A tisztességes bírósági eljárás - Audiatur et altera pars (részlet)

CZINE ÁGNES A tisztességes bírósági eljárás Audiatur et altera pars

Tisztességes bírósági eljárás.indd 2 2020. 09. 01. 13:11:13

CZINE ÁGNES A tisztességes bírósági eljárás Audiatur et altera pars Tisztességes bírósági eljárás.indd 3 2020. 09. 01. 13:11:13

© Czine Ágnes, 2020 © HVG-ORAC Lap- és Könyvkiadó Kft., 2020 Szakmai lektor: TÓTH MIHÁLY A kézirat lezárva: 2020. március 13. A kiadó számára minden jog fenntartva. Jelen könyvet, illetve részleteit tilos reprodukálni, adatrendszerben tárolni, bármely formában vagy eszközzel – elektronikus, fényképészeti úton vagy módon – a kiadó engedélye nélkül közölni ISBN 978-963-258-488-1 Budapest, 2020 HVG-ORAC Lap- és Könyvkiadó Kft. Internet: www.hvgorac.hu E-mail: [email protected] Felelős kiadó: dr. Frank Ádám, a kft. ügyvezetője Felelős szerkesztő: Bodnár Kriszta Korrektor: Tomka Eszter Tipográfia és műszaki szerkesztés: Harkai Éva Tisztességes bírósági eljárás.indd 4 2020. 09. 01. 13:11:13

Tartalom Előszó............................................................................................................ 13 Bevezetés....................................................................................................... 17 I. Jogállamiság.............................................................................................23 1. A jogállam fogalmának történeti előzményei........................................ 23 1.1. A Rechtsstaat fogalma....................................................................23 1.2. A rule of law fogalma.....................................................................24 1.3. A jogállamiság fogalma Magyarországon......................................25 1.4. A jogállamiság európai értelmezése...............................................26 2. A jogállam alapvető fogalmi elemei...................................................... 27 2.1. A jogállam formális felfogása.........................................................27 2.2. A jogállam materiális felfogása......................................................28 3. A jogállamiság és az alkotmányosság fogalmának elhatárolási szempontjai............................................................................................ 30 4. A jogállamiság fogalmának értelmezése az Alkotmánybíróság gyakorlatában..................................................... 31 4.1. A z Alkotmánybíróságnak a jogállamiság fogalmát érintő első határozatai.............................. 32 4.2. A jogállamiság fogalmának értelmezése az Alkotmánybíróság határozataiban............................................. 32 4.3. A jogállamiság követelményei........................................................ 33 4.3.1. A jogbiztonság..................................................................... 35 4.3.2. A normavilágosság..............................................................36 4.3.3. A visszaható hatály tilalma mint alkotmányos alapelv és alapjog..................................................................................36 4.3.4. A kellő felkészülési idő követelménye.................................38 4.3.5. A hatalmi ágak elválasztása................................................ 39 4.3.6. A bírói függetlenség mint a jogállami működés fundamentuma.....................................................................40 4.3.7. A tisztességes eljárás mint a jogállamiság korlátozhatatlan minősége................... 41 4.3.8. A jogerő mint a jogállamiság kritériuma............................44 4.3.9. Az anyagi igazságosság mint jogállami követelmény.........44 4.4. Az Alkotmánybíróság gyakorlatának értékelése............................ 45 5 Tisztességes bírósági eljárás.indd 5 2020. 09. 01. 13:11:13

Tartalom 5. Jogállamiság az Európai Unió jogrendszerében.................................... 47 5.1. Létezik-e európai jogállamiság?..................................................... 47 5.2. A jogállamiság kritériumai az Európai Unió Bíróságának olvasatában..................................................................................... 48 6. Összegzés...............................................................................................50 II. A tisztességes eljáráshoz való jog értelmezése és védelme az EJEB gyakorlatában...................................................... 53 1. Az EJEB szervezeti felépítése............................................................... 53 1.1. Az EJEB és a Bizottság................................................................... 53 1.2. A szervezetileg egységessé vált EJEB............................................56 1.2.1. Egyesbírák............................................................................ 57 1.2.2. A tanácsok...........................................................................58 1.2.3. Kamarák.............................................................................. 59 1.2.4. A Nagykamara.....................................................................60 1.3. Igazgatási tevékenység.................................................................... 61 1.3.1. Az EJEB plenáris ülése........................................................62 1.3.2. A Bíróság Hivatala (Registry).............................................62 1.3.3. A szekciók............................................................................62 1.3.4. Hivatalos nyelv.....................................................................63 1.3.5. Jogi képviselet......................................................................63 1.3.6. Felsőbíróságok Hálózata (Superior Courts’ Network).........64 2. Az EJEB eljárásai..................................................................................64 2.1. A kérelmek benyújtásának és elfogadhatóságának fontosabb kérdései.....................................64 2.2. A kérelem benyújtásának feltételei.................................................69 3. Az EJEB esetjogának hazai hatásáról................................................... 76 3.1. A legfontosabb strukturális probléma: a bírósági eljárások elhúzódására irányuló speciális hazai jogorvoslat hiánya.............. 76 3.2. Az észszerű időn belüli eljárás.......................................................79 3.3. Az EJEE 6. cikkében foglalt tisztességes tárgyaláshoz való jog sérelmével kapcsolatos néhány fontos magyar ügy........................86 3.4. A börtönök túlzsúfoltsága...............................................................90 3.5. Az előzetes letartóztatások hosszával kapcsolatos strasbourgi döntések....................................................................... 91 3.5.1. Az előzetes letartóztatás törvényességének követelménye........................................................................ 92 3.5.2. Az előzetes letartóztatás elrendelésének és fenntartásának jogalapja..................................................92 6 Tisztességes bírósági eljárás.indd 6 2020. 09. 01. 13:11:13

