Horváth Péter Iván: A fogalmazás apró muhelytitkai a hiteles fordításban

TANULMÁNYOK A FOGALMAZÁS APRÓ MŰHELYTITKAI A HITELES FORDÍTÁSBAN 1 HORVÁTH PÉTER IVÁN egyetemi adjunktus, Pázmány Péter Katolikus Egyetem Bölcsészet- és Társadalomtudományi Kar BEVEZETÉS türelmétől, a sürgősségtől vagy akár a díjazás mértéké- től függően súlyozza az említett szempontokat. Ez a tanulmány néhány mondatszerkesztési és szóhasz- Mindezek ellenére a hiteles fordítások lektorálásában nálati javaslattal kíván hozzájárulni a hiteles fordítások számos tendencia mutatható ki; többek között az, hogy közérthető és gördülékeny megfogalmazásához. Előz- a változtatások bő 70 százaléka a terminológiát, a stílust ménye az Országos Fordító és Fordításhitelesítő Iroda és az ekvivalenciát érinti (Horváth 2011: 206). Az a nagy- (OFFI) 2017. november 17-i továbbképzésén megtartott számú körülmény, amely elvileg következetlenné és öt- azonos című előadásom, amely a hiteles fordítások ké- letszerűvé tehetné e munkát, gyakorlatilag nem ingatja szítése és lektorálása során 2001 óta összegyűlt tapasz- meg a lektorokat abban, amit elsődlegesnek tekintenek talataimon alapult. 1 az ellenőrzés során. Kutatásaim azonban arra is rávilá- A hiteles fordítás fogalmát egyetlen magyar jogszabály gítottak, hogy a stílus – és a vele szorosan összefonódó 2 sem határozza meg. E hiányt az OFFI magyarázatára nyelvhelyesség – körébe sorolható módosítások jóval hagyatkozva lehet pótolni: a hiteles fordítás az, „amelyet gyakrabban alapulnak a lektor ízlésén, mint annak elő- az annak készítésére feljogosított szervezet hiteles for- segítésén, hogy a végfelhasználó első olvasásra érthető dításként bocsát ki”. Ami a rendeltetését illeti, bírósági szöveget kapjon. és más hatósági eljárások céljaira szolgál (például anya- E megfigyelés késztetett annak vizsgálatára, vajon könyvezés, családegyesítés, ítélet-végrehajtás, letelepe- lektorként hogyan javítok egy-egy nehézkes fordítói dés, munkavállalás); ennek megfelelően számos műfaj- megoldást az említett cél érdekében. A hétköznapi gya- ban és formában ölt testet (cégkivonat, elfogatóparancs, korlatból vett hiteles fordításokat kiegészítettem erede- határozat, igazolás, szabályzat stb.). Ahhoz azonban, tileg magyarul írt szövegekkel is, hogy némelyik jelen- hogy egy fordítást hitelesnek lehessen nevezni, még a séget alaposabban szemléltethessem. Megjegyzendő, kiadás előtt lektorálni kell. hogy az így összegyűjtött szemelvények és a hozzájuk Ez a folyamat két részből áll: a forrásnyelvi szöveggel fűzött magyarázatok nem tekinthetők átfogó kutatási való tételes összehasonlításból és szükség szerint a ja- beszámolónak. Mindössze egy olyan példatárat kívántam vításból. A lektor mindenekelőtt a tartalmi és stílushű- összeállítani, amely a tartalmi és stílushűség feláldozá- séget ellenőrzi, de a figyelmének ki kell terjednie a ter- sa nélkül, de figyelemfelhívóan elősegítheti a könnyen minológiára (a szakkifejezések szabatos és következetes befogadható hiteles fordítások készítését. használatára), a helyesírásra, a nyelvtani szabályok be- Változtatásaimat legfeljebb vitaalapnak vagy javaslat- tartására és a formázásra (pl. a sorvégi elválasztásra, a nak szánom, nem kötelező és örök érvényű szabálynak. fontosabb szövegrészek tipográfiai kiemelésére vagy a Egyrészt a nyelvhasználók igényei és lehetőségei, a min- tördelésre) is. Ilyen sok tényezőt nyilvánvalóan képte- denkori közléshelyzetek túlontúl változatosak ahhoz, lenség egyszerre szem előtt tartani, ráadásul mindegyik- hogy bármit is szigorú törvénynek lehessen nyilvánítani. ben bőven van szubjektív elem. A szöveg teljes átvizsgá- Másrészt lektorból sincs két egyforma a világon: prob- lását egyébként is nehezítik a rövid határidők és az egy- lémaérzékenység és ízlés dolgában jelentős