Antali Dániel Gábor: A vallomások megszerzésének egyik lehetséges módja: a felek általi kihallgatás

Jelenleg nem tudni, hogy a migrációs útvonalak rö­ eljárásjogi törvény –, hogy a jogalkotó egyértelmű, ano­ vid­ és középtávon hogyan alakulnak majd át, hazánk máliáktól mentes, hazánk nemzetközi kötelezettség- ismételten tranzit országgá válhat­e, vagy sem. Azaz vállalásait is figyelembe vevő normaszöveget alkosson, jelen pillanatban nehéz azt megjósolni, hogy a jövőben amely nemcsak a jogalkalmazók, de az eljárással érin­ milyen számban kell majd a magyar hatóságoknak tett személyek számára is világos helyzetet tud terem­ – követve a legalitás elvét – eljárniuk határzárral kap­ teni. Bízunk ezért abban, hogy a tanulmányban jelzett csolatos bűncselekmény miatt, és abból hány esetben ellentmondásokat a jogalkotó a közeljövőben felismeri, lesz majd az anyanyelv használatához való jog érvénye­ és megteszi a szükséges intézkedéseket annak érdeké­ 27 sülésének komoly szerepe . Ettől függetlenül azonban ben, hogy nemcsak a hatályos, hanem a jövőre hatályba Magyarország egy demokratikus jogállam, ahol fontos lépő eljárásjogi törvény is immáron a helyes, az Uniós – különösen egy olyan törvény esetében, mint a büntető elvárásoknak, és a hazai büntető eljárásjogi hagyomá­ nyoknak is egyaránt megfelelő normaszöveget tartal­ mazza az anyanyelv használatának jogával kapcsolato­ 27 Ehelyütt fontos ugyanis kiemelni, hogy a nevezett bűncselekmé­ san a határzárral kapcsolatos bűncselekmények miatti nyek mindegyike delictum commune, azaz akár uniós állampolgár által is külön eljárási szabályok között. elkövethetők. A VALLOMÁSOK MEGSZERZÉSÉNEK EGYIK LEHETSÉGES MÓDJA: A FELEK ÁLTALI KIHALLGATÁS ANTALI DÁNIEL GÁBOR alügyész (Békéscsabai Járási Ügyészség) 1. BEVEZETÉS LXXXIX. törvény 23. §­a által bevezetett kiemelt jelen­ tőségű ügyek külön eljárás is, amely az utóbb történt A jog és így a perjog egyik legfőbb feladatának a társa­ hatályon kívül helyezésekből adódóan átmeneti időre dalmi kihívásokra, illetve elvárásokra való minél gyor- ugyan, de előtérbe helyezte és kibővítette az eljárásban sabb és megfelelőbb válaszadást tekinthetjük. A bünte­ részt vevők felek általi kihallgatását. tőeljárási jog területére ezt akként fordíthatnánk le, hogy a törvényhozónak a kodifikáció során meg kell te­ remtenie az összhangot a kiszámíthatóság és a rugal­ 2. A BÜNTETŐELJÁRÁSI RENDSZEREK TÍPUSAI masság, a hatékonyság és a jogbiztonság, valamint a gyorsaság és a megalapozottság között. Ennek érdeké­ Mielőtt a felek általi kihallgatással kapcsolatos elmé­ ben törekednie kell arra, hogy a jogintézmények minél leti és gyakorlati kérdésekre rátérnék, szükségesnek szélesebb körét bocsássa a jogalkalmazó rendelkezésé­ vélem a jogintézmény gyökereinek bemutatását. Jogtu­ re. E követelménynek felel meg a törvényhozás azáltal, dományunk a büntető igazságszolgáltatás három típu­ hogy az általános perrendi szabályok mellett – az eljárás sát különbözteti meg: a vádelvű (akkuzatórius), a nyo­ gyorsítása érdekében – megteremtette többek között a mozóelvű (inkvizitórius), illetőleg a kettő elemeit ma­ bíróság elé állítás jogintézményét, avagy lehetővé tette, gába olvasztó, vegyes eljárási rendszert. hogy a tanút a bíróság helyett a felek hallgassák ki. A vádelvű eljárási rendszer lényegét tekintve egy­ A felek általi kihallgatás lehetősége a büntetőeljárás­ mással szembenálló egyenlő jogú felek jogvitája. Az el­ ról szóló 1998. évi XIX. törvény (továbbiakban: Be.) járás a sértett kezdeményezésére indul, és valójában 295. §­a alapján 2003. július 1. napja óta de iure létező egy szakasza van: a bírósági rész, ahol az