Polgári jog III/VI. - Családjog (részlet)

BOROS ZSUZSA, KATONÁNÉ PEHR ERIKA, KŐRÖS ANDRÁS, MAKAI KATALIN, SZEIBERT ORSOLYA POLGÁRI JOG CSALÁDJOG NEGYEDIK, ÁTDOLGOZOTT, BŐVÍTETT KIADÁS A Ptk. magyarázata III/VI.



BOROS ZSUZSA, KATONÁNÉ PEHR ERIKA, KŐRÖS ANDRÁS, MAKAI KATALIN, SZEIBERT ORSOLYA POLGÁRI JOG CSALÁDJOG NEGYEDIK, ÁTDOLGOZOTT, BŐVÍTETT KIADÁS A Ptk. magyarázata III/VI. A sorozat főszerkesztője: WELLMANN GYÖRGY A sorozat főszerkesztője az első, második és harmadik kiadásban: PETRIK FERENC A kötet szerkesztője: KŐRÖS ANDRÁS A főszerkesztő munkatársa: GELENCSÉR DÁNIEL Lap- és Könyvkiadó Kft.

© Boros Zsuzsa, 2021 © Gelencsér Dániel, 2021 © Katonáné Pehr Erika, 2021 © Kőrös András, 2021 © Makai Katalin, 2021 © Szeibert Orsolya, 2021 © Wellmann György, 2021 © HVG-ORAC Kft., 2021 A kézirat lezárva: 2021. január 31. BOROS ZSUZSA – [Ptk. Negyedik Könyv] Második Rész I–IV. Cím; Negyedik Rész IX–X. Cím KATONÁNÉ PEHR ERIKA – [Ptk. Negyedik Könyv] Negyedik Rész XI. Cím; Ötödik Rész KŐRÖS ANDRÁS – [Ptk. Negyedik Könyv] Első Rész; Második Rész VI. Cím MAKAI KATALIN – [Ptk. Negyedik Könyv] Negyedik Rész XII. Cím SZEIBERT ORSOLYA – [Ptk. Negyedik Könyv] Második Rész V. Cím; Harmadik Rész; Negyedik Rész XIII. Cím A kiadó számára minden jog fenntartva. Jelen könyvet, illetve annak részleteit tilos a kiadó engedélye nélkül közölni. ISBN 978 963 258 523 9 Budapest, 2021 A HVG-ORAC Lap- és Könyvkiadó Kft. kiadása Felelős kiadó: dr. Frank Ádám, a kft. ügyvezetője Internet: www.hvgorac.hu E-mail: [email protected] Tipográfia és műszaki szerkesztés: Harkai Éva

5  ÁTTEKINTŐ TARTALOMJEGYZÉK A főbb rövidítések jegyzéke . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 19 NEGYEDIK KÖNYV CSALÁDJOG BEVEZETÉS ÉS ÁTMENETI RENDELKEZÉS . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 27 ELSŐ RÉSZ ALAPELVEK . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 29 MÁSODIK RÉSZ A HÁZASSÁG . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 44 I. CÍM: A HÁZASSÁGKÖTÉS . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 44 II. CÍM: A HÁZASSÁG ÉRVÉNYTELENSÉGE . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 53 I. Fejezet – A házasság érvénytelenségének okai . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 53 II. Fejezet – A házasság érvénytelenségének megállapítása . . . . . . . . . . . . . . . . 63 III. CÍM: A HÁZASSÁG MEGSZŰNÉSE . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 70 IV. CÍM: A HÁZASTÁRSAK SZEMÉLYI VISZONYAI . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 88 III. Fejezet – Általános rendelkezések . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 88 IV. Fejezet – A házastársak névviselése . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 91 V. CÍM: A HÁZASTÁRSI TARTÁS . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 95 VI. CÍM: HÁZASSÁGI VAGYONJOG . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 107 V. Fejezet – Általános rendelkezések . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 110 VI. Fejezet – A házastársi vagyonközösség . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 115 1. A házastársi közös vagyon és a különvagyon . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 115 2. A vagyonközösséghez tartozó vagyontárgyak használata és kezelése . . . . 128 3. Rendelkezés a közös vagyonnal . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 131 4. A rendelkezési jog gyakorlásából eredő felelősség . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 136 5. A vagyonközösség megszűnése . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 140 6. A házastársi közös vagyon megosztása . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 144 VII. Fejezet – A házassági vagyonjogi szerződés . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 160 1. Általános rendelkezések . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 160 2. Közszerzeményi rendszer . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 168 3. Vagyonelkülönítési rendszer . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 170 4. A szerződés megszűnése . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 172 VIII. Fejezet – A házastársi közös lakás használatának rendezése . . . . . . . . . . 173 HARMADIK RÉSZ AZ ÉLETTÁRSI KAPCSOLAT CSALÁDJOGI HATÁSAI . . . . . . . . . . . . . . . . 194 VII. CÍM: AZ ÉLETTÁRSI TARTÁS . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 196 VIII. CÍM: AZ ÉLETTÁRSAK LAKÁSHASZNÁLATÁNAK RENDEZÉSE . . . . . 202

6 ÁTTEKINTŐ TARTALOMJEGYZÉK NEGYEDIK RÉSZ A ROKONSÁG . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 207 IX. CÍM: A ROKONI KAPCSOLAT . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 207 X. CÍM: A LESZÁRMAZÁSON ALAPULÓ ROKONI KAPCSOLAT . . . . . . . . . . . 209 IX. Fejezet – Az apai jogállás keletkezése . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 209 X. Fejezet – Az apaság vélelmének megtámadása . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 230 XI. Fejezet – Az anyai jogállás . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 248 XI. CÍM: AZ ÖRÖKBEFOGADÁS . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 253 XII. Fejezet – Az örökbefogadás célja és feltételei . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 255 XIII. Fejezet – Az örökbefogadás joghatásai . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 295 XIV. Fejezet – Az örökbefogadás hatálytalanná válása és felbontása . . . . . . . . 303 XV. Fejezet – Az örökbefogadással kapcsolatos jognyilatkozatok . . . . . . . . . . . 310 XII. CÍM: A SZÜLŐI FELÜGYELET . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 311 XVI. Fejezet – A szülői felügyelet általános szabályai . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 313 XVII. Fejezet – A szülői felügyelet tartalma . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 317 1. A gyermek nevének meghatározása . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 317 2. A gyermek gondozása és nevelése . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 321 3. A gyermek vagyonának kezelése . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 329 4. A gyermek törvényes képviselete . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 334 XVIII. Fejezet – A szülői felügyelet gyakorlása . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 337 1. A szülők megállapodása a szülői felügyelet gyakorlásáról . . . . . . . . . . . . . 337 2. A szülői felügyelet gyakorlásának bírósági rendezése . . . . . . . . . . . . . . . . . 343 3. A gyermekétől külön élő szülő jogai és kötelezettségei . . . . . . . . . . . . . . . . 359 4. A kapcsolattartás . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 363 XIX. Fejezet – A szülői felügyeleti jog szünetelése és megszűnése . . . . . . . . . . 380 1. A szülői felügyeleti jog szünetelése . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 380 2. A családbafogadás . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 385 3. A szülői felügyeleti jog megszűnése, megszüntetése és visszaállítása . . . . 388 XIII. CÍM: A ROKONTARTÁS . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 395 XX. Fejezet – A rokontartás közös szabályai . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 397 XXI. Fejezet – A kiskorú gyermek tartása . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 425 XXII. Fejezet – A továbbtanuló nagykorú gyermek tartása . . . . . . . . . . . . . . . . 447 ÖTÖDIK RÉSZ A GYÁMSÁG . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 458 XIV. CÍM: A GYÁMRENDELÉS . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 458 XV. CÍM: A GYÁMSÁG GYAKORLÁSA . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 471 XVI. CÍM: A GYÁMSÁGNAK ÉS A GYÁM TISZTSÉGÉNEK MEGSZŰNÉSE . . . 478 Áttekintő táblázatok a Kúria elvi iránymutatásainak alkalmazásához . 483

7  TARTALOM A főbb rövidítések jegyzéke . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 19 NEGYEDIK KÖNYV CSALÁDJOG BEVEZETÉS ÉS ÁTMENETI RENDELKEZÉS . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 27 Átmeneti rendelkezés a Ptk. Negyedik Könyvéhez (Ptké. 23. §) . . . . . . . 27 ELSŐ RÉSZ ALAPELVEK (Kőrös András) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 29 4:1. § [A házasság és a család védelme] . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 30 1. A házasság védelme . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 31 2. A család védelme . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 33 3. A családi és az egyéni érdek összhangjának elve . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 36 4:2. § [A gyermek érdekének védelme] . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 36 4:3. § [A házastársak egyenjogúságának elve] . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 40 4:4. § [A méltányosság és a gyengébb fél védelmének elve] . . . . . . . . . . . . . . . . 41 MÁSODIK RÉSZ A HÁZASSÁG . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 44 I. CÍM: A HÁZASSÁGKÖTÉS (Boros Zsuzsa) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 44 4:5. § [A házasság létrejötte] . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 44 4:6. § [Házasság létezésének vagy nemlétezésének megállapítása] . . . . . . . . . . 47 4:7. § [A házasságkötést megelőző eljárás] . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 48 4:8. § [A házasságkötés alaki szabályai] . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 51 Átmeneti rendelkezés a Ptk. Negyedik Könyvéhez (Ptké. 23. §) . . . . . . . 52 II. CÍM: A HÁZASSÁG ÉRVÉNYTELENSÉGE (Boros Zsuzsa) . . . . . . . . . . . . . . . . 53 I. Fejezet – A házasság érvénytelenségének okai . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 53 4:9. § [A házasságkötési korhatár] . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 55 4:10. § [Gondnokság alá helyezés folytán cselekvőképtelen személy házassága] . 57 4:11. § [Cselekvőképtelen állapotban kötött házasság] . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 59 4:12. § [Rokoni, hozzátartozói kapcsolat] . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 60 Átmeneti rendelkezés a Ptk. 4:12. §-ához (Ptké. 24. §) . . . . . . . . . . . . . . . . 60 4:13. § [Korábbi házasság fennállása] . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 62 II. Fejezet – A házasság érvénytelenségének megállapítása . . . . . . . . . . . . . . . . . 63 4:14. § [A házasság érvénytelenítése] . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 63 4:15. § [Érvénytelenítési per indításának jogosultsága] . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 64 4:16. § [A perindítási jogosultság korlátozása] . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 65 4:17. § [A perindítási jog személyes gyakorlása] . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 66 4:18. § [Az érvénytelenítési per alperesei] . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 67 1. A házasság érvénytelenségének megállapítása iránti per . . . . . . . . . . . . . 68 4:19. § [A házasság érvényességének megállapítása] . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 69

8 TARTALOM III. CÍM: A HÁZASSÁG MEGSZŰNÉSE (Boros Zsuzsa) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 70 4:20. § [A házasság megszűnésének esetei] . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 70 4:21. § [A házasság felbontása] . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 72 Átmeneti rendelkezés a Ptk. 4:21–4:23. §-ához (Ptké. 25. §) . . . . . . . . . . . 73 1. A magyar bontójogi rendszer . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 73 2. A feldúltságon alapuló bontás . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 74 3. A megegyezésen alapuló bontás . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 76 4. Megegyezés a járulékos kérdésekben . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 78 5. A házasság felbontása és a gyermek érdeke . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 80 4:22. § [Közvetítői eljárás] . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 83 4:23. § [A házasság felbontása iránti per megindítása; a bontás hatálya] . . . . 84 1. A házassági bontóper . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 85 IV. CÍM: A HÁZASTÁRSAK SZEMÉLYI VISZONYAI (Boros Zsuzsa) . . . . . . . . . . 88 III. Fejezet – Általános rendelkezések . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 88 4:24. § [Együttműködési és támogatási kötelezettség] . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 88 Átmeneti rendelkezés a Ptk. Negyedik Könyvéhez (Ptké. 23. §) . . . . . . 88 4:25. § [Közös és önálló döntési jog] . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 90 4:26. § [A lakóhely megválasztása] . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 90 IV. Fejezet – A házastársak névviselése . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 91 4:27. § [Névviselés a házasságban] . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 91 4:28. § [Névviselés a házasság megszűnése vagy érvénytelenségének megállapítása után] . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 93 V. CÍM: A HÁZASTÁRSI TARTÁS (Szeibert Orsolya) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 95 4:29. § [A tartásra való jogosultság] . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 96 Átmeneti rendelkezés a Ptk. 4:29. § (3) bekezdéséhez (Ptké. 26. §) . . . . 97 1. A házastársi tartás feltételrendszere . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 97 2. A jogosult rászorultsága . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 98 3. Az önhiba hiánya . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 99 4. A házastársi tartásra irányuló megállapodás . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 100 5. A rászorultság speciális esetei . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 101 4:30. § [A tartásra való érdemtelenség] . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 102 4:31. § [A tartási képesség] . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 104 4:32. § [Megállapodás a tartás egyszeri juttatással történő szolgáltatásáról] . 105 4:33. § [A rokontartás szabályainak alkalmazása] . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 105 1. A tartás mértéke, időtartama . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 106 2. A tartás mértékének megváltoztatása, a tartáshoz való jog megszűnése 106 VI. CÍM: HÁZASSÁGI VAGYONJOG (Kőrös András) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 107 Átmeneti rendelkezés a Ptk. 4:34–4:85. §-ához (Ptké. 27. §) . . . . . . . . . . . 109 V. Fejezet – Általános rendelkezések . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 110 4.34. § [A házastársak vagyoni viszonyainak rendezése] . . . . . . . . . . . . . . . . . . 110 1. A vagyoni viszonyok rendezésének módja . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 110 2. A házassági életközösség . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 111 4.35. § [A vagyonjogi rendelkezések időbeli hatálya] . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 113 4:36. § [Az érvénytelen házasság vagyonjogi hatásai] . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 114

TARTALOM 9  VI. Fejezet – A házastársi vagyonközösség . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 115 1. A házastársi közös vagyon és a különvagyon . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 115 4:37. § [A házastársi közös vagyon] . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 115 4.38. § [A házastárs különvagyona] . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 117 Átmeneti rendelkezés a Ptk. 4:38. § (3) bekezdéséhez (Ptké. 28. §) . . . . 118 4.39. § [A különvagyon terhei és tartozásai] . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 123 4:40. § [A közös vagyonhoz tartozás vélelme] . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 126 4:41. § [A házastársak közötti egyes szerződések] . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 127 2. A vagyonközösséghez tartozó vagyontárgyak használata és kezelése . . . . . . . 128 4:42. § [A vagyonközösséghez tartozó vagyontárgyak használata és kezelése] 128 4:43. § [A foglalkozás gyakorlásához szükséges és az üzleti célú vagyon használata és kezelése] . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 129 4:44. § [Költségek és kiadások viselése] . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 131 3. Rendelkezés a közös vagyonnal . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 131 4:45. § [Rendelkezés a közös vagyonnal a vagyonközösség fennállása alatt] . . 132 4:46. § [A házastárs hozzájárulásának vélelme] . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 133 4:47. § [Rendelkezés a közös vagyonnal a házastársi vagyonközösség megszűnése és a közös vagyon megosztása közötti időben] . . . . . . . . . . 134 4:48. § [A közös lakásra és a társasági vagyoni hozzájárulásra vonatkozó külön szabályok] . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 135 4. A rendelkezési jog gyakorlásából eredő felelősség . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 136 4:49. § [Harmadik személyekkel szembeni felelősség szerződés esetén] . . . . . 136 4:50. § [A házastárs hozzájárulása nélkül kötött szerződés joghatásai] . . . . . . 137 4:51. § [Harmadik személlyel szembeni helytállás jogalap nélküli gazdagodás alapján] . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 138 4:52. § [A szerződést kötő házastárs felelőssége házastársával szemben] . . . . 139 5. A vagyonközösség megszűnése . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 140 4:53. § [A vagyonközösség megszűnése] . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 140 4:54. § [A vagyonközösség bírósági megszüntetése] . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 142 4:55. § [A vagyonközösség bírósági megszüntetésének jogkövetkezményei] . . . 143 4:56. § [A vagyonközösség bírósági helyreállítása] . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 143 6. A házastársi közös vagyon megosztása . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 144 4:57. § [A közös vagyon megosztása] . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 144 1. A közös vagyon megosztására vonatkozó igény . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 144 2. A közös vagyon megosztásának módja . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 145 4:58. § [A közös vagyoni igények rendezése] . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 147 1. Az egységes rendezés elve . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 147 2. A méltányosság . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 148 4:59. § [A közös vagyon és a különvagyon közötti megtérítési igények] . . . . . . 149 1. A megtérítési igény jellege . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 150 2. A megtérítés módja és korlátai . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 150 3. A megtérítési igény és harmadik személyek . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 151 4:60. § [A közös vagyoni hányad értéke és kiadása] . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 152 1. A vagyontárgyak értéke . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 152 2. A vagyontárgyak megosztásának módja . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 153 3. Vagyoni értékű jogok és követelések megosztása . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 154