különbségek mást érő megbízások. A lektorálás tehát szükségszerűen vannak közöttük. Harmadrészt az alábbi példák megíté- részleges, így a lektor a jártasságától, a tapasztalataitól, lését az itt helyszűkében elhagyott szövegkörnyezet is a háttérismereteitől, a rendelkezésére álló segédeszkö- befolyásolhatja. Az ügyetlen, csupán jobb híján elfogad- zöktől, a szellemi frissességétől, a koncentráltságától, a ható megoldások például leginkább akkor szúrnak sze- met, ha ismétlődően, több bekezdésben fordulnak elő, szórványosan már kevésbé. Nem baj tehát, sőt természe- tes, ha ezekkel a javaslatokkal nem mindenki ért egyet. 1 Köszönöm a Magyar Jogi Nyelv szerkesztőinek, továbbá dr. Bögös Fru- A kulcsszó a „mérlegelés”: annak eldöntése, hogy az érin- zsina és dr. Dudás Dóra Virág bíróknak, valamint Nagy Levente Péter tett szöveg az alábbi szerkezetekkel vagy nélkülük lesz-e szakfordítónak, hogy értékes észrevételeikkel segítettek véglegesí- világosabb, természetesebb és tömörebb. tenem a kéziratot. 2 http://www.offi.hu/hiteles-forditas / MAGYAR JOGI NYELV | 2018 1 19 MJNy_2018_1.indd 19 2018.06.11. 9:07:13

TANULMÁNYOK MI A VÁLTOZTATÁSOK HASZNA? a szövegértés kudarcáért. Ha ezt – szintén egy szakszerű felmérés elvégzéséig hipotézisként – elfogadjuk, joggal A példatár áttekintése előtt érdemes felvetni: mit nyerhet mondhatjuk, hogy egy lektornak nem csak a vagyoni kár- a hiteles fordítás végfelhasználója ezekkel a lektori változ- tól kell megóvnia a hiteles fordítás felhasználóját. Arra is tatásokkal? Intuitíve ugyanis bizonyára sokan értenének kell törekednie, hogy az ügyfél ne eleve szorongással vagy egyet azzal, hogy egy hivatalos irat – akár magyar, akár bosszankodva vegye kézbe a fordítást, azaz – Szilágyi N. idegen nyelvű – legfeljebb az elkerülhetetlen szakkifejezé- (2001) szavaival – jó legyen a nyelvi közérzete. sekben térjen el egy köznyelvi szövegtől, ne a mondatok Fontos lenne, hogy ez a meggyőződés minél több lektor- hosszában és szerkesztésében, hogy önállóan és azonnal ban alakuljon ki, akkor is, ha az alább szemléltetett vál- emészthető legyen, vagyis ne szakértő bevonásával és má- toztatásokból legfeljebb erkölcsi-szakmai hasznuk szár- sodik nekifutásra, valamint hogy szorítkozzon a lényegre, mazik, míg nagyobb munkadíj vagy az ügyfél dicsérete ne hemzsegjen az ismétlésektől és jogszabályi hivatkozá- nem, ő ugyanis a fordítói változat ismerete nélkül veszi át soktól. Egy hiteles fordítás persze nem vagy csak nehezen a lektor által előállított végterméket, vagyis nem látja, tud megfelelni az utóbbi kívánalomnak, hiszen ezen a téren hogy miből mi lett. A lektor egyetlen mozgatórugója az a merev keretek közé szorítja a forrásnyelvi szöveg. Ám ab- remény, hogy megkönnyítheti a végfelhasználó dolgát. ban már jó eredményeket érhet el, hogy közelítsen a köz- nyelvhez, és első ránézésre is befogadható legyen. Ismét- lem: ez elvileg helyeselhető, de mi a gyakorlat? A HITELES FORDÍTÁSOK ÉRTELEMKÖZPONTÚ A válasz az, hogy nem tudjuk, mivel soha nem készült JAVÍTÁSÁNAK TÁVLATI ESÉLYEI felmérés a hiteles fordítások végfelhasználóinak elége- dettségéről. Az ügyfélpanaszok jellemzően egy-egy név Olybá tűnhet, hogy a hiteles fordítások nyelvi színvona- vagy szám elírására, illetve néhány kifejezésre korláto- lának emeléséhez csupán az itt tárgyalt és hasonló „mű- zódnak, nem összességében utasítják el a szöveg minő- helytitkok” terjesztésére van szükség. A helyzet azonban ségét. De olyan kutatás sincs, amely az elégedettség alap- bonyolultabb ennél, hiszen a hiteles fordítás nem önálló ján számszerűsítette volna az állampolgároknak szánt nyelvváltozat vagy stílusréteg, hanem a magyar jogi és eredeti jogi és közigazgatási szövegek megértését. A té- közigazgatási kommunikáció sajátos formája. Ebből kö- mával foglalkozó nyelvművelők (Ferenczy 1956, Grétsy vetkezőleg érdemi változásra akkor lenne esély, ha ez az 1964, Grétsy 1976, Huszár 2002, Kovalovszky 1980) – és utóbbi diskurzus elkezdene átalakulni, és új mintát mu- néha a jogászok is (pl. Dudás 2005) – általánosságban tatna a rárétegződő hiteles fordításnak. Csakhogy a tö- rosszallják a hivatalos stílus egyes sajátosságait, vagy mör és közérthető megfogalmazások térnyerése valószí- bizonyos szavakat és fordulatokat bírálnak úgy, hogy bi- nűleg még hosszú időbe fog telni, mert a nagyközönség- zonyításra nem szoruló tényként kezelik a tollhegyre nek címzett hivatalos iratok fogalmazói tűzött jelenségek helytelenségét. Arról azonban nem (a) sokszor kénytelenek nemcsak eseti (az adott ügyre, szólnak, hogy a kifogásolt nyelvi elemek valóban gátol- helyzetre vonatkozó), hanem általános érvényű állításokat ják-e a hivatalos iratok befogadását, és ha igen, akkor is megfogalmazni, ez pedig éppen az elvontságnak kedvez; mennyire, hány ember számára, milyen iskolázottság és (b) a tömeges szövegalkotás során időt takarítanak háttérismeretek esetén, ahogy arról sem közölnek sem- meg a bevált szerkezetek – olykor kétségtelenül gépies mit, hogy kit és hogyan károsítottak meg a „nyakatekert”, – használatával; „magyartalan”, „idegenszerű”, „modoros” stb. kifejezések (c) sokszor önállóan, de soha nem magánemberként, és szerkezetek. E minősítések ugyanis tudományos szem- hanem egy intézmény, hivatal, testület stb. képviselője- pontból mindaddig csak megérzésnek vagy előítéletnek ként, annak jogköreit gyakorolva járnak el, döntenek tekinthetők, amíg egy módszeres vizsgálat nem igazolja vagy intézkednek, és ezt – akarva-akaratlan – azzal ér- őket. Hogy ez mekkora adóssága a nyelvészetnek, és mi- zékeltetik, hogy a ragozott igealakokat személytelen lyen módszertani kérdéseket vet fel, arról egyetlen kísér- (névszói és igenévi) szerkezetekkel váltogatják; leti beszámoló tanúskodik (Heltai és Gósy 2005). (d) a szakszavakat nem szívesen helyettesítik közért- Az említett szerzőpáros szövegelemzési és pszicholing- hető, de fogalmilag eltérő, pontatlan vagy félrevezető visztikai megközelítésén kívül sok minden kiderülhetne szinonimákkal; a hivatalos iratok laikus felhasználóinak beszámolóiból (e) több évszázados nyelvi hagyományt követnek, amely is. Egyebek között az, hogy valakit pontosan milyen sza- a jelek szerint nehezebben változik, mint a köznyelvé. vak vagy szerkezetek késztettek az adott szöveg több- Mindezeknek a tényezőknek természetesen nem sza- szörös elolvasására, mást is be kellett-e vonnia az értel- bad kishitűvé tenniük a lektorokat. A kiindulópont egy- mezésbe, valamint (rend)bírság, kötbér vagy pénzbün- értelmű: a homályos és nehézkes hivatalos irat rossz tetés megfizetésére kényszerítette-e a félreértésből nyelvi közérzetet és/vagy anyagi hátrányt okozhat, még adódó mulasztás, szabálysértés vagy eljárás. ha ezek mértéke tudományos értelemben ismeretlen is. Ahogy az utóbbi felsorolás is érzékelteti, a (hiteles fordí- A végcél szintén nyilvánvaló: olyan hiteles fordításokat tást is meghatározó) hivatalos stílus „káros mellékhatásai” kell készíteni, amelyek a felhasználó idő- és pénzveszte- nem pusztán anyagi jellegűek. Mindenféle kényelmetlen- sége, illetve bosszúsága nélkül töltik be rendeltetésüket. séggel, elsősorban időveszteséggel, szívességkéréssel, bosz- Ennek eszközei lehetnek az alábbi összehasonlító táblá- szankodással vagy akár azzal járnak, hogy az illető saját zatok. Fontos hangsúlyozni, hogy a bal oldali oszlop tar- magát, anyanyelvi ismereteinek vélt hiányosságait okolja talma nyelvtanilag mindenhol kifogástalan, és a javasolt / 20 | MAGYAR JOGI NYELV 2018 1 MJNy_2018_1.indd 20 2018.06.11. 9:07:13

