 Az ban nem elhanyagolható, hogy az keretek között ilyen és ehhez hasonló helyzeteket igyekszik kikü­ történik. A Be. szerint a terheltet a kihallgatásának szöbölni a Be. 177. § (4) bekezdése, miszerint a ta- a megkezdésekor figyelmeztetni kell arra, hogy nem núnak az ügyben korábban, vagy más ügyben tett köteles vallomást tenni a vallomástételt, illetve az tanúvallomása bizonyítási eszközként akkor is fel- egyes kérdésekre történő válaszadást a kihallgatás használható, ha a tanú a vallomástételt a későbbiek- folyamán bármikor megtagadhatja, de bármikor ben megtagadja. Ennek feltétele, hogy a tanúvallo- dönthet úgy, hogy vallomást tesz akkor is, ha koráb- másról készült jegyzőkönyvből a tanúzási figyelmez- ban, a vallomástételt megtagadta. Figyelmeztetni tetés és az arra adott válasz egyértelműen kitűnjön. kell arra is, hogy amit mond, illetve rendelkezésre Mégis, a vallomásmegtagadási jogosultság sajátos bocsát, bizonyítékként felhasználható. Végül figyel- eljárásjogi helyzetet képes teremteni és a tényállás meztetni kell arra, hogy a vallomástétel megtagadása megállapítása szempontjából is körültekintő mérle- az eljárás folytatását nem akadályozza. A jelenlegi gelő tevékenység igényét képes előidézni akkor, ha normarendszer szerint tehát a terhelt a vallomásté- a kiskorú sértettek mentességi jogukkal élve meg- telt teljes egészében megtagadhatja, dönthet úgy, tagadják a vallomástételt és a szakértők nem állapí- hogy vallomást tesz, de kérdésekre nem válaszol, il- tanak meg szakértői véleményükben a sértettek vo- letve, hogy vallomást nem tesz, de kérdésekre vála- natkozásában szexuális traumatizációra utaló jelzé- szol. E döntéseit az eljárás során megváltoztathatja, seket. Ennek ellenére a bizonyítékok körültekintő módosíthatja.26 Ebből következik, hogy a jelenleg értékelése mellett – a közvetett bizonyítékok érté- hatályos magyar büntető eljárásjog széles körben kelésével – akár helye lehet a vádlott büntetőjogi fe- engedi érvényesülni a terhelt hallgatáshoz való jo- lelősségének megállapításának is, akkor is, ha a vád- gát. Mint ahogyan arra Belovics rámutat: ,,az ön- lott részéről nem áll rendelkezésre beismerő vallo- vádra kötelezés tilalmából fakadóan a hallgatás más, illetve a történéseket közvetlenül érzékelő, jogának biztosítása elengedhetetlen feltétele a fair azokról beszámolni tudó és akaró tanú sincs, vala- eljárásnak. E jogtól a terhelt semmilyen érdekre mint az eljárás során kirendelt igazságügyi pszicho- hivatkozással nem fosztható meg. A hallgatás jo- lógus szakértő pedig nemleges véleményt ad a kis- gának jelenlegi törvényi szabályozása azonban korúak szexuális traumatizációját illetően.24 olyan, hogy az ügyek egy részében lehetetlenné vá- lik a materiális igazság feltárása azért, mert a vád- Nemcsak a tanú, hanem a terhelt hallgatáshoz való lónak a terhelt által a tárgyaláson felolvasott – a joga is szűkítheti a materiális igazság megismerését, már megismert bizonyítási anyagra alapított – val- sőt az igazmondási kötelezettségének hiánya torzít- lomásában állítottakat kellene cáfolnia úgy, hogy hatja is azt. Ugyanis a terheltet mint proc­ eszs­ zuális ebbe a folyamatba a terhelt nem vonható be.”27 jogosultságok alanyát széles terjedelemben illeti meg a vallomás megtagadásának joga. Fontos jogo- 4. sultsága ez a terheltnek, ugyanis ahogyan Bárd fo- Záró gondolatok galmaz: „A hallgatás joga – formáját tekintve – ez- zel szemben negatív jog kettős értelemben is: a köz- A büntetőeljárás elé a törvények feladatként, követel- reműködés visszautasítására ad felhatalmazást és ményként azt állítják, hogy a benne részt vevő szemé- egyúttal a hatósági beavatkozásnak is útját állja; lyek együttes tevékenységének eredményként a bíró- tiltja, hogy a nyilatkozat megszerzése érdekében ság az igazságot állapítsa meg arról, hogy történt-e kényszert alkalmazzanak. De ez nem változtat bűncselekmény és azt ki követte el. Az igazság megta- azon, hogy a hallgatás jogával is peralakító szub- jektumnak ismerjük el az egyént: választást enge- dünk számára, és így tiszteletben tartjuk emberi méltóságát. Ő dönti el, hogy miképp kívánja az el- járását alakítani: teheti ezt úgy, hogy beszél, de úgy 25  Bárd Károly: Erkölcs és büntető igazságszolgáltatás – a hallgatás joga. 22  Elek Balázs: A vallomás befolyásolása a büntetőeljárásban, Tóth Könyv- Holé Katalin – Kabodi Csaba − Mohácsi Barbara: Dolgozatok Erdei Tanár kereskedés és Kiadó Kft., Debrecen 2007. 75–76. o. Úrnak. Budapest, ELTE Állam- és Jogtudományi Kar. 2009. 21. o. 42 23  Szabó Krisztián: Tanúvédelem a magyar büntetőeljárásban. HVG– 26  Belovics Ervin: Az önvádra kötelezés tilalma és a terhelti vallomástétel ORAC Kiadó, Budapest, 2012. 234. o. megtagadásának joga. In: Eljárásjogi Szemle, 2016/1. szám, 2016. 16. o. 24  Csizmadiáné i. m. 2. o. 27  Uo.