10 TARTALOM 4:61. § [A vagyontárgyak és a tartozások szétosztása] . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 155 1. A vagyoni rész kiadásának főszabálya . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 155 2. Egyes vagyontárgyakra vonatkozó különös szabályok . . . . . . . . . . . . . . . 156 3. A tartozások szétosztása . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 158 4:62. § [A különvagyon kiadása] . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 158 1. Változások a házassági vagyonjogi perek szabályozásában . . . . . . . . . . . 158 VII. Fejezet – A házassági vagyonjogi szerződés . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 160 1. Általános rendelkezések . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 160 4:63. § [A házassági vagyonjogi szerződés tartalma] . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 160 1. A szerződés alanyai és időbeli hatálya . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 161 2. A szerződési szabadság tartalmi korlátai . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 162 4:64. § [A házassági vagyonjogi szerződés megkötésének feltételei] . . . . . . . . . 164 4:65. § [A házassági vagyonjogi szerződés alakja és nyilvántartása] . . . . . . . . 164 1. A házassági vagyonjogi szerződés alakja . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 165 2. A házassági vagyonjogi szerződések nyilvántartása . . . . . . . . . . . . . . . . . 165 4:66. § [A házassági vagyonjogi szerződés módosítása és megszüntetése] . . . . 166 4:67. § [Harmadik személyek védelme] . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 167 4:68. § [Rendelkezés halál esetére] . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 167 2. Közszerzeményi rendszer . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 168 4:69. § [A közszerzeményi rendszer] . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 168 4:70. § [A házastárs közszerzeményi részesedésének védelme] . . . . . . . . . . . . . 169 4:71. § [A közszerzemény megosztása] . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 170 3. Vagyonelkülönítési rendszer . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 170 4:72. § [A vagyonelkülönítési rendszer] . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 170 4:73. § [A vagyontárgyak használata és kezelése; tartozások, költségek és kiadások viselése] . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 171 4. A szerződés megszűnése . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 172 4:74. § [A szerződés megszűnésének esetei] . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 172 4:75. § [Elszámolás, vagyonmegosztás] . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 173 VIII. Fejezet – A házastársi közös lakás használatának rendezése . . . . . . . . . . . 173 4:76. § [A házastársi közös lakás] . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 174 1. A házastársi közös lakás fogalma . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 174 2. A lakáshasználatra jogosult kiskorú gyermek . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 175 4:77. § [A közös lakással való rendelkezés korlátai] . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 176 4:78. § [A lakáshasználat előzetes szerződéses rendezése] . . . . . . . . . . . . . . . . . 177 4:79. § [A gyermek lakáshasználati jogának figyelembevétele] . . . . . . . . . . . . . 178 4:80. § [A lakáshasználat rendezése az életközösség megszűnése után] . . . . . 179 4:81. § [A közös jogcímen lakott lakás használatának megosztása és a megosztás mellőzése] . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 181 1. A használat megosztása . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 181 2. A megosztás mellőzésének esetei . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 182 4:82. § [Az egyik házastárs használati jogának megszüntetése] . . . . . . . . . . . . 183 4:83. § [Az egyik házastárs kizárólagos jogcíme alapján lakott lakás használatának rendezése] . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 184 1. A rendezés főszabálya; a kizárólagos jogcím fogalma . . . . . . . . . . . . . . . . 185 2. A másik házastárs feljogosítása az osztott, illetve kizárólagos használatra . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 186 3. A rendezés jogkövetkezményei . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 187

TARTALOM 11  4:84. § [A lakáshasználati jog ellenértékének megtérítése] . . . . . . . . . . . . . . . . 188 1. A lakáshasználati jog ellenértéke . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 188 2. A térítés összege . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 189 3. Használati (többlethasználati) díj . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 190 4:85. § [A lakáshasználat újrarendezése] . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 192 HARMADIK RÉSZ AZ ÉLETTÁRSI KAPCSOLAT CSALÁDJOGI HATÁSAI (Szeibert Orsolya) 194 Átmeneti rendelkezés a Ptk. 4:86. § (1) bekezdéséhez és 4:94. § (1) bekezdéséhez (Ptké. 29. §) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 196 VII. CÍM: AZ ÉLETTÁRSI TARTÁS . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 196 4:86. § [Az élettársi tartásra való jogosultság] . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 197 1. Rászorultság és önhiba hiánya . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 197 2. Az élettársi kapcsolat fennállása, kezdete és megszűnése . . . . . . . . . . . . . 199 4:87. § [A tartásra való érdemtelenség] . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 199 4:88. § [A tartási képesség] . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 200 4:89. § [Megállapodás a tartás egyszeri juttatással történő teljesítéséről] . . . . 201 4:90. § [A tartás sorrendje az élettárs és a házastárs között] . . . . . . . . . . . . . . . 201 4:91. § [A rokontartás szabályainak alkalmazása] . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 201 VIII. CÍM: AZ ÉLETTÁRSAK LAKÁSHASZNÁLATÁNAK RENDEZÉSE . . . . . . . 202 4:92. § [A lakáshasználat bírói rendezése] . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 203 4:93. § [Az élettársak közös jogcíme alapján lakott lakás használatának rendezése] . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 203 4:94. § [Az élettárs feljogosítása a másik élettárs kizárólagos jogcíme alapján lakott lakás használatára] . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 204 4:95. § [A lakáshasználat újrarendezése] . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 206 NEGYEDIK RÉSZ A ROKONSÁG . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 207 IX. CÍM: A ROKONI KAPCSOLAT (Boros Zsuzsa) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 207 4:96. § [A rokoni kapcsolat] . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 207 4:97. § [A rokoni kapcsolatok alapjai] . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 208 X. CÍM: A LESZÁRMAZÁSON ALAPULÓ ROKONI KAPCSOLAT (Boros Zsuzsa) 209 IX. Fejezet – Az apai jogállás keletkezése . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 209 4:98. § [Apai jogállást keletkeztető tények] . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 209 Átmeneti rendelkezés a Ptk. 4:98. §-ához (Ptké. 30. §) . . . . . . . . . . . . . . . 209 4:99. § [Házassági köteléken alapuló vélelem] . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 211 4:100. § [Reprodukciós eljáráson alapuló vélelem] . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 213 4:101. § [Apai elismerő nyilatkozaton alapuló vélelem] . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 215 Átmeneti rendelkezés a Ptk. 4:98. §-ához (Ptké. 31. §) . . . . . . . . . . . . . . . . 216 4:102. § [A teljes hatályú elismerés alaki feltételei és hatálya] . . . . . . . . . . . . . . 219 4:103. § [Bírósági határozaton alapuló vélelem] . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 220 1. A perindítás feltételei . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 221 2. Az apasági per . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 222 4:104. § [Az apaság megállapítása iránti per indítására jogosultak] . . . . . . . . . 225 4:105. § [A perindítás személyessége] . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 226

12 TARTALOM 4:106. § [Az apaság megállapítása iránti per alperesei] . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 227 1. A z apaság megállapítása iránti per . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 228 X. Fejezet – Az apaság vélelmének megtámadása . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 230 4:107. § [Az apasági vélelem megtámadásának okai] . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 230 Átmeneti rendelkezés a Ptk. 4:107–4:114. §-ához (Ptké. 32. §) . . . . . . . . . 231 4:108. § [Az apasági vélelem megtámadásának kizártsága] . . . . . . . . . . . . . . . . 233 4:109. § [Az apasági vélelem megtámadására jogosultak] . . . . . . . . . . . . . . . . . 234 4:110. § [A perindítás személyessége] . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 237 4:111. § [A megtámadási határidők] . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 237 Átmeneti rendelkezés a Ptk. 4:111. §-ához (Ptké. 33. §) . . . . . . . . . . . . . . . 238 4:112. § [Az apasági vélelem megdöntése iránti per alperesei; az ítélet hatálya] 240 1. Az apaság vélelmének megtámadása iránti per . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 241 4:113. § [Névviselés és kapcsolattartás az apasági vélelem megdöntése után] 242 4:114. § [Az apaság vélelmének megdöntése nemperes eljárásban] . . . . . . . . . . 242 1. Az apasági vélelem „egyszerűsített” megdöntésének feltételei . . . . . . . . . 243 2. A nemperes eljárás szabályai . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 244 3. Az apasági vélelem megdöntésének átmeneti szabályai . . . . . . . . . . . . . . 247 XI. Fejezet – Az anyai jogállás . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 248 4:115. § [Az anyai jogállás] . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 248 4:116. § [Negatív megállapítási per] . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 251 4:117. § [A perindítás személyessége] . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 251 4:118. § [Az anyasági per alperesei és az anyai jogállás változásának joghatása] . 252 XI. CÍM: AZ ÖRÖKBEFOGADÁS (Katonáné Pehr Erika) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 253 Átmeneti rendelkezés a Ptk. 4:119–4:145. §-ához (Ptké. 34. §) . . . . . . . . . 254 XII. Fejezet – Az örökbefogadás célja és feltételei . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 254 4:119. § [Az örökbefogadás célja] . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 254 4:120. § [Az örökbefogadás általános feltételei] . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 259 4:121. § [Az örökbefogadó személye] . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 265 4:122. § [Az örökbefogadásra való alkalmasság megállapítása] . . . . . . . . . . . . . 270 4:123. § [Az örökbefogadható gyermek] . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 275 4:124. § [Az örökbefogadhatónak nyilvánítás] . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 278 4:125. § [Szülői hozzájárulás a nyílt örökbefogadáshoz] . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 281 4:126. § [Szülői hozzájárulás a titkos örökbefogadáshoz] . . . . . . . . . . . . . . . . . . 283 4:127. § [Örökbefogadás szülői hozzájárulás nélkül] . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 285 4:128. § [Örökbefogadás előtti gondozás] . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 287 4:129. § [Nemzetközi örökbefogadás] . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 289 4:130. § [A haszonszerzés tilalma] . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 292 4:131. § [Az örökbefogadás létrejötte és utánkövetése] . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 293 XIII. Fejezet – Az örökbefogadás joghatásai . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 295 4:132. § [Gyermeki jogállás az örökbefogadó családjában; közös gyermekké fogadás] . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 296 4:133. § [Joghatás a leszármazásból eredő jogokra és kötelezettségekre] . . . . 297 4:134. § [Az örökbefogadott neve] . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 298 4:135. § [Örökbefogadott gyermek vérségi származás megismeréséhez fűződő joga] . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 300 4:136. § [Tájékoztatás a vér szerinti szülő egészségügyi adatairól] . . . . . . . . . . 303

TARTALOM 13  XIV. Fejezet – Az örökbefogadás hatálytalanná válása és felbontása . . . . . . . . . 303 4:137. § [Az örökbefogadás hatálytalanná válása] . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 303 4:138. § [Az örökbefogadás felbontása kölcsönös kérelemre] . . . . . . . . . . . . . . . 304 4:139. § [Az örökbefogadás felbontása egyoldalú kérelemre] . . . . . . . . . . . . . . . 306 1. Az örökbefogadás felbontása iránti per . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 307 4:140. § [Az örökbefogadást felbontó ítélet hatálya] . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 308 4:141. § [Az örökbefogadást felbontó határozat hatálya több örökbefogadó esetén] . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 309 4:142. § [Névviselés az örökbefogadás felbontása esetén] . . . . . . . . . . . . . . . . . 309 4:143. § [A meghalt örökbefogadó után megszerzett jogok védelme] . . . . 309 4:144. § [Az örökbefogadás megszűnésének joghatása a leszármazáson alapuló rokonságra] . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 309 XV. Fejezet – Az örökbefogadással kapcsolatos jognyilatkozatok . . . . . . . . . . . . . 310 4:145. § [Az örökbefogadással kapcsolatos jognyilatkozatok] . . . . . . . . . . . . . . 310 XII. CÍM: A SZÜLŐI FELÜGYELET (Makai Katalin) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 311 XVI. Fejezet – A szülői felügyelet általános szabályai . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 313 4:146. § [A kiskorú jogállása; a szülői felügyeleti jogok és kötelezettségek] . . . . 313 Átmeneti rendelkezés a Ptk. 4:146. és 4:193. §-ához (Ptké. 39. §) . . . . . . . 313 4:147. § [A szülői felügyelet gyakorlásának elvei] . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 315 1. Együttműködési kötelezettség . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 315 2. A szülők egyenjogúságának elve . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 315 4:148. § [A gyermek bevonása a döntésekbe] . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 315 4:149. § [A szülői felügyelet korlátozásának kivételessége] . . . . . . . . . . . . . . . . . 317 XVII. Fejezet – A szülői felügyelet tartalma . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 317 1. A gyermek nevének meghatározása . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 317 4:150. § [A gyermek nevének meghatározása] . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 317 1. Névviselés képzelt apa bejegyzése esetén . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 319 2. A gyermek utónevének meghatározása . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 320 4:151. § [Gyámhatósági névmegállapítás] . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 320 2. A gyermek gondozása és nevelése . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 321 4:152. § [A gyermek gondozása, lakóhelyének és tartózkodási helyének meghatározása] . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 321 Átmeneti rendelkezés a Ptk. 4:152. §-ához (Ptké. 35. §) . . . . . . . . . . . . . . . 322 1. A gyermek lakóhelye a szülő lakásában . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 322 2. A gyermek kiadása iránti eljárás a törvényes lakóhely biztosítása érdekében . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 323 3. A gyermek lakóhelyét biztosító szülői ház elhagyása . . . . . . . . . . . . . . . . 323 4. A gyermek külföldi utazása, tartózkodása . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 324 5. Letelepedési célú külföldre távozás . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 325 4:153. § [A gyermek nevelésének és életpályájának megválasztása] . . . . . . . . . 326 4:154. § [A gyermekekkel tényleges családi kapcsolatban álló személy részvétele a gyermek gondozásában és nevelésében] . . . . . . . . . . . . . . 328 3. A gyermek vagyonának kezelése . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 329 4:155. § [A gyermek vagyonának kezelői] . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 329 Átmeneti rendelkezés a Ptk. 4:155. §-ához (Ptké. 36. §) . . . . . . . . . . . . . . . 329 1. A szülői vagyonkezelés . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 329 2. A szülői vagyonkezelés alól kivett vagyon kezelése . . . . . . . . . . . . . . . . . . 330

14 TARTALOM 4:156. § [A szülő egyedüli vagyonkezelői joga] . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 330 1. Egyedüli vagyonkezelői jog a szülők megállapodása folytán . . . . . . . . . . 330 2. Az egyedüli vagyonkezelő kijelölése . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 331 4:157. § [A gyermek vagyonának és jövedelmének felhasználása] . . . . . . . . . . . 331 4:158. § [A szülő felelőssége a vagyonkezelésért] . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 332 4:159. § [A szülők vagyonkezelői jogának korlátozása] . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 332 1. A vagyonkezelői jog gyámhatósági korlátozása . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 333 2. A vagyonkezelői jog törvényi korlátai . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 333 4:160. § [A gyermek vagyonának kiadása] . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 334 4. A gyermek törvényes képviselete . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 334 4:161. § [A gyermek törvényes képviselete] . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 334 4:162. § [A szülői törvényes képviselet kizártsága a jognyilatkozat személyessége miatt] . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 335 4:163. § [A szülői törvényes képviselet kizártsága érdekellentét miatt] . . . . . . 335 XVIII. Fejezet – A szülői felügyelet gyakorlása . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 337 1. A szülők megállapodása a szülői felügyelet gyakorlásáról . . . . . . . . . . . . . . . . . 337 4:164. § [A szülői felügyelet közös gyakorlása] . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 337 4:165. § [A különélő szülők megállapodása a felügyeleti jogok megosztásáról és a közös szülői felügyeletről] . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 338 1. A különélő szülők peren kívüli megállapodása a közös szülői felügyeletről . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 339 2. A bíróság döntése a közös szülői felügyeletről . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 339 4:166. § [Döntés a közös szülői felügyelet gyakorlásával összefüggő vitában] . 342 2. A szülői felügyelet gyakorlásának bírósági rendezése . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 343 1. A szülői felügyelettel kapcsolatos perek mint személyi állapoti perek . . . 343 4:167. § [A szülői felügyelet gyakorlásának bírósági rendezése] . . . . . . . . . . . . 344 1. A Legfelsőbb Bíróság 17. számú, a gyermek elhelyezésére vonatkozó Irányelvének alkalmazhatósága . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 345 4:168. § [A különélő szülő feljogosítása egyes szülői felügyeleti jogok gyakorlására] . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 347 4:169. § [A gyermek elhelyezése harmadik személynél] . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 348 4:170. § [A szülői felügyelet gyakorlásának és a gyermek elhelyezésének megváltoztatása] . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 349 1. A közös szülői felügyelet megszüntetése . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 351 4:171. § [A szülői felügyelet gyakorlásának rendezése és a gyermek harmadik személynél történő elhelyezése iránti per] . . . . . . . . . . . . . . 352 1. Felek a szülői felügyelet gyakorlásának rendezése, illetve a gyermekelhelyezés iránti perben . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 353 2. A gyermek meghallgatása . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 353 4:172. § [Közvetítés a szülői felügyelet gyakorlásának rendezése iránti perben] 355 Átmeneti rendelkezés a Ptk. 4:172. és 4:177. §-ához (Ptké. 37. §) . . . . . . . 356 1. A közvetítés önkéntes igénybevétele . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 356 2. A kötelező közvetítői eljárás . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 357 3. A gyermekétől külön élő szülő jogai és kötelezettségei . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 359 4:173. § [A szülők együttműködési kötelezettsége] . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 359 4:174. § [A gyermekkel együttélő szülő tájékoztatási kötelezettsége] . . . . . . . . 359 4:175. § [Közösen gyakorolt szülői felügyeleti jogok] . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 360