TANULMÁNYOK megoldásoknak nincs önértékük, viszont a lektornak egy 1.3. MELLÉKMONDAT → NÉVSZÓI SZERKEZET ilyen szövegben mindig érdemes megfontolnia, hogy él-e velük. Azt kell ugyanis eldöntenie, hogy a fordítás hite- Tapasztalt kontrollszerkesztők és lektorok régi tanácsa, lességét hogyan tudja összeegyeztetni a szöveghűséggel hogy a természetes magyar beszédhez és az azt utánzó írás- és az érthetőséggel. hoz inkább az igei, mint a névszói szerkezetek állnak közel. A példatár első része a tömörítés eszközeiből ad ízelí- Néha azonban éppen fordítva kell eljárni, például akkor, ha tőt, a második rész az érthetőség javítását szemlélteti, a a cél nem a köznyelvi, hanem a szaknyelvi stílus, márpedig harmadik pedig azt mutatja be, hogyan lehet valamit a hiteles fordításhoz az utóbbi illik, nem az előbbi. több lépcsőben átfogalmazni. Szerkesztetlen változat Szerkesztett változat A felek felhatalmazzák az ügy- A felek felhatalmazzák az ügy- A TÖMÖRÍTÉS ESZKÖZEI védet, hogy – ha szükséges – védet, hogy – szükség esetén – járjon el… járjon el… Az ókor óta stíluserényként számon tartott tömörség azt A szerződés – ha még nem ke- A szerződés – korábbi teljesítés jelenti, hogy ugyanazt a közleményt kevesebb szóval, rült teljesítésre – továbbra is hiányában – továbbra is hatá- rövidebb szavakkal, illetve szavak helyett toldalékokkal hatályos. lyos. fejezzük ki. Ennek egyaránt vannak nyelvtani és szókész- Az ellátást csak olyan házaspá- Az ellátást csak gyermektelen 3 rok igényelhetik, akiknek nincs házaspárok igényelhetik. leti eszközei. gyermekük. 1. A TÖMÖRÍTÉS NYELVTANI ESZKÖZEI 1.4. NÉVUTÓ → ESETRAG 1.1. -ÁS/-ÉS KÉPZŐS FŐNÉV → IGE A magyar nyelv névutói önmagukban semmivel sem „rosz- szabbak” (nehézkesebbek, ritkábbak vagy idegenszerűb- bek), mint az esetragok, de egy bizonyos mennyiségben Az -ás/-és képző igéből hoz létre főnevet, ezért alkalmas – amelyre persze mindig a lektornak kell ráéreznie – in- az elvont fogalmak kifejezésére. Mivel a jogi és közigaz- dokolatlanul megnövelhetik a mondat hosszát. Másként gatási szövegeknek nagy szükségük van ezekre, gyakran szólva: ha a lektor túlzsúfoltnak érzi a fordítás valamely alkalmaznak ilyen főneveket. Az említett toldalék azon- mondatát, azt főleg úgy teheti szellősebbé, hogy kiiktat ban sokszor csak arra szolgál, hogy az állítmányi szere- egy névutót, és egy rokon értelmű esetraggal pótolja. pükből „lefokozza” azokat a szótöveket, amelyek értel- mileg a mondat főhangsúlyos részét képezik. Ilyenkor Szerkesztetlen változat Szerkesztett változat célszerű „helyreállítani” az illető szó(tő) „elveszett joga- it”, már csak azért is, mert az elvontból konkrét, a stati- a hivatal felé benyújtott kérelem a hivatalhoz/hivatalnak benyúj- kusból pedig dinamikus lesz. tott kérelem a vevő részére átadott kulcsok a vevőnek átadott kulcsok Szerkesztetlen változat Szerkesztett változat e program keretein belül e program keretében A gyár végrehajtotta a sebes- A gyár ellenőrizte a sebesség- 1.5. RAGOS FŐNÉV ÉS BEFEJEZETT MELLÉKNÉVI ségváltó ellenőrzését. váltót. IGENÉV → KÉPZŐS FŐNÉV A bank nem nyújt finanszíro- A bank nem finanszírozza a vé- zást a vételre. telt. Szintén a fölösleges szavak megtakarítását segítheti elő akkor gyakorolhatja a szerző- akkor mondhatja fel a szerző- dés felmondására vonatkozó dést, ha… egy jól megválasztott képző, amely egyszerre helyette- jogát, ha… síthet egy ragos főnevet és egy – leírására és kiolvasásá- ra nézve is nehézkes – befejezett melléknévi igenevet. 