SCHMIDT Richárd: Járt utat a járatlanért… Gondolatok az eljárásújítás jogintézményéről a választottbíráskodásban, nemzetközi kitekintéssel

JÁRT UTAT A JÁRATLANÉRT . . . Gondolatok az eljárásújítás jogintézményéről a választottbíráskodásban, nemzetközi kitekintéssel SCHMIDT RICHÁRD LL.M ügyvéd 1. BEVEZETÉS ló mintatörvényt (továbbiakban: Modelltörvény) kö- vette, a választottbírósági ítélettel szemben egyedüli A 2018. január 1. napján hatályba lépett választottbí- jogorvoslatként az érvénytelenítési pert tette lehetővé. ráskodásról szóló 2017. évi LX. törvény (a továbbiak- Ezen túlmenően a régi Vbtv. 55. §­a kizárólag a Modell- ban: Vbtv.) egyik, ha nem legnagyobb újítása az eljárás­ törvény által szabályozott érvénytelenítési okokat tar- újítás intézményének bevezetése volt. A jogalkotó az új talmazta, melyek gyakorlatilag a külföldi választottbí- jogintézményt előzetes hatástanulmány, illetve tudo- rósági ítéletek elismeréséről és végrehajtásáról szóló mányos vitában kiérlelt vélemények nélkül vezette be, 1958. évi New York­i Egyezmény V. cikkében szabályo- mely a tárgykörrel foglalkozó szakemberek többségé- zott ítélet elismerés, illetve végrehajtás megtagadási 1 nek megdöbbenését váltotta ki. A törvényjavaslat in- okok tükörképei: i) választottbírósági szerződést meg- dokolása szerint az új szabályozás egyik fő célja az kötő fél jog­, illetve cselekvőképességének hiánya; ii) volt, hogy a megreformált hazai választottbírósági választottbírósági szerződés érvénytelensége; iii) eljá- rendszer a külföldi választottbíróságok valódi alterna- rásról, bírókijelölésről való értesítés hiánya, illetve a tívája lehessen, és a magyar gazdasági szereplők kül- fél képtelensége ügyének előterjesztésére; iv) válasz- földi partnereikkel kötött szerződésekben nagyobb tottbírósági szerződésen túlterjeszkedő ítélet; v) vá- eséllyel tudják elérni a hazai állandó választottbíróság lasztottbírósági eljárás szabálytalansága; vi) arbitrabi- kikötését. litás hiánya; vii) közrendbe ütközés. A jelen írás célja – a jogösszehasonlítás módszerét is Mivel a választottbírósági ítélet érvénytelenítési lis- segítségül hívva – annak vizsgálata, hogy valóban elő- tából hiányoztak a magyar jogban ismert „klasszikus” segíti-e az új jogintézmény a fenti jogalkotói cél eléré- perújítási okok („novum”, „crimen”, és „res iudicata”) a sét. Erre figyelemmel az első részben röviden bemuta- gyakorlat részéről érezhető volt az a törekvés, hogy tásra kerül a Vbtv. hatálybalépését megelőző bírói gya- ezeket valamelyik fenti érvénytelenítési okba burkolva korlat, majd az eljárásújítás Vbtv. szerinti szabályozá- próbálta felhívni. Erre a legalkalmasabbnak a régi sa. Ezt követően egyes – a szerző által önkényesen kivá- Vbtv. 55. § (2) bek. b) pontjában szabályozott „közrend” lasztott – európai országok választottbíráskodásról generálklauzulája tűnt. Ami a „res iudicata” esetét ille- 2 szóló szabályait vesszük górcső alá a tekintetben, hogy ti, a Kúria egy 2009­ben, hozott döntésében engedett a egyáltalán lehetővé teszik­e a választottbírósági eljá- kísértésnek, és megállapította, hogy a közrend sérel- rás jogerős lezárását követő újra nyitását és ha igen, mére alapított érvénytelenítési perben vizsgálható, milyen feltételekkel. Az egyes külföldi szabályozások hogy a válaszottbírósági ítélet helyesen alkalmazza-e bemutatását és rendszerezését követően elemezzük, az anyagi jogerő jogintézményét, mint a közrend ré- hogy ezekhez képest a magyar megoldás hol helyezke- szét. A Kúria egyébként 2015­ben egy másik ügy kap- dik el. Ezt követően rámutatunk a módosítás által fel- csán megerősítette a res iudicata vonatkozásában ko- 3 vetett további kérdésekre, bizonytalanságokra, végül rábban elfoglalt álláspontját. Megjegyezzük, hogy megpróbálunk választ adni arra a kérdésre, hogy meny- ezen joggyakorlat nem volt teljesen összeegyeztethető nyire reális, hogy az eljárásújítás az új Vbtv. kapcsán a jogtudomány részéről Burián László, valamint Vékás megfogalmazott jogalkotói cél teljesülését előmozdítja. Lajos álláspontjával , mely szerint a közrendbe ütkö- 4 zés, mint választottbírósági ítélet érvénytelenítési ok eleve csak nemzetközi tényállások esetén lenne értel- 2. A SZABÁLYOZÁS SZÜKSÉGESSÉGE mezhető, míg a fenti ügyekben hozott döntések tisztán belföldi természetű jogvitákban születtek. A másik két Mivel a választottbíráskodásról szóló 1994. évi LXXI. klasszikus perújítási ok vonatkozásában a rendes bíró- törvény (régi Vbtv.) jogorvoslati rendszere teljes mér- tékben az Egyesült Nemzetek Szervezete Nemzetközi Kereskedelmi Jogi Bizottsága által 1985­ben kiadott 2 EH 2009.1969. 