Sipka Péter: A HOZZÁTARTOZÓI KÁRIGÉNYEK ÉRVÉNYESÍTÉSÉNEK ELJÁRÁSJOGI NEHÉZSÉGEI A MUNKAÜGYI PEREKBEN

A HOZZÁTARTOZÓI KÁRIGÉNYEK ÉRVÉNYESÍTÉSÉNEK ELJÁRÁSJOGI NEHÉZSÉGEI A MUNKAÜGYI PEREKBEN SIPKA PÉTER ügyvéd, egyetemi tanársegéd (DE ÁJK) 1. BEVEZETÉS, A PROBLÉMA FELVETÉSE bekövetkezett kár megtérítése alól nem mentheti ki ma- gát, azaz felelőssége minden esetben fennáll. Idetartoz- A 2012. évi I. törvény (Mt.) a munkáltatói kártérítési nak mindazok a körülmények (eszközök, energia, mun- felelősséget új alapokra helyezve átalakította a mun- kavállalók), amelyeknek működésére a munkáltatónak káltató oldalán felmerülő bizonyítási kötelezettsége- tevékenysége során befolyása van. Mindez ugyanakkor ket, amivel a kimentés új rendszerét alkotta meg azzal a – Kenderes György szavaival élve – azt is jelenti, hogy a céllal, hogy visszafogja a korábbi bírói gyakorlat alap- korábbi kockázattelepítési jellegű szabályrendszer át- ján kialakult – munkáltatókra meglehetősen kedvezőt- fordult a munkáltatóról a munkavállalóra, azaz a mun- 1 len – folyamatokat. A jogalkotó az Mt. 166. § (2) bekez- káltató ellenőrzési körén kívül eső károkat már a mun- 3 dés a) pontjában az előreláthatóság és az ellenőrzési kö- kavállaló viseli. Az ellenőrzési körre nézve jelenleg még rön kívüliség együttes bizonyítását várja el a munkál- nem találkozhatunk a bíróságok által kimunkált egzakt tatótól a pernyertesség érdekében. Mindez a kártérítési definícióval, azonban a Kúria egy frissnek mondható 4 perek elsöprő többségében lényeges változást nem döntésében rámutatott arra, hogy az ellenőrzési körön eredményez (lásd pl. EBH 2015.M.2., amely az ellen- kívüliség nem dönthető el pusztán azon az alapon, hogy őrzési kör fogalmát tágítja), azaz a bíróságok a munkál- a munkavállaló a munkáltató telephelyén kívül végezte a tató felelősségét nem engedik csökkenteni. munkát, mivel létezhetnek olyan körülmények (pl. a Létezhet azonban olyan káresemény, ahol a munkavál- munkavállaló megfelelő munkaeszközzel történő felsze- lalót a munkahelyen kívül úgy éri károsodás, hogy abban relése), amely a munkáltató ellenőrzési körébe tartozik esetlegesen egy harmadik személy közrehatása is vélel- akkor is, ha a tényleges munkavégzés folya-matára a mezhető, vagy konkrétabban a károkozó egy harmadik munkáltatónak nincs ráhatása. fél. Ezekben a perekben, melyeket gyakran a(z elhalt) A másik bizonyítandó kérdés az adott baleset előre munkavállaló hozzátartozói indítanak, az ellenőrzési nem láthatósága, nevezetesen, hogy a munkáltatónak a kör és az előreláthatóság fogalma olyan bizonytalan károkozó körülménnyel nem kellett számolnia, és nem helyzetet eredményez, ami eredményeképpen könnyen volt elvárható, hogy a károkozó körülmény bekövetke- elképzelhető, hogy a hozzátartozó rossz személlyel zését elkerülje, vagy a kárt elhárítsa. Erre nézve az az szemben indít pert, viselve ennek negatív konzekvenciá- elv körvonalazódik, hogy a munkáltatónak az abszt- it. A jelenlegi perrendi szabályok alapján ugyanis nincs rakt veszéllyel határos valamennyi lehetséges károk- 5 lehetőség arra, hogy munkaügyi perbe az általános pol- kal számolnia kell , azonban olyan döntések is napvilá- gári jogi felelősségen alapuló igényt érvényesítsen vala- got láttak már, ahol a reális veszélytől elmozdulva, lé- ki, ami odavezethet, hogy a felperes a látszólag bizto- nyegében bármilyen veszély felmérését és kezelését el- sabbnak tűnő munkajogi felelősség szerinti pert indítja várták a munkáltatótól. 