Büntetőjogi Szemle 2021/1.

X. ÉVFOLYAM, 2021/1. SZÁM BÜNTETŐJOGI SZEMLE

Büntetőjogi Szemle   2021/1. szám Tartalom Szerkesztői előszó DR. BABJÁK RÉKA REBEKA: A fehérgalléros bűnözés – kiemelt figyelemmel az Tisztelt Olvasó! érintett bűncselekményi körre és a fehérgalléros Ismét túl vagyunk egy „ka- ranténon”. Az egyetemek bűnözést övező látencia jelentőségére / 3 szeptembertől jelenléti ok- DR. BERTALDÓ ANDRÁS: tatással indulnak újra. A Büntetőjogi Szemle 2021. Quo vadis, ungarische Jugendstrafgerichte? / 11 évi első számában több tehetséges fiatal oktató, ku- DR. CSAPUCHA BERNADETT: tató tanulmánya mellett tapasztalt büntetőjogászok, elsősorban bírák munkája jelenik meg. Szinte már A veszélyeztetési eredmény értelmezése a kiskorú hagyomány, hogy idegen nyelven is megjelentetünk veszélyeztetése törvényi tényállásában / 15 egy-egy tanulmányt, ezúttal két német nyelvű írás PROF. DR. GÁL ISTVÁN LÁSZLÓ: található a mostani számban. A jelen lapszámban található tanulmányok most is a modern büntető- A pénzmosás új magyar szabályozása 2021-től / 24 jog és büntető eljárásjog érdeklődésének homlok- DR. GÁSPÁR ZSOLT: terében szereplő, rendkívül aktuális problémakörö- ket tárgyalnak, de klasszikus témák is megtalálhatók Könyvismertető Gál István László: A magyar állam közöttük. titkainak büntetőjogi védelme című könyvéről / 34 Budapest, 2021. augusztus 23. DR. HENRIETTA MAKAY-BERÓ: Das Verhältnis zwischen Jagdrecht, internationalem sowie EU-Recht in der ungarischen Rechtspraxis / 37 DR. STEINER GÁBOR: A költségvetési csalás bizonyítási kérdései / 43 DR. SZABÓ JUDIT: A ne bis in idem elvének hazai fejlődéstörténete / 52 Prof. Dr. Gál István László főszerkesztő A szerkesztőbizottság elnöke: Dr. Gál István László Tájékoztató A szerkesztőbizottság titkára: Dr. Kőhalmi László a folyóiratban való publikálásról A szerkesztőbizottság tagjai: Dr. Bárándy Gergely, A szerkesztőség a megjelentetni kívánt tanulmányokat a gal.istvan@ Dr. Belovics Ervin, Dr. Elek Balázs, ajk.pte.hu vagy a [email protected] e-mail címre várja. Dr. Molnár Gábor, Dr. Tóth Mihály, A megjelentetésről a lektorálást követően a Szerkesztőbizottság Dr. Vókó György dönt. ISSN 2063-8183 A Szerkesztőbizottság fenntartja a jogot a kéziratok korrigálására, Kiadja HVG-ORAC Lap- és Könyvkiadó Kft. szerkesztésére. Cím: 1037 Budapest, Montevideo u. 14. A tanulmányokat MS Word formátumban, Times New Roman be- Telefon: 340-2304, 340-2305, Fax: 349-7600 tűtípussal, 12 pontos betűnagysággal, másfeles sorközzel írva, sor- E-mail: [email protected] kizárt igazítással és lábjegyzetmegoldással kell elkészíteni. Internet: www.hvgorac.hu A kéziraton kérjük a szerzőktől a név, az esetleges tudományos fo- Felelős kiadó: dr. Frank Ádám, a kft. ügyvezetője kozat, a foglalkozás valamint a munkahely feltüntetését. Kiadói szerkesztő: Bodnár Kriszta A szerkesztőbizottság másodközlésre nem fogad el kéziratot. Műszaki szerkesztő: Harkai Éva Terjedelmi korlát – lévén elektronikus folyóiratról van szó – nincsen. 2 Tördelő: Bak Attila A Szerkesztőbizottság és a Kiadó Korrektor: Nagy Márton

Dr. Babják Réka Rebeka1 Büntetőjogi Szemle  2  021/1. szám A fehérgalléros bűnözés – kiemelt figyelemmel az érintett bűncselekményi körre és a fehérgalléros bűnözést övező látencia jelentőségére 1. közben ez a fajta bűnözés nagy méretű károkat okoz, 3 Bevezetés 1 mégis olyan érzet lengi körül, mintha a társadalom ezen bűncselekmények felett szemet hunyna vagy Ahogy Waylon Jennings dalszövegében írta, az embe- legalábbis megbocsátóbb lenne, esetleg elismerné, rek elkövetnek gyilkosságot és mindenféle súlyos testi magasabb társadalmi presztízzsel ruházná fel ezeket sértést, majd néhány év múlva visszatérnek az utcákra. az elkövetőket. Kicsit olyan ez, mint a Kapj el, ha Ezzel szemben a highway robbery2 és a fehérgalléros tudsz! című filmben, ahol tulajdonképpen mindenki bűnözők csak nevetnek azon a rendszeren, amit le- a Leonardo DiCaprio által játszott szélhámosnak szur- győznek.3 A klasszikus fehérgalléros bűnözést jól kolt. A hírportálokon is számos alkalommal jelennek szemlélteti a mondás: egy bank kirablásának a legjobb meg hírek arról, hogy például milliárdos vállalkozók módja az, ha van egy bankunk.4 nem fizettek adót, esetleg, hogy igen nagy tekinté- lyű üzletemberek fiktív adatokkal játszva csökken- A fehérgalléros bűnözés szókapcsolat manapság tették a fizetendő adót, vagy, hogy magas beosztású már nem csak a jogászok számára ismerős. Már e kép- személyeket korrupcióval gyanúsítanak. A fehérgal- letes kifejezés is utal arra, hogy a fehérgalléros bű- léros bűnözés akár milliárdos nagyságrendű károkat nözés tekintetében az elkövetők nagy presztízsű, is okozhat, kihathat egy egész ország gazdasági éle- magas beosztású személyek. Az átvitt értelmű kife- tére, ráadásul az ezen a területen igen jellemző lá- jezés az angol nyelvből ered, a white-collar worker tencia miatt ezek a károk legtöbbször nem térülnek kifejezés az értelmiségi, irodai dolgozókra vonatko- meg. Éppen ezért kiemelten jelentősnek tartom an- zik, tehát ez a magasabb presztízsű munkákat végző nak a kérdésnek a kutatását, hogy milyen tényezők személyekre utal. Ugyanakkor, ha egy ’átlagos’ bűnö- okozzák azt, hogy ezek a bűncselekmények sokszor zőre gondolunk, akkor nem ez az általános kép, ami maradnak rejtve. felötlik bennünk. Igen érdekesnek tartom, hogy mi- 2. 1  Ügyvédjelölt, Budapest Bűncselekménytípusok 2  Olyan vásárlási szituáció, amikor az eladó felháborítóan és arcátlanul sok a fehérgalléros bűnözés pénzt kér el az adott árucikkért. vonatkozásában 3  […] Men commit murder and all kinds of mayhem In a few years they’re back on the streets Ahhoz, hogy a látencia kérdésével foglalkozhassunk, Highway robbery and white collar crime először fontos tisztázni azt, hogy mi is az a fehérgal- And they laugh at the system they beat […] részlet Waylon Jennings Out of Jail című dalából 4  William K. Black: The Best Way to Rob a Bank Is to Own One: How Corporate Executives and Politicians Looted the S&L, Texas, University of Texas Press, 2005.

Büntetőjogi Szemle   2021/1. szám léros bűnözés, és hogy milyen bűncselekmények tar- tett, a tevékenység egy társadalmilag elfogadott, le- toznak ebbe a körbe. gális tevékenységhez kapcsolódik, míg ez az aktivi- tás tiltott az általános, hagyományos deliktumoknál. A fehérgalléros bűnözés fogalom kialakítójának E gondolat alatt azt kell érteni, hogy a fehérgalléros Edwin H. Sutherlandet tartjuk. Az ő meghatározása bűncselekmények esetében maga a tett egy törvé- szerint a fehérgalléros bűnözést „közelítőleg olyan nyes tevékenységhez kapcsolódik, értve ez alatt azt, bűncselekményként lehet meghatározni, amit egy hogy az üzleti tevékenység, a vállalkozás önmagában jóhírű és magas társadalmi státuszú személy fog- társadalmilag elfogadott magatartás, és lényegében lalkozási körében követ el.”5 annak a szabályozása kívül is esik a büntetőjogon, de vannak olyan jogsértések, amelyek a büntetőjogi Kránitz Mariann szerint azokat a bűncselekmé- rosszallást már kiváltják.9 nyeket lehet a fehérgalléros bűnözés fogalma alá vonni, amelyeknél az elkövető a személyes, vagy az A fehérgalléros bűnözés kiemelten nagy anyagi elhelyezkedése által magában foglalt, de ténylege- károkat okoz, de mindemellett olyan erkölcsi kárt sen betöltött politikai-hatalmi-gazdasági státuszhoz, is, amelyet még csak felmérni sem lehet.10 Irk Ferenc elithez való tartozáshoz, hierarchiában betöltött sze- megállapítása alapján az egy alapvető, lényegi jel- repéhez kapcsolódó tekintélyét működtetve követ lemzője a fehérgalléros bűnözésnek, hogy annak el- el valamilyen bűncselekményt.6 Azoknak a bűncse- követői azért, hogy céljukat megvalósítsák, megté- lekményeknek a köre elég jól meghatározható (ha- vesztő magatartást alkalmaznak. A megtévesztésnek bár tekintettel az új bűncselekményi formák megje- Irk három formáját említi, a valóság megszépítését, lenésére, nem teljes körű), melyek a fehérgalléros annak utánzását, illetőleg elrejtését. Az utolsó forma bűnözés körébe vonhatóak: ezek a gazdasági bűn- az első kettőtől elhatárolható, hiszen ennek lényege cselekmények, a számítógépes bűncselekmények, a abban áll, hogy az elkövető el akarja titkolni az ille- korrupciós bűncselekmények, az adatlopások és a gális tevékenységét, azzal álcázva azt, mintha az a környezetkárosító bűncselekmények, valamint bi- köznek hasznos lenne. Ráadásul e személyek szá- zonyos vagyon elleni bűncselekmények.7 Ám a ka- mára tevékenységük során elérhetőek olyan legális tegorizálás nem elég annak meghatározásához, hogy eszközök, melyeket felhasználva a bűnelkövetést adott esetben fehérgalléros bűnözésről van-e szó. megvalósítják, tehát a pozíciójukat használják fel Ahhoz, hogy ezt el lehessen dönteni, minden eset- arra, hogy a bűncselekményt megvalósító tevékeny- ben szükség van az elkövető személyének a vizsgá- ségüket jogszerűvé (vagy annak a látszatát hordo- latára. zóvá) tegyék. Lényegi elem a fehérgalléros bűnözés elemzése során a bizalom, a bizalmi kapcsolat. Úgy 2.1. A fehérgalléros bűnelkövetés tűnik, hogy enélkül ez a fajta bűnözés létezni sem jellemzői volna képes. Sokszor a jogi szabályozás rengetege az, ami lehetőséget ad az illegális tevékenység meg- Ismeretes az, hogy a fehérgalléros bűnözés körébe valósítására: egy multinacionális vállalkozás mun- tartozó bűncselekmények többségében nem önállóan kavállalóinak száma több száz, adott esetben több állnak, hanem legtöbbször más bűncselekmény páro- ezer is lehet, akikre sokféle jogi előírás vonatkozik, sul ezekhez.8 ezért a jogi útvesztőkben könnyű jogsértést megva- lósítani. Emellett, a nagyvállalatok óriási üzleti for- A vizsgált bűncselekmények legnagyobb része galmat bonyolítanak, amelyek átláthatósága és ellen- gazdasági bűncselekmény, illetve intellektuális jel- őrzése nehézkes, amely szintén lehetőséget biztosít legű vagyon elleni bűncselekmény, melyek érdekes- az illegális tevékenységek elrejtésére.11 sége, hogy ezekhez szinte mindig tartozott valami- lyen eszközcselekmény, általában magán-, illetve David Weisburd, Elin Waring és Ellen F. Chayet közokirat-hamisítás, és sokszor a közélet tisztsasága megállapításaira hívja fel a figyelmet Korinek László, elleni bűncselekmények is. Ezeken felül e bűncse- aminek – úgy vélem – igen nagy a jelentősége. Esze- lekményeknél gyakori az is, hogy elkövetők együtt- rint a fehérgalléros bűnelkövetőket általában úgy működnek, és az is, hogy ezeket folytatólagosan vagy tekintik, mint akikre nem jellemző a bűnismétlés, üzletszerűen követik el. Találhatunk a szakirodalom- ugyanakkor a valóság ezzel ellentétben áll: e szerzők ban még egy olyan gondolatot is, ami alapjaiban véve azt mutatták ki, hogy ezen elkövetőknek megköze- elhatárolja a fehérgalléros bűnözést a többi, közön- lítőleg a fele már állt korábban büntetőeljárás hatá- séges bűnelkövetőtől a korábban említetteken kívül. lya alatt.12 Eszerint, a fehérgalléros bűncselekménynél maga a Amikor a fehérgalléros bűnözés fogalmat említ- 5  Inzelt Éva: Korrupció: fehérgallérral vag y anélkül. A fehérgalléros bűnözés változó tartalma és formái – A doktori értekezés tézisei. Budapest, ELTE-ÁJK, 2015. 3. 9  Irk Ferenc (szerk.): Kriminológiai Tanulmányok, 38. köt., Budapest, [a továbbiakban: INZELT Éva (2015a)] OKRI, 2001. 53–54. 6  Kránitz Mariann: Fehérgalléros bűnözés az ezredvég Mag yarországán. Eg y tény- 10  Kránitz Mariann (2001): i. m. 93., 100. kutatás tapasztalatai In: Irk Ferenc (szerk.): Kriminológiai Tanulmányok, 38. 11  Irk Ferenc: i. m. 55–56., 62. 4 köt., Budapest, OKRI, 2001. 96. 12  David Weisburd – Elin Waring – Ellen F. Chayet: White-Collar Crime 7  Inzelt Éva (2015a): i. m. 9. and Criminal Careers, 2001, Cambdridge, Cambridge University Press, 27–31. 8  Uo. 2. Idézi: Korinek László: i. m. 298.

jük tehát, akkor minden esetben figyelemmel kell a gazdaság szerkezete, a működési rendszer. A rend- Büntetőjogi Szemle  2  021/1. szám lenni az elkövetőre is, hiszen pont ez teszi e fogal- szerváltás után nem sikerült egy mindenki által elfo- mat azzá, amit igazán jelent. A fehérgalléros elkövető gadott definíciót alkotni a gazdasági bűncselekmé- 5 személye, tekintélye, hatalma és kapcsolatai azok a nyekre, de talán ez nem is lett volna lehetséges, hiszen tényezők, amelyek e bűnözés veszélyeit szinte fel- ezt az átmeneti időszakot a diverzitás és az új deviáns mérhetetlenné teszik. Hiszen pont ezek által válik viselkedésmódok kialakulása jellemezte.16 lehetővé, hogy az adott bűncselekmény az adott for- mában megvalósulhasson.13 Annak, hogy a piacgazdaság kialakult Magyaror- szágon, velejárója volt az is, hogy megjelentek az új 2.2. V agyon elleni deliktumok típusú gazdasági bűncselekmények. Azonban ter- és a gazdasági bűncselekmények mészetesen vannak olyan jellemzők is, amik már a kapcsolata a fehérgalléros szocialista időszakban is jelen voltak, mint például bűnözéssel a szürke- és feketegazdaság, az adócsalás, az üzleti etika hiánya. Az a probléma, hogyha az egyik sze- A modern államokban a bűnözés szerkezetének meg- replő, aki jelen van a piacon, illegális eszközökhöz határozó jellemzője az, hogy a vagyon elleni bűncse- nyúl, azzal azt éri el, hogy idővel más piaci szerep- lekmények többségben vannak. Érdemes megfigyelni lők is ezt az utat fogják járni, kiváltképp abban az a tendenciát: 1982-ben az összes bűncselekmény kö- esetben, hogyha a tisztességtelen magatartást nem rülbelül 60%-át alkotta vagyon elleni bűncselekmény, derítik fel időben, és nincs utána büntetés.17 Pusztai ezzel szemben 1991-ben már ez az arány „felülmúlta” álláspontja szerint a gazdasági bűnözésnek az egyik, a korábbit, ekkor már 80% környékén mozgott az ará- igen komoly oka az, hogy a gazdasági ciklusoknak nya.14 Ebből már levonható az a következtetés, hogy van egyfajta gazdasági bűnözést generáló hatása. az összbűnözés gyors növekedésének előidézésében Pusztai utal arra is, hogy a gazdasági ciklus leszálló a vagyon elleni deliktumok növekedésének volt nagy ága esetében a bűnözés növekszik, hiszen a nehéz szerepe. Mindeközben, irreális módon, az adatok alap- helyzetben, amikor a cég fenntartása a cél, „kön�- ján a ’90-es évek közepén a gazdasági bűncselekmé- nyen” kerülnek az üzletemberek abba a helyzetbe, nyek aránya 4%-ról 2%-ra csökkent, az államigazgatás hogy gazdasági bűncselekményeket kövessenek el. és a közélet tisztasága elleni bűncselekmények aránya Ezzel szemben akkor, amikor a gazdaság fellendül, pedig 3%-ról mindössze 1%-ra. Természetesen, és ér- virágzik, a bűnözés csökkenő tendenciát mutat.18 zékelhetően ezek az adatok nem a valóságot közvetí- tik, hiszen ahogy már említettem, a fehérgalléros bű- Az ENyÜBS19 adatok szerint az 1990 és 2013 kö- nözés egyik legfőbb jellemzője a látencia, melyre rész- zötti időszakban 4085 és 32 490 között változott a letesen ki fogok térni a deliktumok ismertetését kö- regisztrált gazdasági bűncselekményeknek a száma, vetően. ebből is 2011-ben volt a legmagasabb az esetszám, de megjegyezném, hogy 2008-tól indult határozott 2.2.1. Gazdasági bűnözés növekedésnek a regisztrált esetek száma. A regiszt- rált gazdasági bűncselekményeknek hozzávetőleg a A gazdasági bűnözés fogalom nem csak a fehérgallé- felét a csődbűncselekmény, az adócsalás, a készpénz- ros bűnözéshez kapcsolódik, ugyanis azonfelül sajátos helyettesítő fizetési eszköz hamisítása vagy azzal vonásokat mutat, tehát a két fogalmat nem szabad egy- való visszaélés, illetőleg a pénzhamisítás adja.20 1993 mással azonosítani. A gazdasági bűnözést nem egy- és 1997 között a pénzhamisításoknak a száma a dup- szerű definiálni. A rendszerváltás előtti irányadó né- lájára, az adócsalások, tb-csalások száma pedig a tíz- zet szerint a gazdaság elleni bűncselekmények azok, szeresére emelkedett. E változás kapcsolódik termé- melyek a „gazdaság szocialista rendszerének, e rend- szetesen ahhoz a tényhez, hogy a szervezett bűnözés szer lényegét és működését meghatározó társadalmi egyre nagyobb teret nyert magának.21 viszonyoknak olyan bűnös megsértései, amelyek ve- szélyeztetik a népgazdaság törvényszerű fejlődését.”15 Tóth Mihály írásában a gazdasági bűnözésnek A ’80-as évektől annak folyamán, hogy lépésről lépésre négy fogalmi szintjét differenciálja:22 a gazdasági alakult a valódi piacgazdaság, a gazdasági életben a bűnözés közvéleményben élő legátfogóbb fogalmát, szereplők bővültek, a társaságok egyre aktívabbak let- a kriminológiai fogalmat, a gazdálkodással össze- tek, így a gazdasági bűncselekmények sokkal széle- függő bűnözést, végül a gazdasági bűncselekmények sebb tartományba kerültek, hiszen innentől alapjaiban körét. A köznyelvi fogalom nagyon széles körű, ma- változott meg minden: a szervezeti keretek, az alanyok, gában foglal minden bűncselekményt, szabálysér- 13  Kránitz Mariann: A „fehérgalléros bűnözés”. Főiskolai Fig yelő Plusz, 16  Uo. 402. 1995/2.sz.146. 17  Inzelt Éva: Átfedő halmazok: gazdasági bűnözés – fehérgalléros bűnözés. Buda- pest, P-T Műhely, 2014. [a továbbiakban: Inzelt Éva (2014b)] 248. 14  Uo. 142. 18  Pusztai László: Gazdasági ciklus és bűnözés. Belüg yi Szemle, 1987/ 9.sz., 15  Tóth Mihály: A fehérgalléros bűnözés; a gazdasági bűnözés. In: Gönczöl Ka- 36–37. talin – Kerezsi Klára – Korinek László – Lévay Miklós (szerk.): Kriminológia 19  Egységes nyomozó hatósági és ügyészségi bűnügyi statisztika. – Szakkriminológia. Budapest, Complex Kiadó, 2006. 20  Inzelt Éva (2014b): i. m. 249–252. 21  Katona Géza: Szervezett bűnözés Mag yarországon. BM Kiadó, Budapest, 2000. 74–75. 22  Tóth Mihály: i. m. 404.

tést, sőt olyan magatartást is, aminek az az eredmé- hérgalléros bűnözés a feketegazdasághoz is kapcso- nye, hogy a hétköznapi életben valaki jogtalan lódik. Igaz, hogy ezek az emberek nem mindig tar- előnyre tesz szert. Tehát e fogalom alapján azokat a toznak a legmagasabb körhöz, és nem biztos, hogy vállalkozókat is ide lehet sorolni, akik a joghézago- hatalmas vagyonnal rendelkeznek, ugyanakkor kat használják ki. A kriminológiai fogalom már sok- olyan pozíciót töltenek be, mely tekintélyt parancsol kal szűkebb, melynek lényege az, hogy gazdasági számukra, a befolyásuk nagy, kapcsolatrendszerük bűnözésnek azokat a bűnözési formákat kell tekin- kiépült.26 teni, melyek a gazdaság menetében valósulnak meg, 2.3. A pénzmosás és a fehérgalléros vagy ahhoz szorosan kapcsolódnak, és ezen felül al- bűnözés kalmasak arra, hogy túlmenően az egyéni érdeksé- relmen, a gazdálkodás rendjét, kereteit sértsék vagy Büntetőjogi Szemle   2021/1. szám veszélyeztessék. Ez a fogalom segít elválasztani a Nem is kérdés, hogy az illegális úton, bűncselekmé- gazdasági bűnözést a vagyon elleni bűnözéstől, nyek által megszerzett vagyon legalizálása szükséges ugyanis míg előbbi a gazdálkodás menetéhez kap- a bűnszervezetek fenntartásához. Ezeket az úgyneve- csolódik, addig a vagyon elleni bűnözésnek ehhez zett feketepénzeket fehérre kell mosni.27 nincs köze, ugyanis az az elkövetéskori birtok- vagy tulajdonviszonyokat sérti. A gazdasági bűncselek- A pénzmosás fogalom minden olyan tevékenysé- mények nehezen képzelhetőek el valamilyen szer- get, eljárást magában foglal, amelynek a célja az, vezettség nélkül, tehát ezeknél valamilyen szinten hogy ellehetetlenítse a bűncselekményből származó megjelenik a szervezett bűnözés, feltételezi azt a pénz eredetének megállapíthatóságát, azonosítha- gazdasági bűnözés az esetek nagy részében. A szer- tóságát, és azt úgy tüntesse fel, mintha valamilyen vezett gazdasági bűnözés pedig a legveszélyesebb legális forrásból származna.28 irányvonal, mert egyre kiugróbbá válik annak a nem- zetközi szintje. A gazdálkodással összefüggő bűnö- Már Kránitz Mariann az 1995-ös tanulmányában29 zés fogalmát a Btk. alapján lehet megismerni, széles is kifejezésre juttatta azt a gondolatot, hogy a pénz- értelemben véve, ugyanis igen sok bűncselekmény mosás egy igen kedvelt, gyümölcsöző, jól befutott tartozik e csoportba. A Btk. XXXVI. fejezetében ta- jelensége a fehérgalléros bűnözésnek, ráadásul azt lálhatóak a vagyon elleni bűncselekmények, a költ- is hangsúlyozza, hogy Magyarország Közép-Európa ségvetést károsító bűncselekmények körét pedig a legnagyobb pénzmosodája, hiszen rendelkezésre áll Btk. XXXIX. fejezete határozza meg. Szemlélve a sta- a piszkos pénz, melyet tisztára kell mosni, és a „mo- tisztikákat, a gazdálkodással összefüggő bűnözés és soda” is, vagyis azok a lehetőségek, amelyekkel a a még szűkebb gazdasági bűnözés az összbűnözés pénz tisztára mosása megvalósítható. Már 2001 óta igen kicsi részét teszi ki.23 a szabályozás alapján minden büntetendő cselek- mény elkövetéséből származó dolog eredetének a Az Európa Tanács R (81) 12. számú ajánlása24 füg- leplezése érdekében elkövethető e deliktum, de azt gelékében meghatározzák, hogy mely bűncselekmé- fontos rögzíteni, hogy egy alapbűncselekmény el- nyek tartoznak a gazdasági bűnözés körébe, kifejtve engedhetetlen feltétele a pénzmosás megvalósulá- azt is, hogy egy pontos definíció megfogalmazása sának. Régebben a pénzmosás a szervezett bűnözés- nehézségekkel járna. Az ajánlás szerint 16 dolog tar- hez kapcsolódott nagyon szorosan, annak jellemző tozik ide, pár példát említve idetartoznak a kartell- megjelenési formáihoz pl.: embercsempészet, kábí- bűncselekmények, a multinacion­ ális gazdasági tár- tószer-kereskedelem. saságok tisztességtelen tevékenységei és visszaélé- seik, egyéb visszaélések (államok, szervezetek támo- A fehérgalléros bűnözéssel összefüggésben fon- gatásával való visszaélések), a számítógépes deliktu- tosnak tartom megemlíteni a pénzmosás azon ese- mok, az adóbűncselekmények, a környezetkárosítás tét, amikor a költségvetési csalás az alapcselekmény, stb.25 ugyanis a szakemberek szerint ez egy jellemző meg- valósulási forma. Az OKRI-ban végzett kutatás30 sze- Sokszor a feketegazdaság (vagyis a jogszerű gaz- rint a pénzmosás gyakorlatban előforduló eseteiben dasági kereteken kívül eső tevékenység) lényegi ele- többnyire olyan vállalkozásokat hoztak létre, melyek mének tekintik az adóelkerülést, holott nem feltét- valódi gazdasági tevékenységet nem végeztek, és e lenül ez a célja, ugyanis a törvények megkerülése cégek hamis számlák alapján úgy igényeltek vissza által elkövetett deliktumokat az adózással próbálják áfát, hogy arra nem voltak jogosultak. Ezt követően, az elkövetők sok esetben legalizálni, például pénz- a bűncselekményből származó összeg eredetét lep- mosás esetén ezzel kívánják a nyereségnek azt a lát- lezendő, pénzügyi szolgáltatást vettek igénybe. szatot adni, hogy azt törvényes úton szerezték. A fe- 26  Tóth Mihály: i. m. 403–404. 27  Katona Géza: i. m. 80. 23  Uo. 405–407. 28  Belovics Ervin – Molnár Gábor – Sinku Pál: Büntetőjog II. Különös Rész. 24  Európa Tanács R (81) 12. számú ajánlása https://rm.coe.int/16806cb4f0 Budapest, HVG-ORAC, 2018. 799–800. (letöltés dátuma: 2020. 10. 16.) 29  Kránitz Mariann (1995): i. m. 148. 6 25  Korinek László: Fehérgalléros, gazdasági, szervezeti és szervezett bűnözés. In: 30  Kármán Gabriella – Mészáros Ádám – Tilki Katalin: Pénzmosás a Korinek László: Kriminológia II. Magyar Közlöny Lap- és Könyvkiadó, Buda- gyakorlatban. Üg yészségi szemle, 2016/1. évf. 5. sz. 86 –96. http:// pest, 2010. 301. ugyeszsegiszemle.hu/hu/201603/ujsag#82 (letöltés dátuma: 2020. 09. 21.)

A pénzmosás igen gyakran kapcsolódik gazdasági különböztetése34 szerint létezik hivatalnoki, üzleti Büntetőjogi Szemle  2  021/1. szám tevékenység során elkövetett sikkasztáshoz, csalás- és politikai korrupció. A hivatalnoki korrupció az, hoz és hűtlen kezeléshez is. Az elkövetési értékek amikor a hivatalnok indítványozza a korrupciót a 7 között olyat is találhatunk, ahol az érték 2,7 milli- mindennapi élet területein az ügyfeleikkel. Az üz- árd forint feletti volt. Ez jelzi, hogy e bűncselekmény leti korrupció ezzel szemben az, amikor a vállalko- óriási károkat tud okozni a gazdasági életben. zók kezdeményezik a korrupciót, méghozzá ők vesz- Ugyanakkor a bizonyításnál komoly nehézégek me- tegetitek meg a hivatalnokokat, vagy politikai tekin- rülnek fel, mint például az, hogy nyomon kövessék téllyel rendelkező személyeket. a különböző pénzügyi tranzakciókat, hogy végül visszakerül-e az összeg ahhoz a személyhez, aki az Az kijelenthető, hogy a korrupció megjelenésé- alapbűncselekményt elkövette. Az is nehezíti to- nek, jelenlétének okai nem függetleníthetők a tör- vábbá a helyzetet, hogy a bűnös vagyon igen gyak- ténelmi hagyományoktól, a gazdasági szinttől, a ran keveredik olyan pénzzel, amely legális tevékeny- fennálló szabályozástól és a társadalomnak az erköl- ségből származik. csi szintjétől. A korrupcióra egyébként is igen nagy látencia jellemző, ezt csak tovább erősíti az, ha fe- 2.4. K orrupció kapcsolata hérgalléros korrupcióról van szó.35 a fehérgalléros bűnözéssel Inzelt Éva szerint a korrupció kortalan jelenség, A 2012. évi C. törvény a Büntető Törvénykönyvről ráadásul univerzális is, aminek két fontos jellemzője XXVII. Fejezete tárgyalja a korrupciós bűncselekmé- van: a haszonszerzés mint célzat és a valamilyen fajta nyeket, mely magában foglalja a vesztegetés külön- hatalommal való visszaélés.36 Kimondható, hogy a böző fajtáit. korrupció jelensége a piacra torzító hatással van, növeli a társadalmi-gazdasági egyenlőtlenségeket és A korrupció jelenségét azért érdemes külön is ki- rosszul hat a demokratikus folyamatokra is.37 emelni, mert ezeknek a bűncselekményeknek a nagy hányada a fehérgalléros bűncselekmények közé tar- 3. tozik. A korrupciónak két szintjét lehet megkülön- A látencia lehetséges okai böztetni: a kisstílű korrupciót és a nagy horderejű és a fehérgalléros bűnözés korrupciót. Előbbi a hétköznapi élet szintjén marad, társadalmi megítélése az alacsonyabb rangú köztisztviselők, vagy más dol- gozó személyek, állampolgárok körében jelen lévő Ahogy a XX. században elindult a műszaki és techni- kisebb pénzmozgásokat, szívességeket foglalja ma- kai fejlődés, mely által az információ áramlása sokkal gában. Utóbbi ezzel ellentétben a magas rangú sze- gyorsabbá, értékesebbé vált, a látencia kérdése ezzel mélyek közti korrupcióra vonatkozik, ahol a befo- párhuzamosan egyre fontosabb lett, hiszen a veszé- lyásos gazdasági, politikai szereplők igyekeznek be- lyessége és a volumene is növekedett a fehérgalléros folyásolni az állami intézmények, vagy a gazdasági bűnözésnek.38 szereplők működését a saját érdekeik érdekében.31 Az 1939. december 27-én tartott előadás során A fehérgalléros bűnözést tekintve e bűncselekmé- Sutherland kifejezésre juttatta, hogy azokat az em- nyek közül kiemelkednek azok, melyek a befolyással bereket, akik magasabb pozícióban vannak a társa- kapcsolatosak, mert az elkövetői kör ezeknél olyan dalomban, gazdaságban, nem tartóztatják le, és nem személyekből áll, akik komoly kapcsolatokkal és ha- is ítélik el, ellentétben más személyekkel, holott ők talommal rendelkeznek mind az államigazgatásban, is számtalanszor megszegik a jogszabályokat. Mi áll mind a gazdasági életben. Nem véletlen az sem, hogy ennek a hátterében? Az, hogy ennek a társadalmi ezek azok a személyek, akik a legnagyobb károkkal rétegnek több pénze van arra, hogy jobb, nagyobb járó korrupciós bűncselekményeket hajtják végre. kapcsolati hálóval rendelkező ügyvédeket fogadja- Ez az a pont, ahol jól szemlélhető a fehérgalléros bű- nak fel, és szintén a jó anyagi helyzetük miatt gyak- nözés és a korrupció összekapcsolódása, hiszen ami- ran megpróbálkoznak azzal, hogy megvesztegessék kor e személyek követik el ezeket a bűncselekmé- az igazságszolgáltatásban dolgozókat, befolyásolva nyeket, akkor lehet fehérgalléros korrupcióról be- ezzel az egész rendszer működését.39 Ezen vagyono- szélni.32 34  Hankiss Elemér: Társadalmi csapdák. Diagnózisok, Budapest, Magvető Ki- A korrupciót definiálni nem egyszerű feladat, bár adó, 1983. 93. Idézi: Inzelt Éva (2015b): i. m. 22. a fogalmat mindenki ismeri, hiszen azóta jelen van, hogy a társadalom kialakult.33 Hankiss Elemér meg- 35  Inzelt Éva (2015b): i. m. 257–258. 36  Uo. 29. 31  David O. Friedrichs: Trusted Criminals, White Collar Crime in Contemporary 37  Inzelt Éva (2015a): i. m. 2. Society. 4. kiadás, Wadsworth, Belmont, CA, U.S.A, 2009. 8. Idézi: Inzelt Éva: 38  Kránitz Mariann: Eg y régi-új jelenség: a fehérgalléros bűnözés. – In: Bana Korrupció: fehérgallérral vag y anélkül. A fehérgalléros bűnözés változó tartalma és formái. József (szerk.): Bűn és bűnhődés I. Győri tanulmányok. 23/2000. 137. Budapest, ELTE-ÁJK, 2015. [a továbbiakban: Inzelt Éva (2015b)] 29–30. 39  Inzelt Éva: Edwin H. Sutherland és a fehérgalléros bűnözés 75 éve In: Borbíró Andrea – Inzelt Éva – Kerezsi Klára – Lévay Miklós – Podoletz Léna 32  Inzelt Éva (2015a): i. m. 2. 33  Uo. 2.