lálásán múlik az, hogy a bűnösséget megállapító íté- igazságnak.31 Ilyen esetekben a negatív társadalmi Büntetőjogi Szemle  2  021/2. szám letben törvényes és igazságos döntés születik-e, vagy hangulatot tovább mélyíti, hogy a médiában az ügy sem. Ha ugyanis annak – az igazságnak megfelelő – részletei nem kerülnek – és nem is kerülhetnek – megállapítására, hogy a vádlott követte el a bűncse- felszínre, így a bírói mérlegelés alapjául szolgáló lekményt, nincs lehetőség, a bíróságnak felmentő íté- mindazon bizonyíték sem, melyen az ítélet nyugszik. letet kell hoznia.28 Ennek ellenére vitathatatlan követelmény, hogy a büntető eljárásjognak törekednie kell arra, hogy az A gyermekek sérelmére elkövetett nemi élet sza- ártatlanok szankcionálásának esélyét minimalizálja, badsága és nem erkölcs elleni bűncselekmények ezért vállalnia kell azt a kockázatot, hogy esetlege- gyakorlati tapasztalatai is megerősítik azt a jogászok sen bűnösök is elkerülik a felelősségre vonást. A által már felismert tendenciát, miszerint a büntető Legfelsőbb Bíróság is rámutatott arra, hogy a bűnös- igazságszolgáltatásban hozott ítélet materiális igaz- séget megalapozó tényállás megállapítására csak ak- ságnak való maradéktalan megfelelésének követel- kor kerülhet sor, ha a bizonyítékok olyan bizonyos- ménye kezd okafogyottá válni. Ahogyan arra Kadlót ságerejűek, amelyek a bűncselekmény más által való is rámutat: ,,a szerzők sokféle aspektusból kiinduló, elkövetésének lehetőségét kizárják.32 eltérő síkon mozgó, olykor egymással is polemizáló tanulmányaiból kibontakozó képlet szerint a ma- Azonban fontos látni azt is, hogy a materiális és a teriális igazság doktrínájának igazolásától messze processzuális igazság nem légüres térben létező, távolodtunk.”29 egymást kizáró, hanem inkább egymáshoz közelítő és egymást kiegészítő fogalmak. Ugyan a tisztessé- Ezzel párhuzamosan a processzuális igazság kö- ges eljárás elve által biztosított jogosultságok (ártat- vetelménye került előtérbe, ugyanis mint ahogyan lanság vélelme, vád megismerésének vagy a terhelő arra Trechse rámutat: ,,Ha elfogadjuk az igazság tanúk kikérdezésének a joga, hallgatáshoz való jog, kideríthetőségének a priori korlátait, azt, hogy a tanúvallomás megtagadásának joga) szűkíthetik az büntető ítéletben tett megállapítások nem feltétle- objektív igazság megismerését, ugyanakkor ez nem nül az igazságot tükrözik, akkor azt, hogy az adott jelenti azt, hogy a processzuális igazság gátolná az ügyben valóban »igazságot szolgáltattak-e«, nem igazság kiderítését. Mint ahogy arra Bárd rámutat: lehet pusztán az eljárás végtermékén mérni. Az el- ,,a pártatlan bíróhoz való jog, az ügyfélegyenlőség járás minőségének megbízhatóbb indikátora a vagy a vádlott és a védő participációs jogai isme- processzuális igazságosság, az a mód, ahogy az retelméleti alapon is igazolhatók: rendszerint elő- igazságszolgáltatás a végterméket előállította.30 segítik a büntetőperbeli ténymegállapítások preci- Ugyanakkor a gyermekek szexuális bántalmazása zitását. Az pedig kétségtelen, hogy a helyes jogal- miatt indult büntetőeljárások esetén a közvélemény kalmazás és jogértelmezés esélyét növeli, ha a vé- nehezen emészti meg az esetleges felmentő ítélet delem lehetőséget kap érveinek kifejtésére – aho- meghozatalát. Ugyanis nem kivételes eset, hogy egy gyan azt a tisztességes eljárás megkívánja.”33 ítélet megfelel a processzuális igazságosság követel- mények, azonban teljesen ellentmond a materiális 28  Király Tibor: Büntetőeljárásjog, Osiris Kiadó, Budapest, 2008. 22. o 31  Elek Balázs: A jogerő a büntetőeljárásban. Debreceni Egyetem Állam- 29  Kadlót Erzsébet: A „vád igazsága”. In: A büntető ítélet igazságtartalma. és Jogtudományi Kar Büntető Eljárásjogi Tanszéke, Debrecen, 2012. 42. o. (szerk.: Erdei Árpád), Magyar Közlöny Lap- és Könyvkiadó, Budapest, 2010, 23–44. o. 32  BJD. 7648. szám 30  Stefan Trechsel: Why Must Trials be Fair? Israel Law Review, Winter- 33  Bárd Károly: Igazság, igazságosság és tisztességes eljárás. Fundamentum Summer 1997. 105–106. o. 2004. 1. szám, 2004. 48. o. 43

Büntetőjogi Szemle   2021/2. szám Knoll-Csete Edit 1 – Dr. Varga Norbert 2 Olvadó jégmezők, terjeszkedő sivatagok Gazdasági jellegű bűncselekmények változásai magyar, német és európai uniós példák alapján Absztrakt Bevezetés 12 Tudományos igazolást nem igényel annak felisme- A 20. században főleg a kelet-közép-európai rend- rése, hogy az utóbbi két évtizedben, de különösen szerváltás éveiben nálunk is számos új jogszabály 2010 óta, Magyarországon az élet minden területen hiányosságait igyekeztek kihasználni a bűnözésre az emberek mindennapjait meghatározó jogszabá- hajlamos személyek.3 A gazdasági bűnözés azonban lyok szigorítása, az életviszonyok túlszabályozása nem sokat változott a 21. században sem, csupán az következett be. Ezt a folyamatot tovább tetézte az a elkövetési tárgyak és módszerek módosultak. A tech- tény, hogy az uniós integráció a jogi szabályozás to- nikai fejlődés hihetetlen mértékben felgyorsult. vábbi túlburjánzását eredményezte. Ez a megállapí- 1999-ben az emberek fele még nem használt mobil- tás pedig feltételezhetően nem csak hazánkra igaz. telefont, az internet gyermekcipőben járt, a fizetést Az emberek leleményessége anyagi haszon remé- általában borítékban kapták meg, a nyugdíjat a pos- nyében határtalan, minden évtizednek, évszázad- tás vitte ki az időseknek és nem banki átutalással nak megvannak a maguk sajátosságai. Cikkünkben történtek a pénzmozgások. Nem volt biom­ etrikus néhány magyar, illetve német, valamint európai azonosítóval ellátott világútlevél, a tőzsdei befekte- uniós példát kívánunk felhozni a szemléltetésre ér- tők a Képújságot nézték a Magyar Televízió teletext demes aktuális gazdasági visszaéléssel kapcsolatos adásán, hogy hozzájussanak a 15 perccel késleltetett esetek közül. árfolyamokhoz. Nem voltak kormányablakok, a hi- vatalokkal, bíróságokkal postai úton, papír alapon leveleztünk, nem volt elektronikus tértivevény, nem volt ügyfelkapu, az adóbevallást papír alapon nyúj- tottuk be. Az élet nagyon sokat változott két évtized alatt, s ez az élet minden területén markánsan érez- 1 PhD-hallgató – KRE-AJK, témavezető: Dr. Becsey Zsolt László, tudo- mányos főmunkatárs, Társadalomtudományok és Nemzetközi Tanulmányok 44 Intézete. 3  Lásd Tóth Mihály: Ezredvégi kis magyar „Pitaval”, avagy a büntetőjogi 2 PhD-hallgató – KRE-AJK, témavezető: Prof. Dr. Tóth Mihály egyetemi háttérnormák „lépcsőházi effektusa” 227–238. o. (In: A büntetőjog pillérei és tanár, Bűnügyi Tudományok Intézete. korlátai. Válogatás 20 év munkáiból. Pécs (PTE ÁJK, 2016).