3 BH 2015.14. nemzetközi kereskedelmi választottbíráskodásról szó- 4 Burián László. Ld. Burián László: Gondolatok a közrend szerepéről. Magister artis boni et aequi Studia in Honorem Németh János. Budapest, 2003. 120. Vékás Lajos: A közrend sérelme a választottbírósági ítéletek 1 Varga István: A választottbírósági eljárásjog megújulása – Új tör- esetében. Arbitrando et curriculum bene diligendo. Ünnepi kötet Horváth vény, új szabályzat. Eljárásjogi Szemle 2018/1. 7. Éva 70. születésnapja alkalmából. Budapest 2014. 233. / / 16 | ELJÁRÁSJOGI SZEMLE 2018 3 2018 3 ELJÁRÁSJOGI SZEMLE | 17 EJSz2018_3_ belív.indd 17 2018.12.05. 9:57:29

ságok álláspontja már nem volt ilyen egyértelmű. Ami a olyan tényre vagy bizonyítékra való hivatkozással kér- „crimen”­t illeti, egy 2008­ban zárult érvénytelenítési heti, amelyet az alapeljárásban önhibáján kívül nem ér- 5 ügyben az elsőfokú ítélet indokolásában ugyan felme- vényesített, feltéve, hogy az – elbírálása esetén – reá rült, hogy elvileg a körend sérelmével járhat, ha a vá- kedvezőbb határozatot eredményezhetett volna. Az el- lasztottbíróság olyan bizonyítékokat mérlegel, melyek járás kezdeményezésének objektív határideje 1 év, me- általa is felismerhetően bűncselekmény elkövetése út- lyet a választottbírósági ítélet fél általi átvételétől kell ján jöttek létre, azonban ez utóbbi körülményt alátá- számítani. A törvény 50. § (1)–(4) bekezdései a megen- masztó bizonyítékok az ügyben nem álltak rendelke- gedhetőségről való döntés szabályait tartalmazzák. Az zésre, és végül a választottbírósági ítéletet más alapon eljárásújítás megengedhetőségéről való döntést a vá- érvénytelenítették. A „novum” kapcsán a Kúria még lasztottbírósági tanács hatáskörébe utalja, melynek e ugyanebben az évben hozott eseti döntésében – mely- tárgyban hozott végzése ellen további jogorvoslati le- nek alapjául szolgáló érvénytelenítési perben a felperes hetőség nincs. A törvény rendes bíróság általi válasz- többek között a választottbíróság által tévesen figye- tottbíró kijelöléssel rendezi az akadályozott választott- lembe vett színlelt szerződésre, illetőleg hamisított ok- bíró pótlását, valamint előírja a felek személyes meg- 6 iratra hivatkozott – eltérő álláspontot foglalt el. A hallgatását az eljárásújítás megengedhetősége tárgyá- Kúria ezen utóbbi döntésében ugyanis elvi éllel szögez- ban. A megengedhetőség körében elutasítási okok i) a te le, hogy nem állapítható meg a választottbírósági íté- kérelem elkésettsége, ii) a felhozott érvek alkalmatlan- let terhére a közrendbe ütközés olyan utóbb felmerült sága a kedvezőbb határozatra, illetve iii) az önhiba a tények vagy bizonyítékok alapján, amelyek „a válasz- tény, bizonyíték alapeljárásban való érvényesítésének tottbírósági eljárás során nem kerültek szóba, ame- elmulasztása kapcsán. A Vbtv. 51. §­a lehetővé teszi a lyekre való hivatkozás nem történt”, kiemelve, hogy a végrehajtás felfüggesztését, ha az eljárás sikere való- közrendbe ütközés nem töltheti be a választottbírósági színűnek mutatkozik, míg az 52. § kijelöli a megismételt eljárás keretében nem ismert perújítás funkcióját. Ezen eljárás kereteit, melyet értelemszerűen az eljárásújítási elvi jelentőségűként közzétett döntés nyomán indult kérelem határoz meg, végül rendelkezik az eljárásújí- szakmai vitában két álláspont rajzolódott ki: Kiss Gá- tásban hozható határozatról, mely vagy a választottbí- bor szerint – jogtörténeti és nemzetközi példák alap- rósági ítélet hatályban való fenntartása, vagy annak ján – helyesebb a közrend fogalmát tágan értelmezni és hatályon kívül helyezése és új határozat hozatala lehet. abba a választottbírósági eljárásban elkövetett csalás A Vbtv. szabályozását a polgári perrendtartásban sza- 7 eseteit beleérteni , míg Murányi Katalin jogalkotói lé- bályozott perújítással összehasonlítva megállapítható, pést sürgetett és a választottbírósági ítélet érvénytele- hogy az