sabb társadalmi réteg az anyagi helyzetüknek kö- cégekre, melyek nem korruptak, melyek nem a sza- szönhetően jobban képes arra, hogy tetteiket lep- bályok megkerülésével törekednek a fejlődésre. Le- lezze, és ennek köszönhetően jóval kisebb arányban het ennek a hitelezést csökkentő hatása is, amely az kerülnek a bűnügyi statisztikába. Peter Brühl és Jo- ipari és kereskedelmi tevékenységekre is kihat, achim J. Savelsberg megállapítása40 szerint a fehér- nagymértékben lassítva azoknak növekedését. Ezen- galléros bűnelkövetők között is lehet különbséget felül, ha a környezetszennyezést tekinthetjük, akkor tenni, és nem meglepő módon, közülük is általában belátható az, hogy annak igen sok emberre kiterjedő azok lepleződnek le, akik kevésbé jelentősek, e ka- negatív hatása van.45 Ez összefügg a látenciával és a tegórián belül „alacsonyabb társadalmi helyzetűek”. társadalmi megítélés kérdésével, ugyanis a jelentős Schäfer István a művében rögzítette azt,41 hogy a te- látenciához nagyban hozzájárul, hogy nincs mindig kintély, hatalom, és a vagyonosság olyan tényezők, természetes személy áldozata ezeknek a bűncselek- melyek hatásosak abban, hogy a tényleges krimina- mények. Illetve, ha a korrupciót tekintjük nem lehet Büntetőjogi Szemle   2021/1. szám litás egy részét láthatatlanná tegyék. azt sem elfelejteni, hogy ezeknek a bűncselekmé- Sokan nem gondolnak ezekre a cselekményekre nyeknek a természetéből adódóan, a deliktum eltit- bűncselekményként, hiszen sokakban a mai napig kolása mindkét résztvevő érdeke, ezért nehezebben él az a fajta elgondolás, hogy a bűnözés elsősorban derül fény az elkövetett bűncselekményekre. Ha pe- a szegények terepe. Ezen a területen a mai napig je- dig a gazdasági bűncselekményeket tekintjük, akkor len van az úgynevezett „osztályszemlélet”, és azt sem az látható, hogy a látencia számos oka közül az egyik lehet elfelejteni, hogy gyakran hallhatunk arról hí- az is, hogy amikor a bűncselekmények a gazdálko- reket, hogy egy egyszerű tolvajjal hogyan bánnak, dásnak a legális keretein belül történnek meg, akkor ám ezt a fajta magatartást azoknál a terhelteknél, nem evidens ezeknek a büntetőjogilag büntetendő akik a társadalom elismert tagjai, nem érzékelhet- jellegük. A gazdasági bűncselekmények sokkal ös�- jük, hiába követtek el sokkal nagyobb összegre ki- szetettebbek, több mögöttes jogszabályt kell is- terjedő bűncselekményt.42 Ebben azonban mára merni, és nehezebb bizonyítani is. Ha például egy némi változás fedezhető fel, ugyanis az elmúlt két költségvetési csalást veszünk figyelembe, akkor első évtizedben terjedt el igazán a fehérgalléros bűnözés ránézésre a deliktumot megvalósító cégnek a szám- kutatásának a fontossága. Ez összefügg azzal, hogy lái és szerződései, bevallásai ugyanúgy megfelelőnek gyakoriak a gazdasági válságok, melyek a rendszer- tűnnek, mint egy teljesen legálisan működő cég ese- ben (mind a politikaiban, mind a gazdaságiban) tében.46 egyre inkább megingatták a bizalmat.43 A Pénzmosás és Terrorizmus-finanszírozás Elleni A fehérgalléros bűnözés során látenciában maradó Szakértői Bizottság (The Committee of Experts on bűncselekmények magas számához hozzájárulnak the Evaluation of Anti-Money Laundering Measures e deliktumok áldozati oldalának jellegzetességei is. and the Financing of Terrorism – Moneyval) az Eu- Sutherland kutatásai alapján azok, akik a leggyak- rópa Tanács állandó ellenőrző szerve, amely 1997- rabban áldozatául esnek a fehérgalléros bűnözésnek, ben jött létre, azóta alapokmányát több határozat is a fogyasztók, a versenytársak, részvényesek, alkal- módosította. Feladatai közé tartozik a pénzmosás mazottak stb., ugyanakkor természetesen az állam elleni küzdelem tekintetében a fő nemzetközi stan- is, például ha a költségvetési csalásra gondolunk, dardok betartásának az értékelése. Feladata, hogy vagy hivatali vesztegetésre.44 Az nem is kérdés tehát, ajánlásokat tegyen a nemzeti hatóságoknak azzal hogy abban az esetben, ha valaki előnyt szerez egy kapcsolatban, hogy min lenne szükséges javítaniuk, bűncselekmény elkövetése során, akkor ezáltal va- valamint megjelennek a kölcsönös értékelések, fe- laki károsulni fog. A fehérgalléros bűnözés esetében lülvizsgálatok, valamint a jelentések, melyeket rend- legtöbbször nem a klasszikus értelemben vett áldo- szeresen nyomon követnek. Így a MONEYVAL célja zatokról beszélhetünk. Áldozat lehet egy cég, egy az, hogy a nemzeti hatóságok tekintetében is javító állampolgár, vagy akár az állampolgárok összessége hatást érjen el, legyen egyre hatékonyabb a küzde- is, de akár, ahogy már említettem, tágabb értelem- lem a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása ben károsulhat az állami költségvetés is ezen bűn- ellen.47 A Moneyval 2015–2016-ban folytatta le ha- cselekmények elkövetése által. Az üzleti életben el- zánk ötödik országvizsgálatát, és ezt előkészítve, a követett bűncselekmények kihathatnak azokra a Legfőbb Ügyészség felmérte 2015-ben a pénzmosás miatti bűnügyeknek a tapasztalatait, melyek 2010. (szerk.): A büntető hatalom korlátainak megtartása: A büntetés mint végső eszköz – Ta- január 1-je után indultak. Ez a vizsgálat arra is rámu- nulmányok Gönczöl Katalin tiszteletére. Budapest, ELTE Eötvös Kiadó, 2014. [a tatott többek között, hogy a statisztikai adatok az továbbiakban: Inzelt Éva (2014a)] 199. ENyÜBS rendszerben igencsak pontatlanok, igen 40  Peter Brühl – Joachim J. Savelsberg: Constructing White-Collar Crime. Rationalities, Communication, Power. Philadelphia, University of Pennsylvania alacsony volt a pénzmosás miatt indult bűnügyek- Press, 1994. 3–4. Idézi: Korinek László: i. m. 298. 41  Schäfer István: A „fehérgalléros” bűntettes. Büntetőjogi dolgozatok, Páz- mány Péter Tudományegyetem, Budapest, Új folyam, 7. szám, 1948. 14. – Idézi: 45  Inzelt Éva (2015b): i. m. 261–262. Inzelt Éva (2015b): i. m. 48. 46  Győry Csaba – Inzelt Éva: Fehérgalléros, gazdasági és korrupciós bűnözés In: 8 42  Korinek László: i. m. 297–298. Borbíró Andrea – Gönczöl Katalin – Kerezsi Klára – Lévay Miklós (szerk.): 43  Inzelt Éva (2015b): i. m. 11–12. Kriminológia. Budapest, Wolters Kluwer; 2016. 468–469. 44  Inzelt Éva (2014a): i. m. 203. 47  https://www.coe.int/en/web/moneyval

nek a száma, és a vizsgálat ennek legfőbb okaként hatékony fellépést ezekkel a bűncselekményekkel Büntetőjogi Szemle  2  021/1. szám azt jelölte meg, hogy elmaradnak azon nyomozási szemben az is, hogy nincs meg igazán a politikai aka- cselekmények, melyek a bűncselekmény útján szer- rat erre, az állampolgároknál az érdeklődés hiánya fi- 9 zett vagyon utóéletének a felderítésére és ezzel gyelhető meg.56 Az ilyen bűncselekményekkel okozott együtt a vagyonvisszaszerzésre irányulnak.48 Ugyan- károk megtérülése többségében lefoglalással és va- akkor, 2020. január 24-én a Moneyval nyomon köve- gyonelkobzással történt, de ezzel a károknak csak a tési jelentést tett közzé Magyarországról, melyben tizedét sikerül megtéríteni, az összeg többi része fel- azt mondták ki, hogy a 2016. szeptemberi jelentés tételezhetően az elkövetőknél marad. Ezzel kialakult elfogadása óta átértékelték az országot, amelyben az a gondolat, hogy kifizetődő vállalni azt a kockáza- akkor eredetileg ’részben megfelelőnek’49 minősí- tot, hogy esetleg szabadságvesztés-büntetésre is ítél- tették. Az előrelépések eredményeként hazánk a hetik az elkövetőt, mert a nyereség biztosnak látszik. ’nagyrészt megfelelő’50 minősítést kapta.51 Mindez A fontos, és jó lépés az lenne, ha meg lehetne alkotni összefüggésben áll a legfőbb ügyész 2018. évi és az arra vonatkozó hatékony eszközt/eszközöket, ami- 2019. évi országgyűlési beszámolóival az ügyészség vel a bűncselekmény útján szerzett vagyont teljesen tevekénységéről. Ezekben a beszámolókban rögzí- el lehessen vonni, hiszen így már más lenne a kocká- tésre került, hogy a pénzmosás miatt indult eljárá- zata az elkövetésnek, nem lenne mindenképp jövedel- sok száma éves szinten a többszörösére nőtt a 2016- mező.57 A probléma az, hogy az eljáró bíróságoknak a ban regisztrált pénzmosás bűncselekmények számá- vagyonelkobzás tekintetében a vagyon körének a meg- hoz képest.52 Ennek oka, hogy a Money val 5. határozása nehézséget jelent, valamint azt sem mindig országvizsgálata révén megfogalmazott ajánlások- könnyű tisztázni, hogy a vagyon hol van, ki a tulajdo- nak a végrehajtása céljából kibocsátott intézkedések nosa, és pontosan mekkora az értéke. Ezen informá- és iránymutatások egységesebbé tették a jogalkal- ciók hiányában ugyanis nem lehet jogszerű, alapos mazási tevékenységet a pénzmosás terén.53 A 2018. döntést hozni. Ezeknek a kérdéseknek a megválaszo- évi beszámolóban rögzítésre került az is, hogy az lása csak úgy lehetséges, ha a nyomozó hatóság kellő ENyÜBS a Be. hatálybalépését követően módosult időt, figyelmet, körültekintést fordít a vagyon felderí- abból a szempontból, hogy kiegészült egy olyan mo- tésére.58 dullal, amellyel a büntetőeljárások kezdeti szakaszá- ból is lehet bűnügyi statisztikai adatokat nyerni.54 A pénzmosás bűncselekmény elkövetése kapcsán Tekintve tehát a pénzmosás területén az utóbbi évek- a küzdelem hatékonyabbá tétele megvalósulhatna ben elért eredményeket, az látható, hogy egyre jobb az információáramlás hatékonyabbá tételével, a szak- eszközrendszerrel rendelkezünk a fehérgalléros irányú képzésekkel, illetőleg minél pontosabb, rész- bűncselekmények rejtettsége elleni küzdelemben. letesebb statisztikákkal. Ugyanakkor a legjobb az lenne, ha nem kifejezetten a pénzmosás ellen lép- 4. nének fel, hanem már az azt megalapozó alapbűn- A jelenlegi problémák, cselekmények felderítése megtörténne.59 de lege ferenda javaslatok A szervezett bűnözés elleni harcban kiemelten je- Igen kevés a fehérgalléros bűnözés terjedelmére vo- lentős szerepe van a bűncselekményből eredő va- natkozó adat mind a mai napig. Ennek az oka részben gyon elvonásának, ugyanakkor ez a szankció más, az is, hogy nehéz lenne megállapítani, hogy pontosan olyan bűncselekményeknél is alkalmazható és haté- mely elkövető által megvalósított bűncselekmény illik kony, ahol a cél a haszonszerzés. A szervezett bűnö- bele a kategóriába, illetőleg további nehezítő tényező zés esetében célravezetőbb a szervezet céljára, a ha- az előbbiekben említett látencia is.55 Megnehezíti a szonszerzésre, vagyonszerzésre irányuló bünteté- sekre koncentrálni, nem csak a természetes szemé- 48  Sinku Pál: A pénzmosás miatti bűnüg yek g yakorlata – az üg yészi jogalkalmazás lyek felelősségre vonására, mivel ők könnyen pótol- tapasztalatai In: Barabás A. Tünde – Vókó György (szerk.): A bonis bona discere hatóak, így a szervezet folytatni tudja bűnös tevé- – Ünnepi kötet Belovics Ervin 60. születésnapja alkalmából. Budapest, Országos Kri- kenységét. Ha erre koncentrálnának, akkor értelmét minológiai Intézet Pázmány Press; 2017. 136. vesztené a bűncselekmény elkövetése. Ezenfelül a bűnös vagyon visszaszerzése révén biztosítható a 49  „partially compliant” sértett kárenyhítése is. A jogalkotással, a szankció- 50  „largely compliant” rendszerrel azt az üzenetet kell közvetíteni az elkö- 51  https://bit.ly/3rpC6zF MONEYVAL publishes follow-up report on vetők felé, hogy nem éri meg a deliktumokat meg- Hungary. valósítani, hiszen az igazságszolgáltató gépezet meg 52  B/7481 A legfőbb ügyész országgyűlési beszámolója az ügyészség 2018. fogja őt fosztani a deliktum nyereségétől. évi tevékenységéről, B/12207. A legfőbb ügyész országgyűlési beszámolója az ügyészség 2019. évi tevékenységéről. A pénzügyi folyamatokat tekintve, az elmúlt évek- 53  B/7481 A legfőbb ügyész országgyűlési beszámolója az ügyészség 2018. évi tevékenységéről 12., 18. http://ugyeszseg.hu/wp-content/uploads/ 56  Inzelt Éva (2015a): i. m. 13. v1xpafghz/2020/08/ogy_beszamolo_2018.pdf 57  Tóth Mihály: i. m. 408. 54  Uo. 7–8. 58  Pintér Fruzsina: A bűnös vagyon visszaszerzésének bírói gyakorlata. 55  Kránitz Mariann (1995): i. m. 147. Diskurzus, 2017/1. szám, 37. https://epa.oszk.hu/02200/02234/00015/pdf/ EPA02234_Diskurzus_2017_01_035-051.pdf 49–50. 59  Kármán Gabriella – Mészáros Ádám – Tilki Katalin: i. m. 96–97.

Büntetőjogi Szemle   2021/1. szám ben egyre népszerűbbé vált a mobiltelefonon való vélemény hiteles tájékoztatása. Ez összefügg a társa- fizetés lehetősége, amihez csupán egy applikáció- dalomnak a fehérgalléros elkövetőkhöz való hozzá- nak a letöltésére van szükség, illetve egy Facebook- állásával, hogy mennyire elfogadóak, megengedőek vagy Google-fiókra, vagy e-mail-címre. Így termé- velük szemben, hiszen – ahogy már ez korábban is szetesen maga a pénzküldés is leegyszerűsödött. látszott – ezeket az elkövetőket sokszor nem tekin- Ezek az applikációk a jövőben a pénzügyi profilal- tik valódi bűnözőknek, kevésbé ítélik el őket sőt ese- kotásban hatalmas segítséget fognak jelenteni, és tenként szimpátia is kialakul az irányukban.63 Ennek így a vagyonvisszaszerzésnek az alapját fogják adni. a gondolkodásmódnak az átformálásában a média Megállapítható tehát, hogy az egyre inkább digita- igen nagy segítségünkre lehetne. lizálódó világban az elektronikus, digitális nyomok- nak nagy súlyuk van, hiszen minden egyes nap min- 5. den személy, aki jelen van a digitális térben, nyomo- Zárszó kat, információkat hagy maga után, minden szán- déktól mentesen.60 Összefoglalva, megállapítható az, hogy a fehérgalléros bűnelkövetők a „hagyományos” bűnözőknél tanultab- William Gardnernek a Miskolci Egyetemen tartott bak, biztos anyagi háttérrel rendelkező személyek, előadása hozzásegít minket ahhoz, hogy rálátásunk akik hatalommal és/vagy nagy tekintéllyel rendelkez- legyen az Egyesült Államokban zajló bűnvádi eljárá- nek. A fehérgalléros bűnözésre igen jellemző látencia sokra. Amerikában a kormány igen jelentős össze- tanulmányozása során arra jutottam, hogy mind a ha- geket költ ezeknek a bűncselekményeknek a felde- gyományok, mind az áldozati oldal jellegzetessége rítésére, így az sem meglepő, hogy egyre több jogász („áldozatnélküliség”) hozzátesz ahhoz, hogy ezek a kezdett el ezen a területen dolgozni. Illetve az is so- bűncselekmények ritkán kerülnek a napvilágra, és kat javított a helyzeten, hogy újabban a csalás miatt mindezek mellett nem szabad megfeledkezni arról már hosszabb szabadságvesztéssel büntetik az elkö- sem, hogy az elkövetők magasabb kvalifikáltsága és vetőket. Ami azonban igazán nagy változást és fejlő- jobb anyagi helyzete révén jobban el tudják rejteni a dést hozott a vállalatok, gazdasági társaságok bün- bűnözésüket. Érzékelhető, hogy ebben az esetben nem tetőjogi felelősségre vonása tekintetében, az az, egy kifejezett büntetés vagy intézkedés lenne a legha- hogy miután a szövetségi ügyészség belátta, hogy tékonyabb eszköz, hanem egy mindenre kiterjedő, kevesen vannak ahhoz, hogy az amerikai vállalato- széles körű szabályozási rendszer. Valószínűsíthetően kat vizsgálják, a kormány bevezetett egy új elvet, egyre fontosabbá fog válni a modern számítástechnika mely szerint kötelező a vállalatoknak magukat is felhasználása is a bűncselekmények és a bűnös vagyon vizsgálniuk. Erre úgy tudták rávenni a vállalatokat, felderítése kérdésében. Az igazságszolgáltatással kap- hogy amennyiben a vállalat vizsgálja saját magát, és csolatos szabályokon kívül pedig fontos más tényező- megbünteti azt, aki szabálytalanságot követett el, ket is figyelembe venni, mert a közvélemény hiteles akkor a vádemelést mellőzik, vagy pedig a vádat ej- tájékoztatása nagy hatással van a társadalom hozzáál- tik a vállalat ellen. Ez azóta már megszokottá vált, a lására, mely pedig a látencia kérdésével is összefüg- vállalatoknál dolgozó jogászok végzik el ezeket a gésben áll. Azonban mindezek mellett az is világossá belső vizsgálatokat.61 A megelőzés kérdésében ná- vált, hogy a fehérgalléros bűnözésből származó profit lunk is előremutató lehetne, ha maguk a gazdasági az esetek nagy részében különösen nagy, így az elkö- társaságok válnának érdekeltté abban, hogy ezt a vetéstől visszatartó erő elsősorban a bűnözés során fajta bűnözést megelőzzék.62 megszerzett vagyonnak az elkövetőtől való elvételé- ben rejlik. A fehérgalléros bűnözés elleni küzdelemben nagy szerepet játszik a tömegkommunikáció, tehát a köz- 63  Inzelt Éva (2015a): i. m. 13–14. 60  Nyitrai Endre: A bűncselekményből eredő vagyon visszaszerzése. Üg yészek Lapja. 27. évf. 2020/2–3. sz. 48–50. 61  William Gardner: A fehérgalléros bűnözéssel szembeni bűnvádi eljárások ala- kulása Amerikában. ford.: Jakab Nóra. In: Lectiones honoris causa: „Új kihívá- sok Európában – a jogtudomány válaszai”: a 2007. május 4-én a Miskolci Egye- tem Állam- és Jogtudományi Karán megtartott jubileumi konferencia előadá- sai. Bíbor Kiadó, Miskolc, 2008. 155., 158–159. 62  Korinek László: i. m. 300. 10

stützen die Lösung, dass alle Gerichte zuständig Dr. Bertaldó András1 fürs Strafverfahren gegen Jugendliche sind, aber ge- nauso viele sind der Mei- nung, es wäre wünschens- wert, wenn an jedem Quo vadis, ungarische Landgericht nur ein Amts- gericht – nämlich das im Jugendstrafgerichte? Landessitz – dafür zustän- dig wären. Der Gesetzgeber wollte mit dem neuen Gesetz die Verfahren wirksamer, schneller machen, die Büntetőjogi Szemle  2  021/1. szám Strafprozesskosten der Be- Der ungarische Gesetzgeber schlug 2017 mit der teiligten sinken und die Arbeitslast der einzelnen ungarischen Strafprozessordnung einen völlig neuen Amtsgerichte gleich verteilen. Weg ein, als er das Vorgehen des Einzelrichters als Früher hatten die Angeklagten, die Beschädigten, Hauptregel vornahm. Die letzten 50 Jahre waren vom die Zeugen und andere Beteiligten des Verfahrens, Verfahren vor dem Senat geprägt, das jetzt als seltene die geladen wurden, oft längere Reisen zum Landes- Ausnahme gilt. Ein Strafverfahren gegen Jugendliche sitz unternehmen. Seit 2018 ist es nicht mehr nötig kommt jetzt nur in dem Falle vor den Senat, wenn die und das bringt positive Aspekte – was die Reisezeit Straftat mindestens mit 8 Jahren Haft bedroht wird und -kosten angeht – mit sich. oder der Einzelrichter Stellung bezieht, das Verfahren müsste vor dem Senat verhandelt werden.1 Die gleiche Verteilung der Arbeitslast steht auch ausser Diskussion, was wiederum die Verfahrens- Der Senatsvorsitzende oder der Einzelrichter im dauer reduziert und dies ist besonders bei jugend- Verfahren gegen Jugendliche wird vom Präsidenten lichen Angeklagten wünschenwert, damit die des Ungarischen Richteramts bestimmt, als Laien Rechtsfolgen wirksamer werden. dürfen nur Pädagogen, Psychologen oder Mitarbei- Das Messen der Wirksamkeit der Strafverfahren ter des Jugendschutzes fungieren. gestaltet sich extrem schwierig. Wann ist das Straf- Die internationalen Dokumente erwarten von verfahren gegen die Jugendlichen erfolgreich? den einzelnen Ländern, dass im Strafverfahren ge- Wenn es schnell erledigt wird? Wenn das Urteil gen Jugendliche kompetente Fachleute vorgehen, schon beim erstinstanzlichen Gericht rechtskräftig die auf dieses Gebiet spezialisiert sind.2 Es ist näm- wird? Wahrscheinlich sind dabei beide Komponente lich seit Jahrhunderten eindeutig unter den Rechts- wichtig. Das erste zeigt die Schnelligkeit, die zweite wissenschaftlern, dass die Integration und die Re- die Fachlichkeit. Wichtiger scheint dabei ein drittes integration von Jugendlichen nur mit anderen Mit- Element zu sein: die pädagogische-psychologische teln, als bei den Erwachsenen erreicht werden kön- Wirksamkeit, die bei der Ausübung der erzieheri- nen.3 schen Wirkung zu ertappen ist. Die positive erzie- Das neue Gesetz steht wegen der oben genannten hierische Wirkung – und die Spezialprävention als Änderungen im Mittelpunkt der Diskussionen. Wie unmittelbare Konsequenz – ist laut des Gesetzge- umstritten die Frage ist, zeigt wohl am besten, dass bers und der Rechtswissenschaft das primäre Ziel sogar die Richter uneinig über die Beurteilung der des Strafverfahrens und der Strafe. Dies ist aber äu- Änderungen sind. Die Hälfte der Richter im Zustän- ßerst schwer zu messen. digkeitsbereich des Landgerichts Szekszárd unter- Eindeutig zu messen kann man die Tatsache, ob die schon verurteilten Jugendlichen wegen Aus- 1  Bíró, Szekszárdi Járásbíróság. übung einer Straftat wieder mal vors Strafgericht 2  Vaskuti András: A nemzetközi dokumentumokban megfogalmazott ajánlások érvényesülése a fiatalkorúak büntető igazságszolgáltatásában. Dok- kommen oder nicht. Werden sie Wiederholungstä- 11 tori értekezés, Budapest, 2016. file:///D:/Dokumentumok/ R%C3%A9gi%20 ter oder bleiben sie beim einen Mal? Alleine damit mappa/H%C3%A1zi%20dolgozat/Szak irodalom/VASKUT I%20 kann man aber die Arbeit des Jugendstrafgerichts A N DR% C 3% 81S A% 2 0 N E M Z E T K% C 3%9 6Z I% 2 0 D OK U M E N T U - nicht beurteilen. Ein Urteil kann schnell, fachlich MOK BA N%2 0M EGFOGA L M A ZO T T %2 0AJ% C 3% 81N L% begründet, das Strafverfahren gegen Jugendliche C3%81SOK%20%C3%89RV%C3%89NYES%C3%9CL%C3%89SE%20 pädagogisch-psycholgisch einwandfrei sein, und A%20FIATALKOR%C3%9AAK%20B%C3%9CNTET%C5%90%20IG trotzdem nicht unbedingt die Wirkung erzielen, die A Z S% C 3% 81G SZ OL G% C 3% 81LTAT % C 3% 81S% C 3% 81BA N . p d f davon erwartet wird. Viel wichtiger ist nämlich die (2020. július 15.) 159-160. Persönlichkeit des Angeklagten und dessen sozia- 3  Nothacker, Gerhard: „Erziehungszwang” und Gesetzesauslegung im les-gesellschaftliches Milieu. Jugendgerichtsgesetz – Eine systematisch-methodologische Analyse jugendstraftrechtlicher Rechtsanwendungsprinzipien. Duncker & Humblot, Berlin, 1985. 33-34.

Die Kritiker der geltenden Regelung seitens der gativ auf die Feststellung des Tatbestandes auswir- Rechtswissenschaft sind der Meinung, dass da- ken und zur falschen Rechtsfolge führen.6 durch, dass jetzt viel mehr Gerichte und Richter sich Bis 2018 gab es in Ungarn wenige Jugendstrafrich- mit den Angelegenheiten der jugendlichen Ange- ter als jetzt. Da sie sich mit vielen solchen Prozessen klagten auseinandersetzen, die bislang stabile und beschäftigt haben, konnten sie Erfahrung sammeln. berechenbare Rechtsprechung einen Dämpfer er- Sie hatten aber auch keine Spezielkenntnisse vorzu- litt, was gegen die Wirksamkeit der Urteile spricht. weisen um Jugendstrafrichter zu werden, sondern Die Mehrheit der Richter im Zuständigkeitsbe- wurden in einem formalen Prozess ernannt. So ist reich des Landgerichts Szekszárd – 64% – befürwor- es eben heute auch. Nur, es gibt mehrere Jugend- ten aber – wegen der Senkung der Reisekosten und strafrichter. Jedoch bin ich der Meinung, dass kei- der Beschleunigung des Strafverfahrens und der ner – nicht nur Richter, sondern wirklich kein besseren Verteilung der Arbeitslast – die genannten Mensch – Kenntnis, Erfahrung und nötige Heran- Büntetőjogi Szemle   2021/1. szám Regeln des Gesetzes. gehensweise durch Ernennung erhält. Diejenigen Nicht alle sind aber damit einverstanden. András Richter, die schon vor 2018 als Jugendstrafrichter Vaskuti zum Beispiel vertritt die Meinung, das frü- fungierten und somit reichlich Erfahrung sammeln here System war besser, und geht dabei weiter, in- konnten, werden irgendwann nicht mehr als Rich- dem er den Zuständigkeitsbereich der früheren Ju- ter tätig sein. Nachwuchs muss sowieso gesichtert gendstrafgerichte sogar weiter ausbauen würde. werden. Dies geht aber nicht durch Ernennung. Demnach würden sie sogar sowohl im Verfahren Was ist mein Vorschlag? gegen Heranwachsende vorgehen als auch in den Wie ich schon geschrieben habe, sind im Straf- Strafprozessen, wo Minderjährige die Beschädigten verfahren gegen Jugendliche das Beschleunigungs- sind. Diese Jugendstrafgerichte würden über örtli- prinzip, die Sachlichkeit und Fachlichkeit, und als che Zuständigkeit im Gebiet des Oberlandesgerichts drittes Komponent die pädagogische-psychologi- verfügen. Anstatt der Einzelrichter würden wieder sche Begründetheit von Bedeutung. Meines Erach- Senate entscheiden, die aus einem hauptberuflichen tens nach kann Letztes durch Bildungen und Prü- Richter und zwei Laien bestünden. Der eine Laie fungen oder eben durch Vorschrift von Qualifika- würde Pädagoge sein, der andere vom Gebiet des tion – Fachjurist für Jugendangelegenheiten, Diplom Jugendschutzes kommen. In jedem Senat gäbe es je für Pädagogik oder Psychologie, oder PhD auf dem einen weiblichen und männlichen Laien. Die Rei- Gebiet des Jugendrechts – gesichert werden. Nur sestrapazen und -kosten würde er damit entkräften, die Ernennung als Ergebnis einer formalen Proze- dass diese Spezialgerichte – die ausschließlich über dur ohne objektiven Voraussetzungen bringt die die genannten Strafprozesse entscheiden würden Rechtsprechung nicht weiter. Die gewünschten Er- – nicht im Sitz des Oberlandesgerichts, sondern am gebnisse – die Beseitigung der zu strengen Urteilen, nächsten Gericht zum Ort der Strafausübung ver- die Beachtung der altersspezifischen Merkmale und handeln würden. Um den Prozess weniger formal die Sicherung der pädagogischen und psychologi- zu gestalten, würde er empfehlen, ohne Roben zu schen Aspekte – erfordern Spezialkenntnisse von verhandeln, der Angeklagte würde nicht auf der den Jugendstrafrichtern, die durch Bildung erwor- Bank der Angeklagten in der ersten Reihe, sondern ben werden können.7 neben dem Verteidiger und dem gesetzlichen Ver- Nicht zu vergessen ist, dass weder der eine noch treter Platz nehmen dürfen. Das Gericht dürfte nur der andere Vorschlag kein Wundermittel ist, und mit Ausschluss der Öffentlichkeit die Verhandlung nicht vom einen Tag auf den Anderen Wirkung er- durchführen.4 zielt. Was die Bildung und Prüfung angeht, kann Der pensionierte Richter am Obersten Gericht, man kürzere Kurse organisieren, jedoch betone ich, András Vaskuti ist mit seiner Kritik nicht alleine. Mehrere Rechtswissenschaftler beäugen den Ver- 6  Kadlót Erzsébet: Gyermekek és fiatalkorúak a büntető igazságszolgál- tatásban – Egy évtized fejleményei. Kézirat. 6. lust der Erfahrung der früheren Jugendstrafgerichte negativ und fürchten vor dem Verlust der Fachlich- 7  Die internationalen Dokumente, wie zum Beispiel die Pekinger Regeln keit, den allzu strengen Urteilen und der Ausser- halten neben der Pädagogik und Psychologie auch die Soziologie, die Kriminologie und die Ergebnisse der Benehmensforschung von Bedeutung. Acht-Lassung der altersspezifischen Merkmale.5 Laut Der Europäische Wirtschafts- und Sozialausschuss betont die enorme Erzsébet Kadlót sei alleine die Beschleunigung des Wichtigkeit der Kommunikation. Siehe Vaskuti András 2016. 161–162. Die Verfahrens positiv, was aber neben den Mängeln an Wichtigkeit der Kommunikation mit den Jugendlichen wird weltweit anerkannt. Kulcsár Gabriella – Pásztor Attila: A gyermek-tanúvallomások Fachlichkeit zu wenig ist. Wenn zum Beispiel die információ tartalmának torzulási lehetőségei. Rendészeti Szemle, 2007/5., Vernehmung von Personen durchgeführt werden, 82–98. Kässer, Wolfgang: Wahrheitsforschung im Strafprozess. J. Schweizer die unerfahren auf diesem Gebiet sind, kann es ne- Verlag, Berlin, 1974. 1. Arntzen, Friedrich: Psychologie der Zeugenaussage – Einführung in die forensische Aussagepsychologie. Verlag für Psychologie, Dr. C. J. Hogrefe, Göttingen, 1970. 19. Yeschke, Charles L.: The Art of 4  Vaskuti András 2016. 206-207. Investigative Interviewing. Butterworth – Heinemann, New York, 2003. 162. 5  Zum Kreis, die die Wiederherstellung der früheren Jugendstrafgerichte Grossberger, Roland: Psychologie des Strafverfahrens. Springer Verlag, Wien 12 fordern, gehören zum Beispiel: Schwarczenberger Hanna: A fiatalkorúak – New York, 1968. 143. Szewczyk, Hans: Psychologie der Aussage, Psychologie büntető igazságszolgáltatása. Belügyi Szemle, 2011/11. 14. Kretz Annamária: des 20. Jahrhunderts. Band XIV, Auswirkungen auf die Kriminologie. Fiatalkorúak a büntetőeljárásban. Belügyi Szemle, 2017/9. 16. Herausgegeben von Hans-Joachim Schneider, Zürich, 1981. 786

dass sie nur Ergebnis bringen, falls sie nicht formal mit mindestens 8 Jahren Freiheitsstrafe sanktioniert Büntetőjogi Szemle  2  021/1. szám sind, sondern wirklich Kenntnis und Herangehens- werden könnte, oder der Einzelrichter der Meinung weise übermitteln. ist, der Fall kann nur mithilfe der Laienrichter ent- 13 schieden werden. Letzterer Fall kommt aber prak- Eine längere Wartezeit würde die Vorschrift von tisch nie vor, die Richter machen von dieser prozes- Spezialdiplomen auf dem Gebiet der Pädagogik oder suellen Möglichkeit keinen Gebrauch. Stand jetzt der Psychologie mit sich bringen. Es würde ande- dürfen nur Pädagogen, Psychologen oder Mitarbei- rerseits finanzielle Aufwände entweder von den ter der Jugendschutzinstitutionen als Laien fungie- Richtern oder vom Staat beanspruchen. Fraglich ist, ren. Sie haben aber dann die gleichen Rechte wie ob die Richter bereit wären, neben Aufopferung ih- der hauptberufliche Richter als Vorsitzender des rer Freizeit auch noch ihr Budget mit der Bezahlung Senats, sie dürfen sogar 2:1 den hauptberuflichen der Studiengebühr zu belasten. Realistischer wäre Richter überstimmen. das Szenario, dass der Staat selbst – durch das Un- garische Richteramt – den Richtern entgegen- Braucht das Jugendstrafgericht überhaupt Laien- kommt, und die Bezahlung der Studiengebühren richter? Im Jugendstrafverfahren geht es auch da- übernimmt. Eine andere Möglichkeit wäre, dass er rum, die altersspezifischen Merkmale der Jugendli- es nicht macht, jedoch würde im Falle des erfolgrei- chen unter die Lupe zu nehmen.9 Die Erfahrung chen Abschneidens der Richter für die Übernahme zeigt, dass sie das Verfahren durch Extrakenntnisse der Tätigkeit als Jugendstrafrichter Bonus zahlen. nicht weiterbringen. Ihre Rolle scheint mehr formal Ob der Staatshaushalt diese Kosten übernehmen und administrativ zu sein. Es gibt mehrere Antwor- könnte oder wollte, muss untersucht werden, was ten, warum es so gekommen ist. Einerseits ist auch aber auch vom politischen Willen abhängig ist. der Richter gefordert, die Laien in die Arbeit des Ohne eine der beiden Vorschläge bliebe es fraglich, Gerichts einzubeziehen, indem er ihnen über den ob die Richter Motivation genug finden würden, Prozess, die Anklage, die Rechte und Pflichten der nicht nur ihre Freizeit, sondern auch ihr Geld dafür Laien erzählt, und er ihnen schildert, um welche zu verwenden, Jugendstrafrichter zu werden. Kernpunkte es im Strafverfahren geht. Wenn der Richter sich die Mühe gibt, es zu machen, bleibt die 4/5 der gefragten Richter – 79% – im Zuständig- zweite Kritik, dass die Laien im Allgemeinen erst keitsbereich des Landgerichts Szekszárd betonten im Verhandlungssaal den Angeklagten zuerst sehen. die Wichtigkeit, dass nicht alle Richter Jugendstraf- Sie kennen ihn nicht und wissen von seiner Persön- richter werden dürfen. Genauso viele würden dafür lichkeitsentwicklung nichts. vorschlagen, für Jugendstrafrichter obligatorische Bildungen zu sichern. Meiner Meinung nach geht es im Jugendstrafver- fahren darum, dass der Richter qualifiziert ist – da- Somit ist festzustellen, dass sowohl die Richter als von habe ich schon geredet und das habe ich schon auch die Rechtswissenschaftler die Bedeutung der erörtert – und seine fehlenden Kenntnisse über die ständigen Bildung der Jugendstrafrichter hervorhe- Persönlichkeit des jugendlichen Angeklagten muss ben. Die absolute Mehrheit der befragten Richter dann mit irgendeinem Mittel kompensiert werden. – 93% – könnte es vorstellen, an einer solchen Bil- Dazu sind aber in erster Linie nicht die Laien prä- dung teilzunehmen. Die Hälfte von ihnen wäre so- destriniert. Natürlich müssen im Jugendstrafverfah- gar bereit, wieder mal an der Universität zu studie- ren die ausserrechtlichen Komponente wie Pädago- ren, um ein weiteres Diplom zu erwerben, falls der gik und Psychologie beäugt werden. Dies werden Staat die Kosten dafür übernehmen würde. Wäre aber wirksamer zur Entfaltung kommen, wenn wir das nicht der Fall, würde nur eine einzige Person anstatt der Laien mehr Wert auf die Meinung der bereitstehen. Weniger als die Hälfte der Befragten Bildunginstituten der Angeklagten legen würden. halten es für eine gute Idee, dass der Staat die Kos- Die Laien kennen weder die Vergangenheit noch ten doch nicht übernimmt, stattdessen aber ihnen die Etappen der konkreten Persönlichkeitsentwick- nach dem erfolgreichen Uniabschluss Bonus zahlt. lung des Angeklagten. Es steht ausser Diskussion, dass sie im Allgemeinen Fachleute für Jugendliche Bleibt die Frage, ob die Jugendstrafrichter der Zu- sind. Jedoch sind – wie die Straftaten, auch – die Ju- kunft auch andere Prozesse entscheiden würden. gendlichen nicht in eine Schublade zu stecken, son- András Vaskuti vertritt die Meinung, wenn die Ju- dern müssen immer spezial analysiert werden. gendstrafgerichte nicht fachlich und verwaltungs- technisch selbständig wären, könnte man nicht im Mein Vorschlag richtet sich nach der betonten klassischen Sinne vom Jugendstrafgericht sprechen. Beachtung der Spezialbewertung des Angeklagten Im Idealfall würden sich die Jugendstrafrichter nur durch die Bewährungshelfer. Zu dieser Bewertung mit solchen Fällen beschäftigen.8 müsste obligatorisch die Meinung der Schule des Angeklagten gehören. Diese Spezialbewertung über Ein anderer Diskussionspunkt bildet die Beurtei- lung der Rolle der Laienrichter. Seit 2018 ist ihre 9  Steinberg, Laurence – Chung, He Len – Little, Michelle: Reentry of Rolle quantitativ geringer, als vorher. Ein Senat mit Young Offenders From the Justice System: A Developemental Perspective. Laienrichtern wird nur gebildet, wenn die Straftat Youth violence and juvenile justice. Special issue: youth reentry. Volume 2, Number 1, January 2004. 32. 8  Vaskuti András 2016. 157.