ügy érdem­ 1 jogintézményük. Mégis a normahely alkalmazásával ben eldől. Az eljárás során az egyes feladatok (vád, vé­ 2 kapcsolatban végzett empirikus kutatások rámutat­ delem és ítélkezés) egymástól világosan elkülönülnek. tak arra, hogy a jogintézmény de facto nem vagy alig A bíró szerepe passzív, a felek által végzett bizonyítás működik. Közvetetten, de ezen a helyzeten igyekezett ellenőrzéséről, a törvényesség betartatásáról, vagyis változtatni az egyes eljárási és az igazságszolgáltatást arról gondoskodik, hogy a vád és a védelem alanyai al- érintő egyéb törvények módosításáról szóló 2011. évi kalmazkodjanak a bizonyítás formai szabályaihoz. A vádelvű rendszerben a bizonyítás szabadabb, annak megválasztása és teljesítése a felek dolga. Főszabály­ ként a vád tanúit először a vádló, a védelem tanúit elő­ 1 A felek általi kihallgatás jogintézményét ugyanakkor nem a Be. ve­ ször a védelem alanyai hallgatják ki, amelyet a másik fél zette be először a magyar büntető perjogba, hanem a bűnvádi perrend­ tartásról szóló 1896. évi XXXIII. törvénycikk. keresztkérdései követnek. A bizonyítás körében kieme­ Fantoly Zsanett: A keresztkérdezés és a felek általi kihallgatás a bün- 2 lendő a vádlott szerepe, akinek testamentuma külön bi­ tetőeljárásban. Jogtudományi Közlöny, 2008/10., 507. [a továbbiakban: zonyítási eszközként nem szerepel e modellben, hisz Fantoly (2008a)] / / 28 | ELJÁRÁSJOGI SZEMLE 2017 4 2017 4 ELJÁRÁSJOGI SZEMLE | 29 EJSz2017_4 belív.indd 28 2018.01.29. 9:45:10

megilleti a hallgatás joga, amennyiben azonban vallo- hetnek a tanúhoz, azzal a kikötéssel, hogy az első kér- mást tesz, igazmondási kötelezettség terheli. 3 dés joga minden esetben az indítványozót illeti meg. 7 A nyomozóelvű eljárásban ezzel szemben az officiali- Ha a hatályos szabályozást megvizsgáljuk könnyen tás az elsődleges: a bűnüldöző hatóság nincs kötve a fe- felismerhető, hogy annak bevezetésével a jogalkotó cél- lek indítványaihoz, annál kevésbé sem, mivel ebben az zott lépéseket kívánt tenni az akkuzatórius eljárás eljárásban nincsenek eljárásjogi értelemben vett felek, egyik legismertebb elemének a kontinentális eljárás- a funkciómegosztás nem érvényesül, az eljáró hatóság ban történő meghonosítására. A kiemelt jelentőségű egyesíti a bűnüldözés, a védekezés és az ítélkezés funk- ügyek külön eljárás megteremtésével és a kógens sza- cióit. Az eljárásban fokozott jelentőséggel bír az előké- bályozással – még ha csak időlegesen is – de a jogalkotó szítő szakasz, amely nem pusztán az adatgyűjtést szol- az eljárások időszerűségének a javítására törekedett. gálja, hanem a bizonyítást is. A bírósági szakasz „álper”, Látni kell azonban azt is, hogy a magyar szabályozás amely a bűnösség vélelmére épül, a terhelt nem alanya, több lényeges pontban eltér az angolszász módszertől. csupán tárgya az eljárásnak. A bíró aktív szerepet ját- Egyrészt a szabályozás nem tesz különbséget az indít- szik: meghatározza az eljárás irányát és módját, mivel ványozó és a keresztkérdező kérdéseinek természete legfőbb feladata az objektív igazság megállapítása, és között, másrészt a bírót nem zárja el a tényállás tisztá- ebben nem kötik a felek indítványai, ezektől függetle- zása érdekében feltett kérdések elöl, harmadrészt a nül, ezeken túlmenően is keresi az igazságot. Végül fon- tanú szavahihetőségét érintő, netán életvezetési prob- tos jellemező, hogy a nyomozóelvű rendszer bizonyítá- lémáit firtató szuggesztív kérdések feltevését kirekesz- 8 si eljárása kötött. 