CSATLÓS Erzsébet: Az általános konzuli hatósági együttműködések elméleti kérdései

kintetben tartalmilag nem változtat a szabályozáson, dosítása szerintem szükségtelen, mivel a gyakorlatban csupán az eddig is működő gyakorlatot vetette papírra. valóban a tanúk befolyásolásának van a legnagyobb A koncepció viszont kiegészíti a hatályos szabályo- esélye és jelentősége. Egyrészt a büntetőeljárásban zást annyiban, hogy letartóztatási okként szolgálhat az részt vevő egyéb személyek, mint például a segítők, tá- az eset is, ha a vádlott az eljárás tárgyát képező bűncse- mogatók, képviselők jelenléte a büntetőeljárásban lekményt folytatja. A d) pontos előzetes letartóztatási egyébként is elég szűk körben fordul elő, másrészt a je- ok első fordulatánál egy még kísérleti vagy előkészületi lenlegi megfogalmazás sem rekeszti ki ezeket a szemé- szakban lévő bűncselekmény miatt rendel el a bíróság lyeket, csupán kiemeli a tanú személyét ebből a sorból. előzetes letartóztatást azért, mert fennáll a bűncselek- Felmerült azonban egy új letartóztatási ok felvételé- mény befejezésének a veszélye, és a megalapozott felte- nek a lehetősége, miszerint szankcionálná a jogalkotó a vés elegendő az elrendeléshez. A tervezet kiegészítése terhelt többszöri, súlyos mulasztását. Jelen esetben ak- tehát egy újabb lehetőséget ad – álláspontom szerint kor lenne elrendelhető az előzetes letartóztatás, ameny- helyesen – a letartóztatás elrendelésére, amennyiben nyiben a terhelt többször, folyamatosan, visszatérően az eljárás tárgyát képező bűncselekményt folytatja. nem jelenik meg a számára kötelező eljárási cselekmé- A c) pontos letartóztatási okon, azaz a bizonyítás nyeken. Álláspontom szerint az új különös ok bevezeté- meghiúsításának, megnehezítésének vagy veszélyezte- se indokolatlan lenne, mivel a gyakorlat számára is- tésének módjain annyi változás történt, hogy immáron mert ez a letartóztatási ok, hisz a Be. 129. § (2) bekez- nemcsak a tanúkra, hanem a büntetőeljárásban részt dés b) pontjába illeszkedik, miszerint „megalapozottan vevő más személyekre is kiterjeszti a szabályozást a feltehető, hogy az eljárási cselekményen a jelenléte 58 jogalkotó. A hatályos szabályozás Be. 129. § (2) bekez- másképp nem biztosítható”. dés c) pontjában meghatározott előzetes letartóztatási A kétrészes cikksorozat első felében az előzetes le- ok úgy fogalmaz, hogy „különösen a tanúk befolyásolá- tartóztatás elrendelésével kapcsolatos gyakorlatot ele- sával vagy megfélemlítésével”, mely szóhasználat mó- meztem és az új Be. tervezettel kapcsolatos véleménye- met fogalmaztam meg. A cikk második felében a letar- tóztatás megszűnését és megszüntetését veszem gór- 58 A Magyar Helsinki Bizottság véleménye az új Büntetőeljárási tör- cső alá, kiemelt figyelmet szentelve az életfogytig tartó vényről, Letölthető: http://www.helsinki.hu/wp-content/uploads/MHB_ velemeny_Be_tervezet_20160620.pdf (letöltési idő: 2017. január 05.) előzetes problematikájának. AZ áltAlános konZUli hAtósági együttmŰködések elméleti kérdései 1 CSatLóS ERZSébEt adjunktus (SZTE ÁJTK) A konzuli hatóságok a feladataikat különböző együtt- szont amellett, hogy ismét a figyelem középpontjába he- működési formákon keresztül valósítják meg, amelyek lyezte az uniós polgárok azon jogát, hogy harmadik álla- alapvetően két csoportra oszlanak aszerint, hogy a sa- mokban bármely tagállamhoz fordulhatnak konzuli vé- ját államuk hatóságaival, vagy más államok hatóságai- delem okán, új lendületet adott a jogalkalmazásnak az- val való kooperációról van szó. 1 zal, hogy – a hatásköri korlátok között maradva – a ko- A konzuli hatóságok együttműködését azonban új rábbinál nagyobb hangsúlyt fektet a konzuli hatóságok megvilágításba helyezte az Európai Unió (EU). Nem új- együttműködésében rejlő potenciálba. Már az irányelv donság, hogy az EU a különböző politikái hatékony vég- címe is kiemeli a koordinációs és együttműködési intézke- rehajtása kapcsán épít a tagállami hatóságok együtt- dések fogalmát, ezért egyre sürgetőbb a feladat, hogy az működésére. A 2015. április 20-án elfogadott, majd európai közigazgatás ezen ágát rendszertanilag is elhe- 2 2018. május 1-jével hatályba lépő tanácsi irányelv vi- lyezzük, valamint magát a kifejezést, illetve annak tar- talmát is definiáljuk ezen a jogterületen. Jelen tanulmány a konzuli hatósági együttműködé- 1 Az Emberi Erőforrások Minisztériuma ÚNKP-16-4-III. Kódszámú sek azon általános elméleti kérdéseit igyekszik átte- Új Nemzeti Kiválóság Programjának Támogatásával Készült. A kinteni, amelyeket azelőtt érdemes tisztázni, mielőtt szerző ezúton mond köszönetet dr. Siket Juditnak az írás elkészüléséhez az uniós jogi vetületet, és az ebből eredő kötelezettsé- nyújtott szakmai segítségéért. 2 A Tanács (EU) 2015/637 Irányelve (2015. április 20.) a harmadik or- geinket ezzel összefüggésben – a következő lapszám- szágokban képviselettel nem rendelkező uniós polgárok konzuli védel- ban megjelenő írásban – számba vennénk. mét elősegítő koordinációs és együttműködési intézkedésekről és a 95/553/EK határozat hatályon kívül helyezéséről. [Konzuli irányelv] HL L 106. 2015.4.24. 1.; 18. cikk. / / 32 | ELJÁRÁSJOGI SZEMLE 2017 1 2017 1 ELJÁRÁSJOGI SZEMLE | 33

1. A konZUli hAtósági együttmŰködések tet, valamint a konzuli tisztviselő munkáját a külügyi fogAlmA és külgazdasági miniszter irányítja. 11 A konzuli képviseletek létesítése, továbbá az, hogy a Mielőtt részletesen tanulmányoznánk az egyes együtt- konzuli tisztviselő külföldön milyen tevékenységek vi- működési típusokat, tisztázni szükséges, hogy mit ér- telére jogosult, mindig a tevékenység helye szerinti ál- tünk konzuli hatósági együttműködés alatt. lammal fennálló aktuális kapcsolatok függvénye, konk- A konzuli képviseletek – mint a külképviseletek egyik rétan Magyarország és az adott fogadó állam által kö- 3 12 fajtája – nem önálló jogi személyek, hanem a Külügyi tött nemzetközi szerződés által meghatározott. Álta- és Külgazdasági Minisztérium – a külpolitikáért felelős lánosságban tehát csak az évszázadok alatt kikristályo- miniszter által irányított központi államigazgatási sodott, gyakorlatra épülő, és az azt azóta is formáló szerv hivatali szervezetének, a Kormány döntése alap- szokásjogi alapokon nyugvó konzuli kapcsolatokról ján létrehozott – külföldön működő, önálló szervezeti szóló bécsi egyezmény (BKE) szabályaira hagyatkoz- 4 egységei. A Magyarország diplomáciai és konzuli kép- hatunk a konzuli feladatok tekintetében, a tevékenység viseletei – ideértve a tiszteletbeli konzuli tisztviselő ál- korlátaira vonatkozó konkrétumot a kétoldalú konzuli tal vezetett konzuli képviseletet is –, valamint a minisz- szerződésben kell keresni. A konzuli feladatok sok- ter és a konzuli tisztviselő alkotta magyar konzuli szol- színűek: (a) vannak kereskedelmi, gazdasági, kulturá- gálat (a) közigazgatási hatósági tevékenységet, és (b) lis és tudományos kapcsolatok fejlesztésének előmoz- annak nem minősülő közigazgatási feladatot lát el kül- dítására irányuló, a diplomáciai feladatokhoz hasonló földön, a fogadó állam területén. Ezeket hívjuk össze- tevékenységek; (b) vannak kifejezetten segítségnyúj- 5 foglaló néven konzuli feladatoknak , amelyek teljesíté- tásra és érdekvédelemre irányuló feladatok, amelyek se során a konzuli tisztviselő „együttműködik hazai és elsősorban a külföldön– fogadó államban – bajba jutott külföldi szervezetekkel, valamint magánszemélyekkel.” 6 állampolgároknak nyújtott különböző jellegű – a ható- 7 Magyarország konzuli tisztviselője a diplomáciai sági eljárástól az egyszerű tájékoztatásig terjedő – vagy konzuli képviseleten a miniszter megbízása alap- szolgáltatásokban öltenek testet; (c) vannak, amelyek ján konzuli feladatot ellátó személy. Konzuli tisztvi- kifejezetten a hazai közigazgatási eljárásokhoz való selőnek minősül a hivatásos konzuli tisztviselő és a könnyebb hozzáférést szolgálják azzal, hogy meghatá- 8 tiszteletbeli konzuli tisztviselő. A konzuli képviselet rozott eljárások a konzuli hatóságok előtt is megindít- vezetője konzuli tisztviselő. hatók, esetleg a teljes alapeljárás lefolytatására is van Közigazgatási hatósági jogkörrel, hatáskörrel csak a lehetőség, illetve (d) meghatározott közjegyzői jellegű külügyi és külgazdasági miniszter mint konzuli tisztvi- tevékenységek is elérhetőek, mint a felülhitelesítés, 9 selő, illetve az a hivatásos konzuli tisztviselő rendel- vagy a fordításkészítés. 13 10 kezik, akit ő erre felhatalmazott. A konzuli képvisele- 11 Konztv. 2. cikk (1) bek. 12 Ustor Endre: Magyarország konzuli szerződései és az egyenlő elbá- 3 Külképviselet: Magyarországnak a Kormány döntése alapján létre- nás. Külpolitika, 5. 1978. 