Büntetőjogi Szemle   2021/1. szám die individuellen Verhältnisse des Angelagten schil- – 85% – finden die Rolle der Laien formal ohne Ex- dert die aktuelle Persönlichkeit, familiären Verhält- trakenntnisse von ihnen übernehmen zu können. nisse, Freundeskreis, Wohnungsumstände des An- geklagten. Die Aktualität ist wichtig, weil bei den Zusammenfassend können wir feststellen, dass Jugendlichen binnen kurzer Zeit relevante Verän- die Arbeit der Strafrichter, die im Verfahren gegen derungen kommen können.10 Davon kann man Kon- Jugendlichen entscheiden, auch was die Zukunft sequenzen schließen, und mithilfe im Falle einer des gesellschaftlichen Zusammenlebens angeht, von Strafe die Art und Dauer der Rechtsfolgen adäquat enormer Bedeutung ist. Dabei ist nicht die Zahl, wählen.11 Die Wichtigkeit der Spezialbewertung sondern die Qualifikation der Jugendstrafrichter liegt nicht nur im Strafverfahren. Die Sozialisierung wichtig. Egal, ob es viele oder wenige von ihnen des Angeklagten endet nicht mit dem rechtskrafri- gibt, Hauptsache, sie sind gut qualifiziert. Um den gen Urteil, sondern wird von der Schule und sozia- Zielen dieses Verfahrens – zur Spezialprävention lem Milieu weitergeführt. und Erziehung der Jugendlichen beizutragen – nach- kommen zu können, müssen sie immer wieder ge- Die dominante Mehrheit der befragten Richter bildet werden, nicht nur was die Rechtswissen- schaft betrifft, vielmehr was die Pädagogik und die 10  Altschuler, David M. – Brosh, Rachel: Adolescent and Teenage Psychologie angeht. Die einzelnen Persönlichkeits- Offenders Confronting the Challenges and Opportunities of Reentry. Youth merkmale und Lebensumstände des Angeklagten violence and juvenile justice. Special issue: youth reentry. Volume 2, Number müssen in jedem Verfahren gründlich analysiert 1, January 2004. 83. werden um die eventuelle Rechtsfolge adäquat aus- wählen zu könnnen. Dabei könnnen die Laienrich- 11  Kalmthout, Anton – Durnescu, Ioan: European Probation Service ter weniger helfen, vielmehr sind die Einzelbewer- Systems. In: Probation in Europe (szerk.: Kalmthout, Anton – Durnescu, tungen samt Meinung der Schule zielführend. Ioan). Wolf Legal Publishers, Nijmegen, 2008. 19–20. 14

kiskorúval való kapcsolat- tartás akadályozására.3 Dr. Csapucha Bernadett1 A kiskorú veszélyezteté- sének bűntette büntető el- járásjogi szempontból is rendkívül izgalmasnak mondható, hiszen azt meg- A veszélyeztetési eredmény lehetősen nehézkes bizo- nyítani.4 Sinku Pál is fel- értelmezése a kiskorú hívta a figyelmet arra, hogy a szóban forgó tény- állás egyike a legnehezeb- veszélyeztetése törvényi ben bizonyítható bűncse- Büntetőjogi Szemle  2  021/1. szám tényállásában lekményeknek, melyet a törvényhozó is felismert, hiszen materiálisan sértő deliktum helyett, materiá- lis veszélyeztető tényállást hozott létre.5 Jelen tanulmány is a ve- szélyeztetési eredmény ol- daláról kívánja megra- 1. gadni adott bűncselek- Bevezető gondolatok 1 ményt, feltárva annak egyes lehetséges értelmezési szempontjait. A veszélyeztetés fogalmát meglehető- sen nehézkes körülírni, annak tartalmát tulajdon- képpen a joggyakorlat alakítja, ahogy az majd látható A hatályos büntetőjogi szabályanyag kodifikálásakor lesz. Ebből kifolyólag nem egy „kézzelfogható”, egy- a jogalkotó felismerte a család, s azon belül is a kis- értelműen meghatározható bűncselekményi ered- korú személyek oltalmának a minél teljesebb körben ménnyel állunk szembe, kihívás elé állítva ezzel a való kiépítésének szükségességét, melyet mi sem mu- jogalkalmazót. tathatna jobban, minthogy – szakítva a korábbi sza- Tekintettel arra, hogy a kiskorú testi, értelmi er- bályozási konstrukciókkal – önálló fejezetben (XX. kölcsi, valamint érzelmi fejlődésének veszélyezte- fejezet) taglalja a gyermekek érdekét sértő és a család tése, s az ezekhez kapcsolódó egyes okfejtések is- elleni deliktumokat. A Btk. ezen fejezete a gyermekek mertetése képzik a tanulmány magját, s jelentik an- érdekét sértő bűncselekményeket sorolja fel, s szabá- nak fő célkitűzéseit, csakis kizárólag a hatályos Btk. lyozza első ízben, melynek hátterében az áll, hogy a 208. §-ában taglalt kiskorú veszélyeztetése bűntet- törvény alapvetően az elkövetési magatartások sú- tének (1) bekezdésével kívánok foglalkozni, ugyanis lyosságát veszi alapul a fejezetben lévő bűncselekmé- a törvényi tényállás ezen része hordozza magában a nyek sorrendiségének kialakítsa során.2 Mindebből veszélyeztetési eredményt. egyrészt arra lehet következtetni, hogy az új Büntető Mielőtt azonban rátérek a Btk. 208. § (1) bekez- Törvénykönyv a gyermekek oltalmának kiváltképp dése szerinti bűncselekmény dogmatikai elemzé- nagy jelentőséget tulajdonít, másrészt pedig azzal, sére – kiemelve veszélyeztetési eredményének sajá- hogy a gyermekek érdekeit sértő bűncselekmények tosságait –, egy rövid jogtörténeti kitekintésbe bo- közül elsőként kerül determinálásra – a jelen tanul- csátkozom, melynek keretén belül áttekintem a mány tárgyát képző – kiskorú veszélyeztetésének tör- Csemegi-kódextől a hatályos Btk.-beli szabályozásig vényi tényállása, könnyen alátámaszthatóvá válik a vezető utat a szóban forgó bűncselekmény vonatko- kiskorú testi, szellemi, erkölcsi és érzelmi fejlődésé- zásában, kialakítva ezzel egy átfogó képet. hez kötődő büntetőjogi védelem prioritása. Meglátá- som szerint továbbá az új Btk. egyik koncepcionális újítása, hogy az teljesen átstrukturálja a kiskorú ve- szélyeztetése ’78-as Btk. szerinti törvényi tényállását, 3  Márki Zoltán: A gyermekek érdekét sértő és a család elleni bűncselek- ugyanis azt három külön bűncselekményre bontja: mények. In: Kónya István (szerk.): Mag yar Büntetőjog. Kommentár a g yakorlat szá- 15 kiskorú veszélyeztetésére, kényszermunkára, illetve mára. Budapest, HVG-ORAC Lap-és Könyvkiadó Kft., 2018, 763. 1  PPKE-JÁK PhD-hallgató, OKRI-tudományos segédmunkatárs. 4  Kondorosi András: Fantomtényállások a Btk.-ban : jelképes jogalkotás 2  Márki Zoltán: A gyermekek érdekét sértő és a család elleni bűncselek- vagy szárazon tartott puskapor? In: P. Szabó Béla; Szemesi, Sándor (szerk.): mények. In: Kónya István (szerk.): Mag yar Büntetőjog. Kommentár a g yakorlat szá- Profectus in litteris VII. : Előadások a 12. debreceni állam- és jogtudományi doktoran- mára. Budapest, HVG-ORAC Lap- és Könyvkiadó Kft., 2018, 763. dusz-konferencián. Debrecen, Lícium-Art Könyvkiadó, 2015/7., 206. 5  Sinku Pál: A kiskorú veszélyeztetésének dogmatikai morzsáiról. In: Bush Béla (szerk): Békés Imre ünnepi kötet: A jogtudomány és a büntetőjog dogmatikája, filo- zófiája. Tanulmánykönyv Békés Imre születésének 70. évfordulójára. Budapest, PPKE- JÁK, 2000, 215.

2. talkorút ígérettel, tanácsadással, biztatással vagy A kiskorú veszélyeztetése egyéb úton bűncselekmény elkövetésére rávett, vagy törvényi tényállásának őt egyébként az erkölcsi züllés útjára terelte.12 múltbéli szabályozása Újabb fordulópontként tartható számon az 1952- ben kiadott Hatályos Anyagi Büntetőjogi Szabályok Hivatalos Összeállítása (BHÖ), hiszen abban helyet kapott „ifjúság elleni bűncselekmények” elnevezés Büntetőjogi Szemle   2021/1. szám A gyermekek érdekének védelme korántsem új keltű alatt egy teljesen új törvényi tényállás. Ennek értel- jelenség, hiszen már a Csemegi-kódex (1878. évi V. tör- mében két évig terjedhető börtönbüntetésre lehetett vénycikk) is tartalmazott olyan rendelkezéseket, me- ítélni azt, aki a nevelési, vagy éppenséggel a gondo- lyek egyértelműen a szóban forgó személyi kör oltalmát zási kötelezettségét szándékosan elhanyagolta, s ezzel szolgálták. Az 1878. évi V. törvénycikk a gyermekkitétel együtt a rábízott gyermeket vagy fiatalkorút erkölcsi bűncselekmény törvénybe iktatásával védte a koránál züllésnek tette ki, illetve az általuk elkövetett bűncse- vagy állapotánál fogva önsegélyre képtelen gyermeket lekmények okozójává vált. Abban az esetben, ha az a szülői, gondozói elhagyással szemben. A jogalkotó elkövető a nevelésére vagy gondozására rábízott gyer- minősítő körülményként tartotta számon azt az esetet, meket vagy fiatalkorút deliktum elkövetésére vagy amikor a kitételhez vagy az elhagyáshoz súlyos testi sé- erkölcsileg züllött életmód folytatására ígérettel, ta- rülésben megnyilvánuló következmény is társult.6 Úgy- nácsadással, biztatással, illetve egyéb úton rávett szintén vitathatatlan volt azon szülők és nevelők bün- – feltéve, hogy súlyosabb bűntett nem valósult meg – tetőjogi felelőssége, akik a kiskorú felügyeletével ös�- egy évtől öt évig terjedő börtönnel volt sújtható.13 szefüggésbe hozható kötelezettségeik ellátásának nem tettek eleget, elősegítve a kiskorú személy csavargását, Az 1954. évi 23. törvényerejű rendelet14 a fiatalko- koldulását. Utóbbi rendelkezést egyébként az 1879. évi rúakra vonatkozó büntetőjogi rendelkezések módo- XL. törvénycikk7 deklarálta, melynek megvalósulása- sításáról szintén jól tükrözi a gyermek érdekében tett kor az elkövetőt bírsággal vagy elzárással lehetett súj- fokozott jogalkotói törekvést. Ez alapján ugyanis bűn- tani.8 A korabeli szabályozás szerint továbbá az elha- tettet követett el az a gyermek tartására, nevelésére, gyott gyermek gondozásával, ápolásával és nevelésével kapcsolatos költségeket a gyermek hétéves koráig az illetőleg gondozására köteles személy, aki kötelessé- állam, míg héttől tizenöt éves koráig a gyermek illető- gét nem teljesítette, vagy azt a gyermek érdekeit sú- sége szerinti község viselte.9 lyon sértő módon elhanyagolta, s ennek közvetlen következményeként a gyermek életét, egészségét, testi vagy szellemi fejlődését súlyosan veszélyezte- tette, valamint súlyos nélkülözésnek tette ki. Mind- Az 1944. évi V. törvénycikk10 pedig büntetni rendelte ezek mellett pedig, aki döntő mértékben okozójává azt, aki családi kapcsolaton alapuló eltartási kötelessé- vált a gyermek bűnelkövetésének, szintén bűntettet gét nem teljesítette, ha a mulasztása révén az eltartásra követ el.15 Amennyiben a cselekmény súlyosabb bün- jogosultat súlyos nélkülözésnek tette ki; vagy ha általa tető rendelkezés alá nem esett, akkor bűntett miatt a kiskorú élete vagy egészsége súlyos veszélybe került. öt évig terjedhető börtönnel volt büntetendő a gyer- A tényállás harmadik fordulata az erkölcsi züllés ve- mek (fiatalkorú) tartására, nevelésére, illetőleg gon- szélyétől kívánta megvédeni a kiskorúakat.11 dozására köteles személy (szülő, gyám, nevelő stb.), A fiatalkorúakra vonatkozó büntetőjogi és büntető aki a gyermeket (fiatalkorút) ígérettel, tanácsadással, eljárásjogi rendelkezésékről szóló 1951. évi 34. számú biztatással vagy egyéb úton bűncselekményt elköve- tvr. 36–37. §-ai a nevelők és gondozók felelősségét tésére rávett, vagy egyébként a gyermeket az erkölcsi determinálták. Bűntett miatt két évig terjedő börtön- züllés útjára terelte.16 Nem sokkal később azonban nel volt büntethető az, aki nevelési vagy gondozási szükségesnek bizonyult a szabályozási konstrukció- kötelezettségét szándékosan elhanyagolta, és ezzel a nak az egyszerűsítése, illetőleg a felelősségi rendszer- nevelésre vagy gondozásra bízott gyermeket vagy fi- nek a tágítása. Ezen törekvés az 1958. évi 21. törvény- atalkorút erkölcsi züllésnek tette ki, vagy döntő mér- erejű rendeletben17 öltött testet, amely lehetővé tette, tékben okozójává vált annak, hogy a nevelésére vagy hogy minden olyan jellegű kötelezettségszegés ül- gondozására bízott gyermek bűncselekményt köves- dözhetővé váljon, amely a kiskorúnak a testi, szellemi, senel.Az1951.évi34.számútvr.továbbászubszidiárius erkölcsi fejlődését veszélyezteti.18 jelleggel rendelte büntetni azt a személyt, aki a neve- lésére vagy gondozására bízott gyermeket vagy fia- 12  A fiatalkorúakra vonatkozó büntetőjogi és büntető eljárásjogi rendelke- 6  1878. évi V. tc. 287. §. zésékről szóló 1951. évi 34. számú törvényerejű rendelet (tvr.) 36–37. §. 13  A Hatályos Anyagi Büntetőjogi Szabályok Hivatalos Összeállítása (Ma- 7  1879. évi XL. törvénycikk a magyar büntető törvénykönyv a kihágásokról gyarország Igazságügyi Minisztérium). Budapest, Jogi Kiadó, 1952, 169–171. 8  1879. évi XL. tc. 64. §. 14  1954. évi 23. törvényerejű rendelet a fiatalkorúakra vonatkozó büntető- 9  Balogh Ágnes: Az egészség védelme a büntetőjogban. PhD-értekezés, Pécs, jogi rendelkezések módosításáról. Pécsi Tudományegyetem Állam és Jogtudományi Kar, Doktori Iskola, 2006, 15  1954. évi 23. tvr. 9. §. 110. 16  1954. évi 23. tvr. 10. §. 16 10  1944. évi V. törvénycikk a családba fogadásról és a tartásról való gon- 17  1958. év 21. törvényerejű rendelet a tartási és gondozási kötelezettség doskodás előmozdítása tárgyában. teljesítésének büntetőjogi védelméről. 11  1944. évi V. tc. 6. § 1–4. pont. 18  1958. évi 21. tvr. 5. §.

Az 1950-es években egyre inkább érett már az új a bűncselekmény elkövetésére történő rábírás vagy Büntetőjogi Szemle  2  021/1. szám Btk. megalkotásának gondolata, köszönhetően a rábírni törekvés merítette ki adott törvényi tényál- Szovjetunió hazánkra gyakorolt hatásának és nyo- lást, hanem a szabálysértésre történő rábírás, illető- 17 másának, valamint a kommunista rendszer, s dikta- leg rábírni törekvés is.25 túra Magyarországon történő elmélyülésének. Kiemelendő, hogy az 1978-as kodifikáció kapcsán Az 1961. évi V. törvény („szocialista” Btk.) 274. §-ának is napirendre került az „ifjúság elleni bűntett” elne- (1) bekezdése szerint három évig terjedő szabadság- vezésű törvényi tényállás, mely körül egy igen jelen- vesztéssel volt büntethető az a kiskorú gondozására, tős probléma alakult ki. A bűncselekmény megvaló- nevelésére vagy felügyeletére köteles személy, aki a sulásához szükséges szándék a gyakorlatban sokszor kiskorú testi, szellemi vagy erkölcsi fejlődését súlyo- csak szülői gondatlanságot takart, ebből adódóan san veszélyeztetette. A (2) bekezdés alapján pedig leginkább csak a károsodás tényleges bekövetkezte – ha súlyosabb bűntett nem valósult meg – ugyan- esetén indult eljárás. A probléma kezelésére nézve így volt büntetendő az a nagykorú személy is, aki az 1978-as Btk. létrejöttét megelőzően kétfajta meg- kiskorút bűntett elkövetésre vagy züllött életmód oldás létezett. Ennek fényében az egyik a „károso- folytatására rábírt vagy rábírni törekedett.19 A bűn- dás”, vagy a „károsodás veszélye” szófordulattal he- cselekmény elnevezése ekkor még „ifjúság elleni lyettesítette volna az 1961-es Btk. törvényi tényállása bűntett” volt, s nem kiskorú veszélyeztetése. szerinti veszélyhelyzetet. A másik viszont a köteles- ségszegésre kívánta a hangsúlyt helyezni, és alaki Az 1961. évi V. törvény hibái néhány év elteltével deliktumként fogalmazta meg adott tényállást. a felszínre kerültek, melyek mihamarabbi orvoslást Ahogy látható, az 1978-as Btk.-ban az utóbbi elkép- igényeltek. 1973-ban az Igazságügyi Minisztérium zelés lépett életbe, tekintettel arra, hogy a törvény- Törvény-előkészítő Főosztálya megkezdte az új Bün- alkotó a kötelesség súlyos megszegéséhez fűzött tető Törvénykönyv kodifikációjának előkészületeit. jogkövetkezményt.26 Az előkészítő ülések keretein belül létrehoztak több munkabizottságot az egyes fejezetek koncepciójá- Az 1978. évi IV. törvény 1995-ben történő módosí- nak és részletszabályainak kidolgozása érdekében. tása hívta életre az 1978-as Btk. 195. §-ának (3) bekez- A meglehetősen alaposnak mondható előkészüle- dését. Ennek tükrében az emberkereskedelem áldo- teknek köszönhetően született meg az 1978. évi zatává vált kiskorú fokozott kiszolgáltatottságára való IV. törvény,20 mely 1979. július 1-jén lépett hatályba.21 figyelemmel bizonyult indokoltnak a kiskorú veszé- lyeztetése körében a meglévő törvényi tényállásnak Az 1978. évi IV. törvény 195. §-a „kiskorú veszélyez- a kiegészítése. Így büntetőjogi felelősségre vonást tetése” címmel nagyrészt hasonló tényállást vett át vont maga után az az eset, amikor a nagykorú személy az 1961-es Btk. „ifjúság elleni bűntett” törvényi tény- az adásvétel útján hozzákerült kiskorút deliktum el- állásához képest. Ennek értelmében büntetendő ma- követésére, vagy züllött életmód folytatására rábírt, gatartásnak minősült, ha a kiskorú gondozására, ne- vagy rábírni törekedett. Továbbá az a nagykorú sze- velésére, felügyeletére köteles személy, az e feladatból mély, aki az adásvétel révén hozzákerült kiskorúval folyó kötelességét súlyosan megszegte, s ezzel össze- kényszermunkát végeztetett, szintén büntetendő függésben a kiskorú testi, értelmi vagy erkölcsi fejlő- volt.27 Az 1978. évi IV. törvény 1998-as módosítása dését veszélyeztetette.22 Ez a rendelkezés némiképp változást idézett elő a 195. § (3) bekezdésében. Ennek módosult a 2012. évi LXII. törvénnyel.23 A szóban alapján kettőtől nyolc évig terjedő szabadságvesztés- forgó törvény 5. §-a ugyanis a „testi, szellemi, erkölcsi sel volt büntethető az a nagykorú személy, aki a kis- fejlődését veszélyeztető” kitétel közé még hozzávette, korúval kényszermunkát végeztetett.28 s egyben innentől kezdve büntetni rendelte – egy év- től maximum öt évig terjedő szabadságvesztéssel – a A 1978. évi IV. törvény 195. §-ának (4) bekezdése kiskorú érzelmi fejlődést is veszélyeztető magatartá- – melynek révén a kiskorú veszélyeztetése törvényi sokat. Ha súlyosabb deliktum nem valósult meg, ak- tényállás szintén kibővült – egy 2005-ös Btk. módo- kor szintén az előbb elmondottaknak megfelelően sítás eredménye. Ennek értelmében, aki a bírósági volt szankcionálható az az eset, amikor a nagykorú vagy hatósági határozat alapján nála elhelyezett kis- személy egy kiskorú személyt deliktum elkövetésére korú, illetőleg a kiskorúval kapcsolattartásra jogosult vagy züllött életmód folytatásra rábírt, illetőleg rá- személy közötti kapcsolat kialakítását vagy fenntar- bírni törekedett.24 A 2005. évi CXXXI. törvény 26. § tását a kapcsolattartás kikényszerítése érdekében al- (2) bekezdésének b) pontja értelmében már nemcsak kalmazott bírság kiszabását követően is akadályozta, vétséget követett el, és egy évig terjedő szabadság- 19  1961. évi V. tv. 274. § (1)–(2) bek. vesztéssel, közérdekű munkával vagy pénzbüntetés- 20  1978. évi IV. törvény a Büntető Törvénykönyvről. 21  Merényi Kálmán: A házasság (család) büntetőjogi védelmének történeti 25  2005. évi CXXXI. tv. (Btk. módosítás) 26. § (2) bek. b) pont. fejlődése Magyarországon a századfordulótól a hatályos rendelkezésekig. In: 26  Balogh Ágnes: Az egészség védelme a büntetőjogban. PhD-értekezés, Pécs, Erdei Árpád (szerk.): Tények és kilátások. (Tanulmányok Király Tibor tiszteletére). Pécsi Tudományegyetem Állam és Jogtudományi Kar, Doktori Iskola, 2006, Budapest, Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó, 1995, 142-143. 112. 22  1978. évi IV. tv. 195. § (1) bek. 27  Györgyi Kálmán – Wiener A. Imre: A büntető törvénykönyv mag yarázata. 23  2012. évi LXII. törvény a gyermekbarát igazságszolgáltatás megvalósu- Budapest, Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó, 1996, 429–430. lásához kapcsolódó egyes törvények módosításáról. 28  1998. LXXXVII. tv. (Btk. módosítás) 50. §. 24  2012. évi LXII. tv. 5. §, 1978. évi IV. tv. 195. § (2) bek.

Büntetőjogi Szemle   2021/1. szám sel volt büntethető.29 A 2009-ben történő Btk. módo- annak értelmezésére fókuszál, a következőkben csakis sítás azonban a „közérdekű munka vagy pénzbünte- kizárólag a Btk. 208. §-ának (1) bekezdésével kívánok tés” kitételt hatályon kívül helyezte.30 A törvényi tény- foglalkozni, ugyanis a hatályos törvényszöveg (2) be- állás ekkor még objektív felelősséget követelt meg a kezdése ilyen jellegű eredményt nem tartalmaz, így kapcsolattartásra kötelezettől, ugyanakkor ezzel a az írásom szempontjából nem bír determináló jelen- konstrukcióval a 2012. évi C. törvény szakított, tőséggel. ugyanis az a felelősséget az önhibára korlátozza, mindemellett pedig az egy büntethetőséget megszün- Megjegyezném, hogy a kiskorú veszélyeztetése bűn- tető okról is rendelkezik.31 Hangsúlyoznám, hogy a tett ezen fordulatának a hatályos Büntető Törvény- ’78-as Btk. ezen szakaszát a jogalkotó a hatályos Btk.- könyv szerinti megfogalmazása, szoros összefüggést ban a kiskorú veszélyeztetése bűncselekményétől mutat – nyilvánvalóan nem véletlenül – a gyermekek függetlenül – némiképp más tartalommal – rendeli védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi büntetni, kiskorúval való kapcsolattartás akadályo- XXXI. törvény (Gyvt.) szerinti veszélyeztetettség defi- zása néven, „új bűncselekményt” teremtve ezzel. níciójával. A Gyvt. értelmében ugyanis minden olyan, gyermekekkel szemben tanúsított magatartás, mulasz- Az 1978. évi IV. törvény 195. § (5) bekezdésének tás vagy körülmény következtében kialakult állapot a létrejötte pedig az alanyi kört bővítette ki, hiszen megalapozza a veszélyeztetettség megállapítását, az a kiskorú gondozására, nevelésére, felügyeletére amely a gyermek testi, értelmi, érzelmi vagy erkölcsi köteles személynek tekintette a szülői felügyeletet fejlődését gátolja vagy akadályozza.35 gyakorló szülőt, a gyám élettársát, a szülő felügyeleti jogától megfosztott szülőt, ha a kiskorúval közös A Btk. 208. §-ának (1) bekezdése, vagyis a kiskorú háztartásban vagy egy lakásban élt. A szóban forgó veszélyeztetése bűntettének első alapesete tulajdon- bekezdését egyébként az 1978-as Btk., 2005-ben tör- képpen egy mondattal körülírja a gyermekbántal- ténő módosítása iktatta be a magyar jogba.32 mazás teljes körét. A gyermekbántalmazás egyfelől hatalmi kérdés is, az a gyermekkel szembeni rossz A 2012. évi C. törvény, vagyis a hatályos Btk. a kis- bánásmódban megnyilvánuló személyközi erőszak- korú veszélyeztetésének – 1978-as Btk. szerinti – nak minősül. Ebbe a körbe tartozik a fizikai bántal- törvényi tényállását végső soron három külön tény- mazáson túl a lelki és szexuális bántalmazás, vala- állásra, bűncselekményre bontja: kiskorú veszélyez- mint maga az elhanyagolás is. A jogalkotó – ahogy tetésére, kényszermunkára, illetve kiskorúval való látható lesz – a gyermekekkel szemben tanúsított kapcsolattartás akadályozására.33 rossz bánásmódot súlyos kötelességszegésként de- terminálja, melyet nem a büntetőjogi tényállás tölt A következőkben rátérek a kiskorú veszélyezte- meg tartalommal, hanem kerettényállási mivoltából tése bűntett hatályos Btk. szerinti dogmatikai elem- eredendően a zártnak legkevésbé sem tartható nor- zésére, kiemelt figyelmet szentelve a szóban forgó marendszer, azaz más jogágakhoz tartozó jogszabá- bűncselekmény veszélyeztetési eredményének, s az lyok, valamint azon kívüli, különböző szinten elhe- ahhoz köthető jogalkalmazásbeli értelmezéseknek. lyezkedő normák, erkölcsi, szabályok teszik ki annak lényegét, tartalmi sajátosságait.36 3. A kiskorú veszélyeztetésének A 208. § (1) bekezdésének védett jogi tárgya az bűntette a hatályos Btk. Alaptörvény rendelkezéseiben keresendő, egészen tükrében, különös tekintettel pontosan annak XVI. cikkében. Ennek értelmében a bűncselekmény ugyanis minden gyermeknek joga van a megfelelő veszélyeztetési eredményére testi, szellemi és erkölcsi fejlődéshez szükséges vé- delemhez és gondoskodáshoz. A szülőknek joguk Tekintettel arra, hogy jelen tanulmány a szóban forgó van megválasztani a gyermeküknek adandó neve- törvényi tényállás34 veszélyeztetési eredményére, s lést, valamint azok kötelesek kiskorú gyermekükről gondoskodni. Ezen kötelezettség magában foglalja gyermekük taníttatását is.37 Az (1) bekezdés szerinti bűncselekmény passzív kötelességét súlyosan megszegi, és ezzel a kiskorú testi, értelmi, erkölcsi vagy 29  2005. évi XCI. tv. (Btk.-módosítás) 4. §. érzelmi fejlődését veszélyezteti, bűntett miatt egy évtől öt évig terjedő szabad- 30  2009. LXXX. tv. (Btk.-módosítás) 56. § (7) bek. c) pont. ságvesztéssel büntetendő. 31  Lajtár István: A gyermekek érdekét sértő és a család elleni bűncselek- (2) Ha súlyosabb bűncselekmény nem valósul meg, az (1) bekezdés szerint mények. In: Polt Péter (szerk.): Új Btk. kommentár. Budapest, Nemzeti Köz- büntetendő az a tizennyolcadik életévét betöltött személy, aki tizennyolcadik szolgálati és Tankönyvkiadó, 2013, 62. életévét be nem töltött személyt 32  2005. évi XCI. tv. (Btk. módosítás) 4. §. a) bűncselekmény vagy szabálysértés elkövetésére, illetve züllött életmód foly- 33  Márki Zoltán: A gyermekek érdekét sértő és a család elleni bűncselek- tatására rábír vagy rábírni törekszik, mények. In: Kónya István (szerk.): Mag yar Büntetőjog. Kommentár a g yakorlat szá- b) bűncselekmény elkövetéséhez felajánl.” mára. Budapest, HVG-ORAC Lap- és Könyvkiadó Kft., 2018, 763. 35  1997. évi XXXI. törvény a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatás- 34  2012. évi C. tv. „208. § (1) A kiskorú nevelésére, felügyeletére vagy gon- ról, Értelmező rendelkezések, n) pont. 18 dozására köteles személy – ideértve a szülői felügyeletet gyakorló szülő, illetve 36  Balogh Anna: A szülői feladatokból eredő kötelességek megszegése súlyosságának gyám élettársát, továbbá a szülői felügyeleti jogától megfosztott szülőt is, ha megítélése. Budapest, Ügyészek Lapja, 2015/6., 31. a kiskorúval közös háztartásban vagy egy lakásban él –, aki e feladatából eredő 37  Magyarország Alaptörvénye XVI. cikk.

alanya nem a tizennyolcadik életévét be nem töltött, nősül már olyan súlyos magatartásnak, amely már Büntetőjogi Szemle  2  021/1. szám hanem a kiskorú személy, szemben (egyébként) a büntetőjogi következményeket kell, hogy maga után (2) bekezdés szerinti passzív alanyi körrel, amely a vonjon. Az olyan kirívó kötelességszegést kell sú- 19 tizennyolcadik életév be nem töltéséhez köti a pas�- lyosnak titulálni, amely az általános társadalmi fel- szív alannyá válást. Hogy mi mindennek a jelentő- fogás szerint a minimálisan elvárható követelmé- sége? Az (1) bekezdés szerinti passzív alanyi kör vo- nyeknek, elvárásoknak sem felel meg. Mindebből natkozásában jelentőséggel bír azon polgári anyagi adódik, hogy a kisebb horderejű mulasztások, hibák jogi szabály, mely lehetőséget biztosít arra, hogy a nem minősülhetnek tényállásszerűnek.39 Ebbe a kiskorú személy házasságkötése révén nagykorúvá körbe tartozik azon eset is például, amikor a szülő válhasson, természetesen bizonyos feltételek fenn- a kiskorú gyermekét alkalomszerűen fenyítésnek állta estén. Amennyiben a kiskorú, mint tizennyolc teszi ki, természetesen testi sérülés okozása nélkül.40 év alatti személy a házasságkötéssel nagykorúságot szerez, akkor nem tartozhat bele az (1) bekezdés A kötelességszegés súlyos megszegésével össze- szerinti passzív alanyi körbe.38 függésben annyit mindenképpen meg kell még je- gyezni, hogy annak megítélése, a bűncselekmény Az (1) bekezdés szerinti bűncselekmény elköve- törvényi tényállásának megvalósulása szempontjá- tési magatartása a súlyos kötelességszegés. Az elkö- ból mért elégséges volta, tulajdonképpen bírói mér- vető ezen belül is olyan kötelességét szegi meg, legelés függvénye. A kisebb nevelési hibák bár nem amely a kiskorú nevelésével, felügyeletével vagy számítanak bele ebbe a körbe, ugyanakkor azok ös�- gondozásával áll összefüggésben, legyen itt szó ak- szeadódhatnak, s így, vagyis együttesen, már súlyos tív tevőleges vagy passzív magatartásról. Érdemes kötelességszegésnek titulálhatóak.41 megvizsgálni azt is, hogy mit kell súlyos kötelesség- szegés alatt érteni. A nevelés tulajdonképpen nem Súlyos kötelességszegésnek minősül például, ha más, mint tervszerű magatartások sorozata, ame- a szülő a 2-3 éves gyermekét több napra, gondozás lyeknek egy része kifejezetten ismeret-, képzet- vagy és felügyelet nélkül egyedül hagyja, a kisgyermeke érzelemgazdagító céllal kerül tanúsításra, más ré- rendszeres tisztán tartását elmulasztja, az orvosi se- szük pedig funkcionálisan fejti ki hatását (tanítás, gítségre szoruló gyermekének nem hív vagy nem oktatás, viselkedési kultúra stb.). Felügyelet alatt ér- időben hív orvost, a gyermek jelenlétében ittasan tendő a kiskorú folyamatos, időről időre visszatérően bántalmazza a családtagokat stb.42 vagy csak alkalmanként, de meghatározott időtar- tamban történő figyelemmel kísérése. Ennek alap- A szülők megromlott házassága, a felek közötti el- vető célja a kiskorú személy testi épségének meg- mérgesedett viszony önmagába véve nem függ ös�- óvása, a személyiségére egyébként káros hatások sze a nevelési kötelességszegéssel, így nem alapozza elhárítása. A gondozási kötelesség meglehetősen tág meg a kiskorú veszélyeztetésnek bűntettét. Ugyan- fogalomnak minősül, ugyanis az magában foglal akkor a szülők jó viszonyának a megteremtése ilyen- minden olyan tevékenységet, mely a gyermek testi kor is elvárható a gyermekük érdekében, ugyanak- szükségleteinek kielégítésére irányul (kielégítő élet- kor az jogi kötelességgé nem tehető.43 körülmények, élelem, ruházat stb.). Alapvetően te- hát ez is a kiskorú testi fejlődésével áll összefüggés- A nevelési, gondozási, felügyeleti kötelességek tar- ben, mint a felügyelet, azonban – ahogy az jól látható talmát elsődlegesen családjogi normák deklarálják, – a gondozás jóval tágabb kategóriának tekinthető. főként általános jelleggel (például szülő-gyermek A kötelességeknek a tartalmát általánosságba véve viszony). Az erkölcsi normák és társadalmi szokások az erkölcsi normák, társadalmi szokások konkreti- is kihatással bírnak minderre, melyek relevanciája zálják, valamint azok tulajdonképpen egymástól an�- abban áll, hogy azok tulajdonképpen a kiskorú élet- nyira eltérő. eseti jellegű, de egyben nagyszámú te- korára, személyiségére, s annak fejlettségére való endőt foglalnak magukban, hogy azok megsértése figyelemmel, szem előtt tartva az esteleges – például annak következményeire utalás nélkül nem képzel- életkorból adódó – különbségeket, meghatározzák hető el. A kiskorú veszélyeztetése törvényi tényállás az elvárandó magatartásokat. Ennek fényében más elkövetési magatartása jellemzően huzamosabb időn a kötelesség tartalma abban ez esetben, ha csecse- keresztül, ismétlődő jelleggel megy végbe, ugyan- mőről van szó, és megint más, ha kisgyermek vagy akkor a büntethetőséget nem zárja ki az az eset sem, éppenséggel már serdülő képzi a vizsgálódás tárgyát. amikor csak egyetlen egy büntető jogellenes maga- Különbséget kell tenni értelemszerűen beteg és tartás kifejtéséről van szó. Az elkövetési magatartá- egészséges gyermek között, valamint szellemileg sok továbbá akkor tekinthetőek tényállásszerűnek, normálisan fejlett vagy fogyatékos kiskorú között. ha az azok tartalmát jelentő kötelességszegések sú- lyosak. Joggal vetődik fel azon kérdés, hogy mi mi- 39  Sinku Pál: A gyermekek érdekeit sértő és a család elleni bűncselekmé- nyek. In: Belovics Ervin – Molnár Gábor Miklós – Sinku Pál: Büntetőjog II., 38  Márki Zoltán: A gyermekek érdekét sértő és a család elleni bűncselek­ Különös Rész. Hatodik hatályosított kiadás. Budapest, HVG-ORAC Lap- és Könyv- mények. In: Kónya István (szerk.): Mag yar Büntetőjog. Kommentár a g yakorlat szá- kiadó Kft., 2018, 238. mára. Budapest, HVG-ORAC Lap- és Könyvkiadó Kft., 2018, 764. 40  BH 1992.623. 41  Lajtár István: A gyermekek érdekét sértő és a család elleni bűncselek- mények. In: Polt Péter (szerk.): Új Btk. kommentár. Budapest, Nemzeti Köz- szolgálati és Tankönyvkiadó, 2013, 51. 42  BH 1974.363. 43  HGY 1491.