eljárásújítás a jogerő áttörését jóval szűkebb nítési okainak kiegészítését javasolta bizonyos perújí- körben és jóval rövidebb határidőben engedi válasz- 8 tási okokkal. A jogalkotó végül az utóbbi álláspont, te- tottbírósági ítéleteknél, mint a rendes bírósági ítéletek hát a normatív szabályozás mellett döntött. esetében. Kérdésként merül fel, hogy indokolt volt­e a vála- szottbírósági ítéletek ellen ezen új típusú, az érvényte- 3. AZ ELJÁRÁSÚJÍTÁS SZABÁLYAI lenítési pereknél több, de a klasszikus perújításhoz ké- A VBTV. SZERINT pest kevesebb beavatkozást nyújtó, „sui generis” jogor- voslat bevezetése? A kérdés megválaszolásához érde- Az eljárásújítást – melynek már az elnevezése is jelzi, mes egy kis nemzetközi kitérőt tenni. hogy nem összekeverendő a rendes bírósági ítéletek el- len igénybe vehető klasszikus perújítással – a Vbtv. a IX. Fejezetében szabályozza, és mindössze öt szakaszt 4. BEVEZETŐ MEGJEGYZÉSEK szentel ezen merőben új jogintézménynek. A Vbtv. AZ ÖSSZEHASONLÍTÁSHOZ 48. §­a rögzíti, hogy az alapeljárás szabályai megfelelő- en irányadók eljárásújítás esetén is. A Vbtv. 49. §­a defi- Az összehasonlítás keretében [14] európai ország vá- 9 niálja tulajdonképpen az új jogintézmény lényegét. A laszottbírósági eljárási szabályait vettük górcső alá . szakasz rögtön egy „opt­out” klauzulát tartalmaz, le- Az összehasonlítás tárgyául szolgáló országok listájá- szögezve, hogy a eljárásújítás szabályai csak akkor al- nak szűkítését a terjedelmi megfontolásokon kívül kalmazhatók, ha a felek nem állapodtak meg eltérően, több ok is indokolta. A szűkítés elsődleges indoka az mely rendelkezés a Vbtv. 2. §-a alapján azt eredménye- volt, hogy a magyar jogrendszertől alapjaikban és tör- zi, hogy a felek érvényesen kizárhatják az eljárásújítás ténelmi fejlődésükben is jelentősen eltérő külföldi jog- lehetőségét választottbírósági szerződésükben. Ha a rendszerekkel való összehasonlítás (pl. angolszász felek nem zárták ki az eljárásújítás lehetőségét, azt a fél rendszerek, arab, ázsiai országok stb.) kevés olyan eredményt hozhat, melyből a gyakorlat számára is hasznos következtetés vonható le. A történelmi jogfej- 5 Gfv.XI.30.520/2007/3. lődés hasonlósága miatt ezért elsősorban olyan római– 6 EBH 2008.1796. szám alatt közzétett döntés. germán jogcsaládba tartozó jogrendszerekre koncent- 7 Kiss Gábor: A választottbírósági eljárások és a választottbírósági ítéletek érvénytelenítése iránti perek egyes eljárásjogi vonatkozásai III. Céghírnök 2009/10. 13–14. 8 Murányi Katalin: Az állami bíróságoknak a választottbíróságok 9 A vizsgált jogrendszerek a következők: Franciaország, Svájc, Spa- működéséhez kapcsolódó gyakorlata és gondolatok az esetleg szükséges nyolország, Ausztria Csehország, Belgium, Lengyelország, Horvátor- jogszabály módosításokról. Magyar Jog, 2011/6., 343. szág, Németország, Dánia, Észtország, Litvánia, Szlovákia, Szlovénia. / / 18 | ELJÁRÁSJOGI SZEMLE 2018 3 2018 3 ELJÁRÁSJOGI SZEMLE | 19 EJSz2018_3_ belív.indd 18 2018.12.05. 9:57:29

12 ráltunk, melyek a magyar magánjogi jogfejlődés szem- 2008. évben elfogadott svájci polgári perrendtartás pontjából – akár elméletben, akár a gyakorlatban is – szabályozza, addig a nemzetközi választottbírósági el- korábban mintaként szolgáltak (Ausztria, Francior- járások az 1987­től hatályos nemzetközi magánjogi 13 szág, Svájc), illetve azon országokra, melyek a Modell- törvényben nyertek szabályozást. A svájci polgári 10 törvény útját járják . Végül az összehasonlító lista szű- perrendtartás 396. cikke a hazai választottbírósági íté- 14 kítését indokolta azon körülmény is, hogy a magyar letek elleni „révision” jogintézményét a rendes bírósá- külkereskedelem nagy része európai partnerekkel zaj- gi ítéletek elleni igénybe vehető perújítással azonos lik, így a magyar állandó választottbíráskodás mint al- tartalommal szabályozza (328. cikk). Perújítási okok a ternatíva is feltehetően ezen országok választottbíró- következők: i) lényeges tény, bizonyíték, melyet a fél sági eljárásaival kapcsolatban fog felmerülni a gyakor- nem tudott érvényesítni, kivéve új tényeket; ii) bünte- latban. A kiválasztott országok a „klasszikus perújítási tőeljárásban megállapítják, hogy az ítéletet befolyásol- okok” szabályozása szempontjából az alábbi