77. hozott, külföldön működő diplomáciai képviselete, konzuli képviselete, 13 A konzuli feladatok a BKE 5. cikke szerint a következők: a) a küldő az előbbiek alá rendelt, a fogadó államban, illetve – nemzetközi szerző- állam, valamint a küldő állam honosai, természetes és jogi személyei ér- dés vagy megállapodás alapján – harmadik államban működő kereske- dekeinek védelme a fogadó államban, a nemzetközi jog által megenge- delmi képviselete, hivatala és irodája, a nemzetközi szervezet mellett dett keretek között; b) a küldő állam és a fogadó állam közötti kereske- működő állandó képviselete, külföldi magyar intézet. 19/2016. (VIII. delmi, gazdasági, kulturális és tudományos kapcsolatok fejlesztésének 31.) KKM utasítás a Külgazdasági és Külügyminisztérium Szervezeti és előmozdítása, és baráti kapcsolataik elősegítése minden más módon, az Működési Szabályzatáról [KKM SzMSz] 1. cikk (4) bek. b) pont. Egyezmény rendelkezéseinek keretei között; c) tájékozódás minden 4 KKM SzMSz, 2. cikk (1); 172/2012. (VII. 26.) Korm. rendelet a tartós megengedett módon a fogadó állam kereskedelmi, gazdasági, kulturális külszolgálatról és az ideiglenes külföldi kiküldetésről [Külszoltv.] 3. cikk és tudományos életének viszonyairól és alakulásáról, ezekről jelentésté- (2) bek.; vö. BH 2009.252. tel a küldő állam kormányainak és felvilágosítás adása az érdekelt sze- 5 Vö. Vienna Convention on Consular Relations. Vienna, 24 April 1963. mélyeknek; d) útlevelek és egyéb úti okmányok kiállítása a küldő állam 596 UNTS 261. [kihirdette: 1987. évi 13. törvényerejű rendelet, a továb- honosai részére, valamint vízumok és megfelelő iratok kiadása a küldő biakban: BKE] 5. cikk. államba utazó személyek számára; e) segítség és támogatás nyújtása a 6 2001. évi XLVI. törvény. a konzuli védelemről [Konztv.] 1. cikk (2) bek. küldő állam honosai, természetes és jogi személyei részére; f) eljárás 7 BKE 70. cikk. közjegyzői és anyakönyvvezetői minőségben és ezekhez hasonló, vala- 8 Konztv. 2. cikk (2) bek. mint egyéb közigazgatási feladatok végzése, amennyiben ezt a fogadó 9 A 2006. évi CIX törvény koncepciója szerint a Kormány szervezetala- állam törvényei és más jogszabályai nem tiltják; g) a küldő állam hono- kítási szabadságának bővítése érdekében a törvény a konkrét állam- sai, természetes és jogi személyei érdekeinek védelme a fogadó állam te- igazgatási szerv megnevezése helyett feladatkör szerint jelöli ki a hatás- rületén folyó hagyatéki ügyekben, a fogadó állam törvényeinek és más körrel rendelkező hatóságot. A konkrét ügyben eljáró hatóságot a Kor- jogszabályainak megfelelően; h) a fogadó állam törvényei és más jogsza- mány tagjainak feladat- és hatásköréről szóló 152/2014. (VI. 6.) Korm. bályai által megszabott keretek között a küldő állam kiskorú és cselek- rendelet tartalmazza (89. cikk). Méltányossági jogkörben dönt a konzuli vőképtelen állampolgárai érdekeinek védelme, különösen, ha számukra kölcsön visszafizetése alóli mentesítés kérdésében [89. cikk (2) bek. da) gyámság vagy gondnokság elrendelése szükséges; i) a fogadó államban pont, Konztv. 5. cikk (5) bek.], ellátja a hatáskörébe utalt feladatokat a hatályban levő gyakorlat és eljárási szabályok figyelembevételével a diplomata- és a külügyi szolgálati útlevelek vonatkozásában, valamint a küldő állam honosainak képviselete vagy megfelelő képviseletük bizto- magánútlevelek tekintetében a konzuli szolgálat, mint útlevélhatóság ál- sítását szolgáló intézkedések tétele a fogadó állam bíróságai vagy más tal hatáskörébe utalt feladatokat [89. cikk (2) bek. ea) pont], illetve ható- hatóságai előtt avégből, hogy a fogadó állam törvényeinek és más jogsza- sági jogkörben eljárva felülhitelesíti a külföldi felhasználásra szánt ok- bályainak megfelelően ideiglenes intézkedések hozatalát kérjék ezen ál- iratokat. [Konztv. 19. cikk (5) bek.]. A konzuli szolgálat feladat- és hatás- lampolgárok jogainak és érdekeinek megóvására, amennyiben azok tá- körébe tartozó közigazgatási hatósági jogkört minden egyéb esetben a vollétük vagy bármely más ok miatt jogaikat és érdekeiket nem tudják miniszter által erre felhatalmazott konzuli tisztviselő, valamint a mi- időben megvédeni; j) bírósági és peren kívüli iratok továbbítása vagy niszter is gyakorolhat. [Konztv. 19. cikk (1) bek.]. megkeresésének teljesítése a hatályos nemzetközi megállapodásoknak 10 Konztv. 19. cikk (1) bek. megfelelően vagy ilyen megállapodások hiányában a fogadó állam törvé- / / 34 | ELJÁRÁSJOGI SZEMLE 2017 1 2017 1 ELJÁRÁSJOGI SZEMLE | 35

Ezen belül viszont az, hogy melyek a közigazgatási amelyek a közigazgatási szerv és egy másik közigazga- jellegű feladatok, az állam a közigazgatás mely ágazatá- tási szerv között, valamint a közigazgatási szerv és az hoz biztosít hozzáférést az adott fogadó államban tar- irányítása alá nem tartozó közigazgatás szerv vagy tózkodó vagy élő állampolgárának, és hogy ennek kere- egyéb társadalmi szerv vagy személy között áll fenn. tén belül a konzuli tisztviselőnek milyen feladat-és ha- E jogviszonyoknak is fogalmi kelléke a közigazgatási tásköre van, a fogadó állam jogi normáinak tiszteletben jogi szabályozottság, hiszen enélkül a közigazgatási jog tartása mellett a magyar jogszabályok határozzák meg. (és általában a jog) nézőpontjából érdektelen viszo- 15 A konzuli szolgálat a munkáját cél-eszköz viszonyban nyok. Míg a szuprematív jogviszonyok esetében az másokkal való interakció útján tudja ellátni, szükség- irányítási-felügyeleti tevékenységet gyakorlónak meg- képpen együttműködik a saját és a fogadó állam, vala- határozó befolyása van a jogviszony tartalmát megha- mint bizonyos esetekben más államok szerveivel, ma- tározó szabályok alapján, addig az együttműködési jog- gánszemélyekkel és szervezetekkel. Ezen érintkezés viszony alanyai – ahogyan az elnevezés utal rá – nincse- mindegyike sajátos jogviszony keretében valósul meg, nek egymással hierarchikus viszonyban, és annak elle- az abban részt vevő jogalanyok jogait és kötelezettsé- nére, hogy a jogviszony egyik oldalán mindig közigaz- geit, az alkalmazandó jog pedig a jogviszony jellegétől gatási szerv áll, amely a közérdek szem előtt tartásával függően alakulnak. cselekszik, de a kapcsolata a másik jogalannyal – le- A konzul feladatai ellátása során többféle jogalannyal gyen az akár hazai, akár külföldi szerv, természetes kerül kapcsolatba, és lévén a konzuli képviselet köz- vagy jogi személy – egyenrangú, a közöttük lévő kap- 16 igazgatási szervezeti egység, ennek a kapcsolatnak csolat az érdekek kölcsönös egyeztetésén alapul. Ez 14 java része – de korántsem kizárólagosan – a közigaz- utóbbi jogviszonyok képezik a konzuli hatósági együtt- gatási jog által meghatározott közigazgatási jogviszony. működések körét, és a jogviszony specifikumát – így az A konzuli képviseletek közigazgatási jog által szabályo- együttműködés kihívást jelentő oldalát – a közigazga- zott társadalmi viszonyainak típusai között különbsé- tási jogviszony tartalmát alakító jogi normák adják. A get tehetünk azok jellemzői szerint. konzuli képviselet a közigazgatás külföldre telepített A hatósági jogviszonyokról akkor van szó, amikor a ága, amelynek funkciója kettős: a diplomáciai kapcsola- 17 közigazgatási szerv közhatalmi jogosítványok birtoká- tokhoz hasonló célok mellett azt szolgálja, hogy a kül- ban dönt a jogviszony másik alanyának jogai, illetve kö- földön tartózkodó magyar állampolgár számára is elér- telezettségei felől, továbbá kvázi judiciális szervként hető legyen a hazai közigazgatás, továbbá a személyi eldönti az egymással jogviszonyban álló jogalanyok vi- főhatalom révén biztosítja a magyar állampolgár érde- táját. Abban az esetben, ha a konzuli tisztviselő hatósá- keinek védelmét a fogadó államban. Közfeladatról lé- gi jogkörben eljárva kerül kapcsolatba a jogalanyokkal, vén szó, annak – a nemzetközi jogi alapokon nyugvó és a hatósági eljárás szabályai az irányadók. Ez utóbbi, ún. azáltal befolyásolt – legjelentősebb jogforrása a köz- külső jogviszony esetében beszélhetünk a legrészlete- igazgatási jog. Ahogy arra már utaltunk, a konzuli tevé- sebb szabályozásról az eljárási garanciák miatt. Az irá- kenység esetén egyszerre vannak jelen a nemzetközi nyítási-felügyeleti jogviszonyok szuprematív kapcsola- közjog és az érintett államok belső joga: a nemzetközi tot takarnak. A közigazgatási szerv hatáskörében eljár- közjog teremtette jogi keretek között a konzuli hatóság va irányítja, felügyeli a hierarchiában alatta álló szer- hazája közigazgatási jogi szabályait alkalmazza a foga- veket. Ennek megfelelően a konzuli igazgatás intéz- dó állam jogi normái által lehetővé tett esetekben. Ezt a ményrendszeren belüli jogviszonyai is – államigazga- háromelemű normacsomagot elsőként Lorenz von táshoz tartozó ágazat lévén – hierarchikus jogviszo- Stein kategorizált nemzetközi közigazgatási jogként, nyok. Ezzel szemben a mellérendeltségi – más néven: majd Donato Donati pontosította úgy, hogy élesen kü- együttműködési vagy koordinációs – jogviszonyok azok, lönbséget tett a nemzetközi jog részét képező, nemzet- közi szervezetek igazgatási kérdéseire fókuszáló nem- zetközi közigazgatási jog és az inkább nemzeti joghoz nyeivel és más jogszabályaival összeegyeztethető minden más módon; tartozó közigazgatási nemzetközi jog között. Ez utóbbi k) a küldő állam törvényeiben és más jogszabályaiban előírt ellenőrzési az olyan közigazgatási jogi normákat foglal magában, és felügyeleti jogok gyakorlása a küldő állam szerinti nemzeti hovatar- amely a nemzetközi elemet tartalmazó, zömmel konzu- tozással rendelkező tengeri és folyami hajók, a küldő államban lajstro- li hatóságok által kifejtett tevékenység normaháttere. 