TARTALOM 15  1. A gyermek sorsát érintő lényeges kérdések . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 360 2. A gyámhatóság döntése a szülők megállapodásának hiányában . . . . . . 361 4:176. § [A különélő szülő tájékoztatási kötelezettsége] . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 361 4:177. § [Közvetítés a gyámhatósági eljárásban] . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 361 Átmeneti rendelkezés a Ptk. 4:172. és 4:177. §-ához (Ptké. 37. §) . . . . . . . 362 4. A kapcsolattartás . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 363 4:178. § [A kapcsolattartás joga] . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 364 1. A kapcsolattartás mint gyermeki jog . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 364 2. A kapcsolattartás mint szülői jog és kötelezettség . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 365 3. Kapcsolattartás a szülői felügyelet szünetelése, megszűnése, megszüntetése esetén . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 365 4:179. § [Kapcsolattartásra jogosult más hozzátartozók] . . . . . . . . . . . . . . . . . . 365 4:180. § [A kapcsolattartási jog tartalma] . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 367 1. Kapcsolattartás külföldön . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 367 2. A kapcsolattartás költségének viselése . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 368 4:181. § [A kapcsolattartás rendezése] . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 369 Átmeneti rendelkezés a Ptk. 4:181. § (4) bekezdéséhez (Ptké. 37/A. §) . . 369 1. A felek megállapodása, a bíróság, illetve a gyámhatóság döntése a kapcsolattartásról . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 369 2. A gyermek érdekének, véleményének figyelembevétele . . . . . . . . . . . . . . . 370 3. A kapcsolattartásra vonatkozó határozat tartalma . . . . . . . . . . . . . . . . . 371 4:182. § [Tájékoztatási kötelezettség; az elmaradt kapcsolattartás pótlása] . . . . 373 4:183. § [Felelősség a kapcsolattartás akadályozásáért, szabályainak megszegéséért] . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 374 4:184. § [A kapcsolattartási jog korlátozása és megvonása] . . . . . . . . . . . . . . . . 375 4:185. § [A kapcsolattartásra vonatkozó határozat végrehajtása] . . . . . . . . . . . 377 XIX. Fejezet – A szülői felügyeleti jog szünetelése és megszűnése . . . . . . . . . . . . 380 1. A szülői felügyeleti jog szünetelése . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 380 4:186. § [A szülői felügyeleti jog szünetelése] . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 380 Átmeneti rendelkezés a Ptk. 4:186. § (2) bekezdéséhez (Ptké. 38. §) . . . . 381 1. A szülői felügyeleti jog szünetelésének esetei . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 381 2. A szülői felügyeleti jog „feléledése” . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 383 2. A családbafogadás . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 385 4:187. § [A családbafogadás] . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 385 4:188. § [A szülő jogai és kötelezettségei családbafogadás esetén] . . . . . . . . . . 387 4:189. § [A családbafogadás felülvizsgálata] . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 387 3. A szülői felügyeleti jog megszűnése, megszüntetése és visszaállítása . . . . . . . 388 4:190. § [A szülői felügyeleti jog megszűnése] . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 388 1. A szülői felügyeleti jog megszűnésének esetei . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 389 2. A külön élő szülő felhívása a szülői felügyeleti jogok gyakorlására . . . . 390 4:191. § [A szülői felügyeleti jog bírósági megszüntetése] . . . . . . . . . . . . . . . . . . 391 1. A szülői felügyelet megszüntetésének jogkövetkezményei . . . . . . . . . . . . . 392 4:192. § [A szülői felügyeleti jog bírósági visszaállítása] . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 393 4:193. § [A szülői felügyeleti jog megszüntetése és visszaállítása iránti per indítására jogosultak és a per alperesei] . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 394 XIII. CÍM: A ROKONTARTÁS (Szeibert Orsolya) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 395 Átmeneti rendelkezés a Ptk. 4:194–4:222. §-ához (Ptké. 40. §) . . . . . . . . 396

16 TARTALOM XX. Fejezet – A rokontartás közös szabályai . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 397 4:194. § [A rokontartásra való jogosultság] . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 397 1. A rokontartásra jogosultság feltételrendszere; az önhibán kívüli rászorultság . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 397 2. Tartásra kötelezhető házastárs hiánya . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 398 3. Érdemtelenség . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 399 4:195. § [A tartási képesség] . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 400 4:196. § [A tartásra kötelezettek köre és a tartási kötelezettség sorrendje] . . . 401 4:197. § [A testvértartás] . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 403 4:198. § [A mostohagyermek tartása] . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 404 4:199. § [A mostohaszülő és a nevelőszülő tartása] . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 404 4:200. § [A tartásra jogosultság sorrendje a vér szerinti és a tényleges családi kapcsolatokban] . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 405 4:201. § [A tartási kötelezettség megoszlása] . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 406 4:202. § [A tartásra való jogosultság sorrendje] . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 407 4:203. § [Eltérés a sorrendtől] . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 408 4:204. § [A tartás mértékének és módjának meghatározása] . . . . . . . . . . . . . . 408 4:205. § [A tartás mértéke] . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 409 4:206. § [A tartás módja] . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 410 4:207. § [A tartásdíj meghatározása] . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 411 4:208. § [Tartással kapcsolatos per] . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 413 1. A kiskorú gyermek tartása iránt indított per . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 415 4:209. § [A tartás időtartama] . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 415 4:210. § [A tartás mértékének vagy szolgáltatása módjának módosítása] . . . . 417 1. A körülményváltozás és lényeges jogi érdeksérelem együttes fennállásának szükségessége . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 417 2. Többletfeltételek a megállapodáson alapuló tartás megváltoztatása esetén . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 419 4:211. § [A tartási kötelezettség megszüntetése] . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 422 4:212. § [A tartáshoz való jog és a tartási kötelezettség megszűnése] . . . . . . . . 424 XXI. Fejezet – A kiskorú gyermek tartása . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 425 1. A kiskorú gyermek tartásának különleges jelentősége az Alaptörvényre és a nemzetközi kötelezettségvállalásra is tekintettel . . . . . . . . . . . . . . . . . 425 2. A kiskorú gyermek tartásának különleges jelentősége az ítélkezési gyakorlatban . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 427 3. A gyermektartásnak és az apaságnak egyes sajátos összefüggései . . . . 427 4:213. § [A rokontartás szabályainak alkalmazása] . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 428 1. A kiskorú gyermek tartásának feltételrendszere . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 428 4:214. § [A rászorultság vélelme] . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 429 4:215. § [A szülő tartási kötelezettsége] . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 431 4:216. § [A gyermektartás módja] . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 432 4:217. § [A szülők megegyezése a gyermektartásról] . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 435 4:218. § [A gyermektartásdíj bírósági meghatározása] . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 437 1. A gyermektartásdíj bírósági meghatározásának szempontjai . . . . . . . . . 438 2. A gyermek indokolt szükségletei . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 438 3. A szülők jövedelmi viszonyai és vagyoni helyzete . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 441 4. A gyermekvédelmi, családtámogatási, társadalombiztosítási és szociális ellátások . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 443

TARTALOM 17  5. A rendkívüli kiadások köre . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 443 6. A gyermektartásdíj meghatározásának módja . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 444 7. A gyermektartásdíj megváltoztatása . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 445 8. A gyermektartásdíj megelőlegezése . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 446 XXII. Fejezet – A továbbtanuló nagykorú gyermek tartása . . . . . . . . . . . . . . . . . 447 4:219. § [A rokontartásra és a kiskorú gyermek tartására vonatkozó szabályok alkalmazása] . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 448 4:220. § [A továbbtanuló nagykorú gyermek tartásra való jogosultsága] . . . . . 449 1. A továbbtanuló nagykorú gyermek tartásának feltételrendszere . . . . . . 449 2. A továbbtanuló nagykorú gyermek tartásának különös feltételei . . . . . . 450 4:221. § [A tartásdíj mértéke] . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 456 4:222. § [Tájékoztatási kötelezettség a tanulmányok folytatásáról] . . . . . . . . . 457 ÖTÖDIK RÉSZ A GYÁMSÁG (Katonáné Pehr Erika) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 458 XIV. CÍM: A GYÁMRENDELÉS . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 458 4:223. § [Gyámság alatt álló kiskorú] . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 459 4:224. § [A gyám feladatköre] . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 460 4:225. § [A gyámrendelés szükségességének bejelentése] . . . . . . . . . . . . . . . . . 460 4:226. § [Nevezett gyám] . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 461 4:227. § [Rendelt gyám] . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 462 4:228. § [Az ítélőképes gyermek véleményének figyelembevétele] . . . . . . . . . . 463 4:229. § [Kötelező gyámrendelés] . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 464 4:230. § [Gyermekvédelmi gyámság] . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 465 4:231. § [Többes gyámrendelés] . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 468 4:232. § [A gyámság viselésének feltételei] . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 469 4:233. § [Kizárás a gyámság viseléséből] . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 469 XV. CÍM: A GYÁMSÁG GYAKORLÁSA . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 471 4:234. § [A gyámság gyakorlása] . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 471 4:235. § [A gyám jogkörének korlátai] . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 472 4:236. § [A gyám vagyonkezeléssel kapcsolatos jogai és kötelezettségei] . . . . . 473 4:237. § [Gyámhatósági felügyelet a gyám működése felett] . . . . . . . . . . . . . . . 475 4:238. § [A gyám költségeinek és kiadásainak megtérítése] . . . . . . . . . . . . . . . . 476 4:239. § [A gyám számadási kötelezettsége] . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 477 XVI. CÍM: A GYÁMSÁGNAK ÉS A GYÁM TISZTSÉGÉNEK MEGSZŰNÉSE . . . . 478 4:240. § [A gyámságnak és a gyám tisztségének megszűnése] . . . . . . . . . . . . . 478 4:241. § [A gyám felmentése] . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 478 4:242. § [A gyám elmozdítása] . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 479 4:243. § [A gyám kötelezettségei a gyámi tisztség megszűnésekor] . . . . . . . . . 480 4:244. § [A gyám kártérítési felelőssége] . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 481 Áttekintő táblázatok a Kúria elvi iránymutatásainak alkalmazásához . 483 I. Á ttekintő táblázat az 1/2014. PJE határozathoz . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 483 II. Áttekintő táblázat a 3/2015. PJE határozat és az 1/2017. PJE határozathoz 486 III. Áttekintő táblázat a 2/2015. BKMPJE és a 2/2017. KMPJE határozathoz 488 IV. Á ttekintő táblázat a 3/2015. PJE határozat meghozatala után született elvi iránymutatásokról . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 489



19  A FŐBB RÖVIDÍTÉSEK JEGYZÉKE A családjog A Családjog Kézikönyve, (szerk.: Kőrös András), kézikönyve HVG-ORAC Kiadó, 2007. AB Alkotmánybíróság Abtv. az Alkotmánybíróságról szóló 2011. évi CLI. törvény áf. állásfoglalás Ákr. az általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL. törvény Alapjogi Charta az Európai Unió Alapjogi Chartája Alaptörvény Magyarország Alaptörvénye Ar. 429/2017. (XII. 20.) Korm. rendelet az anyakönyvezési feladatok ellátásának részletes szabályairól régi Ar. 6/2003. (III. 7.) BM rendelet az anyakönyvekről, a házasságkötési eljárásról és a névviselésről At. 2010. évi I. törvény az anyakönyvi eljárásról régi At. 1982. évi 17. törvényerejű rendelet az anyakönyvekről, a házasság- kötési eljárásról és a névviselésről Bét. a bejegyzett élettársi kapcsolatról, az ezzel összefüggő, valamint az élettársi viszony igazolásának megkönnyítéséhez szükséges egyes törvények módosításáról szóló 2009. évi XXIX. törvény BGB Német Polgári Törvénykönyv (Bürgerliches Gesetzbuch) BH Bírósági Határozatok konkrétan: BH 2002.329 (BH – szóköz – kiadás éve – pont – BH száma – pont) Bit. a biztosítási tevékenységről szóló 2014. évi CXXXVIII. törvény Bizottsági Az új Polgári Törvénykönyv Bizottsági Javaslata magyarázatokkal Javaslat (szerk.: Vékás Lajos, Complex Kiadó, 2012.) Bnpt. a bírósági polgári nemperes eljárásokban alkalmazandó szabá- lyokról, valamint egyes nemperes eljárásokróL szóló 2017. évi CXVIII. törvény Brüsszel.II.A. A Tanács 2003. november 27. napján kelt 2201/2003/EK Rendelete Rendelet a házassági ügyekben és a szülői felelősségre vonatkozó eljárások- ban irányadó joghatóságról, valamint a határozatok elismeréséről és végrehajtásáról, illetve az 1247/2000/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről Bszi. a bíróságok szervezetéről és igazgatásáról szóló 2011. évi CLXI. törvény Btk. a Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvény régi Btk. a Büntető Törvénykönyvről szóló 1978. évi IV. törvény CDT Civilisztikai Döntvénytár, Családjog 1953–1977. (HVG-ORAC Kiadó, 1997.)

20 A FŐBB RÖVIDÍTÉSEK JEGYZÉKE Chvr. 21/2006. (V. 18.) IM rendelet a cégbejegyzési eljárás és a cégnyilván- tartás egyes kérdéseiről Civiltörvény az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szerve- zetek működéséről és támogatásáról szóló 2011. évi CLXXV. törvény CKOT Civilisztikai Kollégiumvezetők Országos Tanácskozása Ctv. a cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról szóló 2006. évi V. törvény CSJK A Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény Negyedik Könyve Csjt. a házasságról, a családról és a gyámságról szóló – már nem hatályos – 1952. évi IV. törvény Csjt. A családjogi törvény magyarázata (szerk.: Bacsó Jenő és Szigligeti Kommentár I. Viktor) KJK, 1971. Csjt. A családjogi törvény magyarázata (szerk.: Petrik Ferenc) Kommentár II. KJK, 1988. Csjtr. 4/1987. (VI. 14.) IM rendelet a családjogi törvény végrehajtásáról, valamint a családjogi törvény módosításáról szóló 1986. évi IV. Cstv. törvénnyel kapcsolatos átmeneti rendelkezésekről (2014. március 15-től nem hatályos) Csvt. a csődeljárásról és a felszámolási eljárásról szóló 1991. évi Dologi jog XLIX. törvény 2011. évi CCXI. törvény a családok védelméről EBH Magyar Magánjog (szerk.: Szladits Károly) V. kötet – Dologi jog, Budapest, Grill, 1942. ED a Legfelsőbb Bíróság Határozatainak Hivatalos Gyűjteményében EH megjelent elvi határozat (konkrétan: EBH 2006.1538. (EBH – kiadás éve – pont – határozat száma – pont) EJEB a Bírósági Határozatokban közzétett elvi döntés EuB a Kúria elvi határozata, konkrétan: EH G.4. [EH – kiadás éve Étv. – szakág jele (B, G, K, M, P) – pont – a határozat száma – pont] Emberi Jogok Európai Bírósága EUMSz. Európai Unió Bírósága EUSz. az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi Eütv. LXXVIII. törvény Evt. az Európai Unió működéséről szóló szerződés az Európai Unióról szóló szerződés Fétv. az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény az erdőről, az erdő védelméről és az erdőgazdálkodásról szóló 2009. évi XXXVII. törvény a mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló 2013. évi CXXII. törvénnyel össszefüggő egyes rendelkezésekről és átme- neti szabályokról szóló 2013. évi CCXII. törvény