A kötelességszegés leggyakrabban mulasztással károsodik, de szintén idesorolandó a kiskorú éhez- megy végbe, értve ezalatt adott kötelességnek a nem tetése, tisztán tartásának rendszeres elmulasztása, teljesítését.44 A kötelességszegések általában huza- gyógykezelésének mellőzése.52 Kiemelendő, hogy mosabb ideig fennállnak, ugyanakkor a felügyeleti mielőtt a jogalkotó az érzelmi fejlődés veszélyezte- kötelesség gyakran rövidebb ideig vagy időlegesen tését is bevonta a szóban forgó törvényi tényállásba, áll fenn. A felügyeleti joggal való visszaélés, jobban a testi fejlődés keretein belül kerültek értékelésre mondva annak elvállalt tartalmának túllépése, nem azon tényezők, amelyek egyébként a lelki fejlődés szünteti meg a vele együttjáró kötelességeket.45 veszélyeztetésével állnak/álltak összefüggésben, Az (1) bekezdés szerinti bűncselekmény materiá- ugyanis ezen elgondolás szerint a testi fejlődés nem lis deliktumnak minősül, melynek eredménye a kis- csupán fizikai, hanem lelki, pszichés fejlődést is ma- korú testi, értelmi, érzelmi vagy erkölcsi fejlődésé- gában foglalt.53 nek veszélyeztetése.46 A veszélyhelyzet és a súlyos Az értelmi fejlődés veszélyeztetése a három éven Büntetőjogi Szemle   2021/1. szám kötelességszegés, vagyis a bűncselekmény eredmé- aluli személyeknél nem mondható túl fajsúlyosnak, nye és elkövetési magatartása között, ok-okozati ös�- ugyanakkor mindez nem azt jelenti, hogy ezen kor- szefüggésnek kell lennie.47 osztály sérelmére ne lenne megvalósítható a törvé- A veszélyeztetés puszta tényének megállapításához nyi tényállás szóban forgó fordulata. A már óvodás büntetőjogi szempontból elegendő a konkrét sérelem korú gyermekek, vagyis a harmadik életévüket be- bekövetkezésének reális lehetősége. Ugyanakkor a töltöttek vonatkozásában elmondható, hogy önma- gyakorlatban sokszor magából a már megvalósult sé- gába véve az a tény, hogy a szülő nem biztosítja a relemből lehet kvázi visszakövetkeztetni a veszély- gyermek óvodába járását, nem feltétlenül eredmé- helyzet korábbi fennállására.48 Továbbá a veszélyez- nyezi az értelmi fejlődésének veszélyeztetését, tetési deliktumnak a megvalósulása vagy éppenség- ugyanakkor alkalmas lehet annak megállapítására. gel meg nem valósulása bírói mérlegelés eredménye Itt elegendő csak arra gondolni, hogyha a gyermek- kell, hogy legyen, melynek során az ügy összes körül- védelmi hatóságok például éppen azért írják elő kü- ményére való tekintettel kell dönteni. Ennek keretén lön – a törvényből eredendő kötelességen felül –, belül figyelembe veendő a kiskorú gyermek életkora hogy rendszeresen vigyék óvodába a gyermeket, és személyisége, s azok fejlettségi foka egyaránt.49 mert az otthoni, ingerszegény környezetben annak Meg kell jegyezni, hogy a súlyos kötelességszegés értelmi fejlődése veszélyeztetetté válik.54 Az értelmi általában a veszély lehetőségének a bekövetkeztét fejlődés veszélyeztetése alatt érteni kell tipikusan már eleve magában foglalja. Az általános, vagyis az az egyébként iskolaköteles gyermeknek az iskolából absztrakt értelemben véve vett veszély azonban nem történő visszatartását.55 Ennek megítélése tulajdon- elegendő, hiszen a büntetőjogi felelősségre vonás- képpen tényekből levont következtetésnek az ered- nak az a feltétele, hogy a súlyos kötelességszegés a ménye. Mindez fennáll akkor is, ha a gyermek írás- kiskorú testi, értelmi, erkölcsi vagy érzelmi fejlődé- tudatlan marad vagy, ha az iskolából való huzamos sére bírjon negatív hatással (vagy egyszerre ezek kimaradás miatt nincsenek meg azon ismeretei, közül többre tegyen ilyen jellegű befolyást).50 amelyekre a későbbiekben alapozni tudna, abból a A testi fejlődés veszélyeztetése születéstől a nagy- célból, hogy életvitele szempontjából újabb hasznos korúságig fennállhat, ugyanakkor hangsúlyozandó, ismeretekhez juthasson.56 hogy az életkor előrehaladtával csökken az egyén Ennek kapcsán egy szabálysértési alakzatot is meg sérülékenységi szintje, valamint kiszolgáltatottsá- kell említeni, hiszen a kiskorú értelmi fejlődésének ga.51 A testi fejlődés veszélyeztetésének minősül a veszélyeztetése hiányában a kötelesség elmulasztása, kiskorú durva bántalmazása, amelynek következté- legyen itt szó az óvodai nevelésben való részvételi ben sérülést szenved, beteg lesz, az idegrendszere kötelezettségről vagy éppenséggel a tankötelezett- ségnek a megszegéséről szabálysértésnek minősül. 44  Márki Zoltán: A gyermekek érdekét sértő és a család elleni bűncselek- Így az a szülő vagy törvényes képviselő mények. In: Kónya István (szerk.): Mag yar Büntetőjog. Kommentár a g yakorlat szá- mára. Budapest, HVG-ORAC Lap- és Könyvkiadó Kft., 2018, 765. a) aki a szülői felügyelete vagy gyámsága alatt álló gyermekét kellő időben az óvodába vagy 45  BH 1985.92. 46  Balogh Anna: Kiskorú veszélyeztetésének bűntette bírósági határozatok az iskolába nem íratja be; kritikai tükrében – különös tekintettel a fizikailag bántalmazott gyermekekre II. rész. Budapest, Üg yészek Lapja, 2018/6., 18. 47  BH 1992.623. 52  Lajtár István: A gyermekek érdekét sértő és a család elleni bűncselek- 48  Szomora Zsolt: A gyermekek érdekét sértő és a család elleni bűncselek- mények. In: Polt Péter (szerk.): Új Btk. kommentár. Budapest, Nemzeti Köz- mények. In: Karsai Krisztina (szerk.): Kommentár a Büntető Törvénykönyvhöz. Bu- szolgálati és Tankönyvkiadó, 2013, 51. dapest, Complex Kiadó, 2013, 433. 53  Balogh Anna: Kiskorú veszélyeztetésének bűntette bírósági határoza- 49  Márki Zoltán: A gyermekek érdekét sértő és a család elleni bűncselek- tok kritikai tükrében – különös tekintettel a fizikailag bántalmazott gyerme- mények. In: Kónya István (szerk.): Mag yar Büntetőjog. Kommentár a g yakorlat szá- kekre II. rész. Budapest, Üg yészek Lapja, 2018/6., 19. mára. Budapest, HVG-ORAC Lap- és Könyvkiadó Kft., 2018, 772. 54  Balogh Anna: Kiskorú veszélyeztetésének bűntette bírósági határoza- 50  Márki Zoltán: A gyermekek érdekét sértő és a család elleni bűncselek- tok kritikai tükrében – különös tekintettel a fizikailag bántalmazott gyerme- mények. In: Kónya István (szerk.): Mag yar Büntetőjog. Kommentár a g yakorlat szá- kekre II. rész. Budapest, Üg yészek Lapja, 2018/6., 19. mára. Budapest, HVG-ORAC Lap- és Könyvkiadó Kft., 2018, 766. 55  Lajtár István: A gyermekek érdekét sértő és a család elleni bűncselek- 20 51  Balogh Anna: Kiskorú veszélyeztetésének bűntette bírósági határoza- mények. In: Polt Péter (szerk.): Új Btk. kommentár. Budapest, Nemzeti Köz- tok kritikai tükrében – különös tekintettel a fizikailag bántalmazott gyerme- szolgálati és Tankönyvkiadó, 2013, 52. kekre II. rész. Budapest, Üg yészek Lapja, 2018/6., 18. 56  22/2007. BKv.

b) aki nem biztosítja, hogy súlyos és halmozottan befolyással bír a gyermek erkölcsi fejlődésére, még- Büntetőjogi Szemle  2  021/1. szám fogyatékos gyermeke a fejlődését biztosító ne- pedig a negatív szülői minta okán. Egyes kriminális velésben, nevelés-oktatásban vegyen részt; cselekmények tiltott jellegét azonban csak iskola- 21 érett kortól képesek felmérni a gyermekek, elegendő c) akinek szülői felügyelete vagy gyámsága alatt csak a koldulásra vagy a lopásra gondolni, hiszen álló gyermeke ugyanabban az óvodai nevelési ezek tekintetében a kiskorú veszélyeztetése bűntett évben az iskolai életmódra felkészítő foglalko- megállapításának már van helye. Az iskolaérett kor- zásokról, illetőleg ugyanabban a tanévben az ral összefüggésben azonban hangsúlyozandó, hogy iskolai kötelező tanórai foglalkozásokról iga- az értelmileg sérült, lassabb fejlődésű gyermekeknél zolatlanul, a jogszabályban meghatározott ez a kor kitolódhat, vagyis az végső soron csak irány- mértéknél egyébként többet mulaszt, mutatásként szolgálhat. Ugyanakkor – a példánál maradva – egy betöréses lopás egy olyan jellegű cse- szabálysértést valósít meg.57 lekményként fogható fel, amelynek tiltott jellegét Tehát az a tény, hogy a gyermek igazolatlanul mu- egy általános iskolás gyermek minden körülmények lasztott az iskolában, csupán szabálysértési felelős- között fel kell, hogy ismerjen.64 Nem állapította meg ség megállapítására ad alapot, feltéve, ha a gyermek a bíróság ugyanakkor például az erkölcsi fejlődés- értelmi szintjét nem érte veszély.58 Megjegyzendő nek a veszélyeztetését akkor, amikor a közvetett tet- továbbá, hogy az egységes joggyakorlat alapján nem tes egy tízéves gyermekkel hamisította meg az or- állapítható meg a kiskorú veszélyeztetése bűntetté- vosi igazolványt, mivel a gyermek ebben a korban nek ezen fordulata, ha a gyermek általános iskolai még nyilvánvalóan nem ismerhette fel tettének sú- tanulmányait már befejezte, vagy már egyébként lyát.65 Ellenben megállapíthatóvá vált az erkölcsi ve- nem tanköteles. Az értelmi fejlődés veszélyeztetésé- szélyeztetés abban az esetben, amikor az elkövető nek minősül ugyanakkor az az eset, amikor a gyer- tizenöt éves nevelt lányát – nemi vágyának felkeltése mek lelki bántalmazása kihat az értelmi fejlődésre, végett – magához szorította, szájon csókolta és mel- mégpedig akként, hogy a bántalmazó környezet kö- lét megfogta.66 vetkeztében a kiskorú gyermek nem tudja magát ki- pihenni, nem tud az óráira készülni az állandó ret- Az érzelmi fejlődés magában foglalja a kiskorú tegése miatt, tanulmányi eredményeinek romlását gyermeknek azon jogát, hogy érzelmileg kiegyen- eredményezve ezzel.59 súlyozott felnőtté válhasson.67 A kiskorú gyermek Az erkölcsi fejlődés veszélyeztetése alatt értendő érzelmi fejlődésének veszélyeztetése vonatkozásá- minden olyan magatartás, amelynek következtében ban elmondható, hogy ilyennek minősül minden a kiskorú gyermek erkölcsi normákhoz való igazo- olyan súlyos kötelességszegés, amely olyan közvet- dásában, társadalomba történő normális beilleszke- len ráhatást fejt ki a kiskorúra, vagy olyan körülmé- désében zavar keletkezik.60 Ennek kiváltója lehet nyeket teremt részére, amelyek konkrétan akadá- például az ilyen személy előtt történő trágár beszéd, lyozzák a kiskorú testi adottságainak, értelmi képes- a jelenlétében elkövetett deliktum.61 Az erkölcsi fej- ségének az erkölcsi normákhoz való (helyes) viszo- lődés veszélyeztetése a gyermek nagykorúságáig nyulását. Továbbá minden olya magatartás idetarto- megállapítható, hiszen magának az erkölcsi fejlődés- zik, amelyek az előbb elmondottakat elősegíti.68 Az nek a szakasza sem zárul le korábban.62 Az erkölcsi érzelmi fejlődés veszélyeztetéséről van szó, amikor fejlődés veszélyeztetése azonban tipikusan azt a kor- a gyermeket szülei elhanyagolják, érzelmileg eluta- osztályt érinti, amely már maga is képes felismerni sítják, vele szemben kiszámíthatatlan viselkedést adott cselekmény tiltott jellegét, vagyis a kiskorú tanúsítanak, érzelmi zsarolásnak, szóbeli megalázás- már olyan értelmi fejlettségi szinten van, hogy adott nak, megszégyenítésnek vetik alá. Szintén helytál- elkövetési magatartás képes káros hatás kifejteni lónak bizonyul a törvényi tényállás ezen fordulatá- erkölcsi fejlődésére.63 Ugyanakkor mindez nem azt nak megállapítása, ha a szülők a gyermeket azzal fe- jelenti, hogy ez alól ne lennének, s ne lehetnének nyegetik, hogy elhagyják, otthagyják, intézetbe ad- kivételek. A családot a gyermek jelenlétében rend- ják, szeretet tárgyát, állatát elpusztítják. Az elhanya- szeresen bántalmazó szülő ugyanis kétségtelenül golt gyermekek javarésze zavart, ambivalens módon kötődnek, aminek az az oka, hogy éppen az a személy 57  2012. évi II. törvény a szabálysértésekről, a szabálysértési eljárásról és a elérhetetlen számukra, akitől a biztonságérzetet, s szabálysértési nyilvántartási rendszerről 247. §. a törődést várhatnák.69 Az érzelmi fejlődés veszé- 58  Komlósiné Sógor Ildikó: A kiskorú veszélyeztetése bűntett bizonyít- 64  BH 1987.73. hatóságának problémái. Budapest, Eljárásjogi Szemle, 2017/3., 15. 65  BEH 1973. 232. old. 3. 66  BH 1993.216. 59  Balogh Anna: Kiskorú veszélyeztetésének bűntette bírósági határoza- 67  Lajtár István: A gyermekek érdekét sértő és a család elleni bűncselek- tok kritikai tükrében – különös tekintettel a fizikailag bántalmazott gyerme- mények. In: Polt Péter (szerk.): Új Btk. kommentár. Budapest, Nemzeti Köz- kekre II. rész. Budapest, Üg yészek Lapja, 2018/6., 19. szolgálati és Tankönyvkiadó, 2013, 52. 68 Márki Zoltán: A gyermekek érdekét sértő és a család elleni bűncselekmények. 60  Lajtár István: A gyermekek érdekét sértő és a család elleni bűncselek- In: Kónya István (szerk.): Mag yar Büntetőjog. Kommentár a g yakorlat számára. mények. In: Polt Péter (szerk.): Új Btk. kommentár. Budapest, Nemzeti Köz- Budapest, HVG-ORAC Lap- és Könyvkiadó Kft., 2018, 772. szolgálati és Tankönyvkiadó, 2013, 52. 69  Balogh Anna: Kiskorú veszélyeztetésének bűntette bírósági határoza- 61  BH 1994.470. 62  Balogh Anna: Kiskorú veszélyeztetésének bűntette bírósági határoza- tok kritikai tükrében – különös tekintettel a fizikailag bántalmazott gyerme- kekre II. rész. Budapest, Üg yészek Lapja, 2018/6., 20. 63  BH 1985.459.

Büntetőjogi Szemle   2021/1. szám lyeztetése kevésbé mondható hangsúlyosnak a gyer- Abból eredendően, hogy a veszélyhelyzet megál- mek első éveiben, ugyanakkor az őt gondozó szülő- lapítása nem tény-, hanem jogkérdés, a jogkérdésre től való tartós és hirtelen elszakításakor, az kortól szakértőt kirendelni nem lehet, hiszen az nem ren- függetlenül is megállapítható válik, hiszen egy ilyen delkezhet kompetenciával annak eldöntésében. A helyzet komoly kötődési problémákat generálhat. A jogalkalmazók azonban meglehetősen gyakran fi- gyermek óvodás korát követően azonban nagyobb gyelmen kívül hagyják ezt, vagyis a veszélyhelyzet eséllyel lelhető fel az érzelmi fejlődés veszélyezte- megállapítását szakkérdésnek tekintik, elegendő tése, mely egyébként egészen a gyermek nagykorú- csak például arra az esetre gondolni, amikor a kiren- ságáig fennállhat.70 delt igazságügyi pszichológus szakértő kompeten- ciáját túllépve szakvéleményt nyújt a kiskorú testi, Ahogy már említettem, az elkövetési magatartás ti- erkölcsi, értelmi veszélyeztetésre nézve is.74 pikusan különböző kötelességszegések sorozatával valósul meg, ebből kifolyólag az rendszerint veszélyt Stádiumtani szempontból a deliktum a veszélyez- jelent a kiskorú testi, erkölcsi, értelmi és érzelmi fej- tetettség bekövetkeztével befejezetté válik, a tényle- lődésére egyaránt. A különböző irányú veszélyeztetés ges károsodás tényálláshoz nem tarozó következ- azonban a dolog természetéből is adódhat, így a kis- ménynek számít, gondolván ezalatt például a kiskorú korú gyermek testi fejlődésének veszélyeztetése – ki- testi vagy értelmi visszamaradottságára. Megjegy- váltképp a kisebb gyermekeknél – az érzelmi életük- zendő, hogy stádiumtani szempontból kísérletről rit- ben is zavarokat generálhat, valamint az értelmi fej- kán lehet szó, hiszen a kötelességszegés és a veszé- lődésükre is kihatással bírhat, természetesen negatív lyeztetés időbelileg többnyire egybeesik. A már be- irányba. A nagyobb gyermekeknél az értelmi fejlődés következett veszélyhelyzetnek az utólagos megszün- veszélyeztetésével rendszerint együtt jár az erkölcsi tetése büntetőjogi szempontból irrelevánsnak mond- fejlődésük veszélyeztetése is. Ez utóbbi ugyanis felté- ható, vagyis az a befejezettségre nem bír kihatással.75 telezi, hogy az érintett személy egy bizonyos korban már elér egy bizonyos fejlettségi szintet.71 Az (1) bekezdés szerinti deliktum alanya csak spe- ciális kvalifikáltsággal rendelkező személy lehet, Természetesen a testi, értelmi, erkölcsi vagy akár vagyis a kiskorú nevelésre, felügyeletére vagy gon- érzelmi fejlődés veszélyeztetése külön-külön is tény- dozására köteles személy. Ilyennek minősül tipiku- állásszerű, azonban az elkövető csak akkor tartozik san a szülő vagy a gyám. A törvény rendelkezései büntetőjogi felelősséggel, ha az általa kifejtettek ok- alapján ugyanakkor ilyen személynek kell tekinteni okozati összefüggésben állnak a súlyos kötelesség- a szülői felügyeletet gyakorló szülő vagy gyám élet- szegéssel, amelyre már utaltunk. Önmagába véve a társát és a szülői felügyeleti jogától egyébként meg- kiskorú tényleges veszélyeztetése vagy fejlődésének fosztott szülőt is, ha az a kiskorúval közös háztartás- tényeleges károsodása nem feltétlenül jelenti azt, ban vagy lakásban él.76 Ugyanígy a nevelőszülő há- hogy annak hátterében egyébként a kiskorú neve- zastársát is terheli a nevelőszülőre bízott és velük lésére stb. köteles személynek a súlyos kötelesség- közös háztartásban élő kiskorúak nevelésének, fel- szegése áll. Itt elegendő például csak arra gondolni, ügyeletének, s gondozásának a kötelessége, mely hogy egy kiskorú megfelelő felügyelet mellett is kö- kötelesség az együtt élő nevelőszülők, házastársak, vethet el bűncselekményt.72 élettársak vonatkozásában oszthatatlan.77 Mindemel- lett pedig úgyszintén megvalósítja adott törvényi Mind a négyirányú – többször együttesen megva- tényállást a diákotthonban foglalkozatott gyógype- lósuló – veszélyeztetés megállapítása nem tény-, ha- dagógus és pedagógus asszisztens is, akik az egyéb- nem jogkérdés. Ebből kifolyólag a tényállásban meg ként nevelésükre bízott gyermekkel szemben folya- kell jelölni a veszélyeztető eredménynek az irányát, matos fizikai bántalmazást, megtorló vagy éppen- illetve azt is, ha maga a sértő eredmény is bekövet- séggel megalázó jellegű, fegyelmező magatartás ta- kezett. Kiváltképp nagy relevanciája van ennek ak- núsítanak.78 A deliktum társtettese csak az lehet, aki kor, ha az elkövető egyetlenegy cselekményével több rendelkezik a tettessé váláshoz szükséges ismérvek- bűncselekményt valósít meg (alaki halmazat). Sértő kel. Ezenkívül még az is fontos szempont, hogy a eredménnyel járó deliktum – tipikusan testi sértés társtettes súlyosan meg kell, hogy szegje a kiskorú – mellett akkor kell megállapítani kiskorú veszélyez- nevelésével, felügyeletével vagy gondozásával kap- tetését, ha más irányú, vagyis erkölcsi, értelmi, ér- zelmi fejlődés veszélyeztetése is megvalósult.73 22 tok kritikai tükrében – különös tekintettel a fizikailag bántalmazott gyerme- tok kritikai tükrében – különös tekintettel a fizikailag bántalmazott gyerme- kekre II. rész. Budapest, Üg yészek Lapja, 2018/6., 27–28. kekre II. rész. Budapest, Üg yészek Lapja, 2018/6., 20. 70  Balogh Anna: Kiskorú veszélyeztetésének bűntette bírósági határoza- 74  Balogh Anna: Kiskorú veszélyeztetésének bűntette bírósági határoza- tok kritikai tükrében – különös tekintettel a fizikailag bántalmazott gyerme- tok kritikai tükrében – különös tekintettel a fizikailag bántalmazott gyerme- kekre II. rész. Budapest, Üg yészek Lapja, 2018/6., 19. kekre II. rész. Budapest, Üg yészek Lapja, 2018/6., 22. 71 Márki Zoltán: A gyermekek érdekét sértő és a család elleni bűncselekmények. 75 Márki Zoltán: A gyermekek érdekét sértő és a család elleni bűncselekmények. In: Kónya István (szerk.): Mag yar Büntetőjog. Kommentár a g yakorlat számára. In: Kónya István (szerk.): Mag yar Büntetőjog. Kommentár a g yakorlat számára. Budapest, HVG-ORAC Lap- és Könyvkiadó Kft., 2018, 772. Budapest, HVG-ORAC Lap- és Könyvkiadó Kft., 2018, 773. 72  Márki Zoltán: A gyermekek érdekét sértő és a család elleni bűncselek- 76  Lajtár István: A gyermekek érdekét sértő és a család elleni bűncselek- mények. In: Kónya István (szerk.): Mag yar Büntetőjog. Kommentár a g yakorlat szá- mények. In: Polt Péter (szerk.): Új Btk. kommentár. Budapest, Nemzeti Köz- mára. Budapest, HVG-ORAC Lap- és Könyvkiadó Kft., 2018, 772-773. szolgálati és Tankönyvkiadó, 2013, 49. 73  Balogh Anna: Kiskorú veszélyeztetésének bűntette bírósági határoza- 77  BH 2008.177. 78  BH 1997.469.

csolatos kötelességét, előidézve ezzel a tényállás- kódexben is fellelhetőek voltak. A szóban forgó bűn- Büntetőjogi Szemle  2  021/1. szám szerű eredményt. Az együtt élő szülők továbbá szü- cselekmény, s annak megítélése mind a mai napig fog- lői felügyeleti jogaikat mindig együttesen gyakorol- lalkoztatja a jogalkotókat, s a jogalkalmazókat egy- ják, ebből adódóan társtettesei lehetnek adott delik- aránt, elegendő csak a törvényi tényállás hosszú évek tumnak, ha együttes mulasztásuk idézi elő a gyer- alatt végbemenő változásaira gondolni. Az új Btk. ha- mek testi, értelmi, erkölcsi vagy érzelmi fejlődésé- tálybalépésével a kiskorú veszélyeztetésének törvény- nek veszélyeztetettségét. Csak társtettese lehet a szövege jelentősen „megrövidült”, értve ezalatt, hogy szóban forgó bűncselekménynek az a szülő, akinek annak egyes részei most már önálló bűncselekmény nincs szülői felügyeleti joga, kivéve, ha a kiskorúval tárgyát képzik. Meglátásom szerint mindebből jól tük- közös lakásban vagy háztartásban él. Mindemellett röződik, hogy maga a jogalkotó is rendkívül bizony- pedig a bűncselekmény részese bárki lehet.79 talan annak megítélése kapcsán, hogy egyáltalán mi számít kiskorú veszélyeztetésének, s mely büntetőjog- A deliktum szándékos megvalósulási formát felté- ellenes magatartások tartoznak, s tartozhatnak-e telez, mind az egyenes, mind pedig az eshetőleges körbe. Itt elegendő csak arra gondolni, hogy a jogal- szándék elképzelhető.80 kotó a hatályos Btk. kodifikálásakor kiskorúval való kapcsolattartás akadályozása néven egy teljesen új Ha a 208. § (1) bekezdését az elkövető több kis- deliktumot hozott létre, kiszakítva ezzel azt a kiskorú korú sérelmére követi el, akkor a deliktum rendbe- veszélyeztetésének fogalmi köréből, hiszen az – bár lisége a sértettek számához igazodik81. Ugyanakkor némiképp más tartalommal ugyan, de – jelen volt ko- hangsúlyozni szükséges, hogy adott kiskorú személy rábbi magyar büntetőjogunkban is, csak a kiskorú ve- sérelmére huzamosan és többször ismétlődően ki- szélyeztetése bűntettének egyik fordulataként. fejtett tevékenység természetes egységnek tekin- tendő, folytatólagosság megállapításának nem lehet A kiskorú veszélyeztetése bűncselekmény törvé- helye.82 Mindemellett pedig a kiskorú veszélyezte- nyi tényállásának (1) bekezdése kapcsán számos kér- tése bűntettével a gondatlanságból elkövetett élet, dést vet fel annak veszélyeztetési eredménye, ugyan­ testi épség elleni deliktumok halmazatban állnak.83 ­is azt meglehetősen nehézkes értelmezni, s magának Nem lehet szó halmazatról az életveszélyt okozó testi a veszélyeztetési deliktumnak a megvalósulása vagy sértés vonatkozásában akkor, ha a terhelt a nevelé- éppenséggel meg nem valósulása hosszas bírói mér- sére, felügyeletére bízott kiskorút életveszélyes sé- legelés eredménye kell, hogy legyen, az ügy összes rülést okozva bántalmazta.84 Továbbá nem kerülhet- körülményét szem előtt tartva. Utóbbi szempontnál nek halmazatba a kiskorú veszélyeztetésével azok a figyelembe veendő a gyermek életkora, személyisé- bűncselekmények, amelyek jogi tárgya azonos vagy gének fejlettségi foka, ahogy az a tanulmányból meg- hasonló, ugyanakkor a büntetési tételük súlyosabb. mutatkozott. Ezalatt értendők például a nemi élet szabadsága és a nemi erkölcs elleni deliktumok minősített esetei, A veszélyeztetésnek amely lehet testi, értelmi, ér- ha az elkövető a nevelése, felügyelete, gondozása zelmi vagy erkölcsi alapokon nyugvó, ok-okozati ös�- alatt álló kiskorú sérelmére követi az el, ezzel ve- szefüggésben kell állnia a deliktum elkövetési ma- szélynek kitéve a kiskorú erkölcsi fejlődését.85 gatartásával, vagyis a súlyos kötelességszegéssel. A veszélyeztetés valamennyi fajtája továbbá jogkérdés- 4. nek minősül, vagyis annak meglétének vagy meg Záró gondolatok nem létének megítélése nem képezheti egyetlen egy szakvélemény tárgyát sem. Összességében elmondható, hogy a kiskorú veszélyez- tetésének bűntette nem új keltű jelenség a magyar Mindemellett pedig – ahogy látható volt – a delik- jogban, hiszen annak „gyökerei” már a Csemegi- tum (1) bekezdés szerinti elkövetési magatartása ál- talában kötelességszegések sorozatával valósul meg, 79  Lajtár István: A gyermekek érdekét sértő és a család elleni bűncselek- s ebből adódóan az rendszerint veszélyt jelent a kis- mények. In: Polt Péter (szerk.): Új Btk. kommentár. Budapest, Nemzeti Köz- korú testi, értelmi, érzelmi vagy erkölcsi fejlődésére, szolgálati és Tankönyvkiadó, 2013, 50. mely veszélyeztető magatartás külön-külön is tény- állásszerű, azonban az sem ritka, hogy az elkövető 80  Sinku Pál: A gyermekek érdekeit sértő és a család elleni bűncselekmé- által kifejtett elkövetési magatartás egyszerre több nyek. In: Belovics Ervin – Molnár Gábor Miklós – Sinku Pál: Büntetőjog II., irányba is kihat, értve ezalatt, hogy az nemcsak az Különös Rész. Hatodik hatályosított kiadás. Budapest, HVG-ORAC Lap- és Könyv- értelmi fejlődés, hanem – azzal együtt – az erkölcsi kiadó Kft., 2018, 240. fejlődés veszélyeztetésével is jár. 81  Sinku Pál: A gyermekek érdekeit sértő és a család elleni bűncselekmé- 23 nyek. In: Belovics Ervin – Molnár Gábor Miklós – Sinku Pál: Büntetőjog II., Különös Rész. Hatodik hatályosított kiadás. Budapest, HVG-ORAC Lap- és Könyv- kiadó Kft., 2018, 240. 82  BH 1997.263. 83  BH 2004.96. 84  BH 2011.184. 85  Lajtár István: A gyermekek érdekét sértő és a család elleni bűncselek- mények. In: Polt Péter (szerk.): Új Btk. kommentár. Budapest, Nemzeti Köz- szolgálati és Tankönyvkiadó, 2013, 53.

megjelenési formájának is tekinthető2, amely tovább P . D . G I L * növeli a veszélyességét. „A rof r ál stván ászló pénzmosásban részt vevő személyek és intézmények különböző, sokszor célzot- A pénzmosás új magyar tan bonyolult műveletek végrehajtásával azt kíván- ják elérni, hogy az egyéb- szabályozása 2021-től ként törvénytelen úton megszerzett pénz a külvi- lág, elsősorban a hatósá- Büntetőjogi Szemle   2021/1. szám gok számára már legális jövedelemként jelenjen meg és felhasználható le- gyen további, akár legális, akár további illegális tevé- kenység céljából. A pénz- mosás mint jelenség tehát feltételez legalább egy, de 1. jellemzően több, rendszerint a szervezett bűnözés A pénzmosás fogalma körébe tartozó cselekményt – pl. kábítószerrel, pros- titúcióval, emberkereskedelemmel, illegális szeren- és nemzetgazdasági hatási csejátékkal, korrupcióval vagy az állami költségve- tések megkárosításával járó bűncselekményeket –, amely(ek)ből jelentős mennyiségű illegális jövede- A pénzmosás kriminológiai fogalmát a következőkép- lem keletkezik.”3 pen definiáljuk: olyan legális gazdasági műveletek Ha a makrogazdasági hatásokat vizsgáljuk, akkor leplezése alatt folytatott illegális gazdasági szolgálta- tás, amelynek eredményeként a bűncselekménnyel meg kell jegyeznünk, ha az illegális forrásból szár- szerzett vagyon eredete igazolhatóvá válik, megszaba- mazó jövedelmek tisztára mosása jelentős méreteket dulva annak felismerhetően jogellenes mivoltától. kezd ölteni egy nemzetgazdaságban, az már a legális üzleti szférában is érzékelhetővé válik. Ennek belát- Bármilyen illegális tevékenység egy bizonyos fajta hatatlan következményei lehetnek, hiszen a pénz- tranzakciós költséggel jár, hiszen a bűncselekmény- mosás – mint már említettük – nem profitorientált ből származó jövedelem felhasználása megnöveli a tevékenység, emiatt akár a legális szférában kiala- bűncselekmény lelepleződésének a kockázatát. Ezek kult egyensúlyt is felboríthatja. A pénzmosodák, mi- a tranzakciós költségek egy sikeres pénzmosási mű- közben látszólag legális gazdasági tevékenységet velettel csökkenthetők. A tevékenység speciális gaz- folytatnak, az általuk értékesített javakat és szolgál- dasági jelentősége, hogy a potenciális vagyont, ame- tatásokat alacsonyabb áron is hajlandók vételre fel- lyet pénzmosás nélkül veszélyes lenne elkölteni (így kínálni, ugyanakkor vevőként megéri nekik maga- ebből a szempontból inaktív tőkének minősül), tény- sabb áron is vásárolni.4 leges vásárlóerővé alakítja át. Ebben az értelemben a pénzmosás egy illegális monetáris kínálat szerepét „A legálisan tevékenykedőkre nézve ez a folyamat tölti be, mely kielégíti a jövedelemtermelő bűncse- vagy életszínvonaluk romlásához vezet, mivel mini- lekményeket elkövető egyének vagy csoportok általi mális bevételre tesznek szert, vagy pedig bűncse- pénzmosási szolgáltatásokra támasztott keresletet. lekmények elkövetésével (pl. költségvetési csalás) próbálnak versenyben maradni.”5 A pénzmosás visszajuttatja a bűncselekménnyel szerzett javakat a legális gazdaság intézményrend- A pénzmosás lehetséges társadalmi és politikai szerébe, a szervezett bűnözéshez kapcsolódva alap- költségei – főként ha felderítetlenül marad vagy nem foglalkoznak vele kellő komolysággal – nagyon sú- vetően változtatja meg a piac működését, leértékeli 2 Mayerhofer – Jehle: Organisierte Kriminalität. Kriminalistik Verlag, a pénzügyi eljárások hatékonysását és tisztességes- Heidelberg, 1996. 112. oldal. ségét, gyengítve a gazdaság egészét.”1 Emellett a 3 Dr. Ambrus István: Büntetőjog 2021 – a pénzmosás újrahangolt tényállása és a hálapénz kriminalizálása (=Büntetőjogi Szemle 2020/2. szám 4. oldal). pénzmosás a szervezett bűnözés egyik szükségszerű 4 Ha nyitott szemmel sétálunk a Balaton környékén, és az árakat nézegetve magunkban összehasonlítást végzünk, itt-ott arra a következtetésre juthatunk, hogy az adott környéken szokásos bérleti díjakat is figyelembe véve kicsi a va- lószínűsége, hogy például egy-egy adott vállalkozás nyereséges legyen. (Ebből *  Tanszékvezető egyetemi tanár, PTE ÁJK Büntetőjogi Tanszék. persze nem kizárólag pénzmosásra következtethetünk, az is előfordulhat, hogy 24 1 A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete elnökének 3/2002. számú lopott a termék, vagy „lespórolták” róla a vámot…). ajánlása a terrorizmus és a pénzmosás megakadályozása és megelőzése érde- 5 Jacsó Judit: A pénzmosás elleni nemzetközi fellépés eszközei (=Magyar kében. 1. oldal (www.pszaf.hu/ajanlasok/2002/3-2002.htm – 2003. június 15.). Jog, 2000. 9. szám 545. oldal).

lyosak. A szervezett bűnözés beszivároghat a pénz- nem kell bizonyítania a hatóságnak, hogy a teljes Büntetőjogi Szemle  2  021/1. szám ügyi intézményekbe; a befektetéseken keresztül pénzmosási folyamat megtörtént, elég, ha a pénz- megszerezheti az ellenőrzést jelentős gazdasági mosás közgazdasági fogalmának bármely részmoz- szektorok felett, megvesztegetve vezető tisztségvi- zanatát megvalósítja valaki valamely illegális eredetű selőket és politikusokat; a megszerzett politikai és összegre. Elég tehát egyetlen átutalás egy bankszám- gazdasági befolyása gyengítheti a szociális hálót, a lára, egyetlen gazdasági eseménnyel is megvalósul- kollektív etikai normákat, és végső soron a társada- hat ez a bűncselekmény a gyakorlatban. lom demokratikus intézményrendszerét is. Legalap- vetőbb formájában a pénzmosás szétválaszthatatla- A statikus és dinamikus pénzmosás közötti kü- nul kapcsolódik ahhoz az alaptevékenységhez, ami lönbségtételt egy évtizeddel ezelőtt dolgoztam ki, azt kiváltja, és végső soron „pozitív feedback” me- azóta a jogalkalmazói gyakorlat is használja. Statikus chanizmusként serkenti a kriminális tevékenységek jellegű pénzmosás esetén az elkövetési magatartá- folytatását is. sok túlnyomó többsége nem tartalmaz vagyon- transzformációt, vagyis a bűnös eredetű vagyon az Ha az alvilág beférkőzik az üzleti életbe, az erköl- elkövetés során általában nem vált alakot. Ezzel cseit is elkezdi ráerőltetni a partnereire. A mosott szemben a dinamikus pénzmosás esetén az elköve- pénzek mennyisége pedig adott esetben akkora le- tési magatartások túlnyomó többsége közvetlenül het, amely már befolyásolhatja az egyes országok vagy közvetve vagyontranszformációt is eredmé- nemzetgazdaságát is. A „legnagyobb veszély a bűn- nyez, ez ugyan nem büntetőjogi értelemben vett elkövetők gazdasági, politikai hatalomba, vállalko- eredménye ennek a bűncselekménynek, hanem csak zásokba, pénzügyi szolgáltató szervezetekbe való kriminológiai értelemben vett megkülönböztető is- beépülése.”6 mertetőjegye. Megállapíthatjuk tehát, hogy a pénzmosási tevé- A gondatlan pénzmosás álláspontom szerint kü- kenység erősödése egy adott régió vagy ország legá- lön alapeset, vagyis ez az ötödik pénzmosási típus, lis üzleti szférájában is képes jelentős károkat okozni, hiszen önálló tényállása és minősített esetei vannak, a tisztességes piaci magatartás szabályainak semmi- az első négy szándékos bűnösségű alakzat közül bevételével, a gazdasági verseny lehetetlenné tételé- egyiknek sem a gondatlan alakzata, bár a legköze- vel, ezenkívül megzavarhatja a monetáris szférát, és lebb a célzatos dinamikushoz áll. A pénzmosás egyes – egészen szélsőséges esetben – hozzájárulhat a de- típusait a büntetőjogi szabályozást bemutató fejezet- mokratikus intézményrendszer bomlásához is. ben elemezzük részletesebben. 2. A pénzmosás 2021-től hatályos szabályozása sze- A pénzmosás új szabályozása rinti egyes alakzatait egy ábrán is összefoglalhatjuk: A hatályos büntetőjogi definíció szerint pénzmosás- A pénzmosás hatályos magyar szabályozása 2021. 25 nak öt alapesete van. Az öt alapesetet a főbb jellem- január 1-től a következő: zőik alapján a következő elnevezésekkel jelölhetjük meg: 399. § (1) Aki a büntetendő cselekményből szár- mazó vagyon eredetét, a vagyonon fennálló jogot, 1. materiális statikus pénzmosás, a vagyon helyét, ezek változását elfedi vagy ellep- 2. célzatos dinamikus pénzmosás, lezi, pénzmosást követ el. 3. bűnpártoló jellegű dinamikus pénzmosás, 4. orgazda jellegű statikus pénzmosás. (2) Pénzmosást követ el az is, aki a büntetendő 5. gondatlan pénzmosás. cselekményből származó vagyon eredetének, a va- A pénzmosás kriminológiai és büntetőjogi fo- gyonon fennálló jognak, a vagyon helyének, ezek galma egyébként eltér egymástól: a kriminológiai változásának elfedése vagy elleplezése céljából a fogalmát úgy definiáljuk, hogy olyan legális gazda- vagyont mástól átveszi, elrejti, átalakítja, átru- sági műveletek leplezése alatt folytatott illegális gaz- házza, elidegenítésében közreműködik, felhasz- dasági szolgáltatás, amelynek eredményeként a bűn- nálja, azzal összefüggésben pénzügyi tevékenysé- cselekménnyel szerzett vagyon eredete igazolhatóvá get végez, pénzügyi szolgáltatást vesz igénybe, vagy válik, megszabadulva annak felismerhetően jogelle- arról rendelkezik. nes mivoltától. A pénzmosás büntetőjogi fogalma ettől eltér. Büntetőjogi értelemben – és a jelen szak- mai vélemény szempontjából ezt célszerű szem előtt tartani – a pénzmosás közgazdasági fogalmának bár- mely részmozzanata pénzmosásnak minősül. Vagyis: 6 Vidékiné Farkas Anikó: A pénzmosásról (=Ügyészek Lapja 1995. 2. szám 21. oldal).