18 mozott repülőgépek, valamint ezek személyzete felett; l) segítség nyúj- tása a jelen cikk k) pontjában említett hajóknak és repülőgépeknek, va- A konzuli hatóság idegen állam területén a nemzet- lamint azok személyzetének, a hajók útjáról szóló nyilatkozatok átvéte- közi közjog által szabályozott keretek között, de a nem- le, a hajóokmányok megvizsgálása és láttamozása, valamint a fogadó ál- zeti joga által megszabottan, és a fogadó állam nemzeti lam hatóságai jogkörének csorbítása nélkül vizsgálat folytatása az út- közben történt balesetekre vonatkozóan, és amennyiben a küldő állam törvényei és más jogszabályai engedélyezik, a kapitány, a tisztek és a tengerészek közötti mindenfajta vitás ügy rendezése; m) a küldő állam által a konzuli képviseletre bízott bármely más feladat elvégzése, ame- 15 Szamel Lajos: Az államigazgatási jog. In: Beck György – Czéh lyet a fogadó állam törvényei és más jogszabályai nem tiltanak, illetve György (szerk.) Magyar államigazgatási jog. Általános Rész. Budapest, BM amelyeket a fogadó állam nem ellenez vagy amelyeket a küldő állam és a Könyvkiadó, 1984. 146–147. fogadó állam között hatályban levő nemzetközi megállapodások tartal- 16 Szalai Éva: A közigazgatási jogviszony. In: Fazekas Marianna – maznak. Ficzere Lajos (szerk.): Magyar Közigazgatási jog. Általános rész. Buda- 14 Bizonyos kérdések kapcsán a konzuli képviselet és a másik jogalany pest, Osiris, 2005. 75. között nem közigazgatási jogviszony áll fenn, hanem pl. munkajogi vi- 17 BKE 5. cikk a)–b) pont; vö. BKE 17. cikk. szony áll fenn, vagy polgári jogi viszony. Lásd: Petrik Ferenc: A közigaz- 18 Klaus Vogel: Administrative Law, International Aspects. In: Rudolf gatási jogviszony fogalmam elhatárolása már jogviszonyoktól. Magyar Bernhardt (ed.): Encyclopedia of Public International Law, Vol. 9. Ams- Jog, 2010/9. 527. terdam, Elsevier, 1986. 3–4. / / 34 | ELJÁRÁSJOGI SZEMLE 2017 1 2017 1 ELJÁRÁSJOGI SZEMLE | 35

joga jelentette korlátok között, a szervezeti és tevé- szerűség, az egyszerűség és az ügyféllel való együtt- kenysége sajátosságai miatt gyakorlatilag más szer- működés követelményeinek megfelelően köteles eljár- 23 vekkel való kapcsolatra építve tudja a feladatait meg- ni. Speciális ágazati rendelkezés hiányában a Ket. sza- valósítani. Ezeket a kapcsolatokat együttműködési jog- bályai irányadóak a legtöbb konzuli hatósági eljárásra, viszonyok alkotják, amelyek jellegüknél fogva sokfélék de kivételek természetesen adódnak, mint például a ví- lehetnek, de a közös bennük, hogy valamennyien a Do- zumeljárás, amelyet a Vízumkódex szabályoz. nati-féle közigazgatási nemzetközi jog által meghatáro- Közös a konzuli feladatokban, hogy alapvetően a ma- zottak. Ebben a típusú közigazgatási jogviszonyban a gánfél érdekében kifejtett tevekénységről van szó, így a felek jogait és kötelezettségeit tehát nem egyszerűen a hatósági jogviszonyok is jellemzően jogosító, illetve közigazgatási jog, hanem egy joganyagmassza határoz- deklaratív érdemi döntést eredményeznek. A konzuli za meg, attól függően, hogy milyen célú az együttműkö- szolgálat zömmel szolgáltatási jellegű tevékenységet désük. végez, így a közigazgatási jogviszony azon sajátossága, A továbbiakban ebből a szempontból tárgyaljuk a hogy közhatalmi eszközök állnak mögötte, és a közér- konzuli hatóságok jogviszonyait. dek érvényesítése érdekében végső soron a közigazga- 24 tási szerv döntése kikényszeríthető, háttérbe szorul. Ennek ellenére nem hanyagolható el a jogviszony jelle- 2. A konZUli képviseletek felAdAtAi gének meghatározása, mert az a jogviszony szereplői- és AZok kApcsolAtA AZ együttmŰködési nek eljárási jogait és kötelezettségét alapvetően befo- jogvisZonyokkAl lyásolja. Konzuli érdekvédelem körében létrejött ható- sági jogviszony esetében – amelyeket expressis verbis a 25 19 A konzuli képviseletek funkcionális mentességgel Konztv. megnevez – az eljárási jogok és kötelezettsé- 26 bírnak egy idegen állam területén, a fő rendeltetésüket gek forrása beazonosítható , azok megsértése esetén és feladatukat együttműködési jogviszonyok révén jogorvoslatra van lehetőség: az elsőfokon eljárt konzuli tudják betölteni: a magyar állampolgárok érdekében és tisztviselő döntéseivel szemben a külügyekért felelős 27 javára hatósági és annak nem minősülő feladatokat el- miniszterhez lehet fellebbezni. Kérdésként merül látni. azonban fel, hogy amikor nem hatósági ügyekről van A konzuli hatóság magánféllel való együttműködése szó, akkor milyen jogviszony jön létre a konzuli szolgá- közigazgatási jogviszonyt keletkeztet, azaz a konzuli lat és a magánfél között. Ezzel összefüggésben segítsé- hatóság által – a konzuli törvényben meghatározottak gül hívható Petrik Ferenc gondolatmenete, amely sze- szerint – irányított jogviszony. A konzuli szolgálat a ke- rint, ha a jogviszonyban a közigazgatási jog elemei do- reskedelmi, gazdasági, kulturális és tudományos kap- minálnak, közigazgatási jogviszonyról van szó akkor csolatok fejlesztésének előmozdítása, és a küldő, vala- is, amikor az érdekvédelem körében ún. szolgáltató jel- mint a fogadó állam baráti kapcsolataik elősegítésén legű, közigazgatási tevékenységet végez a szerv, akkor túli tevékenysége hatósági és hatósági ügynek nem mi- is, ha magánjogi jogág szabályainak alkalmazására ke- nősülő feladatokat takar, elsősorban a hozzá forduló rült sor. 28 személyek érdekében. 20 A konzuli szolgálat tevékenysége során egymásra 21 A konzuli szolgálat hatósági és egyéb tevékenységei- épülnek a jogviszonyok abban az értelemben, hogy a 22 ről összefoglalóan a konzuli védelem körébe eső fel- konzuli szolgálat az érdekvédelmi tevékenységét ellát- adatok kapcsán a 2001. évi XLVI. törvény [Konztv.] ren- va nemcsak a magánszeméllyel áll jogviszonyban, ha- delkezik, illetve egyes ágazati jogszabályok telepítenek nem ebből az alapjogviszonyból kinőve, a Konztv.-ben a konzuli tisztviselőre önálló feladatkört – mint például foglalt feladatának teljesítése érdekében együttműkö- a vízumkiállítás –, vagy közreműködő hatósági hatás- dési jogviszonyt képez például a fogadó állam konzuli 29 kört, amikor a konzuli hatóság különböző hatósági hatóságaival , illetve kvázi képviseletként – kirende- 30 ügyek esetében a kérelmek átvételére illetékes, de az lés nélkül, gyakorlatilag ügygondnokként – eljár az il- 31 érdemi eljárást az egyébként hatáskörrel és illetékes- lető ügyében. Emiatt a konzuli szolgálat hatósági és séggel rendelkező hazai közigazgatási hatóság végzi. A konzuli feladatok meghatározó része hatósági jog- viszonyban valósul meg. Ennek során a konzuli tisztvi- 23 2004. évi CXL. törvény a közigazgatási hatósági eljárás és szolgálta- selő mint hatóság a hatásköre gyakorlása során a szak- tás általános szabályairól. [Ket.] 1. cikk (2) bek. 24 Vö. Ket. 126. cikk. 25 Konztv. 19. cikk (3) bek. 26 Vö. Ket. 18. cikk. 19 BKE 43. cikk. 27 Konztv. 19. cikk (7) bek. 20 Konztv. 20. cikk (1) bek. 28 Petrik (2010) i. m. 528; 531. 21 A konzuli tisztviselő a konzuli védelem ellátása érdekében hatósági 29 Például: amennyiben a konzuli szolgálat arról értesül, hogy magyar jogkörben a Konztv. 19. cikk (3)–(4) bekezdése szerint ideiglenes úti ok- állampolgár számára gyám vagy gondnok rendelése válik szükségessé, mányt bocsát ki, hazatérési kölcsönt nyújt, halottszállítási engedélyt ad erről haladéktalanul értesíti a magyar gyámhatóságot. A további eljá- ki, konzuli letéti szolgáltatást nyújt, hatósági bizonyítványt állíthat ki, rásra a magyar gyámhatóság intézkedése irányadó azzal, hogy az eljárás egyéb hatósági tevékenységei közé tartozik például a vízumkiadás Ma- során a konzuli szolgálat a fogadó állam gyámhatóságával való együtt- gyarország, illetve más schengeni állam nevében is. 2007. évi II. törvény működésre törekszik. Konztv. 12. cikk (2)–(3) bek. a harmadik országbeli állampolgárok beutazásáról és tartózkodásáról. 30 Ket. 40. cikk (5) bek. b) pont. 12. cikk. 31 Például: ha a konzuli szolgálat magyar állampolgár külföldön történt 22 Nem minősül viszont hatósági ügynek többek között a Konztv. 4–13. elhalálozásáról értesül, haladéktalanul értesíti az elhunyt legközelebbi is- cikkében szabályozott konzuli védelem körében végzett érdekvédelmi mert hozzátartozóját, és felvilágosítást nyújt számára a temetéshez vagy tevékenység. Lásd: Konztv. 1. cikk (1) bek.; 15. cikk. a holttest hazaszállításához szükséges intézkedésekről. Amennyiben az / / 36 | ELJÁRÁSJOGI SZEMLE 2017 1 2017 1 ELJÁRÁSJOGI SZEMLE | 37