A FŐBB RÖVIDÍTÉSEK JEGYZÉKE 21  Fgytv. a fogyasztóvédelemről szóló 1997. évi CLV. törvény Fftv. a mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló 2013. évi Gt. I. CXXII. törvény a gazdasági társaságokról szóló 1988. évi VI. törvény Gt. II. a gazdasági társaságokról szóló 1997. évi CXLIV. törvény Gt. III./Gt. a gazdasági társaságokról szóló 2006. évi IV. törvény Gyer. 149/1997. (IX. 10.) Korm. rendelet a gyámhatóságokról, valamint a gyermekvédelmi és gyámügyi eljárásról Gyermekjogi az 1991. évi LXIV. törvénnyel kihirdetett, a Gyermek Jogairól szóló, Egyezmény New Yorkban, 1989. november 20-án kelt ENSZ Egyezmény Gyvt. 1997. évi XXXI. törvény a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról Hágai a gyermekek jogellenes külföldre vitelének polgári jogi vonatkozá- Egyezmény sairól szóló, Hágában az 1980. évi október 25. napján kelt szerző- dés (Kihirdette az 1986. évi 14. tvr.) Hágai a gyermekeknek a nemzetközi örökbefogadások terén való védel- Örökbefogadási méről és az ilyen ügyekben történő együttműködéséről szóló, Egyezmény Hágában, 1993. május 29. napján kelt Egyezmény He. a hagyatéki eljárásról szóló 2010. évi XXXVIII. törvény Hbnytv. a hitelbiztosítéki nyilvántartásról szóló 2013. évi CCXXI. törvény Hbnyr. a hitelbiztosítéki nyilvántartás részletes szabályainak megállapí- tásáról szóló 18/2014. (III. 13.) KIM rendelet Hhtv. a halgazdálkodásról és a hal védelméről szóló 2013. évi CII. törvény régi Hpt. a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 1996. évi CXII. törvény Hpt. a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 2013. évi CCXXXVII. törvény ÍH Ítélőtáblai Határozatok Inytv. az ingatlan-nyilvántartásról szóló 1997. évi CXLI. törvény Inyvhr. az ingatlan-nyilvántartásról szóló 1997. évi CXLI. törvény végrehajtásáról szóló 109/1999. (XII. 29.) FVM rendelet Jat. a jogalkotásról szóló 2010. évi CXXX. törvény Jt. a jelzálogról szóló 1927. évi XXXV. törvénycikk K. Kúria – Magyarország legfőbb bírói szerve Kbt. a közbeszerzésekről szóló 2015. évi CXLIII. törvény Ket. a közigazgatási hatósági és szolgáltatási eljárásról általános szabályairól szóló – már nem hatályos – 2004. évi CXL. törvény Kf. közigazgatási fellebbezési ügyben hozott határozat betűjele KGD Közigazgatási-Gazdasági Döntvénytár Kgf b.tv. a kötelező gépjármű-felelősségbiztosításról szóló 2009. évi LXII. törvény

22 A FŐBB RÖVIDÍTÉSEK JEGYZÉKE Kht. a fővárosi és megyei kormányhivatalokról szóló 2010. évi CXXVI. törvény Kjnp. az egyes közjegyzői nemperes eljárásról szóló 2008. évi XLV. törvény Knpt. a Pp. módosításáról és az egyes közigazgatási nemperes eljárásokban alkalmazandó szabályokról szóló 2005. évi XVII. törvény Korm. Kormány Kövy (1845) Kövy Sándor, in: Fogarassy János: A magyar közpolgári törvénytu- domány, Pest, 1845. Kp. a közigazgatási perrendtartásról szóló 2017. évi I. törvény Kt. Kereskedelmi Törvény (1875. évi XXXVII. törvénycikk) Kjtv. a közjegyzőkről szóló 1991. évi XLI. törvény Kvtv. 2002. évi LV. törvény a közvetítői tevékenységről LB Legfelsőbb Bíróság Ltv. a lakások és helyiségek bérletére, valamint az elidegenítésükre vo- natkozó egyes szabályokról szóló 1993. évi LXXVIII. törvény LÜ Legfőbb Ügyészség MJ Magyar Jog Mt. a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény régi Mt. a munka törvénykönyvéről szóló 1992. évi XXII. törvény Mtj. az 1928-as Magánjogi törvényjavaslat Nfatv. a Nemzeti Földalapról szóló 2010. évi LXXXVII. törvény Nmjtv. a nemzetközi magánjogról szóló 2017. évi XXVIII. törvény Nmjtvr. a nemzetközi magánjogról szóló – már nem hatályos – 1979. évi 13. törvényerejű rendelet NSZKK Nemzeti Szakértői és Kutató Központ Nv.tv. a nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. törvény Optk. Osztrák Polgári Törvénykönyv Ökk.Ir. a Tanács 86/653/EGK irányelve (1986. december 18.) a tagállamok önálló vállalkozóként működő kereskedelmi ügynökökre vonatko- zó jogszabályainak összehangolásáról P. törv. a Legfelsőbb Bíróság polgári ügyben hozott törvényességi határo- zatának betűjele PED Polgári Elvi Döntés PEH Polgári Elvi Határozatok – A Magyar Népköztársaság Legfelsőbb Bíróságának irányelvei, elvi döntései és állásfoglalásai (Budapest, Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó, 1988.) PEH Polgári Elvi Határozatok, KJK, Budapest, 1988. Pf. polgári fellebbezési eljárásban hozott határozat betűjele

A FŐBB RÖVIDÍTÉSEK JEGYZÉKE 23  Pft. a pénzforgalmi szolgáltatás nyújtásáról szóló 2009. évi LXXXV. törvény Pfv. polgári felülvizsgálati ügyben hozott határozat betűjele PJD Polgári Jogi Döntvénytár (I–XI. kötetszámmal) PJE a Kúria (Legfelsőbb Bíróság) Polgári Jogegységi Határozata PK a Kúria (Legfelsőbb Bíróság) Polgári Kollégiuma Pk. polgári nemperes eljárásban hozott határozat betűjele Pp. a polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény Pp. novella A polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény módosí- tásáról szóló 2020. évi CXIX. törvény régi Pp. a polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény régi Ppé. a Pp. hatálybaléptetéséről és végrehajtásáról szóló 1952. évi 22. törvényerejű rendelet régi Ppék. a polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény hatálybaléptetése folytán szükséges rendelkezések tárgyában alkotott 105/1952. (XII. 28.) MT rendelet Ptk. a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény régi Ptk. a Polgári Törvénykönyvről szóló – 2014. március 15-től nem hatályos – 1959. évi IV. törvény régi Ptké. I. a [régi] Polgári Törvénykönyv hatálybalépéséről és végrehajtásáról szóló 1960. évi 11. tvr. régi Ptké. II. a [régi] Polgári Törvénykönyv módosításáról és egységes szövegéről szóló 1978. évi IV. törvény hatálybalépéséről és végrehajtásáról szóló 1978. évi 2. tvr. Ptké. 2013. évi CLXXVII. törvény a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény hatálybalépésével összefüggő átmeneti és felhatalmazó rendelkezésekről Ptk.TT. az Új Ptk. Tanácsadó Testületének véleménye P. törv. a Legfelsőbb Bíróság polgári ügyben hozott törvényességi határo- zatának betűjele régi Ptk. a Polgári Törvénykönyv magyarázata 1–2. magyarázata (szerk.: Gellért György), Complex Kiadó, Budapest, 2007. régi Ptk. Polgári jog. Kommentár a gyakorlat számára kommentár (szerk.: Petrik Ferenc), HVG-ORAC Kiadó, Budapest az 1959. évi IV. tv. a Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény magyarázata Magyarázata I–II. (szerk.: Osztovits András), OPTEN, Budapest, 2011. SZJ Szakértői Javaslat az új Polgári Törvénykönyv tervezetéhez (szerk.: Vékás Lajos), Complex Kiadó, Budapest, 2008. Szjt. a szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény Szladits (1930) Szladits Károly: Dologi jog, Budapest, Grill, 1930.

24 A FŐBB RÖVIDÍTÉSEK JEGYZÉKE Szt. a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény Sztv. a szövetkezetekről szóló 2006. évi X. törvény Tám tv. a támogatott döntéshozatalról szóló 2013. évi CLV. törvény Telekkönyvi jog Szladits Károly: A magyar telekkönyvi alanyi jog (szerk.: Führer Imre), Budapest, 1921. Tf.t. a termőföldről szóló – már nem hatályos – 1994. évi LV. törvény Tfvt. a termőföld védelméről szóló 2007. évi CXXIX. törvény Tpt. a tőkepiacról szóló 201. évi CXX. törvény Tptv. a tisztességtelen piaci magatartás és a versenykorlátozás tilalmáról szóló 1996. évi LVII. törvény Tvt. a természet védelméről szóló 1996. évi LIII. törvény Ütv. az ügyvédekről szóló 2017. évi LXXVIII. törvény régi Vbt. a választottbíráskodásról szóló – már nem hatályos – 1994. évi LXXI. törvény Vbt. a választottbíráskodásról szóló 2017. évi CX. törvény Vht. a bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi LIII. törvény Világhy–Eörsi Világhy Miklós – Eörsi Gyula: Magyar Polgári jog, Tankönyvkiadó, 1965. Vtv. a vad védelméről, a vadgazdálkodásról, valamint a vadászatról szóló 1996. évi LV. törvény Zahár (1939) Zahár Gyula: Fejezetek legújabb magánjogok köréből, Grill, 1939. Zlinszky Zlinszky Imre: A magyar magánjog mai érvényében, Franklin Társulat, 1897. Zvkér. a zálogjog bírósági végrehajtáson kívüli érvényesítésének és a kielégítési jog gyakorlása felfüggesztésének és korlátozásának részletes eljárási szabályairól szóló 66/2014. (III. 13.) Korm. rendelet

NEGYEDIK KÖNYV CSALÁDJOG



27  BEVEZETÉS ÉS ÁTMENETI RENDELKEZÉS A Polgári Törvénykönyvnek a Kormány 1003/2003. (I. 25.) Korm. határozattal elfo- gadott Koncepciója szerint a családjog anyaga beépült az új Polgári Törvénykönyvbe. Ezen a koncepción a Kormány 1129/2010. (VI. 10.) határozata sem változtatott, amely- nek alapján az igazságügyért felelős miniszter felkérte a Polgári Jogi Kodifikációs Szer- kesztőbizottságot és a kormányhatározattal újonnan létrehozott Operatív Szakmai Bi- zottságot a Polgári Törvénykönyv új tervezetének elkészítésére. Az 1953 és 2014 között külön törvényben egységesen szabályozott családjog tehát – a magyar magánjogi ha- gyományoknak megfelelően – a Ptk. hatálybalépésével törvényi szinten is integrálódott a polgári jogi szabályok közé. Ez a módosulás nem csupán a családjog magánjogi hátte- rének és összefüggéseinek a korábbinál hangsúlyosabb érvényre juttatását tette lehető- vé, hanem azt is, hogy a családjogi szabályoknak a gyorsan változó társadalmi viszo- nyokhoz igazítása és a nemzetközi kötelezettségekkel és elvárásokkal (elsősorban az Európai Unió és az Európa Tanács dokumentumaival, az Európai Unió Bíróságának és a strasbourgi Emberi Jogok Európai Bírósága családjogi tárgyú ítélkezési gyakorlatá- val) való összhangba hozása is megtörténjék. A Csjt. szabályaihoz képest a legjelentősebb változások között említhetjük, hogy az eddig igen szűkszavúan rendezett házassági vagyonjog szabályozása lényegesen kibő- vült, a törvényes vagyonjogi rendszerként megtartott házastársi vagyonközösség mel- lett a feleknek szerződéssel lehetőségük nyílik vagyoni viszonyaik eltérő rendezésére, amelyhez a törvény két alternatív vagyonjogi rendszer (közszerzemény, vagyonelkülöní­ tés) diszpozitív szabályozásával segítséget nyújt. A szülői felügyelet szabályai terjedel- mileg és tartalmilag is változnak: a Ptk. a szülői felügyelet gyakorlása terén a szülők felelősségét helyezi a középpontba, elsődleges szerepet szán a szülők megállapodásá- nak, amelynek korlátja a gyermek kiegyensúlyozott életvitelének biztosítása. Kiemelt szerepet kap az ítélőképessége birtokában lévő gyermek véleményének megfelelő súl�- lyal történő figyelembevétele minden őt érintő kérdésben. A Családjogi Könyv részben szabályozási körbe vonja az ún. tényleges családjogi kapcsolatokat (pl.: élettársi kap- csolat, mostohaszülő-mostohagyermek, nevelőszülő-nevelt gyermek kapcsolat egyes vonatkozásainak szabályozása). Előtérbe helyezi a családjogi jogviták megegyezésen alapuló rendezését, amelynek érdekében mind a házassági bontóperrel kapcsolatban, mind a gyermeket érintő jogvitákban megjeleníti – lehetőségként, illetve utóbbi körben kötelezően is – a közvetítői eljárás (mediáció) igénybevételét. A Ptk. 8:4. §-a szerint a törvény 2014. március 15-én lépett hatályba. A 8:5. §-nak megfelelően az átmeneti rendelkezéseket külön törvény állapította meg. Átmeneti rendelkezés a Ptk. Negyedik Könyvéhez Ptké. 23. § Ha e törvény eltérően nem rendelkezik, a Ptk. hatálybalépésekor fenn- álló családjogi jogviszonyokra, valamint az e jogviszonyokkal kapcsolatos, a Ptk. ha- tálybalépését követően keletkezett tényekre, megtett jognyilatkozatokra a Ptk. rendel- kezéseit kell alkalmazni. A Ptké. IV. Fejezete a Ptk. Negyedik Könyvéhez több átmeneti rendelkezést kapcsol. A Ptké. 23. §-a a Könyvhöz tartozó általános szabályt rögzíti. Ezenkívül speciális átme- neti rendelkezéseket tartalmaz a házasság, a házassági bontóper, a házassági vagyonjo-

28 BEVEZETÉS ÉS ÁTMENETI RENDELKEZÉS gi igények [24–28. §§], az élettársi kapcsolat családjogi hatásai [29. §], a leszármazáson alapuló rokoni kapcsolat [30–33. §§], az örökbefogadás [34. §], a szülői felügyelet [35– 39. §§] és a rokontartás [40. §] egyes kérdései vonatkozásában. A speciális átmeneti rendelkezések magyarázatára az adott helyen térünk ki. Az általános átmeneti rendelkezés lényegében eltérést jelent a Ptké. 1. §-ának az egész Kódexre vonatkozó általános szabályától, amely szerint „ha e törvény eltérően nem rendelkezik, a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (Ptk.) rendel- kezéseit a hatálybalépését követően a) keletkezett tényekre és jogviszonyokra, vala- mint b) megtett jognyilatkozatokra kell alkalmazni”. A családjogi normák ugyanis tipi- kusan olyanok, amelyek tartós jogviszonyokat rendeznek, a házastársi, a szülők közöt- ti, a szülő-gyermek kapcsolatok évekig, évtizedekig, egyes esetekben a családjogi kap- csolatban lévők élete végéig tartanak. A Ptké. 23. §-a ezért a CSJK rendelkezéseit a fennálló családjogi jogviszonyokra is alkalmazni rendeli. Ez azt jelenti, hogy pl. a há- zastársak az új szabályok szerint köthetnek szerződést fennálló vagyoni viszonyaik ren- dezése körében, az apaság rendezésére, vélelmének megdöntésére, továbbá a szülők kö- zös felügyeleti jogára, a kapcsolattartásra, a gyermek külföldre vitelével kapcsolatos feltételekre stb. a CSJK szabályai irányadók. Ehhez kapcsolódik, hogy ha a Ptk. hatály- balépését követően merül fel e tartós jogviszonyban olyan tény, vagy tesz az érintett fél olyan jognyilatkozatot, amely a tartós jogviszony tartalmát érinti, erre már természet- szerűleg az új rendelkezések irányadók (pl. a gyermekelhelyezés megváltoztatására ala- pot adó tények merülnek fel, ennek alapján az erre jogosított fél a szülői felügyelet gya- korlásának újrarendezését kérheti vagy indíthat ez iránt pert). Nem jelenti azonban a Ptké. 23. §-a azt, hogy a Ptk.-t a hatálybalépésekor folyamat- ban lévő perekben vagy eljárásokban is alkalmazni kellene, kivéve természetesen, ha ezt maga a Ptké. kimondja (pl. a 37. § a közvetítői eljárás kötelező igénybevétele tekin- tetében). Általános jogalkotási alapelv, hogy ha jogszabály nem mondja ki, hogy a folya- matban lévő eljárásokban (vagy azoknak meghatározott szakaszában) már az új rendel- kezést kell alkalmazni, akkor azt még a régi jogszabály alapján kell elbírálni. Ez az elv tükröződik a jogalkotásról szóló 2010. évi CXXX. törvény (Jat.) szabályozási átmenetre vonatkozó 15. § b) pontjában, amely a jogszabályi rendelkezést – ha jogszabály eltérően nem rendelkezik – a hatálybalépését követően megkezdett eljárási cselekményekre (és e körbe tartozik maga az eljárást megindító cselekmény: keresetlevél, kérelem stb. is) kell alkalmazni. A (2) bekezdés pedig – ezt mintegy megerősíti azzal, hogy a jogszabályt a hatályvesztését követően is alkalmazni kell a hatálya alatt megkezdett eljárási cselek- ményekre. Mindezekből következik, hogy a CSJK alkalmazására nemcsak azokban a perekben vagy eljárásokban nem kerülhet sor, amelyekben azt a Ptké. kifejezetten ki- mondja (bontóper, apaság megtámadása iránti kereset, örökbefogadási eljárás, rokon- tartásdíj), hanem a Ptk. hatálybalépése előtt indult ügyekben általában még a régi sza- bályok (Csjt. és a kapcsolódó jogszabályok) szerint kell eljárni és döntést hozni (a bíró- ság a per tárgyáról a kereset és az ellenkérelem, illetve a viszontkereset keretei között hozhat döntést). Ez alól egyetlen kivétel – véleményünk szerint – az, ha a felek a koráb- ban megindított perben vagy eljárásban már a Ptk. szabályai szerint kívánnak egyezsé- get kötni. A magánjogi jogviszonyokban ugyanis a felek autonómiájának és önrendelke- zésének elve érvényesül; ennek megfelelően pl. a Ptké. 50. §-ának (2) bekezdése kifeje- zetten ki is mondja, hogy a felek megállapodhatnak abban, hogy a Ptk. hatálybalépése előtt kötött szerződésüket teljes egészében az új Ptk. hatálya alá helyezik. Tekintettel arra, hogy a felek perbeli egyezsége – anyagi jogi tartalmát tekintve – szerződés, nincs akadálya annak, hogy a perben létrejött és tartós jogviszonyukat a jövőben meghatáro- zó egyezség már az új szabályoknak megfelelően (pl. gyermekelhelyezési perben szülői felügyelet rendezéseként, annak szabályai szerint) jöjjön létre.