csoportba ták, ha büntetőeljárásra nincs lehetőség, ezen okot rendezhetők: másként is lehet bizonyítani; iii) ha a követelés bíróság A) Azon jogrendszerek, melyek a választottbírósági előtti elismerése, visszavonása, vagy a bírói egyezség ítélet ellen a perújítást önálló jogorvoslatként te- érvénytelen; iv) az Emberi Jogok Európai Egyezményé- szik lehetővé, olyan okok alapján, melyek gyakor- nek megsértése esetén, ha az Emberi Jogok Európai Bí- latilag megegyeznek a rendes bírósági ítélet elleni rósága („EJEB”) megállapítja, hogy a kompenzáció nem perújítási okokkal (Franciaország, Svájc, Spanyol- elég és perújítás szükséges a sérelem orvoslásához. A ország); perújításra 3 hónapos szubjektív, illetve 10 éves objek- B) Azon jogrendszerek, melyek a Modelltörvény ér- tív határidőn belül van lehetőség, melynek megenged- vénytelenítési okait bővítik ki olyan okokkal, me- hetőségéről a rendes bíróság dönt, az esetleges új eljá- lyek megegyeznek a rendes bírósági ítélet elleni rást viszont a választottbíróság folytatja le. A nemzet- per újítási okokkal, vagy annál valamivel szűkebbek közi választottbírósági ítéletek vonatkozásában a sváj- (Ausztria, Csehország, Belgium, Lengyelország,); ci nemzetközi magánjogi kódex kezdetben nem tartal- C) Azon jogrendszerek, melyek a választottbírósági mazott perújítási okokat, azonban ezt a joggyakorlat ítélet elleni perújítási okokat nem szabályozzák kifejlesztette, és a fenti i) és ii) pont alatti eseteket a (Németország, Dánia, Szlovákia, Szlovénia, Észtor- nemzetközi válaszottbírósági ítéletek vonatkozásában szág, Litvánia, Horvátország) is alkalmazza. 15 4.1. A CSOPORT – PERÚJÍTÁS ÖNÁLLÓ 4.1.3. Spanyolország JOGORVOSLATKÉNT MEGENGEDETT 16 A spanyol választottbírósági törvény a spanyol pol- 4.1.1. Franciaország gári perrendtartás 510. szakaszára utalással azon 17 per újítási okok felhívását teszi lehetővé választottbíró- A Francia polgári perrendtartás 1502. cikke a rendes sági ítélet ellen, mint rendes bírósági ítéletekkel szem- bírósági ítéletekkel azonos okokból teszi lehetővé a „ré- ben: i) lényeges új dokumentum kerül elő, melyet a fél 11 vision” jogintézményét a választottbírósági ítéletek vis maior, vagy a másik fél miatt nem tudott felhasznál- ellen. A polgári perrendtartás 595. cikke alapján perújí- ni; ii) büntetőeljárás megállapította, hogy a perben fel- tási okok i) a fél csalárd eljárása; ii) döntő dokumentu- használt bizonyíték hamis volt; iii) hamis tanúzásért el- mok visszatartása az ellenfél fél által; iii) a vizsgált do- ítélték a tanút, szakértőt iv) vesztegetés, megtévesztés, kumentumokat ítélettel hamisnak nyilvánítják; iv) a fenyegetés útján megnyert ügy; v) EJEB ítélete. A per­ tanúvallomásokat ítélettel hamisnak nyilvánítják. A újításra 3 hónapos szubjektív, illetve 5 éves objektív ha- választottbírósági ítélet elleni perújításra 2 hónapos táridő alatt van lehetőség. szubjektív határidő áll rendelkezésre. Az 1503. cikk szerint a perújításra a választottbírósági ítéletet hozó 4.2. B CSOPORT – PERÚJÍTÁSI OKOK tanács rendelkezik hatáskörrel, kivéve, ha nem tud ösz- AZ ÉRVÉNYTELENÍTÉSI OKOK KÖZÖTT szeülni, ilyenkor a fellebbviteli bíróság (Cour d’Appel) tárgyalja az ügyet. 4.2.1. Ausztria 4.1.2. Svájc Az osztrák polgári perrendtartás 611. § (2) bek. 18 6. pontja érvénytelenítési okként utal a rendes bírósági Svájc szabályozása annyiban sajátos, hogy dualista rendszert követ a választottbírósági eljárásokkal kap- csolatban. Míg a hazai választottbírósági eljárásokat a 12 2008. december 19-i törvény a svájci polgári perrendtartásról. 13 1987. december 17-i törvény a svájci nemzetközi magánjogról. 14 A svájci jog „révision” jogintézménye szintén a magyar perújítással mutat rokonságot. 10 A Modelltörvényt elfogadó jogrendszerek teljes listája itt érhető el: 15 Bernhard Berger – Franz Kellerhals: International and Domestic http://www.uncitral.org/uncitral/en/uncitral_texts/arbitration/ Arbitration in Switzerland. Berne, Stämpfli Publishers 2015. 690–693. 1985Model_arbitration_status.html 16 2003.december 23-i 60. sz. spanyol törvény a választottbírásko- 11 A „révision” szó szerinti fordításban felülvizsgálatot jelent, de a dásról. francia jog „révision” jogintézmény jellegében és a jogrendszerben elfog- 17 2000. január 7-i 1.sz. spanyol törvény a polgári perrendtartásról. lalt helye alapján a magyar perújítással mutat rokonságot. 18 1895. augusztus 1-jei törvény az osztrák polgári perrendtartásról. / / 18 | ELJÁRÁSJOGI SZEMLE 2018 3 2018 3 ELJÁRÁSJOGI SZEMLE | 19 EJSz2018_3_ belív.indd 19 2018.12.05. 9:57:29