(3) Pénzmosást követ el az is, aki a büntetendő igénybe vagy arról rendelkezik, és gondatlanság- cselekményből származó vagyon mástól való át- ból nem tud a vagyon eredetéről, vétség miatt két vételével, elrejtésével, átalakításával, átruházásá- évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. val, elidegenítésében való közreműködéssel, fel- (2) A büntetés vétség miatt három évig terjedő használásával, az azzal összefüggésben végzett szabadságvesztés, ha az (1) bekezdésben megha- pénzügyi tevékenységgel, pénzügyi szolgáltatás tározott bűncselekményt igénybevételével, vagy az arról való rendelkezéssel a) különösen nagy vagy azt meghaladó értékre, a) közreműködik a mással szembeni vagyonel- b) a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása kobzás, illetve vagyonvisszaszerzés meghiúsításá- megelőzéséről és megakadályozásáról szóló tör- ban, vagy vényben meghatározott szolgáltatóként, annak b) a mással szembeni vagyonelkobzás, illetve va- tisztségviselőjeként vagy alkalmazottjaként a szol- gyonvisszaszerzés meghiúsítására törekszik. gáltató tevékenységével összefüggésben, vagy Büntetőjogi Szemle   2021/1. szám (4) Pénzmosást követ el az is, aki a más által el- c) hivatalos személyként követett büntetendő cselekményből származó va- követik el. gyont (3) Nem büntethető az (1) és (2) bekezdésben a) megszerzi, felette rendelkezési jogosultságot meghatározott pénzmosás miatt, aki a hatóságnál szerez, vagy önként feljelentést tesz, és az elkövetés körülmé- b) megőrzi, elrejti, kezeli, használja, felhasz- nyeit feltárja, feltéve, hogy a bűncselekményt még nálja, átalakítja, átruházza, elidegenítésében köz- nem vagy csak részben fedezték fel. reműködik. Értelmező rendelkezés (5) A büntetés bűntett miatt öt évig terjedő sza- 402. § (1) badságvesztés, ha a pénzmosást jelentős értéket (2) A 399–400. § alkalmazásában pénzügyi te- meg nem haladó értékre követik el. vékenységen, illetve pénzügyi szolgáltatás igény- (6) A büntetés két évtől nyolc évig terjedő szabad- bevételén a pénzügyi szolgáltatási vagy kiegészítő ságvesztés, ha a pénzmosást pénzügyi szolgáltatási, befektetési szolgáltatási a) különösen nagy értékre, vagy vagy befektetési szolgáltatási tevékenységet kiegé- b) jelentős értékre szítő szolgáltatási, árutőzsdei szolgáltatási, befek- ba) üzletszerűen, tetési alapkezelési, kockázati tőkealapkezelési, bb) a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása tőzsdei, központi értéktári vagy központi szerződő megelőzéséről és megakadályozásáról szóló tör- fél, vagy biztosítási, viszontbiztosítási vagy függet- vényben meghatározott szolgáltatóként, annak len biztosításközvetítői, illetve önkéntes kölcsönös tisztségviselőjeként vagy alkalmazottjaként a szol- biztosító pénztári, magán-nyugdíjpénztári vagy gáltató tevékenységével összefüggésben, vagy foglalkoztatói nyugdíj-szolgáltatási tevékenységet, bc) hivatalos személyként illetve annak igénybevételét kell érteni. követik el. A pénzmosás jogi tárgya a bűnözés – ezen belül is (7) A büntetés öt évtől tíz évig terjedő szabadság- elsősorban a szervezett bűnözés – elleni fellépés ered- vesztés, ha a pénzmosást ményességéhez fűződő közérdek. Emellett másodla- a) különösen jelentős értékre, vagy gosan jogi tárgynak tekinthetjük az állam pénzinté- b) különösen nagy értékre zeti rendszerébe vetett bizalmat7 is. A bűncselekmény ba) üzletszerűen, elkövetési tárgya a vagyon. „A büntető anyagi jog a bb) a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása pénzmosás elkövetési tárgyaként hagyományosan a megelőzéséről és megakadályozásáról szóló tör- dolgok körét jelölte meg, amelyet értelmező rendel- vényben meghatározott szolgáltatóként, annak kezéssel kiterjesztett a dolog módjára viselkedő, va- tisztségviselőjeként vagy alkalmazottjaként a szol- gyoni jogosultságot megtestesítő okiratra és demate­ gáltató tevékenységével összefüggésben, vagy ria­lizált értékpapírra. Ezek a keretek az elmúlt idő- bc) hivatalos személyként szakban megjelent új típusú vagyoni formákra tekin- követik el. tettel szűkössé váltak, az új típusú vagyoni formák (8) Aki pénzmosásra irányuló előkészületet kö- (pl. fizetésre használt elektronikus adat különféle vet el, vétség miatt egy évig terjedő szabadságvesz- formái) nemcsak a büntetőjogban, hanem más jog- téssel büntetendő. ágakban is vitatott és alulszabályozott jogterületként (9) Nem büntethető a felbujtó vagy a bűnsegéd, jelentek meg. Az ilyen új vagyonelemek közös jellem- ha a (3) vagy a (4) bekezdésben meghatározott zője azonban, hogy a velük való rendelkezés továbbra bűncselekményt az általa elkövetetett büntetendő is vagyoni előnynek – így a bűnözés vagyoni haszná- cselekményből származó vagyonra követi el. nak – tekinthető, ezért feltétlenül szükséges, hogy 400. § (1) Aki a más által elkövetett büntetendő velük szemben a büntetőjog megfelelő eszközkész- cselekményből származó vagyont elrejti, átala- kítja, átruházza, elidegenítésében közreműködik, 7  Horváth Tibor – Kereszty Béla – Maráz Vilmosné – Nagy Ferenc – Vida Mihály: A mag yar büntetőjog Különös része. Korona Kiadó, Budapest, 1999. 26 felhasználja, azzal összefüggésben pénzügyi tevé- 670. oldal kenységet végez, pénzügyi szolgáltatást vesz

lettel rendelkezhessen. Az új típusú vagyonelemek befejeződjön, hiszen ha ezt minden esetben meg Büntetőjogi Szemle  2  021/1. szám büntetőjogi fogalmi keretekbe való beillesztésével kellene várnunk, akkor időközben elenyésznének a kapcsolatban elsősorban azt kell kiemelni, hogy e va- pénzmosás bizonyítékai is. Ezt a gondolatmenetet 27 gyonelemek összességében nem esnek kívül a bün- támasztja alá az is, hogy a Btk. nem „elbírált”, hanem tetőjog hatókörén, az általános részi szabályok alapján „büntetendő” cselekményt említ előcselekményként. ugyanis vagyonelkobzás tárgyát és a Be.-ben kimon- dottan lefoglalás tárgyát is képezhetik. Ellentmondás Az alapcselekménynek büntetendő cselekménynek feszül viszont aközött, hogy bizonyos típusú vagyon- kell lennie, amely perrendszerűen bizonyítandó. A elemek vagyonelkobzás alá vonhatók, de nem képez- perrendszerű bizonyítás nem maradhat el a büntető- hetik a pénzmosás elkövetési tárgyát. Ennek feloldása eljárásban. Álláspontom szerint önmagában az a kö- érdekében indokolt a Btk. Különös Részben is olyan rülmény, hogy az adott országban feljelentést tettek rugalmas szabályozás kialakítása, amely alkalmas az bűncselekmény gyanújával, még nem jelenti azt, hogy új típusú vagyonelemek kezelésére a pénzmosás tény- az ténylegesen büntetendő cselekmény miatt történt, állásának körében. Mivel a vagyonnak általános Btk.- hiszen előfordulhat olyan eset, hogy bűncselekmény beli definíciója nincs, mindössze a Btk. 76. §-a – nem hiányában megszüntetik az eljárást. A feljelentés té- kimerítő felsorolással – határozza meg a vagyonel- nye önmagában nemhogy a bűncselekmény elköve- kobzás alá eső egyes vagyonelemeket, a pénzmosás tését, hanem a jóval alacsonyabb követelményt tá- elkövetési tárgyának vagyonra való módosítása kel- masztó büntetendő cselekmény elkövetését sem bi- lően rugalmas feltételeket biztosít az új típusú vagyon- zonyítja, amit alátámaszt az a tény is, hogy a büntető- elemek által megvalósuló bűnözés elleni küzdelem- eljárási törvény is gyanúról, illetve megalapozott gya- hez. E fogalom használata egyúttal a nemzetközi és núról beszél a büntetőeljárás kezdetén, olyan időpont- európai uniós elvárásoknak való megfelelést is biz- ban, ahol azért már bizonyos mennyiségű adat még- tosítja.”8 iscsak rendelkezésre áll. Az alapcselekményt tehát „valamilyen szinten” bizonyítani kell a pénzmosás Az elkövetési tárgy kapcsán még egy kérdéskört miatt folytatott eljárásban. Nem elegendő a feltétele- kell érintenünk, az előcselekmények problémakö- zés, a feljelentéseken alapuló gondolatmenetek, ha- rét. A tényállásban említett dolognak ugyanis bün- nem igazolni kell, hogy a pénz valóban büntetendő tetendő cselekmény elkövetéséből kell származnia. cselekményből származik. Bár a magyar bírói gyakor- Bár a törvény azt már nem mondja ki, hogy az „e tör- lat az elmúlt néhány évben produkált ettől eltérő, se- vény szerint” kell büntetendő cselekménynek len- matikus döntéseket, amelyek nem egyeztethetők ös�- nie, álláspontom szerint legalább a magyar Btk. által sze a büntető anyagi és eljárásjog rendelkezéseivel, a is büntetni rendelt cselekményeket kell érteni alatta, Kúria gyakorlatával és a hatályos nemzetközi szerző- nem elég az, ha az elkövetés helyének törvénye bün- désekkel sem; a védelem álláspontja szerint a jelen tetni rendeli. A törvény nem a „bűncselekmény”, ha- ügyben akkor is vissza kellene térnünk a „helyes vá- nem a „büntetendő cselekmény” fogalmat használja, gányra”, ha ez a jövőben a nyomozó hatóság számára amiből az következik, hogy a pénzmosás akkor is többletmunkát, az ügyészség számára pedig akár ros�- megállapítható, ha az előcselekmény elkövetője szabb váderedményességet is jelenthet. bármely okból nem büntethető (például gyermek- kor miatt, vagy ha kóros elmeállapotú az elkövető). Különbséget kell tenni a bűncselekmény bevég- zettsége és befejezettsége között is, ennek pedig az Annak sincs jelentősége, hogy az alapbűncselek- alap- vagy előcselekmény szempontjából is jelentő- mény a pénzmosás miatt eljáró állam joghatósága alá sége lehet. Például több vagyon elleni bűncselek- tartozik-e, vagy sem (ahogy ezt a Strasbourgi Egyez- mény esetében (csalás, lopás) a befejezettség kizá- mény 6. cikke is rögzíti.). „Napjainkban éppenséggel rólag akkor merülhet fel, ha a sértett hatóköréből inkább az a jellemző, hogy az eredetleplezés az ered- véglegesen kikerül a dolog, amelynek eredménye- ményesség reménye nélkül másként, mint nemzet- ként már esélye sincs a visszaszerzésére, megtartá- közi méretekben nem is történhet. Szinte szükség- sára. Mindaddig amíg ilyen lehetősége van, csak kí- szerű tehát, hogy az alapügy elkövetésének és az ere- sérleti szakról beszélhetünk akkor is, ha az elkövető detleplezés (részbeni) színhelyének országa külön- a magatartását a maga részéről már befejezte, vagyis böző legyen. Az egyetlen fontos kritérium az, hogy a a bűncselekmény bevégzett. gyanított előcselekmény az elkövetés és a pénzmosás országában is szabadságelvonással fenyegetett tett A Kúria egy felülvizsgálati eljárásban hozott hatá- legyen. (Ez különösen pénzügyi, devizális érdekeket rozatában rögzítette, hogy az alapbűncselekmény és sértő bűncselekmények esetében lehet kérdéses.)”9 a pénzmosás esetében valóságos heterogén alaki hal- mazat nem jöhet létre, azaz egy elkövetési magatartás Abban a kérdésben, hogy büntetendő cselekmény- egyidejűleg az alapbűncselekmény és a pénzmosás ről van-e szó, a bíróság nyilvánít véleményt. Nem törvényi tényállását nem merítheti ki (Kúria Bfv.I. kell azonban az, hogy az alapügy jogerős ítélettel 830/2017/16.) Vagyis a pénzmosás az alapbűncselek- ménnyel soha, semmilyen körülmények között nem 8 T/9918. számú törvényjavaslat indokolása állhat alaki halmazatban, kizárólag anyagi halmazat- 9 Tóth Mihály: Gazdasági bűnözés és bűncselekmények KJK-Kerszöv Jogi és ban: emiatt viszont térben és időben el kell különül- Üzleti Kiadó Kft., Budapest, 2002. 358. oldal. nie az alapbűncselekménynek és a pénzmosásnak.

Az alapbűncselekmény bevégzettsége után, ettől idő- álló jognak, a vagyon helyének, ezek változásának ben elkülöníthetően léphet csak a pénzmosás először elfedése vagy elleplezése céljából történő elkövetés kísérleti szakba, majd ezután állhat be a befejezettség lehet tényállásszerű): stádiuma. Szemben néhány más állam jogi szabályo- – a bűnös eredetű vagyont mástól történő átvé- zásával, a magyar büntetőjog jelenleg nem ismeri az tele azt jelenti, hogy az elkövető birtokvi- autonóm pénzmosás kategóriáját, vagyis azt, amikor szonyba kerül, vagyis saját rendelkezési körébe alapcselekmény nélküli szokatlan tranzakciók is vonja a vagyont, pénzmosásnak minősülhetnek. A magyar Btk. alap- – a bűnös eredetű vagyon elrejtése olyan cselek- ján kell az alapbűncselekmény, a Kúria értelmezése ményt jelent, amely által a vagyon fizikailag alapján pedig ennek térben és időben elkülönülten, válik fellelhetetlenné, anyagi halmazatban kell állnia a pénzmosással.10 – a bűnös eredetű vagyon átalakítása körében a Vagyis a látszólagos alaki halmazat soha nem lesz fel- vagyon átalakul, így például egy festményből Büntetőjogi Szemle   2021/1. szám oldható úgy, hogy pénzmosást állapítunk meg. készpénz lesz, vagy például lopott alkatrészek A pénzmosás elkövetési magatartásainak bemuta- beépülnek egy másik dologba, tását úgy végezzük el, hogy a 2021. január 1-től hatá- – a bűnös eredetű vagyon átruházása esetén a lyos tényállás öt alaptípusát egymástól elválasztva vagyon kikerül az elkövető birtokából, és más tárgyaljuk. Az egyes típusok elkövetési magatartásai­ személy szerez rajta birtoklási jogosultságot nak a tárgyalása után a bűncselekmény alanyi oldalát, szerződés vagy reálaktus folytán, valamint a minősített eseteket és a halmazati-elhatá- – a bűnös eredetű vagyon elidegenítésében köz- rolási kérdéseket ismét összevontan mutatjuk be. reműködés az átruházás során bármilyen, aktív Az első verzió a materiális statikus pénzmosás. Itt magatartással történő segítségnyújtást jelent, az elkövetési magatartások túlnyomó többsége köz- – a bűnös eredetű vagyon felhasználása azt je- gazdasági értelemben nem eredményez vagyon- lenti, hogy az elkövető a saját vagy más célja transzformációt (emiatt statikus), emellett ered- érdekében vagyontranszformációt hajt végre ménytényállás (vagyis materiális bűncselekmény a bűnös eredetű vagyonon, például a lopott büntetőjogi értelemben), hiszen a bűncselekmény pénzt részben vagy egészben felhasználja in- eredménye a bűnös eredetű vagyon végleges elsza- gatlant vásárlásához, kadása a bűnös eredetétől. Az eredmény tehát az, – a bűnös eredetű vagyonnal összefüggésben hogy a vagyon eredete fedetté, leplezetté válik. Ez pénzügyi tevékenység végzése, pénzügyi szol- az alakzat új a magyar büntetőjogban, és álláspon- gáltatás igénybevétele, vagy arról történő ren- tom szerint nem lesz számottevő gyakorlata. Ha delkezés tartalmát a Btk. értelmező rendelke- ugyanis az elkövető sikeresen leplezi a bűnös vagyon zése határozza meg a 402. § (2) bekezdésében. eredetét, akkor a pénzmosás eredménye miatt pont Eszerint a Btk. 399–400. §-a alkalmazásában a lelepleződést fogja elkerülni, vagyis a büntetőeljá- pénzügyi tevékenységen, illetve pénzügyi szol- rás alapjául szolgáló gyanú felmerülését. Ha pedig gáltatás igénybevételén a pénzügyi szolgálta- nem „eredményes” a leplezés, akkor az eredmény tási vagy kiegészítő pénzügyi szolgáltatási, be- hiánya miatt ez az alakzat nem állapítható meg. fektetési szolgáltatási vagy befektetési szolgál- Az elkövetési magatartások a következők: tatási tevékenységet kiegészítő szolgáltatási, a) a vagyon eredetének elfedése az jelenti, hogy a árutőzsdei szolgáltatási, befektetésialap-keze­ bűnös vagyon a külvilág számára titkossá válik, lési, kockázatitőkealap-kezelési, tőzsdei, köz- b) a vagyon elleplezése az előzőhöz képest pedig ponti értéktári vagy központi szerződő fél, egy többletelemet tartalmaz: kell hozzá egy lep- vagy biztosítási, viszontbiztosítási vagy függet- lező jogcím, amely által a vagyon eredete legá- len biztosításközvetítői, illetve önkéntes köl- lisnak tűnik. csönös biztosító pénztári, magánnyugdíjpénz­ A második bekezdésben található változatot cél- tári vagy foglalkoztatóinyugdíj-szolgáltatási zatos dinamikus pénzmosásnak is nevezhetjük, mi- tevékenységet, illetve annak igénybevételét vel az elkövetési magatartások túlnyomó többsége kell érteni. közgazdasági értelemben vagyontranszformációt Elkövetheti ezt az alakzatot az alapbűncselekmény eredményez. Az elkövetési magatartások a követke- elkövetője is, de harmadik személy is. A célzatos di- zők (valamennyi elkövetési magatartáshoz kapcso- namikus pénzmosás „büntetendővé nyilvánításának lódik célzat, vagyis csak a büntetendő cselekmény- elvi alapja az, hogy a bűncselekményből származó ből származó vagyon eredetének, a vagyonon fenn- dolognak a pénzügyi-gazdasági szférában végrehaj- tott műveletek révén, legális forrásból származó va- 10  Ugyanezt támasztja alá a büntetőjogi legfőbb ügyész helyettes pénzmo- gyonként való feltüntetése az alapcselekmény köré- sással kapcsolatos körlevele is: „A pénzmosás elkövetési tárgya az alapcselek- ményből származó dolog, ezért a járulékos deliktum elkövetése fogalmilag ben már értékelten felüli, önálló társadalomra veszé- kizárt mindaddig, amíg az alapcselekmény – vagy az alapcselekményt alkotó, lyességet hordoz. Ez, az alapcselekmény által előidé- önálló büntetőjogi értékelésre is alkalmas részcselekmény – elkövetése nem zett jogtárgysérelmen túlmutató veszély szűk körben 28 fejeződött be.” (A büntetőjogi legfőbb ügyész helyettes 1/2017. (VII. 31.) LÜ h. körlevele a pénzmosás miatti bűnügyekben követendő ügyészi gyakorlat ugyan, de az alapcselekmény elkövetője általi, eredet- büntetőjogi szempontjairól 8. pont) leplezési célú utócselekmények szankcionálását in-

dokolja. E tényállás keretében ugyanakkor – a kétsze- ményből származó vagyont megszerzi, felette ren- Büntetőjogi Szemle  2  021/1. szám res értékelés tilalmából következően – csak azok az delkezési jogosultságot szerez, vagy megőrzi, elrejti, eredetleplezési célú magatartások nyerhetnek önálló kezeli, használja, felhasználja, átalakítja, átruházza, 29 büntetőjogi értékelést, amelyek nem szükségszerű elidegenítésében közreműködik. Az elkövetési ma- velejárói az alapcselekmény elkövetésének.”11 Néhány gatartások döntő többsége statikus, vagyis nem ered- szerző véleménye szerint az alapbűncselekmény el- ményez vagyontranszformációt. követőjének pénzmosás miatt történő megbüntetése több szempontból aggályos. A magyar büntetőjog Vitatott kérdés volt eddig a szakirodalomban,12 dogmatikája ugyanis a látszólagos anyagi halmazat hogy az ügyvédi honorárium, amelyet a védőügyvéd egyik eseteként tartja számon a „büntetlen utócselek- a bűnelkövetőtől adott esetben a bűncselekmény mények” kategóriáját. Tudomásul kell venni azonban, elkövetésével összefüggésben szerzett pénzből kap, hogy a jelenlegi szabályozás mellett, a nemzetközi lehet-e pénzmosás tárgya. Ha az ügyvéd tudja, hogy kötelezettségeinkből is fakadóan erre sor kerülhet, bűncselekményből származó pénzt vesz át, pénz- a gyakorlat feladata tehát az, hogy minden eszközzel mosást valósíthat meg 2021-től hatályos magyar sza- szűkítse a tényállás alkalmazási körét az alapbűncse- bályozás szerint. Ugyanígy pénzmosás miatt vo- lekmények elkövetői vonatkozásában. nandó felelősségre az ügyvéd, aki ügyvédi letétként elfogad olyan pénzt, amelyről tudja, hogy bűncse- A harmadik bekezdésben található változatot bűn- lekmény elkövetéséből származik. Más kérdés per- pártoló jellegű dinamikus pénzmosásnak is nevez- sze, hogy az elkövető, vagyis az ügyvéd tudattartal- hetjük. A tárgyi bűnpártolással, vagyis a bűnpárto- mának a bizonyítása rendkívül nehéz feladat lesz. lásnak azzal az alakzatával, amelyben az elkövető Álláspontom szerint egy az adott ügyvéd által egy „közreműködik a bűncselekményből származó előny adott ügyben szokásos, nem kirívó összegű ügyvédi biztosításában”, a specialitás viszonyában áll, alaki munkadíj elfogadása még akkor sem minősül pénz- halmazatban nem állapíthatók meg. Ha mindkét mosásnak, ha az ügyvéd előre láthatta, hogy bűncse- tényállás megvalósul, akkor pénzmosást kell megál- lekményből származik (de könnyelműen bízott lapítani, kivéve azt a törvényhez fűzött indokolásban benne, hogy mégsem). található esetet, amikor a bűncselekmény elköveté- séből származó, tárgyi bizonyítási eszköznek is mi- A Btk. 400. § (1) bekezdésében található a gondat- nősülő vagyontárgy megsemmisítésével az elkövető lan pénzmosás, amely az ötödik, önálló típus, hiszen célja kizárólagosan a büntetőjogi személyi felelősség az előző négy közül egyiknek sem a gondatlan alak- elkerülése. Ilyenkor bűnpártolást kell megállapítani zata. Saját minősített esetei is vannak. Az elkövetési akkor is, ha a pénzmosás büntetési tétele a konkrét magatartások az orgazda jellegű statikus és a célza- esetben magasabb lenne. Ha pedig az alapbűncse- tos dinamikus pénzmosás elkövetési magatartásit lekmény elkövetője követi el ilyen célból a vagyon- tartalmazzák, de nagyon lényeges tényállási elem, tárgy (tárgyi bizonyítási eszköz) megsemmisítését, hogy az elkövető gondatlanságból nem tud a vagyon azt büntetlen utócselekménynek kell tekinteni. eredetéről. A gondatlanság lehet hanyagság, de tu- datos gondatlanság is. Vagyis nem szándékos pénz- Ezt az alakzatot az az elkövető valósítja meg, aki a mosás, hanem ezen alakzat alapján vonandó felelős- büntetendő cselekményből származó vagyon más- ségre az elkövető, aki sejti, hogy büntetendő cselek- tól való átvételével, elrejtésével, átalakításával, átru- ményből származó vagyon van a háttérben, kellő házásával, elidegenítésében való közreműködéssel, gondosság mellett utána is járhatna, de ezt elmu- felhasználásával, az azzal összefüggésben végzett lasztja („előre látja magatartásának lehetséges követ- pénzügyi tevékenységgel, pénzügyi szolgáltatás kezményeit, de könnyelműen bízik azok elmaradá- igénybevételével, vagy az arról való rendelkezéssel sában”). Tipikusan ez a helyzet, ha a gyanús eredetű vagy közreműködik a mással szembeni vagyonel- vagyont az elkövető adóelkerülésből származó pénz- kobzás, illetve vagyonvisszaszerzés meghiúsításá- nek hiszi, ami nem feltétlenül bűncselekmény, vagy ban, vagy a mással szembeni vagyonelkobzás, illetve azt gondolja, hogy a vagyon birtokosa kizárólag a vagyonvisszaszerzés meghiúsítására törekszik. A va- tényleges tulajdonosi minőségét szeretné csak rej- gyonelkobzás illetve vagyonvisszaszerzés meghiú- teni, később mégis kiderül, hogy a vagyon bűncse- sításának a sikeressége nem befolyásolja a bűncse- lekményből származik. lekmény befejezettségének a megállapíthatóságát. A pénzmosás valamennyi alapesete mind a szándé- A negyedik bekezdésben található változatot or- kos, mind a gondatlan változat esetén 50 000 forint gazda jellegű statikus pénzmosásnak is nevezhetjük. feletti értékre történő elkövetés esetén bűncselek- 2021. január 1-től az orgazdaság eltűnt a magyar bün- mény, 50 000 forintig szabálysértés [a Btk. 462. § (1) tetőjogból, szerepét a pénzmosás ezen alakzata vette bekezdés g) pont alapján]; a szabálysértésekről szóló át. Az követi el az orgazda jellegű statikus pénzmo- 2012. évi I. tv. 177. § (1a) bekezdése szerint: sást, aki a más által elkövetett büntetendő cselek- 12  Ld. Lars Hombrecher: Geldwäsche (§ 261 StGB) durch Strafverteidiger? 11  A büntetőjogi legfőbb ügyész helyettes 1/2017. (VII. 31.) LÜ h. körlevele Aachen, 2001. Valamint: Wolfgang Wohlers: Geldwäschrei durch die a pénzmosás miatti bűnügyekben követendő ügyészi gyakorlat büntetőjogi Annahme von Verteidigerhonoraren – Art. 305. StGB als Gefahr für das szempontjairól 6. pont. Institutder Wahlverteidigung (=Schweizerische Zeitschrift für Strafrecht 2002. 2. szám 197–219. oldal)

Büntetőjogi Szemle   2021/1. szám „(1a) Aki lopásból, sikkasztásból, csalásból, hűt- nagy költekezésbe). A másik alternatíva: megpróbálja len kezelésből, rablásból, kifosztásból, zsarolásból tisztára mosni a pénzt, ekkor viszont azzal is szá- vagy jogtalan elsajátításból származó dolgot va- molni kell, hogy a lebukás esetén legalább két bűn- gyoni haszonszerzés végett ötvenezer forintot meg cselekmény miatt fogják felelősségre vonni. A pénz- nem haladó értékben megszerez, elrejt vagy elide- mosás jelenlegi tényállása teljes mértékben megfelel genítésében közreműködik, szabálysértést követ el.” az EU 2018/1673. irányelvében foglalt elvárásoknak, csak éppen a magyar büntetőjog tradicionális alap- (Látható a szabálysértési tényállás alapján, hogy a elveivel nem egyeztethető össze. Ez utóbbi viszont pénzmosásnak nem valamennyi alakzatának, hanem már nem elsődleges szempont a XXI. század hazai csak az orgazda jellegű statikus pénzmosásnak van jogalkotásában, hiszen az EU elvárásaihoz kénytele- szabálysértési alakzata, szűkítve az előcselekmények nek vagyunk igazodni. körét a tárgyi oldalon a Btk. korábbi, orgazdaságként szabályozott tényállására emlékeztető módon, vala- A pénzmosás első négy alakzata csak szándékosan mint szűkítve az alanyi oldal megállapíthatóságát is követhető el, ezek közül a célzatos dinamikus pénz- a célzattal.) mosás a tényállásban található célzat miatt csakis egyenes szándékkal. A másik három szándékos alak- A pénzmosás első két alakzatát bárki elkövetheti, zat elkövethető eshetőleges szándékkal is. Van mind- így az alapbűncselekmény elkövetője is. A bűnpár- ezek mellett a pénzmosásnak egy önálló gondatlan toló jellegű dinamikus, az orgazda jellegű statikus alapesete is, ezt csak kívülálló személy követheti el, pénzmosás és a gondatlan pénzmosás, tehát a másik az alapbűncselekmény elkövetője nem. három alapeset elkövetője tettesként csak az alap- bűncselekmény elkövetőjén kívüli, egyéb személy A törvényhozó a Btk. 399. § (6) és (7) bekezdései- lehet. Felbujtóként és bűnsegédként nem büntethető ben sorolja fel azokat a körülményeket, amelyek meg- az alapbűncselekmény elkövetője a bűnpártoló jel- valósulása esetén a pénzmosás első négy, szándéko- legű dinamikus, az orgazda jellegű statikus pénz- san elkövethető alapesetének a társadalomra veszé- mosás esetén, az utolsó, vagyis a gondatlan alakzat- lyessége olyan fokban megnő, hogy súlyosabb bün- hoz pedig értelemszerűen nem kapcsolódhat sem tetési tétel (kettőtől nyolc évig terjedő, illetve öt évtől felbujtó, sem bűnsegéd. Összefoglalva a fentieket, a tíz évig terjedő szabadságvesztés) kilátásba helyezése materiális statikus és a célzatos dinamikus pénzmo- indokolt. A minősített esetek a következők: sás elkövetője lehet akár tettesként, akár felbujtó- ként vagy bűnsegédként az alapbűncselekmény el- 1. a büntetés két évtől nyolc évig terjedő szabad- követője is, a további három alakzatért viszont sem- ságvesztés, ha a pénzmosást milyen formában nem büntethető. Álláspontom sze- rint még ez a szabályozás is beleütközik a magyar a) különösen nagy értékre, vagy büntetőjog humanizmus elnevezésű alapelvébe, hi- b) jelentős értékre szen a látszólagos anyagi halmazat egyik eseteként ba) üzletszerűen, szoktunk hivatkozni arra, amikor emberiességi bb) a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása szempontból büntetlenül hagyjuk azt az utócselek- megelőzéséről és megakadályozásáról szóló törvény- ményt, amelyet az elkövető azért követ el, hogy ne ben meghatározott szolgáltatóként, annak tisztség- lepleződjön le a korábbi bűncselekményével. Így viselőjeként vagy alkalmazottjaként a szolgáltató te- tradicionálisan nem büntetjük költségvetési csalás vékenységével összefüggésben, vagy miatt azt, aki nem vallja be az éves adóbevallásában bc) hivatalos személyként egyéb jövedelemként a vesztegetésből származó jog- követik el. talan előnyt. Ha ugyanis valamely bűncselekmény Vagyis 50 millió forint feletti elkövetés esetén megvalósítását az elkövető csak úgy kerülhetné el, mindenképpen, 5 millió forint feletti elkövetés ese- ha leleplezné korábbi bűnelkövetését, az utóbbi bűn- tén pedig akkor alkalmazandó ez a megemelt bün- cselekményt büntetlenül kell hagyni.”13 Egyes szer- tetési tétel, ha zők álláspontja szerint a pénzmosást is ilyen büntet- a) az elkövetés üzletszerű14 len utócselekményként kellene kezelni, ha saját bűn- b) a Pmt. szerinti bármely szolgáltató, annak tiszt- cselekményből származó pénz mosásáról van szó. Az elkövetőnek ugyanis, ha nagyobb összegű profi- ségviselője vagy alkalmazottja követi el. A ko- tot realizált egy bűncselekmény elkövetéséből, két rábbi szabályozás csak az ügyvédként történő lehetősége van. Megteheti, hogy a személyes szük- elkövetést sorolta a minősítő körülmények ségleteire fordítja az összeget, ekkor azonban szá- közé, 2021-től viszont a Pmt.-ben felsorolt 18 molnia kell az azonnali lebukás veszélyével (ezért különböző pénzügyi szolgáltató – köztük az az elkövetők többnyire várnak néhány hónapot a ügyvéd is – minősített eset miatt felel, de csak bűncselekményből származó profit felhasználásá- 5 millió forint feletti értékre történő elköve- nak megkezdése előtt, és nem is kezdenek gyanúsan tés esetén. c) hivatalos személy követi el a pénzmosást. A 30 13  Földvári József: Mag yar büntetőjog Általános rész. Osiris Kiadó, Budapest, 14  A Btk. 459. (1) bekezdés § 28. pontja szerint üzletszerűen követi el a bűn- 1997. 227. oldal cselekményt, aki ugyanolyan vagy hasonló jellegű bűncselekmények elkövetése révén rendszeres haszonszerzésre törekszik.