hető. Természetes, hogy a bűnözés és a bűnüldözés (Berlini Bode Múzeum,6 Drezdai Zwinger-Grüne Büntetőjogi Szemle  2  021/2. szám helyzete és ügye is radikális változásokon ment ke- Gewölbe7), de megjelentek a konfliktusok is a már resztül. korábban letelepedett klánokkal szemben (pl. cse- 45 csen klánok). A gazdasági büntetőjog rendeltetése a piacgazda- ság védelme. Valamennyi gazdasági bűncselekmény Az emberi tisztességről általános jogi tárgya a gazdasági verseny szabadsága és a felelősségre vonás és tisztasága. A kriminológiai meghatározás alapján elkerülhetetlenségéről tágabb értelemben gazdasági bűncselekményeknek azt a „a gazdálkodás menetében megvalósuló, vagy Teljesen egyetérthetünk Szabó Dénes8 kriminoló- ahhoz szorosan kapcsolódó bűnözési formát kell te- gus professzor azon véleményével, amely szerint a kinteni, amely – akár az elkövetés módjára (gyakran bűnözés visszaszorításának egyetlen módja az em- a gazdálkodás legális formáinak, kereteinek felhasz- beri tisztesség helyreállítása. Nem szabad azonban nálásával vagy az azokkal való visszaélés révén), akár figyelmen kívül hagynunk az emberi tényezőt, az eredményére tekintettel – alkalmas arra, hogy eset- emberi kapzsiságot, gyarlóságot, a növekvő igénye- leges egyéni érdekek sérelmén túlmenően elsősor- ket. 1999-ben meg csak tíz év telt el a rendszerváltás ban és jellemzően a gazdálkodás rendjét, a gazdál- óta, meg csak két kormányváltásra került sor, és az kodási kötelezettségeket, a tisztességes és törvényes idő szűke még nem tette lehetővé, hogy felnőjön egy gazdálkodás kereteit sértse, vagy veszélyeztesse.”4 olyan generáció, amelyik a piacgazdaságon szocia- A gazdálkodással összefüggő bűncselekmények kö- lizálódik. Az emberek az azóta eltelt két évtized alatt, rébe tartoznak a gazdasági életet érintő vagyon el- különösen az integráció óta, saját bőrükön tapasz- leni bűncselekmények, emellett például a gazdasági talhatták meg a vállalkozás szabadságát, annak min- korrupciós bűncselekmények és a környezetszen�- den előnyét és hátrányát, könnyebben vállalhatnak nyezéssel kapcsolatos bűncselekmények. munkát külföldön, tömegesen ízelítőt kaphatnak a nyugat-európai mentalitásból és életszínvonalból. A kérdés elsősorban a konkrét bűnözési példák Nem speciálisan hazai jelenség, de vitathatatlan tény, kapcsán vizsgálható, s ezek – mint utaltunk rá – fo- hogy a mobiltelefon és az internet robbanásszerű lyamatosan változnak. A 21. században a kisebb ka- elterjedésével az elmúlt tíz év alatt az emberek in- liberű magáncsalók mellett egyre többször megje- formációhoz jutása gyakorlatilag akadálytalanná lennek a „nagy csalások” is, amikben olykor pártok, vált, és a közösségi média elmúlt öt évben bekövet- politikusok, klánok, kormányok is érintettek. Sár- kezett fejlődése révén az emberek kommunikációs közy Tamás5 professzor mindig hangsúlyozta a jogi szokásai és a társadalmi érintkezés alapvető formái hézagok jelentőségét, amelyet előbb felismernek a és normái teljesen átalakultak. Mindez közhelysze- csalók, mint a jogalkotók. Az egyre burjánzó igaz- rűnek tűnik, de nem hagyható figyelmen kívül, ha ságszolgáltatás és az egyre hatalmasabb joganyag is az elmúlt húsz évben bekövetkezett változásokat kijátszható, hiszen kiskapukat mindig lehet találni. akarjuk górcső alá venni. Az utóbbi időszak alapvető kérdései lényegében vál- tozatlanok, például mindent szabad, ami nem tilos? Ugyancsak változatlanul érvényes elv, hogy a leg- Meddig mehet el az adóminimalizálás érdekében nagyobb visszatartó ereje nem a büntetés szigorá- folyó, napjainkban oly népszerű „forum shopping”, nak, hanem a büntetés elkerülhetetlenségének van. hol húzható meg a jogi és adózási előnyökre vadászó Ez a több száz éve általánosan elterjedt gondolat örök lakhelyváltoztatás és a büntetendő adócsalás közötti érvényű és a túlmutat a tisztesség kérdésén. Állás- határ? pontunk szerint még a legtisztességesebb emberek is jó eséllyel kifordulhatnak önmagukból és a bűn Miután az élet egyre bonyolultabbá válik, és hatal- útjára léphetnek, ha a tettüket következmények nél- masat fejlődött a technológia, ezért nem lehet min- kül megtehetik, vagy legalábbis ezt gondolják ma- dent azonnal szabályozni, sokszor utólag derül ki, gukról. Nem ritkák a politikusok, magas állami ve- hogy ennek hiánya visszaélésekre adhat okot. A szá- zetők kétes ügyletei, olykor bűncselekményei. Ne- mítástechnika, a robottechnológia (ki a felelős a ro- hezen várható el a lakosságtól, hogy tisztességes le- bot által elkövetett hibákért), az internetes bűnözés, gyen, ha lépten-nyomon azt tapasztalja, hogy a bűn de a hagyományos gazdasági bűnözés is virágzik, a útjára lépnek azok is, akiknek a tisztességes gazda- csalók alkalmazkodóképessége változatlan. A koro- navírus okozta válság szintén kriminogén tényező. 6  w w w.zdf.de/nachrichten/panorama/goldmuenze-raub-bode- A klímaváltozás és a jobb élet ígérete által kiváltott museum-100.html migráció, a kultúrák keveredése is sok esetben a bű- nöző elemek felszínre kerülését hozta magával. Pél- 7  www.focus.de/panorama/welt/dresden-razzia-nach-raub-aus-gruenem- dául Németországban az utóbbi időben elszaporod- gewoelbe-ermittler-sprechen-von-erstem-anhaltspunkt_id_12387883.html tak az arab klánok által szervezett műkincsrablások 8  Szabó Dénes (1929–2018) kanadai magyar kriminológus 4  Tóth Mihály: A gazdasági bűnözés és bűncselekmények néhány aktuá- liskérdése. MTA Law Working Papers 2015/4. https://jog.tk.hu/mtalwp/a- gazdasagi-bunozes-es-buncselekmenyek-nehany-aktualis-kerdese 5  www.hu.wikipedia.org/wiki/Sárközy_Tamás