ítéletek elleni perújítást szabályozó 530. § (1) bek 1–5. let elleni klasszikus érvénytelenítési okokat teszik le- pontjaira, melyek az alábbi esetekben teszik lehetővé az hetővé, ugyanakkor nem szabályozzák az azok elleni választottbíróságí ítélet érvénytelenítését: i) hamisított perújítást sem önálló jogintézményként, sem úgy, hogy bizonyíték; ii) hamis vallomás (tanú, szakértő, fél); iii) az a perújítási okokat a választottbírósági ítélet elleni ér- ellenfél, vagy képviselőjének bűncselekménye útján ho- vénytelenítési perek okai közé „bújtatnák”. Ebbe a cso- zott választottbírósági ítélet; iv) bíró hivatali bűncselek- portba tartoznak a vizsgált országok közül az alábbiak: ménye; v) az ítélet alapjául szolgáló büntető ítélet hatá- Németország, Dánia, Szlovákia, Szlovénia, Észtország, lyon kívül helyezése. A rendes bírósági ítélet elleni pe- Litvánia és Horvátország. Horvátország, mely valójá- rújítási okok ennél tágabbak, mivel azok között a fentie- ban a B és C csoport határán helyezkedik el, külön emlí- ken kívül még a „novum” és a „res iudicata” is szerepel. tést érdemel, így az alábbiakban részletesen csak ezen A érvénytelenítési per a fenti i)–v) okokra hivatkozással ország megoldását ismertetjük. 1 hónapos szubjektív és 10 éves objektív határidőben in- dítható meg a Legfelsőbb Bíróság előtt. 4.3.1. Horvátország 4.2.2. Csehország A horvát választottbíráskodásról szóló törvény fősza- 23 bályként nem szabályozza a klasszikus perújítási okokat, Csehországban a választottbíráskodásról szóló tör- azonban kivételként – belföldi választottbíráskodás ese- 19 vény 31. cikk g) pontja – a cseh polgári perrendtar- tén – pont fordított megoldást alkalmaz, mint a magyar 20 tás perújítási okokat szabályozó 228. cikkére utalás- Vbtv. A horvát választottbíráskodásról szóló törvény 36. sal – szintén érvénytelenítési okként szabályozza az (5) cikke ugyanis egy olyan „opt­in” klauzulát tartalmaz, olyan tény, döntés, bizonyíték felmerülését, melyet a fél mely alapján a felek választottbírósági szerződésbe fog- hibáján kívül nem tudott érvényesíteni. A keresetindí- lalt kifejezett megállapodása esetén lehetőség van a vá- tásra 3 hónapos objektív határidőn belül van lehetőség lasztottbírósági ítélet érvénytelenítésére olyan tény, il- a rendes bíróság előtt. letve bizonyíték alapján, melyet a fél önhibáján kívül nem tudott érvényesíteni az alapeljárásban, de rá nézve ked- 4.2.3. Belgium vezőbb határozatot eredményezett volna. A választottbí- rósági ítélet érvénytelenítés 3 hónapos objektív hatá- 21 A belga polgári perrendtartás 1717. (3) b) iii) cikke ridőn belül kérhető ebben az esetben is, csakúgy, mint a szerint érvényteleníteni lehet a választottbírósági íté- klasszikus érvénytelenítési okok esetében. letet csalárdság esetén. Keresetindításra 3 hónap ob- jektív határidő áll rendelkezésre. A belga polgári per- 4.4. A VBTV. MEGOLDÁSÁNAK ÉRTÉKELÉSE rendtartás 1133. cikke szerint a rendes bírósági ítéle- tek elleni perújítási okok ennél bővebbek, magukban 4.4.1. Nemzetközi összehasonlításban foglalják a csalás, a másik fél által visszatartott tények, a hamisnak bizonyult tanúvallomás, szakértői véle- A fenti nem teljes körű összehasonlítás alapján első mény, a res iudicata eseteit. ránézésre megállapítható, hogy találó Varga István megfogalmazása, aki az új magyar szabályozást „nega- 4.2.4. Lengyelország tív értelemben unikális”­nak aposztrofálja , hiszen a 24 Vbtv. az eljárásújítás bevezetésével a Modelltörvény ál- 22 A lengyel polgári perrendtartás 1206. (1) cikk 5–6 tal „járt útról” letérve egy olyan új útra tévedt, mely pontjai a választottbírósági ítéletek elleni indítható ér- nem jellemző sem a nagyobb kontinentális választott- vénytelenítési per okaként határozzák meg i) a bűncse- bíráskodási központokra (Franciaország, Svájc, Auszt- lekményen, vagy hamis, illetve hamisított dokumentu- ria), sem a Modelltörvényt követő egyéb európai orszá- mokon alapuló választottbírósági ítéletet, valamint