1.2. -ÁS/-ÉS KÉPZŐS FŐNÉV → FŐNÉVI IGENÉV Természetesen ez sem kötelező változtatás: a lektornak csak azt kell átgondolnia, hogy nem csorbul-e az érintett A fentihez hasonló beavatkozás hajtható végre azzal a szövegrész értelme. különbséggel, hogy a főnévből nem ige, hanem – ha a mondatszerkezet úgy követeli meg – főnévi igenév lesz. Szerkesztetlen változat Szerkesztett változat Szerkesztetlen változat Szerkesztett változat a Budapesten megrendezett baj- a budapesti bajnokság nokság E törvény célja a társadalmi E törvény célja biztosítani a tár- 1.6. FOLYAMATOS MELLÉKNÉVI IGENÉV jólét és a fenntartható fejlődés sadalmi jólétet és a fenntartha- biztosítása, az egész életen át tó fejlődést, elősegíteni az egész → BIRTOKOS SZEMÉLYJEL tartó tanulás elősegítése, vala- életen át tartó tanulást, vala- mint az életminőség javítása. mint javítani az életminőséget. A fentihez hasonló eljárás a folyamatos melléknévi ige- Az üzembentartó nem jogosult Az üzembentartó nem jogosult a gépkocsi más személyeknek bérbe adni a gépkocsit más sze- név lecserélése birtokos személyjelre. Ezt különösen történő bérbeadására. mélyeknek. akkor érdemes mérlegelni (mint az alábbi első esetben), Az utóbbi példa egyúttal felveti, hogy egyáltalán szük- 3 A gyermektelen a köznyelvben a saját közös gyermekkel nem rendelkező séges-e a más személyeknek kitétel. párt jelenti, míg a jogban a közös gyermekkel nem rendelkező párt. / MAGYAR JOGI NYELV | 2018 1 21 MJNy_2018_1.indd 21 2018.06.11. 9:07:13

TANULMÁNYOK ha egy bővítménynek szintén van bővítménye, vagyis az Szerkesztetlen és Szerkesztett változat alaptagra két szintmélységből kell „felugrani”. A hatóság nem engedélyezte, hogy a vállalkozás fióktelepet nyit- hasson. Szerkesztetlen változat Szerkesztett változat Lehetővé vált, hogy a hitelező beválthassa a csekket. a hajólajstromból történő tör- a hajólajstromból történő törlés … attól függetlenül, hogy követett-e el szerződésszegést vagy sem. lésről szóló igazolás igazolása az adásvételhez kapcsolódó az adásvétel összes költsége 4 2.3. A PLEONAZMUS (AZ ALAPTAG JELENTÉSÉBEN összes költség BENNE LÉVŐ BŐVÍTMÉNY) MELLŐZÉSE a külföldiek földvásárlására vo- a külföldiek földvásárlásának natkozó tilalom tilalma Az ismétlésnek egy másik, a terjedelmet szintén értel- metlenül gyarapító válfaja a pleonazmus. Ha a lektor megítélése szerint nincs különösebb oka a nyomatéko- 2. A TÖMÖRÍTÉS SZÓKÉSZLETI ESZKÖZEI sításnak, akkor az alábbi és hasonló esetekben érdemes kihúznia a többletinformációval nem járó részt. 2.1. AZ ISMÉTLŐDŐ SZÓ(TŐ) MELLŐZÉSE Szerkesztetlen és Szerkesztett változat A jó fogalmazásnak egyik közismert, már az általános a tavalyi évben; az átszervezési időszak éveiben; bírósági per; el- iskolában tanított alapszabálya az, hogy kerülni kell az sősorban az értékesítésre összpontosít; január hónapban; jelen- ismétlődő szó(töve)t. Ez alól kivétel a jogi és minden leg hatályos; kizárólagos / saját / szabad belátása szerint; tovább egyéb szaknyelv, mert az öncélú változatosságot szolgá- folytat; 11:45 óra körüli időben; zöld színű ló szinonima csak zavart kelt. Az alábbi példák tanúsága szerint azonban az ismétlődés néha nem az egyértelmű Pleonazmus érhető tetten két gyakori kötőszópárban is. vagy a következetes szóhasználatot segíti elő, hanem csupán fölöslegesen felduzzasztja a mondatot. Szerkesztetlen és Szerkesztett változat Szerkesztetlen változat Szerkesztett változat Bár nem vett fel hitelt, mégis eladósodott. / Bár nem vett fel hi- telt, mégis eladósodott. Az online jogi tanácsadás nem Az online jogi tanácsadás ke- Mivel nem váltották le, ezért hivatalban van. / Mivel nem váltot- alkalmas a minden szempont retében nem adható minden ták le, ezért hivatalban van. figyelembevételével megadott szempontra kiterjedő válasz. teljes körű válasz megadására. 