nem hatósági jogkörben ellátott tevékenysége, és az ez- zuli hatóság, valamint a közigazgatási szerv és az irá- zel összefüggésben keletkező jogviszonyok nem külö- nyítása alá nem tartozó közigazgatás szerv vagy egyéb níthetők el egymástól, interdependensek. társadalmi szerv vagy személy között jöhet létre. Összegezve a jogviszony kérdését: a konzuli szolgálat A hatóságok eljárási cselekményeket csak az illetékes- feladatai során a jogviszony egyik oldalán egy közigaz- ségi területükön folytathatnak, abban az esetben, ha gatási szervezeti egység áll, míg a jogalanyok közötti azon kívül szükséges eljárni, szükséges az azonos ha- viszonyt a közigazgatási jog – a közigazgatási nemzet- táskörű, területileg illetékes hatóságot megkeresni, és közi jog – szabályai határozzák meg, de úgy tűnik, hogy őt felkérni egy adott eljárási cselekmény elvégzésére, 36 a hatósági eljárásjog garanciái nem érvényesülhetnek, adatok szolgáltatására, iratok átadására. Ez a jogse- nem hatósági ügyről lévén szó. Ezzel összefüggésben gély, amelynek során a megkeresett szerv anyagi és eljá- Petrik arra is rávilágít, hogy a szolgáltató közigazgatás rási szabályai szerint folyik az eljárás, az ügy érdemé- számos ponton érintkezik a közigazgatási hatósági te- ben az eljárást és a döntéshozatalt a megkereső szerv vékenységgel, viszont amiatt, hogy „a szolgáltató köz- végzi. Ettől elkülönül az ügy áttételének esete, amely a igazgatásnak nincs eljárásjoga, a törvényhozó az ilyen hatóságok közötti együttműködések azon formáját ta- eljárásra is a hatósági eljárást rendeli – ha rendeli – al- karja, amikor az ügy nem a hatáskörrel és illetékesség- 32 kalmazni”. Jelen esetben a konzuli feladatok kapcsán gel rendelkező hatóságnál van, és eljárási cselekmények a Konztv. nem tér ki arra, hogy az általa szabályozott – végzése nélkül az ügy iratainak megküldésével az illeté- hatósági eljárásnak nem minősülő – szolgáltató köz- kes hatósághoz juttatják azt az eljárás lefolytatása és az igazgatási tevékenység esetén a jogviszonyban a felek érdemi döntés meghozatala végett. Abban az esetben, eljárási jogait és kötelezettségeit milyen joganyag hatá- ha bizonyos eljárási cselekmények elvégzésére is jogo- rozza meg. Indokolt lenne egyértelműen rendelkezni sítvánnyal rendelkezik a hatóság, mielőtt az ügyet ér- róla, hiszen minden esetben a közigazgatási szerv eljá- demben áttenné, közreműködői hatósági tevékenységről rásáról, döntéséről van szó, amelyben a magánsze- van szó. A konzuli hatósági együttműködések során 33 mélynek jogai vannak , a közigazgatás – jogot vagy jo- mindhárom esetre van példa, és mind egyik más jogvi- gos érdeket sértő – döntéseivel szembeni jogorvoslat szonyt keletkeztet az ügyfél-hatóság, és a hatóság-ható- 34 lehetőségét pedig az Alaptörvény biztosítja. Szabályo- ság viszonylatban. Az interdependencia miatt az együtt- zás hiányában úgy tűnhet, hogy a konzuli szolgálat tel- működési jogviszony és a hatósági jogviszony nem egy- jes mértékben diszkrecionális hatáskörben jár el ér- mástól elszeparált terület, hiszen a feladat- és hatáskör dekvédelmi feladatainak teljesítésekor, ez pedig az EU teljesítése, továbbá a tényállás tisztázása érdekében 37 konzuli védelemmel összefüggő vívmányainak fényé- fennálló együttműködési kötelezettség összeköti a 38 ben nem értelmezhető ekként. Az uniós polgárok har- kettőt , akárcsak a hatósági jogviszony másik oldalán madik államokban nyitva álló konzuli védelemhez való álló ügyfelet megillető eljárási jogok. 39 joga alapjog, és mint ilyen, az EU-jog megköveteli az ér- vényesüléshez kapcsolódó garanciák biztosítását. 35 Visszakanyarodva az alapkérdéshez, a konzuli szol- 3.1. A mAgyAr konzuli hAtóság együttmű- gálat együttműködési jogviszonyait emiatt nem hatá- ködése A mAgyAr hAtóságokkAl rolhatjuk el élesen a konzuli hatósági együttműködési jogviszonyoktól. A továbbiakban az együttműködési A külszolgálat szervei feladat- és hatáskörük gyakor- jogviszonyokat vizsgáljuk, a jellemzőik által meghatá- lása során hazai és külföldi hatóságokkal is jogviszony- rozottak szerinti tipizálásban. ban állnak, amelynek tartalmát a cél szerint különböző normák töltenek meg tartalommal. 3. A konZUli hAtóságok együttmŰködéseinek típUsAi 36 Szamel Lajos: Az államigazgatási eljárás. In: Beck György – Czéh György (szerk.): Magyar államigazgatási jog. Általános Rész. Budapest, Együttműködésről, azaz mellérendeltségi vagy koor- BM Könyvkiadó, 1984. 677. A jogsegély ezen fogalma megegyezik az EU közigazgatási eljárásjogát összefoglaló Model Rules V. könyve szerinti dinációs jogviszonyról olyankor van szó, amikor a kon- jogsegélyfogalommal és a jelenleg hatályos magyar eljárásjogi rendelke- zésekkel is azzal, hogy a Ket. lehetővé teszi a jogsegély alkalmazását a költségtakarékosság és az ügyfél jogos érdeke által indokolt estekben is. eltemetésre kötelezett személy az elhunyt halotti anyakönyvi kivonatát Ket. 26. cikk (1) bek. Vö. Diana-Urania Galetta – Herwig C. H. Hofmann méltányolható egyedi körülményeire való tekintettel saját maga besze- – Jens-Peter Schneider – Vanessa M. Tünsmeye: Book V. – Mutual assis- rezni nem tudja és a fogadó ország jogszabályai azt lehetővé teszik, a kon- tance. In: Herwig C. H. Hofmann − Jens-Peter Schneider − Jacques zuli szolgálat megkeresi a fogadó ország illetékes hatóságát a halotti anya- Ziller (eds.): Model Rules on EU Administrative Procedure. Research Net- könyvi kivonat beszerzése érdekében. Ha az elhunyt után külföldön kisko- work on EU Administrative Law (ReNEUAL). http://www.reneual.eu/ rú, cselekvőképtelen vagy korlátozottan cselekvőképes nagykorú magyar images/Home/ReNEUAL-Model_Rules-Compilation_BooksI_VI_2014- állampolgár maradt, a konzuli szolgálat gondoskodik megfelelő ellátásá- 09-03.pdf (2016.01.27.) V-1. pont. nak biztosításáról, ennek keretében szükség esetén kezdeményezi gyám 37 Ket. 50. cikk. vagy gondnok kirendelését, vagyis megindítja a megfelelő eljárást. Konztv. 38 Ahogyan arra az adóhatósági eljárással összefüggésben a 7/2015. 11. cikk (1) bek. számú közigazgatási elvi határozat [Kúria (Kfv.VI.35.306/2013)] rámuta- 32 Petrik (2010) i. m. 531. tott: a nemzetközi megkeresésre és az arra adott válaszra az adózó bete- Vö. Váczi Péter: A jó közigazgatási eljáráshoz való alapjog és annak 33 kinthet, azok nem tekinthetők adóhatóságok közötti belső levelezésnek, összetevői. Budapest−Pécs, Dialóg Campus, 2013. 42. mivel nem technikai jellegűek, hanem az ügy érdemére kihatnak. 34 Magyarország Alaptörvénye (2011. április 25.) XXVIII. cikk (7) bek. 39 Lásd: Ket. 2. cikk (1), (2) bek., 4. cikk (1)–(2) bek., 5. cikk (4) bek., 35 Az Európai Unió Alapjogi Chartája. HL C 326, 2012.10.26. 391. [Alap- 17. cikk (1) bek., 39/A. cikk, 62. cikk (3) bek., 66. cikk (1) bek. 68. cikk (1) jogi Charta], 46. cikk. bek., 69. cikk (5) bek., 70. cikk (1) bek. / / 36 | ELJÁRÁSJOGI SZEMLE 2017 1 2017 1 ELJÁRÁSJOGI SZEMLE | 37