hivatalos személy fogalmát a Btk. 459. § (1) be- 3. Büntetőjogi Szemle  2  021/1. szám kezdés 11. pontja határozza meg. A pénzmosással kapcsolatos 2. A büntetés öt évtől tíz évig terjedő szabadság- bejelentési kötelezettség 31 vesztés, ha a pénzmosást elmulasztása a) különösen jelentős értékre, vagy b) különösen nagy értékre A bejelentési kötelezettségre vonatkozó részletes sza- ba) üzletszerűen, bályokat a későbbiekben ismertetésre kerülő háttér- bb) a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása norma, a 2017. évi LIII. törvény (Pmt.) határozza meg. megelőzéséről és megakadályozásáról szóló törvény- Ez Magyarország negyedik pénzmosás elleni törvénye. ben meghatározott szolgáltatóként, annak tisztség- Az ebben a törvényben foglalt többi kötelezettség nem viselőjeként vagy alkalmazottjaként a szolgáltató te- teljesítése estén, súlyos esetben a felügyeletet ellátó vékenységével összefüggésben, vagy szerv bírságot szabhat ki a szolgáltatóra, a bejelentési bc) hivatalos személyként kötelezettség elmulasztása azonban bűncselekmény, követik el. amely miatt a szolgáltató vezetője, alkalmazottja vagy Vagyis a minősített esetek logikája itt ugyanaz, segítő családtagja személyesen is felel, mégpedig bün- mint az előző esetén, csak 500 millió forint és 50 tetőeljárás keretében. millió forint a két értékhatár. 500 millió forint fe- letti elkövetés esetén minden további körülmény A pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása bün- nélkül öt évtől tíz évig terjedő szabadságvesztés a tetőjogi üldözésének hatékonyabbá tétele érdeké- büntetési tétel, míg az 50 millió forint feletti elkö- ben a bejelentési kötelezettség elmulasztását külön vetéshez kell legalább egy, az a)–c) pontban felsorolt bűncselekményként rendeli büntetni a törvényhozó. többletkörülmények közül ahhoz, hogy a pénzmo- A pénzügyi szolgáltatók mindennapi tevékenységük sás maximális büntetési tételkerete az elkövetőre során olyan – máshonnan nem beszerezhető – in- alkalmazandó legyen. formációk birtokába juthatnak, amelyek nélkülöz- Az ötödik alapeset, vagyis a gondatlan pénzmosás hetetlenek a legsúlyosabb bűncselekmények elleni minősített esetei: harcban.15 a) különösen nagy vagy azt meghaladó értékre történő elkövetés (vagyis 50 millió forint felett), A szabályozás ezért „abból indul ki, hogy az anyagi b) a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása javak nagy összegű mozgását, mobilitását, befekte- megelőzéséről és megakadályozásáról szóló törvény- tését, összetételét vizsgáló szervek és szervezetek ben meghatározott szolgáltatóként, annak tisztség- megfelelő szisztéma működtetésével képesek ki- viselőjeként vagy alkalmazottjaként a szolgáltató te- szűrni a mögöttes bűncselekmények elkövetésére vékenységével összefüggésben (vagyis a Pmt. sze- utaló adatokat, s ezek bejelentése fontosabb, mint a rinti 18 szolgáltató egyike, köztük az ügyvéd is, a titoktartáshoz fűződő jog, illetve kötelezettség.”16 korábbi szabályozással egyezően), vagy c) a hivatalos személyként történő elkövetés [a A jogalkotó az egységes jogértelmezés és a félre- Btk. 459. § (1) bekezdés 11. pontja alapján]. érthetetlenség – a büntetőjogban egyébként min- Az előkészületi magatartások közül a törvény ko- denképpen helyeselhető – követelményének érvé- rábban csak a pénzmosás elkövetésében való megál- nyesítése érdekében a Btk.-ban a gazdasági titok lapodást büntette, 2021. január 1-től viszont valamen�- megsértése bűncselekményével kapcsolatban ki- nyi előkészületi magatartást büntetni rendeli. (Meg- mondja: jegyezzük, hogy a személy, aki az alapbűncselekmény elkövetése előtt állapodik meg a tettessel a pénzmo- 413. § (2) Nem valósítja meg a gazdasági titok sásban, az előkészület helyett az alapbűncselekmény- megsértését, aki hez nyújtott pszichikai bűnsegélyért felel.) A törvény meghatároz egy büntethetőséget meg- [...] szüntető okot is, kizárólag a gondatlan pénzmosás b) a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása (akár alapeset, ajkár minősített eset) vonatkozásá- megelőzésével és megakadályozásával, a bennfen- ban. A pénzmosás elleni hatékonyabb fellépés elő- tes kereskedelemmel, piacbefolyásolással és a ter- segítése és az a kriminálpolitikai célkitűzés hívta rorizmus elleni küzdelemmel kapcsolatos, törvény- életre ezt a rendelkezést, hogy nagyobb érdek fűző- ben előírt bejelentési kötelezettségének tesz eleget, dik a még felderítetlen, vagy csak részben felderített vagy ilyet kezdeményez, akkor sem, ha az általa cselekmény leleplezéséhez, mint az elkövető meg- jóhiszeműen tett bejelentés megalapozatlan volt. büntetéséhez. Ha tehát a gondatlan pénzmosás el- A lényeg tehát az, hogy aki jóhiszeműen, a mun- követője önként feljelentést tesz, vagy ilyet kezde- kája során az általa szubjektíven megfogalmazott ményez, nem büntethető pénzmosás miatt. A bíró- gyanú alapján pénzmosással vagy terrorizmus finan- ságnak nincs mérlegelési lehetősége: ha a cselek- szírozásával kapcsolatban bejelentést tesz, az akkor ményt még nem fedezték fel teljesen, a feljelentő mentesül a felelősségre vonás alól. 15  Dr. Auer Katalin – Dr. Osváth Piroska: Törvény a pénzmosás megelőzéséről és megakadályozásáról (=Pénzügyi Szemle 1994. 5. szám 391. oldal) 16  Tóth Mihály: Gazdasági bűnözés és bűncselekmények. KJK-Kerszöv Jogi és Üzleti Kiadó Kft., Budapest, 2002. 364-365. oldal

sem tartozik büntetőjogi felelősséggel, ha az általa értik a szabályozás ezzel kapcsolatos rendelkezéseit. bejelentett személy semmilyen jogsértést nem kö- Feljelentés esetén a feljelentő bűncselekmény gya- vetett el, és a bejelentéssel az ő gazdasági titkát sér- núja esetén büntetőeljárás megindítását kívánja a tette meg a bejelentő személy. Erre a rendelkezésre feljelentett személlyel szemben. Hatályos jogunkban azért volt szükség, hogy mentesítsük a háttérnorma főszabályként „széles körben érvényesül a feljelen- (Pmt.) hatálya alá tartozó személyeket a „kettős szo- tési jogosultság, ezzel szemben nagyon szűk körben rítás” terhe alól (ha nem tesz bejelentést, bűncselek- érvényesül a feljelentési kötelezettség. A feljelentési ményt követ el, ha alaptalanul tesz bejelentést, akkor kötelezettség szűkkörűségét jellemzi, hogy vagy is – ez elfogadhatatlan lenne). Az azonosítási és be- csak nagyon kevés ügyben köteles mindenki felje- jelentési kötelezettség előírása nem korlátozza az lentést tenni (állampolgári feljelentési kötelezett- információs önrendelkezési alapjogot az elkerülhe- ség), vagy csak a hatóságok, hivatalos személyek kö- tetlen és arányos mértéken túl, és már évek óta a telesek minden tudomásukra jutott bűncselekmény Büntetőjogi Szemle   2021/1. szám Btk. is kimondja, hogy nem sérti a gazdasági titok miatt feljelentést tenni”18 A hatályos jogi szabályozás (értékpapír-, bank-, üzleti stb. titok) védelméhez fű- nem ír elő sem az állampolgárok, sem a pénzügyi ződő érdekeket sem. szolgáltatók számára feljelentési kötelezettséget! Az Évszázados jogi kötelem „Európában az orvosok előírt kötelezettség a bejelentés, amely a szokatlan számára, de így van ez a hatályos magyar egészség- és rendhagyó (pénzmosásra utaló) adatok, tények, ügyi törvényben is, hogy az orvos, amennyiben a személyek, körülmények megfelelő formában tör- betegnél nyilvánvalóan bűncselekményből szár- ténő rögzítését és a nyomozó hatósághoz történő mazó sérülést fedez fel (ilyen például a lőtt seb), ak- eljuttatását jelenti. A bejelentésre kötelezett szemé- kor törvény szerint kötelessége haladéktalanul be- lyek szemszögéből vizsgálva a kérdést a következő jelentést tennie a rendőri szerveknek. Ezt a törvényi megállapításokat tehetjük: rendelkezést a társadalom évszázadok alatt meg- 1. A bejelentési kötelezettség a feljelentési köte- szokta és természetesnek veszi, amellyel a tisztessé- lezettséggel szinte teljesen megegyezik akkor, ges többséget védik a bűnözőkkel szemben. Az or- ha a szolgáltató a működésével összefüggés- vos az első, aki találkozhat ilyen sérülttel, jelentése ben pénzmosásról szerez tudomást. Ilyenkor tehát felbecsülhetetlen lehet a bűnüldözőknek.”17 A az általa tett bejelentés abban különbözik a pénzmosás elleni fellépés frontvonalát értelemsze- feljelentéstől, hogy a hatóságnak ez alapján rűen a pénzügyi szolgáltató szervezetek alkotják, a sem feltétlenül keletkezik intézkedési kötele- tőlük érkező jelzések segíthetik a nyomozó hatóság zettsége. Másrészt: ha a szolgáltató nemcsak munkáját, a kapcsolódó büntetőjogi tényállás a „be- gyanítja, hanem tudja is, hogy rajta keresztül jelentési hajlandóságot” kívánja fokozni, mint egy- hajtanak végre egy pénzmosási tranzakciót, fajta külső „ösztönző erő”. akkor pszichikai bűnsegédként pénzmosás Mindemellett megjegyezzük, hogy az üzleti élet- miatt felel majd, nem pedig a bejelentési köte- ben tevékenykedő, a piacról élő szolgáltatók egy ré- lezettség elmulasztásáért (leegyszerűsítve: sze még ma is úgy érzi, az azonosítási és bejelentési ilyenkor a szolgáltató is pénzmosónak minő- kötelezettség méltánytalan helyzetbe hozza őket az- sül). zal, hogy választaniuk kell: vagy teljesítik a törvény 2. A bejelentési kötelezettség tágabb a feljelen- által előírt kötelezettségüket, és ezzel veszélyeztetik tési kötelezettségnél annyiban, hogy nemcsak a saját egzisztenciájukat (hiszen ki bízna meg később a pénzmosást, hanem már az arra utaló gyanús például egy olyan könyvelőt, akiről kiderül, hogy körülményeket is jelenteni kell, függetlenül korábban már „köpött” valakiről), vagy megszegik attól, hogy egyáltalán szó van-e pénzmosásról a törvényt, és akkor adott esetben akár három év (ezt majd a nyomozó hatóság fogja kivizsgálni). szabadságvesztésre is számíthatnak. A bűncselekmény jogi tárgya ugyanaz, mint a A Btk. a bejelentési kötelezettség elmulasztását a pénzmosásé: a bűnözés – ezen belül is elsősorban a korábbi szabályozáshoz hasonlóan határozza meg: szervezett bűnözés – elleni fellépés eredményessé- 401. § Aki a pénzmosás és a terrorizmus finan- géhez fűződő közérdek. Emellett másodlagosan jogi szírozásának megelőzésével és megakadályozásá- tárgynak tekinthetjük az állam pénzintézeti rend- val kapcsolatos, törvényben előírt bejelentési köte- szerébe vetett bizalmat19 is. Elkövetési tárgy nincsen, lezettségének nem tesz eleget, vétség miatt két évig mivel úgynevezett tiszta mulasztási bűncselekmény- terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. ről van szó. Rögtön a tényállással kapcsolatos elemzésünk ele- Elkövetési magatartás a törvényben (a Pmt.-ben) jén célszerű leszögezni: a bejelentési kötelezettség előírt bejelentés elmulasztása, amely lényegéből fa- nem jelent feljelentési kötelezettséget. A köztudat- kadóan csak passzív magatartással követhető el. Be- ban ugyan a két fogalom gyakran összemosódik, és az érintett szakmák képviselői közül is sokan félre- 18  Tremmel Flórián: Büntető eljárásjog, különös és Kiegészítő rész. Janus Panno- nius Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Kar, Pécs, 1999. 7. oldal. 19  Horváth Tibor – Kereszty Béla – Maráz Vilmosné – Nagy Ferenc – 32 17  Balogh László: A pénzmosás elleni fellépés nemzetközi összefüggései (=Számvi- Vida Mihály: A mag yar büntetőjog Különös része. Korona Kiadó, Budapest, 1999. tel, Adó, Könyvvizsgálat 2003. május 211. oldal). 670. oldal.

jelentést csak pénzmosásra vagy terrorizmus finan- c) a bejelentés alapjául szolgáló adatot, tényt, kö- Büntetőjogi Szemle  2  021/1. szám szírozására utaló adat, tény vagy körülmény felme- rülményt alátámasztó dokumentumokat, rülése estén kell tenni. A Pmt. mondja meg konkré- amennyi­ben azok rendelkezésre állnak. tan, hogy milyen esetekben. A bűncselekmény csak szándékosan követhető el. Bejelentésre kötelezett a szolgáltató minden alkal- A szándékosság megállapításához szükség van an- mazottja, vezetője, vagy segítő családtagja, aki pénz- nak bizonyítására, hogy az elkövető tisztában volt mosás gyanúját észleli. A bűncselekmény alanyai vele, hogy szokatlan a tranzakció, és ennek tudatá- tettesként csak ők lehetnek, tehát különös alanyról ban mégsem tett bejelentést. Megjegyezzük, hogy a beszélhetünk, a bűncselekmény úgynevezett delik- gyakorlatban a szándékosság bizonyítása nagyon tum proprium. nehéz, szinte lehetetlen. Azt kellene ugyanis bizo- nyítani, hogy az elkövetőben megfogalmazódott egy A bejelentésnek tartalmaznia kell: szubjektív gyanú, de mégsem tett bejelentést. a) a szolgáltató által felvett ügyfél-azonosító ada- A bejelentési kötelezettség elmulasztása halmazat- tokat, valamint ban nem állhat a pénzmosással, ha a bejelentést el- b) a pénzmosásra vagy terrorizmus finanszírozá- mulasztó személy a pénzmosásban maga is részt vesz, csak a pénzmosás miatt büntetjük, a bejelentési kö- sára20 utaló adat, tény vagy körülmény ismer- telezettség elmulasztása pedig vagy büntetlen elő- tetését (a bejelentés alapjául szolgáló adat, vagy utócselekmény lesz. Megjegyezzük, hogy beje- tény, körülmény részletes ismertetését) és lentési kötelezettség elmulasztásáról csak addig be- szélhetünk, amíg a szolgáltató alkalmazottja, vezetője 20  A terrorizmus finanszírozására utaló gyanús körülményeket éppúgy je- vagy segítő családtagja csak gyanítja, hogy pénzmo- lenteni kell, mint a pénzmosás gyanúját. A bejelentés minden olyan szolgáltató sás van a tranzakció mögött. Ha bizonyossággal tudja számára kötelező, amely a pénzmosásra utaló körülmények esetén is köteles is, akkor már adott esetben a pénzmosás bűnsegédje bejelentést tenni. A rendszer lényegét tekintve úgy működik, hogy a pénzügyi lesz a bejelentés szándékos elmulasztásával. szolgáltatók folyamatosan figyelik a tranzakciókat, és ha meghatározott (tiltó- listákon szereplő) személyek neve feltűnik, azonnal bejelentést tesznek az NAV-nak. Az ilyen bejelentések száma hazánkban jelenleg még elenyésző. 33

II. Dr. Gáspár Zsolt* A szerzőről Szakmai felkészültsége, il- Könyvismertető Gál István letve a jogterület kimerítő ismerete életútjában is meg­ László: A magyar állam mutatkozik. Gál István László Büntetőjogi Szemle   2021/1. szám titkainak büntetőjogi professzor úr 2016 szept- embere óta a Pécsi Tudo- mányegyetem Állam- és Jogtudományi Kar Büntető- védelme című könyvéről jogi Tanszékének tanszék- vezető egyetemi tanára, emellett 2017 októberétől a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Nemzetbiztonsági Intézetének Katonai Nem- zetbiztonsági Tanszékén is I. oktatási tevékenységet foly- tat mint egyetemi tanár. Publikációs tevékenységét Bevezető gondolatok tekintve kiemelendők a pénzmosás elleni küzdelem a könyvről területén folytatott kutatásai, mely témában több át- fogó monográfiája is megjelent (A pénzmosás – 2004, A pénzmosás elleni küzdelem aktuális kérdései – 2005, A pénzmosással és a terrorizmus finanszíro- Az állam titkainak védelme – érthető okokból – egy zásával kapcsolatos jogszabályok magyarázata – olyan időtálló téma, mely mindig prioritást élvez, hi- 2012). A szerző jogász, illetve közgazdász végzettségén szen – Szigeti József szavaival élve – ezen titkok meg- túl 2017 óta titkos ügykezelői végzettséggel is rendel- őrzése az állam biztonságának alapvető követelmé- kezik. nye.1 E terület tehát a társadalmi érdekek között is ki- emelt jelentőséggel bír. Gál István László A magyar állam titkainak büntetőjogi védelme címmel 2021- III. ben, a Ludovika Egyetemi Kiadó gondozásában meg- Strukturális áttekintés jelent monográfiájában – felismerve e tényt – bünte- tőjogi szempontból közelíti meg az államtitkok védel- mének hazai rendszerét. Ahogy a szerző is kiemeli a A mű szerkezetét tekintve nyolc fejezetből áll, melye- könyv díszborítóján, illetve a könyv nyitó soraiban, a ket a szerző a könnyebb áttekinthetőség végett további mű megjelenéséig bezárólag a magyar állam titkainak alfejezetekre osztott fel. büntetőjogi védelméről nem született önálló monog­ Az első fejezetben bevezető gondolatain és a ku- ráfia, így megállapítható, hogy a témaválasztás min- tatás behatárolásán túlmenően egy általános fogalmi denképpen adekvát, a szerző egy hiánypótló mű elké- áttekintést találunk, melynek során a szerző több szítésére vállalkozott. értelmezési (általános, nyelvtani, jogelméleti) mód- A könyv célközönségét tekintve nem csak a bün- szer szemszögéből járja körül a könyv mondaniva- tetőjoggal foglalkozó kollegák vagy az adatvédelem- lójának megértéséhez szükséges alapvető fogalmak ben jártas szakemberek, illetve a joghallgatók szá- (mint például a titok fogalmának) jelentését, illetve mára lehet tanulságos, hiszen egy olyan témát mutat ismerteti saját álláspontját ezen definíciók elfogad- be a szerző, mely a laikusoknak is rögtön felkelti a hatóságával kapcsolatban. A szerző a fejezetet az figyelmét, emellett minden jogkövető állampolgár adatok csoportosításával zárja. érdeke, hogy megismerje a jogrend által büntetni A második fejezet a vonatkozó jogtörténeti előz- rendelt magatartások mibenlétét. mények bemutatásáról szól, melyet két nagyobb részre, egy szűkebb egyetemes és egy tágabb hazai történeti áttekintésre oszthatunk fel. Tekintve, hogy a mű a magyar állam titkainak büntetőjogi védelmét mutatja be, a szerző – ahogyan a fejezet elején ki is * Dr. Gáspár Zsolt, doktorandusz, Pécsi Tudományegyetem, Állam- és Jog- emeli – a jogtörténeti előzmények bemutatásánál 34 tudományi Kar, Kriminológiai és Büntetés-végrehajtási Jogi Tanszék főként a hazai jogfejlődésre koncentrál, ugyanakkor 1  Szigeti József: Az államtitok és a szolgálati titok védelme. BM Tanulmányi és az egyetemes jogtörténet fontosabb mérföldkövei Propaganda Csoportfőnökség, 1977. 7.

(az ókori római jog, a középkori Velencei Köztársa- laló táblázat az egyes szintekhez tartozó iratforga- Büntetőjogi Szemle  2  021/1. szám ság joga, az újkor Európája, illetve a szovjet jog) he- lomról 2010 és 2019 között. lyet kaptak a műben. Ezek bemutatását követően a 35 szerző rátér a hazai jogfejlődés áttekintésére, melyet Az ötödik fejezetben bemutatja a minősített adat- négy nagyobb korszakra bont: az államalapítástól a tal való visszaélés bűncselekmény hazai szabályozá- Csemegi-kódex megjelenéséig terjedő időszakra, a sát. Ennek során megvizsgálja a hatályos Btk.-ban2 Csemegi-kódex és 1945 közötti időre, a szocializmus rögzített tényállást, illetve e tényállás megalkotásá- korszakára, illetve a rendszerváltás utáni állapo- nak előzményeit és kriminológiai vonatkozásait. A tokra. A fejezet jelentős szakirodalmat vesz alapul, tényállás elemzése során a szerző külön alfejezetet emellett a teljesség igényével vizsgálja az adott kor- szánt a bűncselekmény tárgyának, az elkövetési ma- szakok jogforrásait, melyeket saját megállapításaival, gatartásoknak, a bűncselekmény alanyi oldalának, illetve észrevételeivel egészít ki a szerző. Dacára a illetve a bűncselekmény stádiumainak részletekbe feldolgozott irodalom és jogforrások mennyiségé- nyúló áttekintésére. A tényállási elemek bemutatása nek, a fejezet kifejezetten olvasmányosnak mond- után a szerző a halmazati és elhatárolási lehetősége- ható, könnyen emészthető a jogtörténetben nem ket tekinti át. A fejezet további részében a dogmati- kimondottan jártas olvasók számára is. A fejezet zá- kai kérdéseket taglalja, érintve a társadalomra ve- rásaként megállapítja, hogy: „a magyar titokvédelmi szélyesség problémakörét, a büntethetőséget kizáró rendelkezések mindig az adott kor színvonalának okokat, illetve egy hosszabb okfejtésben a radbruchi megfelelő, modern, politikai értelemben viszonylag formula alkalmazhatóságát a minősített adattal tör- semleges szabályozások voltak” (89. old.), illetve ki- ténő visszaélés kapcsán. Ezen alfejezeten belül ka- jelenti, hogy megfigyelhető „egy bizonyos fejlődési pott helyet továbbá a szabálysértési alakzat vizsgá- ív is, amely egyrészt a szabályok fokozatos korszerű- lata. A fejezet záró részében hazai jogeseteken ke- sítésében, másrészt a garanciális elemek számának resztül mutatja be minősített adattal való visszaélés a növekedésében mutatható ki” (89. old.). Emellett tárgyában a magyarországi joggyakorlatot. arra a megállapításra jutott, hogy az államtitoksér- tés és az ahhoz kapcsolódó bűncselekmények meg- A hatodik fejezetet a szerző a magyar állam titka- ítélése a Csemegi-kódex óta folyamatosan enyhült. inak kiegészítő védelmének szentelte, melyben kitér az egyéb titoksértő bűncselekményekre. Ezen belül A harmadik fejezet egy nemzetközi kitekintés, külön alfejezetben tárgyalja a kémkedés jogi szabá- melyben a minősített adatok védelmére vonatkozó lyozását, végigkísérve a jogalkotási folyamatot Wer- nemzetközi jogszabályokat veszi górcső alá. Ennek bőczy Hármaskönyvétől kezdve a hatályos szabályo- keretében foglalkozik a NATO szabályozási rendsze- zásig. Az alfejezetben részletesen bemutatja továbbá rével, illetve az európai uniós jogszabályokkal, mint a bűncselekményt megvalósító elkövetési magatar- a Magyarországra is irányadó nemzetközi és uniós tás, a hírszerző tevékenység titkosszolgálati osztá- joganyaggal, melyet ezután egy jog-összehasonlító lyozásának rendszerét. Érintőlegesen kitér a szerző rész követ, ahol az Egyesült Államok, az Egyesült Ki- továbbá a kémkedés az Európai Unió intézményei rályság, Németország, Oroszország, illetve Kína (te- ellen, illetve a szövetséges fegyveres erő ellen elkö- hát a világ legnagyobb jogrendszereinek anyaorszá- vetett kémkedés tényállására. Külön alfejezetben gai) jogát elemzi a szerző. Ennek során a vonatkozó kerül bemutatásra az igazságszolgáltatással össze- büntetőjogi tényállásokat részleteiben elemzi, majd függő titoksértés és az állami titokvédelem kapcso- az abból nyert következtetéseit felhasználva értékeli lata. A fejezet záró részében a gazdasági titok, az üz- az adott jogrendszer hatékonyságát a minősített ada- leti titok és a bennfentes információ védelméről ér- tok védelmével kapcsolatban. tekezik, melynek során több hazai szaktekintély (Tóth Mihály, Angyal Pál) álláspontját számításba A negyedik fejezetben ismerteti a minősített ada- véve mutatja be gondolatait. Az alfejezetben kiemelt tok védelmének hazai intézményi, illetve szervezeti figyelmet szentel a Magyar Nemzeti Bank jogköré- rendszerét. A fejezetben az alapelvek és a legfonto- nek, illetve eszközrendszerének áttekintésére. sabb hatályos jogszabályok rögzítése után a szerző részletesen bemutatja a Nemzetbiztonsági Szakszol- A hetedik fejezetben a szerző összefoglalja a mi- gálat keretein belül működő Nemzeti Biztonsági nősített adatok megismerésére és felhasználására Felügyelet feladat- és hatáskörét, tevékenységét, il- vonatkozó kritériumokat, melynek során az általá- letve szervezeti felépítését, emellett érintőlegesen nos feltételeken túlmenően kitér a büntetőeljárás- kitér a Magyarországon működő, minősített adatok ban történő felhasználásuk eseteire, melyhez a Be.,3 védelmével foglalkozó további intézményekre, mint mint a büntető eljárásjog alapvető jogforrásának a az Alkotmányvédelmi Hivatal, a Katonai Nemzetbiz- vonatkozó rendelkezéseit tekinti át. tonsági Szolgálat, illetve a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság. Ebben a fejezetben A nyolcadik és egyben záró fejezetben de lege kapott helyet továbbá az adatok minősítési szintjeit ferenda javaslatokat fogalmaz meg a jogalkotás szá- bemutató táblázat, az egyes szintekhez tartozó vé- mára, melyeket három fő pontban rögzít. Egyrészről delmi időkkel és hosszabbítási lehetőségekkel, il- felveti, hogy érdemes lenne elgondolkodni a minő- letve egy statisztikai adatokat tartalmazó összefog- 2  2012. évi C. törvény a Büntető Törvénykönyvről. 3  2017. évi XC. törvény a büntetőeljárásról.

Büntetőjogi Szemle   2021/1. szám sítő rendelkezési jogának visszaállításáról a bünte- IV. tőeljárás megindításának vonatkozásában. A szerző Összefoglaló értékelés úgy véli, a gyakorlatban szükség lehet az említett rendelkezési jogra, emellett a kérdéses joghézag al- Összefoglalásként megállapítható, hogy a szóban forgó kotmányjogi szempontból felmerülő problémáira is monográfia egy jól strukturált, kellően átfogó mű, ala- megoldást kínál. Második javaslatként szorgalmazza pos munka, mely mögött rendkívüli szakmai tudás és a minősített adattal visszaélés bűncselekmény sú- gyakorlati tapasztalat mutatkozik meg. Jó szívvel aján- lyosabban minősülő esetei körének a kibővítését. A lom e könyvet minden érdeklődő olvasónak, aki sze- tényállással kapcsolatban expressis verbis a súlyos retné megérteni, miként valósul meg a gyakorlatban hátrány okozását emeli ki mint minősítő körül- a titokvédelem hazánkban. Emellett kifejezetten sze- ményt, melyet véleménye szerint bele kellene fog- retném a joghallgatók és a rendészeti szakos hallgatók lalni a hatályos szabályozásba. Ugyanitt a kémkedés figyelmébe ajánlani a kötetet, mivel – véleményem minősített eseteire vonatkozó javaslatot is megfo- szerint – e könyv hasznosnak bizonyulhat tanulmá- galmaz, melynek kapcsán úgy véli, hogy az adat mi- nyaik elősegítéséhez, illetve a büntetőjog ezen terü- nősítését (tehát a szigorúan titkos mellett a bizalmas, letének a megértéséhez. illetve a titkos minősítést) is bele lehetne foglalni egy minősített esetbe. Harmadik és egyben utolsó javaslatként célszerűnek tartja visszavezetni az álta- lános feljelentési kötelezettséget a minősített adattal visszaélés bűncselekményének kapcsán. 36

nerationen bewahren. Die Notwendigkeit des Schut- D . H M -Br eró* zes und der Aufrechterhal- enrietta akay tung der Verfassung spie- gelt sich in der Präambel des Jagdgesetzes2 und des Das Verhältnis zwischen Naturschutzgesetzes3 wi- der. Diese beiden Gesetze sichern einen angemesse- Jagdrecht, internationalem nen Schutz in Synergie sowie EU-Recht in der miteinander. Neben dem Verfas- sungsschutz steigern in- ternationale und EU-Vor- ungarischen Rechtspraxis schriften auch den Schutz Büntetőjogi Szemle  2  021/1. szám unserer Wildtiere und ih- rer Lebensräume. In der Europäischen Union wer- den derzeit keine Anstren- gungen unternommen, 1. um die Jagd auf Gemein- Vorwort schaftsebene zu regulieren. Der Hauptgrund dafür ist, dass die Mitgliedstaaten der Union unterschied- liche natürliche Umgebungen, unterschiedliche Flora und Fauna haben.4 Darüber hinaus sind auch Das Leben der Menschheit wurde von Anfang an die Rechtssysteme unterschiedlich, sowie das Sys- durch die Jagd bestimmt. Am Anfang war diese Tätig- tem der Organen, Organisationen, Korporationen keit eine der Möglichkeiten, Nahrung zu erhalten, und Personen, die sich mit der Jagd beschäftigen. aber mit der Entwicklung und Veränderung der Ge- Die Jagd wird hauptsächlich von die Dienststellen sellschaftsstruktur wurde die Jagd eher als Sport im des Verwaltungssystems kontrolliert und verwaltet, Fokus gestellt. Der Druck der Notwendigkeit, Nah- aber das Verwaltungssystem der Mitgliedstaaten ist rung zu bekommen, wurde allmählich durch auf die unterschiedlich. In einigen Mitgliedstaaten wurden Traditionen bauende Sport ersetzt. In der heutigen ein separates System für strafrechtliche Sanktionen5 modernen Denkweise ist die Jagd ein Sport, der stark und ein System für den Schutz des Strafgesetzbuchs von den internationalen Konventionen, sowie den Di- eingeführt6, während in anderen Mitgliedstaaten rektiven der Europäischen Union (im Folgenden: EU), das Jagdgesetz selbst strafrechtliche Tatsachen und beeinflusst ist. deren rechtliche Konsequenzen enthält.7 Ein her- vorragendes Beispiel für die erste ist die ungarische Die Grundlagen der Jagdregulierung muss man Regelung, für die zweite die englische. Darüber hi- in unserem Grundgesetz suchen. Artikel P (1) unse- naus ist das britische System äußerst komplex, häu- res Grundgesetzes besagt, dass „Die natürlichen fig mit separaten Bestimmungen und unterschied- Ressourcen, insbesondere der Ackerboden, die Wäl- lichen Vorschriften für bestimmte geografische der und Wasservorräte, die biologische Vielfalt, ins- Einheiten, wie zum Beispiel im Falle von Wales. Zu- besondere einheimische Pflanzen- und Tierarten, sätzlich zu all diesen Unterschieden und unter- sowie die kulturellen Werte bilden das gemeinsame schiedlichen Bedürfnissen hat die Europäische Erbe der Nation, dessen Schutz, Erhaltung und Be- Union eine Reihe von Bestimmungen erlassen, die wahrung für die künftigen Generationen Pflicht des Staates und aller Menschen ist.” Mit dieser Regierung hebt der Gesetzgeber den 2  Gesetz LV von 1996 über den Schutz von Wild, Wildtiermanagement 37 Bedarf an der Aufbewahrung der biologischen Viel- und Jagd, mit dem ungarischen offiziellen Namen a vad védelméről, a vadgaz- falt1 auf einen konstitutionellen Rang und erklärt, dálkodásról, valamint a vadászatról szóló 1996. évi LV. törvény abgekürzt: Vtv. dass die einheimischen Tierarten als Teil des natio- nalen Erbes geschützt werden müssen, der Viehbe- 3  Gesetz LIII von 1996 über den Schutz der Natur, mit dem ungarischen stand erhalten werden muss und für zukünftige Ge- offiziellen Namen: a természet védelméről szóló 1996. évi LIII. törvény * Doktorandin an der Universität Pécs Fakultät für Rechtswissenschaftliche 4  Háger Tamás: A környezet alkotmányos és büntetőjogi védelme, különös Doktoratsschule, Jagd- und kriminalistischer Rechtsanwalt tekintettel a vizek élővilágának oltalmára. Büntetőjogi Szemle 2016/1-2. S. 27–29. 1Dávid Hojnyák: Az agrárszabályozási tárgyak megjelenése az EU tagá­ llamai­ 5  Balázs Elek: Az orvhalászat és orvhorgászat büntetőjogi megítélése. Pisces nak alkotmányaiban, különös tekintettel a Magyar Alaptörvényben megjelenő Hungarici 2009/3. S. 7–9. agrárjogi szabályozási tárgyakra. Miskolci Jogi Szemle 2019/2. S. 63–64. 6  Balázs Elek: A vadászszenvedély bűncselekményei. Vadászbalesetek, vadorzás, vadvédelem. Magyar Közlöny Lap-és Könyvkiadó, Budapest, 2008. 12–21.o. 7 Balázs Elek: A környezet és a természet elleni bűncselekmények (Btk. 241–243. §., 249–250. §). In: Balázs Elek (szerk.): Európai és nemzetközi hatások a büntetőjogban. Debrecen, 2018. S. 158–171.

sich auf die Jagdbestimmungen der Mitgliedstaaten 2015 wurde das Programm für nachhaltige Entwick- ausgewirkt haben, sowie die des inländischen Jagd- lung bis 2030 verabschiedet, in dem die Erhaltung lebens. Die EU-Vorschriften betreffen hauptsächlich der biologischen Vielfalt mit der gleichzeitigen Be- den Umwelt- und Naturschutz und spiegeln sich in wahrung des Gleichgewichts des Ökosystems eine den Bestimmungen für den Transport lebender Schlüsselrolle spielt.11 Tiere und des Fleisches wider. Unter den einschlä- gigen EU-Direktiven über die Landwirtschaft finden 2.2. M anifestation bestimmter sich auch Vorschriften, die sich durch Naturschutz internationaler Konventionen in auf das Jagdleben Ungarns eine Wirkung üben. der nationalen Rechtspraxis Büntetőjogi Szemle   2021/1. szám 2. Die bekannteste internationale Konvention unter der Die Auswirkungen Bevölkerung in Ungarn ist die Ramsar-Konvention, bestimmter internationaler die sich mit dem Schutz von Feuchtgebieten von in- und EU-Vorschriften ternationaler Bedeutung beschäftigt.12 Ungarn trat in 1979 dem Übereinkommen bei, das durch das Geset- zesdekret 28. von 1979 erlassen und durch Gesetz XLII von 1993 bestätigt wurde.13 Das Übereinkommen regelt den Schutz von Lebensräumen von Wasservö- Ich verlaute die wichtigsten und interessantesten EU- geln und Wildgewässern, den Schutz und die Pflege Bestimmungen und die aus dem Gesichtspunkt von von wandernden Wasservogelpopulationen sowie die Thema relevanten internationalen Übereinkommen angemessene Verwendung von Wasservogelpopula- zusammen, da diese normalerweise eng miteinander tionen. Die Jagd auf Wasservögel in Ungarn ist in den verbunden sind. von der Konvention erfassten Gebieten im ganzen 2.1. A uftreten der internationalen Jahr verboten. Dies bedeutet jedoch nicht, dass die Organisationen im Thema der Jagd auf andere Tierarten in diesen Gebieten nicht Jagdregulierung verboten wäre. Im Jahr 2017 liefen die Pläne für das Wildtiermanagement ab, so die Jagdgebiete für den neuen Zyklus definiert werden mussten.14 Von den Ziel der Wirtschaft mit dem heimischen Wildtierbe- derzeit 29 insgesamt 260.668 Hektar15, die unter das stand ist es, einen angemessenen, stabilen und nach- Ramsar-Übereinkommen fallen, unterliegen 10 ganz haltigen Wildtierbestand aufzubauen und die Wild- oder teilweise der Kontrolle einer Nationalparkbe- tiere und ihren Lebensraum zu schützen. Übernut- hörde, darum ist die Jagd auf Wasservögel verboten, zung muss verhindert werden, aber eine Unteraus- aber ist die Jagd auf Kleinwild und die Schädlingsbe- beutung ist auch nicht wünschenswert, weil im ers- kämpfung zulässig. Das ungarische Nationalkomitee teren Fall wenig oder gar kein Wild gejagt wird, wäh- der Ramsar-Konvention hat erklärt, dass der Natur- rend im letzteren Fall so viele wild lebende Tiere vor- schutz die Interessen der landwirtschaftlichen Wild- handen sind, dass der Schaden für die Landwirtschaft tierhaltung außer Kraft setzt. In seiner Entschließung grösser sind, als im Falle der Wildtierhaltung unter wird es auch erklärt, dass es für ihn wünschenswert normalen Bedingungen. sei, dass diese Gebiete weiterhin den Parkverwaltun- Das heimische, landwirtschaftliche Wildtierhal- gen gehören, da diese Organisationen für das Raub- tung war am stärksten von der Vereinten Nationen8 tiermanagement geeignet sind, und wollen eine An- gehaltenen Umweltkonferenz von 1972 betroffen, zahl von Wildarten entwickeln, die den Schutz von die unter der Schirmherrschaft der Vereinten Nati- onen stattfand und die Grundlagen für den Umwelt- 11  UNEP Medium Term Strategy 2018–2021 in https://wedocs.unep.org/ bitstream/handle/20.500.11822/7621/-UNEP_medium-term_strategy_2018- und Naturschutz legte. Dabei wurde betont, dass 2021–2016MTS_2018-2021.pdf.pdf?sequence=3&isAllowed=y Downloadzeit der Schutz von Wildtieren und ihren Lebensräumen 07/11/2020. auch bei der Planung der wirtschaftlichen Entwick- 12  Anikó Bezdán: A vadászati jog, annak g yakorlása és a vadásztársaságok. PhD- értekezés. Szegedi Tudományegytem Állam- és Jogtudományi Kar, Szeged, lung berücksichtigt werden muss.9 Darüber hinaus 2012. 73. o. können wir die Bestimmungen der internationalen 13  Mit dem ungarischen offiziellen Namen a nemzetközi jelentőségű vad- Konventionen beachten, die seitdem hinter den na- vizekről, különösen mint a vízimadarak tartózkodási helyéről szóló, Ramsarban, 1971. február 2-án elfogadott egyezmény kihirdetéséről, a nemzetközi jelen- tionalen Vorschriften stehen. tőségű vadvizekről, különösen mint a vízimadarak tartózkodási helyéről szóló, Das Umweltprogramm der Vereinten Nationen Ramsarban, 1971. február 2-án elfogadott Egyezmény és annak 1982. decem- ist UNEP10, das eine wichtige Rolle bei der Ausarbei- ber 3-án és 1987. május 28.–június 3. között elfogadott módosításai egységes szerkezetben történő kihirdetéséről szóló 1993. évi XLII. törvény. tung internationaler Übereinkommen gespielt hat. 14  Anikó Bezdán: A vadászterület kialakításának és a vadászati jog gyakorlásának egyes kérdései. Az európai földszabályozás aktuális kihívásai. 8  Vereinte Nationen (UN). In: Csilla Csák (Hrsg.): Current Challenges of the European Legislation on Agricultural 9  Report of the United Nations Conference on the Human Environment Land. Novotni Kiadó, Miskolc, 2010. S. 21–25. 38 Stockholm, 5-16 june 1972 1972 in https://www.un.org/ga/search/view_doc. 15  Die Statistiken von Ungarn finden Sie auf der offiziellen Website der asp?symbol=A/CONF.48/14/REV.1 Downloadzeit 07/11/2020. Ramsar-Konvention unter https://www.ramsar.org/wetland/hungary. 10  UN Environment Programme. Downloadzeit: 07/11/2020.