6 meg, ami – pervesztessége esetén – komoly anyagi és A korábbi Mt. alapján az ítélkezési gyakorlat egységes időbeli sérelmet jelent számára. Jelen cikkben azt vizs- volt abban, hogy a munkavállalót ért (üzemen kívüli) gálom meg, hogy az új Pp. kodifikációja során van-e arra balesetek vonatkozásában következetesen megítélték a lehetőség, hogy ezt a helyzetet a jogalkotó kezelje. hozzátartozók (jellemzően nem vagyoni) kárigényét is. A Kúria ítéletei a jogalap tekintetében az esetek túlnyo- mó részében a kereseteknek helyt adott, és pusztán egy 2. AZ MT. KIMENTÉSI RENDSZERE esetben utasította el az igényt, de ebben az esetben is a MINT BIZONYÍTÁSI TEHER foglalkozási megbetegedés munkahellyel történő össze- függésének bizonyítatlansága okán. Az ítéleti tényállá- A 2012-es Mt. elvét korábbi szabályozással szemben sok között találhatunk olyanokat, amelyekben a munka- – amelyet lényegében úgy lehetne összefoglalni, hogy a vállaló munkavégzés közben utazott gépjárművel, és „működési körbe” tartozik minden olyan esemény, ami eközben súlyos (halálos) balesetet szenvedett. Ilyen nem következett volna be akkor, ha nem történik mun- 2 kavégzés – az esetek köre szűkült, és egy objektívebb fogalom köré csoportosul. Az új szabályból továbbra is 3 Kenderes György: Gondolatok és felvetések az új Munka Törvény- következik, hogy a munkáltató az ellenőrzési körében könyve általános rendelkezéseihez és felelősségi szabályaihoz. Gazda- ság és Jog, 2013/9, 17. 4 EBH 2015.M.2. 5 Csöndes Mónika: Az előreláthatósági korlát szabálya – a szerző- 1 Az új Munka Törvénykönyve törvénytervezetéhez benyújtott mi- désszegési kártérítési jog és a munkajogi kártérítési jog. Pécsi Munkajo- niszteri indokolás, 166–167. §-hoz fűzött indokolás. gi Közlemények, 2015/1–2, 15. Fabók András: A kártérítési járadék a munkajogban, Munkaügyi 2 6 Pl. Debreceni Törvényszék 2. Mf. 20.713/2015/4. számú közbenső Szemle, 2001/2:52. ítélete. / / 46 | ELJÁRÁSJOGI SZEMLE 2016 2 2016 2 ELJÁRÁSJOGI SZEMLE | 47

előzmény alapján a bíróságok egységesen kimondták a definícióját is. Eszerint a munka törvénykönyvéről szó- munkáltató felelősségét tekintettel arra, hogy a műkö- ló 2012. évi I. törvény (a továbbiakban: Mt.) alapján lé- dési kör MK 29. által pontosított fogalmába illeszkedett, tesített, közalkalmazotti – törvényben foglalt kivéte- hiszen a hivatkozott állásfoglalás kimondta, hogy „a lekkel – a szolgálati, a közfoglalkoztatási, a sporttör- munkaviszonnyal összefüggésben történik a károsodás vény alapján kötött munkaszerződéses, a szakképzés akkor is, ha az a munkavállalót a munkáltató telephelyén során kötött tanulószerződésből eredő, a nemzeti fel- kívül, pl. kiküldetés során éri.” A munkáltató a felelősség sőoktatási törvény szerinti hallgatói