29  ELSŐ RÉSZ ALAPELVEK A Családjogi Könyv (CSJK) élén a törvény külön alapelveket fogalmaz meg, amellyel kifejezésre juttatja, hogy a jogalkotó a családjog anyagának a Polgári Törvénykönyvbe történő beépítésével nem kívánta figyelmen kívül hagyni a családjogi szabályozás vi- szonylagos önállóságát. A családi jogviszonyok ugyanis lényegesen különböznek a Kódex más könyveiben, elsősorban az üzleti élet vagyoni szemléletű igényeire modellezett pol- gári jogviszonyoktól, azokban a személyi viszonyok, valamint a „jogon kívüli”, erkölcsi értékek nagyobb súllyal jelennek meg. A családjogban emellett a polgári jog fő elvének tekintett szabályozási módszer: a mellérendeltség és az egyenjogúság is csak részben ér- vényesül, egyes jogviszonyokban (pl. szülő-gyermek kapcsolat, gyámhatóság engedélye- zési és felügyeleti jogköre) az alá-fölé rendeltség a meghatározó, és fokozott kívánalom a gyermek és a gyengébb fél védelme. A szabályok egy része (anyakönyvi, gyámügyi ható- sági eljárásra vonatkozó rendelkezések) pedig kifejezetten közigazgatási jellegű norma. Mindez természetesen nem jelenti azt, hogy a családjog ne lenne integráns része a magánjognak. Ezért a családi jogviszonyokban is irányadók a Ptk. Első Könyvében rögzített alapelvek, így az értelmezési alapelv [1:2. §: „e törvény rendelkezéseit Magyar- ország alkotmányos rendjével összhangban kell értelmezni”], a jóhiszeműség és a tisz- tesség elve [1:3. §], az elvárható magatartás és a saját felróható magatartásra hivatkozás tilalma [1:4. §], továbbá a joggal való visszaélés tilalma [1:5. §]. Ezeket az általános ma- gánjogi „zsinórmértékeket” a bírói gyakorlat a családjogi jogvitákban hosszabb ideje, magától értetődően alkalmazza (pl. az elvárható magatartás elvét a szülő gyermektar- tási kötelezettségének megítélésekor, a saját felróható magatartásra hivatkozás tilalmát a szülői felügyelettel kapcsolatos perekben, a joggal való visszaélés megakadályozását a kapcsolattartási ügyekben – lásd BH 1997.30., EBH 2008.1776., BH 2010.299.). A jog- nyilatkozat bírói pótlásának mint a joggal való visszaélés speciális szankciójának alkal- mazhatóságát azonban a családjogi jognyilatkozatok körében nem ismeri el [BH 1986.327., 1992.28.]. Véleményünk szerint a jognyilatkozat pótlása a családi jogállást érintő (keletkeztető, módosító, megszüntető) jognyilatkozatok tekintetében egyértel- műen kizárható, más esetekben elvileg nem kizárt, de a családjogi szabályok speciális rendelkezései folytán nincs gyakorlati jelentősége [pl. az apai elismeréshez szükséges hozzájáruló nyilatkozat pótlását, a gyermek sorsát érintő lényeges kérdésekben a szü- lők közötti vita eldöntését külön szabály telepíti a gyámhatóságra, az 1:5. § (2) bekezdé- sének alkalmazása ezért fel sem merülhet]. A családjog önálló alapelveinek jelentőségét az adja, hogy a „jogon kívüli” értékek megjelenésének a családjogi jogalkalmazásban kiemelt szerepe van, hiszen éppen ez az a jogterület, ahol az alkalmazott jogi eszközöknek leginkább követniük kell az általános erkölcsi elvárásokat, amelyeket az alapelvi szintű rendelkezések „közvetítenek” a jogal- kalmazók felé, azok tehát a konkrét szabályok alkalmazásának az „alapszemléletét”, a jogalkalmazás elvi kereteit határozzák meg. Mindezek mellett látnunk kell azt is, hogy „a házasság és a család intézményére más jogintézményeknél erősebben jellemző, hogy […] számos vonatkozásuk a jogi beavatkozást nem, vagy kevésbé igényli, vagy éppen ke- vésbé tűri” [Weiss Emilia: Az új Ptk. és a családi viszonyok szabályozása, Polgári Jogi Kodifikáció 2000/2. sz.]. A családjogi alapelvek érvényre juttatását tehát az esetek nagy részében az államnak a beavatkozástól való tartózkodása valósítja meg. Ott viszont,

30 ALAPELVEK ahol a gyermek, a család, a házastárs védelmének érdekében szükséges, az állam gyors és hatékony közbelépése szükséges. Magyarország 2012. január 1-jén hatályba lépett Alaptörvénye már a „Nemzeti hitval- lás” részében az együttélés legfontosabb keretei között nevesíti a családot, L) cikkében a házasság és a család védelmét mondja ki, a VI. cikkben alapvető jogként rögzíti a magán- és családi élethez fűződő jogot, a XV. cikk rendelkezik – többek között – a nők és férfiak egyenjogúságáról, a családok, a gyermekek és a nők külön intézkedésekkel történő segí- téséről, a XVI. cikk (1)–(3) bekezdése pedig a gyermek jogainak biztosításáról és a nagy- korú gyermekeknek rászoruló szüleikről való gondoskodási kötelezettségéről. A Családjogi Könyv alapelvei nem ismétlik meg szó szerint az Alaptörvény fenti ren- delkezéseit, természetesen azok tartalma mind az alapelvekben, mind a részletszabá- lyokban megjelenik. Ugyanígy tartózkodik a CSJK attól, hogy katalógusszerűen felso- rolja a házastársakat, a szülőket és a gyermekeket mint személyeket megillető jogokat, valamint a gyermeki jogokat; az utóbbiakat – beleértve nemcsak a gyermekvédelmi jellegű, hanem az egyes, magánjogi jogviszonyokban is érvényesülő jogosultságokat – a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló törvény tartalmazza [Gyvt. 6–10. §§]. A gyermeki jogok közül alapelvként a gyermek érdekének fokozott védelmét és a családban nevelkedéshez fűződő jogot mint családjogi szempontból a legfontosab- bakat nevesíti. Mindezeknek megfelelően a CSJK négy fő elvet emel ki, amelyek a Családjogi Könyv vezérlő eszméit megfogalmazzák, és ezzel „iránytűt” adnak a jogalkalmazók kezébe a családi jogviták rendezéséhez: a házasság és a család védelmének elvét, a gyermek ér- dekének védelmét, a házastársak egyenjogúságának elvét, valamint a méltányosság és a gyengébb fél védelmének elvét. 4:1. § [A házasság és a család védelme] (1) A törvény védi a házasságot és a családot. (2) E törvény alkalmazása során a családi és az egyéni érdek összhang- ját biztosítva kell eljárni. Az (1) bekezdésben megfogalmazott alapelv, amely – mint említettük – alkotmányos alapokon nyugszik, összhangban van Magyarország nemzetközi kötelezettségvállalá- saival is. Az Emberi Jogok Európai Egyezményének 8. és 12. cikke, az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozata 16. cikkének 3. pontja, illetőleg a Polgári és Politikai Jogok Egyezségokmányának 23. cikke a családot a társadalom természetes és alapvető egysé- geként határozzák meg, amelynek joga van a társadalom és az állam védelmére, továb- bá alapvető emberi jogként tartalmazzák a házasságkötési korban lévő férfiak és nők házasságkötési és családalapítási jogát, valamint a házasságkötés szabadságát. Az Alaptörvénynek – a kilencedik módosítással kiegészített – L) cikke szerint Ma- gyarország védi a házasság intézményét mint férfi és nő között, önkéntes elhatározás alapján létrejött életközösséget és a családot mint a nemzet fennmaradásának alapját. A családi kapcsolat alapja a házasság, illetve a szülő gyermek viszony. Az anya nő, az apa férfi. A cikk (3) bekezdése értelmében a családok védelmét sarkalatos törvény szabá- lyozza. A családok védelméről szóló, 2011. évi CCXI. törvény (Csvt.) 1. §-ának (1) bekezdé- se leszögezi, hogy az állam – önmagukban való méltóságuk és értékük miatt is – védi a házasságot és a családot. A Csvt. a célok és alapelvek meghatározását követően (I. Fejezet) családjogi tárgyú (II. Fejezet), munkajogi és szociál­is jogi (III. Fejezet), valamint a csalá-

ALAPELVEK 31  dok és a gyermekvállalás állami támogatására vonatkozó rendelkezéseket (IV. Fejezet) tartalmaz, kiragadva azokat a jogokat és kötelezettségeket, amelyeket az adott jogterüle- ten a leglényegesebbeknek tart. A családjogi tárgyú rendelkezések között a házasság bí- rósági felbontásának (érvénytelenítésének) elvét, a szülői kötelezettségeket és jogokat, va- lamint a családban élő gyermek kötelezettségeit és jogait sorolja fel; e felsorolásba azon- ban nem a családjogba tartozó szabályokat is beilleszt (pl. a szülő által kapott támogatás- nak a gyermek gondozására és nevelésére fordításának kötelezettsége, a szülő jogosultsá- ga a gyermek felelős nevelését segítő ellátásokról való tájékoztatásra, a gyermek tanulmá- nyi, valamint egészséget károsító életmódtól való tartózkodásra vonatkozó kötelezettsé- ge). A törvény számos rendelkezésében a részletszabályozást külön törvényre utalja, így az általa szabályozott kérdésekben is utat nyit – többek között – a családjogi normák (az új Ptk. hatálybalépése óta a CSJK) alkalmazásához (pl. a szülő és a gyermek tartási jogo- sultsága és kötelezettsége, a házasság érvénytelenítése, felbontása kérdésében – lásd Csvt. 9–14. §§). Más rendelkezései a korábbi Csjt. rendelkezéseit emelték – azokat megis- mételve – a sarkalatos törvény szintjére. 1. A házasság védelme A házasság védelme nemcsak magának a házasság intézményének védelmét, hanem az önkéntes, befolyásmentes és szabad párválasztás jogát is magában foglalja, amelyet a jog eszközei – a házasságkötési akadályok és a házasságkötési eljárás szabályaival – csak negatív oldalról biztosíthatnak, hogy az ténylegesen megvalósul-e, abban elsősor- ban más, társadalmi, erkölcsi tényezők játszanak szerepet. A házasság intézményének védelme nem jelenti a teljesen és helyrehozhatatlanul megromlott házasságok felbontásának mindenáron – különösen adminisztratív eszkö- zökkel – történő megakadályozását, illetőleg megnehezítését. A családjogban a házasság védelmét legfeljebb a házasságkötés meggondoltabbá tételét szolgáló szabályokkal és a bontóperben (vagy azt megelőzően) hatékonyabbá tett békítéssel lehet megvalósítani. A CSJK is ezt az utat követi: fenntartja a házasságkötést megelőző ún. gondolkodási időt [4:7. § (2) bek.], és a házasság megszűnésének szabályai között külön kiemeli a közvetítői eljárás (mediáció) igénybevételének lehetőségét, nem csupán a járulékos kérdések ren- dezése, hanem a házastársak kapcsolatának helyrehozatala érdekében is [4:22. §]. Ugyanakkor nem kíván mesterséges akadályokat gördíteni a véglegesen megromlott há- zastársi kapcsolat felszámolása elé, mert az elhúzódó eljárás és bizonyítás nemcsak a felek, hanem a gyermek érdekeivel is ellentétes lenne. Ezért – a házastársak felelős gon- dolkodását feltételezve – önálló bontási oknak tekinti a házastársak végleges és befo- lyásmentes akaratnyilatkozatát és annak jogi feltételei közül a közös vagyon megosztá- sára vonatkozó megállapodást elhagyja. A házasság védelmének elvéből következik, hogy a jogalkotó ezt a kapcsolati formát favorizálja, olyan jogokat és kötelezettségeket fűzve ahhoz, amelyeket az élettársi és más együttélési forma nem létesít [lásd a 14/1995. (III. 13.) AB határozatot a házastársi és az élettársi kapcsolatról]. Az Alaptörvény L) cikkéből és a CSJK 4:5. §-ának (1) bekezdéséből egyértelműen kitűnik, hogy csak a férfi és nő házasságát ismeri el házastársi kapcsolat- nak. A házasság alaptörvénybeli meghatározásának további eleme ugyanakkor nyilván- valóan nem tekinthető a jogintézmény családjogi definíciójának, hiszen az „önkéntes vál- lalás alapján létrejött életközösség” más párkapcsolati formákra, így a de facto élettársi kapcsolatra is jellemző, ráadásul a házasság státust teremtő jogi kötelék, ami akkor is

32 ALAPELVEK fennáll, ha a házasságkötéssel az életközösség nem jön létre, vagy ha az életközösség megszűnik, de a házasságot még nem bontották fel. Az Alaptörvény meghatározása való- jában a házasság rendszerinti, tipikus tartalmát kívánja megragadni. A házasságon kívüli párkapcsolatok nem részesülnek a házassággal azonos jogi vé- delemben. A bejegyzett élettársi kapcsolatról – amely, a házassághoz hasonló státust hoz létre az azonos nemű személyek között – külön jogszabály: a 2009. évi XXIX. tör- vény (Bét.) rendelkezik, a joghatásokat tekintve jelentős különbségekkel (a bejegyzett élettársak egymás nevének viselésére, gyermek örökbefogadására, asszisztált reproduk- ciós eljárásban való részvételre nem jogosultak). A Ptk. Bizottsági Javaslatában a kap- csolat létrejöttére, annak legfontosabb tartalmi elemeire, valamint a kivételekre vonat- kozó szabályozást (amely a részletszabályok tekintetében utalt volna a külön törvényre) a jogalkotó elvetette, ennek következtében ennek a nyilvánvalóan magánjogi jellegű jog- viszonynak a szabályozása továbbra is teljes egészében a Ptk.-n kívül maradt. Nemzetközi kitekintésben látnunk kell ugyanakkor, hogy az európai államok többségében és más földré- szek országaiban is (pl. Amerikai Egyesült Államok, Kanada, Brazília, Argentína, Ausztrália, Új-Zéland) egy- re szélesedik a házasság mellett más párkapcsolatok – a házassággal azonos vagy csaknem azonos – jogi elis- merése, a hagyományosan erős keresztény gyökerekkel rendelkező országokban (pl. Spanyolország, Portugá- lia, Írország, Málta) is. Ebbe a körbe tartozik az azonos nemű párok házasságkötésének lehetővé tétele, vala- mint a bejegyzett élettársi kapcsolat megnyitása egyes országokban a külön neműek és az azonos neműek, másutt csak az utóbbiak számára, sok helyen az egyik fél gyermekének a másik általi örökbefogadása, sőt a közös gyermekként való örökbefogadás és az asszisztált reprodukció útján történő gyermekvállalás lehetősé- gével. Ez idő szerint 16 európai ország – köztük 13 uniós tagállam – ismeri el a homoszexuális párok házasság- kötését és 14 – amellett vagy attól függetlenül – a bejegyzett élettársi kapcsolat létesítését (lásd a Boros Zsu- zsa által a Ptk. 4:5. §-ához fűzött magyarázatot is). Ezzel szemben vannak országok, amelyek alkotmányukban kizárják az azonos neműek házasságkötését (pl. Lengyelország, Litvánia, Szerbia, Ukrajna). A tendencia azon- ban egyértelműen e párkapcsolatok szélesedő jogi elismerése (pl. Ausztriában 2019-től az Alkotmánybíróság döntése nyomán az azonos neműek is köthetnek házasságot, 2020 decemberében a svájci törvényhozás dön- tött az azonos nemű párok házasságkötésének lehetővé tételéről). Meg kell jegyeznünk azt is, hogy a magyar közvélemény-kutatások szerint 2006 óta nő a homoszexuális párkapcsolatok társadalmi elfogadottsága [lásd a Tárki, Medián, Eurobarométer, Szonda Ipsos rendszeres felméréseit]. A de facto élettársi kapcsolatról a Ptk. – szintén a Bizottsági Javaslattal szemben, amely a tartós élettársi kapcsolatot egyértelműen családjogi kapcsolatnak tekintette és ahhoz bizonyos többletjogokat fűzött volna – két helyen rendelkezik: annak meghatáro- zását és vagyoni következményeit a Kötelmi Jogi Könyvben, egy évet meghaladó kapcso- lat és közös gyermek esetén a tartásra és a lakáshasználatra mint többletjogokra vonat- kozó rendelkezéseket a Családjogi Könyvben helyezte el. Ezt összevetve azzal, hogy a vagyoni rendelkezések körében az élettársakra a régi Ptk. szerinti tulajdonközösség he- lyett törvényes vagyonjogi rendszerként a felek vagyoni önállóságán alapuló és csupán a vagyongyarapodásra igényt biztosító közszerzeményi rendszert vezette be, lényegében a – gyermektelen – élettársi kapcsolat meglévő védelmi szintjét csökkentette. Ezzel a há- zasság és az élettársi kapcsolat különbsége jogilag hangsúlyosabbá vált. [A házasság erő- teljesebb jogi védelmének szükségességét hangsúlyozza Lábady Tamás: Alapelvek. In: Csehi Zoltán (szerk.:) Családjog a 2013. évi V. törvény alapján. Menedzser Praxis Szak- kiadó és Gazdasági Tanácsadó Kft. 2014. 5. o., míg Jobbágyi Gábor a két törvény közöt- ti kollízióról szól. In: Magyar Polgári Jog I. Szent István Kiadó 2013.]. A Kúria szerint a kötelmi jogviszonyként szabályozott élettársi kapcsolat családjogi hatásaira (az élettár- si tartásra és a lakáshasználatra) kiterjednek a családjog önálló alapelvei, így alapvető rendező elvként az,