3.1.1. Együttműködési viszonyok a hazai hatóságokkal (EKSZ), nem rendelkezik és nem is rendelkezhet önál- 44 45 ló konzuli feladatok végzésére hatáskörrel , ellenben A konzuli hatóságok hazai hatóságokkal való kapcso- válsághelyzet esetén a tagállami külképviseletek által lata két irányból meghatározott: egyrészt az állam- végzett konzuli feladatok koordinálására van hatáskö- 46 igazgatás szervezetrendszerének részeként szervezeti re. Az EKSZ-t a Főképviselő irányítja, szervezetét pe- jogviszonyok alanyai, másrészt feladat- és hatáskörük- dig egy központi igazgatási szerv és az Uniót a harma- ben eljárva hatósági és együttműködési jogviszonyok dik országokban és a nemzetközi szervezetekben kép- 47 alanyai is lehetnek. viselő küldöttségek alkotják. A küldöttségek, akár- csak a tagállamok külképviseleti szervei, bilaterális 3.1.1.1. A hatósági együttműködési jogviszony szerződések révén látják el feladataikat a fogadó állam 48 és az irányítási jogviszony közötti határvonal területén. Élükön a küldöttségvezető áll, aki a Főkép- 49 Ahogy arra már utaltunk, a konzuli képviselet a KKM viselőtől és a Bizottságtól is kaphat utasításokat. Az fogadó országba telepített szervezeti egysége, ahol a EU-t képviselik, és ebbéli minőségben kiegészítik és tá- konzuli képviseletet, valamint a konzuli tisztviselő mogatják a harmadik államokban működő tagállami munkáját a külügyi és külgazdasági miniszter irányít- külügyi szerveket azok munkájában, továbbá az infor- ja, és ennek során gondoskodik a konzuli szolgálat fel- mációáramoltatást és a kapcsolatfelvétel megkönnyíté- 40 adatainak összehangolásáról is. Ez szuprematív jog- sét végzi a tagállamok, azok konzuli hatóságaik, a helyi 50 viszony, amelynek alanya az adott országban – vagy hatóságok, valamint az uniós polgárok között. Az uni- szomszédos országban – működő diplomáciai képvise- ós jog nem helyezi alá-fölé rendeltségi viszonyba a kül- let. A konzulátusok általában a diplomáciai képviselet döttségeket és a külképviseleti szerveket, szerepük konzuli (fő)osztályaként működnek, de lehetnek azon komplementer, közöttük együttműködés jogviszony áll kívüliek, és működhetnek a diplomáciai képviselet fenn, amelyet az EKSZ határozat és a konzuli irányelv székhelyétől különböző, egyéb nagyvárosokban is, akár több helyen is egy adott országban, illetve olyan államokban is, ahol diplomáciai képviselet nem műkö- dik; ez mind a fogadó állammal való államközi megálla- 44 Az EKSZ önálló, sui generis szerve az EU-nak, a Tanács Főtitkársága, 41 podás vagy viszonosság függvénye. A közös mind- valamint a Bizottság megfelelő szervezeti egységeinek tisztviselőiből, egyikben, hogy a konzuli képviselet minden esetben – továbbá a nemzeti diplomáciai szolgálatok által kirendelt személyzetből áll, de nem váltja fel a hagyományos kétoldalú kapcsolaton alapuló kül- vagy az adott országban található, vagy valamely szom- képviseleteket, hanem a Külügyi és Biztonságpolitikai Főképviselőt (Fő- szédos államban székelő – a diplomáciai képviselet képviselő) segíti munkája ellátásában, és együttműködik a tagállamok közvetlen irányítása alatt működik. 42 diplomáciai szolgálataival. EUSz 27. cikk (3) bek. Türke András István: A konzuli képviseletek és a diplomáciai képviseletek Az Európai Külügyi Szolgálat: a szorosabb integráció vagy a megosztott- ság eszköze? Viták és tervek az európai diplomáciai szolgálat kiépítésé- is rendelkeznek az ország érdekeinek előmozdítására ről és jövőjéről. Külügyi Szemle, 2010/2. 97.; Gömbös Csilla: Két év távla- bizonyos politikai-kulturális-tudományos-gazdasági tából: Az Európai Külügyi Szolgálat. Kálmán János (szerk.): Quot Capita, jellegű feladatokkal, és míg az országnak nagykövetsé- Tot Sententiae − A Batthyány Lajos Szakkollégium Tanulmánykötete II. Győr, Batthyány Lajos Szakkollégium, 2013. 80. ge, követsége általában egy van egy országban, konzuli 45 Juliane Schmidt: Between Irrelevance and Integration? New Chal- hivatala több városban is székelhet, ezért a diplomáciai lenges to Diplomacy in the 21st Century and the Role of the EEAS. EU Dip- képviselet vezetője hangolja össze a fogadó államban lomacy Paper, 2014/08. 22. 46 Konzuli irányelv, preambulum (16) bek. működő konzuli képviseleteknek a fogadó állammal 47 A Tanács Határozata (2010. július 26.) az Európai Külügyi Szolgálat fennálló politikai kapcsolatokra kiható tevékenységét. szervezetének és működésének a megállapításáról (2010/427/EU) HL L Erre figyelemmel ugyan, de alapvetően önállóan jár el a 201 03.08.2010. 30. o. [EKSZ határozat] 1. cikk (3)–(4) bek. konzuli képviselet vezetője a saját konzuli kerületén 48 A Főképviselő köti a szükséges megállapodásokat az érintett fogadó belül a kereskedelmi, gazdasági, kulturális, tudomá- országgal, nemzetközi szervezettel vagy harmadik országgal, illetve in- tézkedik, hogy a fogadó ország biztosítsa az Unió küldöttségei, valamint nyos és baráti kapcsolatok fejlesztésével összefüggő, azok személyzete és tulajdona vonatkozásában a diplomáciai kapcsola- valamint a minisztérium által közvetlenül rábízott tokról szóló, 1961. április 18-i bécsi szerződésben említettekkel azonos egyéb feladatok teljesítése során. Ha a diplomáciai és kiváltságokat és mentességeket. EKSZ határozat 5. cikk (6) bek. 49 EKSZ határozat 5. cikk (3) bek.; Szabó Fruzsina Mariann: Az Európai konzuli képviselet között hatásköri összeütközés adód- Külügyi Szolgálat szerepe és fejlődése. Jogelméleti Szemle, 2014/3. 197. na, és az egyeztetés sem vezetne eredményre, a KKM 50 A Lisszaboni Szerződés előtti korszakban a delegációk az uniós el- 24 órán belül kijelöli az eljáró külképviseletet. 43 nökség helyi képviseltét látták el, a trojka időszakok váltakozása azon- Új helyzet elé állítja a konzuli feladatok végrehajtását ban nem szolgálta a külpolitikai egység kialakítását ezt követően azon- ban átvették az elnök országos feladatait és most a küldöttségek látják el az EU külképviseleti szervezetének fejlődése. Az EU EU képviseletét a nemzetközi szervezetekben. Pia Kerres − Ramses A. Lisszaboni Szerződéssel létrejött közös kül- és bizton- Wessel: Apples and Oranges? Comparing the European Union Delega- ságpolitikai intézménye, az Európai Külügyi Szolgálat tions to National Embassies. CLEER Papers 2015/2. 12–13.; Jan Wouters − Sanderijn Duquet − Katrien Meuwissen: The European Union and Con- sular Law. Leuven Centre for Global Governance Studies Working Paper No. 107. 2013. 5–6.. A küldöttségek a rendelkezésre álló keretek között 40 Konztv. 2. cikk (1) bek. logisztikai támogatást nyújtanak, többek között rendelkezésre bocsáta- 41 Konzuli képviselet. In: Besnyő Károly (szerk.): Államigazgatás A-tól nak irodahelyiségeket, szervezeti eszközöket és létesítményeket, példá- Z-ig. Budapest, Közigazgatási és Jogi Könyvkiadó, 1973. 351. ul átmeneti szállást biztosítanak a konzuli személyzet és az intervenciós 42 2016. évi LXXIII. törvény a külképviseletekről és a tartós külszolgá- csapatok részére, a tagállamok kérésére – segítik a tagállamokat diplo- latról, 14.; 5. cikk. máciai kapcsolataik vonatkozásában és azon feladatuk ellátásában, 43 19/2016. (VIII. 31.) KKM utasítás a Külgazdasági és Külügyminisz- hogy forrássemleges alapon konzuli védelmet nyújtsanak az uniós pol- térium Szervezeti és Működési Szabályzatáról [KÜM SZMSZ] 82. cikk gárok számára harmadik országokban. Konzuli irányelv, 11. cikk, EKSZ (1); (3)–(4) bek. határozat 5. cikk (8); (10) bek. / / 38 | ELJÁRÁSJOGI SZEMLE 2017 1 2017 1 ELJÁRÁSJOGI SZEMLE | 39

51 határoz meg. Szerepe elsősorban a válsághelyzetek- ma módosítása iránti kérelmet például a konzuli tiszt- ben értékelődik fel, amelyről a következő lapszámban viselőnél is be lehet adni, aki azt az illetékes anya- megjelenő írásunkban szólunk. könyvvezetőnek továbbítja a bejegyzés végett, együtt- 56 működési jogviszony keretén belül , a névváltoztatási 3.1.1.2. Közreműködő hatósági feladatok során eljárással összefüggésben az anyakönyvi kivonatot vi- létesülő együttműködés szont ilyen esetben a hivatásos konzuli tisztviselő állít- 57 A hatóság közreműködése azt jelenti, hogy az vala- ja ki , amire viszont már hatósági jogviszony kereté- mely másik közigazgatási hatóság eljárásához kapcso- ben kerül sor az ügyfél és a konzuli tisztviselő közötti lódóan lát el feladatokat: kérelmet továbbít, illetve jogviszonyban. meghatározott eljárási cselekményt végez, és ez utóbbi A közreműködő hatósági feladattól elhatárolandó az körülmény különbözteti meg az egyszerű áttételtől, hi- az eset, amikor a konzuli szolgálat irattovábbítást, ille- szen a nem megfelelő helyre benyújtott kérelmet a ha- tőleg kézbesítést végez, illetve jogsegélykérelmet to- tóságnak egyébként is továbbítania kellene az arra ha- vábbít, amely együttműködési jogviszony minden ol- táskörrel rendelkező hatósághoz. A Ket. keretjellegű dalról: a hazai hatóság és a konzuli tisztviselő együtt- szabályozást tartalmaz, amelyet ágazati joganyag tölt működését a magyar jog, a konzuli tisztviselő konzuli meg tartalommal a tekintetben, hogy milyen esetekben kerületben végzett tevékenységét pedig a fogadó ál- jelölhető ki közreműködő hatóság, és az milyen eljárási lammal fennálló ezzel összefüggő nemzetközi szerző- jogosítványokat élvez. 52 dések, illetve a fogadó állam joga határozza meg. 58 A közreműködő hatóság a kérelmet, illetve kérelme- ket az átvételtől számítva – főszabály szerint öt napon 3.1.2. Atipikus eset: a tiszteletbeli konzullal való belül, jelen esetben – az első diplomáciai postával to- együttműködés vábbítja a döntés meghozatalára hatáskörrel és illeté- 53 kességgel rendelkező hatósághoz , az ügyintézési ha- A tiszteletbeli konzul intézménye a világ számos álla- 59 táridő pedig innentől datálódik. A kérelmet benyújtó és ma által ismert és általánosan elfogadott. A második a konzuli hatóság hatósági jogviszonyba kerül, amely- világháború után a magyar közigazgatásból kivezették nek során az utóbbi a Ket. alapján bizonyos eljárási cse- az alkalmazását, a rendszerváltást követő időkben 54 lekményekre jogosult , mielőtt együttműködési jogvi- azonban felélesztették a hagyományát. 