4 ti az eljárásból. Végül és álláspontom szerint ez a legje- A vegyes rendszer az akkuzatórius és az inkvizitóri- lentősebb eltérés, a korábbi szabályozás nem volt te- us rendszerek egyesítéséből jött létre és mindkét rend- kintettel a terheltnek a kontinentális és az angolszász szerből átvette a megfelelőnek tartott elemeket és azo- jogrendszerben betöltött eltérő eljárási helyzetére, az kat igyekezett optimalizálni. Törekedett a közérdek és igazmondási kötelezettség hiányából adódóan a vallo- a magánérdek egyensúlyának fenntartására. Nyomoza- mása sajátos megítélésére. ti szakban inkább az inkvizitórius elemeket, a tárgya- lás során inkább az akkuzatórius elemeket építette be. Az eljárási funkciók elkülönülnek, de olykor a bíró vagy 4. PRO ET CONTRA, AVAGY ELMÉLETI az ügyész is ellát védelmi feladatokat. A bizonyítási ÉS GYAKORLATI KÉRDÉSEK A FELEK ÁLTALI rendszer szabad, bár vannak bizonyítási tilalmak és KIHALLGATÁS KAPCSÁN módszerbeli kötöttségek. A terhelt az eljárás alanya, akinek ügyféli jogosítványai vannak, de a nyomozás so- Az egyik legfőbb közjogi érv a felek általi kikérdezés rán ezek korlátozottak. A terhelti vallomás bizonyítási bevezetése mellett a bírói pártatlanság biztosítása. eszköz, ugyanakkor megilleti a hallgatás joga. 5 Eszerint a felek általi kihallgatás jobban garantálja a pártatlanság objektív mérce szerinti érvényesülését, mint a bírói kikérdezés, amely könnyen azt a benyo- 3. A FELEK ÁLTALI KIHALLGATÁS mást keltheti a vádlottban, hogy a bíró az ügyész mel- BÜNTETŐELJÁRÁSBELI SZABÁLYAI lett második vádlóként lép fel. A magyar Alkotmánybí- 9 róság a nemzetközi emberi jogi szervezetek joggyakor- Amint azt az előzőekben már említettem, a felek álta- latát adaptálva, a bírói függetlenség és pártatlanság li kihallgatás intézményét jelenkori eljárásjogunkba a megítélése tekintetében a kettős teszt intézményét al- 2003. július 1. napján hatályba lépő Be., azon belül is az kalmazza. Eszerint a pártatlan bírósághoz való alkot- 6 azt a kihirdetést követően módosító törvények hozták mányos alapjog az eljárás alá vont személy iránti előíté- be. A Be. 295. § (1) bekezdése értelmében az ügyész, a letmentesség és elfogulatlanság követelményét tá- vádlott és a védő indítványára a tanács elnöke jogosult masztja a bírósággal szemben. Ez egyrészt magával a dönteni arról, hogy a tanút a kihallgatását kérő eljárási bíróval, a bíró magatartásával, hozzáállásával szembe- szereplő hallgassa ki. Az egyenes kérdezést követően ni elvárás, másrészt az eljárás szabályozásával kapcso- lehetőség van rá, hogy az ellenérdekű fél kérdéseket te- latos objektív követelmény: el kell kerülni minden gyen fel (keresztkérdezés), illetőleg a sértett kérdések olyan helyzetet, amely jogos kétséget kelt a bíró pártat- feltevését indítványozza. Jelentékeny szabály, hogy a lansága tekintetében. [67/1995. (XII. 7.) AB határozat tanács elnöke és a bíróság tagjai a kihallgatás során a (ABH 1995, 346)] Ugyanebben a határozatában az Al- jelzett sorrendtől független, bármikor kérdést intéz- kotmánybíróság hivatkozott az Emberi Jogok Európai Bírósága által alkalmazott ún. kettős tesztre, ami a szubjektív teszt keretében az eljáró bíró személyes ma- gatartását, vagyis azt vizsgálja, hogy volt­e az eljárás Fantoly Zsanett: A büntető eljárási (tárgyalási) rendszerek és a bün- során olyan megnyilvánulása, amelyből a pártatlansá- 3 tetőeljárás korszerűsítése. Acta Universitatis Szegediensis: Acta juridica gának hiányára lehet következtetni. Az objektív meg- et politica, 2008, 1–17., 132–134. [a továbbiakban Fantoly (2008b)] 4 Fantoly (2008b): i. m. 134–136. 5 Uo. 136–137. 6 Ezzel összefüggésben lásd a büntetőeljárásról szóló 1998. évi XIX. 7 Be. 295. § (1) és (3) bekezdései. törvény módosításáról szóló 2002. évi I. törvény 173. §­át, valamint a 8 Drávecz Péter – Havrán Ákos: A felek általi kikérdezés létjogosultsá- büntető jogszabályok és a hozzájuk kapcsolódó egyes törvények módosí- ga és gyakorlati nehézségei. Ügyészek Lapja, 2011/5. 43. tásáról szóló 2003. évi II. törvény 68. §­át. 9 Fantoly (2008a): i. m. 506. / / 28 | ELJÁRÁSJOGI SZEMLE 2017 4 2017 4 ELJÁRÁSJOGI SZEMLE | 29 EJSz2017_4 belív.indd 29 2018.01.29. 9:45:10