ALAPELVEK 33  hogy a családi jogviszonyokat méltányosan és az érdekei érvényesítésében gyengébb fél védelmét figyelem- be véve kell rendezni. Az alapelvekbe ütközne, ha 28 évi együttélés és három gyermek felnevelése után az együttélés alatt szerzett közös lakásban, az alperes önkénye miatt a gazdálkodásból kizárt felperest még használati jog sem illetné meg [BH 2021.11.]. 2. A család védelme A család védelme az Alaptörvényben a házasság védelmével egy mondatban, de kü- lönállóan jelenik meg. A magyarázó félmondat (Magyarország a családot „mint a nem- zet fennmaradásának alapját” védi), egyértelműen itt sem definíció, hiszen nyilvánva- lóan nemcsak a gyermekes család tekinthető családnak, hanem az is, amelyben gyer- mek – bármilyen okból – nem születik vagy gyermeket nem nevelnek, hanem a család egyik tipikus jellemzőjét ragadja meg (a családban általában születik gyermek). Az Alaptörvény negyedik módosítása ugyanakkor a rendelkezést kiegészítette azzal a mondattal, hogy „a családi kapcsolat alapja a házasság, illetve a szülő-gyermek vi- szony”. Ez a rendelkezés tartalmilag a családok védelméről szóló 2011. évi CCXI. tör- vénynek [Csvt.] az Alkotmánybíróság 43/2012. (XII. 20.) AB határozattal megsemmisí- tett 7. §-át emeli alkotmányos szintre. A megsemmisítés alapja a család fogalmának akkor alkotmányellenesen szűknek tartott meghatározása volt, amely kirekesztette a tágabb, dinamikusabb családfogalomba beletartozó, azonos célra irányuló, kölcsönös gondoskodáson alapuló, tartós érzelmi és gazdasági életközösségeket, ha azok nem há- zasságon alapultak. Megjegyezzük, hogy – az állami védelem igénye szempontjából – az aktuális magyar és a nemzetközi családjogi szakirodalom is szélesebb értelemben tárgyalja a jogilag szabályozott családi kapcsolatokat [vö. Szeibert Orsolya: Családi Jog. ELTE Eötvös Kiadó, 2015., Barzó Tímea: A magyar család jogi rendje. Patrocinium 2017., Hegedűs Andrea: Az élettársi kapcsolat a polgári jogi kodifikáció tükrében. Pólay Elemér Alapítvány 2010.], valamennyi munka kiemelve az Európai Unió család- jogi vonatkozású jogalkotási tevékenységének szerepét és annak szélesedését a határo- kat átlépő családi kapcsolatok számának növekedésével. A szociológia tudománya pe- dig arra mutat rá, hogy a családi kapcsolatok vonatkozásában az elmúlt fél évszázadban mélyreható változásoknak lehettünk tanúi, amelyek társadalmi feldolgozása hosszabb időt vesz igénybe, de „a család egyik legfőbb erőssége éppen a rugalmasság, mely révén biztosítható az egyik legfontosabb társadalmi alapintézményként való fennmaradása” [Ld. Családszociológiai kutatások Magyarországon a 21. század elején, Takács Judit bevezető írása és Dupcsik Csaba: Gleccserre építve. A család intézményének esszen­ cializálása. Magyar Tudomány 2016/2. 130–132. és 133–141. o.]. Az Alaptörvény kilencedik módosítása az L) cikket kiegészítette azzal a mondattal, hogy: az anya nő, az apa férfi. Az indokolás szerint ez a megállapítás a jogrendszert átható olyan értékek közé tartozik, „amelyek tiszteletben tartása a felnövekvő nemze- dék és az eljövendő generációk számára a lehető legteljesebb méltóságban élt élet lehe- tőségét biztosítják. Ezzel összefüggésben szükséges a családi élettel, illetve a gyerme- kek nevelkedésével összefüggésben rögzíteni azt, a születési nem természetes, megvál- toztathatatlan adottságán alapuló felfogást, amely szerint az anya nő, az apa férfi.” A családjog szempontjából eddig sem volt kétséges, hogy a leszármazáson alapuló rokoni kapcsolatban az anyai státuszt kizárólag nő, az apait kizárólag férfi töltheti be, amely- nek jogi elismerésére a törvény vélelmek rendszerét dolgozta ki (ld. CSJK IX. Fejezet: Az apai jogállás keletkezése, XI. Fejezet: Az anyai jogállás). A szóban lévő módosításnak

34 ALAPELVEK valójában az örökbefogadáson alapuló rokoni kapcsolatban lehet jelentősége, abból a szempontból, hogy sorrendben a házaspár örökbefogadók után kivételesen, miniszteri hozzájárulással engedélyezhető egyedülállókénti örökbefogadás ne vezessen olyan helyzethez, amelyben az egyedülálló örökbefogadó mellett a vele azonos nemű párja tölti be ténylegesen a másik szülő szerepét. Álláspontom szerint azonban házaspár örökbefogadók hiányában az egyedülállói örökbefogadás ily módon való korlátozása csökkentheti a gyermek belföldi örökbefogadásának kilátásait, ami ellentétben áll a gyermek családban nevelkedéséhez fűződő alapvető jogával [ENSZ Gyermekjogi Egyez- mény Preambulum 6. bekezdés, CSJK 4:2. § (4) bek.]. A nemzetközi gyakorlatban a család védelme egyértelműen kiterjed nemcsak a há- zasságon alapuló, valamint a vérségi vagy annak mintájára létrejövő örökbefogadási és gyámsági kapcsolatokra, hanem az ún. tényleges családi kapcsolatokra is. Ugyanak- kor a formális megközelítés helyett egyre inkább a kapcsolat tartalmára (működő s ez- által védelemre érdemes kapcsolatról van-e szó) helyeződik a hangsúly. Az Emberi Jogok Európai Egyezményének 8. cikkével kapcsolatban („mindenkinek joga van ahhoz, hogy magán- és családi életét, lakását és levelezését tiszteletben tartsák”) az Emberi Jogok Európai Bírósá- ga (EJEB) az elmúlt évtizedekben több alkalommal kifejtette, hogy „a családi élet létezése vagy nem létezé- se elsősorban ténykérdés, amely közeli személyes kapcsolatok meglététől függ” (K. and T. v. Finland, 2001). Ebből kiindulva az adott állam joga szerint „törvénytelennek” minősülő gyermek és szülője közötti kapcso- lat (Marckx v. Belgium, 1979), a nagyszülő és unokája tényleges együttélése (Bronda v. Italy 1998) és más hasonlók mellett, a házasságkötés nélkül együtt élők viszonyát is egyértelműen családi kapcsolatnak minő- sítette. „Amikor arról kell dönteni, hogy egy kapcsolat »családi életnek« minősül-e, számos tényező rele- váns lehet, beleértve annak vizsgálatát, hogy a pár együtt él-e, kapcsolatuk hosszát és hogy demonstrálják-e egymás felé való elkötelezettségüket gyermekvállalással vagy bármilyen egyéb módon” (X.Y. and Z. v. Uni- ted Kingdom, 1997). „A család kiterjedhet a tényleges »családi« kötelékekre is, amelyekben a felek házassá- gon kívül élnek együtt” (Esholz v. Germany, 1994). Egy másik ügyben a Bíróság kimondta, hogy „a hagyo- mányos család védelmének célja nagy horderejű és jogos cél”, de hangsúlyozta, hogy e cél „meglehetősen absztrakt” és ezért „rendkívül változatos konkrét intézkedésekkel érhető el […] az, hogy egy másik csoport- nak jogokat és előnyöket adunk, nem eredményezi azt, hogy az a csoport, amely már rendelkezett e jogokkal és előnyökkel, elveszíti azokat” és „e jogok és előnyök nem is feltétlenül hígulnak fel vagy válnak értéktele- nebbé, csak mert más is részesedik bennük (Karner v. Austria 2003). Az elmúlt évtizedben hozott egyik döntésében pedig a Bíróság addig is elment, hogy „a 8. cikk által megkívánt családi élet tiszteletben tartása során [az állam] szükségszerűen köteles figyelembe venni a társadalomban végbement változásokat és a szociális, polgári jogi és kapcsolati kérdésekkel összefüggő fejleményeket, ideértve azt a tényt, hogy nem csupán egy út vagy egy választási lehetőség van, amikor családi életünkről vagy magánszféránkról dön- tünk” (Kozak v. Poland, 2010). A Schalk and Kopf v. Austria (2010), valamint a X and and others v. Austria (2013) ügyben Bíróság a „családi élet” fogalmába sorolta a stabil de facto kapcsolatban együtt élő külön nemű párokat, mindkét ügyben hangsúlyozva, hogy a házasság „mélyen gyökerező szociális és kulturális jelentéstartalmakkal bír, amelyek az egyes társadalmakban nagymértékben eltérhetnek”, valamint a „ha- gyományos család védelme, valamint a gyermek érdekeinek védelme” olyan legitim cél lehet, amelyekre tekintettel a házasságkötési, illetve az örökbefogadási jog korlátozható”. Ugyanakkor a Bíróság – ha a kérel- mező a 8. cikk sérelmére hivatkozik is – nem ad védelmet a de iure kapcsolatnak sem, ha az csupán formai­ lag fennálló, üres jogi keret; ilyen módon még a szülő-gyermek kapcsolat sem minősül automatikusan csa- ládi életnek, amennyiben ez a valóságban pusztán jogi kötelék (Lebbink v. The Netherlands, 2004). Ez a megközelítés válik – elsősorban emberi jogi alapon (pl. munkavállalás és az ezzel összefüggő letelepedés szabadsága, nemek közötti megkülönböztetés tilalma) – egyre inkább uralkodóvá az Európai Unió tagálla- maiban is. [Az EJEB gyakorlatának legújabb összefoglalóját lásd Geoffrey Williams: Private and Family Life ver- sus Morals and Tradition in the Case Law of the ECtHR. In: Boele–Welki–Detthlof–Gephart (eds.): Family Law and Culture in Europe. Intersentia, Cambridge–Antwerp–Portland 2014. pp. 305–322.]. Következte- téseiben a szerző hangsúlyozza, hogy az EJEB-nek – mint nemzetközi emberi jogi bíróságnak – szabályoz- nia kell a személyes és családi ügyekbe való [állami] beavatkozás kereteit. Ez a feladat magában foglalja annak eldöntését, hogy „a többségi nézetek helyénvaló és elégséges okot szolgáltatnak-e az egyéni autonó-

ALAPELVEK 35  mia korlátozására vagy a családtípusok közti különbségtételre, illetve hogy a nemzeti társadalomban ural- kodó erkölcsi felfogást a liberális pluralizmus jegyében ki kell-e törölni a legitim célok listájáról”. Kérdés, hogy megszilárdult európai konszenzus esetén a Bíróság magára vállalhatja-e, illetve magára kell-e vállal- nia a közös felfogás valódi követelményekké történő kikristályosítását, vagy a hazai vita színvonalát és/vagy a kérelmező határátlépésre való lehetőségét kell döntéseiben szem előtt tartania. Magyarország Alaptörvénye – az Alapvetés Q) cikkének (2) bekezdésével összhang- ban, amely szerint Magyarország nemzetközi jogi kötelezettségeinek teljesítése érdeké- ben biztosítja a nemzetközi jog és a magyar jog összhangját – a VI. cikk (1) bekezdésé- nek első mondatában szinte szó szerint megismétli a emberi jogi egyezmény 8. cikkét: „mindenkinek joga van ahhoz, hogy magán- és családi életét, otthonát, kapcsolattartá- sát és jó hírnevét tiszteletben tartsák”. Ebből pedig következik, hogy a magyar jognak megfelelő szintű védelmet kell biztosítania azoknak a kapcsolatoknak is, amelyek nem a törvényben foglaltaknak megfelelően jönnek létre, de tartalmilag a családi kapcsola- tok alapvető jellegzetességeivel rendelkeznek. A CSJK a tényleges családi kapcsolatok közül az egy évet meghaladóan fennállott élettársi kapcsolatokhoz fűz családjogi joghatásokat, amennyiben a kapcsolatból az élettársaknak közös gyermeke származott [4:86–4:95. §§], mégpedig nemcsak a szülő és gyermek viszonyban, hanem az élettársak egymás közötti viszonyában is (élettársi tartás, lakáshasználat). Az élettársi kapcsolat fogalmát és vagyoni jogkövetkezményeit – annak időtartamától és a közös gyermek lététől függetlenül – a Kötelmi Könyv XXV. Címe tartalmazza. A CSJK ezen túlmenően szabályozza a mostohaszülő-mostohagyer- mek, nevelőszülő-nevelt gyermek közötti tartási kötelezettséget a kölcsönösség elve alapján [4:198–4:200. §§], az apaság vélelmének megdöntése esetén a korábbi vélelme- zett apa és a gyermek közötti kapcsolattartást [4:113. § (1) bek. b) pont], a volt mostoha- szülő és gyám kapcsolattartási jogát a gyermekkel [4:179. § (3) bek.], ha a gyermek hosszabb időn keresztül a háztartásukban nevelkedett, sőt lehetővé teszi – a felügyele- tet gyakorló szülő hozzájárulásával – a gyermekkel tényleges családi kapcsolatban álló személy részvételét a gyermek gondozásában és nevelésében [4:154. §]. Mindezekkel a rendelkezésekkel a nem törvény alapján létrejött (házasságon, leszármazáson, örökbe- fogadáson, gyámságon alapuló), ténylegesen fennálló és működő családi kapcsolatok- hoz fűz joghatásokat. Bár a Ptk. nem tartalmaz rendelkezéseket a bejegyzett élettársi kapcsolatra, sőt – a 6:514. §-át kivéve – egyetlen rendelkezésében sem említi azt, a 2009. évi XXIX. törvény (Bét.) 3. § (1) bekezdésének általános utaló szabálya folytán, amely a házasságra vonat- kozó szabályokat a bejegyzett élettársi kapcsolatra, a házastársra vagy házastársakra vonatkozó szabályokat a bejegyzett élettársra vagy bejegyzett élettársakra stb. rendeli alkalmazni [a (2)–(4) bekezdésében rögzített jelentős kivételekkel], az ilyen kapcsola- tok akarva-akaratlan a Ptk. védelmi zónájába esnek: a bejegyzett élettársakat egymás- sal szemben megilletik mindazok a jogok és a kötelezettségek, amelyeket a Ptk. a sze- mélyi és vagyoni jogok és kötelezettségek körében a házassághoz fűz (a CSJK alapján a hűség, kölcsönös együttműködési és támogatási kötelezettség, tartás, közös vagyon- szerzés, lakáshasználat, az Öröklési Jogi Könyv alapján törvényes öröklés stb.). Ezzel a Ptk. kimondatlanul a bejegyzett élettársi kapcsolat háttérjogát képezi. Fontos hangsú- lyozni, hogy a bejegyzett élettársi kapcsolat a jog által ilyenként elismert státus, amely külön törvény által intézményesített partnerkapcsolatként vonja maga után a magánjo- gi szabályok alkalmazását.