60 szony keretén belül az illetékes hazai hatósághoz to- Magyarország tiszteletbeli konzulja olyan köztiszte- vábbítja a kérelmet, és a fogadó állam hatóságaival való letben álló személy, aki szolgáltató jellegű közigazgatá- kapcsolat a postaforgalom háborítatlan lebonyolításá- si tevékenységet végez a külügyminiszter által ezzel val összefüggően együttműködési jogviszonyban áll, megbízott diplomáciai vagy konzuli képviselet vezető- melynek során a külföldi hatóságok zömmel tűrési és jének irányítása alatt, közöttük tehát irányításfelügye- 61 nem tevési kötelezettséget tanúsítanak. 55 leti jogviszony van. Kvázi közigazgatási szerv, amely Az önálló feladat- és hatáskörök, valamint a közvetí- tői feladatok sokszor összefonódnak, így a jogviszo- nyok is többszöröződnek. A házassági névviselési for- 56 2010. évi I. törvény az anyakönyvi eljárásról (At.) 48. cikk (2a) bek. 57 At. 4. cikk (7) bek. 58 Vö. A polgári és kereskedelmi ügyekben keletkezett bírósági és bíró- 51 L. EUSz 35. cikk (1)–(2) bek. Dimitar Dermendzhiev: The Emergen- ságon kívüli iratok külföldön történő kézbesítéséről szóló, Hágában, 1965. ce of a Network of ‘European Embassies’: Increasing Cooperation betwe- november 15. napján kelt Egyezmény (kihirdette: 2005. évi XXXVI. tör- en EU Delegations and Member State Diplomatic Missions. EU Diplomacy vény) 8–9.; 21. cikk. Magyarország az alábbi fenntartást tette az egyez- Papers, 2014/10. 11–12. ményhez (3. cikk): Magyarország ellenzi azt, hogy a külföldi államok dip- 52 Boros Anita: Ket. 34–39/A. In: Barabás Gergely – Baranyi Bertold – lomáciai vagy konzuli képviselői közvetlenül kézbesítsenek iratokat a te- Kovács András György (szerk.) Nagykommentár a közigazgatási eljárási rületén, kivéve, ha a címzett a diplomáciai vagy konzuli képviselő küldő törvényhez. Budapest, CompLex, 2013. 321–322. államának állampolgára. A konzuli úton továbbított kézbesítendő iratokat 53 Ket. 38/A cikk (2) bek. az Igazságügyi Minisztérium fogadja. 54 Az ügyfél az illetéket és a díjat a közreműködő hatóságnál is megfi- 59 BKE 3. fejezet. zetheti; a közreműködő hatóság az ügyfelet hiánypótlásra szólíthatja fel, 60 A népi demokratikus országok nemzetközi kapcsolatai nem kíván- ez azonban a hatáskörrel és illetékességgel rendelkező hatóság hiány- ták meg a tiszteletbeli konzuli intézmény alkalmazását, s emellett ahhoz pótlásra való felhívási jogát nem érinti; a jogosult a kérelmet érdemi olyan negatív értékítélet kapcsolódott, hogy hazánkban ezt az intéz- vizsgálat nélkül elutasítani joghatóság hiányában, lehetetlen célra irá- ményt az 1950. évi 8. tvr. megszüntette, és csak 1988-ban szabályozták nyuló kérelem, határidő előtti vagy elkésett kérelem, nem a jogosulttól újból a tiszteletbeli konzuli tisztviselők intézményéről szóló 2/1988. származó kérelem, továbbá olyan esetben, amikor a kérelem tartalmá- (VIII. 1.) KüM rendelettel. Éliás Pál: Egy klasszikus jogintézmény: a tisz- ból megállapítható, hogy az nem hatósági ügy; a közreműködő hatóság teletbeli konzul. Külpolitika, 1986/3. 118. jogosult az eljárást megszüntetni, ha az eljárásért konzuli szolgálati díjat 61 2/1995. (III. 24.) KüM rendelet, 5. cikk (1) bek.; 11. cikk (3)–(4) bek. kell fizetni, vagy a hatóság az ügyfelet eljárási költség előlegezésére kö- A más államok Magyarország területére kijelölt tiszteletbeli konzuli telezi, és az ügyfél a fizetési kötelezettségének a hatóság erre irányuló tisztviselőkkel való kapcsolattartásért felelős miniszteri biztos koordi- felhívása ellenére az erre tűzött határidő alatt nem tesz eleget és költ- nálja a Magyarország területére kijelölt tiszteletbeli konzuli tisztvi- ségmentességben sem részesül. Ket. 38/A. cikk (3) bek. selőkkel való együttműködést, valamint figyelemmel kíséri és támogat- 55 BKE 27.; 33.; 35. cikk. A fogadó állam megengedi és védelemben ré- ja a tiszteletbeli konzulok munkáját. A miniszteri biztos tevékenységét szesíti a képviselet szabad érintkezését minden hivatalos ügyben, a kép- pedig a közigazgatási államtitkár útján a külgazdasági és külügyminisz- viselet és annak tevékenységével kapcsolatos minden levelezés (hivata- ter irányítja. 32/2016. (XII. 16.) KKM utasítás a miniszteri biztos kineve- los levelezés) sérthetetlen. A diplomáciai poggyászt alkotó csomagokat a zéséről, 2–3. cikk. A központi államigazgatási szervekről, valamint a jellegükre utaló látható külső jellel kell ellátni, azok csak diplomáciai ok- Kormány tagjai és az államtitkárok jogállásáról szóló 2010. évi mányokat vagy hivatalos használatra szolgáló tárgyakat tartalmazhat- XLIII. törvény 38. cikk (2) és (5) bekezdése alapján 2016. december 18. nak. A fogadó állam a diplomáciai futárt tevékenységének gyakorlása so- napjától a kinevezés visszavonásáig – de legfeljebb 6 hónap időtartamra rán védelemben részesíti, a diplomáciai poggyászt pedig nem szabad – gyakorolja dr. Suha György Zsolt miniszteri biztos eme jogkörét. sem felnyitni, sem visszatartani. boros: i. m. 324. 32/2016. (XII. 16.) KKM utasítás, 1. cikk. / / 38 | ELJÁRÁSJOGI SZEMLE 2017 1 2017 1 ELJÁRÁSJOGI SZEMLE | 39

68 közigazgatási feladatot végez, funkciója célszerűségi és konzuli vagy diplomáciai képviselet nincs , vagy nehe- 62 hatékonysági okokon nyugszik , hiszen olyan közmeg- zen érhető el, messze van. 69 becsülést élvező személyt nevez ki a külügyekért fele- A tiszteletbeli konzul feladatait a konzuli képviselet, lős miniszter ilyen tisztségre, aki a fogadó vagy harma- ennek hiánya esetén a területileg illetékes diplomáciai dik állam állampolgára, illetőleg a fogadó államban élő képviselet irányítja, illetve hivatásos konzuli tisztvise- olyan magyar állampolgár, aki ezt a feladatot vállalni lő működése esetén a hatáskörgyakorlást összehangol- 63 tudja. A tiszteletbeli konzul hatósági jogkört nem gya- ja, szervezeti hierarchiát és szuprematív közigazgatási 64 70 korolhat: általános, kulturális feladatokon túl a kon- jogviszonyt létesítve közöttük. A tiszteletbeli konzul zuli hatóság konzuli védelmi, valamint egyéb érdekvé- helyi hatóságokkal való kapcsolatát ezenfelül a fogadó delmi tevékenységének kiegészítését végezheti, felha- állam határozza meg, a BKE egyébként a hivatásos kon- 65 talmazás alapján tanúsítványt állathat ki , továbbá a zuli tisztviselőre irányadó rendelkezéseket megkülön- közreműködő hatósághoz hasonló feladatkörében biz- böztetés nélkül rendeli alkalmazni a tiszteletbeli kon- 66 tosít kérelemtovábbítást. A magyar szabályozás sze- zulok tevékenységére – ide nem értve a jogállásukkal rint a tiszteletbeli konzul főszabály szerint saját költsé- és mentességükre vonatkozó rendelkezéseket – is, gén végzi a rá bízott feladatokat, költségeit konzuli díj- amelynek főként akkor van jelentősége, ha magyar tisz- ból fedezi, illetőleg – szükség esetén – a tiszteletbeli teletbeli konzul olyan területen működik, ahol egyéb 71 konzullal még kinevezése előtt szerződésben állapodik magyar külképviseleti szerv nem működik. Magyar- meg a tiszteletbeli konzul működésének anyagi-pénz- ország tiszteletbeli konzulja a közreműködő hatóság- 67 ügyi feltételeiről. Így olyan helyen is biztosítható a hoz hasonlóan az idegen állam területén a konzuli ke- konzuli szolgálat meghosszabbított karjaként az állam- rületében állandó lakóhellyel rendelkező, vagy ott tar- polgár és a hazai közigazgatás közötti kapcsolat, ahol tózkodó személytől – a személyazonosítás megfelelő elvégzése után – magyar útlevél, továbbá magyaror- szági beutazásra, illetőleg tartózkodásra jogosító enge- dély iránti kérelmet vehet át. A kérelmet, annak jogsza- bályban előírt mellékleteit és díját a tiszteletbeli konzul három napon belül megküldi az irányítási jogkört gya- 72 korló diplomáciai vagy konzuli képviseletnek. Ható- sági jogkört nem gyakorolhat, így közreműködő ható- ságnak sem minősül: tevékenysége csupán kérelmek 73 62 Kvázi közigazgatásról más néven „(k)özvetett közigazgatásról akkor átvételében és továbbításában merül ki. Hatósági el- beszélünk, amikor nem közigazgatási szervek látnak el közigazgatási fel- járásban való fellépésük így legfeljebb együttműködési adatokat valamely célszerűségi, hatékonysági vagy szakmai ritkábban jogviszonyt keletkeztethet a fogadó állam hatóságai- politikai megfontolások alapján, tehát a feladatok kikerülnek a közigazga- val, illetve a fogadó állam jogának függvényében képvi- tásból.” Balázs István: Az autonóm közigazgatási struktúrákról és a köz- igazgatási szervek önállóságának egyes kérdéseiről. In: Fekete Balázs – selőként járhatnak el a honosok érdekeinek védelme Horváthy Balázs – Kreisz Brigitta (szerk.): A világ mi magunk vagyunk… céljából. Emiatt eljárási cselekmények megtételére sem Liber Amicorum Imre Vörös. Budapest, HVG-ORAC Kiadó, 2014. 