sági keretek megteremtéséről és működtetéséről Ne felejtsük el továbbá azt a tényt, hogy ma Magyar- példát kellene mutatniuk. országon sokkal rövidebb idő alatt lehet gazdasági S most lássuk a gazdasági bűnözés néhány sajátos- társaságot bejegyeztetni, mint egy társadalmi szer- ságát előbb hazánkban, aztán Németországban, vé- vezetet. gül uniós szinten. Ma költségvetési csalás tárgyában szinte kizárólag Magyarország akkor emelnek vádat az ügyészségek, ha azt az álta- lános forgalmi adó adónem vonatkozásában követ- ték el.9 A többi adónemet igen mostohán kezeli a bűnüldözés. Ha a bűnelkövetőt nem fenyegeti az a Büntetőjogi Szemle   2021/2. szám A magyar jogrendszerben változatlanul több olyan veszély, hogy tettéért büntetés-végrehajtási inté- kiskapu van, ami általánosságban lehetővé teszi a zetbe kerülhet, akkor az adóigazgatási eljárásban felelősségre vonás remélt elkerülését. kiszabható szankcióval va1ó fenyegetettség nem fel- tétlenül fogja visszatartani attó1, hogy a jövőben Egyik ilyen az a tény, hogy még ma is gyakorlatilag megismételje a tettét. bárki ott tüntetheti fel lakóhelyét, tartózkodási he- lyét, ahol akarja, mert könnyen talál valakit, aki a lak- Nem gondoljuk azt, hogy a bűncselekményi érték- címbejelentő okmányt aláírja. Mit ér a szabálysértési határt radikálisan fel kellene emelni, noha ezt az norma, ha nincs foganatja? Bizonnyal sokan vannak adóhatóság bűnügyi szervének vezetői gyakran szor- ma is Magyarországon olyanok, akik azért létesítenek galmazzák.10 Ennek indoka e nyilatkozatok szerint és tartanak fenn fiktív lakóhelyet az általuk ténylege- az, hogy a pénzügyi nyomozói állomány leterhelt, sen lakott település helyett, mert ott olyan támoga- tehermentesíteni kellene őket, ahogy a nyomozást tásokban, kedvezmenyekben részesülnek, amelyek felügyelő ügyészségeket és az ítélkező bíróságokat számukra a tényleges lakóhelyükön nem hozzáférhe- is. Nem meggyőző, hogy Ausztriában a bűncselek- tők. Hányan vannak ma is olyanok, akik előre meg- ményi értékhatár nagyságrendekkel magasabb, mint beszélik a partnerükkel egy-egy termékértékesítési, hazánkban, hiszen alapvetően eltérőek az ottani szolgáltatásnyújtási ügylet során, milyen összeg, il- gazdasági viszonyok. A vagyon elleni és a gazdasági letve milyen termék vagy szolgáltatás szerepeljen az bűncselekmények értékhatárával kapcsolatban át- ügyletet kísérő számlán, már ha van ilyen. Ugyanígy gondolandó, hogy azt időről időre indexálni lehetne, megemlíthetnénk példának a hivatalosan részfoglal- melynek következtében az lépést tarthatna az inflá- koztatásban bejelentett építő- vagy vendéglátóipari cióval, ez esetben csak egyszer kellene meghozni a munkavállalókat. Azonban dacára a szigorításoknak, politikai döntést arról, hogy miként alakuljanak az ezek a jogsértések mindennapi életünk részét képe- alsó és felső határok. zik. Ha „zsebbe” egyetlen forintot sem fizetnének ki Németországa munkáltatók a munkavállalók részére, minden bi- zonnyal egy számjegyű személyi jövedelemadó is el- képzelhető lehetne. A fent említettek „mutatis mutandis” érvényesek A német helyzetet jól jellemzi néhány nagy visszhan- a gazdálkodószervezetek eseteben a fiktív szék- got kapott jogeset. helyre, telephelyre, nem is beszélve azon cégekről, akik székhelyüket már régóta külön iparágat alkotó Ursula von der Leyen, korábbi védelmi minisz- székhelyszolgáltatókhoz jelentik be. Természetesen ter (jelenleg az Európai Bizottság elnöke) és a ki- vannak bizonyos adójogi szankciók: adószám felfüg- törölt sms-ek esete11 gesztése, törlése, de ezeknek nincs igazából komoly visszatartó ereje, mert mindig lehet találni olyan vállalkozó szellemű személyt, aki papíron folytat- 9 Egy a közelmúltban megtartott PhD-műhelyvitán hangzott el az a provo- hatja az addigi tevekénységet egy másik cég vezető- katív kérdés, hogy miként értékeli a jelölt az ügyészség hozzáállását a költségve- jeként. Hasonló a „strómanok”, „alvállalkozók”, tési csalások elkövetese miatti vádemelések kapcsán, ismerve azt a tényt, hogy Magyarországon az ügyészségek kínosan ügyelnek arra, hogy fenntartsák a 90% „munkaerő-közvetítők” problémája, ami örök kér- feletti váderedményességi statisztikájukat. Vajon vállalják-e az ügyészségek a désként merül fel, és bár lehetőség mutatkozhat a nem teljesen egyértelmű kimenetelű költségvetési csalásos ügyekben a vádeme- háttérben közreműködő „árnyék” vezető tisztségvi- lést, avagy szűrő szerepükből adódóan mellőzik azt, leértékelve a pénzügyi nyo- mozók, járőrök, bevetési kollégák, védőügyvédek, igazságügyi szakértők, szak- selők felelősségre vonására (éspedig nemcsak bün- tanácsadók munkáját? A doktorandusz válaszában hangsúlyozta, hogy rendkívül tetőügyekben, hanem felszámolási perekben is), szigorú követelményeket támasztanak a bíróságok az ügyészségekkel szemben mégsem ez a jellemző végeredmény. Azt, hogy med- ezekben az ügyekben, azaz a vádnak minden kétséget ki kell zárnia. 10  Lásd pl. Vankó László: Asz adózás kriminalizálása és annak aktualitá- dig tekinthető a „forum shopping” legális, adóopti- sai. (In: Domokos Andrea (szerk.): A költségvetés büntetőjogi védelme. KRE, malizálási megfontoláson alapuló jelenségnek, és ÁJK, Budapest, 2017. 78. o.). Az mindamellett esetleg megfontolandó, ebből honnantól büntetendő, a jogalkalmazás dönti el. a cikkből, hogy vannak még lehetőségek a kevésbé súlyos esetek adóigazgatási eljárás keretei közötti rendezésére. 46 Szintén a dinamikus mozgásban lévő jogalkalmazás 11 www.de.wikipedia.org/wiki/Berateraff%C3%A4re-Untersuchungsausschuss jelöli ki a legnagyobb multinacionális vállalatok adó- tervezési ügyletei kapcsán a törvényesség határait. w w w.spiegel.de/pol it ik/deutsch land/ursu la-von-der-leyen-vor- untersuchungsausschuss-schuld-sind-immer-nur-die-anderen-a-af48b3da-d80a- 4bd8-b97f-2ce04f3931e6