munkaszerződés- alól nem tudott mentesülni, mivel önmagában a telephe- ből eredő a szociális szövetkezettel és foglalkoztatási lyen kívül végzett munka ezt nem alapozta meg akkor, szövetkezettel létesített tagi munkavégzési jogvi- ha a munkáltató működési köre és a baleset között oko- szonyból (a továbbiakban együtt: [munkaviszony] zati összefüggés volt megállapítható. származó pert kell érteni. A tervezet indokolása kieme- Felmerül azonban a kérdés, hogy a telephelyen kívül li, hogy a munkaügyi perek olyan specialitásokkal bír- történt balesetek, különösen a közlekedési balesetek nak, amelyek a külön szabályozás fenntartását feltétle- esetében érvényesül-e a jogalkotói akarat, mely szerint nül indokolttá teszik, különösen arra is tekintettel, a szabályok módosításának indoka, hogy „szűkítse a bí- hogy ez a felek egzisztenciális helyzetét az általánostól rói gyakorlatban kialakult rendkívül széles körű mun- lényegesen nagyobb mértékben befolyásolja. 11 7 káltatói kártérítési felelősséget.” A jogalkotó szerint A jelen téma szempontjából kiemelendő a tervezet ugyanis nem tartható fenn a korábbi joggyakorlat, 528. §-ának (5) bekezdése, amely szerint munkavállaló amely olyan tényállásokban is megállapította a mun- és a munkáltató közötti, a munkaviszonnyal közvetlen káltató kártérítési kötelezettségét, amelyekben „a kár kapcsolatban lévő jogra alapított igény munkaügyi per- bekövetkezésére a munkáltatónak nem lehetett még ben is érvényesíthető. Ennek célja, hogy amennyiben a közvetett befolyása sem és ezzel a munkáltatói tevé- törvényi tényállásba tartozó esetkörben munkaügyi kenység jellegétől függetlenül lényegében általánossá per indul, akkor annak keretében a peres felek közötti, tette a polgári jog veszélyes üzemi felelősségét a mun- a munkaviszonnyal közvetlen kapcsolatban lévő jogra 8 káltatói kárfelelősség körében.” Az indokolás egyértel- alapított igény szintén elbírálható legyen (adhéziós művé teszi, hogy a felvetett tényállásnál a jogalkotó per). Ezáltal elkerülhető, hogy az igény jogosultjának 12 szándéka a munkáltató mentesülése, a károsult pedig külön polgári pert kelljen indítania. Ez az elgondolás az igényét közvetlenül a károkozóval (illetőleg közleke- előremutató és a gyakorlati problémákat sok esetben dési baleset esetén a vétkes jármű kötelező felelősség- széleskörűen kezelni is tudja, azonban az indokolás fent biztosítójával) szemben tudja érvényesíteni. Ebből ki- említett rendelkezéseiből az következik, hogy az adhé- indulva a közlekedési balesetben elhalt hozzátartozók ziós perek pusztán a munkáltató és a munkavállaló kö- a károkozóval szemben léphetnének fel, ami azonban zötti jogviszonyokból eredhessenek. lényegesen megnehezíti az eljárást, hiszen egy közleke- Így tehát a javaslat adós marad azzal, hogy az esetle- dési baleset során a kötelezett személye sok esetben ges harmadik személy károkozóval szemben a munka- nem egyértelmű, azaz a károsult nem is tudja, hogy igé- vállaló (vagy hozzátartozói) az igényüket ugyanazon nyét kivel szemben kell előterjesztenie. Nehezíti a hely- perben érvényesíthessék, amelyben a bíróság feladata zetet, hogy egy