2.4. A REDUNDANCIA (A PONTOSKODÁS) Tagjaik száma csak páratlan Tagjaik száma csak páratlan számban határozható meg, lehet, megállapodás hiányában MELLŐZÉSE megállapodás hiányában tagja- három. ik száma: három. A fölös információ harmadik típusa a redundancia, köz- 2.2. A TAUTOLÓGIA (FÖLÖSLEGES ROKON ÉRTELMŰ nyelvi nevén a pontoskodás: olyan szavak használata, SZAVAK) MELLŐZÉSE amelyeket általában senki nem mond ki/ír le, mert a szö- vegkörnyezetből kikövetkeztethetők, a mondat pedig nem lesz nélkülük sem értelmetlen, sem kétértelmű. Egy szöveg tartalmi veszteség nélküli rövidítésének szin- tén közismert módja a tautologikus szerkezetek „megfe- Szerkesztetlen és Szerkesztett változat lezése”, mivel a fennmaradó 50 százalék ugyanazt fejezi ki, mint a másik. Ezúttal szükségtelen is megadni a teljes a határozatban foglaltaknak megfelelően mondatot és szövegkörnyezetet: e kifejezések szinte a közlöny automatikus módszerrel történő előállítása mindig összezsugoríthatók úgy, hogy ne maradjon ki Ha az áru szállítása és annak tárolása szakszerűtlenül történik… semmi lényeges a mondanivalóból. 2.5. RÖVIDEBB SZINONIMÁK HASZNÁLATA Szerkesztetlen és Szerkesztett változat Az eddigi változtatások jobbára a mellőzhető szavak el- abban az esetben, ha; csak és kizárólag; egymás után sorra; egy- re fontosabbá váló; feltéve, ha; ha és amennyiben; kölcsönösen hagyásában nyilvánultak meg. Néha azonban a rövidebb szinonimák is hozzájárulhatnak a szöveg tömörítéséhez. elismerik egymást; még akkor is, ha; majd ezt követően; majd meg fogja választani; más egyéb; mind X, mind Y egyaránt; min- den egyes; minden szükséges lépést megtesz annak érdekében, Szerkesztetlen változat Szerkesztett változat hogy…; mint például; ugyanakkor azonban/viszont amennyiben ha annak ellenére, hogy bár / holott / jóllehet / noha A tautológiának vannak kissé nehezebben észrevehe- annak érdekében, hogy (azért), hogy tő megnyilvánulásai is, amelyekre egy lektornak külön azt/ezt követően/megelőzően azelőtt/ezelőtt oda kell figyelnie. célkitűzés cél csak abban az esetben, ha csak akkor, ha érvényben lévő / hatályban lévő érvényes / hatályos 4 Elsősorban akkor, ha a szöveg nem akarja elkülöníteni az adásvétel- feltéve, hogy ha hez kapcsolódó ügyintézési, eljárási kiadásokat a vételártól, hanem jelentős mértékben jelentősen egyben említi őket. / 22 | MAGYAR JOGI NYELV 2018 1 MJNy_2018_1.indd 22 2018.06.11. 9:07:14

TANULMÁNYOK Szerkesztetlen változat Szerkesztett változat Szerkesztetlen változat Szerkesztett változat jogában áll jogosult A névmódosítási kérelemhez A névmódosítási kérelemhez kisebb mértékben kevésbé nem kell az állampolgársági nem kell csatolni az állampol- kizárólagosan kizárólag ügyekben eljáró szerv által hi- gársági ügyekben eljáró szerv vatalosan ismert és a köztudo- által hivatalosan ismert és a tekintettel arra, hogy / tekintve, mivel mású tényeket bizonyító okira- köztudomású tényeket bizonyí- hogy tot csatolni. tó okiratot. több esetben / több ízben többször Az Országgyűlés jövőre fogja a Az Országgyűlés jövőre fogja valószínűsíthetően valószínűleg kisebbségek jogairól szóló tör- módosítani a kisebbségek jogai- vényt módosítani. ról szóló törvényt. AZ ÉRTHETŐSÉG JAVÍTÁSA 1.4. AZ ALANY ÉS AZ ÁLLÍTMÁNY ELŐREHOZÁSA A példatár első része olyan mennyiségi változtatásokat Szerkesztetlen változat Szerkesztett változat mutatott be, amelyekkel csökkenthető a szöveg terjedel- Az intézkedés ellen benyújtott A hivatal csak akkor bírálja el az me. A második rész a minőségi változtatásokra összpon- panaszt a hivatal csak akkor bí- intézkedés ellen benyújtott pa- tosít, amelyek célja az, hogy az adott (tag)mondat érthe- rálja el, ha… naszt, ha… tőbb legyen. Természetesen ez együtt járhat a tömörí- (Tömörebben:) A hivatal csak téssel is, hiszen a két nagy műveletcsoport egyébként is akkor bírálja el az intézkedés inkább csak elméletben választható külön. elleni panaszt, ha… 1.5. A HÁTRAVETETT HATÁROZÓI JELZŐ 1. MONDATRÉSZEK ELŐREHOZÁSA („BALRA ÁT!”) ELŐREHOZÁSA A következő beavatkozások azon a feltételezésen alapul- Szerkesztetlen változat Szerkesztett változat nak, hogy az olvasó annál könnyebben fogadja be a for- Ha az üzemzavart a bérlemény- Ha