33. jogosult, az ideiglenes úti okmány iránti kérelem for- 63 2. cikk. 64 A tiszteletbeli konzul előmozdítja a Magyar Köztársaság és a fogadó manyomtatványának átvételekor a személyazonosság állam közötti kereskedelmi, gazdasági, idegenforgalmi, kulturális és tu- és állampolgárság ellenőrzését a továbbítást követően dományos kapcsolatok fejlesztését, továbbá minden megengedett mó- a konzuli hatóság végzi. 74 don tájékozódik a fogadó állam kereskedelmi, gazdasági, idegenforgal- mi, kulturális és tudományos életének viszonyairól, ezekről jelentést tesz a külügyminiszternek, továbbá felvilágosítást ad az érdekelt szemé- lyeknek, 2/1995. (III. 24.) KüM rendelet, 9. cikk b), c) pont. 68 Jamaicában például csak tiszteletbeli konzul működik Kingston vá- 65 Egyes közjegyzői feladatok végzésére felhatalmazott tiszteletbeli rosában, aki felett a havannai (Kuba) külképviselet irányít. http://kon- konzuli tisztviselő konzuli tanúsítványt készíthet arról, hogy a másolat zuliszolgalat.kormany.hu/amerika?jamaica (2017.01.20.) de említhet- az előtte felmutatott okirattal megegyező; az aláírás és kézjegy valódi- nénk Kamerunt is, ahol Douala városában van magyar tiszteletbeli kon- ságáról, valamint magyar állampolgár életben létéről. Konztv. 14. cikk zul, aki felett az Abujában működő nigériai magyar külképviselet irá- (1); (6) bek. nyít. http://konzuliszolgalat.kormany.hu/afrika?kamerun (2017.01.20.) 66 A nemzetközi jog által megengedett keretek között védelmezi a Ma- 69 Ilyen például az USA esetében, ahol konzuli hivatal (Washington) és gyarország, valamint állampolgárai, jogi személyei és jogi személyiséggel több főkonzulátus (Chicago, New York, Los Angeles) is működik, mellette nem rendelkező szervezetei általános érdekeit a fogadó államban, illető- azonban az államok területén számos tiszteletbeli konzul működik kü- leg a fogadó állam területén folyó hagyatéki ügyekben, továbbá a fogadó lönböző jogkörrel a különböző területileg illetékes főkonzulátusok irá- állam jogszabályai által megszabott keretek között védelmezi a kiskorú és nyítása alatt. http://konzuliszolgalat.kormany.hu/amerika?egyesult-al- cselekvőképtelen magyar állampolgár érdekeit, különösen, ha számukra lamok-usa (2017.01.20.) gyámság vagy gondnokság elrendelése szükséges. A fogadó államban ha- 70 A tiszteletbeli konzul hatásköre konzuli kerületében nem kizáróla- tályban lévő gyakorlat és eljárási szabályok figyelembevételével képviseli gos, ott konzuli feladatokat a fogadó államban működő diplomáciai vagy a magyar állampolgárokat vagy intézkedéseket tesz megfelelő képvisele- hivatásos konzuli képviselet is elláthat. 2/1995. (III. 24.) KüM rendelet, tük biztosítására a fogadó állam bíróságai vagy más hatóságai előtt, azért, 5. cikk (2) bek. hogy a fogadó állam jogszabályainak megfelelően ideiglenes intézkedések 71 BKE 58. cikk (1) bek. hozatalát kérjék ezen állampolgárok jogainak és érdekeinek megóvására, 72 A tiszteletbeli konzul az azonos konzuli kerületben illetékes konzuli amennyiben azok távollétük vagy bármely más ok miatt jogaikat és érde- képviselet vezetőjének irányítása alatt áll. Ha az adott ország területén a keiket nem tudják időben megvédeni. Emellett segítséget és támogatást konzuli feladatokat a diplomáciai képviselet erre felhatalmazott tagja lát- nyújt a Magyarország állampolgárai, jogi személyei és jogi személyiséggel ja el, vagy az adott országban konzuli képviselet egyáltalán nem működik, nem rendelkező szervezetei részére, valamint segítséget nyújt a magyar akkor valamely szomszédos államban működő diplomácia képviselet irá- felségjelű tengeri és folyami hajóknak, valamint a küldő államban lajstro- nyítása alá tartozik. 2/1995. (III. 24.) KüM rendelet, 5. cikk (1) bek. mozott repülőgépeknek és ezek személyzetének. 2/1995. (III. 24.) KüM 73 Konztv. 19. cikk (2) bek.; Boros: i. m. 324., Vö. Ket. 38. cikk (1) bek. rendelet 9. cikk a), d), e), f), g), h) pont. 74 17/2001. (XI. 15.) KüM rendelet a konzuli védelem részletes szabá- 67 2/1995. (III. 24.) KüM rendelet, 11. cikk. lyairól (Vhr.])14/H. § (3) bek. / / 40 | ELJÁRÁSJOGI SZEMLE 2017 1 2017 1 ELJÁRÁSJOGI SZEMLE | 41

3.2. A mAgyAr konzuli hAtóság előtt. Ez utóbbi esetben – a konzuli hatóság és a fogadó együttműködése A fogAdó állAm állam területileg illetékes hatósága között – együttmű- hAtóságAivAl ködési jogviszony keletkezik a honos személy érdekei- nek védelme céljából, a jogviszony tartalmára, a jogala- Míg a diplomáciai képviseletek a fogadó állam köz- nyok jogaira és kötelezettségeire pedig a – BKE rendel- ponti szerveivel való kapcsolattartásra hivatottak, ad- kezéseire alapított – két érintett állam által kötött kon- dig a konzuli képviseletek inkább a konzuli feladatok- zuli egyezmény ad keretszabályozást, amelyet viszont kal összefüggésben a fogadó állam konzuli kerületben a vonatkozó nemzeti jog(ok) tölt(enek) meg tartalom- 75 illetékes – kivételes esetben azon kívüli – helyi ható- mal. A konzuli egyezmények azonban rendkívül válto- 76 ságaival működnek együtt. A fogadó állam illetékes zatosak a rendelkezések részletezését tekintve , a sze- 81 központi hatóságaihoz csak abban az esetben fordul- mélyi szabadságot korlátozó rendelkezéseknél például nak, amikor és amilyen mértékben ezt a fogadó állam gyakori, hogy egzakt határidőt szabnak a notifikációs 82 törvényei, más jogszabályai és szokásai, vagy az e kötelezettség teljesítésére , de alapvetően eljárási sza- tárgyban kötött nemzetközi megállapodások lehetővé bályokat nem tartalmaznak. A konzuli hatóság, illetve 77 teszik. Az együttműködés kereteit Magyarország és a a jogviszony másik oldalán álló hatóságok a saját anya- fogadó állam közötti konzuli egyezmény határozza meg, gi és eljárási joguk alapján cselekednek, a két jogrend amelyeknek az általános alapja a BKE, de ezen belül a találkozásakor pedig a BKE értelmében a fogadó állam részletekben való megállapodás tekintetében rendkí- joga és a konzuli feladatok végzésére vonatkozó enge- 83 vül vegyes a gyakorlat: vannak az együttműködésre délye a determináns , de a jogviszony elemeire vonat- nézve részletezőbb egyezmények, és vannak olyanok, kozó joghézagok, jogértelmezési ellentétek kitöltése amelyek meglehetősen szűkszavúak. végett ezeknél az együttműködési jogviszonyoknál az A hatóságok közötti együttműködési jogviszony udvariasság, a viszonosság és a szokásjog szerepe fel- 84 alapja – és további jogviszonyok előidézője – legtöbb- értékelődhet. A BKE a fogadó állam hatóságához for- 85 ször a fogadó állam notifikációs kötelezettsége mint jogi dulás jogáról beszél , illetve információkérésről, és tény. Bizonyos, a küldő állam honosait érintő élethely- nem eljárásindítási jogról, ezért általánosságban ebben zetek beálltakor a fogadó állam hatóságai ugyanis kö- az esetben együttműködési jogviszony keretén belül telesek a küldő állam konzuli szolgálata felé jelzéssel maradunk, mert a fogadó állam hatósága hivatalból in- élni. A BKE szerint értesíteni kell a konzuli szolgálatot dítja meg a hatáskörébe tartozó konzuli védelmi eljá- akkor, ha az adott konzuli kerületben magyar honos- rást, kezdeményezi a fogadó állam hatósága előtti eljá- sággal rendelkező személyt letartóztattak, bebörtö- rást, amelynek során a konzuli tisztviselőnek bizonyos nöztek, előzetes letartóztatásba helyeztek vagy bár- jogosítványai vannak, de nem lesz ügyfele az ilyen eljá- mely más módon feltartóztattak, és ezt az érintett sze- rásnak. Gyám szükségessége esetén ilyen például érte- mély kéri. Az általános nemzetközi jogi szabályok alap- síti a hatóságot az eljárás szükségességéről, illetőleg ja- ján a konzuli tisztviselőknek joga van ahhoz, hogy az vaslatot tesz a gyám személyére , sőt arra is van példa, 86 ilyen helyzetbe került személyt felkeresse, vele szemé- hogy ideiglenes gyámként maga a konzuli tisztviselő lyesen beszéljen, illetve levelezzenek és ellássák a jogi 78 képviseletét. A Konztv. ezt leszűkíti és egyértelműen deklarálja, hogy a konzuli tisztviselő csak a nemzetközi 81 A Magyar Népköztársaság és a Ciprusi Köztársaság között, Buda- jogi szabályokban és a fogadó állam jogszabályaiban pesten, 1989. május 24-én aláírt konzuli egyezmény (kihirdette: 2000. meghatározott korlátozásokkal léphet fel a fogadó ál- évi V. törvény) például gyakorlatilag csak a konzuli tisztviselő jogállásá- lam bírósága vagy hatósága előtt folyó eljárásban, ról szól, a feladatokról említést sem tesz. Igen részletes ezzel szemben a amelynek során jogi képviseletet nem láthat el. 79 mai napig hatályos, jóval a konzuli kapcsolatok jogának kodifikációja Ezenfelül a küldő állam honosának halála, gyám- előtt az Ankarában, 1938. évi július hó 18. napján kelt magyar–török konzuli