baleset elbírálása során gyakran más lehetne annak eldöntése, hogy a kártérítési felelősség eljárások (pl. büntetőeljárás) is megindul a felelősség kit és milyen mértékben terhel. A perlési lehetőség tisztázása érdekében, ami odavezet, hogy akár több ilyen mértékű – szűk szabályok között engedett – kiter- évig vitatott az igény jogalapja, sőt mivel egy halálos ki- jesztése a munkajogi kártérítési perek elbírálását menetelű közúti balesetben a munkavállaló hozzátar- nagyban megkönnyítené, hiszen a károsult valamennyi 9 tozója a büntetőeljárásban nem sértett , pusztán egyéb potenciális károkozót a közöttük fennálló jogviszony- 10 érdekelt , így a kártérítés vonatkozásában meglehe- tól függetlenül egyetlen perben tudna perelni, és a ké- tősen beszűkülnek a lehetőségei. sőbbi bizonyítás eredménye lehetne az, hogy a munka- jogi vagy polgári jogi felelősség pontosan kit és milyen mértékben terhel. A probléma munkaügyi perben tör- 3. A MUNKAÜGYI PEREK AZ ÚJ PP. ALAPJÁN ténő rendezése azért is indokolt volna, mert így a káro- sult élni tudna a kedvezőbb eljárásjogi lehetőségekkel A Pp. koncepciója a XXXIX. fejezetben tárgyalja a és igénybe tudná venni a munkavállalói költségkedvez- munkaügyi pereket, meghatározva a munkaügyi per ményt is, ami elől egy polgári perben el van zárva. 4. A PERFELVÉTELI SZAKASZ – LEHETSÉGES 7 A 2012. évi I. törvényhez fűzött indokolás, 166–167. §-hoz fűzött indokolás. MEGOLDÁS? 8 A 2012. évi I. törvényhez fűzött indokolás, 166–167. §-hoz fűzött indokolás. A felvetett problémára érdekes megoldást nyújthat a 9 Az 1998. évi XIX. törvény 51. § (1) bekezdése alapján sértett az, aki- perfelvételi szakasz bevezetése. A koncepció 185. § (1) nek a jogát vagy a jogos érdekét a bűncselekmény sértette vagy veszé- lyeztette. 10 Be. 55. § (1) bekezdése szerint egyéb érdekelt az, akinek a jogára vagy a jogos érdekére a büntetőeljárásban hozott határozat közvetlen 11 A Polgári perrendtartásról szóló törvény tervezete (továbbiakban: hatással lehet, az őt érintő körben indítványokat és észrevételeket tehet, Pp. koncepció) 477., forrás: http://www.kormany.hu/download/c/4c/ a határozat reá vonatkozó rendelkezése ellen jogorvoslattal élhet, és a a0000/20160411%20Pp%20el%C5%91terjeszt%C3%A9s_honlapra.pdf tárgyaláson megjelenhet. 12 Pp. koncepció 480. / / 48 | ELJÁRÁSJOGI SZEMLE 2016 2 2016 2 ELJÁRÁSJOGI SZEMLE | 49

bekezdése szerint „a perfelvétel körében a felek perfel- hassa. Ez elvben azt is jelenti, hogy – amennyiben a pert vételi iratban feltüntetett vagy perfelvételi tárgyalá- vélhetőleg tévesen a munkáltatóval szemben indította son előadott, tényre és jogra vonatkozó állítással, taga- meg a károsult – a felperes a felesleges és vesztesnek dással vagy elismeréssel, ezekből következő kérelem- ígérkező pert még megfelelő időben be tudja fejezni, a mel, a tények megállapításához szükséges bizonyítási keresetétől el tudjon állni. indítvánnyal, a bizonyítékok és a bizonyítási indítvá- Tekintettel azonban arra, hogy a kártérítési perek nyok értékelésére vonatkozó nyilatkozattal, valamint nagy százalékában a keresetindításkor még nem áll bizonyítási eszköz