Feuchtgebieten und zur Erhaltung von Lebensräumen den Anhängen wurden sowohl gefährdete als auch Büntetőjogi Szemle  2  021/1. szám garantieren. benachteiligte Arten identifiziert. Ungarn hat das Übereinkommen durch das Gesetzesdekret Nr. 6 39 Die Verwaltung von Schutzgebieten ist auch mit von 1986 verkündet.22 In dem ungarischen Länder- vielen Konflikten verbunden, deshalb ist es wün- bericht 2019 wurde hervorgehoben, dass Ungarns schenswert, staatliche Direktionen in solchen Ge- Stärke im Schutz bestimmter besonders gefährdeter bieten jagen zu dürfen16. Der Staat, der mit der Sorg- Arten liegt, wie z Trappen oder Kaiseradler. Gleich- falt wie in eigenen handelt, hat nicht nur eine zeitig machte der Bericht auf die Notwendigkeit ei- Pflicht, sondern auch ein Interesse daran, die bio- ner effektiveren Koordinierung, einer breiteren logische Vielfalt zu erhalten und ein Gleichgewicht Wissensbasis und eines besseren öffentlichen Be- zwischen natürlichen und Umweltfaktoren für zu- wusstseins für die biologische Vielfalt aufmerksam, künftige Generationen aufrechtzuerhalten und zu um die Ziele zu erreichen.23 bewahren. Der Wetland City Prize, den bisher allein Tata in Ungarn gewonnen hat, wird im Rahmen der Das sogenannte Berner Übereinkommen über Er- Ramsar Konvention vergeben.17 haltung der europäischen Wildtiere und natürlichen Lebensräume wurde unter der Schirmherrschaft des Die andere internationale Konvention, die sich Europarates (kurz COE)24gegründet. Die Konvention auf das heimische Wildtiermanagement auswirkt, legte den Grundstein für das Wildtiermanagement ist die Konvention zur Erhaltung der afrikanisch- und den ungarischen Naturschutz, indem sie ge- eurasischen wandernden Wasservögel, die durch schützte und stark geschützte Pflanzen- und Tierar- das Gesetz XXXIII von 200318 verkündet wurde. Ziel ten definierte. Es ist jedoch interessant, dass Ungarn der Konvention ist es, Wasservögel zu schützen und den Konventionstext zwar 1990 im Ungarischen die Ökologie der Tierarten zu erhalten, für die die Amtsblatt veröffentlicht und als verbindlich behan- Unterzeichner Forschungs- und Bildungszusam- delt hat, ihn jedoch noch nicht gesetzlich verkündet menarbeit geleistet haben. Dank dieser Konvention oder ein Durchführungsdekret erlassen hat. Das wurde die Verwendung von Bleischrot verboten, Übereinkommen enthält vier Listen: I. beschäftigt die auch durch die ungarischen Regelung übernom- sich mit geschützten Pflanzenarten, II. mit geschütz- men wurden.19 Das Verbot giftiger Köder findet sich ten Tierarten. In diesem befindet sich z.B. der Rot- im Jagdgesetz unter den verbotenen Jagdmethoden. wild (Cervus elaphus) und der Hamster (Cricetus Das Übereinkommen forderte die Vertragsstaaten Cricetus) als geschützte Arten, die in Ungarn gejagt jedoch auf, einen Jagdprüfung einzuführen, der die werden können beziehungsweise nicht geschützt Identifizierung von Vogelarten umfasst. Die unga- sind, daher hat unser Land Vorbehalte bezüglich auf rische Jagdprüfung umfasst Fragen zur Vogelerken- mehrere Tierarten.25 Der Anhang III des Überein- nung sowohl im theoretischen als auch im prakti- kommens beschäftigt sich mit der Jagd, dem Trans- schen Teil.20 Das UNEP-Expertenkomitee hat meh- port und dem Handel der Wildtieren. Anhang 1V be- rere Handbücher erstellt, zuletzt im Jahre 2015, in fasst sich mit der Jagd mit verbotenen Jagdmethoden denen die Anforderungen für die Einhaltung des und Ausrüstungen, wie z. mit künstlichen Lichtquel- Übereinkommens dargelegt sind. Datenerfassung len, elektrischen Betäubungsgeräten (Schockern) wird auch im Handbuch gefordert, das auf der Er- oder mit der Jagd von einem Kraftfahrzeug aus. In fassung von Populationsdynamikdaten und Daten Anbetracht dessen wurde die Jagd mit Ködertier in zur Wachstumsperiode basiert.21 Ungarn verboten.26 Darüber hinaus hat Ungarn be- sondere Aufgaben zum Schutz der Viper (vipera ur- Das Bonner Übereinkommen zum Schutz der sinii rakosiensis).27 Interessanterweise ist die Euro- wandernden Wildtierarten ist ebenfalls 1979 mit päische Union selbst eine unabhängige Vertragspar- Unterstützung des UNEP zustandegekommen. Man tei des Berner Übereinkommens und hat den Vor- wollte durch die Zusammenarbeit in Forschung und schlag der Schweiz, Vorbehalte gegen die Bestim- Bildung einen Wanderweg für Zugtiere sichern. In 22  Mit dem ungarischen offizialen Name: a Bonnban, az 1979. évi június 16 http://www.termeszetvedelem.hu/_user/browser/File/Bizottsagok/ hó 23. napján kelt, a vándorló vadon élő állatfajok védelméről szóló egyezmény RamsariBizottsag/Eml%20REMNB%20160601-02.pdf 2018.04.30. kihirdetéséről szóló 1986. évi 6. törvényerejű rendelet. 17  Wetland City in https://www.ramsar.org/activity/wetland-city- 23  Siehe den ungarischen Nationalbericht unter https://www.cms.int/sites/ accreditation: Downloadzeit:07/11/2020. d e f a u l t/f i l e s/d o c u m e nt/2 019 _ C M S _ N a t i o n a l _ R e p o r t _ Hu n g a r y. p d f Download-Datum: 07/11/2020. 18  Mit dem ungarischen offiziellen Namen: az afrikai-eurázsiai vándorló vízimadarak védelméről szóló, Hágában, 1995. június 16-án aláírt nemzetközi 24  Europarat, d. H. COE. megállapodás kihirdetéséről szóló 2003. évi XXXIII. törvény. 25  Siehe Anhang II des Übereinkommens. Anhang in https://rm.coe. int/168078e2ff Download-Datum: 07/11/2020. 19  Siehe Jagdgesetz LV von 1996 zum Schutz von Wildtieren, 26  Siehe Artikel IV des Übereinkommens. Anhang in https://rm.coe. Wildmanagement und Jagd. 79/2004 über die Regeln für die Umsetzung des int/168097eb58 in Übereinstimmung mit Jagdrecht. mit den Bestimmungen Gesetzes (V. 4.) des Ministeriums für Landwirtschaft und ländliche über verbotene Jagdausrüstung und verbotene Jagdmethoden. Entwicklung, § 59 (1), mit dem ungarischen offiziellen Namen: a vad védel- 27  Siehe Council of Europe Convention on the conservation of European méről, a vadgazdálkodásról, valamint a vadászatról szóló 1996. évi LV. törvény wildlife and natural habits Standing Committee Action Plan for the végrehajtásának szabályairól szóló 79/2004. (V. 4.) FVM rendelet 59. § (1) bek. Conservation of the Meadow Viper (Vipera ursinii) in Europe 25th meeting Strasbourg, 28 November–1 December 2005 unter https: //rm.coe. int / 20  Siehe Einzelheiten 4.1.4 und 4.1.8 Punkte des Übereinkommens. 16807462b0 Download-Zeit: 11/08/2020. 21  UNEP AEWA Conservation Guidelines No. 5 Guidelines on Sustainable Harvest of Migratory Waterbirds TECHNICAL SERIES No.62 in https:// www.unep- aewa.org/sites/default/files/publication/ts62_cg5_sustainable_ harvest_guidelines_0.pdf 2020.11.07.

mungen dieses Übereinkommens jederzeit geltend von den EU-Mitgliedstaaten abgedeckt, was 17,9%33 gemacht werden können, nicht unterstützt.28 Die EU der Gesamtf läche der EU-Mitgliedstaaten ent- hat auch Schritte unternommen, um die Bestimmun- spricht. In Ungarn erhielten 535 Landflächen mit gen des Übereinkommens durch die Richtlinie einer Gesamtfläche von 19.949 km2 die Natura 2009/147 / EG des Europäischen Parlaments und des 2000-Zertifizierung, was 21,4%34 des Landgebietes Rates vom 30. November 2009 zur Erhaltung der na- entspricht. türlichen Lebensräume sowie der wildlebenden Die Washingtoner Konvention befasst sich mit Tiere und Pflanzen in nationales Recht umzusetzen dem Handel mit gefährdeten Arten wildlebender Richtlinie 92/43 / EWG des Rates vom 21. Mai 1992. Tiere und Pflanzen. Die Konvention wurde 1973 Mit der Vogelschutzrichtlinie wurde die Vogelschutz- verabschiedet, Ungarn hat das Gesetzesdekret 15. richtlinie 79/409 / EWG überarbeitet und aktuali­ von 1986 und 4/1990. (XII.7.) KTM per Dekret ver- siert,29 die sich mit dem Schutz von Vogelarten be- kündet.35 Ziel des Übereinkommens ist es, durch Büntetőjogi Szemle   2021/1. szám fasst, die natürlicherweise im europäischen Hoheits- Handel gefährdete Arten in ihren Lebensräumen gebiet der Mitgliedstaaten vorkommen. durch den Schutz ihrer Lebensräume zu erhalten. In diesem Zusammenhang ist es das Ziel, die Be- Das Übereinkommen ist auch ein unabhängiger Teil stände der Arten neben der biologischen Vielfalt zu der Die Europäische Union ist auch ein unabhängi- erhalten. Für die in Anhang I aufgeführten Tierar- ger Teilnehmer des Übereinkommens, hat es in der ten sind besondere Erhaltungsmaßnahmen erfor- Verordnung (EWG) Nr. 338/9736 verkündet macht derlich. In diesem Kreis wird diejenigen unterschie- es für alle ihre Mitgliedstaaten obligat. Die Konven- den, die vom Aussterben bedrohten sind, die emp- tion hatte große Auswirkungen auf unser Jagdge- findlich auf bestimmte Veränderungen ihres Le- setz, ihre Durchführungsverordnung enthielt spe- bensraums reagieren, die aufgrund ihrer geringen zielle Verbotsregeln für den Verkauf, den Transport Population oder begrenzten lokalen Verbreitung als und die Haltung bestimmter Vogelarten.37 Darüber selten eingestuft werden und die eine besondere hinaus der Regierungserlass 292/2008. (10. XII.), Aufmerksamkeit verdienen, und passt den Bedarf der auf die Washingtoner Konvention basiert, be- an Schutzmaßnahmen entsprechend an. Zusätzlich fasst sich mit bestimmten Regeln für die Umsetzung zum allgemeinen Schutz verbietet es die absichtli- internationaler und europäischer Rechtsakte, die che Zerstörung, Gefangennahme, Zerstörung oder den internationalen Handel mit gefährdeten Arten Beschädigung von Nestern und Eiern, die Entfer- wildlebender Tiere und Pflanzen regeln.38 Die Ver- nung von Nestern, das Sammeln ihrer Eier aus der ordnung sagt aus, dass die Verwaltungsbehörde Li- Wildnis und den Besitz solcher Eier, die absichtliche zenzen und Zertifikate sowie Ursprungszeugnis Störung oder Haltung von Vögeln. Es erlaubt Aus- ausstellt und Aufzeichnungen führt. Die Aufsichts- nahmen nur in einem extrem engen Kreis, wie z. B. behörde für Umwelt, Naturschutz und Wasser sowie die selektiven Fangmethoden, die Regelung in den die Landesaufsichtsbehörde für Umwelt, Natur- Bereichen öffentlicher Gesundheit, öffentlicher Si- schutz und Wasserwirtschaft führen Aufzeichnun- cherheit und Flugsicherheit, die in den ungarischen gen über Meldungen und stellen Zertifikate und Vorschriften vorhanden sind. Ausnahmen von EU- Bescheinigungen aus. Die Verwaltungsbehörde, die Vorschriften sind nicht möglich, es können jedoch Generalinspektion, die Inspektion, die Veterinär- strengere Schutzstandards angewendet werden.30 und Pflanzenschutzbehörde, die Behörde für Le- Die Habitatrichtlinie befasst sich mit dem Schutz bensmittelsicherheit, die Polizei sowie die Zoll- und natürlicher Lebensräume, wobei der Schutz von Le- Verbrauchsteuern machen offiziellen Kontrollen, bensräumen von gemeinschaftlicher Bedeutung um das Übereinkommen und die Verordnung um- Vorrang hat.31 Dank dieser Richtlinie wurde das eu- ropäische ökologische Netzwerk, das Natura 2000-Programm, geboren. 32Derzeit werden 784.994 33  Barometer-Statistics Natura 2000-Barometer unter https://www.eea. europa.eu/data-and-maps/dashboards/natura-2000-barometer Download- km2 terrestrische und 573 131 km2 Feuchtgebiete Datum: 08/11/2020. 34  Barometer-Statistics Natura 2000-Barometer unter https://www.eea. europa.eu/data-and-maps/dashboards/natura-2000-barometer Download- 28  Siehe Vorschlag für eine Position der Europäischen Union auf der 32. Datum: 08/11/2020. Sitzung des Ständigen Ausschusses des Übereinkommens zur Erhaltung der 35  Mit dem ungarischen offiziellen Namen:  a Washingtonban, 1973. már- europäischen Wildtiere und natürlichen Lebensräume (Berner Übereinkommen) cius 3. napján elfogadott, a veszélyeztetett vadon élő állat- és növényfajok unter https://eur-lex.europa.eu/legal -content / DE / TXT /? uri = CELEX% nemzetközi kereskedelméről szóló egyezmény kihirdetéséről szóló 1986. évi 3A52012PC0520 Downloadzeit: 30.04.2008. 15. törvényerejű rendelet, végrehajtási rendelete a 4/1990. (XII. 7.) KTM ren- 29  Richtlinie des Rates zum Schutz wild lebender Vögel (79/409 / EWG) delet. in https://eur-lex.europa.eu/legal-content/EN/T XT/?uri=celex% 36  Verordnung (EG) Nr. 338/97 des Rates vom 9. Dezember 1996 über 3A31979L0409 Datum des Downloads: 8/11 / 2020. den Schutz wildlebender Tier- und Pflanzenarten durch Regulierung des 30  Richtlinie 2009/147 / EG des Europäischen Parlaments und des Rates Handels damit https://eur-lex.europa.eu/LexUriServ/LexUriServ.do?uri= in https://eur-lex.europa.eu/legal-content/EN/TXT/PDF/?uri=CELEX:32 CONSLEG: 1997R0338 : 20100815: HU: Download des PDF: 8/11/2008. 009L0147&from=DE Datum des Downloads.2020.11.08. 37  Siehe § 45 Abs. 2 Vhr. 31  Richtlinie 92/43 / EWG des Rates in in https://eur-lex.europa.eu/legal- 38  Mit dem ungarischen offiziellen Namen: a veszélyeztetett vadon élő 40 content/HU/TXT/?uri=celex%3A31992L0043 Downloadzeit. 11/08/2020. állat- és növényfajok nemzetközi kereskedelmét szabályozó nemzetközi és 32  Da die endgültigen rechtlichen Voraussetzungen für den Brexit noch európai közösségi jogi aktusok végrehajtásának egyes szabályairól szóló nicht geschaffen wurden, einschließlich der Gebiete Großbritanniens. 292/2008. (XII. 10.) Korm. rendelet.

zusetzen. Dies ist auch der Grund für die Einfüh- mung aus 6 Artikeln besteht, ist sie für die Definition Büntetőjogi Szemle  2  021/1. szám rung eines Ursprungsnachweises. verbotener Jagdausrüstung und -methoden umso wichtiger.46 Erwähnt werden können jedoch Maßnah- 41 Letzte, aber nicht letzte Reihe möchte is ein paar men zur Einhaltung der Richtlinie 92/43 / EWG des Worte auch über die Rio-Konvention sprechen, der Rates vom 21. Mai 1992 zur Erhaltung der wildleben- als Konvention über die biologische Vielfalt bekannt den Tiere und Pflanzen sowie der Richtlinie 79/409 ist.39 Der Begriff der nachhaltigen Entwicklung / EWG des Rates vom 2. April 1979 zur Erhaltung der wurde 1987 von der Entwicklungskonferenz über- Wildvögel. 269 / 2007 über Landnutzungsregeln für nommen.40 Das Übereinkommen wurde 1992 ver- die Pflege von NATURA 2000-Grasland. (X. 18.) Re- abschiedet und durch das Gesetz von 1995 LXXXI gierungsverordnung, die die Verwendung der Wild- in Ungarn verkündet.41 Grundlage des Abkommens schutzkette beim Mähen vorschreibt.47 Diese Rege- ist die Erhaltung der biologischen Vielfalt und zu lung ermöglicht den Schutz von Vögeln, Arthropoden diesem Zweck die Sicherung des gleichberechtig- und Säugetieren. Die Notwendigkeit, eine Spielalarm- ten Zuganges zu genetischen Ressourcen und dee kette zu verwenden, ist ebenfalls im Jagdgesetz ent- Technologietransfers.42 Wie auch die Studie über halten. 48Die Ketten müssen mindestens so breit wie nachhaltigen Wildtiermanagement festgestellt, ent- die Schnittbreite des Mähers montiert und am Boden hält das Übereinkommen keine spezifischen Ver- aufgehängt sein. Der durch die Ketten verursachte pflichtungen, sondern allgemeine Ziele und Kon- Soundeffekt alarmiert die Bestien, damit sie entkom- zepte, wodurch die Vertragsstaaten ausreichend men können. Es schützt auch die Reproduktion. Land- flexibel sind, um bestimmte Ziele zu erreichen.43 wirte nutzen zunehmend die Wildtierwarnkette, Diese Konvention manifestiert sich im ungarischen nicht nur in Natura 2000-Gebieten. Mit der Entwick- Recht im Geiste und in den ideologischen Zielen lung der Technologie sind Geräte zur Abwehr von Ul- des Jagdgesetzes und des Naturschutzgesetzes. traschallspielen verfügbar geworden. 3. Es ist gut sichtbar, dass diese Konventionen der Die Rolle der Europäischen illegalen Jagdausrüstung und -methoden, den wich- Union bei der Jagd tigsten Eckpfeilern des Schutzes von Wildtieren und Lebensräumen sowie der Erhaltung von Wildtieren Wie ich bereits erwähnt habe, bemüht sich die EU durch biologische Vielfalt endgültige Form gegeben nicht um eine einheitliche Regulierung der Jagd44, haben. sondern beteiligt sich, wie wir oben im Zusammen- hang mit den Konventionen gesehen haben, aktiv am Die jüngste EU-Verordnung zur Jagd ist die Verord- Schutz der Umwelt und der Natur und beeinflusst da- nung über die Besiedlung nicht heimischer und in- mit die Regulierung des Jagdlebens in den Mitglied- vasiver Arten von 2014, die sich mit einem wachsen- staaten. Für uns sind die Bestimmungen des Agrar- den, aber sehr gefährlichen Phänomen befasst, da rechts auch Richtlinien im Jagdrecht, da Ungarn ein diese Arten die lokale Flora und Fauna schädigen Agrarland ist, und der ungarische Landwirt in vielen können und andere einheimische Arten zum Aus- Fällen in Konflikt mit der ungarischen Jagd gerät, de- sterben führen können . Die Verordnung sieht auch ren Hauptbereich Wildschäden und Erntetätigkeiten ein Verfahren, strenge Kontrollvorschriften und ein sind.45 Die EU-Verordnung (EWG) 3254/91 untersagte Notfallprotokoll vor.49 Diese Bestimmung wird nicht die Verwendung von Beinfallen. Obwohl die Bestim- nur für Jäger immer relevanter. Denken wir nur an die Invasion des asiatischen Marmorkäfers, der un- 39  Übereinkommen über die biologische Vielfalt (CBD), verabschiedet in ser tägliches Leben bitter macht und in Ungarn kei- Rio de Janeiro, Brasilien. nen natürlichen Feind hat. Infolgedessen ist es in der Lage, auf unbestimmte Zeit zu reproduzieren und 40  Scott Brainerd: European Charter on Hunting and Biodiversity CIC andere Arten zu verdrängen. Oft entnahmen invasive Technical Series Publication No. 2 CIC – International Council for Game and Arten das Lebensraum der einheimischen Organis- Wildlife Conservation on behalf of the Council of Europe Hungary, Budake- men und verdrängen sie, wodurch sich ihre Umwelt szi 2007. 14. p. 46  Verordnung (EWG) Nr. 3254/91 des Rates vom 4. November 1991 zum 41  Mit dem ungarischen offiziellen Namen: a Biológiai Sokféleség Egyez- Verbot der Verwendung von Beinfallen in der Gemeinschaft und der Tötung mény kihirdetéséről szóló 1995. évi LXXXI. törvény. von Pelz und Pelzprodukten bestimmter Arten von Wildtieren aus Ländern mit Beinhalterfallen oder Methoden, die nicht human sind Fangstandards für 42  Anikó Bezdán: A vadászat természetvédelmi vonatkozásai. Jogelméleti das Einfuhrverbot in die Gemeinschaft in https://eur-lex.europa.eu/legal- Szemle. 2007/3. content/EN/TXT/?uri=CELEX%3A31991R3254 Download-Datum: 08/11/2020. 43  Elisa Morgera – James Wingard: Principles for Developing Sustainable Wildlife Management Laws CIC Technical Series Publication No. 3 the CIC – Interna- 47  Mit dem ungarischen offiellen Namen: a NATURA 2000 gyepterületek tional Council for Game and Wildlife Conservation and the FAO – Food and fenntartásának földhasználati szabályairól szóló 269/2007. (X. 18.) Korm. ren- Agriculture Organization of the United Nations Hungary, Budakeszi 2009. delet. 17. p. 48  Siehe Vtv. § 79 Abs. 1 Buchst. H. 44  Anikó Bezdán: A vadászati jog szabályozása az Európai Unió néhány 49  Verordnung (EU) Nr. 1143/2014 des Europäischen Parlaments und des tagállamában. Acta Universitatis Szegediensis: Acta juridica et poltica 70. Tom. Rates vom 22. Oktober 2014 über die Verhütung und Bekämpfung der 2007. S. 3-9. Einführung oder Einführung und Verbreitung invasiver gebietsfremder Arten in https://eur-lex.europa.eu/legal -content / DE / TXT /? Uri = celex: 45  Csányi Sándor: A vadgazdálkodás és vadászat az Európai Unióban. 32014R1143 Downloadzeit: 11/08/2020. Gödöllő, 2005. S. 10-21.

Büntetőjogi Szemle   2021/1. szám verändert. Ein hervorragendes Beispiel dafür ist der Umweltwerte, die einzigartigen Auswirkungen von Waschbär oder Mufflon aus dem Jagdleben.50 Vorschriften (z. B. geschützte Tiere, geschützte Pflan- zenarten). 4. Schlussgedanken Aus der Beschreibung der Verbindungspunkte zwischen internationalem Recht, der Bestimmun- Wie wir gesehen haben, ziehen sich extrem alltägli- gen der Europäischen Union und der Jagd geht her- che Natur- und Umweltvorschriften durch den Alltag vor, dass die Jagd der Bereich ist, in dem die meisten der Jagd. Diese Bestimmungen, die sich auch auf die Interessenkonflikte gelöst werden müssen, und dass Jagd auswirken, betreffen nicht nur das Leben von Wildtiermanagement-, Jagdsport-, Landwirtschafts-, Jägern, sondern auch das Leben von „alltäglichen“ Naturschutz- und Umweltschutzaktivitäten erfor- Menschen. Denken wir nur an geschützte Natur- und derlich sind koordiniert werden. zu bringen. 50  Gábor Csorba: Mit csinálnak az emlős özönfajok Magyarországon? Ma- Diese Aufgabe ist sowohl für Gesetzgeber als auch g yar Tudomány 2017/4. S. 430–433. für Fachleute eine größere Herausforderung, aber es ist nicht unmöglich, wie die oben dargestellten gesetzlichen Bestimmungen und praktischen Bei- spiele gezeigt haben. 42

tevékenység hiányában valójában soha meg nem Dr. Steiner Gábor* fizetett – adót (csalárd visszaigénylés). A legkifinomultabb el- követési módszer ugyan- akkor az ún. körhinta- A költségvetési csalás csalásokesete,amiszinte minden esetben a bűn- bizonyítási kérdései szervezetibűnelkövetésre jellemző többletelemeket igényli, azaz a hosszú időn át, sok személy részvételé- vel működő, hierarchiku- san szerevezett és konspi- Büntetőjogi Szemle  2  021/1. szám Napjainkban – és ez változatlanul így van a rendszer- ráltan működő csoportot, amelyben mindenkinek változás óta – Magyarországon a költségvetési csalás megvan a saját szerepe és a szervezett bűnözői kör (a 2012. január 1. előtti jogi terminológiával: adócsa- vezetése a háttérből irányítja és összefogja az egyes lás, illetve csalás) bűncselekményi kategóriája köré- részfeladatokat ellátó tagok tevékenységét. ben az általános forgalmi adóra elkövetett költségve- tési csalások a leggyakoribb elkövetési forma. Az ilyen A csalárd levonásoknak, illetve a csalárd vissza- módon elkövetett áfacsalások leggyakoribb elköve- igényléseknek bizonyításához két szükségszerű el- tési módszerei öt fő kategóriába sorolhatóak, amelyek követési elem vizsgálata nélkülözhetetlen. Ezek kö- a következőek: zül az első a számlagyárak működésének, míg a má- sik az adólevonási jog gyakorlásának a kérdésköre. (1) Az adóbevallás benyújtásának elmulasztása A számlagyárak működése (működés eltitkolás). (2) A bevételek csupán egy részének a bevallása (bevétel eltitkolás). (3) A fizetendő adó összegének csökkentése fiktív A számlagyárak működésével összefüggésben három számlákkal (csalárd levonás). fő kérdéskört indokolt tisztázni. Egyrészt a számlagyá- rak tipikus jellemzőt, másrészt az azokra utaló gyanús (4) Jogosulatlan adó visszaigénylés (csalárd vis�- körülményeket, harmadrészt pedig az azokra utaló szaigénylés). egyértelmű tényeket, melyekhez Újhelyi Bence tipi- zálását vettem alapul. (5) Az ún. körhintacsalások. A fentiek közül az első két eset elkövetése nem igényel különösebb szervezettséget, mint ahogy azok bizonyítása sem jelent(het) túl nagy problémát A számlagyárak tipikus jellemzői a bűnüldöző hatóságok számára, hiszen ezek eseté- • az adott társaság nem ad be bevallást, avagy ben mindössze arról van szó – bár nemritkán kom- binálódva kerülnek elkövetésre több másik kategó- bead ugyan, azonban nagyságrendileg épp riával –, hogy az adott gazdasági társaság nevében vagy megközelítőleg ugyanannyi levonható vagy nem nyújtanak be, vagy pedig hiányosan nyúj- adót szerepeltet benne, mint felszámítottat tanak be adóbevallást. Ilyen esetekben „mindössze” (azaz összességében „nullás bevallást” nyújt annak bizonyítása szükséges, hogy az érintett gaz- be, vagy valamennyi minimális adót fizet), dasági társaságnak az adóbevallás be nem nyújtása • az adóigazgatási eljárás során a könyvelési ira- ellenére a valóságban volt, vagy valójában több be- tait az adóhatóság részére nem adja át (azok a vétele volt, mint amit ténylegesen bevallott. közlés szerint „elvesztek” vagy „ellopták”, de „kreatívabb” magyarázat esetén feltörték a sze- Ezzel szemben ugyanakkor az elkövetők oldaláról mélygépkocsit, amiben tárolták, csőtörés volt szervezett bűnelkövetést, míg a bűnüldöző hatósá- abban a helyiségben és elázott, vagy akár – meg- gok részéről speciális – kizárólag ezen bűncselek- történt védekezési mód – megrágta a kutya és ménytípus felderítéséhez kapcsolódó – nyomozás- ezért kidobták), technikai ismereteket igényel azon áfacsalások el- • a valóságban nem rendelkezett a kibocsátott követésének a bizonyítása, amikor az elkövetői kör számlák kiállításakor az ahhoz szükséges, a – soha sem egyetlen személy, gyakran bűnszövetség számlákon szereplő gazdasági tevékenység vagy bűnszervezet – a fizetendő adó összegét fiktív végzéséhez elengedhetetlen személyi és tár- számlákkal kísérli meg csökkenteni (csalárd levo- gyi feltételekkel (bejelentett és szakképzett nás), vagy jogosulatlanul igényli vissza a számlák alkalmazottak, a tevékenység végzéséhez szerint előzetesen felszámított – ám valós gazdasági szükséges tárgyi eszközök, illetőleg a munka- *  Fővárosi törvényszéki bíró. végzéshez szükséges létesítmény hiánya), 43

• a székhelye székhelyszolgáltató, vagy – ha ön- • a számlakiállító valójában nem is végez sem- álló ingatlan – azon a valóságban nem talál- miféle valóságos gazdasági tevékenységet, ható meg, vagy ott gazdasági tevékenységet • a véletlenen túlmutató személyi összefonódá- nem végez (cégtábla sincsen kirakva), sok: a számlabefogadó bármilyen módon részt • az ügyvezetője stróman (nem rendelkezik vett – akár korábban – magának a számlakiál- szakirányú végzettséggel, a jogügyleteknek a lító cégnek vagy akár az értékesítési láncolat- tartalmáról, de sok esetben még a partnerek- ban őt megelőzően szereplő bármelyik másik ről sem tud semmit, sőt gyakran hajléktalan), társaságnak a működtetésében (alkalmazott • a beérkező utalásokat a bankszámlára érkezést vagy tag volt benne, ő rendelte meg a leszállí- követően készpénzben azonnal felveszik, vagy tott árut, hozzáférése volt a bankszámlához, továbbutalásra kerül egy másik céghez, ahol felvett pénzt róla, kapcsolatot tartott a köny- is azt – szintén nyomban – felveszik (a kedvez- velővel, vitte a számlákat), Büntetőjogi Szemle   2021/1. szám ményezett céggel ugyanakkor semmilyen va- • ugyanazon személy hozott vevőt és eladót is lós gazdasági kapcsolatban nem áll, az a ré- a számlabefogadó cégnek, avagy éppen maga szére tevékenységet nem végzett, sok esetben az eladó ajánlotta neki a vevőt, vagy fordítva, személyi összefonódás is van).1 a vevő az eladót, hogy neki adja el vagy tőle szerezze be az árut (ahelyett, hogy közvetle- A számlagyárakra utaló gyanús körülmények nül kereskedtek volna egymással), • a számlakiállító nem rendelkezett a munkák • a vételről és az eladásról ugyanazzal a kézírás- elvégzéséhez feltétlenül szükséges személyi sal vagy formátumban kiállított számlák, és tárgyi feltételekkel (a termék értékesítésé- • az eleve lehetetlenül alacsony – a valós műkö- hez vagy a szolgáltatás nyújtásához szükséges dést önmagában kizáró – értékesítési ár.3 munkavállalói, tárgyi eszközei, létesítményei A fenti körülmények fennforgása esetén nagy va- nem voltak meg), lószínűséggel számlagyárral van dolgunk, melyek • a számlakiállító nem nyújtott be adóbevallást, közös jellemzőit bár nem lehet taxatíve felsorolni, vagy minimális volt a befizetendő áfája, azonban ha az ismertetett feltételek fennállnak, ak- • a számlakiállító nem volt elérhető az adóható- kor igencsak megalapozott lehet a gyanú, hogy az ság által az adóigazgatási vizsgálat során, szék- adott ügyben ilyenről lehet szó. Mindenesetre en- helyének és telephelyének az ellenőrzése ered- nek vizsgálata végig alapos felderítést igényel, hiszen ményre nem vezetett, mindig akadhatnak olyan kivételek, amik formálisan • a számlakiállító ténylegesen nem vette bir- a számlagyár látszatát keltik, ám valójában nem er- tokba azt az árut, amit – a számlák alapján – ről van szó. eladott a számla befogadójának, hanem az ira- Az adólevonási jog gyakorlása tok (szállítólevelek, levelezések) szerint köz- vetlenül a befogadóhoz irányította a szállítás során az árut, miután megrendelte azt, • a számlakiállító könyvelője ténylegesen nem tud semmit a társaság valós működéséről, adott esetben nem is annak a vezető tisztség- A jogosulatlan adó- (áfa) visszaigénylésekkel kapcso- viselője tartotta fenn vele a kapcsolatot, vagy latosan merül fel az adólevonási jog visszaélésszerű gyakorlásának a problematikája, ami a költségvetési esetleg őt nem is ismerte, • a számlakiállító székhelye eleve nem volt és csalás – korábban csalás – elkövetésének az egyik leg- nem is lehetett volna alkalmas arra, hogy ott gyakrabban előforduló esetét jelenti régóta (csalárd a kibocsátott számlákon feltüntetett gazdasági visszaigénylés). tevékenységet végezzenek.2 A Nemzeti Adó- és Vámhivatal által az áthárított általános forgalmi adóra vonatkozó levonási jog ér- A számlagyárakra utaló egyértelmű tények vényesítéséről és annak adóhatósági ellenőrzése so- • a számlakiállítónak – a kihallgatása során – rán figyelembe vett szempontokról kiadott 3012/ fogalma sincsen a gazdasági eseményekről és 2018. útmutató rögzíti, hogy az adóalanyok alapvető eleve alkalmatlan az adott jellegű munka el- joga, hogy amennyiben az ügylet teljesült, és az ügy- végzésére, letet tanúsító számla megfelel az Áfa tv. előírásainak, az általuk fizetendő áfából levonják az általuk be- szerzett árukat és igénybe vett szolgáltatásokat ter- 1  Dr. Újhelyi Bence: Bizonyítási nehézségek és bizonyítási teher az adó- helő előzetesen felszámított adót, tehát az adólevo- igazgatási eljárásban és a büntetőeljárásban. In.: A költségvetés büntetőjogi védelme konferencia-előadásainak szerkesztett változata. Károli Gáspár Református Egyetem nási jog főszabály szerint nem korlátozható. Állam-és Jogtudományi Kar, Budapest, 2017., 82. oldal. 3  Dr. Újhelyi Bence: Bizonyítási nehézségek és bizonyítási teher az adó- 2  Dr. Újhelyi Bence: Bizonyítási nehézségek és bizonyítási teher az adó- 44 igazgatási eljárásban és a büntetőeljárásban. In.: A költségvetés büntetőjogi védelme igazgatási eljárásban és a büntetőeljárásban. In.: A költségvetés büntetőjogi védelme konferencia előadásainak szerkesztett változata. Károli Gáspár Református Egyetem konferencia előadásainak szerkesztett változata. Károli Gáspár Református Egyetem Állam-és Jogtudományi Kar, Budapest, 2017., 85. oldal. Állam-és Jogtudományi Kar, Budapest, 2017., 86–87. oldal.