A vizsgálat lefolytatására létrehozott parlamenti emelésekre, valamint az árfolyam-manipulációkra. Büntetőjogi Szemle  2  021/2. szám vizsgálóbizottság magasan dotált tanácsadói szerző- A Szövetségi Pénzügyi Szolgáltatások Felügyelete déseket vizsgált meg, amelyek esetében nem tartot- (BaFin) 2020. június elején piaci manipuláció gyanúja 47 ták be a beszerzési törvényben előírt jelenleg hatá- miatt tett feljelentést az igazgatótanács elnöke és má- lyos kritériumokat. A vád az adófizetők pénzének sik három elnökségi tanácsitag ellen, továbbá átvizs- pazarlása és a helytelen gazdálkodás volt. A hatályos gáltatta a Wirecard üzlethelyiségeit. A német parla- belügyminisztériumi keretszerződés szerint közpon- ment 2020. október elsején döntött arról, hogy 9 tagú tilag számolják el a tanácsadói és támogatási teljesít- vizsgálóbizottságot hoz létre, az ellenzéki pártok (FDP ményeket. IBM-szoftvertermékek karbantartására és – Szabad Demokrata Párt, Die Linke – Baloldali Párt, üzembe helyezésére meghatározott IT-szolgáltatók Bündnis 90/Die Grünen – Szövetség 90/Zöldek, AfD vehetők igénybe. A vizsgálóbizottság kijelentései sze- – Alternatív Németország Pártja) képviselőiből az ügy rint ezek a szerződések csak a már forgalomban lévő kivizsgálására. A Bizottság tisztázni kívánja azt a tényt, IT-termékekre érvényesek. A Systemvertrieb Alexan- hogy a német kormány és a hatóságok (azaz a BaFin is) der GmbH SVA nevű vállalkozás a kérdéses vizsgálati tudtak-e a Wirecarddal szemben felmerült problémák- időszakban a keretszerződés jogosultja volt. A Hon- ról és teljesítették-e felügyeleti kötelességüket. A Bi- védelmi Minisztérium személyes kapcsolatot ápolt zottságban helyet kapott képviselők vizsgálják majd a az általa kiválasztani kívánt szakértőkkel, különösen Wirecard titkosszolgálatokkal való összeköttetését is. az Accenture-ral és a Digitális Tanács elnökségével. A Bizottság az AfD elnöklete (Kay Gottschalk) alatt A McKinsey & Company elnevezésű szolgáltató és 2020. október 8-án kezdte meg működését. annak leányvállalata, az Orphoz is a vizsgálat tárgyát képezik. Ennek kapcsán megállapításra került, hogy Az aschheimi székhelyű, tőzsdén jegyzett céget a minisztérium vezetésével is egyeztetve esett a vá- 1999-ben alapították fizetési szolgáltatási vállalko- lasztás az Accenture-ra, amelyet a szövetségi tulajdon- zásként. Az üzleti terv szerint a Wirecard az elekt- banlévőBWIGmbHbízottmega„Produktlebenszyklus­ ronikus fizetési forgalomhoz, a rizikómenedzsment- management” (PLM) menedzselésére. A projekt a mi- hez és a hitelkártya-kibocsátásokhoz, valamint azok nisztériumnak hatalmas nyereséget termelt, ami tu- elfogadáshoz kínál megoldásokat. 2018 óta a DAX-on lajdonképpen tilos egy szövetségi tulajdonban lévő jegyzett cég. Leányvállalata a Wirecard Bank AG né- vállalkozás esetében. A felesleget külsős tanácsadók met banki engedéllyel rendelkezik. A cég szoros megfizetésére fordították, akiknek túlzott honorári- kapcsolatot ápol a kormánytagokkal. A Wirecard va- umokat fizettek ki. A bizonyítékok feltárása során a gyona 2020-ban meghaladta a 1,9 milliárd eurót. Je- vizsgálóbizottság a miniszter szerepét is tisztázni kí- lenlegi elnökét piaci manipulációval gyanúsítják, vánta, ezért kérte a szolgálati mobiltelefonjai adatai- volt elnökét nemzetközi elfogatóparanccsal körözik. nak bizonyítékként való felhasználását, amelynek ki- A 2012-ben bizonyítékok hiányában leállított vizs- adását a minisztérium halogatta. 2019-ben derült ki, gálatot követően sem szűntek meg a cég elleni külső hogy a telefonok adatai a miniszter által, illetve a mi- vádak (Manager Magazin, FAZ Sonntagszeitung) az nisztérium utasítására törölve lettek, és visszavonha- illegális piaci gyakorlat és az átláthatatlan mérleg- tatlanul elvesztek. Az igazságszolgáltatás vizsgálta készítés miatt. Végül 2020. június végén a Wirecard annak lehetőségét, hogy a miniszter két szolgálati ellen csődeljárás indult. A csődvagyont kezelő az Blackberry telefonjára érkező sms-ek törlése miatt összeomlás óta próbálja meg rendbe tenni es feltér- vizsgálat induljon-e, amelyre a későbbiekben a mi- képezni a konszern vagyoni helyzetét. A könyveket nisztérium azt válaszolta, hogy az esetet egy IT főosz- átvizsgálva fedezte fel, hogy az üzletek nagy része tályon dolgozó köztisztviselő tévedésének tudja be. nem is létezik, és a cégnek szinte egyik üzletága sem volt nyereséges. A felszámolói szakvélemény szerint Wirecard-botrány12 a vállalatnak 3,2 milliárd eurós tartozása van a 26,8 millió banki követeléssel, valamint a több százezer- Kétmilliárd eurós botrány, amelynek vádpontjai: piaci nyi vagyoni értékével szemben, ami nem lesz ele- befolyásolás gyanúja, jogszerűtlen gyakorlat, adó­ gendő az összes hitelező kielégítésére. visszatérítési kötelezettség, pénzmosás.13 A német kan- cellár még akkor is szót emelt a cég érdekében, amikor Rapper Bushido (polgári nevén Anis Ferchichi, az már negatív számokat írt. Egy névtelen elemző elő- mint tanú) és a klán főnök Arafat Abou Chaker ször 2008-ban hívta fel a figyelmet a cég részvényei (mint vádlott) esete:14 kritikusan alakuló árfolyamára, az átláthatatlan tőke- Bushido és Arafat üzleti partnerek voltak, nem- 12  w w w.tagesschau.de/investigativ/report-muenchen/wirecard- csak a zeneiparban, hanem magánemberként is. Va- marsalek-101.html gyonuk kezelésére 2010-ben közösen megalapítot- w w w. z e it . d e/w i r t s c h a f t/u nt e r ne h me n/2 0 21- 03/w i r e c a r d - ták a Polgári Jog Társaságot (GbR), ennek feladatai untersuchungsausschuss-bundestag-bilanz-kritik-skandal-behoerden www.spiegel.de/politik/deutschland/wirecard-untersuchungsausschuss-ist-das- 14  www.spiegel.de/panorama/justiz/bushido-als-zeugen-im-prozess- letzte-mittel-der-regierungskontrolle-a-e36ab233-6061-4804-9588-1fb4c0a40c0e gegen-arafat-abou-chaker-m it-ei nem-laechel n-a-f4f 7f 73b-f b66 - 4375 - 8e0e- 9bc24ee41187l 13 www.tagesschau.de/investigativ/br-recherche/wirecard-185.html