Tartalom 3.5.3. Az előzetes letartóztatás tartama.........................................93 3.5.4. Enyhébb (alternatív) korlátozó eszközök alkalmazása........94 3.5.5. Eljárási garanciák.................................................................95 3.5.6. Kártérítéshez való jog a jogellenes fogva tartás miatt.........98 3.5.7. Magyar ügyekben a letartóztatás hossza.............................98 4. Összegzés............................................................................................. 112 III. A tisztességes eljáráshoz való jog érvényesülése az Európai Unió büntetőjogi integrációjában.................................. 117 1. A büntetőjogi, büntetőeljárásjogi integráció........................................ 117 2. A legfontosabb büntetőjogi, büntetőeljárásjogi vonatkozású európai uniós irányelvek, rendeletek................................................... 120 3. Összegzés............................................................................................. 123 IV. Az alkotmányos büntetőjog mint a tisztességes büntetőeljárás értelmezési kerete............................... 125 1. A z alkotmányos büntetőjog értelmezése az Alkotmánybíróság gyakorlatában................................................... 125 2. Az alkotmányos büntetőjog fogalma a jogirodalomban...................... 127 3. Összegzés............................................................................................. 128 V. A tisztességes büntetőeljárás szabályozásának történeti előzményei Magyarországon................................................. 131 1. A magyar büntetőeljárási kódexekben a büntetőeljárás legfontosabb alapelvei, a tisztességes eljárás és részjogosítványai megjelenése......................................................... 131 1.1. Az 1790/91-es országgyűlés hatása............................................... 132 1.2. Az 1795-ös büntetőtervezet (Codex de delictis eorumque poenis pro tribunalibus regni Hungariae…)................................ 133 1.3. A reformkor hatása a büntető eljárásjog fejlődésére..................... 134 2. A magyar büntetőeljárás fejlődése....................................................... 135 2.1. Az 1896. évi Büntető perrendtartás megalkotását megelőző korszak.......................................................................................... 135 2.2. Az 1896. évi Bűnvádi perrendtartás, az első magyar büntetőeljárási kódex.................................................................... 136 2.3. Az 1951. évi III. törvény............................................................... 141 2.4. Az 1962. évi 8. törvényerejű rendelet a büntetőeljárásról............ 143 7 Tisztességes bírósági eljárás.indd 7 2020. 09. 01. 13:11:13

Tartalom 2.5. Az 1973. évi I. törvény.................................................................. 144 2.6. Az 1998. évi XIX. törvény........................................................... 147 3. Összegzés............................................................................................. 151 VI. A tisztességes büntetőeljárás alapvető követelményei...................... 153 1. A büntetőeljárással szemben az Alaptörvény alapján támasztható követelmények..................................................................................... 153 2. A tisztességes bírósági eljáráshoz való jog, az Alaptörvény XXVIII. cikk (1) bekezdése....................................... 156 2.1. A tisztességes bírósági eljáráshoz való jogról általában............... 156 2.2. Az Alkotmánybíróságnak a tisztességes eljáráshoz való jog lényegéről kialakított álláspontja.................................................. 159 3. A tisztességes eljáráshoz való jog egyes részjogosítványai................. 160 3.1. A bírósághoz fordulás joga........................................................... 162 3.2. A törvény által felállított bírósághoz való jog (törvényes bíróhoz való jog)......................................................... 165 3.3. A független bírósághoz való jog................................................... 166 3.4. A pártatlanság követelménye........................................................ 167 3.5. A bírósághoz fordulás joga és a res iudicata kérdése................... 170 3.6. Az igazságos tárgyalás követelménye.......................................... 174 3.7. A valósághű tényállás fogalma..................................................... 176 3.8. A nyilvános tárgyalás követelménye............................................ 180 3.8.1. A z Alaptörvény XXVIII. cikk (1) bekezdése rögzíti a tárgyalás nyilvánosságának alapelvét................................. 180 3.8.2. A tárgyalás nyilvánossága a büntetőeljárási törvényben....... 181 3.9. Az indokolt bírói döntéshez való jog............................................. 183 3.10. Az észszerű határidőn belüli elbírálás kérdése........................... 187 4. Összegzés............................................................................................. 191 VII. Az emberi jogok és az új büntetőeljárási törvény alapelvei........... 193 1. A 2017. évi XC. törvény alapelvei........................................................ 194 2. A büntetőeljárás alapelveiről általában................................................ 195 3. Az alapelvek és a garanciák.................................................................200 4. Az ártatlanság vélelme........................................................................202 4.1. A z ártatlanság vélelme fogalmának megjelenése az EJEB gyakorlatában.................................................................206 4.2. Az ártatlanság vélelme az USA alkotmányában..........................206 8 Tisztességes bírósági eljárás.indd 8 2020. 09. 01. 13:11:13

Tartalom 5. Az alapvető jogok védelme..................................................................207 6. A védelem joga....................................................................................209 7. A büntetőeljárás alapja és akadályai alapelv........................................ 212 8. Az eljárási feladatok megoszlása......................................................... 215 8.1. Az ítélkezés alapja és vádhoz kötöttsége...................................... 215 8.2. A vádhoz kötöttség....................................................................... 216 8.3. Az Alkotmánybíróság gyakorlata................................................. 217 8.4. Az EJEB esetjoga......................................................................... 218 9. A bizonyítás alapvetései....................................................................... 218 9.1. Az Alkotmánybíróság gyakorlata................................................. 219 9.2. A Kúria gyakorlata....................................................................... 219 9.3. Az EJEB esetjoga.......................................................................... 219 10. Az anyanyelv használatához, a tolmácsoláshoz és a fordításhoz való jog.....................................................................220 10.1. A z EJEB álláspontja a tolmácsoláshoz, fordításhoz való jogról.................................................................224 10.2. A tolmács eljárásjogi helyzete....................................................225 11. Leplezett eszközök alkalmazása........................................................225 12. A személyes szabadsághoz való jog korlátozása a büntetőeljárásban – a kényszerintézkedések...................................229 Összegzés.................................................................................................... 235 Rövidítésjegyzék........................................................................................ 237 Irodalomjegyzék........................................................................................ 239 Függelék...................................................................................................... 255 1. Az Emberi Jogok Európai Bíróságának a tisztességes eljáráshoz fűződő jog értelmezését érintő fontosabb döntései................................................................................................ 255 2. Az Alaptörvény B) cikkére és XXVIII. cikkére való hivatkozás az alkotmányjogi panaszok és a bírói kezdeményezések esetén az Alaptörvény hatálybalépését követően...........................................284 3. Az Alaptörvény hatálybalépését követően érdemben elbírált, az Alaptörvény XXVIII. cikkével kapcsolatos ügyek ........................286 9 Tisztességes bírósági eljárás.indd 9 2020. 09. 01. 13:11:14