a bérleményben bekövetke- dítást, minél hamarabb kap egy fontos értelmi fogódzót, ben az okozza, hogy… ző üzemzavart az okozza, hogy… azaz minél kevésbé csúsznak a mondat végére az értel- 1.6. A HÁTRAVETETT ZÁRÓJELES JELZŐ mezéshez legszükségesebb elemek. ELŐREHOZÁSA 1.1. AZ ALANY ELŐREHOZÁSA Szerkesztetlen változat Szerkesztett változat Szerkesztetlen változat Szerkesztett változat az oklevelek (alap- és mester- az (alap- és mesterszakos) okle- szakos) hitelesítése velek hitelesítése A függő hatályú döntés megho- A hatóság mellőzi a függő hatá- zatalát mellőzi a hatóság, ha… lyú döntés meghozatalát, ha… 1.7. A MELLÉRENDELT BŐVÍTMÉNY ELŐREHOZÁSA (Tömörebben:) A hatóság nem hoz függő hatályú döntést, ha… Szerkesztetlen változat Szerkesztett változat 1.2. AZ ÁLLÍTMÁNY ELŐREHOZÁSA A bérlő köteles mielőbb át- A bérlő köteles mielőbb átvenni venni a berendezést, és azt és szakszerűen kezelni a beren- Szerkesztetlen változat Szerkesztett változat szakszerűen kezelni. dezést. Tanúsítom, hogy ez a másolat Tanúsítom, hogy ez a máso- az előttem eredetiként felmuta- lat mindenben megegyezik az tott, 4 (azaz négy) oldalból álló, előttem eredetiként felmuta- 2. EGYÉB ÁTALAKÍTÁSOK alakilag aggálytalannak tűnő, tott, 4 (azaz négy) oldalból álló, pecsétet és illetékbélyeget nem alakilag aggálytalannak tűnő, Ahogy az alcím jelzi, a hátralévő esetek többféle cso- tartalmazó okirattal minden- pecsétet és illetékbélyeget nem portba sorolhatók: csupán az a közös bennük, hogy némi ben megegyezik. tartalmazó okirattal. átrendezéssel a világosabb mondatszerkesztést szol- ha kötelezettségének az elsőfokú ha eleget tesz kötelezettségének gálják. ítélet meghozataláig eleget tesz az elsőfokú ítélet meghozataláig A hiánypótlás teljesítéséig az A hiánypótlás teljesítéséig nem ügyben dönteni nem lehet. lehet dönteni az ügyben. 2.1. A BŐVÍTMÉNYEK LOGIKAI SORRENDBE ÁLLÍTÁSA 1.3. AZ ÁLLÍTMÁNYKIEGÉSZÍTŐ (FŐNÉVI IGENÉV) ELŐREHOZÁSA Szerkesztetlen változat Szerkesztett változat a 2003. évi, az adózás rendjéről az adózás rendjéről szóló 2003. Szerkesztetlen változat Szerkesztett változat szóló XCII. törvény évi XCII. törvény Az alperes köteles a felperes- Az alperes köteles megfizetni az osztrák bankok közelmúlt- az osztrák bankoknak a közép- nek az ítélet jogerőre emelke- a felperesnek az ítélet jogerőre beli közép-európai gazdasá- európai gazdaságokban folyta- désétől számított 15 napon be- emelkedésétől számított 15 na- gokban folytatott stratégiája tott közelmúltbeli stratégiája lül megfizetni… pon belül… / MAGYAR JOGI NYELV | 2018 1 23 MJNy_2018_1.indd 23 2018.06.11. 9:07:14

TANULMÁNYOK 2.2. SZEMÉLYTELEN → CSELEKVŐ 3. lépcső (homályos → szabatos + a főhangsúlyos rész előrehozása): Szerkesztetlen változat Szerkesztett változat Az iskola köteles önálló tantárgy keretében oktatni a cél- nyelvű országok civilizációját. (11 szó) A társaság a Fővárosi Törvény- A társaságot bejegyezte a Fővá- szék Cégbíróságán bejegyzésre rosi Törvényszék Cégbírósága. Végül a lektornak már csak észre kell vennie egy jó került. lehetőséget a tömörítésre. A terv ellen nem volt tiltakozás Az érintettek nem tiltakoztak a az érintettek részéről. terv ellen. 4. lépcső (tömörítés: névutó → rag): Az iskola köteles … aki a közjegyző által szemé- akit a közjegyző személyesen önálló tantárgyként oktatni a célnyelvű országok civili- lyesen ismert. ismer. zációját. (10 szó) 2.3. A (NÉHA ÉRTELEMZAVARÓ) RAGISMÉTLÉS MELLŐZÉSE Ezeket a lépéseket természetesen más sorrendben is meg lehet tenni, a legjobb mégis az, ha a lektor nem a számítógép képernyőjén, hanem fejben módosít ennyi Szerkesztetlen változat Szerkesztett változat mindent, és rögtön a 4. változatot írja le. A cukorbetegségben a hasnyál- A cukorbetegségben elpusztul- mirigyben található szigetsej- nak a hasnyálmirigy szigetsejtjei. tek