Büntetőjogi Szemle   2021/2. szám közé tartozott többek között a páros kilencven da- Európai Unió rab, tízmillió euró értékű lakásának kezelése. 2017- ben a partnerek összevesztek. Arafat megfenyegette Az Európai Unió projektek és programok számára a Bushidót, amikor az válni akart, bezárta őt, és testi pénzügyi finanszírozási eszközök széles spektrumát sérülést is okozott neki. Az adóhatóság nyomozói nyújtja. A segélyek szigorú előírások szerint kerülnek átkutatták a közösen épített kleinmachnowi villát, kiutalásra, elköltésük az átláthatóság és a felelősség ahol milliós nagyságrendű vagyont foglaltak le. elvén nyugszik, felhasználásukat szigorúan kontrol- Bushido ügyvédje szerint Arafat 2019-ben mintegy lálják. Az EU-s pénzügyi eszközökhöz való hozzájutás 700 000 euróval tartozott kliensének. Arafat saját alapfeltétele a támogatási megállapodás aláírása. fivérének, Rommelnek is utalt át a közös cég szám- lájáról Bushido beleegyezése nélkül. A korábbi üz- A EU 27 tagállama és az Európai Bizottság közö- leti partnerek a 15 millió euró értékű közös klein- sen felelős azért, hogy az EU-s eszközöket rendelte- machnowi villája ügyében is pereskednek, ami most tésüknek megfelelően használják fel, a pénzek nagy árverésre kerül. Per tárgyát képezi a korábbi közös részének felhasználásáért a fogadó országok, az el- zenei vállalkozás is, amelyből Arafat – Bushido sze- lenőrzésért pedig a nemzeti hatóságok felelősek. rint – legalább 9 millió eurót keresett a rapzenész- A költségvetés több mint 76%-a partnerségi együtt- nek köszönhetően. Arafat elleni vádak: zsarolási kí- működés keretében valósul meg a nemzeti és regi- sérlet, testi sértés, kényszerítés, szabadság korláto- onális hatóságokon keresztül az úgynevezett osztott zása. Ebben az ügyben egyébként pénzmosás gya- igazgatási rendszer keretében menedzselve. núja is felmerült. Minden olyan pénzügyi művelet, amely az európai Törvény a pénzmosásról15 uniós finanszírozásokhoz kapcsolódik, az EU pénz- gazdálkodási szabályainak hatálya alá tartozik. A sza- Számos további ügy tanulsága és az uniós változá- bályokat az EU költségvetési rendelete és más pénz- sok nyomán módosultak a pénzmosásra vonatkozó ügyi jogszabályok és programútmutatók rögzítik. előírások is. Az Európai Unió ötödik pénzmosási irányelvének16 [Európai Parlament és a Tanács (EU) Társfinanszírozás és jelentéstétel 2018/843 irányelve] átültetését kihirdető német szö- vetségi törvény 2020. január elsejével lépett ha- Az EU által támogatott projektek többségét a Bi- tályba. Az előző irányelvet kiegészítő jogszabály a zottság és a kedvezményezettek közösen finanszí- terrorizmus finanszírozása elleni hatékonyabb küz- rozzák. Így biztosítható az, hogy az uniós pénzfor- delmet kívánja erősíteni.17 Az új törvény szigorúbb rások a tényleges szükségleteknek megfelelően ke- jelentési kötelezettséget ír elő ingatlanügynökök, rüljenek elosztásra. A támogatás kedvezményezettjei közjegyzők, aranykereskedők, aukciós házak, mű- viselik az operatív és pénzügyi felelősséget az álta- kincskereskedők és digitális (kripto-) valutákkal fog- luk megvalósított projektért. A támogatások teljes lalkozó szolgáltatók számára. A törvény bővíti a Szö- kifizetésére akkor kerül csak sor, miután a kedvez- vetségi Pénzügyi Titkosszolgálat (Financial Intelli- ményezettek minden kétséget kizáróan igazolták, gence Unit) és a nyomozó hatóságok adatokhoz való hogy sikeresen végrehajtották a projektet. Sok eset- hozzáférését. 2020 októberétől új szabályozások ben a kedvezményezetteknek alá kell támasztaniuk léptek érvénybe a pénzmosással kapcsolatba hoz- igazoló dokumentumokkal, hogy milyen célokra és ható, feltűnő ingatlantranzakciók esetében. A 2020. hogyan költötték el a pénzt. Az elszámolható költsé- november végi tartományi igazságügyi miniszteri gekről az erre vonatkozó előírások és iránymutatá- konferencián napirendre tűzték a profi focicsapa- sok alapján kell számot adni. Noha az Európai Bizott- tok18 részére kidolgozandó szigorúbb pénzmosási ság felel végső soron az uniós költségvetésből szár- szabályozást is. mazó pénzek megfelelő felhasználásáért, az uniós források mintegy 80%-át a tagállamok kezelik. Az uniós pénzforrások kezelése Minden pályázó egyenlő bánásmódban részesül, 15  www.dejure.org/gesetze/GwG függetlenül attól, hogy az Európai Bizottság vagy 16  www.consilium.europa.eu/hu/policies/fight-against-terrorism/fight- valamely irányító hatóság által kezelt támogatásra against-terrorist-financing/ www.eur-lex.europa.eu/legal-content/HU/TXT/?uri=CELEX:32018L0843 pályáznak, vagy közbeszerzési eljárásban vesznek részt. Az átláthatóság is mindegyiküknek a hasznára 17 A jogalkotás nálunk is folyamatosan követte és követi a pénzmosás haté- válik. Az eljárások átláthatósága kulcsfontosságú ah- konyabb üldözését célzó nemzetközi törekvéseket. Lásd pl. Gál István László: A pénzmosással és a terrorizmus finanszírozásával kapcsolatos jogszabályok hoz, hogy az uniós finanszírozási lehetőségek min- magyarázata Budapest: HVG-ORAC Kiadó, 2012. Ennek jegyében a magyar denki számára elérhetők legyenek. Ebből a megfon- büntetőjogi tényállás 2021 januárjától a 2020. évi XLIII. törvénnyel módosult. tolásból a Bizottság az ajánlati és a pályázati felhívá- 48 18  www.wirtschaft.com/geldwaesche-im-fussball-vereine-und-berater-im- visier-der-politik/ sokat közzéteszi saját webhelyén és az Európai Unió