Tisztességes bírósági eljárás.indd 10 2020. 09. 01. 13:11:14

„Egyetlen törvény sem viseli annyira homlokán azon kor és azon terület civilisatiójának állapotát, a melyben és a melynek számá- ra készült, mint a büntető törvénykönyv és a bűnvádi eljárás. Egyetlen törvénynek sem kell oly egyaránt fenséges, oly egy- aránt jogos, oly egyaránt oltalmazandó és látszólag ellentétes ér- dekeket számba venni, mint a bűnvádi eljárásnak. És nincs tör- vény, melynek megalkotásánál az ellenkező kiindulási pontok, a különböző rendszerek és ezeknek folyományai, továbbá a nép- érzület, annyiféle és oly ellentétes igényekkel lépnének a tör- vényhozás elé, mint a bűnvádi eljárásnál; valamint nincs olyan, melyre vonatkozólag majd az egyéni jog, majd az ezzel ellentét- be helyezett társadalmi érdekek nevében, minden felfogás, min- den irány, sőt minden egyes rendszabály oly izgalmas föltétlen- séggel követelné érvényesülését, mint épen azon törvényre vo- natkozólag, melynek előkészítése a jelen javaslatnak képezi fela- datát.” Csemegi Károly: A magyar bűnvádi eljárás tervezetének indokai 11 Tisztességes bírósági eljárás.indd 11 2020. 09. 01. 13:11:14

Tisztességes bírósági eljárás.indd 12 2020. 09. 01. 13:11:14

Előszó A tisztességes eljáráshoz való jog elsősorban nem az egyéneket megillető jog, hanem az igazságszolgáltatás egyik legfontosabb alapelve és a jogállamiság elvének lényegi tartalmi eleme. Nem egyetlen jogosítványt tartalmaz, hanem számos eljárási garanciát foglal magában, amelyek együttes megvalósulása, együtthatása eredményezi az eljárások tisztességes voltát. Ebben az értelem- ben tehát inkább az alapvető szabadságjogok érvényesülését szolgáló „védel- mi jog”. A jog szabályozásának kötelezettsége nemzetközi egyezményeken nyugszik, de a nemzeti alkotmányok és a nemzeti jogrendszerek is tartalmaz- zák a biztosítékokat jelentő szabályokat. És természetesen a nemzetközi és nemzeti bíróságok értelmezik ezeket a szabályokat, miközben azok épp ma- gukat a bírósági eljárásokat szabályozzák. Leegyszerűsítve a tisztességes eljáráshoz való jog lényege, hogy az ítéletet eljárásnak kell megelőznie. Nem pedig úgy, mint A tanú című film klasszikus jelenetében, ahol az ítélet már a tárgyalás kezdetekor a bírói pulpituson fe- küdt. Ennek a jognak a lényegi eleme nyilvánvalóan a tisztesség, angolul fairness. A tisztességes eljárás követelménye egyaránt alapelve az európai és az amerikai jogi kultúrának. Az Amerikai Egyesült Államok alkotmányának 5. és 14. kiegészítése, az ún. due process clause tartalmazza ezt az elvet, még- pedig eljárási és tartalmi értelemben is. Az eljárási garanciák a polgári és büntetőeljárásokban adnak biztosítékot a polgároknak, míg a széles körben alkalmazott tartalmi követelmény alapján az állam nem sértheti meg a polgá- roknak az élethez, a szabadsághoz és a tulajdonhoz fűződő alapvető jogait. A tisztességes eljárás elve azt kívánja akár eljárási, akár tartalmi értelemben megakadályozni, hogy az állam önkényesen (vagyis tisztességtelenül) korlá- tozza az állampolgárok jogait. E sommás bevezetésből is látszik, hogy a tisztességes eljárás témájának fel- dolgozása összetett kihívás, és Czine Ágnes erre vállalkozott monográfiájá- ban. Noha elsődleges érdeklődési területe életpályájából is következően a tisztességes eljárás jogának a büntető igazságszolgáltatásban való érvényesü- lése lenne, jelen munkája az említett összetett körülmények teljességében he- lyezi el e szűkebb tárgy vizsgálatát. A jogállamiság fogalmából kiindulva közelíti meg az értekezés tárgyát, értve és érzékeltetve e fogalom történetiségét, jogi kultúránként eltérő tartal- mát és meghatározásának nehézségét. Számomra rendkívül meggyőző ez a megközelítés, mert tartalommal tölti ki azt az általánosan elfogadott, de ön- magában eléggé üresen hangzó tételt, hogy a tisztességes eljárás a jogállami- 13 Tisztességes bírósági eljárás.indd 13 2020. 09. 01. 13:11:14