közelítés pedig annak vizsgálata, hogy volt­e objektíve Álláspontom szerint egy ritkábban hangsúlyozott, igazolható oka a pártatlanság hiánya feltételezésének, ám annál jelentősebb érv a felek általi kihallgatás jog­ vagyis az adott szabályozás biztosítja­e a pártatlanság intézménye mellett, a bizonyítási eljárás lefolytatási követelményét, (…). [166/2011. (XII. 20.) AB határozat módjának a gazdagodása. Amennyiben ugyanis a tár- (ABH 2011, 545, 558)] A felek általi kihallgatás kapcsán gyalás során olyan tanú kihallgatása válik indokolttá, álláspontom szerint mind a teszt szubjektív, mind ob- aki az eljárás korábbi szakaszában még nem tett vallo- jektív mércéje különös jelentőséggel bír. mást, úgy – az ügyész vagy a védelem erre vonatkozó Az Emberi Jogok Európai Bíróságának precedensei- indítványa esetén – a tanú felek általi kikérdezése cél- 14 10 ből kiindulva a bírói pártatlanság akkor valósul meg, ravezetőnek tűnhet. A kihallgatási taktikák ugyanis ha a szabályozás kellő garanciát biztosít minden kétely rendkívül változatos képet mutatnak, legyen szó akár a 15 16 kizárásához. Ha akárcsak Magyarország Alaptörvénye terhelt, akár a tanúk kikérdezéséről. Annak eldönté- (2011. április 25.) 26. cikkének (1) bekezdését, a bírák se, hogy a vallomástétel során a kihallgatandó személy jogállásáról és javadalmazásáról szóló 2011. évi CLXII. számára az ügyész vagy a bíróság lehetőséget biztosít- törvény rendelkezéseit vagy a Be. alapelveit és a bíró- son nyilatkozata összefoglaló jellegű előadására, avagy sággal kapcsolatos normáit megvizsgáljuk, látható, célszerűbb a kihallgatást állandó kérdésfeltevés mel- hogy a magyar szabályozás, így a kihallgatás mikéntje lett lefolytatni, a terhelti, illetőleg tanúvallomás jelle- is, összhangban áll a nemzetközi és hazai emberi jogi gét és esetlegesen tartalmát is jelentékenyen befolyá- 17 standardekkel. Mindezekre, valamint arra is tekintet- soló tényezőnek számít. Tekintettel arra, hogy a le- tel, hogy az Emberi Jogok Európai Bírósága eddigi mű- folytatott bizonyítás eredményéhez mind a vádlónak, ködése során sem Magyarországot, sem más európai mind a védelemnek érdeke fűződik, így célszerűnek országot a kihallgatás módjának megválasztása miatt mutatkozik, hogy a kihallgatást – a saját megfontolása- nem marasztalta el, a felek általi kikérdezés kapcsán a iknak megfelelően – az azt indítványozó eljárási sze- szubjektív tesztről kell röviden említést tennem. replők végezzék el. A tárgyaláson ugyanis nincs lehető- Vitán felül áll, hogy a bíróság tagjainak pártatlansá- ség arra, hogy az ügyész vagy a védő tiltakozzon a ta­ gát elsődlegesen az eljárás során tett megnyilvánulása- nács elnöki kihallgatás vonalvezetése ellen azon a cí- ik alapján lehet és kell megítélni. Ebből adódóan minél men, hogy az keresztezi az ő kihallgatási elképzelése- 18 aktívabb a bíró, illetve minél hangsúlyosabb szerepet it, ily módon tehát a Be. 295. §­ában foglalt jogintéz- játszik a bizonyítási eljárás levezetésében, annál több- mény lehetőséget biztosít kihallgatástaktikai szem- ször van lehetőség a bíró függetlenségének, elfogulat- pontok figyelembe vételére is. lanságának a mérlegre tételére. Ugyanakkor megítélé- A felek általi kihallgatás jogintézményének bevezeté- sem szerint az eljárás