36 ALAPELVEK Az Alkotmánybíróság az Alapvető Jogok Biztosának utólagos normakontroll-indítványát elutasító 3003/2021. (I. 14.) AB határozatában az azonos nemű bejegyzett élettársakat a házasságban élő különnemű élettársakkal sorolta homogén csoportba. Álláspontja szerint a jogalkotó kinyilvánított szándékának te- kinthető a bejegyzett élettársaknak a házastársakkal nem azonos, de bizonyos tekintetben hasonló helyzet- ben való kezelése. Ezért az a jogértelmezés és jogalkalmazási gyakorlat fogadható el alkotmányosnak, amely a bejegyzett élettársakat a Bét. utaló szabálya alapján a közeli hozzátartozók közé sorolja annak elle- nére, hogy a Ptk. 8:1. § 1. pontjának felsorolásában nem szerepelnek. 3. A családi és az egyéni érdek összhangjának elve A § (2) bekezdésében rögzített elv, amely a Csjt. 1. §-ának (3) bekezdése szerinti tár- sadalmi és egyéni érdek összhangjának biztosítása helyébe lépett, a családon belüli ér- dekegyensúlyt kívánja szolgálni. Abból indul ki, hogy a család mint a társadalom legki- sebb és legfontosabb egysége, olyan közösség, amelyet ebbéli minőségében is védeni kell. A családot alkotó egyének érdeke csak a család mint közösség érdekével összhang- ban érvényesülhet, ugyanakkor a családi kapcsolatokban a családot alkotó egyének ér- dekeinek is kifejezésre kell jutniuk. A család olyan bonyolult kapcsolatrendszer, háló, amelynek bármely pontja sérül, az az egész közösséget megbolygathatja. Ezért a CSJK számos részletrendelkezésében megjelenik a kölcsönös együttműködési, támogatási és szolidaritási kötelezettség mind a házastársak, szülők közötti személyi és vagyoni kér- désekben, mind a szülő-gyermek kapcsolatban (pl. 4:25. § a házastársak közös és önál- ló döntési joga, 4:173. § a különélő szülők együttműködési kötelezettsége, 4:153. § a gyermek nevelésének és életpályájának megválasztása). Az alapelv a konkrét ügyek el- döntésénél a jogalkalmazókat is ennek az érdekegyensúlynak a biztosítására kötelezi. 4:2. § [A gyermek érdekének védelme] (1) A családi jogviszonyokban a gyermek érdeke és jogai fokozott véde- lemben részesülnek. (2) A gyermeknek joga van ahhoz, hogy saját családjában nevelkedjék. (3) Ha a gyermek nem nevelkedhet saját családjában, akkor is biztosíta- ni kell számára, hogy lehetőleg családi környezetben nőjön fel és korábbi családi kapcsolatait megtarthassa. (4) A gyermeknek a saját családjában, illetve a családi környezetben ne- velkedéséhez és a korábbi családi kapcsolatai fenntartásához fűződő jogát törvényben meghatározott esetben, kivételesen és a gyermek érdekében lehet korlátozni. A kiskorú gyermek érdekének védelmét a Csjt. 1995. évi módosítása iktatta be a tör- vény céljai közé [Csjt. 1. § (2) bekezdése], bár azt a Csjt. számos részletrendelkezése és a jogalkalmazás már korábban is következetesen figyelembe vette. A módosítás előzmé- nye volt, hogy Magyarország az 1991. évi LXIV. törvénnyel a magyar jogrendbe iktatta a Gyermek Jogairól szóló, New Yorkban, 1989. november 20-án kelt Egyezményt (ENSZ Gyermekjogi Egyezmény). Az Egyezmény 3. cikkének 1. pontja valamennyi állami szerv, hatóság kötelezettségévé teszi, hogy a gyermeket érintő döntések meghozatala során elsősorban a gyermek „mindenekfelett álló” érdekét vegyék figyelembe. A 2. pont szerint az Egyezményben részes államok kötelezik magukat arra, hogy a gyermek szá- mára, szüleinek jogait is tekintetbe véve biztosítják a megfelelő védelmet és gondozást. A 18. cikk 2. bekezdése pedig megfelelő segítség nyújtását írja elő az állam részéről a

ALAPELVEK 37  szülők számára is a gyermek nevelésével kapcsolatban rájuk háruló felelősség gyakor- lásához. Az eltelt negyedszázadban számos újabb dokumentum is született mind az Eu- rópa Tanács, mind az Európai Unió keretében a gyermeki jogok védelme céljából, így pl. az Európai Unió Alapjogi Chartájának 24. cikke „A gyermekek jogai” cím alatt tartal- maz ilyen tárgyú rendelkezéseket, az Európai Bizottság pedig 2011 februárjában elfo- gadta az Európai Unió gyermekjogi ütemtervét, amely az unió keretein belül jelöl ki közös fellépést a gyermekek érdekében és intézkedéseket a „gyermekbarát igazságszol- gáltatás” megteremtéséhez. Ennek eredményeként Magyarországon a kiskorú gyermek mint érdekelt meghallgatásának speciális szabályait a 2012. évi LXII. törvény beiktatta a büntető-, illetve a polgári eljárásba [utóbbit lásd a régi Pp. 65/A–65/B. §-aiban, amely a Pp. 473. §-ában szinte szó szerint átvételre került]. A gyermek érdekének védelme korántsem csupán családjogi alapelv. Az Alaptörvény XVI. cikkének (1) bekezdése leszögezi, hogy minden gyermeknek joga van a megfelelő testi, szellemi és erkölcsi fejlődéséhez szükséges védelemhez és gondoskodáshoz, a (3) bekezdés pedig a szülők gondoskodási kötelezettségét írja elő gyermekükkel szemben, beleértve a taníttatást. A XVI. cikk (1) bekezdésének az Alaptörvény kilencedik módosításával kiegészített rendelkezése szerint Magyarország védi a gyermekek születési nemének megfelelő önazonossághoz való jogát és biztosítja a hazánk alkotmányos önazonosságán és ke- resztény kultúráján alapuló értékrend szerinti nevelést. A módosítás indokolása sze- rint „a születési nem adottság, amelyet megváltoztatni nem lehet: az emberek férfinak vagy nőnek születnek. Az emberi méltósághoz pedig az is hozzátartozik, hogy minden gyermeknek joga van a születési nemének megfelelő önazonossághoz, melynek része, hogy védelmet élvezzen testi és lelki integritása ellen ható szellemi vagy biológiai be- avatkozásokkal szemben.” Ehhez képest a 2020. évi CLXVI. törvény az anyakönyvi el- járásról szóló 2010. évi I. törvényből mellőzte a gyermek nemének megváltozásával ös�- szefüggő utónévváltozás anyakönyvezésének lehetőségét, és kizárólag a születési nem anyakönyvezését ismeri el. A módosítás – véleményem szerint – nem gyermeki jogot rögzít (kiskorúra vonatko- zó, nemváltoztatáshoz kapcsolódó névváltoztatási igény hazánkban a gyakorlatban nem merült fel), hanem a nagykorú transzneműek nemváltoztatásának anyakönyvezé- sét gátolja meg, ami viszont emberi jogi szempontból problematikus. [Ld. pl. az 58/2001. (VII. 21.) AB határozatot, amely – az Emberi Jogok Európai Bíróságának ítélkezési gya- korlatát követve – alapvető emberi jognak minősítette a transzexuálisok esetében a névváltoztatáshoz való jogot, továbbá az ezen álláspontot – még a kilencedik módosítás előtt – megerősítő 6/2018. (VI. 27.) AB határozatot.] Ami a keresztény kultúrán alapuló értékrend szerinti nevelést illeti, felvethető a kér- dés, hogy a rendelkezés hogyan illeszkedik XVI. cikk (2) bekezdéséhez, amely szerint a szülőknek joguk van megválasztani a gyermeküknek adandó nevelést, amelybe – a lel- kiismereti és vallásszabadság részeként – a világnézet kialakítása is beletartozik. Jog- irodalmi nézet szerint – amely az Alaptörvény R) cikkének (4) bekezdésével kapcsolat- ban elemezte a keresztény kultúra védelmének tartalmát – az alapjogi védelem a ke- resztény hagyományon alapuló kultúrára vonatkozik, a meglévő, kialakult kultúra – és nem egy konkrét vallás vagy világnézet – értékeinek védelmét jelenti. [Schanda Balázs: Magyarország keresztény kultúrájának alkotmányos védelme. Jogtudományi Köz- löny, 2019.4. 150–155.o.]. Ebben az általános értelemben pedig nyilvánvalóan nem ke- rülhet szembe azzal az alapvető szülői joggal sem, hogy a gyermek neveléséről – az íté-

38 ALAPELVEK lőképessége birtokában lévő gyermek véleményének kellő figyelembevételével, az isko- la, életpálya kérdésében a gyermekkel együttesen – a szülők döntenek [4:153. §]. Ezt alátámasztja a 4:166. §-nak az a rendelkezése, amely a lelkiismereti és a vallásszabad- ság körébe tartozó kérdéseket kiveszi a gyámhatóság mint állami szerv döntési jogkö- réből, amennyiben a közös szülői felügyelet gyakorlása során a szülők e kérdésekben nem tudnának megállapodni. A gyermek védelmében előírt alkotmányos követelményeknek valamennyi jogágban és a társadalmi élet minden területén (gyermekvédelem, szociálpolitika, oktatásügy, egészségügy) érvényesülnie kell. A gyermek érdekének elsődlegessége jutott kifejezésre pl. az Alkotmánybíróság 2299/B/1991. AB hatá- rozatában [ABH 1992/570. old.], amely szerint a kiskorú gyermek lakáshasználati joga a tulajdonos (önálló bérlő) használati jogosultságát megelőzi, ezért nem alkotmányellenes az ugyancsak alkotmányos alapjog- ként definiált tulajdonjog-korlátozás, ha az a gyermek alapvető jogainak biztosítása érdekében elkerülhe- tetlen és a korlátozás a feltétlenül szükséges mértéket nem haladja meg. A gyermek érdekének mint legfőbb szempontnak az értékelését fejtette ki a házassági bontóperben és a gyermekelhelyezési perekben a Legfel- sőbb Bíróság 19. és 24. irányelvével módosított 17. irányelve is, amelyet a Kúria 1/2014. PJE határozata az új Ptk. alkalmazása körében nem tekint irányadónak, ennek azonban – természetesen – nem az abban foglalt, időtálló elvek elvetése, hanem a szülői felügyelet szabályozásának új rendszere, részben új szabályai, a ter- minológiai változások és a több tekintetben idejétmúlt megszövegezés volt az oka. A gyermek védelmére hivatott közigazgatási jogszabályok közül kiemelkedő jelentőségű az 1997. novem- ber 1-jén hatályba lépett 1997. évi XXXI. törvény [Gyvt.] a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatás- ról, amely a gyermekvédelem átfogó rendszerét teremtette meg. A törvény jelentős szemléletváltozást tük- röz az addigi gyámügyi rendszerhez képest: elsődlegesen a gyermek családban történő nevelkedésének elő- segítését, veszélyeztetettségének megelőzését és megszüntetését, illetőleg a szülői vagy más hozzátartozói gondoskodásból kikerülő gyermek helyettesítő védelmének biztosítását szolgálja. A Gyvt. 6–10. §-ai részle- tesen felsorolják a gyermeki jogokat, amelyek részben általános emberi jogok (emberi méltósághoz való jog, vallási és lelkiismereti szabadság stb.), részben a gyermek sajátos helyzetéből adódó speciális jogok (család- jában történő nevelkedéshez, származása, vér szerinti családja megismeréséhez, a kapcsolattartáshoz, bi- zonyos esetekben pl. a fogyatékos, tartósan beteg gyermeknél különleges ellátáshoz való jog) körébe tartoz- nak. A Gyvt. 11. §-a kimondja, hogy a gyermek jogainak védelme minden olyan természetes és jogi személy kötelessége, aki a gyermek nevelésével, oktatásával, ellátásával, törvényes képviseletének biztosításával, ügyeinek intézésével foglalkozik, és külön rögzíti a gyermek bántalmazással szembeni védelemhez való jo- gának érvényesítése érdekében az illetékes szervek és személyek miniszter által jóváhagyott egységes elvek és módszertan alkalmazásával történő eljárását. A 11/A. § a gyermekvédelmi gondoskodásban részesülő gyermek jogainak védelmét a gyermekjogi képviselőre bízza. A Gyvt.-t az elmúlt évtizedekben számtalanszor módosították, a gyermekvédelmi rendszer időről időre új elemekkel és szolgáltatásokkal bővült. Legutóbb a 2020. évi CXLVII. törvény a nevelőszülői ellátásban a különleges, speciális vagy kettős szükségletű gyermekek gondozását illetően, az utógondozás meghosszab- bításának lehetőségében a középfokú tanulmányokat folytató és szakképző intézményben tanuló felnőttek esetében, valamint a „Gyermekeink védelmében” informatikai rendszer fejlesztése és bővítése terén hozott előremutató változásokat. A gyermek érdekének és jogainak fokozott védelme azért szükséges, mert a gyermek – korából és helyzetéből adódóan – a családi kapcsolataiban eleve a gyengébb fél hely- zetében van, ha pedig nincsenek ilyen kapcsolatai, éppen azok hiánya miatt szorul kü- lönleges védelemre és támogatásra. Ezt a védelmet tehát elsősorban az őt körülvevő családi környezet adja meg, amennyiben ez hiányzik vagy nem megfelelően „működik”, a gyermek érdekében az állam köteles beavatkozni és azt biztosítani. Az állam hatékony és gyors közbelépésének kötelezettségét fogalmazza meg az Európa Tanács Miniszterek Bizottságának R 91/9. számú Ajánlása a családjogi ügyekre vonatkozó szükségintézke- désekről.

ALAPELVEK 39  A gyermeket védő alapelv tartalma kettős: egyrészt azt kívánja biztosítani, hogy va- lamennyi, a gyermekkel összefüggő jogviszony elsődleges szempontja a gyermek érde- ke legyen, másrészt azt, hogy a gyermek az őt érintő szülői döntéseknek, hatósági eljá- rásoknak ne tárgya legyen, hanem olyan legfőbb érdekeltje, akit tájékoztatni kell a szó- ban lévő kérdésekről, jogosult azokról véleményt nyilvánítani, és a véleményét – korá- nak, érettségének megfelelően – kellő súllyal figyelembe kell venni. A gyermek vélemé- nyének figyelembevétele nem ahhoz kötődik, hogy egyébként koránál fogva cselekvő- képtelen vagy korlátozottan cselekvőképes-e, hanem hogy képes-e az adott kérdésben önállóan és befolyásmentesen véleményt nyilvánítani, tehát az ún. ítélőképességhez [4:148. §]. A törvény a Gyermekjogi Egyezmény szóhasználatával szemben nem a gyermek „mindenekfelett álló” érdekének figyelembevételét, hanem a gyermek érdekeinek foko- zott védelmét írja elő, ez ugyanis valósághoz hívebben adja vissza a „the child’s best in- terest” kifejezés által leírt fogalmat. A gyermek ugyanis maga is a családi közösség tag- ja, így nem lehetséges valamennyi esetben kizárólag az ő érdekeit figyelembe venni, a családi közösség többi tagjának (szüleinek, testvéreinek) érdekeit, a család anyagi te- herbíró képességét is mérlegelni kell a döntéseknél. Az érdekek és jogok „fokozott” vé- delme a számára az adott helyzetben lehető legjobb, az érdekeire leginkább tekintettel lévő megoldás alkalmazását jelenti. A jogirodalomban az utóbbi időben a „fokozott” védelem mellett a gyermek „legfőbb érdeke” kifejezés is meghonosodott. A gyermek érdekeinek védelmében – mint említettük – a gyermekvédelmi törvény is rögzít magánjogi jellegű alapelveket (a gyermek személyiségi jogainak védelmén kívül a gyermeknek saját családjához, illetve a családi környezethez, továbbá származásá- nak, vér szerinti családjának megismeréséhez és a rokonaival való kapcsolattartáshoz fűződő jogokat). Ezek közül az utóbbiak a magánjogban (is) elvi jelentőségű tételek. Ezért a CSJK a gyermeknek a saját családjában való nevelkedéshez fűződő jogát [(2) be- kezdés], illetve, ha ez nem valósítható meg, a lehetőleg családi környezetben való felnö- vekedéséhez és korábbi családi kapcsolatai megtartásához való jogát (amelybe beletar- tozik a vérségi származása megismeréséhez fűződő joga is) rögzíti [(3) bekezdés]. Végül az államnak a magán- és családi életbe való beavatkozása kivételességéből ered, hogy a gyermeknek a saját családjában, illetve a családi környezetben nevelkedéséhez és csa- ládi kapcsolatai megtartásához fűződő jogának csak kivételes és a gyermek érdekében történő korlátozhatóságát ismeri el [(4) bekezdés]. Ezeket az elveket, kissé bővebb meg- fogalmazásban „A családban élő gyermek kötelezettségei és jogai” alcím alatt a Csvt. 13. §-a is irányadónak tekinti. A gyermek érdekének alapelvi szintű védelme a CSJK számos részletrendelkezésé- ben tükröződik: a gyermeknek a leszármazáson alapuló rokoni kapcsolatai megállapí- tására vonatkozó jogától [lásd apaság: IX. fejezet, anyaság: XI. fejezet, vérségi szárma- zás kiderítése örökbefogadásnál 4:135. §] kezdve, a szülői felügyelet, az örökbefogadás és a gyámság körében az ítélőképesség birtokában lévő gyermek véleményének figye- lembevételén [4:145., 4:148., 4:228. §] keresztül, az örökbefogadás, a családbafogadás és a gyámság mindazon rendelkezéseinek tartalmáig, amelyek biztosítják, hogy a gyer- mek a saját családjától csak a törvényben meghatározott esetekben, saját érdekében, és akkor is lehetőleg másik családba helyezéssel legyen elválasztható. A gyermek érdekeinek fokozott védelme minden közigazgatási és bírósági eljárásban alapkövetelmény, amely az eljárás más résztvevőinek jogait felülírhatja. Így pl. ha a szü- lő a gyermeket jogellenesen tartja magánál, a tartásdíj megfizetése alól általában nem