Hivatalos Lapjának elektronikus közbeszerzési ér- Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF)19: és a nemzeti Büntetőjogi Szemle  2  021/2. szám tesítőjében, a TED-portálon is. Az uniós finanszíro- csalás elleni irodák (OLAF-irodák), valamint az zás kedvezményezettjeire vonatkozó információk Európai Számvevőszék (ECA)20. nyilvánosak. Az Európai Bizottság az általa kezelt források célját és rendeltetési helyét, a kedvezmé- AZ EU pénzügyi gazdálkodásának, a közös politi- nyezettek nevét és a nekik odaítélt támogatások ös�- kák finanszírozása számvizsgálására létrehozott ECA szegét évente közzéteszi a pénzügyi átláthatósági célja a gazdasági növekedés és a munkahelyterem- rendszer (FTS) weboldalán. Az EU-országok által tés elősegítése, a hozzáadott értékek létrehozása, a kezelt pénzforrások kedvezményezettjeinek nevét közfinanszírozás és környezetvédelmi akciók figye- az illetékes nemzeti hatóságok szintén nyilvános- lembevételével. Célja: a közösségi finanszírozás el- ságra hozzák honlapjukon. Ez egyaránt érvényes a számolhatóságának növelése, fontos bázisa az Euró- közös agrárpolitika, a tengerügyi és halászati poli- pai Parlament döntéseihez kapcsolódó éves kifize- tika és a strukturális és beruházási alapok keretében tések vizsgálata. Jelentések készítése az európai dön- juttatott forrásokra. téshozók és az európai polgárok számára azon cél- ból, hogy az EU közelebb kerüljön és megérthetőbbé Elszámoltathatóság váljon a lakosság számára. Célja kiváló minőségű vizsgálati jelentések készítése, amelyek tisztán, re- Az Európai Bizottság hajtja végre az EU költségve- levánsan és aktuálisan a kritériumok betartásával, tését és végső soron a Bizottság tartozik felelősség- mindkét érdekelt fél érdekeit figyelembe véve ké- gel az uniós pénzforrások szabályszerű felhasználá- szülnek el. Az általa kibocsátott dokumentumok: sáért is. Az Európai Parlament fogadja el az EU költ- éves jelentések, speciális éves jelentések, speciális ségvetését és hagyja jóvá a költségvetés végrehajtá- jelentések, vélemények és pozíciós papírok. sának módját. Ez az ún. költségvetési mentesítési eljárás. Az Európai Bizottság szervezeti egységei el- Munkája során szorosan együttműködik más je- számolás céljából éves tevékenységi jelentéseket és lentős számvizsgáló intézményekkel. Az EU költség- megbízhatósági nyilatkozatot készítenek. Mivel vetése 80 százalékának menedzsmentjét a tagálla- azonban a források több mint 80%-át az EU tagálla- mokkal közösen végzi. A tagállamok a Bizottsággal mai saját maguk kezelik, az uniós tagországok saját együttműködve hozzák létre felügyeleti és belső el- belső kontrollrendszert működtetnek. Ezen túlme- lenőrzési rendszerüket, biztosítva ezzel, hogy az EU nően az elszámoltathatóság biztosítása érdekében pénzügyi alapjai hatékonyan és a szabályoknak meg- mindegyik országnak készítenie kell pénzügyi be- felelően kerüljenek felhasználásra. A számvizsgálat- számolót, vezetői nyilatkozatot, valamint összefog- nak két dimenziója van: az európai szintű és a nem- lalót az ellenőrzési jelentésekről és az elvégzett kont- zeti szintű, ehhez kapcsolódik, hogy az európai pén- rollokról. zeket a tagállami hatóságok menedzselik és költik el. A közösségi finanszírozás vizsgálata a nemzetkö- Ellenőrzés zileg elismert szabványok (INTOSAI) figyelembevé- telével valósul meg. Külső szakértők jónak minősí- Az uniós források felhasználását a Bizottság tüze- tették az ECA-jelentéseket, a fő intézményi érintet- tesen ellenőrzi. Az ebből a célból létrehozott, a csa- tek hasznosnak tartják az ECA működését. Kielégí- lás és a korrupció megakadályozását szolgáló ellen- tően magas szintű az ECA elfogadottsága a Bizottság őrzési eszközök egyike az ún. korai felismerési és oldaláról, ezért az ECA-ajánlások és follow-up-je­ kizárási rendszer. A rendszer keretében működtetett lentései kihatnak az Európai Unió döntéshozatalára. adatbázis információkat tartalmaz a csalásért, kor- rupcióért vagy egyéb illegális tevékenységben való Az Európai Számvevőszék 2019. december 9-én részvételért elítélt egyénekről és szervezetekről. Ez jelentette be, hogy teljes átvilágítást fog végezni a az eszköz hozzásegíti az EU-t ahhoz, hogy kizárja az tagállami belső határokat átlépő együttműködések- említett okokból nyilvántartott gazdasági szereplő- ről.21 Az Interreg projektjeinek megvalósítását folya- ket a közbeszerzési eljárásokból, idejekorán feltárja matosan két szinten ellenőrzik: a csalásokat, és szükség esetén szankciókat hozzon. A Bizottság az egyes tagállamokkal megállapodik a 1. általában a hitelt nyújtó regionális bank. támogatható állami (vagy annak megfelelő) kiadá- 2. felügyeleti hatóság. Ez utóbbi általában a szigo- sokról, amelyeket a programozási időszakban fenn rúbb, amennyiben visszaélést vagy gondatlanságot kell tartani; emellett pedig a programozási időszak észlelnek, azonnal jelzik a regionális illetékes mi- közepén (jelen esteben 2018-ban) és végén (2022- nisztériumnál, aki felelősséget vállalt a projekt meg- ben) ellenőrzi az ennek való megfelelést. valósításában. Az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) 2010 és Az Európai Unió alapjaiból folyósított összegek 2018 között több mint 1900 vizsgálatot folytatott le, átfogó ellenőrzésére két intézmény szakosodott, az és több mint 6,9 milliárd euró kifizetését spórolta meg az európai költségvetésnek. Több mint 2500 49 19 www.ec.europa.eu/anti-fraud/home_de 2 0  w w w.eca.europa.eu/en/Pages/Aud it ReportsOpin ions.aspx 21 [email protected]