Előszó ság lényeges eleme. A 47 európai országot tömörítő Európa Tanács három alappillére a jogállamiság (Rule of Law), a demokrácia és az emberi jogok. Így kapcsolódik szervesen a tisztességes eljárás a jogállamisághoz. A kötet első fejezete jól érzékelteti a jogállamiság fogalmának nehézségét, amelyet az Európa Tanács egy másik szervében, az ún. Velencei Bizottságban (hivatalosan „Joggal a Demokráciáért” Bizottság) közel három évtizedes munkám alatt tapasztaltam. A Velencei Bizottság folyamatosan igyekezett meghatározni a jogállamiság fogalmának elemeit, és egy olyan közmegegye- zésen alapuló meghatározást adni, amely egyesíti a különböző jogi és politi- kai kultúrákat, segítséget nyújt a nemzetközi szervezeteknek, továbbá a hazai és nemzetközi bíróságoknak ezen alapérték értelmezésében és alkalmazásá- ban. Épp a gyakorlati alkalmazhatóság érdekében alkotott a Velencei Bizott- ság egy „checklistet”, vagyis ellenőrző listát a jogállamiság kritériumainak meghatározására. A checklist kritériumain belül nagy súlya van a tisztességes eljáráshoz fűződő követelményeknek. Így szerepel a jogbiztonság fejezetén belül a res judicata, az igazságszolgáltatáshoz való hozzáférés fejezetében a független és pártatlan bíróság követelménye, a szorosabban vett tisztességes eljáráson be- lül a bírósági ítéletek végrehajtásának hatékonysága, az ártatlanság vélelme, a fegyveregyenlőség, a jogellenesen szerzett bizonyítékok felhasználásának tilalma, a perelhúzódás kérdése, az ítéletek indokolásának kötelezettsége és a jogorvoslathoz való jog. A könyv második fejezete – immár a tételes jog és a bírói joggyakorlat alapján – az Emberi Jogok Európai Bíróságának (EJEB) esetjogát mutatja be. Az EJEB is az Európa Tanács szerve, mely az Emberi Jogok Európai Egyez- ménye 6. cikke alapján értelmezi és munkálja ki a tisztességes eljárás elemeit. Az EJEB is visszatérően hangsúlyozza, hogy a 6. cikk alkalmazásának kulcs- fontosságú elve a fairness, a tisztesség. Az EJEB szerint a tisztességes tár- gyaláshoz való jog olyan kiemelkedő helyet foglal el a demokratikus társadal- makban, hogy a 6. cikk (1) bekezdésében foglalt garanciák megszorító értel- mezése nem igazolható. E bíróság magyar bírájaként érthető érdeklődéssel olvastam ezt a fejezetet, és jó szívvel ajánlhatom azoknak is, akik most ismer- kednek ezzel a nemzetközi bírósággal, és azoknak is, akik kifejezetten elmé- lyülnének az EJEB 6. cikkre vonatkozó esetjogában. (Már itt felhívom a fi- gyelmet a kötet függelékére, amely egyebek között az EJEB e témába vágó ítéleteit foglalja táblázatba.) A következő fejezet az Európai Unió Bíróságának büntetőjogi gyakorlatát mutatja be. Ezt olvasva jól érzékelhető, hogy az uniós testület, közkedvelt ne- vén a luxembourgi bíróság mennyire kiterjesztette az utóbbi időben ítélkezé- si gyakorlatát emberi jogi vagy éppen büntetőjogi területre. 14 Tisztességes bírósági eljárás.indd 14 2020. 09. 01. 13:11:14

Előszó A jogállamiság összehasonlító áttekintése és az európai bíróságok vonat- kozó gyakorlatának bemutatása után tér át az értekezés a magyar gyakorlat részletes elemzésére. Itt is először két fontos háttértanulmányt végez el. Az egyik az alkotmányos büntetőjog sajátos magyar doktrínájának ismertetése. Az alkotmányos büntetőjog tanát a francia joggyakorlat, főleg az Alkotmány- tanács (Conseil Constitutionnel) munkálta ki, pótolva azt, hogy a francia al- kotmány nem tartalmazza az alapjogok katalógusát, így a büntetőjogi garan- ciákat sem. Bár a magyar alkotmány nem szenvedett ebben a hiányosságban, az Alkotmánybíróság az 1990-es években átültette az alkotmányos büntető- jog francia tanát, az alkotmány tételes szabályait jóval szélesebb hatósugarú doktrínává fejlesztve, amely így a magyar alkotmányelmélet meghatározó ré- sze lett. A másik felvezető háttértanulmány a téma szempontjából fontos bün- tetőjogi szabályozás magyarországi történeti előzményeit mutatja be, azt a jogtörténeti örökséget, amelyre okkal lehetünk büszkék. Eme szerteágazó, de határozottan egy irányba mutató tanulmányok után jut el a kötet a lényegi témához, a tisztességes büntetőeljárás alapvető követel- ményeinek tárgyalásához. A zárófejezet pedig az emberi jogok és az új, 2017. évi magyar büntetőeljárási törvény viszonyát mutatja be. Említettem, hogy a tisztességes eljáráshoz való jog számos részjogosítvány együtteséből áll, a jogalkotás és a jogirodalom e közel kéttucatnyi részjogosítványt többféleképp rendezi dogmatikailag. E kötet szerzőjének dogmatikai megközelítése meg- győző, és különös előnye, hogy jól, világosan áttekinthető. A VI. fejezet a tisztességes eljáráshoz való jog szűkebb értelemben vett egyes részjogosítványait, jelesül tízet mutat be. Ezek a bírósághoz fordulás joga, a törvényes bíróhoz való jog, a független bírósághoz való jog, a pártat- lanság követelménye, a bírósághoz fordulás joga és a res iudicata kérdése, az igazságos tárgyalás követelménye, a valósághű tényállás fogalma, a nyilvá- nos tárgyalás követelménye, az indokolt bírói döntéshez való jog és az észsze- rű határidőn belüli elbírálás kérdése. Az utolsó fejezet a tisztességes eljáráshoz kapcsolódó további jogosítvá- nyokat az új büntetőeljárási törvény alapelvein keresztül mutatja be. Így kerül elemzésre az ártatlanság vélelme, az alapvető jogok (az emberi méltóság, a szabadsághoz és a személyi biztonsághoz való jog) védelme, a hatékony vé- delem joga, a büntetőeljárás alapja és akadályai alapelv (vagyis a funkció- megosztás elve és a vádhoz kötöttség), azután a bizonyítás alapvetései (a bi- zonyítási teher vádlói kötelezettségként való megjelenése, az önvádra kötele- zés tilalma, az in dubio pro reo elve és a büntetőjogi felelősség önálló elbírá- lása), az anyanyelv használatához, a tolmácsoláshoz és a fordításhoz való jog, majd a leplezett eszközök alkalmazásának garanciái, végül a személyes sza- badsághoz való jog korlátozása a büntetőeljárásban, vagyis a kényszerintéz- kedések. Mindezeket a kérdéseket a szerző a nemzetközi és hazai bírósági, 15 Tisztességes bírósági eljárás.indd 15 2020. 09. 01. 13:11:14