rendelkezésre bocsátásával (a to- rendelkezésre valamennyi (ok-okozati összefüggést vábbiakban együtt: perfelvételi nyilatkozat) – a bíróság kétséget kizáróan alátámasztó) bizonyítási eszköz, közrehatása mellett – meghatározzák a jogvita kerete- ezért a perfelvételi szakasz nem nyújt érdemi védelmet 13 it”. Mindezt kiegészíti a munkaügyi perekre vonatko- a munkaügyi perekben kárukat érvényesíteni kívánók zó külön szabályozás az 540. §-ban, amely szerint, ha a számára. perfelvételi tárgyaláson a felek személyesen vagy kép- viselőik útján megjelentek, a bíróság a perfelvételi tár- gyalást a felek megegyezésére irányuló egyeztetésével 5. ÖSSZEGZÉS is megkezdheti; ebből a célból az elnök a jogvita egészét a felekkel megtárgyalhatja. A fentiek alapján látható, hogy a munkaügyi perek Ezen szakasz célja, hogy a bíróság meghatározza a számos olyan specialitással bírnak, amely indokolttá és jogvita tartalmát és kereteit. A Pp. koncepció indokolá- szükségessé teszi a külön szabályozás fenntartását. En- 14 sa szerint a bíróság a felek részére iránymutatást nek egyik leglényegesebb eleme azon jogalkotói kiindu- nyújthat, amely eredményeként minden szereplő szá- lás, miszerint a munkáltató és munkavállaló gazdasági mára tisztázódik és véglegeződik a jogvita tárgya és (és gyakran tudásbeli) egyenlőtlenségét a peres eljárás- keretei. ban is tompítani szükséges, amelyből eredően a per egé- Elvben ez a szakasz lehetőséget biztosíthatna arra, szében biztosítani kell bizonyos védelmi elemeket. hogy a bíróság útmutatást nyújtson a felek (és így a fel- A tanulmány első részében leírtak szerint a kártérí- peres) részére abban a körben is, hogy az adott kerese- tési perek sajátossága, hogy a klasszikus bizonyítási tet megfelelő személy ellen nyújtotta-e be, azaz meg- kötelezettségtől eltérően a munkáltató kimentési lehe- előzze a felesleges pereskedést. A munkaügyi perek ál- tőségein van a hangsúly, amely azonban azt is eredmé- talam felvetett eseteiben ez a lehetőség vélhetően nem nyezi, hogy sok esetben a per igazi formálója nem a fel- fog markáns eredményeket hozni, annál is inkább, mert peres, hanem az alperes. a munkáltató mentesülése gyakran valamilyen szak- Mindezekre figyelemmel jogalkotói szempontból in- kérdés eldöntésétől is függ, amely a per kezdeti szaka- dokolt lenne az 528. § (5) bekezdés oly módon történő szában még nem ismert. meghatározása, amely lehetővé tenné azt, hogy bizo- A munkaügyi perek kapcsán a perfelvételi szakasz is nyos jogcímek (pl. kártérítés) esetén a munkavállaló 15 eltérően alkalmazandó , hiszen lehetőség van arra, perlési lehetősége ne szorítkozzon csupán a munkálta- hogy az elnök a jogvita egészét a felekkel megtárgyal- tóra, hanem lehetőség legyen arra is, hogy az alapvető- en munkaviszonyból eredő követelések (a tervezet szö- vege szerint a munkaviszonnyal közvetlen kapcsolat- ban lévő jogra alapított igény) esetén a munkavállaló 13 Pp. koncepció 79. 14 Pp. koncepció 341. harmadik személlyel szemben egyazon eljárás keretein 15 Pp. koncepció 487. belül érvényesíthessen igényt. / / 48 | ELJÁRÁSJOGI SZEMLE 2016 2 2016 2 ELJÁRÁSJOGI SZEMLE | 49