tisztességes volta nem a kérdező se ellen szóló érvek listája legalább olyan hosszú, mint személyétől, hanem a kérdésfeltevés mikéntjétől és leg- az alkalmazását támogató indokoké, a terjedelmi korlá- 11 inkább tartalmától függ. Ebből adódóan úgy vélem, tok miatt azonban dolgozatomban csak egyre szeret- hogy az eljárás akkor is fair­nek tekinthető, ha a terhel- nék kitérni. ti védekezésben vagy a tanúk elmondásában mutatko- A korábbiakban már említettem, hogy a kiemelt jelen- zó ellentmondásokat a tárgyilagosság keretei között a tőségű eljárás normáinak megteremtésével és ezen bíró és nem az ügyész vagy a védő tisztázza. Ezzel ügyekben a felek általi kihallgatás kógens szabályozásá- szemben sérti a tisztességes eljárás és közvetve a bírói val a jogalkotó vélelmezhető célja a büntető igazságszol- pártatlanság követelményét is, ha a bíró teret enged gáltatás gyorsítása volt. Bár az egyes vélemények meg- 19 akár az ügyész, akár a védő által feltett és a Be. 290. § oszlanak a jogintézmény eredményességéről, azonban (3) bekezdésébe ütköző tiltott kérdésnek. a bírákkal, ügyészekkel és ügyvédekkel folytatott infor- További gyakori érv a jogintézmény mellett, hogy a mális eszmecserék során az érintettek arról számoltak felek szerepe jelentőségének a növelésével az érdemi be, hogy a kihallgatás ezen formája végső soron az eljá- tárgyalási készségek fejlesztése szükségképpen együtt rás időszerűségének a romlásához vezetett és ennek ve- jár. A felelősségteljesebb feladatkör ugyanis sokoldalú- szélye a jövőben is fennáll. Ennek okai azonban nem ki- an képzett és egyben felkészült jogászi réteget igényel, zárólag a jogintézményben keresendők, hanem az eljárá- amely mindenképpen a szakma presztízsének emelésé- si pozíciót betöltő jogászi kar szocializációjában és a kér- 12 vel jár. A tárgyalási készségek szerepének hangsúlyo- sabbá válása pedig együtt jár a jogi szaktudás előtérbe kerülésével, hisz a kérdezés képességének felértékelő- 14 Mészár Róza: A kiemelt jelentőségű ügyek eljárási szabályai. In: Be- dése jelentős terheket ró mind a jogtudományi képzést legi József – Berkes György (szerk.): Büntetőeljárás jog. Kommentár a folytató egyetemekre, mind a hivatást gyakorló ügyész- gyakorlat számára, Budapest, HVG­ORAC Kiadó, 2012. október 30., 826. ségi alkalmazottakra, illetőleg ügyvédekre. 13 15 Ld. Bócz Endre: A gyanúsított kihallgatásának amerikai taktikájáról. Bűnügyi Szemle, 2001/2. 22–36. Ld. Neuherz Pál: A sértett, a tanú és a gyanúsított kihallgatásának 16 gyakorlati kérdései. Bűnügyi Szemle, 1997/9. 108–113. vagy Alföldi 10 L. Fey v. Austria (Application no.14396/88) Judgment of 24 February Ágnes Dóra: A vallomások megszerzésének nehézségei a büntetőeljárás- 1993, 16 EHRR (1993) 387 vagy Huseyn and others v. Azerbaijan (Appli- ban. Magyar Jog, 2011/12. 741–745. cation no. 35485/05, 35680/05, 36085/05, 45553/05) Judgment of 26 17 Ld. Boros János: A bűnözői profilalkotástól a tanúkihallgatásig. Tö- July 2011 rekvések a mai kriminálpszichológiában. Magyar Pszichológiai Szemle, 11 Fedor Anett: Bizonyítás a kiemelt jelentőségű büntetőügyekben. Ma- 2003/2. 275–292. gyar Jog, 2014/7–8. 450. 18 Alföldi (2011): i. m. 743. 12 Fantoly (2008a): i. m. 506. 19 Háger Tamás: Védelem a kiemelt jelentőségű büntetőügyekben. Ügy- 13 Drávecz–Havrán (2011): i. m. 46. védek lapja, 2013/5. 16. / / 30 | ELJÁRÁSJOGI SZEMLE 2017 4 2017 4 ELJÁRÁSJOGI SZEMLE | 31 EJSz2017_4 belív.indd 30 2018.01.29. 9:45:10