illetve alkotmánybírósági joggyakorlat alapos és magabiztos ismerete alapján mutatja be. Végül ismét utalok a függelék értékes forrásanyagára. Az Emberi Jogok Európai Bíróságának a tisztességes eljáráshoz fűződő jog értelmezését érin- tő fontosabb döntéseit (mintegy 125 ítéletet) rendezi táblázatba, és ugyan- csak így mutatja be az Alaptörvény hatálybalépését követően az Alkotmány- bíróság által érdemben elbírált, az Alaptörvény XXVIII. cikkével kapcsola- tos 152 ügyet, és elemzi az Alaptörvény B) cikkére és XXVIII. cikkére való hivatkozásokat az alkotmányjogi panaszok és a bírói kezdeményezések sta- tisztikájában. Az értekezés nemcsak megkerülhetetlen és naprakész feldolgozása a tisz- tességes eljárás összetett témakörének, hanem számomra különösen értékes az, hogy a szerző szakmai teljesítménye és értékvilága átsugárzik a művön: a történeti vívmányok tisztelete, széles körű elméleti és gyakorlati felkészült- ség, az összehasonlító joganyag ismerete és alkalmazása, a lelkiismeretes ítélkezés, és nem utolsósorban az európai értékek iránti elkötelezettség. Ezt képviselte bíróként, alkotmánybíróként, és abban a körben is, ahol megismer- tem őt, nevezetesen az Európai Jogi Szaktanácsadó Bírák Egyesületének el- nökeként. Az értekezés üzenetét – érthetően – legtalálóbban maga a szerző, Czine Ágnes foglalja össze: „a tisztességes eljárás és a tisztességes eljáráshoz való jog az adott társadalom értékrendjét, értékítéletét tükörképként megjelenítő, az igazságszolgáltatásban, a közigazgatásban megjelenő alapelvek összessé- ge, egyben jogállami garancia, írott és íratlan szabályok együttese, […] ez ak- kor valósul meg, amikor azt látja az állampolgár, hogy ügyét nemcsak szak- tudással, szakértelemmel rendelkező állami alkalmazottak, szakemberek in- tézik, hanem azt is érzi és az is bebizonyosodik, egyértelművé válik számára, hogy ügyeinek intézése során korrekt, lelkiismeretes, jellemes, feddhetetlen eljárást folytatnak le.” Paczolay Péter az Emberi Jogok Európai Bíróságának bírája, egyetemi tanár, az Alkotmánybíróság volt elnöke Tisztességes bírósági eljárás.indd 16 2020. 09. 01. 13:11:14

Bevezetés A tisztességes eljárás ma már nemcsak jogi fogalom, hanem a mindennapok- ban gyakran használt köznapi idea. A magyar értelmező szótár szerint a tisz- tességes szó minden tekintetben kifogástalan magatartást jelöl. A köznyelv- ben lényegében az emberi életviszonyok, társas kapcsolatok íratlan szabá- lyösszességének egyik „jellemzőjeként” pozitív vagy negatív kicsengéssel gyakran használják. A nemzetközi jogi dokumentumokban,1 az Alkotmányban, az Alaptör- vényben, az egyes jogágakat szabályozó törvényekben és alacsonyabb szintű jogszabályokban, valamint a bírósági határozatokban, ítéletekben is gyakran fellelhetjük a tisztességes eljárás kifejezést, amely szó lényegében fogalom- rendszert jelöl. A Kúria az egyik határozatában2 rögzítette, hogy alaptörvényi kötelezettsége a hatóságnak a tisztességes eljárás és az annak elemét képező fegyveregyenlőség elvének a megtartása. Jóllehet könyvtárnyi irodalma létezik a tisztességes eljárást tárgyaló köny- veknek, publikációknak, mégis a fogalom meghatározása nem egyszerű fel- adat. Kérdés, hogy melyek azok a jogosítványok, amelyeket érvényesíteni kell, hogy az eljárás tisztességesnek minősüljön. Már az 1222-ben kiadott Aranybullában3 is megjelent a tisztességes eljárás egyik alapelve, amikor azt rögzítette, hogy a nemeseket csak a törvényen ala- puló „elmarasztalás”, lényegében törvényes eljárás lefolytatását követően nyilváníthassák bűnösnek. Ahogyan az Aranybullában olvasható: „Akarjuk ezt is, hogy se miáltalunk, se utánunk való királyok által, valami üdőben meg ne fogattassanak vagy nyomoríttassanak a nemesek valamely hatalmas ked- véért, hanem ha először elidéztetnek, és a törvény szertartásával bűnösöknek lenni találtatnak.”4 De már a valamivel korábban, 1215-ben megjelent Magna Chartában is fel- fedezhető a „megfelelő eljárás” gondolata.5 A nemzetközi dokumentumokban is feltűnik a tisztességes eljárás fogal- ma. Az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozata már 1948-ban rögzítette a 10.6 1  Lásd például Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozata, Polgári és Politikai Jogok Nemzetközi Egyezségokmánya, Emberi Jogok Európai Egyezménye, Európai Unió Alapjogi Chartája. 2  Kúria, Kfv.35.216/2018. sz. döntés. 3  II. András Aranybullája a magyar történeti alkotmány egyik legfontosabb törvényeként a megszüle- tését követő későbbi századokban hivatkozási alap volt a rendi szabadság védelmében. 4  Aranybulla II. cikkely. 5  Samantha Cheesman: Tisztességes eljárás? Egy összehasonlító elemzés. In Badó Attila (szerk.): A bírói függetlenség, a tisztességes eljárás és a politika. Budapest, Gondolat, 2011, 65–66. 6  „Minden személynek teljesen egyenlő joga van arra, hogy ügyét független és pártatlan bíróság mél- 17 Tisztességes bírósági eljárás.indd 17 2020. 09. 01. 13:11:14