Az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi zonyíthatósága vagy adott esetben épp a bizonyít- Büntetőjogi Szemle  2  021/1. szám CXXVII. törvény (Áfa tv.) 120. §-ában írtak alapján hatatlansága (lásd NAV útmutató 47. pont). az adóalany abban a mértékben, amilyen mértékben 45 – adóalanyi minőségében – a terméket, szolgáltatást A számlában feltüntetett gazdasági esemény adóköteles termék értékesítése, szolgáltatás nyújtása Ha a számlabefogadó a számlán feltüntetett ter- érdekében használja, egyéb módon hasznosítja, jo- méket nem vásárolta meg, a szolgáltatást nem vette gosult arra, hogy az általa fizetendő adóból levonja igénybe, azaz a felek között köttetett szerződés szín- azt az adót (előzetesen felszámított adó), amelyet a) lelt szerződés, a számla nem alkalmas adólevonásra. termék beszerzéséhez, szolgáltatás igénybevételé- Abban az esetben, amikor bizonyítást nyer, hogy a hez kapcsolódóan egy másik adóalany – ideértve az számlán feltüntetett gazdasági esemény egyáltalán Eva. tv. (2002. évi XLIII. törvény) hatálya alá tartozó nem valósult meg, mert az adóalany nem szerzett be személyt, szervezetet is – rá áthárított; b) termék terméket, nem vett igénybe szolgáltatást, nem telje- beszerzéséhez – ideértve a termék Közösségen be- sül az adólevonásnak az Áfa tv. 120. § a) pontja sze- lüli beszerzését is –, szolgáltatás igénybevételéhez rinti alapfeltétele, miszerint az előzetesen felszámí- – ideértve az előleget is, ha az adót a szolgáltatás tott adó termék beszerzéséhez vagy szolgáltatás igénybevevője fizeti – kapcsolódóan fizetendő adó- igénybevételéhez kapcsolódik. Ezekben az esetek- ként megállapított; c) termék importjához kapcso- ben a számlabefogadót adólevonási jog nem illeti lódóan maga vagy közvetett vámjogi képviselője meg, és ha azzal jogellenesen él, bűncselekményt megfizetett, illetőleg maga vagy közvetett vámjogi követ el (lásd NAV útmutató 49. pont). képviselője fizetendő adóként megállapított; d) elő- leg részeként megfizetett; e) fizetendő adóként meg- A vizsgálandó kérdések a bizonyítás körében állapított egyrészt a vállalkozási tevékenységén be- Vizsgálandó e körben, hogy számla kibocsátója lül végzett saját beruházása eredményeként tárgyi rendelkezik-e egyáltalán a szóban forgó termékek- eszköz előállítása miatt, másrészt a vállalkozásában kel, képes-e azok szállítására (honnan szerezte be kitermelt, előállított, összeállított, átalakított, meg- előtte, hol tárolta korábban). Ugyanígy vizsgálni kell, munkált, illetőleg a vállalkozásához vásárolt vagy hogy vannak-e bejelentett munkavállalói, továbbá importált termék gazdasági tevékenységéhez tör- hogy megtalálható-e a székhelyén. Kérdés továbbá, ténő felhasználása esetén, ha a termék ilyen állapo- hogy rendelkeznek-e a felek olyan szükségszerűen tában másik adóalanytól történő beszerzésekor adó- meglévő iratokkal, amelyek bizonyítják a köztük levonási jog nem illetné meg. fennálló gazdasági kapcsolat tényleges fennállását (üzleti levelezés, szerződés, szállítólevél), vagy hogy Az adólevonásra jogosító számla ellenőrzése vannak-e problémák a különböző partnerektől be- Az Áfa tv. előírásai alapján az előzetesen felszámí- fogadott számlákkal (pl. feltűnő módon ugyanazon tott általános forgalmi adó levonásba helyezésének tollal vagy akár azonos kézírással írták meg az együttesen megkívánt tartalmi feltételei közé tarto- összeset, vizsgálandó, hogy a számlatömböt ki és zik egyebek mellett, hogy a számlát valós adóalany mikor vásárolta meg). állítsa ki, a számlát az azon feltüntetett adóalany fe- lek között végbement valós gazdasági eseményről Egy gyakorlati példa a nyilvánvaló ellent- állítsák ki, és a számla minden, az Áfa tv. által előírt mondásokra kötelező adattartalom körébe tartozó adata helytálló legyen. Az alakilag a jogszabályi előírásoknak meg- A Fővárosi Törvényszék előtt korábban folyamat- felelő számla csak abban az esetben jogosítja a szám- ban volt és jogerősen befejeződött egyik bűnügyben labefogadó adóalanyt adólevonásra, ha az tartalmi- az elkövetői kör a következő „szarvashibákat” kö- lag hiteles, annak minden adata valós és helytálló vette el akkor, amikor nem figyelt kellőképpen arra, (lásd NAV útmutató 46. pont). hogy ne keltsen gyanút a levonáshoz használt szám- láknak a fiktivitása terén: Bizonyítási kérdések az adólevonási jog gya- korlásával összefüggésben A vádbeli társaság által kiállított, illetve befoga- dott, a vádlott által az adóhatóságnál felhasznált ös�- A gazdasági esemény vonatkozásában a termék szes gépelt számla kapcsán egyértelműen megál- értékesítését, szolgáltatás teljesítését igazoló tények, lapítható volt, hogy szemmel láthatóan ugyanolyan körülmények, bizonylatok alapján állapítható meg, stílusban, tördeléssel és kifejezésekkel írták hogy a számlában feltüntetett teljesítés a valóságban az adott büntetőeljárás tárgyát képező valamennyi megtörtént-e és bizonyítható-e, valamint, hogy a ter- gépelt számlát, így az egyes eltérő – állítólagos – „el- mékértékesítést, szolgáltatásnyújtást a számlán szál- adóktól” származó beszerzési számlákat, és ugyan- lítóként szereplő adóalany teljesítette-e. Ezek vizs- úgy a vádbeli társaság értékesítési számláit is, tehát gálatakor az adott kérdés eldöntésnek az alapja min- azokat is, amiket a vádbeli társaság állítólagos „el- den esetben az adóbevétel csökkentéséhez felhasz- adói” állítottak ki, és azokat is, amiket maga a vád- nált számlák mögötti gazdasági események meg nem beli társaság állított ki a – nyilvánvalóan kizárólag történtének, illetőleg a számlák fiktív voltának a bi- papíron történt – továbbértékesítések során. Mindez egyértelműen arra utalt, hogy egy kézben összefutó

Büntetőjogi Szemle   2021/1. szám számlázás folyt valamennyi cégnél, ami így cáfolta A körhintacsalás a köztük fennálló tényleges gazdasági kapcsolatnak alapfogalmai még csak a lehetőségét is. A körhintacsalások résztvevői a jogirodalomban a kö- Ugyanez az azonosság a kézzel írt számlák és bi- vetkező megnevezések alatt ismeretesek: zonylatok esetében is fennállt, azonban azok vizsgá- latára – mivel kézzel íródtak – módja nyílt a bíróság- • a „missing trader” (hiányzó vagy eltűnő keres- nak igazságügyi írásszakértőt is kirendelni. A bíróság kedő) társaság, az írásszakértővel megvizsgáltatta tehát a rendelke- zésre álló számlák és bizonylatok közül valamennyi • a „puffer” (csatorna vagy átszámlázó) társaság, olyat, amelyik kézírással került kiállításra. A kirendelt • a „conduit” (külföldi csatorna) társaság, igazságügyi írásszakértő pedig megállapította, hogy • a „bróker” (haszonhúzó) társaság. minden kétséget kizáróan ugyanazon személy írta az adott ügyben szereplő valamennyi kézzel írt szám- A körhintacsalás lényege lát és bizonylatot. Minderre pedig csak abban az eset- A körhintacsalás lényege, hogy a „bróker” (haszon- ben kerülhetett sor – figyelemmel arra, hogy a vád- húzó) társaság az árut az irányítása alatt álló szemé- beli társaság a vádlott cége volt, míg az írásszakértői lyekhez kapcsolódó, az általános forgalmi adó elke- véleménnyel érintett másik három gazdasági társaság rülése céljából működtetett cégláncolattól szerzi be. a vádbeli társaság számlák szerinti eladói, illetőleg Az elkövetők által irányított személyek (strómanok) vevői voltak –, ha a számla- és bizonylatkiállításokat és fiktív cégláncolat nettó áron szerzi be az árut, és az összes érintett társaságnál egyazon személy vé- azt a belföldi értékesítést terhelő általános forgalmi gezte, ami újfent egyértelművé tette, hogy tényleges adó megfizetését elkerülve adja el utána a „bróker” gazdasági tevékenység a számlák mögött nem volt, (haszonhúzó) társaságnak, „áfátlanítva” azt. tehát azok mind fiktívek voltak. Az egyik elkövetési mód szerint – ezzel kezdődik az „áfátlanítás” – az árut a közösség területén mű- Az adott büntetőügy iratai között rendelkezésre ködő cégektől vásárolják meg a közösségi beszerzés állt több olyan fizetési felszólítás, amelyeket a szabályai szerint nettó áron a fiktív cégláncolathoz fiktív számlázási láncolatban részt vevő egyes gaz- tartozó külföldi cégek nevében, majd innen adják dasági társaságok írtak egymásnak, átutalás helyett tovább papíron a belföldi „missing trader” (eltűnő részletekben és készpénzben való kiegyenlítésre kereskedő) cégeknek, vagy a közösségi eladótól már felhíva a másik felet. Ránézésre is megállapítható rögtön a belföldi „missing trader” cégek veszik azt volt, hogy szemmel láthatóan ugyanolyan stílusban, meg. A másik elkövetési mód szerint egy magyaror- tördeléssel, kifejezésekkel és helyesírási-nyelvhelyes­ szági cégtől – amely nem tud a csalásról – az ugyan- ségi-s­ tilisztikai hibák – nem túlzás – tömkelegével csak a fiktív cégláncolathoz tartozó, de a közösség írták meg valamennyi rendelkezésre álló fizetési fel- területén működő társaság nettó áron veszi meg az szólítást, teljességgel független attól, hogy éppen árut, majd ez a fiktív cégláncolathoz tartozó külföldi melyik cég nevében adták ki, hogy a vádlott cége cég adja el utána szintén csupán papíron az árut a küldte-e ki, vagy pont fordítva, ő kapta meg az „üz- belföldi „missing trader” cégeknek.4 leti partnerétől” azt. A bíróság ezek vizsgálatára igaz- ságügyi nyelvi szakértőt rendelt ki, aki megállapí- A „missing trader” (hiányzó vagy eltűnő ke- totta, hogy a fennálló nagyfokú hasonlóságok döntő reskedő) társaságok szerepe száma miatt erősen valószínű, hogy mindegyik egyazon minta alapján született, és így felte- A „missing trader” (eltűnő kereskedő) cégek a szám- hetőleg ugyanaz a személy írta az adott ügyben lázási láncolatban a közösségen belüli beszerzések fellelt – papíron teljesen eltérő más-más cégek- első magyarországi láncszemei, akik ezt követően az től származó, hol a vádlott cége által kapott, árut továbbszámlázzák az ugyancsak belföldi „puffer” hol általa küldött – valamennyi fizetési felszó- (átszámlázó) cégeknek. Ilyen módon a „missing lítást. Minderre pedig csak abban az esetben kerül- trader” cégek ezen belföldi értékesítést terhelő, fize- hetett sor – figyelemmel arra, hogy a vádbeli társa- tendő általános forgalmi adóval szemben nem helyez- ság a vádlott cége volt, míg az írásszakértői vélemén�- hetnének levonásba belföldi beszerzést terhelő álta- nyel érintett másik három gazdasági társaság a vád- lános forgalmi adót, hanem éppen ellenkezőleg, meg beli társaság számlák szerinti eladói, illetőleg vevői kellene fizetniük a közösségi beszerzéshez kapcso- voltak –, hogy ha a fizetési felszólításoknak a meg- lódó áfa összegét. A „missing trader” cégek azonban írását az összes érintett társaságnál egyazon személy nem fizetik meg az általános forgalmi adót, mivel végezte, ami ugyancsak egyértelművé tette, hogy egyáltalán nem tesznek általános forgalmiadó-beval- tényleges gazdasági tevékenység a számlák mögött lást, vagy valótlan tartalmú bevallást nyújtanak be. nem volt, azok mind fiktívek voltak. Fő jellemzőjük tehát az, hogy ők azok a hiányzó vagy eltűnő kereskedők, amelyeknek a nevében az általá- 46 4  Lásd az alábbi példákat konkrét büntetőügyek vádiratai alapján

nos forgalmi adóra vonatkozó bevallási – és értelem- lecserélik a lelepleződés megnehezítése érdekében, Büntetőjogi Szemle  2  021/1. szám szerűen a befizetési – kötelezettséget nem teljesítik, amelyeket ugyancsak „strómanok” vagy egyéb ne- hiszen létrehozásuk oka is mindössze annyi, hogy hezen utolérhető személyek vezetnek, ami által el- 47 megteremtsék a lehetőségét a bűncselekmény elkö- kerülni törekszenek annak kiderülését, hogy e cé- vetéséből származó és a láncolat végén a „bróker” gek tényleges gazdasági tevékenységet – a „missing cégnél lecsapódó vagyoni előny, azaz a közösségen trader”-hez hasonlóan – valójában szintén nem vé- belüli beszerzés utáni senki által meg nem fizetett geznek. áfa későbbi kivételének. A „conduit” (külföldi csatorna) társaságok A „missing trader” cégek valótlan tartalmú beval- szerepe lása adóminimalizáló és adóelkerülő jellegű, abban a nettó áron történő közösségi beszerzést nem sze- A „conduit” (külföldi csatorna) társaság olyan, má- repeltetik, és a bevallott belföldi értékesítéssel szem- sik közösségi tagállamban létrehozott cég, amelyet ben – valótlanul – közel azonos összegű belföldi be- az elkövetők a fiktív számlázási láncolatba a csalás szerzést szerepeltetnek, miközben azok mögött va- elősegítése érdekében iktatnak be. Szerepük az áru lós gazdasági események, illetve számlák értelem- szabályosan működő belföldi vagy közösségi keres- szerűen nem állnak (mivel nem belföldről, hanem kedőtől való beszerzése, majd annak a „missing közösségen belülről szerezte be az elkövetői kör az trader” cégek részére papíron történő továbbérté- árut, ami után nem levonási joguk, hanem a nettó kesítése, átszámlázása, de ritkább esetben a „missing árú beszerzésük után befizetési kötelezettségük trader” és a „puffer”, illetve a „puffer” cégek közé is állna fenn). A „missing trader” társaságokat jellemző beiktathatók. módon „stróman” vagy egyéb okból utolérhetetlen személyek nevére jegyzik be a cégnyilvántartásba, A „bróker” (haszonhúzó) társaság érdeke miközben a székhelyük valótlan cím vagy székhely- A „bróker” (haszonhúzó) társaság ilyen módon je- szolgáltató, ahol tevékenységet nem végeznek, va- lentős árelőnnyel szerzi meg az árut, mivel az álta- gyonuk nincsen. Az elkövetői kör irányítói ezeket a lános forgalmiadó-fizetési kötelezettséget a fiktív cégeket a lelepleződés megnehezítése érdekében cégláncolat felhasználásával elkerüli, és az áru nettó rendszeres időközönként lecserélik, és ilyenkor az árán felül csak az általa irányított személyek és cég- „eldobott” céget általában másik „stróman” személy láncolat nyújtotta jogellenes „adóelkerülő szolgálta- nevére íratják át. Ennek megfelelően „feláldozhatók”, tás díját” kell a résztvevőknek megfizetnie. A „bró- az elkövetői kör maga is számít arra, hogy „lebuk- ker” cég tehát az árut nettó áron szerzi be, azonban nak”, ezért a többszörös átszámlázásokkal igyekez- jogosulatlanul mégis levonásba helyezi a fiktív cég- nek eltüntetni a „bróker” céghez vezető nyomokat. láncolathoz tartozó „puffer” cégek által részére ki- állított valótlan tartalmú számlák általános forgal- A „puffer” (csatorna vagy átszámlázó) társa- miadó-tartalmát, és ez az, ami a jogosulatlan verseny- ságok szerepe előnyt eredményező nyereséget keletkezteti nála. A „bróker” cégek tehát azok, amelyek realizálják Az ügyletben „bróker”-ként (haszonhúzó) szereplő a profitot, ők a haszonhúzók. A közösségi árubeszer- társaság részére közbeiktatott láncszemek, a „puf- zés a valóságban a „bróker” cégek beszerzési igényét fer” (átszámlázó) cégek számlázzák tovább az árut, elégíti ki, az egész számlázási láncolat felépítése ki- amely cégek a látszat megteremtése érdekében sza- zárólag a „bróker” cégek kiszolgálása érdekében és bályosan eleget tesznek az adóbevallási és az adó- azok vezetői irányítása alatt történik. Amennyiben megfizetési kötelezettségüknek. Látszólag rendezett a fiktív számlázási láncolatot nem hoznák létre, a könyveléssel és bevallásokkal bírnak, mivel – azok közösségen belüli eladó gazdasági társaság közvet- valótlan tartalma szerint – belföldről beszerzett áru- lenül a „bróker” céggel állna felismerhető üzleti kap- kat értékesítenek tovább belföldi cégeknek, tehát csolatban, azaz az árut a „bróker” cég vásárolná meg belföldi beszerzést és belföldi értékesítést tüntetnek a saját neve alatt a közösség területéről, ami részéről fel valótlanul, ezért az értékesítést terhelő általános utána azzal a kötelezettséggel járna, hogy neki kel- forgalmi adóval szemben levonásba helyezik a lene a közösség területéről való áfamentes beszer- „missing trader” cégektől – vagy több „puffer” tár- zés után megfizetnie a magyar állam irányába az ál- saság használata esetén a láncba tetszőleges szám- talános forgalmi adó teljes összegét. ban közbeiktatott további „puffer” társaságoktól – A körhintacsalásból származó jogosulatlan előny történő belföldi beszerzéseikről szóló valótlan szám- abból adódik, hogy az elkövetői kör irányítása alá láknak az általános forgalmiadó-tartalmát. tartozó személyek nem fizették meg a közösség te- rületén működő cégektől nettó áron vásárolt áru Ügyelnek arra, hogy a feltüntetett belföldi beszer- belföldi értékesítése után az általános forgalmi adót, zések és belföldi értékesítések összege közel azonos a láncolathoz tartozó cégek nevében valótlan tar- legyen, hogy minimálisra szorítsák az adófizetési talmú adóbevallásokat nyújtottak be, és a „bróker” kötelezettségüket, illetve arra is, hogy adóbevallá- cég részére ilyen módon a „puffer” cégek nevében saiknak – hogy működő cégeknek a látszatát keltsék valótlan tartalmú számlákat állítottak ki, így az ezen – határidőben eleget tegyenek. Bizonyos időközön- ként az elkövetői kör irányítói a „puffer” cégeket is

számlákon szereplő, a „bróker” cég által végül jogo- átvette a feladótól az árut, illetve akkor is, amikor a sulatlanul levonásba helyezett általános forgalmi címzetthez kerül a szállítmány, és ezeket névaláírá- adót korábban senki nem fizette be a költségvetésbe. sokkal kell igazolni. Tehát nincs olyan előzetesen felszámított adó, amit Körhintacsalásnál gyakran elkövetik a terheltek szabályosan le lehetne vonni – hiszen a belföldi azt a hibát, hogy minden esetben ugyanannak a sze- számlázási lánc elején a „missing trader” tarsaságok mélynek a neve alatt, illetve kézírásával ugyanaz a nem fizették be azt –, mégis levonásba helyezik a személy tölti ki a CMR-okmányt, melyen rögzíteni senki által meg nem fizetett adót. kell a kiállítás helyét és idejét, a feladó és a fuvarozó adatait, az áruátvétel és az árukiszolgáltalás helyét A vizsgálandó kérdések a bizonyítás körében és idejét, az átvevő nevét, az árudarabok adatait, a • az áruk szállításához használt járművek útvo- fuvarköltségeket, a kísérő okmányok jegyzékét, a nala (GPS-adatok), jármű rendszámát, illetve a fuvarozó fenntartásait Büntetőjogi Szemle   2021/1. szám • a CMR okmányokon (nemzetközi fuvarlevél) is. Ez alapján az átadó és az átvevő rendszeresen vis�- szereplő kézírások, szatérő névazonosságból, azaz abból, hogy mindig • az internetes banki átutalásokhoz használt ugyanaz a személy adja át vagy veszi át az árut, füg- eszközök helye (IP-címek), getlenül attól, hogy eltérő cégekről van szó, vagy ha • az adóbevallások benyújtásához használt esz- a feltüntetett nevek eltérnek, a névaláírások mégis közök helye (IP-címek), megállapított közös eredete alapján következtetést • a VIES adatok (uniós adószámok), lehetséges levonni arra, hogy ha adott esetben csak • a bankszámlaszerződések megkötése során fiktív árumozgásról van szó. keletkezett iratok, • az érintett cégeknél foglalkoztatott szemé- c) Az internetes banki átutalásokhoz hasz- lyekre vonatkozó adatok, nált eszközök helye (IP-címek) • a tagok, a vezető tisztségviselők és a könyve- A körhintacsalás természetes velejárója, hogy a lők közötti átfedések. szervezett elkövetői körből azok a személyek, akik- nek ez a feladata, a számlázási láncolatban szereplő a) Az áruk szállításához használt járművek fiktív termékértékesítések ellenértékét az érintett útvonala (GPS adatok) cég bankszámlájáról átutalják a láncolatban előttük Valós közösségi termékértékesítés esetén teljesség- álló társaság bankszámlájára, annak érdekében, gel természetes, hogy az adott áru elhagyja az ország- hogy ezzel a jogügylet valóságosságának a látszatát határt, illetve hogy annak szállítása teherforgalom- keltsék. A pénzösszegek átutalását követően ugyan- mal történik. Fiktív értékesítés esetén azonban akkor azokat nyomban felveszik a kedvezményezett mindez értelemszerűen elmarad, a tehergépkocsik számláról, majd a továbbiakban ugyanabból az ös�- valójában vagy át sem lépik az országhatárt, vagy át- szegből fedezik a láncolat következő köreinek az lépik ugyan, de minimális időt töltenek azon túl, ext- utalásait is, így lényegében ugyanazt az összeget rém esetben pedig ugyan elmennek egy létező (bé- „utaztatják” a láncolatban részt vevő cégek számlái relt) külföldi telephelyre, de jellemzően – függetlenül között. a feladó, illetve a címzettek eltérő személyétől – min- Azzal azonban több esetben nem számolnak az dig ugyanoda, ahol is várakoznak egy jó darabig, majd elkövetők, hogy az internetes banki átutalásokhoz hazaindulnak, anélkül, hogy az árut – ha egyáltalán használt számítástechnikai eszközök helye azok IP- elszállították magukkal – kipakolnák. címei alapján beazonosítható, melynek révén igen Ezek az ellentmondások ugyanakkor a tehergép- gyakran megállapítható az, hogy a fiktív számlázási kocsikba beszerelt GPS nyomkövető rendszerek se- láncolatban szereplő valamennyi cég számlájáról az gítségével visszaellenőrizhetők, és a műholdas átutalásokat pontosan ugyanarról az eszközről kez- nyomkövetés alapján lekövethető a mozgásuk. A mű- deményezték. holdas nyomkövető ugyanis optimális esetben lehe- tővé teszi a jármű, a vezető, a megtett útvonal, a ve- d) Az adóbevallások benyújtásához használt zetési idő és az üzemanyag visszaellenőrzését, mint eszközök helye (IP-címek) ahogyan az útnyilvántartást is. Az előzőekben írtak ugyanúgy igazak az adóbe- vallások benyújtására is, melyek kapcsán igen sokat- b) A CMR-okmányokon (nemzetközi fuvarle- mondó adatként jelentkezhet az, hogy ha a számlá- vél) szereplő kézírások zási láncolatban részt vevő valamennyi – egymástól A CMR lényegében egy árukísérő okmány, amely- papíron független és piaci alapokon nyugvó üzleti nek kitöltésével igazolható, hogy szerződés alapján kapcsolatban álló – társaság bevallását ugyanarról történik az adott fuvar. Mindemellett igazolja a a számítógépről (melynek fizikai helyzete IP-cím jármű rendszámát, a fuvarozás tartalmát, de ami a alapján azonosítható), vagy azonos ügyfélkapu fel- körhintacsalások bizonyítása szempontjából a leg- használásával töltötték fel az adóhatóság elektroni- 48 nagyobb jelentőséggel bír, az az, hogy átvételi elis- kus rendszerébe. mervényként szolgál arra nézve, hogy a fuvarozó

e) A VIES-adatok (uniós adószámok) Anyagi jogi szempontból Büntetőjogi Szemle  2  021/1. szám A VIES betűszó a VAT Information Exchange System vizsgálandó körülmények kifejezés kezdőbetűiből tevődik össze, amely egy olyan 49 elektronikus alkalmazást jelöl, melynek segítségével Anyagi jogi szempontból a költségvetési csalás tárgyá- ellenőrizni lehet az EU-ban bejegyzett társaságok uniós ban indult büntetőeljárások elbírálásánál a következő adószámát. Az uniós adószám meglétének jelentősége kérdésekkel kapcsolatban merül fel a jogalkalmazási abban rejlik, hogy az uniós gazdasági szereplők (cé- problémák legnagyobb része: gek) kizárólag annak a birtokában végezhetnek ter- mékértékesítést vagy szolgáltatásnyújtást a honossá- (1) A számlagyáros és a stróman felelőssége. guktól eltérő más uniós tagországokban. (2) A tévedés lehetőségének kérdése. A fiktív számlázási láncolatban szereplő külföldi (3) A törvényi egység. gazdasági társaságok kapcsán az elkövetői kör sok (4) Az üzletszerűség. esetben nem fordít figyelmet arra, hogy a cég uniós adószámmal rendelkezzen, amely adat – pontosab- A számlagyáros és a stróman felelőssége ban adat hiánya – eleve kérdésessé teszi az állítóla- A számlagyáros: bűnsegéd. gos árumozgás megtörténtét. A költségvetési csalásnak a tettese az adott gazda- sági társaság vezető tisztségviselője, akinek jogsza- f) A bankszámlaszerződések megkötése so- bályon alapuló kötelezettsége áll fenn az általános rán keletkezett iratok forgalmi adó bevallására és megfizetésére. A költ- ségvetési csalás alanya tettesként kizárólag az adózó A körhintacsalások elkövetői gyakran csúsznak el lehet. Büntetőjogilag azt a természetes személyt le- azon a „banánhéjon”, hogy a láncolatban részt vevő het e bűncselekményért tettesként felelősségre egyes – egymástól papíron független és pusztán üz- vonni, akinek a kötelességét képezte (volna) az, hogy leti kapcsolatban álló – gazdasági társaságok bank- intézkedjék az adókötelezettség teljesítése tárgyá- számláihoz pontosan ugyanazok a személyek ren- ban. A számlagyáros pedig, aki ezen bevallási köte- delkeznek hozzáféréssel, vagy korábban – akár évek- lezettség jogellenes megsértéséhez az általa kiállított kel előtte – ugyanazon személyek nyitották meg a hamis számlákkal segítséget nyújt, bűnsegédként cégek bankszámláit. Mindez a bankszámlaszerződé- felelhet az elkövetett cselekményért. sek és az aláírási címpéldányok segítségével össze- A számlagyárak esetében, az a személy, aki a fel- vethető, ami alapján gyakran derül ki az, hogy pont használásra kerülő számlákat kibocsátja és azokat ugyanaz a személy kezeli az összes cég bankszámlá- közvetlenül vagy közvetett módon (közvetítők út- ját, mely körülmény a közöttük fennálló üzleti kap- ján) a felhasználók rendelkezésére bocsátja – tudva csolat valóságosságát nyomban kétségessé teszi. azt, hogy a számlák mögött a számlakibocsátó részé- ről valós teljesítés nincs és a számlabefogadó a szám- g) Az érintett cégeknél foglalkoztatott sze- lákat az adófizetési kötelezettségének a csökkenté- mélyekre vonatkozó adatok sére fogja felhasználni – („számlagyáros”), a cselek- ményt bűnsegédként valósítja meg, de az is bűnse- Az egészségbiztosításért és a nyugdíjfolyósításért géd, aki számlát közvetlenül ugyan nem állít ki, de felelős állami szervek megkeresése útján tisztázható, tudomásul veszi azt, hogy az általa képviselt társaság hogy pontosan hány bejelentett alkalmazottja volt az nevében arra jogosulatlan személy állít ki nem lé- elkövetési időben a számlázási láncolatban részt vevő tező tevékenységről számlákat és az ehhez szüksé- egyes gazdasági társaságoknak. Amennyiben ennek ges bélyegzőt, illetve egyéb okiratokat az illető sze- alapján az derül ki, hogy az adott szám a számlákon mély rendelkezésére bocsátja. Aki a számlák kiállí- feltüntetett szolgáltatások elvégzéséhez képest arány- tásához, illetve azok továbbításához a számlameg- talanul alacsony, vagy hogy mindegyik érintett cég- rendelés és számlakiállítás, továbbá a számla továb- nél pontosan ugyanazok az alkalmazottak voltak be- bítása és az ellenérték visszajuttatása révén szándé- jelentve – ami igen gyakran előfordul –, akkor meg- kosan segítséget nyújt, a költségvetési csalásért kérdőjelezhető a valós tevékenységük is. ugyancsak bűnsegédként vonható felelősségre.5 A stróman: tettes vagy felmentés (tévedés esetén), h) A tagok, a vezető tisztségviselők és a köny- ettől függően pedig a tényleges irányító: felbujtó velők közötti átfedés vagy közvetett tettes. Abban az esetben, hogy ha a társaság tényleges Egyértelműen fiktív cégláncolatra utal az, ha a irányítója olyan személyt használ fel bejegyzett – és láncban szereplő egyes cégekben – amelyek egyút- ezáltal bevallásra kötelezett – vezető tisztségviselő- tal vevők és eladók is – ugyanazok a személyek töl- ként a bűncselekmény elkövetéséhez, akinek a tu- tenek (vagy korábban töltöttek be) tagi vagy vezető tisztségviselői pozíciót, mint ahogy a könyvelők sze- 5  PKKB 5.B.80205/2005/455., Fővárosi Törvényszék 23.Bf.12187/2012/36. mélyének azonossága is erre utalhat. E körben kü- lönös figyelmet kell fordítani annak vizsgálatára, hogy esetükben nem csupán „strómanokról” van-e szó, akiknek a személyes körülményeinek feltárása így nélkülözhetetlen.

Büntetőjogi Szemle   2021/1. szám data valamilyen mérhető szinten átfogja a vezető zása): a BH 2003.397. kimondja, hogy a társaság ve- tisztségviselői tevékenységgel járó bevallási kötele- zető tisztségviselője az általános forgalmiadó-beval- zettséget, akkor ők felbujtóként és tettesként felel- lásának elmulasztásával elkövetett adócsalásért nek, amennyiben pedig olyan személyt használ fel, könyvelő alkalmazása ellenére is felel, ha a könyve- aki az arra való teljes alkalmatlansága folytán ezen lőnek nem adja át az adóbevallás elkészítéséhez szük- kötelezettsége kapcsán tévedésben van, úgy a tény- séges iratokat, és nem ellenőrzi, hogy a bevallás leges irányító közvetett tettesként felel az elkövetett megtörtént-e.8 cselekményért, míg a tévedésben lévő stróman fel- mentésének van helye. Nincs akadálya annak, hogy a gazdasági társaság vezető tisztségviselője akár eseti, akár állandó jel- A költségvetési csalást szoros értelemben vett, leggel megbízzon, meghatalmazzon egy alkalmazot- azaz közvetlen tettesként az követheti el, aki az adó- tat, hozzátartozót, könyvelőt vagy jogi képviselőt a hatóságnak bevallani köteles az adókötelezettség társasággal kapcsolatos feladatok ellátásával, azon- szempontjából jelentős tényeket (így tehát gondos- ban ez nem eredményezi a felelősség átszállását, a kodni az adóbevallásnak az elkészítéséről és benyúj- továbbiakban is a vezető tisztségviselő felel azért, tásáról). A Kúria korábban, felülvizsgálati eljárásban hogy a céggel kapcsolatos gazdasági események hozott több határozatában (BH 2010.114., BH 2010.319., megfelelően könyvelve legyenek, a könyvviteli nyil- BH 2013.200.) is rámutatott, hogy e bűncselekményt vántartások rendben legyenek, illetőleg az adóbe- azonban más elkövetői minőségben, így közvetett vallások benyújtásra kerüljenek. A feladatok átenge- tettesként, bűnsegédként olyan személy is elkövet- dése esetén a vezető tisztségviselő köteles folyama- heti, akinek nincs jogi kötelezettsége a tényekre vo- tosan ellenőrizni a megbízott személy tevékenysé- natkozó nyilatkozattételre (azaz nem ügyvezető). gét, és amennyiben problémákat észlel, azokra azon- Következetes az ítélkezési gyakorlat abban, hogy az nal reagálnia kell. Hiába jogosult adott esetben a ún. közvetett tettesség állapítható meg, ha az elkö- könyvelő az adóbevallások aláírására, lebélyegzésére vető más, a tévedése miatt nem büntethető személyt és benyújtására, a társaság vezető tisztségviselőjé- (strómant) mint eszközt használ fel a bűncselekmény nek legalább a bevallási időszak lejártát követően elkövetéséhez.6 ellenőriznie kell, hogy a könyvelés rendben van-e, az adóbevallások benyújtása megtörtént-e. Ez az el- A gazdasági társaság adóbevallásának benyújtá- lenőrzés nem állhat meg annál a pontnál, hogy e sára, az adófizetéssel kapcsolatos jognyilatkozatok körben szóban tájékoztatást kér és kap, mivel a cég megtételére az ügyvezető köteles. A bírói gyakorlat tevékenysége kapcsán kizárólagos polgári és bünte- kimunkálta azt az esetet, amikor a gazdasági társa- tőjogi felelősséggel tartozik, a vezető tisztségviselő ság ügyvezetését névleg egy ún. strómanra átruház- – függetlenül végzettségétől, felkészülésétől – köte- zák, de a gazdasági társaságot ténylegesen a mögötte les megismerni az adóbevallások tartalmát. Ilyen álló személy irányítja, aki így a bírói gyakorlatnak körülmények között a gondatlanság megállapítására megfelelően a költségvetési csalásnak közvetett tet- nem kerülhetett sor, a cselekmények szándékosak, tese lehet, mivel a cég tevékenységében semmilyen figyelemmel arra, hogy a könyvelő igénybevételére szerepet nem vállaló bejegyzett ügyvezető felhasz- – a bírói gyakorlat szerint – csak mint teljesítési se- nálásával követi el a cselekményt. Abban az esetben gédként van mód.9 azonban, amikor a bejegyzett ügyvezető – amellett, hogy mindenben egy másik személy kérésére és irá- A társadalomra való veszélyességben (azaz az nyítása alapján jár el – a cég tevékenységéről tudo- adójogi norma tartalmában) való tévedés: a Leg- mást szerez, és abban az üzleti tárgyalásokon való felsőbb Bíróságnak a Bfv.13/2009/5. számú ítélete megjelenésével, okiratok aláírásával szerepet vállal kimondja, hogy a szakirodalomra, a jogtudomány annyira, hogy nem állítható, teljes tudatlanságban kiemelkedő alakjainak a munkájára, vagy akár bün- (tévedésben) lett volna a cég tevékenységét illetően, tetőjogi tankönyvére (az azokban megjelent okfej- őt mint ügyvezetőt fogja terhelni a felelősség a cég tésekre) történő hivatkozás sem elegendő az ilyen adóbevallásának benyújtásáért, és azért, hogy az jellegű tévedésnek a megállapításához, azt legfeljebb adóbevallás a valóságnak megfelelő adatokat tartal- csak a jogalkalmazó szervek döntései, illetőleg téves mazzon. Az, hogy ezt a kötelességét nem teljesíti, és jogi tájékoztatásai alapozhatják meg.10 nem ellenőrzi, hogy a cég tevékenységét az ő hozzá- járulásával irányító személy ennek eleget tesz-e, nem A törvényi egység mentesítheti őt a mint a cég ügyvezetőjét terhelő A költségvetési csalás 2012. január 1. napján ha- kötelezettségek alól.7 tályba lépett tényállásának törvénybe iktatásával a A tévedés lehetőségének kérdése 8  Lásd részletesen: Molnár Gábor Miklós: Az adócsalás a költségvetési csalás- ban. HVG-ORAC Kft., Budapest, 2011., 154-157. oldal. A ténybeli tévedés (azaz a könyvelő alkalma- 6  Fővárosi Törvényszék 25.B.406/2013/181., Fővárosi Ítélőtábla 5. 9  PKKB 6.B.80.033/2012/2., Fővárosi Törvényszék 31.Bf.8633/2012/55. 10  Lásd részletesen: Dr. Fodor Balázs Gábor: Az ÁFA-csalások büntető- 50 Bf.11/2016/32. jogi megítélésének elméleti és gyakorlati kérdései. In.: A költségvetés büntetőjogi 7  Fővárosi Törvényszék 1.B.1373/2015/79., Fővárosi Ítélőtábla 1. védelme konferencia előadásainak szerkesztett változata. Károli Gáspár Református Bf.127/2017/7. Egyetem Állam- és Jogtudományi Kar, Budapest, 2017., 104–106. oldal.