dezéssel kapcsolatos gyakorlati tapasztalataiban, illetve lyos szabályokból adódóan jelenleg sem az ügyész, sem felkészítésében is. A továbbra is általánosnak tekinthető a védelem kezében nincs olyan eszköz, amivel a bírósá- eljárási rendben ugyanis a kihallgatást végző – aktív – got a felek általi kikérdezés alkalmazására rászoríthat- bíróság mellett az ügyész, illetőleg a védő mindenképp ná. A Be. 295. §­ának alkalmazására irányuló indítvány passzívabb szerepet tölt be és bár a kérdezés joga nem elutasításáról döntő végzés – a Be. 295. § (3) bekezdésé- korlátozott, a kérdésfeltevés volumene mindenképpen ből következően – külön fellebbezéssel ugyanis nem tá- csekélyebb. Megfigyelhető továbbá az is, hogy a kihallga- madható. Emellett a jogalkotó a bíróság számára mérle- tás irányításához szokott bírák sok esetben a kérdezést gelési szempontokat sem határozott meg, amely alap- átveszik az eljáró ügyésztől, avagy védőtől, illetőleg – a ján legalább egy egységesebb jogalkalmazói gyakorla- Be. 290. § (3) bekezdésében foglalt tilalom ellenére – már tot ki lehetne alakítani. Mindezekre tekintettel megfon- feltett kérdést ismételnek meg, ily módon pedig a jogin- tolandónak tartanám, ha a törvényhozás olyan esetkö- tézmény értelmét veszti, valamint a processzus indoko- röket határozna meg, amikor a bíróság az indítvány latlanul meghosszabbodik. alapján köteles lenne a keresztkérdezést biztosítani. Így visszaszorítanám a szabad bírói mérlegelést, ameny- nyiben a felek általi kihallgatás alkalmazásával mind az 5. A FELEK ÁLTALI KIHALLGATÁS ügyész, mind a vádlott, mind a védő egyet ért. Ugyanak- ÚJRAGONDOLÁSA kor megtiltanám a felek általi kikérdezés alkalmazását, amennyiben a tanú a 18. életévét nem töltötte még be, A kiemelt jelentőségű ügyek külön eljárás legutóbb illetőleg ha az ügyben különleges bánásmódot igénylő történt módosításának köszönhetően a perjogi kó- sértett vesz részt. A Be. 462. § (1) bekezdéséből adódó- dexünk jelenleg csak a tanú felek általi kihallgatását te- an ugyanis a fiatalkorúakkal szembeni büntetőeljárás- szi lehetővé. A kiemelt ügyek újraszabása során sajná- ban a tanú kihallgatását is a tanács elnöke foganatosít- latosan a jogalkotó nem fordított figyelmet a szabályo- ja. Az általános szabályoktól való eltérés részben azzal zás felülvizsgálatára, ily módon az általános perrendi is magyarázható, hogy a fiatalkorúakkal szembeni bün- normák értelmében csak a tanú keresztkérdezésére tetőeljárásokban nagyobb részt kiskorú vagy fiatal fel- van mód. Ebből következően mindenképpen indokolt- nőtt személyek vesznek részt. Ebből adódóan pedig ál- nak tartanám a vádlott kihallgatására vonatkozó eljá- láspontom szerint indokolt lenne ezt az elvet az általá- rási szabályok kiegészítését és a felek általi kikérdezés nos eljárásrend kapcsán is érvényre juttatni. lehetőségének a megteremtését. A negyedik módosítást érdemlő kérdésnek az általá- A Be. 295. § (1) bekezdésének a) és b) pontja értelmé- nos perrendi szabályok és a külön eljárások egymáshoz ben a tanú kihallgatását az a fél kezdi meg, aki őt úgy- való viszonyának újragondolását tartom. A bíróság elé mond az eljárásba bevonta, vagyis akinek az indítvá- állítás [Be. 523. § (1) bekezdés] és a fiatalkorúak elleni nyára a bíróság a tárgyalásra tanúként megidézte. Sajá- büntetőeljárás [Be. 462. § (1) bekezdése] vonatkozó tos és jogértelmezéssel fel nem oldható joghézagot te- rendelkezései értelmében ugyanis a tárgyaláson a vád- remtett ugyanakkor a jogalkotó, amikor nem alkotott lottat és a tanút az eljáró bíró (tanács elnöke) hallgatja kisegítő szabályt azon esetre, amikor a tanú kihallgatá- ki, amelytől a nyelvtani értelmezés alapján törvénye- sát nem a felek, hanem a bíróság tartotta szükségesnek. sen eltérni nem lehet. Magam sem kívánom vitatni, A magyar büntetőeljárási jog ugyanis figyelemmel a hogy