Bevezetés és 11.7 cikkében a tisztességes eljárás fogalmát. Az 1949-es genfi konvenció 1977-es II. Kiegészítő Jegyzőkönyvében8 megjelenik, hogy a tisztességes el- járás még háború esetén is kötelező. Az 1966-ban elfogadott – és 1976-ban hatályba lépett – Polgári és Politikai Jogok Nemzetközi Egyezségokmánya a 14. cikkében rögzíti, hogy „[a] bíró- ság előtt mindenki egyenlő. Mindenkinek joga van ahhoz, hogy az ellene emelt bármely vádat, vagy valamely perben a jogait és kötelességeit a törvény által felállított független és pártatlan bíróság igazságos és nyilvános tárgyalá- son bírálja el.” Az Európai Unió Alapjogi Chartája is rögzíti a tisztességes el- járás fogalmát.9 Az emberi jogok és az alapvető szabadságok védelméről szóló, Rómában, 1950. november 4-én kelt Egyezményt és az ahhoz tartozó nyolc kiegészítő jegyzőkönyvet hazánk az 1993. évi XXXI. törvénnyel hirdette ki.10 Az EJEE 6. cikke a tisztességes eljárás lényegi tartalmát rögzíti, amikor megfogalmaz- za, hogy a független és pártatlan bíróság nyilvánosan és észszerű időn belül tárgyalja az ügyet, és hozzon határozatot a polgári jogi jogok és kötelezettsé- gek tárgyában, valamint a bárki ellen felhozott büntetőjogi vádak megalapo- zottságát illetően. A tisztességes eljárás követelménye számos részjogosítványból tevődik össze. A részjogosítványok egy része lényegében szinte minden eljárástípus- hoz kapcsolódik, míg mások csak a büntetőeljárások esetén érvényesülnek.11 Teljesen természetes, hogy a büntetőeljárásokat több eljárási garanciával bás- tyázzák körbe, mert ezekben az esetekben akár az egyének szabadsága a kér- dés, sőt tényleges életfogytig tartó szabadságvesztés kiszabása esetén azt is mondhatjuk, hogy a vádlott egész élete van az eljáró bíróság kezében.12 A tisztességes eljárás fogalmát a nemzeti alkotmánybíróságok az esetjoguk alakítása során, míg a nemzeti jogalkotás és jogalkalmazás a saját jogfejlesztő tevékenysége során „bontotta ki”. Megtaláljuk továbbá a tisztességes eljárás fogalmát, értelmezését, a részjogosítványainak az elemzését az EJEB és az tányosan és nyilvánosan tárgyalja, s ez határozzon egyrészt jogai és kötelezettségei felől, másrészt min- den ellene emelt bűnügyi vád megalapozottsága felől.” 7 „1. Minden büntetendő cselekménnyel vádolt személyt ártatlannak kell vélelmezni mindaddig, amíg bűnösségét nyilvánosan lefolytatott perben, a védelméhez szükséges valamennyi biztosíték mellett, tör- vényesen megállapítják. 2. Senkit sem szabad elítélni oly cselekményért vagy mulasztásért, amely elkö- vetése pillanatában a hazai jog vagy a nemzetközi jog szerint nem volt büntetendő cselekmény. Ugyan- csak nem szabad súlyosabb büntetést kiszabni, mint amely a büntetendő cselekmény elkövetése pillana- tában volt alkalmazható.” 8  Magyarországon kihirdette: 1989. évi 20. törvényerejű rendelet a háború áldozatainak védelmére vo- natkozóan Genfben 1949. augusztus 12-én kötött Egyezmények I. és II. Kiegészítő Jegyzőkönyvének kihirdetéséről. 9  Az Európai Unió Alapjogi Chartája 47–50. cikk (2010/C 83/02). 10  1993. évi XXXI. törvény az emberi jogok és az alapvető szabadságok védelméről szóló, Rómában, 1950. november 4-én kelt Egyezmény és az ahhoz tartozó nyolc kiegészítő jegyzőkönyv kihirdetéséről. 11 Czine Ágnes: A tisztességes eljáráshoz való jog a büntetőeljárásokban. Ügyvédek Lapja 2017/2, 2–6. 12  Czine Ágnes: Mérlegen a tisztességes büntetőeljárás. Alkotmánybírósági Szemle 2017/1, 103–108. 18 Tisztességes bírósági eljárás.indd 18 2020. 09. 01. 13:11:14