ii) a gokra, feltehetően nem véletlenül. res iudicata esetét. Ezekben az esetekben az érvénytele- Az a jogalkotói megoldás ugyanis érthető, amely a nítési per – szemben a Modelltörvényben meghatáro- rendes bírósági ítéletekkel azonos feltételekkel engedi zott okok esetén irányadó 3 hónapos szubjektív határ- a perújítást a választottbírósági ítéletek ellen. Erre pél- idővel – 5 éves objektív határidőn belül indítható meg. da az ICC Nemzetközi Választottbíróságának székhe- lyet adó Franciaország, illetve a nemzetközi választott- 4.3. C CSOPORT – NINCSENEK PERÚJÍTÁSI OKOK bíráskodások egy másik kedvelt helye Svájc. Ezek a sza- SZABÁLYOZVA bályozások alkalmasak lehetnek arra, hogy a válasz- tottbíráskodás „belföldi” felhasználóit szólítsák meg, és A vizsgált jogrendszerek harmadik csoportját azon körükben népszerűsítsék a rendes bírósági úttal szem- országok képezik, melyek a Modelltörvény szellemét ben a választottbírósági utat, az eljárás gyorsasága „vegytiszta” formában követve a választottbírósági íté- mellett a választottbírósági ítéletek teljes körű utóla- gos korrekcióját biztosítva. Szintén érthetők azon nemzeti szabályozások, melyek a Modelltörvény érvénytelenítési okait bővítik néhány 19 216/1994. számú cseh törvény választottbírósági eljárásról és a vá- lasztottbírósági ítéletek végrehajtásáról. 20 1963/99. sz. cseh törvény a polgári perrendtartásról. 21 1967. október 10-i belga törvény. 23 A 88/2001 számú horvát törvény a választottbíráskosásról. 22 1964. november 17-i lengyel törvény a polgári perrendtartásról. 24 Varga István i. m. 8. / / 20 | ELJÁRÁSJOGI SZEMLE 2018 3 2018 3 ELJÁRÁSJOGI SZEMLE | 21 EJSz2018_3_ belív.indd 20 2018.12.05. 9:57:29

további okkal, melyek között szerepel valamennyi per­ ként leszögezhető, hogy Murányi Katalin fent idézett újítási ok, (pl. Csehország) vagy legalább azok a perújí- álláspontjával egyetértve a választottbírósági ítélet el- tási okok, melyek igazán súlyos jogsértés esetén lehető- leni perújítási okok normatív szabályozása önmagában séget adnak az utólagos korrekcióra (Ausztria, Belgium nem tekinthető rossz iránynak, különösen ha figyelem- Lengyelország). Ezek a nemzeti szabályozások viszony- be vesszük, hogy a közrend, mint kivétel jelenik meg lag rövid határidőn – jellemzően 1­3 hónapon – belül te- mind a New York­i Egyezményben, mind a Modelltör- szik lehetővé a választottbírósági ítélet utólagos kor- vényben, így annak a bírói gyakorlat általi kiterjesztő rekcióját, mely legalább időben illeszkedik a Modelltör- értelmezése legfeljebb szükségmegoldás, de nem lehet vény által az érvénytelenítési per megindítására java- helyes sem logikai, sem dogmatikai szempontból. Egy solt 3 hónapos határidőbe, illetve kivételesen, pl. bűn- újonnan bevezetett jogintézménytől azonban minimá- cselekmény esetén védhető az ennél hosszabb objektív lisan elvárható lenne, hogy az elmélet és gyakorlat kö- határidő is (Ausztria, Lengyelország). Végül érthető a zötti évtizedes szembenállást feloldja, illetve több gya- Modelltörvény „vegytiszta” megoldását átvevő nemzeti korlati problémát old meg, mint amit felvet. Ezek az el- szabályozás is, mely csak az érvénytelenítést teszi lehe- várások azonban az eljárásújítás kapcsán sajnos nem tővé választottbírósági ítéletekkel szemben (Pl. Német- teljesülnek. ország, Szlovénia, Szlovákia). Ezen utóbbi szabályozás Az eljárásújítás a klasszikus perújítási okok közül vitathatatlan előnye a külföldi felhasználók számára csak a „novum” esetkörét szabályozza, így a „res iudica- szóló azon üzenet, hogy az általuk ismert, megszokott ta” esete a korábbi – és az elmélet által kritizált – bírói szabályok, és kiszámítható keretek között pereskedhet- gyakorlat alapján továbbra is a „közrend” sérelmére nek idegen országban. Az a hazai jogalkotói megközelí- való hivatkozással lesz felhívható érvénytelenítési ok- tés azonban nem igazán érthető, amely egy olyan „sui ként, tisztán belföldi szituációkban is. A közrend foga- generis” perorvoslatot vezet be a választottbírósági íté- lom tisztázásának elszalasztása mellett az új szabályo- letek utólagos korrekciója céljából, mely (i) az egyéb- zás a hasonló helyzeteket is eltérően kezeli azáltal, ként követett Modelltörvény szabályozási logikája alól e hogy míg a” res