a szabályozás mellett számtalan megalapozott ér- funkciómegosztás elvére, ha korlátozott körben is, de vet (kihallgatott személy kímélete, eljárás gyorsítása) lehetővé teszi, hogy a bíróság a tárgyaláson hivatalból lehetne felhozni, mégis túlontúl merevnek érzem a Be. bizonyítást folytasson le. A tényállás alapos és hiányta- jelzett rendelkezéseit. Mint előadásom elején is utaltam lan tisztázása érdekében, tehát akár tanút is idézhet. rá, a jogalkotónak a jogintézmény megalkotása során A Be. 295. §­a egyszerű nyelvtani értelmezése alapján figyelemmel kell lennie arra, hogy azt lehetőség szerint ilyen esetben is kérhető a tanú felek általi kihallgatása, minél szélesebb körben lehessen alkalmazni. Ennek ugyanakkor az már nem dönthető el, hogy a kérdezés megfelelően úgy gondolom, hogy a bíróság elé állítás és jogával először ki élhet. Mivel elvben a bíróság a vádló a fiatalkorúak elleni büntetőeljárás esetén szükségte- szerepét nem veheti át és indítvány hiányában olyan ta- len elvi éllel kizárni a felek általi kihallgatás alkalmazá- nút nem idézhet, akitől a vád bizonyítása várható, ezért sát. Ehelyett az általános perrendi normákat kellene logikusnak tűnhet, hogy a kérdezés elsőbbsége a védőt akként módosítani, hogy azok az indokok, amelyek a je- vagy a terheltet illeti meg. Ugyanakkor az sem hagyható lenlegi speciális szabályozást indukálták, továbbra is figyelmen kívül, hogy az ügyészség feladata az Alaptör- érvényesíthetők legyenek. vény 29. cikk (1) bekezdése szerint – többek között – a bűncselekmények és más jogsértő cselekmények üldö- zése, vagyis ha azt észleli, miszerint a bíróság által idé- 6. ÖSSZEGZÉS zett tanú kihallgatásától olyan bizonyíték várható, ami a terhelt ártatlanságát igazolja, akkor a Be. 28. § (4) be- Dolgozatomban igyekeztem röviden áttekinteni a fe- kezdéséből is következően, indokolt, hogy a tanút elő- lek általi kihallgatás hatályos szabályozását, illetőleg be- ször ő hallgassa ki. Mindezekre tekintettel a jelzett jog­ mutatni a jogintézménnyel kapcsolatos főbb elméleti és értelmezési kétség feloldása érdekében a Be. 295. §­át gyakorlati kérdéseket. Összegzésként elmondható, hogy egy további bekezdéssel szükséges kiegészíteni. a büntető igazságszolgáltatásban részt vevő jogászi kar További problematikus pontnak tartom, hogy a hatá- továbbra is idegenkedik a kikérdezés ezen módjának al- / / 30 | ELJÁRÁSJOGI SZEMLE 2017 4 2017 4 ELJÁRÁSJOGI SZEMLE | 31 EJSz2017_4 belív.indd 31 2018.01.29. 9:45:10

kalmazásától, amelyen – az utóbb történt jogszabályvál­ gatást átengedni a feleknek vagy célszerűbb lenne azt az tozásra figyelemmel – a kiemelt büntetőeljárások meg­ olyan egyszerűbb megítélésű ügyekben alkalmazni, teremtése és a kógens szabályozás sem segített. Mind­ mint amelyekben a terhelt bíróság elé állítható vagy a azonáltal el kell ismerni, hogy a felek általi kihallgatás tárgyalás mellőzése alkalmazása lehetséges, az azonban jogintézményére szüksége van büntetőeljárásunknak. nem kérdéses, hogy az indítványozás lehetővé tételével a Ugyan viták tárgyat képezheti, hogy célszerű­e a kihall­ bizonyítás során új lehetőségek nyílnak meg. A JOGERŐ SZÍNEVÁLTOZÁSA AZ ÚJ BÜNTETŐELJÁRÁSI TÖRVÉNYBEN KIRÁLY ESZTER egyetemi tanársegéd (ELTE ÁJK) „Dixitque Deus: Fiat lux. Et facta est lux.” 1. BEVEZETÉS 2. A JOGERŐ SZEREPVÁLTOZÁSA A jogerő nagymúltú – már a római jogban ismert – in­ Elsőként azt vizsgálom, hogy vajon változik­e az új tézménye az európai vegyes rendszerű büntetőeljárás­ törvénnyel a jogerő szerepe a büntetőeljárásban. Ehhez ban alapintézménynek számít. Ennek ellenére a hazai azt kell megnézni, változik­e a büntetőeljárási célki­ kodifikált