Bevezetés Európai Unió Bíróságának esetjogában, valamint az Európai Bizottság és Par- lament számos joganyagában is.13 Számtalan értelmezési kérdés felmerül a tisztességes eljárás fogalmával és annak részjogosítványaival kapcsolatban is. Például mi tekinthető észszerű időn belüli eljárásnak vagy milyen követelmények fakadnak a független és pártatlan bíróság fogalmából. Ezen túlmenően pedig az Alkotmánybíróság is számos határozatában szólt a tisztességes eljárás fogalmáról.14 Az Alkotmány15 még nem rögzítette a tisztességes kifejezést mint fogal- mat, de az 57. § (1) bekezdésében lényegében a tisztességes eljárás fogalma jelenik meg. Így utal erre a Kukorelli István által szerkesztett alkotmánykom- mentár. E szerint az Alkotmány 57. §-a több olyan alapjogot tartalmaz, amely az igazságszolgáltatáshoz kapcsolódóan realizálódik. Nemzetközi dokumen- tumok nyomán az Alkotmánybíróság az 57. §-ban szereplő elemeket a tisztes- séges eljárás (fair trial) fogalma alá sorolja, s külön-külön is, meg átfogóan is értelmezi azokat. Hangsúlyozni kell, hogy a tisztességes eljárás elve nem ké- pez lezárt rendszert – az alkotmánybírósági felfogás szerint. Tartalmát pedig jogi és nem jogi elemek együttesen alkotják.16 Az Alaptörvény XXVIII. cikk (1) bekezdése tartalmazza a tisztességes el- járás fogalmát. E szerint „[m]indenkinek joga van ahhoz, hogy az ellene emelt bármely vádat vagy valamely perben a jogait és kötelezettségeit törvény által felállított, független és pártatlan bíróság tisztességes és nyilvános tárgyalá- son, észszerű határidőn belül bírálja el”. A hazai jogalkotásban a tisztességesség fogalma a chinai császársággal 1869. év szeptember 2-án kötött kereskedelmi szerződésről szóló 1871. évi XXXV. törvénycikkben jelent meg. Ennek egyik rendelkezése tartalmazza, hogy „[a] cs. és kir. consul ügyelni fog arra, hogy csak tisztességes szemé- lyeknek adjon útlevelet”.17 A hatályos anyagi és eljárási kódexekben, valamint alacsonyabb szintű jog- szabályokban egyaránt megjelennek a tisztességes eljárás fogalmát rögzítő és annak érvényesülését garantáló rendelkezések. A Pp. indokolása több helyen is tartalmaz a tisztességes eljárás fogalmára való utalást. Az alábbi követelményt állítja fel a bírósággal szemben: „A bíró- 13  Példa erre a büntetőeljárás során az ártatlanság vélelme egyes vonatkozásainak és a tárgyaláson való jelenlét jogának az erősítéséről szóló 2016. március 9-ei 2016/343/EU parlamenti és tanácsi irányelv. 14  Czine Ágnes: Mérlegen a tisztességes büntetőeljárás. Alkotmánybírósági Szemle 2017/1, 103–108. 15  Alkotmány 57. § „(1) A Magyar Köztársaságban a bíróság előtt mindenki egyenlő, és mindenkinek joga van ahhoz, hogy az ellene emelt bármely vádat, vagy valamely perben a jogait és kötelességeit a tör- vény által felállított független és pártatlan bíróság igazságos és nyilvános tárgyaláson bírálja el. (2) A Magyar Köztársaságban senki sem tekinthető bűnösnek mindaddig, amíg büntetőjogi felelősségét a bí- róság jogerős határozata nem állapította meg.” Megállapította: 1989. évi XXXI. törvény 34. §. Hatályos: 1989. október 23-tól. 16  Fűrész Klára: A bíróság. In Kukorelli István (szerk.): Alkotmánytan. Budapest, Osiris, 2002, 489. 17  1871. évi XXXV. törvénycikk a chinai császársággal 1869. évi szeptember 2-án kötött kereskedelmi szerződésről. 19 Tisztességes bírósági eljárás.indd 19 2020. 09. 01. 13:11:14

Bevezetés ságot e tekintetben terhelő kötelezettség, hogy biztosítsa a per tisztességes tárgyalását és észszerű időn belül történő befejezését, és szükség esetén tevő- legesen mozdítsa elő a felek eljárástámogatási kötelezettségét.”18 A Pp. továb- bi indokolása rögzíti a fegyveregyenlőség elvét, amely garanciát az Alkot- mánybíróság „olvasztotta ki” a tisztességes eljárás fogalmából, és alapvetően a büntetőeljárások sajátja, de itt a polgári eljárási törvényben is megjelenik.19 Megtalálható a törvényhez fűzött indokolásban továbbá a nyilvánosság elve,20 a bizonyítás tekintetében pedig igazolódik a tisztességes eljáráshoz való szo- ros „kötődése”.21 A Be.-hez fűzött indokolásban is számos helyen megtalálha- tó a tisztességes eljárás fogalma, már a törvény preambulumában is, hangsú- lyozva, hogy a büntetőeljárást egy olyan rendszerben kell biztosítani, amely- ben „a felek eljárási cselekményeinek irányát a tisztességes eljárás elve jelöli ki”.22 Az önálló bírósági végrehajtó intézkedése ellen benyújtott panaszügyek intézéséről, a panaszügyek felügyeletéről és a fegyelmi eljárások nyilvántar- tásáról szóló 3/2015. (II. 25.) IM rendelet a panaszügyek intézése kapcsán ál- lítja fel azt a követelményrendszert, amely a tisztességes panaszügyintézést alapozza meg.23 A hatékony és igazságos igazságszolgáltatást a tisztességes eljárásnak le kell fednie.24 A büntetőeljárás kritériumaként is a tisztességes eljárás „jelenik meg”. A tisztességes eljáráshoz való jog a büntetőeljárásban Bárd Károly sze- rint a büntetőperbeli akadályokat és garanciákat jelenti.25 De így van ez nem- csak a büntető- vagy a polgári eljárásban, hanem a nemperes közjegyzői eljá- rásban is. Főként a bizonyításra irányuló közjegyzői eljárást érintően fogal- mazta meg Udvary Sándor ezt az eljárási kritériumot, hogy „[a] bizonyításra irányuló közjegyzői eljárások célja éppen a bírósági eljárások segítése, és az eljárásban érintett felek támogatása a felesleges eljárások elkerülése érdeké- ben”.26 Megjelenik a tisztességes eljárás fogalma az anyagi jogi kódexekben is, például a Ptk. 1:3. §-ában a jóhiszeműség és tisztesség elveként.27 Az Ákr. 18  A Pp. 3. §-ához fűzött indokolás. 19  A Pp. 110–112. §-ához fűzött indokolás: „Itt nyer megfogalmazást a fegyverek egyenlősége biztosításának követelménye is, mint a tisztességes eljárás részjogosítványa, azaz a bíróságnak kell biztosítania, hogy a felek minden, az eljárás során előterjesztett kérelmet, a bírósághoz benyújtott okiratot, bizonyítékot megismerhessenek, és azokra nyilatkozhassanak.” 20  Indokolás a Pp. 232. §-ához: „A nyilvánosság a tisztességes eljárás olyan követelménye, amely védi az eljárás résztvevőit a titkos eljárásoktól és ítéletektől, valamint növeli a bíróságokba vetett bizalmat.” 21  Indokolás a Pp. 269. §-ához. 22  Be. Általános indokolás, I. Bevezetés. 23  3/2015. (II. 25.) IM rendelet az önálló bírósági végrehajtó intézkedése ellen benyújtott panaszügyek intézéséről, a panaszügyek felügyeletéről és a fegyelmi eljárások nyilvántartásáról. 24  Vargha Attila: Az igazságtól az igazságszolgáltatásig. Korunk 2012/7, 106. 25  Bárd Károly: Emberi jogok és büntető igazságszolgáltatás Európában. Budapest, Magyar Hivatalos Közlönykiadó, 2007, 54. 26  Udvary Sándor: A közjegyzői eljárások néhány vonatkozása és eljárási garanciái az alkotmányjog tükrében. Közjegyzők Közlönye 2013/1, 42. 27  Ptk. 1:3. § „[A jóhiszeműség és tisztesség elve] (1) A jogok gyakorlása és a kötelezettségek teljesíté- se során a felek a jóhiszeműség és tisztesség követelményének megfelelően kötelesek eljárni. (2) A jóhi- 20 Tisztességes bírósági eljárás.indd 20 2020. 09. 01. 13:11:14