40 ALAPELVEK mentesülhet. A szülő mentesítésének kivételes és szigorú feltétele annak bizonyítása, hogy a jogellenes helyzet kialakítása (a gyermek magához vétele vagy magánál tartása) a gyermek nyilvánvaló érdekében áll [BH 2019.204.]. Ma már az európai államok többségében evidencia a „házasságon kívül született” gyermek egyenjogúságának követelménye, amely egyébként a magyar jogban az 1946. évi XXIX. törvénycikk hatálybalépése óta következetesen érvényesül. Ennek megfele- lően a CSJK semmiféle hátrányos megkülönböztetést nem ismer „a házasságon kívül született” gyermekkel szemben, sem a származásának megállapítása, sem névviselése, sem bármilyen más joga (pl. lakáshasználati, tartási jogosultsága) tekintetében. 4:3. § [A házastársak egyenjogúságának elve] A házastársak a házasélet és a család ügyeiben egyenjogúak; jogaik és kötelezettségeik egyenlők. A házastársak egyenjogúságának elve ma már minden civilizált országban alapvető követelmény, az a férfiak és a nők egyenjogúságának elvéből következik, amelyet szá- mos nemzetközi dokumentum rögzít, így pl. az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozata 16. cikkének 1. pontja, az Emberi Jogok Európai Egyezményének 7. sz. kiegészítő jegy- zőkönyve, a házastársak polgári jogegyenlőségéről szóló Európa Tanács miniszterek Bizottsága R (78) 37 határozata. Magyarország Alaptörvényének XV. cikk (3) bekezdése kimondja, hogy a nők és a férfiak egyenjogúak, az (5) bekezdés pedig ennek tényleges megvalósulása érdekében külön intézkedések megtételét írja elő – többek között – a családok és a nők védelme érdekében. Az elv – amely történetileg a női egyenjogúsági törekvések eredményeként fejlődött ki – természetesen nemcsak a családjogban, ha- nem valamennyi jogágban (pl. munkajog, közigazgatási jog) meghatározó jelentőségű. Az egyenjogúságot a CSJK két irányban biztosítja: egyfelől a házastársi kapcsolat- ban, másfelől a családi életben. Alapvető tartalma, hogy egyik házastársnak sincs ha- talma a másik fél személye és vagyona felett, és nem élvez előjogokat a szülői felügyele- ti jogok területén a másikkal szemben sem a házasság fennállása alatt, sem annak meg- szűnésekor (pl. a szülői felügyeleti jogok gyakorlásával kapcsolatban, a lakáshasználat rendezésénél). Az egyenjogúság mellérendeltségi viszonyt fejez ki: a jogok és a kötelezettségek egyen- lőségét jelenti. A CSJK 4:25. §-ának általános szabálya szerint a házastársak a házasélet és a család ügyeiben közösen, a személyüket érintő ügyekben önállóan, de a család érde- kére figyelemmel döntenek; döntéseik során figyelembe kell venniük gyermekük és egy- más érdekeit is. Egyetértünk azzal az állásponttal, hogy ez – már a Csjt.-ben is meglévő szabály – a házastársak személyes kapcsolatában két követelményt juttat kifejezésre: a házastársak autonómiáját és a kölcsönös alkalmazkodást, amelyek együttes megvalósítá- sa (az egymás iránti szereteten és megbecsülésen alapuló „egyensúlyi helyzet” kialakítá- sa) nem könnyű feladat és nem is valósítható meg csupán jogi eszközökkel [Csiky Ottó – Filó Erika: Magyar családjog, Pécs, 2001., 20. old.]. A házastársak mint szülők egyenjo- gúságának a gyermekeikkel fennálló kapcsolatukban is fontos szerepe van. A CSJK en- nek tényleges megvalósulása érdekében kifejezetten erősíteni kívánja a gyermekétől kü- lön élő szülő jogait és a szülők együttműködését [lásd 4:173–4:177. §§]. Az egyenjogúság elve természetesen nem jelenti azt, hogy akár a házastársi kapcso- latban, akár a szülők közötti viszonyban ne kerülhetne sor – a törvényben meghatáro- zott esetekben – valamelyik házastárs jogainak korlátozására, ha azt a másik házas-

ALAPELVEK 41  társ, a család és a gyermek védelme indokolja (így pl. az egyik házastárs lakáshasznála- ti jogának megszüntetésére, szülői felügyeleti jogainak korlátozására, kivételes esetben megszüntetésére, más védelmi intézkedések – pl. megelőző távoltartás – foganatosítá- sára). Mindez azonban nem áll ellentétben az egyenjogúság elvével, amelynek a házas- ság és a család védelmével összhangban kell megvalósulnia. Az egyenjogúság elvének a házasságon kívüli, más párkapcsolatokban is érvényesülnie kell, ha ezt törvény vagy jogszabály külön nem is mondja ki. A Ptk. Bizottsági Javaslata az élettársak jogainak és kötelezettségeinek egyenlőségét még kifejezetten rögzítette (Biz. Jav. 4:88. §), az elfogadott törvényből azonban a szabály kimaradt. Ennek ellenére az az egyenjogúság alapvető alkotmányos elvéből [Alaptörvény XV. cikk (1) bek.] eredően irány- adó mind az ún. tényleges élettársi kapcsolatokban, mind a bejegyzett élettársi kapcsolat- ban [utóbbi a Bét. 3. § (1) bekezdésének a házastársakra utaló szabályából is nyilvánvaló]. A CSJK-nak a szülői felügyeletre, ebből eredő jogaikra és kötelezettségeikre (pl. gyerme- kük eltartására) vonatkozó szabályai pedig semmiféle különbséget nem tesznek a szülők között aszerint, hogy házasságban, élettársi kapcsolatban élnek-e, illetőleg egyáltalán megvalósult-e közöttük bármiféle együttélés, mert ez nemcsak a jogegyenlőségüket, ha- nem a gyermek vér szerinti szüleihez fűződő jogát és fokozott védelmének elvét is alapve- tően sértené. A Csvt. 9. §-ának (1) bekezdése szerint a családban az anya és az apa a szülői felelősség alapján – külön törvényben foglalt eltérésekkel – azonos kötelezettségekkel és jogokkal bír. 4:4. § [A méltányosság és a gyengébb fél védelmének elve] A családi jogviszonyokat méltányosan és az érdekei érvényesítésében gyengébb fél védelmét figyelembe véve kell rendezni. A § két különböző, de egymással szorosan összefüggő elvet szabályoz, mindkettő el- sősorban a jogalkalmazóknak ad iránymutatást a családjogi viták rendezéséhez. A méltányosság elvét a Csjt. csak a házastársak vagyoni viszonyainak rendezése kö- rében mondta ki [Csjt. 31. § (5) bek.: „a bíróságnak gondoskodnia kell arról, hogy a va- gyoni igények rendezésénél egyik házastárs se jusson méltánytalan vagyoni előnyhöz”], a Polgári Törvénykönyv rendelkezéseinek megfelelő alkalmazására utaláshoz kapcsol- va, mintegy a vagyoni viszonyok rendezésének törvényi szabályaitól eltérés lehetősége- ként. A CSJK a méltányos rendezés elvét valamennyi családi jogviszonyra kiterjeszti. A családi jogvitákban fordulhat elő ugyanis leginkább, hogy a jog betűjéhez való szigo- rú ragaszkodás az egyik féllel szemben méltánytalansághoz vezethet (summum ius summa iniuria). Ennek hátterében az áll, hogy a családi kapcsolatok bonyolult szövedé- kébe a jogalkalmazó nehezen lát bele, és a bizonyítás is nehezebb, mint a polgári jogvi- szonyok más területén (okiratok nem állnak rendelkezésre, a tanúk általában valame- lyik érintett fél szemszögéből látják az eseményeket). Emellett az eset egyedi körülmé- nyei is nagyobb súllyal jönnek figyelembe, mint más jogterületeken, ami a törvénynek a konkrét ügy jellemzőihez igazított alkalmazását követeli meg. Szladits Károly a mél- tányosságot a jogalkalmazás kisegítő eszközének tekintette, amely „az érdek-összeüt- közések kiegyenlítésének egyéniesítő módszere […] Míg a jogszabály csak az érdekek approximatív, átlagos mérlegeléséig juthat el, a méltányosság maga az egyéniesítő igaz- ságosság” [Szladits: A magyar magánjog vázlata, Grill, Budapest, 1937., 43. old.]. Eb- ben az értelemben tehát a méltányosság olyan egyediesítést jelent, amely nem ellenke- zik a jogszabállyal, hanem elősegíti annak a konkrét esetben történő megvalósulását. A

42 ALAPELVEK méltányosság alkalmazása tehát a családjogban az érintett felek szempontjainak köl- csönös figyelembevételét jelenti, akár szülői felügyeleti jogok gyakorlásáról, tartási kö- vetelés elbírálásáról, házassági vagyoni igények rendezéséről van szó (utóbbi esetben pl. annak értékelését, hogy a házastársak egymással szemben nem kötelesek elszámo- lásra az életközösség fennállása alatt). Nevesítve jelenik meg a méltányosság a családjogban pl. a házastársak lakáshasználatának rendezése körében, mivel a bíróság a házastárs kizárólagos jogcíme alapján használt lakás további, osztott használa- tára feljogosíthatja a másik házastársat a házasság felbontását követően – többek között – akkor, ha a lakás elhagyása rá nézve – a házasság időtartama és e házastárs körülményei alapján – méltánytalan lenne [4:83. § (2) bek.]. Alapvető rendezési elv a házastársak vagyoni viszonyainak rendezésénél is [ennek gyakor- latát lásd a 4:58. §-hoz fűzött magyarázatban, külön alcím alatt]. De megjelenik az elv az élettársak (nem a CSJK-ban szabályozott) vagyoni viszonyainak rendezésénél is, a szerzésben való közreműködés arányának megállapításánál [6:516. § (3) bek.]. A méltányosság alapelve a de facto élettársi kapcsolat családjogi hatásaira (tartás, lakáshasználat) is ki- terjed. Ezen alapelvbe ütközne, ha 28 évi együttélés és három gyermek felnevelése után az együttélés alatt szerzett közös lakásban, az alperes önkénye miatt a gazdálkodásból kizárt felperest még használati jog sem illetné meg [BH 2021.11.]. Szorosan összefügg a méltányossággal az érdekei érvényesítésében gyengébb fél vé- delme, amely a koránál, egészségi állapotánál, lehetőségeinél fogva segítségre szoruló, kiszolgáltatott fél helyzetének megfelelő figyelembevételét jelenti. A családi kapcsola- tokban eleve a gyengébb fél pozíciójában lévő gyermek, aki e minőségében korából és helyzetéből eredően különleges bánásmódra tarthat igényt, a 4:2. § alapelvi szintű ren- delkezése alapján tarthat igényt fokozott védelemre. Ezen túlmenően is vannak azon- ban olyan esetek, amikor a jogalkalmazásnak segítséget kell nyújtania az adott esetben gyengébb pozícióban lévő félnek, pl. a tartásra rászoruló, kiszolgáltatott helyzetben lévő szülőnek, a lakásból „elüldözött” családtagnak, a vagyoni ügyek intézéséből kire- kesztett házastársnak. Ennek eszköztára széles: mind az anyagi jogi szabályokban, mind az eljárásjogban megtalálhatók azok a rendelkezések, amelyek a hatóságok és a bíróság részére megadják a lehetőséget (pl. a gyámhatóság, ügyész perindítási jogának, fellépésének biztosításával, a bíróság részére a bizonyítási teher „átfordításával”, a sza- bad mérlegelés biztosításával, a személyállapoti perekben a hivatalbóli bizonyítás lehe- tőségével) az ilyen helyzetek kezelésére. Egyértelműen a gyengébb fél védelmét szolgál- ja a hozzátartozók közötti erőszak miatt alkalmazható távoltartás intézményének meg- honosítása előbb büntetőjogi intézkedésként a 2006. évi LI. törvénnyel, majd a polgári bíróság által általánosan, a hozzátartozók elleni testi és lelki egészséget súlyosan és közvetlenül sértő vagy veszélyeztető tevékenység folytán alkalmazható gyors és haté- kony szankcióként, a 2009. évi LXXII. törvénnyel. De e cél elérésére alkalmas lehet a Pp.-nek a személyállapoti perekben az általánosnál szélesebb körben alkalmazható ide- iglenes intézkedésekre vonatkozó szabályainak alkalmazása is [Pp. 435. §, 457. §, 485. §]. Mind a méltányosság, mind a gyengébb fél védelme mint egymással szorosan összefüggő alapelvek azt kívánják kifejezésre juttatni, hogy a családjogi jogvitákban nem a „győztes-vesztes”, vagy a „kinek van igaza” pozíció megállapítására kell a jogal- kalmazónak törekednie, hanem e viták kulturált, lehetőség szerint minden érintett fél- nek megbékélést hozó rendezésére. Ez annál is inkább fontos, mert – különösen azok- ban az esetekben, amikor a kapcsolatból gyermek született – a felek hosszabb távú együttműködésre vannak utalva, ami nem képzelhető el az eljárások alatt és után sok esetben csak fokozódó ellenségeskedéssel.

ALAPELVEK 43  A családjogi jogvitákban ennek a helyzetnek a megelőzését, a méltányos érdekki- egyenlítésnek a felek „önkéntességén” alapuló megvalósulását szolgálhatja a felek ön- kéntes részvételén és aktív közreműködésén alapuló közvetítés (mediáció), amelynek általános alapjait a hazánkban a 2002. évi LV. törvény (Kvtv.) teremtette meg, és a Pp. XV. fejezetében szabályozott ügyekben (békítés, a házasság felbontásával összefüggő vitás kérdések) is alkalmazható. A családjog egy másik részterületén, a gyermekkel való kapcsolattartás kérdésében pedig a 14/2003. (II. 12.) Korm. rendelettel beiktatott és e tekintetben a 60/2017. (III. 20.) Korm. rendelettel módosított Gyer. 30/A–30/D. §-ai vezették be az ún. gyermekvédelmi közvetítői eljárást. A mediációnak azonban a csa- ládjogban ennél szélesebb körben, pl. a szülői felügyelet körébe tartozó, a bontópert kö- vetően felmerülő, a gyermek nevelését, vagyoni kérdéseket érintő vitás ügyekben is lét- jogosultsága van. A Kvtv.-nek a 2012. évi CXVII. törvénnyel külön fejezetként beikta- tott rendelkezései [IV. Fejezet 38/A–38/B. §-ok] megnyitották a kaput az ún. bírósági mediáció lehetősége előtt, amelynek bevezetését – a külföldi kedvező tapasztalatok alapján – a jogirodalom nálunk is szorgalmazta [ennek átfogó igényű feldolgozását lásd Nagy Márta: Bírósági mediáció, Bába Kiadó, Szeged, 2011.]. Ez elsősorban a perre vitt jogviták békés rendezése érdekében nyújthat a feleknek, tárgyi illetékmentességénél fogva költségkímélő, a feleknek valós alternatívát jelentő segítséget. A CSJK az anyagi jogi szabályokban is megteremti a jogszabályi hátteret a közvetítői eljárás igénybevéte- lére: egyrészt a házassági bontóper előtt vagy után a feleknek a kapcsolatuk, illetve a bontóperhez kapcsolódó járulékos kérdések rendezésében önkéntes alapon [4:22. §], míg a szülői felügyeletet érintő jogvitákban mind a gyámhatóság, mind a bíróság által kötelezően elrendelhető jelleggel [lásd 4:172. §, 4:177. §]. A felek békés megegyezését szolgálják a Pp.-nek az egyezségi kísérletre és házassági bontóperben a bíróság figyelemfelhívási kötelezettségére, valamint az egyezségkötésre vonatkozó rendelkezé- sei [Pp. 167. §, 238. §, 456. § (4) bek.]. A kötelező közvetítői eljárásra vonatkozó rendelkezéseket az egyes törvényeknek az új Polgári Törvény- könyv hatálybalépésével összefüggő módosításáról szóló 2013. évi CCLII. törvény a Kvtv. 38/C–38/G. §-aiba külön fejezetként iktatta be, a Gyvt. 132. § (6) bekezdésének a felhatalmazása alapján pedig a Gyer. 30/A–30/D. §-ai tartalmazzák a gyámhatósági eljárás során igénybe vehető gyermekvédelmi közvetítői és a támogatott közvetítői eljárás (illetve ezek kötelezően elrendelt változatának) szabályait. A kötelező közvetí- tői eljárással összefüggő rendelkezéseket tartalmaznak a Pp.-nek a perköltség viselésére, az eljárás felfüg- gesztésére és az egyezségkötésre vonatkozó szabályai [Pp. 86. § (3)–(4) bek., 124. §, 238. §].