büntető eljárásjog 1896­ban kezdődő törté­ tűzés, amit eddig (legalábbis elvileg) az anyagi igazság netének első százhúsz évében egyik eljárási kódexben elérése jelentett. A válasz erre nemleges – ugyancsak sem található kísérlet a jogerőfogalom meghatározásá­ elvileg. A miniszteri indokolás fennkölt megfogalmazá­ ra. A 2017. június 13­án megszavazott új büntetőeljárá­ sa szerint: „A magyar igazságszerető és igazságkereső si kódex (a 2017. évi XC. törvény; a továbbiakban: új Be.) nép, az anyagi igazságon alapuló büntetőjogi felelős­ az első, amely a jogerő fogalmát meghatározásra érde­ ségre vonás pedig alapértéke a jelenleg hatályos eljárá­ mesnek tekinti. Mindez természetesen nem jelenti azt, si törvényünknek.” Ezeket az értékeket pedig – az Indo­ hogy az elméletben ne kristályosodott volna ki a foga­ kolás állítása szerint – az új törvény meg kívánja őrizni. lom tartalma, és nem alakultak ki a jogerő jellegzetes­ Gyakorlatilag azonban ennek több tényező is ellent­ ségeire vonatozó tanok és nézetek. Tény azonban, hogy mondani látszik. Ezekből csak néhányat emelek ki. a „kodifikálatlanság” kiváló táptalaja volt a jogerő elté­ rő értelmezéseinek. Balgaság lenne viszont azt gondol­ ni, hogy a kodifikálás önmagában érték – jót s jól, ebben 2.1. A FUNKCIÓMEGOSZTÁS ELVE állna a nagy titok. Kérdés azonban, hogy ebben a titok­ ban az új kódex kodifikátorai beavatottak­e. Az új törvényben az 5. §­ba foglalt funkciómegosztás Dolgozatomban az új büntetőeljárási kódex jogerőfel­ elve („A büntetőeljárásban a vád, a védelem és az ítélke­ fogását veszem vizsgálat alá. Ehhez mindenekelőtt az zés elkülönül.”), ha nem is valósul meg tisztán, minden­ új törvénynek közvetlenül a jogerőre vonatkozó rendel­ esetre erőteljesebben érvényesül, mint a hatályos Be.­ kezéseit kell górcső alá vennem, s összevetnem a koráb­ ben. Ez a bizonyítás tárgyára és a megalapozatlanság bi szabályozással (illetve annak hiányával). A vizsgáló­ következményeire vonatkozó szabályok együttes vizs­ dásom kiterjed továbbá olyan, a jogerőhöz távolabbról gálatából olvasható ki. Az előbbiek közül a 163. § (2) kapcsolódó intézményekre is, amelyek ugyan csupán bekezdése kimondja, hogy a büntetőeljárásban a bíró­ közvetett, de jelentős hatást gyakorolnak a jogerővel ság, az ügyészség és a nyomozó hatóság a döntését va­ kapcsolatosan szükségszerűen kialakítandó új dogma­ lósághű tényállásra alapozza. Érdekes összevetni ezt a tikára és elméletre. kijelentő módú megfogalmazást a hatályos Be. 75. § (1) Az új büntetőeljárási törvényről szóló T/13972. sz. bekezdésében foglaltakkal, amely szerint a bizonyítás törvényjavaslathoz (a továbbiakban: Javaslat) fűzött során „a tényállás alapos és hiánytalan, a valóságnak miniszteri indokolásból az derül ki, hogy a jogalkotó megfelelő tisztázására kell törekedni”. Ezzel a hatályos nem kívánt paradigmaváltást végrehajtani a jogerő törvény – ahogyan arra Elek Balázs rátapint – lényegé­ 1 szabályozása terén. Deklarált célja volt viszont a jog­ ben „elismeri, hogy ez nem mindig lehetséges” . Az új erővel kapcsolatos értelmezési nehézségek elhárítása a Be. viszont ezek alapján az anyagi igazság elvét mond­ kodifikáció során. A következőkben ezért arra is kité­ hatni kategorikusan deklarálja. rek, hogy mekkora a változás valódi mértéke, s megfe­ Az anyagi igazság elve azonban ténylegesen nem le­ lelő válaszok születtek­e a gyakorlati kihívásokra. 1 Elek Balázs: Jogerő a büntetőeljárásban. Debrecen, Debreceni Egye­ tem Állam­ és Jogtudományi Kar Büntető Eljárásjogi Tanszéke, 2012. 42. / / 32 | ELJÁRÁSJOGI SZEMLE 2017 4 2017 4 ELJÁRÁSJOGI SZEMLE | 33 EJSz2017_4 belív.indd 32 2018.01.29. 9:45:10