ajánlást adott jogi, pénzügyi, erkölcsi és adminiszt- liárd vámbevételtől maradt el az EU költségvetése. ratív intézkedésekhez a tagállamokban illetékes ha- Miután a brit hatóságok semmilyen intézkedést nem tóságok és az Európai Unió hatóságai számára. A tettek, a csalók kihasználták a hatóságok gyengesé- jogtalanul kiutalt pénzügyi eszközök fokozatosan gét, és célzottan az Egyesült Királyságon keresztül visszakerültek az EU költségvetésébe. A károkozó- hozták be az árukat. kat a nemzeti bíróságokon beperelték és ezáltal eu- Az EU Bizottság több olyan tengeri kikötőt is fi- rópai szinten is javult a csalás elleni fellépés. nanszíroz, ahol egyetlen egy hajó sincs. Ezeket a ki- kötőket elvileg az európai adófizetők pénzéből épí- Néhány jellemző eset 22 tették, de a hatalmas darukon és az elhagyatott te- rületen kívül nem található itt semmi. Öt országban 2018-ban az OLAF több esetet is jelentett, ame- (Németországban, Olaszországban, Lengyelország- lyekben az EU-s pénzek illegálisan átláthatatlan csa- ban, Spanyolországban és Svédországban) 42 kikö- Büntetőjogi Szemle   2021/2. szám tornákba folytak. Ezek közé sorolható az alábbi né- tőt vizsgáltak át, igen lehangoló eredménnyel. Mint- hány ügy: egy 400 millió eurót fizetett ki Brüsszel ilyen hasz- A kockázati tőke Szász-Anhaltban: az IGB kocká­ nálat nélküli kikötőkre, ami az összberuházás egy- zatitőke-alappal tervezte versenyképessé tenni gaz- harmada. 97 millió euró olyan infrastruktúrákra lett dasági struktúráját a tartomány, az alapba 2017-ben elköltve, amiket az utóbbi 3 évben alig használtak, 162,3 millió EU-s támogatás folyt be. A középosztály mint pl. a dél-spanyol Campamento és a kelet-szicí- támogatása volt a cél, de a pénzek nem rendeltetés- liai Aigista. szerűen lettek felhasználva. Sok esetben nem kisvál- lalkozások, hanem nagyobb cégek lettek a kedvez- Pénzhamisítás és pénzmosás23 ményezettek, amelyek nem a kijelölt támogatási te- rülethez tartoztak, sőt, több eseteben nem is Szász- A pénzmosás és a pénzhamisítás feltétele a kész- Anhaltban volt a telephelyük. Ebben az ügyben lo- pénzforgalom, ezt nehezítik az egyre terjedő elekt- pás, illetve sikkasztás tényét nem lehetett bebizo- ronikus fizetési módszerek, a bank- és hitelkártyák nyítani, de hatalmas érdekkonfliktus volt a helyi megjelenése, amik újabb kihívások elé állítják a csa- döntéshozók között, ezért a Bizottság a szabályta- lókat. Hamis készpénzt ennek ellenére még mindig lanságok miatt visszakövetelte a folyósított pénzt. A megpróbálnak gyártani, ugyanakkor a készpénzt magdeburgi tartományi kormány pert indított, mert kímélő fizetési formák előtérbe kerülésével a forga- ő másképp ítélte meg az esetet. lomba jutó hamis bankjegyek mennyisége csökken. Közvilágítás Magyarországon. Komoly szabály- Míg a bankkártyás fizetés Európában éppen elterje- talanságot fedeztek fel Magyarországon az OLAF- dőben van, addig például Kínában már az okos tele- szakértők. A projekt gazdái 35 község utcai világí- fonos fizetések is elavultnak számítanak (weChat tását kívánták környezetkímélő LED-lámpákkal mo- Pay), és legújabban már arcszkennelési24 módszere- dernizálni az EU-strukturális támogatásból. Már a ket alkalmaznak az áruházakban, azaz belépéskor pályázat során rendszertelenséget vettek észre a azonosítják a vásárlót és annak pénzügyi koordiná- nyomozók, és megállapították azt is, hogy a részt- tait, ami nehezebbé teszi a csalást (viszont adatvé- vevő tanácsadók és a kivitelező cégek között érdek- delmi problémákat vet fel). konfliktus húzódik. Ebben az esetben 43,7 millió Az Európai Unió szintjén is visszaesett a forga- eurót követeltek vissza az európai költségvetésbe. lomba kerülő hamis bankjegyek száma. 2019 első A magyar ügyészséget is bekapcsolták a nyomo- felében 251 000 hamis bankjegyet vontak ki a for- zásba. galomból. Ez 16,6 százalékkal volt kevesebb, mint Az olasz papírpalota esetében igen komplikált 2018 első felében és 4,2 százalékkal kevesebb, mint csalásról volt szó. Egy cég 1,4 millió euró támogatást 2018 második felében. Ezzel a hamisítással okozott akart felhasználni légpárnás közlekedési eszközök károk értéke 13,5 millió euróra csökkent. Ez 2018 szükség esetén történő bevetésére. Ezzel az újszerű első hat havában 17,4 millió eurót tett ki, 2018 má- eszközzel a természeti katasztrófáknál segítenének sodik felében pedig 14 millió euróra rúgott. olyan helyeken, ahol nincsenek járható utak. A pro- Az Unióban jelenleg arról is folyik vita, hogy az jektet sohasem valósították meg. Nem történt sem- európai kötvény kibocsátása és a határokon átnyúló milyen lépés, a pénz eltűnt, vélhetően egy olasz kas- gazdasági társaságok tevekénységének ellenőrzése, tély jelzálogát finanszírozták belőle. a csalások felderítése, a „fake” számlák leleplezése Vámügyi csalás az Egyesült Királyságban. Több egyre inkább aktuálissá teszi egy európai pénzmo- milliárd eurós csalást lepleztek le a Kínából impor- sás elleni hivatal felállítását. Az európai ügyészség tált ruházati termékek és cipők behozatalában. Az megalapítása már jelentős lépést jelent az Európai import során rendszeresen alacsonyabb értékek let- Unió történetében. A koronavírus miatt kialakult tek bejegyezve, a nyomozók 2013–2016 közötti vám- nyilatkozatokat elemezve jöttek rá, hogy igy 1,9 mil- 23  Lásd pl. www.polizei-beratung.de/themen-und-tipps/betrug/ falschgeld/ 50 22 Forrás: DPA, ZDF, Handelsblatt. www.zeit.de/news/2020-10/08/falscher-lka-beamter-raet-zur-ueberweisung 24  www.bbc.com/news/world-asia-china-50587098