iudicata” esetét 60 napos határidőn be- vonatkozásban kivételt enged, továbbá (ii) nem ismert a lül lehet érvényesíteni addig a másik klasszikus perújí- mértékadó európai gyakorlatban, s mégis célul tűzi ki a tási okot, a „novum” esetét a választottbírósági ítélet hazai választottbíráskodás nemzetközi versenyképes- közlésétől számított 1 éven belül. Ezen túlmenően a ségének fejlesztését.A tapasztalatok szerint „különu- „novum” fogalmát vizsgálva szembetűnő, hogy míg tas” nemzeti megoldásokat a nemzetközi felhasználók rendes bírósági ítéletek esetében nem csak az új tény, általában inkább óvatosan, kétkedve szokták szemlélni, illetve bizonyíték, hanem az alapügyben el nem bírált melyre jó példa Belgium választottbírósági reformja a bírósági, vagy hatósági határozat is képezhet perújítási 27 ’80­as években. A belga polgári perrendtartás 1985. évi okot , addig az eljárásújításra ezen utóbbi esetekben módosítása ugyanis kötelező szabályként kizárta a vá- úgy tűnik nincs lehetőség. Nagy kérdés, hogy a bírói lasztottbírósági ítéletek elleni érvénytelenítési per gyakorlat ezt az eltérést vajon miként értékeli majd, és megindításának lehetőségét abban az esetben, ha a fe- egy váratlanul előkerült hatósági, bírósági határozat lek nem rendelkeztek belgiumi illetőséggel. Noha a bel- alapján lehetőséget biztosít­e eljárásújításra a tény, il- ga jogalkotás ettől a reformtól azt várta, hogy vonzani letve bizonyíték fogalmának „tág” értelmezésével, vagy fogja Belgiumba a nemzetközi ügyfélkört, akik egyfokú a két normaszöveg összevetésével inkább a megszorító eljárásban, rendes bírósági felülvizsgálat lehetősége értelmezést fogadja el. További kérdés, hogy amennyi- nélkül remélhetik ügyük gyors és végleges elbírálását, ben a jogalkotó szerint a választottbírósági ítéletek az innovatívnak szánt szabályozás a gyakorlatban ke- utólagos korrekciója körében szabályozási hiány volt a vés kivételtől eltekintve inkább elriasztotta a külföldi „novum”, nehezen érthető, hogy a „crimen” esetkörét ügyfeleket attól, hogy Belgiumot válasszák választott- miért nem tekintette ugyanilyen hiánynak, különös te- 25 bíráskodás helyeként . A belga jogalkotó bő egy évti- kintettel arra a körülményre, hogy ez utóbbi klasszikus zeddel később 1998­ban korrigálta a tévedést és az ér- perújítási ok kapcsán nem beszélhetünk olyan kifor- vénytelenítési perről való lemondás kérdését a felek rott bírói gyakorlatról, mely annyira egyértelműen a privát autonómiájába utalta. közrend körébe sorolta volna ezen esetkört, mint a „res iudicata” esetét. Végül, de nem utolsósorban érdemes 4.4.2. Hazai szempontból néhány szót ejteni az eljárásújítás hatályba léptetésé- ről, mely szintén a kellően át nem gondolt jogalkotói Az eljárásújítást a hazai jogrendszer keretében vizs- hozzáállást tükrözi. A Vbtv. 65. § (1) bekezdésével a gálva elsődlegesen megállapítható, hogy ezen „sui ge- jogalkotó az eljárásújítást akként léptette hatályba, neris” perorvoslat a háború előtti magánjogunk jogtör- hogy azt a 2018. január 1. napját követően indult vá- téneti hagyományaiból nem vezethető le, mely nem lasztottbírósági eljárásokban is alkalmazni kell. Fenti- meglepően a máig érvényben lévő osztrák mintát kö- ek alapján az a helyzet állt elő, hogy mindazon gazdasá- 26 vette. Figyelmünket a jelenkorra fordítva kiindulás- gi szereplők jogvitájában is alkalmazandó lesz az eljá- 25 Bernard Hanotiau – Guy Block: The Law of 19 May 1998 Amending 784. cikk 8. pontja a rendes bírósági ítélet elleni perújítási okokat a vá- Belgian Arbitration Legislation. Arbitration International 15/1999. lasztottbírósági ítéletek esetében érvénytelenítési okként szabályozta. 97–99. 27 Ld. a polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény 393. § 26 A Plósz-féle polgári perrendtartásról szóló 1911. évi I. törvénycikk a) bekezdését. / / 20 | ELJÁRÁSJOGI SZEMLE 2018 3 2018 3 ELJÁRÁSJOGI SZEMLE | 21 EJSz2018_3_ belív.indd 21 2018.12.05. 9:57:29