Bevezetés 6. §-a a jóhiszeműség elvét és a bizalmi elvet fogalmazza meg.28 A tisztessé- ges eljárás elvét, a tisztességes eljáráshoz való jogot a bíróság egyik határoza- tában29 akként körvonalazta, hogy „[a] tisztességes eljáráshoz való jog esetén olyan eljárási alapjogokról, illetve eljárási jogokról van szó, melyek nem mi- nősülnek egyben személyiségi jognak, mivel a védendő érték nem közvetle- nül az emberi személyiségből fakad. Az eljárásjogi alapjogok megsértése miatt indított perek jogalapja nem a Római Egyezmény.”30 Sulyok Tamás szerint az eljárás tisztességes minősége nem szabályok, el- vek formális és egymástól elszigetelt alkalmazásán múlik, ugyanis valamen�- nyi részletszabály formális betartása ellenére azok nem eredményezik auto- matikusan a tisztességes eljárást.31 Bárd Károly pedig tömören határozza meg a tisztességes eljárás kiemelkedő szerepét, amikor azt a jogállam fokmérője- ként említi.32 Álláspontom szerint a tisztességes eljárás és a tisztességes eljáráshoz való jog az adott társadalom értékrendjét, értékítéletét tükörképként megjelenítő, az igazságszolgáltatásban, a közigazgatásban megjelenő alapelvek összessé- ge, egyben jogállami garancia, írott és íratlan szabályok együttese. Ugyanak- kor ez akkor valósul meg, amikor azt látja az állampolgár, hogy ügyét nem- csak szaktudással, szakértelemmel rendelkező állami alkalmazottak, szak- emberek intézik, hanem azt is érzi és az is bebizonyosodik, egyértelművé vá- lik számára, hogy ügyeinek intézése során korrekt, lelkiismeretes, jellemes, feddhetetlen eljárást folytatnak le. Király Tibor az 1896. évi büntető perrendtartás megalkotásának 100. év- fordulójára írt méltatásában a dualista Magyarország eljárási kódexének meg- ítéléséhez két értékmérőt javasol. Egyfelől meghatározó, miként bánik a bün- tetőper a jogállam, az emberi szabadság eszméivel, másfelől eljárásai mennyi- re racionálisak és takarékosak.33 A tisztességes eljárás tartalmi, garanciális elemeit, részjogosítványait nem- csak a hatályos, főként eljárásjogi törvényekben, hanem az eddigi büntetőel- járási törvényekben is megtaláljuk. szeműség és tisztesség követelményét sérti az is, akinek joggyakorlása szemben áll olyan korábbi maga- tartásával, amelyben a másik fél okkal bízhatott.” 28  Ákr. 6. § „[A jóhiszeműség elve és a bizalmi elv] (1) Az eljárás valamennyi résztvevője köteles jóhi- szeműen eljárni és a többi résztvevővel együttműködni. (2) Senkinek a magatartása nem irányulhat a hatóság megtévesztésére vagy a döntéshozatal, illetve a végrehajtás indokolatlan késleltetésére. (3) Az ügyfél és az eljárás egyéb résztvevője jóhiszeműségét az eljárásban vélelmezni kell. A rosszhiszeműség bizonyítása a hatóságot terheli.” 29  BDT 2016.3507. 30  Megjelent: Bírósági Döntések Tára 2016/6/84. 31  Sulyok Tamás: A védelemhez való jog összehasonlító vizsgálata. In Badó Attila (szerk.): A bírói füg- getlenség, a tisztességes eljárás és a politika. Budapest, Gondolat, 2011, 205–208. 32  Bárd Károly: Emberi jogok és büntető igazságszolgáltatás Európában. Budapest, Magyar Hivatalos Közlönykiadó, 2007, 44. 33  Király Tibor: Az 1896. évi első büntető perrendtartás száz év távlatából. Magyar Jog 1996. novem- ber, 670. Idézi Finszter Géza: Az alkotmányos büntetőeljárás és a nyomozás. Fundamentum 1997/2, 110. 21 Tisztességes bírósági eljárás.indd 21 2020. 09. 01. 13:11:14

Bevezetés A tisztességes eljárás lényegében az igazságszolgáltatás valamennyi ágá- ban érvényesítendő alapjogot jelent.34 A gyakorlati érvényesülés ugyanakkor csupán az érem egyik oldala. Legalább ilyen fontos az is, hogy a tisztességes eljárás, annak követelményei a jogi szabályozásban következetesen megjelen- jenek. Az államok azért biztosítják az alkotmányaikkal, hazánk az Alaptör- vénnyel, törvényalkotással, egyéb nemzetközi dokumentumok elfogadásával ezeket a kereteket, hogy a tisztességes eljárás garanciarendszere tradicionáli- san megvalósulhasson és tovább éljen, tükrözve a társadalom értékrendjét és az emberi kapcsolatok, az életviszonyok kultúráját. 34  Unger Nikolett: A tisztességes eljáráshoz való jog az ügyáthelyezés tükrében. 375, https://bit. ly/2ZMrY9b. 22 Tisztességes bírósági eljárás.indd 22 2020. 09. 01. 13:11:14