egyezmény (kihirdette: 1940. évi XXV. törvény, a továbbiakban: vagy gondnokrendelés szükségessége, vagy légi jármű- magyar–török konzuli egyezmény). vek esetén annak a fogadó állam területén történt bal- 82 A személyi szabadság korlátozásával járó intézkedések megtörténté- esete ugyancsak megalapozza a hatóságok haladékta- ről például haladéktalanul, de legkésőbb három napon belül jelzési kötele- 80 lan értesítési kötelezettségét. Ezekben az esetekben zettsége van a hatóságnak, és 4 napon belül lehetővé kell tenni a látoga- tást. Ilyen kitétel van például a Magyar Köztársaság és az Ukrán Szovjet ugyanis a konzuli tisztviselőnek a BKE által elismert Szocialista Köztársaság között Budapesten, 1991. május 31-én aláírt Kon- feladatai vannak a honos személyek érdeke védelmé- zuli Egyezmény (kihirdette: 2000. évi VIII. törvény) 36. cikk; a Magyar ben a hazai, illetve esetenként a fogadó állam hatóságai Köztársaság és az Oroszországi Föderáció között, Budapesten, 2001. janu- ár 12-én aláírt Konzuli Egyezmény (kihirdette: 2003. évi X. törvény, a to- vábbiakban: magyar–orosz konzuli egyezmény) 14. cikk (1) bek. 83 Lásd BKE 5. cikk. 75 Különleges körülmények fennállta esetén a konzuli tisztviselő a fo- 84 Vö. Ustor. i. m. 79–80. gadó állam beleegyezésével konzuli kerületén kívül is elláthatja felada- 85 BKE 38. cikk. tait, illetve a küldő állam, miután az érdekelt államokat erről értesítette, 86 Például: magyar–orosz konzuli egyezmény, 13. cikk; a Magyar Köz- megbízhatja az egyik államban létesített konzuli képviseletét azzal, társaság és a Portugál Köztársaság között, Budapesten, 2002. november hogy a konzuli feladatokat egy másik államban ellássa, kivéve, ha ezt va- 4. napján aláírt Konzuli Egyezmény (kihirdette: 2006. évi LXXVI. tör- lamelyik érdekelt állam kifejezetten ellenzi. BKE 6–7. cikk. vény, a továbbiakban: magyar–portugál konzuli egyezmény) 13. cikk. 76 Hargitai József: A diplomáciai és konzuli kapcsolatok joga. Budapest, Vö. a Magyar Köztársaság és a Kazak Köztársaság között Almatiban, Aula, 2005. 287. NKE 38. cikk a) pont. 1995. március 9-én aláírt Konzuli Egyezmény (kihirdette: 2000. évi VI. 77 BKE 38. cikk b) pont. törvény, a továbbiakban: magyar–kazak konzuli egyezmény) 35. cikk; a 78 BKE 36. cikk. Budapesten, 1936. évi április hó 24. napján kelt magyar–lengyel konzuli 79 Konztv. 2/A. cikk (2) bek. egyezmény (kihirdette: 1938. évi I. törvénycikk, a továbbiakban: ma- 80 BKE 37. cikk. gyar–lengyel konzuli egyezmény) 18. cikk. / / 40 | ELJÁRÁSJOGI SZEMLE 2017 1 2017 1 ELJÁRÁSJOGI SZEMLE | 41

87 járjon el. Ez utóbbi esetben már nem együttműködési, A közigazgatási hatóságok közötti együttműködé- hanem hatósági jogviszonyról beszélhetünk. sekre ugyanis az EU alapvetően a közös politikák haté- Itt szükséges elhatárolni a hatósági együttműködést kony végrehajtása érdekében cél-eszköz viszonyban attól az esettől, amikor a konzuli hatóság a magánfél tekint, amelynek során hálózatba rendeződnek a fela- képviseletében lép fel. Ez utóbbi ugyanis már hatósági dat- és hatáskörben érintett tagállami és uniós hatósá- jogviszony, ahol nem a honos érdekében, hanem a nevé- gok. Egyre nő ugyanis azon szabályozások száma, ame- ben jár el a konzuli tisztviselő, amennyiben ezt a fogadó lyek a tagállami hatóságok közötti közvetlen kapcsola- állam hatósági eljárásjoga – vagy az erre vonatkozó tot igénylik vagy kifejezetten előírják. Ennek oka nem nemzetközi megállapodás – megengedi. Ez alapján a utolsósorban az, hogy ezek az együttműködési mecha- konzuli tisztviselőknek kölcsönösen – tehát a magyar nizmusok a Bizottság által működtetett adatmegosz- konzuli tisztviselőnek az adott államban, és az adott ál- tásra épülő hálózatok révén működnek, és személyes lam konzuli tisztviselőjének magyar hatóságok előtt – adatokat is tartalmazó adatok, információk, dokumen- joga van a konzuli kerületében arra, hogy a fogadó ál- tumok megosztására épülnek. Ebből kifolyólag az átlát- lam hatóságai előtt olyan honfitársát képviselje, aki tá- ható működés és nyitottság követelményének fényében vol van, vagy valamilyen fontos okból nincs abban a a felelősségi kérdések és a jogorvoslati kérdések átgon- helyzetben, hogy jogait és érdekeit kellő időben meg- dolására van szükség az új közigazgatási szint beeme- védje. Ez a képviselet addig áll fenn, amíg a képviselt lésével, amelyet az EU feladat- és hatáskörben érintett személy nem jelöli ki a meghatalmazottját, vagy saját szervei – jelen esetben leginkább az Európai Külügyi 88 maga nem gondoskodik a saját ügyéről. Jelen esetben Szolgálat – és a tagállami konzuli hatóságok együttmű- a konzuli egyezmény rendelkezése felülírja a Ket. azon ködése jelent. A közigazgatás ezen területének kiszá- rendelkezéseit, amely az ügygondnokrendelést szabá- mítható és világos szabályozása ezzel felkerült a palet- lyozza, és a konzuli tisztviselőt állítják helyébe, aki az tára annak ellenére, hogy a konzuli feladatok szabályo- egyezmény szövegezése alapján kvázi ügygondnoki zására az EU-nak nincs hatásköre, ellenben az uniós szerepben van, legalábbis a Ket. azon rendelkezései polgárság alapjogainak, nevezetesen a harmadik álla- esetében járhat el, amelyek ügygondnok kirendelését mokban való, bármely tagállam konzuli hatóságától 91 teszik szükségessé. Hasonló tényállás esetén viszont a igénybe vehető konzuli védelemhez való jog érvénye- magyar–török konzuli egyezmény a hagyatéki eljárás sülése indokolttá tesz egy bizonyos szintű harmonizá- 92 89 során törvényes képviselői minőségről beszél. ciót, erre pedig megvan a felhatalmazása. Ez a speciá- lis jogi háttér megköveteli a klasszikus konzuli hatósá- gi együttműködések fogalmának újragondolását, hi- 4. A jövő ÚtjAi AZ eU égisZe AlAtt: konZUli szen szervezeti és eljárásjogi szempontból az uniós jog hAtósági együttmŰködések más alapokra helyezi a tagállamok, és ezzel a konzuli ÚjrAértelmeZésének sZükségessége hatóságok kötelezettségét, tevékenységét és működé- sét, amelyet a következő lapszámban megjelenő Konzu- A jogirodalomban az 1990-es évek óta forgó európai li hatósági együttműködések az EU égisze alatt című ta- közigazgatási tér által lefedett jelenség alatt egy több- nulmány részletez. szintű közigazgatási rendszert érthetünk, amelyben az európai és a tagállami nemzeti közigazgatási rend- 90 szer szoros kölcsönhatásban állnak egymással. Az európai közigazgatás jelenlegi fejlődési útja a szekto- rális fragmentáltság irányából a tendencia szerint már a közigazgatási együttműködés és koordináció irányá- ba tolódik, és akár vertikális, horizontális vagy suga- ras szerkezetű kooperációról van szó, új kihívásokat tartogat. 87 Magyar–török konzuli egyezmény, 4–5. cikk. 88 Magyar–ukrán konzuli egyezmény, 35. cikk.; a magyar–kazak kon- zuli egyezmény, 37. cikk; a Magyar Népköztársaság és az Olasz Köztársa- ság között Rómában, 1969. október 16-án aláírt konzuli egyezmény (1975. évi 10. törvényerejű rendelet) 11. cikk; Konztv. 2/A. cikk (2) bek. Vö. például a magyar–portugál konzuli egyezmény, 7. cikk (1) bek. b) 91 Alapjogi Charta, 46. cikk; Az Európai Unió működéséről szóló szer- pontjával, amely a fogadó állam jogszabályainak és gyakorlatának be- ződés egységes szerkezetbe foglalt változata. HL C 326, 2012.10.26. 1. tartásával, a fogadó állam bíróságai előtt is megengedi a küldő állam (EUMSz) 20. cikk (2) bek. c) pont; 23. cikk. olyan állampolgárának képviseletét, vagy szükséges képviseletüket biz- 92 EUMSz. 23. cikk 2. fordulat: A Tanács az Európai Parlamenttel foly- tosítását, akik távol vannak, vagy valamilyen más okból nincsenek ab- tatott konzultációt követően különleges jogalkotási eljárás keretében az ban a helyzetben, hogy jogaikat és érdekeiket kellő időben megvédjék. e védelem megkönnyítéséhez szükséges koordinációs és együttműködé- 89 Magyar–török konzuli egyezmény 6. cikk. si intézkedéseket megállapító irányelveket fogadhat el. Vö. EUMSz Dezső Márta − Vincze Attila: Magyar alkotmányosság az európai in- 90 6. cikk g) pont; 197. cikk. Csatlós Erzsébet: Az európai közigazgatási tegrációban. Budapest, HVG-ORAC Kiadó, 2014. 490. Csatlós Erzsébet: eljárási jog kodifikációja és a hatóságok együttműködése. Eljárásjogi Az európai közigazgatás szerepe az európai egység megteremtésében. Szemle, 2016/2. 17.; 19.; Ana Mar Fernandez: The Europanisation of Con- Gondolatok az Alaptörvény E) cikk (1) bekezdésének margójára. In: Ba- sular Affairs: The Case of Visa Policy. The Hague, Netherland Institute of logh Elemér (szerk.): Számadás az Alaptörvényről. Budapest, Magyar International Relations, 2006. 3. http://www.clingendael.nl/sites/de- Közlöny Lap- és Könyvkiadó Kft. 2016. 375. fault/files/20061000_cdsp_paper_dip.pdf (2016.12.13.) / / 42 | ELJÁRÁSJOGI SZEMLE 2017 1 2017 1 ELJÁRÁSJOGI SZEMLE | 43