rásújítás, akik 2018. január 1. napja előtt kötöttek vá­ resztül tart fenn egy bizonytalan állapotot.A fentiek lasztottbírósági szerződést, és adott esetben éppen a alapján a szerző álláspontja szerint az alábbi javaslatok jogorvoslatok szűkebb köre miatt, a gyorsabb és végle­ fogalmazhatók meg az eljárásújítással kapcsolatban de ges döntésben bízva választották a rendes bírósági út lege ferenda: helyett a választottbírósági utat. Ezen esetekben az új 1. A „járatlan út” elhagyása, az eljárásújítás, mint sui Vbtv. gyakorlatilag jogszabállyal történő szerződésmó­ generis perorvoslatnak a magyar jogrendszerből dosítással egyenértékű, mely értelmetlen beavatkozás történő mielőbbi kivezetése. a felek privát autonómiájába. Az érintett felek számára 2. A választottbíráskodás kapcsán a klasszikus per- sovány vigasz, hogy elvileg utólag is módosíthatják a újítási okok közül egyetlen esetkör ötletszerű ki­ választottbírósági szerződésüket, kizárva az eljárás­ emelése helyett egy olyan teljes körű szabályozást újítás lehetőségét, mivel egy jogvita kialakulását köve­ nyújtani, mely összhangban áll az elméleti szerzők tően az egymással vitában álló felek már nagyon kevés álláspontjával és a nemzetközi gyakorlattal. kérdésben értenek egyet, és feltehetően az eljárásújí ­ 3. A teljes körű szabályozás jegyében a „res iudicata” tás kizárása nem lesz ezek között. és „crimen” esetkörét a választottbírósági ítélet el­ len indítható érvénytelenségi per okai között kel- lene kötelező jelleggel szabályozni. Ezzel a „res iu­ 5. ÖSSZEGZÉS dicata” esete kivezethető lenne a „közrend” fogal­ mából, mellyel egy lépést tennénk ezen fogalom A fentiek alapján nehezen látható, hogy a Vbtv. által tisztázásának irányába. A „crimen” érvénytelení­ bevezetett eljárásújítás hogyan segítené a jogalkotó ál- tési okként történő szabályozására pedig számos tal kitűzött célt, nevezetesen a magyar választottbírás­ példa van a nemzetközi gyakorlatban, így annak kodás nemzetközi versenyképességének fejlesztését. konkrét szabályozása a külföldi felhasználói kör Amikor nemzetközi ügyletek során a felek vitarendezé­ számára nem elriasztó jellegű. si fórumot választanak, elsősorban az eljárás gyorsasá­ 4. Ami pedig a „novum” esetkörét illeti, érdemes len­ ga, költsége és kiszámíthatósága képezik azokat az ne megfontolni a horvát szabályozást, mely a ma­ alapvető szempontokat, melyeket döntés előtt figye­ gyar alapállás ellenpontjaként a felek magán auto- lembe vesznek. Ezek tükrében nehéz válaszolni arra a nómiáját tiszteletben tartva egy „opt­in” klauzula kérdésre is, hogy egy külföldi fél számára miért lenne a keretében, kifejezett ilyen irányú választás esetén magyar választottbíráskodás mellett szóló érv, hogy a teszi lehetővé az új tényre, illetve bizonyítékra ala­ választottbírósági ítélet ellen rendelkezésre áll egy pított érvénytelenítési pert a választottbírósági olyan rendkívüli perorvoslat, mely (i) egyrészről nem ítéletek ellen. Ezen utóbbi – a felek választása ese­ illeszkedik a nemzetközi gyakorlatba, (ii) másrészről a tén alkalmazandó – esetkört pedig érdemes lenne hazai perorvoslati rendszerbe, (iii) harmadrészről a kiegészíteni az alapügyben el nem bírált új bírósá­ gazdasági életben szokatlanul hosszú ideig, 1 éven ke­ gi, vagy egyéb hatósági határozattal is. AZ ÉSZSZERŰ IDŐN BELÜLI TÁRGYALÁSHOZ VALÓ JOG ÉS AZ ÚJ BÜNTETŐELJÁRÁSI TÖRVÉNY KÜLÖN ELJÁRÁSAI ANTALI DÁNIEL GÁBOR alügyész (Békéscsabai Járási Ügyészség) 1. BEVEZETÉS az igazságszolgáltatás tekintélyét. Emiatt az eljárás 1 időszerűsége alapvető jogállami követelmény. A bünte­ Mai büntető igazságszolgáltatásunk egyik kardinális tő igazságszolgáltatás gyorsítása azonban nem járhat a és bizonyos szempontból vitatott területe az eljárás el­ tisztességes eljárás sérelmével, vagyis a hatékonyság húzódásának kérdése. Az igazságszolgáltatás a „legna­ nem állhat szemben a jogbiztonsággal. Ez némiképp el- gyobb bűnt” azzal valósítja meg, ha az elkövetett bűn­ lentmondásosnak hat, hisz a jogbiztonság a jogállami­ cselekményre csak évekkel később ad választ. A kése­ ság szerves része. A jogállamiság azonban nemcsak az delem veszélyezteti az eljárás sikerét, a kiszabott bün­ tetés, az alkalmazott intézkedés várhatóan képtelen lesz a megfelelő eredményt elérni, értelmét, hatékony­ 1 La�tár István: A fiatalkorúakkal szembeni büntetőeljárások idősze­ ságát veszti, vagyis rontja a nevelő hatást, és csökkenti rűségének vizsgálatáról. Ügyészek Lapja, 15. évf., 2008/4., 5. / / 22 | ELJÁRÁSJOGI SZEMLE 2018 3 2018 3 ELJÁRÁSJOGI SZEMLE | 23 EJSz2018_3_ belív.indd 22 2018.12.05. 9:57:30