elpusztulnak. ZÁRÓ GONDOLATOK Meg kell szervezni a telepí- Meg kell szervezni a telepítésre tést és az üzemeltetést célzó és az üzemeltetésre irányuló lá- Ez a tanulmány csak felvillantotta a terjengősen és homá- látogatást. togatást. lyosan megfogalmazott hiteles fordítások átírásának né- Megdöbbentő tájékozatlanság- Megdöbbentő tájékozatlanság gal találkozunk a törvényekkel tapasztalható a törvényekkel hány módszerét. Helyszűkében nem adhatott körképet kapcsolatban. kapcsolatban. minden létező „műhelyfogásról”, például az aktuális mon- dattagolás, a központozás, a névelőhasználat vagy az idegen szavak kérdéseiről. Mivel egyetlen lektor tapasztalatait és EGY PÉLDA A TÖBBLÉPCSŐS ÁTFOGALMAZÁSRA nézeteit ismerteti, többnyire a tágabb szövegkörnyezet mellőzésével, továbbá a fenti nyelvi jelenségek megértésé- A tanulmány utolsó része azt szemlélteti, hogyan lehet nek és elfogadásának módszeres kutatása nélkül, nem te- egy kevésbé sikerült mondatot több lépcsőben átfogal- kinthető receptkönyvnek vagy szabályzatnak, csak gon- mazni. dolatébresztőnek. Remélhetőleg van benne jogász és nyel- vi szakember számára egyaránt elfogadható javaslat. Az eredeti mondat: Az iskola biztosítja, hogy a célnyelvű országok civilizációjának oktatása önálló tantárgy kere- tében kerüljön megszervezésre. (14 szó) IRODALOM A módosítást elvileg többféleképpen lehet kezdeni, de Dudás, D. V. 2005: Néhány szó a bírósági nyelvhasználat- most tegyük fel, hogy a lektornak először a mondat végén ról. Magyar Jog. 52. évf. 9. szám. 554–556. lévő személytelen megfogalmazás szúr szemet. A meg- Ferenczy, G. 1956: Hivatalos és tudományos nyelvünk szervezés nem csak úgy magától történik meg, hanem magyartalanságai. In: Lőrincze, L. (szerk.) Nyelvműve- az iskola végzi el. Eszerint a mondat máris egy fokkal lő. Budapest: Művelt Nép Tudományos és Ismeretter- természetesebb lehet az alábbi változatban: jesztő Kiadó. 283–291. Grétsy, L. 1964: Szaknyelvi kalauz. Budapest: Közgazda- 1. lépcső (személytelen → cselekvő): Az iskola biztosít- sági és Jogi Könyvkiadó. ja, hogy a célnyelvű országok civilizációjának oktatását önálló tantárgy keretében szervezze meg. (14 szó) Grétsy, L. (szerk.) 1976: Hivatalos nyelvünk kézikönyve. Budapest: Pénzügyminisztérium. Államigazgatási Ezután feltűnhet, hogy valaminek az oktatását megszer- Szervezési Intézet. vezni – ha ez ugyan nem az illetékes minisztérium vagy Heltai, P. – Gósy, M. 2005: A terpeszkedő szerkezetek ha- egyéb oktatási hatóság feladata, hanem az érintett iskoláé tása a feldolgozásra. Magyar Nyelvőr. 129. évf. 4. szám. – lényegében ugyanaz, mint azt a valamit oktatni. 473–487. Horváth, P. I. 2011: A szakfordítások lektorálása. Elmélet 2. lépcső (-ás/-és képzős főnév → ige): Az iskola bizto- és gyakorlat. Budapest: Tinta Könyvkiadó. sítja, hogy a célnyelvű országok civilizációját önálló tan- Huszár, Á. 2002: A jobb megértés eszköze. In: Kemény, G. tárgy keretében oktassa. (12 szó) – Szántó, J. (szerk.) Mondd és írd! Válogatott nyelvmű- velő cikkek. Budapest: Auktor Könyvkiadó. 346–347. Biztosítani leginkább életet és vagyont szokás, és bár Kovalovszky, M. 1980: Hivatalos stílus. In: Grétsy L. – a hivatali stílus számos egyéb dologra is kiterjeszti a szó Kovalovszky M. (főszerk.). Nyelvművelő kézikönyv. használatát, a lektor akkor cselekszik helyesen, ha a vi- I. kötet. Budapest: Akadémiai Kiadó. 873–875. lágos beszéd érdekében nevén nevezi, hogy itt az iskola Szilágyi, N. S. 2001: A többség nyelvi jogai. In: Andor, J. – kötelezettségéről van szó, és egyúttal előrébb hozza a Szűcs, T. – Terts, I. (szerk.) Színes eszmék nem alszanak... mondat főhangsúlyos részét. Szépe György 70. születésnapjára. II. kötet. Pécs: Lingua Franca Csoport. 1209–1218. / 24 | MAGYAR JOGI NYELV 2018 1 MJNy_2018_1.indd 24 2018.06.11. 9:07:14